BIOLÓGIA. Munkafüzet. emelt szintű érettségi. Nánainé Kozári Erika A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX TÁMOP-3.1.

Átírás

1 A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX MEGÚJÍTÁSA A RÉVAI MIKLÓS GIMNÁZIUMBAN ÉS KOLLÉGIUMBAN Munkafüzet BIOLÓGIA emelt szintű érettségi Nánainé Kozári Erika TÁMOP /

2 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 3 A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata A fehérjék kimutatása A fehérjék szerkezetváltozásának vizsgálata Az amiláz enzim működésének vizsgálata A fehérjéket bontó enzimek működésének vizsgálata A szövetek vizsgálata Eukarióta egysejtűek vizsgálata Az erjedés típusainak tanulmányozása Biogén elemek és szervetlen vegyületek az élő szervezetekben A lipidek tulajdonságai Kísérletezzünk szénhidrátokkal! A fotoszintézis vizsgálata Kolloidok Diffúzió és ozmózis Az emberi vizelet vizsgálata Anyagszállítás a növényekben A növények párologtatásának vizsgálata A csírázás feltételeinek vizsgálata A látás vizsgálata Hogyan érzékelünk? A vér vizsgálata Fogalomtár Források

3 ELŐSZÓ Kedves Diákok! A körülöttünk lévő élővilág megismerése elképzelhetetlen az alapos megfigyelés, a kísérletezés nélkül. Az érzékszerveinkkel észlelhető világon túl ott a mikrovilág, amelynek felfedezése elengedhetetlen a természet megértése során. A biológia csodálatos tudomány, megismerése egyszerre követeli meg a fogalmi és tárgyi ismereteket, a megfigyelést és a kísérletek során megszerzett személyes tapasztalatokat. A kezetekben lévő munkafüzet ennek megfelelően elméleti kérdéseket és kísérleteket is tartalmaz. Minden fejezet egy-egy témakört dolgoz fel egy vagy több gyakorlati feladaton, kísérleten keresztül. Az egyes feladatok külön-külön is használhatóak. A laboratóriumban folyó izgalmas munka, a felfedezés öröme maradandó élményt nyújt. A munkafüzet segít a biológia tananyagának elsajátításában, de e közben nemcsak a tanórai tudás mélyíthető el, hanem feltárul a természet csodálatos világa is. Ezen világ felfedezéséhez kívánok az eredményes munka mellett élvezetes megfigyeléseket, kísérleteket, a felfedezés örömét. A szerző - 3 -

4 A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet csak engedéllyel hagyhatja el! 2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az eszközöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekintéssel szabad használni! 3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz! 4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem. 5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha többféle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gázokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni! 6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A maradékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad összecserélni! 7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat kémcsőfogó segítségével ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk felé! 8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő vízzel mossuk le! 9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hozzányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani! 10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarással vagy poroltóval)! 11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill. a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e! 12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos! - 4 -

5 13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos! 14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a laboratórium dolgozóinak! Néhány fontos laboratóriumi eszköz Bunsen-égő meggyújtása 1. levegőnyílás elzárása 2. gyufagyújtás 3. gázcsap megnyitása 4. gáz meggyújtása 1. ábra 2. ábra - 5 -

6 A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok, jelzések és jelentésük: Tűzveszélyes anyagok Robbanó anyagok Oxidáló anyagok Nyomás alatt álló gázok Irritáló anyagok Mérgek Maró hatású anyagok Emberre ártalmas Veszélyes a vízi környezetre A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat találunk. Például a hypo esetében: R 31, R 36/38, R 52 S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50 Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági tanácsokat jelzi. A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez, amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található! - 6 -

7 A hypo esetében: R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre S 1/2 S 20 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó! Használat közben enni, inni nem szabad! S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást! S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvoshoz kell fordulni! S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni! S 46 S 50 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni! Savval nem kezelhető! Egyéb munkavédelmi szimbólumok: Védőszemüveg használata kötelező Védőkesztyű használata kötelező - 7 -

8 Általános laboratóriumi felszerelések a) Laboratóriumi edények főzőpoharak kémcsövek Erlenmeyer-lombikok gömblombikok állólombikok Petri-csészék üvegtölcsérek porüveg cseppentős üvegek rázótölcsér folyadéküvegek bepárlócsészék és óraüveg porcelántégelyek mérőhengerek pipetták büretták - 8 -

9 b) Laboratóriumi eszközök kémcsőtartó kémcsőfogó vegyszeres kanál szűrőállvány szűrőkarikával vasháromláb Bunsen-állvány, fogó, dió kémcsőmosó-kefe analitikai mérleg c) Melegítőeszközök Bunsen-égő Teclu-égő borszeszégő elektromos főzőlap elektromos merülőforraló vízfürdő szárítószekrény termoszok - 9 -

10 d) Aprításhoz és elválasztáshoz használható eszközök dörzsmozsár konyhai reszelő elektromos turmixgép elektromos daráló ülepítés szűrés laboratóriumi centrifuga a) Boncoláshoz szükséges eszközök anatómiai csipesz szövettani olló preparáló tűk bonctál nagyító anatómiai szike

11 A FEHÉRJÉK KIMUTATÁSA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Milyen elemek vesznek részt a fehérjék felépítésében? 2. Foglald össze a fehérjéket felépítő aminosavak legfontosabb szerkezeti jellemzőit! 3. Mutasd be a peptidkötés kialakulását a diglicin képződése példáján! 4. Mi jellemző az esszenciális aminosavakra? Nevezz meg az aminosavak közül három ilyet! 5. Milyen funkciókat látnak el a fehérjék az élő szervezetben?

12 Vizsgálatok 1. Fehérjék kimutatása xantoprotein-reakcióval Szükséges anyagok: tojásfehérje oldat tömény salétromsav (cc.hno 3 ) Szükséges eszközök: kémcsövek savpipetta főzőpohár mérőhenger A kísérlet leírása: a) Desztillált vízzel hígítsuk tízszeresre a tojásfehérjét! Az így elkészített tojásfehérje oldatból 2 cm 3 -t tegyünk kémcsőbe, majd az aljára savpipettával óvatosan rétegezzünk tömény salétromsavat! b) Az előző kísérlet elvégzése után a kémcsövet óvatosan rázzuk össze és kémcsőfogó segítségével enyhén melegítsük! Vigyázat! A tömény salétromsavval óvatosan dolgozzunk!

