Az OTKA Bizottság elnökének beszámolója a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységérıl

Átírás

1 Az OTKA Bizottság elnökének beszámolója a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységérıl Rövid összefoglaló Az OTKA által támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása. Az 1986-ban létrehozott OTKA az egyetlen kifejezetten alapkutatási forrás Magyarországon. A European Research Council-hoz (ERC) hasonlóan a színvonalas alapkutatást támogatja az azonnali hasznosíthatóság elvárása nélkül. Hatása alapvetı fontosságú, mivel alapkutatás nélkül nincsen alkalmazott kutatás, fejlesztés és hasznosítás sem. Az alapkutatások által elért eredmények egy része rövid idı alatt hasznosítható a fejlesztésekben, a többsége azonban csak több év múlva épül be az innováció folyamatába, ezért ezek hasznosulása közvetlenül nem mérhetı. A közvetett vagy közvetlen innovációba való beépülésen túlmenıen az alapkutatásnak jelentıs társadalmi hatása is van: hozzájárul a nemzeti tudásbázist bıvítéséhez, elısegíti a nemzetközi alapkutatási programokban való részvételt (ahol a részvétel elıfeltétele a kutatási téma hazai finanszírozottsága), megalapozza a színvonalas felsıoktatást, erısíti a kutatóegyetemeket és, nem utolsósorban, fékezi az agy-elszívást. Az OTKA az egyetlen olyan hazai forrás, amely jelentıs számban támogatja a pályakezdı kutatókat is. Támogatási stratégiája a kutatói életpálya minden szakaszában lehetıséget biztosít az arra érdemes kutatások megvalósítására. Tartalmi elszámolás A év költségvetési törvényében az OTKA Programokra elıirányzott támogatás összege 5.235,8 MFt volt, amely a fejezeti hatáskörben történt 374 MFt egyensúlyi tartalék visszarendezésével módosult, így az OTKA Programok évi módosított költségvetési támogatása 5.609,8 MFt lett. Ez az összeg a évi MFt támogatáshoz képest nominálisan növekedett, de az elmúlt idıszakhoz képest csökkenést mutat. Az OTKA költségvetési támogatása a idıszakban 0,45 0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 Az OTKA részesedése az ország GDP-jébıl ezrelék OTKA támogatás M Ft A Nemzeti technológiai és Kutatási Hivatal (továbbiakban: NKTH) és az OTKA együttmőködési megállapodása és a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (a továbbiakban: KUTIT) határozata értelmében, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (a továbbiakban: KTIA), a idıszakban, 6 milliárd Ft-ot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatok támogatására kell fordítani. A támogatott kutatások 2009-re esı támogatási összege mintegy 1700 MFt volt. Ugyancsak megállapodás született arról, hogy az NKTH-OTKA közösen hirdeti meg a kutatók nemzetközi együttmőködését elısegítı mobilitás pályázatot is a idıszakban, 3 milliárd Ft összegben, amelybıl az OTKA 300 MFt-ot vállalt. Az NKTH és OTKA együttmőködési megállapodás értelmében az OTKA intézi a pályázatok érkeztetését, bíráltatását, elsı rangsorolását. A támogatási rangsort az OTKA szervezésében felálló eseti bizottság készíti el, amelyben az OTKA és az NKTH delegált szakértıi egyaránt részt vesznek. Az NKTH elnöke hagyja jóvá az OTKA által a pályázatok támogatására összeállított javaslatot. A kutatási szerzıdések elıkészítését az OTKA Iroda végzi, a támogatások finanszírozását az NKTH. Az innovációt megalapozó alapkutatási pályázatokkal kapcsolatosan 2009-ben, két pályázati forduló keretében, 3184 MFt-ról született támogatási döntés, a mobilitás pályázatok támogatására 574 MFt-ról. 1

2 Az OTKA által 2008-ban a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) pályázat keretében elnyert 550 MFt támogatás 33 nemzetközileg elismert fiatal kutató kutatói pályáját segíti elı a idıszakban. Ehhez az összeghez az OTKA 168 M Ft kiegészítı támogatást vállalt ben is problémát okozott az OTKA törvényben szereplı éven túli kötelezettségvállalási korlát: az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési elıirányzat 75%-áig vállalhat kötelezettséget a tárgyévet követı elsı évben; az ezt követı második és harmadik évre pedig csupán a tárgyévi költségvetés 50 illetve 25%-áig. Ez a szabály korlátozza a többéves kutatások támogatását, és különösen megnehezíti az aktuális év második felében induló kutatások finanszírozását. Mindenképpen szükségesnek tarjuk ezzel kapcsolatosan az OTKA törvény módosítását. Az OTKA Bizottság, az OTKA Programok kerete terhére, az elızı évekrıl áthúzódó többéves kutatási szerzıdések alapján 1255 kutatási, ifjúsági, posztdoktori, valamint nagyösszegő és tudományos iskola pályázat kutatását támogatta 2009-ben, amelyek közül 2009-ben 305 indult. Az egyes pályázattípusokra a következı arányban történtek kifizetések 2009-ben: kutatási projektekre az össztámogatás 59,3%-a került kifizetésre, a nagyösszegő- és tudományos iskola projektekre 15,0%, az ifjúsági és posztdoktori, valamint nagyösszegő ifjúsági kutatási projektekre 19,4%, a nemzetközi együttmőködésben végzett kutatásokra és együttmőködésekre 5,4%, az OTKA kutatási eredmények publikálására 0,8%. A évben, az OTKA tudományterületi besorolása szerint, a kutatóhelyekre átadott támogatás 23%- a a társadalom- és bölcsészettudományok területén, 33%-a a mőszaki- és természettudományok területén és 44%-a az élettudományok területén segítette az alapkutatásokat. A kutatók évben benyújtott elszámolásai alapján, az OTKA által biztosított kutatási támogatás a következı költségeket fedezte: személyi költségek és járulékaik (28%), konferencián való részvétel, készletbeszerzés és a kutatásokkal kapcsolatos szolgáltatások (47%), a kutatóhely általános (rezsi) költsége (10%), valamint beszerzett tudományos és segédeszközök (15%) évi pénzügyi elszámolások alapján az OTKA a személyi költségekbıl - a fiatal kutatói és posztdoktori kutatási szerzıdések keretében 84 fiatal vezetı kutatónak, valamint további 38 fiatalnak biztosította a kutatói bérét, a kutatási és nagyösszegő projektek esetében további 296 fınek (doktorandusz hallgató, posztdoktor, asszisztens) biztosította az ideiglenes alkalmazotti bérét. Az OTKA Bizottság az utóbbi években az egy pályázatra jutó támogatási összeget megemelte, ezzel párhuzamosan viszont csökkent a támogatott pályázatok száma: az utóbbi öt év alatt az egy pályázatra jutó összegek több mint kétszeresére emelkedtek, az újonnan indult pályázatok darabszáma felére csökkent. Az OTKA Bizottság a támogatásoknál elınyben részesíti a fiatal kutatókat, így számottevı a vezetı kutatók átlagéletkorának az utóbbi években való csökkenése. (2009-ben a vezetı kutatók átlagéletkora 50,4 év volt, (ebbıl a fiatal kutatóké 35,8), a kutatásban részt vevı kutatók átlagéletkora 42,7 év volt, (ebbıl a fiatal kutatói pályázatokban résztvevıké 28,8.) Tudományos eredményesség Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége a megjelent publikációk, szabadalmak száma, és a publikációk minıségére utaló mérıszámok alapján mérhetı. A 2008-ban lezárult és 2009-ben értékelt kutatások zárójelentései alapján a zsőrik a projektek 52%-át minısítették kiválónak. A 2008-ban lezárult 469 és a 2009-ben lezárult 330 OTKA kutatás eredményeképpen 10774, illetve 7490 tudományos publikáció jelent meg (átlagosan 12 folyóiratcikk/projekt), továbbá 29, illetve 16 szabadalmat jelentettek be. A mérıszámokkal nem alátámasztható eredmények, társadalmi hatások: az új tudományos, nemzetközi mércével is kiemelkedı eredmények, módszerek felfedezése; nemzetközi pályázatokban, együttmőködésekben való sikeres részvétel; a tudományos eredmények átvitele az oktatásba; új kutatócsoportok, tudományos mőhelyek létrehozása; fiatal kutatók bevonása a kutatásba, doktori (PhD) képzés, disszertációk elısegítése. A fiatal kutatók részére odaítélt támogatások állás és kutatási lehetıséget biztosítanak a legkiválóbb pályakezdı kutatók részére. A fiatal kutatói és posztdoktori pályázat társadalmi hatása a fiatal kutatók kutatói pályán, valamint hazai kutatóhelyen maradása, a kutatói utánpótlás biztosítása, kutatói karrier építése, önálló kutatócsoport létrehozása. 2

