ABÁDSZALÓK NAGYKÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA

Átírás

1 E X! É p í t é s z i r o d a K f t Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) ABÁDSZALÓK NAGYKÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA Szolnok, február 04.

2 E X! É p í t é s z i r o d a K f t Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) ABÁDSZALÓK NAGYKÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA készítők : Dr. Csányi Marietta régész, örökségvédelmi szakértő Szolnok Farkas Renáta építész K-arc Építésziroda Bt., Szolnok Gutman József építész EX! Építésziroda Kft., Szolnok Szolnok, február 04. 2

3 A jelen örökségvédelmi hatástanulmány a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján készült. Az Önkormányzat fejlesztési céljait a 107/2003.(X.30.) számú képviselőtestületi határozattal elfogadott településfejlesztési koncepció részletezi. Bevezetés - a hatástanulmány régészeti és egyéb részeinek alapelvei és célja 1. Az adott településre vonatkozóan valamennyi, a múzeumi adattárakban, esetleg helytörténeti gyűjteményekben, szakirodalomban, levéltárakban fellelhető vagy helyi lakosok közléseiből nyert információk alapján megismert és valamilyen módon nyilvántartott régészeti lelőhelyek számbavétele. 2. Az adott településre vonatkozóan minden olyan hely számbavétele, ahol régészeti lelőhely valószínűsíthető. Egy-egy terület régészeti lelőhelyeinek gyakorisága, azaz a régmúlt idők településsűrűsége a földrajzi környezet teremtette életfeltételek függvénye. Az ismert, múzeumokban, közgyűjteményekben nyilvántartott lelőhelyek száma azonban mindenkor a vidék kutatottságán múlik. Ha a hatástanulmány elkészítésénél a nem megfelelő évszak, vagy az állandóan sürgető határidő miatt a módszeres terepbejárásra nincs mód, a régészeti kutatottság hiányosságait geomorfológiai megfigyelésekkel ellensúlyozhatjuk. Tehetjük ezt azért, mert évek, évtizedek terepkutatásaiból mára már körvonalazódtak azok a törvényszerűségek, melyek korról korra szabályozták a letelepedés rendjét. A vízközelség és árvízmentesség például alapkövetelmény volt minden otthont kereső közösségnél meg is találták e helyeket. Ezért a tévedés kockázata nélkül bátran régészeti nek határozhatjuk meg azokat a területeket, melyeket domborzati, vízrajzi adottságai szinte minden korban letelepedésre alkalmassá tettek, s melyeken eszerint régészeti lelőhely valószínűsíthető. A településrégészeti kép azonban így sem lesz teljes, mivel ez a geomorfológiai megfigyeléseken alapuló módszer csak az általános szabályoknak megfelelő régészeti ek kiválasztására használható, egyedi esetekre nem. Pedig terepbejárási tapasztalataink azt mutatják, hogy a valóságban előfordul, hogy általunk alkalmatlannak ítélt helyet is birtokba vettek elődeink - nem egyszer az ártérben komoly fejtörést okozva ezzel az indítékaikat csak találgató mai kutatónak. A geomorfológiai megfigyeléseket a dűlőnevek tanulmányozása egészítheti ki, mivel azok sok esetben régi településekre utalhatnak. A fent vázolt, teljességre törekvő komplex módszerrel, melyet a részlegesen kutatott Abádszalók esetében is alkalmazunk becsléseink szerint a valóságban meglévő régészeti lelőhelyeknek mintegy 70 %-át tudjuk feltüntetni. A minél teljesebb településrégészeti rekonstrukció azért kulcsfontosságú, mert az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezetének éppúgy célja a leletek - lelőhelyek megmentése, védelme, mint a beruházások elősegítése azzal, hogy felhívja a figyelmet a lelőhelyekre, a feltárásukkal járó költségekre (melyek A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. Törvény értelmében a beruházót terhelik), a feltárások időtartamára, a feltétlenül, szigorúan védett helyekre, hogy lehetőség szerint csak elvétve 3

4 fordulhasson elő, hogy a már folyó kivitelezési munkálatokat kelljen hosszú hónapokra felfüggeszteni a nem várt leletek előkerülése miatt. A számbavett lelőhelyeket, a beruházások esetén szükséges és javasolt intézkedések alapján általában három fő kategóriába soroljuk. 1. A feltétlenül helyek: a halmok (településdombok és temetkezési helyek), a középkori templomhelyek és más, kiemelten védetté nyilvánított lelőhelyek. 2. Megelőző feltárásra kötelezett, nyilvántartott régészeti lelőhelyek. (E kategórán belül egyedi esetekben felállíthatunk alkategóriákat, javaslataink, tanácsaink alapján. Ilyen lehet pl. olyan lelőhely, mely nagyon intenzívnek mutatkozik már a felszíni megfigyelések alapján is, s ezért feltárása igen költséges és időigényes. A beruházás nem tilos e helyeken, csupán nem javasolt. Ilyen alkategóriát szisztematikus terepbejárási adatokra támaszkodva különíthetünk el, Abádszalókon erre egyelőre nincs mód.) A nyilvántartott lelőhelyek között több olyan lehet, melyen már kisebb-nagyobb ásatás, leletmentés zajlott. E kutatások azonban mindig részlegesek voltak, soha nem terjedtek ki a lelőhely egészére, ezért megelőző feltárásra ezután is szükség van. Különleges helyet foglal el Abádszalókon a 3. lelőhely, a mai Tisza-tó területén. Feltehetően beruházás már nem fogja érinteni, de a rendszeres, mesterségesen előidézett vízszintingadozás miatt újabb jelenségek, leletek mosódhatnak ki a felszín alól, ezért ismételt feltárás válhat szükségessé. 3. t, próbaásatást, esetleg szakfelügyeletet igénylő helyek: Geomorfológiai sajátosságok alapján (pl. egykori vagy ma is élő folyómedrek árvízmentes partjai, árterek kis kiemelkedései, vizenyős rétek kiemelkedő földnyelvei stb.) régészeti érdekűnek definiált területek, olyan településeken, ahol módszeres terepbejárások nem folytak. Fontos tudnivaló: A terepbejárással, próbaásatással vagy szakfelügyelettel nem zárulnak le okvetlenül a régészeti tennivalók. E munkák a felderítést célozzák, azok eredményétől függően további régészeti kutatásokra, azaz megelőző feltárásra is szükség lehet. 1. Vizsgálat a) Történeti leírás, régészeti örökség Abádszalók a Tisza bal partján fekvő település. Földtörténeti szempontból az ún. Nagykunsági röghöz, geomorfológiailag pedig az ún. Tiszai buckás táblához tartozik. 1 Természetföldrajzi képét a Tisza II. programmal, azaz a Tisza-tó létesítésével alaposan megváltoztatta az ember. Nagy területek kerültek víz alá, nemcsak a legalacsonyabban fekvő részek, hanem egykori szép partok is, melyek ma már csak időnként, a megcsapolt Tisza-tó alacsony vízállásakor szigetként emelkednek ki a víztükörből. Mindezekről a változásokról azonban eleink mit sem tudtak, a régészeti lelőhelyeket ott kell keresnünk, ahol a még érintetlen természeti környezet a letelepedést lehetővé tette. Ezzel magyarázható, hogy az egyik, bejelölt régészeti lelőhely meglepő módon a mai tó 1 Bulla Béla: Magyarország természeti földrajza. Budapest, ; Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai, Zounuk 3 /1988)

