Sándorné dr. Kriszt Éva a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora

Átírás

1 Út a sikerhez!

2 Lotz terem

3 K ö s z ö n t ő A Budapesti Gazdasági Főiskola rektoraként üdvözlöm Önt. A Felsőoktatási Minőségi Díjas intézményünket bemutató kiadványunk reményeink szerint hű képet fest az Intézményünkben folyó szakmai, oktatói és kutatói munkáról csakúgy, mint pezsgő közösségi életünkről. A BGF elődintézményei jogfolytonossága révén több mint százötven éves szakmai múltra tekinthet vissza és közel 20 ezer hallgatót képez. A Főiskolánk székhelyét adó Budapesten három karunk működik a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, a Külkereskedelmi Kar, valamint a Pénzügyi és Számviteli Kar ez utóbbi intézetet működtet Salgótarjánban, míg Gazdálkodási Karunk Zalaegerszegen szervez képzéseket. A BGF gyakorlatorientált gazdasági felsőoktatási intézményként az üzleti tudományok területét teljes körűen lefedve kínál hallgatói számára hasznosítható tudást és a munkaerőpiac által is visszaigazoltan elismert diplomát. A Budapesti Gazdasági Főiskola küldetése, hogy a gazdaság- és társadalomtudományokban, valamint a kapcsolódó tudományágak területén magyar és idegen nyelven, alap-, mester- és felsőoktatási szakképzésben, valamint szakirányú továbbképzésben, nappali, levelező és távoktatási munkarendben, hazánkban és nemzetközileg egyaránt vonzó, európai léptékű, vezető gazdasági felsőoktatási intézmény legyen. Reméljük, kötetünk lapozgatása közben számos hasznos és érdekes információt talál majd Főiskolánkról és betekintést nyer Intézményünk életébe. A Budapesti Gazdasági Főiskola kiadványának olvasásához hasznos és kellemes időtöltést kívánok! Sándorné dr. Kriszt Éva a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora

4 HELYÜNK A FELSŐOKTATÁSBAN Magyarország piacvezető főiskolája, a Budapesti Gazdasági Főiskola, január 1-jén három nagy múltú jogelőd intézmény a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola összevonásával alakult meg. Az integráció során létrejött új intézményben a korábban kialakult hagyományok és szellemiség megtartásával, de az üzleti tudományok területének teljes körű lefedésével egy európai léptékű, gyakorlatorientált gazdasági felsőoktatási intézmény született, mely mára az ország legnagyobb, közel 20 ezer hallgatót képző főiskolája lett. A BGF hasznosítható tudást és elismert diplomát adó képzéseit a munkaerő-piaci igényeket szorosan követve alakította ki. A széles felsőoktatási szakképzési kínálata mellett az üzleti tudományok, a társadalom-, bölcsészettudományok és az informatikai tudományok területén is kínál keresett, piacképes alapképzéseket, valamint az első diploma megszerzése után több mesterképzésen is folytathatják tanulmányaikat a hallgatók. A BGF kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Az Intézmény célja, hogy a széles nemzetközi tudományos-kutatói kapcsolatrendszer révén hallgatói ne csak a hazai, hanem a nemzetközi munkaerő-piacon is jól hasznosítható szakmai ismereteket szerezzenek. A Budapesti Gazdasági Főiskola fejlett oktatási kultúrája révén a végzett hallgatók elméleti szaktudásban jól felkészült, széles látókörű, etikailag igényes, innovatív készségekkel, biztos szakmai tudással, valamint szakma-specifikus idegennyelv-ismerettel rendelkező gyakorlati szakemberként állják meg a helyüket a munka világában. Ezért a BGF-en oklevelet szerzett hallgatók keresettek a munkaerő-piacon, kétharmaduk a diploma megszerzését követő legkésőbb három hónapon belül elhelyezkedik. A BGF a különböző szervezetek által készített munkaerő-piaci felmérések és vizsgálatok során hagyományosan az élmezőnyben végez, a vállalatvezetők és HR szakemberek az alkalmazható tudás szempontjából vezető helyre sorolják képzéseinket. Hasonlóan szép eredményeket ér el Intézményünk a magyarországi felsőoktatási rangsorokban, illetve a felvételi eredmények terén. Intézményünk kiemelt fontosságúnak tartja a folyamatos minőségfejlesztést. Ezen törekvésünk sikerét igazolja a Felsőoktatási Minőségi Díj elnyerése, valamint az ISO 9001: 2009 tanúsítvány. 4 BGF

5 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK, SZERVEZETI TAGSÁGOK A Budapesti Gazdasági Főiskola Magyarország egyik legszélesebb nemzetközi kapcsolatrendszerével rendelkező felsőoktatási intézménye: 5 kontinensen, 43 országban összesen 201 külföldi felsőoktatási intézménnyel tart fenn élő, aktív kapcsolatot. A nemzetközi együttműködéseknek köszönhetően a BGF hallgatói számos nemzetközi kutatásban, képzésben vehetnek részt, valamint egyes szakok végzősei kettős diplomát vehetnek át. Főiskolánk négy szakán választhatók idegen nyelvű alapképzések: a kereskedelem és marketing, valamint a turizmus-vendéglátás szakon angol és német, a pénzügy és számvitel szakon angol, míg a nemzetközi gazdálkodás szakon angol és francia nyelvű képzés is indul. A nemzetközi gazdálkodás szak idegen nyelvű képzéseire jelentkezőknek ezen felül lehetőségük nyílik arra is, hogy a BGF partnerintézményei révén kettős diplomát szerezzenek: az angol nyelven tanulók a holland Avans Hogeschool Breda, vagy a Fachhochschule Frankfurt am Main, míg a franciát választók az Amiens-i Picardie Jules Verne Egyetem oklevelét is megkaphatják a BGF-es diploma mellett. Az alapképzés elvégzését követően hallgatóink Turizmus-menedzsment és Nemzetközi tanulmányok mesterképzéseken angol nyelven is folytathatják tanulmányaikat, valamint elvégezhetik a Cambridge-i székhelyű Anglia Ruskin Egyetem és a Picardie Jules Verne Egyetem, angol, illetve francia nyelvű mesterképzéseit, továbbá az Anglia Ruskin Egyetem doktori (PhD) képzését is. A Hageni Távoktatási Egyetemmel kötött megállapodás eredményeként pedig a német intézmény a BGF hallgatóinak egyes, a magyar képzésben tanult tantárgyait beszámítja. Célunk az új kapcsolatok, valamint a meglévő nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése, amelynek érdekében számos nemzetközi projektben veszünk részt főpályázóként vagy konzorciumi partnerként. A BGF aktív résztvevője az Erasmus hálózatnak: jelenleg 26 ország 150 felsőoktatási intézményével működtet közösen hallgatói, oktatói és személyzeti csereprogramokat, elsősorban finn, francia, német és spanyol területekről. A BGF ezen kívül a magyar felsőoktatásban kiemelkedő ázsiai kapcsolatrendszerrel is rendelkezik, amely japán, kínai, indiai, orosz, tajvani, thaiföldi és vietnámi együttműködések eredményeként jött létre. A határokon átívelő szakmai tapasztalatcsere, közös kutatások megvalósítása érdekében a BGF olyan rangos nemzetközi szervezeteknek a tagja, mint az IAU, a Nemzetközi Egyetemi Szövetség, mely az UNESCO felsőoktatási szervezete, az EUA, az Európai Egyetemek Szövetsége, mely Európa legjelentősebb felsőoktatási szervezete, a EURASHE, mely az európai gyakorlatorientált képzést folytató felsőoktatási intézményeket tömöríti, az EDEN, melynek tagjai távoktatással és e-learninggel foglalkozó intézmények, szakemberek, IFSSO, International Federation of Social Science Organizations, valamint a SPACE, mely az üzleti képzéseket és a nyelvoktatást folytató intézmények európai hálózata. A BGF-en is megtalálható a fiatal közgazdászok nemzetközi szervezete, az AIESEC, melynek fő tevékenysége nemzetközi szakmai csereprogramok összeállítása és megvalósítása, így hallgatóink mintegy 80 országban kapnak lehetőséget szakmai gyakorlatuk elvégzésére. A BGF nemzetközi partnerkapcsolatai 1. Argentína, 2. Ausztria, 3. Belgium, 4. Brazília, 5. Bulgária, 6. Csehország, 7. Dánia, 8. Észtország, 9. Finnország, 10. Franciaország, 11. Görögország, 12. Hollandia, 13. Horvátország, 14. India, 15. Írország, 16. Japán, 17. Kanada, 18. Kína, 19. Lengyelország, 20. Lettország, 21. Litvánia, 22. Mongólia, 23. Montenegró, 24. Nagy-Britannia, 25. Németország, 26. Norvégia, 27. Olaszország, 28. Oroszország, 29. Portugália, 30. Románia, 31. Spanyolország, 32. Svédország, 33. Szerbia, 34. Szlovákia, 35. Szlovénia, 36. Tajvan, 37. Thaiföld, 38. Törökország, 39. Tunézia, 40. Ukrajna, 41. Usa, 42. Új-Zéland, 43. Vietnám BGF 5

