A tanárképző főiskolai ének-zenetanárképzés pedagógiai sajátosságainak történeti összehasonlító elemzése Magyarországon 1928-tól napjainkig

Átírás

1 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola Pedagógiai és Pszichológiai Kar Vezető: Prof. Dr. Szabolcs Éva egyetemi tanár Pedagógiatörténeti PhD-Program Vezető: Prof. Dr. Németh András egyetemi tanár Varjasi Gyula A tanárképző főiskolai ének-zenetanárképzés pedagógiai sajátosságainak történeti összehasonlító elemzése Magyarországon 1928-tól napjainkig Doktori (PhD) disszertáció Témavezető: Prof. Dr. Pukánszky Béla intézetvezető egyetemi tanár Hivatalos bíráló bizottság: Elnök: Prof. Dr. Szabolcs Éva egyetemi tanár Belső bíráló: Dr. Mikonya György habil. egyetemi docens Külső bíráló: Dr. Sanda István Dániel egyetemi adjunktus Titkár: Dr. Baska Gabriella PhD egyetemi adjunktus Tagok: Prof. Dr. Falus Iván egyetemi tanár Prof. Dr. Kollár Éva egyetemi tanár Dr. Döbrössy János DLA BUDAPEST 2012

2 2 Tartalomjegyzék Ábrajegyzék... 7 Táblázatjegyzék Bevezetés A disszertáció témája, célkitűzései A doktori értekezés témájának pedagógiatörténeti előzménye A témaválasztás indoklása A kutatás célja A kutatás alapkérdései A kutatás bázishelyei A minta kiválasztása A kutatás módszerei A magyar nyelvű zenetanítás kezdete tanítóképzőben A polgári iskolai énektanárképzés kezdete Magyarországon A magyarországi tanárképző főiskolák énektanárképzésének, zenepedagógiai sajátosságainak változásai és fejlődésének rövid története 1928-tól Szegedi Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék Az Ének-zene Tanszék megalapításának előzményei Az Ének-zene Tanszék megalapítása Az Ének-zene Tanszék elnevezéseinek változásai A tanszék működési helyeinek változásai Az Ének-zene Tanszék oktatói és oktatásszervezése alapításától kezdve Az ének-zene tanszék oktatott tantárgyainak alakulása az ének-zene egyéb szakon 1973/ /97-ig Az oktatott tantárgyak rendszere az ének-zene - karvezetés szakon A hallgatók által választható szakpárosítások Tudományos diákkör (TDK, OTDK) A tanszék kapcsolatai Tanszéki könyvtár A tanszék infrastrukturális helyzete A tanszék szerepe Szeged kulturális életében A tanszék énekkarainak rövid története A tanszék oktatóinak fontosabb művészi munkája A Budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Zenetanszék bemutatása A Budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Zenetanszék megalapítása és öt évig tartó működése... 56

3 A Budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Ének Tanszékén választható szakpárok és kötelező tantárgyak Összefoglaló jelentés az ének-zene tanszék 1953/54. tanév évi munkájáról Az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszék oktatóinak óraszáma és oktatott tárgyai az 1953/54-es tanévben A tanszéki értekezletek szerepe a tanszék életében az 1953/54-es tanévben Az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszék megszűnése A pécsi Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszékének és jogutódjainak pedagógiatörténeti áttekintése Az Ének-zene Tanszék megalapítása és oktatóinak pedagógiai munkássága A Pécsi Tanárképző Főiskola elnevezéseinek változásai Az Ének-zene tanszék tanszékvezetői és oktatói A Pécsi Tanárképző Főiskola Ének-zene tanszék oktatóinak szakirodalmi munkássága December 31-ig (Takács, 1973) A Pécsi Tanárképző Főiskola énekkarai A Pécsi Tanárképző Főiskola Nőikara Az Ének-zene Tanszék oktatóinak művészi alkotó munkája A Debrecenben alakult Egri Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék énekzenetanárképzésének pedagógiatörténeti bemutatása Az alapítás (újjászervezés) körülményei A tanszék munkájának újraindítása Ünnepélyes rendezvények 1963-ban Tanulmányi kirándulások 1963-ban Az Ének-zene Tanszék vezetői és tanári kara az alapítástól kezdve Részvétel a város (megye) zenei életében Az Ének-zene Tanszék külföldi kapcsolatai A hallgatók eredményei versenyeken, fesztiválokon Az együttesek eredményei: A tanszék pedagógiai jellegű koncepciói A Nyíregyházi Főiskola Ének-Zene Tanszék ének-zenetanár képzésének pedagógiatörténeti áttekintése A Nyíregyházi Főiskola Ének-Zene Tanszék megalapításának előzményei A Nyíregyházi Főiskola Ének-Zene Tanszék megalapítása és történetének összefoglalása... 89

4 A Nyíregyházi Főiskola elnevezésének változásai Az Ének-Zene Tanszék tanszékvezetői Az Ének-Zene Tanszék oktatói 2009-től A Nyíregyházi Főiskola Gaudemus Kórusa A Gaudemus Kórus szereplései 1993-tól 2007-ig A Szombathelyi Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék énekzenetanárképzésének rövid története A tanszék alapításának előzményei Az Ének-zene Tanszék alapítása Az Ének-zene Tanszék elnevezéseinek változásai A tanszék oktatói az alakulástól kezdve Oktatás, nevelés, célok, küldetés Az Egyházzene szak oktatóinak publikációi Berzsenyi Dániel Vegyeskar Kéziratból megszólaltatott szakrális kompozíciók az elmúlt 20 évben Szakrális kompozíciók közzététele A Berzsenyi Dániel Vegyeskar egyházzenei lemezei Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar és jogutódjának az ELTE Bölcsészettudományi Kar Zenei Tanszék (Budapest) énektanárképzésének, zenepedagógiai koncepcióinak változásai és fejlődésének rövid története A tanszék megalakulása Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar Zenei Tanszék elnevezéseinek változásai Az ének-zenetanárképzésben oktatott fontosabb tárgyak tematikája A tanszék kórusélete A magyarországi főiskolai énektanárképzés pedagógiai koncepcióinak összehasonlító elemzése Pedagógiai sajátosságok történeti megjelenése Szegeden 1928-tól 1947-ig A tanárképző főiskolai énektanárképzés pedagógiatörténetének összehasonlítása 1945-től a szakpárok és képzési idők változása alapján A zenei tantárgyak oktatásának eredményessége az egyes intézményekben Az énektanárképzésben résztvevő oktatók által írt főiskolai jegyzetek megoszlása a tanszékek között Együttműködés az énektanárképzésben résztvevő tanárok között Nézeteltérések, konfliktusok az énektanárképzésben résztvevő tanárok között

5 5 3.7 Az ének-zene kifejezés jelentősége a tanárképzésben Az énektanárképzésben résztvevő tudományos minősítést szerzett oktatók Az interjúalanyok szóhasználatának összehasonlítása (számítógépes szövegelemzés) A kutatás eredményei Oktatási koncepciók változásai pedagógiatörténeti szempontból a magyar ének-zenetanárképzésben A központi irányítású felsőoktatási rendszer befolyása a magyarországi tanárképző főiskolai ének-zenetanárképzésre A tanítási koncepciók változásai a tantárgyak vizsgálatán keresztül Egyéb kutatási eredmények összegzése Összegző megállapítások a mai ének-zenetanárképzés általános helyzetéről (A MAB (Magyar Akkreditációs Bizottság) 2009/6/XII/1-6. számú határozatai alapján) Összegzés Melléklet Interjú Monoki Lajos nyugdíjas főiskolai docenssel, az SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék egykori tanszékvezetőjével Interjú dr. hab. Maczelka Noémi DLA tanszékvezető főiskolai tanárral, az SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék tanszékvezetőjével Interjú Németh Olivérnével (Fekete Amália), a Szegedi Pedagógiai Főiskola Ének Tanszék egykori tanárával Interjú Sinkóné Hortobágyi Évával, a Szegedi Pedagógiai Főiskola Ének Tanszék egykori hallgatójával Interjú dr. Bohus Mihálynéval, Az SZTE JGYPK Művészeti Intézet Énekzene Tanszék egykori hallgatójával Interjú Tillai Aurél Liszt díjas egyetemi tanárral, a pécsi tanárképző főiskola oktatójával Interjú Dr. Lakner Tamás DLA egyetemi docens tanszékvezetővel az ban alapított pécsi Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszék - jelenleg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Művészeti Kar Zeneművészeti Intézet tanárával Interjú Kondéné Angyal Margit kántorral, a Pécsi Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék egykori hallgatójával Interjú Rezessy László Nyugdíjas főiskolai tanárral augusztus 22-én Interjú Dr. Kelemen Imre nyugdíjas főiskolai tanárral, az egri tanárképző főiskola oktatójával Dr. Dombi Józsefné 2008 októberében tartott konferencia előadása Interjú Ferencziné dr. Ács Ildikóval, a Nyíregyházi Főiskola tanszékvezetőjével

6 Interjú Dr. Bodnár Gáborral, az Az ELTE BTK Zenei tanszék vezetőjével Az énektanárképzésben résztvevő oktatók által írt főiskolai jegyzetek Köszönetnyilvánítások Irodalomjegyzék

7 7 Ábrajegyzék 1. ábra: A kutatás bázishelyei ábra: Bartalus István portré ábra: A gyakorló polgári iskola az1930-as években ábra: Kodály Zoltán és Szeghy Endre ábra: Szeghy Endre főiskolai tanár, 1944-ben ábra: Békési Imre leckekönyvének első oldala ábra: Békési Imre leckekönyvének második oldala az 1955/56-os tanévben ábra: Könyvtár és szakkatalógus az 1970-es évek elejé ábra: Az Állami Pedagógiai Főiskola bélyegzője és a tanszékvezető aláírása ábra: A Budapesti Pedagógiai Főiskola bélyegzője ábra: A Budapesti Pedagógiai Főiskola ének-zene tanszék munkatervének részlete ábra: Az Oktatásügyi miniszter utasítása a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola megszűnéséről ábra: A Pécsi Pedagógiai Főiskola első épülete a Janus Pannonius utcában ábra: Csenki Imre ábra: Az Ének-zene tanszék új orgonája ábra: Erdős Jenő: Kórusmuzsika Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ábra: A pedagógiai főiskolák képzési idejének három évben való megállapítása ábra: az interjúalanyok szóhasználatának összehasonlítása ábra: Beéneklő gyakorlat ábra: Beéneklő gyakorlat ábra: Beéneklő gyakorlat ábra: A magánénekóra beéneklő gyakorlata ábra: A magánénekóra beéneklő gyakorlata ábra: A magánénekóra beéneklő gyakorlata ábra: Fekete Amália magánénekórát tart 1955-ben Szegeden az Ének-zene Tanszék egyik tantermében ábra: Budapest, május 8. rádiófelvétel ábra: május 6. Budapest, országos Kultúrverseny ábra: Arezzo

8 8 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Az interjúra kiválasztott oktatók és végzett hallgatók táblázat: A zene szakos hallgatók számának alakulása az Apponyi Kollégiumban ig (Tóth, Magyar Pedagógia 94. évf sz o.) táblázat: Tanszékvezetők táblázat: A tanszék munkatársainak eltöltött évei a főiskolán 1928-tól táblázat : Tantárgyak és szakpárosítások alakulása az ének-zene tanszéken 1928/ /47-ig a Szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékén táblázat: Tantárgyak és szakpárosítások alakulása 1947/ /62-ig a Szegedi Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszékén táblázat: Tantárgyak és szakpárosítások alakulása 1962/ /74-ig a Szegedi Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékén táblázat: Tantárgyak és szakpárosítások alakulása az ének-zene tanszéken 1973/ /95-ig a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékén táblázat: Az ének-zene szakos hallgatók által választható szakpárosítások a bolognai rendszer bevezetéséig táblázat: Minősítések táblázat: Hazai szereplések és versenyek Kardos Pál vezényletével táblázat: A vegyeskar minősítései táblázat: Részvétel kórusversenyeken táblázat: Külföldi hangversenyek táblázat: Az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszékének tanszékvezetője táblázat: Az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszékének oktatói táblázat: A budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Zene Tanszékének heti tantárgyterve az 1952/53. tanévben táblázat: A Pécsi Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszék és utódintézményei elnevezéseinek változásai táblázat: Tanszékvezetők táblázat: Az oktatók és dolgozók a tanszéken eltöltött ideje táblázat: A Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Zenei Tanszékéből és a budapesti Zeneművészeti Főiskola Pécsi Kihelyezett tagozatából megalakult Művészeti Kar jelenlegi oktatói táblázat: Az Ének-zene Tanszék oktatóinak szakirodalmi munkássága december 31-ig táblázat: A PEDFŐ, később JPTE, még később PTE NŐIKARA versenyeredményei táblázat: A PUELLAE PTE Női Kamarakórus versenyeredményei táblázat: Szakpárosítások az 1963/64-es tanévben (Tóth és Szőkefalvi, ) táblázat: Az Egri Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszékének és utódintézményeinek tanszékvezetői táblázat: Az Ének-zene Tanszék oktatói táblázat: A női kar elismerései kórusrendezvényeken Tar Lőrinc vezetésével táblázat: A női kar elismerései kórusrendezvényeken Sz. Vass Márta vezetésével... 85

9 9 30. táblázat: A vegyeskar elismerései kórusrendezvényeken Szepesi Györgyné és től Kis Katalin vezetésével táblázat: A zenekar elismerései Gulyásné Székely Éva vezetésével táblázat: A Nyíregyházi Főiskola Ének-Zene Tanszék elnevezésének változásai táblázat: A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Ének-Zene Tanszék tanszékvezetői táblázat: A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Ének-Zene Tanszék oktatói táblázat: A Gaudemus Kórus szereplései 1993-tól 2007-ig táblázat: A Szombathelyi Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék és utódintézményeinek elnevezései táblázat: A szombathelyi Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékének oktatói táblázat: Jelenlegi oktatók táblázat: Tanszékvezetők táblázat: A Berzsenyi Vegyeskar külföldi fellépései táblázat: A Zenei Tanszék elnevezéseinek változásai 1984-től táblázat: Tanszékvezetők táblázat: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Zenei Tanszékének jelenlegi oktatói táblázat: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Zenei Tanszék egykori oktatói táblázat: A kiegészítő ének szakcsoport óraterve táblázat: Az ének kiegészítő szakcsoport óraterve 1933/34. tanévtől az 1946/47. tanévben táblázat: Az énektanárképzés szakpárosításainak összehasonlítása az 1947/48. tanévben táblázat: Az énektanárképzés szakpárosításainak összehasonlítása az 1952/54. tanévben táblázat: Az ének-zene szakosok számára választható szakpárosítások 1959-től1967- ig Pécsett táblázat: A főiskolai ének-zenetanárképzés pedagógiai koncepciók összefoglaló táblázata1945-től táblázat: A főiskolákon gyakorlatban is használt jegyzetek írásának megoszlása táblázat: Az énektanárképzésben résztvevő tudományos fokozatot elért oktatók doktori értekezései 1928-tól táblázat: Zenetörténeti témájú doktori értekezések táblázat: Zenepedagógiai témájú doktori értekezések táblázat: Népzene témájú doktori értekezések táblázat: Zeneelmélet témájú doktori értekezések táblázat: A kórusirodalommal foglalkozó doktori értekezések táblázat: Zongora és előadóművészet témájú doktori értekezések táblázat: számítógépes szövegelemzés eredménye táblázat: A magyarországi főiskolai ének-zenetanárképzés sajátosságai az egyes intézményekben táblázat: Egyéb kutatási eredmények

10 10 1. Bevezetés 1.1 A disszertáció témája, célkitűzései Doktori értekezésemben a magyar állami polgári iskolák és 1945 után az állami általános iskolák számára énektanárokat képző főiskolák tanárképzésének pedagógiatörténetét kutatom 1928-tól kezdve az alapításuk sorrendjében (Szeged, Budapest, Pécs, Eger, Nyíregyháza, Szombathely, Budapest). A disszertáció elkészítésekor az volt a célom, hogy bemutassam az 1945 előtti Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola énektanárképzésének történetét, 1945 után pedig összehasonlítsam annak jogutódjaiban a pedagógiai főiskolákon, később a tanárképző főiskolákon, illetve a pedagógusképző karokon folyó énektanárképzés történetének pedagógiai koncepcióit. Doktori dolgozatom témája nem terjed ki az elemi- és 1945 után az alsó tagozatos iskolák ének-zene tantárgy tanítóinak képzésére, sem a zeneiskolai tanárképzésre, sem a középiskolai énektanárképzésre, sem a Zeneakadémián folyó művészeti tanárképzésre. Az imént felsorolt intézményekben folyó képzések elemzése nem képezi a jelen dolgozat tárgyát. Kutatásom, egyrészt az állami polgári iskolai ének-zenetanárképzésre, másrészt az állami polgári iskola jogutódjaiban folyó ének-zenetanárképzésre irányul. Az állami polgári iskolai tanárképzés a tanítóképzésből nőtt ki, és ez egy gyakorlati iskolapedagógiai professzióra, néptanítói professzióra alapozódó, a középiskolai tanárképző és az elemi iskola közötti 10-től 14 éves korú gyerekpopulációra szóló képzés, ami egy sajátos helyet foglalt el az iskolai rendszerben. Mészáros István írásaiban különbséget tesz a középfokú és a középszintű iskolák között. Középfokú iskolán a polgári iskolát érti, ami hat éves vagy négy éves, de később egységesen négy éves iskolai képzést jelent. A középszintű az érettségivel záruló középiskola, ez lehet klasszikus humán gimnázium, reáliskola és reálgimnázium. Ezek a középiskolák az 1920-as évek végére mind érettségivel záródnak. Akik ezeket a középiskolákat elvégezték, felvételi vizsga nélkül bekerülhettek az egyetemi intézményekbe. 1.2 A doktori értekezés témájának pedagógiatörténeti előzménye A 19. században gyors ütemben meginduló polgári fejlődés nyomán megerősödő polgárság különböző csoportjai a hagyományos iskolarendszerben keresték az érvényesülési lehetőséget. Ezeknek a rétegeknek a művelődési igényei új iskolatípusok kialakulásához vezettek. Egyre nagyobb igény mutatkozott olyan iskolatípusok iránt, amelyek a legfontosabb alapismereteket nyújtó népiskola és a magasabb tanulmányokra előkészítő klasszikus, latin középiskola mellett önálló, gyakorlati irányú képzést nyújtanak (Nóbik, o.). Az 1867-es kiegyezés, az önálló magyar államiság lehetővé tette a közoktatásügy további fejlődését. Az évi 38. törvénycikk intézkedik a városi kispolgárság (tisztviselők, kereskedők, iparosok) igényeinek kielégítését szolgáló polgári iskola létrehozásáról is.

11 11 Ebbe a négyéves később széles körben népszerűvé váló intézménytípusba az elemi iskola első négy osztályának elvégzése után biztosította a továbbtanulás lehetőségét. Az iskolatípus sikerét jól érzékelteti, hogy a századfordulón polgári iskolát végzett mintegy 4000 fiútanuló 60%-a, a közel félezer polgárit végzett lánytanuló 40%-a folytatta tovább tanulmányait (elsősorban tanítóképző, tanítónőképző intézetben). A tanulmányaikat befejező fiúk előtt, az állami hivatalnoki karrier alsóbb szintjei írnoki, díjnoki, vasúti tisztviselő, jegyzői állások nyíltak meg, a lányok többsége pedig tanulmányai befejeztével otthon maradva készült a művelt háziasszony, a feleség és anya szerepre (Németh és Pukánszky, o.). Az évi 38. törvény 67., 68. és 74. paragrafusa a következőképpen rendelkezett a polgári iskolákról: 67. Nagyobb községek, melyeknek anyagi ereje engedi, kötelesek felső népiskola helyett polgári iskolákat állítani és tartani fenn. 68. Polgári iskolákban a tanfolyam fiúk számára 6 év, leánygyermekek számára 4 év. 74. A polgári iskola tantárgyai. a) hit- és erkölcstan; b) anyanyelvi nyelvtan és irodalom; c) a hol a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv; d) a hol a tanítási nyelv a magyar, ott a harmadik évfolyamon kezdve, a német nyelv; e) számvetés, kiterjesztve a polgári politikai számvetésig; f) mértan - hazai és egyetemes; g) földrajz - hazai és egyetemes; h) történelem - hazai és egyetemes; i) természetrajz - tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra; k) természettan - tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra; l) vegytan - tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra; m) mezei gazdaság vagy ipartan, tekintettel a község és vidéke szükségére; n) statisztika; o) köz, magán és váltójog alapvonalai; p) könyvvitel; q) rajz, a mértannal összhangzatba véve és szépírás; r) ének; s) test- és fegyvergyakorlat. Rendkívüli tantárgyak, a mint a község ereje engedi, és rendkívüli órákban, a latin, franczia s a t. nyelvek és zene. 1 Az évi népiskolai törvény az egész országban az elemi népiskola fölé, 1 Internet: A letöltés időpontja: július 13.

12 12 illetve a felsőbb népiskola mellé megszervezte a polgári iskolát. Nevelési céljaként olyan általános műveltség átadását határozta meg, amelyre a tudományos pályára nem törekvő, minden jobb módú magyar állampolgárnak szüksége van. A polgári iskola főként a két világháború közötti szakemberképzés termékeny megoldása, ami érettségit nem adó, de középkádereket képző iskola volt, és később sokkal inkább szakmai felkészültséget adott az 1945 után létrehozott általános iskolai képzéshez viszonyítva, amely inkább általános műveltséget nyújtott. A tananyag a népiskolánál magasabb szintű, de a főiskolai tanulmányokra előkészítő középiskolánál kevesebb volt. Erre az iskolatípusra hamarosan tanárokat is kellett képezni. Magyarországon a trianoni békekötést követően hatalomra kerülő Bethlenkormány kultuszminisztere, az átfogó kultúrpolitikai programot megfogalmazó Klebelsberg Kunó munkája nyomán kezdődik a trifurkációs (népiskola, polgári és gimnázium) iskolarendszer kibontakozása. A Klebelsberg nevéhez fűződő modernizációs program középpontjába a középosztály erejének növelésére szolgáló kulturális reform áll. A miniszter a magyar társadalom fokozatos és óvatos átalakítása legfontosabb eszközének az iskoláztatás tartalmi átalakítását tekintette, a társadalmi modernizációt afféle tudásberuházás útján kívánta megvalósítani. Az ebben az időben is tovább élő hatosztályos népiskola elvégzése adta a képzés első irányát. A népiskola első négy évének befejezése után a gyakorlatias irányt az 1927-ben középfokú iskolává minősített, négy évfolyamos polgári iskola jelentette, amely a tanító- és óvóképzőkbe s egyéb középszintű szakiskolákba nyitotta meg az utat. A népiskola 4. osztályát befejezve (tehát 10 éves korban) a tanulók évenként 14-16%-a iratkozott be a polgáriba (Németh és Pukánszky, o.). A hazai polgári iskolai tanárképzés január 15-én kezdődött el a fővárosban a polgári iskolai leány- és október 28-án a fiúiskolák számára. A kezdettől fogva egymással párhuzamosan, de egymástól szervezetileg külön működő polgári iskolai tanárnő- és tanárképzés folyt ezekben az iskolákban. A két intézmény egyesítve ban került át Szegedre. A polgári iskolai tanárképzés totálisan a néptanítói szakmából ered, tehát nem a rosszul működő középiskolai tanárképzés helyébe akart kerülni, hanem ez a típusú iskolai képzés a gyakorlati és hétköznapi iskolapedagógia paradigmájáról szólt. A polgári iskolai tanárképzés azért tudott megerősödni, mert szakmai oldalról segítségül hívta az egyetemet. Az augusztus 18-án kiadott minisztériumi rendelettel létrehozott nyolcosztályos általános iskola megszervezésével, mely a polgári iskolák és a gimnáziumok alsó négy osztályát olvasztotta magába, új fejezet kezdődött a magyar iskolaügy történetében. Az általános iskola, miként elnevezésében is ennek kifejezésére törekedett, egységes alapműveltség közvetítését tűzte ki célul minden 6-14 éves gyermek számára (Németh és Pukánszky, o.).

13 13 A polgári iskolai és az általános iskolai tanárképzés történetével már számos kutatás foglalkozott, azonban a disszertációmban én arra a kérdésre keresem a választ, hogy a polgári iskolai tanárképzőben, illetve annak a jogutódjaiban 2 hogyan folyt az ének-zenetanárképzés. 1.3 A témaválasztás indoklása A disszertáció azzal a szándékkal jött létre, hogy a tanárképző főiskolai énekzenetanárképzés, illetve ének-zenei tanszékei oktatási koncepcióinak pedagógiatörténetét konstruálja oly módon, hogy ma hogyan látjuk az énekzenetanárképzés történetét, és ebből a megközelítésből adjon egy egységes képet az oktatásban és a kulturális életben betöltött szerepéről. Az 1985/86-os tanévtől kezdve kísérem figyelemmel a főiskolákon folyó pedagógiai munkát, és azon a tanárképző főiskolán tanítok, amely Magyarország legrégibb folyamatosan működő tanárképző intézménye. A különböző szellemi és politikai irányzatok és a gyakran változó nevelési és oktatási koncepciók ugyan sok akadályt gördítettek az ének-zenetanárképzés intézményeinek oktatói elé, de mind a mai napig fenn tudott maradni az általános iskolai énektanárképzés intézménye. 1.4 A kutatás célja Célom, hogy a magyar tanárképző főiskolák ének-zene 3 tanszékei oktatóinak eddig elért pedagógiai tevékenységének és oktatási koncepcióinak eredményeit összegyűjtsem, kiaknázzam a kutatás folyamán megszerzett a téma szempontjából koherens információkat, dokumentumokat, képeket, hangfelvételeket és egyéb kutatási eredményeket, majd ezeket pedagógiatörténeti szempontok szerint összehasonlítsam és elemezzem. Kutatásaim eredményeit publikálva konferenciákon, az ének-zene tanszék honlapján vagy könyv formájában, hozzájáruljak az európai felsőfokú zenetanárképzés történetének feltárásához, a múlt zenepedagógiai értékeinek megőrzéséhez és közvetetten az ének-zene szakos hallgatók személyiségének tudatosabb fejlesztéséhez. 1.5 A kutatás alapkérdései a) Hogyan folyt az ének-zenetanárképzés. a polgári iskolai tanárképzőben, illetve annak a jogutódjaiban? b) Milyen oktatási koncepciók váltották egymást pedagógiatörténeti szempontból a tanárképző főiskolák alapításától eltelt időszakban? c) Milyen pedagógiai kompetenciával rendelkeztek 1928-tól napjainkig az 2 Megjegyzés: 1948-ban a polgári iskolák megszűnésével a polgári iskolai tanárképzés is befejeződött, de elkezdődött az általános iskolai tanárképzés a pedagógiai főiskolákon. 3 Megjegyzés: Az ének-zene összevont szó csak iskolai értelemben használatos, mint tanszék vagy tantárgy.

14 14 énektanárképzésben oktató tanárok? d) Milyen mértékben érvényesültek Magyarországon a központi irányítású felsőoktatási rendszer hatásai az ének-zenetanárok képzésében? e) A magyar tanárképző főiskolák énektanárképző intézeteinek történetében meghatározott tantárgyak között voltak-e olyanok, melyeknek tanítási koncepciói a központi irányítás által befolyásolt kultúrák egységesített felfogása miatt nem, vagy keveset változtak az ének-zene tanszékek megalakulásának kezdetétől, és vannak-e olyan tantárgyak, melyeknek tanítási koncepciói eltértek egymástól az egyes oktatók művészi felfogásának és szakmai tudásuk különbözősége miatt? f) Léteztek-e az egyes ének-zene tanszékek oktatásában olyan különbségek, amelyek speciális módon fejlesztették a hallgatók képességeit? g) Milyen mértékben függött a hallgatók sikere az oktatók pedagógiai kompetenciájától és személyiségük kisugárzásától? h) Hogyan befolyásolta az 1993-as felsőoktatási törvény az énekzenetanárképzés fejlődését, mely nagyobb önállóságot biztosított a felsőoktatási szférának. 4 i) Milyen következménnyel járt a kétciklusú ének-zene tanárképzés bevezetése? j) Jelentett-e nagyobb változást a tanárképző főiskolák integrálódása az egyetembe? 1.6 A kutatás bázishelyei I. Az 1928-ban alapított Szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék, jelenleg Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (SZTE JGYPK) Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék. II. Az 1947-ben alapított Budapesti Pedagógiai Főiskola (1949-től Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola) Ének-zene Tanszék, amely 1955-ben megszűnt. III. Az 1948-ban alapított Pécsi Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszék, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Művészeti Kar Zeneművészeti Intézet. IV. Az 1948-ban Debrecenben megnyílt Állami Pedagógiai Főiskola Énekzene Tanszék, amely 1949-ben Egerbe került, jelenleg Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Ének-zene Tanszék. V. Az 1969-ben Nyíregyházán alapított Bessenyei György Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék, jelenleg Nyíregyházi Főiskola (NYF) Énekzene Tanszék. VI. Az 1974-ben alapított Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék, jelenleg Nyugat-magyarországi Egyetem Sava- 4 Internetes forrás: pdf. A letöltés ideje:

15 15 VII. ria Egyetemi Központ (NyME SEK) Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Művészeti Intézet Zenei Intézeti Tanszék. Az 1984-ben megnyílt budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar (ELTE TFK) Zenei tanszék, jelenleg Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, (ELTE BTK) Zenei Tanszék. 1. ábra: A kutatás bázishelyei 1.7 A minta kiválasztása A kutatásom mintavételeként közel 30 interjút készítettem aktív és nyugdíjas oktatókkal, valamint egykori hallgatókkal, melyet digitális hangfelvevővel rögzítettem. A disszertáció terjedelmének határai miatt, pedagógiatörténeti szempontok alapján csak 11 általam legfontosabbnak tartott interjút választottam ki és írtam bele a dolgozatba. Szeged, Budapest, Pécs, Eger, Nyíregyháza, és Szombathely tanárképző főiskolai intézmények ének-zene tanszékeinek tanszékvezetőivel, vagy olyan oktatókkal és kiválasztott végzett hallgatókkal készítettem interjút, akik jól ismerik az adott tanszék egykori oktatóit és a tanszék történetét. Az interjúalanyok között vannak olyanok, akiket már korábban személyesen is ismertem, de vannak olyanok is, akiket személyesen csak az interjú készítése kapcsán ismertem meg. Az interjúalanyok között vannak olyanok, akik az adott tanszék hallgatói is voltak, később pedig oktatók lettek. Pl. Németh Olivérné, aki a főiskola befejezése után a Szegedi Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszék oktatója lett, vagy dr. Kelemen Imre, aki a Szegedi Pedagógiai Főiskola Énekzene Tanszék hallgatója volt, és a főiskola elvégzése után először Szegeden tanított, később pedig Egerben lett az Ének-zene Tanszék vezetője. Fontos szempont volt, hogy

16 16 felkeressem a legidősebb oktatókat, akik az 1950-es években szereztek ének-zenetanári diplomát. Az interjú alanyai között négyen is vannak, akik elérték a 80 éves kort, ezért olyan narratívákat is hallhattam az interjúk készítése során, melyeket dokumentumokban nem találtam. 1. táblázat: Az interjúra kiválasztott oktatók és végzett hallgatók Szeged Budapest Pécs Eger Nyíregyháza Szombathely Monoki Lajos Dr. hab. Maczelka Noémi DLA Németh Olivérné Sinkóné Hortobágyi Éva Dr. Bohus Mihályné Rezessy László Tillai Aurél (átvett interjú) Szalai Miklós Dr. Lakner Tamás DLA Dr. Bodnár Gábor Kondéné Angyal Margit Dr. Kelemen Imre Dr. Pozsonyiné Falusi Anikó Hegyesi- Hudik Margit Réz Lóránd főiskolai Ferencziné dr. Ács Ildikó Biró István Dr. Dombi Józsefné 1.8 A kutatás módszerei A kutatás folyamán irányított és Oral History interjúkat készítettem. Azért választottam az Oral History interjúk készítését, mert ez nem más, mint az elbeszélt történeti beszámolók rögzítése és azok elemzésén alapuló kutatási, felmérési, ismeretszerzési módszer. Bemutatja, milyen kép alakult ki az emberek emlékezetében a történelmi eseményekről. Az elbeszélt történelem felhasználásának gyökerei a történelem kezdetéig, az elsőként megszületett történeti emlékek koráig nyúlnak vissza. Az Oral History modern értelemben a magnetofon elterjedésével azonos idejű. A hetvenes évek elejétől indult el a történelmet alulnézetből szemlélő történeti kutatás. (Vértesi Lázár, évf. 1. sz. 162.). Oral History Archívum Magyarországon először 1985 őszén a Soros Alapítvány támogatásával az Országos Közművelődési Központ Művelődéskutató Intézete keretei között jött létre. Az OHA megalakulásakor a fő gyűjtési körének az 1956-os forradalom szereplőit tekintette. Az Oral History alkalmazásának előnye, hogy megfogalmazódhat az, amit ma gondolnak az emberek mindarról, amit a múltban tettek. Az Oral History

17 17 alkalmazása némely esetben felülírhatja a téves dokumentumokat. A dokumentumok szerzői nem mindig mentesek a történelem felülírásának kísértésétől. a múlt olyan, az eseménytörténettel egyenértékű olvasatához segíthet hozzá bennünket, amely elsősorban nem a múlt magyarázata, hanem annak megértése szempontjából fontos. Erre a célra viszont jó eszköz az orális történet, sőt erre a célra sokkal alkalmasabb, mint az írott forrásokat hasznosító eseménytörténet-írás". (Magyar Tudomány, sz o.). Az Oral History alkalmazásának korlátai is lehetnek. Az Oral History forrásait vizsgálva a szelektív amnézia, az emberek téves emlékezete nem hagyható figyelmen kívül. Az Oral History módszert az énektanárképzés pedagógiatörténeti kutatásának területén alkalmazom. Az interjúk elemzésén keresztül azt vizsgálom, hogyan tekintenek vissza, hogyan emlékeznek a mai oktatók a múltban megvalósult pedagógiai koncepciókra, milyen elemeket hagytak el, illetve őriztek meg belőlük. Az Oral History interjúk felvételével a kiválasztott tanárképző főiskolák énektanárképző koncepciói alakulásának feltárását és oktatói, tanítási felfogásainak összehasonlítását tűztem ki célul. Előzetes megismerés és információk alapján választottam ki a megfelelő interjúalanyokat: tanszékvezetőket, tanárokat és végzett hallgatókat. Ezen kívül az ének-zene tanszékekkel kapcsolatos releváns TV, rádió és audio felvételeket is tanulmányoztam. Disszertációmban az interjúk készítésén keresztül, archívumokban gyűjtött elsődleges források: dokumentumok, internetes információk elemzését végeztem el, és ezek eredményeit mutatom be tól 1947-ig csak Szegeden képeztek polgári iskolai énektanárokat, de az a tény, hogy Magyarországon létrehozták a nyolc osztályos általános iskolákat, és miután 1947-től megkezdte működését a budapesti pedagógiai főiskola is, majd 1948-ban megalapították a debreceni (melyet 1949-ben Egerbe helyeztek át) és a pécsi pedagógiai főiskolát, döntően meghatározta a szegedi főiskola addigi egyedüli helyét és szerepét. Kutatási koncepciómban az énektanárképzés történeti feltárásán keresztül összehasonlító pedagógiatörténeti elemzést végzek től, a tanárképzésben résztvevő általam kiválasztott oktatók pedagógiai munkásságát is röviden bemutatom az elkészített interjúkon keresztül. Az interjúkat kutató jellegű hermeneutikai vizsgálatokon keresztül értelmezem, melynek nem csak az eredeti történések pontos helyreállításának olvasata a cél, hanem az interjúalanyok egymástól eltérő történelmi-társadalmi pozíciójából adódó többlettudás megértése. Mielőtt a tanárképző főiskolai énektanárképzés pedagógiai koncepcióit vizsgálom, bevezetésként a magyar pedagógusképzés kialakulásáról írok, hogy a kutatott kor pedagógiai koncepcióinak megértéséhez közelebb vigyem az olvasót.

18 A magyar nyelvű zenetanítás kezdete tanítóképzőben november 11. fontos dátum a magyar énektanárképzés kialakulása előzményeinek tekintetében. Ezen a napon nyitotta meg kapuit Egerben, a Foglár-féle nevelőintézetben az első, magyar tanítási nyelvű tanítóképző. Az egri magyar tanítási nyelvű képző megteremtése Pyrker János László ( ) érsek nevéhez fűződik. Pyrker mint szepesi püspök, egyházmegyéjében tett ellenőrző útjai során elszomorító állapotokat talált ben Szepesi Megyében Egyházi Vizsgálatot tartván, több falusi iskolákban olly tanítókra találtam, kiknek inkább tanulni, mint tanítani kellene! Nevelé szívem fájdalmát némely Tanítóknak, kik mint énekesek az Isteni szolgálat végzésében részt venni szoktak, az éneklésben és orgonálásban fület, szívei sértő járatlanságok, akik ugyanazon ének s orgonával fojtják el a szívek buzgóságát, mellyel különben az ájtatosságot leghathatósabban emelni lehetne!" (Kelemen, o.) írta 1828-ban Szent György napján kelt körlevelében. Ellenőrző útja után bejelentette, hogy Egerben tanítóképző intézetet szándékozik létrehozni. Az érsek elképzelése az volt, hogy az egri egyházmegyében csakis olyanok nyerhessenek tanítói és kántori alkalmazást, akik az általa felállított intézetben kapták kiképzésüket. Azok, akik esetleg máshol végezték tanulmányaikat, megfelelő vizsgák letételével bizonyították volna felkészültségüket. Azt is szerette volna elérni, hogy a már működő tanítók közül azok, akikről a kerületi esperesek megállapították, hogy még nem eléggé járatosak a tanításban és a,,hangászat mesterségében (Pyrker János László, 1819.), az egri képzőben ezekből a tárgyakból megfelelő oktatásban részesüljenek. Az iskola kezdeti éveinek történetéről Maskovics Mihály 5 leírásából kapunk képet. Beszámol az intézet céljáról, rendtartásáról, az egyes tárgyakról, a tanárok feladatáról, a taneszközökről (könyvek, hangszerek) és a végzett növendékekről. Az iskola olyan tanítók képzését tartotta elsődleges céljának, akik egyben kántorok is lesznek. Fontos tehát, hogy ezek olyan jártasságot szerezzenek a zenében, amely méltó az isteni szolgálat méltóságához. Fő célja az intézetnek, hogy olyan tanítókat képezzen, akik mind a tanítandó tárgyakban, mind pedig a zenében kellő ismeretekkel bírnak. Az érsek és a főkáptalan döntése szerint, a felvételek elbírálásakor előnyben kellett részesíteni azt a jelentkezőt, aki valahol már folytatott zenei tanulmányokat. Ugyanakkor az érsek szavaival fogalmazva,,külnövendék -ként zeneileg teljesen alkalmatlanok felvételére is nyílt lehetőség. Az alábbiakban bemutatom, hogy milyen zenei tantárgyakat kellett tanulnia a tanítóképzős hallgatóknak az intézményben: 5 Megjegyzés: Maskovics Mihály az egri Főegyházmegyei Levéltár levéltárosa és a tanítóképző tanára.

19 19 a) A zongora-, és az orgonajáték alapjai Ebben olyan szintet kellett a növendékeknek elérniük, hogy a népénekkíséreteket és egyszerűbb prelúdiumokat ( Előhangzatokat ) elfogadható ( illő ) módon képesek legyenek eljátszani. b) Gregorián-ének Azokat a dallamokat tanulták, illetve gyakorolták, amelyek a kántori szolgálat ellátásához a legfontosabbak voltak. (Elsősorban a responzóriumok, valamint a nagyheti szertartások és a temetési szertartások hivatalosan előírt dallamai.) c) Magyar egyházi népének Ennek a tárgynak a feladata az volt, hogy az általános miseénekeken kívül, az egyházi év különböző időszakaira, ünnepeire (Advent, Karácsony, Nagyböjt, Húsvét, az egyes szentek ünnepei, Mária-énekek stb.) való énekek közül minél többet megtanuljanak énekelni s orgonával kísérni. Foglalkoztak még ezeken kívül temetési búcsúztatók írásával is. d) Zeneelméleti ismeretek Maskovics Mihálynál erről kifejezetten nem történik említés. Ennek oka valószínűleg az, hogy ezzel az orgonajáték elsajátítása közben foglalkoztak. Alább közöljük annak a tantervnek egy részét, amelyet Wilt Antal osztrák származású zenetanár dolgozott ki, s amely az érsek s a helytartótanács jóváhagyása után, már az iskola működésének első évében érvénybe lépett. Eszerint az 1828/29-es tanévben, az első félévben zeneelméletből a tananyag a következő volt. I. szakasz. A közönséges Törzsök Regulárul. A Hangokrul. 1. A Hangtudomány hány betűből áll? 2. Mibül áll a Scála? 3. Mi által mutatódnak meg a Hanglajtorján a Hangok? 4. Hányféle Kultsok vannak a Musikába? 5. És mitsoda következésök vannak azoknak? 6. A Kóták, Pausáknak és Pontoknak Betse? 7. Betsére nézve hányféle a Kóták? 8. Mi értetik a Hármas Kóták alatt? 9. A Pausákrul. 10. Mitsodák a Pausák a Musikába? 11. A Pontokrul. 12. Mit jelent a Pont a Musikába? 13. Hányféle változtató Jegyek vannak a Musikába? 14. A tactusról. 15. Mibül áll a Tactus és hányféle? 16. Hogy osztatik el a Tempó, vagy Időhatározás? 17. Az Időhatározáson kívül mitsoda különböző Jegyek vannak még a Musikába? 18. A Hangtávolságrul. 19. Mit teszen egy Intervallum és Mitsoda?

20 Mint szükséges a Hangtávolságot (Intervallum) illendően kiszámítani? 21. Mit tesz egy Kóma a Musikában? 22. Mibül áll a tiszta Akkord Dur és Moll tónusba? (Benkóczy Emil, Pyrker első magyar tanítóképzője o.). Az egri tanítóképző intézményben kapott oklevélen az igazgató és a pedagógiai tárgyakat tanító professzor aláírásán kívül, ott találjuk az orgonatanár és az egyházi népének tanárának aláírását is. Pyrker egri kezdeményezésének nyomán, a negyvenes évek közepéig több új tanítóképző alakult az országban. Ezek részben egyházi, részben pedig állami alapítású iskolák voltak ben a helytartótanács elküldte az érseknek e képzők tantervét azzal a kéréssel, hogy az egyöntetűség kedvéért az egri intézetben is kívánatos lenne a bevezetése. Pyrker azonban már 1844-ben átszervezte az iskolát, mégpedig oly mértékben, hogy annak tantervi követelményei új tárgyak bevezetése folytán, jóval nagyobbak voltak az állami tantervnél. Bár a zenei tárgyak oktatása (résztárgyak, óraszám) ezután is az eddigiek szerint történt, bizonyosnak látszik, hogy az egyéb tantárgyakkal járó megnövekedett elfoglaltság miatt a gyakorlásra kevesebb idő jutott. A növendéklétszám is jelentősen emelkedett, s így a zenetanárok nem sokat tudtak a diákok egyéni tanításával foglalkozni. A színvonal emelkedésről tehát semmiképpen sem beszélhetünk. A felvétel feltételei változatlanok maradtak. Így továbbra is előnyben részesültek azok, akik bizonyos zenei előképzettséggel bírtak. A felvételi folyamodványt az igazgatóhoz kellett benyújtani, de a felvételről végső fokon maga az érsek döntött (Kelemen, o.). Levonhatjuk a következtetést, hogy a magyar ének-zentanárképzés kialakulásában fontos szerepet játszott a tanítóképzőkben folyó ének-zenetanítás, amely kezdetben főleg a kántorok képzését tartotta elsődleges feladatának A polgári iskolai énektanárképzés kezdete Magyarországon Az XXXVIII. tc. az összes népoktatási intézetekben kötelezővé tette az iskolai énektanítást és ennek megfelelően a tanítóképző-intézetek számára a kötelező tárgyak sorában előírta az ének-zene (különösen hegedű és zongora) tanítását. Tóth Magyar pedagógia 94. évf szám 95. o.). A rendelet a zenei nevelést az egész ember nevelésének eszközeként fogta fel. Az iskolai értesítők tanúsága szerint voltak olyan zenetanárok, akik szakképzettségüket magán zenetanodában, énekiskolában, vagy a Pest-budai Hangászegyesületi Zenedében, vagy a Nemzeti Zenedében sajátították el. Tanítottak ének-zenét kántor-tanítók is, akik előtte tanítóképzőt végeztek és az életben nagy gyakorlatot szereztek. (Tóth, o.)

21 21 Eötvös József halála után Trefort Ágoston Gyertyánffy Istvánt 6 bízta meg a polgári iskolai tanítóképző Intézet megszervezésével. Az 1873-ban induló polgári Iskolai Tanítóképző Intéztet Gyertyánffy István Paedagógiumnak nevezte el. A tanári pályára készülő hallgatók a következő tantárgyakat tanulták énekből: zongora, ének, összhangzattan, orgona, zenetörténet től már polgári iskolai énektanárokat is találunk a tanítóképző ének-zene tanárai között ban megalakult a polgári iskolai tanítóképezde a budai elemi iskolai tanítóképzőre építve. Az intézet a nyelv- és történettudományi, továbbá a mennyiségtani és természettudományi szakcsoporton kívül a művészeti szakcsoport keretében ének-zene tárgyakat is tanított és felkészítette a jelölteket az iskolai tanításra. A Paedagogiumban a művészeti szakcsoport hallgatóit kezdetben Bartalus István tanította. A magas színvonal biztosítéka volt az is, hogy a VKM a polgári iskolai tanítói képesítői vizsgára miniszteri biztosként Erkel Ferencet ( ) és Nikolics Sándort ( ) a zeneakadémia igazgatóját, illetve tanárát bízta meg. (Tóth, o.) 1887-ben került először sor a tanítóképző-intézeti tanárképzés megszervezésére (Trefort Ágoston /1887. számú rendelete). A képzéssel és kvalifikációval kapcsolatos nézetek közül a miniszter Gyertyánffy István koncepcióját fogadta el és a tanítóképző-intézeti tanárképzést a polgári iskolai tanárképzésre építette (VKM 28903/1887. számú rendelet). Zenetanárképzés az egy éves tanfolyamon csak a Paedagogiumban folyt. Az egy éves tanfolyam-szerű tanítóképző-intézeti tanárképzés ig tartott. Gróf Csáky Albin miniszter március 21-én kiadott /1891. számú rendeletében célul tűzte ki, hogy az állami tanítóképzőkből kikerülő tanítójelöltek az egyházi énekek tanítására is képessé tétessenek, s esetleg kántori minőségben is működhessenek. Tantervet bocsátott ki annak érdekében, hogy a katolikus, református és evangélikus hallgatók a III. és IV. osztályokban, heti egy órában, az ének-zene tanár vezetésével egyházi vonatkozású szisztematikus kiegészítőképzést nyerjenek. Az egyházi főhatóságokat felkérte: hitoktatóik tegyék lehetővé, hogy a növendékek templomokban minél gyakrabban segédkezhessenek szertatásokon, a kántori teendők gyakorlatias elsajátítása érdekében. A tanítóképző-intézeti tanárképzés eredményességének fokozása érdekében 1897-ben a minisztérium egy igen fontos rendelkezést fogalmazott meg, azt, hogy a 6 Gyertyánffy István (Tibód, dec. 25. Bp., aug. 2.): tanár, pedagógiai író között a kolozsvári orvos sebészeti intézet hallgatója, majd 1869-ig tanár a székelyudvarhelyi gimnáziumban ben a svájci tanítóképzők tanulmányozására utazott ben a székelykeresztúri, 1873-ban a budai tanítóképző igazgatója. Igazgatása alatt az intézmény polgári iskolai képzővel, gyakorló polgári iskolával és tanítóképző tanárképzővel bővült ben nyugalomba vonult tól az Országos Közoktatási Tanács tagja. Szerkesztette a Néptanítók Lapját ( ) ben megírta a Budapesti magyar királyi állami elemi és polgári iskolai tanítóképezde múltja és jelene (1873/ /81) című munkát. További publikációi: Emlékirat a magyar királyi tanítóképezdék reformja ügyében (Székelyudvarhely, 1872); Az ellenzéki szellem az iskolában (Bp., 1876); A tanítóképző intézeti tanárok képzésének és képesítésének kérdése (Bp., 1898); Az országos Tanszermúzeumról és Pedagógiai Könyvtárról (Bp., 1923).

22 22 tanfolyam hallgatói ezután két éven keresztül a budapesti magyar királyi tudományegyetemen hallgassanak pedagógiai előadásokat, később a szaktárgyaikat is. A VKM 57009/1898. számú rendelete a zenetanárképzést az Országos Zeneakadémia hatáskörébe utalta. Az ellenvélemény egyik fő képviselője Gyertyánffy István volt. Ellenvéleményének alapja az a nézet volt, hogy a Zeneakadémia művészeket nevel, a képzőintézetekben pedig pedagógiához értő zenetanárokra van szükség. A századfordulón kibontakozó viták és javaslatok alapján került sor a tanítóképző-intézeti tanárképzés (humán és reálszak) végleges rendezésére 1906-ban, majd a tanítóképzőintézeti zenetanárképzés rendezésére 1908-ban ban tehát lezárult a tanfolyami keretben történő tanítóképző-intézeti zenetanárképzés időszaka (Tóth o.). Az Apponyi Kollégium között a tanítóképző-intézeti tanárképzés önálló intézete volt, amely személyi és adminisztratív kapcsolatban állt a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolával. A polgári iskolai tanárképzésre épített két éves képzés az első időszakban, Budapesten ( ) külön férfi és női kollégium, külön igazgatóval és szakvezető tanári gárdával, de egy miniszteri biztos irányítása alatt a Tudományegyetemmel, a Képzőművészeti Főiskolával és a Zeneművészeti Főiskolával együtt oldotta meg a hallgatók elméleti képzését. A második időszakban, Szegeden ( ) az Apponyi Kollégiumnak, mint koedukált oktatási intézménynek a Szegedi Tudományegyetem volt a partnere a humán és reálszakos hallgatók elméleti képzésében. Ebben az időben a Kollégium Budapesti Tagozata gondoskodott a rajz és zene szakos tanárjelöltek elméleti képzéséről a Képzőművészeti Főiskolával és a Zeneművészeti Főiskolával karöltve. A kollégiumi szakvezetést és az egyetemi (főiskolai) elméleti képzést egészítette ki a tanítóképzőintézetben a didaktikai gyakorlat. Ennek a három intézménynek (Apponyi Kollégium, egyetem-főiskola, gyakorló tanítóképző) együttes munkája jelentette a tanítóképzőintézeti tanárképzést. A kormányzati rendelkezés, amely a tanítóképző-intézeti tanárképzést a polgári iskolai tanárképzésre építette, lehetőséget adott arra is, hogy a középiskolai tanárok oklevelük érvényességét (kiegészítő vizsgával) a tanítóképzőintézetre is kiterjeszthessék (Tóth, Magyar Pedagógia 92. évf. 4. sz o.). A kollégiumi szabályzat év októberében született meg (VKM 76629/1906.) és ennek értelmében két bentlakásos intézetet, egy férfi és egy női kollégiumot hoztak létre. A bentlakásos intézetek 1908-ban az Apponyi Collegium nevet kapták és új szervezeti szabályzatot fogalmaztak meg. E szabályzatok értelmében a tanító- és tanítónőképző-intézeti tanárjelöltek számára az állam a budapesti polgári iskolai tanítóképző-intézettel, az Erzsébet-Nőiskola polgári iskolai tanítónőképzőintézettel és az e célra kijelölt gyakorló (budapesti I. kerületi) tanító- és (budapesti VI. kerületi) tanítóképző-intézetekkel kapcsolatban külön-külön a férfiak és a nők számára egy-egy collegiumot Apponyi Collegium tart fenn, avégből, hogy a collegiumok tagjait főiskolai, tudományegyetemi, országos képzőművészeti főiskolai, illetőleg országos magyar királyi zeneakadémiai tanulmányaik ideje alatt a szakpályájukra való elméleti és gyakorlati előkészülésben vezessék és támogassák. (Tóth Magyar Pedagógia 94. évf sz o.).

23 23 A tanítóképző-intézeti zenetanárjelöltek olyan okleveles polgári iskolai ének tanítók lehettek, akiknek a zenei szakból jeles oklevelük volt, és akiket a zeneakadémia orgona tanszakán az akadémiai tanfolyamra, illetve a zongora vagy hegedűtanszakon az előkészítő tanfolyamra sikeresen letették a felvételi vizsgát. A két éves képzés során a Zeneakadémia gondoskodott a tanszak és a vele kapcsolatos tárgyak képzéséről, a tanszakkal nem kapcsolatos oktatást az Apponyi Kollégium látta el. A kötelező óraszám legalább 20 óra volt. A zenetanári tanfolyam szaktárgyai a következők voltak: orgona, zongora, zeneszerzés, egyetemes zenetörténet, zeneesztétika, magyar zene elmélete, magyar zene története, karének, a hangszerelés és partitúraolvasás, liturgia, hegedű, az ének és zenetanítás módszertana. Az Apponyi Collegium szervezeti szabályzatában foglaltak kötelezők voltak a zenetanárjelöltekre is ban a kollégisták számára elrendelték a közös pedagógiai előadások hallgatását. Az előző évben (1915) kötelezővé tették az első évesek számára a hospitálási naplójegyzet vezetését, a másod éveseknek a tanítási tervek írásos elkészítését. Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémián zongorából vagy hegedűből tanári oklevelet szerzett zenetanárok (nők) kérhették képesítésük kiterjesztését a tanítóképző-intézetekre. A zenetanárok képesítésének lebonyolítására a miniszter 5 éves időszakra nevezte ki az Országos Tanítóképző-intézeti Zenetanárvizsgáló Bizottságot. Az Apponyi Kollégium igazgatóján és szakvezető tanárán kívül a Zeneakadémia tanárai voltak a tagjai. Az első bizottság összetétele 1909-ben a következő volt. Elnök: Mihalovich Ödön, a Zeneakadémia igazgatója; alelnök: Chován Kálmán; a bizottság tagjai: Bloch József, Herzfeld Viktor, Kemény Rezső, Kodály Zoltán, Kun László, Laub István, Moravcsik Géza, Szabados Béla, Szautner Zsigmond, Szendy Árpád zeneakadémiai tanárok, Sztankó Béla szakvezető tanár, a bizottság jegyzője, és Dr. Vángel Jenő az Apponyi Kollégium igazgatója. 2. táblázat: A zene szakos hallgatók számának alakulása az Apponyi Kollégiumban ig (Tóth, Magyar Pedagógia 94. évf sz o.) Időszak Első időszakban végzett Összes hallgató 27 % férfi nő Végzettség polg. isk. tanár 22 81,5 5 18, közép. isk. tanár egyéb Második időszakban végzett % Összesen % , , ,6 7 Megjegyzés: az egyéb végzettség a művészi képesítést, az egyházzenei képesítést jelenti.

