NE CSAK A SZAVAIDAT VÁLOGASD MEG! OKTATÓCSOMAG A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS ISMERETANYAGÁNAK ÁTADÁSÁHOZ

Átírás

1 NE CSAK A SZAVAIDAT VÁLOGASD MEG! OKTATÓCSOMAG A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS ISMERETANYAGÁNAK ÁTADÁSÁHOZ

2 Kedves Tanárnő, Tanár Úr! A Dél-balatoni Hulladékgazdálkodási Önkormányzati társulás a somi beruházás keretén belül szemléletformáló kampányt indított a szelektív hulladékgyűjtés témakörében. E kampány pedagógusok részére készített oktatócsomagját tartja most a kezében, melynek felhasználása során a gyerekek a szelektív hulladékgyűjtés témakörét ismerhetik meg négy interaktív tanóra keretében. A négy óra fő témája a szelektív hulladékgyűjtés köré épül. A tanórákat úgy építettük fel, hogy azok egyrészt szorosan kapcsolódjanak egymáshoz, másrészt a mindennapokban használható, valós tudást nyújtsanak. Az órák során először a tágabb környezetre koncentrálunk és az alapvető környezetvédelmi problémákat mutatjuk be. Ezután folyamatosan szűkítve a fókuszt, eljutunk az emberek mindennapi tevékenységeihez, például a napi bevásárláshoz, melyben a gyerekek már saját élményeiket is felfedezhetik. Végül azt a kérdést járjuk körbe, hogy mit tehetnek a gyerekek lakókörnyezetük, otthonuk megóvásáért. Az iskolai feldolgozás során fontosabb, hogy a gyerekek lássák a hulladékkeletkezés tényezőinek összefüggéseit, a növekmény okait, megtanulják végiggondolni a folyamatokat. A program szakmai háttéranyagát igyekszünk széles körben elektronikus úton terjeszteni, így az minden érintett település osztályához is eljuthat. A következőkben bemutatjuk a kampány szakmai háttéranyagát és a négy tanóra felépítését.

3 ALAPFOGALMAK A környezettudatosság olyan magatartásforma, amely az egyén felelős viselkedését határozza meg a környezet védelmével kapcsolatos feladatok megvalósításában, a természeti értékek megőrzésében. Hulladék vagy szemét? A hétköznapi életben sokszor használjuk, és gyakran összekeverjük a két fogalmat, pedig lényeges különbség van közöttük. Szemétnek hívjuk az olyan haszontalanná vált és általában vegyesen tárolt, szétszórt anyagokat, holmikat, amelyeknek további felhasználásáról már lemondtak, kezelésükről, elhelyezésükről nem gondoskodnak. Például a használt pelenka, szennyezett textil, rágógumi, zsebkendő, pizzás doboz stb., amit csak a lerakóra tudnak helyezni. Hulladéknak azokat a dolgokat, tárgyakat (anyagegyüttes, termék, maradvány, tárgy, szennyezőanyag stb.) nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete, munkája és gazdasági tevékenysége során keletkeznek és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) haszontalanná váltak, tőlük birtokosuk megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles, és kezelésükről külön kell gondoskodni. Ez a gondoskodás a hulladékok újrahasználatát, hasznosítását és ártalmatlanítását jelenti. Tehát minden hulladék, amit kidobásra ítélünk. Pl. újságpapír, műanyag flakon, befőttes üveg, nejlonzacskó stb..

4 Az újrahasználat a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználását jelenti. Ilyen termékek a többször felhasználható, újratölthető csomagolóanyagok (pl. üvegpalackok). Ezek a termékek a forgási ciklusból történő kilépéskor válnak hulladékká. A hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy szolgáltatásban történő felhasználását hasznosításnak nevezzük. Ez a folyamat irányulhat hulladékban lévő különböző anyagok (szerves, szervetlen anyagok) visszanyerésére, újrafeldolgozására, vagy a hulladék anyagaiban rejlő energia felhasználására. Az egyes hulladékösszetevők külön-külön, anyagfajták szerinti begyűjtését szelektív hulladékgyűjtésnek nevezzük. Célja a hasznosítható összetevők feldolgozóiparba történő visszaforgatása; a veszélyes összetevők elkülönített kezelésével a környezetterhelés csökkentése; az ártalmatlanítási kapacitások megtakarítása. Hulladékártalmatlanítás az a hulladékkezelési eljárás, amely a hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával, illetve a hulladéknak a környezettől való elszigetelésével mérsékli, vagy megakadályozza a környezetkárosítást. Általában ezt égetéssel vagy lerakással oldják meg.