3 A konferenciákon való részvételek hasznossága felbecsülhetetlen: a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, a tudományos eredmények bemutatását, nemzetközi együttmőködésben végzett kutatásokat segítik elı. A kutatások keretében beszerzett eszközök mind a kutatás, mind az elavult hazai eszközpark szempontjából elengedhetetlenek, s az erre a célra felhasználható összeg nem elegendı. Az OTKA nemzetközi szerepe Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, megjeleníti a magyar tudományt. Az OTKA pályázati rendszere szellemiségében jól illeszkedik az EU tagországai és az észak-amerikai nagy pályázati rendszerek elveihez, a hazai viszonyok között próbálja megvalósítani a másutt kialakított legjobb tudományos pályázati gyakorlatot. Európai és USA-beli társintézményekkel, a European Research Council-lal, a European Science Foundation-nal és a European Heads of Research Council-lal tartott kapcsolatok révén átveszi a legjobb gyakorlatot. Pályázati és testületi rendszerével ezt a legjobb gyakorlatot terjeszti Magyarországon, felkészít nemzetközi pályázásra, mert a nemzetközi szokásoknak megfelelı technikájú és szellemiségő rendszert üzemeltet. Nemzetközi pályázati rendszerhez társul saját forrásaival, részt vesz európai kutatási alapok együttmőködésében indított kooperációs kutatás-finanszírozási programokban, ahol forrásaiból támogatja azokat a hazai kutatókat, akik nemzetközi megmérettetésben kiváló konzorciumokban, együttmőködésben végeznek fontos kutatásokat. Az OTKA fokozatosan tért át a pályázatok angol nyelven történı beadására ben a tudományos iskola pályázatokat kellett angol nyelven benyújtani, 2005-ben a nagyösszegő pályázatokat. A kisebb összegő kutatási pályázatoknál elıször egy zsőriben (Fizika) vezette be az OTKA a kötelezı angol nyelvő pályáztatást (2006), majd ezt követte az Élettudományi- (2007), és a Mőszaki- és Természettudományi Kollégium összes pályázata (2008) tıl pedig a Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégiumhoz tartozó pályázatokat is angol nyelven kell benyújtani. (Ez alól csak azok a pályázatok kivételek, amelyek szakszerő megítélése csak magyar nyelvő bírálóktól várható el.) Az OTKA mőködtetésének javítását szolgáló belsı intézkedések Az OTKA Bizottság a Stratégiai tervének megfelelıen 2010-ben a következıket tervezi megvalósítani illetve erısíteni: Az OTKA pályáztatás területén: - a pályázati típusok integrálása, egyszerősítése, - a nemzetközi szakértık még intenzívebb bevonása a pályázatok értékelésébe, valamint - a fiatal kutatók részére pályázati lehetıségek biztosítása. Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége terén - az OTKA kutatási eredmények közzététele nyílt hozzáféréső adatbázisokban, - az OTKA által támogatott kutatások adataihoz nyílt hozzáférés biztosítása az OTKA honlapján keresztül, - a kutatások pénzfelhasználása és eredményessége helyszíni ellenırzéseinek bıvítése, valamint - a kutatási eredmények értékelésébe további számszerősíthetı indikátorok beépítése. Az informatikai rendszer fejlesztésében - az OTKA pályázati, finanszírozási és ellenırzési információs rendszerének továbbfejlesztése, - az OTKA projektekkel kapcsolatos pénzügyi folyamatok teljes körő informatikai támogatása, - az OTKA elektronikus pályázati rendszerének alkalmazásával együttmőködés a hazai és a nemzetközi tudománytámogató szervezetekkel, - az OTKA rendszerének és az MTMT hazai publikációs adatbázisának összekapcsolása, valamint - videokonferencia bevezetése nemzetközi szakértık bevonásának biztosításához. Az OTKA mőködtetésének javítását szolgáló külsı intézkedések 1. Az OTKA költségvetési támogatásának növelése 2. Jogszabályi változtatások; az OTKA törvény és más, a gazdálkodást szabályozó törvények módosítása a kutatások rugalmasabb finanszírozási rendszerének és az OTKA által támogatott kutatási programok legalább négy évet átfogó éven túli kötelezettségvállalásának biztosítása érdekében. 3

