MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE

Átírás

1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE

2 AKADÉMIAI KÉZIKÖNYVEK Szerkeszti Bajor Péter FILOZÓFIA Fôszerkesztô Boros Gábor VILÁGTÖRTÉNET Fôszerkesztô Salamon Konrád MAGYAR NYELV Fôszerkesztô Kiefer Ferenc KÉMIA Fôszerkesztô Náray-Szabó Gábor VILÁGIRODALOM Fôszerkesztô Pál József

3 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE Fôszerkesztô Romsics Ignác Akadémiai A Kiadó

4 Írták Bálint Csanád, Font Márta, Katus László, Kubinyi András, Pálffy Géza, Romsics Ignác A Bibliográfiát összeállította Paksa Rudolf ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja Budapest, Prielle Kornélia u Elsô magyar nyelvû kiadás: 2007 Akadémiai Kiadó, 2007 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is. Printed in Hungary

5 Tartalom Elôszó (Romsics Ignác) A magyarok ôstörténete és a honfoglaláskor (Bálint Csanád) A magyarok etnogenezise A honfoglalók és akiket a Kárpát-medencében találtak A 10. századi magyarok Ôstörténeti csodabogarak A középkori Magyar Királyság. Az Árpád-házi királyok kora ( ) (Font Márta) Államalapítás Géza és István idején ( ) Az Árpádok hatalmának újjászervezése A vármegyerendszer, a hadsereg és az igazságszolgáltatás A kereszténység mint az új legitimáció alapja Az átalakítás koncepciója és mértéke Válság és konszolidáció ( ) Külsô veszélyek és belsô hatalmi harcok Értékrendbeli változások: a kereszténység és a pogányság küzdelme A magántulajdon védelme és a gazdálkodás átalakulása Szóbeliség és írás Külpolitika: védekezés és terjeszkedés Integrálódás Európába ( ) A keresztes hadjáratok és Magyarország Expanzió és regionális politika A politikai elit és az uralkodó viszonya Betelepülôk nyugatról és keletrôl Az írásbeliség és a mûvelôdés Az új berendezkedés gazdasági-társadalmi következményei ( )

6 Birtokkoncentráció, várépítés, magánfamília Munkaerôpiac és szerkezetváltás A nemesség formálódása és rétegzôdése A királyi udvar és az egyház Nemesi öntudat, királyi hatalom A középkori Magyar Királyság. A vegyes házi királyok kora ( ) (Kubinyi András) Anjou-kor: a tartományuraságoktól I. (Nagy) Lajos birodalmának felbomlásáig ( ) I. Károly uralkodása ( ) Társadalmi átalakulás, belsô piac és városiasodás I. (Nagy) Lajos kül- és belpolitikája ( ) Az Anjouk udvari kultúrája Az Anjou-monarchia vége és a királyi hatalom meggyengülése Zsigmond uralkodásának kezdetén ( ) Luxemburgi Zsigmond konszolidációs eredményei a 15. század elsô harmadában Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai Európai szerepek és a török elleni védekezés ügye A király, a bárók és a rendek. Politikai és igazságszolgáltatási reformok Társadalmi feszültségek. Az as erdélyi parasztfelkelés Királyi reprezentáció. A humanizmus kezdetei Belsô viszálykodás és a török veszély a XV. század második harmadában Albert uralkodása ( ) Az ország kettészakadása és Hunyadi János felemelkedése Interregnum és Hunyadi János kormányzósága V. László uralkodása és a nándorfehérvári diadal Mátyás király birodalma ( ) A királyi hatalom megszilárdítása Az uralkodó háborúi és külpolitikai törekvései A trónöröklés nehézségei Udvari mûvészet és irodalompártolás. A kultúra felvirágzása Társadalom és gazdaság a késô középkorban Az ország népessége. Lélekszám és nemzetiség Társadalmi rétegzôdés, rendi dualizmus