5 Hulladékgazdálkodás a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetve ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár. A hulladékgazdálkodás része a hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a hulladékhasznosítás, a hulladékkezelés, ezek tervezése és ellenőrzése, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetése, bezárása, utógondozása.

6 A HULLADÉKRÓL Az emberiség és a szemét történelme gyakorlatilag egyidős. A mai, modern ember megjelenése előtt nem keletkeztek ilyen anyagok, mivel ami a természetben képződött (avar, elpusztult élőlények, stb.), azt a természet le is bontotta, így juttatva más élőlényeket tápanyaghoz, táplálékhoz. Napjainkban a problémát a szemét egyre növekvő mennyisége jelenti. A gondatlanul kezelt, a használati körforgásból kiesett anyagok javarészt lerakókba kerülnek, melyek hamar betelnek. Ehhez hozzájárul a hulladékok összetételének megváltozása. Míg az őseink javarészt olyan dolgokat dobtak ki, melyet a természet lebontott, napjainkra a szemétben megjelentek a környezettől idegen anyagok (műanyag, nehézfémek, üveg stb.) melyek csak nagyon hosszú idő elteltével bomlanak le, válnak ártalmatlanná. Magyarországon sajnos ma már átlagosan 1 kg/nap szemetet termelünk fejenként. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos háztartásban évente 378 kg/fő hulladék keletkezik, amihez további kg/fő hulladék járul hozzá a közterületekről és a munkahelyekről összegyűjtött kommunális hulladék formájában. E mennyiségből: - mindössze 26% kerül szelektíven begyűjtésre, majd hasznosításra. - 66% továbbra is hulladéklerakókba kerül! Bár a szelektív gyűjtési rendszer ma már minden lakos számára elérhető, amint a fenti számokból is látszik, van még hova fejlődnünk e téren.

7 MUTASD A SZEMETED, MEGMONDOM KI VAGY! A háztartási hulladékok mindennapi tevékenységeink során keletkeznek és a megvásárolt termékekkel kerülnek be háztartásunkba. A háztartási hulladékok egyrészt tehát a termékek elhasználódásából, másrészt pedig a termékek csomagolásának feleslegessé válása révén keletkeznek. Egy átlagos háztartásban a keletkező hulladékok a képen látható arányban találhatók meg a kukában.

8 A SOMI HULLADÉKLERAKÓ FEJLESZTÉSE ÉS A HÁZHOZ MENŐ SZELEKTÍV HULLADÉKSZÁLLÍTÁS BŐVÍTÉSE Ha manapság hulladéklerakókról beszélünk, akkor felejtsük el a bűzös, szélfútta szemétdombok képét. Egy korszerű hulladékkezelő-telep inkább hasonlít egy különleges nagyüzemre. A Somi Regionális Hulladékkezelő Központ is ezek közé a modern létesítmények közé tartozik. A Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás beruházásában egy, az európai élvonalba tartozó új Mechanikai Hulladék Előválogató üzem épült meg, melynek jelenleg zajlik az átadás-átvételi időszaka. A csarnokba telepített gépsor hivatott kiválogatni a vegyesen gyűjtött hulladékból az újrahasznosítható részeket, illetve a magas fűtőértékű hulladékot. Így akár 45 százalékkal csökkenhet a lerakóba kerülő szemét mennyisége, a kiválogatott hulladékot pedig másodnyersanyagként értékesíthetik. Később telik majd meg a somi hulladéklerakó, és a tervezettnél évvel később kell majd újabb lerakó építésére költenie a régiónak.

9 HÁZHOZ MENŐ (ZSÁKOS) HULLADÉKGYŰJTÉS A korszerű hulladékgazdálkodás része a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő rendszer, melynek során a gyűjtőjármű házhoz jön. Nem kell a szelektíven gyűjtött hulladékot a gyűjtőszigetig elvinni, elég a gyűjtési napon az ingatlan előtt, jól megközelíthető helyen elhelyezni. Az érintett települések lakosai sárga és kék színű zsákot kapnak. A kihelyezett zsákok gyűjtése során a cserezsákot a postaládába dobva biztosítja majd a szolgáltató. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést csak családi házas övezetekben vezetik be. A társasházaknál maradnak a gyűjtőszigetek. Az üveghulladékot továbbra is a szelektív hulladékgyűjtő szigeten lehet elhelyezni. SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS Miért jó szelektíven gyűjteni? A kukába dobva fontos és hasznos nyersanyagot veszítünk el, ami így kikerül a körforgásból, és ezáltal komoly környezetterhelést jelent. Szelektíven gyűjtve azonban másodnyersanyagként hasznosítható, így az anyag nem vész el, csak átalakul! Ha mindent megfelelően szelektálnánk, akkor alig kerülne valami a hulladéklerakóra.

