Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.

Átírás

1 Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

2 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe Főbb célkitűzések A helyi vidékfejlesztési stratégia felülvizsgálatának célja A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások 4 2. Helyzetelemzés A LEADER helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A LEADER helyi akciócsoport és a partnerség A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága SWOT elemzés A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései Forrásallokáció A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések Nyilvánossági intézkedések, projektötlet gyűjtés A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása Mellékletek A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció Nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok Térképek Táblázatok A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája Fenntarthatósági alapelvek A HVS-ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok 48 LEADER Intézkedési Terv 49 2

3 1. Vezetői összefoglaló A 2013 márciusában elindított Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) felülvizsgálatának célja, hogy a 2008-ban, és 2011-ben megfogalmazott célok, célkitűzések a jelenlegi igény felmérés alapján kerüljenek meghatározásra, és az esetlegesen átalakításra kerülő célkitűzések intézkedések formájában tudjanak szerepelni a 2013-as LEADER intézkedési tervben. A HVS felülvizsgálatának indokoltságát támasztja alá az is, hogy a helyi, a hazai és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezet változások miatt és LEADER eljárás átalakulása végett szintén szükségessé vált a felülvizsgálat megvalósítása. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület 2013-ra szeretné elérni és megvalósítani: a települések és területek közötti híd kiépítését, a fejlesztési és együttműködési potenciál kihasználásával. A helyben megtermelt termékek, áruk ismeretségét növelni térségi és országos szinten. A helyi vállalkozások felemelését és a helyi munkaerő gazdálkodás megfelelő piaci igényekhez való alakítását. A térségi adottságoknak megfelelő turisztikai potenciál kihasználását, és összekapcsolását. A hátrányos helyzetű települések erősítését. 1.2 Főbb célkitűzések 2011-ben Helyi életminőség fejlesztése, megújuló energiaforrások alkalmazása Térségi adottságok fenntartható fejlesztése Társadalmi tőke erősítése Helyben termelt termékek fejlesztése és piacra jutásának elősegítése Helyi érdekű képzés és szakképzés lehetőségének a megteremtése Térségi identitástudat erősítése, helyi közösségek építése Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés 2013-ban Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi és helyi gazdaságfejlesztés Helyi életminőség fejlesztése Szabadidős szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Térségi identitástudat és adottságok fenntartható fejlesztése, erősítése, épített, természeti, táji és kulturális örökség megőrzése, fejlesztése 1.3 A helyi vidékfejlesztési stratégia felülvizsgálatának célja A évben elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata indokolt az országban és talán mondhatni a világban bekövetkezett változások sorozata végett. Sajnos olyan előre nem látható folyamatok indultak el, mely a gazdasági helyzetet és ezzel egyenes arányban a háztartások jövedelmét és fogyasztását helyi és térségi szinten is befolyásolják. A térségben számos vállalkozás kényszerült feladni tevékenységét, illetve a foglalkoztatotti létszámát csökkenteni, melyet alá tud támasztani az a tényadat is, ami a munkanélküliségi 3

4 mutatót elemzi. A beruházások is parkoló pályára kerültek, minden szféra vonatkozásában, még sok esetben akkor is, ha vissza nem térítendő támogatás párosult egy-egy fejlesztéshez. A 2008-ban elkészült stratégia nagyobb hangsúlyt fektetett a szolgáltatási, közösségépítési folyamatok erősítésére, és a településképi, arculati megjelenések elősegítésére és kevésbé koncentrált a vállalkozói szektor fejlesztésére, hiszen akkor még más szempontok domináltak országosan és talán világviszonylati szinten is. Az új stratégia már a jelenlegi helyzetet igyekszik leképezni és a fő szempont a térségen belüli népesség megtartó képesség elérése, a munkahelyek megtartása, új munkahelyek létesítése, a térségi adottságok és potenciál kihasználása. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A HVS felülvizsgálatának lehetőségét az egyesület minden információs csatornán igyekezett népszerűsíteni és felhívni a figyelmet. A legfőbb helyszín az egyesület által fenntartott honlap volt ( melyen minden aktualitást közzé tettünk, illetve az elkészült HVS munkaanyag részeket is folyamatosan frissítettük. A HVS felülvizsgálatával kapcsolatosan 3 falu fórumot tartottunk, melyek a következők voltak: március 28. Kulcs 10 óra április 2. Kulcs 10 óra április 4. Mezőfalva 16 óra A meghirdetett falufórumainkon összesen 20 fő jelent meg, a honlapunkon közzétett és e- mailben kiküldött projektgyűjtő adatlapunkra összesen 149 db projektötlet adatlap érkezett be, mely mind a 18 település ötletét tartalmazza. Az egyesület munkaszervezete folyamatos személyes konzultációt biztosított a projektötlet adatlapok kitöltésénél, illetve a HVS felülvizsgálat időszakában. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások Az előző HVS megalkotásakor más irányvonalak kerültek meghatározásra, de alapjait tekintve inkább az fogalmazható meg, hogy a gazdaságfejlesztés volt akkor kicsit háttérbe helyezve, most pedig az került előtérbe. Ennek oka a jelenlegi gazdasági helyzet, melyre mint egyesület, és mint helyi közösség fontos figyelmet fordítanunk. A beérkezett projekt ötleteket akkor és most sem korlátoztuk csak egy fejlesztési forrásra, hiszen a térségi elképzelések számos forrásból megvalósíthatóak és a stratégiának is ezen irányvonalakat szükséges prezentálni. A HVS felülvizsgálatánál a következő módosítások kerültek átvezetésre: Statisztikai adatok felülvizsgálata, rendelkezésre álló legfrissebb adatok felhasználása A helyzetelemzésnél az új statisztikai adatok felhasználása, újabb következtetések levonása 4

5 A munkaszervezet által együttműködésben végzett pályázat kezelésben elért eredmények a rendelkezésre álló aktuális anyagok által kerültek módosításra Új és módosított célkitűzések megfogalmazása a beérkezett igények alapján A célkitűzéseknek megfelelő intézkedések kialakítása LEADER intézkedési terv megalkotása 5

