A Kedvenc Madarászhelyem program ismertetője

Átírás

1 A Kedvenc Madarászhelyem program ismertetője 1. Bevezetés Új programunk keretében mindenki a szívéhez legközelebb álló területeken végezhet teljes, vagy akár csak néhány, könnyen felismerhető fajra irányuló felmérést. A mintaterületek a jelentkezők és a központ egyeztetése során kerülnek lehatárolásra, amelyeken alapvetően két különböző lehetőség szerint végezhetnek felméréseket, attól függően, hogy a jelentkező sok fészkelő faj ( teljes felmérés) vagy csak néhány megadott faj ( egyszerűsített felmérés) számlálására vállalkozik. Fontosnak tartjuk, hogy azok is részt vehessenek programunkban, akik legfontosabb korábban indított programjaink felméréseihez különböző okok miatt még nem tudnak csatlakozni (Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM), Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (RTM), Vonuló Vízimadár Monitoring program (VVM) stb.). Ehhez a programhoz akkor is csatlakozhat, ha jelenleg még nem ismer fel sok madárfajt, vagy nem tud bejárni több négyzetkilométeres UTM négyzeteket, de szívesen felmérné egy-egy faluszéli nádas mocsárban a fészkelő búbos vöcsök, bölömbika, barna rétihéja és nádirigó állományát vagy egy gyakran látogatott hegyoldal erdejében szívesen megszámolná a harkályok territóriumait. Kiknek ajánljuk a részvételt? Mindenkinek, akinek van egy vagy több kedvenc területe, melye(ke)n rendszeresen végez megfigyeléseket, s ezt a tevékenységet szervezett keretek között több éven keresztül is folytatná. Aki jelenleg még nem rendelkezik túl nagy fajismerettel, de szívesen végezne néhány könnyen felismerhető madárfaj fészkelő állományával kapcsolatos felméréseket, s van annyi szabad ideje, hogy a tavaszi és kora nyári időszakban havonta két-három alkalommal meglátogasson kisebb-nagyobb közeli területeket ( egyszerűsített felmérés). Ajánljuk azoknak is, akik nagy fajismerettel rendelkeznek, de elsősorban csak a rendszeresen látogatott, saját maguk által kiválasztott kedvenc madarászhelyeken akarnak madarakat számlálni ( teljes felmérés). 2. A program céljai 1. Legfőbb célunk, hogy a monitorozásba bevont mintaterületek, kijelölt madárfajainak fészkelő állományáról (nagyságáról, változásáról) a legpontosabb adatokkal rendelkezzünk. 2. Szeretnénk minél több olyan új és aktív felmérőt bevonni ebbe a munkába, akik a jövőben más programjaink felméréseibe is bekapcsolódhatnának. 3. Mivel a program kiemelt célterületei a Fontos Madárélőhelyek (IBA-területek), illetve az ezekkel jelentős átfedésben lévő, a Natura 2000 hálózatba tartozó Különleges Madárvédelmi Területek (SPA-k), ezért az ott kijelölt mintaterületeket veszélyeztető tényezőkről is folyamatosan szeretnénk információkat gyűjteni. 4. Fontosnak tartjuk, hogy jelen programunk keretében minden olyan más program mintaterületeinek lehatárolását is elvégezzük, melyek esetében nem kizárólag a 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzetek jelentik a mintaterületek alapegységeit. 3. Elvégzendő feladatok (időrendi sorrendben) 1. Elsőként a felmérő a jelentkezési lap visszaküldésével jelzi, hogy az adott évben részt szeretne venni a program felméréseiben. Ekkor azt is jelzi, hogy nagyvonalakban mely területeken belül vállalná a munkát. 2. Ezek után a jelentkezéstől függően a Központ munkatársa felveszi a kapcsolatot az illetővel, egyúttal megküldi a felmérésekkel kapcsolatos legfontosabb információkat és áttekintő térképeket, jelzi az első fontos teendőket. Ekkor jelezzük azt is, hogy a munkája során kikhez tud fordulni további információkért országos, regionális vagy helyi szinteken. 