10 HOGYAN KELL GYŰJTENI? SÁRGA zsák: Ez a zsák újságok, folyóiratok, füzetek, könyvek, hullámpapírok, csomagolópapírok, kartondobozok, kiöblített italos kartondobozok (tejes-, gyümölcsleves doboz) gyűjtésére szolgál. A dobozokat lapítva kell zsákba helyezni, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak, ezáltal minél több papírhulladék férjen bele. Hogyan? NE dobjunk bele élelmiszer-maradványokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazó (pl. olaj, zsír, oldószer) papírokat, használt papír zsebkendőt, szalvétákat! KÉK zsák: Ez a zsák az üdítős és ásványvizes PET palackok, kiöblített háztartási flakonok (pl. samponos, habfürdős) és azok visszacsavart kupakjai, a háztartásban előforduló tiszta fóliák (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák),kimosott tejes-, joghurtos poharak gyűjtésére használható. E mellett ide kerülhetnek a különféle háztartási fémhulladékok (pl. evőeszközök) és fémdobozok (italos- és konzervdobozok). A fém- és műanyaghulladékok elkülönítése utólag, válogatócsarnokban történik. Hogyan? A műanyag és fém flakonokat lapítva, kupakjaikat visszacsavarva kell a zsákba helyezni, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak el.

11 ÜVEGEK GYŰJTÉSE Az üveg a természetben nem bomlik le, így csak akkor környezetbarát, ha minél többször újratöltjük vagy újrahasznosítjuk. Visszagyűjtésével nyersanyagot, valamint energiát lehet megtakarítani, ezért feltétlenül kívánatos az újrahasznosítása ben sor került a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés fejlesztésére a dél-balatoni régióban, ennek keretében azonban csak a papír-, a műanyag- és a fémhulladék gyűjthető, az üveghulladékot továbbra is a közterületeken kihelyezett gyűjtőszigetek gyűjtőedényeiben, valamint a hulladék- udvarokban helyezhetjük el. Az üveget színek szerint külön gyűjtve, kiöblítve kell a konténerbe dobnunk. A palackokról nem kell leszedni a címkét, de a fedőt, a gyűrűt és a kupakot el kell távolítani. SZERVES HULLADÉK Nem telik el nap, hogy a konyhában ne dobnánk valamilyen zöld hulladékot a kukába. Pedig ennek nem kellene így lennie azokban a háztartásokban, ahol lehetőség van a komposztálásra. A komposztálás jelentősen csökkenti a háztartásokból elszállítandó szemét mennyiségét, így a hulladéklerakók élettartama megnő, a komposzt kiszórásával pedig a kertben vagy akár cserépben élő növényeink értékes tápanyaghoz jutnak. IGEN Komposzt készülhet az alábbi zöld hulladékokból: levágott fű, lomb, avar ágnyesedék gyümölcs és zöldség maradék virágok és évelő növények kávézacc, teafű tojáshéj (apróra törve)

12 növényevő kisállatok ürüléke, természetes alapú alom kis mennyiségben apró csont, fahamu, fűrészpor, gyaluforgács, haj NEM Nem kerülhet a komposztba: építési törmelék vegyszerrel kezelt faáru húsmaradék, olaj üveg-, fém- műanyag- és papírhulladék húsevő állatok ürüléke, és alomja Mi kell a komposztkészítéshez? Komposztláda (A Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás somi projektjének keretében 5000 db komposztláda kiosztására is sor került) Metszőolló, ágvágó Rosta a szitáláshoz Kerti föld a rétegezéshez, takaráshoz