6 2. Helyzetelemzés 2.1 A LEADER helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzése A Mezőföldi Híd LEADER Akciócsoport a Közép Dunántúli Régióban, Fejér megyében, a számú dunaújvárosi kistérségből Baracs, Daruszentmiklós, Előszállás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Rácalmás településeket, a számú adonyi kistérségből Adony, Besnyő, Beloiannisz, Iváncsa, Kulcs, Perkáta, Pusztaszabolcs, Szabadegyháza településeket, valamint ezen kistérségekkel határos a sárbogárdi kistérségből Hantos és a ráckevei kistérségből Lórév településeket foglalja magába. Az Akciócsoport területén belül 3 város található (Adony, Pusztaszabolcs, Rácalmás), 3 nagyközség (Előszállás, Perkáta, Mezőfalva), valamint 12 (Besnyő, Beloiannisz, Iváncsa, Kulcs, Nagyvenyim, Szabadegyháza, Hantos, Lórév, Baracs, Kisapostag, Daruszentmiklós, Nagykarácsony) község található. A Mezőföldi Híd Akciócsoport területén összesen fő él a január 1-jei állapot szerint, a területe összesen ha, mely 613,46 km 2 -nek felel meg Mezőföldi Híd Akciócsoport lakónépessége (fő) Lakonépesség (fő) január január január 1. Elhelyezkedését tekintve az adonyi és a dunaújvárosi kistérség központi szerepet tölt be az országban. A dunaújvárosi kistérség északi déli irányban a Duna Rácalmáshoz tartozó szakaszának északi határától a Baracs községhez tartozó Duna-szakasz déli határáig terjed. Keleti nyugati kiterjedése az érintett települések nyugati határai által meghatározott terület és a Duna, illetve a településekhez tartozó Duna szigetek. Az adonyi kistérség Fejér megye keleti peremén, a Duna mellett helyezkedik el. Az érintett egymással földrajzilag összefüggő egységet alkotó települések földrajzi fekvése rendkívül kedvező, természetföldrajzi tájbeosztás szerint az Alföldi nagytájon belül két középtájhoz, a Duna menti síksághoz és a Mezőföldhöz tartozik. Vízrajzi szempontból az Akciócsoport legfontosabb eleme a Duna, mely közvetlen összekapcsolja a térségen belül Iváncsa Lórév Adony Kulcs Rácalmás Kisapostag Baracs településeket, azonban közvetetten az egész területi egységre befolyást gyakorol. A Mezőföld magasabb térszintű területein igen jó termőképességű, jó 6

7 vízgazdálkodású talajok jellemzőek. A Mezőföldi Híd Akciócsoport által lefedett terület a földterületek minőségét illetően igen magas aranykorona értékkel bírnak átlagosan 23 feletti értékkel, mely jónak mondható. Hantos település a sárbogárdi kistérség keleti peremén helyezkedik el és a mezőföldi tájegység részéhez tartozik, mind a két kistérséggel határos, hiszen a dunaújvárosi kistérségből Mezőfalvával, míg az adonyi kistérségből Szabadegyházával és Perkátával is határos. Lórév települést a Duna határolja Adony városától, de mondhatni menetrendszerinti kompjárat közlekedik a két helyiség között. A település a Csepel-sziget déli részén helyezkedik el, Pest megyében és szinte a megye legrégebben lakott települései közé sorolható. A településen országos viszonylatban a szerb nemzetiségű lakosság itt él a legnagyobb számban. A térség meghatározó gazdasági szereplői a rácalmási HANKOOK Tire Magyarország Kft., dunaújvárosi ISD Dunaferr Zrt., a szabadegyházai Hungrana Kft., a Pálhalmai Agrospeciál Kft., az ercsii Musashi Hungary Ipari Kft., a százhalombattai MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. A térség aktív munkaképes korú lakosság 70 %-a ezekben az üzemekben dolgozik. A Mezőföldi Híd Akciócsoport két hátrányos helyzetű települése: Daruszentmiklós és Nagykarácsony, mely települések a Dunaújvárosi kistérségben találhatóak. A települések helyzetét az alábbiakban lehet összefoglalni: a két település a kistérség, a megye és a régió déli perifériáján található (halmozottan periférikus helyzetű), földművelési hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági területekkel bíró mikro térség, nagy volumenű munkahelyteremtő beruházások ez idáig nem valósultak meg az elmaradott infrastrukturális viszonyok miatt. A településeken a legnagyobb foglalkoztatók az önkormányzatok az intézményi fenntartások végett. A fiatal lakosság helyben tartása igen nehézkes, hiszen nincs motiváció a helyben maradáshoz. Az alacsony ingatlanárak miatt a bevándorlók nagy része szociálisan hátrányos helyzetű, akik tovább növelik a munkanélküliek és a segélyezettek számát. A településeken élő értelmiségi réteg egy része társadalmi aktivitását nem helyben fejti ki, hanem a szomszédos Dunaújvárosban. A két település kitörési lehetőségei lehetnek az érintetlen környezet megléte, mely megfelelőalapot tud szolgáltatni az ez irányú turisztikai szolgáltatások kialakításának. A településeken jelentős számú civil szervezetek működnek, melyek a települések közösségi életét tudják formálni és a helyi identitáserősítést tudják eredményezni. Az M6-os autópálya kiépítése Daruszentmiklós területeit vonzóbbá tette befektetés szempontjából, mely remélhetőleg főként a munkahelyteremtésre és a gazdaságfejlesztésre összpontosít. A települések vezetői törekednek a beruházás jellegű fejlesztések megvalósítására annak érdekében, hogy vonzó környezet teremtődjön meg a vállalkozói szektor számára. A térségben problémaként jelenik meg a lakosság szám csökkenése, mely csökkenés kezelésének eszköze lehet a vonzó települési környezetek megteremtése, illetve a munkahely teremtő és megtartó beruházások minél szélesebb körben való ösztönzése és támogatása. A települések szolgáltatási funkcióinak magasabb szintre való emelése, mellyel a fiatal generáció és családok letelepedése válhat biztosítottá. A települések egyediségét kihangsúlyozó beruházások ösztönzésével szintén olyan vonzó és élhető környezetet lehet kialakítani, mellyel a népességi mutatok növekedése eredményezhető. 7