3. Ezután megküldjük a szükséges útmutatókat, adatlapokat, terepnaplókat és részletes terepi munkatérképeket, valamint a programoktól és területektől függően az egyéb kiegészítő anyagokat. 4. A központ által megküldött munkatérképek segítségével elvégzi a mintaterületek első bejárását és térképi lehatárolását, a megadott útmutatóban leírtak szerint (4. Útmutató a mintaterületek kiválasztásához és lehatároláshoz). A lehatárolt mintaterületekről készített térkép(ek) egy másolatát visszaküldi a Monitoring Központnak. 5. Attól függően, hogy a résztvevő Általános RTM ( teljes felmérés) vagy egyszerűsített felméréseket végez, az ismertetőben leírtak szerinti módszerekkel megkezdheti a terepi megfigyeléseket. Az Általános RTM felmérések részleteiről az RTM programismertetőben olvashat, az egyszerűsített felmérésekről jelen programismertető későbbi oldalain (5. A fészkelő állományok felmérése az egyszerűsített program keretében). 6. A terepi felmérések során megfigyelési adatait jegyzetfüzetébe és munkatérképein rögzítheti, a napi munka után a mellékelt adatlapon összegezheti (Egyszerűsített felmérések adatlapja). 7. A felmérések végeztével az egyes mintaterületeken (erdei-, vizes- és agrár-területek) a kijelölt fajok fészkelési adatait kell összegeznie az adatlap összesítő soraiban (Egyszerűsített felmérések adatlapja). 8. A mintaterületek bejárásai során, lehetőségeihez mérten jegyezzen fel minden olyan tényezőt, melyek veszélyeztethetik az élőhelyeket és az ott fészkelő fajokat. A felmérési időszak végén ezeket a mellékelt adatlapon összesítse (Veszélyeztető tényezők felmérése madárélőhelyeken - Általános adatlap). 9. A kitöltött adatlapokat és térképeket a Monitoring Központ címére kell megküldenie, ahol az adatfeldolgozás történik. (A későbbiekben az adatok feldolgozásába maguk a résztvevők is bekapcsolódhatnak, s az interneten keresztül elérhető adatbázisba saját maguk tölthetik fel adataikat.) - 1 -

2 4. Útmutató a mintaterületek kiválasztásához és lehatárolásához Az alábbiakban rövid útmutatást adunk a Kedvenc Madarászhelyem program mintaterületeinek kiválasztásáról és lehatárolásáról, de ezek a szempontok más olyan programok esetében is használhatóak, amelyeknek nem a 2,5 x 2,5 kmes UTM négyzetek a mintaterületi egységei. A kiválasztás és lehatárolás során természetesen mindenkinek mérlegelnie kell, a saját terepi tapasztalatai, hogy az alábbiakban leírtakból mit tud megvalósítani Alapvető szempontok a mintaterületek kiválasztásához Fontos szempont egy mintaterület kiválasztásakor, hogy olyan területet válasszon, amit hosszútávon évről-évre képes lesz felmérni, ugyanis értékelhető adatokat csak rendszeres munkával szerezhetünk. Lehetőség szerint olyan területeket válasszon, amelyeket könnyen, rövid időn belül, rendszeresen meg tud közelíteni. Ne válasszon több száz kilométer távolságban elhelyezkedő mintaterületeket! Előnyös, ha már régóta ismeri, esetleg rendszeresen végzett korábban is megfigyeléseket a kiválasztott területeken. Fontos, hogy a vizsgálandó területek szabadon látogathatóak legyenek. Semmiképpen se válasszon olyan körbezárt magánterületeket, ahová tilos a bejárás, vagy olyan iparterületeket, katonai gyakorlótereket, ahová csak külön engedélyekkel juthatna be! Ha a felmérésre kijelölt mintaterülete fokozottan védett területre