13 VESZÉLYES ANYAGOK A veszélyes anyagot tartalmazó háztartási termékek használatuk során és hulladékként egyaránt sok problémát okoznak. Használat közben is veszélyt jelenthetnek az egészségre. Ha ezekből a termékekből a szükségtelenné váló mennyiséget leengedjük a lefolyón, a szemetesbe dobjuk, vagy elégetjük a maradékot és a csomagolóanyagaikat, akkor veszélyeztetjük környezetünket. Veszélyes anyagot tartalmazó termékek a háztartásokban: gépjármű ápolószerek és gépkocsikban használt vegyi anyagok takarító- és fényezőszerek festékek és oldószereik kártevőirtók és göngyölegeik gyógyszerek, betegápolási hulladékok vegyes cikkek (elemek, a körömlakklemosó, néhány kozmetikum, izzók, fénycsövek, elektronikai készülékek stb.) Hogyan kell kezelni a veszélyes hulladékokat? A veszélyes hulladékokat külön kell gyűjteni, biztonságos helyen kell tárolni. Leadni a veszélyeshulladék-gyűjtési akciók során, vagy a hozzánk legközelebbi hulladékudvarban kell, ahol speciális gyűjtőedényekbe rakják és az elszállításig zárt helyen tárolják. Ártalmatlanítására, elhelyezésére csak a megfelelő szakértelemmel rendelkező cégek alkalmasak.

14 MI KÉSZÜLHET A SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT HULLADÉKBÓL? Papírból: kartondoboz, papírzacskó, zsebkendő, szalvéta, WC-papír, kéztörlő, füzetek, könyvek, tojástálca stb. Műanyagból: Szinte minden műanyag újrahasznosítható. Fajtánkénti szétválogatás után általában darálják, mossák és granulátumot készítenek belőle. Így a szelektív hulladékgyűjtőbe dobott palackokból, szatyrokból készülhetnek kerti padok, virágcserepek, gyeprácsok, alkatrészek, de akár DVD-tok is. Fémekból: A fémfeldolgozás első fázisa a szétválogatás, amikor elkülönítik a vashulladékokat az alumíniumhulladékoktól. Ezután kohóba kerülnek, ahol az olvasztás után fémtömböket állítanak elő, majd bármilyen vas- vagy alumínium termék készülhet belőlük. Italos kartondobozból: Az italos kartondoboz újrahasznosítása során kétféle lehetőség van. Ha nem választják szét az összetevőket, akkor ledarálva összepréselik, és ún. tectan forgácslap készül belőle. Ezek a lemezek például bútorgyártáshoz alkalmazhatók, vagy vastagságtól függően falak szigetelésére is alkalmazzák. Ha az összetevőket szétválasztják, akkor a papírt a papírgyártásban hasznosítják (az italoskarton jó minőségű papírból készül, így ebből a hulladékból jó minőségben készíthetőek újrahasznosított termékek).

15 NE CSAK SZELEKTÁLJUNK! ELŐZZÜK MEG A HULLADÉKKÉPZŐDÉST! 1. Vásároljunk okosan! A hulladék mennyiségének csökkentését a vásárlásoknál érdemes kezdeni. Ha nem csupán az árral, de az adott áruval járó hulladékmennyiséggel is számolunk, már megtettük az első lépést a kevesebb hulladék irányába. A tudatos, átgondolt vásárlás nemcsak a hulladék mennyiségét, hanem általában a kiadásokat is csökkenti. Már csak ezért is megéri gondolkodni. 2. Ne dobjuk ki! Használjuk újra! Ha csak lehet, visszaváltható, környezetbarát csomagolást válasszunk. Vásároljunk utántölthető, nagyobb kiszerelésű termékeket! Elromlott eszközeinket, sérült ruháinkat javíttassuk meg, mielőtt egyből újat vennénk! Mindennek keressük meg a helyét: amire nincs szükségünk, adjuk oda másoknak vagy adjuk el. 3. Ne csak a szavainkat válogassuk meg! A háztartásokban keletkező hulladék 60 százaléka hasznosítható, másod-nyersanyagként új terméket készíthetnek belőle. Kezdjük a papír gyűjtésével, majd komposztáljuk a szerves hulladékokat! Gyűjtsük külön az üvegeket, a műanyagokat, fémeket is! Ha válogatottan gyűjtjük a hulladékot, akkor nyersanyagot és energiát takarítunk meg, új munkahelyek jönnek létre és kevesebb szemét kerül a talajba. A hulladék érték, de csak akkor, ha jól válogatunk! 4. Vásároljunk újrahasznosított termékeket! Ezzel ösztönözhetjük a gyárakat ilyen termékek készítésére, forgalmazására! Így óvhatjuk a Föld természeti kincseit és lassíthatjuk az éghajlatváltozást. Óvjuk meg bolygónkat és lakóhelyünket a felesleges környezeti ártalmaktól!