7 Egyházi társadalom Az arisztokrácia kialakulása. A familiárisi intézmény és a nemesség Mezôgazdaság és állattenyésztés Jobbágyok parasztok Városi jellegû foglalkozások: kézmûvesség, kereskedelem, pénzforgalom A városok és mezôvárosok igazgatása és társadalma A Mohácshoz vezetô út ( ) A török magyar viszony és II. Ulászló uralkodása Az 1514-es parasztháború és következményei A török magyar viszony és II. Lajos törekvései A mohácsi csata A mûveltség terjedése. Irodalom, mûvészet és reformáció Magyarország két világbirodalom határán ( ) (Pálffy Géza) Magyarország Mohács után: az útkeresések évszázada ( ) Két világbirodalom határvidékén Török utak Bécs felé: az oszmánok Magyarországon Rögös magyar út Bécsbe: a Habsburgok és a magyar rendek A Sztambulba vezetô út: Szapolyai János és fia állama Igen szûk ösvényen: az Erdélyi Fejedelemség Mohács utáni társadalmunk útkeresései A magyar gazdaság útjai Európába Honkeresôk: etnikai és demográfiai változások Hitkeresôk: vallásváltó Magyarország Humanista és reneszánsz nyelvkeresôk: a mûvelôdés aranykora Hiábavaló kiútkeresés: a tizenöt éves háború Romlás és megújulás: a kétarcú 17. század ( ) Béke vagy polgárháború a két birodalom határán? Újabb török hadjáratok a régi cél felé A rendiség megerôsödése kenyértörés az udvarral Önálló életre kelt Erdély virágzó, majd pusztuló Tündérország Militarizálódás és önszervezôdés: társadalmi változások Gazdasági visszaesés és átrendezôdés

8 Pusztuló magyarság gyarapodó nemzetiségek Megújuló katolicizmus elhúzódó vallásháború Fél évszázad kulturális fejlôdés fél évszázad háborús válság Felszabadított, de elpusztított ország: újabb tizenöt év háború Függetlenségi mozgalom és polgárháború: a Rákóczi-szabadságharc Magyarország a Habsburg Monarchiában ( ) (Katus László) A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága ( ) Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba Rendi intézmények, országos kormányszervek Vallások és egyházak A felvilágosult abszolutizmus kezdetei: Mária Terézia reformjai A felvilágosult abszolutizmus kiteljesedése: II. József reformjai Az ország újjáépítése: a táj és a településhálózat változásai Újratelepítés, népesedési változások Hagyományos és átalakuló mezôgazdaság Ipar, kereskedelem, szállítás A rendi társadalomból a polgári társadalom felé A rendi nacionalizmus kora ( ) A reformkor: a polgári átalakulás elôkészítése A nemzetiségi kérdés jelentkezése. Nemzeti ébredési mozgalmak A barokktól a polgárosodó kultúráig A polgári Magyarország születése ( ) Polgári forradalom és szabadságharc Kísérletek a Habsburg Birodalom átszervezésére ( ) A dualista monarchia államrendszere és a magyar polgári államapparátus felépítése A modern gazdasági növekedés kibontakozása Népesedési viszonyok. Magyarosodás A településhálózat átalakulása, az urbanizáció felgyorsulása

9 Polgárosodó társadalom Vallások és egyházak a polgári Magyarországon A modern kultúra megalapozása Belpolitika a dualizmus korában A nemzetiségi kérdés Nemzetközi konfliktusok és az elsô világháború: a Monarchia végórái A 20. századi Magyarország (Romsics Ignác) Az es forradalmak Az ôszirózsás forradalom és az Elsô Magyar Köztársaság A kommunista hatalomátvétel és a Tanácsköztársaság A Horthy-korszak ( ) Megszállás, ellenforradalom és a konszolidáció kezdetei A trianoni békeszerzôdés A belpolitikai stabilitás megteremtése és a politikai rendszer jellege Alkalmazkodás és mérsékelt fellendülés a gazdaságban Urak és kendek: a neobarokk társadalom Oktatás, kultúra, mûvelôdés Külpolitika, fegyverkezés, revízió A második világháborúban A szovjet táborban ( ) A Második Magyar Köztársaság létrejötte A párizsi békeszerzôdés Újjáépítés és a köztársaság felszámolása Az ipar államosítása és a társadalom átrétegzôdése Az oktatás, a tudomány és a kultúra államosítása A rákosista diktatúra A vas és acél országa A diktatúra oktatás- és mûvelôdéspolitikája Nagy Imre reformkísérlete Az 1956-os forradalom és szabadságharc Megtorlás és konszolidáció Gazdaság: a reformok útján Oktatásügy és tudományos kutatás a Kádár-korszakban Társadalom: a gulyáskommunizmus fény- és árnyoldalai