esne, akkor vagy másik területet kijelölésére kérjük, vagy jelezzük, hogy melyik hatósággal kell felvennie a kapcsolatot a felmérések elvégzéséhez szükséges engedélyek megszerzéséhez Útmutatás a mintaterületek lehatárolásához Ajánlások a mintaterületek méretének meghatározásához Maximum akkora területet határoljon le, amekkorát egy reggel és kora délelőtt folyamán (maximum 3-4 óra) be tud járni. A lehatároláskor vegye figyelembe, hogy a különböző terepviszonyokkal rendelkező területeken ez más és más lehet. Az, hogy mekkora területet tud felmérni, erősen függ az adott terület domborzati viszonyaitól, hiszen egy hegyvidéki erdős területen jóval kisebb területet képes bejárni, mint egy síkvidéki pusztán. Arra is legyen figyelemmel, hogy a madarak megfigyelése során nem tud olyan gyorsan haladni, mint amikor csak keresztülvág egy-egy területen. Mivel a Kedvenc Madarászhelyem program egyszerűsített felmérései során viszonylag gyakori fajok territóriumtérképezését kell elvégezni, ezért túlságosan nagy mintaterületek lehatárolását nem támogatjuk. Egy-egy mintaterület lehetőség szerint minimum 5-10 hektáros legyen, de ne válasszunk hektárnál nagyobb területeket. Ha ennél nagyobb területeket szeretne bevonni a felmérésbe, akkor érdemes azokat felosztania kisebb egységekre, vagy egyeztessen a program koordinátoraival a lehatárolás részleteiről Hol és hogyan húzzuk meg a határokat? Nagyon megkönnyíti a munkánkat, ha a vonalas létesítmények mentén jelöljük ki a területek határait, pl. utak, földutak, nyiladékok, vasútvonalak, légvezetékek, kerítések, csatornák. A természetes vízrajzi vagy domborzati határok is megfelelő, jól látható határvonalként használhatóak fel, pl. vízfolyások, folyók, gerincek, bércek, völgyek, vízmosások. Hasonlóan jó határok lehetnek, egy-egy jellegzetesen különböző élőhelytípus által kijelölt szegélyek, mint pl. erdő-nyílt terület, szántó-nádas mocsár stb. találkozásának határai. Ha egy terület nagyon mozaikos, komplex élőhely-mintázattal, akkor ne aprózzuk el túlságosan. Nagy segítség lehet, ha a térkép mellett rendelkezünk GPS-szel, s azt használjuk a lehatárolások során, valamint később a madarak megfigyelései során is. A programismertető későbbi oldalain példákat talál a területek lehatárolásával kapcsolatban

3 5. A fészkelő állományok felmérése az egyszerűsített program keretében 5.1. Alapvető információk Mintavételi egység: A megadott módszer szerint lehatárolt kisebb területek (pl. vizes élőhelyek, erdőrészletek, rétek vagy más jól körülhatárolható mozaikos élőhely komplexek). Érintett területek, mintavételi módszer: Az ország teljes területén, a felmérő és a központ által egyeztetett mintaterületeken. Főként az IBAterületeken és az aktív MMM mintaterületeken ajánljuk a területek kiválasztását, de más területek is bevonhatóak a programba. Felmérendő paraméterek: fészkelő párok száma, élőhelytípusok, veszélyeztető tényezők Számlálási módszerek: Az alkalmazott módszer az egyes fajcsoportok esetében változó lehet, általában azonban az ún. territórium-térképezést használjuk. (abszolút módszer) A territórium-térképezés módszerét az abszolút eljárások közé szokták sorolni, hiszen megfelelő használat mellett pontos (abszolút) denzitás adatokat szolgáltat. Ezen fontos előnye mellett hátránya, hogy sok terepmunkát igényel, ezért országos programok esetében használata korlátozottan lehetséges. Egységnyi idő alatt sokkal kisebb területek felmérése lehetséges, mint a kevésbé