Carmen miserabile A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére

Átírás

1 Carmen miserabile A tatárjárás magyarországi emlékei Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére

2

3 Carmen miserabile A tatárjárás magyarországi emlékei Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére Kecskemét 2014

4 Szerkesztette: Rosta Szabolcs V. Székely György ISBN Kiadja a Kecskeméti Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Felelős kiadó: Rosta Szabolcs múzeumigazagtó Nyomda: Majsa Lapnyomda Bt. Felelős vezető: Szekeres Béla Nyomdai előkészítés: Veszely Ferenc Grafika: Vida Ágnes

5 Tartalom Köszöntő... 7 Pálóczi Horváth András publikációinak jegyzéke... 9 Pálóczi Horváth András: Terra vacua et habitatoribus destituta Szentkirály a tatárjárás előtt és után Gulyás Gyöngyi: Egy elpusztult tatárjáráskori ház Cegléd határában Gyucha Attila Rózsa Zoltán: Egyesek darabokra vágva, egyesek egészben A tatárjárás nyomainak azonosítási kísérlete egy dél-alföldi településen Wolf Mária: Régészeti adatok a muhi csata történetéhez Sz. Wilhelm Gábor: Akiket nem akartak karddal elpusztítani, tűzben elégették Az évi pusztítás nyomai Szank határában Paja László: Tatajárás kori leletek vizsgálati lehetőségei a Szank határából előkerült embertani szérián Szilágyi Magdolna Serlegi Gábor: Nád közé bújtak? Egy a tatárjárás során elpusztult település maradványai Dunaföldvár határában Pusztai Tamás: Buzogánnyal, tarsollyal és késtok-merevítővel eltemetett halott a muhi csatából Gulyás Gyöngyi Gallina Zsolt: Magányos kun lósír Csanádpalotáról Török Béla Kovács Árpád Sós Dániel: Összefoglaló a csanádpalotai lósírból előkerült nemesfém- és vastárgyak archeometriai anyagvizsgálatáról Lyublyanovics Kyra: A csanádpalotai ló archeozoológiai vizsgálata Vályi Katalin: A tatárjárás Szeren Rosta Szabolcs: Pétermonostora pusztulása Szentpéteri József: Őskori és középkori erődítésnyomok a solti Tételhegyen Hatházi Gábor Kovács Loránd Olivér: Árpád-kori falu és kun szállás Perkáta Nyúli-dűlő lelőhelyen Falu, templom és temetők Rózsa Zoltán Sümegi Pál: Amiért 70 falu népének vére folyt II. A peregi árokrendszer központi elemének környezetrégészeti vizsgálatai Simon László: Egy 13. századi bronzcsat Nagykőrös Ludasról Adatok a Kiskunság északi peremterülete középkori településtörténetéhez Fodor István: A tatár pusztítás mértéke Selmeczi László: A 13. század második felének néhány kronológiai problémája és következményei V. Székely György: Tatárjárás és numizmatika Egy történelmi katasztrófa pénzforgalmi aspektusai Kertész Róbert: Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek Szolnok ispán föld-fa vára Mordovin Maxim: Karahánida-kori mázas kerámia Tölebiből Kovács Szilvia: A Kalka menti csata (1223) és a kunok Zsidai Zsuzsanna Langó Péter: Kunok és alánok Ibn al-athīr munkájában Szabó Béla: A mongolok Európa elleni inváziójának kezdete: az orosz fejedelemségek hódoltatása és a Magyarország elleni hadjárat előzményei Hakan Aydemir: Adatok a kunsági kiszámoló vers bírem, íkem alakjainak törökségi hátteréhez Rövidítések jegyzéke