6 FELSŐOKTATÁSI RANGSOROK, DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER Az elmúlt években Magyarországon megjelent felsőoktatási rangsorokban mind a felvételi eredmények terén, mind a különböző szervezetek által készített vizsgálatokban az intézmény mindig az élmezőnybe tartozott. Szakemberképzésünk célorientáltságát és gyakorlatiasságát dicséri, hogy a vállalatvezetők és HR szakemberek az alkalmazható tudás szempontjából vezető helyre sorolják szakjainkat. A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében rendszeresen végez széleskörű kutatást hallgatói körében, hogy feltérképezze motivációikat, megismerje továbbtanulási, munkavállalási terveiket, valamint a Főiskolával kapcsolatos elégedettségüket. Emellett a Főiskola a hazai vállalatok körében is felmérést végzett, amely arra kereste a választ, hogy milyenek a tapasztalataik a BGF-en végzett hallgatókkal kapcsolatban, illetve, hogy milyen mértékű szakértelmet, tudást, gyakorlatot és kompetenciát várnak el a frissen diplomázott pályakezdő munkavállalóktól. Felmérésünk eredményei azt mutatják, hogy hallgatóink kedvelik a BGF-et, hiszen az elsőéves hallgatók 74%-a nyilatkozta, hogy jól érzi magát a Főiskolán, közülük minden harmadik kifejezetten szeret az intézményben tanulni. A 2007-ben és 2009-ben végzett hallgatóink közül minden második már a záróvizsga előtt dolgozott állandó munkahelyen, további 30%-uk pedig a végzés után 3 hónapon belül el tudott helyezkedni. A megkérdezettek kétharmada nyilatkozta azt, hogy előnyt jelentett számára, hogy a BGF-en végzett. Az államvizsga után mennyi idő után sikerül elhelyezkedni? már előtte azon a munkahelyen dolgoztam utána 1-3 hónap alatt utána 3-6 hónap alatt utána 6-12 hónap alatt több mint 12 hónap alatt eddig nem tudtam elhelyezkedni Előnyt jelentett-e az elhelyezkedés során a BGF-es végzettség? nagy előnyt jelentett kismértékben jelentett előnyt nem jelentett előnyt inkább hátrányt jelentett nincs erre vonatkozó tapasztalat válaszhiány A felmérés szerint a cégek 53 százalékánál is előnyt jelent a BGF által kiállított oklevél, további 8 százalékuk pedig kifejezetten pozitívan értékeli munkaerő-felvételkor a BGF-es diplomát. Egyöntetűen támogatják a megkérdezett munkaadók a szakmai gyakorlatot, visszajelzéseik szerint mind a pályakezdő fiatalok, mind a vállalatok számára előnnyel jár a gyakorlati képzés. A válaszadók kétharmada hasznosnak tartja, hogy a hallgatók tanulmányaikkal párhuzamosan dolgozzanak, még akkor is, ha a munkavégzés nem kapcsolódik szorosan a tanulmányaikhoz. 6 BGF

7 A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA OKTATÁSI KÍNÁLATA A magyar felsőoktatásban 2006-ban bevezetett Bolognai folyamat legfontosabb eleme az egységes Európai Felsőoktatási Térség -hez történő csatlakozás, amelyben a többciklusú képzési rendszerben (felsőoktatási szakképzés, alap-, mester-, és doktori képzés) szerzett végzettségek Európa-szerte könnyebben összehasonlíthatóak, illetve elismerhetőbbek. Ebben a rendszerben nagyobb a hallgatók, oktatók és kutatók mobilitása, könnyebben utazhatnak és építhetnek nemzetközi kapcsolatokat, vagyis ez a rendszer biztosítja, hogy az uniós polgárok bármelyik tagállamban akadálytalanul továbbtanulhassanak, illetve munkavállalóként, vállalkozóként kamatoztathassák megszerzett ismereteiket, szakképzettségüket. Alapképzési (Bachelor) szakok Andragógia Emberi erőforrások Gazdaságinformatikus Gazdálkodási és menedzsment Kereskedelem és marketing (angol és német nyelven is) Kommunikáció és médiatudomány Közszolgálati Nemzetközi gazdálkodás (angol és francia nyelven is) Nemzetközi tanulmányok Pénzügy és számvitel (angol nyelven is) Turizmus-vendéglátás (angol és német nyelven is) Üzleti szakoktató Osztatlan képzési szakok Közgazdásztanár (kereskedelem-marketing) Közgazdásztanár (vendéglátás-idegenforgalom) Mesterképzések (Master) szakok Az alapképzést követően lehetőség nyílik hallgatóink, illetve más felsőoktatási intézmények hallgatói részére, hogy a BGF-en mesterfokozatot szerezzenek az alábbi szakokon: Tanári mesterképzési szak közgazdásztanári szakképzettség (turizmus-vendéglátás, kereskedelem és marketing) Marketing Nemzetközi tanulmányok (angol nyelven is) Pénzügy Számvitel Turizmus-menedzsment (angol nyelven is) Külföldi társegyetemekkel együttműködve, lehetőséget teremtünk a magyar szakembereknek, hogy az Európai Unióban széleskörűen elismert mesterfokozatot szerezzenek a főiskolánkon folyó képzés keretében: Master of Arts in International Business (angol nyelven), Partnerintézmény: Anglia Ruskin University Aschroft International Business School (Cambridge, Nagy-Britannia) Doktori (PhD) képzés A Budapesti Gazdasági Főiskolán 2010 szeptemberétől az Anglia Ruskin University-vel (Cambridge) együttműködve International Doctorate in Business Studies PhD fokozat szerezhető. BGF 7