16 ÖSSZEFOGLALÁS Ahhoz, hogy a Föld holnap is élhető maradjon, olyan új nemzedékekre van szükség, amelyek számára szelektív hulladékgyűjtés nem csupán egy jól csengő kifejezés, hanem életmód. Az első dolgok egyike lehet, - melyet mi magunk is tehetünk-, hogy hulladékaink ártalmatlanításáról, annak biztonságos elhelyezéséről gondoskodunk. Megismerkedünk a hulladékgazdálkodás céljaival, a szemét általános összetevőivel. Megtanuljuk, hogy melyek azok a dolgok, amiket érdemes gyűjteni, és melyek azok, melyek rendkívüli veszélyt jelentenek számunkra. Most, hogy már az is ismert, hogy hol tudjuk elhelyezni a szelektált anyagokat, nem lehet kifogás, hogy nem ismertük a teendőket. LETÖLTHETŐ ANYAGOK Kiadványok 6-14 éveseknek szóló kiadvány: éveseknek szóló kiadvány: Feladatlapok 6-8 éveseknek: éveseknek: éveseknek: Kisfilmek szelektív hulladékgyűjtés: szemét sztori:

17 SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS Foglalkozás témája: szelektív hulladékgyűjtés gyakorlati tudnivalói Foglalkozás tartalma: - a szelektív hulladékgyűjtés fogalmával való megismerkedés - szelektíven gyűjthető hulladékok - játékos hulladékválogatás - helyes elhelyezési módjuk - újrahasznosítás, mi készülhet belőlük - megelőzés Foglalkozás ideje: 4 tanóra Célok és feladatok: - környezeti érzékenység növelése - környezeti szemlélet javítása - ismeretterjesztés, színes többrétű ismeretátadás - környezeti tudatosság formálása és az ökológiai szemléletmód kialakítása - maradandó, pozitív élményekkel gazdagítani a gyerekeket - élővilág és környezet egymásrautaltságának tudatosítása - együttműködési készség növelése Tanóra típusa: vegyes (kombinált) Az órákon alkalmazott módszerek: Szemléltetés, megbeszélés, játék Tanulásszervezés: Frontális osztálymunka, kooperatív csoportmunka

18 TANÓRÁK 1. óra A hulladékok fajtái, a hulladékok keletkezésének megelőzése Ismerkedés a keletkező hulladék típusaival, összefüggések keresése a növekvő fogyasztással. Megoldási lehetőségek: megelőzés, újrahasználat, újrahasznosítás, lerakás, ártalmatlanítás. A környezet szennyezése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése. 2. óra A szelektív hulladékgyűjtésről 1. Ismerkedés a keletkező hulladék típusaival. A hulladékok csoportosítása veszélyességük, illetve anyagfajták szerint. A szelektív hulladékgyűjtés megismerése. 3. óra A szelektív hulladékgyűjtésről 2. Ismerkedés a település szelektív gyűjtési rendszerével: házhoz menő szelektív gyűjtés, gyűjtőszigetes gyűjtés, intézményi gyűjtés; fogalmak ismertetése, szelektív hulladék útja. A kék és a sárga zsák használatának megismerése, az iskola mellett lévő szelektív hulladékgyűjtő sziget megtekintése, az ott látottak értékelése, rögzítése. A tanulók ismerjék fel a gyűjtés fontosságát valamint sajátítsák el a hulladék útjának állomásait. Alakuljon ki problémaérzékenységük a gyűjtés iránt. Hulladékok válogatása. Melyik hulladék melyik gyűjtőedénybe/zsákba helyezhető? 4. óra Az újrahasznosítás fontossága, a hulladékos ismeretek rendszerezése A szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás kapcsolata. A hulladékhasznosítás formái és lehetőségei a mindennapokban.

19 ÓRAVÁZLAT 1. A hulladékok fajtái, a hulladékok keletkezésének megelőzése

20

21

22 2. óra A szelektív hulladékgyűjtésről 1.

23

24

25 3. A szelektív hulladékgyűjtésről 2.

26

27 4. óra Újrahasznosítás, a hulladékos ismeretek rendszerezése

28