KÖRNYEZETVÉDELEM. Globális természet- és környezetvédelmi világszervezetek, programok, egyezmények és kezdeményezések

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELEM Globális természet- és környezetvédelmi világszervezetek, programok, egyezmények és kezdeményezések

2 TANTÁRGYI KÖVETELMÉNY Biológia szakon nappali és levelező 2 kredit, 60 óra, 1 félév 10 előadás (Dr. Buczkó István) és 20 gyakorlat (Hadnagy István) 2 modulzáró ZH Javítási lehetőség félév végén egy alkalommal kapható Beszámolóval zárul (az előadások és gyakorlatok rendszeres látogatása és a modulzáró ZH eredmények alapján)

3 Környezetvédelem Globális környezeti problémák Túlnépesedés, éhínség, városnövekedés Energiaválság, nyersanyagok kimerülése A légkör globális problémái Üvegházhatás, globális felmelegedés Savas esők Ózonréteg elvékonyodása Elsivatagosodás Környezetszennyezés Vízszennyezés Talajszennyezés, talajpusztulás Levegőszennyezés Hulladék-elhelyezés Nukleáris veszélyek A biodiverzitás csökkenése Háborús konfliktusok

4 BirdLife International Madarak és élőhelyük természetvédelme, 1922 BirdLife International (korábban International Council for Bird Preservation) Madarak és élőhelyük természetvédelme. Nemzetközi természetvédelmi szervezet, a madaraknak és élőhelyüknek természetvédelmével foglalkozik. A szervezet globális természetvédelmi szövetség, melynek tagjai közt több mint 100 partnerszervezet található, köztük a Royal Society for the Protection of Birds (RSPB) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A BirdLife Internationalt 1922-ben alapították T. Gilbert Pearson és Jean Theodore Delacour amerikai ornitológusok. A BirdLife International az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) megbízása alapján hivatalos jogkörrel rendelkezik a Veszélyeztetett fajok Vörös Listája összeállításában.

5 UNESCO, 1945 UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization) az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Jelenleg 193 ország a tagja. Központja Párizs. Tudományos és Kulturális Szervezete november 16-án alakult meg. Célja, hogy megteremtse a civilizációk, kultúrák és emberek közötti, a közös értékek iránti tiszteleten alapuló párbeszédhez szükséges körülményeket. A világnak sürgető szüksége van olyan, az UNESCO küldetésének és tevékenységének fókuszában álló, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező jövőképre, amely magában foglalja: a béke megteremtését az emberi jogok betartását a kölcsönös tiszteletet a szegénység megszüntetését a kultúrák közötti párbeszédet az oktatás, a tudomány, a kultúra és a kommunikáció segítésével.

6 IUCN Természetvédelmi Világszövetség, 1948 IUCN (World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources) Természetvédelmi Világszövetség A természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet. Központja: Gland (Svájc), 1948-ban alapították. Fő feladata: a bátorítsa és segítse a biodiverzitás megőrzését és a természet erőforrásainak mértékletes használatát, az ökológiai rendszerek fenntartását.

7 Védett területek osztályozása IUCN szerint Ia Strict Nature Reserve (szigorúan védett terület) Olyan szárazföldi és/vagy tengeri terület, mely egyedülálló vagy jellegzetes ökoszisztémával rendelkezik, különleges geológiai környezet vagy élővilág található rajta. Elsősorban tudományos kutatók előtt nyitott. Ib Wilderness Area (vadon) Nagyobb kiterjedésű érintetlen vagy civilizációs hatásoktól alig befolyásolt természeti környezet, állandó vagy jelentősebb lakosság nélkül. II National Park (nemzeti park) Olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is. III Natural Monument (emlékpark) Egy vagy több sajátos, egyedi vagy igen ritka természeti vagy kulturális értéket őrző terület. IV Habitat/Species Management Area (különleges élőhely) Veszélyeztetett fajok élőhelyeinek védelmét biztosító terület. V Protected Landscape/Seascape (védett táj) Olyan terület, melynek egységessége az ott található természeti vagy kulturális értékek miatt megőrzendő. VI Managed Resource Protected Area (védett rezervátum) Érintetlen természeti terület, melyen a fajok sokfélesége hosszú távon megőrzendő, ám emellett lehetőség nyílik a természeti kincsek ökológiai rendszert nem károsító mértékű kihasználására.