8 Szakirányú továbbképzés A már felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek számára több mint 50 különböző szakon kínálunk továbbképzési lehetőséget. Az oktatás korszerű és piacképes ismeretanyagot biztosító tantervek alapján folyik, a kurzusok gyakorlati és speciális ismeretekkel kívánják gazdagítani az adott szakterületen dolgozó, már diplomával rendelkező szakemberek tudását. Felsőoktatási szakképzés szeptembertől a korábbi felsőfokú szakképzés (rövidítve FSZ) helyett felsőoktatási szakképzésekre jelentkezhetnek a felvételizők, melyek 4 féléves gyakorlatorientált képzések. A legfontosabb különbség a korábbi FSZ-hez viszonyítva, hogy csak egyetemek és főiskolák indíthatnak ilyen új típusú képzést, továbbá, hogy a hallgatók oklevéllel zárják tanulmányaikat, és a megszerzett kreditek 75% (összesen legalább 90 kredit) a besorolási alapszakon automatikusan elismerésre kerül. Így az alapképzésen előírt kreditek összegyűjtéséhez már csak további 4 félév szükséges. Felnőttképzés A Budapesti Gazdasági Főiskola Felnőttképzési Központja az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzések mellett cégekhez kihelyezett továbbképzéseket is szervez. A 21. század információs társadalmában az évekkel ezelőtt megszerzett végzettség már nem jelent naprakész tudást, így ennek frissítését és korszerű, új ismeretek, szakképesítések megszerzését kínáljuk. Speciális tanfolyamok A Főiskola különböző oktatási szinteknek megfelelő, széles spektrumú, évek óta keresett, államilag elismert oktatási programokkal áll a partnerek rendelkezésére, valamint a jelenleg biztosított képzési lehetőségeken kívül, konkrét megbízás esetén a BGF készen áll speciális képzési programok és szaktanfolyamok kifejlesztésére megbízói számára. Oktatási programjainkról további információ a karokat bemutató részben, valamint a BGF honlapján ( található. 8 BGF

9 KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG Intézményünk hagyományosan fontos területnek tekinti azon tevékenységeket, amelyek tudományos teljesítmények létrehozására irányulnak. Ezzel összefüggésben hármas cél fogalmazható meg: elsődleges célnak tekintjük, hogy e teljesítmények a gyakorlati képzés követelményeivel összhangban korszerű ismeretekkel és eredményekkel járuljanak hozzá az oktatásban megjelenő ismeretanyag frissítéséhez, tartalmi korszerűsítéséhez; az intézményben felhalmozott tudományos ismeret és szakmai tapasztalat csatolódjon vissza, adjon vissza eredményeket a gyakorlatnak, és ilyen módon járuljon hozzá a gazdálkodó szervezetek eredményesebb működéséhez; noha a fentiekkel összhangban elsődleges célunknak az alkalmazott kutatásokban való részvételt tekintjük, mégis emellett fontosnak tartjuk, hogy eredményesen megjelenjünk az alapkutatások területén is. Az elsőként és másodikként megjelölt terület összefüggést mutat a tekintetben, hogy ha alapvetően eltérő célt képviselnek is végső soron mindkettő eredményei az oktatásba visszacsatolódva is megjelennek. Mindkét terület kereteit sok esetben kutatási pályázati tevékenység, illetve kutatási szerződések biztosítják. A Budapesti Gazdasági Főiskola oktatói, kutatói tollából számos publikáció jelent és jelenik meg. Nagyon sok esetben a fokozatszerzés keretében végzett kutatás, s annak valamilyen formában publikáció keretében történő megjelenése az oktatásban hasznosítódik. A kutatási eredmények egy része is az oktatás során megszerzett tapasztalatokra épül. A publikációs tevékenységet támogatják egyrészt a BGF szintű kiadványok, ezek között az évenként megjelenő Tudományos évkönyv, az Intézmény publikációs termékeiből a legjobbak angol nyelvű válogatását tartalmazó Proceedings of BBS, valamint a karok saját kiadványai is. Szakmai-tudományos konferenciák A Budapesti Gazdasági Főiskola konferencia aktivitása jelentős. Az Intézmény minden évben számos, hazai és nemzetközi szakmai körökben széleskörű érdeklődésre számot tartó konferencia szervezője. A Budapesti Gazdasági Főiskola minden év novemberében, a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan megrendezi két napos tudományos konferenciáját. Hagyományosan a konferencia keretében történik az év legjobb tudományos teljesítményeinek értékelése: a tudományos díjak átadása. A díj három, tudományos szakkönyv, tudományos szakcikk és PhD hallgató tudományos szakcikke, kategóriában kerül átadásra. Több százra tehető a Főiskola munkatársai konferencia-részvételének, tudományos és szakmai közszerepléseinek a száma. Kutatók Éjszakája A Kutatók éjszakáját minden év szeptemberében rendezik meg Európaszerte. A Budapesti Gazdasági Főiskola 2011-ben csatlakozott első ízben a programhoz. Az intézmény négy kara az üzleti tudományokhoz kapcsolódó ismeretterjesztő előadások, interaktív programok, kiállítások keretében mutatja be oktatóink, kutatóink szakmai-tudományos tevékenységét. A Kutatóközpont tevékenysége A Budapesti Gazdasági Főiskola Kutatóközpontja 2010-ben jött létre. A Kutatóközpont kutatási projekteket, tudományos, publikációs és innovációs tevékenységeket koordinál, csoportos és egyéni kutatási aktivitásokat támogat, a TDK-tevékenységet segíti, a Főiskola élenjáró tudományos közleményeinek bemutatását célzó kiadványokat szerkeszt és ad ki, nemzetközi tudományos konferenciákat, workshopokat rendez, valamint koordinálja a doktori iskolai tevékenységet. A Kutatóközpont keretei között működik az Anglia Ruskin University Collaborative Research Center (ARU CRC), amelynek tagjai a BGF ARU által elismert oktatói supervisor (témavezető) vagy co-supervisor (társ- témavezető) minőségben. BGF 9