10 Kultúra és mûvelôdés: a 3 T politikája Külpolitika és külföldi magyarság Kádár bukása és a rendszerváltás elôzményei A Harmadik Magyar Köztársaság A békés átmenet és az új magyar demokrácia Magánosítás és kárpótlás: a piacgazdaság kialakulása Oktatás, kutatás, mûvelôdés: az átalakulás elônyei és hátrányai Külpolitika: vissza Európába Bibliográfia (Összeáll. Paksa Rudolf) Kronológia Térképjegyzék Névmutató

11 Elôszó A professzionális magyar történetírás intézményrendszere és személyi feltételei a 19. század utolsó harmadában alakultak ki. Az azóta eltelt több mint száz esztendô alatt a magyar történészek számos szintézisben foglalták össze Magyarország közel és ma már több mint ezeréves s a magyarság még régebbi idôkig visszanyúló múltjának történetét. Ezek között többszerzôs és többkötetes nagy vállalkozások éppúgy akadnak, mint jellemzôen egy vagy két szerzô által írt rövid egyvagy kétkötetes és gyakran esszé jellegû áttekintések. A nagy összefoglalások sorát a honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából megjelentetett A magyar nemzet története címû, Szilágyi Sándor által szerkesztett tízkötetes vállalkozás nyitotta meg. A 13 szerzô eltérô ideológiai és módszertani szempontjait a korra általánosan jellemzô nemzeti romantikus szemlélet fogta többé-kevésbé egységes keretbe. Az egész sorozathoz írott bevezetôjében Vaszary Kolos esztergomi érsek és hercegprímás ezt az isteni gondviselés régi toposzával egészítette ki. Ha arról elmélkedem, hogy oly nagy idô alatt mennyi és mily hatalmas népek züllöttek el vagy olvadtak más népekbe, vagy idegen kormányzás alatt élve vesztették el hegemóniájukat; [ ] ha meggondolom, hogy a nemzeti lét egyik alapjának, anyai nyelvünknek majdnem századokon át teljes elhanyagolása mellett is fönntartottuk nemzetiségünket: el kell ismernem, hogy Isten keze tartott fönn bennünket. Isten keze vezérelt ki bennünket Ázsiából már akkor, midôn a turk népek közt az izlám tömörülni kezdett, hogy annak egyik ága, a magyar, a törzstôl elszakadva századok múlva védôbástyája legyen a keresztény Európának a hatalmassá lett izlam ellen írta. 1 A két világháború közti történetírás legnagyobb teljesítménye a Hóman Bálint és Szekfû Gyula által írt Magyar történet volt, amelynek öt vaskos kötete 1928 és 1934 között jelent meg. Mivel mindkét szerzô a német filozófiai idealizmus és historizmus hagyományaiból kialakuló szellemtörténeti iskola hatása alatt állt, a mû szemléleti és módszertani egységessége szinte magától megteremtôdött. A történelem fô mozgatóerejének ez az iskola a koronként változó és népenként különbözô lelki-szellemi tényezôk együttesét tartotta. Amint egy ember sem állhat meg egyedül, úgy az 11