13 2. Fehérjék peptidkötéseinek kimutatása biuretreakcióval Szükséges anyagok: hígított tojásfehérje nátrium-hidroxid (NaOH) réz(ii) szulfát-oldat A kísérlet leírása: Szükséges eszközök: kémcsövek kémcsőfogó mérőhenger főzőpohár hőforrás Készíts kolloid oldatot tojásfehérjéből vizes hígítással! Az elkészült tojásfehérje-oldatból 2 cm 3 öntsünk kémcsőbe, majd adjunk hozzá 1 cm 3 2mol/dm 3 töménységű nátrium hidroxidoldatot! A lúgosított oldathoz óvatosan adjunk pár csepp 1m/m%-os réz(ii)-szulfát-oldatot! 3. Fehérjék kéntartalmának kimutatása Szükséges anyagok: hígított tojásfehérje zselatin nátrium-hidroxid (NaOH) ólom(ii) nitrát-oldat ( Pb(NO 3 ) 2 ) A kísérlet leírása: Szükséges eszközök: kémcsövek (2db) főzőpohár hőforrás kémcsőfogó Az egyik kémcsőbe tegyünk ujjnyi ólom(ii) nitrát-oldat és addig adagoljunk hozzá nátrium-hidroxid oldatot, amíg a kiváló fehér csa

14 padék fel nem oldódik. Az így kapott oldatot osszuk két kémcsőbe! Az egyik kémcsőbe a tojásfehérje oldatot, a másik kémcsőbe a zselatint tegyük. (A zselatint előzőleg vízben melegítsük.) Forraljuk fel mind a két kémcső tartalmát! 1. számú kémcső: 2. számú kémcső: Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

15 A FEHÉRJÉK SZERKEZETVÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁ- LATA Bevezető/ismétlő kérdések 1. Mit jelent az aminosavak szekvenciája? Mit határoz meg? 2. A fehérjék másodlagos szerkezetének milyen formái vannak? Milyen kötések stabilizálják? 3. Mit értünk a fehérjék harmadlagos szerkezetén? Milyen kötések rögzítik?

16 4. Mely fehérjéknek van negyedleges szerkezete? Mit értünk a fehérjék negyedleges szerkezetén? Írj példát ilyen szerkezetű fehérjére! 5. Milyen módon tudjuk megváltoztatni a fehérjék természetes lánckonformációját? Milyen következményei lehetnek? Vizsgálatok 1. kísérlet A hőmérséklet hatása a denaturációra Szükséges anyagok: tojásfehérje-oldat A kísérlet leírása: Szükséges eszközök: kémcsövek (12 db) mércés főzőpohár 400 cm 3 -es vízfürdő kémcsőfogó fa kémcsőálvány 10 cm 3 tízszeresre hígított tojásfehérjét 3cm 3 ként mérjük kémcsövekbe, és jelöljük meg az egyes kémcsöveket! Az így előkészített kémcsövekkel kétféle megfigyelést végzünk. a) A hőmérséklet hatása a denaturáció mértékére Állítsunk be vízfürdőt, amelynek hőmérsékletét a kísérlet folyamán szakaszosan emeljük! Az előkészített kémcsöveket 3 3 percre tegyük 45, 50, 55, 60, 65, 70 és 80 o C-os vízfürdőbe! Szemmel becsüljük meg a kicsapódás mértékét!

17 b) A denaturáció időbeli lefolyása Állítsunk be vízfürdőt 55 o C-ra. Egy-egy kémcsövet tartsunk benne 1, 2, 5, 10 és 30 percig. Figyeljük meg a csövekben a kicsapódás mértékét az idő függvényében, adott hőmérsékleten. Húsleves készítése Sült hús készítése 2. kísérlet Könnyűfémsók hatása a fehérjékre Szükséges anyagok: hígított tojásfehérje-oldat konyhasó (NaCl) szilárd ammónium szulfát /(NH 4 ) 2 SO 4 / szilárd magnézium-szulfát /MgSO 4 / desztillált víz Szükséges eszközök: kémcsövek (3 db) kémcsőfogó mércés főzőpohár, 250 cm 3 -es vegyszeres kanál fa kémcsőállvány

18 A kísérlet leírása: Vegyünk három kémcsövet, és számozzuk be! Mindegyikbe öntsünk 5 5cm 3 hígított tojásfehérje-oldatot! Az 1. számú kémcsőbe szórjunk vegyszeres kanálnyi konyhasót (NaCl), a 2. számú kémcsőbe szilárd ammónium szulfátot /(NH 4 ) 2 SO 4 /, a 3. számú kémcsőbe szilárd magnézium-szulfátot /MgSO 4 /! Rázzuk össze a kémcsövek tartalmát! A csapadékképződés megfigyelése után adjunk mindegyik oldathoz 10-15cm 3 desztillált vizet! 3. Nehézfémsók hatása a fehérjékre Szükséges anyagok: hígított tojásfehérje-oldat tej 1m/m%-os réz szulfát oldat /CuSO 4 / 1m/m%-os ólom-nitrát oldat /(Pb(NO 3 ) 2 / 1m/m%-os ezüst-nitrát oldat /(AgNO 3 ) Szükséges eszközök: kémcsövek (6 db) kémcsőfogó mércés főzőpohár, 250 cm 3 -es desztillált víz fa kémcsőállvány

19 A kísérlet leírása: Vegyünk négy kémcsövet, és számozzuk be! Az első, a második és a harmadik kémcsőbe öntsünk 5 5cm 3 hígított tojásfehérje-oldatot, a negyedik, az ötödik és a hatodik kémcsőbe 5 5cm 3 tejet! Ezután csepegtessünk az első és a negyedik kémcsőbe 2 2cm 3 réz szulfát oldatot, a második és az ötödik kémcsőbe 2 2cm 3 ólom-nitrát oldatot, a harmadik és hatodik kémcsőbe 2 2cm 3 ezüst-nitrát oldatot! Próbáljuk meg desztillált vízzel feloldani a keletkezett csapadékot. Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

20 AZ AMILÁZ ENZIM MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA Bevezető/ismétlő kérdések 1. Határozd meg a következő fogalmakat! a) aktiválási energia b) katalizátorok 3. ábra c) szubsztrát 2. Milyen tényezők befolyásolhatják az enzimek működését? Sorold fel! 3. Mi jellemző az enzimek felépítésére?

21 4. Foglald össze az enzimhatás lényegét! Vizsgálatok 1. A hőmérséklet hatása az amiláz működésére cm 3 nyáloldat 3 cm 3 keményítőoldat jeges víz perc várakozás 3. A mintából kiveszünk 1-2 cseppet, majd vízzel felhígítjuk és 1-2 csepp jódoldat cseppentünk hozzá cm 3 nyáloldat 3 cm 3 keményítőoldat 37 o C-os vízfürdő perc várakozás 3. A mintából kiveszünk 1-2 cseppet, majd vízzel felhígítjuk és 1-2 csepp jódoldat cseppentünk hozzá cm 3 keményítőoldat 37 o C-os vízfürdő perc várakozás 3. a mintából kiveszünk 1-2 cseppet, majd vízzel felhígítjuk és 1-2 csepp jódoldat cseppentünk hozzá 1. 1 cm 3 nyáloldat 37 o C-os vízfürdő perc várakozás 3. A mintából kiveszünk 1-2 cseppet, majd vízzel felhígítjuk és 1-2 csepp jódoldat cseppentünk hozzá 1. kémcső: 2. kémcső:

