Szakdolgozat. Készítette: Becze Kinga

Átírás

1 Szakdolgozat Készítette: Becze Kinga Miskolc

2 Miskolci Egyetem Állami- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék Szociális szolgáltatásokat igénybevevők jogvédelme, különös tekintettel a polgári peres eljárásokra Konzulens tanár: dr.cserbáné dr. Nagy Andrea Egyetemi adjunktus Szakdolgozatot készítette: Becze Kinga Közigazgatási mesterképzési szak Miskolc

3 University of Miskolc Faculty of Law and Political Sciences Public Administrartion Law Department Legaldefence of users of socialserviceswithespecialregardto civil procedures Consultant: dr.cserbáné dr. Nagy Andrea Assistant Professor Created By: Becze Kinga Administrartive Mester s degree Miskolc

4 Köszönetnyilvánítás Ezúton köszönöm dr. Cserbáné dr. Nagy Andrea egyetemi adjunktusnak, témavezetőmnek, hogy biztosította számomra a szakdolgozatom témáját, és tanácsaival segítette a munkámat, továbbá mindazoknak, akiktől elméleti, gyakorlati, és erkölcsi segítséget kaptam. 4

5 Tartalomjegyzék Bevezetés...6 I. Jogvédelmi rendszer kiépülése Magyarországon.7 1, Alkotmány Bíróság , Állampolgári jogok Biztosa , Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata , Egyenlő bánásmód Hatósága , Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ II. Szociális szolgáltatásokat igénybevevők jogvédelme III. A három jogvédelmi terület bemutatása..19 1, Betegjog , Ellátott jog , Gyermek jog...36 A, Gyermeki jogok az Alkotmányban B, Gyermeki jogok a Gyermekvédelmi törvényben C, Gyermekjogok a Családjogi törvényben D, Gyermekek jogai az oktatásban E, A beteg gyermek jogai...43 IV. A gyermekjogok védelme- intézményesülés szempontjából 44 1, Az Alkotmánybíróság..44 2, Országgyűlési biztos , Az oktatási jogok miniszteri biztosa 45 4, A gyermekjogi képviselő , A jövő nemzedékének parlamenti biztosa...46 V. Gyermekvédelemi rendszer Gyermekvédelmi ellátórendszer Gyermekek joga és a Polgári jog- polgári peres eljárások VI. Összegzés Irodalomjegyzék 58 Jogszabály jegyzék 59 Hivatkozás jegyzék

6 Bevezetés Ha az egyén felelősségére hárul a betegség, akkor fel lehet menteni a társadalmat, és vétlen az egészségügyi rendszer is, ha az egészségügyi rendszert terheli a felelősség, fel lehet menteni a társadalmat és az egyedi embert, ha pedig a társadalmat hibáztatjuk, akkor megkönnyebbülhet az egészségügyi rendszer, és nem koncentrál önvédelemre sem az önpusztító ember. Minden egyoldalúság leszereli a valóságos és szüksége változtatásokra mozgósítható erőket. ( Losonczi Ágnes) Dolgozatom célja, hogy a szociális szolgáltatásokat igénybevevők jogvédelmi struktúráját mutassam be, és ezáltal arra keressem a választ, hogy a rendszer bürokratikus mivolta mögött egy jól működő, valóban a rendszer lényegét képző ellátotti jogok-és érdekek védelmét szem előtt tartó rendszer működik e, vagy csak a nemzetközi egyezményeknek, nyomásoknak megfelelni akaró formai munkát végző jogvédelem működik e ma Magyarországon. Ezen intézményeket kritizáljuk vagy méltassuk inkább? Szükséges e megújulás, a változtatás? Ha kell változtatni, akkor miben -, a jogi szabályzásban, a túlzottan szerteágazó állami intézmények rendszerében, vagy esetleg a szakemberek béklyóba kötöttségében? A három jogvédelmi ágat betegjog, ellátott jog, gyermeki jog- külön- külön mutatnám be, az adott területre jellemző jogszabályi és intézményi háttérrel. Egy-egy téma végén az adott területre vonatkozó esetleges hiányosságokat fogalmaznám meg, amire megoldást a dolgozat végi összegzésben kísérelnék meg adni. A téma véleményem szerint rendkívül aktuális, hiszen az állandóan változó jogvédelmi rendszer kavalkádjában akár a hétköznapi ember, akár a szakember könnyen elveszhet- dolgozatom egyfajta vázat ad a mai, hazai jogvédelemműködéséről. 6

7 I. Jogvédelmi rendszer kiépülése Magyarországon Szakdolgozatom elején a három jogvédelmi terület- betegjog, ellátotti jog, gyermekjog- Magyarországi intézményi kialakulásának főbb állomásait szeretném bemutatni az Alkotmány Bíróság kialakulásától egészena napjainkban létrehozott Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központig. 1, Alkotmány Bíróság Története: január az Országgyűlés létrehozza az Alkotmány Bíróságot,működésének alapvető szabályainak rögzítésére 1989 októberében került sor. Működését január 1.-től kezdi meg ben az Alkotmányt módosítják- az addigi tizenöt alkotmánybíró helyett 1994-től tizennégyet választanak meg ben hatásköre módosul (a költségvetésről, központi adónemekről, illetékekről, járulékokról, vámokról szóló törvények megsemmisítésére vonatkozó jogkörét korlátozta a jogalkotó). 2011újabb változást hoz, az Országgyűlés ismét tizenöt főre emeli a létszámát. Megszületik a évi CLI. törvényaz Alkotmánybíróságról január Alaptörvénytöbb ponton megváltoztatja az Alkotmánybíróság hatásköreit- a korábbitól részben eltérőek az indítványozási jogosultságra vonatkozó szabályok és a testület új szervezeti felépítésben jár el. A már nem hatályos Alkotmányunkban az emberi jogok védelmével kapcsolatos paragrafusok 1 : 8. (1) bekezdésében elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek védelmét és tiszteletben tartását. Ezen feladatokat az 1 Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány Jogvédelmi füzet. Rózsa Gábor Nyomda. Budapest 7

8 állam kötelessége ellátni. Az alapvető jogok biztosítását államhatalmi intézmények feladatává teszi. 32/A. a-ban megfogalmazza az Alkotmánybíróság azon feladatát, ami a jogszabályok felülvizsgálatára, alkotmányellenesség esetén pedig a megszűntetésükre irányul. 32/B. a-ban az országgyűlési biztosok feladatait taglalja. Feladatuk az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságok kivizsgálása, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése. Feladata: Előzetes normakontroll eljárás, utólagos normakontroll eljárás,bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt,illetve az alkotmányjogi panasz- 26. (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. 2 Alkotmánybírósági eljárás kivételesen akkor is kezdeményezhető ha: Az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, vagy nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. Ha az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét okozó alaptörvény-ellenességének vizsgálata érdekében, ha a jogosult maga nem képes jogainak védelmére, vagy a jogsérelem a személyek nagyobb csoportját érinti. Az Alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi évi CLI. törvény az Alkotmány Bíróságról letöltés:

9 panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy bírósági eljárást befejező egyéb döntést- az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, vagy jogorvoslati lehetőségét már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincsen számára biztosítva. A bírói döntés felülvizsgálatára irányuló eljárásban a 26. szerinti, jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját illető vizsgálatot is lefolytathatja és vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés:nemzetközi szerződésben ütközés vizsgálata,országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata, Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény, hatásköri összeütközés feloldása, köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása, önkormányzati rendelet, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és jogegységi határozatok vizsgálata, és nem utolsó sorban az Alaptörvény értelmezése. 2, Állampolgári jogok Biztosa Története Magyarországon: Az Alkotmány október 23.-ai módosítják-, innentől létezik egy független, ellenőrző szerv évi LIX. törvény az országgyűlési biztosokról, ami magába foglalja a korábbi ombudsmanokat, amik a következők voltak: állampolgári jogok biztosa, adatvédelmi biztos, kisebbségi jogok biztosa, a jövő nemzedékek ombudsmanja ben megszűnik az állampolgári jogok biztosának, általános helyettesének tisztsége, majd a második Orbán- kormány a négy hivatal helyett egy alapvető jogok biztosa tisztséget hoz létre. Feladata, hogy az állampolgárok részére a közigazgatás által okozott jogsérelmekkel szemben jogvédelmet nyújtson. A bürokrácia információs és szakszerűségi túl hatalmával szemben ellensúlyt képez.a jó közigazgatás követelményeit szem előtt tartva bírálhatja a társalmi funkciók szervezetszociológiai okok miatt törvényszerűen eltévesztő közigazgatást. 3 3 Majtényi László OMBUDSMANN Állampolgári Jogok Biztosa. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó. Budapest 9

10 Az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény (AJBT) 18 a-alapján a biztos feladatai körébe tartozik:gyermekek jogainak,a továbbiakban: a jövő nemzedékek érdekeinek,a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak,a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak a védelmére. Áttekinti, és elemzi az alapvető jogok magyarországi helyzetét, illetve az esetleges hazánkban bekövetkezett jogsértésekről statisztikai kimutatást készít,véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezetét, javaslatokat tehet a jogszabályok módosítására, megalkotására,nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére javaslatot tehet. A biztoshoz bárki fordulhat, aki úgy érzi, hogy valamely hatóság tevékenysége, mulasztása az egyén jogát sérti, vagy annak közvetlen veszélyével jár. A biztoshoz, csak akkor van mód segítséget kérni, ha az adott hatóság közigazgatási jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy a jogorvoslat lehetősége számára nem biztosított. Hatóságok, akik eljárása után az alapvető jogok biztosához fordulhatunk többek között, például:közigazgatási szervek, helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok,a Magyar Honvédség,rendvédelmi szervek,közjegyző,törvényszéki végrehajtó,kötelező tagság alapján működő köztestületek,önálló bírósági végrehajtó, vagyközszolgáltatást végző szerv (szervezeti formától függetlenül), nyomozó hatóság vagy az ügyészségnyomozást végző szerve. A biztos nem járhat el, haa beadványt benyújtó személy a kilétét nem fedi fel,vagy a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt bírósági eljárás indul, vagy már jogerős bírósági határozat született. Nem járhat el, ha a panaszos ügyben született jogerős közigazgatási határozat közlésétől számított több mint egy év eltelt. A beadványt elutasíthatja, ha nem felel meg az előírt feltételeknek,a sérelem nyilvánvalóan alaptalan,ha újbóli előterjesztés során új tényt, adatot nem tartalmaz a beadvány, vagyazt névtelenül nyújtották be. Az elutasítást minden esetben indokolni kell. 10