24 24 Az évi trianoni békediktátum, amely megállapította Magyarország új határait, az elcsatolt területekkel együtt kevesebb, mint felére csökkentette a tanítóképző-intézetek számát (1918-ban 91 tanítóképző, 1920-ban 43 tanítóképző). Érthető, hogy a kormányzat 1921-ben felmérte a helyzetet és megvizsgálta a tanárok képesítésének kérdését. A jelentés rámutatott arra, hogy zenét különböző végzettségű tanárok tanítanak a képzőkben, továbbá, hogy az új rendszerű képzésben, tehát az Apponyi Kollégium intézményében a 197 összes szakos tanár közül 11 fő (10 férfi, 1 nő) végzett zene szakon (zeneelmélet 4, orgona 3, zongora 2, hegedű 2 fő) és tanít. A jelentés megfogalmazta a tanárszükségletet és javasolta többek között, hogy az 1921/22- es évre zene szakra is hirdessenek felvételi pályázatot (Tóth Magyar Pedagógia 94. évf sz o.) ben az elcsatolt Pozsonyból az Erzsébet királynőről elnevezett egyetemet Szombathelyre szerették volna telepíteni, de a város vezetői nem vállalták az egyetem befogadását, mely így Pécsett lelt otthonra ben felmerült a zenetanárképzés reformja. A reformmal kapcsolatban a bírálatok Kosáry János összefoglalásában azt kifogásolták, hogy a szervezeti szabályzat szerint túlságosan sokféle az előképzettsége (okleveles polgári iskolai énektanár, az akadémián végzett zongora, hegedű vagy énektanár, középiskolai énektanár, stb.) azoknak, akik a tanítóképző-intézeti zenetanárképzésben vehetnek részt (Tóth, Magyar Pedagógia 94. évf sz o.) ban került sor az énektanárképzés átszervezésére. A polgári iskolai tanárképzés átszervezését Klebelsberg Kunó a polgári iskolákról szóló évi XII. tc. felhatalmazása alapján 1928-ban hajtotta végre, lényege a két állami polgári iskolai tanárképző főiskola egyesítése és Szegedre helyezése, a tanulmányi idő 4 évre emelése és az egyik szaktárgyból meghatározott óraszámban egyetemi tanulmányok előírása volt. Egyidejűleg Klebelsberg Szegedre helyezte a tanítóképző intézeti tanárokat és tanárnőket képző Apponyi Kollégiumot is. Az átszervezés szükségességét Klebelsberg júniusi minisztertanácsi előterjesztésében az alábbi érvekkel támasztotta alá: Már az évi, majd az 1928/129. évi költségvetés indoklásában...előterjesztettem azt a szándékomat, hogy a polgári iskolai tanárképzést reformálni és az egyetemi oktatással kapcsolatba hozni szándékozom. A polgári iskolai tanárképzés...ma Budapesten két önálló főiskolában folyik. A tanárképzésnek a szegedi tudományegyetemmel való egybekapcsolása nemcsak személyzeti megtakarítást és a két főiskolának összevonását, tehát jelentékeny egyszerűsítést jelent, hanem a polgári iskolai tanárképzés színvonalát is emeli... 8 De sokat várhatunk ettől a reformtól a polgári iskolai tanárok szellemének átalakulása szempontjából is. Minthogy a polgári 8 A két budapesti főiskola összevonása az 1914/15. évi költségvetésben felvett kiadásokhoz képest közel pengő évi megtakarítást jelentett, hiszen nemcsak az egyik főiskola összes dologi kiadásait lehetett megtakarítani, hanem a két budapesti internátus költségei is önmaguktól megszűntek azáltal, hogy a bennlakó növendékek a szegedi Horthy-kollégiumban voltak elhelyezhetők. Huszti J

25 25 iskolai tanárok nagyobb része vidéki városokban és nagyobb községekben működik, előnyös, ha kiképzésüket is vidéki, falusi és tanyai környezettel bíró városokban nyerik, ahol jövendő működési terüket jobban megismerhetik, mint eddig a fővárosban, amelynek megszokása őket a vidéki élettől már eleve elidegenítette. A szegedi egyetemre azért esett választásom, mert ezen az egyetemen a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar mellett külön mathematikai-természettudományi kar is van szervezve, tehát a tanárok szabályszerű kiképzése minden tanulmányi irányban biztosítható. Egyben a reform kultúrpolitikámnak azt a sarkalatos elvét is szolgálja, hogy a főváros mellett legyenek hatalmas vidéki művelődési gócpontok is, a főváros ne nyeljen el minden magyar kulturális intézményt. Az átszervezés a legnagyobb gonddal őrködött azon, hogy a volt budapesti főiskolák régi bevált hagyományaiból semmi se menjen veszendőbe, sőt, amennyire a körülmények ezt szükségessé tették és megengedték, az újjászervezett intézmény tudatosan a régi nyomokon próbált továbbfejlődni. Megmaradtak a régi szakcsoportok, megmaradtak a tanulmányi rendben mindazok a követelmények, amelyek a szakfőiskolákon nélkülözhetetlen szigorúbb fegyelmi és tanulmányi ellenőrzést voltak hivatva biztosítani, megmaradtak, sőt a polgári iskola gyakorlati jellegének megfelelően továbbfejlődtek a kiegészítő (gyakorlati) szakkörök, megmaradt és továbbfejlődött a didaktikai kiképzést szolgáló gyakorló polgári iskola (Kiss és Vajda, o.).

26 26 2. A magyarországi tanárképző főiskolák énektanárképzésének, zenepedagógiai sajátosságainak változásai és fejlődésének rövid története 1928-tól 2.1 Szegedi Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék Az Ének-zene Tanszék megalapításának előzményei A tanítóképző-intézeti tanárképzés megszervezésére 1887-ben került először sor Trefort Ágoston /1887. számú rendelete alapján. A tanítóképző-intézeti tanárképzést a polgári iskolai tanárképzésre építette (VKM 28903/1887. számú rendelet). A Paedagogium és az Erzsébet Nőiskola intézeteiben tanfolyam keretében történő tanárképzés egyöntetűségének érdekében a miniszteri rendelet munkaterv készítését írta elő. 9 Az első ének-zene tanszék Budapesten az 1874/75-ös tanévben a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán alakult meg. Az oktatást Bartalus István, a főiskola első ének tanára irányította, aki a népdalkutatás terén korának egyik úttörője volt. Több énekkönyvet írt az oktatás számára. 10 A Bartalus-hagyaték egy része ma is megtalálható a Szegedi Tudományegyetem könyvtárában. Portréját az SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék földszinti termében őrizzük (1. Ábra). Bartalus István pedagógus, zeneszerző, zenetanár, zenetörténész, író, zenekritikus, népdalgyűjtő november 23-án született Bálványos-Váralján. Édesapja református lelkész volt. A kolozsvári főiskolán teológiát, bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott. Az 2. ábra: Bartalus István portré intézet neves igazgatója Ruzitska György 11 vette pártfogásba. Először vadászkürtön tanult, és 24 évesen kezdett zongorát tanulni ben került Pestre ben Gönczy Pál, 12 a század legjelentősebb pedagógusa hívta 9 Idézi: Tóth Gábor, (1994): A Tanítóképző-intézeti zenetanárok képzése ( ). Magyar Pedagógia, 94. évf sz Bartalus István (1887): A magyar palotás zene és a népdalok. (Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben, Magyarország I., Bp.,); Bartalus István ( ): Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye (I VII., Bp.; Bartalus István (1861):101 magyar népdal, Pest; Bartalus István (1862): Gyermek dalhon; Pest; Bartalus István (1873): Thököly, Bercsényi nótái, Rákóczi induló képletei, Pest. 11 Ruzitska György (Bécs, 1789 Kolozsvár, dec. 2.): zeneszerző, pedagógus. Bécsi tanulmányai után sokoldalú zenészként működött től Kolozsvárott élt, ahol a Nemzeti Színház korrepetitora és karmestere is volt ben irányítása alatt szervezték át a Musicai Conservatoriumot, melynek haláláig igazgatója és tanára volt. Alonso c. operáját 1829-ben Pesten mutatták be. 12 Gönczy Pál ( ) tanulmányait Debrecen ősi Kollégiumában folytatta, ahol a bölcsészettel ismerkedett. Együtt járt iskolába Arany Jánossal. Pályafutásának első próbaköve a Hajdúböszörmény mel-

27 27 meg az ekkor alapított nevelőintézetnek, a későbbi református gimnáziumnak tanárául az 1860-as években. Arany János baráti köréhez tartozott ben a Kisfaludy Társaság rendes tagja lett. Székfoglaló értekezése: "A magyar egyházak zenéje a XVI. XVII. században", mely a Kisfaludy Társaság évlapjai IV. kötetében olvasható decemberében Eötvös József közoktatásügyi miniszter a budai állami tanítóképzőbe hívta meg zenetanárnak ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett (Dombi, o.) Az Ének-zene Tanszék megalapítása Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter aki következetes decentralizációs felsőoktatás-politikát képviselt 1928-ban az egyik pesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolát, mely a Paedagogium keretében működött és a másik Polgári Iskolai Tanárnőképző Főiskolát, mely az Erzsébet Nőiskola keretében működött, egyesítette és Szegedre helyezte (Németh és Pukánszky, Magyar Pedagógia, sz o.). A szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékének első oktatója és vezetője Szögi Endre (1943-tól Szeghy-re változtatta nevét). Kezdetben Szeghy Endre volt az énektanár-képzésnek az első és egyedüli tanára. Minden tárgyat maga tanított. Az 1930/3l-es tanévben már óraadók (Kertész Lajosné zongoratanárnő, Cholnoky Margit magánének-tanárnő) segítették a munkáját Az Ének-zene Tanszék elnevezéseinek változásai A tanszék elnevezésében az évek folyamán az alábbi változások történtek: ig Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Zenetanszék ig Szegedi Pedagógiai Főiskola Zenetanszék ig Szegedi Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszék 1973-tól Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (JGYTF) Ének-zene Tanszék 1996-tól Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék JGYTF (Apróné, Bereczki, Csillik, Galgóczi és Monok, o.) től Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék (SZTE JGYTFK) 2006-tól Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (SZTE JGYPK) Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék letti Zeleméren, Karap Sándor és Diószegi Sámuel birtokán létrehozott Árva-nevelő és Gyámintézet megszervezése és irányítása volt. Az előkészület során ez tette számára lehetővé a svájci tanulmányutat, ahol módjában állt megismerkednie Pestalozzi ( ) pedagógiai elveivel, s részben annak gyakorlati megvalósításával től az intézet valamivel több mint három éven át eredményesen működött. Igazgatója volt annak az 1852-ban megalapított fővárosi magán nevelőintézetnek, melyből 1859-ben a budapesti református gimnázium vált.

28 A tanszék működési helyeinek változásai 1928-tól a Boldogasszony sgt. 8. épület három termében folyt a zeneoktatás. 13 (2. Ábra). Az 1963/64- es tanévben a Hámán Kató utca 25., (később 1991-től Szent Ferenc utca) épületének II. emeletén kapott helyet a tanszék. Nyolc tanári szoba, egy könyvtár, egy zenei előadó és egy pedagógiai előadó állt rendelkezésére a tanításhoz. A 60-as években a 3. ábra: A gyakorló polgári iskola az1930-as években pedagógiai előadó neve Lenin-terem volt. Itt tartották az énekkari, a zenekari próbákat és a tanszéki tanári és hallgatói hangversenyeket is. A 1986/87-es tanévben a tanszék helyiségei bővültek. A III. emeleten kialakítottak két tanári szobát (Garamszegi József és Varjasi Gyula oktatók szobái), két szolfézs termet és a karvezető szakos hallgatók részére egy termet, ahol két pianínó állt rendelkezésre a vezénylési gyakorlat oktatásához augusztusában a tanszék a Hattyas sor 10. sz. alatti volt Kossuth laktanya épületébe (jelenleg Hattyas utca) költözött, mert az egyház visszakapta a Szent Ferenc utcai iskola épületét. A földszinten kilenc egyéni tanári szoba, az emeleten egy tanári szoba, amelyet Meszlényi Róbert XX. századi zeneszerzőről Meszlényi teremnek neveztek el, és egy nagyobb közös helyiség található, ahol a tanszéki értekezleteket tartják. Az emeleten hat terem áll a hallgatók rendelkezésére: egy légkondicionálóval ellátott előadóterem, ahol hangversenyeket és konferenciákat is tartanak, egy kisebb előadó terem és négy szolfézsterem, ahol a hallgatók a tanítás után gyakorolhatnak az ott található pianínókon. Az énekkari létszám bővülésével a karének gyakorlat a közeli III. számú épület nagytermében, a zeneinformatikai és számítógépes zenei program tárgyak tanítása is szintén a III. számú épület számítógépes termében kapott helyet Az Ének-zene Tanszék oktatói és oktatásszervezése alapításától kezdve A szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékének és annak jogutód intézményeinek tanszékvezetőit és dolgozóit az alábbi táblázatban mutatom be. Név 3. táblázat: Tanszékvezetők Tanszékvezetésben töltött idő 13 Forrás: zeged2.html, a letöltés ideje:

29 29 Szeghy Endre Heintz Fülöp Szeghy Endre Avasi Béla Monoki Lajos Bárdi Sándor Maczelka Noémi táblázat: A tanszék munkatársainak eltöltött évei a főiskolán 1928-tól A tanszék munkatársai Az oktatásban töltött évek Oktatott tárgyak, 1.. Dr. Szeghy Endre ( ) zeneelmélet, karvezetés 2. Kertész Lajosné zongora-tanár 3. Cholnoky Margit operaénekesnő 4. Gerfig Béla 1932-(nincs adat) zongora és magánének tanár 5. Tihanyi Nándor 1932-(nincs adat) zeneelmélet-tanár 6. Varga Klára szolfézs-tanár 7. Erdős János ( ) karvezető 8. Mészáros Emma (1929-) zongora-tanár 9. Heintz Fülöp (1894-nincs adat) zenetörténet-tanár 10. Kézdi Elza magánének, zongora 11. Németh Olivérné (1929-) magánének-tanár 12. Dr. Kelemen Imre (1930-) zenetörténész 13. Dr. Faludy Béla ( ) karvezető 14. Dr. Káldor János ( ) zeneelmélet-tanár 15. Péter Józsefné Frank Klára (1914-) zongora-tanár 16. Szendrei Imre ( ) zongoraművész, zongora-tanár 17. Varga Ferenc partitúraolvasás, úttörő- és társaszene-tanár, zenetörténész 18. Kovács Gabriella magánének-tanár 19. Felsmann Emília magánének-tanár 20. Dr. Avasi Béla ( ) zeneelmélet-tanár, zeneszerző 21. Kardos Pál ( ) Liszt-díjas karnagy 22. Frank Oszkár (1922-) zeneelmélet-tanár, zeneszerző 23. Kardos Pálné (1939-) szolfézs, zongora-tanár 24. Veszely Gabriella (1938-) magánének-tanár 25. Bánhidi Bartl Ödön 1963-(nincs adat) szolfézs-tanár 26. Garamszegi József ( ) magánének, módszertan-tanár 27. Gyarmati Sándorné zongora-tanár 28. Monoki Lajos (1934-) hegedű, népzene-tanár tanszék-vezető 29. Gábor Éva ( ) magánének-tanár 30. Rózmann Ákos ( ) zeneszerző, orgonaművész 31. Nagy István (1940-) zongoraművész 32. Joó Ete ( ) karvezető 33. Rozgonyi Éva (1940-) karvezető 34. Fehér Istvánné (1937-) takarítónő 35. Bárdi Sándor ( ) operaénekes, magánének-tanár 36. Dr. Szűcs Lajos (1948-) zeneszerző, karmester 37. Dr. Szűts Istvánné Joó Enikő ( zongora-tanár -) 38. Dr. Dombi Józsefné (1948-) zenetörténet és zongora-tanár 39. Lázár Zsoltné (1940-) zongora, magánének-tanár

30 Dr. Mihálka György ( ) karvezető 41. Szabady Józsefné Dr. Békési Magdolna magánének, hangegészségtan (1948-) 42. Kreuter Vilmosné (1943-) karvezetés, zenetörténet 43. Dr. Erős Istvánné dr. Haincz Erzsébet (1951-) szolfézs, karvezetés, zeneesztétika 44. Vass M. Katalin karvezető, zenei szerkesztő 45. Dr. Szabó Orsolya DLA (1948-) zongoraművész, zongora-tanár 46. Varsányi Mária (1945-) operaénekes, magánének-tanár 47. Berényi Bogáta ( ) módszertan-tanár, újságíró 48. Vadász Ilona 49. Török János 50. Dr. Ordasi Péter DLA (1948-) , karvezető, karvezetés-tanár 51. Vass Irén (1947-) karvezető, módszertan-tanár 52. Dr. Maczelka Noémi DLA (1954-) zongoraművész, zongora-tanár 53. Egri László (1954-) operaénekes 54. Lipták Margit (1959-) ügyintéző, tanácsos 55. Varjasi Gyula (1959-) karvezető, magánének-tanár 56. Dillman Éva gordonkatanár 57. Bereczkiné Gyovai Ágnes (1965-) népzene és zongora-tanár 58. Joóbné Czifra Éva (1959-) zongora-tanár 59. Dr. Csanádi László DLA (1954-) zongora, zeneelmélet és orgona-tanár 60. Laczy Julianna (1957-) magánének-tanár 61. Magay Judit? szolfézs-tanár 62. Petrigán Erzsébet (1969-) szolfézs-tanár 63. Dr. Pukánszy Béla DSc.(1954-) gordonka-tanár 64. Delley József ( ) zongora-tanár 65. Illés Mihály (1947-) magánének-tanár 66. Jancsovics Antal (1937-) liszt-díjas karmester 67. Kurucz Zita (1970-) karvezető, szolfézs-tanár 68. Gyüdi Sándor (1959-) Liszt-díjas karnagy 69. Dr. Kovács Gábor PhD (1966-) karvezető, karvezetés-tanár 70. Sziklavári Károly (1969-) szolfézs-zeneelmélet tanár 71. Szudi Mária (1958-) szolfézs-tanár 72. Dohány Gabriella (1958-) karvezetés-tanár 73. Rákai Zsuzsanna (1974-) muzikológus, zeneirodalomtanár 74. Németh József (1942-) Liszt-díjas operaénekes magánének-tanár 75. Dr. Asztalos Bence DLA (1973-) operaénekes, magánénektanár, hegedűművész

31 31 A Szegedi Állami Polgáriskolai Tanárképző Főiskolán 1928/29-től 1933/34- ig négyéves négy szakcsoportos képzés folyt. A Szegedi Állami Polgáriskolai Tanárképző Főiskola első szakcsoportvezetője dr. Szögi Endre az alapítási évtől ideiglenes (óraadó), 1933-tól pedig végleges tanárként töltötte be tanszékvezetői feladatkörét. Szeghy Endre 4. ábra: Kodály Zoltán és Szeghy Endre bölcsészdoktori szigorlatot tett neveléslélektanból, pedagógiából és filozófiából. Az Országos Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzés tanszakon záróvizsgázott 1928-ban. Elvégezte még a Tanítóképző Intézeti Tanárok Apponyi Kollégiumát is ben. (Apróné, Bereczki, Csillik, Galgóczi és Monok, o.). Működési területe az oktatói tevékenységén túl kiterjedt a népdalgyűjtési, zeneszerzői munkásságára, vezetőként a főiskolai és egyházi énekkarra, a Népdalegyesületre, a Főiskolai Kamarakórusra és a Főiskolai Énekkarra. Nevéhez fűződik Kodály: Jézus és a kufárok, Öregek, Mátrai képek szegedi bemutatója, sőt a Psalmus Hungaricust is előadták 1954 májusában. Szeghynek ajánlotta Kodály az Intermezzo vegyeskari változatát és Bárdos Lajos a Szeged felől című kórusművet. Ez a kórus emlékezetes szereplései Szegeden kívül a Zeneakadémián hallhatók voltak. Az Országos Polgári Iskolai Tanárvizsgáló Bizottság Képesítő vizsgálati anyakönyve alapján az Ének Kiegészítő Szakcsoport hallgatóinak száma között 363 fő volt. Az alapvizsgálat tárgyai két év után ( , ) filozófia, pedagógiai, zeneelmélet és gyakorlati ének voltak. (Dombiné, o.). A képesítővizsgálat írásbeliből az ének volt, szóbeliből viszont zenetörténet és formatan, a polgári iskolai énektanítás módszertana, magánének, zongora és gyakorlati tanítás. 14 A Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter által létrehozott változás kijelölte az addig sokat vitatott intézet főiskolai színvonalát és rangját. 14 Az évi középiskolai törvény rendelkezett a tanári képesítés feltételeiről és a vizsgálatok általános követelményeiről. Előírta a szakjukhoz tartozó tárgyak négyéves tanulmányozását. Az egyéves nevelői gyakorlatot, továbbá képesítő vizsga tételét a vizsgáló bizottság előtt. Tanítás terén a rendszeres módszertani értekezletek mellett a szemléltetés és a kísérletezések útján való tanítást is bevezette.

32 32 A négy éves képzés alatt három szakcsoport működött. Ehhez társult még hat kiegészítő szakcsoport is. A tanterv és órabeosztás 1947-ig működött ennek megfelelően. Ebben a döntő szerepet dr. Szeghy Endre játszotta. Kinevezett rendes tanárként csak ő tanított. 15Munkáját óradíjas kollegák 5. ábra: Szeghy Endre főiskolai tanár, 1944-ben segítették, mint pl. Gerfig Béla, Tihanyi Nándor és Varga Klára oktatók, polgári iskolai tanárok és gyakornokok. Az 1929/30-as tanévben alakult meg a Főiskolai Énekkar. Az 1933/34-es tanévben a hallgatók kérésére jött létre a kamarakórus. Az országon belül több helyen adott koncerttevékenységeken túl a tanárjelöltek karvezetőkké történő kiképzését is szolgálta. Több esetben a hallgatók maguk vezényeltek, a tanár Szeghy professzor elnöki tisztet töltött be (Dombiné, o.). 5. táblázat : Tantárgyak és szakpárosítások alakulása az ének-zene tanszéken 1928/ /47-ig a Szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékén Év Tantárgyak Tanulmányi Szakpárosítások időszak 1928/ /33 Négy év 1933/ /47 1. Zeneelmélet és zenetörténet 2. Ének 3. Zongora, orgona, harmónium 4. Gyakorlati tanítás 5. Karének (1929/30-tól) 6. Kamarakórus (1929/30-tól) 7. Bevezetés a filozófiába, pszichológiába és logika 8. Pedagógia 9. A filozófia története 10. A pedagógia története 11. Etika 12. Gyakorlati tanítás 13. Német nyelv 15. Közgazdasági és társadalmi ismeretek 16. Néprajz 17. Testgyakorlás 18. Latin nyelv 1. Összhangzattan 2. Összhangosítás és formatan 3. A polgári iskolai énektanítás módszer- Három év Négy szakcsoportos képzés. Az ének az úgynevezett kiegészítő szakcsoportok közé tartozott. Három szakcsoportos képzés. Az ének a választható kiegészítő 15 Internet: 020_zenei_elet.htm okt. 10.

33 33 tana 4. Zenetörténet és összhangosítás 5. Ének és énekgyakorlat 6. Magánének 7. Zongora 8. Transzponálás 9. Harmónium 10. Tanítási gyakorlat 11. Karének 12. Bevezetés a filozófiába, lélektan, logika, ismeretelmélet 13. Pedagógia 15. A filozófia története 16. A pedagógia története 17. Etika 18. Tanítási gyakorlat 19. Testgyakorlás 20. Latin 21. Német 22. Közgazdaságtan szakkörök közé tartozott Az augusztus 18-án kelt 6650/1945. M. E. számú rendelet alapján az ideiglenes nemzeti kormány létrehozta a 8 osztályos általános iskolát. Ezzel a rendelettel egyben megszűnt a polgári iskola intézményrendszere (Apróné, Bereczki, Csillik, Galgóczi és Monok, o.) ben ebben az új rendszerben kezdte meg működését két pedagógiai főiskola (Budapest, Szeged). Horváth Tibor a Köznevelés június 15-i számában azt emeli ki, hogy Az MKP kezdeményezésére létrehoztuk 1947-ben a pedagógiai főiskolákat és 1967 között 14 tanterv készült. A 20 év alatt állandóan tantervet változtató munkastílus nehezítette az eredményes oktató-nevelő munkát. Pl ben és 1950-ben két tanterv is megjelent. A minisztérium 1949-es rendelete kötelezővé teszi minden hallgató számára az orosz nyelv, az SZKP (Szovjet Kommunista Párt) történetének tanulását és a magyar stílusgyakorlatot. Az első szocialista tanterv két főszakos és egy kiegészítő szakos, amely három éves képzési időre készült. A tanterv az egyes szakcsoportok tárgyait három kategóriába: kötelező tantárgyak, szaktárgyak, kiegészítő tárgyak csoportjába sorolja. Ez tulajdonképpen megegyezik a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola tantárgyi rendszerével. Az ének szaktárgy óraszáma mindhárom tantárgystruktúrában magas. Dr. Ágoston György így értékelte a reformmunka jelentőségét: A legdöntőbb eredménye a párthatározatnak, hogy nyáron megszületett a pedagógiai főiskolák új, közös, egységes programja A reformbizottság a párttól kapott útmutatások alapján elkészítette a pedagógiai főiskolák óratervét A készségi tárgyakat is komollyá tettük azáltal, hogy az ének-zenét, testnevelést, rajzot főszakká tettük. (Kávássy, o.). A működő szakpárok a következők voltak: magyar nyelv és irodalom-ének-zene, történelem-ének és 1954-től 1956-ig ének-testnevelés. (Dombiné, o.).

34 34 Az 1954/55. tanévben az ének-zene tanszék hallgatója volt Békési Imre is, aki 1987-től 1990-ig és 1995-től 1998-ig a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója volt. Hangszalag problémái miatt az orvosa nem ajánlotta az ének-zene szak folytatását. A leckekönyvét a kutatás céljából rendelkezésemre bocsátotta. Ebben látható, hogy a zenei tantárgyakat kik tanították: Az éneket (hetente 5 óra) Erdős János, a zeneelméletet (hetente 2 óra) Szeghy Endre, a hangképzéselméletet (hetente 1 óra) Faludi Béla, a magánéneket (hetente 1/2 óra) Kissné, a zongorát (hetente 1/2 óra) Szeghy Endre, a karéneket (hetente 2 óra) Erdős János, a hegedűt Belle Ferenc (hetente 1/2 óra) tanította. 6. ábra: Békési Imre leckekönyvének első oldala 7. ábra: Békési Imre leckekönyvének második oldala az 1955/56-os tanévben 1955-ben megszűnt a budapesti Pedagógiai Főiskola, és a történelem-ének szakpárt is Szegedre helyezték Budapestről. Említésre méltó esemény volt 1956 májusában, amikor a Szegedi Nemzeti Színház Vaszy Viktor vezetésével, valamint a főiskola ének-zene tanszéke közös ünnepi előadással köszöntötte Kodály Zoltánt. Ekkor

35 35 mutatták be a Háry János Intermezzójának vegyeskari változatát. Ezen a koncerten Liszt Ferenc: Esz dúr zongoraversenyével fellépett ifjabb Szendrei Imre zongoraművész is, aki 1955-ben került a tanszékre, zongoratanárként. 16 Az 1956-os események miatt az oktatás október 24-től szünetelt január 14-ig. 1954/55-től 1959-ig tehát a két főszakos szakpár magyar-ének, történelem-ének volt. (Kávássy, o.). A szaktárgyak és a kötelező tárgyak aránya egyharmad volt ben négy évre emelték a három éves képzési időszakot, de újra bevezették a három szakosságot, miszerint az alap szakpárokhoz lehetett választani az ének szakot, 1964-től újra visszaállították a kétszakos képzést. Addig is azt az engedményt tették, hogy ha a három szakon valaki sikertelen volt, két szakon levelező tagozaton folytathatta tovább tanulmányait. 1947/ / / /55 1. Ének (szolfézs) 2. Karvezetés 3. Zeneelmélet 4. Hangképzés-magánének 5. Hangszerjáték 6. Partitúraolvasás 7. Zenetörténet 8. Az ének-zene tanítása Kiegészítő kollégiumok: 9. Énekkar 10. Zenekar 1. Ének (szolfézs) 2. Karvezetés 3. Zeneelmélet 4. Hangképzés-magánének 5. Hangszerjáték 6. Partitúraolvasás 7. Zenetörténet 8. Az ének-zene tanítása Kiegészítő kollégiumok: 9. Énekkar 10. Zenekar 11. Marxizmus-leninizmus, 12. Lélektan, 13. A pedagógia általános alapjai 14. Didaktika 15. Neveléstan 16. Tanítási gyakorlat 6. táblázat: Tantárgyak és szakpárosítások alakulása 1947/ /62-ig a Szegedi Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszékén Tantárgyak és szakpárosítások alakulása az ének-zene tanszéken Év Tantárgyak Tanulmányi idő- Szakpárosítások szak Három év Két éves és gyakorlóév Kétszakos képzés (Magyar nyelv, magyar irodalom - ének-zene az általános iskola alsó és felső tagozatára) Két-, illetve egyszakos képzés magyar - ének-zene szakcsoport, ének-zenetestnevelés szakcsoport (1951-től történelemének) 16 Zsigmondné Pap Éva (2008): Doktori értekezés (Szeged zenei élete 1945 és 1960 között). 30. p.

36 / / Orosz nyelv 18. Testnevelés 19. Magyar nyelv 1. Ének 2. Karvezetés 3. Zeneelmélet 4. Hangképzés-magánének 5. Hangszerjáték 6. Partitúraolvasás 7. Zenetörténet 8. Az ének-zene tanítása Kiegészítő kollégiumok: 9. Énekkar 10. Zenekar 11. Lélektan 12. A pedagógia általános alapjai 13. Neveléstan 14. Neveléstörténet 15. Úttörőmozgalom 1954/55 Három éves Megszüntetik az egyszakos képzést és csak a kétszakost engedélyezik 1955/56 1. Ének 2. Karvezetés 3. Zeneelmélet 4. Hangképzés-magánének 5. Hangszerjáték 6. Partitúraolvasás 7. Zenetörténet 8. Az ének-zene tanítása Kiegészítő kollégiumok: 9. Énekkar 10. Zenekar 1959/60 1. Ének 2. Karvezetés 3. Zeneelmélet 4. Hangképzés-elmélet 5. Zongora 6. Magánének 7. Zenetörténet 8. Partitúra-olvasás 9. Úttörő- és társas- zene 10. Módszertan Három éves Kétszakos képzést engedélyezik (Magyar nyelv és irodalom ének, Történelem ének, Ének testnevelés) Négy év Háromszakos képzés (a hallgatók valamennyi kötött szakhoz választhatják az éneket) szeptember 1-jével jelentős személyi változás történt, amikor Dr. Szeghy Endrét Avasi Béla főiskolai docens váltotta föl a tanszék élén. Dr. Faludy Bélát Kardos

37 37 Pál 17 főiskolai docens, dr. Káldor Jánost Frank Oszkár főiskolai docens követte az 1961/62-es tanévtől. Avasi Béla tanszékvezetésének az időszakára esik a jegyzetek írása, amelyeket egy éves kipróbálás után neves szakmai bírálatok útra bocsátásával tankönyvként használhattak tovább. Avasi Béla, Frank Oszkár, Gábor Éva, Kardos Pál munkáit említem meg. A bírálók sorában Bárdos Lajos, Dobszay László, L. Hegyi Erzsébet, Molnár Antal, Újfalussy József és Vargyas Lajos nevét olvashatjuk. A főiskolai reform keretében új tantervek, új programok és új jegyzetek születtek. E reformok kitalálói, végrehajtói a megalakult minisztériumi szakbizottságok vezetői, vagyis a társfőiskolák tanszékvezetői voltak. A tantárgyak megvitatása nemcsak miniszteriális szinten, hanem a társfőiskolákon is történt. Ennek hatására vezették be önálló tárgyként a népzenét, valamint a kötelező zongoraoktatáson túl az egyéb hangszerek tanítását is, ami a főiskolai zenekarok megalakulásának lehetőségét jelentette. A tanszék tantestülete a következő évben Kardos Pálnéval és Veszely Gabriellával bővült ban megszűnik a tanítóképző. Az intézeti tanárok egy részét átveszi a főiskola. Így került a tanszéki oktatók sorába Bánhidi Bartl Ödön, Garamszegi József, Gyarmati Sándorné és Monoki Lajos is. Garamszegi József több mint 10 évig a módszertan tanára volt. Ez időben a tanszék tanárai gyakran tartottak hangversenyeket, melyeket sokszor a Tisza Szálló hangversenytermében rendeztek meg. A zeneelmélet magas szintű oktatásán túl kiemelkedik a Kardos Pál vezette kar. Országos sikereiken túl a legrangosabb zenei versenyekre kapnak meghívást, ahol nagy sikerrel szerepelnek. A tanszék életében még az a tény is fejlődést hozott, hogy az I. sz. Gyakorló Általános Iskolából a Hámán Kató utcai épületbe költözhettek. Mód nyílt egy szakszerű könyvtár elhelyezésére. 17 Kardos Pál (Cegléden született febr. 9-én.) karmester, pedagógus, Liszt Ferencdíjas (1972). Oklevelét a Nagykőrösi Tanítóképző Intézetben szerezte (1945) től Bp.-en tanított, ezzel párhuzamosan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár- és karvezetőképző szakán diplomát szerzett (1952) tól 1961-ig a miskolci zeneművészeti szakiskolában tanított, 1955-től vezette az iskola leánykarát től 1972-ig a Szegedi Tanárképző Főiskola docense től haláláig Kecskeméten, a Kodály Zoltán Gimnáziumban tanított, vezette a leánykart és a Kecskeméti Városi Vegyeskart. Pedagógiai és művészi munkája mellett végig jelentős népművelő tevékenységet folytatott. Számos előadást, tanfolyamot tartott itthon, valamint külföldön. Kórusaival különböző nemzetközi versenyeken (Arezzo, Zürich, Debrecen) több díjat nyert febr. 16-án halt meg Kecskeméten. Megjelent könyvei és jegyzetei: Kardos Pál (1969): Kórusnevelés kórushangzás. Zeneműkiadó, Budapest; Kardos Pál (1968): Egyszólamúság az énekkari nevelésben. Csongrád megyei Népművelési Tanácsadó, Szeged; Kardos Pál (1970): Karvezetés III. Intonálás. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest; Kalmár Márton, Kardos Pál, Lugossy Magda, Mihályi Gyuláné (1973): Zenei nevelés az általános iskolában. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest.

38 38

39 39 8. ábra: Könyvtár és szakkatalógus az 1970-es évek elejé o.). Elkészült Avasi Béla jóvoltából a szakkatalógus is, ez a gyűjtemény az alapja a mai szép, sokoldalú könyvtárunknak, melyet a Szegedi Tudományegyetem közös könyvtárába helyeztek át 2007 után. Személyi változások 1970-re a következők: Gábor Éva énekművész 1964-ben, Vámosi Nagy István zongoraművész 1965-ben jött a tanszékre ben Joó Ete és Rozgonyi Éva karvezetőkkel bővült a tanszék oktatókara. Időközben jött és távozott Rózmann Ákos zeneszerző a tanszékről (Dombiné, 7. táblázat: Tantárgyak és szakpárosítások alakulása 1962/ /74-ig a Szegedi Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékén Tantárgyak és szakpárosítások alakulása az ének-zene tanszéken ig Év Tantárgyak Tanulmányi időszak és 1962/63 1. Ének (szolfézs) Négy év 1964/65 2. Zeneelmélet 3. Karvezetés 4. Magánének 5. Hangszerjáték 6. Partitúraolvasás 7. Zenetörténet 8. Népzene és magyar zenetörténet 9. Az ének-zenetanítás módszertana 10. Énekkar 11. Politikai gazdaságtan 12. Filozófia 13. Etika 14. Tudományos szocializmus 15. Testnevelés 16. Iskolaegészségtan 17. Logika 18. Általános lélektan 19. Fejlődés- és neveléslélektan 20. Neveléselmélet 21. Nevelési gyakorlat 22. Didaktika 23. Neveléstörténet 24. Népművelés 25. Iskolaszervezettan 26. Tanítási gyakorlat 27. Pedagógiai szeminárium 28. Lélektani szeminárium Szakpárosítások Kétszakos képzés (Magyar nyelv és irodalom ének-zene, történelem ének-zene)

40 Orosz nyelv 30. Nyelvművelés 1964/65 1. Ének (szolfézs) 2. Zeneelmélet 3. Karvezetés 4. Magánének 5. Hangszerjáték 6. Partitúraolvasás 7. Zenetörténet 8. Népzene és magyar zenetörténet 9. Az ének-zenetanítás módszertana 10. Énekkar 11. Politikai gazdaságtan 12. Filozófia 13. Etika 14. Tudományos szocializmus 15. Testnevelés 16. Iskolaegészségtan 17. Logika 18. Általános lélektan 19. Fejlődés- és neveléslélektan 20. Neveléselmélet 21. Nevelési gyakorlat 22. Didaktika 23. Neveléstörténet 24. Népművelés 25. Iskolaszervezettan 26. Tanítási gyakorlat 27. Pedagógiai szeminárium 28. Lélektani szeminárium 29. Orosz nyelv 30. Nyelvművelés Négy év Kétszakos képzés (Magyar nyelv és irodalom ének-zene, történelem ének-zene, matematika ének) Az ének-zene tanszék oktatott tantárgyainak alakulása az ének-zene egyéb szakon 1973/ /97-ig 1973-tól 1997-ig megjelent tantervek szerint az ének-zene szakon tanított zenei alaptantárgyak a következők: ének, szolfézs, karvezetés, zeneelmélet, zenetörténet, hangképzés, hangszerjáték, ének-zene tanítása (módszertan), iskolai gyakorlat, partitúraolvasás. A kötelező pedagógiai és politikai tantárgyakat az 5. számú táblázatban mutatom be. Az 1973-as tantervben a tantárgyak mellett kiegészítő tantárgyként szerepel az énekkar, zenekar, zenehallgatás és a zongora. Az 1984/85-ös tantervben az énekkar, a zeneirodalmi ismeretek helye a kötelező tárgyak körébe került. Emellett megjelent egy kiegészítő utasítás: a kötelező zongora, szabadon választható speciálkollégium: a zenekari játék, a zeneesztétika, és a zongora-hegedű metodika. Az 199l-es tanévben az óraszámok csökkentek, ezért a tantárgyak rendszere átalakult, így megszűnt a partitúraolvasás, IV. évfolyamon pedig megjelent az államvizsga előkészítő tárgy. Az énekkar kiegészítő utasításként szerepel, a zenekar működése 1995-ben megszűnt es tanévtől valamennyi hallgató hangszerjáték főtárgyként zongorázni tanul, azonban fakultatív lehetőség van hegedű- és citerajáték tanulására is.

41 41 8. táblázat: Tantárgyak és szakpárosítások alakulása az ének-zene tanszéken 1973/ /95-ig a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékén Tantárgyak és szakpárosítások alakulása az ének-zene tanszéken ig Év Tantárgyak Tanulmányi időszak 1973/74 1. Ének Négy év 1973/74 2. Szolfézs 3. Karvezetés 4. Zeneelmélet 5. Zenetörténet 6. Hangképzés 7. Hangszerjáték 8. Ének-zene tanítása (módszertan) 9. Iskolai gyakorlat 10. Partitúraolvasás 11. Énekkar, (kiegészítő tárgy) 12. Zenekar, (kiegészítő tárgy) 13. Zenehallgatás, (kiegészítő tárgy) 14. Zongora 15.Didaktika 16. Pedagógia 17. Neveléstörténet 18. Úttörő mozgalom pedagógiája 19. Politikai gazdaságtan 20. Dialektikus és történelmi materializmus 21. Tudományos szocializmus 22. Etika 23. A munkásmozgalom története 24. Orosz 25. Testnevelés 1984/85 1. Ének Négy év 2. Szolfézs 3. Karvezetés 4. Zeneelmélet 5. Zenetörténet 6. Hangképzés 7. Hangszerjáték 8. Ének-zene tanítása (módszertan) 9. Iskolai gyakorlat 10. Partitúraolvasás 11. Énekkar, (kötelező) 12. Zenekar, (kiegészítő tárgy) 13. Zenehallgatás, (kiegészítő tárgy) Szakpárosítások Kétszakos képzés (Magyar nyelv és irodalom ének-zene, történelem énekzene) Kétszakos képzés Az oktatott tantárgyak rendszere az ének-zene - karvezetés szakon Az 1989-ben alakult karvezetés szak a tantárgyak újabb rendszerezését vonta maga után, melyek a következők: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet, karvezetés, vezénylési gyakorlat, kargyakorlat, népzene, módszertan, hospitálás, énekkar, tanítási gyakorlat, hangszerjáték, hangképzés, partitúraolvasás, szolfézs-módszertan, záróvizsga előkészítő. Az 1997/98-as tanévtől lehetőség nyílik a szolfézs szakirány felvételére, amely a hallgatóknak plusz hat óra képzést jelent a III. és IV. évfolyamon. A szolfézs szakirányt választó hallgatók tantárgyai: szolfézs, szolfézs-módszertan, zeneelmélet, karvezetés, zenetörténet, zenepedagógia, hangszerismeret, módszertan, műelemzés,

42 42 hangszerjáték, hangképzés, speciálkollégium, hospitálás A hallgatók által választható szakpárosítások 9. táblázat: Az ének-zene szakos hallgatók által választható szakpárosítások a bolognai rendszer bevezetéséig Év szakpárosítás megjegyzés 1928-tól 1933-ig Egyéb-ének Négy szakcsoportos képzés és választható ének 1933-tól 1947-ig Egyéb-ének Három szakcsoportos képzés és választható ének 1949-től 1951-ig Egyéb-ének Kétszakos és ének kiegészítő szakos képzés 1951-től 1955-ig Egyéb-ének Két-, illetve egyszakos képzés 1962-től Ének-magyar folyamatosan 1962-től 1975-ig Ének-történelem 1962-től 1971-ig és Ének-matematika 1985-től Ének-matematika folyamatosan 1962-től 1973-ig Ének-orosz 1975-től 1979-ig Ének-népművelés 1985-től Ének-szlovák, ének-román folyamatosan ig Ének-olasz ig Ének-német nemzetiségi ig Ének-karveztés ig Ének-hittan Tudományos diákkör (TDK, OTDK) A tanszék aktív tudományos és művészeti diákköri munkát tud felmutatni. Bizonyítják ezt az elért eredmények. A Tudományos Diákkör munkáját éveken át neves főiskolai tanárok irányították, mint Avasi Béla és Frank Oszkár. Nyugdíjba vonulásuk után Ordasi Péter vette át a Tudományos Diákkör irányítását, majd miután a békéscsabai konzervatórium igazgatója lett, dr. Dombi Józsefné lett a Tudományos Diákkör gondozója és 1996 között 24 dolgozat jutott az OTDK-ra, ezek között több dolgozat kapott különdíjat és III. díjat, valamint elismerő oklevelet. A Tudományos Diákkör jelentős eseményei között fontos megemlíteni a zenei műveltségi versenyt, melynek anyagát 1982-ben Avasi Béla főiskolai tanár állította össze, s a főiskola hallgatói igen nagy számban vettek részt ezen a vetélkedőn ben Bárdos Lajos művei és pedagógiai öröksége címen előadó ülést szervezett a diákkör. A dolgozatok értékelését Lukin László, a Bárdos Társaság elnökségének tagja végezte. A TDK dolgozatok témái: zenei elemzések, zenetörténeti kutatások. A Művészeti Diákkör munkássága 1973-tól új színnel gazdagodott, Bárdi Sándor vezetésével. A diákkör eleinte zenekari és szóló számok bemutatásával foglalkozott. Első operaelőadásuk Mozart: Bastien és Bastienne még hangversenyszerű volt, de később (mivel az együttes egy tagjának rendezői ambíciói voltak) már jelmezben, zenekarral és díszletek között adták elő Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló című vígoperáját. Az együttes attól kezdve egyfelvonásos, kevés szereplős, ún. opera-buffákat játszik, azokra a hallgatókra, nézőkre gondolva, akik még nem ismerkedtek meg a műfaj szépségével, vagy éppen

43 43 kíváncsiak az opera nálunk ritkán látható kamaraváltozatára. Az együttes és vezetőjük, Bárdi Sándor jelentős kutatómunkát végzett. Az együttes tagjai számos könyvtárnyi anyagot olvastak át, szakemberekkel konzultáltak. Így mutatták be Magyarországon először Salieri: Csellel vagy anélkül; Gluck: A jó útra tért részeges; Gluck: A csodadoktor; Pauer: A vacsora című vígoperáját ban nagy sikerrel szerepeltek a Ki Mit Tud? vetélkedőn. A televízió felvételt is készített az együttessel: Bach: Quodlibet-jét adták elő nyarán 15 alkalommal mutatták be Makón és környékén Haydn: A patikus című vígoperáját tól 1979-ig a Művészeti Diákkör kilenc operát mutatott be 80 előadásban, amelyek a következők voltak: Mozart: Bastienn és Bastienne; Orff: A hold; Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló; Salieri: Csellel vagy anélkül; Britten; A kis kéményseprő; Gluck; A jó útra tért részeges; Gluck: A csodadoktor; Haydn: A patikus; Paisiello: Az énekmester. Az állandó szereplők: Vajda Júlia, Tóth Márta, Szilágyi Béla, Kovács András, Ördög József voltak ban a TDK a JGYTF Legeredményesebb Diákköre III. fokozatát kapta tól a Kisopera a Bartók Béla Művelődési Központ pártfogásával működött től már a Muzsikáló Udvar keretében mutatták be az újabb és újabb műveket, mint például Boito: Vásottfalva című gyermekoperáját, Donizetti: Rita, Grétry: A kincskereső, Méhul: Szerelmi cselszövés, Adam: A nürnbergi baba, Pauer: A vacsora, Mozart: Varázsfuvola, Mozart: A kariói lúd, Offenbach: A házikoncert, Fioravanti: Falusi énekesnő, Offenbach: Tulipatan szigete, Donizetti: Házitanító a pácban című műveit. A 90-es évektől kezdve a hallgatók újra nagy létszámban vettek részt a Tudományos és Művészeti Diákkör munkájában ben Mozart halála évfordulója tiszteletére zenei versenyt rendezett a diákkör, a program kamaraének, hegedű és zongora A és B kategóriából állt. A versenyben a tanszék hallgatóinak 60%-a vett részt. A hallgatók produkcióit ismert művészek bírálták el: Berdál Valéria és Szabó Orsolya ben a Művészeti Diákkör bemutatta Gluck: A rászedett kádi című vígoperáját, felkészítő tanár Bárdi Sándor, zongorán közreműködött Lázár Zsoltné, 1993-ban Gershwin: Porgy és Bess című operáját adták elő, felkészítő tanár: Bárdi Sándor, zongorán közreműködött Maczelka Noémi, 1993-ban Orff: A hold című kisoperáját adták elő, 6 szólistával és kamarakórussal. Felkészítő tanár: Bárdi Sándor, zongorán kísérte Lázár Zsoltné és Dombi Józsefné, 1994-ben Mozart: Kairói lúd c. kisoperáját adták elő 9 résztvevővel. Felkészítő tanár és az operát fordította Bárdi Sándor, zongorán kísért Lázár Zsoltné, 1995-ben Offenbach: Tulipatan szigete című kisoperáját mutatták be hét résztvevővel. Felkészítő tanár és az operát fordította Bárdi Sándor, zongorán kísért Lázár Zsoltné, 1996 márciusában Mozart: Bastien és Bastienne című kisoperáját mutatták be. Zongorán közreműködött Mátyus Ivett főiskolai hallgató, 1996-ban Paisiello: Az énekmester című kisoperáját mutatták be 4 résztvevővel. Felkészítő tanár Bárdi Sándor, zongorán kísért Szentpéteri Matild főiskolai hallgató,

44 től a kisopera szereplői a karvezetés szakos hallgatók közül kerültek ki, de lehetőség nyílt az ének-más szakos hallgatóknak is, hogy részt vegyenek a Tudományos és Művészeti Diákkör munkájában, 1993-ban Csajkovszkij halálának 100. évfordulójára emlékeztek hangverseny keretében, 1994-ben a TDK hangversenyen mintegy 37-en vettek részt ben az országban elsőként a Tudományos és Művészeti Diákkör országos zongoraversenyt hirdetett főiskolai hallgatók számára, melyre 1995 novemberében a Diákköri Konferencián került sor. Ezzel a hangszerjáték szerepének jelentőségét kívánta elősegíteni. A verseny magas színvonaláról Frank Oszkár zenetudós, valamint Szabó Orsolya zongoraművész elismeréssel nyilatkozott. A versenyen 28 fő vett részt az ország 5 főiskolájáról ban a Tudományos és Művészeti Diákkör országos karvezető versenyt rendezett. Ez nagy feladat elé állította a hallgatókat, mivel nemcsak a művek vezénylését, hanem a művek próbálása során tett észrevételeket is pontozta a zsűri. A versenyt neves zsűri bírálta el: Zákányi Zsolt Liszt-díjas karnagy, Tóth Ferenc Liszt-díjas karnagy, valamint Fódi Krisztina. A verseny több fordulóból állt. A döntőbe két szegedi versenyző is bejutott és a díjazottak között szerepelt László Éva, felkészítő tanára: dr. Mihálka György, valamint Mátyus Ivett, felkészítő tanára: Kreuter Vilmosné ben az Ének-zene Tanszék Tudományos és Művészeti Diákköre a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola legeredményesebb diákköre I. fokozatát nyerte el (Békési, Laczó, Csillik, Bereczki, Galgóczi és Monok, ) A tanszék kapcsolatai Belföldi kapcsolatok A tanszék szoros kapcsolatot tart magyarországi főiskolák ének-zene tanszékeivel: Nyíregyházi Főiskola (NYF) (régebben Bessenyei György Tanárképző Főiskola), Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Zenei Intézeti Tanszék (régebben Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola), Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, (ELTE BTK) Zenei Tanszék (régebben ELTE Tanárképző Főiskolai Kar) Külföldi kapcsolatok A legkorábbi kapcsolat a nyitrai Universita Konstantina Filozofa Pedagógiai Fakultásával épült ki. Az Erasmus nemzetközi kapcsolatok 2011-re több mint 20 külföldi intézményre kiterjedtek Tanszéki könyvtár A tanszéki könyvtáros és gépíró először Gondi Sarolta, majd 1984-től a könyvtár elköltöztetéséig: Lipták Margit volt. A tanszéki könyv- és kottaállomány

45 45 hozzávetőlegesen 9000 kötetet tett ki. Hét zenei folyóirat járt rendszeresen db hagyományos hanglemez, 100 db CD lemez és 130 műsoros videofelvétel állt rendelkezésre, melyből 55 db koncert- és operafelvétel. (Ezek is 2005 körül az SZTE könyvtárába kerültek át. A tanszéki könyvtár katalógusának összeállításában igen sokat tettek Erdős János, Mészáros Emma, Németh Olivérné Fekete Amália, Bárdi Sándor, a lemeztár katalogizálásában Frank Oszkár, Kreuter Vilmosné és Bárdi Sándor A tanszék infrastrukturális helyzete Az ének-zene szak képzésében egyik alapvető infrastrukturális egység a hangszerállomány. A zongorákat a tanszék örökölte a 20-as, 30-as évekből. Ezek a zongorák régiek voltak, de a 70-es években új pianínókkal gyarapodott a tanszék hangszerállománya. A pianínók keletnémetektől és a csehektől származtak. A 80-as években egy Yamaha zongorát vett a tanszék. Ez sokáig a legjobb zongora volt, majd 20 évig nem került új zongora a tanszékre. Az utóbbi két évben (2011, 2012) két új hangversenyzongorát vett a tanszék. A kijelölt zongorák és pianínók az oktatás ellátása mellett gyakorlási lehetőséget is biztosítanak a hallgatóknak. Digitális zongora és orgona is hozzáférhető mint gyakorló hangszer. A szabadon választható tantárgyak, speciálkollégiumok vonószenekar, reneszánsz fúvós együttes stb. működését biztosítja a vonós és fúvós hangszerek tanszéki állománya: hegedűk, brácsák, gordonkák, egy nagybőgő, valamint furulyák. Oktatástechnikai eszközök; DVD felvevő és lejátszó, lemezjátszók, magnetofonok, asztali és hordozható számítógépek, zeneszerkesztő programok, TV-k, video lejátszók A tanszék szerepe Szeged kulturális életében Szegeden az Ének-zene Tanszék 1929-től folyamatosan részt vett a város kulturális életében. Szeghy Endre Sok kórust vezetett. Még mielőtt a tanszékre került volna, akkor is voltak gyári kórusai, amelyekkel új kórusműveket is bemutatott, pl ban Kodály Zoltán Nagyszalontai köszöntőjét. Először egy egyházi énekkar működött, mert a harmincas években a városi és az egyházi rendezvények szorosan összefonódtak. Később egy népdal együttes, és a főiskola kamarakórusa közreműködött városi rendezvényeken, amely önkéntes jelentkezőkből állt. Bárdos Lajos jelenlétében volt az első bemutatkozásuk májusában a Szegedi Nemzeti Színház Vaszy Viktor vezetésével, valamint a főiskola ének-zene tanszéke közös ünnepi előadással köszöntötte Kodály Zoltánt. Ekkor mutatták be a Háry János Intermezzójának vegyeskari változatát. Ezen a koncerten Liszt Ferenc: Esz dúr zongoraversenyével fellépett ifjabb Szendrei Imre zongoraművész is, aki 1955-ben került a tanszékre, zongoratanárként. Kodály látogatása ösztönözte a Kodály kórus megszervezését. Ez már önkéntes egyesület volt, melyben sok főiskolai hallgató énekelt. Mai viszonylatban párhuzamba

46 46 lehet állítani a Bartók kórussal, amit Rozgonyi Éva után jelenleg Ordasi Péter DLA vezet. Mindketten tanítottak Szegeden a Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékén. A városunkban sok zenét szerető egykori főiskolás is csatlakozik a kórushoz. A karnagy munkájának célja, hogy a zeneirodalom gyöngyszemeit megszólaltassa, tehát reneszánsz kórusműveket épp úgy énekeltek, mint Bartók, Kodály és kortárs műveket. A Népművelési Intézet szervezésében Kardos Pál rendszeres előadásokat tartott. Az Őszi Kulturális Fesztivál és az Egyetemi Tavasz városi rendezvényein a tanszék tanárai és az énekkar rendszeresen szerepel A tanszék énekkarainak rövid története a) A kamara kórus története A 30-as évek elején kezdte meg működését. Megalapítója dr. Szeghy Endre, aki több mint három évtizedes áldozatos munkájával elévülhetetlen érdemeket szerzett az új magyar énekkari kultúra, különösen Bartók és Kodály művészetének szolgálatában. Az együttes több ízben szerepelt Budapesten, a Magyar Rádióban, valamint az ország különböző városaiban. Az 1946/47-es tanévben a kamarakórus dr. Szeghy Endre vezetésével egyik virágkorát élte től fokozatosan nagyobb létszámú vegyeskarrá alakult át. Új karnagy, Erdős János vezetésével az énekkar 1951-ben és 1953-ban az országos kulturális szemle megyei első díját nyerte el ben jelentős állomása volt az énekkar működésének Kodály: Psalmus Hungaricusának a mester jelenlétében történő előadása Ferencsik János vezényletével őszén a Budapesti Pedagógiai Főiskola megszűnése után dr. Faludy Béla vezetésével az énekkar több ízben lépett fel Budapesten, többek között a Magyar Rádióban. Jelentős esemény volt Kodály Zoltán köszöntése 1956 májusában, amikor a Szegedi Nemzeti Színház Vaszy Viktor vezetésével, valamint a főiskola ének-zene tanszéke közös ünnepi előadással bemutatta Kodály Zoltán: Háry János Intermezzójának vegyeskari változatát től a zeneszakos férfihallgatók létszámának csökkenése miatt a vegyes kar szükségszerűen női karrá alakult át szeptemberében Kardos Pál vette át az énekkar vezetését, amely 1962-től mint női kar, számos hangversenyt adott Szegeden és a megye több városában ben az I. országos énekkari minősítőn aranykoszorú fokozatot nyert el 97 ponttal. b) A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Női Kara Az alakulás éve Az elnevezés 1982-ben megváltozott, azóta: I. Számú Női Kar. Karnagya: Kardos Pál ; Joó Ete ; Dr. Mihálka György táblázat: Minősítések Év A minősítés megnevezése Karvezető

47 Aranykoszorú diplomával Kardos Pál 1966 Aranykoszorú diplomával Kardos Pál 1974 Fesztiválkórus diplomával Mihálka György 1976 Kiemelt hangversenykórus Mihálka György 1981 Kiemelt hangversenykórus Mihálka György 1985 Kiemelt hangversenykórus Mihálka György A kórus felvételei gyakran hallhatók a rádió műsorában. Többször adott önálló rádióhangversenyt. A BBC Énekeljenek a népek rádiós versenyén 1984-ben az egyneműkari kategória II. díját nyerte (Dr. Mihálka György). 11. táblázat: Hazai szereplések és versenyek Kardos Pál vezényletével Év A minősítés megnevezése 1964 I. országos énekkari minősítőn aranykoszorú fokozat (97 ponttal) 1964 II. országos énekkari minősítőn aranykoszorú diplomával minősítést szerzett a keszthelyi egyetemi és főiskolai énekfesztiválon 1967 Hangverseny az Országos Filharmónia kamaratermében, Budapesten 1968 Debreceni Nemzetközi Kórusverseny 1986 Fellépés a Kongresszusi Központban rendezett díszhangversenyen Hangversenyek Szegeden - az Országos Filharmónia szervezésében Külföldi fesztiválokon és versenyeken való részvétel Arezzoi Kórusverseny I. díja (Kardos Pál) A többi fesztiválon és versenyen a karnagy dr. Mihálka György volt: Nyitrai Főiskolai Verseny, Kiemelt Nemzetközi Diploma, Köln Rádió: 70 perces műsor, VI. Nemzetközi Tours-i Kórusfesztivál, A zsűri egyhangú döntése alapján Grand Prix-díjat ítéltek oda, ugyancsak megkapták az egyneműkari 1. díjat és a közönség díját. Middlesbrough Kórusverseny, díj, Hajdovsčina, Jugoszlávia, Neerpelt Kórusverseny I. díj summa cum laude a Holland Minisztérium díja. Karditsa, Görögország, Hangverseny több görög városban: Argostili, Lixouri, Poligyros. VI. Nemzetközi Mediterrán Fesztivál, Molfetta, Olaszország, 1986, Hangverseny szereplések: Bari, Boitonto, Fasano, Castellane di Monte, Róma, Trieszt Hangversenykörút az NSZK-ban: Lindenholzhausen, Karlstein, Hanau, Wiesensteig, Geislingen Harmonie Festival Limburg Ifjúsági kategória II. díj, női kari kategória II-III. díj, Karditsa Nemzetközi Verseny: Grand Prix és karmesteri díj, Neerpelt Kórusverseny: I. díj summa cum laude és a Holland Minisztérium díja Kitüntetések: Kiváló együttes, Nívódíjak c) A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola II. számú Női Kara,

48 től felvette Kardos Pál nevét. Az alakulás éve: Karnagya: Berényi Bogáta Ordasi Péter , 1997-létszáma: 51 fő Minősítése: Aranykoszorú: 1985, Hangversenykórus: Rádiószereplések: 1986-tól évente rádiófelvétel a Kóruspódium számára 1992-ben és 1994-ben egyenes adásban a Kóruspódium évadzáró hangversenyén Hazai szereplések Egyetemi és Főiskolai Kulturális Napok, Fellépés városi rendezvényeken II. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny, arany diploma, Tanárképző Főiskolák Kórusfesztiválján részvétel, 1989, Külföldi szereplések Karditsa Kórusverseny, Grand Prix, Amiens Egyetem meghívására hangversenykörút (1993) Franciaország Arezzo, Nemzetközi Kórusverseny IV. hely, 1991.

