A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK. Tanulmány a személyzeti szabályzat 45. cikkének (2) bekezdéséről

Átírás

1 HU HU HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2011) 42 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK Tanulmány a személyzeti szabályzat 45. cikkének (2) bekezdéséről HU HU

3 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK Tanulmány a személyzeti szabályzat 45. cikkének (2) bekezdéséről 1. BEVEZETÉS július 16-án a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a személyzeti szabályzat 45. cikke (2) bekezdésének alkalmazási szabályait meghatározó közös szabályoknak az intézményekben való végrehajtásáról. A személyzeti szabályzat reformjának keretében a Tanács úgy határozott, hogy a jövőben minden tisztviselőnek képesnek kell lennie harmadik nyelven való munkavégzésre. E határozat végrehajtása érdekében a személyzeti szabályzat 45. cikkének (2) bekezdése közvetlen összefüggést állapít meg a harmadik nyelven való munkavégzésre való alkalmasság bizonyítására vonatkozó kötelezettség, valamint az alkalmazást követő első előléptetés között. Az intézmények közös rendelkezéseket állapítottak meg e bekezdés végrehajtására. Az említett rendelkezések azon tisztviselőkre vonatkoznak, akik első előléptetése április 30. után lépett hatályba 1, és különösen a harmadik nyelvi képzés biztosítását írják elő a tisztviselők részére. Az előírások szerint a megkövetelt szint valamennyi december 31-e előtt hatályba lépett előléptetés esetén az intézményközi nyelvi képzés 4. szintjének (az Európa Tanács közös referencia kerete szerinti A2-es szinttel azonos), a január 1-jét követően hatályba lépett előreléptetések esetében pedig az intézményközi nyelvi képzés 6. szintjének (az Európa Tanács közös referencia kerete szerinti B2-es szinttel azonos) felel meg. A tanulmány a Tanács kérésében megfogalmazott nyolc kérdés köré épül fel. A tanulmány az összes intézményt lefedi. Ennek érdekében mindegyik intézmény a saját személyi állományára vonatkozó hasznos adatokat szolgáltatott. A tanulmányban szereplő adatok tehát az intézmények összességére vonatkoznak, néhány olyan statisztika kivételével, ahol feltüntettük azok eredetét. Eltérő jelzés hiányában az adatok a december 31-i állapotokat tükrözik. 2. AZ E RENDELKEZÉS ÁLTAL ÉRINTETT SZEMÉLYEK A harmadik nyelven történő munkavégzésre való alkalmasság bizonyítására vonatkozó kötelezettség potenciálisan az alábbi személyeket érinti: a május 1-jén már az intézményeknél dolgozó minden olyan tisztviselő, akit május 1-jéig még első alkalommal nem léptettek elő, valamint minden május 1-jétől alkalmazott tisztviselő. 1 A személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 11. cikke értelmében a 45. cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni a május 1-je előtt hatályba lépő előléptetésekre. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy bizonyos jogász-nyelvész, fordító vagy tolmács versenyvizsgákat tett tisztviselők automatikusan megfelelnek a harmadik nyelven történő munkavégzésre való alkalmasságra vonatkozó feltételnek. HU 2 HU

4 A következő táblázat intézményenként bemutatja a potenciálisan érintett személyek létszámát május 1- jén már dolgozott, de még nem léptették elő ben alkalma zott ben alkalma zott 2006-ben alkalmaz ott ben alkalma zott 2008-ben alkalmaz ott A január 1-jei helyzet 2009-ben alkalmaz ott Össze sen Parlament TANÁCS BIZOTTSÁG EURÓPAI BÍRÓSÁG SZÁMVEVŐSZ ÉK EGSZB RÉGIÓK BIZOTTSÁGA Összesen A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 45. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE KERETÉBEN HARMADIK NYELVKÉNT TANULT NYELVEK, AZ ADOTT NYELVET VÁLASZTÓ TISZTVISELŐK SZÁMÁNAK FELTÜNTETÉSÉVEL, LEHETŐSÉG SZERINT ÁLLAMPOLGÁRSÁG SZERINTI BONTÁSBAN A tisztviselők az alábbi háromféle módon bizonyíthatják a harmadik nyelvtudásukat: (1) az EPSO ( Személyzeti Felvételi Hivatal) által megvizsgált és elismert oklevelek bemutatása; (2) az EPSO által szervezett nyelvvizsga sikeres letétele; (3) az intézményközi vagy egyéb nyelvtanfolyamokon való részvétel és sikeres záróvizsga. Ami a harmadik lehetőséget illeti, a közös szabályok előírják, hogy a harmadik nyelvre vonatkozó kötelezettség által érintett tisztviselők által benyújtott nyelvi képzés iránti kérelmek elsőbbséget élveznek a többi képzési kérelemmel szemben. HU 3 HU