11 Leggyakrabban használt jogi eszközök: 1, Javasolhatja: - a jogszabály módosítását, - hatályon kívül helyezését, - vagy kiadását, 2, Alkotmánybírósági eljárást is kezdeményezhet, 3, Fegyelmi, szabálysértési eljárás lefolytatását indítványozhatja, bűncselekmény esetén büntetőeljárást is kezdeményezhet, 4, Szakmai érvelés, meggyőzés, nyilvánosság, Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szervek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,Független Rendészeti Panasztestület, Oktatási Jogok Biztosa- megkeresésére statisztikai adatokat szolgáltat, illetve a Pénzügyi Jogok Biztosa- megkeresésére statisztikai adatokat szolgáltat. 3, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Története: 2005-ben az Igazságügyi és Rendészeti minisztérium átalakítja a Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalát (PJSZ) és a Központi Kárrendezési Irodát (KKI) január 1. megszűnik Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalát, helyette létrehozzák az Igazságügyi Hivatalt. A hivatalhoz tartozó hatósági, szolgáltatási feladatokat január 1-jétől az Igazságügyi Hivatal végzi, melynek általános jogutódja a 322/2010. Kormányrendelet alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) lett. 11

12 Önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező, országos hatáskörű, központi hivatal. Irányítását, felügyeletét az igazságügyért felelős miniszter végzi január 1-től a KMIMISZ hat szakterületért felel: 1, pártfogói felügyelői tevékenység, 2, büntetőügyekben alkalmazható közvetítő tevékenység, 3, jogi segítségnyújtó tevékenység, 4, áldozatsegítő tevékenység, 5, kárpótlási, kárrendezési tevékenység, 6, lobbi tevékenységről szóló törvény végrehajtása. Állami jogi segítségnyújtó szolgáltatások a peren kívüli segítségnyújtás- jogi tanácsadás, okiratszerkesztés, polgári eljárásokban- pártfogó ügyvéd képviselet biztosítása, bűntető eljárásokban- sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, pártfogú ügyvédi képviselet biztosítása jogi segítők által, ügyfélszolgálati tevékenység- jogi tanács, felvilágosítás, az ügyfél maga választja ki a jogi segítői névjegyzékből a jogi segítőt. 4, Egyenlő bánásmód Hatósága A hatóság kialakulásának története: Az Egyenlő Bánásmód Hatóságot az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény hozta létre, január 27.-én lépett hatályba február 1-én kezdte meg működését. A Hatóság szervezetét és eljárásának részletes szabályait a 362/2004. (XII.26.) Kormányrendelet tartalmazza. A hatóság olyan ügyekben jár el, ahol egy személy vagy csoport úgy érzi, hogy kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint más vele összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport. Az eljárás a jogaiban sértett fél kérelmére indul. Az eljárás 12

13 alá vont személy feladata bizonyítani, hogy az egyenlő bánásmód követelményeit nem sértette meg. 4 A védett tulajdonságok a következők: Anyanyelv, fogyatékosság,egészségi állapot,vallási vagy világnézeti meggyőződés,politikai vagy más vélemény, családi állapot,anyaság (terhesség) vagy apaság, szexuális irányultság, nemi hovatartozás,faji hovatartozás,bőrszín, nemzetiség,illetve nemzetiséghez tartozás,nemi identitás,életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet,foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, illetve egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a fent leírt közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés és a megtorlás. A hatóság a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból, hatósági eljárást folytat le annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés. Vizsgálatot folytat az egyenlő bánásmód megsértése esetén; Segítséget nyújt és képviseli a jogaiban sértett személyeket más hatóság vagy a bíróság előtt; Véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, jelentéseket, tervezeteket; Jogalkotási javaslatot tesz az egyenlő bánásmód érvényre juttatása érdekében; Tájékoztatja a közvéleményt az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről; Együttműködik a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel, valamint az érintett állami szervekkel. 4 Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány Jogvédelmi füzet. Rózsa Gábor Nyomda. Budapest 13

14 5, Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Jogszabályi háttere: 214/2012.(VII.30.) Korm.rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról. Története: 38/2002.(VII.4.) Országgyűlési határozat- egészségügyi és a szociális szolgáltatás igénybevevők jogvédelmét egy országos, egységes szervezet létrehozásával kell ellátni, 2234/2003.(X.1.) Kormányhatározat- három jogvédelmi terület feladatait egy országosan létrehozott közalapítvány látja el-országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2012 szeptemberében alakult meg. Feladata: 1. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény32. (1) bekezdése, 2. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94/K. (3) bekezdése és 3. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 11/A. (4) bekezdése szerinti szervezet feladatait, továbbá 4. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény 30. (4) bekezdés b)pontja szerinti, egyéb egészségügyi dokumentációt kezelő szerv működésével és 5. a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők (e rendelet alkalmazásában, a továbbiakban: jogvédelmi képviselők) Nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátni. 14

15 6. Az OBDK ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét az egészségügyi ellátórendszer betegellátási kapacitásának szabályozására vonatkozó jogszabályok keretei között, melynek keretében: 7. egyedi ügyekben vizsgálhatja az egészségügy szolgáltatás hozzáférésével így az ellátásszervezéssel, a beutalási renddel, a betegek tájékoztatásával kapcsolatos szabályok érvényesülését, 8. javaslatot tehet az ellátások hozzáférhetőségére vonatkozó jogszabályok tartalmára vonatkozóan, 9. tájékoztatást kérhet az ellátásszervezést végző szervtől, illetve az egészségügyi államigazgatási szervtől egyedi esetekben az ellátások hozzáférhetőségére vonatkozó szabályok érvényesüléséről, 10. javaslatot tehet az ellátásszervezést végző szerv, illetve az egészségügyi államigazgatási szerv részére az ellátásszervezéssel összefüggő tapasztalatai alapján intézkedés megtételére. 5 Gondoskodik a betegek, ellátottak és a gyermekek külön törvényben meghatározott jogainak érvényesüléséről, védelméről. Ellátja a jogvédelmi képviselők foglalkoztatásával összefüggő feladatok, működteti a jogvédelmi képviselők hálózatát, irányítja, szervezi, és ellenőrzi a jogvédelmi képviselők szakmai munkáját. Közzéteszi a jogvédelmi képviselő elérhetőségét, a szolgáltatónál, illetve a területi irodában meghatározott fogadó órájának beosztását /2012.(VII.30. )Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról letöltés:

16 Tájékoztatást ad a betegjogokkal, az ellátotti és gyermekjogokkal kapcsolatos kérdésekben. Képzési és továbbképzési feladatokat lát el- jégvédelmi képviselők munkájával kapcsolatosan,- kidolgozza és felülvizsgálja a tananyagot. Módszertani feladatok,éves beszámolót készít. Felépítése alapján van a Kuratórium elnöke, majd őt követik három szakterület alelnökei, szakterületenként 3 kuratóriumi tag, majd a 3 tagú Felügyelő Bizottságműködéséért és gazdálkodásának ellenőrzéséért 16

17 II. Szociális szolgáltatásokat igénybevevők jogvédelme Az intézményi, történeti kialakulás után magát a szociális szolgáltatások felépítés mutatom be röviden, ami rendszerbe a három jogvédelmi területet még pontosabb tudom elhelyezni. Szociálpolitika feladata a szociális jogalkotás, szociális újraelosztó és szociális ellátás rendszerének a megszervezése, úgy, hogy közben szem előtt tartja az elesett, segítségre szoruló emberek jogait, igényeit. A Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti azon alapjogokat, amikre a jogalkotóknak különös tekintettel, figyelemmel kell lenni. Az igények kielégítésére érdekében a jogalkotó biztosítja a szociális alapszolgáltatások rendszerét- ezt az 1993.évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvényben sorolja fel (1) 387 Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. 6 A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: a) falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, b) az étkeztetés, c) a házi segítségnyújtás, d) a családsegítés, e) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, f) a közösségi ellátások, g) a támogató szolgáltatás, évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról letöltés:

18 h) az utcai szociális munka, i) a nappali ellátás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás: a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) a rehabilitációs intézmény, c) a lakóotthon: tartós bentlakásos intézmény, d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (bentlakásos intézmény), e) az egyéb speciális szociális intézmények Az alapvető emberi jogok minden alapszolgáltatás nyújtása során tiszteletben kell tartani az Alkotmány foglalt következő jogokat : 1, az élethez, emberi méltósághoz való jog, 2, kínzás, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánás tilalma, 3, szabadsághoz, személyi biztonsághoz való jog, 4, egészséges környezethez való jog, 5, testi épséghez, legmagasabb szintű testi- lelki egészséghez való jog, 6, szociális biztonsághoz való jog, 7, szabad mozgáshoz, szabad tartózkodási hely megválasztásának joga, 8, jog a házasság és a család intézményéhez, 9, magánélettel kapcsolatos titokvédelem, magánlakás sérthetetlenségének joga, magántitok, személyes adatok védelme, 10, nemek egyenjogúsága, 11, nemzeti és etnikai kisebbségek védelme, 12, tulajdonhoz való jog, 13, jogképesség, 14, kérelem és panasz joga, 15, szabad véleménynyilvánítás és közérdekű adatok megismeréséhez való jog, 16, tulajdonhoz való jog, 17, művelődéshez való jog, 18, vallásszabadság. 18

19 III. A három jogvédelmi terület bemutatása A jogvédelmi rendszereken belül a jogvédelmi képviselők azok, aki a társadalom valamely tagja számára elérhető közelségben vannak, akikhez a panaszos, a jogaiban sértett személy közvetlenül fordulhat. A jogi képviselők, mint a jogvédelem első bástyáinak összefoglaló bemutatásával kezdem ezen rész szűkítését. Az összesítő bemutatás után a három jogvédelmi terület bemutatása, az adott területre vonatkozó jogok, kötelezettségek rendszerének feltérképezésével folytatom. A betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők rendszerének működése: A Közalapítvány szakterületekre lebontva alkalmaz minden megyében képviselőket: - munkajogviszony, - megbízási jogviszony, - vállalkozási jogviszony alapján. A jogviszony tartalmi feltételeit (büntetlen előélet, felsőfokú végzettség, adott szakterületen legalább 5 éves szakmai tapasztalat, jogvédelmi képviselői tanfolyamon való sikeres vizsga, kizáró ok vele szemben nem áll fent) az 1/2004 (I.5.) ESZCSM rendelet tartalmazza. Az álláspályázatot az Egészségügyi,- Szociális Közlönyben a Közalapítvány hirdeti meg. A szolgáltatást nyújtó szerv feladata: - gondoskodik arról, hogy a képviselő nevét, elérhetőségét, fogadóóráinak helyét és idejét jól látható helyen kifüggessze, - a képviselő a szolgáltató területére beléphessen, munkáját zavartalanul végezhesse. 19