49 49 d) A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Vegyeskara A kórus az Ének-zene Tanszék kamarakórusaként kezdte meg működését az 1930-as évek elején. Megalapítója dr. Szeghy Endre, aki több mint három évtizedes áldozatos munkájával elévülhetetlen érdemeket szerzett az új magyar énekkari kultúra, különösen Bartók és Kodály művészetének szolgálatában. Az együttes több ízben szerepelt Budapesten a Magyar Rádióban, valamint az ország különböző városaiban. Az es tanévben a kamarakórus egyik virágkorát élte től fokozatosan nagyobb létszámú vegyeskarrá alakult át. Új karnagya, Erdős János vezetésével az énekkar 1951-ben és 1953-ban az országos kulturális szemle megyei első díját nyerte el. A vegyeskar 1963-ban újjáalakult Monoki Lajos ( ), Joó Ete, Erős Istvánné, majd Kreuter Vilmosné ( ) irányításával tól Kovács Gábor vezetésével működik től a Kardos Pál Nőikarral összeolvadva a tanszék egyetlen kórusaként Argenteus név alatt működik tól 2008-ig (a műsor megszűnéséig) rendszeresen készített felvételeket a Magyar Rádió Kóruspódium című műsora számára május 21-én Szeged Napján tartott ünnepi hangversenyén többek között Tóth Péter zeneszerző által a kórus számára komponált Ave maris stella ősbemutatóját énekelte. 12. táblázat: A vegyeskar minősítései Év Minősítés 1980 Aranykoszorú 1984 Ezüstkoszorú 1990 Fesztiválkórus 1996 Hangversenykórus cum laude 2000 Hangversenykórus 13. táblázat: Részvétel kórusversenyeken Év Helyszín kategória díj 1988 Zellhausen Nemzetközi Kórusverseny 1991 Budapest III. Nemzetközi Kórusverseny B1 kategória 1993 IV. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny 1996 Spittal an Drau Nemzetközi Kórusverseny Arany diploma kategória 1. díj, karnagyi különdíj A1 kategória Ezüst diploma 14. táblázat: Külföldi hangversenyek Év Helyszín 1987 Finnország (Turku, Vaasa, Kaustinen) 1988 Zellhausen 1989 Olaszország (Vicenza) 1990 Spanyolország (Siguenza, Alcala de Henares, Madrid) 1994 Olaszország (Palestrina) 1995 Dunaszerdahely 1996 Spittal an Drau 2001 Olaszország (Loreto) 2003 Lengyelország (Rzeszow) 2006 Finnország (Turku), Szerbia (Szabadka)

50 Csehország (Olomutz, Brno) Rádiószereplések 1983-tól 1996-ig minden évben a Kóruspódium műsorában, az 1987-es felvételért Kóruspódium-díj. Hazai szereplések A kórus 1974-től 1997-ig 157 hangversenyen lépett fel óta az Egyetemi és Főiskolai Kulturális Napokon szerepelt. A kórusok évi országos minősítésén Fesztiválkórus" fokozatot ért el ben a III. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny B 1 kategóriában Arany" diplomát nyert, valamint elnyerte a kategória I. díját, karnagyi különdíjat az Év Kórusa" cím ban a IV. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny A1 kategóriájában Ezüst" diplomát nyertek, és a kórus képviselte az országot a 33. Nemzetközi Kórustalálkozón Loretoban (Olaszország) ben június 25-én a Róma melletti Palestrinában (G. Pierluigi da Palestrina szülővárosában) önálló koncertet adtak a Palestrina Társaság szervezésében. A Dunaszerdahelyi Zenei Napok rendezvényén, a Szent György Templomban rendezett koncerten énekeltek 1995-ben március 26-án az énekkarok országos minősítő hangversenyén (Éneklő Magyarország) Hangversenykórus Cum Laude fokozatot ért el május 6-án a kórus karnagya, Kreuterné Dévényi Ilona művészi és pedagógiai munkájáért megkapta a Szegedi Éneklő Ifjúság Karnagyi Díját. e) A tanszék zenekarának története A főiskolai kamarazenekar 1965-ben alakult Monoki Lajos vezetésével. Igen nagy feladatra vállalkozott, amikor a különböző fokon álló hallgatók köréből egy egységes hangzású zenekart alakított ki. Hozzájárult a hallgatók élményvilágának gazdagításához és a zeneirodalmi ismeretük elmélyültebb tudásához, hiszen olyan mesterműveket is bemutattak, amelyek különleges csemegének számítottak (pl. Händel: Apollo és Daphne c. kantáta, Purcell: Tündérkirálynő c. műve) október 15-től 20-ig szlovákiai hangversenykörútra indult a zenekar. Több alkalommal szerepelt az Egyetemi és Főiskolai Kulturális Fesztiválokon, 1980-ban bronz fokozatot, 1982-ben ezüst fokozatot kapott. A Tudományos és Művészeti Diákkör hangversenyeibe is rendszeresen bekapcsolódott, valamint alkalmat adott a kiváló képességű karvezető szakos hallgatók számára, hogy vezényelhessék is ezt a zenekart (pl. Száz Krisztina, Márton Anikó, Harmath József). A zenekar repertoárjából kiemelkednek a következő művek: Bach: f-moll zongoraverseny, szólisták: Mészáros Emma, Nagy István, Bach: c-moll kétzongorás verseny, szólisták: Maczelka Noémi, dr. Kemény Erzsébet, Händel: F-dúr orgonaverseny, szólisták: Mészáros Emma, Csanádi László, Schubert: G-dúr mise, Bach: Magnificat, Bach: h-moll szvit, Bach: V. Brandenburgi verseny, szólisták: Mészáros Emma, Maczelka Noémi, Monoki Lajos és a főiskolai hallgatók. Corelli: Karácsonyi concerto, Händel: Apollo és Daphne, Albinoni:

51 51 Adagio, Purcell: Tündérkirálynő, Sugár: Rondo, szólisták: Mészáros Emma, Simon Erika főiskolai hallgató. Jelentős és emlékezetes volt a ballagásokon való szereplés, ahol magyar népdalokat és virágénekeket adtak elő a Hámán Kató utcai épület folyosóján, így nemcsak az ének szakos hallgatók, hanem a főiskola többi hallgatója számára is maradandó élményt nyújtottak. A város kulturális életébe is bekapcsolódtak (pl. az Orvosegyetem Gyógyszerészkarának nyitó bálján játszottak, és Szeged környéki falvakban is több alkalommal léptek fel, pl. Zákányszék, Bordány). A zenekar 1995-ig működött. A bevezetett reform során a hegedűoktatás fakultatív tárggyá vált, így a hallgatóknak a továbbiakban az Egyetemi Zenekar nyújtott lehetőséget zenekari játékra. Monoki Lajos főiskolai docens áldozatos, kiváló munkája révén 30 évig működött a főiskolai zenekar A tanszék oktatóinak fontosabb művészi munkája Kezdettől fogva a legreprezentatívabb volt a karvezetők kiváló munkája, mellyel hírnevet szereztek az ének-zene tanszéknek belföldön és a 60-as évektől kezdve külföldön is. A tanszék énekkarai dr. Szeghy Endre, dr. Faludi Béla, Erdős János, Garamszegi József (a Gyakorló Iskola kórusvezetője), Kardos Pál Liszt-díjas karnagy, Joó Ete, dr. Mihálka György, Jancsovics Antal Liszt-díjas karnagy, Ordasi Péter, Kreuter Vilmosné, Kurucz Zita, Kovács Gábor és Varjasi Gyula munkássága nyomán érhettek el kiváló eredményeket. A kórusok munkáját aktívan segítették: Veszely Gabriella, Rozgonyi Éva, Kardos Pálné, Gábor Éva, Varjasi Gyula, Laczi Júlia, Mészáros Emma, Péterné Frank Klára, Szabó Orsolya, Maczelka Noémi, Dombiné Kemény Erzsébet és Vass Irén. Az 50-es évek közepétől nemzetközi versenyeken díjat nyert vagy külföldi szereplések által hírnevet szerzett művészek oktatták a hangszerjátékot, és itthoni szereplésükkel maradandó élményt adtak a főiskolának. Szendrei Imre kétszeres Liszt-díjas zongoraművész a Varsói Chopin verseny díjazottja rendszeresen fellépett a főiskolán rendezett Zenés szerdák" hangversenysorozatban, melyet a Leninről elnevezett előadóteremben tartottak május 27-én a Szegedi Nemzeti Színházban rendezett főiskolai napon Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenyét játszotta nagy sikerrel, ezen alkalommal mutatták be Kodály Zoltán Intermezzójának vegyeskarra és zenekarra írt változatát is, melyen Kodály Zoltán maga is részt vett. (Péter, o.). Szendrei Imre évente adott önálló szólóestet. Liszt, Chopin, Bartók művészetét állította repertoárja középpontjába, 1966-ban Duisburgban játszotta Bartók III. zongoraversenyét április 12-én tartották a tanszéken Avasi Béla és Frank Oszkár szerzői estjét, melyen közreműködtek a tanszék művésztanárai: Szendrei Imre, Mészáros Emma,

52 52 Nagy István (zongora), Veszely Gabriella, Gábor Éva (ének). Az 1960-as évektől a tanszéken rendszeresen tartottak tanári hangversenyeket. Igen gyakran a Rajz Tanszék tanárainak kiállításával kötötték össze ezeket a hangversenyeket től az 1970-es évek elejéig Gábor Éva, Veszely Gabriella énekművészek önálló dalestet és kamarakoncerteket adtak Péterné Frank Klára és Mészáros Emma zongoraművészek közreműködésével. Mészáros Emma zongoraművész 1956-tól 1997-ig igen aktívan vett részt a tanszék koncertéletében. Önálló zongoraesteket adott Beethoven, Liszt, Debussy műveiből, és rendszeres kísérője volt a tanszék énekművészeinek és hallgatóinak. Péterné Frank Klára zongoraművész filharmóniai koncerteken lépett fel, mint zongorakísérő és szólista, rendszeresen részt vett a József Attila Szabadegyetem zenetörténeti előadásainak zenei illusztrálásában. Előadóként Mészáros Emmával együtt részt vett az Avasi Béla által elindított Beethoven zongoraszonátái című előadássorozatban ben tartotta a búcsúhangversenyét, de 1971-ben még Veszely Gabriella ének szólóestjét is kísérte. Élete végéig aktívan közreműködött budapesti énekkarokban korrepetitorként. Emlékezetesek voltak Nagy István zongoraművész koncertjei. Ezek közül is kiemelkedik Brahms: B-dúr zongoraversenyének előadása a Szegedi Nemzeti Színházban, valamint Schubert: Pisztrángötös bemutatása a tanszék hallgatói részére, melyben közreműködtek Bárdi Sándor, Monoki Lajos, Joó Ete, Vadász Ilona és Nagy István. Az 1973-as évtől a tanári koncertek aktív közreműködői voltak Bárdi Sándor énekművész, Bartók-Pásztory-díjas, Dombiné Kemény Erzsébet zongoraművész Artisjus-díjas, Szabadyné Békési Magdolna énekművész, Lázárné Matusovits Edit énekművész, Szabó Orsolya zongoraművész től Maczelka Noémi zongoraművész Artisjus-díjas, 1985-től Varjasi Gyula énekművész, 1990-től Joóbné Czifra Éva zongoraművész, Bereczkiné Gyovai Ágnes zongorakísérő, Laczi Júlia énekművész és Csanádi László orgonaművész ban megrendezésre került Szabadyné Békési Magdolna szerzői estje, a műsort Avasi Béla ismertette, kiállító művész Szűcs Árpád volt, közreműködött Bárdi Sándor, Szabady József, Szűcs Lajos, a Női Kar dr. Mihálka György vezetésével és egy meghívott fúvósötös ban a Rákóczi-emlékünnepségen elhangzott Liszt Ferenc Rákóczi indulója. előadták Mészáros Emma és Szabó Orsolya zongoraművészek, közreműködtek Bárdi Sándor és Szabady Józsefné énekművészek december 1-én francia estet tartott Gábor Éva és Szabó Orsolya, Debussy és Ravel művek hangzottak el március 2-án Szatmári Géza szerzői estjét rendezték meg Bárdi Sándor, Szabady Józsefné és a Kamarazenekar részvételével februárjában kétzongorás francia estet tartott Szabó Orsolya és Mészáros Emma, közreműködött Bárdi Sándor és Gábor Éva ben Beethoven emlékest hangzott el a tanszék művésztanárainak részvételével a Díszteremben, közreműködött Bárdi Sándor, Dombiné Kemény Erzsébet, Mészáros Emma, Monoki Lajos, Szabady Józsefné és Szabó Orsolya.

53 ban Schubert emlékestet tartottak, melyen a fent felsorolt tanárok és Lázár Zsoltné működtek közre ben a Nemzetközi Gyermekév alkalmával a Nemzetközi Gyermekalap javára tanári hangversenyt rendeztek a főiskola Dísztermében, Ft bevétellel. Az esten közreműködtek a tanszék művésztanárai ben tudományos emlékülést rendeztek Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából. Közreműködött Avasi Béla, Frank Oszkár, Kreuter Vilmosné, Szabó Orsolya, Bárdi Sándor, Dombi Józsefné, Lázár Zsoltné, dr. Mihálka György ban Maczelka Noémi és Dombiné Kemény Erzsébet I. díjat nyertek az Olaszországban rendezett kétzongorás versenyen, valamint ebben az évben kapták meg az Artisjus-díjat novemberében ünnepélyes TDK hangverseny volt a Tisza Szállóban, melyen közreműködött a főiskola valamennyi énekkara, zenekara és a művésztanárok ban jubileumi díszhangversenyen vettek részt a színházban, melyben szintén közreműködött a főiskola összes kórusa Kreuter Vilmosné, Ordasi Péter, Berényi Bogáta és dr. Mihálka György vezetésével, zongorán közreműködött Maczelka Noémi ben a tanszéki hangversenyen elhangzott Liszt Ferenc: h-moll szonátája Maczelka Noémi előadásában és Wagner: Wesendonk dalok Szabadyné Békési Magdolna és Mészáros Emma előadásában. A 80-as évek végéig emlékezetesek maradnak azok a karácsonyi koncertek, melyeket Berényi Bogáta szervezett. A nagy érdeklődésre való tekintettel a 89-es hangversenyt a Sportcsarnokban tartották, amely zsúfolásig megtelt. Közreműködtek az ének-zene tanszék hallgatói, akik pásztorjátékokat, reneszánsz táncokat mutattak be, többek között kórusművek, szavalatok is elhangzottak, és a zenekar karácsonyi énekeinek kísérete is emlékezetes marad, amelyet Avasi Béla komponált erre az alkalomra ben Kardos Pálra emlékeztek az ének-zene tanszéken több héten keresztül. Meghívott vendégek: Delley József, Gregor József, Rozgonyi Éva, Bódás Péter, Péterné Frank Klára, Frank Oszkár, Horváth Dezső és Varga Ferenc ben, Széchenyi születésének 200. évfordulójára rendezett emlékülés zenei műsorát adta Bárdi Sándor, Dombiné Kemény Erzsébet, valamint a főiskolai hallgatókból alakult férfikórus től Csanádi László orgonaművész évenként több önálló orgonakoncertet adott, és a TDK hangversenyek zárónapján is több alkalommal közreműködött ben Varjasi Gyula Rómában a Nemzetközi Palestrina Kórusversenyen vegyeskari kategóriában I. díjat nyert kórusával a Szegedi Dóm Énekkar karnagyaként től a rendszeres tanszéki tanári hangversenyeket felváltotta a konferenciákon való szereplés és a főiskola nagy központi ünnepségein való közreműködés ben az Országos Mentálhigiénés Konferencián és 1996-ban a tankönyves konferencia nyitóprogramjában vettek részt Brahms szerelmi dalkeringők c. darabjával, közreműködtek: Bárdi Sándor, Laczi Júlia, Szabadyné Békési Magdolna, Varjasi Gyula

54 54 (ének), Dombiné Kemény Erzsébet és Maczelka Noémi (zongora) ban a Szegeden rendezett Európa-napon Maczelka Noémi a Szegedi Nemzeti Színházban Liszt Ferenc: Esz-dúr zongoraversenyét adta elő nagy sikerrel ben a Tamás Gergely Alajos Alapítvány által az énekkarok számára hirdetett versenyen I. díjat nyert a Szegedi Dóm Énekkara, melynek karnagya Varjasi Gyula és amelyen elhangzott Tamás Gergely Alajos Nándorfehérvár 1456 című oratóriuma is a szegedi Liszt Ferenc Zeneiskola tanári zenekarának kíséretével, Altorjay Tamás, Kerényi Tiborné és Varjasi Gyula énekes szólisták közreműködésével és Gyüdi Sándor vezényletével. A Zenei Világnapon a főiskola vegyeskarát Varjasi Gyula vezényelte Gárdonyi Zsolt Németországban élő zeneszerző és orgonaművész szerzői estjén, az elhangzó művek szegedi bemutatónak számítottak ben az SZTE JGYPK Művészeti Intézet megalakulásának első évfordulóján a kiállítással egybekötött hangversenyen közreműködött a tanszék valamennyi hallgatója és tanára. Többek között előadásra került Dohnányi Ernő: Szegedi miséjének két tétele, mely a Szegedi Fogadalmi Templom felavatására készült kettős kórusra, négy szólistára és zenekarra. A zenekari szólamot zongorán szólaltatta meg Maczelka Noémi, közreműködött Bárdi Sándor, Laczi Júlia, Szabadyné Békési Magdolna, Varjasi Gyula (ének), Dombiné Kemény Erzsébet (orgona), vezényelt Jancsovics Antal Liszt-díjas karnagy, a betanításban segítettek Kreuter Vilmosné, Kurucz Zita tanárok. A műsoron elhangzott még Bárdos Lajos: Szeged felől című kórusműve dr. Mihálka György vezényletével, Kodály Zoltán: Vejnemöjnen című kórusműve Jancsovics Antal vezényletével és Maczelka Noémi zongorakíséretével, valamint Maczelka Noémi bemutatta Liszt Ferenc: Revive Szegedin című zongoradarabját, Dombiné Kemény Erzsébet Mendelssohn: Rondó capriccioso című darabját játszotta, Joóbné Czifra Éva Schubert: Tánc, Brahms: Szerelmi dalkeringők című műveiben működött közre, mint zongorakísérő, a szólisták a tanszék énekművész tanárai decemberében Szatmári Géza 100. születésnapjára emlékeztek a Bálint Sándor Művelődési Házzal közös koncerten. Közreműködött Bárdi Sándor, Szabadyné Békési Magdolna (ének), Maczelka Noémi (zongora), Dombiné Kemény Erzsébet (zongorakíséret) december 11-én Hagyományaink őrzése" címmel tartottuk az első tanári tanszéki koncertet a Hattyas sori épületben. Avasi Béla és Frank Oszkár 75. születésnapja, Jancsovics Antal 60. születésnapja tiszteletére. Avasi Béla ünnepi előadásában Bartalus Istvánról, a tanszék alapítójáról emlékezett meg. Majd felhangzottak Bartalus, Avasi és Frank Oszkár művei Maczelka Noémi, Szabadyné Békési Magdolna, Dombiné Kemény Erzsébet, Joóbné Czifra Éva és Varjasi Gyula előadásában. A tanszék művésztanárai éveken keresztül a főiskola tanévnyitó, diplomakiosztó ünnepségein rendszeres közreműködők voltak. A tanszéken végzett hallgatók közül igen sokan gazdagították az iskola hírnevét, országos és nemzetközi hírű elismertségre tettek szert. Ezek közül megemlítem azokat,

55 55 akik a diploma megszerzése után felsőoktatási intézményben kaptak zenetanári állást: Bánki Vera, Erdősné Fagler Erika, (gyakorló iskolai tanár) Erdős János, Faragó Laura, Fekete Amália, Garamszegi József, dr. Mihálka György, Monoki Lajos, Ordasi Péter, Pajor Márta, Vass Irén.

56 A Budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Zenetanszék bemutatása A Budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Zenetanszék megalapítása és öt évig tartó működése 9. ábra: Az Állami Pedagógiai Főiskola bélyegzője és a tanszékvezető aláírása A Budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Ének tanszéke 1947-ben kezdte meg az énektanárképzést. A levéltári adatok szerint több nevet is használtak a tanszék elnevezésére. A körpecséten Állami Pedagógiai Főiskola-Budapest Zene tanszék olvasható. Az 1952/53- as tanév munkatervében ének-zene tanszék szerepel. Az 1953/54. tanév összefoglaló jelentésben ének-zenetanszék írásmód található től a főiskolán már bevezették a történelem-ének és az ének-testnevelés szakos hallgatók képzését is őszére Rezessy László kapott tanszékvezetői kinevezést, az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolára, Rezessy László 1956-ig vezette a tanszéket, amely akkor a Cukor utca 6. szám alatt volt (ma Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium). A budapesti Pedagógiai Főiskola tanári 10. ábra: A Budapesti Pedagógiai Főiskola bélyegzője értekezletéről február 7-én készült jegyzőkönyvben dr. Faludi Béla tanár javasolja, hogy a magyar-ének-zene szak mellett önálló ének-zene szak is legyen. Ezt indokolja az a tény, hogy maga az ének-zene szak 8 tantárgyat jelent, amit a jelenlegi óraszámmal igen nehéz ellátni. A budapesti Pedagógiai Főiskola március 21-én tartott rendkívüli értekezletén Rezessy László tanár megjegyezte, hogy az anyag megfelelő elvégzése feltétlenül szükségessé teszi az óraszám felemelését a zene tanszéken". 18 Ezt követően 1952 szeptemberében elindult a tanszéken az egyszakos tanárképzés is, amely csak három évig működött. Ebben a három évben tehát egy és kétszakos képzésben is képeztek énektanárokat. 18 Csongrád Megyei Levéltárban, Szegeden talált iratok, június 25. A Budapesti Pedagógiai Főiskola iratai fm.

57 ábra: A Budapesti Pedagógiai Főiskola ének-zene tanszék munkatervének részlete Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszék oktatói 15. táblázat: Az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszékének tanszékvezetője Év Név Rezessy László 16. táblázat: Az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszékének oktatói Sorszám Név Oktatatott tantárgy 1. Rezessy László Zenekar, Úttörőzene, partitúraolvasás 2. dr. Faludi Béla Karvezetés, Karének 3. dr. Rossa Ernő Zenetörténet, Népzene 4. dr. Káldor János Zenetörténet, Zeneelmélet 5. Wertheimer Ilona Zongora 6. dr. Erdődi Józsefné Zongora 7. dr. Soltész Elekné Zenetörténet 8. Péter Józsefné Ének (Szolfézs) 9. Lászik Mária Hangképzés 10. dr. Bozsi Mihályné Hangképzés 11. Szendrei Imre Zongora, Partitúraolvasás 12. Szávai Nándorné Fél státuszban 13. Kerényi György Fél státuszban 14. Perényi László óraadó 15. Abonyi István óraadó

58 A Budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Ének Tanszékén választható szakpárok és kötelező tantárgyak 17. táblázat: A budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Zene Tanszékének heti tantárgyterve az 1952/53. tanévben 19 Kimutatás Az Ének tanszék heti órarendi elfoglaltságáról, a tanszékhez tartozó szakok előadási és szemináriumi csoportmegoszlás szerint részletezve. Külön tantárgyként írandó be az elméleti és szemináriumi, illetve gyakorlati tárgyak csoport és óraszámai Évfolyam Szak Létszá m Tantárgy csoport létszáma Előadások csoportlétszáma Leadandó órák száma I. Ének-zene 16 Ének Hangképzés Népzene Zeneelmélet Zeneelmélet szeminárium Zenetörténet Zenetörténet szeminárium Hangképzés gyakorlat M. ének Partitúraolvasás Zongora Úttörőzene I: Ének-zene 20 Ének Zeneelmélet Zenetörténet Hangképzés Hangképzésgyakorlat Karvezetés Partitúraolvasás Zongora Karének x4.1/2 5-2x Összefoglaló jelentés az ének-zene tanszék 1953/54. tanév évi munkájáról Az idei tanév munkáját az eddigieknél fokozottabban jellemzi az általános iskolai munkára, a pedagógushivatásra való nevelés, a tanulmányi színvonal emelése, a főiskolai módszerek alkalmazása. Idei munkatervünket a júniusi kormányprogram és a Központi Vezetőség oktatásügyi határozata értelmében készítettük el és hajtottuk végre. 19 Csongrád Megyei Levéltárban, Szegeden talált iratok, június 25. A Budapesti Pedagógiai Főiskola iratai fm

59 59 Különös gondot fordítottunk a hazafias, esztétikai és érzelmi nevelésre, ami tárgyunk természeténél fogva fokozott lehetőségeket nyújt lévén művészeti tárgy. Ismertettük haladó hagyományainkat, hazánk múltbeli és mai kulturális értékeit, a Szovjetunió és a népi demokráciák zenei törekvéseit és eredményeit. Programjainknak megfelelően tárgyainkat a marxizmus-leninizmus szellemében oktattuk. A vizsgakövetelményeket fokozatosan, változatlan tematika mellett, színvonalukban emeltük, tartalmukban elmélyítettük. 1.Tanulmányi eredmények, a hallgatók tanulmányi munkájára vonatkozó észrevételek. I. évf. ének-zene. A csoport nagyon jól felkészült az év végi vizsgákra, minden hallgató nagy fejlődést mutatott. Jó kollektíva, egymást segítik a hallgatók. Kiemelkedően dolgozott: Falus Tamásné, Ács Jolán, Vörös János, Weisz Judit, Szabó István. Nagyon gyenge: Gógutz György és Ódor István, akik 2-2 tárgyból elbuktak. I. évf. történelem-ének. Jól összeforrott, jó munkafegyelmű csoport. Fegyelmezettek, soha senkit nem kellett figyelmeztetni, a kollektíva nevelte a hallgatókat. A szakérettségizett Tóth János is sokat fejlődött. A csoport nagyon igyekszik, bár vannak gyenge képességűek: Vékony Jolán, Kasper Éva, Nemék Karola, Német Mária. Kiemelkedett: Érdy Éva, Palkó Anna, Kövér Imre jó munkája. Legtöbbet fejlődött Üveges Tibor. II. évfolyam ének-zene. Sok problémát adó csoport mind fegyelem, mind előmenetel terén, mégis a tanszék eddigi munkájában az egyik legerősebb, legképzettebb csoport volt. A vizsgák és eredményeik hűen tükrözték a hallgatók évi munkáját és azt, hogy egyszakos képzéssel magasabb nívót lehet elérni, mint kétszakossal. II. évf. történelem-ének. A leggyengébb csoportja a tanszéknek. Ennek egyik oka, hogy sokan felvételi vizsga nélkül jöttek a tanszékre. A hallgatóknak ma is az államvizsga után alapvető zenei hiányosságaik vannak, mert tárgyi hiányosságaik mellett a második félévben még lusták is voltak. Ki kell emelni Nagy Margit szakérettségis hallgatót, aki minden zenei ismeret nélkül jött a Főiskolára és az élvonalra küzdötte fel magát a két év alatt. Emeltük a vizsgakövetelményeket, ennek érdekében állandóan emeltük tanításunk színvonalát. Erősebben kapcsoltuk egymáshoz az érintkező zenei tárgyakat /zenetörténethez szükséges példák feldolgozása szolfézs órán is stb./ A zenetörténet tanítása irodalom, képzőművészet, történeti ismeretek átadásával is bővült, színvonalában emelkedett azáltal is, hogy az egész anyag beépült a társadalom fejlődésbe. Minden tárgyunk döntő irányvonala az általános iskolai munka jobb előkészítése volt. Az önálló munkára való nevelésnek több módszerét dolgoztuk ki és próbáltuk ki. a/ feladatul tűztük ki az általános iskolai tanításhoz szükséges új módszeres fogások felkutatását. b/ a hallgatók hangszer-ismertetési kiselőadásokat tartottak c/ zongora, partitúra és karvezetés órákra önállóan dolgozták ki a műveket

60 60 d/ önálló vázlatkészítés e/ tanmenetkészítés f/ A népzene anyagának átkutatása ritmusféleségek csoportosítása szempontjából g/ önálló zenetörténeti dolgozatok, tanulmányok készítése, ezek összeállításánál irányadó szempont volt a hallgatók önálló gondolkodásra késztetése. /társadalmi, politikai és kulturális kérdésekről/ Az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszék oktatóinak óraszáma és oktatott tárgyai az 1953/54-es tanévben a) Rezessy László tanszékvezető heti 14 órában tanított, a zenekart vezette, zeneelmélet jegyzetet készített Rossa Ernővel. Rendszeresen látogatta a tanárok óráit, vezette a tanszéki értekezleteket, részt vett a tanácsüléseken, intézte a könyv és kottabeszerzéseket. Kidolgozta a három éves képzés tervét, vizsga és beszámolórendjét és a zeneelmélet tematikát. Zeneelmélet és úttörőzene programokat készített és módosított. b) Dr. Faludi Béla tanszékvezető helyettes heti 17 órában tanított. Az énekkart vezette. A terem és házirend felelőse, a főiskolai ünnepségek szervezője és rendezője. Bírálta a hangképzéselmélet programot és elkészítette a három éves képzés karvezetés tematikáját. A MÁV Szimfonikusok két hangversenyét vezényelte a Zeneakadémián. Ady kantátát és dalokat szerzett. c) Dr. Rossa Ernő adjunktus heti 17 órában tanított. Zeneelmélet programot és jegyzetet készített /Rezessyvel/. Népzeneprogramot készített és módosított. Bírálta Hegyi József pécsi főiskolai tanár készülő népzene jegyzetét. Szakszervezeti bizalmi, hospitált a kartársak óráin, egy ízben szerepelt a rádióban a II. ének-zene csoport kórusát vezényelte. Zeneszerző, szövegíró és műfordító. Tanított a Gyógypedagógiai Főiskolán és több tanfolyamon. d) Dr. Káldor János adjunktus heti 17 órában tanított. Zenetörténet programokat készített, elkészítette a három éves képzés zenetörténet tematikát. Tankönyvet ír. Osztályfőnök, ideológiai felelős és konferencia-vezető. Több előadást tartott a Népművészeti Intézet tanfolyamain, a Népművelési és Külügyi Főiskolán, a Természettudományi Társulat megbízásából és honvédtiszti iskolákon. A Postás Szakszervezet zeneiskoláját vezeti és ott is tanít. e) Wertheimer Ilona adjunktus heti 20 órában tanított, a zongora szakfelelőse, a III. évesek összekötője, rend- és tisztaságfelelős, a zongoraversenyek szervezője és vezetője. Zongora programokat készített és módosított. Szakfelügyelt és hospitált. A Zeneakadémián a zenetudományi tanszak zeneelmélet óráit hallgatja. 20 Csongrád Megyei Levéltárban, Szegeden talált iratok, június 25. A Budapesti Pedagógiai Főiskola iratai fm.

61 61 f) Dr. Erdődi Józsefné tanársegéd heti 19 és ½ órában tanít. A tanárok hiányzásának és a diákszálló látogatásnak a felelőse. Kiemelt népnevelő. Továbbképzést folytat Ungár Imre Kossuth-díjas zongoraművésznél. g) Dr. Soltész Elekné tanársegéd heti 18 órában tanít. Szolfézsprogramokat és módosításokat készített, elkészítette a három éves képzés szolfézstematikáját /Péternével/. Szakfelügyelt, hospitált. Adminisztrációs felelős, elkészítette a tanszék munkatervét, jelentéseit, beadványait. Az Ének-zene Tanszék és a Marxista Tanszék összekötője. A szolfézsverseny szervezője. Továbbképzését a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszakán folytatja. Szolfézsjegyzetet készített /Péternével/. A Zeneművész Szövetség pártszervezetének tagja. h) Péter Józsefné Frank Klára tanársegéd heti 18 órában tanított, szakérettségis felelős, szolfézsjegyzetet készített /Soltésznéval/ elkészítette a három éves képzés szolfézstematikáját /Soltésznéval/. A tanszék pártbizalmija. A DISZ és a tanulmányi osztály összekötője. Szakfelügyelt, hospitált. Hangversenyezett mint zongoraművész és mint a Fővárosi Énekkar és a Pedagógiai Szakszervezet Énekkarának tagja. i) Lászik Mária tanársegéd heti 18 és ½ órában tanított. Osztályfőnök és Könyvkottatáros. Pártonkívüli népnevelő. Jegyzőkönyvvezető, anyagbeszerző. A Fővárosi Énekkar és a Pedagógiai Szakszervezet Énekkarának tagja. Továbbképzést folytat Péterné és Rossa kartársaknál. j) Dr. Bozsi Mihályné tanársegéd heti 19 órában tanít. Osztályfőnök. Szakfelügyelő. A Fővárosi Énekkar és a Pedagógiai Szakszervezet Énekkarának tagja. k) Szendrei Imre tanársegéd heti 19 és ½ órában tanított. Beiskolázási és dekorációs felelős. MSZT összekötő. Zongoraművész ban szerzett oklevelet. l) Szávai Nándorné fél státusban szerzett oklevelet. m) Kerényi György fél státusban szerzett oklevelet. n) Perényi László óraadó. o) Abonyi István óraadó A tanszéki értekezletek szerepe a tanszék életében az 1953/54-es tanévben Az 1953/54-es tanév folyamán 16 tanszéki és két munkaközösségi értekezletet tartottak. Ezeken tárgyalták meg a felmerülő elvi kérdéseket, szervezték a közös munkát, az egyéni feladatokat és intézték a folyó ügyeket. Az értekezletek főbb programpontjai: Tanulócsoportok szervezése, programok és jegyzetek bírálata, bemutató tanítások megbeszélése, versenyek és pályázatok kiírása, osztályfőnökök beszámolója, szakmai önálló munkára nevelés kérdése, főiskolai módszerek problémája stb. A 21 Csongrád Megyei Levéltárban, Szegeden talált iratok, június 25. A Budapesti Pedagógiai Főiskola iratai fm.

62 62 tanszékvezető ezeken az értekezleteken ismertette a tanácsülések határozatait Az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszék megszűnése Darvas József oktatásügyi miniszter utasítása alapján a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola megszűnt, és a főiskola tanulmányi munkáját augusztus hónap elsejétől a Szegedi Pedagógiai Főiskola folytatta tovább. Faludi Béla, Káldor János, Péter Józsefné Frank Klára és Szendrei Imre is az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola megszűnésével Szegeden, a Pedagógiai Főiskolán folytatták a tanítást. Ekkor került Szegedre Szalay Miklós történelem-ének szakos hallgató is, aki később a Magyar Állami Operaház karigazgatója lett. Lászik Mária Budapesten egy általános iskolában folytatta a tanítást. Falusi Mariann ismert könnyűzenei énekes Lászik Mária tanítványa így nyilatkozott róla: Amikor bementem az első napon, akkor azt láttam, hogy a tintatartó helyén merthogy akkoriban még ilyen is volt furulyák sorakoztak. Pillanatok alatt megtanultam rajta játszani, de a zene iránti elkötelezettséghez az is hozzájárult, hogy az osztályunk egy az egyben kórus volt, melyet egy fantasztikus énektanárnő, Lászik Mária vezetett. Felnőttkoromig abból a zenetudásból éltem, amit Mária nénitől tanultam zeneelméletből. 22 A még nem végzett történelem-ének szakos hallgatók a Pécsi Pedagógiai Főiskolán folytathatták tanulmányaikat ben ugyan megszüntették az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolát, de Rezessy Lászlót még egy évre megbízták, hogy lássa el a végzős énekszakos levelező hallgatók további oktatását ábra: Az Oktatásügyi miniszter utasítása a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola megszűnéséről A budapesti Apáczai-Csere János Pedagógiai Főiskola / a továbbiakban: Fő- 22 Internetes forrás: A letöltés ideje: július Internetes forrás: A letöltés ideje: június 23.

63 63 iskola/ megszüntetéséről szóló 1017/1955./II.6./ Mt. h. számú határozat 3. pontjában foglalt felhatalmazás.alapján a határozat végrehajtása tárgyában az alábbiakban intézkedem: 1.A Főiskola tanulmányi munkáját évi augusztus hó1-től a 2. és 5. pontokban foglalt kivételektől eltekintve, a szegedi Pedagógia Főiskola folytatja tovább szeptemberben Rezessy László a Pécsi Pedagógiai Főiskolára került. 2.3 A pécsi Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszékének és jogutódjainak pedagógiatörténeti áttekintése Az Ének-zene Tanszék megalapítása és oktatóinak pedagógiai munkássága 13. ábra: A Pécsi Pedagógiai Főiskola első épülete a Janus Pannonius utcában Pécsett a Pedagógiai Főiskola ban nyitotta meg kapuit a Kardos Kálmán (ma Janus Pannonius) utca 5. számú épületében. Az intézmény első igazgatója dr. Szabó Pál Zoltán volt. Az ének-zene tanszék hároméves képzéssel kezdte meg működését 1949-ben. Az ének-zenetanárképzés formai és tartalmi kereteit részben a tanítóképzés, részben a zeneművészeti főiskolai és a polgári iskolai tanárképzés szisztémájából merítette. Dr. Hegyi József ( ) volt az első tanszékvezető, aki korábban a pécsi tanítóképzőben dolgozott. Sokoldalú tanári tevékenységére jellemző volt, hogy a tanszék vezetése, és az ének, karvezetés, zeneelmélet, népzene, magyar zenetörténet, ének-zene tanítás módszertana tantárgyak oktatása mellett elkészítette ezen tantárgyak tankönyvét is, melyekkel pályázati első díjakat nyert. A tanszéket 22 évig vezette, ezalatt az MTA tanszéki kutatóhelyének vezetője, témafelelőse is volt. A tanszékvezetői megbízás alól 1970-ben kérte felmentését, de az oktatómunkát tovább folytatta. Pszichológusdiplomát szerzett ban a debreceni egyetemen. Mind a főiskolai, mind a városi zenei életben sokrétű szerepet vállalt. Szakmai tanfolyamokat szervezett, előadásokat tartott, cikkeket, tanulmányokat írt. Karnagya volt a főiskola, a bőrgyár, a MÁV kórusának, valamint a városi Mecsek Együttes 1957-ben megalakult kórusának. Közben 15 évig a Pécs városi és a Baranya megyei zenei szakreferensi tisztséget is ellátta. Munkásságát nemcsak 24 Csongrád Megyei Levéltár : A budapesti pedagógiai főiskola. A kutatás ideje: június 25.

64 64 Baranyában, de országos szinten is elismerték. Sakkozóként szintén elismertségre tett szert, szakíróként is számon tartották. Szenvedélyesen kutatta Tinódi Lantos Sebestyén életpályáját, de pszichológiai kutatásairól is ismert lett. A számos kitüntetésben, díjban részesülő Hegyi József, aki élete utolsó pillanatáig dolgozott szakkönyvein (Ivasivka és Kovács, 350. o.). Dr. Hegyi József főiskolai karnagyi tevékenységének két csúcspontja Kodály Zoltán műveihez kapcsolódik május 3-án az ő vezényletével szólalt meg először Pécsett a Székely fonó című daljáték a főiskola Kodály-estje keretében. A főbb szerepeket Özörényi Olga, Somos Jenő, dr. Teremi Gáborné, dr. Nemerey Péter, dr. Péczely Lászlóné és Kende János énekelte, közreműködött a Pedagógia Főiskola énekkara és a pécsi Dózsa lövésztiszti iskola zenekara. Az előadást megelőző Kodályhangversenyen a Nagyszalontai köszöntőt, a Békedalt és a Magyarokhoz kánont a főiskola és a gyakorló iskola énekkara énekelte Hegyi József vezényletével. A másik jelentős eseményre a Pedagógiai Főiskola 10 éves jubileuma alkalmával, május 18-án megrendezett Kodály-hangversenyen került sor. A Pécsi Nemzeti Színházban ekkor ősbemutatóként került előadásra a Háry János Intermezzójának dr. Vargha Károly verse mellett Rábai Miklós koreográfiájával, tánccal kiegészített változata, melyet a főiskola ének- és tánckara és a szakiskolai zenekar adott elő, dr. Hegyi József vezényletével. A tanszék alapításának első évében Antal György tanította a szolfézst és karvezetést. Az erdélyi születésű Antal György Liszt-díjas karnagy, zenetanár, pedagógus (Gyimesbükk, Pécs, ) tól élt Pécsett között a pécsi tanítóképző, majd között a Pedagógiai Főiskola tanára. Tillai Aurél is tanítványai között volt között a zeneművészeti szakiskola igazgatója, között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézete Pécsi Tagozatának igazgatója. Nevéhez fűződik a Pécsi Szabadtéri Színpad, a Liszt-terem létesítése és a Pécsi Nemzetközi Zenei Tábor szervezése. Az 1950-es évek elején ő szervezte újjá a Pécsi Szimfonikus Zenekart. Az Antal György kezdeményezésére létrejött Pécsi Szimfonikus Zenekar március 6- án adta első hangversenyét. Megalapította a Pécsi Liszt Ferenc Kórust, melynek karnagya volt és a Polgári Daloskört, mely egyben a pécsi kórusmozgalom első aranykorának kezdetét is jelentette. 25 Antal György a Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézetben tanult, majd ig Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Középiskolai tanítóintézeti tanárképző szakon, karnagyképző, és orgona szakon is szerzett diplomát. Ádám Jenő és Bárdos Lajos is a tanárai voltak. Elsősorban oratórikus műveket vezényelt. Johann Sebastian Bach, George Friedrich Händel, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Sugár Rezső, Farkas Ferenc jelentős alkotásai mellett műsoron tartotta a XX. századi zeneszerzők műveit is. Európa több országában hangversenyezett. Kodály műveinek egyik legkiválóbb előadójaként tartották számon, különösen kiemelkedő volt 1953-as Psalmus Hungaricus-előadása. Tagja volt a Nemzetközi Händel Társaságnak, a Kodály Zoltán Társaságnak és a Bárdos Lajos Társaságnak. A Magyar Zeneművészek Szövetsége Dél-Dunántúli Csoportjának elnöke is volt. Kitüntetései: Grastyán-díj (1993), Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje, Munka Érdemrend arany fokozat (1977), Liszt-díj, Közművelődési Díj, Pro Urbe, Magyar Népköztársaság Csillagrendje.

65 ben a Pécsi Tanárképző Főiskola integrálódott a Janus Pannonius Tudományegyetembe. Tillai Aurél a Parlando folyóiratban ír az ének-zene tanszék átalakulásáról: Bizonyára sokan csodálkoznak, hogy miért az egyetem képviseletében szólal meg valaki, s mindjárt a mondanivalóm kezdete az, hogy hogy kerül a zene az egyetemre. Nyilván ennek történeti okai is vannak, hiszen a Pécsről elvett bölcsészet visszahelyezése a Tanárképző Főiskolán, annak továbbfejlesztésén keresztül történt, és miután ott korábban működött ének-zene tanszék, természetes, hogy ez fölvethette azt a gondolatot, mi lesz ennek a sorsa, vajon az egyetem keretében tovább tud-e működni. De ha arra gondolunk, hogy az universitas szó önmagába foglalja azt, hogy a tudományoknak és a művészeteknek a teljessége kell, hogy az egyetemen megjelenjen, s továbbá tudjuk azt, hogy számos nyugati egyetemen a zene ugyancsak tanszéket kap, akkor talán már nem is olyan különleges az, hogy Magyarországon van egy olyan egyetem, amelynek zenei tanszéke is van. Sőt továbbmenőleg, a közeljövőben alakul meg a művészeti kar, amely a szépművészeteket és a zenét fogja összefoglalni, és a bölcsészettől immár különváltan egy újabb kara lesz az egyetemnek. A BTK és a TTK az ugyancsak Pécsett működő orvosi egyetemmel és a műszaki főiskolával együtt egy nagy, nyugati mintájú egyetemmé kíván átalakulni. (Parlando folyóirat sz.) A Pécsi Tanárképző Főiskola elnevezéseinek változásai 18. táblázat: A Pécsi Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszék és utódintézményei elnevezéseinek változásai Évszám Elnevezés Pécsi Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszék Pécsi Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara Ének-zene Tanszék A Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Zenei Tanszékéből és Szépművészeti Tanszékéből megalakult a Művészeti Kar Zenei Tanszék Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézet Karvezetés, Zenei Elméleti és Kórus Tanszék Az Ének-zene tanszék tanszékvezetői és oktatói 19. táblázat: Tanszékvezetők ne v e v 1. dr. Hegyi József ( ) Jakab Zoltán Könczöl Ferenc Jakab Zoltán 1972-? 5. Hegyi István 26 Tillai Aurél (1996): Mindenki kell, hogy tanuljon karvezetést! Parlando folyóirat sz. A letöltés ideje:

66 66 6. Vidovszki László 7. Kircsi László 8. Jobbágy Valér DLA 9. Kamp Salamon DLA (Liszt díjas) 10. Lakner Tamás DLA 20. táblázat: Az oktatók és dolgozók a tanszéken eltöltött ideje ne v e v 1. Antal György ( ) dr. Hegyi József ( ) Tillai Aurél (Liszt díjas) Vönöczky Endre Székely Júlia Vági Istvánné Rezessy László Heintz Fülöp Privler Gyula András Dudók Lajosné Kovács Gyuláné Dobay Jenő dr. Rizner Dezsőné Dobák Pál Sinkovics Georgette Szántó Péterné Fonay Zsuzsa Hadik István Jakab Zoltán dr Pilláry Endréné 1962-I Kanizsai Lászlóné Nyakas József Kováts András Könczöl Ferenc Balatinecz Márta Lányi Péter Nőt Béláné Hegyi István Papp György Jobbágy Valér (Liszt díjas) Marxné Bukszár Márta Várdai István Marosvölgyi Mária Horváth Béláné Nincs adat 35. Rizner Dezsőné Nincs adat 36. Miskolczi Katalin Nincs adat 17. táblázat: 21. táblázat: A Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Zenei Tanszékéből és a budapesti Zeneművészeti Főiskola Pécsi Kihelyezett tagozatából megalakult Művészeti Kar jelenlegi oktatói Oktatók Beosztá s Szákteru let Tánsze k 1. Arnóth Zoltán óraadó oktató klarinét Fafúvós Hangszerek 2. Balatoni Sándor óraadó oktató korrepetíció Zenei Elméleti és Kórus 3. Balogh Ildikó óraadó oktató korrepetíció Fafúvós Hangszerek

67 67 4. Bánfalvi Béla hab. egyetemi tanár hegedű Vonós Hangszerek 5. Bánfalvi Zoltán DLA tanársegéd hegedű Vonós Hangszerek 6. Bánky József ny. főiskolai tanár zongora Szólóhangszerek óraadó oktató 7. Bazsinka József óraadó oktató tuba Rézfúvós és Ütőhangszerek 8. Bogár Zsófia óraadó oktató korrepetíció Vonós Hangszerek, Rézfúvós és Ütő Hangszerek 9. Dr. Bogárné Kiss Tünde óraadó oktató hangképzés Szólóhangszerek 10. Dr. Kamp Salamon egyetemi docens karvezetés, kargyakorlat, Zenei Elméleti és Kórus (Liszt díjas) kóruskarnagy 11. Dr. Lakner Tamás egyetemi docens karvezetés, módszertan Zenei Elméleti és Kórus (Liszt díjas) 12. Drahos Béla (Liszt hab. egyetemi docens fuvola Fafúvós hangszerek díj) 13. Erdélyi Zoltánné óraadó oktató gordonka Vonós hangszerek Janzsó Ildikó 14. Farkas István Péter hab. egyetemi docens harsona Rézfúvós és Ütőhangszerek 15. Fodor Gabriella óraadó oktató kötelező zongora, Zenei Elméleti és Kórus continuo, középkori polifónia, gregorián 16. Gergely László óraadó szakmódszertan Zenekari 17. Góth Tamás óraadó ütőhangszer, kamarazene, módszertan Rézfúvós és Ütőhangszerek 18. Gönczy László tanársegéd zenetörténet, kamarazene Zenei Elméleti és Kórus 19. Granik Anna óraadó oktató korrepetíció Fafúvós Hangszerek, Rézfúvós és Ütőhangszerek, Vonós Hangszerek 20. Győrffy István óraadó oktató zeneelmélet, analízis, Zenei Elméleti és Kórus ellenpont 21. Halász Ágnes főiskolai docens szolfézs, kötelező Zenei Elméleti és Kórus zongora és korrepetició 22. Halmos Béla óraadó népzene Zenei Elméleti és Kórus 23. Herpay Ágnes DLA egyetemi adjunktus fagott és Zenekari szakmódzsertan, fúvós szólampróba 24. Holics László DLA tanársegéd zongora, kamarazene, Szólóhangszerek improvizáció 25. Horváth István óraadó hangképzés Zenei Elméleti és Kórus 26. Horváth Judit óraadó korrepetició Szólóhangszerek 27. Horváth Zoltán óraadó színpadi játék Szólóhangszerek 28. Huszics Ibolya óraadó korrepetició Szólóhangszerek 29. Keresztes Nóra DLA egyetemi adjunktus szolfézs, zeneelmélet Zenei Elméleti és Kórus 30. Kertesi Ingrid (Liszt egyetemi adjunktus magánének, kamarazene Szólóhangszerek díjas) 31. Kertész Attila (Liszt egyetemi docens, óraadó repertoár ismeret Szólóhangszerek díjas) 32. Király Csaba (Liszt hab. egyetemi docens zongora Szólóhangszerek díjas) 33. Kircsi László ny. főiskolai tanár kamarazene Zenekari Hangszerek

68 68 óraadó 34. Kreka László óraadó kürt Zenekari Hangszerek 35. Ludmány Emil DLA hab. adjunktus mélyhegedű Vonós Hangszerek 36. dr. Magay Judit egyetemi tanársegéd karvezetés, szolfézs Zenei Elméleti és Kórus 37. Megyeri Krisztina óraadó oktató analízis, zeneszerzési Szólóhangszerek gyakorlatok 38. Meláth Andrea egyetemi docens magánének, kamarazene Szólóhangszerek 39. Neumayer Károly (Liszt díjas) egyetemi docens trombita, kamarazene, fúvószenekar karnagya klarinét és kamarazene 40. Paláncz Tamás ny. főiskolai docens óraadó 41. Palotai István hab. adjunktus trombita, kamarazene 42. Papp Gábor óraadó oktató hegedű, kamarazene, vonószenekar karnagya Rézfúvós és Ütőhangszerek Zenekari Hangszerek Rézfúvós és Ütőhangszerek Vonós Hangszerek 43. Pólus László óraadó oktató gordonka Vonós Hangszerek 44. Romos Zsolt óraadó fuvola, kamarazene Fúvós Hangszerek 45. Sólyom Katalin óraadó beszédgyakorlat Szólóhangszerek 46. Sturcz László óraadó oboa Fúvós Hangszerek 47. Szilvágyi Sándor tanársegéd gitár, szakmódszertan Szólóhangszerek 48. Sztankov Iván óraadó gordon Vonós Hangszerek 49. Szüle Tamás óraadó magánének, kamarazene Szólóhangszerek 50. Tillai Aurél professor emeritus Komplex zenei gyakorlat Zenei Elméleti és Kórus 51. Vas Bence DLA egyetemi docens gitár Szólóhangszerek 52. Dr. Váradi Marianna DLA tanársegéd magánének, kamarazene Szólóhangszerek 53. Weisenfeld Melinda DLA adjunktus zongora, korrepetíció Szólóhangszerek, Rézfúvós és Ütőhangszerek Székely Júlia (Bp., máj. 8. Bp., márc. 19.): író, zongoraművész, tanár. Zongoratanulmányait Szatmári Tibornál kezdte a bp.-i Nemzeti Zenedében, majd Kodály Zoltánnál tanult, és Bartók Béla növendékeként 1934-ben szerzett zongoratanári diplomát. Közben a Színművészeti Akadémián rendezői tanfolyamot végzett ben Bécsben mutatkozott be mint zongoraművész. Budapesten bemutatták a Nemzeti Kamara Színházban Nóra leányai című színművét Bajor Gizi rendezésében (1938. ápr. 28.) között a Színház c. lapnál volt kritikus ban a pécsi Tanárképző Főiskolán énektanárképzéssel foglalkozott, adjunktus, majd docens beosztásban. Jelentős irodalmi tevékenységet folytatott. A repülő egér c. regénye (Bp., 1939) nagy sikert aratott. Cikkekben és rádióelőadásokban idézte fel Bartók Béla tanítási módszerét. Számos Bartók-átiratot készített. Hangjátékokat, zenész-életrajzokat,

69 69 televíziós játékokat írt a Magyar Rádió és a Magyar Televízió számára. 27 Hegyi István (1941. júl. 8.) Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Karvezetés és Énektanár-képző Tanszakán szerzett diplomát 1966-ban. Tanárai többek közt: Bartha Dénes, Gárdonyi Zoltán, Hegyi Erzsébet, Kroó György, Párkai István, Szőllőssy András, Szőnyi Erzsébet, Ujfalussy József és Vásárhelyi Zoltán ig a Pécsi Erkel Ferenc Konzervatórium, majd az abból kivált Művészeti Gimnázium tanára lett. Szolfézst, zeneelméletet, zeneirodalmat és népzenét tanított től a Pécsi Tanárképző Főiskola adjunktusa. 1980/81-ben tanár és karvezető Bagdadban, a különleges tehetségek iskolájában, a Music and Ballet Schoolban ben főiskolai docensi kinevezést kapott a Pécsi Tanárképző Főiskolán. 15 évig a Pécsi Bartók Béla férfikar másodkarnagya ig a Pécsi Kertvárosi Református Templom Psalmus kórusának a karnagya ben az Indiana University of Pennsylvania (IUP) vendégprofesszora ig egyetemi docens a Pécsi Tudományegyetemen. Közben ig megszakításokkal, összesen mintegy 8 éven át a Pécsi Zenetanárképző Főiskola óraadó tanára ben doktori fokozatot szerzett. A védés elnöke Ujfalussy József, zenei elnök: Szőnyi Erzsébet. Disszertációja könyv alakban is megjelent: Világunk zeneoktatási öröksége, a zeneoktatás kisenciklopédiája (1997). Fontosabb előadások: sorozat a külföldi zeneoktatásról szlovák főiskolákon és zeneakadémián (Eperjes, Besztercebánya, Nyitra és Pozsony). Két előadás a magyar zenetörténetről: Pittsburgh (PA), a magyar népzenéről California (PA) város ban ment nyugdíjba. Kiváló tanítványai: Jandó Jenő, Ligeti András, Gyöngyössy Zoltán, Kovács Sándor, Lakner Tamás, Kamp Salamon, Hoppál Péter és még sokan mások ben jelent meg Shinichi Suzuki: Nurtured by Love. A new approach to education (1984). [A szeretet pedagógiája. A tehetségnevelés egyedülálló megközelítése] c. fordítás angolból (Budapest, Óbudai zeneiskola). Több mint 30 tanulmány, főként a külföldi zeneoktatásról és népzenéről. Kiadásra vár: Európa népzenéje, több mint 600 oldalas, kottákkal és képekkel illusztrált könyv A Pécsi Tanárképző Főiskola Ének-zene tanszék oktatóinak szakirodalmi munkássága December 31-ig (Takács, 1973) 22. táblázat: Az Ének-zene Tanszék oktatóinak szakirodalmi munkássága december 31-ig Sorszá m Ne v Publiká cio k Megjelene s 1. Dobák Pál A partitúraolvasás néhány oktatásmódszertani problémája PTF Tud. Közlem Hegyi József Énekórák az általános iskola 1. osz- Köznev Internet: A letöltés ideje:

70 70 tályában 3. Hegyi József Énekórák az általános iskolában Köznev Hegyi József Énekórák a 2. és 3. osztályban Köznev Hegyi József Az énekszaktanító Keszthely, 1948, Helikon ny Hegyi József A zene története Pécs, PPF Litogr Hegyi József Énekórák az általános iskola 3. osztályában. Köznev Hegyi József Vokális összhangzattan és ellenponttan Pécs, PPF. Litogr Hegyi József Pécs város és Baranya megye sakkélete Sakk élet, Hegyi József Daloló baranyai falvak Baranyai népműv Hegyi József Kodály Zoltán énekpedagógiája PPF. Évk művei tükrében 12. Hegyi József Népművelési zenei előadásvázlatok Népműv. Tájék sz Hegyi József Sakk kombinációk Bp Társszerkesztő: Négyesy György Sport K Hegyi József Útmutató karvezetőknek Bp MM kiad Hegyi József Az énektanítás módszertana Ped. Főisk. Jegyz. Bp Hegyi József Gondolatok a III. megyei dalos találkozó Baranyai Műv után. 17. Hegyi József Népzene hagyományunk ápolásáról Baranyai Műv Jún Hegyi József Magyar népzene Ped. Főisk. Jegyz. Bp Hegyi József Ünnepeljük dallal! Baranya m. Tanács Hegyi József Énekoktatásunk fejlődése a reform ÉZT mérlegén I. 21. Hegyi József Énekoktatásunk fejlődése a reform ÉZT mérlegén II. 22. Hegyi József Dunántúli terc a baranyai népdalokban PPF Évk. 1959/ Hegyi József A VIII. kongresszus szellemében ÉZT Hegyi József A bólyi MEDOSZ énekkar 80 éves Műv. Tájék Ápr jubileumára 25. Hegyi József Tyeplov: A zenei képességek pszichológiája Ped. Szle Hegyi József Két dal hallás utáni tanítása a reform ÉZT tükrében 27. Hegyi József Magyar népzene Bp Tankönyvk Hegyi József A művészeti csoport művelődéséért Műv. Tájék Dec Hegyi József A szép és kifejező éneklés megvalósítása ÉZT az alsó tagozatban 30. Hegyi József Zenetörténet Bp Tankönyvk Hegyi József Ének-zene kézikönyv az általános iskola 1. osztályában tanító nevelők számára 32. Hegyi József Ének-zenei munkafüzet a 2. osztály számára /Társszerző: Kovács Lajos/ Bp Tankönyvk. 87 /Társszerző: Kovács Lajos/ Bp Tankönyvk Hegyi József Énekeskönyv a 2. osztály számára /Társszerző: Kovács Lajos/ Bp Tankönyvk Hegyi József Hozzászólás a Pécsi Tanárképző PTF Tud. Közlem

71 71 Főiskolán tartott reformankéton Hegyi József Kézikönyv az általános iskola 1. ÉZT osztályában ének-zenét tanító nevelők számára 36. Hegyi József Tanárképzés a VIII. kongresszus ÉZT szellemében 37. Hegyi József Ének és zene Műv. Tájék Szept Hegyi József Ének-zene szakos tanárjelöltek kéthetes ÉZT Sz falusi gyakorlata 39 Hegyi József Az évi kulturális seregszemle Műv. Tájék zenei tapasztalatai 40. Hegyi József A felsőoktatási intézményekben folyó KISZ munka alapvető tartalmi Bp Kézirat. Jutalmazott pályamű feladatai, tevékenységi keretei és módszerei a kommunista szakemberképzés segítésében 41. Hegyi József A nevelési terv és a tanterv követelményeinek ÉZT , összehangolása az ének-zenei oktató-nevelő munkában 42. Hegyi József Combination in Chess /Társszerkesztő: Négyesy György/ Bp Corvina Hegyi József Így kombináljunk /Társszerkesztő: Négyesy György/ Bp Sport K Hegyi József Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekeinek zenei rendszere PTF Tud. Közl.em Ser Hegyi József Az ének-zene tanításának módszertana Bp Tankönyvk Hegyi József Karvezetés V. A karvezetés elmélete /Társszerkesztő: Fasang Árpád/ Bp Tankönyvk Hegyi József Dalgyűjtemény I. /Társszerkesztő: Vági Istvánné/ Bp Tankönyvk Hegyi József Tinódi Lantos Sebestyén Pécs, Szigetvár város Tanácsa. Szikra ny Hegyi József Dalgyűjtemény II. /Társszerkesztő: Vági Istvánné/ Bp Tankönyvk Hegyi József Kombination in Schach /Társszerkesztő: Négyesy György/ Bp. 1969, Corvina Hegyi József Népzene és magyar zenetörténet Bp. 1969, Tankönyvk Hegyi József Dalgyűjtemény III. /Társszerkesztő: Vági Istvánné/ Bp Tankönyvk Hegyi József Magyar népdalok és népies dalok Berze-Nagy János hagyatékából Janus Pann. Muz. Évk Pécs Kaposvár Somogy m. ny Hegyi József Az ének-zene tanítása Főisk. Tank. Bp Tankönyvk Hegyi József Ének-zen tankönyv az ált. isk osztály számára Átdolg. Kiadás Bp p. 58. Heintz Fülöp A magyar népdal valóságtükrözése PPF Évk Jakab Zoltán Sűrű magyar kisérőzene Bp Népműv. Prop. Int. Zongorakivonat Kovács Gyuláné Gondolatok a serdülők énektanításáról PPF. Évk. 1959/

72 Könczöl Ferenc Az általános iskolai tanárképzés Parlando Szept másfélévtizedes eredményei az iskolai énekszakoktatásban és a népművelésben 62. Privler Gyula András Liszt Ferenc a nevelő PPF Évk. 1958/ Rezessy László A szeptimakkordokról PPF Évk Rizner Dezsőné Hogyan formálódik a KISZ alapszervezet Felsőokt. Szle közössége? 65. Sinkovics Georgette Szerelmem Hirosima film zenéjéről Filmvilág Sinkovics Georgette Karvezetés IV. /Társszerző: Tillai Aurél/ Főisk. jegyzet Bp Székely Júlia A repülő egér Regény. Bp Dr. Staud Gézáné 68. Székely Júlia Bartók pedagógiai módszere PPF Évk Dr. Staud Gézáné 69. Székely Júlia Dr. Staud Gézáné Bartók tanár úr Pécs, 1957, Dunántúli Magvető 143 p. 70. Székely Júlia Schubertiada Bp Magvető 286 p. Dr. Staud Gézáné 71. Székely Júlia Dr. Staud Gézáné Bartók és a gyerekek Tanulmány Bartókról. Család és iskola p. 72. Székely Júlia Dr. Staud Gézáné Brunswick Teréz Tanulmány B. T. halálának 200 éves évfordulója alkalmából. Család és iskola Sz A halhatatlan kedves Regény Zeneműk. 481 p. Liszt és Bartók tanulmány Ungarische Rudnschau p. Vándorévek. Liszt Ferenc életrajza Bp Móra k. 186 p. 73. Székely Júlia Dr. Staud Gézáné 74. Székely Júlia Dr. Staud Gézáné 75. Székely Júlia Dr. Staud Gézáné 76. Székely Júlia A két Madáchné Dráma 1964 Jelenkor Dr. Staud Gézáné 77. Székely Júlia Elindultam szép hazámból Bp Móra K. 205 p. Dr. Staud Gézáné 78. Székely Júlia Zongoratanítás az énektanítás képzésben PTF Tud. Közlem Dr. Staud Gézáné Tillai Aurél Renaissance zárlatok PPF Évk Tillai Aurél Weöres Sándor: Nádi csibe Kórusmű. Bp Népműv. Int. 2 p. 81. Tillai Aurél Weöres Sándor: Szán megy el az ablakom alatt 82. Tillai Aurél Bartók: Senkim a világon, Kodály: Esti dal és Cseppben a tenger c. kórusművek elemzése 83. Tillai Aurél Kosztolányi Dezső: Magányos vadlúd Kórusmű. Bp Népműv. Int. 4 p. PPF Évk Kórusmű. Nóta meg ne állj. Pécs, Baranya m. Tanácsa P. 84. Tillai Aurél Siptár Ernő: Tárd ki szíved Kórusmű. Nóta meg ne állj. Pécs, Baranya m. Tanácsa P. 86. Tillai Aurél Weöres Sándor: Magányban 87. Tillai Aurél Weöres Sándor: Tavaszi induló Kórusmű. Nóta meg ne állj.