8 A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok Az akciócsoport területén lévő települések és a hozzájuk tartozó külterületi területek mondhatni természetközeli állapotban tudtak fennmaradni és főként mezőgazdasági tevékenységek végzésére alkalmasak. Az akciócsoport összes mezőgazdasági területe ,116 ha, ebből 83,82 %-a szántó művelésű. Ebből a százalékos arányból következtetni lehet, hogy a térség kifejezetten a szántóföldi növénytermesztésre rendezkedett be, és ezen tevékenységhez szükséges megfelelő eszközpark áll rendelkezésre a gazdálkodás végzéséhez. A szántóföldi növénytermesztés lehetőségét támasztja alá az is, hogy igen kedvező a mezőgazdasági területek aranykorona értéke, igaz településenként vannak rosszabb minőségű földterületek, mint pl. Adonyban, vagy Előszálláson. Napjainkban ez az arány nem változott még mindig a szántó művelés a legnagyobb arányú mezőgazdasági terület Mezőföldi Híd Akciócsoport területi megosztása 2012 ben (ha) 48508, , ,5 409,63 236,55 255, ,58 281, ,12 Az erdősültség szempontjából az akciócsoport erdős területe 4234,47 ha, mely az összes terület vonatkozásában 6,35 % erdősültséget eredményez. A térségi erdőtelepítések nagy részének elsődleges rendeltetése védelmi célú. A védelmi célok között kiemelkedik a talaj- és természetvédelem. A megyére is, de a térségre is jellemező a talajvédelem fontossága. Fejér megyében az erdők 30% a talajvédelmi rendeltetésű, ami az országos átlag háromszorosa. A Mezőföldi Híd Akciócsoport területein az erózió és defláció elleni védekezés a meghatározó. Az agrárátalakulás, a vidék fejlesztésében meghatározó szerep jut az erdőgazdálkodásnak. Az szántóföldi növénytermesztésben felszabaduló gyengébb minőségi osztályba tartozó termőföld, alternatív hasznosításának egyik lehetősége az erdőtelepítés. A már meglévő erdők minőségi fejlesztésével növelhető az erdő immateriális szociális és közjóléti szolgáltatása, amely iránt egyre nagyobb a társadalmi igény is. Az állattenyésztés vonatkozásában elmondható, hogy térségi szinten a baromfiállomány rendelkezik a legnagyobb létszámmal, a legkisebb létszámmal a szarvasmarha állomány. A ló 8

9 térségi viszonylatban már inkább hobbi állatnak tekinthető és nem gazdasági haszonállatnak, néhány egyéni gazdálkodónál még munkavégzés a célja a fajnak, de főként a lovardákban tartott lovak száma a meghatározó a térségen belül. Az elmúlt évek állatállomány létszámait figyelembe véve elmondható, hogy a sertéságazat szenvedte el a legnagyobb állományi létszám csökkenést, mind magán, mind gazdasági szervezeti szinten. Pozitív állatállományi létszámváltozás tapasztalható a juhágazatban térségi szinten, ez abból adódhatott, hogy állami szinten a támogatások mértéke megnövekedett, illetve a juhászat épületigényei jóval alatta maradnak a többi fajéhoz képest és ez is ösztönző lehetett a magángazdálkodók motivációinál. Kevés befektetéssel viszonylag hamar megtérülő ágazatról beszélhetünk. Napjainkban is ezen arányok figyelhetők meg az állatfajok tekintetében annyi változással, hogy a sertés és szarvasmarha állomány még tovább csökkent egy 5-6 %- os tendenciát mutatva, a baromfi állomány, és a juh állomány viszont 3-4 %- os növekedést mutat. Az alábbi diagram szemlélteti az állatállomány létszámokat fajonkénti megbontásban térségi szintre vetítve 2006-ban. Mezőföldi Híd Akciócsoport állatállománya 2006 ban (db) Mezőföldi Híd Akciócsoport állatállománya 2006 ban (db) A térség természetvédelmi területei a következők: az Adonyi Természetvédelmi Terület. A terület védelem alá helyezésének célja a hazánkban csak néhány helyen előforduló fokozottan védett gyapjas csüdfű termőhelyének megóvása. Geológiailag a terület a Mezőföldi löszháthoz tartozik. Természetes növényzete a térségre valamikor jellemző homoki és lösztölgyesekkel kevert sztyepprétek maradványait őrzi. A legnagyobb értéket a tö9bb mint 300 tőből álló gyapjas csüdfű állomány jelenti. Ez a növény az európai Vörös Könyvben is szereplő veszélyeztetett faj. Líviai halastavak Természetvédelmi Terület a területen olyan flóra és fauna alakult ki és létezik mely megóvásra méltó. Értékes és fokozottan védett madárfajok találhatóak meg a területen. Ilyen terület kijelölését kezdeményezi Adony az Adonyi Nagy-sziget miatt. A mintegy 110 ha-os kiterjedésű terület szerves részét képezi a Duna-menti országos jelentőségű ökológiai folyosónak. Folytatásaként a Rácalmási-szigetek országos védettség alatt állnak. Nyárfás állományai mellett elsősorban természet közeli 9

