Anyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek

Átírás

1 Anyagtudomány: hagyományos szerkezeti anyagok és polimerek Társított rendszerek (polimer alapú rendszerek) Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék BME Műanyag- és Gumiipari Laboratórium H ép. I. emelet

2 Vázlat Bevezetés PP/fa kompozit Három komponens Alaptulajdonságok, tényezők, felhasználási területek, előnyök Alapprobléma, tulajdonságok, tönkremenetel, tulajdonságok javítása, szemcseméret Többkomponensű összetett rendszerek, lökhárító, fázisszerkezet, beágyazódás Nanokompozitok Nanokompozitok Definíciók, alapfogalmak, rétegszerkezet, felületkezelés. előállítás Példák, szerkezet 2

3 Bevezetés Csoportosítás, technológia Kiindulási anyagok Alaptulajdonságok Szerkezet Feldolgozástól függő szerkezet Előnyösen változott tulajdonságok Feldolgozás, Technológia ptimális tulajdonságok Társított rendszerek Termék Beavatkozási Ellenőrzési Mérhető lehetőség lehetőség mennyiség 3

4 Polimer alapú összetett rendszerek Bevezetés Polimer, műanyag adalék, társítás Társítás Töltőanyag (nano-méretű) Polimer, elasztomer Szálerősítés Intenzív fejlődés Alkalmazási területek Kerti bútor, háztartási cikk, csomagolás lélegző filmek, csövek, ablak-, ajtóprofilok, lökhárító, F1 autó, repülés haditechnika, és még sok más 4

5 Bevezetés Tulajdonságok példák Előny: különleges tulajdonságok is kialakíthatók Anyag Modulus (GPa) Szilárdság (MPa) Ütésállóság (kj/m 2 ) Alkalmazás PS 3,15 55, 25 Vonalzó HIPS 2,65 38, 45 Monitor ház PP 1,4 32,4 1,73 Műanyag edény PP/talkum 4,82 33,8 1,77 Lökhárító Acél 2,7 69, Epoxi/szénszál 13,8 137,9 Repülés, űrhajó 5

6 Bevezetés Szempontok, tényezők Több komponens Tulajdonságokat befolyásoló tényezők A komponensek jellemzői Összetétel Szerkezet Határfelületi kölcsönhatások A kívánt tulajdonság kialakítása az adott rendszertől függ Szerkezet-tulajdonság összefüggések feltérképezése és megértése elengedhetetlen Példák 6

7 PP/fa kompozitok Előnyök és hátrányok Előnyök Nagy mennyiség, alacsony ár, nagy szilárdság és merevség, kis sűrűség, melléktermék felhasználás, (megújuló források) Hátrányok Nedvességérzékenység, hőérzékenység, kis keresztirányú szilárdság, gyenge adhézió 7

8 PP/fa kompozitok Jellegzetességek, alkalmazás Szálerősítéses rendszer (rövidszál) Szál teherhordás Mátrix közvetítés Feltételek Szálhossz rientáció Adhézió Ár (EUR/kg) Üvegszál Talkum Kréta Faliszt Nagy érdeklődés, gyors fejlődés, széleskörű alkalmazás kevés alapvető információ 8

9 PP/fa kompozitok Tulajdonságok, elméleti háttér Alapprobléma: a fával erősített kompozitokat széles körben alkalmazzák, de a fa, illetve a polimer típusa és jellemzői, az összetétel, a feldolgozási körülmények és egy sor egyéb tényező széles tartományban változik, az optimum nem ismert. Megállapítás: a kompozitok tulajdonságait meghatározó tényezők és hatásuk nem ismertek. Kérdés: milyen tényezők határozzák meg az egyes tulajdonságokat, a minták tönkremenetelét és hogyan lehet merevebb, szilárdabb és ütésnek jobban ellenálló kompozitot készíteni. Megoldás: a tönkremenetel során lejátszódó folyamatok részletes vizsgálata és a döntő tényezők meghatározása 9

10 PP/fa kompozitok Mikromechanika Lehetséges folyamatok Nyírási folyás Mikrorepedezés Határfelületek elválása Kavitáció Száltördelődés Szálkihúzódás Határfelületek elválása σ D = C 1 σ T + C 2 W AB E R Kölcsönhatás (W AB ) Szemcseméret (R) Mátrix merevsége (E) Termikus feszültségek (s T ) 1

11 PP/fa kompozitok Komponensek PP faliszt C C MAPP A nagy szemcseméret miatt a határfelületek elválása nagyon könnyű kapcsolóanyag használata szükséges 11