8 WWF Természetvédelmi Világalap, 1961 WWF (World Wide Fund for Nature) Természetvédelmi Világalap. Független társadalmi, civil természetvédelmi szervezet, 1961-ben alapították. Székhely Gland, Svájc A WWF céljai közé tartozik a biológiai sokféleség megőrzése, a környezetszennyezés csökkentése és a fenntartható fejlődés elősegítése. Kiemelten fontos olyan az olyan ökorégiók megőrzése, melyek a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából különösen jelentősek, ezek közé tartoznak az erdők, az édesvizek, valamint az óceánok.

9 WWF tevékenységei, kampányai Édesvízi ökoszisztémák és az óceánok védelme: Nagy-korallzátoly, kékbálna. WWF erdőprogram: a gorilla, az orangután, a tigrisek és a panda (az illegális fakitermelés, az erdőtüzek, a gazdasági célú ültetvények és a klímaváltozás veszélyezteti). Óceánok, partvidékek: a túlhalászás és a szennyezések megelőzése. WWF éghajlatváltozással kapcsolatos programja. Veszélyeztetett fajok védelme: kis egyedszámú, globálisan fontos fajok, mint az óriáspanda, tigris, tengeri teknős, gorilla, kékbálna, afrikai és ázsiai elefántok és orrszarvúak. Föld órája: háztartások és a vállalkozások lekapcsolják és ki a nem létfontosságú lámpáikat és elektromos berendezéseiket egy órára. A legutóbbi Föld órája: március 28. szombat, este fél kilenc. World Wrestling Federation (Nemzetközi Pankráció Szövetség)

10 RÓMAI KLUB, 1968 A Római Klub (Club of Rome) egy nem üzleti szervezet, amely globális eszmecserét folytat különböző nemzetközi politikai kérdésekkel kapcsolatban. A szervezet székhelye kezdetben Hamburgban volt, amelyet július 1én a svájci Winterthurba helyeztek át. A Római Klub 1972-ben lépett igazán a figyelem középpontjába a The Limits To Growth (A növekedés határai) című publikációval. A jelentést Dennis L. Meadows szerkesztette, mely tanulmány elsőként ad prognózist a világ továbbfejlődéséhez a System Dynamics (egy analitikai metódus) alkalmazásával.

11 RÓMAI KLUB, 1968 ENSZ környezetvédelmi világkonferencia, 1972 Stockholmban 1972-ben június 5-én tartották az első Ember és bioszféra címet viselő ENSZ környezetvédelmi világkonferenciát - környezetvédelmi világnap (Ember és Bioszféra program (Man and Biosphere, MAB), 1972 Célja széles körben felhívni a figyelmet: a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. Ehhez kapcsolódó fő konkrét célkitűzések: energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása a megújuló természeti források hasznosítása a szemét- és hulladékképződés csökkentése a környezetszennyezés megelőzése. Hivatalos tematikus programok 2014: Barbados - Mottó: A hangodat emeld fel, ne a tengerszintet! 2013: Mongólia - Mottó: Gondolkodj. Egyél. Takarékoskodj. 2012: Brazília - Mottó: Zöld gazdaság: Te is a része vagy? 2011: India - Mottó: Az erdők: a természet a szolgálatunkra áll 2010: Ruanda - Mottó: Sok faj, egy bolygó, egy jövő

12 Föld napja, április 22. Az első Föld napja rendezvény az Amerikai Egyesült Államokban civil kezdeményezésre. Az eseményeket az Earth Day Network koordinálja. A napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg ben Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a Földanya Nemzetközi Napjá -vá nyilvánította. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?

13 Föld napja, április 22. Az ötletet John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO konferencián, San Franciscóban. A Föld napját első ízben március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató április 22- én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Network-ot (=Föld Napja Hálózat). Azóta az alternatív energiaforrások kutatója és szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé. A következő jelentős esemény a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont megalakulása volt 1989-ben Kaliforniában, ettől kezdve havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22- én a Föld napját az egész világon.