73 73 Pécs, Baranya m. Tanácsa P. 88. Tillai Aurél Áprily Lajos: Tavaszodik Kórusmű. Bp Népműv. Int. 4 p. 89. Tillai Aurél Szabó Lőrinc: Hörpentő Kórusmű. Bp Népműv. Int. 5 p. 90. Tillai Aurél Szabó Lőrinc: Hörpentő Kórusmű. Bp Népműv. Int. 3 p. 91. Tillai Aurél Művész és közönsége századunk Jelenkor közepén 92. Tillai Aurél Magányos vadlúd Kórusmű. Rezessy: Partitúraolvasás. Bp Tankönyvk Tillai Aurél Vörösmarty Mihály: Sziget Kórusmű Zeneműk. 3 p. 94 Tillai Aurél Weöres Sándor: A birka iskola Kórusmű. Rezessy: Partitúraolvasás. Bp Tankönyvk Tillai Aurél A főiskolai zeneelmélet oktatás reformja az értelmi nevelés tükrében SZTF. Évk Tillai Aurél Karvezetés IV. Vezénylés, kórustanítás, interpretáció. /Társszerkesztő: Sinkovics Georgette/ Főisk. Jegyz. Bp Tankönyvk Tillai Aurél Vargha Károly: Szól a kakukk Kórusmű. Bp Népműv. Prop. Int. 10 p. 96. Vági Istvánné Az énekes-nevelés kérdései Új zenei Szle. Bp Vági Istvánné Az anyanyelv szerepe az énektanítás PPF Évk kialakításában 98. Vági Istvánné Hangképzés Főisk. Jegyz. Bp p. 99. Vági Istvánné A patak-motívum Schubert dalköltészetében PPF Évk Vági Istvánné Die Bedutung der Sprache in der Musikbildung Schweizeriache Musikzeitung Sz Vági Istvánné A gyermek hangképzése ÉZT Sz Vági Istvánné Hanképzés-elmélet Főisk. Jegyz. Bp p. 103 Vági Istvánné Dalgyűjtemény I. /Társszerkesztő: Hegyi József/ Főisk. Jegyz. Bp p Vági Istvánné A testmozgás szerepe az éneklésben Parlando Sz Vági Istvánné Dalgyűjtemény II. /Társszerkesztő: Hegyi József/ Főisk. Jegyz. Bp p Vági Istvánné Dalgyűjtemény III. /Társszerkesztő: Hegyi József/ Főisk. Jegyz. Bp p A Pécsi Tanárképző Főiskola énekkarai Pécsi Egyetemi Kórus - korábbi nevén a Pécsi Tanárképző Főiskola Vegyeskara ben alakult. Első karnagyai Antal György és Hegyi József voltak. Ők honosították meg Pécsett a madrigáléneklést, mely az ötvenes években tiltott, vagy csak rosszallóan megengedett műfaj volt, egyházi zene pedig természetesen szóba sem jöhetett. A helyőrség zenekarával közösen színpadra vitték Kodály "Székelyfonó" c. dalművét, melyet dr. Péczely László rendezésében a főiskola dísztermében több ízben is nagy sikerrel adtak elő. Ez időre esik Bárdos Lajos látogatása is a Tanárképző Főiskolán, aki a kórus koncertjén néhány művét is vezényelte. A főiskola ötéves

74 74 jubileuma alkalmából a Pécsi Nemzeti Színházban rendezett ünnepi hangversenyen megjelent Kodály Zoltán is. Itt mutatták be "Intermezzo című zenéjének ének-, zene-, és tánckarra átírt változatát a főiskola tanárának, dr. Vargha Károlynak a szövegével. A jeles műfordító néhány Kodály és Bárdos művéhez írott szövegén kívül számos madrigál fordításával is megajándékozta az együttest óta a kórust Tillai Aurél vezeti től - az egyetemmé válás következtében - viseli az együttes jelenlegi nevét. Több alkalommal énekeltek Kodály jelenlétében. Így Pécsett többször is a Liszt teremben, Budapesten a Zeneakadémián. A mester láthatólag kedvét lelte az együttes produkcióiban, ezt szavaival is kifejezésre juttatta. Folyamatosan részt vesznek az egyetem, a város és az ország zenei életében. Gyakran énekelnek a Magyar Rádióban és olykor a televízióban is. A tanárképző főiskolák és az egyetemek fesztiváljainak állandó résztvevői. Az országos minősítéseken mindig a legmagasabb fokozatot nyerték el, többször is megkapták a Kiváló Együttes kitüntetést. A vegyeskar tagjai elsősorban a Művészeti Kar ének-zene szakos hallgatói. Ám minden időben lehetőség nyílt arra is, hogy a Janus Pannonius Egyetem (később PTE) más karán vagy szakán tanuló, megfelelő zenei előképzettséggel, kórusmúlttal rendelkező hallgatók énekkari tevékenységet folytathassanak az egyetem kapuin belül. Gyakran előfordult, hogy egy-egy jogász, medikus, vagy akár külföldi (svájci, angol, amerikai) hallgató is énekelt a kórusban A Pécsi Tanárképző Főiskola Nőikara A Pécsi Tudományegyetem Nőikarát 1977 óta vezette Jobbágy Valér. Az együttes fennállásának közel három évtizedében jelentős nemzetközi sikereket ért el. Az egyetem Művészeti Karának volt és akkori hallgatói jogutódként 1999-ben létrehozták a PUELLAE Női Kamarakórust, mely rövid fennállása alatt számos jelentős eredményt ért el rangos nemzetközi versenyeken. Emellett képviselte a magyar kóruskultúrát a Nancy-i Kórusfesztiválon (2000) valamint az amerikai karnagyok éves sympoziumán az Egyesült Államokbeli Connecticut-ban (2000). 23. táblázat: A PEDFŐ, később JPTE, még később PTE NŐIKARA versenyeredményei 1978 Tours (Franciaország) nemzetközi kórusverseny I. helyezés 1981 BBC London I. helyezés 1984 Debrecen nemzetközi kórusverseny II. helyezés 1986 Arezzo (Olaszország) nemzetközi kórusverseny két I. helyezés, két különdíj és a Fesztivál Nagydíja 1991 Marktoberdorf (Németország) nemzetközi kamarakórus verseny II. helyezés (I. díjat nem adtak ki) 1994 Tours (Franciaország) nemzetközi kórusversen II. és III. helyezés és a Francia Kulturális Minisztérium Különdíja 1996 Maasmechelen (Belgium) nemzetközi kórusverseny I. helyezés és Különdíj 1997 Arezzo (Olaszország) nemzetközi kórusverseny három kategóriában I., II., III. helyezés (utóbbi két kategóriában I. helyezést nem adtak ki)

75 Róma (Olaszország) nemzetközi kórusverseny két kategóriában I. helyezés és Különdíj, Legjobb Karnagy Díja PUELLAE PTE Női Kamarakórus név alatt: 24. táblázat: A PUELLAE PTE Női Kamarakórus versenyeredményei 1999 Marktoberdorf (Németország) nemzetközi kamarakórus verseny II. helyezés (I. helyet nem adtak ki) 1999 Takarazuka (Japán) Aranyérem a nőikari kategóriában 2001 Arnhem (Hollandia) nemzetközi kórusfesztivál I. helyezés 2002 Tolosa (Spanyolország) nemzetközi kórusversen folklór I. helyezés, polifónia II. helyezés, kamarakórus világi zene II. helyezés, kamarakórus egyházi zene III. helyezés 2002 Camerino (Olaszország) nemzetközi kórusverseny nőikari I. helyezés, kamarakórus I. helyezés, nagydíj (Grand Prix) 2004 Tours (Franciaország) nemzetközi kórusverseny nőikari II. helyezés, (I. helyet nem adtak ki), a Francia Kulturális Minisztérium Különdíja 2005 Várna (Bulgária) nemzetközi kórusverseny nőikari I. helyezés, kamarakórus I. helyezés Az Ének-zene Tanszék oktatóinak művészi alkotó munkája A tanszék történetének során született művek közül több is különböző országos pályázatokon, fesztiválokon rangos elismerést aratott, díjat nyert és - időállónak bizonyulva ma is ott szerepel az országos kórusmozgalom repertoárján, gyakran hallható a Budapesti és a Pécsi Rádió műsorán, hivatásos és amatőr együttesek előadásain, illetve egy részük a zeneműkiadó, a Népművelési Intézet gondozásában nyomtatásban is megjelent. Dr. Hegyi József hagyatékában fellelt műveinek - dalok, zongoradarabok, kamarazenei és zenekari kompozíciók - előadásáról pontos adatok sajnos nem maradtak fenn. Ami a visszaemlékezések alapján egyértelműen megállapítható: több kórusműve - népdalfeldolgozások hangzott el a pécsi főiskola vegyeskarának, a Pécsi Bőrgyár és a Mecsek Együttes Kórusának előadásában. Az ban készült Baranyai szüreti képek című ének-zene-tánckari kompozíciója az 1956-ban megrendezett Főiskolai Napokon került bemutatásra, és még abban az évben az Egyetemek, Főiskolák Kulturális Seregszemléjén Budapesten I. díjat nyert a főiskolai együttesek előadásában. Számos kísérőzene készült elsősorban hivatásos és amatőr táncegyüttesek számára, valamint vokális-hangszeres népzenei feldolgozás és nagyobb lélegzetű szimfonikus összetételű zenekarra megrendelt önálló kompozíció. Ezen művek egy része az közti években került a Madách Színház bemutatóin a közönség elé, illetve a Budapest Állami Táncegyüttes külföldi turnéi során a Szovjetunióba, Lengyelországba, Jugoszláviában, Vietnámba, Angliába, Franciaországba és az Egyesült

76 76 Államokba. Az említetteken kívül a BM. Duna Művészegyüttes, a Honvéd Központi Művészegyüttes, a Pécsi Mecsek Táncegyüttes, a Dombóvári Táncegyüttes, a Zalai Táncegyüttes részére több mint 20 kísérőzene készült. A tanszéki oktatók alkotó munkájában a gyermek és ifjúsági kórusirodalom gyarapítása is szerepelt. Különböző ünnepi alkalmakkor történt megszólaltatásaikon kívül közülük több kiadásra került, illetve elhangzott a Pécsi Rádió műsorán. A klasszikus és a kortárs költők szövegére komponált kórusművek száma is jelentős. Ezek a művek gyakran szerepelnek a rádióműsorokban, a hivatásos és amatőr kórusok hangversenyein. Számos alkotás kiadásra, illetőleg lemezfelvételre került.

77 A Debrecenben alakult Egri Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék ének-zenetanárképzésének pedagógiatörténeti bemutatása Az alapítás (újjászervezés) körülményei A debreceni pedagógiai főiskola szervezését 1948 tavaszán indították meg. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tervei szerint a főiskolát átmenetileg a debreceni tudományegyetem épületében helyezték el. Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter június 1-jén bízta meg dr. Kiss Tihamér egyetemi magántanárt a főiskola megszervezésével. (Estefánné, Kaló, Kis-Tóth, Nagy, Orbán, Palcsóné, Szűcs és Vargáné, o.). Az első újsághírben a debreceni Pedagógiai Főiskoláról a következőket írták: Közoktatásunk terén új korszakot jelentett az általános iskola bevezetése. Az egész magyar társadalom műveltségi és demokratikus világnézeti átalakítása fordul 14. ábra: Csenki Imre meg ezekben az iskolákban, amelyek a műveltséget és világnézetet egy új típusú nevelő, a Nevelőképző Főiskolákon felkészült általános iskolai tanár fogja kialakítani. Még 1947 elején sok vita folyt, hogy milyen is legyen az új általános iskolai nevelőképzés februárjában a Magyar Kommunista Párt döntően beleszólt ez ügybe s megadta a főiskola mai szervezését. E szerint a főiskolai keretben folyó nevelőképzés kinő a középiskola szintjéből, de nem utánozza az egyetemet sem. A három éven át minden főiskolai hallgatóra kötelező filozófiai, lélektani, szociológiai és pedagógiai, valamint ének, kézimunka, és testnevelés tantárgyakon kívül a hallgatók hét szakcsoport közül választhatnak: magyar nyelvet és irodalmat és ehhez orosz vagy francia és angol nyelvet, ének-zenét, történelmet mint társszaktárgyakat. Vagy választhatják s földrajz-természetrajz-ember élete, mennyiségtan-természettan és vegytan szakcsoportot és e három utóbbi szakcsoporthoz kiegészítő tantárgyként szabadon választhatnak rajzot, testnevelést, műhely, gazdasági és háztartási gyakorlatokat. Az előadásokat nemcsak hallgatják, hanem szakonként kialakuló munkaközösségekben naponta közösen feldolgozzák. A budapesti és szegedi Nevelőképző Főiskolák után ez évben sor kerül a debreceni és pécsi Főiskolák megnyitására is. A nyár folyamán és a közelmúlt napokban a debreceni Főiskolára mintegy 150 pályázó közül eddig 116 hallgatót vett fel a felvételi bizottság. Legalább 120 hallgatóval már e hó végén megindul a nevelőképző munka a debreceni Nevelőképző Főiskolán A tanév megindításakor komoly nehézséget jelentett a tantermek és berendezési tárgyak hiánya. A legfontosabb berendezési tárgyak, asztalok, padok, laboratóriumi berendezések késve érkeztek meg, a tantermek átépítése pedig november közepéig elhúzódott. Ennek ellenére október 22-én szerény keretek között megtartották az első

78 78 tanévnyitót, és 116 hallgatóval megindult az oktatás. (Estefánné, Kaló, Kis-Tóth, Nagy, Orbán, Palcsóné, Szűcs és Vargáné, o.). Az 1948-ban Debrecenben megnyílt Állami Pedagógiai Főiskolán az Ének-zene Tanszéket is megszervezték. A tanszék első vezetője és egyedüli tanára Csenki Imre volt. Ő volt a főiskola kulturális életének a felelőse. Különösen kiemelkedett a főiskolai énekkar, melynek ugyancsak Csenki Imre volt a vezetője. Ebben az évben országos, sőt európai hírnévre tett szert a debreceni kollégiumi kórus. Mivel a kollégiumi kórus vezetője és a főiskolai énektanára ugyanaz volt, sok főiskolai hallgató szerepelt a kollégiumi kórusban. Később, 1950-ben ez a kórus lett egyik alapja az Állami Népi Együttesnek. (Estefánné, Kaló, Kis-Tóth, Nagy, Orbán, Palcsóné, Szűcs és Vargáné, o.). A következő év őszétől (1949. október 5-én volt az évnyitó), már Egerben folyt az oktató munka. Csenki Imre nem jött át Egerbe, mert nem akarta otthagyni az akkor már országos hírű kollégiumi kórusát. Egerben a képzés 3 éves és kétszakos volt, melynek végén a jelöltek államvizsgát tettek. Az ének szak mellé a magyar, a történelem és valamivel később a testnevelés szak járult. Az év nagy változást jelentett a pedagógiai főiskolák számára. Novemberben egy olyan minisztériumi rendelet jelent meg, amely a nagyfokú pedagógushiányra hivatkozva a főiskolák tanulmányi idejét két évre csökkentette, oly módon, hogy a harmadévet a hallgatók gyakorló évként általános iskolában töltötték, és tanév végén tettek államvizsgát. Az akkor már III. éves hallgatókra ez úgy vonatkozott, hogy a kollokviumok és szigorlatok sikeres letétele után a II. félévet már általános iskolában gyakorlattal töltik. A félév befejezésével a főiskolán államvizsgát tesznek. Az alsóbb évfolyamok hallgatói számára azonban ez az iskolai gyakorlat valóban teljes év volt. A kétéves képzés bevezetésével párhuzamosan megszüntették a kiegészítő tárgyakat, a felszabadult órákat a szaktárgyak oktatásának megerősítésére fordították. A főiskola tantestülete korántsem volt annyira meggyőződve a bevezetett kétéves képzés hasznos voltáról. Ez a minisztériumi rendelet politikai nyomásra kiadott, kellően végig nem gondolt szükségintézkedés volt tavaszán az egész főiskolát megmozgató rendezvény volt az első főiskolai kulturális nap megrendezése. Ennek tervét már 1951 elején elfogadták, és májusban valósították meg. A főiskola vezetőségének az volt a célja, hogy a város lakossága előtt bebizonyítsák, hogy a pedagógiai főiskola mind szakmailag, mind kulturális szempontból igen komoly helyet foglal el a város életében. Az ünnepség megrendezésére május 19-én és 20-án került sor. Május 19-én este a MÁV Budapesti Igazgatóság filharmonikus zenekara a főiskola énekkarával együtt hangversenyt adott, melyen a város lakói közül mintegy ezer ember jelent meg. Május 20-án a főiskolai kultúrest, melyet a főiskola zárt udvarán rendeztek meg, este fél 8-tól fél 10-ig tartott. A műsorban a főiskola énekkara és tánccsoportja szerepelt, és műsorukat mintegy 3000 ember tekintette meg. A rendezvény lebonyolítása jelentős anyagi és fizikai erőt, nagy szervezettséget követelt, de eredményével egy olyan hagyományt indított útnak, amely 1955-ig évenként visszatérően jelentős eseménye volt mind a főiskolának, mind Egernek.

79 februárjában jelent meg az MDP Központi Vezetőségének határozata a közoktatás felülvizsgálatáról. Ez a párthatározat részletesen elemzi az 1945-től eltelt időszak oktatásügyi eredményeit és hiányosságait, s az eredmények elismerése mellett megállapítja, hogy nem gondoskodtunk megfelelően általános iskoláinkról, s reális adottságaink számbavétele nélkül túlfejlesztettük és túlszakosítottuk közép- és felsőoktatásunkat. (Estefánné, Kaló, Kis-Tóth, Nagy, Orbán, Palcsóné, Szűcs és Vargáné, o.). Gyakorlatilag a párthatározatnak ez a megállapítása eldöntötte a pedagógiai főiskolák további sorsát is. Világos volt, hogy ezek után a főiskolákat mint általános iskolai tanárképző intézményeket nem lehet megszüntetni, hisz az alsó fokú oktatás további fejlesztéséhez feltétlenül szükséges volt a tanárképző intézmények fenntartása is. Ugyanakkor ez a párthatározat tette lehetővé, sőt szükségessé, hogy 1954 tavaszán megjelent az Oktatásügyi Minisztérium /1954. IX. sz. rendelete a pedagógiai főiskolák képzési idejének 3 évre való felemeléséről. Az oktatásügyi miniszter említett utasítása a következőket tartalmazta: Az évi 21. sz. törvényerejű rendelet 6. -ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el: 1. A pedagógiai főiskolákon a tanulmányi időt az 1954/55. iskolai évtől kezdődően 3 évben állapítom meg. 2. Az oklevél megszerzése előtti gyakorló évet megszüntetem. 3. A harmadik tanulmányi év végén a hallgatók az 1032/1952. (IX. 27.) Mt. h. sz. minisztertanácsi határozatban előírt államvizsgát tesznek. A sikeres államvizsga után a hallgatók általános iskolai tanári oklevelet kapnak. 4. A pedagógiai főiskolákon az 1954/55. tanévtől kezdődően két-szakos képzés bevezetését rendelem el. A kétszakos szakcsoportokat külön utasításban szabályozom. 5. Az 1954/55. tanév előtt beiratkozott hallgatók az eddig érvényben volt tanulmányi rend szerint folytatják tanulmányaikat. Vitathatatlan tény, hogy a kétéves általános iskolai tanárképzés számos problémát rejtett magában. Egyrészt két év alatt valóban nem lehetett megfelelően felkészített szaktanárokat kibocsátani, másrészt a kétéves képzés szükségszerűen a hallgatók nagyarányú megterheléséhez vezetett. A kétéves képzés időszakában a hallgatók átlagos heti óraszáma között volt. Ez a rendkívül magas óraszám szükségszerűen azt eredményezte, hogy a hallgatók a kötelező olvasmányokat sem tudták kellő mértékben elsajátítani, arra pedig csak elenyészően jutott idejük, hogy ezeken túlmenően saját szorgalmukból szakkönyveket olvassanak. Az általános iskolai tanárképzési rendszer módosítása az ének tanszék működésére is hatással volt. Így pl szeptemberétől egy központi határozat folytán oktatáspolitikai és gazdasági okok miatt a főiskola néhány tanszéke - közöttük az ének-zene tanszék is - megszűnt. Újjászervezésére 1959-ben került sor. (Estefánné, Kaló, Kis-Tóth, Nagy, Orbán, Palcsóné, Szűcs és Vargáné, o.).

80 A tanszék munkájának újraindítása A tanszék munkájának újraindítása Rezessy László főiskolai tanár nevéhez fűződik, aki az 1959/60-as tanévtől 1973/74-es tanév végéig vezette a tanszéket. Rezessy László kitűnő zenepedagógus és oktató, amellett termékeny zeneszerző, több főiskolai tankönyv és jegyzet írója, megalapítója és sok éven át vezetője volt a főiskolai és a városi szimfonikus zenekarnak is Egerben. 1961elején az oktatók létszáma nem érte el az ötöt a tanszéken. Az egyre növekvő hallgatói létszám azonban szükségessé tette a tanszék oktatói létszámának jelentős emelkedését. Ekkor kerültek a tanszékre olyan fiatal oktatók, akik hosszú időre stabilizálták a tanszék helyzetét ben került a tanszékre Ary Tiborné Hencz Irén (hangképzés), Ary Tibor (partitúraolvasás, zongora, zeneelmélet), 1962-ben Csikós Andor (módszertan, vegyeskar, partitúraolvasás), Kelemen Imre (zongora, zenetörténet), Tar Lőrinc (karvezetés, kórus) ig dolgozott a tanszéken Cseh Béla (hangképzés) és ig Vajda Lászlóné (hangképzés). Az egri évek kezdetekor még igen szerény körülmények között működött a tanszék. A hirtelen felduzzasztott tanári karnak - a tanszékvezető szobáján kívül - csak két kis szűk tanári szobája volt. Ezekben és az épület különböző termeiben négy zongora nyert elhelyezést. A nagy főiskolai belső korszerűsítések után (1968) javultak jelentősebben a tanszék helyi viszonyai, négy tanári szobával gyarapodott a helyiségek száma. Folyamatosan nőtt a zongoraállomány, amely a 70-es évek közepére 15-re szaporodott. Kezdetben a tanári szobákban folyt az egyéni tárgyak oktatása, később kialakult a mai rend, a tanári szobákban nem tanítanak már. Az Egri Pedagógiai Főiskola 1963-ban megjelent évkönyve szerint az alábbi szakpárosítások léteztek: 25. táblázat: Szakpárosítások az 1963/64-es tanévben (Tóth és Szőkefalvi, ) Tantárgyak I. évfolyam II. évfolyam III. évfolyam IV. évfolyam Magyar-orosz-ének Magyar-történelem-ének Biológia-földrajz-ének Matematika-fizika-ének Matematika-kémia-ének Az újjászervezés idején a képzés 4 évre, de ugyanakkor háromszakosra bővült (pl. magyar-történelem-ének, magyar-orosz-ének vagy biológia-földrajz-ének). A két szakos, 4 éves képzés az 1964/65-ös tanévtől indult. Az 1975/76-os tanévben népművelés-ének szakpárosítás indult, amely egy év után megszűnt. Az 1990-es évek elejétől már a magyar és történelem mellett német, angol, francia, hittan, művelődésszervező szakok is választhatók voltak az ének mellé. Az 1993/94. tanévben ének-zene-karvezetés szak is indult őszétől átmenetileg szünetel a szak indítása. Az 1959/60-as tanévtől levelező oktatás is folyt a tanszéken. Az egyéni oktatási forma és a csoportos foglalkozásoknak részben gyakorlati

81 81 jellege lehetővé teszi a hallgatók szaktárgyi tudásszintjének emelése mellett a nevelőtevékenység hatékony érvényesítését. A tanár közelebb kerül a hallgatókhoz, jobban megismeri őket, kialakul közöttük a bizalommal teli kapcsolat, amely emberi és szakmai vonatkozásban eredményes munkához vezet. Mivel a hallgatók igen változatos alaptudással kerülnek a főiskolára, a tanárnak gyakran a hallgató egyéni tudásszintjéhez kell igazítania a tananyagot, hogy a hallgató a tantervi követelményeket teljesíteni tudja. A tanulmányi munka segítése érdekében a tanárok látogatják a hallgatók gyakorlati tanításait, segítenek a felkészülésben. A hallgatók szakmaszeretetét bizonyítja a sok zenei témájú szakdolgozat. A szakmára való felkészülés mellett az egyéni foglalkozás jó lehetőséget teremt a hallgatók előadói tehetségének kibontakoztatására. Igen sok tehetséges hallgató lép fel mint énekes és hangszeres szólista a főiskola és a város különböző zenei rendezvényein, hangversenyeken, országos seregszemléken. E zenei seregszemléken a hallgatók mindig nagy sikerrel szerepeltek. Több alkalommal elnyerték a legeredményesebb szólista csoport kitüntető címet. A tanszék zenetermében egy sípos orgona is van, melyet eredetileg Angster József és Fia pécsi orgonagyára építette 1930-ban. Az orgonát ben újra építették. Mészáros Károly, Békés Balázs orgonaépítő mesterek, valamint Ferencz József tanár, orgonaszakértő és Réz Lóránt orgonaművész tervezték. 15. ábra: Az Ének-zene tanszék új orgonája Fotó: Varjasi Tamás Eredetileg a hangszer pneumatikus rendszerű, kétmanuálos, 12 változatú orgona volt. Elektromos traktúrára átépítette, nyolc regiszterrel bővítette, az Angster klaviatúra felhasználásával az új elektromos traktúrájú, kétmanuálos játékasztalt készítette a budapesti Művészi Kézműves Vállalat Orgonaüzeme az évben. Az átépítés tervezői Kelemen Imre, Rezessy László és Ocskay György voltak. Az orgona 20 változatú, az I. manuál és a pedál elektropneumatikus táskaládás, a II. manuál kúpládarendszerű hangszer volt. A sípsorok száma 26, a sípok száma Az orgonát újraépítette a BKM Orgonaüzem Kft. Békés Balázs és Mészáros Károly irányításával. Az orgona felavatásán, április én az Eszterházy Károly Főiskola és a Farkas Ferenc Zeneiskola orgonatanszaka, valamint Kovács Levente, Sossio Capasso és Réz Lóránt orgonaművészek működtek közre. A tanszék a hallgatók előadói tevékenységét aktívan támogatja. Évente több

82 82 alkalommal rendez hallgatói hangversenyt, különböző házi zenei versenyeket. Az ének szakos hallgatók más témák felé is nyitottak, részt vesznek az irodalmi színpad, a népi tánccsoport, a népi zenekar munkájában is. Az énekkar és a zenekar funkciója a közösségben végzett aktív zenei tevékenység nevelő hatásának kiaknázása, a közművelődés területén végzendő feladatok ellátása Ünnepélyes rendezvények 1963-ban április 2-án a főiskola művészeti szakköreinek bemutatóját rendezték meg. Közreműködtek: a főiskola leánykara, a kamarakórusa, a tánccsoportja, az irodalmi színpada. Művészeti vezetők voltak: Dr. Kalmár Lajosné docens, Csikós Andor adjunktus, Szívós József művészeti főelőadó, Tar Lőrinc tanársegéd (Szőkefalvi, o.) Tanulmányi kirándulások 1963-ban A III. éves hallgatók május között vettek részt Budapesten tanulmányi kiránduláson. Létszám: 18 fő. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán több órán hospitáltak, majd megtekintették a Liszt Ferenc múzeumot. Az Erkel Színházban Puccini: Tosca című operáját hallgatták meg. Meglátogatták a munkásőrség központi énekkarának hangversenyét. Hospitáltak a IX. kerület Bakáts-téri zenei általános iskolában. (Szőkefalvi, o.) Az Ének-zene Tanszék vezetői és tanári kara az alapítástól kezdve 26. táblázat: Az Egri Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszékének és utódintézményeinek tanszékvezetői Tanszékvezetők Év Csenki Imre Kutasi Klára Szalay Lajos Heintz Fülöp Oktatáspolitikai okok miatt a tanszék nem működött Rezessy László Tar Lőrinc Szécsényi Olivér Dr. Kelemen Imre Szepesi Györgyné Gulyásné Székely Éva Dr. Gábos Judit táblázat: Az Ének-zene Tanszék oktatói A tanszék munkatársai Az oktatásban töltött évek 1. Tary László Dr. Király Gyula Dózsa Ferencné Geibinger Sándor Auer Gyula Rezessy László Gyárfás Győzőné

83 83 8. Pataki Veronika Könczöl Ferenc Ary Tibor Ary Tiborné (Hencz Irén) Back Éva Csikós Andor Dr. Kelemen Imre Tar Lőrinc Cseh Béla Nagy Miklós Vajda Lászlóné (Dr. Pusztai Jánosné) Záborszky István Moskovszky Vince (Dobos Andrásné) Mag Stefánia Palotai Ferencné Rózsa László Marík Erzsébet Gulyásné Székely Éva Kátai László Aradi Tiborné Juhász Flórián Szepesi Györgyné Tamás Endréné Barta Anna Dudás Anna Szili Mihály Dobosné Luda Andrea Veliczkyné Csák Judit Almássy Erzsébet Dunkel Norbert Gábos Judit Hegyesi-Hudik Margit Tóthné Baranyi Krisztina 1991 (1994) Kocsis Eszter Lee Myeong Jae Csizmadia Géza Kis Katalin Réz Lóránt Dr. Tóthné Várady Krisztina PhD Nagy Zoltán Csüllög Judit Püskiné Udvarhelyi Boglárka Zombola Péter Sziklavári Károly Molnár Szabolcs Somos Csaba Az oktatók névsora nem tartalmazza az összes egykori és jelenlegi óraadót.

84 Részvétel a város (megye) zenei életében Az ének tanszék tanárai és hallgatói évtizedek óta aktív közreműködői az intézmény, a város és a régió zenei életének. Tanáraink jó része ott található a város valamely zenei intézményében, együttesében (Zeneiskola, Szimfonikus zenekar, a városban működő kórusok valamelyike, Gárdonyi Géza Színház stb.). Többen, énekesés hangszeres szólószerepléseikkel (önálló-koncert, közreműködés) - állandó résztvevői a városi rendezvényeknek, ugyanakkor eleget tesznek a környező, s a távolabbi helységek meghívásainak is. Kátai László zeneszerzői tevékenysége, dr. Kelemen Imre tudományos, zenetörténeti írásai, Szabó Viola országosan ismert népzenei előadó-művészete, Gábos Judit és Marík Erzsébet magas színvonalú zongorajátéka, Réz Lóránt orgonajátéka, Hudik Margit, Almássy Erzsébet sokszínű, több zenei műfajban megmutatkozó szólóéneklése, Kis Katalin karvezetői tevékenysége, Marík Erzsébet, Dudás Anna, Csüllög Judit, Nagy Zoltán színházi korrepetitori, betanító, oktató munkája kiemelkedő és meghatározó. Gulyásné Székely Éva 30 éve tagja az egri Szimfonikus Zenekarnak és kisebb kamaraegyütteseknek. Barta Anna aktívan kapcsolódik be a kóruséletbe. A tanszék egyes tanárai állandó tagjai bizonyos megyei, városi rendezvények (kórustalálkozók, népdalkörök bemutatója stb.) zsűrijének is. Rendszeres a szakmai kapcsolat a városban működő zenetanárokkal, akiknek óraadói munkája segíti a tanszék oktatói feladatainak ellátását Az Ének-zene Tanszék külföldi kapcsolatai Az Ének-zene Tanszék fennállása óta aktív szerepet vállalt a főiskola intézményközi kapcsolatainak ápolásában és fejlesztésében, melyek közül kiemelkedőek: Bél Mátyás Egyetem, Besztercebánya (Szlovákia), University of Minnesota, Duluth (USA), a Loire-Atlantique megyei ADDM (Franciaország), a Valdosta State University (USA), Univerzita Konstantina Filozofa Nitre (Szlovákia), Cieszyn-i Egyetem (Lengyelország), University Arteveldehoge-Scholl, Gent (Belgium). Ezen kapcsolatok tanár- és diákcserék, illetve művészeti együttműködés szintjén valósultak meg. A már meglévő, jól működő külkapcsolatok eddig is lehetővé tettek hallgatói csereprogramokat, melyek a résztvevők számára rendkívül inspiratívak voltak. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk új perspektívákat nyitott meg a pályázati alapokon történő hallgatói csereprogramok kiaknázásában. Emellett külföldi vendégoktatók is voltak: Stanley Wold és Patricia Laliberte - University of Minnesota, Duluth; Larry Scully és Lyle Indergaard - Valdosta State University (USA); Jean-Marie Bellec, Jean-Pierre Déruard, Frederic Chifforeau - az ADDM Nantes-i Intézete; Jeremiás Margit - Conservatoire Royale (Brüsszel); Barbara Krakauer New York-i hegedűművész, stb.

85 A hallgatók eredményei versenyeken, fesztiválokon A 60-as évektől rendszeressé vált, hogy az ország egyetemei és főiskolái művészeti bemutatókat tartanak. Ezeket általában kétévenként rendezték, különböző helyszíneken - nevezetesen Keszthelyen, Egerben, Sárospatakon, Debrecenben. Ezeken a rendezvényeken hallgatóink minden alkalommal eredményesen szerepeltek Az együttesek eredményei: 28. táblázat: A női kar elismerései kórusrendezvényeken Tar Lőrinc vezetésével Év A kórusrendezvény helye Elismerések 1963 Eger arany oklevél és különdíj 1966 Keszthely arany oklevél és különdíj 1968 Keszthely arany oklevél és különdíj 1974 Eger arany oklevél és különdíj 1976 Eger arany oklevél és különdíj 1982 Eger arany oklevél és különdíj 1984 Sárospatak arany oklevél és különdíj 1986 Debrecen arany oklevél és különdíj 29. táblázat: A női kar elismerései kórusrendezvényeken Sz. Vass Márta vezetésével Év A kórusrendezvény helye Elismerések 2003 Besztercebánya arany oklevél (I. hely) és abszolút győztesnek járó diploma 30. táblázat: A vegyeskar elismerései kórusrendezvényeken Szepesi Györgyné és 1995-től Kis Katalin vezetésével Év A kórusrendezvény helye Elismerések 1980 Eger ezüst oklevél 1982 Eger arany oklevél 1984 Sárospatak arany oklevél 1997 Besztercebánya (Szlovákia) Nemzetközi Kórusverseny arany oklevél 31. táblázat: A zenekar elismerései Gulyásné Székely Éva vezetésével Év A kórusrendezvény helye Elismerések 1978 Eger arany oklevél 1984 Sárospatak ezüst oklevél különdíj A tanszék pedagógiai jellegű koncepciói A tanszék alapvető elvárásként fogalmazta meg a korszerű ének-zene tanárképzés feladatait. Olyan, a tanult ismerteket átadni tudó és magasrendű zenei élményt adni képes tanárok kibocsátása a legfőbb cél, akik a magyar ének-zene oktatás hagyományait és a legújabb törekvéseket is magukban hordozzák. Különös hangsúlyt fektet a tanszék a hallgatók egyéni adottságainak, képességeinek fejlesztésére. Egyéni óra keretében a hangképzés és hangszertudás fejlesztése fontos oktatási feladat. Elméleti ismereteik, zeneirodalmi tájékozottságuk elmélyítésével, karvezetői képességeik továbbfejlesztésével a különféle iskolatípusokban elhelyezkedő tanárok önálló alkotótevékenysége hozzájárul a környezetük kulturális életének, színvonalának

86 86 emeléséhez. Az ének tanszék tanárai és hallgatói évtizedek óta aktív közreműködői az intézmény, a város és a régió zenei életének. Az oktatás különböző területein, kulturális egyesületekben (kórusok, zenekarok) a színház zenés produkcióiban állandóan jelen vannak. Rendszeres a szakmai kapcsolat a városban működő zenetanárokkal, akiknek óraadói munkája segíti a tanszék oktatói feladatainak ellátását. A tanszék oktatótevékenysége többirányú. Egyrészt a közoktatás számára képez olyan ének-zene tanárokat, akik a hagyományos módon tanulják szaktárgyaikat egyéni óra keretében (hangképzés, hangszerjáték, partitúraolvasás). A csoportórai foglalkozások sem passzív részvételt kívánnak a hallgatóktól, hiszen pl. a szolfézs, zeneelmélet, karvezetés órákon aktív gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk. A zeneművek megismeréséhez, feldolgozásához elengedhetetlen a rendszeres zenehallgatás, analizálás. A kórusokban és zenekari gyakorlaton való részvétellel megismerik azokat a műveket, melyeket később az oktatás során a gyakorlatban alkalmazhatnak. Szerepléseikkel fejlődik előadókészségük, mellyel a későbbi oktatómunkájukban is biztosabb fellépést, határozottabb kiállást segíthetünk elő. Az oktatótevékenység korszerűsítése, folyamatos fejlesztése a további cél. Az oktatáshoz szükséges hangszerek pl. a két sípos orgona és a zongorák mellett az utóbbi években a multimédiás eszközök beszerzésével bővülnek az oktatás újabb lehetőségei. Csizmadia Géza szakértelme meghatározó ezen a területen. A számítógépes zeneszerkesztés megismerésével a hallgatóknak lehetőségük nyílik a megszerzett ismeretek felhasználására a korszerűbb zeneoktatás területén. A nappali tagozatos hallgatóknak speciálkollégium keretében van módjuk a MIDI szabvány megismerésére, működtetésére, a hangforrásként szolgáló eszközök üzembe helyezésével, kezelésével kapcsolatos tudnivalók elsajátítására. Megtanulják a minőségi hangfelvételek készítésének módjait, a zenei hang számítógéppel történő digitalizálásával és mintaként való felhasználásának módszereit, a digitalizált hang transzformálásának, szűrésének és effektusokkal való ellátásának metódusait. Az ének-zene tanszék önálló kutatási profilra tett szert a hetvenes évektől kezdve. 28 A Heves megyei népballadák gyűjtése és csokorba kötése történt meg, valamint zenetörténeti tanulmányok és művelődéspolitikai cikkek láttak napvilágot nyarán került sor a XIV. Nemzetközi Magánének Mesterkurzusra. Ez a rendezvény, a kurzus színvonala, a koncertek iránt mutatott érdeklődés teszi lehetővé, hogy 1998-ban is megrendezésre kerüljön a mesterkurzus. 28 Szerk. dr. Budai László (1982) Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series Tom XVI. Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei XVI. 12. p. Kiadó: Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, Eger.

87 87 A tanszék oktatói továbbra is részt kívánnak venni a különféle szakmai konferenciákon, rendezvényeken, aktívan bekapcsolódva a régió zenei életébe és eleget téve az egyéni meghívásoknak országon belül és határon kívül pl. részvétel kórusfesztiválokon, koncerteken, előadóként, közreműködőként, zsűritagként, felkészítő tanárként, stb. Mindezek a feladatok sok szervezőmunkát igényelnek, melyhez elengedhetetlen a jó adminisztratív háttér, az egymást segítő, szakmailag jól összehangolt munkatársi kapcsolat. A bolognai folyamat, a felzárkózás, a versenyképesség megőrzése és erősítése óhatatlanul a megújulás felé vezet; rohamosan változó világunkban a piac újabb és egyre erősödő kihívások elé állít bennünket. Az utóbbi évtizedben az ének-zene tanárok, hangszertanárok és művészek képzése mellett megnőtt az igény olyan zenei szakemberek jelenlétére is, akik a kultúra és a média különböző területein adódó speciális feladatokat magas szintű zenei képzettségük segítségével színvonalasan oldják meg. Az észak-magyarországi régióban az ének tanszék eddig is meghatározó, sőt egyedülálló képzési profilt nyújtott. Az új, színesebb képzési paletta várhatóan még nagyobb vonzerővel bír majd a fiatalság körében. A várhatóan jelentős fejlődésnek induló kulturális jellegű információáramlás és információcsere mellett nem elhanyagolandó szempont a zenei ízlés hozzáértő szakemberek általi fejlesztése, a leendő zenehallgató-generációk nevelése, a személyiség művészetek révén történő fejlesztése. Az erre irányuló társadalmi igény - a sokszínű európai kultúra befogadásának következményeként - az elkövetkezendő évtizedekben valószínűleg növekedni fog. Mindezek mellett természetesen nélkülözhetetlen az ének-zene tanárok képzése is, mely az új struktúra szerint a Bachelor, majd a Master képzésben teljesedik ki. A végzettek elhelyezkedési lehetőségei már Eger városában és a városkörnyéken is igen gazdagok: ifjúsági-, gyermek- és felnőtt művelődési intézmények, helyi rádió- és tv stúdiók, színház, bábszínház, helyi szimfonikus zenekarok, tánc- és drámacsoportok, egyházi intézmények. A nemzetközi tapasztalatok alapján határozottan állítható, hogy a zenei-kulturális nevelés más, elsősorban bölcsészeti jellegű tárgyakkal együtt a "hagyományos" felsőoktatási intézményrendszerben oktatható legjobban, elválasztva a merőben más módszereket igénylő előadó-művészeti-, illetve zenetudományi képzéstől. Az Eszterházy Károly Főiskola ének-zene tanszéke fennállásának hatvanadik évfordulóját ünnepelte egy, szeptember óta tartó rendezvénysorozattal. A februári előadáson magyar és szlovák vonatkozású zeneműveket adtak elő a főiskolára érkező vendégművészek. Az ének-zene tanszék oktatói és hallgatói egyaránt részt vettek azon a rendezvénysorozaton, amelyet a főiskolán folyó zenei oktatás megindulásának 60. évfordulójára szerveztek. A tanév kezdete óta számos szóló- és kamarakoncertet adtak már. Az előadásokon a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy bemutathassák saját szerzeményeiket. Kiemelten fontos, hogy az ének-zene tanszék igyekszik hallgatóközpontúvá tenni

88 88 az ének-zene oktatást, így lehetőséget adunk a fiatal tehetséges hallgatóinknak is, hogy koncerten mutathassák be saját műveiket A Nyíregyházi Főiskola Ének-Zene 30 Tanszék ének-zenetanár képzésének pedagógiatörténeti áttekintése A Nyíregyházi Főiskola Ének-Zene Tanszék megalapításának előzményei 1959 szeptemberétől indult a Felsőfokú Tanítóképző Intézet, érettségire épülő, hároméves képzése Nyíregyházán és még több városban, a középfokú tanítóképzők helyett, melyben a kezdeti elképzelés szerint zenei alkalmassági vizsga mellett, magas óraszámban kaptak énekes és hangszeres zongora, hegedű képzést a bekerült hallgatók. Tarczai Zoltán 10 évig tanított szolfézs jellegű éneket, tantárgy pedagógiát és zongorát. Ő lett a szakcsoport vezetője, és ennek révén bekerült a minisztérium mellett működő Ének-Zenei Szakbizottságba, melynek az egyes intézményekben folyó munka segítése, összehangolása, tantervek, órakeretek kidolgozása volt a feladata tól, a már működő tanárok részére a minisztérium lehetőséget adott ének szaktanári diploma megszerzésére. Ennek konzultációs központját a Felsőfokú Tanítóképző Intézetbe telepítették, ott oktatták a hallgatókat, és Egerben, a tanárképző főiskolán vizsgáztak. Ez kétéves stúdium volt, hetenkénti rendszeres konzultáció mellett. Hétfőn reggel nyolctól délután három óráig tartottak az órák, és az így végzettek közül több kitűnő szaktanár került ki, aki a kórusvezetésben és még más zenei pályán is megállta a helyét. Az elméleti, csoportos órákat, zeneelméletet, szolfézst és karvezetést Tarczai Zoltán tartotta Nagy Zoltán főiskolai adjunktus EKF 30 A Nyíregyházi Főiskola Ének-Zene Tanszék helyesírása eltér a többi intézmény helyesírásától. 31 Tarczai Zoltán megjelent könyvei és egyéb kiadványai: 1. Bartókról Bartókért...? - Magunkért! Szabolcs-Szatmár Megyei Művelődési Központ módszertani kiadványa, Portrévázlat Bartókról. Szabolcs-szatmári Szemle, sz Zenehallgatás az általános iskola 5. osztálya számára. Tanszerismertető 248 a TANÉRT Zenehallgatás az általános iskola 6. osztálya számára. Tanszerismertető 272. a TANÉRT Zenehallgatás - általános iskola 5. osztály. SLPX Hungaroton1983, 6. Zenehallgatás - általános iskola 6. osztály. SLPX Hungaroton A Szózat közkincs! KÓTA 1984, 10. sz. 7-8,1. 8. Néhány kiegészítés az 5-6. osztály zenehallgatási anyagához. Az Ének-zene tanítása, l. sz Interjú - Kelet-Magyarország március Még egyszer a Szózatról. KÓTA sz A tanítóképzés elképzelhetetlen énektanítás nélkül - interjú. Köznevelés áprilisi szám Erkel elfelejtett Szózata. Kelet-Magyarország, október 26.

89 A Nyíregyházi Főiskola Ének-Zene Tanszék megalapítása és történetének összefoglalása A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola 1962-ben nyitotta meg kapuit, és az Ének- Zene Tanszéke 1969-óta működik. A tanszék vezetésére Tarczai Zoltánt kérték fel. A megalakulás után kétszakos tanári diplomát szerezhettek az ott végzett hallgatók. A fős magyar ének, történelem ének, orosz ének párosítású I. évfolyam oktatását a tanszékvezető Fehér Ottóval, és néhány zeneiskolai tanár segítségével végezte től ének-zenetanár, karvezetés szakot, 1991-től pedig közel két évtizeden át ének-zene- népzenetanár szakon tanulhattak a felvett hallgatók. A bolognai rendszer bevezetése után az akkreditációs bizottság 2007-től az énekzene alapszak (karvezetés és népzene szakiránnyal), illetve az erre épülő ének-zene tanári mesterszak bevezetését elfogadta. Az ének-zene tanári képzést kínáló intézmények közül a Nyíregyházi Főiskola az egyetlen, ahol a hagyományos általános iskolai énektanárképzésen túl népi-hangszeres képzésben is részesülhetnek az ének-zene alap- és tanár szakos hallgatók. Az itt végzettek a magyar népzenére épülő iskolai énekzenetanítás elkötelezett képviselőivé válhatnak. A tanszék oktatói a zenei élet neves szakemberei. A hazai és nemzetközi koncertéletben, konferencián való részvétel, díjak, kitüntetések, írott és hangzó publikációk sora jelzi felkészültségüket. Az általuk végzett munka eredményeit tükrözik az előző évek tudományos diákköri munkái, kitűnő szakdolgozatai, együttesei, énekkarai, népzenei formációi sikerei, díjai. Az ének-zene tanszék által művelt művészeti területen hazai és nemzetközi hírű eredményekkel büszkélkedhetnek. Nemzetközi kapcsolatrendszerük behálózza Európát, az oktatói és hallgatói mobilitás folyamatosan bővül (Partnerek: Rostock G, Umea S, Jyväskyla SF, Liverpool GB, Leuven B, Rzeszow PL, Siauliai - LT). A Nyíregyházi Főiskola Ének-zene Tanszéke egy Európában egyedülálló témájú Erasmus Intenzív Program résztvevője: 2005 óta tagja az ArGeNord (International Arbeitgemeinschaft Musikpädagogik der nördlichen Länder Europas) elnevezésű nemzetközi zenepedagógiai munkacsoportnak, melyet 5 európai felsőoktatási intézmény szakemberei koordinálnak. A projekt lehetőséget teremt nemzetközi hallgatói/tanári együttműködésre ban két oktató és10 hallgató Liverpoolban, 2009-ben két oktató és nyolc hallgató Umeaban vett részt kéthetes iskolai tanítási gyakorlattal egybekötött intenzív zenepedagógiai programon ben Nyíregyháza volt a program házigazdája, majd 2011-ben Leuven ( ben 13. Schumanns Werke in Ungarna - R,-Schumanns-Tage Wissenschaftliche Arbeitstagung in Zwichau Egy elfelejtett Erkel-műről. Az Ének-Zene Tanítása, sz Internet: A letöltés ideje: július 28.

90 90 már két IP résztvevője lesz a tanszék. A régebbi kurzus helyszíne ezúttal Rostock lesz, de 2012-ben intézményi koordinálással egy új IP veszi kezdetét márciusának második felében debütált a Vizuális és auditív tapasztalat. Szocio-kulturális találkozások névre keresztelt Erasmus Intenzív Program, három különböző Uniós ország felsőoktatási intézményének (a litvániai Siauliai Egyetem, ejtsd: Solé, a Nyíregyházi Főiskola és a Partiumi Keresztény Egyetem) partnerségében. A zene és a vizuális művészetek találkozásait körüljáró, közel két hetes, angol nyelven zajló nemzetközi workshopnak ezúttal a Nyíregyházi Főiskola adott otthont. Az említett intézményeket 6-6 zenész és képzőművész hallgató, illetve 3-3 vezető tanár képviselte. 33 Erasmus kapcsolatok az Ének-Zene Tanszéken Hallgatói mobilitás - vendéghallgatók Időpont Név Intézmény 2001/2002 Jana Fuhrmann Hochschule für Musik und Theater Rostock 2002/2003 Sönke Roth Hochschule für Musik und Theater Rostock 2004/2005 Marcin Belcyr University of Rzeszow 2009/2010 Michael Van Campenhout Lemmensinstituut, Leuven 2010/2011 Tar Boróka Partiumi Keresztény Egyetem 2010/2011 Korpos Szabolcs Partiumi Keresztény Egyetem 2011/2012 Deák Erzsébet Boglárka Partiumi Keresztény Egyetem Hallgatói mobilitás - Erasmus ösztöndíjban részesült főiskolai hallgatóink Időpont Név Intézmény 2000/2001 Bucz Júlia Hochschule für Musik und Theater Rostock 2000/2001 Ipacs Andrea Hochschule für Musik und Theater Rostock 2001/2002 Dobos Krisztián Hochschule für Musik und Theater Rostock 2001/2002 Trázsi György Hochschule für Musik und Theater Rostock 2002/2003 Lövey Márta Hochschule für Musik und Theater Rostock 2005/2006 Hajdú Sándor Szabolcs Hochschule für Musik und Theater Rostock 2005/2006 Rácz Vera University of Jyväskylä 2006/2007 Kiss Csilla Anna University of Jyväskylä 2006/2007 Horváth Katalin Umeå University 33 Internetes letöltés: ( A letöltés ideje: augusztus 17.