pontos denzitás adatokat szolgáltató un. relatív módszerekkel (pl. pontszámlálás, vonaltranszekt). Általános felmérések esetén, amikor egy-egy terület összes fészkelő fajának territóriumait szeretnénk pontosan feltérképezni, a módszer használatához nagy tapasztalat szükséges és az eredmények összesítése sem egyszerű. Ezért országos programoknál elsősorban a ritka fészkelő fajok esetén használjuk a territórium-térképező módszert. Mivel a Kedvenc Madarászhelyem program esetében viszonylag kis mintaterületek (maximum hektár) felmérést végezzük, s az egyszerűsített program keretében csak 3-4 faj számlálását kell elvégezni, de ezekről szeretnénk a lehető legpontosabb adatokkal rendelkezni, ezért használjuk ezt a módszert. A mintaterületek kiválasztásakor ezért is fontos, hogy olyan helyeket válasszon, amelyeket jól ismer, és ahol rendszeresesen tud majd megfigyeléseket végezni. Szükséges alapvető ismeretek: A megadott fajok terepi felismerése, megfelelő terepi tájékozódási ismeretek a területek lehatárolásához. Terepi munka ideje: Mintaterületenként 5-8 alkalom (március - július között), a felmért fajoktól függően. A program által biztosított anyagok: programismertető, adatlapok, munkatérképek, DVD vagy CD kiadványok Szükséges vagy használható eszközök: kézitávcső, jegyzetfüzet, íróeszközök, GPS (opcionális) - 3 -

4 5.2. A kiválasztott fajok felmérésével kapcsolatos alapvető információk Magyarázat a táblázat egyes mezőinek értelmezéséhez Felismerés terepen: Itt adtuk meg, hogy az adott faj felmérése során a hang vagy látvány való felismerés jellemzőbb. Ez azért is fontos információ, mert például, aki nem ismeri fel a bölömbika és a nádirigó hangját, az nem tud részt venni a vizes élőhelyek felmérésében. Ha a hang és a látvány történő felismerés egyaránt nélkülözhetetlen, akkor mindkettőt megemlítettük, a jellemzőbbet elsőként megadva. Költési- és felmérési időszak: Fajonként megadtuk, hogy mely időszakban költenek a madarak, s az ez megadott időszakokban kell a területeket bejárni és a számlálásokat elvégezni. Faj magyar név (tudományos név) HURING kód Felismerés terepen Költési- és felmérési időszak március április május június július Búbos vöcsök (Podiceps cristatus) PODTUS látvány Bölömbika (Botaurus stellaris) BOTSTE hang (éjszaka is) Barna rétihéja (Circus aeruginosus) CIRAER látvány Hamvas küllő (Picus canus) PICCAN Zöld küllő (Picus viridis) PICVIR Fekete harkály (Dryocopus martius) DRYMAR Erdei pacsirta (Lullula arborea) LULARB Mezei pacsirta (Alauda arvensis) ALAARV Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) ACRARU Tövisszúró gébics (Lanius collurio) LANCOL látvány és hang Sordély (Miliaria calandra) MILCAL Az egyes fajok határozásával és életmódjával kapcsolatos részletes információkkal programismertetőnkben nem foglalkozunk. Ezekről mindenki maga kell, hogy ismereteket szerezzen a rendelkezésére álló határozókönyvek, könyvek, CD-k, DVD-k és az interneten megtalálható számtalan más forrás felhasználásával