5 2004 májusa és 2009 decembere között olyan nyelvi képzés (intézményközi nyelvtanfolyam 2 ) iránti kérelmet nyújtottak be, amely a 45. cikk (2) bekezdése alapján elsőbbséget élvezett. Az alábbi táblázat feltünteti a tanult nyelveket és azt, hogy a tisztviselők hány százaléka választotta a legkeresettebb nyelveket. Bizottság Tanács 3 Parlament Egyéb intézmények 4 Összesen Francia 52 % 53 % 52 % 43 % 50 % Angol 18 % 20 % 24 % 21 % 20 % Német 9 % 5 % 8 % 12 % Spanyol 8 % 7 % 6 % 7 % Holland 7 % 10 % 3 % 4 % 9 % 8 % 6 % Olasz 4 % 3 % 5 % 6 % 4 % Egyéb 2% 2% 2% 7% 3 % Összesen 100 % 100 % 100 % 100 % 100 % Megállapítható, hogy a francia és az angol alkotja az összes nyelv közel 70%-át. Mindazonáltal az összes közösségi nyelv tanulása iránt érkeztek képzési kérelmek. 4. AZ ÁTMENETI IDŐSZAK FOLYAMÁN ELSŐ ALKALOMMAL ELŐLÉPTETETT OLYAN TISZTVISELŐK, AKIK NEM ÉRTÉK EL A 6. SZINTET A december 31-én lezárult átmeneti időszak folyamán 961 olyan tisztviselőt léptettek elő, akik még nem érték el a 6-os szintet az intézményközi nyelvtanfolyamokon. Az átmeneti időszak során az alábbi 3 bizonyítási eszköz állt rendelkezésre: (4) egy (a 4. szinttel azonos vagy annál magasabb szintű) tanúsítvány /oklevél EPSO általi elismerése; (5) az EPSO által szervezett (4. szintű) vizsgán való megfelelés; Az adott nyelven történő munkavégzésre való alkalmasság bizonyítása céljából nyelvtanfolyamot végző személyzet többsége az intézményközi nyelvtanfolyamokat választja. Ez megkönnyíti az adatgyűjtést, mivel az intézményközi nyelvtanfolyamokat központilag szervezik. Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy léteznek egyéb tanfolyamok, amelyeket a Bizottság nem tud figyelembe venni a mostani elemzés elkészítésekor május december. A Bíróság nem tehet különbséget a nyelvtanfolyamok résztvevői között aszerint, hogy a 45. cikk (2) bekezdése szerinti prioritás alapján, vagy más indokból tanulnak. HU 4 HU

6 (6) intézményközi vagy egyéb nyelvtanfolyam (a 4. szinten) sikeres teljesítése. Az átmeneti időszakban a tisztviselők 48%-a e 3 bizonyítási eszköz közül az intézményközi nyelvtanfolyamokat választotta 4. szintű nyelvtudásának bizonyítására. A többi tisztviselő az EPSO-nyelvvizsgát vagy oklevél elismertetését választotta, vagyis ők már rendelkeztek a harmadik nyelv kielégítő nyelvismeretével. Az átmeneti időszak folyamán első alkalommal előléptetett tisztviselők által választott bizonyítási eszközök: Nyelvtanfolyamok % EPSO nyelvvizsga % Az EPSO által elismert oklevél % Összesen Parlament 85 56% 49 32% 19 12% 153 TANÁCS 58 76% 13 17% 5 7% 76 BIZOTTSÁG % % % 684 Egyéb intézmények 40 83% 6 13% 2 4% 48 Összesen % % % AZON TISZTVISELŐK, AKIKET AZUTÁN LÉPTETTEK ELŐ ELSŐ ALKALOMMAL, HOGY A NYELVI KÉPZÉSEKNEK KÖSZÖNHETŐEN ELÉRTÉK A 6. SZINTET december 31-ét, vagyis az átmeneti időszak végét követően minden, még egyetlen alkalommal sem előléptetett tisztviselő köteles igazolni a 6. szintnek megfelelő alkalmasságát. Egyes tisztviselők azonban annak ellenére, hogy ez nem volt kötelező, már az átmeneti időszakban amikor a 4. szint volt a megkövetelt bizonyították a nyelvtanfolyamok 6. szintjének elérését. Az alábbi táblázat a következőket tünteti fel: Az első oszlopban: a nyelvi képzéseknek köszönhetően a 6. szintet elérő olyan tisztviselők száma, akiket az átmeneti időszak alatt léptettek elő; a második oszlopban: a nyelvi képzéseknek köszönhetően a 6. szintet elérő olyan tisztviselők száma, akiket a év során léptettek elő. HU 5 HU

