AZ ÚJ BTK ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI

Átírás

1 AZ ÚJ BTK ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI A VII. 13. ÉS VII. 17. KÖZÖTT KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. VASKUTI ANDRÁS KÚRIAI BÍRÓ TANÁRSEGÉD (ELTE ÁJK)

2 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 2 A törvényt az Országgyűlés június 25-én fogadta el. A kihirdetés napja: július 13. Az alábbi összeállítás a kihirdetés napja és a július 1. között kihirdetett jogszabályok alapján történt változásokat tartalmazza, ideértve a május 1. napjától hatályba lépő módosulásokat is. Módosító jogszabályok: szám tárgy Btk évi CCXXIII. törvény évi XXXVI. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról 318. (1) 318. (2) 318. (3) 318. (24) 318. (4) 318. (5) 318. (6) 318. (7) 318. (8) 318. (9) 318. (11) 318. (12) 318. (13) 318. (14) 318. (15) 318. (16) 318. (17) 318. (18) 318. (19) 318. (21) 318. (22) 318. (23) 6. (2) 11. (3) 45. (7) 45. (8) 47. (2) 56. (2) 68. (2) 72. (4) 75. (2) 113. (4), (5) 140. (3) 203. (1) 203. (3) 204. (1) c) 204. (5) b) 248. (2) 248. (4) 315. (1), (2) 346. (1) 393. (1) 404/A (2) f) a választási eljárásról (1) bekezdés 11. pont l) évi XLV. törvény a közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálásáról (1) bekezdés 12. pont h) évi XLVIII. törvény az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról 2. (2) 2. (1) évi LXXVIII. törvény egyes büntető tárgyú törvények módosításáról 19. (1) 19. (2) 19. (3) 19. (4) 19. (5) 127. (1) 140. (3) (6) 212/A.

3 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva évi LXXXIX. törvény évi XCVIII. törvény a választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény módosításáról egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 19. (6) 19. (7) 19. (8) 19. (9) 19. (10) 19. (11) 19. (12) 19. (13) 19. (14) 59. b) 350. (2) 219. (3) 327. (5) 383. d) da) 388/A. alcíme 403. (1) a) 403. (4) 433. (2) 459. (1) bekezdés 11. pont j) alpont 465. (2) bekezdés b) pont (1) bekezdés 19. pont évi CXXXIII. törvény a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról a) 158. b) 459. (1) bekezdés 12. pont d) 67. (3) 371. (3) bekezdés b) pont bb) évi CLXXVIII. törvény az emberi méltóság védelme és a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény módosításáról 1. (1) 1. (2) 226/A. 226/B évi CLXXXVI. törvény évi CCXII. törvény egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról 118. (1) 118. (11) a) 118. (2) 118. (3) 118. (4) 118 (5) 118. (6) 118. (7) 118. (11) b) 118. (8) 118. (9) 118. (10) 146. a) 146. b) 146. c) 3. (2) a) ab) 73. c) /A.-184/D. -ok 240. (3) 261/A (1) 283. (2) 287. (1) c) 349/A. 388/A. 388/B (1) a) 349. (1) b) évi CCXXXVIII. törvény évi CCXLV. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról (1) 75. (2) 75. (3) 28. (1a) 250. (4) 398. (3) bekezdés a) pont af)

4 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva évi CCLII. törvény évi CCXXIII. törvény 157/2014. (IV. 18.) KE határozat évi VII. törvény 23/2014. (VII. 15.) AB határozat évi LXV. törvény évi LXXII. törvény évi LXXVI. törvény egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról az Országgyűlés alakuló ülésének összehívásáról a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény július 23-tól június 30-ig hatályos 85. (4) bekezdésének folyamatban lévő ügyben történő alkalmazása kizárásáról, a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 81. (4) bekezdése alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendeléséről a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvénynek a gyermekek fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról (2) 131. (1) 31. (3) 131. (2) 459. (1) bekezdés 8. pontja (1) 11. b) (1) 1. (2) (1) 27. (2) 27. (3) (4) 26. (3) 28. (1a) 90. (2) 95. (3) 97. (2) (1) f) 424. (1) 81. (4) 89. (1) 90. (2) 91. (1) (1a) 283. (2) 283. (3a) 298. (1a) 298. (3) 298. (4)