10 TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR A Tudományos Diákkör egy olyan önképzési forma, mely lehetőséget biztosít a hallgatók számára, hogy elmélyítsék, és a gyakorlatban alkalmazzák a kötelező tananyaggal kapcsolatos ismereteiket, elő-segíti a tantervi tananyagot meghaladó ismeretek elsajátítását és megismerteti a hallgatókkal a tudományos kutatómunka végzésének szakmai kritériumait, valamint szépségeit. A tudományos diákköri munka egy folyamatos, közös műhelymunka a hallgatók és konzulenseik között, melynek eredményeit TDK-dolgozat formájában nyújthatják be a hallgatók az évente megrendezésre kerülő Tudományos Diákköri Konferenciákon. A TDK konferencia ugyanakkor nem csak egy lehetőség az önálló munka bemutatására, hanem verseny is, ahol a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt dolgozatok és szerzőik egyrészt díjazásban részesülnek, másrészt pedig jogot szerezhetnek a kétévente megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre, ami a legjelentősebb fórum a hazai felsőoktatásban a hallgatók tudományos szakmai munkáinak bemutatására. Főiskolánk hallgatói rendszeresen részt vesznek és eredményesen szerepelnek az országos megmérettetésen. A TDK keretei között folytatott tudományos tevékenység a tehetséggondozás egyik legfontosabb formája, elősegíti a hallgatók tudományos kutatói pályán való elindulását, az oktatók számára pedig lehetőséget ad a szakmai utánpótlás, valamint a mester-, és a doktori képzésre jelentkezők szakmai-tudományos tevékenységének megismerésére. SZAKKOLLÉGIUMOK A Főiskola Szakkollégiuma az alap-, és mesterképzések nappali munkarendű hallgatóinak szellemi és közösségi műhelyeként működik. A Szakkollégium magas színvonalú szakmai képzést folytató, közösségformáló, autonóm intézmény, melynek célja közgazdasági, üzleti, és társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség kinevelése, a tehetséges hallgatók támogatása. A Szakkollégium céljait a hallgatói öntevékenységre épülő előadássorozatok, kurzusok, viták szervezésével, a demokratikus magatartásforma elsajátítását segítő önkormányzat és a vélemények sokszínűségét biztosító nyilvánosság megteremtésével, a közös értékeken, együttes cselekvésen alapuló életforma kereteinek kiépítésével, valamint a szakmai nyelvtanuláshoz szükséges feltételek biztosításával kívánja megvalósítani. A kari szakkollégiumi önkormányzatok kapcsolatot tartanak a BGF Kutatóközpontjával, a Főiskola más karainak szakkollégiumi önkormányzataival, továbbá más felsőoktatási intézmények szakkollégiumával és az Alumni rendszeren belül a volt szakkollégistákkal, valamint a hallgatói szervezetekkel, különös tekintettel a Magyar Közgazdasági Társaság hallgatói tagozatára, valamint az AIESEC-re. A Főiskola szakkollégiumainak feladatait, céljait a BGF Szak- kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. 10 BGF

11 A Főiskola szervezete, felépítése és irányítási rendszere szenátus rektor gazdasági tanács Rektorátus alapozó intézetek karok szakmai intézetek A főiskola szervezeti felépítésének egyszerűsített organogramja területi intézet Szenátus A Főiskola döntéshozói, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési jogkörrel rendelkező, 20 főből álló testülete. A Szenátus elnöke a rektor, titkára a Főiskola főtitkára. A Szenátus, mint a Főiskola legfőbb döntéshozó fóruma dönt szervezeti és működési, személyi, oktatási, tudományos és gazdálkodási kérdésekben, továbbá döntést hoz kitüntetések és címek adományozásával kapcsolatosan és mindazon kérdésékben, amelyeket a Főiskola szervezeti és működési rendje számára meghatároz. Gazdasági Tanács A Gazdasági Tanács a Főiskola feladatai végrehajtásának megalapozásában, a rendelkezésére bocsátott források, eszközök, a közpénz, a közvagyon hatékony és felelős használatát segítő gazdasági stratégiai döntéseket előkészítő és végrehajtásuk ellenőrzésében részt vevő, a fenntartói döntések előkészítésében közreműködő testület. Rektorátus A Főiskola működését a rektor, a rektorhelyettesek, a gazdasági és műszaki főigazgató, a főtitkár, a főiskolai szintű központi igazgatási, szervezési, ellenőrzési, gazdasági-műszaki és szolgáltatási egységek irányítják. Alapozó intézetek A Főiskola önálló igazgatással rendelkező intézeti tanszékeket és tanszéki osztályokat magában foglaló szervezete, ahol elsősorban a hallgatók alapozó képzése folyik. Közgazdasági és Módszertani Intézet Közgazdasági Intézeti Tanszék Módszertani Intézeti Tanszék Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Intézeti Tanszék Karok A karok a Főiskola olyan oktatási és igazgatási szervezeti egységei, amelyek egy vagy több, szakmailag összetartozó szakon folyó alap-, mesterképzések, szakirányú továbbképzések, valamint a felsőfokú szakképzés feladatainak ellátását és az ehhez kapcsolódó kutatómunkát szervezik és biztosítják. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg (GKZ) Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (KVIK) Külkereskedelmi Kar (KKK) Pénzügyi és Számviteli Kar (PSZK) Szakmai intézetek A szakmai intézet egy vagy több karhoz tartozó, intézeti tanszékeket, tanszéki osztályokat magában foglaló, a képzés és a tudományos kutatómunka meghatározott feladatainak megvalósítására létrehozott szervezeti egység. Kereskedelem és Marketing Intézet (KKK és KVIK) - Marketing Intézeti Tanszék (KKK) - Kereskedelem Intézeti Tanszék (KVIK) Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézet (PSZK) - Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék - Gazdaságinformatikai Intézeti Tanszék Nemzetközi Gazdálkodás Intézet (KKK) - Nemzetközi Ügyletek és Logisztikai Intézeti Tanszék - Világgazdaság és Nemzetközi Kereskedelem Intézeti Tanszék Pénzügy és Számvitel Intézet (PSZK) - Pénzügy Intézeti Tanszék - Számvitel Intézeti Tanszék - Kontrolling-Ellenőrzés Intézeti Tanszék Társadalomtudományi Intézet (KKK) - Alkalmazott Kommunikáció Intézeti Tanszék - Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék - Társadalmi Kommunikáció és Média Intézeti Tanszék Turizmus-Vendéglátás Intézet (KVIK) - Turizmus Intézeti Tanszék - Vendéglátás Intézeti Tanszék Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet (KVIK) - Pedagógiai Intézeti Tanszék - Testnevelési Intézeti Tanszék Területi intézet A Pénzügyi és Számviteli Karhoz tartozó Salgótarjáni Intézet, mint területi intézet több szakterület oktatására és művelésére kialakított, összetett oktatási feladatokat ellátó oktatási szervezeti egység. BGF 11

12 BGF Külkereskedelmi Kar A Külkereskedelmi Kar története 1957-ig nyúlik vissza. Ekkor jött létre a hazai külkereskedelem számára a nyelveket beszélő, magasan kvalifikált szakembereket képző Külkereskedelmi Levelező Iskola. Az iskola 1962-ben átalakult önálló Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskolává, majd 1971-ben az intézmény Külkereskedelmi Főiskola elnevezéssel főiskolai rangot kapott ben kezdődött meg nemzetközi együttműködésben az angol és francia nyelvű szakmai oktatás januárjától az integrációt követően a BGF Külkereskedelmi Karaként működik tovább. A Karon több ezer hallgató tanul a különböző típusú képzési programokon. A Külkereskedelmi Kar küldetése, hogy egyfelől a közgazdaságtudomány mindenkori eredményei alapján elméletileg is felkészült, értelmiségi kvalitásokkal rendelkező, de alapvetően gyakorlati irányultságú, legalább két idegen nyelven tárgyalóképes és különösen a nemzetközi gazdálkodás, az áruforgalom, a kereskedelempolitika, a vállalkozások, a marketing, a logisztika témaköreiben, továbbá az Európai Unió szabályrendszerében járatos üzletembereket képezzen, akik akár egyszemélyes vállalkozóként is megkezdhetik pályafutásukat. Másfelől célkitűzése olyan szakemberek képzése is, akik két-három idegen nyelv magas szintű ismeretével a kommunikáció, a public relations és reklám, a média intézményeiben, illetve munkahelyein, valamint az egyes nemzetközi kapcsolati, szakdiplomáciai ágak különböző területein, hazai és nemzetközi intézményeknél elemző, szervező, irányító, illetve szakfordítói és tolmácsolási feladatokat láthatnak el. A Kar oktatási programjai Alapképzési (Bachelor) szakok Kereskedelem és marketing marketing kommunikáció specializáció marketing menedzsment specializáció minőség menedzsment specializáció Kommunikáció és médiatudomány multikulturális kommunikáció specializáció PR és szóvivői specializáció regionális kapcsolatok és pályázati kommunikáció specializáció Nemzetközi gazdálkodás (magyar/angol/francia nyelven) gazdaságdiplomácia specializáció külgazdasági vállalkozás specializáció nemzetközi üzleti kommunikáció specializáció szállítmányozás-logisztika specializáció Nemzetközi tanulmányok Mesterképzési (Master) szakok Marketing Nemzetközi tanulmányok (magyar/angol) Európa-tanulmányok specializáció Nemzetközi gazdasági kapcsolatok specializáció Székhelyen kívüli képzési formában is: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvár MA in International Business Brit Mesterdiploma a Cambridge-i Anglia Ruskin University Ashcroft International Business School 12 BGF Dr. Szemlér Tamás dékán