10 vízparti állományai, tájképi értéke indokolja védelmét. Pusztaszabolcs vizes élőhelyei. A Cikolai vízfolyás menti vizes élőhelyek szervesen kapcsolódnak a már védelem alatt álló adonyi Líviai halastavak fontos ökológiai folyosó részeként. A Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Terület. A természetvédelmi terület feladata, hogy megőrizze a Duna mellett mára csak foltokban megmaradt ártéri keményfa- és puhafa ligeterdőket, a rájuk jellemző növény és állatvilággal együtt. Gemenchez hasonlóan a rácalmási szigetvilág is többé-kevésbé megőrizte a Duna árterének egykori jellemzőit, növény és állatvilágát. A Nagy-szigeten az elmúlt évek felelőtlen emberi beavatkozásának helyreállítása, az eredeti állapot visszaállítása áll a kezelés középpontjában. A védett terület magában foglalja a rácalmási Nagy-szigetet, a Duna zátonyszigeteit és a közöttük található ágrendszert. Fontos feladat az átöblítő vízutánpótlás biztosítása. A szigetet borító erdőterületek több mint felét átalakított, erősen kezelt mesterségesen telepített erdők teszik ki, melyek fokozatos lecserélése folyik. A környező kis zátonyszigetek azonban érintetlenek maradtak. A partokat bokorfűzek szegélyezik, beljebb fűzfák, nyárfák és szép tölgy-köris-szil keményfaligetek láthatók. Aljnövényzetükben hóvirág, tavaszi tőzike, gyöngyvirág, nyári tőzike, hamvas szeder, szibériai nőszirom virágzik. Ipari hasznosítású terület szinte minden településen található a rendezési tervben meghatározott paraméterekkel és betelepítési lehetőségekkel. Sajnos több településen ezen a szinten meg is álltak a folyamatok, mert forrás hiány miatt a területek nem kerültek kialakításra és infrastrukturális szempontból fejlesztésre. A térségben lévő településeket elkerülte a nagyfokú ipari parkoknak a betelepítése, ami egyrészről megfelelő települési környezettel tud szolgálni a településen élőknek, viszont ennek következményeképpen a munkalehetőségek jóval távolabb esnek a lakóhelytől, így ez a folyamat a munkába bejárást és az ingázást hozta a településen élőknek. Az ipari parkok távoli elhelyezkedése elősegítette, hogy szennyező források, szennyező területek és szennyező hatások se jelentkezzenek a térségben az esetleges beruházások viszont, zöldmezős beruházásként tudnak megvalósulni. A megújuló energiaforrások tekintetében a térség az élen jár, mert a térséghez tartozó Kulcs község területén valósult meg az országban elsőként egy szélerőmű, mely bemutató, minta és oktató bázisként üzemel. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. üzemegységéhez viszont egy biogáz üzem tartozik, mely szintén a megújuló energiaforrás hasznosítására és bemutatására szolgáló minta projektként végzi tevékenységét, 2007-ben került átadásra a létesítmény, és az óta éves szinten kb. 100 ezer tonna szerves anyag feldolgozását tudja megvalósítani. Számos településen természetvédelmi területek találhatók, amelyek jelenleg fejlesztésre szorulnak, hiszen egyáltalán nincs kihasználva ezen területek nyújtotta lehetőség akár az ökoturisztikai irányvonalra gondolunk, vagy az erdei iskolák nyújtotta lehetőségre vagy csak egyszerűen a kikapcsolódási lehetőségek figyelembe vételére. A Duna part nyújtotta lehetőség, mely több település szempontjából jelentős szerepet tudna betölteni az idegenforgalom területén még kihasználásra váró folyamat, hiszen ezen lehetőséggel számos munkahelyteremtés valósulhatna meg helyben, mely jelenleg a térség legnagyobb problémája. Fontos megemlíteni, hogy tavak tekintetében is jól ellátott a terület csak megemlítésképpen a Cikolai halastavak is itt találhatók, melynek kihasználása szintén várat magára. Épített környezeti és táji elemek tekintetében a településeken szinte mindenhol megtalálható ilyen jellegű létesítmény ez legyen egy őspark, egy kastély, egy kúria, egy templom, egy kápolna vagy egy régészeti lelőhely akár. Itt is meg kell említeni, hogy ezekből a létesítményekből csak egy-kettő került felújításra és turisztikai látványosságként vagy egyéb 10

11 funkció betelepítésével üzemel (konferencia központ, idősek otthona, könyvtár, művelődési ház). Térségünkben található a római kori limes szakasz egy része is, melyet 2003 óta (kulturális kategóriában) egy nemzetközi sorozatjelölés részeként A római limes magyarországi szakasza világörökség várományosi címmel illettek és ez a cím remélhetőleg 2013-ban kézzel foghatóvá válik. A cím elnyerését követően számos hazai és EU-s forrás is rendelkezésre állhat annak érdekében, hogy a limes szakasz bemutathatóvá váljon a nagyközönség számára is. Számos településen viszont az enyészeté vagy nem is tudnak létezéséről az ilyen jellegű létesítményeknek, melyeknek megmentése az utókor számára elengedhetetlen jelentőségű és egyben felelősség is. Demográfiai helyzet Demográfiai szempontból az országos adatokhoz viszonyítva ebben a térségben is az elöregedő lakosság a jellemző. Az elvándorlások és az odavándorlások aránya közel azonos értéket mutat minden településen. A térségnek fő feladata kell, hogy legyen a minél több ide telepedő lakos, valamint a fiatalok helyben tartása. Ehhez az oktatási infrastruktúra minden településen adott, óvodai ellátás és általános iskolai ellátás tekintetében egyaránt. A térségben két középfokú intézmény működik (Adony, Pusztaszabolcs) és nyelviskola is van (Pusztaszabolcs), felsőfokú oktatási intézmény a Mezőföldi Híd Akciócsoport által érintett településein nem található. Emellett kiemelt jelentőségű terület a szociális ellátás, valamennyi településen működik családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, házi gondozó, szociális étkeztetési ellátás, valamint működik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is egy-két településen. Ezek a tényezők szolgálhatják az egyik alappillérét annak, hogy a lakosságszámot hosszú távon növelni lehessen a térségben. A másik fontos pillér a munkahelyteremtés, az ipari parkok kialakítása, fejlesztése, a turisztikai tevékenység fejlesztése, a helyi vállalkozások erősítése és a helyben termelt termékek piacra jutásának az elősegítése a térségben Mezőföldi Híd Akciócsoport településeinek lakossága Adony Baracs Besnyő Beloiannisz Daruszntmikl Előszállás Hantos Iváncsa Kisapostag Kulcs Lórév Mezőfalva Nagykarácsony Nagyvenyim Perkáta Pusztaszabolcs Rácalmás Szabadegyháza Lakosság (fő) január 1. Lakosság (fő) január 1. 11