6

7 Török Béla Kovács Árpád Sós Dániel Összefoglaló a csanádpalotai lósírból előkerült nemesfém- és vastárgyak archeometriai anyagvizsgálatáról Előzmények, vizsgálati módszerek A szegedi Móra Ferenc Múzeum megbízásából az ásatást vezető Gallina Zsolt és Gulyás Gyöngyi (Ásatárs Kft.) adott át a Miskolci Egyetem Archeometallurgiai Kutatócsoportja (ARGUM) vezetőjének Csanádpalota II. homokbánya 100. lh. (KÖH: 42867) SNR 468 jelenségéből előkerült, vélhetően nemesfémből és vasból készült tárgyakat metallográfiai anyagvizsgálat, illetve a készítés technológiáját illető szakvéleményezés céljából. A vizsgálatokat a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán működő, az ARGUM-nak állandó műszeres infrastruktúrát biztosító, Komplex Képelemző és Mikroszerkezet Vizsgáló Laboratóriumban (LISA) hajtottuk végre Zeiss EVO MA10 típusú, energiadiszperzív mikroszondával felszerelt pásztázó elektronmikroszkóppal (SEM-EDAX). A SEM-képek visszaszórt elektronokkal készültek, ez alapján a nagyobb rendszámú elemek területei világosabbak, a kisebb rendszámúaké sötétebbek. Esetenként a SEM-képek területére vonatkozóan átlagos, illetve számokkal jelölt helyek vonatkozásában lokális elemspektrumokat is felvettünk, amely bár nem egyenértékű a kémiai analitikával az előforduló elemekről ad százalékos információt. Vizsgálati eredmények, megállapítások A nemesfémekből készült tárgyakat csiszolatkészítés nélkül vizsgáltuk, alapvetően az egyes letört vagy leválasztható részletek felületére, illetve töretek, korabeli lyukasztások részleteire fókuszálva. A vastárgyakból kivágott metszetekből 2%-os nithallal maratott csiszolatokat készítettünk. A vastárgyak esetében gyakran említendő szövetelemek közül a ferrit gyakorlatilag az α-vas szöveteleme, a perlit pedig a ferrit és a cementit (vas-karbid, Fe 3 C) eutektoidja. Nemesfém tárgyak A karika 1. képen 1 látható SEM-képén, a felszíni karcok mellett jól láthatóak az arany bevonat maradvá- 1 GULYÁS GALLINA 2014, 7. kép 2. nyai (1 pont Au:83.95%, Ag:16.05%) az alapfémen (2 pont Ag:98.75%, Cu:1.25%) elszórt foltokban. A tárgy felületén nyomokban Al-Mg-Si-S-tartalmú szennyeződések találhatók a hozzátapadt homokos talajból származva. A karikát színezüst lemezből, hidegen hajlították. Eredetileg vékony aranyréteggel volt bevonva, amely a használat folyamán szinte teljesen lekopott. A kettősfélhold alakú veretet 2 eredetileg is igen vékony, jellemzően 1 µm-nél is vékonyabb rétegben maradt, mintegy 4% ezüst-tartalmú aranyréteg nem dörzsölődött le. Az egyik letört sarokról készült SEM-képen (2. kép) az egyik lyuk pereme mentén jól megfigyelhető a feltorlódott ezüst alapfém (1 pont, elemösszetétel: Ag:93.12%, Au:4.91%, Cu:1.97%). A perem alatt a földből (vagy valamilyen savas anyagból) származó klórból ezüst-kloriddá alakult, Mg-Al- Si-tartalmú szennyezők találhatók (2 pont, elemösszetétel: Ag:79.88%, Cl:15.37%, Al:2.11%, Mg:1.09%, Si:0.92% Cu:0.62%). A minta töretének durva, réteges mikroszerkezete nem átolvasztott ezüstre vallott, inkább mintha csak felmelegítve alakították volna az egyébként 12% aranyat és 3% rezet is tartalmazó fémet. A csúcsos karéjos veret 3 bal felső, megtört részét vizsgáltuk az elektronmikroszóp alatt. A veret bevonata mintegy 10% ezüst- és 2% réztartalmú arany. A veret töretének SEM-képe, (3. kép) durva szerkezetet mutat. A megjelölt 1 pont elemösszetétele: Ag:85.02%, Au:12%, Cu:2.98%. A veret alapféme tehát jelentősnek mondható aranytartalmú, kis réztartalmú ezüst, amely durva mikroszerkezetéből eredően akár termésezüst is lehet azaz nem metallurgiai eljárásból származó fém, amely az ezüst esetében a középkorban jóval ritkább, mint az arany esetében, amely túlnyomórészt termésarany formájában került először felhasználásra esetleg korábban készített tárgy újra felhasznált anyaga. A fémet alakítás előtt esetleg kismértékben felmelegítették, de nem olvasztott és öntött fémről van szó. A lyukasztás keresztmetszete (4. kép) a lyuk az aranybevonat felvitele után keletkezett 2 GULYÁS GALLINA 2014, 7. kép 3. 3 GULYÁS GALLINA 2014, 7. kép