5 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva évi XCII. törvény évi CXL. törvény évi CCII. törvény az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény, valamint ezzel a) 36. b) 36. c) 36. d) 36. e) 36. f) 36. g) 36. h) 36. i) 36. j) 36. k) 36. l) 36. m) 36. n) 36. o) 36. p) 36. q 37. a) 37. b) 37. c) 37. d) 37. e) 37. f) 37. g) 37. h) 37. i) (3) (1) 28. (2) 29. (1) 29. (2) (1) 32. (2) 32. (3) 32. (4) 32. (5) 32. (6) 58. (1) 58. (2) 300. (1), (2) 300/A. (1), (2) (3a) 462. (4), (5) 465. (3) 37. (3) b) 61. (3) 102. (1), 141. (2) 137. (1) 140. (1) 140. (2) 179. (6) 226/B. (2) 265. (5) 293. (1) 293. (2) 293. (3), 295. (3), 296. (3) 294. (1), 296. (1) 294. (3) a) 295. (1), 298. (1) b) 314. (4) 325. (5) 41. (1) 72. (4) b), 75. (2) b) 100. (3) 123. (2) (2) 59. (4) b) 60. (2a) 74. (1) c) 74. (4) b) 85. (1a) 85. (2a) 87. d) 352/A-C 353. (1) 353. (2) 353. (3) 353. (4) 353. (5) 353. (6) /A.

6 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva évi XIII. törvény összefüggésben egyes további törvények módosításáról az uniós vámjog végrehajtásáról (4) c) évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 167. (1) 167. (2) 396. (6) 398. (1) évi LXIX. törvény a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról (2) A módosítások hatálybalépési időpontjai:

7 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 7 Általános Rész területi és személyi hatály 3. (2) bek. ab) pont évi CLXXXVI. törvény 118. (1). ab) állam elleni bűncselekmény, - a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést kivéve - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, I. 1-től ab) állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, A törvény megteremti a lehetőséget arra, hogy az Európai Unió három fő intézményének, az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának a védelme bármilyen hírszerző tevékenységgel szemben biztosított legyen. A módosítás értelmében ezért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, vagyis a Magyarország elleni folytatott kémkedésre meghatározott mértékű büntetéssel fenyegetett az az eset, ha az elkövető az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat. A törvény a kémkedéshez és a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez hasonlóan az újonnan beiktatott tényállás esetében is büntetni rendeli az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása keretében azt, aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy kémkedés az Európai Unió intézményei ellen készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést. A törvény a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez hasonlóan ezt a tényállást is kiveszi, az egyébként az állam elleni bűncselekményekre vonatkozó univerzális joghatóság alól. bűnhalmazat-folytatólagosság 6. (2) bek. A évi CCXXIII. törvény 318. (1) szerinti szöveggel lép hatályba. (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan cselekményt, VII. 1.-től (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan

8 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 8 egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el. bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el Az új Btk. 6. (2) bekezdésében foglaltak szerint a folytatólagosságnál az ugyanolyan cselekményt kifejezés szerepel. Az új Btk (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint azonban az üzletszerűen szabálysértési értékre elkövetett lopás bűncselekmény, tehát a hatályos Btk. 12. (2) bekezdése szerinti ugyanolyan bűncselekményt fogalom teljes mértékben helytálló, esetükben a folytatólagosság megállapítása a joggyakorlatnak nem jelent problémát. előkészület 11. (3) A évi CCXXIII. törvény 318. (2) szerinti szöveggel lép hatályba VII. 1.-től (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. e bűncselekmény miatt büntethető. Az új Btk át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz Gyermekkor évi LXIX. törvény 61. -a szerint Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. ), a testi sértés [164. (8) bekezdés], a rablás [365. (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással VII. 17-tól Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. ), a testi sértés [164. (8) bekezdés], a terrorcselekmény [314. (1)-(4) bekezdés], a rablás [365. (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.