7 A nyelvtanfolyamok 6. szintjének sikeres teljesítése után előléptetett tisztviselők: Átmeneti időszak év Összesen Parlament Tanács Bizottság Bíróság Számvevőszék EGSZB Régiók Bizottsága Összesen Ebből kiderül, hogy 2070 olyan tisztviselőt léptettek elő, akik a nyelvi képzéseknek köszönhetően az átmeneti időszak során érték el a 6. szintet, 1239 további tisztviselőt pedig azután léptettek elő, hogy a nyelvi képzéseknek köszönhetően a év során elérték a 6. szintet. 6. SIKERTELEN NYELVVIZSGÁJUK MIATT KÉSLELTETVE ELŐLÉPTETETT TISZTVISELŐK 5 Az előléptetési eljárás a különböző intézményekben eltérő módon kerül lebonyolításra. Például a Parlamentnél és a Bizottságnál egy ún. hátizsákos pontgyűjtési rendszert alkalmaznak: a tisztviselőket az előléptetési küszöbértékek elérésekor léptetik elő. Ebben a rendszerben tehát megállapítható, hogy kik azok a tisztviselők, akik elérték ugyan a küszöbértéket, viszont nem bizonyították a harmadik nyelven történő munkavégzésre való alkalmasságukat, és emiatt elhalasztották az előléptetésüket. Viszont bizonyos egyéb intézményeknél így a Tanácsnál nincs pontrendszer. Azon tisztviselők, akik nem teljesítik a 45. cikk (2) bekezdésében megállapított kötelezettséget, felkerülnek ugyan az előléptethetők listájára (azon tisztviselők, akik rendelkeznek az előléptetéshez szükséges szolgálati idővel), azonban érdemeik vizsgálata nélkül, automatikusan kizárják őket az előléptetés lehetőségéből. E tisztviselők létszámát egyszerű kiszámítani, de nem lehetünk biztosak abban, hogy előléptették volna-e őket, ha megfelelnek a 45. cikk (2) bekezdése szerinti feltételnek, mivel 5 Vagy egyéb bizonyítás hiányában. HU 6 HU

8 az előléptetésekre az érdemek összehasonlító vizsgálata után kerül sor. További intézmények még ettől is eltérő rendszereket alkalmaznak. Vagyis a késleltetett előléptetésekről nem készíthető teljes mértékben összehasonlítható elemzés. Az alábbi táblázat tehát azt mutatja be, hogy évente hány tisztviselőt nem léptettek elő, vagy hány személyt távolítottak el az előléptethetők listájáról Összesen Parlament Tanács Bizottság Bíróság Számvevőszék EGSZB Régiók Bizottsága Összesen A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT 45. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉBEN ELŐIRÁNYZOTT KÉPESÍTÉSEK MEGSZERZÉSE CÉLJÁBÓL JELENTKEZŐ SPECIÁLIS KÉPZÉSI IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSE CÉLJÁBÓL ALKALMAZOTT FORRÁSOK ÉS ESZKÖZÖK, BELEÉRTVE A VÉGREHAJTÁS ÜTEMTERVÉT (AZ ÚJ NYELVTANFOLYAMOK MEGSZERVEZÉSÉT, A KÉRELMEK EGYEZTETÉSÉT A NYELVTANFOLYAMOK MÁR MEGLÉVŐ KÍNÁLATÁVAL, STB.) Az intézmények alapvetően a meglévő intézményközi nyelvtanfolyamokat veszik igénybe. Mivel már 2004-ben is mind a 23 hivatalos nyelven kínáltak nyelvi alaptanfolyamokat, az új személyzeti szabályzat bevezetését követően nem új intézményközi tanfolyamokat fejlesztettek ki, hanem a csoportok számát növelték. Brüsszelben és Luxemburgban a 23 hivatalos nyelven kínálnak 1 6. szintű nyelvtanfolyamokat. Hangsúlyozni kell, hogy a harmadik nyelvi képzés nem pusztán az előléptetés, hanem a szolgálatok igényeinek kielégítése érdekében is történik. A 45. cikk (2) bekezdése csupán 6 7 A Számvevőszéknél ugyanazon személyekről van szó a 2008-as és a 2009-es év esetében. A Régiók Bizottságánál összesen 9 tisztviselő volt érintve, mivel 2 tisztviselő 2009-ben is ugyanabban a helyzetben volt mint 2008-ban; azért nem voltak előléptethetők, mert nem teljesítették a 45. cikk (2) bekezdésének feltételeit. HU 7 HU