14 GreenPeace (Zöld Béke) mozgalom, 1971 A világ legnagyobb független természetvédelmi és környezetvédelmi szervezete, ben alapították a kanadai Vancouverben, mai központja Amszterdamban. A civilszervezet célja, hogy kampányaival minél szélesebb körben terjessze a környezettudatos szemléletet és életmódot, valamint hogy felderítse a természetet és az emberi környezetet pusztító tevékenységeket, és ezek felelőseit változtatásra bírja. A nemzetközi környezetvédő mozgalom radikális irányzatát képviseli, látványos és bátor akcióik, nemritkán konfliktusok a hatóságokkal, aktivistái az erőszakmentesség elvét követik. 45 országban rendelkezik irodával, önkéntessel, mindenfajta politikai szervezettől és irányzattól elhatárolódik. A Greenpeace a következő témákban folytat nemzetközi kampányt: átállás a megújuló energiaforrásokra a fosszilis tüzelőanyagok és az atomenergia helyett a globális felmelegedés megállítása a genetikailag módosított élőlények (GMO) üzleti érdekeket szolgáló előállításának betiltása (az orvosi célból történő nem!) a tengerek szennyezésének és a tengeri élővilág pusztításának beszüntetése a trópusi esőerdők megmentése a különböző mérgező vegyi anyagok kibocsátásának beszüntetése

15 Ramsari szerződés, 1971 Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire, amely 1975-ben lépett hatályba.

16 1972 ENSZ Környezetvédelmi Programja (United Nations Environment Programme, UNEP), 1972 Ember és Bioszféra program (Man and Biosphere, MAB), 1972 Világörökségi Egyezmény (Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage), 1972

17 Washingtoni Egyezmény, 1973 Washingtoni Egyezmény (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről, CITES), 1973

18 Worldwatch Institute, 1975 A Világfigyelő Intézet 1975-ben független közhasznú intézetként alakult Washingtonban. Munkatársai a környezeti és világgazdasági folyamatokat globális összefüggéseiben vizsgálják.

19 Worldwatch Institute, 1975 A világ helyzete, től évente megjelenteti A világ helyzete című kiadványát (hogyan építhetünk fel egy környezeti szempontból fenntartható világot?) óta április 22-én a Föld napján jelenik meg. State of the World 2014: Governing for Sustainability State of the World 2013: Is Sustainability Still Possible? Van még esély a fenntarthatóságra?

20 Nemzetközi keretegyezmény a határokon túl terjedő légszennyezés csökkentéséről, 1979 Az 1984-es Genfben aláírt jegyzőkönyv a levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigye lésére és értékelésére kidolgozott európai együttműködési program (EMEP). A Helsinkiben 1985-ben elfogadott megállapodás: a Felek nemzeti éves kénkibocsátását 1993-ig legalább 30 %-kal csökkentik az évi szintet figyelembe véve. Szófiában 1988-ban elfogadott megállapodás: az NO x kibocsátás december 31-én ne legyen nagyobb, mint az évi emisszió. Az 1991-es Genfben született megállapodás a VOC csökkentésről szólt.

21 Bonni Egyezmény, 1979 Vándorló állatfajok védelméről, pl. EUROBATS. Berni Egyezmény, 1979 A vadon élő európai növény,- és állatfajok, valamint élőhelyeik (biotop) védelmére), 1979

22 Brundtland-bizottság, 1984 Az ENSZ a második környezetvédelmi világkonferencia megalapozására létrehozza a Környezet és Fejlődés Világbizottságot Gro Harlem Bruntland norvég miniszterelnök vezetésével. Gro Harlem Brundtland Brundtland-bizottság és az ENSZ közös jelentése: Our Common Future, 1987 (Persányi: Közös jövőnk, 1988) a Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése. Persányi Miklós

23 Montreal, 1985 Nemzetközi megállapodás a Nap ibolyántúli sugárzásától védő magas légköri ózont károsító anyagok freon (klór-fluorszénhidrogén), halon kibocsátásának csökkentéséről. A Montreali Egyezmény a CFC-k (klórfluorokarbonát) fokozatos megszüntetését szorgalmazza. Ma a CFC-k be vannak tiltva, kivételt képeznek nagyon kis mennyiségek, amelyek bizonyos specifikus alkalmazásokhoz szükségszerűek. A Montreali Egyezményt már négy kiegészítés erősítette meg: London 1990, Koppenhága 1992, Montreal 1997 és Peking Mára már több mint 190 ország írta alá a Montreali Egyezmény.