22 3. kémcső: 4. kémcső: 2. A közeg kémhatása az amiláz működésére 1. 3 cm 3 keményítőoldat 3%-os 1 cm 3 sósavoldat cm 3 keményítőoldat 3%-os 1 cm 3 nátriumkarbonát-oldat 1. 3 cm 3 keményítőoldat 2. 1 cm 3 nyáloldat 2. 1 cm 3 nyáloldat 2. 1 cm 3 nyáloldat o C-os vízfürdőbe vagy vizet tartalmazó pohárba helyezzük a kémcsöveket. 4. Kétpercenként 2 csepp mintával elvégezzük a jódreakciót o C-os vízfürdő vagy vizet tartalmazó pohárba helyezzük a kémcsöveket. 4. Kétpercenként 2 csepp mintával elvégezzük a jódreakciót o C-os vízfürdő vagy vizet tartalmazó pohárba helyezzük a kémcsöveket. 4. Kétpercenként 2 csepp mintával elvégezzük a jódreakciót. 1. kémcső: 2. kémcső: 3. kémcső:

23 3. Ionok hatása az amiláz aktivitására cm 3 keményítőoldat mákszemnyi konyhasó (NaCl) 1. 3 cm 3 keményítőoldat mákszemnyi réz-szulfát (CuSO4) 1. 3 cm 3 keményítőoldat 2. 1 cm 3 nyáloldat 2. 1 cm 3 nyáloldat 2. 1 cm 3 nyáloldat o C-os vízfürdőbe vagy vizet tartalmazó pohárba helyezzük a kémcsöveket. 4. Kétpercenként 2 csepp mintával elvégezzük a jódreakciót o C-os vízfürdő vagy vizet tartalmazó pohárba helyezzük a kémcsöveket. 4. Kétpercenként 2 csepp mintával elvégezzük a jódreakciót o C-os vízfürdő vagy vizet tartalmazó pohárba helyezzük a kémcsöveket. 4. Kétpercenként 2 csepp mintával elvégezzük a jódreakciót. 1. kémcső: 2. kémcső: 3. kémcső: Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

24 A FEHÉRJÉKET BONTÓ ENZIMEK MŰKÖDÉSÉNEK Bevezető/ismétlő kérdések VIZSGÁLATA 1. Hogyan nevezzük azokat az anyagokat, amelyek gátolhatják az enzimek működését? Miben áll működésük? 2. Mi a különbség a kompetitív és az alloszterikus gátlás között? kompetitív gátlás: alloszterikus gátlás: 3. Bizonyos enzimeknek aktivátorokra van szüksége a működéshez. Nevezz meg legalább két aktivátort! 4. Miért biokatalizátorok az élő szervezet enzimjei? 5. Mi következik az enzimek fajlagosságából? Mi határozza meg ezt a tulajdonságukat?

25 6. Miért fontos, hogy betartsuk az enzimes mosóporokon található használati utasítást? A kísérletekhez szükséges anyagok elkészítése: 1%-os pepszinoldat Mérőlombikba öntsünk 50 cm 3 desztillált vizet, és tegyünk bele fél gramm pepszint. 0,3%-os sósavoldat 38%-os tömény sósavból 0,8 cm 3 -t öntsünk mérőlombikba, majd egészítsük ki desztillált vízzel 100 cm 3 -re. 10%-os sósavoldat 38%-os tömény sósavból 8 cm 3 -t öntsünk mérőlombikba, majd egészítsük ki desztillált vízzel 100 cm 3 -re. 3%-os nátrium-karbonát-oldat Oldjunk fel kevés vízzel 3 gramm nátrium-karbonátot (NaCO 3 ). Öntsük mérőlombikba, majd egészítsük ki desztillált vízzel 100 cm 3 -re. Tojásfehérje-szivacs készítése Verjük kemény habbá a tojásfehérjét, és szaggassuk ki kanállal forró vízbe. A hab néhány perc alatt a forró víz hatására megkeményedik (a fehérje kicsapódik). Lyukacsos kanállal kiemeljük, majd szűrőpapíron megszárítjuk. Pankreatint vagy Kotazimot gyógyszertárban szerezhetünk be

26 Vizsgálatok 1. A pepszin emésztőhatásának vizsgálata cm 3 1%-os pepszinoldat vékony főtt tojásfehérjeszeletkék/borsónyi tojásfehérjeszivacs 15 cm 3 víz o C-os vízfürdő 1. 1cm 3 1%-os pepszinoldat vékony főtt tojásfehérjeszeletkék/borsónyi tojásfehérjeszivacs 1cm 3 0,3%-os sósavoldat o C-os vízfürdő 1. 1cm 3 1%-os pepszinoldat vékony főtt tojásfehérjeszeletkék/borsónyi tojásfehérjeszivacs 1cm 3 10%-os sósavoldat o C-os vízfürdő 1. 1cm 3 1%-os pepszinoldat 15cm 3 3%-os nátrium-karbonátoldat vékony főtt tojásfehérjeszeletkék/borsónyi tojásfehérjeszivacs o C-os vízfürdő 1. kémcső: 2. kémcső: 3. kémcső: 4. kémcső 2. A tripszin emésztőhatásának vizsgálata Pankreatinból vagy Kotazim nevű gyógyszerből tegyünk egy keveset főzőpohárba, majd híg nátrium-karbonát-oldatban (szódaoldat) oldjuk fel. Ha a Kotazim nevű gyógyszerrel dolgozunk és a gyógyszer nem oldódott fel teljesen, szűrjük át. Az így elkészült oldatból öntsünk két kémcsőbe. Az egyik kémcsőbe tegyünk kék lakmuszpapírt

27 és addig adjunk hozzá 0,3%-os sósavoldatot, amíg a lakmuszpapír piros színűre változik. Ezután tegyünk mindkét kémcsőbe vékony főtt tojásfehérje-szeletkéket/borsónyi tojásfehérje-szivacsot, és tegyük 37 o C-os vízfürdőbe. Időnként rázzuk össze az oldatokat, majd figyeljük meg 30 perc múlva a változást. 1. kémcső: 2. kémcső: 1. kémcső: 2. kémcső: Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

28 Bevezető/ismétlő kérdések A SZÖVETEK VIZSGÁLATA 1. Miben hasonlítanak, és miben különböznek a kötőszövetek és a támasztószövetek? Hasonlóságok: Különbségek: 2. Hasonlítsd össze a porcszövetet a csontszövettel! Összehasonlítási szempontok A szövet részei Sejtjeinek neve, alakja és elhelyezkedése Ereket tartalmaz-e? Támasztószövetek Porcszövet Csontszövet Sejt közötti állománya Előfordulása 3. Melyek az izomszövetek legjellemzőbb tulajdonságai? 4. A táblázat üres celláinak kitöltésével a szervezetünkben előforduló izomszövetek felépítésére és működésére vonatkozó ismereteket gyűjtheted össze. Töltsd ki a táblázat hiányzó részeit!