9 további egyéni motivációt hozott létre az intézményeken belüli nyelvi sokszínűség politikájának előmozdítása érdekében. A választott nyelveket tekintve a tanfolyamok többségére akkor is sor kerülne, ha nem létezne a 45. cikk (2) bekezdése. A nyelv kiválasztásának kapcsolódnia kell a szolgálatok érdekéhez még a 45. cikk (2) bekezdésének keretében is. Az intézményközi nyelvtanfolyamok évente 3, átlagosan 60 órás szemeszter keretében kerülnek megrendezésre (egy alapszint egy szemeszter során érhető el): heti két alkalommal, márciustól júliusig zajló tanfolyam (1 óra 50 perc alkalmanként); heti két alkalommal, szeptembertől januárig zajló tanfolyam (1 óra 50 perc alkalmanként); intenzív tanfolyamok júliusban és augusztusban (napi 4 óra); A 45. cikk (2) bekezdése végrehajtásának nyomon követését minden intézmény általában két AST besorolású tisztviselő révén biztosítja, akik munkaidejük 15 50%-ában foglalkoznak e feladattal. Ezen felül az EPSO 3 tisztviselője/szerződéses alkalmazottja 8 foglalkozik az oklevelek vizsgálatával és nyelvvizsgák szervezésével az intézményközi nyelvtanfolyamoktól távol maradó tisztviselők számára. Az intézményközi nyelvtanfolyamok megszervezését a személyzet 16 tagja végzi 9. 19,7%-os az aránya azoknak, akik a 45. cikk (2) bekezdése szerinti prioritás alapján vesznek részt nyelvtanfolyamokon. Úgy számolhatunk tehát, hogy 3 tisztviselő/szerződéses alkalmazott 10 foglalkozik nyelvtanfolyamok szervezésével a 45. cikk (2) bekezdése miatt, és a es időszak költsége nagyjából EUR 11. Az intézményközi nyelvtanfolyamok éves költsége euróban, beleértve a 45. cikk (2) bekezdése szerinti tanfolyamokat (19,7%) Az intézményekből kiválasztott 3 tagból álló értékelő bizottság és 46 nyelvi tanácsadó segítségével. A nyelvi tanácsadókkal írásban konzultálnak az oklevelek értékelése céljából. A bizottság évente 6 alkalommal ülésezik. Meg kell jegyezni, hogy véleményünk szerint a központi személyzeten kívül decentralizált szinten főigazgatóságonként/szolgálatonként 0,1 AST besorolású tisztviselő foglalkozik a harmadik nyelvre vonatkozó személyzeti szabályzatba foglalt követelmények kezelésével. A 16 személy 19,7%-a. A es időszak alatti tanfolyamok összköltségének 19,7%-a. HU 8 HU