12 Elôszó emberi történet hatóerôi sem mûködnek elszigetelten; mindnyájan együtt és egyszerre hatnak, s közöttük a megfoghatatlanok, a lelkiek azok, melyek primer voltukban minden egyebet irányítanak, mindennek megadják a mértékét olvashatjuk a szerzôpáros bevezetôjében. Ennek megfelelôen a munka rendezôelvévé az olyan nagy szellemi áramlatok váltak, mint a reneszánsz, a barokk, a felvilágosodás, a romantika és a liberalizmus. A magyarság ezekkel szembesülve és ezeket adaptálva alkotta meg a maga mindenki másétól különbözô történetét, amely lényegét tekintve nem egyéb, mint a magyar lélek története. 2 A kor másik nagy összegzésére, a Domanovszky Sándor által fôszerkesztett ötkötetes, 1939 és 1943 között megjelent Magyar mûvelôdéstörténetre ugyancsak hatott a szellemtörténet. Eltérôen viszont Hóman Bálinttól és Szekfû Gyulától, akiknek a figyelmét elsôsorban az állam és a politika kötötte le, Domanovszky és munkatársai a szellem kevésbé élesen észrevehetô mûködésére helyezték a hangsúlyt. 3 Vagyis a politika helyett a múlt olyan aspektusait mutatták be, mint például a földrajzi környezet átalakulása, a gazdálkodás fejlôdése, a településtörténet, a technika és az egyes mûvészeti ágak története, valamint a viselet-, az étkezés- és a környezetkultúra változásai. A másik különbség, hogy a Magyar történettôl eltérôen a Magyar mûvelôdéstörténet inkább enciklopédia, s nem belsô koherenciával rendelkezô szintézis. Ez abból adódott, hogy az idôrendet követô kötetek egyenként tematikus fejezetét általában más-más specialista írta. A többkötetes nagy összefoglalások mellett a 20. század elsô felében több mint tucatnyi egykötetes rövid magyar is született. A szerzôk felfogásától és hajlamától függôen ezek között akadt olyan, amely az államfejlôdésre,, mások a társadalmi változásokra ( népiségtörténet ), 5 a függetlenségi harcokra 6 vagy éppen a geopolitikai tényezôkre 7 helyezték a hangsúlyt. Ismét mások a különbözô szempontok lehetôség szerint kiegyensúlyozott érvényesítésére törekedtek. 8 A második világháború elvesztése és az ország szovjet megszállása a történetírás számára is új helyzetet teremtett. A többpártrendszer felszámolásával és a kommunisták hatalomátvételével, amely ben ment végbe, a történetírás szovjetizálása is megkezdôdött. A kizárólagos irányzattá vált marxista történetírás ars poeticáját Andics Erzsébet fogalmazta meg a Magyar Történelmi Társulat március 27-i közgyûlésén. A történelem minden tarkasága, sokoldalúsága és ellentmondása ellenére mutatott irányt a Moszkvából hazatért történész-ideológus belsô objektív törvényszerûségek által vezetett egységes folyamat az örök fejlôdés jegyében, amelynek végsô mozgatórugói nem az emberek fejében, hanem a gazdaságban keresendôk, és amelynek legfôbb megnyilvánulási formája a haladó és a reakciós erôk közötti osztályharc. 9 Andics iránymutatása alapján a következô évtizedekben a magyar történelem valamennyi korszaka új megvilágításba került. Szent István állama, melynek lét- 12