29 Izomszövet neve Sejtek alakja hosszában megnyúlt, két végükön elhegyesedő, orsó alakú sejtek Sejtmag alakja, elhelyezkedése Működésének jellemzői Előfordulása a szervezetben ovális, megnyúlt sejtmagok akaratunktól függően működik, gyorsan húzódik össze, nagy erőkifejtésre képes, hamar elfárad ovális sejtmagok az izomsejtek közepén Vizsgálatok 1. Többrétegű elszarusodó laphám vizsgálata Anyagok, eszközök: Emberi tenyér vagy talp bőréből készített metszet, mikroszkóp a) Tedd a vizsgálandó metszetet a mikroszkóp tárgyasztalára! Vizsgáld meg a sejteket először 200-szoros nagyításban! Tanulmányozd a hám felépítését! b) Fokozd a nagyítást! Figyeld meg a hámés az irha határát! c) Az alaphártyától kiindulva vizsgáld meg a hám rétegeit! d) Rajzold le a mikroszkópban látottakat! Megfigyelés:

30 A hám rétegei az alaphártyától kiindulva: 2. Többmagsoros csillószőrős hengerhám vizsgálata Anyagok, eszközök: Emlős (macska) légcsövéből vagy orrnyálkahártyájáról készült metszet, mikroszkóp a) Tedd a vizsgálandó metszetet a mikroszkóp tárgyasztalára! Vizsgáld meg a sejteket először 200-szoros nagyításban! Figyeld meg a sejtek alakját és csillózatát! Figyeld meg a sejtmagok alakját és elhelyezkedését! b) Fokozd a nagyítást 400 és szeresre! c) Rajzold le a mikroszkópban látottakat! Megfigyelés: 3. Harántcsíkolt izomszövet/vázizomszövet vizsgálata Anyagok, eszközök: harántcsíkolt izomszövetből készített preparátum, mikroszkóp Figyeld meg először 200-szoros nagyításban az izomrostokat! a) Fokozd a nagyítást! Figyeld meg a sejtmagok elhelyezkedését szoros nagyításban! b) Rajzold le a mikroszkópban látottakat! c) Jellemezd a harántcsíkolt izomszövet működését!

31 4. Csontszövet vizsgálata Anyagok, eszközök: csontcsiszolat/dekalcinált csontból készített keresztmetszeti készítmény, mikroszkóp a) Figyeld meg a csontcsiszolaton a csontsejtek alakját, elhelyezkedését szoros nagyításban! b) Rajzold le a látottakat! c) Hol fordul elő ez a szövet, és mi a szerepe? 5. Porcszövet vizsgálata Anyagok, eszközök: bordaporc keresztmetszet, mikroszkóp a) Vizsgálj bordaporcból készült metszetet először szoros, majd szoros nagyításban! b) Figyeld meg a sejtek alakját, a sejtmagot! c) Rajzold le a látottakat!

32 d) A porcszövet melyik típusát ismered fel? 6. Idegszövet vizsgálata Anyagok, eszközök: nagyagykéreg metszet, mikroszkóp a) Vizsgálj nagyagykéreg keresztmetszeti képét szoros nagyításban! b) Figyeld meg a különböző idegsejt típusokat! Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

33 EUKARIÓTA EGYSEJTŰEK VIZSGÁLATA Bevezető/ismétlő kérdések 1, Hasonlítsd össze a zöld szemesostorost, a közönséges papucsállatkát és az óriás amőbát az alábbi szempontok szerint! Összehasonlítási szempontok Zöld szemesostoros Közönséges papucsállatka Óriás amőba Rendszertani besorolás Sejtmag Mozgás Zöld színanyag Táplálékfelvétel és emésztés szervecskéje Kiválasztás szervecskéje Anyagcsere típusa Szaporodás 2. Írj példát az emberi szervezetben található a fenti három faj valamelyikére jellemző a mozgásban közreműködő sejtalkotóra! Milyen szerepet töltenek be?

34 Vizsgálatok 1. A lüktető űröcske ozmoregulációs szerepe a papucsállatkában Az édesvízi egysejtűek jellemző szervecskéi a lüktető űröcskék (kontraktilis vakuólumok). E szervecskéknek ozmoregulációs szerepük van; egyrészt szabályozzák a sejt víztartalmát, másrészt kiválasztószervként részt vesznek a bomlástermékek eltávolításában. Vigyél 10 cm 3 -es centrifugacsőbe kb. 2 cm 3 papucsállatkatenyészetet, majd adj hozzá kb. 2 cm 3 desztillált vizet, és centrifugáld kis fordulatszámmal (1500 fordulat/perc, 10 perc). Óvatosan öntsd le a felülúszót, majd a centrifugacső alsó részén lévő egysejtűekhez pipettázz 1-1,5 cm 3 desztillált vizet! (A munkádat nagyban meggyorsítja, ha ezt a munkafolyamatot tanárod/laboráns elvégzi.) Ezután számozz meg öt óraüveget! Mindegyikre pipettával tégy 0,1 cm 3 papucsállatka szuszpenziót, majd az első óraüvegre 0,1 cm 3 desztillált vizet, a másodikra 0,1 cm 3 0,5%-os, a harmadikra 0,1 cm 3 1%-os, a negyedikre 0,1 cm 3 1,5%-os, az ötödikre 0,1 cm 3 2%- os nátrium klorid oldatot. Keverd össze vékony üvegbottal a cseppeket, és várj 15 percig! A papucsállatkákat függőcsepp készítményben tanulmányozd! A függőcsepp készítményhez vájt tárgylemezre lesz szükséged. Az óraüvegeken lévő mintából egy cseppet vigyél először fedőlemezre, majd gyors mozdulattal fordítsd meg, és helyezd vájt tárgylemezre! Az állat mozgását korlátozhatod, ha 1 csepp 0,3%-os nikkel ammónia szulfát oldatot viszel a papucsállatkára. (A vizsgálathoz fáziskontraszt mikroszkópot célszerű használod 600-szoros nagyításban.) Kérdések, feladatok: Stopperóra segítségével mérd meg a két lüktető űröcske két egymást követő összehúzódása között eltelt időt a sókoncentrációk függvényében! Foglald megfigyelésed eredményeit össze az alábbi táblázatba! Adj magyarázatot megfigyelésedre! NaCl koncentráció (%) Az egymást követő összehúzódások között eltelt idő (s) 0 0,5 1 1,

35 2. Az amőba táplálékfelvételének és emésztésének megfigyelése Amőbatenyészetből szemcseppentővel tégy 1-2 cseppet tárgylemezre. Etess amőbával kongóvörös indikátorral megfestett élesztőgombát! Fedd le fedőlemezzel, és vizsgáld mikroszkópban először kis, majd nagy nagyítással! Mivel és hogyan táplálkozik az amőba? Rajzold le a részecskék bekebelezésének egymás utáni mozzanatait! Magyarázd a látottakat!

36 Hogyan változik az emésztő űröcske kémhatása? Bizonyítsd állításodat! 3. Zöld szemesostorosok táplálkozása Zöld szemesostorosok egy csoportját tedd kellően megvilágított üvegkádba, melybe adagolj növényi tápoldatot! Zöld szemesostorosok másik csoportját olyan üvegkádba tedd, amelynek vize bomló szerves anyagot tartalmaz, és sötétben van. Néhány nap múlva figyeld meg mikroszkópban a zöld szemesostorosokat! Kérdések: Mit tapasztalsz? Magyarázd a látottakat! Hogyan nevezzük az ilyen táplálkozást? Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

37 AZ ERJEDÉS TÍPUSAINAK TANULMÁNYOZÁSA Bevezető/ismétlő kérdések 1. Az anyagcsere folyamatok melyik típusába tartozik az erjedés? Milyen feltételek szükségesek hozzá? 2. Milyen típusai vannak az erjedésnek? Írd le reakcióegyenlettel a különböző erjedési folyamatok lényegét! a) alkoholos erjedés b) tejsavas erjedés 3. Miért helytelen az ecetsavas erjedést az erjedéshez sorolni? A gyakorlatban mire használják?