20 1, Betegjog A betegek jogainak kialakulás: A betegjog megjelenését kiváltó tényezők: Az emberi jogok biztosításának igénye, 1948 Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az emberi jogok érvényesülése az egészségügyi ellátásban, fogyasztói magatartás, illetve a kiszolgáltatottság- a beteg egyenlőtlen helyzetben vannak. A betegjogok 1946 ban alakult ki. A betegjogok kodifikálásának hazai története a rendszerváltás után kezdődött, s 1997-ben az Országgyűlés elfogadta az egészségügyi törvényt, amely Magyarországon először önálló fejezetet szentelt e - kialakulóban lévő - jogágazat szabályozásának. A betegjogi képviselet Magyarországon július 1-óta működik től a Betegjogi, Ellátottjogi, és Gyermekjogi Közalapítvány megalakul, ez egy professzionális jogvédő szervezet, ami nemcsak a már megtörtént betegjogi sérelmeket, panaszokat vizsgálja ki, regisztrálja, hanem preventív feladatokat is ellát. Az egészségügyi ellátás célja a gyógyító- prevenciós feladatok ellátása, aminek alanya a beteg. A betegek érdekeit az orvosi hivatás erkölcsi szabályai- orvosi etika, illetve a betegeket megillető jogok is védik. Ezeket a jogokat a következőkben felsorolnám, és röviden bemutatnám. Természetesen, mint az élet más területén is nemcsak jogok illetik meg az embereket, hanem a jogok szerzése mellett kötelezettségeket is vállalunk kell. A betegjogok bemutatása mellett a beteg kötelezettségeire is röviden kitérnék. A betegek jogai és kötelezettségei Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. 20

21 Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik. Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, amennyiben az egészségügyi ellátórendszer működése napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét. A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és - ha jogszabály kivételt nem tesz - a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki. Orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható. Az orvosválasztás jogának gyakorlása során a betegnek joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes. A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát. Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható. A beteget a külön jogszabályban meghatározott esetben és módon kell várólistára helyezni. A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt betegek családi és utónevét, nemét, születési évét, lakóhelyét, társadalombiztosítási azonosító jelét és az ellátásra való jogosultság sorrendjét tartalmazza. A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell évi CLIV. törvény az egészségügyről letöltés:

22 Hatályos, egészségügyről szóló törvényünk az alábbi betegjogokat nevesíti 8 : A megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz való jog- "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy részesüljön a lehető legmagasabb egészségügyi színvonal elérését lehetővé tevő összes intézkedésben." - Ezt az l96l. évi Európai Szociális Karta 11. Cikkelye rögzíti, melyet hazánkban is kihirdettek l999-ben. Hatályos jogszabályunk szerint minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog- a jog akkor érvényesül, ha a betegellátás során a betegekkel emberhez méltóan bánnak.az egészségügyi vizsgálathoz megfelelő és diszkrét környezetet kell biztosítani, a vizsgálat során csak a legszükségesebb emberek tartózkodjanak a helységben, kivéve, ha erre a beteg engedélyt ad. Ehhez a joghoz soroljuk az ún.: anyajogokat, amiket semmilyen formában nem korlátozhatók. Pszichés betegségek esetén azonban ez a jog is ideiglenesen korlátozható. Ilyenkor a kezelő orvos köteles a korlátozás indokoltságának, módjának, (fizikai, kémiai, pszichológiai, biológiai módszerek) időtartamának pontos dokumentálására.a korlátozás semmilyen körülmények között nem terjedhet ki az emberi méltóság korlátozására. A jog tartalma továbbá. a beteget csak méltányolható okból és ideig lehet megvárakoztatni. Az emberi méltóság tiszteletben tartása megilleti a haldokló embert is. A kapcsolattartás joga- a beteg szóbeli, vagy írásbeli kapcsolattartására vonatkozik hozzátartozóival, vagy akár egyházi személlyel, úgy, hogy közben betegtársainak jogait tiszteletben tartja-, ezt a kórhát fekvőbeteg-gyógyintézet házirendjében szabályozza.a szülőknek, törvényes képviselőknek joguk van ahhoz, hogy l8 év alatti beteg gyermekük mellett tartózkodjanak.súlyos állapotú betegnek egy hozzátartozó folyamatosan, akár a nap 24 órájában is a beteg mellett tartózkodhat Az intézmény elhagyásának joga- alapja a mozgásszabadsághoz való jog. A beteg az egészségügyi intézményt szabadon elhagyhatja, feltéve, hogy ezzel mások testi épségét; egészségét nem veszélyezteti. Távozási szándékát kezelőorvosának 8 Dr. Polecsák Mária (Szerk.) A betegek jogai. Vince Kiadó. Budapest 22

23 tájékoztatásával teheti meg, kivéve, ha távozásával fertőzés veszélye állna fent. Ha mások egészségét, vagy testi épségét nem veszélyezteti súlyosan, illetve nincs közvetlen életveszélyben, nem akadályozható meg az intézmény elhagyása. A beteg, aki cselekvőképes, azonban bizonyíthatóan az elmeállapot akut zavara miatt szeretné elhagyni a kórházat átmenetileg korlátozható. A betegnek joga, hogy a kezelés befejezése előtt legalább 24 órával tájékoztassák elbocsájtása időpontjáról. A tájékoztatáshoz való jog- A kötelezettség mind az orvost, mint pedig a beteget terheli. Az orvos részéről- a betegnek joga van ahhoz, hogy egyéniesített formában - a beteg értelmi szintjének, korának, állapotának, iskolázottságának figyelembe vételével - részletes tájékoztatást kapjon az egészségi állapotát érintő kérdésekben, addig az orvos tájékoztatási kötelezettsége azzal a korláttal érvényesül, hogy a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint tájékoztassa a beteget annak egészségi állapotáról. A betegnek kötelezettsége, hogy az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók számára felvilágosítást adjon állapotáról, esetleg fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről. Beavatkozások esetén a műtétet megelőzően tájékoztatni kell a beteget a lehetséges kimentekről, szövődményekről, kockázatokról az esetlegesen elmaradt beavatkozás kockázatairól. A tájékoztatás után fontos a paciens beleegyező nyilatkozata is.a tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének.a tájékoztatás során a beteget megilleti a kérdezés joga. Fontos megemlíteni, hogy a beteg kielégítő információt kell, hogy kapjon az alkalmazott gyógyszer hatásáról, mellékhatásáról és alkalmazási módjáról, idejéről. Az alkalmazott terápia vonatkozásában pontos utasítást és tájékoztatást kell adni a betegnek. Az önrendelkezéshez való jog-az önrendelkezéshez való jog mindenkit megillet alapjogunk, amit csak törvény korlátozhat. Ez a jog biztosítja a betegek számára, hogy eldönthessék, hogy kívánnak-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve, hogy az ellátás során mely beavatkozások elvégzéséhez járulnakhozzá, illetve melyeket utasítják vissza. A beavatkozás elvégzéséhez szükséges beleegyezését a beteg főszabályszerűen bármilyen formában megadhatja. A beavatkozás elvégzéséhez a beteg írásbeli hozzájárulása szükséges, vagy ha erre a beteg állapotánál fogva nem képes, úgy két tanú együttes jelenlétében ezt más formában - szóban vagy ráutaló magatartással - is 23

24 megteheti.a beteg önrendelkezési joga azonban nem korlátlan, abszolút jog. Ez azt jelenti, hogy vannak esetek, amikor nem kell a beleegyezést kérni a beavatkozások elvégzéséhez. Ez pedig akkor lehetséges, ha a beteg közvetlen életveszélyben van. Továbbá, ha a beavatkozás elmaradása mások életét, egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti - ide értve a 24. hetet betöltött méhmagzat életét. A beteg az önrendelkezési jog keretén belül rendelkezhet halála esetére a holttestét érintő beavatkozásokról is. A beteg megtilthatja, hogy a holttestéből szervet vagy szövetet átültetés, valamint egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak. Az ellátás visszautasításának joga- alapja az előzőekben már említett önrendelkezési jog. A beteg az egészségügyi ellátást - szabad akaratából, kényszertől mentesen - visszautasíthatja. Kivétel, ha ezzel mások élete vagy testi épsége lenne veszélyeztetve. Nem utasítható vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás, ha a beteg várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. Ha a beteg olyan ellátást utasít vissza, aminek elmaradása egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodást eredményezne, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében teheti meg. Visszautasíthatja a beteg az ellátást akkor is, hagyógyíthatatlan, de életét életfenntartó vagy életmentő beavatkozásokkal fenn lehet tartani, viszont az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - a megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - meghalna. Itt megemlíthetjük az eutanáziát- ez passzív, és aktív formában fordulhat elő. A passzív a fent említett eset, amikor az ellátott utasítja vissza a kezelést-, ezt az alkotmánybíróság sem tart alkotmányellenesnek. Aktív eutanázia jogilag ma Magyarországon nem létezik.az ellátás visszautasításának, hogy a cselekvőképes beteg esetleges későbbi cselekvőképtelensége esetére előre visszautasíthatja az egészségügyi ellátást, illetve megnevezhet olyan személyt, aki helyette és a nevében az ellátás visszautasítása felől nyilatkozik. Ezen rendelkezés garanciális szabálya, hogy az ilyen nyilatkozathoz csatolni kell - egy hónapnál nem régebbi - pszichiáter által kiadott nyilatkozatot, mely azt igazolja, hogy a beteg a döntését, annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. Ezt a nyilatkozatot egyebekben kétévente meg kell újítani, ellenben hatályát veszti. 24

25 Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga- A beteg jogosult tájékoztatást kapni: a betegségéről, kezeléséről,a rá vonatkozó adatokról,az egészségügyi dokumentációról - abba bele is tekinthet,a fekvőbeteg intézményből való távozásakor zárójelentést kapni,az adataival összefüggésben összefoglaló írásos orvosi véleményt is kérni. A cselekvőképes beteg saját maga, korlátozás nélkül kérheti a dokumentációban szereplő adatok megismerésének lehetőségét, akár írásban, akár személyesen, azonban más személyt is meghatalmazhat erre (elegendő egyszerű okirat formájában). A beteg életében, illetve halálát követően a házastársa, egyenes ági rokona, testvére, valamint élettársa írásos kérelem alapján jogosult az egészségügyi adatok megismerésére, ha az egészségüket befolyásoló ok miatt kérik. A dokumentációkba írásos kérelme alapján betekinteni, illetve saját költségére azokról másolatot kérni. Az orvosi titoktartáshoz való jog- alapja az egészségügyi adatok megismerhetősége, illetve általában a személyiség védelme. Két részre bontható, az egyik beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi adat, a másik a beteg személyes adatai. A beteg meghatározhatja azt a személyt nyilatkozat formájában, akinek a betegségével, illetve a betegsége kimenetelévei kapcsolatban felvilágosítás, állapotában történő változással kapcsolatos adatok adhatók, valamint azt, hogy kit zár ki ennek a lehetőségéből. A beteg rendelkezhet arról is, hogy gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek a részvétele az ellátásban mindenképpen szükséges, illetve akiknek a jelenlétéhez a beteg hozzájárult, figyelemmel arra is, hogy a törvény másként nem rendelkezik. Ez a jog biztosítja végezetül a beteg számára, hogy vizsgálatára, kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne hallják, ne lássák. A betegek kötelességei: Magyarországon a betegek kötelezettségeiről is rendelkezik az egészségügyi törvény, amely több pontbanis hasonlóságot mutat más országok szabályozásával.az egyénnek saját egészségi állapotáért a tőle elvárhatómódon.a betegeknek kötelessége együttműködni az egészségügyidolgozókkal, és a gyógykezelésével kapcsolatbanaz egészségügyi dolgozóktól kapott rendelkezéseketbetartani. Ez a megfelelő ellátás 25