12 PP/fa kompozitok Tulajdonságok A kapcsolóanyag javítja az adhéziót, ami a kompozit merevségét kismértékben, de a szilárdságát jelentősen befolyásolja Modulus (GPa) MAPP1 MAPP2 MAPP nélkül Szakítószilárdság (MPa) MAPP1 MAPP2 MAPP nélkül Fa térfogattört Fa térfogattört 12

13 amplitúdó PP/fa kompozitok Akusztikus emisszió földrengés hanghullámok szeizmikus hullámok fémek és műanyagok hangsugárzása szerkezetek hangsugárzása infrahang hallható hang ultrahang Folyamatos, és kitörésszerű jel felfutási idő oszcillációk száma esemény küszöb Mintavételi idő: 1 ns eltelt idő esemény ideje 13

14 Feszültség (MPa) Amplitúdó (db) PP/fa kompozitok Akusztikus emisszió Az akusztikus aktivitás nagyobb a kapcsolóanyag alkalmazása mellett eltérő deformációs folyamatok Feszültség (MPa) Amplitúdó(dB) Deformáció (%) Deformáció (%) 2 m/m % faliszt 2 m/m % faliszt + MAPP 14

15 PP/fa kompozitok Akusztikus emisszió A kumulatív eseményszám görbéi eltérnek, ami többféle mikromechanikai deformációs folyamatra utal PP Feszültség (MPa) AE AE1 Deformáció (%) PP Összeseményszám Feszültség (MPa) Deformáció (%) Összeseményszám 2 m/m % faliszt 2 m/m % faliszt + MAPP 15

16 PP/fa kompozitok Térfogatnövekedés A térfogatnövekedés mértéke is különbözik kapcsolóanyag jelenlétében és nélküle Feszültség (MPa) m/m % 4 m/m % 6 m/m % 8 m/m % Térfogatnövekedés (%) Feszültség (MPa) m/m % 4 m/m % 6 m/m % 8 m/m % MAPP Térfogatnövekedés (%) Deformáció (%) Deformáció (%) 16

17 PP/fa kompozitok Jellemző feszültségek A különböző folyamatok jellemző feszültsége jelentősen különbözik egymástól 5 Erős adhézió Szálak törése Gyenge adhézió Határfelületek elválása Jellemző feszültség (MPa) száltörés kihúzódás, elválás elválás Fa térfogattört 17

18 PP/fa kompozitok Mechanizmus, következtetés Folyamatok száltörés elválás kihúzódás Csak a fa szilárdságának növelésével javítható a kompozit szilárdsága. 18

19 PP/fa kompozitok Tulajdonságok, elméleti háttér Alapprobléma: a fával erősített kompozitokat széles körben alkalmazzák, de a fa, illetve a polimer típusa és jellemzői, az összetétel, a feldolgozási körülmények és egy sor egyéb tényező széles tartományban változik, az optimum nem ismert. Megállapítás: a kompozitok tulajdonságait meghatározó tényezők és hatásuk nem ismertek. Kérdés: milyen tényezők határozzák meg az egyes tulajdonságokat, a minták tönkremenetelét és hogyan lehet merevebb, nagyobb szilárdságú és ütésnek jobban ellenálló kompozitot készíteni. 19

20 PP/fa kompozitok Szemcseszerkezet A kis szemcsék saját szilárdsága nagyobb, ezért a kompozit szilárdságának növekedését várhatjuk 1 Gyakoriság (%) kis szemcse AR ~ 3,5 nagy szemcse AR ~ 6, Szemcseméret ( m) 2

21 PP/fa kompozitok Szemcseméret tulajdonságok A várt szilárdságnövekedés nem következett be Miért? Modulus (GPa) kis szemcse kis szemcse/mapp nagy szemcse nagy szemcse/mapp Szakítószilárdság (MPa) nagy szemcse kis szemcse nagy szemcse/mapp kis szemcse/mapp Fa térfogattört Fa térfogattört 21

22 PP/fa kompozitok Szemcseméret kapcsolóanyag nélkül A szemcseméret jelentősen megváltoztatja a lokális deformációs folyamatokat, az elváló szemcsék száma csökken Feszültség (MPa) Amplitúdó (db) Feszültség (MPa) Amplitudó (db) Deformáció (%) Deformáció (%) nagy szemcse kis szemcse 22

23 Feszültség (MPa) Amplitúdó (db) PP/fa kompozitok Szemcseméret kapcsolóanyag mellett A szemcsemérettel lecsökkent akusztikus aktivitás a deformáció mechanizmusának változására utal Feszültség (MPa) Amplitúdó (db) Deformáció (%) Deformáció (%) nagy szemcse kis szemcse 23