13 Elôszó rehozását az addigi magyar történetírás nagy vívmányként értékelte, például olyan osztályállammá minôsült, amely az ország meghódított ôslakosságának s a behurcolt rabszolgáknak a féken tartására jött létre, s amely a magyar dolgozók osztályalávetésének az eszköze volt. 10 A késôbbi korok kitüntetett témáivá a jobbágyság társadalmi küzdelmei és a Habsburgokkal szembeni rendi-függetlenségi harcok váltak, amelyek 1945 elôtti csúcspontjukat az 1919-es Tanácsköztársasággal érték el. Ezek a szemléleti elemek határozták meg az elsô marxista szemléletû összefoglalás, az egykötetes A magyar nép története címû rövid áttekintés koncepcióját, amely 1951 és 1953 között évente megjelent után, s különösen az 1960-as évek közepétôl a helyzet fokozatosan javult. Az ún. polgári, vagyis nem marxista kutatókat béklyózó ideológiai kötelékek meglazultak, a marxisták pedig szakszerûbbé váltak. Ennek a liberálisabb kornak volt egyik elsô terméke a Molnár Erik által szerkesztett kétkötetes Magyarország története, amely elôször 1964-ben jelent meg. Bár a legfôbb magyarázó elvvé emelt osztályharcos szemlélet nyomai még ebben a munkában is fellelhetôk, a szerzôk többsége tematikai és módszertani szempontból egyaránt jelentôsen meghaladta az 1951-es összegzés színvonalát. 12 E kétkötetes összefoglalásnál jóval ambiciózusabb vállalkozás vette kezdetét az 1970-es években. Ez 9 hatalmas kötetben akarta elbeszélni a magyar történelmet, amelyhez egy historiográfiai jellegû 10. is csatlakozott volna. Ebbôl a Pach Zsigmond Pál által fôszerkesztett sorozatból az es rendszerváltásig összesen hét, pontosabban a hatalmasra duzzadt terjedelem miatt hétszer 2 kötet jelent meg. Elôször, még 1976-ban az 1918 és 1945 közötti idôszakkal foglalkozó 8. kötet Ránki György szerkesztésében, majd az 1980-as évek végéig még további hatszor 2 kötet. E kötetek mindegyikét féltucatnyi, sôt olykor tucatnyi szerzô írta. Így a Szilágyi-féle Millenáris történet köteteihez hasonlóan színvonal szempontjából ezek is nagyon különbözôek, tematikai és módszertani szempontból pedig eklektikusak voltak. Egyes szerzôk a legmodernebb társadalom- és kultúrtörténeti szempontokat is sikerrel érvényesítették, mások viszont megrekedtek a 19. századi típusú politikai eseménytörténetnél, amit néhány marxista terminus technikussal vegyítettek. Az 1246 és 1526 közötti idôszakkal foglalkozó 2., az 1945 utáni korszakkal foglakozó 9. és a historiográfiainak szánt 10. kötet eddig nem jelent meg, s most már valószínûleg nem is fog. A rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben új nagy magyar történeti szintézis nem született. A négykötetesre tervezett Magyarok Európában címû vállalkozásnak, amely a történetírás részérôl elôször reagált az új helyzettel együtt járó identitásválságra, az 1867 utáni korszakokkal foglalkozó kötete a mai napig nem jelent meg. 13 Egykötetes rövid áttekintésbôl viszont legalább fél tucat készült. Ezek egy része a külföldi, másik része a hazai érdeklôdôkhöz kívánt szólni