91 /2009 Király Zoltán Liverpool Hope University 2011/2012 Antal Édua Partiumi Keresztény Egyetem 2011/2012 Rimán Barbara Partiumi Keresztény Egyetem 2011/2012 Puskó Márton Partiumi Keresztény Egyetem 2011/2012 Balogh Judit Partiumi Keresztény Egyetem Oktatói mobilitás - vendégprofesszorok Időpont Név Intézmény március Dagmar Gatz Prof. Dr. Karla Schöne április Dagmar Gatz Prof. Dr. Karla Schöne május Matti Vainio Markku Pöyhönen Tuomas Eeroca Vaakko Ertekilä Petri Toiviainen Hochschule für Musik und Theater Rostock Hochschule für Musik und Theater Rostock University of Jyväskylä május Prof. Dr. Karla Schöne Hochschule für Musik und Theater Rostock május Dr. Vytautas Zalys Siauliai University október Dr. Malgorzata Zarębińska University of Rzeszow Dr. Krzysztof Kostrzewa május Anita Lehmann Maciej Kanikula University of Rzeszow április Dr. Hausmann Alice Partiumi Keresztény Egyetem május Dr. Fodor Attila Partiumi Keresztény Egyetem Oktatói mobilitás - Erasmus ösztöndíjban részesült tanszéki oktatók Időpont Név Intézmény január Ferencziné Ács Ildikó Hochschule für Musik und Theater Rostock június Ferhérné Székely Ildikó Hochschule für Musik und Theater Rostock március Ferencziné Ács Ildikó University of Wolverhampton február Ferencziné Ács Ildikó Liverpool Hope University február Juhász Erika Liverpool Hope University június Ferencziné dr. Ács Ildikó Hochschule für Musik und Theater Rostock június Agárdi Éva Hochschule für Musik und Theater Rostock november Veres Imola Liverpool Hope University április Agárdi Éva University of Jyväskylä május Agárdi Éva University of Jyväskylä április Ferencziné dr. Ács Ildikó Siauliai University november Ferencziné dr. Ács Ildikó University of Rzeszow november Bíró István Partiumi Keresztény Egyetem április Kissné dr. Mogyorósi Pálma Partiumi Keresztény Egyetem május Deákné dr. Kecskés Mónika Lemmensinstituut, Leuven

92 A Nyíregyházi Főiskola elnevezésének változásai 32. táblázat: A Nyíregyházi Főiskola Ének-Zene Tanszék elnevezésének változásai Év A tanszék elnevezése Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék Bessenyei György Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Kar Ének-Zene Tanszék Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Kar Ének-Zene Tanszék Az Ének-Zene Tanszék tanszékvezetői 33. táblázat: A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Ének-Zene Tanszék tanszékvezetői Név A tanszékvezetésben eltöltött évek 1. Tarczai Zoltán ( ) Fehérné Székely Ildikó Dr. Joób Árpád Ferencziné dr. Ács Ildikó Az Ének-Zene Tanszék oktatói 2009-től 34. táblázat: A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Ének-Zene Tanszék oktatói ne v beosztá s tántá rgyi ko r e v 1. Arany János ádjunktus zeneto rte net Bíró István mu ve sztáná r ne pi furulyá, ne p rájz 3. Bíróné Csóka Beáta ádjunktus zongorá Bordásné Gyöngyösi Erika 5. Deákné dr. Kecskés Mónika DLA 6. Ferencziné dr. Ács Ildikó DLA adjunktus magánének főiskolai tanár főiskolai docens szolfézszeneelmélet, zongora szolfézszeneelmélet, karvezetés 7. Gergely-Gál Ágnes tanársegéd szolfézszeneelmélet, magánének 8. Huszár Lajos DLA egyetemi tanár zeneelmélet

93 93 9. Dr. Joób Árpád főiskolai docens népzeneelmélet Juhász Erika adjunktus népi ének, néprajz, népzeneelmélet 11. Kazár Ticiána tanársegéd magánének Kissné dr. Mogyorósi adjunktus zenetörténet Pálma DLA 13. Kissné Timkó Mária adjunktus zongora Nauner-Agárdi Éva adjunktus citera, néprajz, népzeneelmélet 15. Ördög Mária főiskolai docenzeneelmélet, szolfézs- szak- 16. Dr. Pintér-Keresztes Ildikó DLA adjunktus módszertan szolfézszeneelmélet, szakmódszertan Rőmer Ottó művésztanár népi hegedű Sinka Krisztina tanársegéd magánének Szőkéné dr. Vajda Mária főiskolai docens néprajz Tamási László főiskolai docens karvezetés Tárczyné Csiki Edit adjunktus magánének Tóth Nándorné főiskolai docens zongora Vasvári Tamás művésztanár zongora Külső óraadók 2009-től ne v tántá rgyi ko r e v 1. Borsi Ferenc citera Gebri József zeneto rte net Kácsor István néptánc, néptáncelmélet 4. Mészáros Béla citerá Osvay Károlyné szakmódszertan 2011

94 94 6. Rácz Gyula népi brácsa Tirpákné Lizák Teodóra zongora 2010 Szakvezetők: Duliczki Tamás Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Pere Marianna Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A Nyíregyházi Főiskola Gaudemus Kórusa A kórus elődje, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Nőikara 1969-ben alakult. Az énekkar fokozatosan bekapcsolódott a város, megye, majd az ország zenei vérkeringésébe, ünnepségeken, zenei megemlékezéseken, rádiófelvételeken, nemzetközi fesztiválokon és versenyeken vett részt. Fehér Ottó, majd Ferenczi Erzsébet után tól 2010-ig Ferencziné Ács Ildikó volt a kórus karnagya. Jelenleg Tamási László irányítja az együttest ben a budapesti V. Nemzetközi Kórusverseny Nőikari kategóriájában, valamint 1997-ben a Besztercebányai Nemzetközi Kórusversenyen ezüst minősítést értek el ben Nívó-díjat, majd 2004-ben és 2006-ban fődíjat kaptak Nagykállóban, a Kállai Kettős Kórustalálkozón. A szakmai munka legsikeresebb állomásának a debreceni XIX. Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt (2000) tekintik: az egyneműkari kategóriában a nyíregyházi Gaudemus Kórus II. díjat nyert, karnagyuk Lantos Rezső-díjat kapott ben az Éneklő Magyarország Országos Kórusminősítés keretében Hangversenykórus cum laude minősítést értek el. Az énekkar összetétele az évek soron állandóan változott. A törzstagok énekzene szakos főiskolai hallgatók. A Gaudemus nevet a Nyíregyházi Főiskola megalakulásával egy időben, ben vették fel ig kizárólag nőikarként működtek. Újabb beosztás alapján ekkor a tanszék karvezetős és ének-zenetanár szakos férfi énekesei is csatlakoztak munkájukhoz. Létszámuk nem volt elegendő egy nagyobb vegyeskar megalakításához, ezért kettévált a kórus és a próbaidő szeptemberétől vegyes- és nőikar alkotta a Gaudemus Kóruscsoportot. A karvezetős hallgatók bekapcsolódása után az énekkar feladatai közé tartozott a karvezetői záróvizsga-hangversenyek lebonyolítása is.

95 95 A térség, a megye pedagógusképzésében betöltött szerep, a hagyomány és kórusmúlt feltárása, megőrzése indította útjára a debreceni kórusverseny díjából alapított Gaudemus Egyesület kiadásában 2002-ben megjelent kiadványt: Erdős Jenő Kórusmuzsika Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében című könyvét ábra: Erdős Jenő: Kórusmuzsika Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A Gaudemus Kórus szereplései 1993-tól 2007-ig 35. táblázat: A Gaudemus Kórus szereplései 1993-tól 2007-ig Ido pont Rendezve ny Helyszín okto ber 9. Népzenei Tudományos Konferencia Nyíregyháza Dancs Lajos Emlékére, december 16. Karácsonyi hangverseny, Nyíregyháza á prilis 21. Éneklő Ifjúság rádiófelvétel Nyíregyháza á prilis 23. Dalos Tavasz`94 Kóruspódium Mátészalka rádiófelvétel á prilis Éneklő Ifjúság Napok Nyíregyháza okto ber 1. Zenei Világnap Nyíregyháza okto ber 16. Bárdos Lajos Emlékünnepély Nyíregyháza december 9. Karácsonyi hangverseny Nyíregyháza á prilis V. Nemzetközi Kórusverseny, Budapest Ezüst Diploma á prilis 20. Éneklő Ifjúság rádiófelvétel Nyíregyháza má jus 11. Minősítő hangverseny, Nyíregyháza Fesztiválkórus cím má jus 20. Tisza-parti Dalos Találkozó, Kóruspódium Tiszavasvári rádiófelvétel má jus 20. templomi hangverseny Tiszadada szept. 26. Ünnepi megemlékezés Bartók A nyíregyházi Korona Szállóban halálának 50. évfordulóján szept. 7. Előadás Bartók Béla kórusművei címmel BGYTF Bartók- termében Nyíregyháza okto ber 10. Énekkari hangverseny a hannoveri Nyíregyháza Camerata Vocala kórussal december 7. Karácsonyváró hangverseny, Nyíregyháza 34 Internet: A letöltés ideje: augusztus 17.

96 má rcius 28. Széchenyi István Általános Iskola, Mátészalka Gyermekműsor á prilis 20. Gondolatok a 60 éves kóruskötetről címmel Bartók-előadás és A Zeneiskola Nagytermében Nyíregyháza énekkari hangverseny áug I. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál Nyíregyháza november 6. Kodály Zoltán Emlékműsor Korona Szálló Kodály-termében Nyíregyháza december 12. Karácsonyváró hangverseny Nyíregyháza má rcius 4. Cantata e pittura címmel a BGYTF Leánykarának hangversenye A főiskola Mozaik-termében, Nyíregyháza má rcius 22. Bárdos Lajos Szimpózium Debrecen ju nius Nemzetközi kórusverseny, Ezüst Besztercebányai Akadémia` 97 Diploma nov. 27. Mozgás a zenében címmel hangverseny gyermekeknek A BGYTF Mozaik-termében, Nyíregyháza december Karácsonyi hangverseny Nyíregyháza februá r 26. Állatok a muzsikában címmel hangverseny gyermekeknek A BGYTF Mozaik-termében, Nyíregyháza á prilis 23. Játék és mese címmel hangverseny gyerekeknek A BGYTF Mozaik-termében, Nyíregyháza má rcius 20. Jubileumi hangverseny Bárdos Nyíregyháza Lajos születésének 100. év- fordulója tiszteletére nov II. Nyíregyházi Kortárs Zenei Nyíregyháza Napok má rcius 18. A Nyíregyházi Főiskola Ének- Nyíregyháza Zene Tanszékének 30 éves jubileumi hangversenye má jus 6. Tisza-parti Dalos Találkozó Tiszavasvári és Tiszalök ju lius 4-8. Bartók Béla XIX. Nemzetközi Debrecen Kórusverseny II. díj szept. 30. Zenei Világnap a Vasvári Pál Nyíregyháza Gimnáziumban, december 13. Karácsonyi hangverseny Nyíregyháza á prilis 26. Éneklő Magyarország 14. Országos Nyíregyháza Kórusminősítésen Hang- versenykórus cum laude fokozat november 10. I. Gaudemus Zenei Műhely Nyíregyháza CD felvétel Horváth Barnabás műveiből december 7. Felnőtt Kórusok Megyei Találkozója Vásárosnamény december 12. Karácsonyváró hangverseny Nyíregyháza december 16. Zeneakadémia, Kodály Zoltán tiszteletére rendezett ünnepi díszhangverseny szeptember 30. Zenei Világnap Könyvbemutató ünnepség Erdős Jenő: Kórusmuzsika Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Hangverseny a Budapesti Történeti Múzeumban Nyíregyháza november 9. Kállai Kettős Kórustalálkozó Nagykállóban

97 97 Nívó-díj november 19. Kórustalálkozó Lantos Rezső Budapest, Pesti Vigadó születésének 75., halálának 25. évfordulója alkalmából december 11. Karácsonyváró hangverseny Nyíregyháza á prilis 27. Tisza-parti Dalos Találkozó hangverseny Tiszavasváriban és Tiszadobon áugusztus 19. Örömkoncert Budapest szeptember 9. A Hallgatói Információs Központ Nyíregyháza átadása okto ber 5. Ünnepi hangverseny Szokolay Sándor tiszteletére Kodály Zoltán Általános Iskola, Nyíregyháza okto ber 6. Városi megemlékezés az aradi vértanúk kivégzésének 154. évfordulóján okto ber os forradalom és szabadságharc 48. évfordulója alkalmából rendezett díszünnepség november 6. Kállai Kettős Kórustalálkozó Fődíj Karnagyi különdíj Evangélikus Templom, Nyíregyháza Mátészalka Nagykálló december Karácsonyváró hangverseny Nyíregyháza á prilis 2. CD-felvétel Gaudemus Kórus Nyíregyháza közreműködése a rátkai Hagyományőrző Népdalkör Emeld fel fejedet! c. CD-jén december 5. Kórushangverseny a főiskola Nyíregyháza Mozaik-termében má rcius 22. Kórustalálkozó, II. Rákóczi Ferenc Beregszász Kárpátaljai Magyar Főisko- la á prilis 7-8. Nyíregyházi Hangoló Nyíregyháza Hangverseny a főiskola Mozaiktermében á prilis Tiszaparti Dalos Találkozó Tiszavasvári má jus 4. Kórushangverseny a főiskola Nyíregyháza Mozaik-termében má jus 29. Kóruspódium Rádiófelvétel a Nyíregyháza Kodály Zoltán Általános Iskolában szeptember 19. DLA- hangverseny Zeneakadémia Budapest Kisterme szeptember 22. Kollégium átadó ünnepsége Nyíregyházi Főiskola november 12. Kállai Kettős Kórustalálkozó Nagykálló Nagydíj, Karnagyi különdíj má rcius 5. Kodály-Napok. Ünnepi mise és Nyíregyháza Kodály- emlékhangverseny a római katolikus templomban má rcius 20. Nyíregyházi Művészeti Hetek Nyíregyháza A helsinki Suomen Laulu és Gaudemus Kórus koncertje a Váci Mihály Művelődési Központban má jus 6. Énekel az ország 2007 Budapest, Művészetek Palotája Brahms: Német Requiem okto ber 1. Zenei Világnap Ajak

98 november 10. Tisza-parti Dalos Találkozó Tiszavasvári, Tiszalök december 20. Karácsonyi Köszöntés ünnepi Nyíregyháza műsor má rcius Kórustalálkozó, II. Rákóczi Ferenc Beregszász Kárpátaljai Magyar Főisko- la 2008.ju lius 2-7. IFAS Pardubice kórusverseny és templomi hangverseny az IFAS keretében december Karácsonyi kántálás önálló Ajak hangverseny á prilis 25. Tisza-parti Dalos Találkozó Tiszavasvári okto ber 15. FIABCI nívódíj táblaavató ünnepsége Nyíregyházi Főiskola okto ber 17. Ünnepi hangverseny Bárdos Lajos születésének 110. évfordulója Nyíregyháza, Kodály Zoltán Általános Iskola tiszteletére december 17. Karácsonyi hangverseny Nyíregyházi Főiskola á prilis 13. HangSzókép Nyíregyházi Főiskola á prilis 24. Tisza-parti Dalos Találkozó Tiszavasvári A tanszéken korábban működött még: Tanítós Kórus, Anonymus Kórus, Népzenész Kórus. A bolognai váltás után a szakstruktúra megváltozása hallgatói létszámcsökkenést eredményezett. Jelenleg egy kórus működik a tanszéken.

99 A Szombathelyi Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék énekzenetanárképzésének rövid története A tanszék alapításának előzményei A szombathelyi főiskolai énektanár képzés szakmai előzményei egyrészt a tanítóképzés zenei területén, másrészt pedig a Pécsi Tanárképző Főiskola megbízásából, a Szombathelyi Tanítóképző Intézet keretében működő konzultációs központ tevékenységének köszönhetően tárható fel szeptemberétől hároméves Felsőfokú Tanítóképző Intézet kezdi meg működését Szombathelyen a kőszegi, valamint a pápai középfokú tanítóképzők jogutódaként. A Szombathelyi Tanítóképző Intézet 1959-ben megalakult Ének-zene Szakcsoportja eredményes és magas színvonalú munkát végzett a tanító szakos hallgatók zenei képzésében, de részt vett a népművelő-könyvtáros szakosok esztétika oktatásában is. Tagjai: Endrődy Alfréd szakcsoportvezető, Békefi Gábor Békefi Antal 35, Kokas Klára, Horváth Rezső. A közoktatás területén nagy tapasztalattal rendelkező, elismert szaktudású tanárok alapozták meg a fejlesztés lehetőségét. A szakcsoport tagjai az intézeti oktató-nevelő munkán kívül a megye zenei életének is résztvevői voltak, kórusokat vezettek, előadásokat tartottak. Elméleti munkásságuk a következő témákra irányult: népdalgyűjtés, zenei emlékek feltárása és tudományos feldolgozása, kutatómunka az ének-zenei nevelés hatásáról az óvodások és általános iskolások lelki és testi fejlődésében, a zeneesztétika alapjának tanításához jegyzetírás a népművelőkönyvtáros szak részére, a zenei ismeretterjesztés, zenehallgatás módszerének feldolgozása. A zenei képzés színvonalát megnyugtatóan jelezte, hogy az iskolákban a tanítói diploma birtokában is sokan vállalták a felső tagozatban az énekoktatást, legtöbbjük később levelező tagozaton szerzett diplomát a pécsi vagy a szombathelyi főiskolán. Közülük is kerültek ki kiváló énektanárok, karvezetők, sőt szakfelügyelők, szaktanácsadók, gyakorlatvezető mentorok, tankönyvírók. 35 Békefi Antal ( ): zeneszerző, zeneíró, karnagy, kántor, pedagógus között a budapesti Zeneakadémián középiskolai énektanári és egyházkarnagyi oklevelet szerzett. Ezzel egy időben, 1950-ig szülőhelyén kántortanítóként működött között Zircen általános iskolai énekzenetanár és karnagy, ben a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában zeneszerzést tanult től haláláig Szombathelyen a Főiskola tanszékvezető tanáraként oktatott. Tagja volt a Kóta Országos elnökségének és a Tanárképző Főiskolák Országos Bizottságának. Karnagyként Ausztriában és Csehszlovákiában vendégszerepelt. Néprajzi, zenetörténeti, népzenei témákról cikkeket; kórusműveket és dalokat is írt. Gyermekoperái: A kis aranykígyó (bemutató 1951); A feneketlen tó (bemutató 1959); A csodafű (bemutató 1960); A tábori kukta (bemutató 1966); A tarka kiscsibe (bemutató 1967). M. Bakonyi népdalok (2. bővített kiadás, Veszprém, 1977); A bakonyi szegény ember dalai (Budapest, 1966); Gyermekfoglalkozás-tan (Budapest, 1966); Vasi népdalok (Szombathely, 1976); A kőfejtők dallamos munkarigmusai és jelzőkiáltásai (Budapest, 1978). Irodalom: Gáspár Mária: Gyászhír (Kóta, 1982).

100 100 A megbecsülés és bizalom jele volt a szombathelyi intézmény, benne a zenei szakcsoport kijelölése a pécsi főiskola konzultációs központjaként, a kihelyezett tagozat létesítését megelőző években. A pécsi tanszék igen kedvezően értékelte a szombathelyen konzultáló hallgatók teljesítményét. A Pécsi Tanárképző Főiskola szombathelyi kihelyezett tagozatán matematika testnevelés, matematika ének-zene, matematika orosz tanári szakokon indul el a képzés. A matematikával párosított három szak között az ének-zene is helyet kapott. A szakcsoport oktatói az elsők között kaptak főiskolai szintű szakmai feladatot, ekkor még intézeti tanári minőségben, a Tanítóképző Intézet alkalmazásában. A tagozat indításának feltétele volt, hogy az oktatást az akkori szakcsoport oktatóival kellett ellátni, így négyen kezdték meg a munkát: Békefi Gábor szakcsoportvezető, Békefi Antal, Nigó Józsefné és Horváth Rezső Az Ének-zene Tanszék alapítása Az év az önállósodás éve volt: létrejött a Szombathelyi Tanárképző Főiskola, és ezen belül az Ének-zene Tanszék Békefi Antal vezetésével. A kiegészítő jellegű, tanítószakos zenei képzés helyébe a zenei szakképzés lépett. A kezdeti ének-zene-matematika és ének-zene-népművelés szakot (1974/1975) az ének-zene-történelem (1976/1977) és az ének-zene-magyar (1984/1988) szak követte, majd beindult az ének-zene-karvezetés szak (1990/1991), amelynek diplomájával a középiskolai énektanári pálya is megnyílt a hallgatók előtt. Az 1991/1992-es tanév nagy mérföldkő a Tanszék életében, mert akkor indult el a Magyarországon, főiskolai szinten egyedülálló, ökumenikus szellemiségű Ének-zeneegyházzene szak. Az oktatásban egyházi személyiségek is részt vettek: Monsignore dr. Pem László, dr. Konkoly István megyéspüspök, dr. Áment Ferenc Lukács orgonaművész, regens chori, Szakál Elemér református esperes és Gregersen-Labossa György evangélikus lelkész. Kitágultak a lehetőségek a kétszakosság keretein belül is, hiszen az ének szak már több szakkal is párosítható lett, (Pl. Ének-zene-tanító, Ének-zene-rajz, Ének-zene-angol stb.) ben kezdte meg tanulmányait az első évfolyam az Énekzene alapszakon (BA), amely a magyarországi felsőoktatás átalakítása után, ahhoz igazodva alakította ki tantervét és tantárgyi programjait, több új kurzussal bővülve (pl. Zeneterápia: Fasching Zsuzsanna). Az alapszak mellett két szakirány választható: karvezetés és egyházzene Az Ének-zene Tanszék elnevezéseinek változásai 1971-ben a Pécsi Tanárképző Főiskola szombathelyi kihelyezett tagozatán matematika testnevelés, matematika ének-zene, matematika orosz főiskolai tanári szakokon indult el a képzés Szombathelyen től önállóvá vált az intézmény, és évekig Szombathelyi Tanárképző Főiskola néven működött január 1-jétől az Országgyűlés döntése alapján az intézmény regionális szerepű főiskolai centrum lett.

101 táblázat: A Szombathelyi Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék és utódintézményeinek elnevezései Év Elnevezés Szombathelyi Tanítóképző Főiskola Ének-zene Szakcsoport Szombathelyi Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Zenei Tanszék Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Zenei Intézet Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Zenei Tanszék Nyugat-magyarországi egyetem Savaria Egyetemi Központ Zenei Intézeti Tanszék Nyugat-magyarországi egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Művészeti Intézet Zenei Intézeti Tanszék A tanszék oktatói az alakulástól kezdve 37. táblázat: A szombathelyi Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékének oktatói Sorszám Név Az oktatásban töltött Oktatott tantárgy évek 1. Dr. Antal Laura DLA karvezetés 2. Bánk Emília Békefi Antal Békefi Gábor Csárics Sándorné Csikósné Tamás Katalin Czenek Lászlóné Dósa Mária Endrődi Alfréd Farkas Erzsébet magánének 11. Fasching Zsuzsanna Für Éva Holéci Szilvia Horváth Barnabás Horváth Imre Horváth László Liszt-díjas Horváth Rezső Iván Ildikó Joó Ete Károlyi Pál Kerényi Eszter Kertesi Ingrid Liszt-díjas, Érdemes magánének Művész 23. Kiss Gyula Liszt-díjas Kiss József Béla Kovács Gábor Köteles György Kulcsár Sándor dr. Kutasné Csikor Éva Laborczi Erzsébet Martonné Szécsi Éva Mihalikné Krémer Erzsébet Morva Péter Nagy Márta Nagymiklósi József

102 Nagyné Fülöp Zsuzsanna Németh István karének, karvezetés 37. Nigó Józsefné Pajor Éva (Kamarásné) Pitti Katalin Liszt-díjas magánének 40. Pócza Julianna (Stark Julianna) Dr. Pozsonyiné Falusi Anikó Radics Éva Rácz Aladár Sabáli László Sellyei Gáborné Szabó Csaba Szijj Gábor Szilasi Alex Tóth Péter Tőke Lászlóné Virágh András Liszt- díjas orgona 52. Vinczeffy Adrienne 37 Artisjus-díjas karnagy karének, karvezetés 36 Dr. Pozsonyiné Falusi Anikó zenei tanulmányait a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola zongora szakán kezdte, majd a szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett zongora és magánének szakon. Ezt követően a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozatán diplomázott magánének és szolfézs szakon, tanárai voltak többek között Szabó Miklós, Kovács Brigitta. A Zeneakadémiát Kollár Éva tanítványaként 1995-ben végezte óta oktatója a Zenei Tanszéknek, ahol ez idő alatt magánéneket, szolfézst, egyházzene-irodalmat és partitúraolvasást tanított. Az Egyetemen oktat a 2004-ben létrehozott Színház-művészeti Tanszéken is. Énekesi pályáját számtalan hazai és külföldi (USA, Kanada, Ausztria) koncert jellemzi. Művészi pályája fontos állomása, hogy 2008 óta állandó korrepetitora a szombathelyi Weöres Sándor Színháznak. 37 Vinczeffy Adrienne 1954-ben született Budapesten ban szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneakadémia Középiskolai Énektanár és Karvezető szakán Erdei Péter, Párkai István, Szőnyi Erzsébet és Szokolay Sándor tanítványaként tól a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja Zenei Tanszékének (korábban: Berzsenyi Dániel Főiskola) karvezetés tanára ig tanszékvezető től a Zenei Intézet, ig pedig a Művészeti Intézet igazgatója. Több évtizede vezeti a Zenei Tanszék Tudományos és Művészeti Műhelyét.

103 táblázat: Jelenlegi oktatók Név Beosztás Az oktatásban töltött idő Dr. Antal Laura DLA (1976-) főiskolai docens Csikósné Tamás Katalin(1974-) főiskolai adjunktus Dr. ozsnyiné Falusi Anikó mb. tanszéki koordinátor, főiskolai docens Farkas Erzsébet főiskolai docens Fasching Zsuzsanna főiskolai adjunktus Dr. Horváth Barnabás DLA( 1965-) főiskolai docens Iván Ildikó (1959-) főiskolai docens Kiss Gyula 38 főiskolai tanár, Liszt-díjas Köteles György (1953-) főiskolai docens Máriás Zsolt (1970-) főiskolai tanársegéd Pitti Katalin (1951-) főiskolai docens, Liszt-díjas, Érdemes Művész Vinczeffy Adrienne (1954-) főiskolai docens Virágh András (1960) főiskolai tanár, Liszt-díjas, Érdemes Művész A tanári kar az elmúlt évtizedekben az igényekhez alkalmazkodva változott, bővült. A jelenlegi művésztanárok nemcsak az intézmény kulturális életében vesznek részt, hanem az országos és nemzetközi hangverseny és operaéletnek is elismert, állandó résztvevői: Farkas Erzsébet, Iván Ildikó Artisjus-díjas, Kertesi Ingrid Lisztdíjas, Érdemes művész, Kiss Gyula Liszt díjas, Máriás Zsolt, Pitti Katalin Liszt-díjas, Virágh András Liszt-díjas. A Zenei Tanszék munkájában rendszeresen vesznek részt zeneszerzők: Békefi Antal, Szabó Csaba, Károlyi Pál Erkel-díjas, Tóth Péter Erkel-díjas, Horváth Barnabás. A tanszéken oktató zeneszerzők publikációi számosak, időről-időre a művésztanárok és a tanszék együttesei is megszólaltatják műveiket. (dr. Pozsonyiné Falusi Anikó, Orchidea Nőikar, Berzsenyi Dániel Vegyeskar.) A tanszék oktatói sokirányú publikációs tevékenységet folytatnak: CD-k, könyvek, kották, tudományos-kritikai írások, tankönyvek, jegyzetek, oktatási segédeszközök, vagy segédanyagok jelennek meg a következő témakörökben: 38 Kiss Gyula 1967-ben Kadosa Pál növendékeként kitüntetéssel szerzett diplomát. Tanulmányai alatt megnyerte az 1966-ban a Magyar Rádió által rendezett első zongoraversenyt, még ebben az évben díjnyertese a nemzetközi Liszt-Bartók zongoraversenynek ben Liszt Ferenc díjjal tüntették ki. Az ezt követő években egész Európában, ezen kívül Ausztráliában, Japánban Szingapúrban, az USA legnagyobb koncerttermeiben lépett fel között Tokióban vendégprofesszor, között Dél-Koreában vendégprofesszor. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen oktat kamarazenét, emellett a Nyugat Magyarországi Egyetem Zenei Tanszékén tanít főiskolai tanárként. Versenyek: 1960 Baráti Népek seregszemléje I. díj Magyar Rádió első zongoraversenyét nyeri meg 1966 Nemzetközi Liszt-Bartók zongoraversenyen IV. díj (I. díj nem került kiosztásra) 1967 Taorminában a nemzetközi zongoraversenyen I. díj 1968 Taorminában a nemzetközi zongoraversenyen I. díj 1969 Olaszországban, Terniben II. díj;

104 104 zeneelmélet, népzene, esztétika, zenepszichológia, zenepedagógia, zenei művelődéstörténet, egyházzene, a hangképzés élettana, zeneterápia. A tanszék programjait, közös kutatásait és művészeti munkáját a 20 éve működő Tudományos és Művészeti Műhely végzi, amely publikációi révén egyedülálló a magyar felsőoktatásban. A műhely fő kutatási területe témaköreiben lemez, könyv és kottasorozatok (A Magyar Egyházzene Évszázadai 1-6; Az Esterházy udvar zenéje sorozat), tudományos kiadványsorozat (Zenei Füzetek) jelentek meg. A Vinczeffy Adrienne által vezetett műhelyben Csikósné Tamás Katalin zenetörténész az elméleti kutatásokban, Virágh András orgonaművész az orgonakíséretekben, a Berzsenyi Dániel Vegyeskar pedig, a sokszor kéziratból bemutatott művek megszólaltatásában vesz részt, de csatlakoznak a bemutatókhoz a tanszék művésztanárai is: Farkas Erzsébet, Iván Ildikó, Kertesi Ingrid, Máriás Zsolt, Pitti Katalin, dr. Pozsonyiné Falusi Anikó, Stark (Pócza) Julianna. Jelentős eredményeket értek el az elmúlt időszakban a tanszék hallgatói is, akik a zenetörténet, a folklór, a közművelődés, a pedagógia, az egyházzene tárgykörben írott dolgozataikkal, valamint művészeti produkciójukkal értek el helyezéseket az OTDK-n 39 és az OMDK-n 40 (Felkészítő oktatók: Köteles György, Szabó Csaba, Sellyei Gáborné, Farkas Erzsébet). Kiemelkedő eredményeket értek el tanszéki együtteseink is, amelyek közül főiskolánk Zenekara Köteles György vezényletével ( ) számos hazai koncert mellett olaszországi vendégszereplésen is részt vett, az Egyetemi és Főiskolai Kulturális Napokon pedig ezüst oklevelet szerzett. A zenekart ig Németh Pál vezette. A Tanítós kórus Kulcsár Sándor karnagy vezetése alatt működött és ért el sikereket. A Nőikar (1980 óta Orhidea Nőikar) hazai fesztivál- illetve versenyeredményei közül kiemelkedik karnagyuk, Horváth Rezső karnagyi különdíja (IX. Nemzetközi Bartók Béla Kórusverseny), illetve a II. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny Arany Diplomája, de külföldi fellépései is jelentősek. (Görögország, Észtország, Ausztria, NDK) 1995-től a karnagy Horváth Imre, akivel hazai koncertjein kívül ausztriai vendégszereplésre is utazott a kórus. A vegyeskar első karnagya Békefi Gábor volt ( ), őt követte Békefi Antal ( ), Joó Ete ( ), akik országos hírűvé emelték az együttest, és hosszú évtizedekre megalapozták a művészeti munkát. A mai nevén: Berzsenyi Dániel Vegyeskar jelenlegi karnagya 1980-tól Vinczeffy Adrienne. A kórus az elmúlt három évtizedben bejárta Magyarországot és fellépett Európa 13 országában, valamint turnézott Mexikóban és két ízben Spanyolországban. Kiemelkedő fellépésük 1986-ban volt Olaszországban, ahol II. Pál pápa audienciáján énekeltek. A Vegyeskar részese volt 39 Országos Tudományos Diákköri Konferencia 40 Országos Művészeti Diákköri Konferencia

105 105 számos nemzetközi fesztiválnak és versenynek hazánkban, valamint Ausztriában, Angliában, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Németországban, Svájcban, Lengyelországban és Olaszországban, ahonnan I., II. és III. helyezéseket, valamint több különdíjat is elhoztak. Első nemzetközi versenyeredményük 1986-ban született, amikor a XII. Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen I. Díjat nyertek. Legutóbbi versenyeredményeik: 2006-ban Kodály Zoltán IV. Magyar Kórusverseny I. Díj, valamint Különdíj, 2007-ben XI. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny Arany Diploma, 2008-ban 43. Miezdzyzdrojei Nemzetközi Kórusverseny Arany Diploma, Ezüst Diploma és a Régió Karnagyi Különdíja. A Vegyeskar országos szakmai minősítése: ARS MAXIMA, a Musica Mundi a Világ 1000 legjobb kórusa egyesített minden kórustípust magába foglaló listáján a 432. helyezett. A tanszék együttesei több hazai és nemzetközi rádió és televízió-felvételt is készítettek, kazetták, gyűjteményes és önálló lemezek, lemezsorozatok, Olaszországban megjelent lemez őrzi előadásaikat. A tanszék hangversenyéletét a felkészítésben segítséget nyújtó oktatók alapján a hallgatók növendékhangversenyei színesítik, de időről-időre a tanítványaink önálló kezdeményezésében több évtizede alakult Hangműhely előadásait is meg lehet hallgatni, amelynek 20 éves jubileumi eseménye a Hangműhely Fesztivál volt. Az oktatás feltételei is örvendetesen javultak az elmúlt években, mindenekelőtt említendő az épület, amit a tanszék a sajátos igényeinek figyelembevétele alapján alakítottak át szemináriumi termekkel, gyakorló termekkel, könyvtárszobával és egy 140 főt befogadó, zongorával és orgonával rendelkező koncertteremmel, az 1996-ban elkészült Liszt Teremmel. 39. táblázat: Tanszékvezetők Tanszékvezetők Év Endrődy Alfréd Békefi Gábor Békefi Antal Németh István Szabó Csaba Vinczeffy Adrienne Dr. Pozsonyiné Falusi Anikó Oktatás, nevelés, célok, küldetés A felsőfokú tanítóképzés megalakulásakor az Ének-zene szakcsoport már a kezdeti időszakban feladatául azt tűzte ki, hogy a hallgatókkal el kell sajátíttatni a zenei neveléshez szükséges alapismereteket, s ezzel egyidejűleg fejleszteni kell bennük azokat a képességeket, amelyek alkalmassá teszi őket a tárgy korszerű oktatására. Az általános zenei műveltség kifejlesztése, a képzés színvonalának emelése, egységes módszertani eljárások kialakítása és érvényesítése az adott tárgy területén folyó munkában mindezek fontos elemként jelentek meg az akkori tantervekben. Ezek az alapelvek folyamatosan a mai napig a fő gerincét képezték az oktatói, nevelői munkának. Ugyanakkor a szerkezeti és a szakmai változások, valamint a

106 106 társadalom változó igényeihez való igazodás újabb és újabb megoldandó feladatokat állított a tanszék oktatói elé. A tanárképzés létrejötte nagy minőségi változást jelentett, de ugyanilyen jelentős változás az ének-zene-karvezetés szak megalakítása is, amely már nemcsak az általános iskolai, hanem a középiskolai énektanári pályára, s a legkülönbözőbb kórusok szervezésére és vezetésére is alkalmassá tette a hallgatókat. Az ökumenikus szellemiségű ének-zene- és egyházzene szak hazánkban az egyházzenei feladatok ellátására is felkészítette az itt tanulókat. A 2007/2008-ban elindult ének-zene alapszak (BA) pedig már a napjainkban strukturálisan átszervezett felsőoktatásba illeszkedik bele. Mindezekhez szükséges volt az elmúlt évtizedek során, hogy a fő célkitűzéseket szem előtt tartva az oktatás, zenei nevelés kellő hajlékonysággal igazodjon az adott feladatokhoz. A tanári kar is ehhez igazodva bővült és színesedett: művésztanárok, zenetörténeti kutatással foglalkozó elméleti tanárok, zeneszerzők, vezető egyházzenészek és a Római Katolikus Egyház, a Református Egyház valamint az Evangélikus Egyház jeles képviselői tanították az egyes szaktárgyakat. Művésztanáraink a magyarországi és nemzetközi koncertélet elismert, aktív résztvevői, CD felvételeik is sokrétűek. A tudományos és művészeti műhely munkája egyedülálló a magyar felsőoktatásban, hisz eredményként számtalan CD látott napvilágot. Kiemelten a fontos elemek közé tartozott folyamatosan a zenepedagógiai tárgyak oktatása és a tehetséggondozás. A kiemelkedő képességű hallgatók egyéni, személyre szabott oktatása biztosítja a sokirányú fejlődésüket. A sokszínű európai kultúra befogadásának következményeképpen létező társadalmi igény a zenei ízlés hozzáértő szakemberek általi fejlesztése, a leendő zenehallgató generációk nevelése, és a személyiség művészetek által történő fejlesztése. A Tanszék oktatói-nevelői-művészeti munkája révén olyan szakemberek képzését célozza meg, akik ezeknek az új kihívásoknak is meg tudnak felelni. A szombathelyi egyházzenész-képzés gondolata az 1980-as évek végén merült fel. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Zenei Tanszékének vezetője, Németh István fogalmazta meg és terjesztette az intézmény vezetősége elé a koncepciót. Az Egyházzene szak kidolgozását és elfogadtatását is ő kezdte el, amit nyugdíjba vonulásakor a tanszék irányításával együtt Szabó Csaba vett át ( es tanév). A megfelelő engedélyek birtokában az Ének-zene Egyházzene szakpárosításban végül 1991 szeptemberében indult képzés Szombathelyen. Az Egyházzene szak ökumenikus szellemiségű. Az Egyházzene szaktanári karát, a tanszékvezetést 1991 nyarán megkezdő Vinczeffy Adrienne kérte fel. A liturgia tárgy oktatását dr. Konkoly István megyéspüspök vállalta el, aki nyugdíjba vonulásáig mindenben segítette az egyházzene képzését. Az evangélikus Liturgia oktatását Fehér Károly lelkész, a református liturgia oktatását pedig Szakál Elemér esperes vállalta. A szak első orgonatanára dr. Áment Ferenc Lukács atya, a Pannonhalmi Bazilika orgonaművésze, a főmonostor regens chori-ja lett, aki óraadóként oktatta a tárgyat. A szakon egyházzenei szaktárgyakat tanító tanárok az elmúlt két évtizedben: Herbert Wulf, Csizmadia Márta, Laborczi Erzsébet, Pócza-Stark

107 107 Júlia orgona, Dr. Ecsedi Zsuzsanna, Kéringer László, Károlyi Pál egyházzene irodalom, Horváth Rezső, Nagyné Fülöp Zsuzsanna, Kocsisné Körmendi Klára karvezetés, Kürnyek Róbert liturgia. A kezdetektől tanít egyházzenei tárgyakat Monsignore dr. Pem László PhD a Szombathelyi Egyházmegye zeneigazgatója, a Székesegyház Werner kórusának karnagya, valamint a Győri Hittudományi Főiskola Szombathelyi Tagozatának igazgatója. Pem atya oktatott tárgyai: gregorián ének, népének, egyházzene gyakorlat, liturgia. Az Evangélikus liturgia tárgyat jelenleg Gregersen Labossa György lelkész oktatja tól a liturgikus orgonajátékot és az orgonát Virágh András tanítja, aki egyben az egyházzene szakcsoport vezetője is lett. Virágh András emellett a Budapesti Belvárosi Főplébánia templom Főzeneigazgatója is. Munkásságát 2001-ben Liszt-díjjal jutalmazták. A karvezetéssel kapcsolatos tárgyakat a kezdetektől Vinczeffy Adrienne tanította, valamint ő vezette a Berzsenyi Dániel Vegyeskart. Az Egyházzene szak indulásánál a legtöbb feladatot az jelentette, hogy egy olyan korszerű, ugyanakkor hagyományokra épülő tananyagot és kottaanyagot állítsanak össze az oktatók, amely méltó egyrészt a magyar egyházzene képzési hagyományaihoz, másrészt a Szombathelyi Egyházmegye nagy múltú zenei életéhez. (A Szombathelyi Székesegyházban kezdte meg működését dr. Werner Alajos atya, aki a hírneves Schola Cantorum Sabariensis fiú-vegyeskar alapító-karnagya volt. Werner atya ig működött Szombathelyen, ahol a kórus vezetésén kívül számos kompozíciót is írt.) Az Egyházzenei Szakcsoport a hagyományok tiszteletére épülő, a legújabb kutatásokat a tananyagba beépítő egyházzenei műhellyé kovácsolódott, amely a kutatásokatpublikációkat a Zenei Tanszék Hang Műhelyén keresztül valósítja meg. A szakcsoport tanárai és hallgatói elsősorban a Berzsenyi Dániel Vegyeskar fellépésein keresztül részt vesznek a tanszék és a Nyugat-magyarországi Egyetem zenei életében, szívesen közreműködnek liturgikus eseményeken. Virágh András a szakcsoport vezetőjeként gondot fordít a hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek rendszeres bővítésére is. Ezt a célt szolgálják a rendszeresen megrendezett orgonatúrák, amelyek során az egyházzene szakos hallgatók testközelből megismerhetik és kipróbálhatják Magyarország legszebb és legnagyobb orgonáit. Ezek a hangszerek többnyire a püspöki székhelyeken találhatók, Szombathely, Pécs, Szeged, Kalocsa, Eger, Budapest ahová magánemberként lehetetlen bejutni. A tanulmányi kirándulások alkalmával a kiemelkedő templomok, székesegyházak, bazilikák mellett számos hangversenytermi orgonát is meglátogatott a szakcsoport: Művészetek Palotája, Zeneakadémia Budapest, szekszárdi Művészetek Háza - Szekszárd, Alapfokú Művészeti Intézet Salgótarján. Az orgonatúrák alkalmat adtak orgonaműhelyek meglátogatására is: Budapesten Váradi és Fia, Pécsett a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra KFT üzeme. Ezek a látogatások a műhely vezetőinek szakszerű vezetésével zajlottak. Az egyházzene szak hallgatói és tanári kara két kiemelkedő külföldi tanulmányi kiránduláson is részt vett (Olaszország 1995, Ausztria 2003), melyek közül az 1995-ben Rómában és a Vatikánban tett látogatás azért lett különösen emlékezetes, mert dr. Konkoly István megyéspüspök közbenjárásával a hallgatóknak alkalmuk volt a Vatikánban celebrált misén énekelni. A tanulmányutakon szerzett élmények és benyomások elemi erővel

108 108 hatottak a résztvevőkre, szakmai munkájukhoz és jövőbeni fejlődésükhöz perspektívát és inspirációt szolgáltattak. Monsignore dr. Pem László az egyházzene gyakorlat című tárgy oktatása során a Szombathelyi Székesegyház nagy múltú zenei és liturgikus életébe vonta be az egyházzenész hallgatókat. Pem László az általa tartott szentmiséken rendszeresen megbízta hallgatóit a liturgikus orgonajáték-szolgálattal, amelyet a szentmise végeztével a hallgatókkal személyesen konzultálva minősített, korrigált, gyakorlati tanácsaival látva el tanítványait. Vinczeffy Adrienne a karvezetés tárgy során, valamint az énekkar munkájában az ismert szakrális kompozíciókon kívül a legújabb kutatások eredményeivel is megismertette a hallgatókat, így rendszeresen szólaltattak meg kéziratos kompozíciókat, valamint a Musica Danubiana sorozat darabjait is. A kórus nemzetközi kitekintésre is szert tett saját külföldi egyházzenei koncertjei, valamint a határon túli gyülekezetek számára celebrált miséken való részvételek által. Az Egyházzenész-képzés természetes velejárójaként a HangMűhely rendszeresen rendezett koncertekkel egybekötött konferenciákat, egyházzenei programokat. Ezek közül kiemelkedik az Egyházzenei Napok programsorozata (Evangélikus Egyházzenei Napok 1992, Katolikus Egyházzenei Napok 1993, Református Egyházzenei Napok 1994, Ökumenikus Egyházzenei Napok 2002 folyamatosan az egész tanévben). Az egyházzene szak nemcsak eszmeileg ökumenikus, hanem a gyakorlatban is, ami az egyes szaktárgyak tananyagában éppen úgy megnyilvánul, mint a közös liturgikus eseményeken. A szakcsoport publikációiban is lemezek, kották, könyvek megjelenik az ökumené, hiszen az egyes kiadványok katolikus és protestáns műveket is tartalmaznak. A szombathelyi Egyházzene szak jó kapcsolatokat ápol a város és a megye felekezeteivel: a város legtöbb templomában az egyházzene szakon végzett orgonistakántor van szolgálatban. A protestáns gyülekezetek közül különösen jó kapcsolata alakult ki a szakcsoportnak a szombathelyi Evangélikus Gyülekezettel, egyrészt a tanítványok, másrészt közös programok révén (koncertek, fogyatékkal élők számára rendezett program). A Szombathelyen végzett hallgatók egy része továbbtanul, így vannak, akik elvégezték a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene szakát, vannak, akik orgonaművészi diplomát szereztek hazánkban vagy külföldön és akadnak olyanok is, akik az éneklést választva hivatásuknak, énekművészi diplomát szereztek. Volt hallgatóink rendszeresen visszajárnak a kórusba énekelni, valamint szólista és orgonakísérői feladatokat is vállalnak. Az egyházzenész-képzés a Zenei Tanszék 16 éve felavatott épületében zajlik, ahol 3 kis gyakorló orgona és egy három manuálos elektronikus Ahlborn orgona áll az oktatók és a hallgatók rendelkezésére. Az első gyakorló orgonát az intézmény vásárolta, a másodikat dr. Konkoly István megyéspüspök ajándékozta a tanszéknek, a harmadik gyakorló orgonát és a koncertorgonát a tanszék nyertes pályázatának köszönheti. A képzés hétköznapjait és ünnepnapjait, a vizsgákat és a koncerteket, a lemezfelvételeket és a konferenciákat a főt befogadó koncertteremben élik meg a hallgatók, az oktatók és a hozzájuk látogató vendégek. A 20 éves szombathelyi egyházzenész-képzés kiemelkedő eseménye, s egyben az ünnepi év nyitánya volt november 15-én, a Szent Péter Székesegyházban dr. Veres András

109 109 megyéspüspök úr és Peter Mullerborn domkapitular által celebrált misén való közreműködés, amelynek keretén belül a Berzsenyi Dániel Vegyeskar egy Nemzetközi Liszt Együttes tagjaként bemutatta Liszt Ferenc Esztergomi miséjének Vatikáni változatát. Az esemény zenetörténeti jelentőséggel bírt, hiszen a misét Liszt idejében nem mutatták be, így ez alkalommal volt a mű Vatikáni ősbemutatója. A nemzetközi együttest és a mise állandó részeit Virágh András, a változó részeket pedig Vinczeffy Adrienne vezényelte Az Egyházzene szak oktatóinak publikációi Virágh András szóló, illetve oratórikus CD, DVD felvételei: Liszt Ferenc összes orgonaművei (5 CD) Kodály Zoltán orgonaművei Remekművek mollban, Karácsonyi orgonaszó Laudatio Musicae Pro, Cesar Franck összes orgonaművei (3CD) Classical hits for Selected Hungarian Organ Works (2CD) Tamás Gergely Alajos: Nándorfehérvár 1456 oratórium J. S. Bach Orgonaművei I-II. (2CD) J. S. Bach Orgonaművei III J. S. Bach Orgonaművei IV J. S. Bach Orgonaművei V. Giuseppe Verdi: Requiem Hommage a J. S. Bach Liszt Ferenc: Esztergomi-mise vatikáni változat Koloss István: Hungaria Vivat oratórium Ruggiero Leoncavallo: Requiem Monsignore dr. Pem László Ph.D legfontosabb publikációi: Könyvek: Advent a liturgiatörténet tükrében, Budapest, 1977 (licencia dolgozat) Az advent liturgiája, - története és pasztorális jelentősége, Budapest, (doktori disszertáció) A gregorián ének I. Szombathely, 1992 A gregorián ének interpretációja II. Szombathely, 1992 A gregorián ének esztétikája III. Szombathely, 1994 A gregorián ének a gyakorlatban IV. Szombathely, 1995 Szakrális magyar népénekek és népszokások, Szombathely, 1999 Rapporti tra il canto popolare ungherese e il canto gregoriano Roma, 1998 Valláspedagógia az újraevangelizálás fényében - I.- II., Sárvár, Újsziget -Rota 2000 Didaktika I.-II., Sárvár, 2002.

110 110 A sámánisztikus rítus és a liturgikus gazdagság szellemi lelki megalapozása a magyarság életében. In: Mindent az Evangéliumért (dr. Gyürki László 70. születésnapjára) Körmend, Valláspszichológia I.-II., Sárvár, Újsziget-Rota, 2004 Isten pedagógiája és a teljes önátadás Sárvár, Újsziget-Rota, Berzsenyi Dániel Vegyeskar A Berzsenyi Dániel vegyeskart Békefi Gábor alapította, tőle vette át a vezetést Békefi Antal, majd Joó Ete. A kórus három évtizede működik Vinczeffy Adrienne vezetésével. A Vegyeskar repertoárja az elmúlt 20 évben erőteljesen kibővült az egyetemes és a magyar szakrális zene irányába, mint a cappella, mint hangszerkíséretes művek tekintetében. A kórust karnagyán kívül időről-időre egyházzenész hallgatók is vezényelték hallgatói koncertek keretében, ahol rövidebb-hosszabb motetták mellett kisebb oratórikus műveket is bemutattak (Pl: Vivaldi: Gloria). A kórus ezen túlmenően is rendszeresen vett részt oratóriumok előadásában, elsősorban a Savaria Szimfonikus Zenekar (korábbi nevén: Szombathelyi Szimfonikus Zenekar) felkéréseinek eleget téve, de önálló bemutatókat is rendeztek. A kórus rendszeresen vett részt hazai és nemzetközi fesztiválokon-versenyeken, ahol előszeretettel indultak szakrális műsorral, illetve ha alkalom nyílt, egyházzenei kategóriában. Kiemelkedő eredményeik a fenti kategóriákban: Concorso Internationale di Canto Corale Gorizia Olaszország, 1999: Egyházi mű legjobb előadásáért Különdíj 43. Nemzetközi Kórusverseny és Fesztivál Miedzyzdroje Lengyelország 2008: Musica Sacra Kategória Arany Diploma. 40. táblázat: A Berzsenyi Vegyeskar külföldi fellépései Év Ország 1990 Anglia 1991 Anglia 1991 Hollandia 1991 Írország 1994 Franciaország 1995 Németország 1996 Ausztria 1999 Olaszország 2002 Mexikó 2002 Spanyolország 2004 Franciaország 2004 Románia Erdély 2008 Lengyelország 2010 Olaszország A kórus számára a következő kortárs szerzők komponáltak szakrális műveket: Szokolay Sándor, Szőnyi Erzsébet, Kocsár Miklós, Tóth Péter, Horváth Barnabás,

111 111 Károlyi Pál, Gyöngyösi Levente. A Berzsenyi Dániel Vegyeskar által az elmúlt két évtizedben bemutatott oratórikus kompozíciók. Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia Loughborough Anglia, 1990, vezényelt: Lars Edlund Kodály: Psalmus Hungaricus Szombathely Bartók Terem 1993, Zalaegerszeg Városi Koncertterem 1993, a Szombathelyi Szimfónikus Zenekarral, vezényelt: Robert Houlihan Szombathely Bartók Terem 1998 a Szombathelyi Szimfónikus Zenekarral, vezényelt: Kocsár Balázs Bárdos Lajos: Missa Prima Missa Tertia,Veszprém Vegyipari Egyetem Aula 1993, Kőszeg Jézus szíve templom 1998, orgonán közreműködött: Lőrincz Katalin, vezényelt: Vinczeffy Adrienne. Kodály: Missa Brevis Szombathely Bartók terem 1992, Veszprém Székesegyház 1993, orgonán közreműködött: Áment Ferenc Lukács, vezényelt: Vinczeffy Adrienne Károlyi Pál: Magyar Mise ősbemutató, Szombathely BDTF Díszterem 1993 Liszt Terem 2000, orgonán közreműködött: Áment Ferenc Lukács, vezényelt: Vinczeffy Adrienne. Esterházy Pál: Saule, Saule Szombathely Liszt Terem/lemezfelvétel 1999 közreműködött: Camerata Pro Music, vezényelt: Vinczeffy Adrienne Giuseppe Verdi: Requiem Graz Ausztria 1996 Pannon Festival Orchester,,vezényelt: Alois J. Hochstrasser, Szombathely Művelődési és Sportház 1998 a Szombathelyi Szimfónikus Zenekarral, vezényelt: Kocsár Balázs Liszt Ferenc: Via Crucis Szombathely Liszt Terem 1998, 1999 orgonán közreműködött: Virágh András, vezényelt: Vinczeffy Adrienne Harmat Artúr: Te Deum Szombathely Liszt Terem/lemezfelvétel 2000 orgonán közreműködött: Virágh András, vezényelt: Vinczeffy Adrienne Lajtha László: Missa Szombathely Liszt Terem 2000, Bartók Terem 2001, orgonán közreműködött: Virágh András, vezényelt: Vinczefy Adrienne Lisznyay Szabó Gábor: Missa Salesiana Szombathely Liszt Terem/lemezfelvétel 2002, Budapest Belvárosi Főplébániatemplom 2010, orgonán közreműködött: Virágh András, vezényelt: Vinczeffy Adrienne Joseph Haydn: Missa Sancti Nicolai Szombathely Liszt Terem nyilvános lemezfelvétel 2003, Joseph Haydn Konzervatorium Zenekara (Eisenstadt) vezényelt: Vinczeffy Adrienne, Szombathely Bartók Terem 2006, Szombathelyi Szimfónikus Zenekarral vezényelt: Vinczeffy Adrienne Werner Alajos: Szent Márton mise Szombathely Liszt Terem/lemezfelvétel 2002, orgonán közreműködött: Virágh András, vezényelt: Vinczeffy Adrienne, Werner Alajos: Szent Márton mise Angers Franciaország 2004, Tours Basilique Saint. Martin 2004, orgonán közreműködött: Szokody Ildikó negyedéves egyházzene szakos hallgató, Budapest Belvárosi Főplébánia-temlom, orgonán közreműködött: Virágh András, vezényelt: Vinczeffy Adrienne

112 112 W. A. Mozart: Requiem Szombathely Szalézi templom 2005, Szombathelyi Szimfonikus Zenekarral, vezényelt: Pál Tamás Michael Haydn: Te Deum Szombathely Bartók Terem 2006, Szombathelyi Szimfónikus Zenekarral, vezényelt: Vinczeffy Adrienne Fauré: Requiem Szombathely - Szalézi templom 2006, Szombathelyi Szimfónikus Zenekarral, vezényelt: Alpaslan Ertüngealp Szőnyi Erzsébet: Boldogasszony éneke Szombathely Liszt Terem 2009, 2010 Sopron Nyugat-magyarországi Egyetem 2009, Sopron Liszt Terem 2010, Budapest Belvárosi Főplébániatemplom 2010, orgonán közreműködött: Virágh András, vezényelt: Vinczeffy Adrienne Hummel: Átkelés a Vörös tengeren, The Progressive Haydn Orchestra, vezényelt: Petr Zejfart Szokolay Sándor: Amor Sanctus Szombathely Liszt Terem 2010 Budapest Belvárosi Főplébániatemplom, Sopron Liszt Terem, orgonán közreműködött: Virágh András, vezényelt: Vinczeffy Adrienne Liszt Ferenc: Esztergomi mise, Vatikáni változat, Budapest Belvárosi Főplébániatemplom 2010, Vatikán Szent Péter Bazilika 2010, Albano San Pancratio Székesegyház 2010, Nemzetközi Liszt együttessel, vezényelt: Virágh András és Vinczeffy Adrienne Kéziratból megszólaltatott szakrális kompozíciók az elmúlt 20 évben Gregor Werner: Surrexit Christus vegyeskar Regina Coeli S, kamaraegyüttes Michael Haydn: Te Deum Szoprán, Alt, Tenor, Basszus, vegyeskar, zenekar Regina Coeli Szoprán, Alt, Tenor, Basszus, vegyeskar, zenekar Audi Filia vegyeskar, zenekar Franz Novotny: Salve Regina Alt, vegyeskar, hegedű, orgona Alma ex C S, kamaraegyüttes J. N. Fuchs: Salve Regina Szoprán, Alt, Tenor, Basszus, vegyeskar, orgona J. N. Hummel: Offertorium Szoprán, Alt, Tenor, Basszus vegyeskar, orgona Batthyány Ödön: Ave Maria alt szóló, orgona Drushetzky: Benedictus Szoprán, Alt,Tenor, Basszus, vegyeskar, orgona Beliczay Gyula: Ave Maria szoprán szóló, vegyeskar, orgona Mosonyi Mihály: Ave Maria tenor szóló, vegyeskar, zenekar Werner Alajos: Szent Márton mise Tenor, Basszus, vegyeskar, orgona Gyászba borult vegyeskar Hans Koessler: Victoria vegyeskar Bárdos Lajos: Vexilla Christus inclyta, O languens Jesu, O Gloriosa Virginum, Jesu memoria, Rex Clementissime, Surrexit Christus, Ascendit Christus, Aeterna Rex, Sancta Parens, O Jesule, Domina Mundi, Lisznyay Szabó Gábor: Missa Salesiana Szoprán, Alt, vegyeskar, orgona

113 113 Kósa György: Lauda anima mea Dominus vegyeskar, orgona, Deus meus vegyeskar, orgona Halmos László: Magnificat Szoprán, Alt, Tenor, Basszus, vegyeskar Szabó Csaba: Requiem for a girl Basszus, gyermekkar,vegyeskar, zenekar Szőnyi Erzsébet: Motetta a Lélekről vegyeskar, orgona, Boldogasszony éneke vegyeskar, orgona Szokolay Sándor: Ima rontás ellen vegyeskar, Amor Sanctus Szoprán, nőikar vegyeskar, orgona Koloss István: Fohász vegyeskar, orgona Károlyi Pál: Magyar mise vegyeskar, orgona, Stille Nacht vegyeskar, orgona, Ave Maria vegyeskar Mohay Miklós: 132. Zsoltár vegyeskar Kocsár Miklós: Négy Máriaének, 1. O, Maria, Mater pia, 2. O, Maria, sine spina, 3. Maria, fons aqua vivae, 4. O, Maria, gratiosa vegyeskar, orgona Tóth Péter: Dormi Jesu vegyeskar Horváth Barnabás: Con Anima, Laetare cor meum, Ave maris Stella, Ave, dulcis Gyöngyösi Levente: Puer natus vegyeskar Daróci Bárdos Tamás: Bajai fohász vegyeskar, Mostan kinyílt vegyeskar, Himnusz Jézus nevére - vegyeskar Szakrális kompozíciók közzététele Bárdos Lajos: Himnuszok 1989 Az Esterházy udvar zenéje 2009 Werner Alajos: Missa in honorem Sancti Martini, Laudes Sancti Martini 2010 A Berzsenyi Dániel Vegyeskar egyházzenei lemezei Bárdos Lajos: Missae, Motettae, Hymni 1989 A Magyar Egyházzene Évszázadai I A Magyar Egyházzene Évszázadai II A Magyar Egyházzene Évszázadai III A Magyar Egyházzene Évszázadai IV A Magyar Egyházzene Évszázadai V A Magyar Egyházzene Évszázadai VI Az Esterházy udvar zenéje - 2 CD Évszázadok Karácsonya 2004 Reflexiók a Magyar Egyházzene Évszázadai c. kiadványra Internet:

114 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar és jogutódjának az ELTE Bölcsészettudományi Kar Zenei Tanszék (Budapest) énektanárképzésének, zenepedagógiai koncepcióinak változásai és fejlődésének rövid története A tanszék megalakulása Az 1984/85-ös tanévben alapították meg tanszéket. Öt oktatóval és 18 hallgatóval kezdődött el a munka. A tanszéket a kezdeti időben négy évig Ujfalussyné Pap Enikő főiskolai docens vezette, aki az előkészítés munkájában is teljes erővel vett részt. Ő tanította a karvezetést és vezette az énekkart, majd Kollár Éva következett. Ő 1998-ban a Zeneakadémiára került, így Zongorné Juhász Irén lett a tanszék vezetője, aki addig helyettes volt. Dr. Bodnár Gábor mellette volt tanszékvezető-helyettes ig, ezután ő vette át a tanszék vezetését. Mindig az előző tanszékvezető-helyettes vette át a stafétabotot, a vezetői módszer legfeljebb az adott személy egyénisége miatt változott, de a koncepciót közösen alakították ki. Dr. Ujfalussy József akadémikus - az első tanév befejezésének tízedik évfordulója alkalmából június 16-án köszöntőt mondott a tanszék évzáró ünnepségén. Akkoriban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora voltam. Emlékszem, mintegy tizenkét évvel ezelőtt döbbenten ébredtünk rá a szinte hihetetlennek látszó valóságra, hogy Budapesten nincs olyan tanárképző intézmény, amelynek az általános iskolai ének-zenetanárok képzése volna a feladata. Sürgősen munkához láttunk, hogy pótoljuk a hiányt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetésében, Tanárképző Főiskolai Karában és a Művelődési Minisztériumban megértő segítőtársakra találtunk. Poszler György akadémikus, professzor úr volt akkor az Egyetem tanulmányi rektorhelyettese, a Főiskolai Kar élén Benczédi József főigazgató úr állott. A Minisztérium részéről Körber Tivadarné kedves kollégánk viselte szívén a létesülő tanszék gondját-baját. A szervezés munkájában Zongorné Juhász Irén tanárnő részvétele jelentett becses segítséget. Mi magunk a Zeneművészeti Főiskola részéről szakmai tanácsokkal igyekeztünk szolgálni, főként Párkai István tanszékvezető tanár úr jóvoltából. 42 Először Budapesten 1984-ben kezdődött el a munka az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán a Kazinczy utcában nagyon romantikus keretek között, két alagsori és két negyedik emeleti tanteremben, de amikor a Tanárképző Főiskolai Kar megkapta a Markó utcai épületet a bírósággal és a mentőkkel szemben, az ének tanszék is kapott termeket a második, harmadik és negyedik emeleten (az új hozzáépített szárnyban). %20egyh%C3%A1zzen%C3%A9szk%C3%A9pz%C3%A9s%20- %20szerkeszt%C3%A9s%20n%C3%A9lk%C3%BCl.pdf A letöltés ideje: Dr. Ujfalussy József akadémikus köszöntője az június 16-án megtartott záróünnepségen Parlando

115 115 Csaknem húsz év múltán a Bölcsészettudományi Kar önálló szervezeti egységeként találtunk otthonra a Múzeum körúti Trefort-kert F épületében, ahonnan viszont a Természettudomány Kar költözött el Lágymányosra. Az új tanszéken leválasztottak termeket és összeépítettek különálló szobákat az F épület földszintjén, és egy dísztermet is kialakítottak. A felújítás során egy koncertek rendezésére alkalmas, száz férőhelyes kamaraterem is létesült. Azóta a Zenei Tanszék nemcsak a magyarországi énektanárképzés és az Egyetem kulturális életének meghatározó szereplője lett, hanem tudományos-művészeti eredményeivel az intézmény hazai és külföldi hírnevét is gyarapította: oktatóink koncertjei, publikációi, díjai mellett büszkék lehetünk a hallgatókból álló énekkar sikereire valamint a Bölcsészkar történetének első, Országos Művészeti Diákköri Konferencián szerzett Pro Arte aranyérmére Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar Zenei Tanszék elnevezéseinek változásai A XXI. század fordulóján, Magyarországon elkezdődött egy egyesülési folyamat. A kisebb intézmények gazdálkodási és egyéb racionális okok miatt beolvadtak nagyobb oktatási intézményekbe. Ezek a változások szükségessé tették a névváltoztatásokat is. 41. táblázat: A Zenei Tanszék elnevezéseinek változásai 1984-től Év Elnevezés Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanárképző Főiskolai Kar Ének-zene Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanárképző Főiskolai Kar Zenei Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Zenei Tanszék A tanszék megalapítása óta négy tanszékvezető váltotta egymást. Jellemző erre a tanszékre, hogy minden esetben a tanszékvezető helyettesek váltak tanszékvezetővé. 42. táblázat: Tanszékvezetők Név Tanszékvezetésben töltött idő Dr. Ujfalussyné Pap Enikő Dr. Kollár Éva (Liszt díjas) Zongorné Juhász Irén Dr. Bodnár Gábor A tanszék története folyamán a kinevezett oktatók létszáma az öt főtöl a 18 főig gyarapodott. Az 1990-es évektől azonban folyamatos visszaesés mutatkozik. Jelenleg a tanszék kinevezett oktatói létszáma a tanszékvezetővel együtt 12 fő. 43 Internetes forrás: music.elte.hu, a letöltés ideje: október 22.