5 közepén található (3. lelőhely). Ezt az Abádszalók-Bere, Telekhát néven nyilvántartott régészeti lelőhelyet az 1960-as években fedezték fel. (L. később.) A Tisza II.-programhoz az 1960-as években régészeti munkálatok is kapcsolódtak, melyek természetesen csak a település nyugati határára, a tározó építésével érintett területekre terjedtek ki. Abádszalók területének többi része régészeti szempontból fehér foltnak tekinthető. A bevezetőben jelzett módszert alkalmazva azonban nagyon sok letelepedésre alkalmas helyet fedezhetünk fel, s biztosra vehetjük, hogy azok elődeink figyelmét sem kerülték el. Ilyen nézőpontból szemlélve a település határát, kétféle felszíni formációval találkozhatunk. A mai településtől északra és délre nagy kiterjedésű, mélyebben fekvő, tengerszint feletti magasságú rétek, legelők az egykori árteret jelentik, régészeti lelőhelyek előfordulása itt nem valószínű. A dűlőnevek is sok esetben beszédesek: Abádi Tisza-rét, Kerek-tó, Kis-Sukkos, Nagy-Sukkos, Szil-ér, Szalóki-rét, Szalókigyócs, Gyócs, Gyalog-páskom, Közlegelő stb. A várostól keletre és délkeletre kelet-nyugati ill. észak-déli irányban futó dombvonulatok tagolják a felszínt. E dombvonulatok általában mélyebben fekvő, egykor vízjárta vagy még ma is vizenyős területeket fognak közre. E partok legmagasabb részein ideális életfeltételeket találhattak elődeink. lelőhelyet a 90 métert meghaladó tengerszint feletti magasságon valószínűsítünk, azokat jelöltük be. Csaknem mindegyiken magassági pont is található. A dűlőnevek sajnos nem minden esetben jelentenek támpontot. Nagyon sok köztük mai keletű, mint például: Öntözött terület. A régiek feledésbe merültek, már nem szerepelnek az EOV térképeken. Sok az ismétlődés, egymástól távolabb eső területeken újra meg újra felbukkannak ugyanazok a nevek: Kis és Nagy-Ajtós, Paphalom, Tomaj. Utóbbi név mindenképpen figyelemre méltó, amennyiben középkori falunevet jelenthet. A két településből összevont község (ma nagyközség), Abád és Szalók egyesítése ban történt. Abád első említése Anonymusnál, 1200 tájáról, Szalóké Zaloukként ből ismert. 2 Mindkét név honfoglalás kori alapítást sejtet. A két falu ideális helyre, a folyó közelébe, árvízmentes magaslatra települt, mindenütt 90 méteres tengerszint feletti magasság fölé, gyakorlatilag ugyanazon az ártérből szigetszerűen kiemelkedő táblán osztozott, míg végül teljesen összeépült. Abád falu középkori előzményét régészeti feltárás is igazolta. 3 Bár módszeres, Abádszalók egész területére kiterjedő régészeti terepbejárás nem történt, a tározó építését megelőzően, a régészek közléseiből, dokumentációkból tudjuk, hogy Abádszalók térségében is már Kr. előtt 4-5. évezredben megjelentek az első élelemtermelő közösségek, s ettől kezdődően a környék folyamatosan lakott volt; a gazdag élővilágú vizek partjait újra meg újra felfedezték otthont kereső elődeink. b) Természet, táj, tájhasználat településhálózat és településszerkezet 2 Adatok Szolnok megye történetéből. I. Szerk.:Tóth Tibor, Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok DJM Adattár

6 A település táji-természeti adottságainak legmeghatározóbb eleme ma már a Tisza-tó. A település fejlődésére, természeti és művi arculatának alakulását alapvetően a tó, illetve az tó által generált idegenforgalom határozza meg. A tavon kívül a település adottságai tipikusan alföldinek mondhatok : a tökéleteshez közeli sík vidék, talán a megyei átlagnál is kevesebb (és javarészt már elbontott állagú) halommal. Abádszalók a településhálózatban sem töltött be kitüntetett szerepet egészen a legutóbbi időkig (ez a település megközelítésének lehetőségeiből világosan kitűnik), amikor is a tó révén a környék egyik legvonzóbb településévé vált. A nagyközség lakói az alapfokú ellátáson túl a környékbeli városokra vannak utalva, a nyaralók azonban sok mindent megtalálnak itt, amit a közeli települések nem tudnak kínálni. A településszerkezetben is visszaköszön az idegenforgalom hatása. A térképen jól láthatóan elkülönülnek a régi, nőtt jellegű belső településrész, és a szabályos, új osztású újabb részek tömbjei. c) Településkép és utcakép A településkép és az utcakép a nagyközség (megyei mércével mérve gyors) fejlődésével párhuzamosan változik. A régi településrészek még őriznek valamit a hajdani falu hangulatából, ám az új részek inkább már kertvárosi jellegűek. A régi településrészekre is rányomja bélyegét az idegenforgalom : ahogy a tulajdonosváltással az egykor itt élők elköltöznek, és helyüket a csak időszakonként itt tartózkodó, távolról érkező új tulajdonosok veszik át, úgy változik a településkép, az utcakép. Esetenként talán már túlzott is a falusias-vízpartias jegyek hangsúlyozása. d) Településszerkezet és területhasználat A településszerkezet változásának legfőbb mozgatórugója nem valamiféle felülről jövő külső hatás (pl. új út, netán autópálya építése, óriási ipari vagy kereskedelmi beruházás, stb.), hanem az a helyi szándék, ami az idegenforgalmat a helyi gazdaság szekere elé kívánja fogni. Alapvetően ez motiválja az új lakóterületek létrejöttét (hiszen a régiek közel vannak a vízparthoz, ill. a település belső részén találhatók, így idegenforgalmi szempontból piacképesebbek), és nyilvánvalóan ez motiválja az új üdülőterületek kialakítását is. Az ipari területek bővítésének szándéka viszont abból a megfontolásból fakad, hogy a helyi gazdaság kiszolgáltatottságát csökkentheti, ha több lábon áll. A kétféle motívum nyilvánvalóan kiegészíti, erősíti egymást (szinergia). e) Településkarakter : telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A telekszerkezet a régi településrészeken nőtt jellegű : szabálytalan utcavezetés, helyenként végletesen elaprózódott, szabálytalan formájú és különböző méretű telkek. Az újabb településrészek derékszögű utcahálózatukkal, egyen-méretükkel inkább már korunk műszaki racionalitásának szülöttei. A beépítési módban és a telekhasználatban már nincs ilyen ellentét : mindkét esetben az oldalhatáron álló, fésűs beépítés (az utcai oldalon a lakóház, majd az egyre csökkenő méretű gazdasági épületek) a jellemző mindkét esetben. A lakóterületeken ma is gyakori a haszonállat-tartás. Ez ma már 6