5 5.3. A számlálások részletei, a megfigyelési adatok adminisztrációja, fészkelőállomány összesítése A területek lehatárolása után elkezdheti a fészkelő állomány felmérését az alábbiak szerint: 1. A felmérendő fajoktól függően a megadott időszakokban minimum 5-8 alkalommal járja be a vizsgált mintaterületet és jegyezze fel a fajok megfigyeléseivel kapcsolatos fontos adatokat jegyzetfüzetébe és a munkatérképre. A felmérési időszakon belül lehetőség szerint egyenletesen elosztva jelölje ki a megfigyelési napokat (pl. áprilisban 2-3, májusban 2-3, júniusban 1-2 megfigyelési nap legyen). 2. Attól függően, hogy a felmért mintaterülete erdei-, vizes- vagy agrár-terület, más-más fajok felmérését kell elvégeznie, s annak megfelelő adatlapot kell használnia az adatok dokumentálására. 3. A mintaterületeket lehetőség szerint minden alkalommal teljes egészében be kell járnia. Ezt teheti úgy, hogy kijelöl egy állandó útvonalat, amely mentén a terület összes potenciális fészkelőhelyére (a vizsgált fajokra vonatkozóan) rálátása (vagy ráhallása ) van, így az előforduló madarak nagy valószínűséggel észlelhetőek lesznek. A területbejárást az egyes napokon végezheti másmás útvonalon is, a lényeg, hogy a teljes területre vonatkozóan lehetősége legyen a madarak észlelésére. 4. Az útvonalak sűrűsége természetesen más és más lehet a felmérendő fajoktól és a terület élőhelyeinek típusai szerint is. Pl. a bölömbika messze hangzó hangja vagy egy nádirigó éneke más távolságokból észlelhető, de egy erdei- és egy agrár-élőhelyen sem ugyanakkora távolságot látunk be megfelelően. Ennek tudatában alakítsuk ki útvonalunkat. Pl. erdei élőhelyen méterenként, nyíltabb területeken akár méterenként is lehetnek az útvonalak, a látó- és hallótávolságtól függően. 5. Egy-egy napi területbejárás útvonalát rajzolja fel a térképre, hogy később pontos információi legyenek a terület felmérésének teljességéről. 6. A megfigyeléseket kora reggel és délelőtt kell elvégeznie, lehetőség szerint 5 és 10 óra között. (Az olyan vizes élőhelyeken, amelyek alkalmasak lehetnek a bölömbika fészkelésére, érdemes egy-két éjszakai felmérést is beiktatni.) 7. A megfigyeléseket lehetőség szerint szélcsendes, csapadékmentes napokon végezze, mert ilyenkor sokkal jobb a madarak észlelésének valószínűsége. 8. Minden olyan észlelést jegyezzen fel (egyedek, viselkedés stb.), ami a terepmunka után segítheti a fészkelő párok számának meghatározását. Pl. éneklő hím, territórium-harc, násztevékenység, párzás, lakott fészek, fészekanyagot vagy táplálékot hordó hím vagy tojó egyed, fiókák, frissen kirepült fiatal madarak stb. 9. A terepi felmérések alatt a munkatérképeken történő jegyzetelés során használhatja a territórium-térképezéshez használatos egységes kódokat, amelyek kis gyakorlat után jelentősen egyszerűsíthetik a térképi jegyzetek elkészítését. 10. A terepmunka előtt a térképből készíthet tetszés szerinti másolatot, s minden megfigyelési nap jegyzeteit külön-külön térképen rögzítheti vagy az egyes napok adatait jelölje más-más színnel ugyanazon a térképen. A második lehetőséget csak akkor válassza, ha várhatóan nem túl sok madár fészkel az adott területen, mert a munkatérképen a jegyzetek túlzsúfoltsága miatt esetleg nem tudja majd értelmezni az adatokat. 11. A napi terepi munka után tisztázza le az adott napi megfigyelések jegyzeteit és töltse ki a megfelelő adatlap megfelelő sorát is. 12. A költési szezon vége felé, ha már elvégezte a szükséges számú felmérést, összesítenie kell a mintaterületre vonatkozó adatokat. Ekkor a rendelkezésére álló megfigyelési adatok felhasználásával határozza meg a fészkelő párok számát. (A valószínűsíthetően költésbe kezdett párok számát, nem pedig a sikeresen költő párokat, mivel az esetek többségében azok száma kevésbé pontosan határozható meg.) (A terepi felmérések után madárfajonként egy-egy külön térképre átrajzolhatja az egyes terepnapok észleléseit (pl. külön színnel vagy A -val, B -vel, C -vel stb. jelölve az egyes napok adatait). Az összetartozó-, közeli pontokat körülhatárolva kapja meg az egyes territóriumokat. Legalább 2-3 pont határoz meg egy territóriumot.) Összeállította: Nagy Károly, Králl Attila és Papp Ferenc MME Monitoring Központ, március A projekt Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Programban, az Európai unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg

6 6. Példák, a területek lehatárolására A 101-es azonosítóval rendelkező felmérő, ebben az erdőben (neve: Marót-zug) három mintaterületet jelölt ki, melyek egyike sem nagyobb 25 hektárnál, s megfelelően bejárható egy-egy délelőtt során. 101/3 101/1 A területek határait ebben az esetben az erdei földutak és nyiladékok mentén húzták meg. 101/2 A területek határai ebben az esetben az erdei földutak, nyiladékok és az erdő határa mentén lett kijelölve méter A kis méretű teleltető és halnevelő tavakat nem érdemes külön-külön egységekre bontani, mint ahogy a példánkon is együtt határolta le a felmérő. Halastavak esetében érdemes olyan tóegységekre bontani a területet, melyek a töltések mentén jól elkülöníthetőek, s a számlálásokat is külön-külön végezzük az adott tóegységeken. Ebben az esetben a Fehérgyarmati-halastavat négy nagyobb egységre osztotta a felmérő méter - 6 -

7 101/8 A vizes élőhelyek, tavak esetében nem kell a nyílt vízfelületnél meghúzni a határokat, mert a hozzá tartozó gyékényes, nádas terület is fontos része az ilyen területeknek, s számos madárfaj fészkelő-helye is ezekben a nádasokban, szegélyekben van méter A kaszálórét északi részében egy apró-, sásos-, vizenyős terület található. Ennek ellenére nem szükséges feltétlenül másik területként lehatárolni, ha ezzel csak feleslegesen növelnénk területek számát. Az lehatárolt agrár-terület (jelen esetben egy kaszálórét) keleti-, észak-keleti határai ebben az esetben a Tisza töltése mentén lett meghúzva. 101/11 A terület nyugati határain egy nyárfaerdő helyezkedik el. A déli határvonalat egy földút mentén húzta meg a felmérő méter 7. Példák a térképek használatára a napi megfigyelési munka során - 7 -

8 A territórium-térképezésnél használatos kódokkal lejegyezheti munkatérképein, hogy milyen fajt, viselkedést vagy egyéb fontos dolgot figyelt meg. Jelen esetben a megadott helyen egy lakott zöld küllő fészket (odút) talált a felmérő. *zk - fh A felmérő megrajzolta az adott napi megfigyelései során, az adott mintaterületen, a bejárt útvonalát. A megjelölt helyen egy hangot adó fekete harkályt látott átrepülni a felmérő (csak röptében észlelve) méter A felmérő megrajzolta az adott napi megfigyelései során, az adott mintaterületen, a bejárt útvonalát. Tövisszúró gébics hím két pont között mozgott. A folyamatos vonal jelzi, hogy ugyanarról az egyedről van szó. sor Itt egy éneklő sordélyt figyelt meg a felmérő. tg mepa tg Két mezei pacsirta énekelt ugyanabban az időben. A szaggatott vonal jelzi, hogy egyidejű megfigyelésről van szó, aminek nagy a jelentősége a territóriumok elkülönítésekor. mepa méter - 8 -