116 táblázat: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Zenei Tanszékének jelenlegi oktatói Név Oktatott tárgyak 1. Bodnár Gábor DLA zeneelmélet, zongora, zongorakíséret 2. Hercz Dorman Aliz magánének, beszédgyakorlat-hangegészségtan, hangképzés 3. Cseh Dalma zongora, zongorakíséret-korrepetíció (a tanszék kórusával, ill. magánének órákon) 4. Daragó Rita Laura szolfézs, zeneelmélet, zenei készségfejlesztés tehetséggondozás 5. Dolinszky Miklós PhD zenetörténet 6. Dominkó István DLA zongora, zongorakíséret 7. Erdős Ákos DLA vezénylési gyakorlat, kargyakorlat, előadói gyakorlat, vegyeskar, szakmódszertan, kórusirodalom-ismeret 8. Heim Mercedes magánének 9. Horváth Ágnes zeneelmélet, műelemzés, partitúraolvasás, 20. századi szolfézs és hangszerismeret 10. Ivanyickaja Irina zongora 11. Mindszenty Zsuzsánna DLA (Liszt díjas) vezénylési gyakorlat, kargyakorlat, előadói gyakorlat, vegyeskar, szakmódszertan, kórusirodalom-ismeret 12. Wiedemann Judit PhD magánének A tanszék közel 30 éves fennállása alatt 82 oktató vett részt az énekzenetanárképzésben. Ez a létszám felülmúlja a 80 éve Szegeden működő tanszék oktatói létszámát is. 44. táblázat: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Zenei Tanszék egykori oktatói Név Oktatott tárgyak 1. Adorján Ilona Operaházi énekmester, magánének 2. Aranyos Ágota népzene, néptánc, histórikus tánc 3. Avar Nemes Zsuzsanna szolfézs, zeneelmélet 4. Babinecz Sándor néptánc 5. Bakó Judit hangszeres népzene 6. Bakos Márta magánének 7. Balázs Boglárka Dr. hangegészségtan 8. Balogh Sándor hangszeres népzene 9. Bányász-Németh Tilda módszertan 10. Batta András dr. zenetörténet 11. Berecz András hangszeres népzene 12. Bernáth András szolfézs, zeneelmélet, partitúraolvasás, analízis 13. Bottka Mária Cecília zongora, zongorakíséret, kamarzene 14. Budai Ilona hangszeres népzene 15. Dobszay Ágnes dr. zenetörténet, magyar zenetörténet, XX. századi zenetörténet, népzene 16. F. Kurcsinka Erzsébet korrepetíció, transzponálás, partitúraolvasás 17. Fáklya Erzsébet magánének 18. Fejős Alíz zeneelmélet, szolfézs 19. Földes Imre zenetörténet 20. Földessy Margit beszédtechnika 21. Füzesséry Tibor kamarazene 22. H. Becht Erika zongora, zongoramódszertan 23. H. Horváth Ilona zongora

117 Halmos Béla hangszeres népzene 25. Hankiss Ilona magánének 26. Hargita Péter magánének 27. Horváth Andrea 28. Horváth Jenő Kálmán magánének 29. Hraschek Katalin iskolai tanítási módszertan 30. Ifj. Csoóri Sándor hangszeres népzene 31. Igó Lenke karvezetés 32. Juhász Zoltán hangszeres népzene 33. Karácsony M. Erika népzene, néptánc, histórikus tánc 34. Karas-Krasztel Elsbieta zongora 35. Kárpáti Magdolna magánének 36. Kékesi Judit zongora, zongorakíséret, kamarazene 37. Kiss Sándor zeneelmélet, szolfézs 38. Kiss Sándor szolfézs, zeneelmélet 39. Kleeberg S. Mária iskolai tanítási módszertan 40. Kobzos Kiss Tamás hangszeres népzene 41. Kollár Éva dr.(liszt díjas) tanszékvezető: karvezetés, kargyakorlat 42. Körber Tivadar zenetörténet 43. Körber Tivadarné zongora 44. Laborfalvi Sós Béla magánének 45. Lázár Katalin hangszeres népzene 46. Legány Dénes zongora, zongorakíséret, transzponálás-partitúraolvasás 47. Lőrincz János furulya 48. M. Katanics Mária kórusmódszertan 49. M. Mátés Katalin magánének 50. Mészáros Krisztina dr. hangegészségtan 51. Mezei János dr. zenetörténet, kamarazene 52. MiskeimLászló zongora, zongorakíséret, kamarazene 53. Miskovits Ildikó zongora, zongorakíséret 54. Mohay Miklós dr. szolfézs, zeneelmélet, analízis 55. Nagy Márta zongora 56. Paksa Katalin hangszeres népzene 57. Pátkai Imre zongora 58. Patonai Katalin szolfézs, zeneelmélet 59. Pávai István hangszeres népzene 60. Petrigán Erzsébet zeneelmélet, szolfézs 61. Pintér Ágnes szolfézs, zeneelmélet, transzponálás-partitúraolvasás 62. Reményi János karvezetés, kargyakorlat, vezénylési gyakorlat 63. Salamon Attila néptánc 64. Sapszon Ferenc karvezetés, kargyakorlat, vezénylésgyakorlat 65. Sári József szolfézs, zeneelmélet 66. Schmiedt Annamária magánének 67. Skripeczky Bertalanné zongora 68. Solymosi Ferenc korrepetíció 69. Strack Orsolya néptánc 70. Surján Péterné zongora 71. Szabó Helga dr. iskolai tanítási módszertan 72. Szahakjan Nelson magánének 73. Széll Rita histórikus tánc 74. Tatai Éva beszédtechnika 75. Tóth Marianna magánének, hangegészségtan

118 Tősér Dániel számítástechnika 77. Ujfalussyné Pap Enikő alapító tanszékvezető, karvezetés, kargyakorlat, vezénylési gyakorlat dr. 78. Ujházy László hangtechnika 79. Valasek Szilvia zongora, zongorakíséret, kamarazene 80. Vásárhelyi László néptánc 81. Vikár László dr. népzene 82. Vimmerné dr. Vas Erika zongora Az ének-zenetanárképzésben oktatott fontosabb tárgyak tematikája Karvezetés A tanszéken az énektanárképzés szaktárgyai között kiemelten fontos szerepet kap a vezénylési gyakorlat és a kargyakorlat oktatása. A jövendő énektanároknak olyan repertoárismeretre, vezényléstechnikai és módszertani felkészültségre van szükségük, melynek birtokában a gyermekek éneklését, illetve egy nagyobb létszámmal működő kórust a lehető legmagasabb szinten képesek irányítani. A vezénylés tanítása kiscsoportos formában, heti két órában történik. A technikai elemek tanítása, gyakorlása, a különböző korcsoportoknak szánt irodalom megismerése mellett a művek memorizálására és stílusos megformálására is ezeken az órákon van lehetőség. A legfontosabb célok közé tartozik a kórusirodalmi tájékozottság kialakítása a reneszánsztól napjainkig, és a stílusismereti problémák helyes gyakorlati megvalósítása. A négy éves stúdium magába foglalja a gyermek- és nőikart, ifjúsági és felnőtt vegyeskari irodalom jelentős műveit. A kargyakorlat, a kórusvezetés mesterségébe való betekintés a II. évfolyamon kezdődik. Itt a vezénylési gyakorlat órákon technikailag jól megoldott - addig főleg zongorán megszólaltatott - műveket kóruson próbálhatják ki a hallgatók. Az oktatói munka fontos feladata, a hatékony próbavezetés, élményszerű feldolgozás és művészi megformálás képességének kialakítása, a problémamegoldó készség fejlesztése. A fejlődésről az évfolyamkoncertek adnak számot. A negyedik évfolyam hallgatói diplomakoncertjükön kar darabot vezényelnek. A műveket különböző zenei korszakokból választják, hogy ellentétes karakterek kifejezésére is lehetőség legyen. A diplomahangverseny követelménye a művek sikeres betanítása, művészi megformálása, technikai és zenei szempontból egyaránt hiteles interpretációja. Zongora Valamennyi zenei pályára készülő fiatal tanulmányait végigkíséri a zongoratanulás, akár zeneszerzőnek, hangszeres előadóművésznek, muzikológusnak vagy tanárnak készül. Az iskolai énektanár, karvezető, valamint szolfézs szakos hallgatók számára is nélkülözhetetlen, hogy főiskolai éveiket megelőző felkészültségükre alapozva fejlessze hangszeres tudásukat. A nálunk eltöltött évek során a hallgatóknak olyan fokú technikai és zenei szintet kell elérniük, amely alkalmassá teszi őket az énektanítás és kórusvezetői munka zongorázási feladatainak színvonalas ellátására. Az iskolai énekórákon, valamint a szolfézsórákon fontos, hogy a zenemű-

119 119 részleteket, harmóniai vagy formai elemzést, illetve a különböző stílusokat hitelesen tudják bemutatni. Az átlagosnál magasabb egyéni képességekkel rendelkező diákok számára lehetőséget biztosítunk a zongoratanítás módszertanának megismerésére. Legfőbb szándékunk azonban, hogy a társtantárgyak - szolfézs, zeneelmélet, karvezetés, partitúraolvasás - segítségével a zene irodalmában, stílusköreiben jártas széles látókörű énektanárok, szolfézstanárok, karvezetők képzéséhez hozzájáruljunk. Szakmódszertan A zenei tanszék alapításakor legfontosabb feladatának tartotta a magasan képzett énektanárok, karvezetők képzését. Természetesen ehhez elsődlegesen a zenei tárgyak magas fokú művelése szükséges. Ezért a tantárgyi tematika széleskörű zenei képzést biztosít a hallgatók számára. Az iskolai tanításra való felkészítés a szakmódszertan tárgy feladata, hogy a különböző iskolatípusokban folyó munkára kell, hogy kiváló tanárokat képezzen. A Szakmódszertan - a kisiskolás kortól az érettségiző diákokig a zenei műveltség megalapozását, a zene megszerettetését, koncertlátogató, kórusban éneklő felnőttek nevelését tűzte ki céljául. Kiemelt fontosságot tulajdonít a gyakorlati képzésnek. A hallgatók négy féléven keresztül járnak gyakorlatra különböző iskolatípusokba, ahol kiváló gyakorlatvezető tanárok ismertetik meg őket a tanári hivatás rejtelmeivel, szépségeivel. Magánének A XXI. század elején az énektanári pályára készülő hallgatókra különleges, mondhatni missziós feladat hárul: olyan zenei hátteret kell a - sokféle zenei irányzatot megismerő - általános iskolások és gimnazisták számára biztosítaniuk, mely alapján a fiatalok választani tudnak az érték és tucattermék közül. Az ének-zenetanár csak széleskörű tudásával, az éneklés és a tanulók iránti szeretetteljes személyiségével tudja felkelteni a gyerekek érdeklődését a népdalok és a komolyzene remekművei iránt. A pedagógus a dalok élő bemutatásával nemcsak tudásanyagot adhat át, hanem egyfajta személyes, lelki és művészi többletet is, mely iránt minden korosztály fogékony. A magánének oktatók a hallgatókat olyan szintű képzésben kívánják részesíteni, mely által megfelelhetnek a pályájuk során felmerülő kihívásoknak. A tanszék stabil énektechnikai bázist igyekszik biztosítani számukra - ez képessé teszi őket hangjuk egészséges működésének hosszú távú megőrzésére. Az örömteli együtténeklés segít feloldani a tanár-diák kapcsolatban jelenlévő feszültségeket, egyben hatékony eszköz társadalmunk egyik legveszélyesebb jelensége, az érzelmi elszigetelődés elleni küzdelemben. Zenetörténet Az énektanári pályára készülő növendékek képzésében kiemelt helyet foglal el a zenetörténet alapos megismerése, mivel iskolai feladataik között - a zenei alapkészségek fejlesztése mellett - a zenetörténet különféle stíluskorszakaiban való tájékozódás, a kiemelkedő jelentőségű zeneszerzők és zeneművek megismertetése áll a középpontban. A zenetörténet, magyar zenetörténet és 20. századi zenetörténet tárgyak ehhez kívánnak

120 120 széleskörű háttér-tudást, a repertoár kiépítéséhez forrásanyagot és stílusismeretet biztosítani. A növendékek megismerkednek a primitív kultúrák zeneéletétől kezdve az ókori, középkori, reneszánsz, barokk, klasszikus és romantikus korszak zenetörténetével és kiemelkedő kompozícióival, a századforduló és a 20. század fő zenei, irodalmi és művészeti irányzataival. A jövendő hazai énektanárok számára elengedhetetlen a magyar zenetörténetben való jártasság. A magyar múlt zenei emlékeit az általános történeti irányzatokban, stílusokban elhelyezve érthetjük meg történelmünk, kultúránk e fontos alkotórészének sajátosságait. A tárgyi ismeretek átadásán túl célunk, hogy a hallgatókat olyan elemzési módszerekkel ismertessük meg, melyek segítségével önállóan felkészülhetnek beszámolókra, előadásokra, vizsgákra, illetve majdani tanítási óráikra. Népzene Az iskolai énektanítás anyagának jelentős részét a magyar népdalok alkotják, ezért lényeges, hogy a hallgatók stílusosan, élvezhetően adják elő azokat, és majdani tanítványaikban kedvet ébresszenek a népdaléneklés iránt. A népzene tantárgy keretében ezek mellett megismerkednek a magyar népzene stílusrétegeivel, szövegi és zenei műfajaival, a népdalok elemzési módszereivel. Az elméleti ismereteket mintegy népdal megtanulása egészíti ki emlékezetből, stílusos előadásban, - ez utóbbiban eredeti népzenei felvételek meghallgatása és lejegyzése nyújt segítséget. Szolfézs, zeneelmélet A tanszék életének kevésbé látványos, ám mégis létfontosságú része a szolfézsés zeneelmélet oktatás. E tárgyak célja összetett: egy részről említendő a készségfejlesztés (mint pl. a zenei írás-olvasási készség a hallás, ritmusérzék, zenei memória, tonalitás-érzék, tiszta intonáció, transzponálás és chiavettázási képesség, lapról éneklés) a társas együttzenélés (kamaraének hangszerkísérettel). Másrészről az összhangzattan, a formatan, a műfajelmélet és a zenei analízis (a zene vertikális és horizontális történéseinek felismerése, a tonális összefüggések, a dallam, a harmónia, a ritmus, a dinamika, a hangszín elemeinek vizsgálata és összevetése) alapos tanulmányozása, mindezeken keresztül pedig a stílusérzék magas szintű kiművelése. A szükséges etűdszerű feladatokon kívül a zeneirodalom legszebb vokális és hangszeres szemelvényeit igyekszünk elemezni, a konzekvenciákat levonni, majd a tanultakat igényesen interpretálni. Fontosnak tartjuk, hogy - az igényesség mellett - önálló munkára és saját vélemény kialakítására is ösztönözzük hallgatóinkat. Tárgyaink szorosan összefüggenek, ezért fontos a kollégák közti állandó kommunikáció. Tanterveinket magunk alakítottuk ki és teszteljük már több évfolyamon, de a minél tökéletesebb megvalósítás érdekében évenként felülbíráljuk, és - ha szükséges - az igényeknek megfelelően alakítjuk. A tanterv által előirányzott tananyag természetesen nem korlátozódik valamely iskolatípus anyagának ismertetésére, célunk minél teljesebben képzett zenészek útnak indítása.

121 A tanszék kórusélete Az ELTE Pro Musica Hungarica Vegyeskar A vegyeskar a tanszék alapításának évében, 1984-ben alakult dr. Ujfalussyné Pap Enikő vezetésével. A kórus a tanszék mindenkori hallgatóiból áll, a 2004/2005. tanévben létszáma elérte az főt. Az énekkar 1987-ben vette fel a Pro Musica Hungarica nevet; ugyanebben az évben került a kórus élére Kollár Éva. Az 1998/99-es tanév kezdetén Erdős Ákos vette át az együttes irányítását. Az ELTE vegyeskara rendszeres résztvevője a hazai kóruséletnek. Számos alkalommal ért el kiemelkedő sikereket kül- és belföldön egyaránt: hangversenyeken, nemzetközi fesztiválokon és kórusversenyeken. A Magyar Rádió több alkalommal is készített felvételt az együttessel. Az együttes állandó zongorakísérője Bodnár Gábor. Az énekkar repertoárja igen sokrétű; a magyar karirodalom mellett az európai a cappella kóruskultúra valamennyi korszakának alkotásait magába foglalja. Az elmúlt 20 évben a kórus több alkalommal vállalkozott nagyobb lélegzetű oratorikus mű előadására önállóan, illetve más együttesekkel közös produkcióban. Az utóbbi években a kórus nagy hangsúlyt fektet ritkán hallható kórusművek előadására. A Pro Musica Hungarica jelentősebb fellépései és díjai: Németországi hangversenykörút; Bárdos Lajos fesztivál, Budapest; Tours, Franciaország - kamarakórus kategória; 1. díj, közönségdíj, karnagy díj, a francia kulturális minisztérium különdíja; Budapesti Nemzetközi Kórusverseny (aranydiploma); Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál, Pécs; Nidderau - Eichen, Németország két I. díj, folklóri díj, karnagyi díj; Bárdos Lajos Szimpózium, Debrecen; Tours (Franciaország - a kórus a Nemzetközi Kórusfesztivál vendége); Spanyolországi koncertkörút; Erdélyi hangverseny körút, Tanárképző Főiskolák II. Országos Fesztiválja; Rhodos, Görögország - Grand Prix, két I. díj, vegyeskari kamarakórus kategória II. díj; Budapesti Nemzetközi Kórusverseny - aranydiploma, ifjúsági kategória I. díj, karnagyi különdíj; Kóruspódium - élő rádiós koncert Graz (Ausztria), vendégszereplés; Grado (Olaszország) Nemzetközi Kórusverseny nagydíj és I. díj; Kóta minősítés: Hangversenykórus - Cum Laude; Svájci, francia, német hangversenykörút; Neerpelt (Belgium) Nemzetközi Kórusverseny I. díj. Az ELTE Nőikar A nyolcvanas évek vége felé az ELTE Tanárképző Főiskola zenei Tanszékén a vegyeskar mellett a nőikar is megalakult dr. Ujfalussyné Pap Enikő vezetésével.

122 122 Ekkorra ugyanis - a hallgatói létszám sajátos alakulása következtében - a szólamarányok jelentősen megváltoztak. Azóta az I. és a II. éves leányhallgatók a nőikarban, a III. és IV. évesek pedig a vegyeskarban szerezhettek gyakorlatot a kétféle kórustípus hangképzésében és repertoárjában őszétől a kórust Mindszenty Zsuzsánna vezeti. Az együttes állandó zongorakísérője Bodnár Gábor. Az ELTE Nőikar repertoárja a reneszánsztól napjaink zenéjéig terjed, számos magyar és külföldi kórusművet is bemutatott. A karnagy és kórusa egyaránt fontosnak tartja, hogy az együttes valamennyi zenei stílusban otthonosan tájékozódjon, minden művet megfelelő hangvétellel, a kornak és a zeneszerző elgondolásának figyelembevételével minél hűségesebben tolmácsoljon. Az ELTE Nőikar legfontosabb célja a tapasztalatszerzés és élményadás a főiskolás hallgatók - jövendő tanárok - számára. Az ELTE Nőikar rendszeresen fellép az egyetem különböző rendezvényein, de számos hazai és külföldi fesztiválon, kórusversenyen is számottevő eredményeket ért el: Budapest, Marktoberdorf, Lindenholihausen, Arezzo, Pécs stb.

123 A magyarországi főiskolai énektanárképzés pedagógiai koncepcióinak összehasonlító elemzése Az 1928-tól vizsgált énektanárképzés pedagógiai koncepcióit a mellékletben található interjúk, a tanárképző főiskolák pedagógiatörténetével kapcsolatos dokumentumok és a levéltári források alapján hasonlítom össze. 3.1 Pedagógiai sajátosságok történeti megjelenése Szegeden 1928-tól ig 1928-tól 1947-ig csak egy intézményben, Szegeden képeztek polgári iskolai énektanárokat. A magyarországi főiskolai énektanárképzés pedagógiai koncepcióit 1928-tól 1947-ig közvetlenül interjúkon keresztül már nem volt lehetőségem megvizsgálni, mert nem találtam olyan ma is élő oktatót, sem egykori főiskolai hallgatót, aki Szegeden a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékén tanított vagy tanult. A főiskola ének-zene tanszékének 1928/29-től 1933/34-ig tartó időszakára a négyéves négy szakcsoportos képzés volt a jellemző. Az ének szakot kiegészítő szakcsoportként lehetett választani, ami öt tantárgyból állt: zeneelmélet és zenetörténet, ének, zongora, orgona és gyakorlati tanítás. A tanszéken orgona nem volt, de pedálos harmónium rendelkezésre állt. Orgonagyakorlást a szegedi templomokban lehetett folytatni ben az ének szakcsoportos hallgatók kérésére Szögi Endre létrehozta a főiskola vegyeskarát is, amely ugyan tantárgyakon kívüli foglalkozás volt, de megalapozta Kodály és Bárdos kórusműveinek bemutatásán keresztül az egész ország ének-zenetanárképzésének énekkari profilját. Az ének-zenetanárképzés legreprezentatívabb ága ugyanis a főiskolai kórusok magas színvonalú működése volt. A főiskolai kórusokat kérték fel intézményi, városi és országos ünnepségek közreműködőjeként. 1933/34-től 1947/48-ig a négyéves három szakcsoportos képzés volt a jellemző. Az 1933-as négyéves háromszakos képzés tanterve biztosította az oktatómunka szilárdságát, viszonylagos állandóságát az 1947/48-as tanévig. Az 1944/45. tanév kezdetét és folytatását is a háború eseményei és következményei határozták meg. A főiskola épületét 1944 nyarán katonai célokra lefoglalták és az ének tanszék berendezéseit is Sopronba szállították. Annak ellenére, hogy a Vallás és Közoktatási Minisztérium megjelent rendelkezésére 1944/45-ben ideiglenesen szüneteltetni kell az oktatást, Szegeden a szovjet parancsnokság utasítása nyomán október 31-én mégis megindult az 1944/45. tanév. Az 1945/46-os tanévben a főiskola tanárai a normális mederbe terelődő főiskolai oktatás mellett elkezdték a munkálatokat az általános iskolai rendszer megszervezésére és kiépítésére júniusában a főiskola még kiadta a polgári iskolai tanári diplomákat, de azt is beleírták, hogy a végzett hallgatók ezzel a diplomával az általános iskola felső tagozatában is taníthatnak.

124 124 Ének kiegészítő szakcsoport I. évf. 45. táblázat: A kiegészítő ének szakcsoport óraterve II. évf. III. évf. IV. évf. Összesen 1. Zeneelmélet és zenetörténet Ének Zongora Orgona Gyakorlati tanítás Összesen Az ének kiegészítő szakcsoport óraterve az 1933/34. tanévtől az 1946/47. tanévig változatlan maradt. 46. táblázat: Az ének kiegészítő szakcsoport óraterve 1933/34. tanévtől az 1946/47. tanévben Ének kiegészítő szakkör I. évf. II. évf. III. évf. IV. évf. Összesen 1. Összhangzattan Összhangosítás és formatan A polgári iskolai énektanítás módszertana Zenetörténet és összhangosítás Ének és énekgyakorlat Magánének Zongora Transzponálás Harmónium Tanítási gyakorlat Karének A tanárképző főiskolai énektanárképzés pedagógiatörténetének összehasonlítása 1945-től a szakpárok és képzési idők változása alapján Az augusztus 18-án kelt 6650/1945. M. E. számú rendelet alapján az ideiglenes nemzeti kormány kezdeményezte az általános iskolai tanárképzés megszervezését. Különösen az Országos Köznevelési Tanács és a Pedagógusok Szakszervezete fejtett ki széles körű munkát a reform előkészítésére. Voltak olyan elképzelések, hogy a tanítóképző intézeteket kell átszervezni oly módon, hogy a negyedik osztály elvégzése után a pedagógusjelöltek még két évet végeznek, és ezzel általános iskolai tanári diplomát nyernek. Az első konkrét lépés 1947 nyarán a budapesti pedagógiai főiskola felállítása volt. Ezzel párhuzamosan megszüntették, illetve átszervezték a szegedi polgári iskolai tanárképző intézetet, és 1947-ben az új első évfolyamot már pedagógiai főiskolai évfolyamként indították be. Az általános iskolai tanárképzést így Szegeden és Budapesten valósították meg először, ezen belül az énektanárképzést is, amely kétéves és kétszakos képzéssel indult a nappali tagozaton. A

125 125 tanítók számára is lehetővé tették a tanári diploma megszerzését től az 50-es évekig kétévi, nyári hathetes tanfolyamokon nyertek szaktanári képesítést. A Délmagyarország november 4. száma Szerdán nyílik meg a szegedi nevelőképző főiskola címmel ezeket írta: Dr. Alexits György minisztériumi államtitkár részt vesz a megnyitáson. A tanügyi reform elkészítésével és az általános iskolák felállításával szükségessé vált a nevelőképzés reformja is. Az általános iskolák felső osztályaiban az egytanítós rendszer helyett szaktanárok adnak elő. Ezért vált szükségessé, hogy nevelőképző főiskolát állítsanak fel. Ilyen főiskolát kettőt létesítettek az országban, mégpedig Budapesten és Szegeden. A szegedi az eddigi polgári iskolai tanárképző főiskola keretében került megszervezésre, de mindez ideig még nem nyílt meg. Ezzel kapcsolatban a Délmagyarország munkatársa kérdéseket intézett a tanárképző főiskola igazgatójához, Eperjessy Kálmán professzorhoz, aki egyben az új pedagógiai főiskola igazgatója és szervezője is. 44 Eleinte a főiskolát irányító minisztériumi szervek úgy képzelték el, hogy a pedagógiai főiskolák az általános iskolák alsó és felső tagozatára egyaránt képezzenek nevelőket ban ennek megfelelően tervbe vették a régi tanítóképzők megszüntetését és pedagógiai gimnáziumok alakítását. Feltételezhetően ezt az elképzelést támogatta Faragó László is, az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola első igazgatója, aki a főiskola feladatáról és szervezetéről írt egyik cikkében, 1949-ben azt mondja, hogy olyan pedagógusok kialakításáról van szó, akik alsó fokú osztálytanításra, felső fokon pedig bizonyos tárgycsoportok szaktanítására nyernek képesítést. Szegeden az első szocialista tanterv két főszakos és egy kiegészítő szakos, amely három éves képzési időre készült. Az ének-zene szakot először csak a magyar nyelv és irodalom szakkal párosították. Budapesten a történelem-ének és ének-testnevelés szakos hallgatók képzése is folyt február 7-én a budapesti Pedagógiai Főiskola tanári értekezletén dr. Faludi Béla tanár javasolta, hogy a magyar-ének-zene szak mellett önálló ének-zene szak is legyen. Ezt indokolja az a tény, hogy maga az ének-zene szak nyolc tantárgyat jelent, amit a jelenlegi óraszámmal igen nehéz ellátni szeptemberében elindult Budapesten az egyszakos tanárképzés is (énekzene szak), amely csak három évig működött től történelem-ének és énektestnevelés szakos hallgatók képzése kezdődött el Budapesten. A Pedagógiai Főiskola ének-zene tanszékének pedagógiai koncepciója az 1952/53. tanév első féléves munkatervében olvasható: Tanszékünk feladata, hogy az általános iskola felső tagozata számára Népköztársaságunkhoz hű, marxista-leninista tudással felvértezett, kitűnően képzett énektanárokat neveljen, akik odaadóan építik a 44 Délmagyarország 1947, november 4. sz. 2.p. 45 Csongrád Megyei Levéltárban, Szegeden talált iratok, június 25. A Budapesti Pedagógiai Főiskola iratai fm.

126 126 szocializmust, akikben a tettekben megnyilvánuló hazaszeretet és a pedagógushivatástudat él. Ez év szeptemberében elindult tanszékünkön az egyszakos énektanárképzés, továbbfolyik a történelem-ének és az ének-testnevelés-szakos hallgatók képzése. Az énekszaktanári tanfolyam mindhárom évfolyama kiépült Bemutatjuk hallgatóinknak a burzsoá zene rothadó folyamatát, felvesszük a harcot a hallgatóinkban itt-ott előforduló jazz-zene kedvelés ellen. 46 Rezessy László a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Zene Tanszékének vezetője november 30-án megtartott tanácsülésen elmondja, hogy Igen rossz helyzetet jelentenek az összevont vizsgák. Pl. ének és zenei tárgyakat egy jegyben foglalnak össze. Különbséget kell tenni vizsga és vizsga között, heti egyórás tárgy és többórás tárgy között. Az összevont jegy nem reális, nem kielégítő. Egyik tárgyból jobb a hallgató, a másikból kevésbé. Úgy látja, meg kell adni minden tárgy vizsgalehetőségét. 47 Rezessy László az január 8-án leírt pedagógiai elképzelésével áll ki a magyar zene oktatásának szüksége és fontossága mellett: Zeneoktatásunk hagyományaink tiszteletére nevel. Minden tárgyunkban központi kérdéssé emeltük a magyar zene múlt és jelen eredményeit. A zenetörténeti oktatás pl. 18 órát fordít az Erkeltől napjainkig terjedő magyar zenetörténet tanítására. Ének és hangszeres oktatásunkban nemcsak a népdalokat, hanem Erkel, Mosonyi, Liszt, Lavotta, Bartók, Kodály és a mai magyar szerzők műveit is megtaláljuk. A karvezetés anyaga, a zeneelmélet példatára is bővelkedik zenei múltunk és jelenünk szemelvényeiben. 48 Az 1954/55. iskolai évtől három évre emelték. Az egyszakos képzést megszüntették, a tanulmányi időt és a gyakorló évet eltörölték A Pedagógiai Főiskola ének-zene tanszékének munkaterve az 1952/53. Tanév 1. felére Csongrád Megyei Levéltárban, Szegeden talált iratok, június 25. A Budapesti Pedagógiai Főiskola iratai fm. 47 Az november 30-án megtartott tanácsülés jegyzőkönyve; Csongrád Megyei Levéltárban, Szegeden talált iratok, június 25. A Budapesti Pedagógiai Főiskola iratai fm 48 Csongrád Megyei Levéltár szegedi központjában talált irat. 49 Csongrád Megyei Levéltárban, Szegeden talált iratok, (fotó), június 25. A Budapesti Pedagógiai Főiskola iratai fm.

127 ábra: A pedagógiai főiskolák képzési idejének három évben való megállapítása 47. táblázat: Az énektanárképzés szakpárosításainak összehasonlítása az 1947/48. tanévben Budapest Szeged történelem-ének magyar nyelv és irodalom-ének-zene ének-testnevelés 48. táblázat: Az énektanárképzés szakpárosításainak összehasonlítása az 1952/54. tanévben Budapest Szeged történelem-ének magyar nyelv és irodalom-ének-zene ének-testnevelés Egyszakos ének-zene 1948-ban Debrecenben és Pécsett indul énektanárképzés. Az első két tanévben mindkét városban az ének csak a magyar nyelv és irodalommal volt párosítható. Budapesten, Egerben és Pécsett 1950/51. tanévtől három éven át képeztek énektestnevelés szakos tanárokat. Szegeden az 1951/52. tanévtől vezették be az énektestnevelés szakot. Ez a szakpárosítás az oktatók véleménye szerint nem volt szerencsés párosítás. Rezessy László az interjúban így beszélt a testnevelés-ének szakpárosításról: Az a fiatalember futott három kilométert, és utána jött partitúra-olvasás órára. Lerogyott a zongora mellé, azzal nem lehetett csinálni semmit. Németh Olivérné hasonlóan nyilatkozott: Abban az időben volt olyan párosítás is, hogy ének-testnevelés. Jött a szerencsétlen hallgató 5000 méteres futásról, és alig kapott levegőt, pedig a mély légzést kellett volna gyakorolni. Nekik felső mellkasi légzést tanítottak, mi pedig az alsó mellkasi légzést tanítottuk. Így a tanítási stílusunk sem egyezett. Az 1951/52. tanévtől mind a négy pedagógiai főiskolán bevezették a történelem-

128 128 ének szakot is. Ez a szakpárosítás jól bevált. Kevesebb problémát jelentett a képzés időigényessége tekintetében, mint a magyar-ének szak. A történelem és az ének szak, mind a képzés, mind pedig a hivatás gyakorlása szempontjából jól társul egymáshoz ben megszüntették az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolát. Az ott tanító oktatók nagyobb része Szegedre került (Káldor János, Faludi Béla, Szendrei Imre, Péter Józsefné Frank Klára), de Pécsre és Egerbe is kerültek oktatók (pl. Rezessy László, aki mindkét helyen tanított). Az 1955/56. tanévben került bevezetésre a hároméves képzés. Magától értetődően ez minőségileg jobban felkészült tanárok képzését tette lehetővé. A tudásanyag mennyisége lényegében nem változott, de pozitív módon változott a tananyag feldolgozásának mélysége, eredményesebbé váltak a feldolgozás módszerei. Az előadó módszer helyébe az analizáló, szintetizáló, szisztematizáló módszer lépett. Mind az egyéni oktatású, mind a csoportosan oktatott tárgyak tekintetében lehetőség nyílott a reprodukálás művészi szintjének emelésére, a zenei stílusok vonatkozásában bemutató anyag kiválogatására. Új szakpárosításként jelentkezett a matematika-ének szak. A különböző jellegű két tantárgy kapcsolata jó hatásúnak bizonyult. A racionális gondolkodásmód nemcsak a zeneelméleti tudás fokozódásában éreztette hatását, hanem a zene stílusrendszereinek, műfajformáinak, modelljeinek appercipiálását és ezen keresztül a reprodukálás megformáltságát is segítette. Matematika szakos hallgatóinknak változatosságot, más irányú tevékenységből fakadó frissességet jelentett a zenével való foglalkozás, és viszont. Nem csupán a matematika révén jobb előmenetelű hallgatók felvételéből, hanem a két szaktárgy előbb vázlatosan kifejtett hatásaiból következett, hogy a matematika-ének szakos hallgatók tanulmányi átlaga általában magasabb volt, mint a más tárgyakkal kapcsolt ének szakosoké. Az általános iskolai tanárképzés fejlődésének újabb eredményeként 1959-ben megjelent az MM /1959. III. számú utasítása, mely a pedagógiai főiskolákon folyó tanárképzés idejét négy évre emelte. Ugyanakkor ez a rendelet intézkedett a háromszakos képzés bevezetéséről is. A négyéves képzésben a szakképzés elmélyültebbé, alaposabbá válhatott. A háromszakos képzés mellett is lehetővé vált, hogy a hallgatók egyes tárgyakból tudományos előképzést kapjanak. A háromszakos képzésben voltak előírt és választható szakok. Az Egri Pedagógiai Főiskolán kötelezően előírt szak volt a magyar-orosz szak, a magyartörténelem szak, a biológia-földrajz szak és a matematika-fizika szak. Ezekhez választható szakok voltak az ének, a rajz, a testnevelés, harmadik szakként az orosz, a kémia, a mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok, valamint a műszaki ismeretek és gyakorlatok. A falusi és tanyai iskolák körzetesítése, a szakrendszerű oktatás fokozatos megvalósítása szükségessé tette a háromszakos képzés bevezetését. A hármas szaktárgyi csoportosítást úgy kellett megnevezni, hogy a kis tanulólétszámú iskolák felső tagozatában 3-4 tanár valamennyi tantárgy szakrendszerű oktatását el tudja látni. Ennek folytán az ének szak is hatféle szaktárgyi csoportosításban szerepelt. Az es években a pécsi Tanárképző Főiskolán a következő hármas

129 129 szakcsoportosítások voltak választhatók azoknak a hallgatóknak, akik ének szakot is választottak: 49. táblázat: Az ének-zene szakosok számára választható szakpárosítások 1959-től1967-ig Pécsett Sorszám Szakpárosítások 1 Magyar- orosz-ének 2 Magyar- történelem-ének 3 Magyar- német-ének 4 Magyar- délszláv-ének 5 Matematika- fizika-ének 6 Matematika- kémia-ének Szegeden az 1959/60-as tanévben bevezetik a négyéves képzést, és a tanterv visszatér a korábbi években már alkalmazott képzési formához: a kötelező szaktárgyak és a választható szaktárgyak rendszerére, s így alakul ki a háromszakos képzési forma. A szakcsoportok a következők lettek: 1. magyar nyelv és irodalom-orosz nyelv és irodalom; 2. magyar nyelv és irodalom-nemzetiségi (német, szlovák, román) nyelv és irodalom; 3. magyar nyelv és irodalom-történelem; 4. biológia-földrajz; 5. matematika-fizika; 6. matematika-kémia. Ezekhez az alapszakokhoz kellett választani a harmadik szakként szereplő tantárgyak közül az ének, rajz, testnevelés, orosz nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv és irodalom, kémia, mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok, műszaki ismeretek és gyakorlatokat. Az alapszakok, valamint a választható szakok szabad variálása következtében a szakcsoportok rendkívüli gazdagsága és sokrétűsége alakult ki. Az 1959/60-as tantervet kísérő útmutató 53 szakcsoport-variációt sorol fel. Szegeden sem a délszláv, sem a német szakos tanárképzést nem szervezik meg, ezért 16-tal kevesebb, vagyis csak 37 szakpárosításban folyt a képzés. Négyéves kétszakos képzés Az évekre a kormány minden szintű iskolatípusra kiterjedő érvénnyel, közoktatási reformot léptetett életbe. A közoktatási reform fő célkitűzései voltak: az ismeretanyag és a módszerek korszerűsítése, a túlterhelés csökkentése, a maximalizmus megszüntetése, a tanulók és hallgatók aktivitásának, az oktatás-nevelés hatékonyságának emelése. Az 1964/65. tanévben a négyéves kétszakos képzés mind időkeretben, mind tartalmi vonatkozásaiban a fentebbi koncepció jegyében, s a hagyományosan bevált szaktárgy párosítások formájában elégítette ki az iskolák szakrendszerű oktatási igényeit. A gyakorlati szükségletnek is jól megfelelő szakpárosítások voltak: Magyar- ének-zene, orosz- ének-zene, nemzetiségi nyelv- ének-zene, történelemének-zene

130 130 Egyedülálló volt a pécsi képzésben, hogy az éneket fel lehetett venni a délszláv nemzetiségi nyelvvel, Szegeden ig ének-népművelés szakot is választhattak a felvételizők. Akik ezen a szakon végeztek, kiválóan megállták helyüket művelődési házak vezetőjeként is. Pl. a szegedi Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója Kiss Ernő, aki ének-népművelés szakon szerzett diplomát a szegedi főiskolán. Az interjúk alátámasztják, hogy az ének-testenevelés szak nem volt szerencsés párosítás és valószínűleg ennek is köszönhető, hogy ez a szakpárosítás nem volt hosszú életű. A magyar, a történelem és a matematika az ének szakkal párosítva elősegítette a két szak közötti tantárgy koncentrációt. Az irodalmi, történelmi háttér ismerete nagyban segítette a zenetörténeti korszakok elmélyült megértését. Az irodalom és a történelmi tájékozottság révén a hallgatók általános műveltsége is magas színvonalú volt. A matematikai ismeretek pedig a logikus gondolkodás révén hozzájárultak a zeneelméleti ismeretek megértéséhez. A hetvenes években a nyíregyházi főiskola ének-zene tanszéke új szakpárral jelentkezett a népzene révén. A kilencvenes években a szombathelyi főiskola ének-zene tanszékén lehetőség nyílt az éneket az egyházzenével párosítani. Budapesten az ELTE Zenei Tanszéken bevezették az ének-zene karvezetés szakot, amely mintájára a többiek is átvették ezt a párosítást. Ezek a tantárgypárosítások lehetővé tették, hogy egy specifikus területen magasan kvalifikált ének-zene tanárok kerüljenek ki a képzésből. Egerben a tanárképző főiskolán nagy hagyományai voltak az orgonatanításnak, amely visszavezethető az 1828-ban induló tanítóképzői orgonatanításra. Szegeden az 1960-as évektől kezdődően Avasi Béla és Frank Oszkár nevéhez fűződtek az országosan is kimagasló újabb zeneelméleti kutatások. Az 1990-es évektől kezdve Szegeden, az énekzene tanszéken Maczelka Noémi tanszékvezetése alatt majdnem minden évben rendeztek nemzetközi konferenciákat, melyen számos külföldi zenetanár is tartott előadásokat és énekes vagy hangszeres kurzusokat és hangversenyeket. Többek között hangversenyt adott vagy előadást tartott: Csehi Ágota (Szlovákia), Wolfgang Zawichowski (Ausztria), Jane Solose (Csehország), Cecilia Franchini (Olaszország), Yngve Ness (USA), Judita Kucerova (Csehország), Bard Dahle (Norvégia), Pekka Viljanen (Finnország), Hitace Onuray Egilmez és Özgür Egilmez (Törökország), Patrizia Prati és Vincenzo Oliva (Olaszország), Marina Primachenko (Ukrajna), Blanka Knopova (Csehország), Coca Gabriella (Románia), Mednansky Karol (Szlovákia), Jana Frostova és Marek Sedlacek (Lengyelország), Michele Franceso Battista, Roberto Bongiavánni és Emanuela Carnevale (Olaszország). Az 1993-as felsőoktatási törvény, mely nagyobb önállóságot biztosított a tanárképző intézeteknek, lehetővé tette, hogy gazdagabbá vált a szakpárosítások választása. Az eddigi szakpárosításokon kívül újdonságnak számított az ének-karvezetés szak bevezetése, később az olasz-ének, angol-ének, német-ének, szlovák-ének, de bevezették a hittan-ének szakpárosítás lehetőségét is. A 21. század elején a bolognai folyamat keretében az európai felsőoktatási

131 131 rendszer változásaihoz illeszkedve a hazai felsőfokú képzés és ezzel együtt az énektanárképzés is átalakul. A hagyományos duális rendszert, azaz az egyetemi és főiskolai képzésen nyugvó felsőoktatást a 2006/07-es tanévtől kezdve fokozatosan felváltja a többciklusú képzés, melynek egymásra épülő szakaszai a következők: alapszak (A/Bachelor, BSc vagy BA), mesterszak (M, MSc vagy MA), doktori képzés ( PhD vagy DLA). Ezt a képzési módot Magyarországon nagyon rövid idő alatt vezették be, és ezért újabb oktatási koncepcióváltozás előtt állunk. Remélhetően a tanárképzés újra egységes lesz. A tanárképzési koncepciót előkészítő munkabizottság május 17-i ülésén a művészetközvetítő tanárképzés zenei és vizuális területén a 4+1-es modell kialakításáról döntöttek. 50. táblázat: A főiskolai ének-zenetanárképzés pedagógiai koncepciók összefoglaló táblázata1945-től Intézmények Ének-zene tanszékei Képzési idők Szegedi Pedagógiai főiskola és jogutódjai érettségi vizsgára épülő három év, három szakcsoportos képzés három éves képzés, magyar-ének szak három éves, két főszakos egy kiegészítő szakos képzés két éves és gyakorlóéves, kétszakos képzés három éves kétszakos képzés négy éves, három szakos képzés négy éves, kétszakos képzés bolognai rendszer BA és MA képzés három és öt éves képzés Pedagógiai főiskola Budapest Pécsi Pedagógiai Főiskola és jogutódja Egri Pedagógiai Főiskola és jogutódja Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Szombathelyi Tanárképző Főiskola ELTE Tanárképző Főiskolai Kara és jogutódja három éves, két szakos képzés két éves és egy gyakorlóéves képzés három éves, két- és egy szakos képzés 1955-ben megszűnik a főiskola három éves két szakos képzés két éves és egy gyakorlóéves képzés három éves kétszakos képzés négy éves, három szakos képzés három éves, két szakos képzés három éves, kétszakos képzés négy éves, három szakos képzés négy éves, kétszakos képzés három és öt éves képzés, bolognai rendszer BA és MA képzés négy éves, kétszakos képzés három és öt éves bolognai rendszer, BA képzés négy éves, kétszakos képzés

132 A zenei tantárgyak oktatásának eredményessége az egyes intézményekben Az oktatás eredményességét oly módon hasonlítottam össze, hogy a végzett hallgatók munkahelyi elhelyezkedését és művészi munkájuk eredményességét vizsgáltam. Ez a vizsgálat azonban nem teljes körű, csak azokat a végzett hallgatókat említem, akik országos hírűek lettek, illetve nemzetközi vagy országos elismerést szereztek. Szegeden az Ének-zene Tanszéken végzett hallgatók közül igen sokan gazdagították az iskola hírnevét, országos és nemzetközi hírű elismertségre tettek szert. Ezek közül megemlítem azokat, akik a diploma megszerzése után felsőoktatási intézményben kaptak zenetanári állást: Bánki Vera, Erdősné Fagler Erika, (gyakorló iskolai tanár) Erdős János, Faragó Laura, Fekete Amália, Garamszegi József, dr. Kelemen Imre, dr. Mihálka György, Monoki Lajos, dr. Ordasi Péter, Pajor Márta, Vass Irén. Pécsett Tillai Aurél helyezkedett el felsőoktatási intézményben. A Tillai Auréllel készített interjúból kiderül, hogy Pécsett az énetanári szakot végzett hallgatók közül kiknek a gyermekei lettek híres zenészek. Pl. Jandó Jenő zongoraművész édesapja és Gruber Márta is, Jandó Jenő az édesanyja, Pécsi Géza, - a Kulcs a muzsikához című könyv írója, - lánya Uzsalyné dr. Pécsi Rita PhD neveléskutató, azután Ligeti Andor, Ligeti András karmesternek az édesapja is a Pécsi Pedagógiai Főiskola Ének-zene szakos hallgatója volt. Budapesten az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola hallgatója volt Szalai Miklós, aki több évtizeden keresztül a Budapesti Operaház kórusának karigazgatója volt. Nyíregyházán végzett Kiss Csaba középiskolai énektanár, aki kórusaival számos nemzetközi kórusversenyen szerzett első díjat, karnagyi díjat és a Magyar Rádió Különdíját is elnyerte. Több olyan ének-zenetanári végzettségű hallgató vált országosan ismertté, akik nem énektanárként helyezkedtek el. A Szegeden végzettek közül pl. Banner Géza a Duna Televízió munkatársa lett. Beslin Anita a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójának munkatársa. Zahorán Adrienne a Magyar Rádió bemondója. 3.4 Az énektanárképzésben résztvevő oktatók által írt főiskolai jegyzetek megoszlása a tanszékek között Az 1960-as évek elején a pedagógiai koncepciók kidolgozásának egyik fontos momentuma volt a főiskolai jegyzetek írása, amelyeket egy éves kipróbálás után neves szakmai bírálatok útra bocsátásával tankönyvként használhattak tovább. A tankönyvek és jegyzetek megírását az országban lévő ének-zene tanszékek felosztották egymás között. Szegeden Avasi Béla, Frank Oszkár, Gábor Éva és Kardos Pál tanárokat kérték

133 133 fel tankönyvek írására. Pécsett Hegyi Józsefet, Dobák Pált és Vági Istvánnét bízták meg tankönyvek, jegyzetek megírásával. Egerben Kelemen Imre írhatott zenetörténet-, Rezessy László pedig partitúraolvasás könyvet. A nagyhatású főiskolai reform keretében új tantervek, új programok és az említett új jegyzetek születtek. E reformok kitalálói, végrehajtói a megalakult minisztériumi szakbizottságok vezetői, vagyis a társfőiskolák ének-zene tanszékeinek tanszékvezetői voltak. A tantárgyak megvitatása nemcsak miniszteriális szinten, hanem a társfőiskolákon is történt. Ennek köszönhetően vezették be önálló tárgyként a népzenét, valamint a kötelező zongoraoktatáson túl az egyéb hangszerek tanítását is, ami a főiskolai zenekarok megalakulásának lehetőségét jelentette. Az alábbiakban ismertetem az ének-zene szakos hallgatók által gyakrabban használt főiskolai jegyzeteket és tankönyveket. 51. táblázat: A főiskolákon gyakorlatban is használt jegyzetek írásának megoszlása Szeged Budapest 1947 Pécs Eger Nyíregyháza Szombathely. Budapest 1984 Avasi Béla (1973): Zeneelmélet I. Rezessy László és Rossa Ernő (1952): Zeneelmélet Dobák Pál (1998): A romantikus zene története Rezessy László Partitúraolvasás (1974) Barokk zenei szemelvénygyűjtemény. Főiskolai jegyzet Bessenyei György Könyvkiadó, További kiadások: Nincs adat Bárdos Lajos (1987): Karvezetés II. Avasi Béla, Szőnyi Erzsébet, Rezessy László (1974): Ének I. Avasi Béla (1973): Zeneelmélet II. Rezessy László és Rossa Ernő (1953): Zeneelmélet II. Dobák Pál (1973 és 1974): A XIX. és a XX. század zenéje. Hegyi József (1974): Az ének-zene tanítása Kelemen Imre (2003): A zene története ig. Rezessy László (1960): Hangszerismertetés Hangképzés az iskolában, Bessenyei György Könyvkiadó, Zeneelméleti alapismeretek - távoktató tananyag E-learning változata Nyíregyházi Főiskola, 2002., Avasi Béla (1994): Zenetörténet II. Hegyi József (1967): Az ének-zene tanításának módszertana Rezessy László (1963) Zongoraiskola Zeneelméleti alapismeretek (2005): Főiskolai jegyzet és feladattár Bessenyei György Könyvkiadó Avasi Béla, Bárdos Lajos és Kardos Pál (1970): Karvezetés I. Rezessy László, Gyárfás Győzőné és Kelemen Imre (1965): Zongoraiskola II. Gyermekversek muzsikája Weöres Sándor költemények a gyermekkari irodalomban. Bessenyei Könyvkiadó, Frank Oszkár (1973, 1978): A funkciós zene harmóniaés formavilága. Frank Oszkár (1985): Zeneelmélet III. Frank Oszkár (1972 és 1992): Ének III. Rezessy László (1966): Partitúraolvasás Rezessy László (1963) Zongoraiskola Biró István (2011): A népi furulya tanításának módszertana, Nyíregyháza

134 Együttműködés az énektanárképzésben résztvevő tanárok között Szegeden 1928-tól még csak egyszemélyes oktatással indult el az énekzenetanárok képzése, de Szeghy Endre és Kodály Zoltán barátsága és szakmai együttműködése hozta létre a szegedi kamarakórust. Az 50-es évek közepétől kezdtek az oktatók tanári hangversenyeket szervezni. Szendrei Imre zongoraművész a magánének-tanárokat kísérte. Az 1960-as évektől kezdve rendszeressé váltak az oktatók kamarahangversenyei. Szeged reprezentatív épületeiben szerveztek tanári hangversenyeket, pl. a Tisza Szállóban, a Dugonics téri egyetem aulájában stb. Az 1980-as évektől kezdve Szegeden Bárdi Sándor szervezte meg az oktatók rendszeres kamarazenélését. Az 1990-es években több olyan koncertet szerveztek, ahol az oktatók nem csak egymással, hanem a hallgatókkal közösen is szerepeltek hangversenyen. Ilyen volt pl. Dohnányi Ernő: Missa in dedicatione Ecclesiae művének bemutatása az oktatók négykezes zongorakíséretével, szólistáival, a tanszék énekkarával Jancsovics Antal vezényletével. A Budapesti Pedagógiai Főiskola Ének-zene Tanszék oktatói együttműködése a talált dokumentumok szerint a kórusvezetésben volt felfedezhető. Rossa Ernő kórusműveket írt az énekkar számára, Rezessy László és dr. Faludi Béla felváltva vezényelték a kórust. Monoki Lajossal készített interjúban tudomást szerezhettünk arról, hogy a tanszékvezetők havi rendszerességgel találkoztak Budapesten, ahol egyeztették a főiskolások számára tervezett tananyagot, jegyzetek megjelenését és évenként szerveztek egy országos kórustalálkozót is. 3.6 Nézeteltérések, konfliktusok az énektanárképzésben résztvevő tanárok között Az interjúkban elhangzottak alapján gyakran előfordult a zeneoktatási koncepciók miatti nézeteltérések. Ezek közül néhányat kiemelek. A szegedi főiskolán a tanítási koncepciók terén nem hiányoztak a tanárok közötti konfliktusok sem től 1954-ig Heintz Fülöpöt nevezték ki tanszékvezetőnek, de 1954-től 1961-ig ismét Szeghy Endre kapta meg a tanszékvezetői tisztséget. Kelemen Imre az interjúban elmondta, hogy Szeghy Endre és Heintz Fülöp nem voltak jó kapcsolatban egymással. emlékezett Szeghy Endre egy szakmai hibájára, amikor azt állította, hogy Beethoven és Kodály egy napon születtek, 50 viszont egyike volt a legkiválóbbaknak, akik a zeneelméletet tanítani tudták. Szeghy Endre ezt kiválóan tudta és meg is tudta szerettetni a zeneelmélet tárgyat a hallgatókkal. Heintz Fülöp zenetörténetet tanított, ő nem egy történész alkat volt, de kiváló zeneirodalmi ismeretei voltak, és abban az időben, amikor még hanglemez felvételek nemigen voltak, ő 50 Elképzelhető, hogy Szeghy Endrének van igaza, mert Kodály december 16-án született, Beethovent pedig december 17-én keresztelték. Lehet, hogy egy nappal korábban született.