13 FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK Kommunikáció és média felsőoktatási szakképzés Kommunikátor szakirány Moderátor szakirány Nemzetközi gazdálkodás felsőoktatási szakképzés Európai uniós üzleti szakirány Külgazdasági szakirány Nemzetközi szállítmányozás és logisztika szakirány Szakirányú továbbképzések Alkalmazott marketing Ázsiai interkulturális menedzsment Bormarketing Civil szervezetek kommunikációja és menedzsmentje Elektronikus üzleti menedzsment Export-import menedzsment Élelmiszermarketing Logisztika és szállítmányozás Marketingtervező Public Relations és szóvivő Reklám Szakdiplomácia és EU kapcsolatok Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács TQM minőségügyi menedzsment BGF 13

14 Kutatási / publikációs tevékenység a karon A BGF Külkereskedelmi Kar oktatói kutatási és publikációs tevékenysége jellemzően az alábbi tudományterületekhez kötődik: a közgazdaság- és gazdálkodástudományhoz, a kommunikáció és médiatudományokhoz, valamint a nyelvtudományokhoz. Az ezeken a területeken publikált szakcikkek, tanulmányok, könyvfejezetek, kötetek, jegyzetek száma közötti évente. A Kar több szakmai periodikát jelentet meg (KKK Szakmai Füzetek, EU Working Papers, Nyelvtudományi füzetek, a Médiakutató Alapítvány és a Brand Content Kft-vel közösen kiadott Médiakutató című kiadvány). A Kar oktatói jelentős szerepet vállalnak a hazai és nemzetközi tudományos életben. Számos kollégánk tagja az MTA különböző szaktudományi bizottságainak, a Magyar Rektori Konferencia egyes bizottságainak, nemzetközi és hazai szakmai szervezeteknek. Karunk egy-egy oktatója elnyerte az Unesco professzor, illetve a Jean Monnet Chair címet. A kari tudományos tevékenység elismerését jelzi, hogy a BGF-en megalakult Kutatóközpont vezetésére Karunk egyik vezető oktatója kapott felkérést. 14 BGF

15 Vállalati kapcsolatok A vállalati kapcsolatok területén együttműködünk multinacionális cégekkel, belföldi vállalkozásokkal, szövetségekkel, szakmai szervezetekkel. A munkaadói oldallal való együttműködés szorosabbá tétele, hallgatóink szakmai gyakorlatának hatékonyabb szervezése érdekében 2002 óta Karrier Irodát működtetünk. Az elmúlt években kiemelt partnereink voltak, akik szakmai gyakorlaton fogadták hallgatóinkat: a Colgate-Palmolive Magyarország Termelő Kft., Budapest Bank Nyrt., Citibank Nyrt., Procter and Gamble, IBM Hungary ISSC Kft., Robert Bosh Elektronikai Kft., Johnson Diversey Magyarország Kft., Samsung Magyarország Kft., HVB Bank, Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft., Magyar Nemzeti Bank, General Electric Hungary Zrt., Fővárosi Gázművek, Henkel Magyarország, British American Tobacco Hungary, DECATHLON - Tízpróba Magyarország Kft., Exxon Mobil, Morgan Stanley, Unilever, SCHENKER Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft., Direkt Marketing Szövetség, AB InBev Magyarország, Avis Budget Group BSC, BUNGE Zrt., DHL Express Magyarország Kft., FrieslandCampina Hungária Zrt., MOL Nyrt. A cégekkel közösen előadásokat, workshopokat, próbainterjúkat, személyre szóló karriertanácsadásokat szervezünk. Mindemellett bővül a címzetes főiskolai docensek és tanárok, valamint külső meghívott, hazai és külföldi vendégelőadóink köre. Ezen kívül a Karon szervezett egyes események, mint pl. állásbörzék, Alumni-találkozók, zárvóvizsga- elnöki tájékoztatók, kari nyílt napok, szakmai és kulturális rendezvények, kon- ferenciák, kötetlen szakmai reggelik keretet adnak az üzleti és intézményi szféra képviselőivel való célzott találkozásokra, a tapasztalatok kicserélésére. Nemzetközi kapcsolatok Az európai felsőoktatási programok révén (Socrates/Erasmus) számos európai felsőoktatási intézménnyel folytatunk hallgatócserét. A Külkereskedelmi Kar nemzetközi kapcsolatrendszere három kiemelt területhez kötődik. Speciális nyelvi képzési programjaink révén erős keleti és távol-keleti kapcsolatrendszer alakult ki Oroszországgal (Puskin Intézet, Krasznojarszki Egyetem), Ukrajnával (Kijevi Állami Egyetem) és ázsiai intézményekkel (Japán: Josai Egyetem, Ritsumeikan Egyetem; Kína: Tianjin Egyetem; India: MICA University; Törökország: Istanbul Aydin University). Közel 18 éve folyik francia és angol nyelvű képzés külföldi társegyetemekkel és főiskolákkal együttműködésben: erős a francia kapcsolati rendszer (Picardie Jules Verne Egyetem, Amiens) és kiválóan működik az Avans Hogeschool-lal (Breda, Hollandia) közös programunk, ahol a hallgató tanulmányai lezárásával magyar és holland főiskolai diplomát kap. Újabban a Fachhochschule Frankfurt am Main-nal együttműködésben indítunk képzést, amelyen a tanulmányaikat sikeresen végző hallgatók megkapják a magyar és a német intézmény oklevelét.

16 BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar A BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar elődje az 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémia volt, amely 1899-ben a Keleti Kereskedelmi Akadémiával bővülve a közép-európai térség, ezen belül az Osztrák-Magyar Monarchia első kereskedelmi főiskolája volt. Ebben az iskolában képezték a kereskedelem és a bankvilág szakembereit. A II. világháború után, egészen 1962-ig középfokú kereskedelmi iskola működött az Alkotmány utcai patinás épületben, amely a képzés újjászervezésével először felsőfokú kereskedelmi szakiskola lett, majd a tradíciókra alapozva 1969-ben Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola elnevezéssel főiskolai rangot kapott. Az intézmény az önálló idegenforgalmi szakot is kifejező mai elnevezését végül 1992-ben nyerte el, majd január 1-től pedig a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karaként működik. Dr. Zimányi Krisztina dékán A KAR OKTATÁSI PROGRAMJAI Alapképzési (Bachelor) szakok Kereskedelmi és marketing (magyar/angol/német nyelven) kereskedelmi specializáció kereskedelmi logisztika specializáció kereskedelmi kommunikáció specializáció Turizmus vendéglátás (magyar/angol/német nyelven) vendéglátás és szálloda specializáció idegenforgalom és szálloda specializáció Üzleti szakoktató kereskedelmi specializáció vendéglátói specializáció Andragógia turisztikai andragógia specializáció művelődésszervező specializáció Az angol nyelvű turizmus-vendéglátás képzésünk rendelkezik az Institute of Hospitality UK akkreditációjával is. Osztatlan képzési szakok Közgazdásztanár (kereskedelem-marketing) Közgazdásztanár (vendéglátás-idegenforgalom) Mesterképzési (Master) szakok Turizmus-menedzsment (angol nyelven is) Tanári mesterképzési szak közgazdásztanári szakképzettség Kereskedelem és marketing Turizmus-vendéglátás 16 BGF