38 Vizsgálatok Szükséges anyagok és eszközök: 100 cm 3 szőlőcukor oldat, 5 g sütőélesztő, 10 cm 3, 3 cm 3 kénsav, K 2 Cr 2 O 7 oldat, 100 cm 3 tej, AgNO 3 oldat borkősav, meszes víz, dörzsmozsár, Erlenmeyer lombik, hajlított üvegcső, dugó, főzőpohár, 40 o C os vízfürdő, redős szűrő, pipetta, vattadugó, kémcső, kémcsőállvány, kémcsőfogó, Bunsen égő 1. Hogyan működnek az alkohol szondák? Mérj le 100 cm 3 szőlőcukor oldatot! Dörzsmozsárban szőlőcukor oldattal dörzsölj szét 5 gramm sütőélesztőt, majd ugyancsak szőlőcukor oldattal hígítsd fel! A kapott szuszpenziót töltsd át Erlenmeyer lombikba. Adj hozzá 10 cm 3 borkősavat. A lombikot hajlított üvegcsővel ellátott dugóval dugd be, és állítsd 40 o C os vízfürdőbe! Vezesd az üvegcsövet a lombik mellett elhelyezett meszes vizet tartalmazó főzőpohárba! Kb. 20 perc elteltével figyeld meg a változást! Kb. 30 perc elteltével szedd szét a készüléket és a szuszpenzióból 5 cm 3 -t szűrj le redős szűrőn egy kémcsőbe! Az így kapott szűrlethez nagyon óvatosan hűtés és rázogatás közben pipettázz 3 cm 3 kénsavat Ehhez az elegyhez addig adj K 2 Cr 2 O 7 oldatot, amíg színváltozást nem tapasztalsz! a) Írd le tapasztalataidat! b) Magyarázd a látottakat! c) Írd le a folyamatot reakcióegyenlettel!

39 2. A tejsavas erjedés Előzetes feladat: Feladat: (Tanárod vagy az iskola laboránsa készíti elő.) Erlenmeyer lombikba önts 100 cm 3 tejet, majd zárd le a lombik száját vattadugóval! Hagyjuk állni 40 o C-os vízfürdőben 5-6 órán keresztül! Redős szűrőn a fenti módon elkészített anyagból 10 cm 3 -t szűrj kémcsőbe! Adj a szűrlethez 1 cm 3 kénsavat, majd melegítsd fel, és a meleg oldathoz csepegtess KMnO 4 oldatot! A kémcső száját fedd be AgNO 3 oldattal átitatott szűrőpapírral! Melegítsd óvatosan tovább addig az oldatot, míg változást nem tapasztalsz! Jegyezd le, mit tapasztaltál! a) Magyarázd meg a látottakat! b) Írd le a folyamatot egyenlettel! c) Minek a jelenlétét igazoltuk ezüsttükör próbával?

40 d) A gyakorlatban hol használják fel a tejsavas erjedést? Írj három példát! e) Az emberi szervezetben hol és mikor, miből keletkezik tejsav? Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

41 BIOGÉN ELEMEK ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEKBEN Bevezető/ismétlő kérdések 1. Miket nevezünk biogén elemeknek? 2. Csoportosítsd a biogén elemeket! Foglald ismereteidet táblázatba! 3. Miért jódozzák a sót? 4. Milyen szerepet töltenek be az alábbi ionok az élő szervezetben? a) Na + -ion b) K + -ion

42 c) Cl ion d) PO ion Vizsgálatok Szükséges anyagok és eszközök: különböző növényi részek (pl. levél, alma, faág), égetett mész, meszes víz, (Ca(OH) 2 ), kobaltpapír, növényi hamu (pl. cigarettahamu), salétromsav oldat, KSCN oldat K 4 Fe(CN) 6 oldat, olló/zsilett, üveglap/dörzsmozsár, kémcsövek, kémcsőfogó, borszeszégő, gyufa, kémcsőállvány, táramérleg, vegyszeres kanál, redős szűrőpapír, tölcsér, mérőhenger, főzőpohár 1. A víz kimutatása Frissen szedett növényi részeket darabolj fel és tedd kémcsőbe! A kémcsövet ferdén tartva enyhén melegítsd! Kobalt papírral mutasd ki a keletkező vízgőzt! 2. Szén-dioxid kimutatása meszes vízzel Töltsél meg egy kémcsövet háromnegyed részig meszes vízzel (Ca(OH) 2 ), majd üvegcsövön keresztül fújj bele! Figyeld meg a változást és magyarázd meg az okait!

43 3. Ammónia kimutatása a) Adj 5 cm 3 -vizelethez 1-2 csepp szódát (Na 2 CO 3 )! Melegítés után egy üvegbotot márts háztartási sósavba, és közelítsd a kémcső nyílásához! Magyarázd a látottakat! 4. Foszfor kimutatása Tégy egy vegyszeres kanálnyi hamut (cigarettahamu) kémcsőbe! Önts rá 5 cm 3 2M-os salétromsav oldatot! Kémcsőfogó segítségével melegítsd néhány percig! Hagyd leülepedni a fel nem oldott anyagot, majd adj hozzá 2-3 cm 3 ammónium-molibdenát oldatot!

44 4. Vas kimutatása Tégy egy kémcsőbe egy vegyszeres kanálnyi növényi hamut (pl. cigarettahamut)! Adj hozzá 5cm 3 salétromsav oldatot, majd néhány percig melegítsd a kémcső tartalmát! Ezután redős szűrőpapíron szűrd le a lehűtött elegyet! Felezd meg a szűrletet! A kémcsöveket számozd meg! A szűrlet egyik feléhez csepegtess néhány csepp KSCN oldatot (kálium-rodanidot)! Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

45 A LIPIDEK TULAJDONSÁGAI Bevezető/ismétlő kérdések 1.Mi a közös a lipidekben? 2. Mi a különbség a neutrális zsírok és a foszfatidok között? 3. Milyen szerepet töltenek be a zsírok és olajok az élő szervezetben? 4. Mi a foszfatidok biológiai jelentősége?

46 5. Az élő szervezetek milyen fontos vegyületei tartoznak a szteroidok közé? Vizsgálat Szükséges anyagok és eszközök: étolaj, sertészsír, szudán(iii) festék, desztillált víz, csirke epe, etanol, benzin, aceton, kloroform, pipetta, kémcsövek, kémcsőállvány, üvegbot, főzőpohár 1. Zsírok kimutatása Tégy kémcsőbe 1 cm 3 étolajat és 1 cm 3 vizet! Csepegtess hozzá 2 3 csepp Szudán(III) festéket! Rázd össze a kémcső tartalmát! Figyeld meg a változást! 2. A lipidek oldhatóságának vizsgálata a) Készíts elő kémcsövet! Az egyikbe üvegbottal tégy sertészsírt, a másikba étolajat! Tölts mindkét kémcsőhöz desztillált vizet! Figyeld meg a zsiradék és a víz elhelyezkedését! Rázd össze a kémcsövek tartalmát és figyeld meg a változást!