26 biztosításánakminimumfeltétele, kinyilvánítása tehát nélkülözhetetlen,ha nem a betegjogi jogszabályban, akkor akár apolgári törvénykönyv rendelkezései között.a tájékoztatás nemcsak jog, hanem kötelesség is: abetegnek informálnia kell orvosát mindazokról a kérdésekről,amelyek a megfelelő ellátáshoz szükségesek;a magyar egészségügyi intézményekben. Az egészségügyi ellátás során számos olyan vitatott helyzet alakulhat ki, ami magával hozhatja a személyiségi jogok, betegek jogainak megsértését. A problematikus területek a következők: 1, pszichiátriai betegek gyógykezelése, 2, szerv- és szövetátültetések, 3, alkoholisták, kábítószer élvezők gyógykezelése, 4, orvos biológiai kísérletek, 5, közegészségügyi, járványügyi intézkedések, 6, művi megtermékenyítések, 7, abortusz, 8, gyermekek gyógykezelése. Mindezen területekre vonatkozóan jogi és etikai szabályzásokkal lehet a visszaéléseket, az emberek jogok megsértését visszaszorítani. Magyarországon az Egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. törvény tartalmaz szabályzásokat ezen problémás területekre vonatkozóan. Mit tehet a beteg, ha a fent említett jogaiban csorbát szenved? A mai magyar jogrendszerben számos lehetősége van a sértett félnek, betegnek, panaszaival felsőbb intézmények felé fordulni. A beteg jogainak érvényesítésében indítható eljárások: 26

27 A beteg panasszal élhet: 1, az egészségügyi intézmény felé, 2, az egészségügyi intézmény fenntartója felé, 3, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei, fővárosi intézete felé, 4, betegjogi képviselő felé-, Feladata: segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében, kivizsgálását, segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben - eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget, rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál. 9 Betegjogi képviselő jogosult: - egészségügyi szolgáltató működési területére belépni - az üggyel kapcsolatos iratokba betekinteni - az egészségügyi dolgozóhoz kérdést intézni. - az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatos jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra felhívni az intézmény vezetőjének, vagy a fenntartó figyelmét - jogsértő gyakorlat, hiányosság megszüntetésére javaslatot tenni - a felhívás eredménytelensége esetén az illetékes szervhez, vagy személyhez fordulni évi CLIV. törvény az egészségügyről letöltés:

28 Betegjogi képviselő köteles: - az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatos jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra felhívni az intézmény vezetőjének, vagy a fenntartó figyelmét - jogsértő gyakorlat, hiányosság megszüntetésére javaslatot tenni - a felhívás eredménytelensége esetén az illetékes szervhez, vagy személyhez fordulni. Betegjogi képviselőkre vonatkozó külön jogszabály: A betegjogi képviselő az OBDK által meghatározott időtartamban fogadóórát tart a 100 ágyasnál nagyobb kapacitású fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóknál. Amennyiben a betegjogi képviselő feladatának ellátásához szükséges, a panaszok kezelésének, illetve a jogok gyakorlásának figyelemmel kísérése érdekében intézménylátogatást végez. A betegjogi képviselő szükség szerint ismerteti a panaszossal és az egészségügyi szolgáltatóval a panasz tárgyában, a betegjogi képviselő közvetítésével történő egyezségkötés lehetőségét, illetve tájékoztatja a feleket a külön jogszabály szerinti egészségügyi közvetítői eljárásról, és az abban való részvételhez segítséget nyújthat. A betegjogi képviselő működési területén kapcsolatot tart az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal és fenntartóikkal, a térségi egészségszervezési központokkal, az Országos Tiszti főorvosi Hivatallal, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervével és egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervével, a területi igazságügyi szakértői kamarákkal, az ellátási területét illetően az egészségügyi közvetítői névjegyzéken szereplőkkel, egyházakkal és az egészségügy területén működő civil szervezetekkel és köztestületekkel, valamint a Nemzeti Betegfórummal. 10 5, Fegyelmi eljárás kezdeményezhet /2012.(VII.30. )Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról letöltés:

29 6, Etikai eljárást kezdeményezhet a dolgozók felé- Orvosi Kamaránál, Etikai Bizottságnál, Szakdolgozói Kamara Etikai Bizottsága. 7,Egészségbiztosítási Felügyelet megkeresése peren kívül. 8, Egészségbiztosítási Felügyelet megkeresése peren kívül. 9, Egészségügyi dolgozó vagy orvos ellen indított büntetőeljárás. 10, Polgári eljárás az egészségügyi intézmény ellen- a polgári eljárásnak két célja van jelen esetben: az egyik, hogy az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét vizsgálja, a másik pedig, ha elismeri a szolgáltató a felelősségét, a kártérítés összegének meghatározása. Az eljárásokban a beteg, vagy hozzátartozója a felperes, akinek érdeke a szolgáltató rossz, felróható eljárásnak a bebizonyosulása, míg az alperes az egészségügyi szolgáltató, akinek pedig feladata az ellenkezőjének a bebizonyítása. Ha a felelősség bebizonyosodik, akkor a kártérítés összegének meghatározása is két szakaszra bomlik. Az első szakasza szakmai kérdéseket tárgyalja, ami gyakran közbenső ítélettel végződik (felelősség hiányának vagy tényének megállapítása). A második szakasz már maga a kártérítés összegének meghatározásáról szól- többségében ez már a szolgáltató és a biztosító közötti egyezségen alapszik. ( A polgári eljárás megindítása előtt gyakran kerül sor az egészségügyi szolgáltató és a szakmai felelősségbiztosító által tett egyezségi ajánlatra- ennek célja a peren kívüli megállapodás lenne.) A Ptk. az előforduló vagyoni károkon túl lehetőséget ad az úgynevezett nem vagyoni károk kárpótlására is- ezek az emberi személyiséget ért hátrányok, nem vagyoni negatív hatások (például: fájdalom, lelki sérülés negatív társadalmi megítélés)-ptk (1) bekezdése alapján. Érdekesség képen megemlíteném, hogy a polgári eljárások természetesen a témánkhoz kapcsolódva- főként a tájékoztatás hiányából származó ügyekből, vagy műhibákból származnak. Véleményem szerint a mai magyar betegjogi rendszer, rendkívül kiépült, szerteágazó. Sokszínűsége miatt viszont sajnos az egyszerű, jogot nem ismerő ember számára igencsak bonyolult. A számos lehetőség mellett az ember a bőség zavarában elveszik, igényeinek leghatékonyabb érvényesítését nehezen találja meg. Mindezek 29

30 mellett a rendszerek közötti párhuzamosság, körülhatárolatlanság még kuszábbá teszi a betegjogi fórumrendszereket. A panasztételi jogukkal főként a magasabban kvalifikált, saját érdekei érvényesíteni tudó betegek élnek- a társadalom valósan hátrányosabb rétegei- pl. gyermeke, fogyatékosok, hajléktalanok- e jogukról vagy szándékosan (értelmetlenül tennék ki magukat egy újabb eljárásnak), vagy tudásuk hiányában-tudattalanul lemondanak. A jelenlegi elgondolás a beteg jogainak, érdekeinek védelmében alapvetően jó- egy kis informálódás után a jogrendszert nem ismerő személy is tudja jogait, érdekeit érvényesíteni a betegjogi képviselőtől egészen az ombudsmanig. De miért van szükség jog- és érdekérvényesítésre? A válaszhoz nem kell messze mennünk, elég, ha rápillantunk az egészségügyi rendszer haláltusájára. Hogy tudna megfelelően dolgozni az egészségügyi szakember, tudásához és hivatástudatához méltóan, ha felette közben folyamatos tulajdonosváltások, közigazgatási rend átalakulások folynak, a kiszámíthatatlan rendszerben, ahol mind pénzbeli, mind szakmai megbecsülés hiányos környezet lengi körül a szakembereket A megoldás lehet, hogy nem a jogrendszer reformjában, bővítésében keresendő, hanem az egészségügyi rendszer helyreállításában. 30

31 2. Ellátott jog Az ellátott joga: A törvény értelmében vannak ellátott jogok, amelyek minden ellátotti csoportot egyaránt megilletnek. Ezek például: Az élethez, az emberi méltósághoz, a testi- lelki egészséghez, a tulajdonhoz,a személyes adatokról, a magántitokhoz való jog. Ezen alapjogokon kívül a törvény szabályozza az egyéb más szociális szolgáltatásokat igénybevevők, különös tekintettel a bentlakásos intézményeket igénybevevő ellátottak jogait- ezen jogok biztosítása főként az intézményvezetők és a dolgozók feladata. A törvényben megfogalmazott egyéb jogok: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell. 11 A szociális szolgáltatás biztosítása közben figyelembe kell venni az egyenlő bánásmód követelményeit, Joga van megismerni az intézménnyel kapcsolatos működési, gazdálkodási adatokat, Személyes adatainak védelme, magánéletével kapcsolatos titokvédelem, Személyes tulajdonát képző tárgyainak, mindennapi használati tárgyainak használatát a szociális intézmény nem korlátozhatja- a személyes tulajdonát képző évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról letöltés:

32 használati tárgyakkorlátozásának kivételei a házirendben, pontosan meghatározott esetekben és feltételek mellett lehetséges: az intézményvezető köteles gondoskodni az ellátásba vett személy vagyontárgyainak, személyes tárgyainak, értékeinek megfelelő, biztonságos elhelyezéséről-, ha a vagyontárgy, értéktárgy speciális elhelyezést kíván, abban az esetben az intézményvezető feladata az ellátott számára segítséget nyújtani. Az ellátottnak joga van a szabad mozgáshoz- az ezzel kapcsolatos szabályok az intézmény házirendjében kell szabályozni. Joga van családi kapcsolatainak fenntartásához, rokonokat, látogatóakat fogadni, Joga van panaszt tenni, amit 15 napon belül az intézményvezetőnek ki kell vizsgálni, és erről írásbeli értesítőt készíteni. Kiemelt ellátotti csoportok: 1, Fogyatékos személyek érdekeiben megfogalmazott további jogok: - akadálymentes környezet biztosítása, - információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, - a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy - javítás lehetőségeinek megteremtésére, - az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, - társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére. 12 2, Pszichiátria betegek: otthonában való korlátozó intézkedéseket kizárólag orvos írhatja elő- szigorú szabályzás mellett. 48 órán belül értesíteni kell az ellátottjogi képviselőt a korlátozásról évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról letöltés:

33 3, Hajléktalan személyek: kiemelten figyelni kell az emberi méltóság védelméhez való jog érvényesülésére. 4, Szenvedélybetegek: ellátottak adatainak, személyiségi jogainak védelmének érvényesülésére külön figyelmet kell fordítani. Az alábbi jogsértésekkel kerülhet szembe az ellátott a szociális szolgáltatások igénybevételekor: - emberi élethez, legmagasabb szintű testi- lelki egészséghez való jog - önrendelkezés joga, - szabad tartózkodási hely megválasztásának joga, - családi élethez való jog, - információhoz való jog, - esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód elve, - szociális biztonsághoz való jog, - személyes adatok védelme, - tájékoztatáshoz, közérdekű adatok megismerésének joga, - szociális biztonsághoz való jog. Ellátottjogi képviselő faladat: Ellátott jogokkal kapcsolatos tájékoztatás, ellátottak, vagy hozzátartozóik problémáival kapcsolatos segítségnyújtás,panaszok megfogalmazásával kapcsolatos segítségnyújtás,képviseleti feladatok,intézkedések kezdeményezési joga,jelzéssel élhet a jogsértésekkel kapcsolatos megszűntetések érdekében,korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos dokumentációk megvizsgálása,köteles fogadód órát tartani- 100 fő feletti ellátotti létszámú intézményekben, nappali ellátást biztosító intézményekben. Ellátottjogi képviselőkre vonatkozó külön jogszabály: Évente legalább egy alkalommal részt vesz az ellátási területén lévő tartós bentlakásos szociális intézményben rendezett érdekképviseleti fórum ülésén, ahol tájékoztatja az ellátottakat a jogaikról, azok érvényesítésének módjáról, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről és a segítő szervezetekről, továbbá válaszol az ellátottak kérdéseire. 33

34 Az OBDK által meghatározott időtartamban fogadóórát tart a bentlakásos szociális intézményben. Működési területén kapcsolatot tart a megyei (fővárosi) módszertani intézménnyel, valamint a szociális hatósággal, szükség szerint, az intézmény működésének zavarása nélkül közvetlenül felkeresheti az ellátottakat a lakószobákban, felveszi a kapcsolatot az intézményben működő ellátotti önkormányzattal. Ha az intézmény vezetője az Szt. 94/G. - a (3) bekezdésében foglaltak alapján korlátozó intézkedés alkalmazásáról értesíti, az ellátottjogi képviselő tájékozódik az ügyben, megvizsgálja a korlátozás szükségességét és az eljárás jogszerűségét. A korlátozó intézkedés jogszerűségének vizsgálatáról az ellátottjogi képviselő dokumentációt vezet, és éves beszámolójában összegzi a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos tapasztalatait. 13 Ellátottak joga- a polgári jog területén: Az ellátottak panaszaikkal elsőként a szociális intézmény vezetőjéhez fordulhatnak, aki ezen panaszokat köteles kivizsgálni- a vizsgálat eredményéről 15 napon belül írásban kell tájékoztatni a panasztevőt. Jogorvoslatot az ellátott az intézmény fenntartójától kérhet. A fenntartóhoz közvetlenül is fordulhat panaszával az ellátott- amennyiben az ügyben a fenntartó határozatot hoz, a határozattal szemben csak a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Az ellátottjogi képviselő feladata ilyen esetekben az ellátott jogairól való tájékoztatás, segítségnyújtás a panasz írásbeli megfogalmazásában, vagy az intézmény és az ellátott közötti vitás helyzet rendezése. Amennyiben az ellátott a helyi jogvédelmet nem tartja megfelelően hatékonynak, alapjogi sérelmek esetén kezdeményezheti az ombudsmani eljárást is. Ezt /2012.(VII.30. )Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról letöltés:

35 az eljárást azonban csak akkor indíthatja el, ha az igénybe vehető valamennyi eljárást, jogorvoslati lehetőséget már kimerítette. Súlyos jogsértés esetén,mint valamennyi jogvédelmi területen (betegjog, gyermekjog) ha a fenti eljárások nem orvosolják a panaszt szabálysértési jog, vagy bűntető jog által nyújtott segítségek igényelhetők. Ellátottjog megsértése esetén főként az alábbi tényállások jöhetnek létre- pl.: kiszolgáltatott személy megalázása, gondozás elmulasztása, foglalkoztatás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés stb. Ezen tényállások főként a fogyatékos, és idős, gondozásra- ápolásra szorult idős embereknél fordulhatnak elő. Az aktív, felnőtt korosztály tekintetében főként a lakhatással kapcsolatos ügyek, pénzintézetek által folyósított hitelekkel, köztartozásokkal, közszolgáltatásokhoz kapcsolódó tartozások, önkormányzati tulajdonú bérlakásokkal kapcsolatos nagyszámú kötelezettségszegési ügy fordul elő. A tartozásos, jelzáloghitellel összefüggő ügyekben a családsegítő szolgálat adósságkezelő tevékenysége segítheti az áldozatokat. Amennyiben bírósági, hatósági eljárásra kerül a sor az ellátottnak érdemes kérni a méltányosság- illeték,- költségkedvezményeket. 35

36 3. Gyermekjog A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. (Magyarország Alkotmánya) Története: I. Gyermekjogok a Nemzetközi Egyezményekben 1. Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 2. Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. Az Európai Szociális Karta 4. Az AlapvetőJogok Chartája 5. Az új Brüsszel II. rendelet 6. A Hágai Egyezmény II. Gyermeki jogok hazai szabályzása: 1. Gyermekjogok az Alaptörvényben 2. Gyermeki jogok a Gyermekvédelmi törvényben 3. A gyermekjogok a Családjogi törvényben 4. A gyermekek jogai az oktatásban 5. A beteg gyermek jogai 9. Gyermekek és fiatalkorúak a büntetőjogban A GYERMEKJOGOK VÉDELME 1. Az Alkotmánybíróság 2. Az országgyűlési biztos 3. Az oktatási jogok miniszteri biztosa 4. A gyermekjogi képviselő 36

37 5. A jövőnemzedékének parlamenti biztosa A, Gyermekjogok az Alkotmányban/ Alaptörvényben Alkotmányunk 70/D -a kimondta, hogy minden Magyar Köztársaság területén élőnek joga van a lehető legmagasabb szintű testi-lelki egészséghez, amit a mindenkori Kormány a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátásmegszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természeteskörnyezetvédelmévelvalósítja meg- ezen gondolatokat az Alaptörvény XX. cikkében is rögzítik. L. cikk: (1) Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. 14 (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást (3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza II.cikk: minden magzatot a fogantatás pillanatától védelem illeti meg XV. cikk: (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. XVI. cikk: minden gyermeket megillet a megfelelő testi, lelki és erkölcsi fejlődés, a szülők joga, hogy megválasszák gyermekük nevelését továbbá kötelesek gyermekükről gondoskodni- ez az Alkotmány 67. -a rögzítette. XVIII. cikk: gyermekek foglalkoztatása tilos, kivételt képez a törvényben meghatározott esetek, XIX. cikk: szociális biztonsághoz való jog XXV. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez. 15 Az Alkotmány 67. (1) bekezdése meghatározza, hogy: a gyermeknek elsődlegesen (lehetőleg) a családtól kellene a szükségesvédelmet és gondoskodást megkapnia, és ezt 14 Magyarország Alaptörvénye letöltés: Magyarország Alaptörvénye letöltés:

38 egészíti ki, vagy pótolja, helyettesíti az állami intézményvédelem. Erről az Alaptörvény kissé szűkösebben nyilatkozik, de a korábbi alkotmányos gyakorlatot, és alapjogok védelmét továbbra is biztosítja. Csjt.1. (2) hasonlóan kimondja gyermekekért való felelősségvállalást, illetve, hogy a törvény alkalmazása során mindenkor a gyermek érdekeit szem előtt tartva, jogait biztosítva kell eljárni. Az Alkotmány és a Családjogi törvény a gyermekvédelem tekintetében több főbb ponton is találkozik. Ezek a következők: - Családon kívüli gyermekek helyzetének rendezése- pl.: örökbefogadás szabályozása, szülő gyermekkel való kapcsolattartása. - Gyermekek érdekeinek védelme a váláskor pl.: gyermek elhelyezés, gyermektartás díj. - Szülői felügyelet gyakorlása, a gyermek érdekeinek figyelembevételével, - Állami beavatkozás a gyermeknevelésbe, - Házasságon kívül született gyermekek egyenjogúsága. B, Gyermeki jogok a Gyermekvédelmi törvényben évi XXXI. törvénya gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A törvényt a következő egyezményekkel, törvényekkel összhangban alkották: Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló évi LXIV. törvény Alaptörvényben meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény, Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény. A törvény célja megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és 38

39 megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatalfelnőttektársadalmibeilleszkedéséről. 16 A törvény meghatározza az alaprendelkezéseket, ellátásokat, gyermekvédelmi feladatok ellátását és irányítását, a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szervezet és egyes eljárási szabályait, és az egyéb rendelkezések. Sok más mellett meghatározza az alapvető gyermeki és szülői jogokat és kötelességeket, továbbá a gyermeki jogok védelmét, ami dolgozatom szempontjából fontos szabályzásokat tartalmaz. Ezek szerint: 11. (1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik A gyermekek jogai a Gyermekvédelmi törvényünkben- teljesség igénye nélkül: - saját családjában való nevelkedés, - emberi méltóság tiszteletben tartása, - szülőtől, hozzátartozótól csak a törvényben meghatározott esetekben választhatók el, - szabad véleménynyilvánításhoz, - tájékoztatáshoz, - meghallgatáshoz, - panasztételhez. A gyermekek kötelezettségei: Gondozójával való együttműködés, képességeihez megdelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének,tartózkodjon az egészségére káros életmód és szerek használatától évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról letöltés? évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról letöltés: Jobbágyi Gábor Személyi és családi jog. Szent István Társulat. Budapest 39

40 C, Gyermekjogok a Családjogi törvényben évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1. (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy az Alaptörvénynek megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését. (2) E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni Csjt. 23. (1) házastársak jogai és kötelességei egyenlően, - a Családjogi törvényben a férfi és a nő vagyonjogi vonatkozásban egyenlő, - Csjt. 72. (1) a szülők együttesen gyakorolják a szülői felügyeletet,- gyámi tisztet férfi és nő is egyaránt elláthat. Érdekességképpen megemlíteném a Csjt.-ben a férfiakra vonatkozó negatív diszkriminációs szabályzásokat, miszerint az apát nem illeti meg nyilatkozattételi jog a terhesség- megszakítási eljárásban (vonatkozó jogszabály: évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről), továbbá csak a feleséget jogosítja fel férjének nevének viselése a házasságkötés után. Negatív tendenciaként említhető meg, hogy a házasságfelbontások után jelentős számban a gyermeket az édesanyánál helyezik el. Az évi 23. törvényerejű rendelet a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában- Kimondja a gyermekekért való felelősséget Csjt.1. (1), továbbá, hogy a törvény alkalmazását mindenkor a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembevételével, jogainak biztosításával kell alkalmazni. A Csjt. 1. (2) ban megfogalmazott alapelvek a gyermekek védelmére a következők: évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról letöltés:

41 Családon kívül élő gyermekek helyzetéről szóló rendelkezések- örökbefogadás szabályai, külön élő szülők gyermekeinek kapcsolattartása, kiskorúakról való állami gondoskodás, gyámság általános szabályai. Gyermekek érdekeinek védelme a házasság felbontásánál- gyermektartásdíj, gyermekelhelyezés. Szülői felügyeleti jogok, Állami beavatkozás szabályai a gyermeknevelésben, Házasságon kívül született gyermekek egyenjogúsága. A Polgári törvénykönyv és a Családjog kapcsolata dolgozatom témájára vonatkozatva: Alapfelvetés, hogy a Családjog a Polgári jog része. A Családjogi törvény 1. (3) bekezdése és a Polgári törvénykönyv 5. -a szabályozza a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit, amit dolgozatom szempontjából azért tartok fontosnak kiemelni, mivel itt találkozunk a rendeltetésellenes joggyakorlással gyermek elhelyezési, gyermektartásdíj, vagy kapcsolattartási ügyekben. Ha a szülők valamelyike jogaival visszaél és ez a szülői beleegyező nyilatkozat indokolatlan megtagadásából állna a Családjogi törvény 73-as - alapján a Gyámhivatal akár a gyermekelhelyezés megváltoztatását is elrendelheti. Fontos továbbá megemlíteni a Polgári törvénykönyv 4. (4.) bekezdését az elvárhatóság elvével-a mi a gyermekelhelyezés szempontjából ismételten fontos, mivel döntést megelőzően a bíróság vizsgálja azt a tényt is, hogy melyik fél járt el felróhatóan az ügy kimenetelét tekintve. Harmadik alapelvünk, amit fontos megemlíteni a jóhiszeműség és tisztesség elve Ptk.4. (1) bekezdése. Tartalmát tekintve valamennyi elem megjelenik a Csjt.-ben, úgy, mint a Ptk.-ben. 41

42 D, Gyermekek jogai az oktatásban évi LXXIX. törvény a közoktatásról A törvény célja: a művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése 20 A tanuló joga: Nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, Személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak, Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerjék és fejlesszék, Nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, Tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, Kollégiumi ellátást vegyen igénybe, továbbá hit- és vallásoktatásban vegyen részt, Személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának évi LXXIX. törvény a közoktatásról letöltés:

43 gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetettellátásbankülönleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. Különös joga van: Kollégiumi, napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön,válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül,a középiskolában jogszabályban meghatározottak szerint az angol nyelvelsajátításához felkészülési lehetőséget kapjon, igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, aziskola és kollégium létesítményeit. E, A beteg gyermek jogai Hazánkban az egészségügyi törvény szabályozza a betegeket, jogait és kötelességeit. Ezek a beteg és egészséges gyermekekre is egyaránt érvényesek. 43

44 IV. A GYERMEKJOGOK VÉDELME- intézményesülés szempontjából 1. Az Alkotmánybíróság Több határozatot is hoz a gyermeki jogok védelme, gyakorlása és korlátozása témakörökben. Ezek közöl, csak néhányat említenék meg: - 21/1996. (V.16.) AB határozat: a gyermek,kivétel, ha jogalkotó kizárja a kiskorú alapjogi jogalanyiságát (pl. választójog) alanya lehet minden a társadalom valamennyi tagját megillető alapjognak, de a joggyakorlásban nem élvez teljes körűszabadságot, - 39/2007. (VI.20.) határozat: gyermek egészségének védelme és a fertőző betegségek elleni védekezés alkotmányosanindokolttá teszi az életkorhoz kötött, kötelező védőoltásokat, - 36/2000. (X.27.) határozat korlátozott cselekvőképesség esetén a jog szélesebb megvonását mozdítaná elő, - 37/2002. (IX.4.) AB határozat: az állam feladata hogy védelmet nyújtson a megfelelőtesti, szellemi, erkölcsi fejlődéshez beleérte a szexuális fejlődés védelmét is. 2. Országgyűlési biztos A Gyvt. 11. (2) bekezdése szerint, a gyermek alkotmányos jogainak védelmét az Országgyűlési biztos a maga sajátos eszközeivel segíti, és ennek során a biztos feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintő tudomására jutott visszaéléseket kivizsgálja, és Orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. A biztos az Intézkedéseiről évente beszámol az Országgyűlésnek. A hivatal megszűnt2012. január 02.-ával, helyébe az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala lépett. 44

45 3. Az oktatási jogok miniszteri biztosa A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, illetve a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvénybe foglalt felhatalmazás alapján az oktatási miniszter feladatés hatásköréről szóló 162/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 1. - a (1)-(2) bekezdésében foglalt feladatok hatékonyabb ellátása érdekében létrehozza az oktatási jogok miniszteri biztosát. Feladata: A hivatal a gyermeket, a tanulót, a hallgatót, a kutatót, a pedagógust, az oktatót, a szülőt, valamint azok közösségeit megillető, oktatással kapcsolatos állampolgári jogok érvényesülésének elősegítésében működik közre. 21 A hivatal megszűnt2012. január 02.-ával, helyébe az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala lépett. 4. A gyermekjogi képviselő évi XXXI. törvénya gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Feladata: A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek jogainak védelme, továbbá e jogok megismertetésében, érvényesítésében segítségnyújtás, a kötelességek megismertetése és teljesítésében való közreműködés. Segíti a gyermeket panasza megfogalmazásában, jogosult panaszának kivizsgálásában. Segíti a gyermek állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutását, a gyermek, a gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője, vagy gyermekönkormányzat felkérése alapján eljár-, ha a gyermekkel kapcsolatos kötelezettségszegést az érdekképviseleti fórum a panaszt érdemben nem vizsgálja meg, vagy a vizsgálat eredményével nem értenek egyet. Eljár az érdekképviseleti fórumintézkedést kezdeményező megkeresésére, elsősorban jogsértések feltárása érdekében. Gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni, és az 21 40/1999. (X. 8.) OM rendelet az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának feladatairól és működésének szabályairól letöltés:

46 adatvédelmi szabályoknak megfelelően eljárni,segíti a gyermeki jogok érvényesülését- ennek érdekében gyámhatósági eljárást is kezdeményezhet. 5. A jövő nemzedékének parlamenti biztosa Az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvényben foglaltak alapján az Országgyűlési Biztos Hivatala benne az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Irodája, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának Irodája és a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája megszűnt, feladatait január 1-től jogutódként az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vette át. Bár mint önálló hivatal megszűnik, feladata megmarad, amit az Alapvető Jogok Biztosa fog érvényesíteni. Feladata: a még meg nem születettek jogainak és érdekeinek képviselete, a jövő generációk életfeltételeinek biztosítása. A jövő nemzedék joga van a léthez, az egészségeshez, környezethez, a választás szabadságához. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának feladata az egészséges környezethez való alapvető jog védelme. A Magyar Köztársaság alkotmánya e jogról két helyen is tartalmaz rendelkezéseket: 18. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 46

47 V. Gyermekvédelemi rendszer Fogalma: azt a speciális gyermekvédelmi tevékenységet értjük alatta, ami az elárvult, az elhagyott vagy a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermek, fiatalkorú felkarolására, pártfogására, védelmére irányul. 22 A gyermekvédelmi rendszer két részre osztható. Az egyik az általános megelőző gyermekvédelem, a másik pedig a speciális gyermekvédelem. 23 Az általános, megelőző gyermekvédelem: az állam 0-18 éves korú gyermekre vonatkozó szociálpolitikai tevékenysége. Általános, megelőző gyermekvédelem területei: - egészségügyi- anya és csecsemővédelem, családtervezés, gyermekorvosi hálózat - oktatásügyi- óvodai-iskolai gyermekvédelem, nevelési- pályaválasztási tanácsadók, diákotthonok, - társadalombiztosítás területe- pénzbeli támogatások- anyasági segély, gyermekágyi- segély, családi pótlék, GYES, GYED Az általános és speciális gyermekvédelem között helyezkedik el: - a védő- óvó intézkedések: rendkívüli segélyezések, veszélyeztető körülmények felszámolása - kiskorú kiemelése a családból: Speciális gyermekvédelem területei: - gyermek és ifjúságvédő intézetek, - gyermekjóléti intézetek, - nevelőszülők, hivatásos nevelőszülők, 22 Hanák Katalin- Társadalom és gyermekvédelem- Akadémiai Kiadó Budapest, Csókay László, Domszky András. Gyermekvédelmi kiskönyv- A gyermekvédelem nemzetközi gyakorlata- Pont Kiadó Solymár 47

48 - csecsemőotthonok, - nevelőotthonok, - SOS gyermekfalvak, - javító- nevelő intézetek, - gyógypedagógiai bentlakásos intézmények. 1, Gyermekvédelmi ellátórendszer alapján: A, Gyermekjólét alapellátások: I. Pénzbeli ellátások- a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátások: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - kiegészítő gyermekvédelmi támogatás - egyéb, a települési önkormányzat rendeletében biztosított ellátás (nyári gyermekétkeztetés, ingyenes étkeztetés) A városi gyámhivatal hatáskörébe tartozó ellátások: - Gyermektartásdíj megelőlegezése -Otthonteremtési támogatás - Óvodáztatási támogatás II. Természetben nyújtott szociális ellátások-arendkívüli gyermekvédelmi támogatás is adható ebben a formában pl.: - Tankönyvtámogatás - Tandíj, egészségügyi szolgáltatás, egyéb ellátás kifizetésének átvállalása- illetve minden más, települési önkormányzatoktól függően. III. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások- gyermek jóléti alapellátás B, Gyermekvédelmi szakellátások: TEGYESZ, otthont nyújtó ellátások 48

49 C, Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: Hatósági feladatok évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 16. (1) Az e törvényben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket: a feladatban eljáró szervek:helyi önkormányzat képviselőtestülete, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal gyakorolja. (2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a helyi önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásoknál az illetékességet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának lakóhelye határozza meg. - védelembe vétel, - családba fogadás, - az ideiglenes hatályú elhelyezés, - az átmeneti nevelésbe vétel, - nevelőszülők, gyermekotthonok, - a tartós nevelésbe vétel, - a nevelési felügyelet elrendelése, - utógondozás elrendelése, - utógondozói ellátás elrendelése, - örökbefogadás. 2, Gyermekek joga és apolgári jog- polgári peres eljárások A szociális szolgáltatásokat igénybevevők jogvédelmének rendkívül szerteágazó. Sajnosa jog folyamatos változásai, a törvények, rendeletek közötti átmenetek miatt a teljesség igénye nélküli mutattam be eddig a jogvédelmi területeket. A dolgozatom eddigi részében módszeresen mutattam be mind a három jogvédelmi rendszer kialakulásának történetet, jogi hátterét, az ellátottak, betegek, gyermekek alapvető jogait, kötelességeit, és e jogok védelmének rendszerét. 49