4 Bevezetı A beszámoló célja Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (a továbbiakban: OTKA) szóló évi CXXXVI. törvény 2. -a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette beszámolóját a Kormány részére az OTKA évi mőködésérıl. Jelen beszámoló az elızmények tekintetében támaszkodik az elızı évek beszámolóira, kiegészítve az adott évi változásokkal, tevékenységgel, pályázatokkal, sajátosságokkal, tapasztalatokkal, eredményekkel. Jelen beszámoló sajátossága, hogy december 10-én az OTKA Bizottság korábbi elnökének Makara B. Gábornak a mandátuma lejárt, az új elnök Kollár László Péter lett, aki a jelen beszámolót a korábbi elnökkel egyetértésben készítette el. Az OTKA jogállása, célja Az OTKA mőködését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: OTKA törvény), valamint a Kormány által jóváhagyott (2141/2005. (VII. 14.) Korm. határozat) Szervezeti és Mőködési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) szabályozza. Az OTKA elıirányzatából olyan tudományos kutatások, illetıleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektıl új tudományos törvényszerőségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható; ezeken kívül az OTKA elıirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elısegítı infrastruktúra-fejlesztésre is. Az OTKA szervezete Az OTKA törvény értelmében az OTKA vezetı testülete az OTKA Bizottság, amely elnökbıl, két alelnökbıl és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság tagjai a szakminisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA), a Magyar Rektori Konferencia (a továbbiakban: MRK), a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (a továbbiakban: KUTIT) és a közgyőjtemények által javasolt szakértık, valamint az OTKA Bizottság keretében mőködı három tudományterületi kollégium Társadalom- és Bölcsészettudományi, Mőszaki- és Természettudományi és Élettudományi Kollégium - elnökei. Az OTKA törvény 2. (5) bekezdésének megfelelıen a tudományterületi kollégiumok lejárt mandátumú tagjainak évi rotációja megtörtént. Az OTKA Bizottság tagjai - a tudományos közösség: az MTA tudományos osztályai, a tudományos egyesületek, társaságok, kutatóintézetek vezetıi, az OTKA pályázók - javaslatai alapján döntöttek az új tagok kiválasztásáról. A kollégiumok irányítása alatt mőködı, az egyes szakterületeket képviselı tudományági zsőrik elnökei és tagjai tekintetében is megtörtént a rotáció. Az új elnököket és tagokat az illetékes kollégiumok tagjai választották ki a kutatói közösség véleményének figyelembevételével, arra törekedve, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok, a fıváros és a vidék, valamint az egyes tudományos iskolák megfelelı arányban legyenek képviselve a pályázatokat értékelı testületekben. A társadalom- és bölcsészettudományok területén 11 zsőri mőködött 2009-ben, a mőszaki- és természettudományok területén 9 zsőri, az élettudományok területén 10 zsőri. A kollégiumok és zsőrik tagjainak aktuális listája az OTKA honlapján ( megtekinthetı. Az OTKA Programok mőködésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat ellátó OTKA Iroda önálló jogi személyiségő, önállóan mőködı és gazdálkodó közszolgáltató központi költségvetési szerv ben az MTA fejezetében szerepelt, felügyeletét az MTA elnöke látta el, mőködését az OTKA Bizottság elnöke irányította. Az Iroda dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Fejezeti hovatartozás, gazdálkodási környezet 4

5 Az OTKA Programok 2009-ben az MTA fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezeléső elıirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok elıirányzatával kapcsolatban a fejezetet irányító szerv jogait az MTA elnöke gyakorolta. Az OTKA bevételi forrásai a költségvetési törvényben címzetten megállapított támogatási elıirányzatból, bel- és külföldi jogi és természetes személyek befizetéseibıl, hozzájárulásaiból és belföldiek visszafizetéseibıl tevıdnek össze. Az OTKA Programok részére a támogatás rendelkezésre bocsátása az MTA fejezetén, illetve a Magyar Államkincstáron keresztül történik a kutatási programok által megkívánt ütemezésben. Az MTA-ról szóló törvényt módosító évi XX. törvény ának (4.) bekezdése kimondja, hogy az OTKA költségvetését sem az Akadémia köztestületi költségvetési szervek, sem a központi akadémiai feladatok (fejezeti kezeléső elıirányzatok) céljaira nem lehet sem az éves tervezéskor, sem év közben átcsoportosítani. Az egyes kutatási témákra megkötött szerzıdések alapján az OTKA Iroda az adott munkaszakasz támogatási összegét a kutatóhelyre megnyitja, ennek felhasználásáról a vezetı kutató a munkaszakasz végén köteles elszámolni tól kezdıdıen az OTKA támogatások elıirányzat-átadással kerülnek a központi költségvetési intézményekhez (kutatóhelyekre) - szemben a korábbi gyakorlattal, amely szerint minden kutatóhelyre az OTKA Iroda közvetlenül utalta a támogatást. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások ilyen módon történı átadása, valamint a havonta egyenletes részletben történı felhasználhatósága a kutatás lehetıségeit nehezítı adminisztratív korlát, mivel egy alapkutatási témánál a tényleges kiadások általában nem egyenletesen jelentkeznek. Az elıirányzat-átadással történı finanszírozás másik hátránya, hogy a fejezetek közötti átadás miatt a keretnyitások akár két-három hónapot is igénybe vehetnek. Szükséges a kutatások finanszírozásának rugalmasabb kezelése, a támogatások egy összegben való rendelkezésre bocsátása ben is problémát okozott az OTKA törvényben szereplı éven túli kötelezettségvállalási korlát: az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési elıirányzat 75%-áig a tárgyévet követı elsı, 50%-áig a második és 25%-áig a harmadik évre vállalhat elıre kötelezettséget, az elızı években vállaltak beszámításával. Ez a szabály korlátozza a többéves kutatások támogatását, és különösen megnehezíti az aktuális év második felében induló kutatások adminisztratív kezelését. Mindenképpen szükséges az OTKA törvényt módosítani ezzel kapcsolatosan. Az NKTH és az OTKA együttmőködési megállapodása és a KUTIT határozata értelmében, a KTIA-ból 6 milliárd Ft-ot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatok támogatására kell fordítani a idıszakban. Ugyancsak megállapodás született arról, hogy az NKTH-OTKA közösen hirdeti meg a kutatók nemzetközi együttmőködését elısegítı mobilitás pályázatot, 3 milliárd Ft összegben, a idıszakban, amelybıl az OTKA 300 MFt-ot vállalt. Az OTKA által 2008-ban a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) pályázat keretében elnyert 550 MFt támogatás 33 nemzetközileg elismert fiatal kutató kutatói pályáját segíti elı a idıszakban. Ehhez az összeghez az OTKA 168 MFt kiegészítı támogatást vállalt. Az OTKA évi mőködését meghatározó események Az OTKA Bizottság 2009-ben a idıszakra vonatkozó, hosszú távú Stratégiai terve alapján, valamint a Kormány által 2005-ben elfogadott Szervezeti és Mőködési Szabályzat (SZMSZ) szerint mőködött. 5

