Egyenlőtlenségek hatása a családra - Családi ellátások

Átírás

1 Egyenlőtlenségek hatása a családra - Családi ellátások Nemes Judit oktatási rektor-helyettes Wesley János Lelkészképző Főiskola március 6.

2 Egyetlen társadalom számára sincs hasznosabb befektetés, mint csecsemőkbe tejet adagolni. Sir Winston Churchill Egyenlőség eszmény ősidőktől valamennyi világvallás dogmarendszerében Egyenlőség tárgyalásánál általában azonnal felmerül az igazságosság Egy társadalmi berendezkedésnek az igazságosság a legfőbb erénye (Arisztotelész) Az igazságosságra hivatkozva a nagyobb kockázatokat szenvedők jólétének javítása, biztosítása A gyerek közügy vagy magánügy? Vertikális méltányosság újraelosztás gazdagabbaktól a szegényebbek felé Horizontális méltányosság pl. kiegyenlített helyzetbe hozni a sokgyerekeseket a gyerektelenekkel

3 Egy ország önbecsülésének kérdése, hogy a nagy rendszereit ne rángassa évenként mert ezzel tökéletesen megfosztja a családokat a kiszámíthatóságtól és a biztonságtól. (Ferge Zsuzsa)

4 Családpolitika összefüggései Családpolitika egyben népesedéspolitika, népesedéspolitika hat pl. a nyugdíjpolitikára Családpolitika egyben szociálpolitika: a szegénység a háromgyerekes családokban az egygyerekesekének háromszorosa

5 Családpolitika fejlődése 1967 és 1990 között számos lépés 1967 GYES bevezetése Munkaerő-piaci felesleg levezetése Gyermekintézményekre nehezedő nyomás csökkentése Gyermek anyai gondozása a legérzékenyebb szocializációs periódusban

6 Pénzbeli családi ellátások a GDP , , , , , , , ,9 százalékában Az állami adósság kamatterhei minden évben kb. dupláját teszik ki a GDP-nek

7 Hatályos évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 3. (1) A családnak mint a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítása az állam egyik legfontosabb feladata. (2) A gyermek gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése. (3) A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát - jövedelmi helyzettől függetlenül - a gyermeket nevelő szülőt illetik meg. (4) A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak.

8 Családtámogatási ellátási formák 5. A családtámogatási ellátások a következők: a) családi pótlék aa) nevelési ellátás (7. ), ab) iskoláztatási támogatás (8. ); b) gyermekgondozási támogatás ba) gyermekgondozási segély (20. ), bb) gyermeknevelési támogatás (23. ); c) anyasági támogatás (29. ).

9 Családi pótlék története I. 1946: Csak az állami szektorban foglalkoztatottak jogosultak a juttatásra, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozói ki vannak zárva a jogosultak köréből. Nincs korlátozás a gyermekek száma szerint. 1953: A jogosultságot kiterjesztik a három- vagy többgyermekes mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozók családjára is, de esetükben a pótlék alacsonyabb összegű, mint amennyi az állami szektorban foglalkoztatott dolgozók gyermekei után jár. Az állami szektorban foglalkoztatottak esetében a jogosultság a két vagy több gyermekkel rendelkező családokra korlátozódik. (Tehát az egygyermekesek nem kapnak.) 1959: A jogosultságot kiterjesztik a gyermeküket vagy gyermekeiket egyedül nevelő anyákra

10 Családi pótlék története II. 1966: A jogosultságot kiterjesztik a kétgyermekes mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozók családjaira. 1972: A jogosultságot kiterjesztik azokra az egy igényjogosult gyermekkel rendelkező családokra, amelyekben korábban két vagy több igényjogosult gyermek volt. 1975: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozók családjának járó juttatások mértékét felemelik az állami szektorban foglalkoztatottak által élvezett juttatások szintjére. 1983: A jogosultságot kiterjesztik az egygyermekes családokra is, a gyermek hatéves koráig. Bevezetik a tartósan beteg és súlyos fogyatékos gyermekek emelt összegű családi pótlékát.

11 Családi pótlék története III. A jogosultságot kiterjesztik az egygyermekes családokra a gyermek hatéves korán túl is. Univerzális, minden gyermek után, munkaviszonyra, a gyermekek korára és számára való tekintet nélkül. munkaviszonytól független jogosultság,

12 1990 közteherviselés A társadalombiztosítási alapból átkerül a központi költségvetésbe, tehát adóbevételekből fizetik. Közügy közös felelősség közteherviselés, de az indexálás a magas infláció ellenére elmarad.