17 FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés Kereskedelmi szakirány Kereskedelmi logisztika szakirány Marketingkommunikáció szakirány Turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés Turizmus szakirány Vendéglátó szakirány Szakirányú továbbképzések Áruismeret és fogyasztóvédelem Protokoll és rendezvényszervező Szaknyelvpedagógia Turizmus desztinációs menedzsment Turizmus-szálloda vállalkozási Vállalati (szervezeti) kommunikáció Vevőkapcsolat-menedzsment BGF 17

18 KUTATÁSI / PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG A KARON A Karon sokirányú, a szakképzés irányával és céljaival összhangban lévő tudományos munka, kutatás-fejlesztési tevékenység folyik. A tudományos munka bázisai a szakmai intézetek, az egyes intézeti tanszékek, tanszéki osztályok, valamint az ezek együttműködésével kialakított munkacsoportok. A hazai és a multinacionális vállalatok felkérésére több kutatási témában is részt vesznek oktatóink. A tudományos tevékenység része a tananyagok fejlesztése, új képzési programok és ehhez kapcsolódó szakanyagok, új tankönyvek, jegyzetek írása. Az elmúlt évek során számos szakkönyv, tankönyv, jegyzet és tudományos szakcikk született a karon. Az oktatók szakmai kutató tevékenysége alapján elkészült szakanyagok elsősorban a turizmus területén a főiskolai szakképzéseken túl, a gazdasági élet különböző területein is felhasználásra kerülnek. A tudományos munka másik fő iránya a főiskolai szakmai képzés gyakorlati jellegével összhangban az alkalmazott kutatási-fejlesztési tevékenység. Ilyen munkákat végeztünk több nagy hazai és nemzetközi vállalat részére: pl. MÁV Cargo, Coca-Cola, Unilever, Danubius Hotels Group. 18 BGF

19 HAZAI ÉS KÜLFÖLDI SZAKMAI KAPCSOLATOK A Kar az elmúlt évtizedekben kialakított, rendkívül sok területre kiterjedő, kölcsönös és intenzív nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Az évek során közel száz külföldi felsőoktatási intézménnyel hoztunk létre munkakapcsolatot (oktatók és hallgatók cseréje, közös kutatások). Az Európai Unió országai mellett az USA, Kanada, Thaiföld, Montenegro, Kína, Ukrajna és Vietnám több intézményével alakult ki az együttműködés valamilyen formája. Legfontosabb partnereink: Manchester Metropolitan University; Rajabhat Universities, Thaiföld; Fachhoschschule Kempten; Fachhochschule Hof; Université du Havre, Le Havre.

20 BGF Pénzügyi és Számviteli Kar A Pénzügyi és Számviteli Kar története visszavezethető a hazai felsőfokú gazdasági szakemberképzés közös eredetére, az 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémiára, majd az 1899-ben alapított Keleti Kereskedelmi Akadémiára. Szorosabban véve azonban a Számviteli Főiskola évi megalakulását tekinthetjük a főiskola alapítási dátumának, az intézmény az 1970/71. tanévben kapta a Pénzügyi és Számviteli Főiskola nevet. Az 1971/72-es tanévtől Zalaegerszegen, a következő tanévtől pedig Salgótarjánban létesült a főiskolának területi intézete. Ezzel a hazai pénzügyi és számviteli felsőfokú szakemberképzés zászlóshajójává vált, mely január 1-től a BGF Pénzügyi és Számviteli Karaként működik. Dr. Heidrich Balázs dékán A KAR OKTATÁSI PROGRAMJAI Alapképzési (Bachelor) szakok Emberi erőforrások Gazdaságinformatikus logisztikai informatikus specializáció pénzintézeti informatikus specializáció Gazdálkodási és menedzsment statisztikus elemző specializáció szolgáltatás menedzsment specializáció Team Business specializáció Pénzügy és számvitel (magyar/angol nyelven) pénzügy specializáció számvitel specializáció Mesterképzési (Master) szakok Pénzügy vállalati pénzügy specializáció Számvitel vezetői számvitel specializáció ellenőrzés és könyvvizsgálat specializáció 20 BGF

21 FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK Emberi erőforrások felsőoktatási szakképzés Humánpolitikai szakirány Személyügyi szakirány Gazdálkodási és menedzsment felsőoktatási szakképzés Kis- és középvállalkozási szakirány Projektmenedzsment szakirány Gazdaságinformatikus felsőoktatási szakképzés (nincs szakirány) Pénzügy és számvitel felsőoktatási szakképzés Államháztartási szakirány Nonprofit szakirány Pénzintézeti szakirány Vállalkozási szakirány Szakirányú továbbképzések Adó- és pénzügyi ellenőrzési szakközgazdász Államháztartási gazdálkodási szaktanácsadó Államháztartás pénzügyei szakközgazdász Államháztartási szakokleveles jogász Business Coach Controlling szakközgazdász Európai uniós projekttervező és finanszírozási Közgazdálkodás, közpénz menedzsment Közműszolgáltatási gazdálkodási szaktanácsadó Közműszolgáltatási mérnök-közgazdász Makrogazdasági elemző Mérnök-közgazdász (főiskolai) Önkormányzati gazdálkodás-szervező szakközgazdász Pénzintézeti informatika szakközgazdász Pénzintézeti kockázatelemző szakközgazdász Pénzügy adó-, illeték-, vám Pénzügyi controller és tanácsadó szakközgazdász Üzleti és HR menedzsment Üzleti informatika szakközgazdász Vállalkozásgazdálkodási menedzser Vállalkozások pénzügyei szakközgazdász Vállalkozások számvitele szakközgazdász BGF 21

22 KUTATÁSI / PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG A KARON A Kar oktatói által művelt és oktatott tudományágak többségének alapvető jellemzője a folyamatos változás, tartalmi megújulás. Ezért az itt dolgozó oktatók számára a tananyagok és segédleteik fejlesztése nemcsak szakmai lehetőség, hanem alapvető elvárás is. Ezt jól reprezentálják a különböző kiadványok (szakkönyv, tankönyv, jegyzet), amelyek széles körben oktatási intézményekben, gyakorlati szakterületeken dolgozók körében, szakmai tudományos közegben ismertek és használtak. Az elmúlt évek fejlesztési munkája eredményeként számos hazai és nemzetközi publikáció jelent meg. A Kar, az intézetek és a szaktanszékek oktatói a szakma kiváló képviselői, akik országos és nemzetközi szervezetek tagjai, illetve vezető képviselői is egyben.