6 Az NKTH és az OTKA együttmőködési megállapodást írt alá 2009-ben az innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok és a kutatók nemzetközi együttmőködését elısegítı mobilitás pályázatok kezelésére. A megállapodás értelmében az OTKA Iroda intézi a pályázatok érkeztetését, bíráltatását, rangsorolását, elıszőrését, az NKTH elnöke által jóváhagyott pályázatok kutatási szerzıdéseinek elıkészítését, a projektek megvalósításának nyomon követését, valamint a szakmai és pénzügyi beszámolók ellenırzését. A támogatások szerzıdés szerinti finanszírozását és a pénzügyi utalások teljesítését az NKTH látja el. Az OTKA különbözı nemzetközi együttmőködésekben vállalt feladatot a pályázatok értékelésében, bonyolításában. Az ERANET ERA-Chemistry EU által támogatott, 13 ország részvételével meghirdetett pályázat keretében az OTKA felajánlotta a saját elektronikus pályázatkezelı rendszere (EPR) használatát és 2009-ben is részt vett a pályázatok értékelésében. Az OTKA az ESF által koordinált különbözı EUROCORES pályázatokban vett részt, amelynek eredményeképpen több hazai nyertes alapkutatási pályázat részesülhetett OTKA támogatásban. Az ERANET PathoGenoMics EU pályázat keretében szintén volt nyertes hazai, OTKA által támogatott alapkutatási pályázat. Az OTKA tudományos referensei több esetben vettek részt a European Research Council (ERC) által meghirdetett, és koordinált európai pályázatok értékelési folyamatában, bizottsági munkájában. A közpénzekbıl finanszírozott tudományos kutatások eredményeinek minél szélesebb körő terjesztése, térítés nélküli hozzáférhetısége érdekében 2008-ban az OTKA is kapcsolódott az európai kutatási alapok kezdeményezésével együtt az úgynevezett Open Access publikációs politikához és aláírta az ügyben korábban kiadott Berlini Deklarációt. A folyamat kiteljesítése érdekében az OTKA támogatta az MTA Könyvtárában megvalósított REAL adatbázist, amelybe 2009-ben az eddig lezárult, OTKA által támogatott kutatások rendelkezésre álló zárójelentései feltöltésre kerültek. Az OTKA elkészítette a honlapján azt a felületet, ahol az OTKA által támogatott kutatások legfontosabb adatai, rövid téma összefoglalójuk és - áttérve a REAL adatbázisba - zárójelentésük is megtekinthetı. Az OTKA korábbi elnöke irányításával, az MTA kezelésében, létrejött a Magyar Tudományos Mővek Tára (MTMT) tudományos bibliográfiai internetes portál, amelybıl a közeljövıben az OTKA elektronikus pályázatkezelı rendszere átveheti a kutatók publikációs adatait, ami lehetıvé teszi a kutatások eredményeképpen késıbb megjelenı publikációk indikátorkénti használatát. Az OTKA Bizottság a pénzügyi forrásoknak az egyes tudományterületek, tudományágak és pályázattípusok közötti felosztási arányai meghatározásánál 2009-ben is fokozottan vette figyelme a beérkezett pályázati igényeket, a szakterületek fajlagos költségfelhasználását, az egy kutatóra jutó kutatói ráfordítás mértékét. Az egyes zsőrik között felosztható keretek közötti arányt az egyes tudományterületi kollégiumok évente külön határozzák meg. Az OTKA Bizottság aktualizálta, pontosította pályázati őrlapjait, törekedve annak minél világosabbá, egyszerőbbé tételére. A pályázatok véleményezésébe jelentıs számban vont be külföldi szakértıket, akik egyes bizottságok munkájában is részt vettek. Az OTKA Bizottság a pályázatok és a kutatási eredmények értékelésénél fokozott hangsúlyt fektetett arra, milyen eredményesség, tudományos és társadalmi hasznosulás várható el az OTKA támogatástól. A pályázatok és projektek értékelésénél figyelembe vette a kutatói idıráfordításokat, valamint tervbe vette, hogy az egyes tudományszakokra jellemzı, típusos hazai fajlagos kutatási költségeket a pályázatok költségigényei realitása elemzésénél figyelembe fogja venni. A pályázatok internetes adatbázison keresztül történı benyújtása, értékelése; a rész- és zárójelentések szakmai részének benyújtása és értékelése 2009-ben teljes körően mőködött. Ezen túlmenıen, az egyes projektek pénzügyi jelentését az intézmények a vezetı kutatókkal együttesen, az OTKA Internetes felületén keresztül nyújtották be, valamint ezek pénzügyi 6

7 ellenırzése is ott történt. Az informatikai szoftverfejlesztés lehetıvé tette, a zsőrik munkájának megsegítéseként, a pályázatok értékelésétnél, a konszenzusos (elektronikus véleményegyeztetéses) bíráltatás alkalmazását, valamint az elektronikus titkos szavazást. Az OTKA Iroda elindította a bizottságok munkáját elısegítı videokonferencia beszerzését, amellyel a vidéki és külföldi bizottsági tagok idıt és költséget takaríthatnak meg. Az OTKA által kifejlesztett elektronikus pályázati rendszer (EPR) egyedülálló a hazai viszonylatban, és elıbbre tart fejlıdésében, mint számos fejlett európai országban alkalmazott pályázati rendszer. Az OTKA integrált vezetıi információs rendszere bevezetése lehetıvé tette az elektronikus pályázatkezelı rendszerbıl átvett projekt adatok alapján történı kötelezettségvállalások, követelésállományok kigyőjtését, valamint a projektek finanszírozását, keretnyitások ügyintézését. Az intézmények és a kutatók naprakész információt kaphatnak a finanszírozás helyzetérıl, és arról, hogy az OTKA a szakmai beszámolókat és a költségelszámolásokat elfogadta-e. A pályázatokkal, a szerzıdésekkel, valamint a kérelmekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerőbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda fokozatosan vont be munkatársai közé PhD-vel és kutatói tapasztalattal rendelkezı szakértı referenseket. Az OTKA Irodán bevezetett integrált gazdálkodási információs rendszer, valamint a bérszámfejtı és munkaerı nyilvántartó rendszer a hatékonyabb ügyviteli munkát segítette tól kezdıdıen az OTKA Iroda belsı munkatársakkal oldja meg a projektek pénzügyi elszámolásainak helyszíni ellenırzését. Az OTKA évi mőködése Az OTKA Programok évi gazdálkodása Bevételek Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott évi elıirányzata Kutatási témapályázatokra 5.235,8 MFt volt. Az egyensúlyi tartalék visszarendezésével az MTA 374,0 MFt-ot csoportosított át az OTKA Programokra, amely módosítás után az OTKA Programok évi költségvetési támogatása 5.609,8 MFt volt. További bevételt jelentett a lezárult pályázatok maradványainak visszafizetése 58,2 MFt összegben, és a támogatások szabálytalan igénybevétele miatt visszafizetett 7,7 MFt támogatási elıleg. A EURYI Awards pályázat két hazai nyertes pályázó kutatási támogatását az ESF az OTKA-nak utalta, amelyet az OTKA továbbított a pályázók kutatóhelyére 111,0MFt összegben. A bevételek között szerepel 3,0 MFt átfutó tétel. A évi költségvetési támogatással és a részletezett évközi bevételek szerinti módosításokkal együtt az OTKA Programok évi bevétele összesen 5.789,7 MFt-ra módosult.. Az OTKA Programok évi maradványa 459,9 MFt volt, amelybıl a költségvetési elıirányzatok évi összegét 456,3 MFt növelte, az átfutó tételek összege 3,6 MFt volt. Kiadások Az OTKA Programok évi kiadása összesen 5.417,0 MFt volt, mely az egyes jogcímeken az alábbiak szerint teljesült. Az OTKA Programokból az elızı évekrıl áthúzódó és újonnan indított kutatási szerzıdések évi támogatására a kutatási projektek esetében 3.161,4 MFt, ifjúsági és posztdoktori projektekre 835,3 MFt, nagyösszegő és tudományos iskolák kutatási projektjeire 814,0 MFt, nagy összegő fiatal kutatói projektekre 126,0 MFt került átadásra a kutatóhelyeknek. Nemzetközi együttmőködésre és együttmőködés keretében végzett kutatásra 183,8 MFt, publikáció és tudományos ismeretterjesztés támogatására 44,8 MFt, banköltségekre 0,4 MFt 7