47 b) Tégy négy kémcsőbe 1-1 cm 3 étolajat! Az első kémcsőhöz tölts 5 cm 3 benzint, a másodikhoz cm 3 etil-alkoholt, a harmadikhoz 5 cm 3 kloroformot, a negyedikhez 5 cm 3 acetont! Vigyázz, az aceton és a benzin tűzveszélyes anyag, nyílt láng ne legyen a közeledben! 3. Az epe szerepe a zsírok és olajok emulgeálásában Két kémcsőbe önts 1-1 cm 3 étolajat. Az egyik kémcsőbe 4 cm 3 desztillált vizet és 1 cm 3 csirke epét, a másikba 5 cm 3 desztillált vizet pipettázz! Fogd be a kémcsöveket ujjaiddal és erősen rázd néhány percig! Figyeld meg a fázishatár kialakulásának sebességét mindkét kémcsőben!

48 Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

49 KÍSÉRLETEZZÜNK SZÉNHIDRÁTOKKAL! Bevezető/ismétlő kérdések 1. Miért fontos vegyületei a szénhidrátok az élő szervezeteknek? 2. Milyen folyamat során keletkeznek? Írd le a folyamat egyszerűsített egyenletét! 3. Töltsd ki a táblázatot! Szénhidrát neve A szénhidrátok melyik csoportjába tartozik Ezüsttükör próba eredménye Fehling próba eredménye Redukáló képesség glükóz/szőlőcukor fruktóz/gyümölcscukor maltóz/malátacukor szacharóz/répacukor cellobióz laktóz/tejcukor keményítő

50 4. Határozd meg a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát! Hidrolízis: Kondenzáció: 5. Miért édes a sokáig megrágott kenyér? Vizsgálat Szükséges anyagok és eszközök: szőlőcukor, répacukor, malátacukor, desztillált víz, ezüst nitrát, tömény ammónium hidroxid oldat, formalin, CuSO 4 5H 2 O, KNa tartarát, NaOH, háztartási keményítő, víz, Lugol oldat, táramérleg, kémcsövek, kémcsőfogó, kémcsőállvány, főzőpohár, mérőhenger, Bunsen égő, vízfürdő, borszeszégő indikátorpapír vegyszeres kanál, mérőhenger, borszeszégő, Erlenmeyer lombik, üvegbot, szike, tárgylemez, fedőlemez, szűrőpapírcsík, mikroszkóp 1. Ezüsttükör próba Egy zsírtalanított kémcsőbe kb. háromnegyed részéig tölts ezüst nitrát oldatot, majd csepegtess hozzá annyi ammónium hidroxid oldatot, amíg a kezdetben kiváló sárgás-barna csapadék fel nem oldódik! A kapott reagenst oszd négy kémcsőbe, és számozd meg a kémcsöveket! Önts az 1. sz. kémcsőbe lévő reagenshez egy cm 3 formalint, a 2. sz. kémcsőbe lévő reagenshez egy cm 3 10%-os szőlőcukoroldatot, a 3. kémcsőbe egy cm 3 10%-os malátacukor-oldatot, a 4. egy cm 3 10%-os répacukor-oldatot! Állítsd mindkét kémcsövet kb. 80 o os vízfürdőbe! Megfigyelésedet mind a négy reakció esetében pontosan jegyezd fel! Észleléseidet rögzítsd rajz formájában füzetedben!

51 2. Fehling próba Önts egy kémcsőbe Fehling(I) oldatot, majd adagolj hozzá annyi Fehling(II) oldatot, amíg a kezdetben leváló csapadék fel nem oldódik, és a reagens színe sötétkék nem lesz! Oszd szét négy kémcsőbe a reagenst. Számozd meg a kémcsöveket! Önts az 1. sz. kémcsőbe lévő reagenshez formalint, a 2. sz. kémcsőbe lévő reagenshez 10%- os szőlőcukoroldatot, a 3. kémcsőbe 10%-os malátacukor-oldatot, a 4. kémcsőbe 10%-os répacukor-oldatot! Forrald enyhén a kémcsövek tartalmát! Megfigyelésedet mind a négy reakció esetében pontosan jegyezd fel! Észleléseidet rögzítsd rajz formájában füzetedben!

52 3. A keményítő kimutatása jódreakcióval Keverj össze késhegynyi keményítőt 1/3 kémcsőnyi desztillált vízzel, majd óvatos melegítéssel főzd fel! A kapott kolloid oldatból 1 cm 3 t önts át egy másik kémcsőbe, és hígítsd fel tízszeresére! Csepegtess ebbe az oldatba 2-3 csepp Lugol oldatot vagy jód tinkturát! Melegítsd fel a kapott oldatot, míg színe megváltozik! Ezután hűtsd le hideg vízzel!

53 4. A keményítő hisztokémiai kimutatása Burgonya gumójának kis darabkájából készíts szikével kaparékot! Kend tárgylemezre és cseppents rá egy csepp vizet, majd fedd le fedőlemezzel! Ezután közvetlenül a fedőlemez egyik szélére cseppents egy csepp Lugol oldatot, és szűrőpapírcsík segítségével szívasd át a fedőlemez másik szélére! Vizsgáld meg készítményedet mikroszkóp alatt 200-szoros nagyításban! Milyen alakúak a keményítőszemcsék? Megfigyelésedet rajzold és írd le! Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát

54 A FOTOSZINTÉZIS VIZSGÁLATA Bevezető/ismétlő kérdések 1. Miért nagy a jelentősége a fotoszintézisnek az egész élővilág számára? 2. Sorold fel a fotoszintézishez szükséges tényezőket! 3. Sorold fel, hogy milyen tényezők befolyásolják a fotoszintézis intenzitását! 4. Röviden ismertesd a fotoszintézis fényszakaszának lépéseit! Hol mennek végbe ezek a lépések? Milyen végtermékek keletkeznek?

55 Vizsgálat 1. A zöld színtestekben lévő színanyagok vizsgálata táblakrétával a) Önts kb. 5 cm 3 nyers klorofill oldatot főzőpohárba! Helyezz bele egy táblakrétát, úgy, hogy a kihegyezett vége legyen az oldatban! Kb. fél óra elteltével vedd ki a krétát és vizsgáld meg! Megfigyelésedet rögzítsd rajzban! b) Önts nyers klorofill oldatból egy keveset kémcsőbe, és csepegtess hozzá 10 csepp 20%-os ételecetet! Figyeld meg a változást! Miért barnulnak meg ősszel a falevelek?