50 Mivel e témák rendkívül széles és szövevényes rendszerben, egymás közötti átfedésekkel épülnek fel, ezért kiválasztottam a három nagy terület közül egyet, amit különös tekintettel a polgári eljárásokra szeretnék tovább fejtegetni. Fő témakörben a gyermeki jogokat választottam ki, amihez először néhány fogalmat szeretnék tisztázni- például a jogképesség, cselekvőképesség. Jogképesség évi IV. törvénya Polgári Törvénykönyvről 8. (1) Minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. 9. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. 10. A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen, ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét van. Cselekvőképesség: 11. (1) Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. (2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. 12/A. (1) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. (2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről. 12/B. (1) Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be. 12/C. (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. 50

51 Polgári peres eljárás: Az eljáró bíróság kiválasztására ún. illetékességi szabályok adnak választazonos hatáskörű bíróságok esetében területi, helyi illetékesség a mérvadó. Az eljárás felperesből és alperesből áll. Felperes az a személy, aki keresetével az eljárást megindítja, alperes, pedig akivel szemben a felperes igényt támaszt. Mindkét fél perbeli jogképességgel kell, hogy rendelkezzen-, tehát jogok illetnek és kötelezettségek terhelhetnek. A perek lehetséges alanyai lehetnek a képviselők is, akik jogcím alapjántörvényes, ügyleti, és ügygondnoki képviselők lehetnek. Az eljárás alanyainál meg kell említeni a beavatkozás fogalmát is, ami a polgári perekben olyan harmadik személyt jelent, aki ha anyagi jogi érdeke fűződik a per tárgyához önkéntesen, vagy perbehívással beavatkozhat a per kimenetelébe. Az eljárás fogalmát azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert a személyiségi jogok a polgári jogok olyan ága, amely a személyek egyes nem vagyoni, személyi viszonyát szabályozza. A polgári jog személyiségvédelemre a polgári jog szabályzásai jellemzőek. Egyenrangú felek között jön létre, és szankcióinak célja az érdekkiegyenlítő, egyéni érdekek kielégítését szolgálja. Gyermeki jogok, amik sérülhetnek a Polgári jog szerint Családi jogállás- az apaság vélelme, annak megdöntése, apaság bírói megállapítása, Örökbefogadás, Rokonok eltartása- kiskorú gyermek tartása, tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartása, gyermektartásdíj előlegezése, Szülői felügyelet- kapcsolattartás, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet megszüntetése. Az apaság vélelmét a Pk. 97. száma és a Csjt ai tartalmazzák. Ezek a szabályzások tartalmazzák egyaránt a házasságból folyó apaság vélelmét, illetve a házasságon kívül született gyermekekre vonatkozó apaság vélelmét. Négy vélelmet különíthetünk el: 1, szülők házassága alapján történő vélelem, 2, apasági elismerő nyilatkozat (a nyilatkozat szabályait a Csjt. 37 rendezi pl.: apai hely betöltetlen, anya, vagy törvényes képviselőnyilatkozata, elismerés és 51

52 hozzájárulás az anyakönyvetetőnél, bíróságon, gyámhivatalban, jegyzőnél, külföldi tartózkodás esetén a külképviseleti hatóságnál), 3, apaság elismerése utólagos házasságkötés során (Csjt.39 -a vonatkozik- főbb jellemzői a nyilatkozatot csak anyakönyvezetőnél lehetséges, illetve, hogy a hatóság nem folytat vizsgálatot a tényleges apaságról), 4, apaság megállapítása jogerős bírósági ítélettel (Csjt.39 -(2)-e szabályozza- az apai elismerés nem önkéntes, a bíróság alapos mérlegelés és bizonyítás utántanúvallomások, orvos szakértői vélemények mellett- hozza meg döntését.). Az első három eset az apaság elismerés önkéntes, míg az utolsó esetben hatósági aktuson alapuló kényszerrel jön létre. Az apaság vélelme meg is támadható. Örökbefogadás: Pk.101. száma és a Csjt a alapján: Az örökbefogadás teljes családi kapcsolatot hoz létre az örökbefogadott és az örökbefogadó család között. Vérszerinti jogállásba lép az örökbefogadás során az örökbefogadott gyermek. A Ptk.-ben 617. (1)- az öröklés alapján, mint vérszerinti gyermek fog örökölni, de fennmarad a törvényes öröklés joga a vér szerinti rokonai után is. Ha titkos örökbefogadásról van szó a Ptk alapján természetesen nincs mód a vér szerinti rokonok után járó öröklésre. A Csjt. az örökbefogadás feltételeit, szabályait, joghatásait, gyermek névviselését, az örökbefogadás megszűnését részletesen szabályozza. Rokonok eltartása: 1,A kiskorú gyermek tartása: PK.104.szám- Különbséget kell tenni a gyermek tartásakor együtt élő szülők, nagykorú, tanulmányait folytató gyermek, és mostohagyermek tartása esetén. Csjt.69/A. (1).- kimondja, hogy a gyermek tartásáról a szülő saját, szükséges tartása rovására is gondoskodnia kell. A tartást a jogalkotó itt természetbeni ellátásra vonatkoztatja, vagyis nevelést, gondozást, élelmezést, ruháztatást, lakás biztosítása- Csjt. 69/A.(2) bek. Nagykorú gyermek esetén a Csjt. 60. (2) bek. a szükséges tanulmányok kifejezést taglalja, ami az életpálya előkészítő szakképzést, ehhez szükséges tanfolyamot, 52

53 főiskolai, egyetemi tanulmányokat tartalmazza. Kifejti azon eseteket is, amikor ezen kötelességét a szülőnek nem kell teljesíteni- ezek a következők: a gyermek alkalmatlan a továbbtanulásra, érdemtelen rá, vagy a szülő saját vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. Mostohagyermek esetén a szülő csak a következő feltételek meglétekor köteles a tartásra- kiskorú gyermek esetén, ha a házastárs közös beleegyezéssel hozta a gyermeket a közös háztartásba- Csjt. 62. (1). bek. Tartásdíj: Normál körülmények között a szülők megegyezés alapján döntenek a tartásdíj összegérőlcsjt. 69/A (2).(ez minden esetben, pénzben kell szolgáltatni.) Szülői kompromisszum hiányában a bíróság feladata dönteni. A Csjt. részletesen szabályozza a díj mértékét, milyen feltételeket kell figyelembe venni (gyermek szükségletei, szülő jövedelmi viszonyai stb). A tartásdíjat indokolt esetben az állam megelőlegezheti. Ilyenkor a kötelezett a díjat, és a vele járókamatot is köteles a folyósító szervnek megfizetni. Kapcsolattartás: Csjt. 92. csak a szülők és gyermek közötti kapcsolattartásról rendelkezik. A kapcsolattartás módját, rendszerességét, időtartamát elsősorban a szülők feladata rendezni. Ha ez nem lehetséges, akkor a gyámhivatalnak, vagy a bíróságnak kell ez ügyben eljárnia. Ha házassági, vagy gyermek elhelyezési per van folyamatban a bíróság feladata a kapcsolattartást szabályozni. A kapcsolattartást lehet korlátozni, szüneteltetni, megvonni, vagy elutasítani. A Csjt. 92 alapján a gyámhivatal, vagy bíróság a gyermek érdekében- a szülő felróható magatartása esetén- a kapcsolattartást a fent említett módokon korlátozhatja, vagy elutasíthatja. Korlátozás esetén a kapcsolattartás helyét, módját, idejét lehet korlátozni. Szüneteléskor elsősorban a gyámhivatal írásbeli figyelmeztetése szükséges, majd végül akár hat hónapra is megszüntethetik a kapcsolattartást. Mindkét esetben a gyermek sérelmére történő, a szülői jogával való visszaélésről van szó. Kapcsolattartás megvonása esetén a gyermek érdekei még korlátozott kapcsolattartás esetén is sérülnének, vagy a gyermek nevelését, testi, értelmi, erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti a szülő súlyos, felróható magatartása. A döntést a gyámhivatal, vagy bíróság is meghozhatja. 53

54 Kapcsolattartás elutasításakor azonos feltételek szükségesek, mint a megvonáskor, annyi különbséggel, hogy itt a súlyos veszélyeztetettség miatt sor sem kerülhet a valamikori kapcsolattartás megállapítására. Gyermekelhelyezés: Csjt.72/A. - a gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek-, ha nem tudnak megállapodni, a bíróság feladata a gyermek egészséges testi, lelki,értelmi és erkölcsi fejlődését oly módon biztosítani, hogy a gyermeket az erre legalkalmasabb félhez helyezik. Bírósági hivatalból is indíthat eljárást. Ha egyik fél sem alkalmas a fent említett szükségletek kielégítésére, harmadik félhez is helyezhetik a gyermekettermészetesen, ha ezt a harmadik fél kéri. Az eljárás során mindkét szülőt meg kell hallgatni, továbbá a gyermek véleményét is figyelembe kell venni- 14. évet betöltött gyermek elhelyezésével kapcsolatos döntést egyetértésével hozhatnak. Az elhelyezésénél figyelemmel kell lenni- a szülők világnézetére, érzelmi kötődésre, pszichológus szakértői véleményére, a nemre és életkorra, az elhelyezés állandóságára, a testvérek együtt nevelésére. Szülői felügyelet megszüntetése, szüneteltetése: A szülői jogok és kötelességek gyakorlása a szülő folyamatos jogosultsága, kötelessége. Ha a szülő külső, vagy saját magában lévő okok miatt ezen jogainak és kötelezettségeinek nem tud eleget tenni a bíróság a felügyeletet megszüntetheti, vagy szüneteltetheti. Csjt. 88.Ilyen okok lehetnek pl.. a gyermek érdekeinek sérelme vagy veszélyeztetése, a gyermek személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény. A bíróság ilyen esetekben bizonyítási eljárás után dönt a felügyeletről. A felügyeleti jog szünetelésekor a szülő jogainak, kötelezettségeinek átmeneti akadályoztatottsága esetén kerül sor. Átmeneti akadályok lehetnek: Szülői cselekvőképtelenség, szülő ismeretlen helyen van, ha a bíróság a gyermeket harmadik személynél elhelyezi, a gyermeket intézet nevelésbe vették, gyámhivatal ideiglenesen intézetbe adta. A gyermekvédelmi rendszer viszonylag áttekinthető jellegű. Az esetek nagy többségében, ha probléma van, a családban először a gyermekjóléti szolgálatokat keresik fel az érintettek, akik ha szükségesnek látják, viszik tovább a család ügyét a 54