135 135 bizonyos részleteket be tudott mutatni zongorán, ha csak egy szakasz erejéig is. A zene mindig jelen volt az előadásain. Németh Olivérné is megemlíti ezt a konfliktust az interjúban: Heintz Fülöpre is jól emlékszem, mert ott voltak nézeteltérések is sajnos a tanszéken a professzor úrral. Szeghy professzor úr következetes volt az ő irányvonalában. Az július 25-én Budapesten megtartott tanévzáró tantestületi értekezletről írt jegyzőkönyv iratai bizonyítják, hogy a budapesti pedagógiai főiskolán a tanszékvezető Rezessy László, Soltész Elekné és Faludi Béla között volt egy ideig művészi féltékenység, rivalizálás az énekkari munka minőségének tekintetében. Faludi Béla magas színvonalú elvárásai nemcsak az énekkari munkára vonatkoztak, hanem a képzés színvonalára is, ezért vetette fel azt a javaslatot, hogy vezessék be az egyszakos képzést, hogy a hallgatóknak több ideje legyen az órákra való felkészülésre és az ének tárgyban való elmélyülésre. A történelem és orosz tanszékek mellett az ének-zene tanszék az, amelyik állandó gondot és problémát okoz a főiskola vezetőinek. A tanszékvezető nem volt ura a helyzetnek és ehhez nem segítették hozzá a tansegédszemélyzet tagjai sem. Belső villongások, pletykák, művészi féltékenység akadályozták a jó kollektíva kialakulását. Ebben különösen hibás Fa1udi elvtárs, de hibás Soltész elvtársnő is, aki most passzív rezisztenciával gondol a helyzeten javítani. Persze nem helyesen gondolja. Az évzáró értekezlet lefolyása sejtetni engedi a helyzet javulását. Annál is inkább figyelemmel kell kísérni ennek a tanszéknek munkáját és biztosítani a jó együttműködést, mert ez a tanszék a főiskola legreprezentatívabb tanszéke. A mindannyiunk által szeretett és kedvelt énekkar és népi együttes további sorsa és bizonyos fokig főiskolánk jó hírneve, nem kevéssé a tanszék egybeforrott, jó munkájától függ a jövőben. Legyen a tanszék elég erős ahhoz, hogy ezeket a hibákat kijavítsa és a nyugodt munka légkörét; a nyugodt munka feltételeit biztosítani tudja Az ének-zene kifejezés jelentősége a tanárképzésben Az énektanárképzésben fontos szerepet játszó tanszékek 1928-tól leggyakrabban az ének tanszék kifejezést használták, de használták az ének-zene kifejezést is. Az énekzene összevont szó. Mint tantárgy, az évi közoktatási reform során került bevezetésre (Köves, o.). Használatát a következő meggondolások indokolják. Az általános iskolai énekórákon az 50-es években készült tantervek szerint kevés hangsúlyt fektettek a zenehallgatásra és a hangszerbemutatásra, bár volt az iskolákban alkalomszerűen zenehallgatás. A tapasztalat azt mutatta, hogy a tanulók szívesen hallgattak hangszeres zenét, zenekari muzsikát. 51 Csongrád Megyei Levéltárban, Szegeden talált iratok, június 25. A Budapesti Pedagógiai Főiskola iratai fm.

136 136 Az évi tanterv rendszeressé és szervezetté tette, mennyiségileg és minőségileg módszeresen felépítette a zenei bemutatások, a zenehallgatás anyagát, a hangszerismertetést, a zenei műfajok és zenei stílusok, a legkiemelkedőbb alkotók és legjellemzőbb alkotásaik megismertetését. Mindezek mellett az ének-zene tárgy az általános iskolában megtartotta énekes jellegét, dalolásközpontúságát, a zenei ismeretek elsajátítása vonatkozásában a hangzó zene központi jelleget öltött. Az ének-zene név utal a tárgy énekes voltára, egyben a hangszeres zenével való szisztematikus foglalkozásra. 3.8 Az énektanárképzésben résztvevő tudományos minősítést szerzett oktatók 52. táblázat: Az énektanárképzésben résztvevő tudományos fokozatot elért oktatók doktori értekezései 1928-tól Sorszám Név Település A doktori értekezés címe Év 1. Antal Laura DLA Szombathely Formák és kifejezésmódok Ligeti György vokális 2010 művészetében 2. Asztalos Bence Szeged Esztétika, dramaturgia, innováció Richard 2011 DLA Strauss Intermezzo című operájában 3. Avasi Béla Kandidátus Szeged A tonális és reális válasz a magyar népdalokban 4. Batta András PhD 5. Bodnár Gábor DLA 6. Csanádi László DLA 7. Csüllög Judit PhD 8. Deákné Kecskés Mónika DLA Budapest Az improvizációtól a szimfonikus költeményig: A sajátos formavilág a karaktertípusok kialakulásának kevésbé figyelembe vett aspektusa Liszt Ferenc zenéjében Budapest Schumann Heine dalai a dalciklusokban 2005 Szeged Az itáliai orgona fejlődése és a Mascioni család munkássága Eger A népdal szerepe a kezdők zongoraoktatásában Magyarországon Nyíregyháza A négy időszaki Mária-antifóna (Alma redemptoris mater, Ave Regina caelorum, Regina coeli és Salve Regina) századi orgonás feldolgozásai a liturgikus gyakorlat tükrében 9. Dobszay Ágnes Budapest Magyarországi zeneszerzők offertóriumai a 18. DLA század második és a 19. század első felében 10. Dombi Józsefné Szeged A zenei képességvizsgálatok áttekintése Kemény Erzsébet 1993, a standard zenei tesztek bemutatása, öszszehasonlítása és szegedi alkalmazásának tapasztalatai. Kandidátusi disszertáció 11. Dominkó István Pécs Emlékek Gyermekeimnek-Robert Schumann DLA Jugendalbuma 12. Erdős Ákos DLA Budapest A szövegábrázolás példái a XX.század a cappella kóruszenéjében francia költők versei alapján 13. Erős Istvánné Szeged A zenei képességek fejlődése (dallam és harmónia) Bölcsészdoktori értekezés, József Attila Tudományegyetem, 14. Faludi Béla Budapest, Nincs adat Szeged

137 Fehér Anikó Pécs Bátya népzenei monográfiája 2008 DLA 16. Ferencziné Ács Nyíregyháza Gyermekversek muzsikája 2006 Ildikó DLA 17. Gábos Judit DLA Pécs Dinu Lipatti: a XX. Század első felének zongoraművésze 2002 és zeneszerzője 18. Horváth Barnabás Szombathely Claude Debussy zongoraprelűdjeinek elemzése 2011 DLA 19. Ivanyickaja Irina Budapest Zenei témák-szimbólumok Sz. Rachmanyinov 2003 DLA Prelődök zongoraciklusában 20. Jobbágy Valér Pécs A deklamáció szerepe Giovanni Pierluigi Da 2003 DLA Palestrina motettáiban 21. Joób Árpád Nyíregyháza 22. Kamp Salamon Pécs A Bach-korabeli Lipcse istentiszteleti élete és 2002 DLA Johann Sebastian Bach korálkantáta évfolyama 23. Káldor János Budapest, Zenetudományi doktorátus Lipcse 1931 Szeged 24. Kelemen Imre dr. Eger (Szeged) Eger zenei élete a századforduló táján 25. Keresztes Nóra Pécs A funkciós tonalitás felbomlásának folyamata 2008 DLA 26. Kis Katalin PhD Eger Kodály Zoltán olvasógyakorlatai az ének-zene 2009 tanárok képzésében 27. Kissné Mogyorósi Nyíregyháza A nagyhét tételei a századi protestáns 2004 Pálma graduálokban és liturgikus énekeskönyvekben 28. Kutnyánszky Pécs Melódia, avagy a második gyakorlat - a 2004 Csaba DLA seconda pratica néhány jellemző aspektusa 29. Lakner Tamás Pécs A Kodály utáni gyermekkari irodalom Magyarországon 2004 DLA 30. Maczelka Noémi Szeged Zongorajáték és zongoratanítás / Bódás Péter 2002 DLA művészete/ 31. Magay Judit Szeged-Pécs A német Lied-műfaj változatai Leonhard 2011 DLA Lechner dalköteteiben 32. Mihálka György Szeged A szegedi táj népzenéje dr. 33. Mindszenty Zsuzsánna Budapest Sugár Rezső karművészete 2003 DLA 34. Mohay Miklós Budapest Mozart ünnepi miséi 2004 DLA 35. Nagy Zoltán PhD Eger Hungarizmusok romantikus zeneszerzők műveiben Ordasi Péter Szeged Csodafiú-szarvas 2005 DLA 37. Pintér-Keresztes Nyíregyháza Kóruskezelés Händel ószövetségi témájú 2011 Ildikó DLA Oratóriumaiban 38. Pukánszky Béla Szeged Tizenkilencedik századi magyar neveléstani 2004 DSc kézikönyvek gyermekszemlélete a gyermekkor történetére vonatkozó kutatások tükrében 39. Szabadyné dr. Szeged A szegedi énekoktatás története Békési Magdolna 40. Szabó Orsolya Szeged "A tested zene" A zene mozgásanalízise 2010 Theodora DLA 41. Tóth Péter DLA Budapest A magyar kóruszene stiláris változásai Kodálytól napjainkig Várady Krisztina PhD Eger Dobszay László a Hangok Világa c. szolfézskönyv sorozat alkalmazása a zeneiskolák- 2008

138 138 ban 43. Zombola Péter Eger A tintinnabuli rendszer eredete, kialakulása és megjelenési formái Arvo Pärt műveiben 2010 A doktori disszertációk témaköreit elemezve megállapítható hogy a zenetörténettel kapcsolatos a legtöbb. 53. táblázat: Zenetörténeti témájú doktori értekezések Sorszám Név Település A doktori értekezés címe 1 Csanádi László DLA Szeged Az itáliai orgona fejlődése és a Mascioni család munkássága A négy időszaki Mária-antifóna (Alma 2. Deákné Kecskés Mónika DLA Nyíregyháza 3. Dobszay Ágnes DLA Budapest Magyarországi zeneszerzők offertóriumai a 18. század második és a 19. század első felében 4. Dombi Józsefné Kemény Erzsébet CSc Szeged A zenei képességvizsgálatok áttekintése , a standard zenei tesztek bemutatása, összehasonlítása és szegedi alkalmazásának tapasztalatai. Kandidátusi disszertáció 5. Fehér Anikó DLA Pécs Bátya népzenei monográfiája 6. Kamp Salamon DLA Pécs A Bach-korabeli Lipcse istentiszteleti élete és Johann Sebastian Bach korálkantáta évfolyama 7. Kelemen Imre dr. Eger (Szeged) Eger zenei élete a századforduló táján 8. Kissné Mogyorósi Pálma Nyíregyháza A nagyhét tételei a századi protestáns graduálokban és liturgikus énekeskönyvekben 9. Lakner Tamás DLA Pécs A Kodály utáni gyermekkari irodalom Magyarországon 10. Mihálka György dr. Szeged A szegedi táj népzenéje 11. Mohay Miklós DLA Budapest Mozart ünnepi miséi 12. Szabadyné dr. Békési Magdolna Szeged A szegedi énekoktatás története 54. táblázat: Zenepedagógiai témájú doktori értekezések Sorszám Név Település A doktori értekezés címe 1. Asztalos Bence DLA Szeged Esztétika, dramaturgia, innováció Richard Strauss Intermezzo című operájában 2. Bodnár Gábor DLA Budapest Schumann Heine dalai a dalciklusokban 3. Dominkó István DLA Pécs Emlékek Gyermekeimnek-Robert Schumann Jugendalbuma 4. Ferencziné Ács Ildikó DLA Nyíregyháza Gyermekversek muzsikája 5. Gábos Judit DLA Pécs Dinu Lipatti: a XX. Század első felének zongoraművésze és zeneszerzője 6. Ivanyickaja Irina DLA Budapest Zenei témák-szimbólumok Sz. Rachmanyinov Prelődök zongoraciklusában 7. Jobbágy Valér DLA Pécs A deklamáció szerepe Giovanni Pierluigi Da Palestrina motettáiban 8. Kis Katalin PhD Eger Kodály Zoltán olvasógyakorlatai az énekzene tanárok képzésében 9. Maczelka Noémi DLA Szeged Zongorajáték és zongoratanítás / Bódás Péter művészete/ 10. Szabó Orsolya Theodora DLA Szeged "A tested zene" A zene mozgásanalízise 11. Várady Krisztina PhD Eger Dobszay László a Hangok Világa c. szol-

139 139 fézskönyv sorozat alkalmazása a zeneiskolákban 55. táblázat: Népzene témájú doktori értekezések Sorszám Név Település A doktori értekezés címe 1. Avasi Béla Kandidátus Szeged A tonális és reális válasz a magyar népdalokban 2. Csüllög Judit PhD Eger A népdal szerepe a kezdők zongoraoktatásában Magyarországon 3. Fehér Anikó DLA Pécs Bátya népzenei monográfiája 4. Mihálka György dr. Szeged A szegedi táj népzenéje 56. táblázat: Zeneelmélet témájú doktori értekezések Sorszám Név Település A doktori értekezés címe 1. Horváth Barnabás DLA Szombathely Claude Debussy zongoraprelűdjeinek elemzése 2. Ivanyickaja Irina DLA Budapest Zenei témák-szimbólumok Sz. Rachmanyinov Prelődök zongoraciklusában 3. Jobbágy Valér DLA Pécs A deklamáció szerepe Giovanni Pierluigi Da Palestrina motettáiban 4. Keresztes Nóra DLA Pécs A funkciós tonalitás felbomlásának folyamata 5. Kutnyánszky Csaba DLA Pécs Melódia, avagy a második gyakorlat - a seconda pratica néhány jellemző aspektusa 6. Zombola Péter Eger A tintinnabuli rendszer eredete, kialakulása, fejlődése és jellemzői Arvo Pärt műveiben 57. táblázat: A kórusirodalommal foglalkozó doktori értekezések Sorszám Név Település A doktori értekezés címe 1. Antal Laura DLA Szombathely Formák és kifejezésmódok Ligeti György vokális művészetében 2. Erdős Ákos DLA Budapest A szövegábrázolás példái a XX.század a cappella kóruszenéjében francia költők versei alapján 3. Jobbágy Valér DLA Pécs A deklamáció szerepe Giovanni Pierluigi Da Palestrina motettáiban 4. Lakner Tamás DLA Pécs A Kodály utáni gyermekkari irodalom Magyarországon Sugár Rezső karművészete 5. Mindszenty Zsuzsánna DLA Budapest 6. Pintér-Keresztes Ildikó Nyíregyháza Kóruskezelés Händel ószövetségi témájú DLA 7. Tóth Péter DLA Budapest A magyar kóruszene stiláris változásai Kodálytól napjainkig 58. táblázat: Zongora és előadóművészet témájú doktori értekezések Sorszám Név Település A doktori értekezés címe 1. Csüllög Judit PhD Eger A népdal szerepe a kezdők zongoraoktatásában Magyarországon 2. Dominkó István DLA Pécs Emlékek Gyermekeimnek-Robert Schumann Jugendalbuma 3. Gábos Judit DLA Pécs Dinu Lipatti: a XX. Század első felének zongoraművésze és zeneszerzője 4. Horváth Barnabás DLA Szombathely Claude Debussy zongoraprelűdjeinek elemzése

140 Ivanyickaja Irina DLA Budapest Zenei témák-szimbólumok Sz. Rachmanyinov Prelűdök zongoraciklusában 3.9 Az interjúalanyok szóhasználatának összehasonlítása (számítógépes szövegelemzés) Az ATLAS.ti számítógépes szövegelemző programmal összehasonlítottam az interjúk pedagógiai kifejezéseinek és a zenével kapcsolatos szavak megjelenését és arányait. Az alábbi táblázatban két interjút mutatok be. 59. táblázat: számítógépes szövegelemzés eredménye Dr. Maczelka Noémivel készített interjú Monoki Lajossal készített interjú Pedagógiai kifejezések zenével kapcsolatos szavak Pedagógiai kifejezések zenével kapcsolatos szavak 1. főiskolán 6 1. zenekar 6 1. tanszék zenei föiskolai 6 2. Kodály 5 2. hallgatók 8 2. Dombi 8 3. főiskola 5 3. ének 4 3. tanszéken 7 3. Bárdi 7 4. tanszék 4 4. zenei 3 4. tanszékvezető 6 4. Monoki 5 5. tanár 4 5. zeneelmélet 3 5. főiskolai 6 5. Mihálka 5 6. hallgatók 4 6. összhangzattan 3 6. versenyeket 5 6. Liszt 4 7. tanultam 3 7. Kesztler 3 7. oktatási 5 7. kórusversenyen 4 8. tanárok 3 8. Kardos 3 8. képzés 5 8. Kovács 4 9. szakmai 3 9. hegedűn 3 9. főiskolán 5 9. együttes oktatásnál zongorán tanárok zongorát könyvének Avasi szakirányt zeneművészeti iskola zeneoktatást konferenciát Varjasi zeneoktatást zeneiskolai interjú művészeti zeneiskolai zeneakadémiát hallgató Maczelka tanulmányai zene főiskola zongoristák tanítottam szolmizálni doktori zongoraverseny tanította Szeghy DLA zenekar tanításhoz népzenei tanszékünk Szabady tanítása művészeti tanárképző Mozart tanítani konzervatóriumba tanári miséjét tanári komma tanár Kreuter személyiség játszani szakmai kortárs szakpárosítás hegedűs szakképesítést koncerteket szakosok hegedűből szakirányok karvezetés szakon hangszeroktatás szak karnagya szak Frank pedagógiai Kardos oktató Bárdi oktatáshoz kar műhelyek zongorázásánál képzést hangszeres metodikát zongorát jegyzetét énektanításban képzésnek zongorára intézet Erkel 2

141 iskolán zongorából versenyek egyházzenei intézet zongoratanulástem tudományegye Csanádi hangszeroktatás zongoratanulás tanszékvezetők Bartók fakultatív zongoratanítást tanszéknek Avasi évfolyamban zongoraművész tanszékei zongorákat diplomát zongoraművek tanítottam zongorák zongoratudománybokavész zongoradara tanítási zongoramű zeneinformatiktét zongora tanítani zongorajegyze versenyt zenészeket szakpárosítások zongora tudósa zongoratudományi szakmailag zenetanítást tudományegyetebőző zenetörténet pedagóguskép zenetanárt tehetségét zenetanítás oktatónak zenetanárok tárgyak zeneszerzés oktatók zeneoktatással tanult zenekart master zenkart tanulók zenekarra kurzusokat zeneelmélet tantárgyválasztás zenekarába konferenciák zene tantárgyfelosztások zeneiskola karvezetés Zawichowski tantárgyat zeneinformatika kandidátusi Yamaha tanszékvezetőneán zeneakadémi iskolai Volfgang tanszékvezetőjéveai zeneakadémi intézménnyel vegyeskar tanszéktörténet zeneakadémia informatikus tánckutatásból tanszékre versenyt hallgatókat tánc tanszékkel tenor énektanításban szólóban 54. tanszékére temperált coospace szofézsoktatás nál 55. tanszéken szólószonátát bachelor szolfézs 56. tanszékek szóló zenetanítást szinpadi 57. tanszékei szólistára zenetanárt szerzői 58. tankönyveket szolmizálni zenetanárok szerepléseken 59. tanítványként szolmizációt zeneoktatással szerepelni tanítványaink szolfézs versenyt szerepelnek tanítóképzőben színház versenyekre szerepe tanítóképzőbe szintonikus versenyen Szabó tanítottunk szimfónikus verseny Szabadyné tanítottuk Rajeczky tudományos Rozgonyi tanították Ordasi tudományegyetembe régi zene tanítok operák teológiai Rezessy tanításmódszertan népzenén távoktatásra pianinok tanítási népzenekuta távoktatási pedálos 1

142 142 tóként 69. tanításnál néprajzi tárgyra partitúraolvasást tanítás népművelődéssás tárgynak partitúraolva tanít népdalokat tanulmányokat összehangolták tanfolyamokat népdalelemzést tantervbe orgonát tanévbe Monoki tantárgyi néprajzból tanárunk magánének tantárgyak négykezes tanárt Maczelka tantárgy művészképzésben tanársegéd Lajtha tanszékvezetősége művész tanárságom kórusnevelésrőjével tanszékvezető művek tanárom kórushangzásról tanszékünkre muzsikált tanárokat kottáit tanszékünknek musical tanárnak kisoperákat tanszékre mesterkurzus tanárképzőről kétszólamú tanszékén mesterképzésben tanáraink kantátát tanszéke master szaktudását játszotta tanított magánének szakmaiság hegedűtudását taníthattak Kreuterné szakmailag hegedűt tanítást kórustörténeti szakbizottsági harmóniumot tanításra kórus szakbizottság hangzásának tanításban kottákhoz professzor hangszer tanításait kottaképét pedagógusokat hangközök tanítanak kottaíró pedagógusok gyermekdal tanárunk kotta pedagógusképzumban gyakorolnia tanársegédnek konzervatóri pedagógus gyakorló tanárnőt koncertterem pedagógiatörténettel Franck tanárként koncertet oktatók énekarra tanárai kétzongorás oktatásnak énekkari tananyag karvezetőversenyt oktatási énekiskola szemináriumon karvezetőverseny oktatására egyházzene szakpárosításokat karvezető növendékként egyfelvonásos szakot játszott neveléstudománylában Didümoszi szakközépisko Jancsovics módszert Didimoszi szakkollégiumok hangversenyt módszer citerázás szakkollégiuma hangszert közismeret citeraoktatás szakkal hangszeroktatásban középiskolás cickom szakirányú hangszerek könyve Chopin szakirányos hangszereink koncepciót Bódás szakirány hangfelvételekhez 1

143 jegyzetgyártók Bárdos professzor hangfalakkal jegyzeteket Bach portfolioban Gregorián jegyzeteit áthangoltak pályázatunk fúvósötös jegyzeteiket akusztikusan pályázatról fuvolista jegyzeteiken akusztikus pályázatot fuvola iskolásoknak pályázaton furulya iskolák pályázatokon Frank iskolájába pályázatok felvételre hallgatóm pályázatán fagott hallgatója pályázat énektanárképzés hallgatóit órarend énekórai hallgatóiknak óraütközéseket énekkarral főiskolánkon órabeosztásait énekkarok felvételiző óra énekkar fakultatívvá oktató énekesek évkönyveiből oktatott énekelték élettörténet oktatást Erős előadásokon oktatásra Erasmus előadásokat oktatásban előadni előadások oktatás egyházzenész előadásait neveléstudományi egyházzene előadásaira művelődési Dombiné elemző műhelynek dalokat elbeszélésének műhelymunka dalok elbeszélésében műhelyeknek Cubase elbeszéléseiről műhelyek Csehi egyetemi módszerekkel Ceepus dokumentumaiból megtanultuk capella doktor megpályáztunk Bárdos docens kultúrájáért Bartolucci diplomám kreditrendszerre Asztalos diplomáját kreditpontot Artisius diáktárs közoktatási kisoperája 139. diáktársainak könyvtáros diák könyvtár adjunktus könyvét könyve konferenciára konferenciákon konferenciákat koncepciók koncepció kétszakos képzésben képzésre képzésként képzésbe karon kandidátus jegyzeteket jegyzeteit 1

144 jegyzet iskola intézményes intézmény internethasználat internet internetet információ informatikai informatika hallgatóinknál hallgatóknak hallgatókból hallgatója hallgatóinknak hallgatóink főiskoláé felvételre felvételizők felvételiző Erasmus előadni előadások előadásért egyszakos dolgozatot dolgozatírással dokumentációk diplomával alkotói akkreditációs akkreditáció adminisztrációval adjunktus felsőoktatásért 1

145 145 Az ATLAS.ti számítógépes szövegelemző programmal megvizsgáltam az interjúalanyok szókincsét. Az alábbi grafikonon ábrázolva látható, hogy általánosságban véve az idősebb (80 év körüli) interjúalanyok nagyobb szókinccsel beszéltek. 18. ábra: az interjúalanyok szóhasználatának összehasonlítása 4. A kutatás eredményei A dolgozatomban azt a feladatot tűztem magam elé, hogy pedagógiatörténeti szempontból átfogó képet adjak a magyar tanárképző főiskolai énekzenetanárképzésének oktatási sajátosságairól. A két polgári tanítóintézeti tanárképző főiskola a Paedagogium és az Erzsébet Nőiskola Szegedre helyezésétől kezdve megvizsgáltam, hogyan folyt az énekzenetanárképzés a polgári iskolai tanárképzőben és később annak jogutódjaiban. 4.1 Oktatási koncepciók változásai pedagógiatörténeti szempontból a magyar ének-zenetanárképzésben Az ének-zenetanárképzésében az oktatási koncepciók az oktatásüggyel megbízott minisztérium irányításától függően az alábbi módon változtak a tanárképző főiskolák 1928-as alapításától eltelt időszakban: Az első időszak 1928-tól 1947-ig tartott. Ebben a szakaszban polgári iskolai tanárokat képeztek. A végzett énektanárok polgári iskolákban taníthattak. Miután Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter a Polgári Iskolai Tanárnőképző Főiskolát Szegedre helyezte, Szögi Endre kapott felkérést az ének-zene tanszék

146 146 megszervezésére. Feladata volt az énektanárképzés tantárgyi struktúrájának kialakítása, a tanári kar megszervezése. Az első műhelymunka is elindult a főiskolai kamarakórus sikereivel. Az oktatási koncepciók második szakasza, amely a korábbihoz képest nagyobb változást jelentett, 1947-től 1955-ig tartott után a nyolcosztályos általános iskolai rendszer megjelenésével az énektanárképzésben hiány mutatkozott, ezért szükségessé vált Szegeden kívül is az ország más nagy városaiban is elindítani a tanárképzést, ahol énektanárokat is képeztek ben Budapesten és Szegeden indították el az általános iskolai énektanárképzést, 1948-ban pedig Debrecenben (1949-ben Egerbe került) és Pécsett nyitotta meg kapuit a pedagógiai főiskola. Először úgy tervezték, hogy az általános iskola első osztályától a nyolcadik osztályos korig képeznek énektanárokat, de ez nem valósult meg. A hallgatók által szerzett diploma csak az általános iskola felső tagozatán történő tanításra jogosított. A harmadik időszak, amely nagyobb változásokat eredményezett, 1955-től 1964-ig tartott ben a minisztérium döntése alapján a Budapesti Pedagógiai Főiskola (valószínűleg politikai döntés alapján) megszűnt, illetve az oktatás a szegedi tanárképző főiskolán folytatódott, és a tanárok többsége is Szegedre került. A negyedik időszak 1963/64. tanévtől az 1970-es évek végéig tart, amely időszakot a tanítóképző főiskolák bezárása és a tanárképző főiskolák felgyorsult fejlődése határozott meg. A művelődésügyi miniszter 1963 júliusában 157/1963. (M. K. 14.) M. M. számú utasításával (Művelődésügyi Közlöny, július 15.) megszüntette a Szegedi Tanítóképző Intézetet, s ennek épületét és vagyontárgyait főiskolánknak adományozta. Ebben az időszakban a felsőoktatás módszereinek korszerűsítése, ennek eredményeként számos, főleg a levelező oktatás módszerének megjavítását célzó dolgozat látott napvilágot. Jelentékenyen fejlődött az oktatói kar tudományos tevékenysége, az ének-zenetanárképzésben is számos főiskolai jegyzet és tankönyv jelent meg, ugyanakkor bővültek az ének-zene tanszékek hazai és külföldi kapcsolatai is, főleg a külföldi énekkari szereplések révén. (Kávássy, o.). Erről tájékoztat a Szegedi Tanárképző Főiskola Évkönyve az 1963/64-es tanévről. 27. p. felelős kiadó, Csukás István a Szegedi Tanárképző Főiskola igazgatója. Az ötödik időszak a felsőoktatás expanziója az 1970-es évektől a bolognai rendszer bevezetéséig, az 1990-es évek közepéig tartott. Ebben az időszakban indult el Nyíregyházán, Szombathelyen és Budapesten is a tanárképző főiskolai énekzenetanárképzés. Ebben az időszakban érik el az ének-zenetanárképzésben résztvevő oktatók és hallgatók a legmagasabb létszámot. A hatodik időszak a bolognai rendszer bevezetésétől napjainkig tart. Az ország romló gazdasági helyzete az ének-zenetanárképzésre is negatív hatást gyakorolt. Az oktatók és hallgatók száma folyamatosan csökkent. Ennek ellenére a kor igényeihez alkalmazkodva új tantárgyak és szakirányok indultak (zeneinformatika, számítógépes zenei program, kottaszerkesztő program, zenei könyvtáros szakirány, egyházzenei szakirány stb.). Az Erasmus program kapcsán egyre több oktató folytat

147 147 vendégtanári tevékenységet külföldön, és a külföldről jövő oktatók létszáma is növekszik, akik egy hetet töltenek az ének-zenetanárképzés intézményeiben. Növekszik a tudományos fokozatot elérő oktatók létszáma is. A évi CCIV. minisztériumi törvény 28.. szerint (1) Ha a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszere szigorúbb előírást nem tartalmaz a) a tanársegédi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori képzés megkezdése, b) az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktorjelölti jogviszony létesítése, egyetemen betöltött adjunktusi munkakör esetén a doktori fokozat megszerzése. (2) A főiskolai docensi munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá rendelkezzék megfelelő szakmai gyakorlattal. (3) A főiskolai tanári és az egyetemi docensi munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson, továbbá rendelkezzék megfelelő, az oktatásban szerzett szakmai tapasztalattal. (4) Az alkalmazáshoz főiskolai tanár, egyetemi docens esetében legalább tíz éves felsőoktatási oktatói tapasztalat szükséges. Habilitált oktató esetén az oktatói tapasztalat időtartamára vonatkozó feltétel teljesítése nem szükséges.(5) Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, habilitációval - vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlattal -, továbbá az adott tudomány- vagy művészeti terület olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki. Az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart. Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára. 4.2 A központi irányítású felsőoktatási rendszer befolyása a magyarországi tanárképző főiskolai ének-zenetanárképzésre Kutatásaimban kerestem a választ, hogy az ének-zenetanárok képzésében hogyan érvényesült a központi irányítású felsőoktatási rendszer tól a polgári iskolai énektanárképzést Szeghy Endrére bízták. Két évig az ének-zene tanszéken egyedül csak ő tanított. A zenepedagógiájának fejlődésére kevésbé a központi irányítás hatott, jobban érvényesült Kodály Zoltán és Bárdos Lajos oktatási koncepcióinak hatása. Ezekben az években a hivatalos keresztény-nemzeti ideológia érvényesült az ének-zeneoktatásban. Az orgona mint templomi hangszer mind a négy év

148 148 tantárgyai között szerepelt. A tanszéken sípos orgona nem volt, ezért az orgona tantárgyat harmóniumon tanították. Kelemen Imrével készített interjúból kiderült, hogy a tehetségesebb hallgatók a szegedi alsóvárosi- rókusi- móravárosi- és a felsővárosi templomban orgonán is gyakorolhattak ben pl. a kamarakórus nem a központi irányítás hatására alakult meg, hanem Szeghy Endre és a hallgatók közös akaratából valósult meg. Bárdos Lajos zeneszerző a Szeged felől kórusművét kifejezetten Szeghy Endrének és az ő kórusának írta tól 1947-ig a központi irányítású felsőoktatási rendszer engedélyével bővült a tanári kar létszáma, és ezzel együtt az ének-zeneszakos hallgatók létszáma is után az általános iskolai oktatási rendszer kialakításával a központi irányítás nagyon erősen érvényesítette a szovjet mintára kialakított gyakorlatot. Az 1947-ben létesített pedagógiai főiskoláknak havi rendszerességgel üléseznie kellett. Az üléseken elhangzottakról jegyzőkönyvet kellett írni és azokat megőrizni. Féléves munkatervet kellett készíteni, sokszor havonta is kellett beszámolót írni az oktatás fejlődéséről, a hallgatók tanulmányi eredményeiről és hiányzásairól. Félévente a tanulók átlageredményeiről is be kellett számolni. A kutatás szempontjából most ennek előnye is van, mert a levéltárban megmaradtak ezek a dokumentumok től 1952-ig minden hallgatói csoportnak volt egy osztályfőnöke. Az osztályfőnökök szintén félévenként beszámolót írtak a csoportjukról től az osztályfőnöki tisztséget a minisztérium megszüntette, de csoportfelelősök egészen az 1980-as évek közepéig működtek és beszámolót is írtak. Az 1990-es évektől kezdődően a központi irányítású felsőoktatási rendszer sokkal nagyobb szabadságot, de ezzel együtt sokkal nagyobb felelősséget adott az ének-zenetanárok képzésében. 4.3 A tanítási koncepciók változásai a tantárgyak vizsgálatán keresztül a) A magyar tanárképző főiskolák énektanárképző intézeteinek történetében a tantárgyak között voltak és vannak olyanok, melyeknek tanítási koncepciói a központi irányítás által befolyásolt uniformizáló felfogása miatt nem, vagy keveset változtak az ének-zene tanszékek megalakulásának kezdetétől: (szolfézs, zeneelmélet, hangképzés, partitúraolvasás). Vannak azonban olyan tantárgyak is, melyeknek tanítási módszerei eltértek egymástól az egyes oktatók művészi felfogásának és szakmai tudásuk különbözősége miatt: (hangszeroktatás, karvezetés, kargyakorlat, karének, magánének, népzene, zenekar). b) Az egyes ének-zene tanszékek oktatásában egyéb különbségek is léteztek és ma is léteznek, amelyek speciális módon fejlesztik a hallgatók képességeit. Nem csak az oktatók szakmai tudásától, hanem pedagógiai kompetenciájuktól és személyiségük kisugárzásától is függött és függ ma is a hallgatók sikere a tanulásban és a későbbi tanári pályafutásban. c) Változást jelentett az 1993-as felsőoktatási törvény, mely nagyobb önállóságot biztosított a felsőoktatási szférának, de a gazdasági autonómia elképzelhetetlen volt.

149 149 d) A tanárképző főiskolák integrálódása az egyetembe és a bolognai rendszer bevezetése következményeként kevesebb hallgató felvételizett és kevesebb hallgató végezte el az énekszakot. A végzett hallgatók több mint fele nem énektanárként helyezkedett el. 4.4 Egyéb kutatási eredmények összegzése 60. táblázat: A magyarországi főiskolai ének-zenetanárképzés sajátosságai az egyes intézményekben Intézmények Speciális jellemzők Tanárképző főiskola Szeged Egyedülálló volt Szegeden a Bárdi Sándor által kezdeményezett Kisoperák bemutatása, melynek folytatásaként bevezették a tanszéken a színpadi énekes képzést. A leghosszabb ideig működött iskolai zenekar, egyedül ezen a tanszéken vezették be a szolfézs szakirányt. Pedagógiai főiskola Budapest A bolognai oktatási rendszer bevezetése előtt egyszakos képzést csak az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán vezettek be. Tanárképző főiskola Pécs Az ének-délszláv szakot egyedül Pécsett lehetett tanulni. Legelőször jelent meg a főiskola énekkarának lemezfelvétele külföldön. Tanárképző főiskola Eger Csak az Egri Tanárképző Főiskolán tanították az intézmény megalakulásától kezdve folyamatosan az orgona tárgyat, mivel sípos orgona a tanszéken is rendelkezésre állt. Tanárképző főiskola Nyíregyháza Népzene tanári szakot csak a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán lehetett elvégezni. Tanárképző főiskola Szombathely Főiskolai szinten egyedülálló az ökumenikus szellemiségű Ének-zene-egyházzene szak bevezetése a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. ELTE Tanárképző Főiskolai Kara Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán vezették be először az és jogutódja ének-karvezetés szakot, amely azóta folyamatosan tehetséges karvezetőket nevel, akik közül sokan tovább tanulnak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Újszerű a kutatásomban a speciális tanszéki pedagógiai sajátosságok kiemelése, amely a felvételiző tanárjelöltek számára világosabb képet ad és segítséget nyújt az ének-zenetanárképzési intézmény kiválasztásában. Eger Tanárképző Főiskola Ének Zene Tanszék Felszereltség Szegedi Tanárképző Főiskola Ének Zene Tanszék Kiváló minőségű zongorák, digitális zongora és orgona 61. táblázat: Egyéb kutatási eredmények Pécsi Tanárképző Nyíregyházi Szombathekola Főis- Tanárképző lyi Tanár- Ének- Főiskola képző Főiskola Zene Tanszék Ének Zene Ének Tanszék Zene Tan- szék Az interjú alapján lehetne fejlettebb a szak felszereltsége Népzenei hangszerek ellátottsága megfelelő A tanszéknek jó minőségű hangszerek állnak rendelkezésére ELTE Tanárképző Főiskola Ének Zene Tanszék A tanszék szinte csak a kiváló minőségű zongorák beszerzésére törekedett 2012-ben átadott két manuálos sípos orgonát építettek a tanszéken. Zongoragyakorlásra egy másik épület is a

150 Művészeti díjas oktatók Sikerek Kórusversenye-ken zongoraversenyeken és OTDK rendezvényeken Kórusversenyeken, OTDK rendezvényeken Népzenei és kórusversenyeken OTDK rendezvényeken Liszt mise bemutatása Vatikánban, Orgonaversenyek OTDK rendezvényeken Kórus és karvezetőversenyek OTDK rendezvényeken hallgatók rendelkezésére áll. Kórus és orgonaversenyek OTDK rendezvényeken Kapcsolatok Kiemelkedőek az ERASMUS kapcsolatok Külföldi kórusszerep-lések ArGeNord nemzetközi zenepedagógiai munkacsoport Külföldi kórusszereplések Külföldi kórusszerep-lések ERASMUS A tanárképző főiskolák integrálódása az egyetembe igen igen nem igen igen nem 4.5 Összegző megállapítások a mai ének-zenetanárképzés általános helyzetéről (A MAB (Magyar Akkreditációs Bizottság) 2009/6/XII/1-6. számú határozatai alapján) A NAT (Nemzeti Alaptanterv) megalkotásakor az iskolai énektanításra szánható órák száma jelentősen lecsökkent, általában heti egy órával számolhatunk az iskolák pedagógiai programjában. Tragikus az a változás, amelyet a zenei tagozatos iskolák számának csökkenése, illetve az azok tantervében lecsökkent ének-zene óraszám jelent. Ez a munkaerőpiacot érintő változás jelentékenyen és kedvezőtlenül hat vissza a tanárképzést folytató intézményekre. A bolognai típusú képzésre történő átállás, amely az egész képzés szerkezetét, időtartamát és tartalmát is érinti, mind oktatási, mind szervezési tekintetben új helyzetet jelent. Egyes nyugati felsőoktatási intézményekben tanári BA szintű képzések is működnek, ami Magyarországon nem került bevezetésre! A dilemma még nem dőlt el abban a kérdésben, hogy a zeneművészeti intézményekkel össze lehet-e vonni az ének-zenetanárképzés intézményeit. Erre már van példa a Pécsi Tudományegyetemen. Korlátként jelenik meg a finanszírozás szűkössége. Minden integrált egyetem vagy főiskola különböző mértékben, de küzd ezzel a problémával. Ennek egyik specifikus oka, hogy az órák nagy része a képzési ág szakmai specifikumainak megfelelően - egyéni képességfejlesztéssel telik, amely ily módon nem gazdaságos azokhoz a területekhez képest, amelyek döntően ismeretközléssel és nem képességfejlesztéssel foglalkoznak. Az ének-zenetanár képzésben megfelelő számú és minőségű, tehetséges oktató vesz részt, akik a tanárképzési hagyományokat nagyon jól ismerik. Az ének-zene tanszékek fontos szerepet vállalnak az adott település

151 151 közművelődési életében, de magának az intézménynek belső közéletében, kulturális tevékenységében is. Olyan helyszíneken, ahol a felvett hallgatók között nagyszámú a hangszeres érdeklődés és előzetes tanulás zeneiskolában vagy zeneművészeti szakközépiskolában, a tanszék gondoskodik olyan oktatókról, akik e képességeket és tudást fejlesztik egyéni órákon. Ez azért kiemelkedő tevékenység, mert a hangszeres zenei gondolkodásban megélt és megvalósított zenei megoldások visszahatnak a teljes zenei személyiség fejlődésére. Erősségként értékelendő az is, hogy az esetek döntő hányadában vagy jelenleg, vagy a közeljövő infrastrukturális reformjai keretében olyan környezetben folyik az oktatás, amelyben adottak a lehetőségek a szükséges képzés minőségének fenntartásához, fejlesztéséhez. A fenntartó intézmények az elvárható informatikai, könyvtári infrastruktúrát jól biztosítják. Általánosnak mondható az a tapasztalat is, hogy a képzés mindennapi szervezettsége áttekinthető és normális rendet mutat. Infrastrukturális problémaként szinte mindegyik képző helyszínen kifogásolható a termek közötti áthallás ténye, mértéke. Erre a beruházásra vagy nem gondoltak a felújításkor, vagy éppen a pénzügyi háttér nem állt rendelkezésre. Az oktatás napi folyamatait ez a probléma jelentősen megnehezíti Összegzés Összegezve doktori dolgozatomat, azokat az eredményeket mutattam be, amelyek a magyar tanárképző főiskolai ének-zenetanárképzésének oktatási sajátosságairól pedagógia-történeti aspektusból megközelítve egy átfogó képet ad. Magyarországon hét helyszínen folyt tanárképző főiskolai ének-zenetanárképzés, és hat városban van hagyománya az általános iskolai ének-zenetanárképzésnek a főiskolai és egyetemi szintű felsőoktatásban. Ezek a tanárképző helyek az elmúlt évtizedekben részben nagy létszámú, részben pedig döntő többségükben megfelelő minőségű énektanárt adtak a közoktatásnak. A doktori dolgozatomban kiemelendő és újszerű, hogy az 1947-től 1955-ig működő Budapesti Pedagógiai Főiskola Zene tanszékének 53 pedagógiatörténetét a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárában, Szegeden talált dokumentumok alapján elsőként dolgoztam fel. Feltártam az egyes ének-zenetanárképző intézmények pedagógiatörténetét, 52 A művészetközvetítés képzési terület, zenekultúra képzési ágában folyó alapképzések párhuzamos értékelése, akkreditációs jelentés. A MAB 2009/6/XII/1-6. számú határozatai 3-7. p. 53 Az 1947-től 1955-ig működő Budapesti Pedagógiai Főiskola bélyegzőjén írt helyesírást követve írtam.

152 152 amely további kutatásokat indít el, és feltártam az egyes ének-zenetanárképző intézményekben a speciális oktatási sajátosságokat, melyek csak az adott intézményre vonatkoztak. Összehasonlítottam az intézmények infrastruktúráját, az énekkarok tevékenységét, a kórusversenyeken elért eredményeket, az egyes intézmények külföldi kapcsolatait. Megközelítően 350 az ének-zenetanárképzésben résztvevő oktató pedagógiai munkásságát tanulmányoztam. Kutattam és a rendszerezés után táblázatokba foglalva mutattam be, milyen tanulmányokat folytattak, milyen végzettséget szereztek és milyen eredményeket értek el a művészi életben. Külön kitértem arra is, milyen eredményeket értek el azok a hallgatók, akiket tanítottak. Jelen dolgozatom egy átfogó pedagógiatörténeti irányokat kijelölő írás, amellyel további kutatásra inspirálom önmagamat és mindazokat, akik a témával behatóbban kívánnak foglalkozni.

153 Melléklet 6.1 Interjú Monoki Lajos nyugdíjas főiskolai docenssel, az SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék egykori tanszékvezetőjével Az interjú készítésének helye: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék 6725 Szeged, Hattyas u. 10. II. épület, 15. szoba, levélcím: 6701 Pf Időpontja: január 28. csütörtök 9 óra Az interjú készítője: Varjasi Gyula főiskolai adjunktus (az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola PhD hallgatója) Az interjú alanya: Monoki Lajos ny. főiskolai docens, egykori tanszékvezető ( ) Születési éve: 1934 K/1. Hogyan került a tanszékre? Milyen kapcsolata volt az ének-zene tanszékkel tanulmányai alatt? Én innen a tanárképzőről kerültem ki tanárnak (akkor még szegedi Tanárképző Főiskola, még csak Juhász Gyula sem volt), azután egy-két, vagy három évvel változtatták meg négy évesre, miután végeztem, azelőtt három éves volt. Én itt végeztem, alap diplomám innen származik. Három évet tanítottam a tanítóképzőben. Később, akik 1956-ban voltunk katonák, 65-ben újra behívtak minket, de még akkor sem mertek fegyvert adni a kezünkbe ban még lövészeknek hívtak minket, 65- ben átkereszteltek minket műszaki alakulattá. A színház zenekarában dolgozó - a velem egykorú - zenészeket is mind behívták, A katonaságnál egy alhadnagy, aki továbbszolgáló volt, a pedagógusokat egy külön csoportba akarta tenni. Maga csak tanársegéd, ne a pedagógusok csoportjába menjen, hanem a nehéz fiúkhoz! A leszerelés után, az 1955/56-os tanévben kerültem először a tanárképző főiskola gyakorló iskolájába, ott már hegedűt is tanítottam az általános iskolásoknak. Nagyon örültem neki, itt kis surlókkal kellett foglalkozni ban sok tanárt elkergettek, az iskola tájékára se engedték őket. Az első napok voltak a kegyetlenek. Még a tanítás is egy-két hétre leállt. Nekem az volt a szerencsém, hogy ezekben a napokban nem tartózkodtam Szegeden, mert akkor udvaroltam a későbbi nejemnek, így engem nem vádoltak meg semmivel. K/2. Mikor kapta a diplomáját? 59-ben vagy 60-ban. Azért keverem így, mert amikor végeztem, szegény jó Szeghy Bandi bácsi, aki nekem felvételiző tanárom is volt Békéstarhoson, tehát amikor én idekerültem, akkor ő már ismert engem és a tarhosiakat. Évek során ő volt a felvételiztető professzor, és amikor idekerültem, ő a tarhosiakat mindig szemmel tartotta. Kivételesek voltunk nála, kivételezettek, de volt szakmai alapja is. Hát mi öten

154 154 voltunk fiúk abban az évfolyamban ének szakosok, és abból az ötből én tudtam legjobban szolmizálni. Akkor már tanították a Kodály féle relatív szolmizációt. Erről voltak a tarhosiak híresek. Most kaptam az osztálytitkártól, Béres Karcsitól 54 egy újságcikket, amit egy volt tanárunk írt. Nem ének szakos tanár, hanem közismeret tanár. Küldött nekem egy fénymásolatot a Karcsi, aki a ceglédi zeneiskola igazgatójaként ment nyugdíjba. Az is jellemző egyébként a tarhosiakra, hogy nem mindenki végzett zeneakadémiai osztályt, de az is hasznos volt, mert a Kodály módszer elismertetésében vett részt. Kodály lejött és a tarhosiaknak külön rendezett szolfézs versenyt például. Összeeresztették őket a Zeneakadémia első éveseivel, és akkor kiderült, hogy a tarhosiak jobban tudtak szolmizálni. Ez egy jó iskola volt, azért is az volt a neve az elején, hogy Énekiskola. Aztán menetközben változtatták meg, szerették a múlt rendszerben változtatni a címkét. Amikor én a szegedi tanárképző főiskolán tanultam, akkor még három éves volt. Én a konzervatóriumba jártam, de zeneiskolai osztályt kezdtem végezni, mert hegedűből nagyon le voltam maradva. K/3. Milyen szakpárosítások lehetőségei voltak adottak az ének-zenével, a szakpárosítások lehetőségei hogyan befolyásolták az ének-zene szakos hallgatók felkészültségét? Ez sokat változott az idők folyamán. A közel 40 éves tanári pályafutásom folyamán zömmel a magyar szak volt az ének mellé párosítva. Ez volt a tanulók létszámában is a legtöbb. Azonkívül a matematikától kezdve a testnevelésig, most pedig gyakorlatilag szabad tantárgyválasztás van. K/4. Milyen oktatási specialitásokkal rendelkeztek az egyes tanszékek (népzene, hangszeroktatás, zenekar, egyházzene, zeneinformatika stb.)? Amikor én ide kerültem a Szegedre, Pécsen a tanárképző főiskolán működött szimfonikus zenekar, amit éppen egy egykori békéstarhosi diák vezetett. A pécsieknél volt egy nagyon jó színvonalú zenekar. Nekem példa is volt ez a zenekar, mert ilyen másutt nem nagyon volt. Egerben is volt ugyan, de az nem működött folyamatosan, csak időnként. Itt, amikor én elkezdtem a főiskolai zenekar vezetését, akkor nagyon sok plusz munkával tudtam fenntartani hosszabb időn keresztül, és a zenekar tíz évvel ezelőtt szűnt meg. Nyugdíjas koromban, mint óraadó tanár is csináltam egy darabig. Miután megszüntették a zongorán kívüli kötelező hangszer választását, már nem lehetett színvonalas zenekart működtetni. Előfordult, hogy aki Bach szólószonátát tudott 54 Béres Károly Mezősason született szeptember 23-án. Általános iskolai tanulmányait Cegléden kezdte, majd 7. osztálytól a Gulyás György által megálmodott, kiharcolt, létrehozott és vezetett Békéstarhosi zenei intézményben folytatta, itt érettségizett 1954-ben. Ezután a Szegedi Tanárképző Főiskola hallgatója volt, ahol 1957-ben ének-zene-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Cegléden a Táncsics Mihály Általános Iskola zenei tagozatának énektanára és gyermekkórusának karnagya lett ben felkérték az Erkel Ferenc Zeneiskola vezetésével, melynek 38 évig ( ), nyugdíjba vonulásáig igazgatója volt. Igazgatói teendői mellett másfél évig a Vasutas Énekkart, öt évig a Városi Vegyeskart vezette. Majd megalapította a Városi Pedagógus Énekkart, melynek ig volt a karnagya ig a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium óraadó énektanára és Leánykarának vezetője is volt.

155 155 játszani hegedűn, mégis a zongorán kellett gyakorolnia a kezdőknek előírt zongoradarabokat. Még a szobák falán keresztül is lehetett hallani, hogy a kiváló hegedűs hallgatóm hogyan játszotta a Cickom gyermekdal zongorára írt kétszólamú változatát. A jelenlegi tanszékvezető Maczelka Noémi, aki az én közreműködésemmel került ide, éppen a mellettem lévő szobában tanította a zongorát. Azért visszaemlékezve mégis zongorából voltak a legkiválóbb tanáraink. Pl. Noémin kívül Szabó Orsolya, Mészáros Emma, aki itt kezdte a zongoratanítást, amikor elvégezte a Zeneakadémiát és innen is ment nyugdíjba. Nagyon kevés ember volt ilyen. A népzenén belül a citeraoktatás speciális volt, de azt is csak fakultatív lehetett tanítani. A Nyíregyházi főiskolán népzene szak is indult, tehát inkább ezt lehet említeni speciális oktatásnak. Ott adtak az országban először népzene szakos diplomát a Zeneakadémián kívül. A többi főiskolán máig sem adnak népzene szakos diplomát, de a citerázás ott sem volt kötelező. A mi főiskolánkon tanítottunk népdalokat és népdalelemzést, de népzene tantárgyat csak 1965 előtt tanított Szeghy Endre után a tantárgyfelosztások módosítása következményeként a népzene tanítása megszűnt. A Tanárképző Főiskolán fakultatív hangszeroktatás volt, csak a zongoratanulás volt kötelező körül úgynevezett modernizálás jött közbe. Korszerűsíteni akarták a zeneoktatást. Az én véleményem az, hogy ez a változtatás nem tett jót a főiskolai képzésnek, mert pl. a zeneelmélet oktatásánál visszatértek Kesztler Lőrinc összhangzattan könyvének tanításához, ami mégsem volt korszerű. A zeneelmélet tanítása megrekedt a Kesztler Lőrinc összhangzattan könyvének tanításánál, a mintapéldák zongorázásánál, azt is csak C-dúrban és c-mollban. A zongoratanulást pl. fakultatívvá akarták változtatni azzal az indokkal, hogy az általános iskolák 90%-ban nincs zongora. K/5. Milyen sikereket értek el a tanárok? Hány minősített, ill. művészeti díjjal kitüntetett oktató tanított és tanít az adott tanszéken? Avasi Béla volt Szegeden a népzene tudósa, hiszen mielőtt Szegedre jött volna, a Zeneakadémiát zeneszerzés szakon Farkas Ferenc tanítványaként kezdte, majd zenetudományi és népzene szakon folytatta Kodály és Bárdos növendékeként tól 1961-ig a Néprajzi Múzeumban dolgozott népzenekutatóként Gábor Éva, Lajtha László, Rajeczky Benjámin és Vargyas Lajos munkatársaként. Neki volt népzene gyűjtési tapasztalata is. Ezenkívül azokat a kollégákat emelném ki, akik később kerültek ide. Volt tanítványaink közül pl. Ordasi Péter és Vass Irén, akik szakmailag komoly tartalékkal rendelkeztek. Vass Irén a tanításmódszertan területén volt kiemelkedő, Garamszegi József nyugdíjba kerülése után. Garamszegi Jóska bácsi mindenre kiterjedő igazi pedagógus volt. Én pl. tőle tanultam metodikát. Garamszegi József Kiskunfélegyházán tanult a tanítóképzőben, majd az Apponyi kollégiumot is elvégezte. Ő a metodikát nagyon precízen tanította középiskolás szinten. Vass Irén viszont egyetemi szinten is tudta tanítani, őt még Japánba is hívták a Kodály módszert megismertetni. Az oktatók minősítését tekintve voltak konfliktusok. Erről nem szeretnék sokat beszélni, de pl. volt egy oktató, aki nyíltan hangoztatta, hogy az egész tanárképző főiskolán egyedül ő érdemli meg a főiskolai tanári kinevezést. Hegedűs András, az

156 156 akkori főigazgató 1974-ben behívatott, - én nem tudtam, miért és ekkor megbízott tanszékvezetőnek nevezett ki. Frank Oszkárt akarták egyébként megválasztani, hiszen a szakmai rangja jóval nagyobb volt nálam, de ő a kollegáival való konfliktus elkerülése miatt nem vállalta el. K/6. Hogyan becsülték meg a hallgatók a tanárokat és hogyan a tanárok a kollégákat? A hallgatók nagyon szerették pl. Kardos Pált. Én még nem voltam tanár, de bejártam az ő előadásaira, amit a Népművelési Intézet szervezett. Ő ott rendszeresen tartott előadást, ill. tanfolyamokat. Azok engem nagyon érdekeltek, ezért én azokon az előadásokon mindig ott voltam. Általában a kórusnevelésről és kórushangzásról beszélt, meg is jelent egy ilyen című könyve. Később az előadások előkészületében én is segítettem, amikor a hangközök akusztikus és temperált hangzásának különbségét hegedűn is bemutattuk. Pl. a szintonikus komma (didimoszi, didümoszi komma) fogalmát is itt tanultam. Kardos Pál zongoraművész barátjával Bódás Péterrel áthangoltak, kipreparáltak egy harmóniumot, melyen csak C-dúrban lehetett akusztikusan tisztán játszani. A hegedűn is tehát be kellett mutatnom a kis egész és nagy egész hangtávolság közötti hallható különbséget. Ilyet nem csináltak sehol. Ebbe a kísérletezésbe a hallgatók már nem kapcsolódtak be. Szabó Orsi is tartott pl. Chopin zongoraművek elemzéséről szóló előadásokat, de azt mi nem értettük. Frank Oszkár előadásait viszont nagyon jól tudtuk követni. Már akkor is tanulmányai, füzetei jelentek meg. K/7. Milyen jegyzeteket és tankönyveket használtak az egyes tárgyak oktatásánál? Avasi Béla, Frank Oszkár és Kardos Pál voltak a jegyzetgyártók. Tanárságom idején szinte végig az ő jegyzeteiket tanítottuk. Ők abban a szerencsés helyzetben lehettek, hogy a saját tudásukat adhatták át hallgatóiknak akár jegyzeteiken keresztül is. Zenetörténetből azonban Kelemen Imre jegyzeteit használtuk. Én annak örülök, hogy még ma is annyian keresnek meg népzenei kérdésekkel, hogy szinte iskolán kívül tanítok. K/8. Az ország ének-zene tanszékei milyen kapcsolatokat ápoltak egymással? Rendszeres országos szakbizottsági ülések voltak általában havonta egyszer, ha a szakbizottság vezetője is szükségesnek tartotta. Sokszor akkor is üléseztünk, ha nem adódtak problémák, valamit mindig megtárgyaltunk. Én 16 éven keresztül jártam ilyen ülésekre, amíg tanszékvezető voltam. K/9. Milyen eredményei lettek a zenei műhelyek létrejöttének? Zenei műhely elsősorban a tanárok összefogásából jött létre, szinte havonta volt koncertünk pl. október 1-jén, a zene világnapján, november 7-én - Avasi Béla erre az alkalomra még egy Lenin Kantátát is írt énekkarra, zenekarra és tenor szólistára. Bárdi Sándor úgynevezett kisoperákat rendezett. Ő nemcsak felkutatta az általában egyfelvonásos operák kottáit, hanem azokat magyar nyelvre is lefordította. Az országban egyedülálló volt az ő tevékenysége. Egy alkalommal az országos Ki mit tud -ra is benevezte a főiskola hallgatóit és első helyezést értek el.