23 HAZAI ÉS KÜLFÖLDI SZAKMAI KAPCSOLATOK A kar kiterjedt belföldi és külföldi kapcsolatrendszert alakított ki, több vállalattal is szoros kapcsolatban áll. Partnereink közé tartoznak a szakkönyvkiadók, mint pl. a Perfekt, a Saldo, a Nemzeti Tankönyvkiadó, a nagy könyvvizsgáló cégek, számos állami, önkormányzati szerv és nonprofit szervezet. Több külföldi felsőoktatási intézménnyel képzési együttműködésünk van: a Paris X (Nanterre) Egyetem, a Conservatoire National des Arts et Métiers (CNAM), Ecole Management de Normandie, Le Havre Polytechnic és a Hageni Távoktatási Egyetem. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a szakmai szervezetekkel, pl. kamarákkal, pénzintézetekkel, és természetesen a társintézményeinkkel fennálló szoros kapcsolatoknak. A gyakorlati szakembereket, vállalatvezetőket is bekapcsoljuk az oktatási munkába. BGF 23

24 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Az 1971/1972-es tanévben a Pénzügyi és Számviteli Főiskola kihelyezett tagozataként indult a főiskolai közgazdászképzés Zalaegerszegen. A fellendülő gazdasági élet, a vidéki szakemberhiány kielégítése tette szükségessé a kihelyezett képzés indítását. Így a Gazdálkodási Kar története szorosan összefonódik a Pénzügyi és Számviteli Kar életének alakulásával, történetével. Az 1980-as évektől a képzési kínálat folyamatosan bővült, a hallgatói létszám emelkedett ben az anyaintézmény integrálódott a három budapesti székhelyű főiskolával létrehozott Budapesti Gazdasági Főiskolába. A hallgatói létszám tovább emelkedett, a képzési szerkezet és képzési kínálat is egyre bővült. A zalaegerszegi közgazdászképzés ismert és elismert lett az országban. Dr. Solt Katalin dékán 2011 januárjában, a képzés 40. jubileumi évében a Zalaegerszegi Intézet önálló kari státuszt kapott, így Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg néven a BGF negyedik önálló kara lett. A karrá válás új perspektívát kínál a zalaegerszegi felsőoktatás hosszú távú fejlődésére, mivel a kar képzéseivel a tényleges regionális igényeket és a vidéki értelmiségképzés feladatait szolgálja. A KAR OKTATÁSI PROGRAMJAI ALAPKÉPZÉSI (BACHELOR) SZAKOK Gazdaságinformatikus logisztikai informatikus specializáció pénzintézeti informatikus specializáció Gazdálkodási és menedzsment szolgáltatás menedzsment specializáció vállalkozásszervező specializáció Pénzügy és számvitel (magyar/angol nyelven) pénzügy specializáció számvitel specializáció Közszolgálati MESTERKÉPZÉSI (MASTER) SZAK Pénzügy vállalati pénzügy specializáció közpénzügyek specializáció 24 BGF

25 FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSEK Gazdálkodási és menedzsment felsőoktatási szakképzés Kis- és középvállalkozási szakirány Projektmenedzsment szakirány Gazdaságinformatikus felsőoktatási szakképzés (nincs szakirány) Közszolgálati felsőoktatási szakképzés (nincs szakirány) Pénzügy és számvitel felsőoktatási szakképzés Államháztartási szakirány Nonprofit szakirány Pénzintézeti szakirány Vállalkozási szakirány SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK Adó-és pénzügyi ellenőrzési Civil szervezetek kommunikációja és menedzsmentje Controlling szakközgazdász Európai Uniós projekttervező és finanszírozási Logisztika és szállítmányozás Pályázati projektmenedzsment Pénzintézeti kockázatelemző szakközgazdász Pénzügy adó-, illeték-, vám Mérnök közgazdász (főiskolai) Vevőkapcsolat-menedzsment KUTATÁSI/PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG A KARON Oktatóink mindegyike több szakmai testületnek is tagja: pl. a Magyar Közgazdasági Társaságnak, a Könyvvizsgálói Kamarának, a Számviteli Szakemberek Egyesületének. Minősített oktatóink tagjai az MTA Köztestületének. Kutatási területükhöz kapcsolódóan rendszeresen részt vesznek hazai és nemzetközi szakmai konferenciákon. A Gazdálkodási Kar oktatóinak kutatási és publikációs tevékenysége a közgazdaságtudomány mellett más területeket is felölel: matematika, informatika, társadalomtudomány, önkormányzati pénzügyek, területfejlesztés, idegenforgalom, turisztika területén publikálnak a kar oktatói. A tudományos tevékenység eredményei jelenleg az intézmény által kiadott jegyzetekben, tankönyvekben, szakkönyvekben, illetve szakcikkekben realizálódnak, de a kar törekszik önálló kari kiadványok megjelentetésére is. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI SZAKMAI KAPCSOLATOK A kar az elmúlt évtizedekben a Zalaegerszegi Intézet által kialakított széleskörű kapcsolatrendszert folyamatosan ápolja és bővíti. Partnerei közé tartoznak a régió és a Dunántúl társintézményei mellett a nagyobb önkormányzatok, pénzintézetek, kis- és középvállalkozások, könyvvizsgáló cégek, illetve a kamarák. A térség nonprofit szervezeteivel, szakmai szervezeteivel is jó kapcsolatokat épített ki a kar. A Kar szakmai, társadalmi és munkaerő-piaci kapcsolatok elmélyítésére, a gyakorlatorientált képzés megőrzésére irányuló tevékenységét a Társadalmi Tanács támogatja. A nemzetközi kapcsolatok terén korábban a PSZK külkapcsolataira építettük a hallgatói, oktatói mobilitást, szakmai kapcsolatokat. Az utóbbi időben önállóan is építjük nemzetközi kapcsolatainkat. Reményeink szerint sikerül kiaknázni a földrajzi elhelyezkedésünkből adódó lehetőségeket a határon átnyúló projektek megvalósítására. BGF 25

26 A FŐISKOLA INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FEJLESZTÉSE A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az elmúlt évtizedben több nagyszabású beruházás valósult meg a Főiskola karain. A Főiskola Markó utcai műemlék épületében a belső udvar átépítésével és üvegtetős lefedésével létrejött egy 320 férőhelyes, többfunkciós közösségi tér, mely egyaránt alkalmas oktatásra, valamint konferenciák és rendezvények (állásbörzék, diplomaosztók, ünnepségek, fogadások stb.) megtartására. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Alkotmány utcai épületének belső udvarán 2008-ban az intézmény saját forrásból modern belső tereket, egy 266 fős előadót és egy Aulát hozott létre. A Bu-zogány utcai telephelyen elsősorban az elméleti oktatást segíti a létrehozott 500 férőhelyes többfunkciós nagyelőadó-közösségi tér, továbbá több kis és közepes méretű terem, valamint 2 db idegen nyelvi és számítástechnikai laboratórium. A 10 éves a BGF sport és kulturális nap keretén belül 2010 áprilisában vehették birtokba hallgatóink és dolgozóink a Külkeres- kedelmi Kar 192,8 millió forintból felújított sportcsarnokát. A fejlesztés során a pályába süllyeszthető színpadot is építettek, így a multifunkciós épület kisebb koncerteknek is helyet adhat. A Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézetében 2010 szeptemberében került átadásra a geotermikus energiát hasznosító, teljesen akadálymentesített, háromszintes, mintegy 1513 négyzetméter alapterületű Infocentrum. Az épület földszintjén intézeti könyvtár, webkabinet és kutatószobák működnek, az első emeleten tantermek kaptak helyet, a tetőtér pedig tudományos konferenciák, rendezvények helyszíneként szolgál. 26 BGF