9 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 9 A Btk. hatálybalépése megteremtette a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét a 12 életévüket betöltött fiatalkorúak esetében, amennyiben emberölést, erős felindulásban elkövetett emberölést, testi sértést, rablást, avagy kifosztást követnek el. Tekintettel arra, hogy a terrorcselekmény a felsorolt bűncselekmények társadalomra veszélyességét meghaladja, és az utóbbi évek tapasztalatai rámutattak arra, hogy egyre fiatalabb személyek csatlakoznak terrorszervezetekhez, ezért indokolt a módosítás. A módosítás nélkül előadódhatna az a helyzet, hogy a terrorcselekményt elkövető 12 életévét betöltött elkövető még abban az esetben sem lenne felelősségre vonható, ha több személyt megsebesített, avagy életüket kioltotta. büntethetőség elévülése 26. (2) 26. (3) Megállapította a évi LXV. törvény 1. (1) bekezdése. 28. (1a) Beiktatta évi CCXLV. törvény 75. (1) bekezdés (2014. VII.1-től) Megállapította a évi LXV. törvény 1. (2) bekezdése. (2014. XII. 21-től) 26. (2) Az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében - ha a bűncselekmény elkövetésekor a sértett a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a bűncselekmény büntethetősége huszonharmadik életévének betöltése előtt elévülne - az elévülési idő meghosszabbodik e személy huszonharmadik életévének betöltéséig, vagy addig az időpontig, amikor a huszonharmadik életévét betöltötte volna. 26. (3) Nem évül el a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott, és az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények büntethetősége. Hatálytalan: VII. 1-től. Hatályon kívül helyezte: évi CCXLV. törvény XII. 21-től 26. (3) Nem évül el a büntethetősége a) a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekményeknek, b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek, és

10 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 10 c) a XIX. Fejezetben meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeknek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be A jogalkotó fokozott figyelmet fordít a gyermekekre, és e fokozott figyelem fokozott büntetőjogi védelem biztosítását is jelenti egyben. Ezek egyike egy bizonyos bűncselekményi kört érintően az elévülési szabályok megváltoztatása, ami lehetővé tette, hogy a sértett a nagykorúvá válása után kezdődő elévülési időn belül dönthessen a büntetőeljárás megindulásáról. A közelmúlt sajnálatos eseményei azonban bebizonyították, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni legvisszataszítóbb, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében az elkövetést több évtizeddel követően is felszínre kerülhetnek olyan információk, amelyek a tettesek felelősségre vonását lehetővé tennék. Annak érdekében, hogy a jövőben az elévülés e bűncselekmények elkövetőinek a felelősségre vonását ne akadályozza, az elévülési szabályok újragondolására van szükség, immár kifejezetten a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében. ***** A Büntető Törvénykönyvnek a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX. Fejezete számos olyan törvényi tényállást tartalmaz, ami büntetőjogilag értékeli, ha a cselekményt meghatározott életévüket be nem töltött sértettek sérelmére követik el. A törvény kizárja e Fejezet azon bűncselekményeinek elévülését, amiket a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek sérelmére követnek el és a büntetési tételük felső határa az öt évet meghaladja VII. 1-től évi CCXLV. tv. 75. (1) 28. (1a) Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti, vagy be nem töltötte volna. A Btk. 26. (2) bekezdése szerint az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében - ha a bűncselekmény elkövetésekor a sértett a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a bűncselekmény büntethetősége huszonharmadik életévének betöltése előtt elévülne - az elévülési idő meghosszabbodik e személy huszonharmadik életévének betöltéséig, vagy addig az időpontig, amikor a huszonharmadik életévét betöltötte volna. Ez azt jelenti, hogy az elévülési idő az általános 5 év helyett gyermekek sérelmére történő elkövetés esetén akár 15 év is lehet, mivel az a sértett 23 éves koráig kitolódik, ezzel lehetőséget adva arra, hogy a sértett a nagykorúságának betöltését követően, akkor indítsa meg a büntetőeljárást, ha arra már felkészült.