8 került felhasználásra. A Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az OTKA közös pályázatot hirdetett a Nemzetközi ismertséggel rendelkezı fiatal kutatók tudományos életpályájának elısegítése" témában. Az OTKA a nyertes pályázók részére - hazai társfinanszírozásként - 90,6 MFt támogatást folyósított 2009-ben az OTKA Irodán keresztül. Az NKTH-OTKA-EU közös finanszírozású MB08 mobilitás pályázatok támogatott projektjeinek finanszírozásához 2009-ben az OTKA 49,7 MFt-tal járult hozzá. A EURYI Awards pályázat két hazai nyertes pályázójának kutatási támogatását az OTKA továbbította a pályázók kutatóhelyére 111,0 MFt összegben. Az OTKA Programok maradványának alakulása Az OTKA Programok évi pénzmaradványa 832,6 MFt, amelybıl az elıirányzatmaradvány összege 826,0 MFt, az átfutó tételek összege 6,6 MFt. Az OTKA Programok évi elıirányzat-maradványából a kutatási témapályázatokat érintı kötelezettségvállalás összege 795,2 MFt, valamint az OTKA Bizottság döntése értelmében, 30,8 MFt az OTKA Iroda többletfeladataira került átcsoportosításra. Az OTKA Iroda évi bevételei és kiadásai Bevételek Az OTKA Iroda költségvetési törvényben megállapított eredeti elıirányzata 428,1 MFt volt. A tárgyévben többlettámogatást jelentett a közalkalmazottak évi kereset-kiegészítésének 4,9 MFt összege és az egyensúlyi tartalék terhére visszarendezett támogatás 10,2 MFt-os összege. További bevételt jelentett az Iroda számára évben az OTKA és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus (NFM) keretében meghirdetett pályázatok hazai forrásának OTKA Programoktól történı átvétele 90,6 MFt összegben, továbbá az NFÜ-tıl a nyertes pályázatok finanszírozásához átvett pénzeszköz 293,7 MFt összegben. Az OTKA Programokat terhelı, de az Iroda által megelılegezett nemzetközi kapcsolatokkal (ESF/NSF) összefüggı kiküldetések költségeinek megtérítése címén 0,4 MFt került átcsoportosításra az OTKA Programokból. A tárgyévi bevételeket tovább növelte az OTKA Iroda és az NKTH együttmőködési szerzıdése alapján évben bevételezett 33,8 MFt. Az évközi bevételekkel és az elızı évi kötelezettségvállalással terhelt 47,4 MFt maradványával együtt az OTKA Iroda évi összes bevétele 909,1 MFt volt. Kiadások Az eredeti kiadási elıirányzat - saját hatáskörben - az elızı évi pénzmaradvány terhére 20,5 MFt-tal, az elızı évi elıirányzat-maradványként az OTKA Programoktól átvett 75,1 MFt-tal, illetve a fejezettıl átvett 23,9 MFt-tal (11,5 MFt többlettámogatás, 12,4 MFt egyensúlyi tartalék visszarendezése), valamint a 6,0 MFt saját bevétellel került módosításra. Az OTKA Iroda kiadásainak részletezése az Iroda közvetlen költségeire (430,1 MFt) és az OTKA pályázatokkal kapcsolatos költségekre (464,1 MFt) bontva külön mellékleten megtalálható. Az utóbbiból a Norvég pályázatokra átadott pénzeszköz 375,7 MFt volt. Maradvány Az OTKA Iroda évi maradványának összege 14,5 MFt, amelyet a évrıl áthúzódó kötelezettségek (személyi juttatások adó- és járulékvonzatai, decemberi megbízási díjak és járulékaik, szolgáltatások számlái, NFM-tıl átvett pénzeszköz áthúzódó összege) terhelnek. 8

9 Az OTKA által 2009-ben értékelt, illetve az OTKA Programok által 2009-ben támogatott pályázatok Az OTKA Bizottság az elızı évekrıl áthúzódó többéves kutatási szerzıdések alapján 1255 OTKA kutatási és ifjúsági, valamint nagy összegő és tudományos iskola pályázat kutatását támogatta az OTKA Programok kerete terhére 2009-ben, ezek közül 2009-ben 305 indult. A májusi határidıvel a idıszakra meghirdetett kutatási, posztdoktori és nagy összegő (kutatási és ifjúsági) pályázatok pályázati felhívására 725 pályázat érkezett be, amelynek értékelése év januárjáig megtörtént. Az OTKA Bizottság 2009 januárjában hozta meg a támogatásokról szóló döntését. A beérkezett 510 kutatási pályázat közül 122, a 181 posztdoktori pályázat közül 40, és a 34 nagy összegő pályázat közül 14 részesülhetett támogatásban 2009-tıl kezdıdıen. A szeptemberi határidıvel a idıszakra meghirdetett kutatási és nagyösszegő pályázati felhívásra 571 pályázat érkezett be, amelynek támogatásáról az OTKA Bizottság 2010 januárjában hozta meg döntését. A beérkezett 528 db kutatási pályázat közül 197, a 43 nagyösszegő pályázat közül 12 kezdheti kutatását 2010-ben. Az OTKA Bizottság, a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) és az OTKA közös támogatásában, nemzetközileg elismert fiatal kutatók kutatói pályájának elısegítésére, október 15-i határidıvel, Norvég pályázatot hirdetett. A pályázat célja volt, hogy a nemzetközi viszonylatban is elismert fiatal kutatók kiemelkedı eredményeket ígérı alapkutatásait, és a külföldön kutató, Magyarországra települı fiatalok pályaindítását támogassa. A pályázati felhívásra beérkezett 64 pályázat értékelése 2008-ban megtörtént, az OTKA Bizottság - a rendelkezésre álló támogatási összeg alapján, 33 pályázat támogatásáról hozott döntést januárban. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) jóváhagyása után kerülhetett sor a pályázókkal a szerzıdéskötésre. Az NFM megkésett támogatási döntése miatt a projektek leghamarabb április 1-vel indulhattak, és a futamidı maximum 24 hónap lehetett, mert a NFM projektek végsı lezárási határideje március 31. Az OTKA Bizottság vállalta, hogy a sikeresen teljesített projektek támogatását OTKA forrásból további egy évre meghosszabbítja. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett, gazdaságban hasznosuló, innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatra a szeptemberi határidıre 170 kutatási és 45 nagyösszegő pályázat érkezett be, amelyek közül 43 támogatásáról döntött az NKTH elnöke 2009 márciusában. Ezek a kutatási projektek 2009-ben indultak. A áprilisi újabb pályázati határidıre 127 db kutatási és 18 db nagyösszegő kutatási pályázat érkezett be. A pályázatok támogatásáról, az NKTH-OTKA Vegyes Bizottság elızetes rangsor javaslata alapján, az NKTH elnöke 2009 szeptemberében hozott döntést: 21 kutatási és 5 nagyösszegő projekt részesülhet támogatásban 2009-tıl kezdıdıen. A júniusi határidıre 150 db kutatási és 43 db nagyösszegő kutatási pályázat érkezett be. A pályázatok támogatásáról az NKTH-OTKA Vegyes Bizottság 2009 decemberében hozta meg döntés javaslatát. A pályázatok végsı támogatásáról az NKTH elnöke februárban hozta meg döntését. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett mobilitás pályázatra, a április határidıre 31 pályázat érkezett be, amelyek közül 17 részesülhetett támogatásban 2009-tıl kezdıdıen. A pályázatok értékelését az OTKA külön felkért bizottsága végezte, a végsı döntést az NKTH elnöke hozta meg (4/5. sz. melléklet). A novemberi újabb pályázati határidıre beérkezett 59 pályázat OTKA általi értékelése, valamint az NKTH elnökének a támogatásokról szóló döntése is áthúzódott 2010-re. 9

