KÖLTSÉGTERV FEHÉR ÍVEN FÉMSOROKKAL SZÁNTANI. A tiszazugi nyomtatott sajtó története. Tiszaföldvár, Tiszazugi Földrajzi Múzeum

Átírás

1 KÖLTSÉGTERV 1) KIÁLLÍTÁS RENDEZÉS KÖLTSÉGEI TABLÓNYOMTATÁS: Vynil nyomat 5 mm műanyag lemezen, színes, fa keretben 70 x 120 cm INSTALLÁCIÓKÉSZÍTÉS (Olvasóköri enteriör) ) SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG Tiszaföldvár Cibakháza ( ) Cibakháza Kunszentmárton ( ) Kunszentmárton Öcsöd ( ) 3) KIÁLLÍTÁSVEZETŐ LEPORELLÓ db, matt műnyomó, színes, hajtogatva 16 x 26 cm 4) MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZTATÓ db, A/4 színes, hajtogatva tűzve, 8 oldal ÖSSZESEN: (nettó)

2 MÚZEUMPEDAGÓGIAI PROGRAMTERV (NEM NKA FORRÁSBÓL) 1.1. TARTALOM A települések - Tiszaföldvár, Cibakháza, Kunszentmárton, Öcsöd sajtóinak megismertetése az iskolás korosztállyal. PROBLÉMAFELVETÉS Milyen funkciókat töltött be a helyi sajtó az adott időszakban? Mennyiben tükrözi vissza az országos politika alakulását? Hogyan adta vissza a helyi politikai erőviszonyok alakulását? Mennyiben politizálódott át? Hogyan mutatta be a helyi gazdaságitársadalmi viszonyokat? Mennyiben tükrözte vissza az oktatás, a kultúra helyi eredményeit? Milyen tájékoztató funkcióval bírt korábban és bír jelenleg?

3 KOMPETENCIA Eszközök használata, az eredmények rögzítése. Rendszerek vizsgálata: részekre bontás, kapcsolatelemzés segítségével. Összehasonlítás: Különféle rendszerek közötti azonosságok és különbségek megállapítása, magyarázása. Megfigyelések eszközös rögzítése (fotó). A megfigyelések és megfigyelési eszközök fejlődésének történeti elemzése. TANTÁRGYI INTEGRÁCIÓ történelem, irodalom, informatika, osztályfőnöki órák, rajz és vizuális kultúra. CÉLOK Tudatosítani a diákokban, hogy az újságok fontos történelmi dokumentumok. Ismerjék meg a sajtót, mint forrást, gyakorolják a forráselemzést. MÓDSZEREK Feladatlapos feldolgozás IDŐTARTAM 1X45 perc

4 KÖZÖNSÉGHASZNOSÍTÁSI PROGRAMTERV A közművelődési feladatellátás egyes részterületein a Tiszazugi Földrajzi Múzeum már rendelkezik tapasztalatokkal. Feladatunk, hogy felkeltsük az érdeklődést a Múzeumban őrzött értékek iránt, és ezt az érdeklődést a nagyközönséggel való folyamatos találkozás révén, a marketing és a PR eszközeivel élve fenn is tartsuk. Az intézmény ismertsége, látogatottsága az ALFA fejlesztést követően jelentősen megnőtt. A kulturális közéletben elfoglalt helye tükrözi a valóságos tudományos és közművelődési jelentőségét. Az előre bejelentett látogatási alkalmak, a csoportok száma és a látogatók létszáma folyamatosan nő. Az érdeklődés fenntartását új, vonzó programkínálattal érhetjük el. A korlátozottan rendelkezésre álló személyi állomány miatt, fontos, hogy a csoportok bejelentkezzenek, a programokat megfelelően tervezni tudjuk, múzeumi önkéntesek segítségét igénybe vegyük. Távlatilag is fontos, hogy a múzeumi önkéntesek körét stabilizálni tudjuk. Az eddig megszerzett tapasztalatok bizonyítják, hogy az ilyen irányú kezdeményezéseknek van létjogosultsága.

5 Együttműködő partnerek a Tiszazugi Kistérség településeiből kerülnek ki. A közművelődési munka célja, ahogy az elnevezésből is kitűnik, a köz művelése, a kultúraközvetítés, amelybe beletartozik a helyismeret, helytörténet, az olvasási kultúra más-más formáinak terjesztése is. Terveink megvalósításához szinte magától értetődő a közvetlen környezetünkben működő intézményekkel való összefogás, partneri kapcsolat megteremtése. A jövőben még szorosabb kapcsolatok kialakítására törekszünk a Tiszazug területén működő oktatási és közművelődési intézményekkel, múzeumokkal, helytörténeti gyűjteményekkel, az ezeket fenntartó önkormányzatokkal, valamint a közművelődési értékeket képviselő civil szervezetekkel. Ennek a kitekintésnek, nyitásnak a kezdete lehet - támogatás esetén a sajtótörténeti kiállítás is.