157 Interjú dr. hab. Maczelka Noémi DLA tanszékvezető főiskolai tanárral, az SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék tanszékvezetőjével Az interjú készítésének helye: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék, 6725 Szeged, Hattyas u. 10. II. épület, 13. szoba, Levélcím: 6701 Szeged, Pf Időpontja: június 8. kedd 13 óra Az interjú készítője: Varjasi Gyula főiskolai adjunktus (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola PhD hallgatója) Az interjú alanya: Dr. Maczelka Noémi DLA tanszékvezető (1999-) főiskolai tanár Születési éve: 1954 K/1. Mikor és hogyan került az ének-zene tanszékre? Milyen pedagógiai élményei voltak a zeneoktatással kapcsolatban? szeptember 15-én jöttem a tanszékre Szabó Orsolya zongoraművész helyére, mert ő Kecskemétre ment tanítani. Először egy éves szerződéssel kerültem ide, majd utána neveztek ki tanársegédnek. Akkor Monoki Lajos volt a tanszékvezető. Mielőtt ide kerültem, a zeneművészeti szakközépiskolában tanítottam és a Zeneművészeti Főiskolán, felsőfokon. Új tanárként a legnehezebb feladat a beilleszkedés volt. Ezen a tanszéken újfajta tanítási szisztémát kellett alkalmazni. A konzervatóriumban nyílván némiképp más volt. Számomra újdonság volt, hogy el kellett járnom, látogatni a hallgatók énekórai tanításait, és értékelni kellett azokat. Egy darabig ez egy kicsit idegen volt, de aztán igyekeztem ennek a feladatnak is eleget tenni. Emlékeim szerint elég jó légkör volt a tanszéken akkor, amikor itt elkezdtem tanítani. (Bízom benne, hogy most is jó légkör van, én úgy érzem.) K/2. Milyen tanítási feladatai voltak? Elsősorban zongorát tanítottam, néha kellett partitúraolvasást is, és a legnagyobb feladatom volt az I. számú nőikar kísérete, melyet akkor Mihálka György vezetett. Abban az időben sokat mentünk külföldre, ami akkor még nagy szó volt, hiszen nem lehetett korlátlanul utazni. A gyerekeknek is nagyon fontos volt, hogy világot lássanak. Ezek nagyon érdekes utak voltak, sokat tanult mindenki, mi tanárok is. Én alig voltam idősebb a hallgatóknál, így tegeződtünk, jól éreztük magunkat. Sok érdekes élménnyel gazdagodtunk ezeken a külföldi szerepléseken. Legtöbbször versenyekre mentünk, és beiktattunk pár koncertet is. Voltunk pl. Jugoszláviában (Szlovéniában), Németországban többször, Belgiumban Neerpeltben, Olaszország déli részén három hétig. Ott a tengerpart közelében három hetes zenei táborban vettünk részt. Napközben persze fürödtünk is. A szállásunk egy kolostorban volt, ahol egyszemélyes cellákban aludtunk. Jól emlékszem, hogy a gyerekek elkezdték hurcolni az ágyakat, mert nem akartak egyedül lenni egy szobában. (Németországban pedig olyan is előfordult, hogy egy teremben több napon keresztül 40-en aludtunk. Az bizony kellemetlen volt.) A három hetes olasz zenei táborban megtanultuk Bartolucci egyik miséjét, aki a Sixtus-

158 158 kápolna (Capella Musicale Pontificia Sistina) karnagya volt. Az ő miséjét mutattuk be ott több városban is. K/3. Milyen periódusok voltak az ének-zene tanszék történetében? Milyen oktatási koncepciók érvényesültek az egyes periódusokban? Arra emlékszem, hogy mindig volt valamilyen kisebb változtatás. A legnagyobb változás akkor volt, amikor 1985 környékén elindult a karvezetés szak. Apróbb tantárgyi módosítások is követték egymást. Nagyobb szerkezeti váltásra azonban nem emlékszem. Nem gondolom, hogy lett volna nagyobb strukturális váltás. Ez csak akkor következett be, amikor áttértünk a kreditrendszerre. A legnagyobb változás a bachelor és a master képzés bevezetésével következett be. K/4. Mi változott meg a különböző tanszékvezetők irányítása alatt? Nem emlékszem arra, hogy lényeges dolgok megváltoztak volna. Monoki Lajos tanszékvezetősége alatt volt néhány konfliktus. Ő inkább politikai erényei miatt lett kinevezve, nem a szakmai felkészültsége volt a döntő. A konfliktusok főleg ebből adódhattak. Szakmai és politikai jellegű nézeteltérések is előfordultak az ő vezetése alatt, bár személy szerint nekem nem volt semmi összetűzésem vele. Ez az intézmény nem volt túlságosan átpolitizált, de a Zeneművészeti Főiskolán még kevésbé volt érezhető a politikai befolyásolás. A tanszékünk légköre azonban Monoki Lajos vezetése alatt is jónak volt mondható. Aztán Bárdi Sándor következett, őt mindenki szerette, mindenki sokkal jobban elfogadta, mert szakmailag sokkal többet tudott felmutatni. Bárdi Sándornak az élete volt a tanszék, ő ezért élt. Peches volt, mert egy évvel később terjesztették fel főiskolai tanári kinevezését, mint ahogy megkaphatta volna. Pl. a rajz tanszéken Papp Györgynek ilyen szempontból szerencséje volt, mert ő egy évvel korábban megkapta a főiskolai tanári kinevezést PhD megszerzése nélkül is. Bárdi Sándor felterjesztését egy évvel később már a miniszter elutasította, mert a rendelet attól az évtől kezdve csak a doktori cím megszerzésével tette lehetővé az ehhez hasonló felterjesztéseket. Sándornak ez nagyon rosszul esett, és a főiskola vezetésére volt megsértődve, mert egy, illetve két évvel korábban is felterjeszthették volna. A művészképzésben csak később indult el a doktori képzés. K/5. Milyen szakpárosítások voltak a tanárképző főiskolán amióta elkezdte a tanítást az ének-zene tanszéken? 1982-ben, amikor ideérkeztem, úgy emlékszem, hogy csak magyar-ének, történelem-ének, matematika-ének és talán orosz-ének párosítás volt. Akkor nagyon könnyű volt órarendet készíteni, mert figyelembe tudták venni a másik szak órabeosztásait és így nem voltak ütközések. A felvételiző hallgatók létszáma azonban évről évre csökkent, ezért amikor én lettem a tanszékvezető, első dolgom volt, hogy a szakpárosításokat kiterjesszem minél több tárgyra, és így a felvételizők számának a csökkenését megállítsam. Ezek után a szakpárosítások lehetősége egyre több lett, majdnem az összes szak párosítása lehetségessé vált. Ez a koncepció működött is egy darabig, de az óraütközéseket egyre nehezebb volt kikerülni. Most a változások miatt egyszakos képzést folytatunk minor szakkal. A mesterképzésben úgy néz ki, hogy visszajött a kétszakos képzés.

159 159 K/6. Milyen oktatási specialitások léteztek itt a tanszéken? Elsősorban Bárdi Sándornak a Kisoperája. Most ezt Szabady Józsefné eleveníti fel sok év után. Monoki Lajos iskolai zenekart vezetett, ami nem volt általános, nagyon jól működött. Nagyon szépek és hangulatosak voltak azok a ballagások, amikor ez a zenekar ott muzsikált. Volt egy olyan rövid periódus, amikor szakirányok működtek. Erős Istvánné akkor dolgozott ki egy kiváló szolfézs szakirányos programot, amely betétlapos képzésként is működött. Manapság a Szabady Józsefné által kidolgozott színpadi betétlapos képzés az olyan képzés, amely csak a szegedi énektanárképzés specialitása. K/7. Milyen jegyzeteket használtak Szegeden az énektanításban? Az oktatók milyen minősítéssel taníthattak? Milyen diplomával rendelkeztek? Milyen díjakat, kitüntetéseket kaptak? Avasi Béla jegyzetét: Zeneelmélet I., Frank Oszkár jegyzeteit, Kardos Pál könyvét, Mihálka György kórustörténeti jegyzetét. Rezessy partitúraolvasás jegyzetét és Heintz Fülöp zongorajegyzetét is használták, aki ben volt tanszékvezető, és ebben az időben. Dombi Józsefné kapott Felsőoktatásért emlékérmet, Bárdi Sándor Szegedért emlékérmet, de csak miután nyugdíjba ment. Szabadyné és Dombiné kandidátusi címet nyert el, Avasi Béla is kandidátus volt. A tanszék tanárai is jelen voltak az ő kandidátusi védésén. Mihálka György néprajzból doktorált. Kardos Pál Liszt díjat kapott, Rozgonyi Éva is kapott Liszt díjat. Jancsovics Antal is Liszt díjas tanárunk volt. Címzetes főiskolai tanári címet kapott, mert neki nem volt doktorátusa. Németh József Liszt díjas, Érdemes művész. Doktori címet kaptak: Maczelka Noémi DLA, Csanádi László DLA, Ordasi Péter DLA, Kovács Gábor PhD. Nemzetközi díjakat nyertek: Mihálka György kórusversenyen, Ordasi Péter kórusversenyen, Kovács Gábor kórusversenyen, Varjasi Gyula kórusversenyen, Maczelka Noémi zongoraversenyen, Dombi Józsefné zongoraversenyen. Artisjus díjat kaptam én és Dombi Józsefné (A Szerzői Jogvédő Hivatal díja a mai magyar művek előadásáért.). Kaposvárott, a Zenetanárok kamarazene-fesztiválján 2-szer kaptunk Művészeti díjat. Casale Monferratoban (Olaszország) kétzongorás versenyen első díjat kaptunk, szólóban pedig különdíjat kaptam ban megkaptam a Csongrád Megyei Tanács alkotói díját, ugyanabban az évben Miniszteri dicséretet (A Közoktatási Miniszter díja pedagógiai munkáért) ben Pro Iuventute díjat, 2007-ben Szeged város kultúrájáért aranygyűrűt kaptam. A kitüntetések Márton Editnél 55 fel vannak írva. A 821-es teremben a tanszék díjainak nagyobb része megtalálható. Kettő a 800-as teremben van. Lehet, hogy Kreuter Vilmosné otthon őrzi a vegyeskar akkori kitüntetéseit. Az énekkarral ők is sokat utaztak Olaszországba, Ausztriába, Finnországba, Spanyolországba. K/8. Milyen volt az ének-zene tanszék oktatáshoz szükséges felszereltsége? 55 Márton Gáborné, személyügyi előadó

160 160 A zongorákat örököltük a 20-as 30-as évekből, a zongorák régiek voltak, de a pianínók viszonylag újak. Könnyű volt venni a keletnémetektől és a csehektől, így voltak hangszereink. A 80-as években vettük a Yamaha zongorát. Ez sokáig a legjobb zongora volt, majd 20 évig nem vettünk semmilyen zongorát. Most vettünk kettőt. Az oktatáshoz szükséges hangszeres felszereltség átlagos volt. Pályáztunk is hangszerek beszerzésére, FEFA pályázaton sikerült két elektromos pedálos orgonát beszerezni. A többi hangszert mind a főiskola vette. Én nem tudok más nyertes pályázatról, az volt a legnagyobb. Az oktatási termek a régi helyen (Szent Ferenc utca) is lefalazott kisebb termek voltak, de a magasságuk megfelelő volt. Amikor átkerültünk ide, az új helyünkre, a kisebb termekre azt mondtuk, hogy ezek ürgelyukak, és tanításra nem a legmegfelelőbbek. A magánének oktatásra is nagyon picik ezek a termek. Jobb lenne levegős, tágas, nagyobb terem. Ezért szerettem volna, hogy a Bartók Béla Művelődési Ház megszűnése után, azt az épületet az Ének-zene tanszék megkapja. Többször beszéltem a dékánnal ez ügyben, de nem találtam meghallgatásra. Mi tudtuk volna azt használni felújítás nélkül is, mert nem túl régen volt felújítva. A koncertterem nem csak az ének-zene tanszéké lehetett volna, hanem az egész főiskoláé. Most ezt az épületet senki nem használja. Próbálok mindent megmozgatni, de eddig még nem jártam eredménnyel. A tanszékünknek nagyon nagy kotta, lemez és CD gyűjteménye van, de miután beolvadtunk a Szegedi Tudományegyetembe, a könyvtár is közös lett, így egy kicsit nehezebb hozzáférni a kottákhoz és a hangfelvételekhez. Szerintem ennek ellenére az oktatáshoz szükséges feltételek megvannak. Ma, az internet használata korában már minden oktató használhat számítógépet, video-kivetítőt. Akinek még nincs laptopja, igényelhet. Az talán még nincs megoldva, hogy legyen valaki, aki beszereli a készülékeket és folyamatosan karbantartja. Minden oktatási termet föl lehetne szerelni kivetítővel, hangfalakkal, stb. pl. a 800-as teremben van egy mini hifi, de egy éve nincs beszerelve. K/9. Működtek-e zenei műhelyek a tanszéken, és volt-e eredménye ezeknek a műhelyeknek? A tanárok összefogásával gyakran tartunk koncerteket. Dombi Erzsivel négykezes koncerteket is tartunk. A zenekar, az énekkarok is mind zenei műhelynek tekinthetők. Több évig működött a hallgatókból szerveződő fúvósötös Soczó Gabinak köszönhetően, volt egy 4 tagú fagott együttes is. Egy darabig működött egy fuvola együttes is Pribelszky Dórának köszönhetően. Hat-nyolc fuvolista játszott egyszerre. Kreuter Ilona karvezető idejében működött egy gregorián együttes és egy 5 tagú furulya együttes is. K/10. A digitális és esetleg távoktatási rendszert milyen mértékben vezették be az oktatásban? A termeket folyamatosan felszereljük kivetítővel. Minden oktatónak rendelkezésére áll számítógép és internethasználat, amely az oktatást szolgálja. A zenei informatika tárgy bevezetése nagyon fontos volt, a most végzett hallgatók portfólióiban is kifejezésre jutott e tantárgy bevezetésének hasznossága. A levelezős hallgatók, de a nappalis hallgatók és az oktatók információ cseréjében, és az oktatás kiegészítéseként is

161 161 egyre gyakrabban használjuk az internetet ( , Skype, Lyern, Coospace, stb.). Elindítottuk a zenei informatikai szakirányt is, ahol a hallgatók megismerik a Finale, Sound Forge, Cubase stb. programok használatát. Ezeket az általános iskolai tanításban is hasznosíthatják. Tananyag fejlesztési feladataink közt is szerepelnek ezek az új oktatási területek. A Skype és a CoosPace használatát a távoktatásra is fel lehet használni pl. a szolfézsoktatásnál, hangszeroktatásban, énektanításban. A hallgató elénekli a kapott feladatot és a tanár rögtön tudja korrigálni. Fejlődés ezekkel a módszerekkel csak akkor érhető el, ha a programok hibátlanok, és a használóik is kiválóan értenek a programokhoz. A Skype azért is praktikus, mert az oktatónak nem kell hosszú felkészülés. Az előre elkészített, kivetített előadások előkészületéhez sok időre van szükség. Már az is hosszú időbe telt, hogy a hallgatóink felvételre énekelték az oktatott dalokat. Kovács Gábor kollégánk a dalok kottaképét megszerkesztette a Finale kottaíró programmal, hogy egységes legyen a hallgatóknak összeállított jegyzet, de ez is rengeteg munka volt. K/11. Milyen rendezvényeket, versenyeket szerveznek a tanszéken? A mi tanszékünk nagyon elöl jár a rendezvények és versenyek szervezésében. TDK versenyeket minden évben szervezünk, országos versenyeket is rendeztünk. A többi Tanárképző Főiskola nem nagyon szervezett országos versenyeket. Régen még voltak Főiskolai Zenei Napok, mindig más-más főiskolán rendezték meg. Emlékszem, hogy 1984-ben Monoki Lajos tanszékvezető tavasszal engem küldött Kecskemétre, hogy én legyek a kísérő tanár. Erre a rendezvényre elment az énekkar, és több hangszeres hallgató is. Egyfajta zenei találkozó volt, nem emlékszem, hogy díjazták volna a hallgatókat. Ez a rendezvény egy vagy kétévente volt, de idővel abbamaradt. Bárdi Sándorral mi kezdtünk el versenyeket rendezni: először Bartók versenyt, amivel nagyon sokat dolgoztunk, és nagyon jó zongoristák vettek részt rajta. Azután volt Mozart verseny, melyen énekesek és zongoristák indultak, ill. dolgozatírással is be lehetett nevezni. A Mozart bicentenáriumra is sokan írtak dolgozatot. Úgy emlékszem, hogy kétszer szerveztünk karvezetőversenyt, egyik volt a Bárdos karvezetőverseny. A legnagyobb, amit szerveztünk, az az országos TDK volt 2005-ben. Nagy munka volt nagyon sok adminisztrációval. A versenyek szervezését anyagilag a főiskola, és pályázatok elnyerésével Szeged város is támogatta től minden évben tudományos konferenciát tartunk. Ez a kezdeményezés Dombi Erzsi nevéhez fűződik. A konferenciák anyagának megjelentetéséhez az idei év kivételével minden évben nyertünk pénzt pályázatokon. Legtöbbször a Szegedért Alapítvány támogatott bennünket. K/12. Milyen kapcsolatot ápoltak egymással az ország ének-zene tanszékei? Régebben nagyon sokat utaztak a tanszékvezetők. Nyíregyházával, Egerrel szoros kapcsolatot ápolt a szegedi tanárképző ének-zene tanszéke is. Időnként most is találkozunk. A legutóbbi megbeszélések akkor voltak Budapesten, amikor előkészítettük a Bachelor és a Master képzésre való áttérést. Egyszer Nyíregyházán is összejöttünk. Régen voltak úgynevezett szakkollégiumok, ez azt jelentette, hogy minden zenei tárgynak volt egy szakkollégiuma és a tantárgyak követelményeit mindig

162 162 összehangolták. Tehát volt egy ilyen műhelymunka-szerű dolog, ami nagyon hasznos volt. Ez sajnos mára már megszűnt. Most nem tapasztalok ilyen együttműködést. K/13. Milyen külföldi kapcsolatai voltak a tanszéknek? Régen Nyitrával volt nagyon jó kapcsolatunk, többre nem emlékszem. Mihálka Györgynek voltak nyugatnémet kapcsolatai, Kreuter Ilonának olaszországi. Onnan egy felnőtt kórus jött Szegedre hangversenyt adni. Ez a kapcsolat Csanádi Lászlónak köszönhető elsősorban, mert ő közel tíz évet töltött Olaszországban. Ő nagyon segítőkész volt az ilyen együttműködések létrehozásában, ápolásában. Ezek a kapcsolatok mind egyes személyekhez kötődtek. Az intézményes külföldi kapcsolatok akkor kezdődtek, amikor tanszékvezető lettem. Már Bárdi Sándor vezetése alatt is próbálkoztam kapcsolatokat építeni, de őt ez akkor nem érdekelte, nem volt fogadóképes rá. Amikor lehetőséget kaptam, először Krems-szel kötöttünk Erasmusszerződést. Ez szerencsés kezdetnek bizonyult, mert az ottani professzor, Wolfgang Zawichowski olyan készséges volt, hogy miután meghívtuk, rögtön viszonozta a meghívást. Ezután a kapcsolatok egyre terebélyesedtek. Egyszer elmentem Budapestre egy norvég partnerkereső konferenciára, és ott lehetőség nyílt két vagy három intézménnyel is felvenni a kapcsolatot. Mi is mentünk, ők is jöttek hozzánk. Így alakult a finnországi kapcsolat is. Később is voltam ilyen szemináriumon, és meg is hívtak egykét helyre. Egyik kapcsolat hozta a másikat, és ahogy ezeket építgettem, egyre több külföldi zenetanárt ismertem meg, és én is összehoztam a külföldi embereket egymással is. Nagyon élveztem ezt a munkát, mert nekik is hasznuk lett abból, amit én már felépítettem. Pl. a törököket összehoztam Olaszországgal (Campobasso-val), nagyon boldogok voltak. Látom, hogy így, személyes kapcsolatokon keresztül lehet a külföldi zenetanítást megismerni. A szlovák és a cseh kapcsolat Dombi Erzsébeten keresztül jött létre. Ő volt Nyitrán, először Csehi Ágotával találkozott, aztán részt vettek egy CEEPUS program kivitelezésében, majd részt vettünk egy Visegrád programban és így épülgettek tovább, egyik hozta a másikat. Ma már 20 külföldi zenei intézménnyel van kapcsolatunk. Az ERASMUS kapcsolatokon keresztül az egész karon a mi tanszékünkre jönnek a legtöbben külföldi tanárok és hallgatók. Erre nem számítottam. Nálunk minden félévben három-négy külföldi hallgató folytat tanulmányokat. K/14. Szervez-e a tanszék konferenciákat vagy nemzetközi konferenciát? A konferenciák szervezése Dombi Erzsébet ötlete volt, és én ezt nagyon támogattam. Először nem nagyon jelentkeztek erre kollégák, talán kicsit lekezelték ezt a kezdeményezést, de miután látták, hogy milyen szakmai hírrel társul, elfogadták. Most már minden kolléga szeret szerepelni és előadni ezeken a konferenciákon, és mindenki komolyan veszi. Amikor elérkezett az akkreditáció ideje, akkor már a kollégáknak elég sok könyve és cikke jelent meg. Ez akkor nagyon fontos dolog volt, az akkreditációs bizottság ki is emelte. Szinte egyedülálló volt ez a fajta munka az ország ének-zene tanszékei között. Ezek a dokumentációk hasznosak az egyes tanárok számára is. Tisztelet illeti Dombi tanárnőt, hogy ezt elkezdte és felvállalta. Most már együtt folytatjuk. Ebben az évben megpályáztunk egy Erkel konferenciát, és a Balassi intézet pályázatán nyertünk. Novemberben így megtartjuk az Erkel konferenciát is, amit

163 163 Asztalos Bence fog szervezni. Február óta ő már megírt négy pályázatot, ebből egy már nyert és egy nemzetközi pályázat várólistán van. Elkészítettünk egy úgynevezett Erasmus intenzív pályázatot, amit várólistára tettek, de részt veszünk egy másik intenzív programban is. K/15. A bolognai rendszer bevezetése után milyen szakirányok indultak? Milyen szerepe volt a tanszéknek a szakirányok indításában? A zenei informatikusképzést akartuk először bevezetni. Az egriekkel együtt mi ezt nagyon pártoltuk, de a minisztérium nem könnyen engedélyezte. A másik szakirány a könyvtáros informatikus, amiért szintén az egriekkel együtt lobbiztunk. Ezt a két szakirányt azzal a megfogalmazással engedélyezték, hogy nem ad újabb szakképesítést. Pedig ez adja igazából az új szakképesítést. Az egyházzene és a karvezetés szakirányt engedélyezték úgy, mint ami új szakképesítést is ad. Egyházzenét viszont tanítanak a teológiai főiskolán is. Ha túl sok szakirányt indítanánk, akkor túl kevés hallgató jutna egy-egy képzésbe. Ezért most egyházzenei szakirányú képzést nem indítunk. Az előbbi három úgy gondolom, beválik. K/16. Az új típusú MA képzésben milyen egyedi jellemzőket lehet fellelni? Ennek is van egy központi magja, amit az összes ének-zene tanszék közösen dolgozott ki. Tehát a kerete egyforma, ami csak nálunk van, az az úgynevezett mesterkurzus, amit bevettünk a tantervbe, mert úgy gondoljuk, hogy értékelni kell, ha a hallgatók elvégeznek valamit, valamiben szakmailag elmélyülnek. Így ezért kreditpontot is kaphatnak. Egy másik, talán egyedi kezdeményezés, hogy a hallgatókat elvisszük a kortárszenei rendezvényekre. A kortárszenei napokat Szeged minden évben megrendezi, és így a rendezvények sikeréhez és látogatottságához a mi tanszékünk is hozzájárul. Ez jó a városnak is, de jó a hallgatóinknak is, akik nálunk végzik a mester szakot. Kovács Gábor kollégánk, aki Angliában szerzett PhD címet a régi tánckutatásból, régizene és historikus tánc kurzusokat is tart. Varjasi Gyula kolléga, aki 1989 óta a szegedi székesegyház karnagya is, egyházzenei kurzusokat tartott.

164 Interjú Németh Olivérnével (Fekete Amália), a Szegedi Pedagógiai Főiskola Ének Tanszék egykori tanárával Készítésének helye: Szeged Kálvária sgt. 43. Időpontja: május 15. Készítője: Varjasi Gyula főiskolai adjunktus (az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola PhD hallgatója) Az interjú alanya: Németh Olivérné Fekete Amália Születési éve: 1929 K/1. Hol lakott gyermekkorában, hol végezte tanulmányait? Kislány korom óta itt lakom Szegeden. Ferencszállási születésű vagyok, de a szüleim beadtak a tanító javaslatára a Magyar Királyi Állami III. kerületi leány polgári iskolába. Akkor Margit utcának nevezték, most Gutenberg utca. Igyekeztem olyan eredménnyel tanulni, hogy ne hiába taníttassanak a szüleim, mert a szüleim paraszt emberek voltak, nagyon nehéz volt a munka és a megélhetés. Ennek ellenére engem albérletbe adtak be, de nem pénzben, hanem természetben fizettek az albérletért (zsír, liszt, búza, kukorica, tyúk, malac, tej, tojás, vagy tojással sütött sütemény). Tehát így kezdtem én az iskoláimat. Igyekeztem jól tanulni, sajnos nem vastag betűs voltam, de dőlt betűs tanuló voltam az év végi évkönyvben. Ez 1941-ben kezdődött, de 1944-ben a háború miatt megszakadt és akkor két iskola tanulóit gyűjtötték össze, akik itt maradtak Szegeden, hogy még a polgárit, akik akarják, tegyék le a négy osztályt, mert akkor a polgári iskola négy osztályos volt. A mai jogi kar épületébe gyűjtöttek össze bennünket. Ott tanítottak minket, és ott vizsgáztunk le negyedik polgáriból. Ezután fölvételiztem tanítóképzőbe a Szegény Iskolanővérekhez, ahol apácák tanítottak. Gonzága nővér volt az énektanár. Ő felfedezte a tehetségemet és igen sokszor szerepeltetett engem. Az alsóvárosi templomban is énekeltem szólót, Szent Ferenc himnuszának a szólóját, Gonzága nővér kérte, hogy hozzak egy nyers tojást és hátra kellett menni az orgona mögé és ott nyersen megenni, hogy fényesebbé tegye a hangomat. Abban az időben tandíjat kellett fizetni, de igyekeztem jól tanulni, mert a vastag és a dőlt betűsöknek nem kellett tandíjat fizetni. Itt is csak dőlt betűs tanuló voltam, mert a matematika nem volt az erősségem. Csodálkoztak is, amikor államosítottak bennünket, mert a zeneelmélet az kitűnő volt, de a matematika nem. Azért egészen más a matematika és a zeneelmélet. Emlékszem, hogy a fiú tanítóképzővel együtt előadtuk Kodály Székelyfonó című darabját. Ebben a műben is énekeltettek velem szólót. Az operettszerű Tatárjárás című műben is énekeltem szólóban a Juliska dalát ban államosítottak bennünket, akkor Adalberta volt az igazgató, miután államosították az iskolát, akkor dr. Fodor János lett az igazgató. Később a Radnóti Gimnáziumban tanított franciát és magyart. Úgy tudom, hogy még él. Az államosítás után az ő felesége a mi osztályfőnökünk lett. Magyarból ő érettségiztetett bennünket. K/2. Ugyanott maradt az iskola az államosítás után? Ugyanott maradt az iskola és az államosítással líceumi érettségit kellett tennünk, és azok, akik ötödévesek voltak, még letehették a tanítóképzői szakvizsgát, tehát a

165 165 tanítói oklevelet megkapták az eggyel fölöttünk járók, mi már nem mehettünk tovább ötödikbe, mi csak líceumi érettségit kaptunk. A líceumi érettségi megszerzése után 1949-ben én úgy gondoltam, hogy főiskolára megyek, mert az énekléshez megvolt az adottságom. Magyar nyelv és irodalom ének-zene szakot kezdtem tanulni. Nem is kellett különösebben felvételizni akkor, legalább is nem emlékszem, hogy felvételiztem volna. A főiskola akkor két éves volt, de úgy két év, hogy a harmadik év volt a gyakornoki év. Már tanítóképzős koromban én a Konzervatóriumban tanultam énekelni. Ocskainé tanított énekelni, aki egy idős énektanár volt. Pár hónapig tanított csak, aztán jött Réti Anna, aztán Szatmári Margit, Szatmári Géza bácsi felesége, de Szatmári Géza is tanított engem zeneelméletre és zenetörténetre. Mivel a magánéneket emelt óraszámban tanultam, hangversenyeken is fel kellett lépni a nagy teremben. Akkor még nem a mai Fricsay koncertterem volt, csak egy nagy terem. Először népdalokat kíséret nélkül énekeltem hangversenyeken, később Kodály feldolgozásában énekeltem az A csitári hegyek alatt és a Rossz feleség műveket is. A kísérőm és korrepetitorom Papp Románné volt. Papp Román hárfaművész, a felesége pedig zongoratanár volt. A hangversenyen mindig a saját korrepetitorunk kísért. A második félévben már az akadémiai tagozatra vettek fel, ahol már műdalokat tanultam. Schubert dalokkal kezdtünk, majd áriákat is tanultam Szatmári Margit operaénekesnél. Nagyon precízen, nagyon jó módszerrel tanított engem. Rendkívül sokat adott a szöveg kiejtésének pontosságára. A hangnak is szépnek kellett lenni, de a szöveget mindenképpen érteni kellett. Akkor Kollár Pálné volt az igazgató. Egy idősebb tanár, aki Budapestről jött le és meghallgatott engem és a hangszínemre azt mondta, hogy ifjú Gáti Anna, és olyan a hangom, hogy érdemes volna elvégezni a Zeneakadémiát Budapesten. Később Szőnyi Erzsébet is meghallgatott, és ő is mindenképen rá akart venni, hogy jelentkezzek a Zeneakadémiára. Akkor én főleg Puccini és Verdi operák áriáit énekeltem. Én lírai szoprán voltam, Wágnereket nem énekeltem. Néha, amikor a téma úgy kívánta, kellett a drámaiság is, mert az érzést ki kell fejezni hanggal is. K/3. A Pedagógiai Főiskolával párhuzamosan is tanult a Konzervatóriumban? Igen. Egyszerre volt a kettő. A gyakornoki évemet Szeghy professzor úr kérésére a tanszéken töltöttem. Akkor Ágoston György volt az igazgató, aki nagyon szeretett engem, mert a főiskolán szinte minden ünnepségen énekeltem, de énekeltem a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) rendezvényein is. Szeghy professzor úr engem kiküldött ilyen gyűlésre, hogy én énekeljek egy népdalcsokrot. Ezért kérte azt is, hogy a gyakornoki évem alatt magánéneket tanítsak. Én először mint gyakornok vettem részt a magánének tanításban. Általában két végzett fiatalt vettek fel gyakornoknak egyegy tanszékre. Szükség volt a tanerőre, mert egyre több hallgatót vettek fel. Főleg a munkás-paraszt származásúak bekerülését támogatták. Már három gimnáziumi osztállyal érettségi nélkül is bekerülhettek a főiskolára, sőt még négy polgárival is be lehetett jutni. Felvételi volt, és ha némi hangja volt nálunk az ének tanszakon, el tudott tisztán énekelni egy dalt, akkor felvételt nyert. K/4. Hány hallgatót lehetett felvenni akkor? A felvett hallgatók hány százaléka kapott diplomát?

166 166 Úgy tudom, hogy akkor még nem volt létszámhoz kötve, mert még mi is, akik együtt végeztünk, 13-an voltunk. Akik elkezdték a főiskolát, általában el is jutottak a befejezésig és a gyakornoki év után lehetett államvizsgázni. Az államvizsgán nemcsak a szakmai tárgyakból vizsgáztunk, hanem még marxizmusból is. Engem Siklósi elvtárs vizsgáztatott. Ő a pártbizottságnak volt az egyik vezetőségi tagja. Miután elmondtam a tételeket, azt kérdezte, hogy mi a véleményem a papokról? Én erre elkezdtem Mikszáth Kálmánnak a Különös házasság című regényét elemezgetni. Erre megállított és mondta, hogy nem arra vagyok kíváncsi, hogy Mikszáth Kálmán mit írt, hanem, hogy maga mit mond a papokról. Én visszakérdeztem, hogy mit mondjak róluk. Mondja azt, hogy büdös lacibetyárok. Erre azt válaszoltam, hogy nem tudtam, hogy ezt az erős kifejezést kell használnom. Így nem kaptam ötöst, csak négyest, pedig a feleleteim alapján ötöst érdemeltem volna. A diploma megszerzése után mindenki el tudott helyezkedni. K/5. Ön rögtön a főiskolán kapott állást? Szeghy professzor úr kérte, hogy a diploma megszerzése után a gyakornoki évemet az ének-zene tanszéken töltsem el. Budapesten is felajánlottak 900 Ft-ért egy állást, és még a Magyar Rádiónál is elhelyezkedhettem volna, de én inkább 700 Ft-ért a szegedi főiskolát választottam. Valószínűleg Ágoston György igazgató kereste számomra ezeket az elhelyezkedési lehetőségeket, azonban így bekerültem rögtön Szegeden a főiskolára és magánéneket taníthattam. Nagyon szerettem dolgozni ott az ének-zene tanszéken. A hallgatók énekhangja nem volt nagyon jó, mert ide nem azok jöttek, akik operaénekesi hanggal rendelkeztek. Így a helyes lélegzés tanításával kezdem és már én szédültem, mert néztem mindig a rekeszizmukat, hogy mozog? A mellkasukra és a hasukra rakattam a kezüket. Ellenőriztem, hogy a rekeszizom hol domborodik ki. A levegőt csak orron keresztül vehették és sz hangzóval engedtük ki a levegőt szép lassan. Így jó helyre kerül a rekeszizom munkája. Aztán zöngével kellett kiengedni az arc és orrcsontot megfogva. Ezzel kezdődött a magánének tanítása. Abban az időben volt ének-testnevelés párosítás is. Jött a szerencsétlen hallgató 5000 méteres futásról, és alig kapott levegőt, pedig a mély légzést kellett volna gyakorolni. Nekik a felső mellkasi légzést tanítottak, mi pedig az alsó mellkasi légzést tanítottuk. Így a tanítási stílusunk sem egyezett. Nálam az nem lehetett, hogy a váll megemelkedjék, mert akkor a gége is befeszül. Nekem ezzel a problémával is küzdeni kellett. A kézilabda és a röplabda után mentek pl. partitúraolvasás órára. Nem csoda, hogy nem tudtak eleget tenni a követelményeknek. Akkor Garamszeghy és Kézdi Elza is tanított magánéneket. Kézdi Elza zongorát is tanított, Madácsi Lászlóné is zongoratanár volt a tanszéken. Először Szeghy Endre, majd Kézdi Elza már főiskolás koromban is tanított nekem magánéneket. Még tanár koromban is bejártam hozzá ban Budapesten, az Akadémián előadtuk Kodály: Molnár Anna művét. Kodály is ott volt, hallotta a hangversenyt. A mű előadása után a páholyból lejött a színpadra és megkérdezte, hogy ki énekelte a szólót? Ekkor Szeghy professzor úr rám mutatott, hogy én. Kodály azt mondta, hogy így képzeltem el. Nekem ez egy örök élmény, mert Kodály soha senkit nem dicsért meg. Számomra ez a mondat olyan, mint egy ékszer. K/6. Milyen módszerrel tanították a magánéneket abban az időben?

167 167 Volt akkor egy suta vékony jegyzet, melyet Kerényi György írt, és ez a könyv kötelező volt a magánének tanításban. Szeghy professzor úr is e könyv szerint tanított engem magánénekre. Ezekben olyan gyakorlatok voltak, hogy 19. ábra: Beéneklő gyakorlat Amikor Szeghy professzor úr a közelben volt, akkor ezt használtam, de amikor tehettem, nem ezt a gyakorlatot használtam, mert ezzel a gyakorlattal nehéz volt a felső rezonáns üregeket is bekapcsolni. Nekem olyan hangkvalitásom volt, hogy így is be tudtam vonni a felső rezonáns üregeket, de a kezdő tanulók számára ez nem volt egy jó gyakorlat. Ekkor én elhatároztam, hogy ezt a módszert nem követem, mert ezzel nem megyünk semmire. Én elővettem az M-et, az N-et és az Ó hangzót: 20. ábra: Beéneklő gyakorlat Ez már azért is jó, mert az M az ajakhangzó, és az Ó labiális magánhangzó, tehát elől szólal meg, és előrehozza a hangot, akár akarja a hallgató, akár nem. Az Ó hangzó megszólaltatásánál csücsöríteni kellett úgy, mintha valakinek puszit akarnánk adni. Aztán elővettem az Í magánhangzót, ami foghangzó. 21. ábra: Beéneklő gyakorlat A hang előre jön akarva, akaratlanul. Példát lehet venni egykori híres tenorista énekesünkről, Simándi Józsefről, aki olyan gyönyörűen énekelte az Í hangzót, ha arra esett a szöveg, mégpedig magas hangon. Tudott bánni a hangjával és tudta, hogy hova kell tenni. Az ajkát is előre biggyesztette. Az állkapcsot is lefelé kell ejteni. Az E és É hangzót sem laposan énekeljük, nem mekegünk, hanem szépen kiejtjük. A magyar nyelv három fajta E hangzót különböztet meg, de mind a hármat olyan kereken kell kiejteni, mint bármelyik más hangzót. Régen azért nem szerették az operákat, mert az énekesek nagyra nyitották a szájukat, a hangra formáltak, de nem ügyeltek a mássalhangzók formálására, így a szöveget nem lehetett érteni. Aki az operettet szerette, elment volna

168 168 az operába is, csak akkor az operaénekeseket olyanoktól tanultak, akik a szövegre nem sokat adtak. Nálam Szatmári Margit nagyon sokat adott. Egyszer voltam zavarban, amikor énekeltem Liszt Ferenc: Ha álmom mély című dalát és kétszer van benne kétvonalas G fent. S ha keblemre hullsz és az ó égő tiszta lény szövegnél. Az egyik u, a másik ó magánhangzó volt fent a G hangon. Ezt zárt ajakkal el sem lehet képzelni. Erre rá kellett nyitni belső és külső nyitással. A lágy szájpad felemelkedik, a nyelv pedig lefelé mozdul. Mindig mutattam, hogy a nyelvnek a magas hangoknál kanálszerűnek kell lennie. Ezt a Liszt dalt amikor egy hangversenyen énekeltem eltévesztettem a szöveget, de az Ú-t át lehetett váltani Ó-ra és így rögtön átváltottam a jó szövegre. Egy fiatalemberrel nem tudtam ezt a kanalat megcsinálni. Gyuris Imrének hívják, aki a színházi kórusban énekelt nyugdíjas koráig. Neki akkora nyelve volt, hogy alig fért a szájába. Amikor tanítottam magánéneket, mindig azt kértem, hogy a homloknál, vagy az orrnyeregnél képzeljék el a hangrezgést. Először megpróbálták, de nem úgy szólt, csak sok-sok próbálkozás után. Kérdeztem, hogy az arcüregnél éreznek-e zsibogást? Közben ezt a gyakorlatot énekeltük, hogy 22. ábra: A magánénekóra beéneklő gyakorlata Ezzel a gyakorlattal mentünk felfelé attól függően, hogy kinek milyen hangterjedelme volt. Nagyon sokszor be kellett mutatnom 23. ábra: A magánénekóra beéneklő gyakorlata és akkor tudta utánozni. Tehát az énektanításnál a bemutatás is nagyon fontos. Néha a rosszat is bemutattam, hogy érezze a különbséget. Aztán az Ú hangzót is elővettem: 24. ábra: A magánénekóra beéneklő gyakorlata Ezeket kellett jól begyakorolni, mert az M és az N rezonáns mássalhangzó és így előre kerül a hang. Én nem voltam nagy zongorista, ezért a harmadik évfolyamosok már átkerültek máshoz, akik jól tudtak zongorázni. Én mindig a kezdőket tanítottam. A kezdet az nagyon fontos, tehát az énektechnika alapjait jól kell elsajátítani, aztán a tanítványaim jól is énekeltek később is. Ha már megvan az alap, akkor egy jó tanár

169 169 mehet tovább a repertoárban attól függően, hogy a tanítványnak milyen a hangterjedelme vagy hangjának karaktere. K/7. Kik voltak a kollégái a tanszéken? Kelemen Imre, aki gyakornoki állásban volt partitúraolvasást és talán még zongorát is tanított. Ez a gyakornoki év nem számított be a tanárságban eltöltött évek számába. Heintz Fülöpre is jól emlékszem, mert ott voltak nézeteltérések is sajnos a tanszéken a professzor úrral. Szeghy professzor úr következetes volt az ő irányvonalában. Mészáros Emmára is emlékszem, akit Szeghy professzor úr nagyra becsült. Mindketten 29-es születésűek vagyunk. Hallgató koromban nála is és Kézdi Elzánál is zongoráztam. Mészáros Emma mindennap átjárt Hódmezővásárhelyről. Akkor Erdős János volt a tanársegéd és Garamszeghy József már adjunktus volt. Káldor János Pestről járt le. K/8. Mettől meddig tanított a főiskolán? 1954-től 1957-ig tanítottam a főiskolán. Közben a tanszék helye változott. Először a mai gyakorló iskola épületének végében voltunk, a libalegelőre nézett a tanszékünk, ott volt a tanári szoba négy-öt asztallal, és ott volt Szeghy professzor úr szobája. Volt egy pici szoba a fordulóban és volt egy nagy előadó a sarokteremben, én a magánéneket ott tanítottam. Megmutatom azt a képet, ahol 1955-ben tanítottam magánéneket. A képen látható a tanításom módszere. Látható, hogy mekkora hangsúlyt fektettem a nagy szájnyitásra. A képet akkor nem miattam fényképezték, hanem azért, hogy látható legyen a magánénekórákon folyó munka. Tehát az, ahogy ott a hallgatók hogyan énekelnek, hogy kell kinyitni a szájukat. Itt a módszertani dolog volt a lényeg. 25. ábra: Fekete Amália magánénekórát tart 1955-ben Szegeden az Énekzene Tanszék egyik tantermében

170 170 Abban a teremben tartották a zenetörténetet és a zeneelméletet is. Erről eszembe jut egy történet, amely az jelzi, hogy egyes hallgatók milyen alacsony szintű tudással rendelkeztek. Mint gyakornok még bejártam Szeghy professzor úr zeneelméleti óráira is, mert ha kellett, én korrepetáltam azt a csoportot. Ezen az órán a C-dúrban lévő összetett autentikus zárlatot tanította és zongorázta Szeghy professzor úr. Ő úgy tanított, hogy emberileg meg nem sértett senkit. Nagyon tapintatos volt. Volt egy Ocskár András nevű testnevelés-ének szakos hallgató, aki miután professzor úr megkérdezte, hogy érti-e mindenki, van-e valakinek kérdése, azt mondta, hogy ő csak azt nem értem, hogy mért van ott az a C hang. Tehát ilyen szellemi képességű emberekkel kellett megküzdenünk, hogy kaphassanak oklevelet. Ezek után nekem kellett újból elmagyarázni a tananyagot, hogy fel tudják fogni. Professzor úr is már anekdotákat fűzött a magyarázatok mellé és humoros történeteket, vagy vicceket mesélt, hogy valamennyire megértsék a hallgatók a tananyagot. Szörnyű nehéz volt elérni, hogy megértsék és megtanulják az előírt tananyagot. Mészáros Emmának és a többi zongoratanárnak is küszködés volt azokkal a hallgatókkal, akik a zongoraóra előtt gyűrűn kapaszkodtak vagy röplabdáztak. A kezük lemerevedett és nehezen tudták így elsajátítani a helyes billentést. Azért voltak tehetséges hallgatók is. Volt egy-két szép hang, amit érdemes lett volna tovább képezni, de sokan utána rossz képzésben vettek részt és elrontották a hangjukat. Nekem sikerült megtartanom még 83 éves koromra is a hangomat. Nagyon tudni kell egy énektanárnak, hogy milyen intervallumig mehet el. Nagyon vigyázni kell a hangra. Később a tanszék átkerült az épület másik sarkába. Ott az akusztika más volt, az énekhangok másképpen szóltak, mert kisebb teremben folyt a magánének tanulás. Ott pici szobák voltak. Csak két lépés volt az ajtóig. Amikor bővült még a tanszék, professzor úr szobája és a könyvtár a helyén maradt, a zongora, magánének és más tantárgyak tanítása is a második emeletre került ben azt híresztelték, hogy megszűnik a szegedi főiskola és átkerül Budapestre. Mindenki nagyot nézett, hogy ennek semmi előzménye nem volt. Minden tanszékvezető karakánul vezette a maga szakját. Én is nagyon szerettem tanítani és mindig kaptam jutalmat. Mindig megtartottam a kötelező 15 vagy 20 órát, már ezt nem is tudom. Akkor még nem volt szabad szombat. A levelező tagozat órái szombaton voltak. Idősebb asszonyok, tanárok jártak ide akkor. Ők általában már állásban voltak és szerettek volna egy fokkal magasabb lépcsőn tanítani és egy kicsit több pénzhez jutni. A levelező oktatás akkor két éves volt. Ugyanazokat a tárgyakat kellett nekik felvenni, mint a nappali tagozatosok. Magánéneket és partitúraolvasást is tanultak, mint a nappali tagozatosak. Így nekem túlórám is jutott. A levelezősöknek Elza és Garamszeghy is tanított magánéneket. Hárman voltunk akkor magánének-tanárok. A túlóráért akkor 15 forintot fizettek. Az 50- es években az pénz volt. Mondhatni, hogy délelőttől estig tanítottunk. A zongora, a partitúraolvasás és a magánénekórák félórásak voltak. Csoportos órák szünetében is megtarthattuk ezeket az órákat. Egyszer átküld a professzor úr a földrajz tanszékre Aldobói Nagy Miklóshoz, hogy közöljek vele egy hírt. Feltűnt, hogy a földrajz tanszék folyosóján klarinét zene szól. Kiderült, hogy a tanszékvezető fia otthon gyakorolt és ő telefonon keresztül ellenőrizte a fia gyakorlását. Ezt ő spártai nevelésnek mondta.

171 171 Később a fia neves zeneszerző lett. Az 50-es években csak a munkáscsaládokból származó hallgatók kaptak ösztöndíjat. A jó tanulóknak pedig nem kellett tandíjat fizetni. Augusztus 15-én megkaptuk a fölmondásról szóló papírunkat és a munkakönyvünket, mert csökkentve a létszámot minden tanszékről két fiatalt kitettek. Ezen a tanszéken Erdős Jánosnak és nekem kellett elmenni a tanszékről. Erdős János ekkor átment a gyakorló általános iskolába tanítani, de én a rókusi általános iskolába akartam kerülni, de másnap reggel nyolc órakor új hírek jöttek arról, hogy megerősítették a szegedi főiskolát a pozíciójában. Éjszaka eszébe jutott Csukás Istvánnak, hogy ez nem jó lesz így, mert akkor a saját pozícióját is el fogja veszteni. Ha megszünteti a főiskolát Szegeden, akkor az ő íróasztala megszűnik. Így másnap reggel visszavonta korábbi döntését. Rövid idő múlva Csukás István lett a főiskola igazgatója. Ágoston György pedig az egyetem pedagógia szakára került tanszékvezetőnek. Néhány év múlva Csukás István is az egyetemre került át. Ezért engem visszahívtak tanítani a főiskolára. Garamszeghy volt a metodika tanárunk, de az órái mindig álmosítóak voltak. A vizsgán Dobák Pál évfolyamtársammal együtt vizsgáztunk és miután elmondtam az A és B tételeimet, Garamszeghy újra kérte, hogy mondjam el a kihúzott tételt. Erre Dobák Pál is megerősítette, hogy én azt már elmondtam. Kiderült, hogy a vizsgáztató elaludt és ezért csak négyes osztályzatot kaptam tőle. Nem adott ötöst azért, mert aludt. Tehát én a rókusi iskolába kerültem, de visszajártam a főiskolára magánének órákat tartani ben aztán engem bíztak meg a városi szakfelügyelettel. Naszádi Józsefné Ilonka néni is tanított még magánéneket a főiskolán.

172 Interjú Sinkóné Hortobágyi Évával, a Szegedi Pedagógiai Főiskola Ének Tanszék egykori hallgatójával Az interjú készítésének helye: Szeged, Jósika utca 5 /b Időpontja: augusztus óra Készítője: Varjasi Gyula főiskolai adjunktus (az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola PhD hallgatója) Az interjúalany neve: Sinkóné Hortobágyi Éva Születési éve: 1936 Társadalmi státusa az interjú készítése idején: Nyugdíjas énektanár K/1. Hogyan került Szegedre, az Ének-zene Tanszékre? Én korán kezdtem zenével foglalkozni. Apám és anyám is hegedültek mind a ketten. Már ilyen légkörben nőttem föl. Hatodikos koromtól kezdve foglalkoztam zenével. A békéscsabai zeneiskolában kezdtem zongorát tanulni, de aztán, mivel apám a MÁV-nál dolgozott, átkerültünk Szegedre. A hetedik és a nyolcadik osztályt Szegeden végeztem a mostani Karolina iskola épületében. Szegeden magántanárhoz jártam zongorázni. Apám jóvoltából visszakerültem Békéscsabára, de a gimnázium évei alatt is jártam magántanárhoz zongorára. A főiskolai felvételihez tudni kellett valamilyen hangszeren játszani. A zongora nagyon előnyös volt ben érettségiztem Békéscsabán, és szeptember elején kerültem a tanszékre. Amikor a főiskolára kerültem Szeghy professzor úr volt a tanszékvezető. Mészáros Emma már ezen a tanszéken volt tanársegéd. A felvételi vizsga aranyos története az, hogy ahol a zenetanszék volt - a gyakorló iskolának a hátsó traktusában - ott volt a felvételi vizsga, és én a végzés után ott maradtam az épületben, és azokban az általános iskolai osztályokban tanítottam, ami az ének-tanszék helyén volt. Négy alsó zenei osztályban tanítottam és erről a munkahelyről mentem nyugdíjba is. Manapság ritka, hogy valaki elmondhassa magáról, hogy ahol elkezdett dolgozni, onnan ment nyugdíjba is. 38 évet tanítottam ebben az általános iskolában. K/2. Voltak-e olyan évfolyamtársai, akikre szívesen emlékszik vissza? Monoki Lajos, aki főiskolai tanulmányai előtt Békés-Tarhoson is tanult, évfolyamtársam lett. 56 Monoki Lajoson kívül még egy kolléganőnk volt, aki szintén Tarhosról jött, (a szentesi kórusvezető Nagy János felesége). Az Adrival én együtt is érettségiztem, mert amikor Tarhos megszűnt, akkor voltunk mi harmadikos gimnazisták, és akkor az Adri odakerült a békéscsabai gimnáziumba (Mi hívtuk Adrinak, egyébként 56 Békés-Tarhos egy sajátos új iskolai formáció, amely jan. 2-án kezdte működését a Békés község melletti Tarhos uradalmi kastélyában, mint Országos Állami Ének- és Zenelíceum.

173 173 Annának hívták), és aztán a főiskolán együtt voltunk, ő is itt végzett. Tulajdonképpen mi a Szokolay és Rozgonyi korosztály vagyunk. Egyébként engem is el akartak Tarhosra vinni, mert a tanító néni fölfedezte, hogy nagyon szép hangom van, jó ritmusérzékem van, és anyám azért nem engedett el, mert apám akkor hadifogságban volt (három és fél évig volt Szibériában). Anyám azt mondta, hogy én egyetlen gyerek vagyok, és ő nem enged magától távol, mert ő felelősséggel tartozik az apám felé, hogy teljes mértékben az ő keze alatt nőjek föl. Másképp én is Tarhoson végeztem volna. Lázár Eszter volt évfolyamtársam, még ma is a Magyar Rádió zenei osztályán dolgozik. Ő később Budapesten elvégezte a karvezetés szakot Vásárhelyi Zoltánnál. Beszámították neki a főiskolai éveket. Miután végzett, rögtön a Magyar Rádióhoz került. Eszternek az édesanyja is zongoratanárnő volt Budapesten, így neki is meg voltak a zenei előzményei. K/3. Kik voltak akkor a tanárai? Az énektanszéken kötelező volt a zongora, és nekem Szendrei Imre volt a tanárom. Akkor már Liszt díjas zongoraművész volt. Az első évesek közül ketten kerültünk hozzá, mert ő csak a legjobb képességű növendékeket kérte magához, a másik tanítvány Lázár Eszter volt. Szendrei Imrétől rengeteget tanultunk. Amellett, hogy nagy művész, végtelen türelmes volt. Ha arról volt szó, hogy apró pici részleteket is bemutasson, akár hatszor is bemutatta. Főleg technikai, de minden szempontból rengeteget tanultunk tőle. Én később is tartottam a kapcsolatot a testvérével, Valival, aki Huszka László történelem tanár felesége lett. Meg is van az a könyvem A két Szendrei címmel, amit dr. Dombi Józsefné Erzsike írt 57. Amíg éltek tartottam velük a kapcsolatot. Elég sűrűn jártam hozzájuk. Valinak nagyon jól esett, hogy testvérét nagyra értékeltem. Előszedtem itt olyan fotót is, amely a tanári élettel kapcsolatos. Szendrei Imre is itt van a képen, itt ül a kép bal szélén. Grúber László Tanulmányi osztályvezető volt és népművelés szakon tanított bennünket. Szeghy professzor úr, Faludi Béla karvezetést tanított és egyházkarnagy képzőt végzett, Németországban is tanult, dupla Zeneakadémiát végzett. Hihetetlenül intelligens volt. Itt van Lázár Eszter Faludi Béla mögött. Faludy Béla mellett ott ül Mészáros Emma (Csibi) és mellette Erdős János. A tanárok mögött áll a főiskolai kórus. Ezt a képet azért vettem elő, hogy megmutassam magának az akkori tanárokat. Itt van Káldor János, zenetörténetet és karvezetést is tanított nekünk egy ideig Faludival együtt. 57 Dombiné Kemény Erzsébet (1999): A két Szendrei emlékkönyve, Szendrei Imre Alapítvány Kuratóriuma Kiadó

174 ábra: Budapest, május 8. rádiófelvétel Ez a másik fénykép pedig május 6. egy Országos Kórustalálkozón, ahol Erdős János vezényli a főiskola kórusát. Tehát ő tanársegéd volt. 27. ábra: május 6. Budapest, országos Kultúrverseny