56 2. A fotoszintézishez szén dioxid szükséges Oldd fel 1 liter (1 dm3) csapvízben mákszemnyi fenolftalein port, majd adj hozzá annyi szódát (Na2CO3), hogy az oldat éppen rózsaszínű legyen! Ezután buborékoltass lassan szódaszifonból szén dioxidot az oldaton keresztül, amíg a rózsaszín el nem tűnik! Az így kapott oldatot öntsd két főzőpohárba! Mindkét pohárba tégy egyegy sértetlen levelet, úgy hogy a levélnyél álljon ki a vízből! Rétegezz vékonyan az oldat felszínére étolajat, hogy a rendszert elzárd a levegőtől! Az egyik főzőpoharat tedd sötét helyre, a másikat helyezd napfényre! Ha a fényen álló növényt tartalmazó főzőpohárban színváltozást tapasztalsz, fejezd be a vizsgálatot! Milyen változás mutatta ki a szén dioxid felhasználását? Hol használódik fel a növényben felvett szén dioxid? Melyik főzőpohárban nem változott meg az oldat kémhatása? Miért? aidat összegezve magyarázd meg a látott változásokat! 3. A fotoszintézis oxigéntermelése Két kémcsőben 10 12cm 3 1% os nátrium hidrogén karbonát oldathoz tégy 1cm 3 pirogallololdatot és 1 ml 20% os nátrium hidroxid oldatot! Akváriumi növényt (Elodeát) szárának vágási felületével felfelé tartva helyezd az egyik kémcsőbe lévő folyadék szintje alá 2 3cm-re! Ezután mindkét kémcső tartalmát zárd le 1cm es étolajréteggel! Tedd kémcsőtartóba, és világítsd meg 100 wattos izzóval! Jegyezd le megfigyeléseidet! Ábrázold a változásokat színes rajzzal! Hasonlítsd össze a két kémcső tartalmát! Magyarázd meg a különbség okát!

57 Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

58 Bevezető/ismétlő kérdések KOLLOIDOK 1. Foglald össze a kolloidok biológiai jelentőségét! 2. Milyen állapotú s sejtplazma? Miért fontos ez az állapot? 3. Milyen folyamatok játszódnak le csírázáskor? Vizsgálatok Szükséges anyagok és eszközök: híg cékla lé/vöröskáposzta lé/fukszinoldat, víz, műanyag festékoldat, tojásfehérje, ezüst nitrát (AgNO 3 ) oldat, réz szulfát (CuSO 4 ) oldat, főzőpohár, tárgylemez, fedőlemez, mikroszkóp, kémcsövek, üvegpoharak, kémcsőtartó, kémcsőfogó, zseblámpa, szűrőpapír, üvegbot, dörzsmozsár törővel, Erlenmeyer lombik, 4 db széntabletta, üvegtölcsér, szűrőkarika, szűrőállvány, olló

59 1. Kolloid oldatok készítése Készíts elő négy főzőpoharat! Mindegyikbe önts vizet! Az elsőbe tégy műanyag festékoldatot, majd keverd fel! A másodikba tojásfehérjét, a harmadikba csepegtess néhány csepp ezüst nitrát (AgNO 3 ) oldatot, a negyedikbe réz szulfát (CuSO 4 ) oldatot! Hogyan tudod ezekről az oldatokról eldönteni, hogy kolloidok-e? Végezd el mindegyik oldattal a bizonyítást! 2. Fotoszintetikus pigmentek vizsgálata Önts előzetesen elkészített klorofill oldatot főzőpohárba! Erősíts keskeny szűrőpapírcsíkot hurkapálcára, és lógasd úgy a klorofill oldatba, hogy ne érjen a főzőpohár oldalához! Figyeld meg a változást! Magyarázd el a kromatográfia elvi alapját! Készíts kromatogramot!

60 3. Az orvosi szén felületi megkötő képességének vizsgálata Önts Erlenmeyer lombikba kb. 200 cm 3 híg cékla vagy vöröskáposzta levét vagy 5 6 csepp fuxinoldattal megfestett vizet! Törd össze dörzsmozsárban a széntablettákat, majd jól rázd össze! Készíts redős szűrőt! Tedd üvegtölcsérbe, nedvesítsd be vízzel, és szűrd át rajta a kapott oldatot! Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? 3. A kísérlet segített a téma megértésében? Értékeld 1-5-ig terjedő skálán, ahol az 1-es jelentése: a legkevésbé segített! 4. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

61 Bevezető/ismétlő kérdések DIFFÚZIÓ ÉS OZMÓZIS 1. Energetikai szempontból milyen szállítófolyamat az ozmózis? 2. Mi a szerepe az ozmózisnak a szövetnedv képződésében és áramlásában? Vizsgálat Szükséges anyagok és eszközök: vöröshagyma, desztillált, víz, 10%-os konyhasó, víz, (NaCl) oldat, 10% os kalcium klorid (CaCl 2 ) oldat, 5% és 10% os szőlőcukoroldat, cérna, szike, csipesz, szövettani olló, tárgylemez, fedőlemez, cseppentő, óraüveg, fénymikroszkóp, kémcső, kémcsőfogó, kémcsőtartó, tölcsér, üvegedény, celofán, 1. A diffúzió Főzőpohárnyi víz aljára rétegezz málnaszörpöt! Kis idő eltelte után figyeld meg a változást, rajzold le!

62 2. Az ozmózis Egy tölcsér szájára erősíts féligáteresztő hártyát! A felfordított tölcsért töltsd meg 5% os szőlőcukoroldattal, és merítsd desztillált vízzel megtöltött edénybe! Figyeld meg, mi történik! Hogyan bizonyosodsz meg róla, hogy nem kerültek-e cukormolekulák a tölcsért körülvevő vízbe? (Ezt most nem kell elvégezned!) Miután megbizonyosodtál róla, hogy nem került a tölcsérből cukormolekula a környező vízbe, folytasd tovább megfigyelésedet! Milyen változást észlelsz rövid idő múlva a tölcsérben? Meddig tart ez a változás? b) Ismételd meg újból a kísérletet, de most már két féligáteresztő hártyával ellátott tölcsérrel! Mindkét tölcsért azonos magasságig töltsd fel cukoroldattal! Az egyikbe 5% os, a másikba 10% os töménységű cukoroldatot önts, majd egyszerre merítsd vízbe a tölcséreket! Tíz perc elteltével vizsgáld meg a két tölcsérben a folyadék szintjét! Mire következtetsz?

63 c) Add meg mólkoncentrációban kifejezve, hogy milyen töménységű az 5% os cukoroldat! 3. Plazmolízis vizsgálata vöröshagyma allevélben Készíts 3 db bőrszöveti nyúzatot vöröshagyma húsos alleveléből! Az egyik nyúzatot helyezd öt percre 10%-os konyhasó (NaCl) oldatba, másik nyúzatot cseppentsd le vízzel, harmadik nyúzatot tedd öt percre 10% os kalcium klorid (CaCl 2 ) oldatba, majd helyezd mindegyik nyúzatot tárgylemezre, fedd le fedőlemezzel! Vizsgáld meg a készítményeket mikroszkóp alatt! Készíts rajzot a látottakról! Add meg a nagyítás mértékét! Milyen különbséget látsz a NaCl-oldattal kezelt, a kezeletlen és a CaCl 2 oldattal kezelt nyúzat sejtjei között?