7 gyakran nem csak az itt üdülőket, hanem a mezőgazdasági jellegű életviteltől elszakadó állandó helyi lakosokat is zavarja. Méretüket tekintve a földszintes (egy egységet magukba foglaló) épületek vannak túlnyomó többségben, nagyobb házakat inkább csak a településközpontban és a tó közelében találunk. f) Védettségek : régészeti és műemléki, területi és egyedi lelőhelyek : Az ha alapterületű nagyközség közigazgatási határán belül 90 régészeti lelőhelyet ill. régészeti érdekű területet vehetünk számba. Leírásukat a fent megjelölt kategóriák szerint csoportosítva, belterületet és külterületet külön tárgyalva adjuk. 4 A régészeti érdekű területeknél természetszerűleg csak rövid topográfiai leírás szerepel. A fentieken kívül a szakirodalomból tudomásunk van Abádszalók területén három olyan lelőhelyről, melyeket földrajzilag nem tudtunk azonosítani, így a térképen nem, de a lelőhelylistában római számmal jelölve szerepelnek. Belterület E tanulmányok célkitűzését figyelembe véve, a belterület, azaz a mai település maga ellentmondásos területnek tekinthető. Minden település, így Abádszalók is természetszerűleg a legtöbb fejlesztést, beruházást a belterületen kívánja megvalósítani: itt épülnek a házak, orvosi rendelő, uszoda vagy szabadidő-központ, esetleg áruház minden, mely a lakosság érdekeit szolgálja. A település központja, majd a köré csoportosuló épületek sora, az alapító ősök bölcsességének köszönhetően, a földrajzilag legoptimálisabb területet foglalja el. Feltételezhetjük tehát, hogy a mai településen, az álló házak alatt-között őskori, ókori, népvándorlás kori, középkori lelőhelyek bújnak meg, melyeket éppen a beépítettség miatt nem tudunk feltérképezni, s csak földmunka során véletlenül kerülhetnek felszínre. Mindezek folytán az a furcsa helyzet áll elő, hogy a múzeumi nyilvántartások alapján éppen a letelepedésre mindenkor legalkalmasabb terület tűnik lelőhelymentes vagy régészetileg ritkán lakott övezetnek. A Zrínyi utcánál a középkori falu maradványai útépítéskor kerültek elő. A valóságban azonban a belterületen máshol is, minden kapavágásnál számítani kell leletek előkerülésére, ezért itt fokozott figyelem szükséges, a törvény által előírt bejelentési kötelezettséggel. A belterületen jelölt hat régészeti lelőhely a 2. és 3. kategóriába tartozik (ld. bevezetés). Nyilvántartott régészeti lelőhelyek (2. kategória) : 1. lelőhely, Homokbánya: A község északi részén, a Tiszaderzsről jövő úttól keletre lévő homokbányában római kori szarmata és népvándorlás kori gepida telepre utaló leltek kerültek elő. A gepida leletek között a jellegzetes bepecsételt díszű kerámia is előfordul. 5 4 A folyton változó, a lakosság emlékezete alapján át-áthelyeződő dűlőneveket az EOV térkép alapján, ha ott nincs dűlőnév, akkor a földhivatali térkép alapján adjuk meg. 5 Cseh János: Kora középkori gepida edények Abádszalókról. Jászkunság, 2000/2., KÖH azonosító:

8 2. lelőhely, Zrínyi utca: A község nyugati peremén, a Tisza-tó felőli parton szilárd burkolatú út építésével összefüggésben ásatás folyt, melynek során a középkori falu részletét tárták fel, annak több települési szintje látott napvilágot lelőhely, Homokbánya I-II.: A falu déli peremén, a régi homokbánya területén - szakirodalomból, adattári feljegyzésekből meglehetős biztonsággal azonosítva - kora bronzkori sír, vaskori szkíta szórványleletek majd XVI. századi temető került elő. 7 ek (3. kategória) 5 lelőhely, Belterület, Szőlő: A község keleti részén, homokos talajú szőlőskert területén emelkedő, Ny-K-i irányú ovális dombocska. 6 lelőhely, Belterület, Szőlő: A község keleti részén, homokos talajú szőlőskert területén emelkedő, É-D-i irányú ovális dombocska. 11. lelőhely, Belterület: A község ÉK-i szélénél ÉNY-DK-I irányú, ovális dombocska. Külterület hely (1. kategória) 8. lelőhely, Szil-dűlő, Szili-halom: A településtől DNy-ra, a Szalóki-rétet délről határoló, Ny-K-i irányú csatorna (Gencs-ér) déli partján magasodó dombhát. Feltehetően azonos a Tóth Albert-féle Szili-halommal. Ez esetben kurgán, rézkori temetkezési hely lelőhely, Puna-halom: A községtől keletre, a Szánombánom gyümölcsösbe ékelődő szőlő területén emelkedő halom. A kertbe vezető út csaknem teljesen szétroncsolta. A továbbiakban feltétlenül. Kurgán, rézkori temetkezési hely lelőhely, Szanyi-halom-dűlő: A falutól K-re kb.2 km-re, közel a Szánombánomkertből kiinduló Ny-K-i irányú dombvonulat K-i, legkiemelkedőbb tagja. Valószínűleg kurgán, rézkori halom-temetkezés lelőhely, Király-halom: A községtől DK-re, kb. 2,5 km-re ÉNy-DK-i irányú földút DNy-i oldalán magasodó szabályos halom. Kurgán, rézkori halom-temetkezés lelőhely, Sas-halom: A falutól DK-re, kb. 3 km-re, homokbuckás területen elnyúló kiemelkedés. Neve alapján valószínűleg elszántott kurgán, rézkori halom-temetkezés. 30. lelőhely, Kis és Nagyajtósi halom: A községtől DK-re kb. 3,5-4 km-re földutakkal három oldalról határolt sávban emelkedik a szabályos halom, magassági ponttal. Alakja alapján valószínűleg kurgán, rézkori halom-temetkezés. 31. lelőhely, Csordás-halom: A községtől DK-re kb. 4 km-re ovális alapú halom, talán elszántott kurgán, rézkori halom-temetkezés. 33. lelőhely, Porcsákos-halom: A községtől messze DK-re kb. a tomajmonostori határon magasodik a halom. Kurgán, rézkori halom-temetkezés Pintér László és Polgár Zoltán ásatása. DJM Adattár: KÖH azonosító: Véleményem szerint a KÖH nyilvántartásában szereplő Homokbány I. és II. ugyanazon lelőhely lehet. Sajnos a régi feljegyzésekhez nem csatolhattak részletes térképeket, azok titkossága miatt. Irodalom: Bottyán Árpád: A Jászság és környékének szkítakori leletei. Jász Múzeum Évkönyve 1938/ ; DJM Adattár: , 36/b-68., Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Zounuk 3 (1988) Szerk.: Botka János, Szolnok, , KÖH azonsító: Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Zounuk 3 (1988) Szerk.: Botka János, Szolnok, Talán ez a Tóth Albert által Szanyi-halomnak nevezett kunhalom. A szerző szerint megsemmisült, a földrajzi helymeghatározás azonban ráillik erre, a topográfiai EOV térkép alapján még létező halomra. Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Zounuk 3 (1988) Szerk.: Botka János, Szolnok, Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Zounuk 3 (1988) Szerk.: Botka János, Szolnok,