11 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 11 Ezt a speciális elévülési időt a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi LXII. törvény iktatta be június 29-i hatállyal az évi IV. törvénybe, vagyis a régi Btk.-ba. A módosítás ezt a speciális elévülési időt tovább hosszabbítja meg. Eszerint nem az 5 éves általános elévülési idő hosszabbodik meg egységesen valamennyi, a Btk. 26. (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény esetén a sértett 23 éves koráig, hanem az elévülési idő nyugvására kerül sor addig az időig, amíg a sértett nagykorúvá nem válik. Ezt követően kezdődik az elévülés, ami az elkövetett cselekmény büntetési tételéhez igazodik. Mindez pusztán a sértett gondolkodási idejét hosszabbítja meg VII. 1-től XII. 21-től 28. (1a) Ha az erős felindulásban elkövetett 28. (1a) Ha az erős felindulásban emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél elkövetett emberölés, a háromévi súlyosabban büntetendő szándékos súlyos szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő testi sértés, az emberrablás, az szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve - a 26. (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel - a nemi élet a bűncselekmény elkövetésekor a szabadsága és a nemi erkölcs elleni tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti, vagy be nem töltötte volna bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna A jogalkotó fokozott figyelmet fordít a gyermekekre, és e fokozott figyelem fokozott büntetőjogi védelem biztosítását is jelenti egyben. Ezek egyike egy bizonyos bűncselekményi kört érintően az elévülési szabályok megváltoztatása, ami lehetővé tette, hogy a sértett a nagykorúvá válása után kezdődő elévülési időn belül dönthessen a büntetőeljárás megindulásáról. A közelmúlt sajnálatos eseményei azonban bebizonyították, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni legvisszataszítóbb, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében az elkövetést több évtizeddel követően is felszínre kerülhetnek olyan információk, amelyek a tettesek felelősségre vonását lehetővé tennék. Annak érdekében, hogy a jövőben az elévülés e bűncselekmények elkövetőinek a felelősségre vonását ne akadályozza, az elévülési szabályok újragondolására van szükség, immár kifejezetten a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében. ***** A Büntető Törvénykönyvnek a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX. Fejezete számos olyan törvényi tényállást tartalmaz, ami büntetőjogilag értékeli, ha a cselekményt meghatározott életévüket be nem töltött sértettek sérelmére követik el. A törvény kizárja e Fejezet azon bűncselekményeinek elévülését, amiket a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek sérelmére követnek el

12 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 12 magánindítvány hiánya 31. (3) Megállapította: évi CCLII. törvény 131. (1) III. 15-től (3) Ha a sértett korlátozottan (3) Ha a sértett cselekvőképtelen, a cselekvőképes, a magánindítványt törvényes magánindítványt törvényes képviselője képviselője is, ha cselekvőképtelen, terjesztheti elő. Ha a sértett korlátozottan kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti cselekvőképes, a magánindítványt önállóan elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány terjesztheti elő, kivéve ha a előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorút a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta, ebben az esetben a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett törvényes képviselője is előterjesztheti. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók. Az új Ptk. értelmében a cselekvőképesség elsősorban csak a bíróság által meghatározott ügycsoportban korlátozható. A cselekvőképesség teljes korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy jogainak védelmére a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges. Erre figyelemmel a módosítás nyomán a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény a hatályos szabályokhoz képest nem cselekvőképtelen nagykorú sértett, magánvádló és egyéb érdekelt esetében a törvényes képviseletet csak abban az esetben kívánja meg, ha a nagykorút a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértettet, magánvádlót és egyéb érdekeltet a bíróság a személyes, illetve a vagyoni ügyei vitelében korlátozta, a módosítás következtében jognyilatkozatot csak a törvényes képviselője hozzájárulásával tehet. Az új Ptk. alapján ugyanakkor a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet. Erre tekintettel a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény módosítása következtében a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett esetében csak akkor szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása a magánindítvány előterjesztéséhez, ha a nagykorút a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett jogainak védelme érdekében a magánindítványt nemcsak az ilyen kiskorú, hanem a törvényes képviselője is előterjesztheti.