64 NaCl-oldattal kezelt CaCl 2 oldattal kezelt kezeletlen Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

65 AZ EMBERI VIZELET VIZSGÁLATA Bevezető/ismétlő kérdések 1. Sorold fel a vizelet-kiválasztó rendszer részeit, és ismertesd röviden az egyes részek feladatait! 2. Mely hormonok, befolyásolják a vizelet összetételét, és milyen módon? Vizsgálat Szükséges anyagok és eszközök: vizelet, tömény sósav, 2n salétromsavval (HNO 3 ), 0,1n ezüst nitrátot (AgNO 3 ), ammónium hidroxidot (NH 4 OH), lakmuszpapír, ecetsav (CH 3 COOH), nfecl 3 oldat, 30% os kálium hidroxid oldat, nátrium hidroxid oldat, tárgylemez, fedőlemez, cseppentő, fénymikroszkóp, kémcső, kémcsőfogó, kémcsőtartó, tölcsér, 100 cm 3 es főzőpohár

66 1. Húgysav kimutatása vizeletből Tégy 100 cm 3 es főzőpohárba 50 cm 3 hígítatlan vizeletet, és 15 cm 3 tömény sósavat (HCl). Tedd hideg helyre, és hagyd 24 óráig állni. A keletkezett kristályokat vidd tárgylemezre, és vizsgáld meg azokat! Rajzold le a látottakat! 2. A vizelet kémhatásának vizsgálata Tégy 4-5 cm 3 vizeletet egy kémcsőbe! Márts bele lakmuszpapírt! Mit tapasztalsz? Rajzolj! 3. A kloridok kimutatása Savanyíts meg 2cm 3 vizeletet néhány csepp 2n salétromsavval (HNO 3 ) és néhány csepp 0,1n ezüst nitrátot (AgNO 3 ) adj hozzá! Mit tapasztalsz? Tegyél hozzá egy kevés ammónium hidroxidot (NH 4 OH)!

67 4. A foszfátok kimutatása Savanyítsd meg a vizeletet ecetsavval (CH 3 COOH), majd adj hozzá néhány csepp nfecl 3 oldatot! Figyeld meg, mi történik! 5. Fehérje kimutatása vizeletből Mérj kémcsőbe 5 cm 3 vizeletet, cseppents hozzá egy csepp ecetsavat! Forrald fel az oldatot, és figyeld meg a változást! Rajzolj!

68 6. Genny kimutatása vizeletből (Donne féle próba) Mérj 5 cm 3 vizeletet kémcsőbe, és adj hozzá 2 3 cm 3 30% os kálium hidroxid oldatot (KOH)! Rázd össze a kémcső tartalmát! Figyeld meg a változást! 7. Vér kimutatása vizeletből (Haller féle próba) Mérj 3 cm 3 vizeletet kémcsőbe, és adj hozzá 1 cm 3 nátrium hidroxid oldatot (NaOH)! Forrald fel az oldatot és figyeld meg a változást! Rajzold le a látottakat! Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

69 ANYAGSZÁLLÍTÁS A NÖVÉNYEKBEN Bevezető/ismétlő kérdések 1. Mely hatások juttatják a gyökér által felvett vizet a levelekbe? Vizsgálat Szükséges anyagok és eszközök: víz, tus, eozinoldat, fehér szegfű, 30 cm hosszú és kb. 5 mm átmérőjű üvegcső, injekciós fecskendő a kalibráláshoz, szike, olló, főzőpohár, szűrőállvány, bürettafogó, filctoll, gyurma, 1. A levelek szívóhatása Egy főzőpohárba készíts híg piros tust! Ezután egy 30 cm hosszú és kb. 5 mm átmérőjű üvegcsőbe frissen vágott leveles hajtást helyezz, úgy hogy ferde legyen a metszési felület! Az üvegcső fala és a szár között szabadon maradó részt egy kis gyurmával zárd el, hogy a víz csak a levélen keresztül távozhasson! A csövet az alsó végétől számított 4 5 cm távolságig előzetesen milliméteres beosztással kalibráld! Majd ezen a csővégen keresztül töltsd meg a csövet vízzel, a végét fogd be és merítsd a főzőpohárba lévő tusba! Az üvegcsövet a hajtással függőleges helyzetbe rögzítsd a szűrőállvány és a bürettafogó segítségével! Jelöld meg a vizsgálat indulásakor az alsó folyadékszint állását!

70 Feladatok: a) Figyeld meg a folyadékszint elmozdulását! Mérd meg, hogy mennyi idő szükséges a folyadékszintnek egy cm-es út megtételéhez! b) Számítsd ki a mérésekből, hogy hány milliméter folyadékot képes megemelni a levelek párologtatásának szívóhatása 1 óra alatt! c) Vágd le az összes levelet a hajtásról! Mit tapasztalsz? és 2. A víz útjának nyomon követése fehér virágú növényben Készíts a szegfű szárán a bőrszövet óvatos eltávolításával egymástól néhány centiméterre lévő két-három milliméter széles gyűrűket! Ezután vágj új metszési felületet a szegfű szárának alján, és azonnal állítsd bele a szegfűt Erlenmeyer-lombikban lévő eozinoldatba! Szűrőállványhoz rögzítve a hajtást, vizsgáld meg a színes folyadék felszívódását a szárba perc elteltével! Pontosan mérd meg a kísérlet idejét, majd a festék által megtett utat! Számítsd ki a vízszállítás sebességét! Hogyan tudnád bizonyítani/alátámasztani, hogy a vizes oldatok a szár melyik részén áramlanak felfelé?

71 Önértékelés Munkád befejeztével értékeld magadat! 1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a legnehezebbel! A) Bevezető kérdések B) Eszközhasználat C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása D) Kísérletek értelmezése E) Magyarázatok leírása 2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért? 3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?

72 A NÖVÉNYEK PÁROLOGTATÁSÁNAK VIZSGÁLATA Bevezető/ismétlő kérdések 1. Sorold fel a levél funkcióit! 2. Vázlatosan ismertesd a lomblevél szövettani felépítését! 3. Mi a gázcserenyílások funkciója a növény életében?

73 Vizsgálat Szükséges anyagok és eszközök: szobai ciklámen levele vagy nőszirom levele, vadgesztenye-hajtás / bármilyen hajtás (10-12 levél) vizes glicerin, víz, kobalt klorid (CoCl 2 ) vizes oldata, mikroszkóp, zsilett, csipesz, tárgylemezek, fedőlemezek, cseppentő, U-alakú üvegcső, kifúrt gumidugó, derékszögű, vékony üvegcső, szűrőpapírcsík, borszeszégő, gyufa, csipesz, üveglapok 1. A növény párologtatásának vizsgálata Frissen levágott vadgesztenyehajtást állítsunk kifúrt gumidugó közbeiktatásával egy U-alakú üvegcsőbe! Ennek másik végét ugyancsak dugaszoljuk le, egy meghajlított üvegcsövet illesztve a gumidugó furatába! Az egész rendszert töltsük fel úgy vízzel, hogy a derékszögű, vékony csőben is legyen víz! 2. Gázcserenyílás vizsgálata Készíts bőrszöveti nyúzatot szobai ciklámen levelének fonákjáról vagy nőszirom leveléről! Vizes glicerinoldatban lefedve vizsgáld mikroszkóp alatt! Kérdések: a) Mekkora volt a nagyítás? b) Rajzold le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! c) Miért a levél fonákjáról kellett a nyúzatot elkészítened?