10 A nemzetközi együttmőködésben végzett kutatások támogatására folyamatosan beérkezett 14 pályázat közül 2009-ben 10 támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. A nemzetközi együttmőködésben végzett kutatások kiegészítı támogatására 2009-ben beérkezett 8 pályázat közül mindegyik támogatásban részesült, a folyamatban lévı kutatási szerzıdéseik kiegészítésképpen. Az OTKA a EUROHORCs tagjaként, az MTA-val közösen vett részt a kiváló, fiatal tehetséges kutatók egzisztenciájának elısegítését szolgáló, Európa 16 országa, 18 tudománytámogató intézménye által négy alkalommal meghirdetett European Young Investigator (EURYI) Awards Programban. Az MTA és az OTKA közösen vállalta a négy pályázati ciklushoz való hozzájárulást öt éven keresztül. A pályázat keretében két hazai kutató nyert el támogatást, amelynek értéke jóval meghaladja az MTA-OTKA közös hozzájárulás mértékét. Az OTKA Bizottság az OTKA kutatási eredmények közlésére valamint az OTKA kutatási eredmények tudományos ismeretterjesztésére 2009-ban két határidıvel meghirdetett pályázatára beérkezett 57 pályázat közül az erre kijelölt külön bizottság 53 támogatásáról döntött. Az OTKA Bizottság által, a felsıoktatásban, közgyőjteményekben vagy más kutatóhelyen, nem kutatói munkakörben dolgozók kutatóévének támogatására, júniusi határidıvel meghirdetett sabbatical pályázatára beérkezett 14 pályázat közül 11 részesül támogatásban 2010-tıl kezdıdıen Az OTKA Bizottság által 2009-ben bevezetett illetve fenntartott fontosabb intézkedések A pályáztatás folyamatában: - Az OTKA az elızı évi tapasztalatok alapján 2009-ben is pontosította, aktualizálta a pályázati őrlapokat. - Egy kutatónak - vezetı kutatóként egyidejőleg legfeljebb két támogatott OTKA kutatási témája lehet. - A pályázatokban meg kell adni az egyes részt vevı kutatóknak az adott OTKA kutatásra vonatkozó kutatási idı ráfordításuk százalékát. - Az OTKA pályázatok keretében, az intézmények könyvtári adatbázisaik beszerzéséhez a támogatási összeg 5%-t tervezhették be. - A pályázatok pártatlan, külföldi szakértıvel való értékelhetısége érdekében, 2009-ben a társadalomtudományi pályázatok kivételével minden pályázatot, és az évi 6 MFt-nál nagyobb igényő társadalomtudományi pályázatokat is, angol nyelven kellett beadni ben már minden tudományterület esetén, angol nyelven kell beadni a pályázatokat. - A pályázatokat véleményezık, testületi tagok esetében az OTKA ismételten áttekintette és szigorúan ellenırizte az összeférhetetlenségi szabályokat. - Az OTKA szigorúan megkövetelte a titokvédelmi szabályok betartását, a véleményezık nevének anonimitását, az OTKA Bizottság döntése elıtti információk kiszivárogtatásának elkerülését. Az OTKA támogatások teljesítésének ellenırzése terén: - Az OTKA Bizottság a kutatások pénzfelhasználási szabályait évente pontosítja, illetve racionalizálja, amelyet mind a pályázati kiírásokba, mind az OTKA szerzıdésekbe beépít. - Az OTKA fokozott figyelmet fordított az egyes projektek elızı évi maradványaira és ennek függvényében történt az adott évi finanszírozás. - Az OTKA Iroda 2009-ben belsı munkatársaival végezte a projektek pénzügyi elszámolásainak helyszíni ellenırzését, amelyek kiválasztása kockázatelemzés alapján történt. 10

11 Informatikai fejlesztések, ügymenet terén: - Az OTKA elektronikus pályázati rendszerében 2009-ben a bíráltatás folyamatban a konszenzusos vélemény (elektronikus vélemény-egyeztetés) kialakítása mellett, az elektronikus titkos szavazás lehetısége is biztosított volt. - A pályázatok értékelése, az eljárások idıigényét jelentısen lecsökkentve, az OTKA elektronikus rendszerében történik, amelyet mind a hazai, mind a külföldi szakértık szívesen használnak. - A évi rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi jelentésének benyújtása és értékelése elektronikusan, Interneten keresztül történt. - Az OTKA bevonta az intézményeket az elektronikus pályázati és projektkezelési rendszere használatába. A pénzügyi elszámolásokat az intézmények gazdasági részlegének kell az Interneten keresztül az OTKA adatbázisában rögzítenie. - A pályázók, projektvezetık, intézményvezetık folyamatosan figyelemmel kísérhetik az EPR rendszeren keresztül a bíráltatás eredményét, a finanszírozás helyzetét, az elszámolások elfogadását. Az OTKA Iroda ügymenete terén: - Az OTKA folyamatosan egyszerősíti, ezzel gyorsítja a szerzıdéskötések ügymenetét. - A pályázatokkal, szerzıdésekkel, egyedi kérelmekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerőbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda tudományterületi osztályai munkájában tudományos fokozattal rendelkezı kollégiumi referensek vesznek részt. - Az OTKA Iroda a kutatókkal történı kapcsolattartást elsısorban az OTKA elektronikus pályázati rendszerén keresztül intézi, ugyanakkor az Iroda hivatalos leveleinek korszerő iktatására új iktatóprogram kerül beszerzésre. - Az OTKA Iroda, az NKTH-OTKA pályázatokkal kapcsolatosan megnövekedett feladatok miatt, további négy fıvel bıvítette létszámát, összesen 49 fıre. - Az OTKA Iroda ügyviteli munkáját a 2009-ben használatba vett új integrált gazdálkodási információs rendszer, új bérszámfejtı és munkaerı nyilvántartó rendszer, valamint új dokumentumkezelı rendszer segítette. A pályázatok elbírálásának folyamata Az OTKA pályázatoknak, valamint az elért tudományos eredményeknek az OTKA gyakorlata szerinti értékelése nemzetközi összehasonlításban is elismerést vált ki. A zsőrizés objektivitását a különbözı testületekben helyet foglaló szakemberek szigorú, az OTKA törvényben rögzített rotációjával biztosította az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság folyamatosan bıvíti a hazai és a külföldi szakértıkbıl álló szakértıi listáját. Szükségesnek tartja az európai kutatást támogató szervezetekkel együttmőködve egy nemzetközi szakértıi adatbázis létrehozását. Külön szabályzatok rögzítik az összeférhetetlenségi és titkossági szabályokat, amelyeket a pályázatokat véleményezıknek, értékelıknek, valamint az OTKA Iroda munkatársainak is kötelezıen be kell tartani. Az OTKA kutatási pályázatok értékelésének szempontjai: a pályázati program alapkutatás jellege, tudományos jelentısége, újszerősége; a várható eredmények, tudományos és társadalmi hasznosításuk; a kutatás meglévı személyi feltételei, garanciái; a kutatás intézményi, tárgyi, módszertani feltételei; a kért támogatás pénzügyi indokoltsága és realitása; a tervezett kutatói munkaidı-ráfordítás; az eddigi tudományos eredmények (publikációk, hivatkozások); az utóbbi 5 évben lezárult vagy folyamatban lévı OTKA kutatások során elért eredmények. Fontos szempont a pályázati munkaterv, költségterv, várható eredmények, munkaidı-ráfordítás realitása és arányossága. A kutatási, ifjúsági és posztdoktori pályázatok értékelésére az illetékes tudományági zsőri jelöl ki szakértıket. A szakértıi vélemények alapján a zsőri tagjai referálják és rangsorolják a 11