13 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 13 határozott ideig tartó szabadságvesztés 37. (3) b) évi LXXVI. törvény 36. a) pont szerint VII. 1-től b) a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és b) a szabadságvesztés kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és életfogytig tartó szabadságvesztés 41. (1) évi LXXVI. törvény 37 a) pont szerint (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 81. (4) bekezdése és a 90. (2) bekezdése alapján kiszabható életfogytig tartó szabadságvesztésre is vonatkozik VII. 1-től (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 90. (2) bekezdése alapján kiszabható életfogytig tartó szabadságvesztésre is vonatkozik. feltételes szabadságra bocsátás az életfogytig tartó szabadságvesztésből 45. (7), (8) A évi CCXXIII. törvény 318. (3) A Btk. 45. (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: (7) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre évi CCXXIII. törvény 318 (24): Nem lép hatályba a Btk. 45. (8) bekezdése (7) A bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet akkor bocsáthatja feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésből az elítélt letöltötte a bíróság által meghatározott időtartamot, és VII. 1.-től (7) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott

14 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 14 alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. (8) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre. Az új Btk át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre. közérdekű munka 47. (2) A évi CCXXIII. törvény 318. (4) szerinti szöveggel lép hatályba. (2) A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente egy napon - a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében -, díjazás nélkül végzi. nincs indokolás VII. 1.-től (2) A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében -, díjazás nélkül végzi. foglalkozástól eltiltás 52. (3) évi XCII. törvény 6. -a szerint (3) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, eltiltható bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll XII. 1-től (3) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, valamint a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetője eltiltható bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.

15 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 15 Általános indokolás Az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága július 13-án fogadta el a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény). Az Egyezményt az európai igazságügyi miniszterek október án, Lanzarotéban tartott konferenciáján nyitották meg aláírásra, és július 1-én lépett hatályba. Magyarország november 29-én csatlakozott az aláíró államok sorához. Az elmúlt évek jogalkotási eredményei hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk jogrendszere megfeleljen az Egyezmény által támasztott követelményeknek. Az Egyezmény rendelkezéseinek a hazai jogszabályokkal való összhangja a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) elfogadásával megteremtésre került. A Btk. foglalkoztatástól eltiltásra (Btk ), a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekre (Btk. XIX. Fejezet), valamint a gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekményekre (Btk. XX. Fejezet) vonatkozó rendelkezései az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelnek, valamennyi, az Egyezményben jelzett cselekményt büntetni rendelnek - a 4. -ban jelzett fenntartás figyelembevétele mellett. A Btk. lehetővé teszi a nemi szabadság elleni bűncselekmény elkövetőjének az eltiltását olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében gyermekkorú vagy fiatalkorú személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Ezen túlmenően a hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélés az egyes nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények vonatkozásában minősített esetként kerül meghatározásra a törvényben. Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló évi CCXLV. törvény tette fokozottan ellenőrizhetővé a Btk.-beli szabályozást. Ennek érdekében több törvény módosítása is megvalósult: a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény, és a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) szigorítása. Az egyes jogállási törvényekben szigorításra kerültek a foglalkoztatási feltétek, kizárva a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltatóknál való jogviszony létesítését a törvények által felsorolt bűncselekmények elkövetői számára. E szigorítást az új szabályok hatálybalépése előtti, már jogerősen megállapított bűncselekmények elkövetőire is kiterjesztette a módosítás. A Btk. nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX. Fejezetében meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeknek el nem évülő bűncselekményeknek minősülnek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be [Btk. 26. (3) bek. c) pont]. Ezt kiegészíti a Btk. azon rendelkezése, miszerint ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve - a 26. (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel - a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az az időtartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna. [Btk. 28. (1a) bek.] *****