12 A térségben kiemelt területként kell kezelni a nemzetiségi gyökerű településeket. A nemzetiségi értékek ápolása, megőrzése, bemutatása példaértékű a Mezőföldi Híd Helyi Közösség több településén (pl.: Beloiannisz, Lórév, Adony). Számos rendezvényen, kiadványon keresztül részese lehet a térség valamennyi lakosa egy-egy nemzetiségi kultúrának. Gazdasági környezet A foglalkoztatottak száma megközelítőleg fő, de az aktív korúak száma ennél jóval nagyobb közel fő. Korábban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya kb. 80 % volt, az ipari és szolgáltató szektorban dolgozott a fennmaradó 20 %. Napjainkban ez az arány jelentősen megváltozott. Az ipari parkok kialakítása, gyáregységek térségben történő letelepedése az infrastrukturális beruházások térségfejlesztő hatásának köszönhetően a foglalkoztatottsági arányokat megfordította és a mezőgazdaságban dolgozók aránya jelentősen lecsökkent, kb. 20 %-os szintre. A fizikai munkaerő keresettsége dominál a térségben, a szellemi tőke munkaerő-piaci esélyei jelenleg a második helyen állnak. Iskolai végzettségek tekintetében az országos problémák a térségben is jelentkeznek, hiányzik a jól képzett, szakmunkás munkaerő és az utóbbi években jelentősen megnőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számra. A térségben a vállalkozói kört figyelembe véve igen változatos képet mutat, két pólus figyelhető meg a nagyobb településeken a székhellyel rendelkező vállalkozások főként mezőgazdasági tevékenységet vagy építőipari tevékenységet végeznek. A kisebb településeken inkább a szolgáltatói szektor tevékenysége figyelhető meg abból is a kis- és vegyes kereskedések. A legnagyobb foglalkoztató a Hankook Tire Magyarország Kft. Rácalmás közigazgatási területén található jelenleg több mint fő alkalmazottal. A szántóföldi növénytermesztés megfelelő alapokon nyugszik, ezért gazdaságfejlesztés szempontjából egyik ágazatát tudná képviselni a szántóföldi növénytermesztés és a hozzá tartozó raktározási és logisztikai központ, mely Adony város közigazgatási határán helyezkedik el. A mezőgazdasági vonalon tovább haladva szinte minden településről elmondható, hogy nagyarányú őstermelő képviselteti magát, akik a családi gazdálkodás alapjait jelenthetik. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy ez az őstermelői létszám évről évre csökkenő tendenciát mutat. A településeket a falugazdász hálózat elérhető ez sok esetben nagyfokú segítséget jelent az őstermelőknek, gazdálkodóknak, hiszen helyben tudják intézni ügyeiket, helyben tudnak információhoz és segítséghez jutni. Sajnos a vállalkozói kedv akciócsoport területi szinten igen kedvezőtlen, hiszen a jelenlegi szabályozások és a bizonytalan gazdasági helyzet ezen területen stagnálást illetve csökkenést mutat. Több településen viszont az infrastrukturális adottságokból és a kedvező közlekedési kapcsolatoknak köszönhetően olyan területi kínálat van, mely a vállalkozók, vállalkozások számára kedvező letelepedést tud biztosítani. Ezen lehetőségek figyelembe vételével a vállalkozói szektor erősítése mellett a foglalkoztatás növelése várható. Jelenleg a vállalkozások közötti együttműködések csírái figyelhetők meg csak, sőt a vállalkozások más szektorokkal való együttműködése is csak inkább protokolláris, mint tényleges együttműködés, a jövőbeni elképzelések a szektorok közötti kapcsolatok és együttműködések elősegítését célozhatja meg. A vidéki területek megőrzésénél és fejlesztésénél fő irányként a 12

13 hasznosítási tevékenységre szeretnénk a hangsúlyt fektetni a turisztikai célú kihasználtságot és a vidéki jövedelemtermelő képesség növelését segítenénk elő azzal, hogy a vállalkozásokat ezen irányba tudjuk orientálni. A térségben működő megújuló energiaforrások példájának kihasználásával a vállalkozásokat szeretnénk ösztönözni arra, hogy ezen energiák hasznosításával a működési költségek csökkentése valósuljon meg, mely hozzá járulhat a versenyképesség megőrzéséhez. A gazdasági fejlesztési szervezetek jelenléte a térségben mondhatni egyenlő nullával, aminek a veszélye az, hogy az információáramlás nehézkes a szektorban, és a segítséget is esetlegesen csak több órás utazással tudja az adott szektor képviselője megszerezni. A térséget választó vállalkozások és gazdasági szereplők számára biztosítani szükséges a vállalkozói környezet maximális kialakítását legyen szó infrastrukturális háttérről, jogi vagy társadalmi háttérről, az önkormányzatoknak partnerségi szerepet szükséges ahhoz ellátni, hogy egy-egy vállalkozás az adott településen letelepülhessen és munkahelyteremtést valósítson meg. Társadalmi környezet A civil élet a térségen belül jónak mondható, sőt kiemelkedő minden településen megtalálhatók ezek a szerveződések. A települések életében nagy húzóerőt képviselnek a programok kialakításában, és a civil szféra élénkítésében. A térségre a legjellemzőbb civil szerveződések a szabadidős tevékenységet folytatók, a sport tevékenységet folytatók, a településfejlesztéssel foglalkozók, és a közbiztonsággal foglalkozó civil szervezetek. Szinte minden civil szervezetről elmondható, hogy fejlesztésre szorulnak akár infrastrukturálisan, vagy működési feltételek megteremtése tekintetében. A térségben azért vannak olyan hiány tevékenységek is a civil élet tekintetében, mely aggodalomra is adhatnának okot, hiszen például nincs egyetlen civil szervezet sem aki a jogi témákkal kapcsolatos problémákat tudná képviselni, de ilyen tevékenység még a kutatás is, ezen tevékenységekben is előrelépést szükséges mutatni, hiszen a kutatás, fejlesztés és a minta projektek, jó gyakorlatok elterjesztése a gazdaságfejlesztés egyik alapjául tud szolgálni is egyben. A jelenlegi helyzetet elemezve a civil társadalom elhelyezésével kapcsolatosan is problémák léptek fel egy-egy település tekintetében, hiszen nincs egy olyan megfelelő közösség tér, vagy ház, ahol az összejöveteleiket kulturált körülmények között meg tudnák tartani. Egyes esetekben még a művelődési ház is hiányzik, ahol ténylegesen a kulturális tevékenységeket, rendezvényeket le lehet bonyolítani. Megfigyelhető hogy csak egy-két esetben van példa arra, hogy a civilek közötti együttműködések működnek, de talán az is csak települési szinten, esetenként a szomszédos települések között. Az viszont ténylegesen ritka eset, amikor a szektorok közötti együttműködés jelei figyelhetők meg. Ezen hiányokat figyelembe véve mindenféleképpen a civil szektor erősítését szeretnénk megvalósítani, mind háttér infrastruktúra területén, de az együttműködések területén is. A térségben a regisztrált munkanélküliek száma állapot szerint 1335 fő, míg a állapot szerint 2215 fő, a január 1. állapot szerint fő itt a tizenkét éves időintervallumot figyelembe véve a térségben a munkanélküliek száma 69 % növekedést mutat, mely aggasztó olyan tekintetben, hogy azért több munkahelyteremtésre vonatkozó beruházás valósult meg a térségben. Fejér megyei szinten nézve a mutató alakulását 2000-ben a regisztrált munkanélküliek száma fő volt, míg 2010-ben ez a szám fő,