10 Az intézményközi nyelvtanfolyamok éves költsége 2004 * és 2009 között összesen BRÜSSZEL LUXEMBURG Összesen * a közötti időszakban 1 heti rendszerességű tanfolyamra került sor Meg kell jegyezni, hogy az intézményközi tanfolyamokon felül több intézmény belső, valamint Brüsszeltől és Luxemburgtól eltérő helyszínen megrendezésre kerülő tanfolyamokat szervez főként azon tisztviselők számára, akiknek nehézséget okoz az előírt alkalmasság bizonyítása. 8. A TISZTVISELŐK ÁLTAL A HARMADIK NYELVBŐL VALÓ VIZSGÁRA FORDÍTOTT, FIZETETT MUNKAÓRÁK SZÁMA A harmadik nyelvet tanuló, érintett tisztviselők átlagban összesen 100 órányi intézményközi nyelvtanfolyamon vettek részt harmadik nyelvismeretük igazolása céljából. Az intézmények által szervezett belső tanfolyamokat nem tudjuk számításba venni. A fenti szám átlagosan 200 óra azok esetében, akik nyelvtanfolyamon vettek részt, és elhanyagolható azoknál, akik más módon bizonyították harmadik nyelvtudásukat. A rendes intézményközi nyelvtanfolyamokat általában oly módon szervezik, hogy minimálisra csökkentsék a tanfolyamok hatását a tisztviselők mindennapi munkájára, vagyis korán reggel, ebédidőben vagy este kerül sor azokra. A gyakorlatban az alkalmazottak sok esetben túlórákat vállalnak azért, hogy el tudják végezni a munkájukat, és részt vehessenek a nyelvtanfolyamokon. 9. HARMADIK NYELVISMERET BIZONYÍTÁSÁRA KÖTELES TISZTVISELŐK ÖSSZLÉTSZÁMA, VALAMINT AZON TISZTVISELŐK SZÁMA, AKIK JANUÁR 1-JÉN NEM TETTEK ELEGET E KÖTELEZETTSÉGNEK (4. SZINT) január 1-jén a harmadik nyelvismeret bizonyítására köteles, potenciálisan érintett tisztviselők összlétszáma főt tett ki (lásd a 2. szakaszt) január 1-jén még olyan tisztviselő maradt, akinek bizonyítania kellett a nyelvismeretét. E tisztviselők közül 47-et azért nem léptettek elő az átmeneti időszakban, mivel nem bizonyították a 4. szintű nyelvismeretüket. Az említett 47 tisztviselőnek jelenleg 6. szintű nyelvismeretet kell bizonyítania Megjegyzés: Az éves költségbe beletartozik 4 félintenzív, 4 intenzív (február-július-augusztusszeptember), valamint 2 heti két alkalommal zajló tanfolyam (március-július, illetve szeptemberjanuár). Megjegyzés: Az éves költségbe beletartozik 1 félintenzív (február), 1 intenzív (július-augusztus), valamint 2 heti két alkalommal zajló tanfolyam (március-július, illetve szeptember-január). HU 9 HU

11 Intézmény A január 1-jén még harmadik nyelvismeretet bizonyítani köteles tisztviselők összlétszáma A január 1-jén a 4. szintű nyelvismeret igazolásának hiányában még nem előléptetett tisztviselők száma % Parlament ,96% Tanács ,37% Bizottság ,32% Bíróság ,00% Számvevőszék ,08% EGSZB ,00% Régiók Bizottsága ,92% Összesen ,32% 10. AZ ELŐLÉPTETÉS ÉRDEKÉBEN MEGSZERZETT HARMADIK NYELVISMERETET FELADATAIK ELLÁTÁSA SORÁN HASZNÁLÓ TISZTVISELŐK SZÁMA Az intézmények nem rendelkeznek olyan automatizált eszközökkel, amelyekkel számszerűsíthetnék, hogy hány tisztviselő használja az előléptetés érdekében megszerzett harmadik nyelvismeretet feladatai ellátása során. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a harmadik nyelvet az adott szolgálat és intézmény szükségleteire tekintettel kell kiválasztani. Megállapítható, hogy az angol és a francia teszi ki a 45. cikk (2) bekezdése szerinti prioritás alapján a december 31-ig benyújtott képzési kérelmek 70%-át (lásd a 3. szakaszt). A többi nyelv tanulása szintén megfelel az adott szolgálat egyedi területeken megnyilvánuló szükségleteinek. HU 10 HU

12 11. KÖVETKEZTETÉS A leggyakrabban választott harmadik nyelv a francia (50%) és az angol (20%). A tisztviselők valamivel több mint fele már rendelkezett harmadik nyelvismerettel, amelyet oklevelek vagy az EPSO által szervezett vizsgák révén bizonyított. A tisztviselők másik fele az intézményközi nyelvtanfolyamokat választotta eszközként a harmadik nyelven történő munkavégzésre való alkalmasságának igazolására. Az intézményekre jutó költségek tették ki a nyelvi képzés költségvetésének körülbelül 20%-át, és átlagosan 100 órát töltöttek el a nyelvtanfolyamokon. Mindazonáltal a költségek legnagyobb része akkor is előállna, ha nem létezne a 45. cikk (2) bekezdéséhez hasonló rendelkezés. A tisztviselők többsége igazolni tudta a harmadik nyelven történő munkavégzésre való alkalmasságát, továbbá kevés tisztviselő előléptetését késleltették a harmadik nyelvismeret bizonyításának hiánya miatt. HU 11 HU