12 pályázatokat. A szakmai zsőrik észrevételei és rangsorai alapján a tudományterületi kollégiumok tesznek javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. A nagyösszegő (átlagosan évi 6 MFt támogatási összeg feletti) kutatási pályázatokat angol nyelven kellett beadni, kivéve azokat, amelyeknek magyar nyelvő beadását az OTKA engedélyezte, mert ezek kutatási programját kizárólag hazai szakértık tudják megfelelıen értékelni. A pályázatok értékelésére a tudományági zsőrik és a tudományterületi kollégiumok hazai és külföldi szakértıket jelöltek ki. A szakértıi vélemények alapján hazai és külföldi szakértıkbıl álló szakértıi ad hoc tudományterületi bizottságok rangsorolták a pályázatokat, és tettek javaslatot a támogatásukra. Ezeknek a pályázatoknak az együttes értékelésére és rangsorolására az OTKA Bizottság elnöke külön interdiszciplináris bizottságot kért fel, amely javaslatot tett az OTKA Bizottságnak a pályázatok végsı rangsorára és támogatására vonatkozóan. A Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (NFM) és az OTKA által, nemzetközileg elismert fiatal kutatók tudományos életpályájának elısegítése érdekében, közösen meghirdetett Norvég pályázatok értékelése hazai és külföldi szakértık véleménye alapján történt. A szakzsőrik, majd a kollégiumok is rangsorolták a pályázatokat. A pályázatok végsı szakmai rangsorolását, külföldi szakértıkkel kibıvített, interdiszciplináris Norvég-OTKA Szakértıi Bizottság végezte és tett javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. Az egész pályáztatási, bírálati folyamat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egyetértésével és jóváhagyásával történt. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett, gazdaságban hasznosuló, innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatok értékelése külsı, hazai és külföldi szakértık, valamint az OTKA szakzsőrik és kollégiumok bevonásával történt. A pályázatok végsı rangsorát az NKTH és OTKA által a két nagy tudományterületre mőszaki- és természettudományok, valamint élettudományok felállított NKTH-OTKA Vegyes Bizottság alakította ki a korábbi vélemények és a bizottsági tagok referátuma, majd titkos szavazata alapján. Az általuk javasolt pályázati rangsor alapján az NKTH elnöke döntött a pályázatok támogatásról. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett, a kutatók nemzetközi együttmőködését elısegítı mobilitás pályázatok értékelése külsı szakértık, valamint az OTKA szakzsőrik bevonásával történt. A pályázatok végsı rangsorát az NKTH-OTKA Mobilitás Bizottság alakította ki a korábbi vélemények és a bizottsági tagok referátuma, majd titkos szavazata alapján. A pályázati rangsor javaslat alapján az NKTH elnöke döntött a pályázatok támogatásáról. Az OTKA Bizottság által meghirdetett nemzetközi együttmőködésben végzett kutatásokra és az együttmőködések kiegészítı támogatására beérkezett pályázatokat külön OTKA Nemzetközi Bizottság, külsı szakértık bevonásával véleményezte, rangsorolta, és javaslatot tett a támogatásukra. A végsı döntést az OTKA Bizottság hozta meg. A publikációs és ismeretterjesztı pályázatokat az erre a célra létrehozott OTKA Publikációs Bizottság értékelte és rangsorolta, javaslatuk alapján a végsı döntést az OTKA Bizottság hozta meg. Az OTKA különbözı nemzetközi együttmőködésekben vállalt feladatot a pályázatok értékelésében, bonyolításában. Az ERANET ERA-Chemistry EU által támogatott, több ország részvételével meghirdetett pályázat keretében az OTKA felajánlotta a saját elektronikus pályázatkezelı rendszere használatát és 2009-ben is részt vett a pályázatok értékelésében. Az OTKA az ESF által koordinált különbözı EUROCORES pályázatokban mőködött közre, amelynek eredményeképpen több hazai nyertes alapkutatási pályázat részesülhetett OTKA támogatásban. Az ERANET PathoGenoMics EU pályázat keretében szintén volt nyertes hazai, OTKA által támogatott alapkutatási pályázat. Az OTKA tudományos referensei több 12