55 gyámhivatalig. A gyámhivatali eljárás általában a csúcsintézkedés a gyermekvédelemben, viszont az igen problémás ügyek eljuthat akár a bíróság és a rendőrség szintjére is. Igazán problémás esetek a fent már említett - családi jogállásörökbefogadás, rokonok eltartása, szülői felügyelet- ügycsoportokban fordulhatnak elő. A fokozatosság természetesen itt is érvényesül először a gyermekjóléti szolgálatok, vagy a gyámhivatalok, akik az ügyekkel első körben foglalkoznak, majd a bíróságok következnek. Mivel a hivatali alkalmazottak, szakemberek tapasztalataim szerint, mind próbálják maximálisan a gyermek érdekeit, jogait képviselni éppen ezért gyakran előfordul az a hiba az ügyvitel közben, hogy akár a szükségesnél többször indítanak eljárásokat a gyermek védelmében, érdekében. Véleményem szerint rendkívül fontos lenne akár a polgári peres ügyeket nézzük, akár a különféle eljárásokat, hogy a kiskorú veszélyeztetettsége esetén a lehető leggyorsabb, leghatékonyabb lezárásra kerüljön sor. Az eljárások ügyrendjébe a kiskorúakat érintő ügyek elsőbbséget élvezzenek, illetve limitálva legyenek az ügyek lezárásának időpontjai. A jelenlegi tapasztalatok alapján sajnos ki lehet jelenteni, hogy a bíróságok is táptalajt adnak a gyermeküket veszélyeztető felelőtlen szülőknek, azzal, hogy ügyeiket akár évekig is elhúzzák- sorozatos fellebbezésekkel, kérelmekkel. Fontos lenne továbbá a hasonló eljárásoknál a gyermekbarát meghallgató szobák is, amik függetlenül az eljáró szervektől működnének, megfelelő, független, jól képzett szakemberekkel. Az ok egyszerű- a kiskorú gyermek számára éppen elég traumatikus bírósági eljárásokon részt venne, vagy esetleg valamely szülője ellen tanúskodni, nem kell hozzá még egy hűvös, ijesztő, bűnözők számára kialakított kihallgató szoba. Fontosnak tartom továbbá méltatni a gyermekvédelmi ellátórendszer legkisebb pontját-, a gyermekjóléti szolgálatokat. Ezek a szolgálatok és munkatársaik bár a legkisebbek ebben a rendszerben, de a valós, érdemi munka mégis itt valósul meg. Mivel szerintem ez az első védvonala a rendszernek, itt kéne olyan változtatásokat és olyan fejlesztéseket- hatáskör bővítéseket eszközölnie a szakmának, amivel az itt dolgozó szakemberek kezébe végre valós eszköz kerülne, amivel a prevenció értelmét nyerné, továbbá az esetlegesen már bekövetkezett gyermekveszélyeztetés ellen hatékonyan fel tudnának lépni. Ezek a szakemberek jelenleg leterheltek, eszköztelenek, ami az érdemi munka elvégzésében gátolja őket. 55

56 Összegzés A jó szándék kevés! Több kell: az értelem! Mit ér a hűvös ész? Több kell:- az érzelem! (Váci Mihály) 2012 a változások éve volt. Az Alkotmány helyett az Alaptörvény lépett életbe, az alapvető jogok biztosáról szóló 2011.évi CXI- törvénnyel pedig egy egységes, a korábbi négy biztos helyett egy erősebb, jobban strukturált ombudsman intézmény jött létre. A nagy kérdés tehát az, hogy az egész jogvédelmi rendszer működésének jót tett e ez a változtatás, vagy sem? A széttagoltság valóban megszűnt, az ombudsmanok és a hivatalok közötti kommunikációs viharok abbamaradtak. De a valós munkára ezek a változások hogyan hatottak? Vélemény az, hogy az ombudsman a legjobb szándéka mellett sem fog tudni olyan hatékonyan eljárni, mint az egyes szolgáltatásokhoz közeli jogérvényesítő intézmények, arról nem is beszélve, hogy az ügyek száma így megsokszorozódott. Az ellátott közeli betegjogi, ellátott jogi és gyermekjogi képviselők munkája, saját tapasztalatom szerint csak egy kötelező kényszer. A képviselők heti egy alkalommal 1-2 órában fogadják a panaszos ügyfeleket. Érdemi munkát ez idő alatt, alig ha lehet végezni- ez természetesen nem a képviselők hibája, hiszen minden tiszteletem az övék, hogy ilyen limitált időben próbálják a számos ügyfelet kielégíteni- a hiba a rendszerben keresendő. Képzett szakemberekről van szó, akiknek ha kellő idejük lenne az ellátottakkal foglalkozni, valószínűleg hatékonyabb munkát tudnának végezni. Ezzel, mondattal vissza is utalnék a szagdolgozatom elején leírt kérdéshez- miszerint csak látszat vagy valós jogvédelmi rendszer működik e ma Magyarországon? A rendszer jól felépített, az évek során az intézményrendszer bővült, majd egyszerűsödött- egyfajta folyamatos fejlődés tapasztalható. Ha azonban valaki magában a rendszerben dolgozik, láthatja a valóságot. A törvényhozók lehető legnagyobb 56

57 jóindulata mellett, a rendszer hatékonyságára tett folyamatos lépések nem megfelelőek, ugyanis hiányzik a legfontosabb tényező figyelembevétele- maga az emberé! Egy ellátott közeli rendszerben (egy idillikus rendszerben) nem a paragrafusok, a szankciók és az eljárások lennének a fontosak, nem a kár helyrehozatalára kéne fókuszálni. A megoldást én a prevencióban látom. Már a középkorban felismerték, hogy sokkal hatékonyabb, és költségkímélőbb egészségügyi ellátást tudnak nyújtani, ha nem a már meglévő betegségeket gyógyítására összpontosítanak, hanem azokat megelőzik. Ez a tézis a témával oly módon kapcsolódik össze, hogy nem a meglévő problémát kéne orvosolni - a jogvédelmi rendszer folyamatos modernizálásával, hanem azt megelőzni. Lehet, hogy elég lenne csak az alapszolgáltatások minőségét, és feltételeit javítani, és a megfelelő feltételek mellett pedig az embert magát tiszteletben tartani, és szükségleteihez mérten ellátni. Sajnos ez csak egy utópisztikus elképzelés, ugyanis amíg akár az egészségügy, akár a szociális rendszere az életben maradásért küzd, amíg nincs pénz a szakemberek megfizetésére, vagy korszerűbb, igényesebb technikák használatára, addig akarva akaratlanul, a hivatásának élő szakember is hibázni fog. Nem a jogvédelmi rendszert kéne folyamatos reformoknak alávetni - ami a külső szemlélő megtévesztésére szolgál csupán- azt a látszatot kelti, hogy fontos az ügy - hanem magát az egészségügyet és a szociális ellátó rendszer kéne végre olyan új alapokra helyezni, amivel a jogvédelemre csak nagyon szükséges esetekben lenne szükség. 57

58 Irodalomjegyzék 1. Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány Jogvédelmi füzet. Rózsa Gábor Nyomda. Budapest 2. Csató Zsuzsa (Szerk.) Szociális munka és egészségügy. Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete. Budapest 3. Csókay László és munkatársai A gyermekvédelem nemzetközi gyakorlata. Pont Kiadó. Solymár 4. dr. Bartók Zoltán, Sáráné dr. Lukács Ágnes, dr. Sziebert György A családtámogatás jogi és gyakorlata. KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 5. Dr. Csiky Ottó, Dr. M. Bujdosó Györgyi, Dr. H. Váczy Zsuzsa Apasági perek, apaságvizsgálat. HGV-ORAC Lap- és Könyvkiadó. Budapest 6. Dr. Kőrös András Polgári jog. HGV-ORAC Lap- és Könyvkiadó. Budapest 7. Dr. Mészáros Mátyás, Dr. Murányi Katalin, Dr. Szőke Irén Polgári eljárásjog. HGV-ORAC Lap- és Könyvkiadó. Budapest 8. Dr. Polecsák Mária (Szerk.) A betegek jogai. Vince Kiadó. Budapest 9. Dr. Tóth Gabriella Élettársak Együttélés papírok nélkül. INFOEXPRESSZ Kiadó Kft. Budaörs 10. Gáti Ferenc Gyermekvédelem az iskolában. Tankönyvkiadó. Budapest 11. Jobbágyi Gábor Személyi és családi jog. Szent István Társulat. Budapest 12. Katonáné Soltész Márta Házasság, család, válás- és a jog. Gondolat Könyvkiadó. Budapest 13. Kenyeres János, Lovászy Csaba, Péterfalvi Attila, Sárközy Szabolcs, Török Gábor A magánjog alapjai. HGV-ORAC Lap- és Könyvkiadó. Budapest 14. Majtényi László OMBUDSMANN Állampolgári Jogok Biztosa. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó. Budapest 15. Orosz Éva Egészségügyi rendszerek és reformtörekvések. Politikai Tanulmányok Intézete Alapítvány. Budapest 16. Takács István és munkatársai (Szerk.) Hogyan szeressük a gyermeket? ELTE Eötvös Kiadó. Budapest 58

59 Jogszabály jegyzék évi III. törvénya szociális igazgatásról és szociális ellátásokról évi CLIV. törvényaz egészségügyről Magyarország Alaptörvénye(2011. április 25.) évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról 1993.évi LIX. törvény az országgyűlési biztosokról évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról 322/2010. Kormányrendelet évi CXXV. törvényaz egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 214/2012.(VII.30.) Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról évi XLVII. törvényaz egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi IV. törvénya házasságról, a családról és a gyámságról Az évi 23. törvényerejű rendelet a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40/1999. (X. 8.) OM rendelet az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának feladatairól és működésének szabályairól évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 59

60 Hivatkozásjegyzék 1 Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány Jogvédelmi füzet. Rózsa Gábor Nyomda. Budapest évi CLI. törvény az Alkotmány Bíróságról letöltés: Majtényi László OMBUDSMANN Állampolgári Jogok Biztosa. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó. Budapest Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány Jogvédelmi füzet. Rózsa Gábor Nyomda. Budapest /2012.(VII.30. )Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról A KOR letöltés: évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról letöltés: évi CLIV. törvény az egészségügyről letöltés: Dr. Polecsák Mária (Szerk.) A betegek jogai. Vince Kiadó. Budapest évi CLIV. törvény az egészségügyről letöltés: /2012.(VII.30. )Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról A KOR letöltés: évi III. törvénya szociális igazgatásról és szociális ellátásokról letöltés: évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról letöltés:

61 13 214/2012.(VII.30. )Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról A KOR letöltés: Magyarország Alaptörvénye letöltés: Magyarország Alaptörvénye letöltés: évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról letöltés? évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról letöltés? Jobbágyi Gábor Személyi és családi jog. Szent István Társulat. Budapest évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról letöltés: évi LXXIX. törvény a közoktatásról letöltés: /1999. (X. 8.) OM rendelet az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának feladatairól és működésének szabályairól letöltés: Hanák Katalin- Társadalom és gyermekvédelem- Akadémiai Kiadó Budapest, Csókay László, Domszky András. Gyermekvédelmi kiskönyv- A gyermekvédelem nemzetközi gyakorlata- Pont Kiadó Solymár