14 Elôszó 14 E munka, mely az Akadémiai Kiadó Akadémiai kézikönyvek sorozatának a része, elsôsorban a magyar történelmet tanuló igényes középiskolások és a BA vagy undergraduate szintû egyetemisták, valamint tanáraik segédkönyve kíván lenni. Ennek megfelelôen nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt, bôséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz. A munka alapvetô rendezôelve a kronológia. Az elsô fejezet a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig. Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában, idôhatárai pedig 1711 és A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 ôszétôl a 21. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét. Minden fô fejezet néhány oldalas összefoglalással kezdôdik, amely felhívja a figyelmet az adott kor fô jellegzetességeire, alkorszakaira és fontos problémáira. Ennek végén található az ajánlott irodalomnak az a része, amely az egész korszakot átfogja. Az ajánlott irodalmon belül elôször a forrásgyûjtemények és a dokumentumkötetek, majd a feldolgozások szerepelnek, egymástól elkülönítve. A fô fejezeteken belüli tagolás alapelve ugyancsak az idôrend. A kronológiai rendben következô alfejezeteken belül viszont többnyire tematikai rendezôelvet érvényesítettek a szerzôk. Hangsúlyosan törekedtek arra, hogy a kül- és a belpolitika, valamint az államszervezet története mellett a gazdasági és társadalmi viszonyok alakulásáról, valamint a szellemi élet és a mûvelôdés történetérôl is képet kapjon az olvasó. Másik fontos szempontjuk a nemzetközi összehasonlítás, illetve Magyarország történetének beillesztése volt az európai történelembe. Mivel a kötet tárgya nem a magyarság, hanem a mindenkori Magyarország története, az ország területén lakó, nem magyar etnikai csoportok múltjára és a nemzetiségi kérdésre ugyancsak nagy hangsúly helyezôdik. Az 1920 után kisebbségi sorba került magyarság története viszont csak annyiban tárgyaltatik, amennyiben közvetlenül kapcsolódik a trianoni ország történetéhez. A fô fejezeteken belüli alfejezeteket ugyancsak irodalomjegyzékek zárják. Ezek egyetlen esetben sem törekszenek teljességre. Céljuk az, hogy segítsék az olvasót a további tájékozódásban. Ugyanez a rendeltetése annak a kötet végén található bibliográfiának is, amely Magyarország, illetve a magyarság korokon átívelô történetével foglalkozó forrásgyûjteményeket és átfogó feldolgozásokat tartalmazza. Minden szerzô a saját korszakára vonatkozó megbízható tudásanyag összefoglalására és közérthetô prezentálására törekedett. Vitába szállnak a tudománytalan nézetekkel, és jelzik a sajátjuktól esetleg eltérô más szakmai álláspontokat. Bár ideológiai-politikai szempontból maguk sem értenek mindenben egyet, összeköti ôket a

15 Elôszó szakma szabályainak ismerete és feltétlen tisztelete, valamint az emberi történelem végsô kérdéseinek tudományos megválaszolhatatlanságába való belenyugvás. Hárman közülük a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, és valamennyien sokéves kutatói és egyetemi oktatói tapasztalattal rendelkeznek. Lectori salutem! Romsics Ignác 1 Vaszary Kolos: Bevezetés. In: Szilágyi Sándor (szerk.) A magyar nemzet története. I. köt. Magyarország a királyság megalapításáig. Írták Frôhlich Róbert Kuzsinszky Bálint Nagy Géza Marczali Henrik. Bp. 1895, Hóman Bálint Szekfû Gyula: Magyar történet. I. köt. A szerzôk elôszava. Bp. 1928, Domanovszky Sándor: Elôszó. In: Domanovszky Sándor Balanyi György Mályusz Elemér Szentpétery Imre Varjú Elemér (szerk.) Magyar mûvelôdéstörténet. I. köt. Ôsmûveltség és középkori kultúra. Bp. 1939, Szekfû Gyula: A magyar állam életrajza. Bp (Új kiadás: Bp. 1988) 5 Szabó István: A magyarság életrajza. Bp (Új kiadás: Bp. 1990) 6 Mód Aladár: 400 év. Küzdelem az önálló Magyarországért. Bp (4., bôv. kiadás: Bp. 1949) 7 Baráth Tibor: Az országépítés filozófiája a Kárpát-medencében. Kolozsvár, Például Eckhart Ferenc: Magyarország története. Bp. 1933; Kosáry Domokos: Magyarország története. Bp Andics Erzsébet: Elnöki székfoglaló a Magyar Történelmi Társulat március 27-i közgyûlésén. Századok, (1949) Molnár Erik: A magyar társadalom története az ôskortól az Árpádkorig. 2. kiad. Bp. 1949, Heckenast Gusztáv Incze Miklós Karácsonyi Béla Lukács Lajos Spira György: A magyar nép története. Rövid áttekintés. 2. kiadás. Bp Molnár Erik (szerk.) Magyarország története. I II. Bp Glatz Ferenc (szerk.) Magyarok Európában. Bp. 1990, I. Engel Pál: Beilleszkedés Európába, a kezdetektôl 1440-ig; II. Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás ; III. Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás, Lásd a kötet végén található bibliográfiát. 15