13 esetben vettek részt a European Research Council (ERC) által meghirdetett, és koordinált európai pályázatok értékelési folyamatában. Az OTKA Bizottság az egyes pályázatokról hozott döntését az OTKA Internetes honlapján hozta nyilvánosságra. A szerzıdéskötés, a támogatás felhasználásának szabályai, ellenırzés Az OTKA Bizottság döntésérıl az Iroda értesítette a pályázókat. A testületi és az anonim szakértıi véleményeket a pályázók az OTKA EPR rendszerében megtekinthették, vagy kérésre írásban megkapták. A támogatott pályázatok (projektek) esetében, az OTKA Bizottság elnöke nevében az Iroda (NKTH-OTKA közös szerzıdés esetén az NKTH-val együttesen) szerzıdést kötött a vezetı kutatóval és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel. A szerzıdések elválaszthatatlan melléklete a támogatások teljesítési szabályzata, amely minden évben aktualizálásra kerül. A kutatási szerzıdés ajánlatokat az OTKA Iroda elızetesen egyeztette a kutatókkal, és ezt követıen küldte meg a kedvezményezetteknek aláírásra, elıre kitöltött nyomtatványon. A szerzıdések formai és pénzügyi ellenırzését az Iroda végezte, az elıre meghatározott kritériumok figyelembevételével. A kutatási témákra megkötött szerzıdések alapján az Iroda a költségvetési intézmények részére elıirányzat-átadással átadta, egyéb kutatóhely részére átutalta a szerzıdésben jóváhagyott összeget, amelyrıl a vezetı kutató munkaszakaszonként köteles elszámolni, szakmai beszámolót küldeni. A támogatási összeg keretnyitása az érvényes OTKA szerzıdések alapján történt, annak figyelembevételével, hogy a vezetı kutatónak volt-e az OTKA-val szemben elmaradt elszámolási, illetve beszámolási kötelezettsége. A korábbi években megkötött kutatási szerzıdések adott munkaszakaszra tervezett támogatásainak keretnyitásai az egyes projekteken jelentkezı elızı elszámolások maradványai figyelembevételével történt. Az NKTH-OTKA szerzıdések esetében a pénzügyi utalásokat az NKTH intézte. Az elnyert támogatás felhasználásáról, a kutatómunka elırehaladásáról a vezetı kutatóknak munkaszakaszonként szakmai és pénzügyi beszámolót kell küldeniük, amelyek ellenırzése folyamatos. A következı támogatási részlet finanszírozásának feltétele az elızı jelentés elfogadása. A beérkezett beszámolót szakmailag az illetékes zsőri értékelte, ellenırizte zsőritag vagy - egyedi esetekben - külsı szakértı bevonásával. A formai és pénzügyi ellenırzést az Iroda végezte el. A szakmai és pénzügyi ellenırzés alapján született döntés arról, hogy a kutatás folytatható, a támogatási keret megnyitható. A 2009-ben a kutatómunkáról a vezetı kutatóknak a szakmai részjelentést az EPR-ben kellett rögzíteniük, s ezek értékelése is ott történt. A 2009-ben beküldött 1437 OTKA részjelentés szakmai beszámolói közül a zsőrik 1420 jelentést elfogadtak, többi értékelése folyamatban van. A 2009-ben beküldött részjelentések pénzügyi elszámolásait az intézmények gazdasági részlegei készítették el az OTKA internetes rendszerébe rögzítve, emellett kinyomtatva, aláírva is be kellett küldeniük. A 2009-ben beküldött pénzügyi rész-elszámolások száma 2049, amely több mint a szakmai jelentések száma. Ennek oka az, hogy esetenként az intézményváltás, illetve elılegkérés miatt közbensı elszámolást kellett beküldeni. A pénzügyi jelentések közül 2029 ellenırzése és jóváhagyása az Iroda részérıl 2009-ben megtörtént, a többi folyamatban van. A 2008-ban lezárult 469 kutatás zárójelentése pénzügyi elszámolásának ellenırzése ben 463 projekt estében lezárult, 6 projekt záró-elszámolásának ellenırzése még folyamatban van. A pénzügyi elszámolások alapján a szerzıdések mintegy 30%-ától kért be az Iroda tételes, bizonylatokkal alátámasztott elszámolást, amelyek részben az Irodában végzett rendszeres, valamint a helyszíni pénzügyi ellenırzések során kerülnek figyelembevételre. A jövıben a helyszíni ellenırzésekre kijelölt projektek esetében nem kéri be az Iroda a tételes bizonylatokat, hanem a helyszínen ellenırzi azokat. 13

14 Az OTKA Iroda 2008-ban indította el belsı munkatársaival a projektek pénzügyi elszámolásainak helyszíni ellenırzését. A évi éves ellenırzési terv az 1255 aktív projekt kb. 10%-ának ellenırzését irányozta elı (139 db). Az OTKA Iroda 2009-ben összesen 37 helyszínen, 104 projekt ellenırzését végezte el. A tervben szereplı további projektek ellenırzése az OTKA Irodában történt, amelyekrıl a helyszíni ellenırzésekhez hasonló ellenırzési jegyzıkönyv készült. Az ellenırzések általános tapasztalatai: A projektek általános adminisztrációja jellemzıen megfelelıen történik. A projekteket terhelı kifizetések bizonylatai (néhány esetet kivéve) rendelkezésre álltak. A vezetı kutatók gazdálkodási fegyelme (néhány esettıl eltekintve) megfelelı. A projektek teljes körő gazdasági adminisztrációjának feltételeit minden kutatóhely biztosította. A külföldi beszerzések és utazások során más államok területén kapott bizonylatok elszámolása a kutatóhelyek szakembereinek problémát jelent, ennek megoldására az OTKA Iroda munkatársai segítséget nyújtottak. Az ellenırzések tapasztalatait összefoglalva megállapítható, hogy az OTKA által folyósított állami támogatásokat a kutatási szerzıdésekben foglaltak és a vonatkozó szabályok szerint, a tudományos kutatási tevékenységre fordították. Az OTKA által támogatott kutatások eredményességének értékelése, közzététele A kutatás befejezésekor a tevékenység eredményességérıl és az elıirányzatok felhasználásáról a vezetı kutatók kötelesek - az OTKA Bizottság által jóváhagyott szempontok szerint és a megadott határidıre - zárójelentésüket az OTKA EPR rendszerében elkészíteni. A vezetı kutató a zárójelentés (szakmai és pénzügyi) beküldésére, illetve a hiánypótlásra felszólítást kap adott határidı megjelölésével. Ha a vezetı kutató elmulasztja zárójelentését beküldeni, annak pótlásáig nem részesülhet további OTKA támogatásban. Az el nem számolt támogatást az OTKA visszakövetelheti az OTKA Bizottság elnökének döntése alapján. A zárójelentések szakmai értékelésének szempontjai: mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, illetve igazolt korábbi tudományos feltételezéseket, az új ismereteknek mekkora jelentısége van a szaktudomány szempontjából, milyen volt a kutatáshoz kapcsolódó publikációs tevékenység, az elért eredmények mennyire voltak összhangban a kutatásra fordított támogatással. Külön kérdés az értékelést végzı szakértıkhöz, hogy melyek azok a kutatási eredmények, amelyek tudományos ismeretterjesztésre, illetve további alkalmazott kutatásra, kísérleti fejlesztésre, innovációra alkalmasak, a kutatási eredményektıl milyen társadalmi, gazdasági hasznosulás várható. A zárójelentések szakmai értékelésére, amely az EPR-en keresztül történt, a zsőrik projektenként egy-egy véleményezıt jelöltek ki. A zsőrik a szakértıi vélemények alapján értékelték a kutatási jelentéseket, és javaslatot tettek a minısítésükre: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A zárójelentések pénzügyi elszámolását az OTKA Iroda ellenırizte. Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége a megjelent publikációk, szabadalmak száma, és a publikációk minıségére utaló mérıszámok alapján mérhetı. A 2008-ban lezárult, OTKA által támogatott kutatásokról beküldött 469 zárójelentés értékelése 2009-ben történt meg. Az értékelt zárójelentések közül 12 értékelése még folyamatban van. A zsőrik értékelése alapján a zárójelentések közül 240 kiválóan megfelelt, 165 jól megfelelt, 46 megfelelt minısítést kapott, és 6 zárójelentést nem fogadott el az OTKA. Azok a vezetı kutatók, akiknek a zárójelentéseit nem fogadta el az OTKA Bizottság, lehetıséget kaptak újabb zárójelentés beküldésére, illetve az OTKA Bizottság élt a szankciók alkalmazásával. A beküldött zárójelentésbıl a kutatási témában megjelent publikációk száma - a témavezetık által megadott számok alapján (átlagosan 12 folyóiratcikk/projekt), a bejelentett szabadalmak száma 14