14 ben ez a mutató fő a tizenkét év időtartamát vizsgálva a növekedés 66 %-os. Az aktív munkavállalásra képes korú lakosság száma a térségben állapot szerint fő, míg állapot szerint fő, a 2012-ben már fő a munkavállalásra képes korú lakosság. Itt növekedés tapasztalható, mely növekedés 43,21 %-os a évhez képest. A munkanélküliségi mutató a térségben a következőképpen alakult, melyet a diagram szemléltet. 10,00% Mezőföldi Híd Akciócsoport munkanélküliségi rátája 4,96% 6,57% 9,86% 5,00% 0,00% év év év 2.2 A LEADER helyi akciócsoport és a partnerség A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület évi alakulása óta kiemelt figyelmet fordított és fordít az akciócsoport területén a partnerség alapvető kérdéskörére. Az egyesület fontosnak tartja, hogy olyan kezdeményezések jöjjenek létre, melyek partnerségen alapulnak és a helyi kezdeményezési szinteken valósulhatnak meg. A helyi partnerséget tudja jellemezni maga az egyesület is, hiszen alakulása óta az egyesület tagsága növekvő tendenciát mutat tehát ebből is levontató az a következtetést, hogy a térségben a partnerség működőképes, viszont fejlesztése elengedhetetlen a sikeres projektek megvalósításához. Az egyesületen belüli partnerség alapvető jellemzéséhez hozzá tartozik az is, hogy különböző szférák között sikerült a partnerséget megteremteni, hiszen a közszféra (21 tag), a civil szféra (27 tag) és a vállalkozói szféra (27 tag) együttgondolkodása tudott testet ölteni az egyesületben. Az együttgondolkodás ezalatt az 5 év alatt el tudott mélyülni és olyan kezdeményezések valósulhatnak meg projektek formájában, melyek a partnerséget tudják reprezentálni, legyez szó egy megrendezett LEADER-es rendezvényről, vagy akár egy III-as tengelyes fejlesztésről. A térségből több mint 300 projektötlet segítette a évben elkészült Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánkat, ami szintén az egyesület és a térségi lakosság együttműködését tudja bemutatni és a partnerségi alapelveket tudja alátámasztani. A jelenlegi felülvizsgálatnál 2013-ban szintén a projekt ötletek begyűjtése jó alapot szolgáltat a HVS megalkotásához, mely ötletek száma 148 db, ezzel az egyesület eredményesnek mondhatja magát partneri kapcsolatok számbavételénél és a térségi lakosság bevonásánál egyaránt. A HVS tervezési folyamat során az idő rövidsége miatt összevont lakossági fórumokat szerveztünk összesen 3 darabot, ahol szintén megfogalmazódtak a lakosság részéről fejlesztési elképzelések. Ezen fejlesztési elképzelések és projektötletek megjelennek a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület fő célkitűzéseiben és a 2013-as LEADER kiírás alapjául szolgáló LEADER intézkedési tervben is. A partnerségi viszonyok meghatározásánál minden egyes partnerséget újra és újra meg 14

15 kell határozni, de a valódi partnerségnek feltétlenül tartalmaznia kell a következő két elemet: a megosztás (feladatok, felelősség, haszon, kockázat megosztásának) érzését és a résztvevők közötti fejlődő kapcsolatot. Az egyesületi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy korrekt és megfelelő partnerkapcsolati rendszer évek alatt alakul ki, és válik megalapozottá. A partneri kapcsolatok egyesületi szinten az alábbiakban foglalhatók össze: Méltányosság Átláthatóság Kölcsönös elvárások megvalósulása Helyi kezdeményezések támogatása Kapcsolattartás, kapcsolatrendszer kiépítése Információ áramlás biztosítása A térségben élő lakosság bevonása a tervezési és fejlesztési folyamatokba Az egyesület a partnerségi feladatok ellátása érdekében folyamatos tájékoztatást nyújt annak érdekében, hogy tagjaink és a térségben élők információ ellátottsága maximális legyen. Az egyesület munkaszervezete havonkénti rendszerességgel hírlevél formájában tájékoztatókat küld ki és helyez el a honlapján, ahol mindig az aktuális információk kerülnek bemutatásra A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése Az egyesület Európai Uniós forrásból és hazai forrásból gazdálkodik közötti időszakban. A források két részre bonthatók fejlesztési forrásokra és működési forrásokra. A fejlesztési források a III. tengelyes forrásokból és a IV. tengelyes LEADER forrásokból tevődnek össze. Fejlesztési forrás tekintetében az egyesületnek III. tengelyes forrása euro, LEADER forrása euro az előzőekben említett időszak végéig a rendelkezésre áll. Működési forrása az egyesületnek augusztus 31-ig euro Mezőföldi Híd HACS rendelkezésére álló források (euro) III. tengely fejlesztési forrás IV. tengely fejlesztési forrás Működési forrás 15

16 A rendelkezésre álló forrásaink tekintetében az egyesületnek kötelezettsége van mind a III-as tengely tekintetében és mind a LEADER program tekintetében a 45% át gazdaságfejlesztésre fordítani és allokálni ez idáig az egyesület ezen forrásallokációnak megfelelt és eleget tett. IV. tengely megvalósítása, elért eredmények IV. tengely LEADER 1. kör Az egyesület a beérkezett projektötletek alapján 19 célterületet hirdetett meg, amelyek pályázati felhívás formájában jelentek meg október 1. és november 16. közötti időszakban. A benyújtási időszakban 58 db támogatási kérelem került benyújtásra az Egyesülethez, ebből 6 db pályázat a hátrányos helyzetű településekről. Beérkezett pályázatok jogcímenkénti bontását az alábbi diagram szemlélteti: Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesülethez benyújtott pályázatok (db) 2 1 közösségi célú vállalkozási célú képzés rendezvény 1 4 térségen belüli térségek közötti és nemzetközi A LEADER-es benyújtott pályázatokból 5 db tartalmi és formai okok miatt, 5 db forráshiány miatt került elutasításra, 4 db pályázat az ügyfelek által visszavonásra került, 44 db nyertes pályázat került kihirdetésre. A rendelkezésre álló forrás az ÚMVP IV. tengely LEADER program célterületeinek támogatására: ( Ft). Lekötésre került összeg összesen: ( Ft). Maradvány összeg: ( Ft). A rendelkezésre álló forrásaink 58 %-a került lekötésre a LEADER program első körében. Sajnos a LEADER-es pályázati felhívások között voltak olyan célterületeink összesen 4 db, melyre egyáltalán nem érkezett pályázat, viszont a tervezési folyamatban érkezett be rá projekt ötlet. Az egyesület munkaszervezete feltérképezte ennek az okát, melyből kiderült, hogy a projekt ötletet adó gazdák forráshiányosak és nem mertek belevágni a pályázati lehetőségekbe. A másik ok a gazdasági válság folyamatos jelenléte, mellyel a projektötlet gazdák főként a vállalkozói szféra bizonytalansága ismerhető fel, ezt támasztja alá az a tény is, hogy a 4 db célterület melyre nem érkezett be pályázat mind a vállalkozói célok között volt meghirdetve. Összességében viszont elmondható, hogy a LEADER program keretében megvalósított és megvalósításra váró pályázatok ténylegesen az alulról jövő kezdeményezéseket tudja támogatni a partnerségi alapelvek mentén. A lekötésre került összegek szolgáltatásfejlesztésre fordított aránya 53 %, gazdaságfejlesztésre fordított aránya 6 16