16 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 16 Az új Btk. és a jelzett jogszabály-módosítások hatálybalépésével tehát elmondható, hogy hazánk eleget tesz az Egyezményben rögzített nemzetközi követelményeknek, így az Egyezmény kötelező hatálya elismerésének nincs akadálya. Részletes indokolás A Btk. eddig is lehetővé tette a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett nemi szabadság elleni bűncselekmény elkövetőjének az eltiltását olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében gyermekkorú vagy fiatalkorú személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. E szabályt az Egyezménynek való maradéktalan megfelelés érdekében kiterjeszti a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményre is. Ennek következtében a foglalkozástól eltiltás alkalmazható lesz olyan esetekben is, amikor az Egyezmény szóhasználatával élve egy gyermeket szexuális zaklatás vagy szexuális tevékenységek végignézésére kényszerítenek, anélkül, hogy ezekben részt kellene vennie, továbbá alkalmazható lesz minden olyan esetben is, amikor az elkövető a gyermek testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti. járművezetéstől eltiltás 56. (2) A évi CCXXIII. törvény 318. (5) szerinti szöveggel lép hatályba VII. 1-től (2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartama (2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét - a az elkövető vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltásra ítélését járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően - a bűncselekménnyel megelőzően - a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta. összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta. Az új Btk át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz. kiutasítás 59. (4) b) évi CXL. törvény 26. -a szerint (4) Azzal szemben, a) aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy Hatályos: IX. 15-től (4) Azzal szemben, a) aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy

17 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 17 b) akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. b) aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A kiutasításra vonatkozó szabályok módosítása szükségessé tette a Btk. vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatását. 60. (2a) évi CXL. törvény 27. -a szerint Hatályos: IX. 15-től (2a) A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. ), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. ), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. ) esetén kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett, valamint a 85. (1a) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasítás nem mellőzhető. Amennyiben a kiutasítás határozott ideig tart, annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. A kiutasításra vonatkozó szabályok módosítása szükségessé tette a Btk. vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatását. közügyektől eltiltás 61. (3) évi LXXVI. törvény 36. b) pont szerint (3) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelynek elnyerését a (2) bekezdés kizárja. Hatályos: VII. 1-től (3) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelynek elnyerését a (2) bekezdés kizárja, valamint címzetes rendfokozatát.

18 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 18 jóvátételi munka 67. (3) Módosította: évi CXXXIII. törvény 158. a) VIII. 1-től (3) Az elkövető - választása szerint - állami (3) Az elkövető - választása szerint - állami vagy önkormányzati fenntartású vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, egyháznál vagy azok részére végezheti a jóvátételi munkát. intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, egyházi jogi személynél vagy azok részére végezheti a jóvátételi munkát. A törvény olyan módosító rendelkezést tartalmaz, amely a jogrendszeren átvezeti a vallási közösségek jogállásához kapcsolódó szükséges módosítást. 68. (2) A évi CCXXIII. törvény 318. (6) szerinti szöveggel lép hatályba. (2) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki VII. 1-től (2) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egészségügyi okból nem tudja igazolni, a jóvátételi munka elvégzése igazolásának határideje egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Az új Btk. rendelkezése értelmében, ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül igazolja, büntethetősége megszűnik. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, a bíróság büntetést szab ki. Nem tartalmaz azonban a törvény arra vonatkozó rendelkezést, ha az elkövető hosszan tartó súlyos betegsége miatt nem tudja időben megkezdeni vagy befejezni a jóvátételi munka elvégzését. Ebben az esetben indokolatlan hátrányos jogkövetkezmény lenne az elkövetővel szemben büntetés kiszabása. A módosítás ennek a kiküszöbölését célozza azzal, hogy az elítélt kérelmére lehetővé teszi a bíróság számára a munka elvégzése igazolása határidejének meghosszabbítását abban az esetben, ha az elkövető egészségügyi okokból nem tudja egy éven belül elvégezni a részére előírt jóvátételi munkát. elkobzás 72. (4) A évi CCXXIII. törvény 318. (7) szerinti szöveggel lép hatályba

19 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 19 (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették VII. 1-től (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. A törvény átvezeti a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló évi XCV. törvény, az Ogytv. és az EUtv. által a hatályos Btk.-ba bevezetett módosításokat az új Btk.-n. 72. (4) b) évi LXXVI. törvény 37 b) pont szerint VII. 1-től VII. 1-től (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban b) az elkövetőt megrovásban részesítették, részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. időtartama alatt nem hajtható végre. 73. c) Módosította: évi CLXXXVI. törvény 118. (11) a). c) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, gyógyszerhamisítás, méreggel visszaélés, I. 1-től c) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, egészségügyi termék hamisítása, méreggel