9 51. lelőhely, Tanya-dűlői-halom: A falutól DK-re É-D-i irányú vizenyős sávok között gerincként kiemelkedő dombvonulatok egyikén szabályos halom. Az itt lévő fasor mindkét oldalára kiterjed. Valószínűleg kurgán, rézkori halom-temetkezés. 70. lelőhely, Pap-halom: A falutól DK-re, a tomajmonostori határtól kb. 2 km-re, földúttal kettészelt halom. Kurgán, rézkori halom-temetkezés lelőhely, Kisfás-halom: A falutól DK-re, Pusztatomajtól délre kb. 800 m-re, É-D-i irányú földút nyugati oldalán ovális alapú halom, rajta kis kápolna maradványai lelőhely, Pap-halom: A falutól DK-re, a Kunhegyest Tomajmonstorával összekötő földút északi oldalán kétcsúcsú, ikerhalom. Kurgán, rézkori halom-temetkezés lelőhely, Aranyos,(Kettős-halom?): A községtől DK-re, a kunhegyesi határon magasodó halom, Abádszalókra esik a nagyobb része. Azonos lehet a Tóth Albert-féle Kettős-halommal, bár a térkép egycsúcsú, szabályos, ovális alapú halomnak mutatja. A topográfiai leírás mégis ráillik. 16 Kurgán, rézkori halom-temetkezés. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek (2. kategória) 3. lelőhely, Bere, Telek-hát ill. Berei-rév: A Tisza II. munkálataival összefüggő terepbejárások és leletmentések adatai alapján az azóta víz alá került területen, újkőkori: AVK és tiszai kultúra, kora-vaskori, római kori szarmata, árpád-kori és középkori telepnyomok kerültek elő. Később, 1998-ban leletbejelentésre kiszállva kisebb leletmentést végeztünk a már csak csónakkal megközelíthető, időszakosan szigetként kikibújó egykori parton. Rézkori és a késő bronzkori gávai kultúra telepének néhány objektumát tártuk fel lelőhely, Vasútállomás: A Tisza II. munkálataival összefüggő terepbejárások és helyszíni szemlék adatai alapján Újkőkor AVK, rézkori badeni kultúra, vaskori, római kori szarmata letelepedésre utaló leletek lelőhely, Szökő-halom: Abádszalóktól ÉK-re, kb. 1 km-re, az egykori Lenin-tsz majorjánál DNy-ÉK-i irányú dombvonulat húzódik. Eredetileg hármas-halom volt, de az 1970-es években a délnyugati kiemelkedés homokbányászat következtében megsemmisült. Ez a megsemmisült halom a topográfiai leírás alapján - azonos lehet a Tóth Albert-féle Szőlő-halommal 19. Az kurgán elpusztítása már jóvátehetetlen, de környezetében, amennyiben bolygatni kívánják, megelőző feltárás szükséges, ugyanis a hármas halom épen maradt része is minden bizonnyal régészeti lelőhely. ek (3. kategória) 7. lelőhely, Szil-ér: A településtől délre, a faluszéltől kb m-re futó, Ny-K-i irányú csatorna déli partján magasodó dombhát. 12 Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Zounuk 3 (1988) Szerk.: Botka János, Szolnok, Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Zounuk 3 (1988) Szerk.: Botka János, Szolnok, Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Zounuk 3 (1988) Szerk.: Botka János, Szolnok, Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Zounuk 3 (1988) Szerk.: Botka János, Szolnok, Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Zounuk 3 (1988) Szerk.: Botka János, Szolnok, DJM Adattár: , , , DJM Gyűjtemény: ltsz.: , , KÖH azonosító: DJM Adattár: , , DJM Gyűjtemény: ltsz.: , , KÖH azonosító: Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Zounuk 3 (1988) Szerk.: Botka János, Szolnok,