17 %. A következő LEADER-es kiírásoknál várhatóan a gazdaságfejlesztésre szükséges a források nagy részét allokálni, melynek lehetősége megteremtődik a megfelelő számú gazdaságfejlesztési elképzelést bemutató projektötlet alapján, melyek a HVS felülvizsgálatához beérkeztek. IV. tengely LEADER 2. kör A meghirdetett második LEADER pályázati fordulóban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 76/2011 (VII.29.) VM rendelet alapján és a beérkezett projektötletek alapján a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület által 10 célterület került meghirdetésre. A LEADER közösségi célú fejlesztés, LEADER vállalkozási alapú fejlesztés, LEADER rendezvény, LEADER képzés, LEADER tanulmányok, LEADER térségen belüli együttműködés jogcímek keretében megvalósuló projektekre a LEADER tervben foglaltaknak megfelelően az Egyesülethez szeptember 30. és december 5. között 121 db pályázat érkezett be elektronikus úton. A beérkezett 121 darab pályázatból 7 darab érdemi vizsgálat nélkül, míg 19 db ügyintézés során tartalmi okok miatt került elutasításra. Az egyesület elnöksége május 17-i ülésén döntött a 10 db célterület vonatkozásában a minimum pontszámról. A 95 db támogatásra javasolt pályázatból végül 77 db került támogatásra és 18 db került forráshiány miatt elutasításra. Tehát az egyesület elnöksége összesen 77 db pályázatot támogatott, amely Ft ( ) forrás lekötést eredményezett a rendelkezésre álló Ft ( ) forrásból. Maradvány összeg: Ft ( ). A rendelkezésre álló forrásaink 87,7 %-a került lekötésre a LEADER program második körében. Az első LEADER pályázati fordulóban a rendelkezésekre álló forrásoknak csupán 6 % -a fordítódott gazdaságfejlesztésre, ezért a második LEADER pályázati fordulóban szükséges volt a források nagy részét gazdaságfejlesztésre allokálni. Így a rendelkezésekre álló források 46 % - a vállalkozási célú fejlesztésre, míg 39 % -a közösségi célú fejlesztésre került lekötésre. Beérkezett pályázatok jogcímenkénti bontását az alábbi diagram szemlélteti: Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesülethez beérkezett pályázatok (db) rendezvény (kis értékű) rendezvény térségi együttműködés (kis értékű) térségi együttműködés vállalkozási célú vállalkozás célú (kis értékű) képzés közösségi célú (kis értékű) közösségi célú tanulmányok 17

18 III. tengely megvalósítása, elért eredmények III. tengely 4 intézkedésének 1. körre Az ÚMVP III. tengely 4 intézkedésére rendelkezésre álló forrás ( ,- Ft). Az 1. körben lekötött forrás ( ,- Ft) október 19. és január 10. között volt első körben lehetőség arra, hogy az ÚMVP III. tengely 4 intézkedésére támogatási kérelmet nyújthattak be az ügyfelek. Ezen időszakban 34 db támogatási kérelem érkezett be. Falumegújítás és fejlesztésre 14 db, Mikrovállalkozások fejlesztésére és létrehozására 9 darab, Turisztikai tevékenységek ösztönzésére 7 db, Vidéki örökség megőrzésére 3 db támogatási kérelem érkezett be. A döntéshozatalt követően 18 db támogatási kérelem kapott pozitív elbírálást. Az eltelt időszakban 16 ügyfél vagy már teljesen megvalósította a fejlesztést és meg is kapta az igényelt támogatást, vagy a fejlesztés kivitelezése a záró stádiumában tart és a kifizetési kérelem benyújtása előkészítés alatt van. Az első körös III-as tengelyes mikro és turisztikai pályázatok esetében a pályázók összesen 14 db munkahelyteremtést vállaltak térségi szinten. Hátrányos helyzetű településről 1 db támogatási kérelem érkezett be falufejlesztés és megújítás jogcímre. A kötelezettségvállalás összege: ,- Ft volt. Forrás elosztás bemutatása (nem hátrányos települések összesen): Intézkedés megnevezése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Falumegújítás és fejlesztés Vidéki örökség megőrzése Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Rendelkezésre álló forrás Igényelt forrás Jóváhagyott forrás , , ,- 3 db pályázatra , , ,- 8 db pályázatra , , ,- 1 db pályázatra , , ,- 6 db pályázatra A rendelkezésre álló forrásaink 32,8 %-a került lekötésre III. tengely első körében. III. tengely 4 intézkedésének 2. körre A november 16. és december 20. közötti időszakban volt lehetőség arra, hogy az ÚMVP III. tengely 4 intézkedésére (mikro, turisztika, vidéki örökség, falufejlesztés) 2. körben támogatási kérelmet nyújtsanak be az ügyfelek. A 2. körben rendelkezésre álló forrás ( ,- Ft). A nyitva álló időszak végéig 40 db támogatási kérelem érkezett be. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatására 14 db, Turisztikai tevékenységek ösztönzésére 9 db, Falumegújítás és fejlesztésre 12 db, Vidéki örökség megőrzésére 5 db. Nem hátrányos helyzetű településről összesen 37 db, hátrányos helyzetű településről összesen 3 db támogatási kérelem érkezett be. A benyújtott támogatási kérelmek közül 2 db visszavonásra, 3 db kérelem az MVH által elutasításra került. Az 18