20 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 20 ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén. nincs külön indokolás visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén. vagyonelkobzás 74. (1) c) évi CXL. törvény 28. (1) bekezdése szerint 74. (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra c) a vagyonra, amelyet a kábítószerkereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett, Hatályos: IX. 15-től 74. (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra c) a vagyonra, amelyet a kábítószerkereskedelem vagy az embercsempészés elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett, A bűncselekmény elkövetésével kapcsolatba hozható vagyon a bűnelkövető haszna, profitja, egyben pedig az újabb bűncselekmények elkövetésének kiváltó oka. A kábítószerkereskedelemhez hasonlatosan az embercsempészés is olyan súlyú bűncselekmény, ami indokolja a vagyonelkobzás ahhoz hasonló módon történő kötelezővé tételét, illetve a bizonyítási teher megfordítását. 74. (4) b) évi CXL. törvény 28. (2) bekezdése szerint (4) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni Hatályos: IX. 15-től (4) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni

21 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 21 a) az (1) bekezdés b) pontja esetében a bűnszervezetben való részvétel, b) az (1) bekezdés c) pontja esetében a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal való kereskedés ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. a) az (1) bekezdés b) pontja esetében a bűnszervezetben való részvétel, b) az (1) bekezdés c) pontja esetében a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal való kereskedés, továbbá az embercsempészés üzletszerű vagy bűnszövetségben történő elkövetésének ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. A bűncselekmény elkövetésével kapcsolatba hozható vagyon a bűnelkövető haszna, profitja, egyben pedig az újabb bűncselekmények elkövetésének kiváltó oka. A kábítószerkereskedelemhez hasonlatosan az embercsempészés is olyan súlyú bűncselekmény, ami indokolja a vagyonelkobzás ahhoz hasonló módon történő kötelezővé tételét, illetve a bizonyítási teher megfordítását. 75. (2) A évi CCXXIII. törvény 318. (8) szerinti szöveggel lép hatályba (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették VII. 1-től (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. A törvény átvezeti a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló évi XCV. törvény, az Ogytv. és az EUtv. által a hatályos Btk.-ba bevezetett módosításokat az új Btk.-n. 75. (2) b) évi LXXVI. törvény 37 b) pont szerint VII. 1-től VII. 1-től (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban b) az elkövetőt megrovásban részesítették, részesítették,

22 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 22 c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. halmazati büntetés 81. (4) 23/2014. (VII. 15.) AB határozat a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény július 23-tól június 30-ig hatályos 85. (4) bekezdésének folyamatban lévő ügyben történő alkalmazása kizárásáról, a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 81. (4) bekezdése alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendeléséről (4) Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három különböző időpontokban elkövetett befejezett személy elleni erőszakos bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények bármelyike életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Ha azonban e törvény Általános Része lehetővé teszi, a büntetés korlátlanul enyhíthető VII. 1-től visszamenőleges hatállyal A hatálybalépésre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette: 23/2014. (VII. 15.) AB határozat Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 81. (4) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt a hatálybalépésére, július 1- jére visszaható hatállyal megsemmisíti. ***** [45] A jogbiztonság szempontjából különösen fontosak az olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek garantálják, hogy alappal lehessen számítani a törvény előírásainak megfelelő jogalkalmazói magatartásra. A jogbiztonság és az alapjogok védelme ezért megköveteli a büntetéskiszabási rendelkezések részletes és differenciált szabályozását. Mindez nem teljesül akkor, ha a jogszabály megfogalmazása nem egyértelmű, többféle értelmezést tesz lehetővé, amelynek következtében a jogintézmény kiszámítható működése nem biztosítható. [46] A Btk. 81. (4) bekezdésében, valamint a régi Btk. 85. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazhatóságának alapvető feltétele, hogy a legalább három személy elleni erőszakos bűncselekmény elbírálása egy eljárásban történjen. A Btk. 81. (4) bekezdése a