6 KIÁLLÍTÁS VEZETŐ LEPORELLÓ SZINOPSZISA Merre induljak? Legokosabb arra indulni, hol a legnehezebb feladat vár. A táj felé, mely mint egyforma és változás nélküli vidék él legtöbbünk képzeletében, melyet a térkép is egyszín zölddel, alig árnyalt zölddel jelöl, ahogy egyszín kékkel jelöli a tengert. Vagyis az ország közepe és szíve felé. Az Alföld felé. E tájon a magyar fül számára száz évvel ezelőtt még nem zizegett a búza tengere. Tudták, hogy van. De nem tudták, hogy szép. Szabó Zoltán iránytűje nyomán az Alföld középső része, Jász-Nagykun-Szolnok megye, annak is legeldugottabb kistája felé indulok, pátriámba, a Tiszazugba. Tiszazug nehéz a kistájak határait egzakt módon meghatározni. Tájföldrajzi besorolás alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, a Tisza és a Körös folyók szögletében fekszik a megye legkisebb kiterjedésű térsége (területe 200 km 2 ), amely 8 községet ölel át. Település- és gazdaságföldrajzilag, valamint történeti-, művelődéstörténeti- és néprajzi kutatások szempontjából azonban ennél tágabb kulturális egységnek, úgy nevezett néprajzi csoportnak tekintik. Tiszaföldvár a kistáj északi kapuját, Kunszentmárton pedig a Tiszazug déli kapuját jelzi. A vizsgált időszak az első, 1887-ben (Kunszentmárton és Vidéke) megjelent hetilappal kezdődik, és napjainkig tárja fel, ismerteti a Tiszazugban, az adott intervallumban napvilágot látott sajtó- orgánumokat. A kiállítás kitér a tipográfiai, tartalmi ismertetésre, bemutatja azokat a közéletet meghatározó újságírókat, szerkesztőket, akik az adott közösség irányítói, egyéniségei voltak vagy azzá váltak.

7 A polgárosodás folyamatának egyik legszembetűnőbb eredménye a lapkiadás mellett a helyi nyomdák megjelenése. Olyan kulturális tényezők, amelyek az adott térség vagy település helyi társadalmának állapotát jelenítik meg, ezért törekedtem a vizsgált időszakban működött üzemek és tulajdonosaik lehető legteljesebb bemutatására is. Mind a sajtótermékek, mind a kiadók, nyomdák által előállított egyéb nyomdai anyagok már csak elvétve, szórványosan találhatók meg jelenleg a megyében. Az egyes időszaki kiadványok évfolyamait, a tiszazugi újságok szórvány példányait vagy az ezekről készült mikrofilmeket a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban, a Kunszentmártoni Városi Könyvtárban, illetve Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban kaptam meg betekintés céljából. Ez utóbbi intézménynél vált lehetővé az egyes újságokról néhány reprográfia készítése, amivel a kutatást igyekeztem kiegészíteni, valamint szemléletesebbé tenni. Az egyéb nyomdai termékekkel hasonló a helyzet: a szolnoki Damjanich János Múzeum, a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum, a kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum és néhány lelkes magángyűjtő őrzi a megmaradt dokumentumokat, forrásértékű leveleket, iratokat. Az összegyűjtött anyag válogatása, rendszerezése eredményeképpen készült el ez az összeállítás, amely a mostoha területként (méltatlanul) kezelt sajtótörténetnek egy kis szeletét próbálja megvilágítani, szűkítve ezzel a fehér foltokat Magyarország képzeletbeli sajtótörténeti térképén.

8 MÚZEUMPEDAGÓGIAI KIADVÁNYTERV A múzeumpedagógiai kiadványunk a rovatok felől közelít a helyi újságok felé, ezeken keresztül kívánja megismertetni a gyerekekkel a helyi sajtót. A rovatok az újságok szokásos beosztását követték: Vezércikk; Tárca (Az első számba Sima Ferenc írt beszélyt A gőgös Káloszy Álmos címmel); Világfolyása ( Ezen cím alatt a hazai és külföldi fontosabb eseményeknek rövid pontokban leendő közlésére nyitunk lapunkban állandó rovatot. Csak a már tényleg megtörtént események regisztrálására szoritkozunk, alkalmat kivánván nyujtani a forgandó világesemények megismerhetésére lapunk azon olvasó közönségének, mely erről más uton nem vehet tudomást. ; Helyi és vidéki hírek; Csarnok (Ebben a rovatban az első szám A fekete liga című nihilista rémregényként megjelölt művet közölte, melyet a Kunszentmárton és Vidéke számára írtak.); Különfélék (Apró érdekességek, pl. Ki ivott először kávét?); Apróságok; Közgazdaság (Itt olyan tanácsok is olvashatók, mint hogy az egerek ellen terpentinbe mártott papírt vagy vásznat kell a kamrába tenni.); Budapesti piaci árak (pl. gabona, disznózsír, szalonna); Kőbányai sertésvásár árai; Hirdetmény (Az első számban Sima Ferenc könyvnyomdája ajánlotta szolgáltatásait.).

9 Vasúti menetrendek (1887-ben Kunszentmártonból 12 óra 24 perckor indult Szolnokra vonat, amely 3 óra 47 perckor érte el úti célját. A továbbutazók 4 óra 24-kor vágtak neki az útnak, és 7 óra 41 perckor érkeztek meg Budapestre.); Meghaltak névsora (A név és az életkor mellett a halál okát is feltüntették. Feltűnően sok az újszülött és a csecsemő, és igen gyakori a gümőkór.); A fentiek alapján közös újságszerkesztésbe kezdünk a kiállítás megtekintése után.