8 Török Béla Kovács Árpád Sós Dániel lemezes jellegű, réteges szerkezetű. Az arany bevonat a világosabb szürke színű, jobb alsó terület. A díszlemez 4 egyik sarkáról választottunk le kisebb darabot a vizsgálatra. A minta vizsgálata a veretekkel rokon szerkezetű és összetételű anyagról árulkodott. A díszlemez két oldalának felülete különböző jellegű. Az arany bevonatú oldalon (5. kép) a megmaradt aranyozás ebben az esetben is igen vékony (< 1µm) az átlagspektrum elemösszetétele: Au:79.49%, Ag:19.74, Cu:0.77%. A hátoldal felülete (SEM-képe a 6. képen) nem volt aranyozva, ugyanakkor, a veretekhez hasonlóan, de azokénál kevesebb aranytartalma ennek is van. (átlagspektrum elemösszetétele: Ag:93.69%, Au:5.41%, Cu:0.90%. Ezen az oldalon a lemezhajlítások környékén alakítások határozott nyomai láthatóak, hosszú, nagyjából párhuzamos karcok formájában. Valamilyen éles szerszámmal, ismétlődő mozdulatokkal simították-nyomkodták bele az anyagot a negatív formába. A kissé túlzott erejű nyomás jele, hogy az előoldalon kisebb repedések jelentek meg az aranybevonaton (lásd az 5. képen keresztirányban). Vastárgyak A vaskésből 5 a penge közepén keresztirányban vágtunk ki mintát, amelynek egyik oldali csiszolatát vizsgálva a penge teljes keresztmetszetéről kaptunk információkat. Az él környékén intenzív alakítás miatt a perlit-cementit lemezek feltöredeztek, a kalapálás miatti újrakristályosodás eredményeként kivált karbid illetve mellettük kisméretű ferritszemcsék figyelhetők meg. (7. kép) A metszet közepe felé haladva a szövetszerkezet még szintén többször átkovácsolt anyagról tanúskodott perlit-ferrites alapszövettel, illetve a perlit kristályok körül szekunder cementit kivált vas-karbid hálóval, de a kevesebb ferrit egyre inkább csak kilágyulási folyamat terméke lehetett. A keresztmetszet kés foka felőli részén pedig szinte csupán µm átmérőjű ferritkristályok láthatóak. (8. kép) Itt az előzőekhez képest nagyságrendekkel kevesebb alakítás érte a fémet. A kést egy anyagból kovácsolták, nincs réteges szerkezete, gyakorlatilag az élt dolgozták meg alaposan. Erről az egyszerű technikáról Pleiner is ír összefoglaló művében. 6 Az alakítás hatásá- ra, a magas szilíciumtartalmú fayalitos 2FeO SiO 2 kalcium-alumino-szilikátos komplex salakból álló zárványok főként a középső zónába torlódtak, illetve sorba rendeződtek az alakítás hatására. (egy vizsgált zárvány elemösszetétele: Fe:11.92%, Si:36.23%, Ca:13.07%, Al:6.78%, Mg:2.02%, K:3.36%, Na: 1.04%, Mn:0.95%, Ti:0.66%, O:23.96%). Szövetszerkezete alapján a kés feltételezhető készítési technikája némileg eltér az általunk korábban vizsgált avar kori késekétől 7, anyagszerkezeti heterogenitása illetve a salakzárvány összetétele, szerkezete azonban jó analógiába állítható más, a kornak megfelelő, főként skandináv külföldi példákkal. 8 A kengyelből 9 két mintát vágtunk ki. Az elkészített csiszolatok közül a kengyel, pántrészéből kivágott minta (a kép alsó részén, 2 jelű minta) által a teljes keresztmetszetet vizsgálhattuk. A vizsgált keresztmetszet nem teljesen homogén. Zárványok minden irányban és területen találhatók. A minta közepe ferrit-perlites szövetszerkezetű, aránylag nagy, µm átmérőjű ferritkristályokkal. (9. kép) A gyakorlatilag színvas fém-mátrixban, túlnyomórészt vasoxidból, illetve vas-szilikátból, kalcium-szilikátból álló, viszont igen magas foszfortartalomú zárványokat találtunk, amelyek bezáródott salak és talán reoxidált vas oxidkomplexumai (elemösszetétel: Fe:76.60%, Si:2.49%, Ca:1.91%, P:1.20%, Al:0.67%, K:0.57%, O:16.56%). A minta széle érdekes módon (még) alacsonyabb karbontartalmú, mint a közepe. A perlit szövetelem szinte teljesen eltűnt, csak esetenként µm átmérőjű ferrit-kristályok voltak megfigyelhetők, mely magas hőmérsékleten, hosszú ideig történő hőntartás miatt is adódhat. A zárványok gyakorisága a szélen a középső részhez képest fokozódott. Mindezek a megállapítások a minta metszetének mindkét szélére érvényesek. A kengyel, talprészéből kivágott minta szövetszerkezete a kengyel pánt része csiszolatának középső zónájában tapasztalthoz hasonló, nagyjából ugyanannyi karbontartalmú és hasonló szemcsenagyságú ferrit-perlites szövet. Bár a karbontartalom eloszlása ez esetben is eléggé inhomogén, itt nem találkoztunk a szélek karbonban való elszegényedésével. Jól látszódtak az alakítás hatására sorba rendeződött zárvá- 4 GULYÁS GALLINA 2014, 5. kép. 5 GULYÁS GALLINA 2014, 7. kép 1. 6 PLEINER 2006, TÖRÖK KOVÁCS 2009, BUCHWALD 2005, GULYÁS GALLINA 2014, 6. kép. 170