9 8. Példa az adatlap helyes kitöltésére Kedvenc Madarászhelyem program - Egyszerűsített felmérések adatlapja Vizes élőhelyek Beküldési cím: MME Monitoring Központ Nyíregyháza 1, Pf monitoring@mme.hu Weblap: Kérjük, hogy a dokumentum kitöltése előtt, olvassa el az adatlap végén található kitöltési útmutatót! 1. Felmérés éve: 2007 Terület azonosítója: 101/8 Terület neve: Nagyhalászi halastó 2. A felmérő adatai (Az elérhetőségeket (cím, telefonszám, cím) csak akkor adja meg, ha azok a jelentkezés óta megváltoztak!) Felmérő Név: Példa János azonosító: 101 Cím: 4474 Tiszabercel Szabadság u. 25. Telefonszám: 42/ cím: peldajani@fre .hu 3. A napi megfigyelések és a fészkelő párok számának összesítése Dátum (hó/nap) Megfigyelés ideje (óra:perc) kezdete vége Napi megfigyelési adatok (hím, tojó, fióka, fészek stb.) búbos vöcsök bölömbika barna rétihéja nádirigó 04/05 06:10 08:15 2 pár éneklő 04/18 06:05 08:10 2 pár 1 búgó 2 nászrepülő pár 6 éneklő 04/27 04:30 07:15 1 pár + 1 pd. 1 búgó éneklő 05/10 06:30 08:45 2 pár éneklő 05/22 07:15 09:10 2 pár 1 búgó éneklő 06/03 04:05 07:00 1pár 5fióka + 1pár 1 búgó éneklő 06/15 06:25 08:10 1pár 5fióka + 1pár 4fióka juv. 3 éneklő Fészkelő párok számának összesítése minimum maximum minimum maximum minimum maximum minimum maximum 4. Megjegyzések Az összesítést a programismertetőben leírtak szerint kell elvégezni! Ezen az adatlapon, a vizes élőhelyeken végzett egyszerűsített felmérések kijelölt fajainak fészkelési adatait összesítheti. A fészkelő párok számát a napi megfigyelési adatok, és a mintaterület munkatérképeire feljegyzett territórium-térképezési adatai tudja megállapítani, programismertetőben leírtak szerint. Ha ritka-, veszélyeztetett- vagy telepesen fészkelő fajok fészkeléséről szeretne adatokat közölni, akkor azt az RTM programban rendszeresített terepnaplókban teheti meg. Kitöltési útmutató 1. Felmérés éve Kitöltése nem igényel magyarázatot. Terület azonosítója Itt kell megadni a terület azonosító számát, melyet az a mintaterület lehatárolásakor kapott. Terület neve Ebben a mezőben megadhatja a mintaterület nevét. 3. A napi megfigyelések és a fészkelő párok számának összesítése Dátum A napi megfigyelések dátumát (hó/nap) kérjük megadni. Megfigyelés ideje Az adott napon az adott területen végzett megfigyelés kezdetének és végének időpontját kell itt megadni. Napi megfigyelési adatok A napi megfigyelések során észlelt egyedek (hím, tojó, fióka) és viselkedésük (éneklő-, territóriumát jelző hím, nászrepülés, territórium-harc, párzás, kotló madár, etető szülő stb.) adatait részletezheti. Erről részletesebben a programismertetőben olvashat! Ha valamelyik fajt nem észlelte a területen az adott napon, akkor a mezőbe nullát kell írnia! Ha egy-egy fajjal kapcsolatosan nem végzett megfigyeléseket, akkor az adott faj mezőit hagyja üresen! Fészkelő párok számának összesítése A költési szezon végén itt kell összesíteni a fészkelő párok számát, a napi megfigyelési adatok. A minimum mezőbe kérjük beírni az adott mintaterületen biztosan költésbe kezdő párok számát, a maximum mezőbe beírható, hogy megfigyelései mennyi lehetett az adott évben a fészkelő párok maximális száma (ezt a mezőt nem kötelező kitölteni). Az összesítést a programismertetőben leírtak szerint kell elvégezni! Minden olyan faj esetében írjon be minimum értéket, amelyek felmérését elvégezte, abban az esetben is, ha az adott faj biztosan nem fészkelt a vizsgált mintaterületen. Ilyenkor nulla értékkel jelezze, hogy az adott faj biztosan nem kezdett költésbe az adott évben. Ha egy-egy faj felmérését nem tudta elvégezni valamely területen, akkor annak mezőit hagyja üresen! 4. Megjegyzések Itt röviden lejegyezhet minden olyan a fontos információt, melyre a többi mezőben nincs lehetőség A projekt Magyarország-Szlovákia- Ukrajna Szomszédsági Programban, az Európai unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.