23 Vaskuti: Új Btk. módosulásai július 17-ig hatályosítva 23 régi Btk.-tól részben eltérően szabályozza a szigorúbb halmazati szabályok alkalmazhatóságát. Először is szűkíti az elkövetési magatartások körét, ugyanis a szigorúbb szankció alkalmazására legalább három különböző időpontokban elkövetett befejezett személy elleni erőszakos cselekmény együttes elbírálása esetén kerülhet sor. Emellett engedi alkalmazni az általános rész korlátlan enyhítést lehetővé tevő rendelkezéseit is. Ugyan a Btk. hatályos szabályai eltérően határozzák meg a súlyosabb halmazati büntetéskiszabási szabályok alkalmazhatóságát, abban a tekintetben azonban, hogy bűnhalmazatban lévő cselekményekről van szó, így azokat egy eljárásban kell elbírálni, nincs eltérés a jelenlegi és a korábbi szabály között. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezések tekintetében nem külön-külön, hanem együttesen folytatta le az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát. [47] Azt, hogy a bűncselekmények elbírálására egy eljárásban vagy külön eljárásokban kerül sor, több tényező befolyásolhatja. Függhet attól, hogy a bűnüldöző hatóságoknak, illetve a bíróságoknak tudomása van-e valamennyi bűncselekmény elkövetéséről, illetve attól is, hogy célszerűnek tartják-e a büntetőeljárásban az ügyek egyesítését. A célszerűségi szemponton alapuló egyesítési szabály azonban nem kötelező jellegű, hanem pusztán lehetőség. [48] A Be. szabályai a büntetőeljárás későbbi szakaszában, a rendes jogorvoslatok kapcsán is lehetővé teszik az ügyek utólagos egyesítését, amely megteremtheti a szigorúbb halmazati büntetéskiszabási szabályok alkalmazhatóságát. Amennyiben az elsőfokú bíróságnak - például az egyik ügy befejezése miatt - nem volt módja az ügyek egyesítésére, és a büntetés kiszabása szempontjából az ügyek egyesítése a másodfokú, illetve a harmadfokú eljárásban is indokolt lehet, azt a törvény lehetővé teszi (Be. 265., 308. ). A Be. arra az esetre is nyújt megoldást, ha a másod- vagy a harmadfokon eljáró bíróság észleli, hogy a büntetőeljárás korábbi szakaszában nem került sor az ügyek egyesítésére, holott az célszerű lett volna. [49] A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a Be. megteremti annak a lehetőségét, hogy a három személy elleni erőszakos bűncselekmény egy eljárásban kerüljön elbírálásra, az eljárási szabályok azonban ilyen esetekben sem írják elő kötelező jelleggel az eljárások egyesítését. Sem a Btk., sem a Be. nem tartalmaz olyan objektív feltétel- vagy szempontrendszert, amely meghatározná vagy iránymutatást jelentene arra vonatkozóan, hogy mikor célszerű az eljárások egyesítése, és ezáltal a Btk. 81. (4) bekezdésének, illetve a régi Btk. 85. (4) bekezdésének alkalmazása. Meg kell jegyezni továbbá azt is, hogy a Be. rendkívüli jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései már nem teszik lehetővé azt, hogy a cselekmények utóbb egy eljárásban kerüljenek elbírálásra. [50] Összességében tehát az látható, hogy a különböző eljárásjogi helyzet eltérő büntetéskiszabást eredményez azon elkövetők esetében, akik három személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el. A jelenlegi szabályozás sem változtatott azon, hogy az eltérő esetleges eljárásjogi helyzet eltérő büntetéskiszabáshoz vezet. A bűncselekményi kör szűkítése sem oldja meg a cselekmények egy vagy több eljárásban történő elbírálásának esetlegességét, és ezáltal a szigorúbb halmazati szabályok alkalmazhatóságának kiszámíthatatlanságát. [51] Ha ugyanis a három személy elleni erőszakos bűncselekmény elbírálására egy eljárásban kerül sor, akkor a büntetést a szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezések szerint kell meghatározni. Ha azonban ugyanezen három bűncselekmény elbírálása nem egy eljárásban történik, és az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsőfokú ítélet kihirdetését megelőzően követte el, akkor a büntetést a Btk. által a Különös Részben meghatározott tételkeretek között kell kiszabni az összbüntetésre vonatkozó rendelkezések szerint, amely eltérő büntetéskiszabást fog eredményezni. Az alkalmazott szankciót ezekben az esetekben a halmazati büntetésre vonatkozó általános rendelkezések