10 9. lelőhely, Szil-dűlő: A településtől DNy-ra, a Szalóki-rétet délről határoló, Ny-K-i irányú csatorna (Gencs-ér) déli partján, egy ott lévő digó-gödör nyugati oldalán magasodó dombhát. 12. lelőhely, Kenderföldre-járó: Közel a keleti faluszélhez, a cseresznyéskert szomszédságában É-D-i irányú dombocska. 14. lelőhely, Szökő-hát: A falutól ÉK-re kb. 2 km-re, a Szánombánom-kerttől É-ra Ny- K-i irányú dombhát. 15. lelőhely, Szánombánom-kert: A falutól ÉK-re kb. 2 km-re, a Szánombánom-kert keleti részén induló, abból kinyúló Ny-K-i irányú dombhát. 16. lelőhely, Bodzás-fertő: A falutól ÉK-re kb. 3 km-re, a Szánombánom-kerttől keletre Ny-K-i irányú dombhát. 17. lelőhely, Bodzás-fertő: A falutól K-re kb. 3,5 km-re, a Szánombánom-kerttől keletre kb. 1 km-re Ny-K-i irányú, két vizenyős sáv között húzódó gerinc középső magaslata. dombhát. 18. lelőhely, Bodzás-fertő: A falutól K-re kb.4,5 km-re, közel a tiszaderzsi határhoz, DNy-ÉK-i irányú dombvonulat ÉK-i, legmagasabb pontja lelőhely, Szanyi-halom-dűlő: A falutól K-re kb.2 km-re, közel a Szánombánomkertből kiinduló Ny-K-i irányú dombvonulat Ny-i, legmagasabb tagja. 21. lelőhely, Ferenc- és Dobi-halom-dűlő 20 : A falutól K-re kb. 3 km-re Ny-K-i irányú dombvonulatok hármashalma. 22. lelőhely, Ferenc- és Dobi-halom-dűlő: A falutól K-re kb. 3 km-re Ny-K-i irányú dombvonulatok egyik tagja az ÉK-DNy-i irányú földút mindkét oldalán 23. lelőhely, Ferenc- és Dobi-halom-dűlő: A falutól K-re kb. 3 km-re Ny-K-i irányú dombvonulatok egyik tagja az ÉK-DNy-i irányú földút mindkét oldalán 24. lelőhely, Ferenc- és Dobi-halom-dűlő: A falutól K-re kb. 3,5 km-re Ny-K-i irányú dombvonulatok egyik gerince. 25. lelőhely, Ferenc- és Dobi-halom-dűlő: A falutól K-re kb. 3-3,5 km-re Ny-K-i irányú dombvonulatok egyik tagja. 27. lelőhely, Ferenc és Dobi-halom-dűlő: A községtől DK-re, kb. 2,5 km-re ÉNy-DK-i irányú földút ÉK-i oldalán háromszög alapú magaslat. 28. lelőhely, Kis és Nagyajtós: A falutól DK-re, kb. 2,5-3 km-re, homokbuckás területen körte alakú kiemelkedés. 29. lelőhely, Sas-halom: A falutól DK-re, kb. 3 km-re, homokbuckás területen elnyúló kiemelkedés. Neve alapján valószínűleg elszántott kurgán, rézkori halom-temetkezés. 32. lelőhely, Nagy és Kisajtós 21 : A falutól DK-re, kb. 5 km-re, az egykori Aranykalász Tsz. Juhhodálya közelében két vízjárta, vizenyős terület között húzódó DNy-ÉK-i irányú keskeny gerinc legmagasabb része. 34. lelőhely, Varjas: A falutól messze DK-re, a tomajmonostori határ közelében, az onnan átnyúló É-D-i irányú dombvonulat déli része. 35. lelőhely, Bata: A falutól DK-re, kb. 6 km-re lévő erdő területén két, nagyjából É-D-i irányú vizenyős sáv közti kiemelkedő gerinc északi dombja. 36. lelőhely, Bata: A falutól DK-re, kb. 6 km-re lévő erdő területén két, nagyjából É-D-i irányú vizenyős sáv közti kiemelkedő gerinc egyik dombja. 37. lelőhely, Bata: A falutól DK-re, kb. 6 km-re lévő erdő területén két, nagyjából É-D-i irányú vizenyős sáv közti kiemelkedő gerinc egyik dombja. 20 Az EOV térképlapon Dombi-halomként szerepel, valószínűleg helytel35. lelőhely, Bata: A falutól DK-re,kb. 6 km-re lévő erdő területén két, nagyjából É-D-i irányú vizenyős sáv közti kiemelkedő gerinc északi dombja.enül, a téképkészítők érthették félre. Emiatt a földhivatali térképen szereplő nevet használom. 21 A dűlőnév a földhivatali térképen szerepel. 10

11 38. lelőhely, Bata: A falutól DK-re, kb. 6 km-re lévő erdő területén két, nagyjából É-D-i irányú vizenyős sáv közti kiemelkedő gerinc déli, az erdőből a szántóba nyúló magaslata. 39. lelőhely, Bata: A falutól DK-re, kb. 6 km-re lévő erdő területén két, nagyjából É-D-i irányú vizenyős sávok közti, egymással párhuzamos gerincek nyugati tagja. 40. lelőhely, Csillagos: A falutól DK-re, mesze a tomajmonostori határ közelében, oda is átnyúló buckás területen, kis mélyedések között kiemelkedő magaslat. 41. lelőhely, Varjas: A falutól DK-re, mesze a tomajmonostori határ közelében, ÉNy- DK-i irányú magaslat. 42. lelőhely, Varjas: A falutól DK-re, mesze a tomajmonostori határ közelében háromszög alakú magaslat. 43. lelőhely, Varjas: A falutól DK-re, mesze a tomajmonostori határ közelében ovális alakú magaslat. 44. lelőhely, Varjas: A falutól DK-re, mesze a tomajmonostori határ közelében ovális alakú magaslat. 45. lelőhely, Tanya-dűlő: A falutól délre É-D-i irányú vizenyős sávok között gerincként kiemelkedő dombvonulat egyik magaslata. 46. lelőhely, Öntözött terület (Tanya-dűlő): A falutól DK-re É-D-i irányú vizenyős sávok között gerincként kiemelkedő, az itt lévő földút mindkét oldalára kiterjedő magaslat. 47. lelőhely, Tanya-dűlő: A falutól DK-re É-D-i irányú vizenyős sávok között gerincként kiemelkedő dombvonulatok egyik magaslata. 48. lelőhely, Tanya-dűlő: A falutól DK-re É-D-i irányú vizenyős sávok között gerincként kiemelkedő dombvonulatok egyik magaslata. 49. lelőhely, Tanya-dűlő: A falutól DK-re É-D-i irányú vizenyős sávok között gerincként kiemelkedő dombvonulatok egyik magaslata. 50. lelőhely, Tanya-dűlő: A falutól DK-re lévő erdő területéről kinyúló É-D-i irányú vizenyős sávok között futó két gerinc egyesülésénél magasodó dombhát között gerincként kiemelkedő dombvonulatok egyik, az itt lévő fasor mindkét oldalára kiterjedő ovális magaslata. 52. lelőhely, Tanya-dűlő: A falutól DK-re, kb. 6 km-re lévő erdősávoktól délre futó, É- D-i irányú vizenyős sáv nyugati partja. 53. lelőhely, Nagy és Kisajtós-dűlő: A falutól DK-re, kb. 6 km-re lévő erdősávoktól délre futó, É-D-i irányú vizenyős sáv keleti partjának egyik magas dombja. 54. lelőhely, Pap-halom-dűlő: A falutól DK-re, kb. 6 km-re lévő erdősávoktól délre futó, É-D-i irányú vizenyős sáv délkeleti partja. 55. lelőhely, Pap-haloms-dűlő: A falutól DK-re, kb. 6 km-re lévő erdősávoktól délre futó, É-D-i irányú vizenyős sáv keleti partján emelkedő hosszúkás dombhát. 56. lelőhely, Öntözött terület (Tanya-dűlő): A falutól DK-re É-D-i irányú vizenyős sávok között futó széles dombvonulat egyik, az itt lévő földút keleti oldalán lévő Ny-K-i irányú ovális alapú dombja. 57. lelőhely, Öntözött terület (Tanya-dűlő): A falutól DK-re É-D-i irányú vizenyős sávok között futó széles dombvonulat egyik, az itt lévő földút nyugati oldalán lévő Ny- K-i irányú ovális alapú dombja. 58. lelőhely, Tanya-dűlő: A falutól messze DK-re, É-D-i irányú, mélyedéseket közrefogó dombvonulat egyik tagja. 59. lelőhely,varjas (?): A falutól messze, DK-re s fasorral kísért földút két oldalán É-Di irányú dombhát. 60. lelőhely, Varjas(?): A falutól messze, DK-re két, fasorral kísért földút találkozásánál lévő magaslat. 11