24 IPCC Éghajlat-változási Kormányközi Testület, 1988 IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) Éghajlat-változási Kormányközi Testület. Létrehozását az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kezdeményezte, 1988-ban az ENSZ Közgyűlése az éghajlatváltozással foglalkozó határozatában megerősítette. Célja, hogy értékelje és összefoglalja az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket. Saját kutatást nem végez, referált tudományos publikációkat dolgoz fel, ezek tartalmát jelentéseiben foglalja össze. IPCC Assessment reports: First (1990) 1992 sup. Second (1995) Third (2001) Fourth (2007) Fifth (2013)

25 GEF Globális Környezeti Alap, 1991 GEF (Global Environment Facility) Globális Környezeti Alap. A globális környzetvédelemért hozták létre ben. A GEF foglalkozik a biodiverzitás, klímaváltozás, ózonréteg és a környezetszennyezés problémájával.

26 GCI Nemzetközi Zöld Kereszt, 1992 GCI (Green Cross International) Nemzetközi Zöld Kereszt. Környezetvédelmi szervezet, Mihail Szergejevics Gorbacsov alapított 1993-ban. Munkájukat az ENSZ 1992-es Környezet és Fejlődés Világkonferenciája (Föld Csúcstalálkozón) kezdték meg a brazil Rio de Janeiroban. A Nemzetközi Zöld Kereszt missziója segít biztosítani a fenntartható és biztonságos jövőt. Támogatva, ápolva a globális függetlenség érzését és a megosztott felelősséget, az emberiség kapcsolatát a természettel. Ez a szervezet újságokat publikál, és ők hozták le az "Antarktisz: Globális felmelegedés" cikket. 31 ország hozta létre a Nemzeti Zöld Keresztet, mely a Nemzetközi Zöld Kereszt részét képezi.

27 RIÓI KONFERENCIA, RIO DE JANEIRO, 1992 ENSZ Konferencia a Környezetről és Fejlődésről (UN Conference on the Environment and Development) a Riói Konferencia, Rio de Janeiro, Az Agenda 21 dokumentum ( Feladatok a 21. századra ). Keretegyezményt fogadnak el a klímavédelemről, a biológiai sokféleségről, a sivatagosodás elleni küzdelemről.

28 RIÓI KONFERENCIA ÉS A BIODIVERZITÁS EGYEZMÉNY, 1992 A konferencia eredménye a Biológiai Sokféleség Egyezmény volt, ami nemzetközi szinten határozott meg feladatokat és alapelveket a biológiai sokféleség védelmében. Az Egyezmény fő célkitűzései a következők: a biológiai sokféleség megőrzése, ami nem csupán a fajok, hanem a genetikai állomány és az élőhelyek szintjén is megjelenik. Az Egyezmény a biodiverzitás megőrzése, használata és a hasznok megosztása között igyekszik egyensúlyt teremteni. a fajok, ökoszisztémák, egyéb ökológiai rendszerek fenntartható használata, ami azt jelenti, hogy az hosszú távon nem jár a sokféleség drasztikus csökkenésével, és nem veszélyezteti a jövő nemzedékeinek igényeit.

29 Kiotói jegyzőkönyv (The Kyoto Protocol), 1992 Az ENSZ 1992 májusában véglegesített szövegezésű, 1992 júniusában Rio de Janeiroban aláírt éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) kiegészítő jegyzőkönyve (más néven protokollja) december 11-én az UNFCCC tagállamok harmadik konferenciáján, Kiotóban fogadtak el és nyitottak meg ratifikálásra. A Jegyzőkönyv február 16-án lépett hatályba az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália kivételével.

30 Házi feladat Természet- és környezetvédelmi egyezmények Antarktisz Egyezmény, (Antarctic Treaty System, ATS), 1959 Bedő István Nemzetközi Biológiai Program (IBP), 1961 Kepics Andrea Ramsari Egyezmény (Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire), 1971 Krizs Olivér ENSZ Környezetvédelmi Programja (United Nations Environment Programme, UNEP), 1972 Kopor Diána Ember és Bioszféra program (Man and Biosphere, MAB), 1972 Ablonci Annamária Világörökségi Egyezmény (Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage), Kosztyó Anikó Washingtoni Egyezmény (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről, CITES), 1973 Szécsi Alexandra Bonni Egyezmény (Vándorló állatfajok védelméről, (EUROBATS), 1979 Háger Krisztián Berni Egyezmény (A vadon élő európai növény,- és állatfajok, valamint élőhelyeik (biotop) védelmére), 1979 Torzsás Attila Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity, CBD), 1992 Gérus József ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (United Nations Framework Convention on Climate Change, UNFCCC), 1992 Tóth Zsanett Kiotói jegyzőkönyv (The Kyoto Protocol), 1992 Vass Gábor