27 A Főiskola Markó utcai épületének legfőbb nevezetessége a Lotz-terem, amelyet a 19. század nagy klasszicizáló festői, Lotz Károly és Than Mór képei díszítenek. A díszterem pannóit és freskóit a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanárainak művészeti vezetésével nagy gonddal és szakértelemmel 2010 nyarán restaurálták, majd a következő évben megújultak a díszterem falai, ablakai is nyarán a Budapesti Gazdasági Főiskola fővárosi épületein komplex energiahatékonysági felújítási programot hajtott végre európai uniós támogatás igénybevételével. A beruházások nagyban hozzájárultak az épületek hőtartásának növeléséhez, ezen keresztül az üzemeltetési költségek jelentős csökkenéséhez, de a felújításoknak köszönhetően nagymértékben javult a hallgatói, oktatói, dolgozói légkör és komfortérzet is. A felújítási program keretében a Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Alkotmány utcai patinás épületén az eredeti fa ablakokkal megegyező, de új, hőszigetelő ablakok kerültek beépítésre, az utcai homlokzat speciális műemléki vakolattal újult meg, a padlástérben pedig hőszigetelő réteg került elhelyezésre. A Külkereskedelmi Kar mátyásföldi campusán mind az oktatási épületen, mind a kollégiumon teljes körű nyílászárócsere valósult meg. A hallgatók gyakorlati oktatásának erősítése, a képzések munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása, a végzett hallgatók elvárt kompetencia-fejlesztése érdekében Markó utcai épületünkben gyakorlati képzési helyek kerültek kialakításra. A Központi Gyakorlati Képzőhely az épület korábban használaton kívüli alagsorában, teljesen önálló használatú utcai bejárattal, 400 négyzetméteren jött létre, melyben a legújabb követelményeknek megfelelő modern irodai környezetben végezhetik el a hallgatók kötelező szakmai gyakorlatukat piaci szereplők bevonásával, valós üzleti környezetben. A képzőhelyen TanUtazási Iroda, ügyviteli iroda, call center, kommunikációs iroda és fókuszlabor áll a hallgatók rendelkezésére. BGF 27

28 HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK Könyvtár A Főiskola mind a négy kara és a Salgótarjáni Intézet nyilvános könyvtárként működik, továbbá felsőoktatási szakkönyvtárral rendelkezik, ahol a hallgatók hozzáférhetnek az adott karon és intézetben oktatott és kutatott diszciplínák szakterületének magyar és külföldi szakirodalmához, a szakkönyvek, szakfolyóiratok és szakmai adatbázisok széles választékához. A könyvtárak jól felszerelt informatikai környezetben, kulturált olvasói térben, magas szintű könyvtárosi szakmai felkészültséggel várják olvasóikat, nem csupán nyomtatott, hanem korszerű elektronikus szakirodalommal is. A BGF Külkereskedelmi Kar Könyvtára változatos témájú könyvekkel (a marketingtől kezdve a filozófián át a nyelvkönyvekig), és különleges szolgáltatásokkal (például gyereksarok a tanulni vágyó szülőknek) várja olvasóit. A BGF KVIK három gazdag gyűjteményű könyvtára az Alkotmány utcai Kari Könyvtár, a Markó utcai Elektronikus Könyvtár és a Kar Idegenforgalmi Szakkönyvtári adatbázisa. A könyvtárak állományában megtaláljuk többek között az ország második legnagyobb gasztronómiai gyüjteményét és az ország egyetlen turizmus szakirodalmát bemutató szakkönyvtárát. A PSZK könyvtára a Karon folyó, gyakorlatorientált gazdaságtudományi (menedzsment, pénzügy, számvitel, gazdaságinformatika) alap-, és mesterképzések, felsőfokú szakképzések és szakirányú továbbképzések szakirodalmi ellátását biztosítja, egyúttal a BGF Központi Könyvtáraként koordinálja a főiskola könyvtári hálózatának tevékenységét is. A Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtára inspiráló információs környezetet és kiváló eszközparkot biztosító nyilvános gyűjtemény, pénzügyi-gazdasági szakkönyvtári szolgáltatóként Zala megyében egyedülálló, aktuális, gyakorlatorientált állománnyal áll a Kar és az érdeklődő lakosság rendelkezésére. A Salgótarjáni Intézet Könyvtára Nógrád megye egyetlen közgazdasági szakkönyvtára. Nyelvvizsga és Továbbképző Központ A BGF Nyelvvizsga és Továbbképző Központ (továbbiakban NyTK) 2000 májusa óta működik országos akkreditált nyelvvizsgaközpontként és Budapesten, valamint az ország számos vidéki városában biztosít nyelvvizsga lehetőséget több nyelven és több szinten. Jelenleg 4 budapesti és 17 vidéki vizsgahellyel rendelkezik. Az NYTK három gazdasági vizsgarendszert működtet: üzleti, idegenforgalmivendéglátóipari és a pénzügyi szaknyelvi vizsgarendszert. A vizsgarendszerek az Európa Tanács által ajánlott és akkreditált szintű alap- (B1), közép- (B2) és felsőfokú (C1), államilag elismert, kétnyelvű gazdasági szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzését teszik lehetővé szóbeli, írásbeli és komplex vizsgatípusokból. A Vizsgaközpontban angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz, japán és kínai nyelvből lehet vizsgát tenni. Az NYTK évente három vizsgaidőszakot szervez. A vizsgákra bárki jelentkezhet, aki betöltötte 14. életévét így speciális igényű, valamint nem magyar anyanyelvű vizsgázók is. A szakmai nyelvvizsgák fejlesztése és szervezése mellett az NYTK rendszeres továbbképzéseket tart vizsgáztató tanárainak, illetve nagy hangsúlyt helyez új vizsgáztatók képzésére is. A Vizsgaközpont 2011 óta tagja az European Associaton for Language Testing and Assessment szervezetnek. Informatika A Budapesti Gazdasági Főiskolán az informatikai megoldások alkalmazása alapvetően három fő területhez kapcsolódik: az informatika szerepe az oktatásban, az informatika szerepe az oktatást szolgáló tevékenységek sorában: oktatásszervezésben, oktatás-ügyvitelben, szolgáltatásokban, vala- mint az informatika szerepe a gazdasági és szakmai ügyvitelben. E feladatok ellátását jelentős informatikai infrastruktúra segíti. A Főiskola a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet hálózatán keresztül csatlakozik az Internethez. A belső hálózati alapinfrastruktúra, a teljes intézményt átölelő BGF-es és megfelelő alapot biztosít a hallgatóknak, oktatóknak, munkatársaknak, és a külső érdeklődőknek nyújtott szolgáltatásokra. A mintegy 4000 számítástechnikai eszközt használók a hallgatók, oktatók, az adminisztratív, oktatásszervezési, igazgatási és szolgáltató egységek köréből kerülnek ki. A Budapesti Gazdasági Főiskola valamennyi karán közösségi terekben, nagyelőadókban, könyvtárakban elérhető a WiFi szolgáltatás. A szolgáltatás célja, hogy hallgatóink, oktatóink, külső meghívottak mobil eszközeikkel (notebook, netbook, PDA, mobiltelefon) elérjék a világhálót és az azon nyújtott szolgáltatásokat (böngészés, levelezés, stb.). 28 BGF