9 Összefoglaló a csanádpalotai lósír nemesfém- és vastárgyainak anyagvizsgálatáról nyok. A 10. képen az 1 pontban, a fémes mátrixban a vas foszfortartalma 0.15%. Ez jelentősnek mondható, amely azért is említésre méltó, mert a foszfor melegtörékenységet okoz, megnehezítve a kovácsolást. A 2 pontban a zárvány összetétele alapvetően a pánt zárványának elemspektrumához hasonlított, az ott tapasztalttól is magasabb foszfor-, illetve immár említendő magnézium-tartalommal (elemösszetétel: Fe:77.13%, Si:3.04%, Ca:1.71%, P:2.02%, Al:1.07%, K:0.75%, Mg:0.80% O:13.50%). Mindezekből az következik, hogy a kengyelt egyféle vasból kovácsolták, de nem nevezhető kifejezetten alapos mestermunkának. Gyakorlatilag különösebb intenzív hűtés nélküli szabadkovácsolással készült, a talprész erőteljesebb, lapító átkovácsolásával. A kevésbé kalapált pánt résznél az anyag közepe keményebb, a széle lágyabb maradt. Itt viszont a folyamatos hő hatására szemcsedurvulás volt kimutatható. Korábbi szkíta 10, kelta 11 és gepida 12 vasleletek zárványainak vizsgálatai során az tapasztaltuk, hogy a zárványok vagy fayalitos (vas-szilikátos) salakot, vagy túlnyomórészt vas-oxidot (FeO - wüstit) tartalmaznak, alapvetően Buchwald és Wivel 13 valamint Blakelock és társai 14 által leírt összefüggések szerint. Esetünkben a zárvány nagyon kismértékben szilikátos, inkább vas(ii)-oxidos komplex zárványra enged következtetni. 10 TÖRÖK et al. 2013, TÖRÖK et al. 2012, TÖRÖK KOVÁCS 2011, BUCHWALD WIVEL 1998, BLAKELOCK et al. 2009, Irodalom BLAKELOCK et al BUCHWALD WIVEL 1998 BUCHWALD 2005 PLEINER 2006 TÖRÖK KOVÁCS 2009 TÖRÖK KOVÁCS 2011 TÖRÖK et al TÖRÖK et al Blakelock, Eleanor Martinón-Torres, Marcos Veldhuijzen, Harald A. Young, Tim: Slag inclusions in iron objects and the quest for provenance: an experiment and a case study. JAS 36 (2009) Buchwald, Vagn Fabritius Wivel, Helle: Slag analysis as a method for characterization and provenancing of ancient iron objects. Materials Characterization 40 Elsevier Science Inc. New York 1998, Buchwald, Vagn Fabritius: Iron and Steel in Scandinavia AD In: Buchwald, V.F., Iron and steel in ancient times. Historisk-filosofiske Skrifter 29 (2005) Pleiner, Radomír: Iron In Archaeology Early European Blacksmith. Archeologický ústav AV ČR, Praha Török Béla Kovács Árpád: Avar vastárgyleletek szövetszerkezetének elektronmikroszkópos vizsgálata. Examinations of metallographic structure of Avar iron finds by electron microscope; XI. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia kiadványa, Máramarossziget, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, 2009, Török Béla Kovács Árpád: Kora középkori gepida kard archeometallurgiai vizsgálata; Archaeometallurgical investigations of an early medieval gepidic sword; Archeometriai Műhely 2011/4, 1 7. Török, Béla Kovács, Árpád Barkóczy, Péter Kristály, Ferenc: Complex Archaeometrical Examination of Iron Tools and Slag from a Celtic Settlement in the Carpathian Basin, Proceedings of the 39 th International Symposium for Archaeometry, Leuven 2012, Török Béla Barkóczy Péter Kovács Árpád Gyucha Attila Gulyás Gyöngyi: Szkíta kori vasfegyverek mikroszerkezete és készítési jellemzői, Gesta XIII (2013)

10 Török Béla Kovács Árpád Sós Dániel 1. kép 2. kép 3. kép 4. kép 5. kép 6. kép 172

11 Összefoglaló a csanádpalotai lósír nemesfém- és vastárgyainak anyagvizsgálatáról 7. kép 8. kép 9. kép 10. kép 173

12 Carmen miserabile 174