12 61. lelőhely, (Nincs dűlőnév): A községtől DK-re, a tomajmonostori határ közelében, két, fasorral kísért földúttal bezárt szögben Ny-K-i irányú magaslat. 62. lelőhely, Szele-hát: A községtől DK-re, a tomajmonostori határnál DNy-ÉK-i irányú dombhát kettős kiemelkedéssel. 63. lelőhely, Kecskés: A községtől DK-re, É-D-i irányú dombvonulatok egyik magaslata, hasonló irányú, fasorral kísért földút két oldalán. 64. lelőhely, Kecskés: A községtől DK-re, É-D-i irányú dombvonulatok egyik magaslata, hasonló irányú, fasorral kísért földút két oldalán, a 63. lelőhelytől délre lelőhely, Homok: A községtől DK-re, É-D-i irányú dombvonulatok egyik magaslata. 66. lelőhely, Homok: A községtől DK-re, É-D-i irányú dombvonulatok egyik magaslata. 67. lelőhely, Homok: A községtől DK-re, buckás területen, derékszögben megtört út és csatornával közrezárt négyszögben ÉNy-DK-i irányú dombhát. 68. lelőhely, Homok: A községtől DK-re, ÉNy-DK-i irányú földút keleti oldalán, buckás területen hasonló irányú dombhát. 69. lelőhely, Homok: A községtől DK-re, É-D-i irányú dombvonulatok egyik magaslata. 71. lelőhely, Pap-halom-dűlő: A falutól DK-re, a tomajmonostori határtól kb. 2 km-re, a Pap-halom mellett, attól délre ÉNy-DK-i irányú földhát. 72. lelőhely, Pap-halom-dűlő: A falutól DK-re, a tomajmonostori határtól kb. 2 km-re, a Pap-halomtól délre, kb. 500 m-re É-D-i irányú földhát. 73. lelőhely, Kígyós-lapos: A községtől DK-re, a tomajmonostori határ mellett, É-D-i irányú mélyedésekből kiemelkedő keskeny földnyelv. 74. lelőhely, Kígyós-lapos: A községtől DK-re, a tomajmonostori határ mellett, É-D-i irányú mélyedésekből kiemelkedő keskeny földnyelv. 75. lelőhely, Pap-halom-dűlő: A községtől DK-re, buckás területen É-D-i irányú széles háttá egyesült dombvonulatok egyik tagja. 76. lelőhely, Tomaj: Abádszalók határának DK-i, Tomajmonostora, Kunmadaras és Kunhegyes közé ékelődő nyúlványán, É-D-i irányú dombvonulatok egyik tagja. A Tomaj név középkori falura utal. 77. lelőhely, Tomaj: Abádszalók határának DK-i, Tomajmonostora, Kunmadaras és Kunhegyes közé ékelődő nyúlványán, É-D-i irányú vizenyős mélyedés keleti partja. 78. lelőhely, Tomaj: Abádszalók határának DK-i, Tomajmonostora, Kunmadaras és Kunhegyes közé ékelődő nyúlványán, az egykori Lenin Tsz. épületénél ÉNy-DK-i irányú keskeny, gerincszerű magaslat. 79. lelőhely, Tomaj: Abádszalók határának DK-i, Tomajmonostora, Kunmadaras és Kunhegyes közé ékelődő nyúlványán Pusztatomajtól délre, É-D-i irányú földút nyugati oldalán, azzal párhuzamos dombvonulatok egyik kiemelkedő tagja. 81. lelőhely, Harang-halom: Pusztatomajtól DK-re ÉNy-DK-i irányú földúttól nyugatra kb. 200 m-re háromszög alakú kiemelkedés. Alakja alapján nem valószínű, hogy kunhalom, de mindenképpen régészeti érdekű terület. 83. lelőhely, Ugar: A községtől DK-re, Pusztatomajtól délre, közel a kunhegyesi határhoz É-D-i irányú kiemelkedés. 84. lelőhely, Ugar: A községtől DK-re, Pusztatomajtól délre, közel a kunhegyesi határhoz DNy-ÉK-i irányú kiemelkedés. 85. lelőhely, Hegyes-halom-dűlő: A községtől DK-re, közel a kunmadarasi határhoz, erdőkkel, vizenyős rétekkel és a V-1/11a mellékcsatornával határol buckás területből kiemelkedő magaslat. 86. lelőhely, Félix-major: A Kunhegyes-Kunmadaras műúttól, Ny-ra, földutak, csatornák által közrezárt négyszögben, kb m átmérőjű mélyedés nyugati peremén emelkedő háromszög alakú magaslat északi nyúlványa. 12

13 87. lelőhely, Félix-major: A Kunhegyes-Kunmadaras műúttól, Ny-ra, földutak, csatornák által közrezárt négyszögben, kb m átmérőjű mélyedés nyugati peremén emelkedő háromszög alakú magaslat DNy-i nyúlványa. 88. lelőhely, Félix-major: A Kunhegyes-Kunmadaras műúttól, Ny-ra, földutak, csatornák által közrezárt négyszögben, kb m átmérőjű mélyedés nyugati peremén emelkedő háromszög alakú magaslat DK-i nyúlványa. Nem azonosítható nyilvántartott régészeti lelőhelyek I. lelőhely, Kálvária-domb. 22 II. lelőhely, Dobi-halom. 23 III. lelőhely, Csárda-halom. 24 Művi értékvédelem : Műemléki védelem alatt két épület áll a településen : a római katolikus és a református templom. Az Önkormányzat 2003-ban kezdeményezte a Belsőfalusi Református Templom országos védelem alá vonását. Országos jelentőségű területi művi értékvédelem nincs a nagyközségben. Helyi jelentőségű művi értékvédelem alatt jelenleg sem terület, sem objektum nem áll. g) Területhasználat és területi állapot A belterületen a területhasználat jellemzően lakó ill. üdülési célú. A tóparton jelentős kiterjedésű a sportolási célú különleges terület. A belterületi határ mentén általános és kertes mezőgazdasági területek mellett (meglévő és tervezett) ipari területeket találunk. A külterületen a legjellemzőbb a mezőgazdasági célú területhasználat, de nem elhanyagolható a település területének 10 %-át kitevő erdő sem. A külterületen is találhatók beépítésre szánt területek : majorok, tanyák és ipari területek. A település környezetvédelmi szempontból szerencsés helyzetűnek mondható : a környezeti állapot jó, jelentős mértékű környezetszennyezésről nem tudunk. 2. Változtatási szándékok a) Településhálózati és tájhasználati változás A tervezett változtatások sem a településhálózatban, sem Abádszalók településhálózati szerepében, sem a már kialakult tájhasználatban nem okoznak (káros) változásokat. A 22 Lehet, hogy azonos a Kisfás-halommal, de erre nincs bizonyíték. Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum évi működéséről és állapotáról. DMÉ XXXV (1938) 5-78., KÖH azonosító: Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Zounuk 3 (1988) Szerk.: Botka János, Szolnok, KÖH azonosító: Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Zounuk 3 (1988) Szerk.: Botka János, Szolnok,