19 elutasított kérelmek közül 2 db fellebbezés alatt van. Az első körös III. tengelyes pályázatok tekintetében 1 pályázat fellebbezésének helyt hagyott az MVH másodfoka turisztikai intézkedés témakörében, és ezen pályázati forrás a második körös kiosztható forrást terheli. A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesülethez beérkezett pályázatok alapján a 45 %-os kötelezettséget tudta tartani a 2. körös pályázati támogatások tekintetében is. A döntéshozatalt követően a beérkezett 40 db támogatási kérelemből végül 24 db támogatási kérelem kapott pozitív elbírálást, a következők szerint Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatására 9 db, Turisztikai tevékenységek ösztönzésére 6 db, Falumegújítás és fejlesztésre 5 db, Vidéki örökség megőrzésére 4 db. Az ezekhez kapcsolódó forrásokat az alábbi táblázat mutatja be (nem hátrányos és hátrányos helyzetű települések összesen): Intézkedés megnevezése Igényelt forrás Rendelkezésre álló Jóváhagyott forrás forrás Turisztikai tevékenységek ösztönzése , , db pályázatra Falumegújítás és fejlesztés , , db pályázatra Vidéki örökség megőrzése , , db pályázatra Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése , , db pályázatra III. tengely mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése 4. körre Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-ben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2012. (V. 11.) VM rendelet alapján támogatási kérelmet postai úton június 1. és június 30. között lehetett benyújtani a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület munkaszervezeti irodájához. A 3. körben rendelkezésre álló forrás ( ,- Ft). A Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesülethez összesen 10 darab támogatási kérelem érkezett be. A beérkezett 10 db támogatási kérelemből 1 db került elutasításra érdemi vizsgálat miatt, valamint 2 db került elutasításra alapjogosultsági kritérium nem teljesítése miatt. A negyedik körös III-as tengelyes mikro támogatási kérelmek esetében a pályázók összesen 21 db munkahelyteremtést vállaltak térségi szinten. Intézkedés megnevezése Igényelt forrás Rendelkezésre álló forrás Jóváhagyott forrás Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése

20 III. tengely a falumegújítás és fejlesztés 3. körre Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-ben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló a 102/2012. (X.1.) VM rendelet alapján a falumegújítás és fejlesztés jogcímre október november 30. között a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesülethez összesen 9 db támogatási kérelem került benyújtásra. A beérkezett 9 db támogatási kérelemből 1 db került elutasításra érdemi vizsgálat miatt, valamint 2 db került elutasításra alapjogosultsági kritérium nem teljesítése miatt. A támogatási kérelmek eredmény hirdetése az Irányító Hatóság kötelezettség vállalásának ütemében fog történni. Intézkedés megnevezése Igényelt forrás Rendelkezésre álló forrás Falumegújítás és fejlesztés IV. tengely LEADER és III. tengely összesítve Várhatóan Jóváhagyásra kerülő forrás Az elmúlt öt évben a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesülethez IV. tengely LEADER és III. tengely 4. intézkedésére összesen 268 db támogatási kérelem érkezett be, melyből 170 db került támogatásra. A térségből elnyert pályázatok számát és összesítését az alábbi táblázat és diagram szemlélteti: Nyertes támogatási Összesen Dunaújvárosi Járás Sárbogárdi Járás Ráckevei Járás kérelmek, pályázatok Önkormányzat Egyházi jogi személy Non-profit szervezet Vállalkozás Természetes személy Összesen Nyertes pályázatok szféránkénti megoszlásása (%) 19% 10% 40% 29% 2% Önkormányzat Egyházi jogi személy Non-profit szervezet Vállalkozás Természetes személy 20

21 A projekt gazdák szféránkénti megoszlása kielégítő, a vállalkozói és civil szervezeti pályázatok száma 60 % -ot mutat az önkormányzati 40 % -al szemben. 2.4 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A évben elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata indokolt az országban és talán mondhatni a világban bekövetkezett változások sorozata végett. Sajnos olyan előre nem látható folyamatok indultak el, mely a gazdasági helyzetet és ezzel egyenes arányban a háztartások jövedelmét és fogyasztását helyi és térségi szinten is befolyásolják. A térségben számos vállalkozás kényszerült feladni tevékenységét, illetve a foglalkoztatotti létszámát csökkenteni, melyet alá tud támasztani az a tényadat is, ami a munkanélküliségi mutatót elemzi. A beruházások is parkoló pályára kerültek, minden szféra vonatkozásában, még sok esetben akkor is, ha vissza nem térítendő támogatás párosult egy-egy fejlesztéshez. A 2008-ban elkészült stratégia nagyobb hangsúlyt fektetett a szolgáltatási, közösségépítési folyamatok erősítésére, és a településképi, arculati megjelenések elősegítésére és kevésbé koncentrált a vállalkozói szektor fejlesztésére, hiszen akkor még más szempontok domináltak országosan és talán világviszonylati szinten is. Ezen indokoktól függetlenül az egyesülethez beérkezett pályázatok tekintetében a gazdaságfejlesztés érvényesülhetett és ennek eredményeként várható a térségben összességében 60 új munkahely létrehozása az elmúlt 3 év viszonylatában. Az elkészített stratégiában megfogalmazott irányokat és prioritásokat szükséges volt átgondolni ezen új helyzet megfelelő kezelése végett. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatánál fő szempont volt a gazdasági válság kezelésére olyan célkitűzéseket megalkotni, mely a munkahelyteremtést, a különböző térségi fenntartható beruházások megvalósítását, és a fizetőképes lakossági keresletet tudja indukálni. A térségben lévő lehetőségeket és adottságokat kihasználva ezen célkitűzések párosulnak a beérkezett projekt ötletekkel, melyek a LEADER intézkedési terv alapjául is tudnak szolgálni. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatánál és újra gondolásánál a beérkezett projekt ötleteket nem korlátoztuk be egyetlen témakörre sem, hiszen a térségben lévő kezdeményezéseket kívántuk összegyűjteni és beépíteni a stratégiában legyen szó akár egy rendezvényről, de akár egy iskola felújításról. Ennek célja az volt, hogy stratégia minél szélesebb kört tudjon lefedni, mert a kulcsszó a térségen van és egy térség fejlesztése nem csak LEADER programra allokált forrásból valósulhat meg. Az országos viszonylatban meghirdetett Új Széchenyi Terv és az egyéb hazai forrású pályázatok is részét képezik a stratégiánknak, így a beérkezet projekt ötleteket ezen irányvonalak mentén igyekeztünk besorolni. A LEADER program keretében az egyesület elképzelése az, hogy átláthatóbb és egyszerűbb pályázati rendszer kerüljön kialakításra, mely minden lehetőséget és adottságot figyelembe vesz az intézkedések megfogalmazásánál. A fő célkitűzéseknél olyan lehetőségeket vettünk figyelembe, melyek a projektötletek alapján felszínre kerültek. Az Egyesület elképzelése a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia irányvonalai mentén a térségi gazdaság fejlesztése, a 21