13 A Bokros csomag elhalasztott (1996 május) bevezetési határidő Eredeti megtakarítási cél 18 milliárd Ft Jövedelemfüggő, adóigazolás alapján Adóigazolásokban lényegesen kevesebb jövedelem feltüntetve A jövedelemigazolási rendszer költsége évi 4 milliárd Ft Két összeghatár, különböző családi pótlék összeg Alkotmánybíróság nem enged hozzányúlni a három és többgyerekes családok, tartós beteg, súlyos fogyatékos gyermekek, egyszülős családok családi pótlékához. Kevesebb gyereknek folyósítanak, de ebből legalább 40 ezer, a kohorsz-váltásból adódik ezer fős kohorszok lépnek ki, és ezer körüliek lépnek be a családi pótlék rendszerbe

14 Családi pótlékban részesülők száma, ezer fő , , , , , ,9 kevesebb mint 100 ezer gyermek maradt ki a rendszerből, ami a gyermekek 4,5 százaléka összességében 5 milliárd a megtakarítás (tervezési hibaszázalékon belüli)

15 1998- iskoláztatási támogatás Családi pótlék és iskoláztatási támogatás is alanyi jogon jár. Az ellátás bontását a kormány azzal indokolta, hogy ily módon ösztönözhetők a szülők a tanköteles korú gyermekek iskoláztatására. Adókedvezmények: Aki családi pótlékot kap, az igénybe veheti a családi adókedvezményt ( a különbség annyi, hogy adókedvezmény már a fogantatás 91.napjatól jár), mely az összevont adóalap adójat csökkenti eltartottanként és havonta 1700 es 2600 Ft között.

16 1998 adókedvezmények kora A háztartások 17%-a egyáltalán nem tudja igénybe venni, a három és több gyerekesek kétharmada tudja igénybe venni, teljes összegben csak 40 %

17 küzdelem a gyermekszegénység ellen Stratégiai terület a gyermekszegénység csökkentése, 25 éves távlatban megvalósítva, A családpolitika átalakul gyermekpolitikává.

18 2006 március 21. a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Rövid program: Szülők munkavállalásának segítése; Családi pótlék rendszer korrekciója 3 és több gyerekesek jövedelmi hátrányának korrigálása; Mélyszegénységben élő, kirekesztett gyerekek életkörülményeinek javítása; Fejlesztés korai életkortól; Legrosszabb lakáskörülmények javítása; Rossz iskolai feltételek javítása; Közösségi és személyes segítő szolgáltatások.

19 A családi pótlék története X. A jan. 1-től életbe lépő változások: a gyes és a rendszeres szociális segély a továbbiakban együtt nem folyósítható, a rendszeres szociális segély egy része természetbeni ellátásként is adható, a családi pótlék összegét emelik az inflációval (6,5%) a családi segélyt maximálják csak egy személynek jár egy családban rendszeres szociális segély, így munkára ösztönzővé válik a rendszer.

20 A családi pótlék története XI júniustól életbe lépő változások: a munkáltatónál működő családtámogatási kifizetőhelyek megszűntetése, a családi pótlék emelése az infláció mértékével (4,5%) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító jövedelemhatár 5%-os emelése, kizárja a törvény a gyermekgondozási támogatások es a rendszeres szociális segély együttfolyósítását.

21 2010 A tankötelezettség elmulasztása A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések 15. (1)Ha a tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyámhatóság a) az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre, b) az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után - a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül - kezdeményezi a kincstárnál az ellátás szüneteltetését.

22 Típus Összeg Ft/hó/gyermek 1 gyermekes család gyermekes egyedülálló gyermekes család (gyermekenként) gyermekes egyedülálló (gyermekenként) A gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelő-szülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint a saját jogon ellátásban részesülő személy esetén és több gyermekes család (gyermekenként) vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) Tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, továbbá a gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartós beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén

23 A családi pótlék története XIV. Következtetés: Ha a családi létminimumok (2012) és Ft között, egy főre számítva és Ft között vannak nem lehet a családi pótlékot nem a gyermekre költeni!

24 Köszönöm a figyelmet!