14 tervezett fejlesztések a település már meglévő és balszerencsésnek nem nevezhető jellegzetességeit erősítik tovább. Talán a legnagyobb horderejű terület-használati változásnak a tóparthoz közeli lakóterületek üdülőterületté történő átminősítése nevezhető. b) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A helyi építési szabályok tervezett módosítása a település szerkezetében lényegi változást nem idéz elő, a tervezett új lakó-, üdülő- és ipari területek szervesen illeszkednek a település már kialakult szerkezeti rendszeréhez. A tervezett változások extenzív jellegűek : a beépítés meglévő jellegét, intenzitását nem befolyásolják. c) Infrastrukturális változás A legfontosabb tervezett változás a közúthálózatot érinti : a 3221 és 3216 jelű utak tervezett fejlesztése egyrészt javítaná Abádszalók és a szomszédos települések illetve a távolabbi közlekedési folyosók kapcsolatát, másrészt az új út elkerülő jellegével hozzájárulna az értékes belterületi részek tehermentesítéséhez a közlekedés okozta környezeti terhelést illetően. Az egyéb tervezett infrastrukturális fejlesztések (a meglévő utak szilárd burkolattal történő ellátása, a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése) nem igénylik a helyi építési szabályok módosítását. Jelentős infrastrukturális változás lesz a tervezett regionális hulladéklerakó megvalósulása, ami a jelenleg lerakónak használt terület rekultivációjára ad lehetőséget. A regionális hulladéklerakó a település közigazgatási területén kívül valósul meg. d) Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A rendezési terv módosítását szükségessé tévő módosítási szándékok nem irányulnak ezen tényezők megváltoztatására, inkább az e területeken jelenleg is tapasztalható folyamatoknak adnak teret. Ezek szerint a nagyközség az idegenforgalomnak köszönhetően lassan elveszti falusias jellegét, népessége nyaranta az állandó többszörösére duzzad, társadalmi-kulturális összetételét tekintve egyre színesebbé, nemzetközivé, egyre európaiabbá válik. Ez a változás azonban viszonylag fokozatosan zajlik le, nem okoz drámai megrázkódtatást, és természetesen az idegenforgalmi szezonon kívüli időszakokra is kihat. Nem a rendezési terv tervezett módosítása idézi elő ezeket a változásokat; épp ellenkezőleg, a település változása igényli a helyi építési szabályok módosítását. 3. Hatáselemzés a) Történeti településhálózati következmények 14

15 A TRT tervezett módosítása a történetinek tekinthető településhálózati kapcsolatokat tovább erősíti. A településközi úthálózatban tervezett változások csak az érintett településekkel közösen (és persze állami közreműködéssel) valósíthatóak meg. b) Természeti, táji hatások A helyi építési szabályok tervezett módosításának számottevő táji-természeti hatása (főleg káros hatása) nincsen. A tervezett változtatásokat jelentős mértékben a meglévő táji-természeti adottságok kiaknázása (így szükségképpen azok védelme) motiválja. c) A településkép feltárulásának változásai A közúti hálózat tervezett módosításának eredményeképpen kétségtelenül jelentősen változik a településkép az átutazók számára, hiszen az eddigiekhez képest gyakorlatilag semmit sem fognak látni a nagyközségből. Mint minden változás esetében, úgy ez esetben is felmutathatók negatív következmények, ám összességében valószínűleg a változás pozitív hatásai lesznek többségben. Az itt lakók, ide érkezők számára viszont ez a változás egyértelműen pozitív : esetükben a településképp megítélése minden bizonnyal javulni fog. d) emlékek feltárhatósága, bemutathatósága vagy pusztulása A tervezett módosítások a régészeti emlékek létét nem veszélyeztetik, feltárhatóságukat ill. bemutathatóságukat nem befolyásolják. A tervezett új beépítések közül egyedül a belterület déli részénél lévő tervezett új iparterület érint nem nyilvántartott, valószínűsíthető régészeti területet. Ennek szem előtt tartásával az itt esetlegesen fellelhető régészeti értékek szempontjából a változás pozitív, hiszen a terület esetleges beépítése a terület feltárását idézheti elő. e) Történeti térbeli rendszerek alakulása A TRT tervezett módosítása nem éri el azt a léptéket, amikor bármely, történetinek tekintendő térbeli rendszert veszélyeztethetne. E rendszerek átalakulásának oroszlánrésze a Tisza-tó létrejöttével zajlott le. f) Műemléki együttesek, műemlékek jelentőségének alakulása A településen található kettő darab ilyen jellegű védelmet élvező épület műemlék volta csekély szerepet játszik a nagyközség életében. Jelentőségük idővel valószínűleg növekszik, ám számottevőnek belátható időn belül aligha lesz nevezhető. Jelentőségük növekedését nem a TRT tervezett módosítása, hanem az idegenforgalom erősödése, és az ideérkezők figyelmének a kulturális örökség felé fordulása idézheti elő. g) Műemlékek fenntarthatóságának, megújulásának gazdasági esélyei Mindkét műemlék épület rendeltetése templom. Fenntartásukban, folyamatos megújulásukban megítélésünk szerint elsősorban (rendeltetésük okán) az illetékes egyházaknak, másodsorban (műemléki védettségük okán) pedig az államnak kell 15

16 szerepet vállalni. E forrásokról, jövőbeni esélyeikről nem tudunk nyilatkozni. Megítélésünk szerint további (pl. önkormányzati vagy az idegenforgalomból származó) források bevonására reálisan csak eseti jelleggel és szerény mértékben szabad számítani. h) Településkarakter változásának hatása A tervezett változtatások nyomán a településkarakter nem fog lényegesen megváltozni, így annak hatása sem lehet számottevő. i) Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A településközi út belterületről történő kikerülésével a közlekedésből származó környezeti ártalmak csökkenni fognak, ami minden bizonnyal jótékony hatást fog gyakorolni a művi értékek állapotára. Az e szempontból potenciálisan veszélyesnek tekinthető változások (az új ipari területek) elhelyezkedésüknél fogva nem gyakorolhatnak észrevehető mértékben káros hatást a művi értékek állapotára. j) Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Amint az eddigiekből bizonyára kitűnik, a tervezett módosítás eredményeképpen nem jelentkeznek olyan (káros) folyamatok, amelyekkel kapcsolatban reálisan lehetne számolni a visszafordítás igényével. k) Kárenyhítés lehetősége, költsége, ill. ellentételezésének lehetőségei Negatív hatások híján az építészeti örökséget illetően károkkal ill. azok ellentételezésével sem kell számolnunk. 4. Összefoglaló Abádszalók területén a részleges régészeti kutatások és a térképi geomorfológiai megfigyelések alapján 90 régészeti lelőhelyet tüntettünk fel. Ezek között 13 szigorúan védett kunhalom valamint 6 nyilvántartott régészeti lelőhely szerepel. A többi régészeti érdekű terület, melyeken régészeti leletek előfordulására számítani kell. Szükségesnek tartjuk egyszersmind felhívni a figyelmet arra, hogy - a régészeti lelőhelyek számára, jellegére vonatkozóan - az örökségvédelmi hatástanulmány megállapításai a nyarán érvényes állapotot tükrözik. A régészeti kutatások a megye területén továbbra sem állnak meg, a fenti településrégészeti kép ezért folyamatosan változik. Éppen ezért az ilyen hatástanulmány elsősorban tájékoztató, irányadó jellegű, de nem váltja ki az egyes, majdani építkezéseknél kötelező szakhatósági engedélyeztetést. Az építészeti örökség egyéb elemeit illetően nem kell negatív folyamatokra, károkra számítanunk. Elsősorban a tervezett infrastrukturális változásoknak köszönhetően a módosításoknak a művi értékekre gyakorolt hatása alapvetően pozitív jellegű. 16

17 5. Nyilatkozat A jelen hatástanulmány készítőiként nyilatkozunk, hogy az Abádszalóki TRT módosítása során tervezett megoldások megfelelnek az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá a jelen hatástanulmány elkészítéséhez szükséges jogosítványokkal rendelkezünk. Dr. Csányi Marietta Farkas Renáta Gutman József sk. sk. sk. 17

18 MELLÉKLET : Összesítő táblázat Abádszalók régészeti lelőhelyeiről Szám Dűlőnév Lelőhely jellege 1 Homokbánya Telep 2 Zrínyi utca Telep 3 Bere, Telek-hát Telep 4 Vasútállomás 5 Belterület 6 Belterület 7 Szil-ér 8 Szil-dűlő Szili-halom 9 Szil-dűlő 10 Szökő-halom 11 Belterület 12 Kenderföldre-járó Telep Temető Halom Halomhely 13 Puna-halom Halom 14 Szökő-hát 15 Koordináták Szánombánomkert 16 Bodzás-fertő 17 Bodzás-fertő 18 Bodzás-fertő 19 Szanyi-halom-dűlő Intézkedés Megelőző feltárás Megelőző feltárás Ismételten ásatás Megelőző feltárás Megelőző feltárás EOV Térkép -lap x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= Tszf. m A lelőhely állapota 90 Bolygatott ,2 95,5 91 Részben feltárt, fedett Részben feltárt Elárasztott Részben feltárt Bolygatott Elszántott 90-90,4 92, , ,6 95,3 91,8 93,7 95,4 Részben elpusztult Részben elpusztult 18

19 Szám Dűlőnév Lelőhely jellege 20 Szanyi-halom Halom Ferenc és Dobihalom-dűlő Ferenc és Dobihalom-dűlő Ferenc és Dobihalom-dűlő Ferenc és Dobihalom-dűlő Ferenc és Dobihalom-dűlő 26 Király-halom Halom 27 Király-halom-dűlő 28 Nagy és Kisajtós 29 Sas-halom Halom 30 Nagy és Kisajtósihalom Halom 31 Csordás-halom Halom 32 Nagy és Kisajtós 33 Porcsákos-halom Halom 34 Varjas 35 Bata 36 Bata 37 Bata 38 Bata 39 Bata 40 Csillagos 41 Varjas Intézkedés EOV Térkép -lap Koordináták x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= Tszf. m A lelőhely állapota 95,1 Bolygatott 92, ,5 92, ,4 96,3 94,6 95,5 95,2 92,8 94,4 93, ,6 92,5 92, , ,5 19

20 Szám Dűlőnév 42 Varjas 43 Varjas 44 Varjas 45 Tanya-dűlő 46 Öntözött terület Tanya-dűlő 47 Tanya-dűlő 48 Tanya-dűlő 49 Tanya-dűlő 50 Tanya-dűlő 51 Koordináták Tanya-dűlőihalom 52 Tanya-dűlő 53 Kis és Nagyajtós 54 Pap-halom-dűlő 55 Pap-halom-dűlő 56 Tanya-dűlő 57 Tanya-dűlő 58 Tanya-dűlő 59 Varjas? 60 Varjas? 61 Nincs dűlőnév 62 Szele-hát 63 Kecskés Lelőhely jellege Halom Intézkedés EOV Térkép -lap x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= Tszf. m 92,1 95, ,4 92,5 91,9 92,6 93,2 95,4 92,4 92,0 91,1 91,1 95,6 92,4 93,5 92, ,7 93,4 95,4 94,0 A lelőhely állapota 20

21 Szám Dűlőnév 64 Kecskés 65 Homok 66 Homok 67 Homok 68 Homok 69 Homok Lelőhely jellege 70 Pap-halom Halom 71 Pap-halom-dűlő 72 Pap-halom-dűlő 73 Kígyós-lapos 74 Kígyós-lapos 75 Pap-halom-dűlő 76 Tomaj 77 Tomaj 78 Pusztatomaj (Angolkert) 79 Tomaj 80 Kisfás-halom Halom 81 Harang-halom 82 Pap-halom Halom 83 Ugar 84 Ugar 85 Koordináták Hegyes-halomdűlő Intézkedés EOV Térkép -lap x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= Tszf. m 93, ,3 93,8 93,3 92, ,4 90,8 91, ,5 92,6 93,9 92, ,5 92, , ,8 A lelőhely állapota 21

22 Szám Dűlőnév 86 Félix-major 87 Félix-major 88 Félix-major 89 Aranyos Kettős-halom 90 Homokbánya I-II. Lelőhely jellege Halom Telep Temető Intézkedés Megelőző feltárás EOV Térkép -lap Koordináták x= y= x= y= x= y= x= y= x= y= Tszf. m 90-90, A lelőhely állapota Bolygatott Részben elpusztult Magyarázat a mellékletekhez : Az első oszlopban a lelőhelyek sorszáma szerepel A második oszlopban a dűlőnév A harmadik oszlopban a lelőhely jellege (Pl.: telep, temető, régészeti stb.) A negyedik oszlopban a szükséges ill. javasolt intézkedés Az ötödik oszlopban az EOV (Egységes Országos Vetület) térképlap száma A hatodik oszlopban a lelőhely EOV koordinátái A hetedik oszlopban a lelőhely tengerszint feletti magassága A nyolcadik oszlopban a lelőhely állapota, ha van rá adat Kapcsolódó jogszabályok : a 3/2002. (XII. 15.) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól, a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól. 22

23 4 3 ÉSZAK 8 9 an Ti s z ána mre e n ti 33 as z 43 Ti s z rz s ade Ti s z aj m on o To m s t or a Ö01 s területek, műemléki védelem alatt álló épületek M = 1 : Római katolikus templom j h Református templom h 65 j 2 ő a d a ra Abádszalók Örökségvédelmi hatástanulmánya Tiszabura Új l a yes heg K un v fal c rin K unm

24 Meglévő belterületi határ Tervezett belterületi határ Közigazgatási határ Nyilvántartott régészeti terület Valószínűsíthető régészeti terület Országosan védett művi érték Abádszalók Örökségvédelmi hatástanulmánya Jelmagyarázat az Ö01 jelű tervhez JM