24 PP/fa kompozitok Szemcseméret Kevesebb akusztikus jel a kis szemcséket tartalmazó kompozitban, kevesebb a szálkihúzódás és a száltörés Feszültség (MPa) Összeseményszám Feszültség (MPa) nagy szemcse kis szemcse Összeseményszám Deformáció (%) Deformáció (%) rossz adhézió jó adhézió 24

25 PP/fa kompozitok Szemcseméret jellemző feszültségek A kis szemcsék nagyobb feszültségnél válnak el, száltörés egyáltalán nem következik be ennél a méretnél 5 5 Jellemző feszültség (MPa) száltörés kihúzódás, elválás elválás Jellemző feszültség (MPa) száltörés elválás elválás elválás Fa térfogattört Fa térfogattört 25

26 Többkomponensű rendszerek Lökhárító anyag, háttér Alapprobléma: a lökhárítók egy jelentős részét polipropilénből készítik, a PP ütésállósága és merevsége azonban nem megfelelő, módosítani kell, de az ütésállóság növelése általában a merevség csökkenését, míg a modulus növelése a törési ellenállás csökkenését eredményezi. Megállapítás: az egymásnak ellentmondó követelmények kielégítése nehéz, általános törvényszerűségek nem ismertek. Kérdés: milyen szerkezet alakul ki többkomponensű polimer rendszerekben, mi határozza meg a szerkezetet és hogyan lehet azt kontrollálni. Megoldás: az ütésállóság növelése elasztomerrel, a modulusé töltőanyaggal; a szerkezet-tulajdonság összefüggések meghatározása. 26

27 Többkomponensű rendszerek Alkalmazás Szempontok Intenzív kutatás Merevség-ütésállóság Követelmények Merevség > 2, GPa Ütésállóság: > 15 kj/m 2 Ütésállóság (kj/m 2 ) PP/talkum/EPR PP/BaS 4 /EPDM HDT: > 65 C Megoldás Merevség (GPa) Töltőanyag merevség Elasztomer ütésállóság Következmény Bonyolult összefüggések Ellentmondásos eredmények 27

28 Többkomponensű rendszerek Lehetséges szerkezetek Határszerkezetek: független diszperzió, beágyazás 28

29 Többkomponensű rendszerek Valóságos szerkezetek PP/elasztomer/CaC 3 Az üregek a kioldott elasztomert jelzik, az EPDM tartalom látszólag kisebb a jobboldalon, beágyazás független diszperzió beágyazás 29

30 Nyíróerő * 1-7 (N) Többkomponensű rendszerek A szerkezet kialakulása A beágyazódás termodinamikailag preferált, a szerkezetet az adhéziós és nyíróerők viszonya határozza meg Társítóanyag tartalom, e + f Adhézió * 1-7 (N) 1 adhézió nyírás Felületi borítottság (%) 3

31 Többkomponensű rendszerek Feszültségeloszlás A beágyazódás alapvetően megváltoztatja feszültségeloszlást a szemcsék környezetében merev szemcse beágyazott töltőanyag 31

32 Többkomponensű rendszerek Tulajdonságok Azonos összetétel, különböző tulajdonságok. A beágyazódás miatt a mátrix nem érzékeli a töltőanyagot, a merevség nem nő 2 tf% elasztomer 1.2 Tárolási modulus (GPa) független eloszlás beágyazás Töltőanyagtartalom 32

33 Többkomponensű rendszerek Tulajdonságok A merevséget a beágyazódás mértéke határozza meg, az ütésállóságot más tényezők is befolyásolják Rugalmassági modulus (GPa) Ütésállóság (kj/m 2 ) Beágyazott töltőanyag (%) Beágyazott töltőanyag (%) 33

34 Többkomponensű rendszerek Tulajdonságok A tulajdonságokat a szerkezet határozza meg, javíthatók, de nem becsülhetők meg előre. 4 Ütésállóság (kj/m 2 ) PP/talkum/EPR PP/BaS 4 /EPDM Merevség (GPa) 34

35 Nanokompozitok Bevezetés Definíció: olyan társító komponenst (töltőanyag, szál, más erősítő-anyag) tartalmazó polimer kompozitok, amelynek legalább az egyik mérete a nanométeres tartományba esik sztályozás Molekuláris Kolloidális Rétegszilikát sztályozás dimenziók szerint Háromdimenziós szemcsés (PSS, Si 2, Ti 2, CaC 3 ) Kétdimenziós nanocsövek, nanoszálak (CNT) Egydimenziós lemezek (rétegszilikátok) 35

36 Nanokompozitok Szférikus részecskék Különböző méretek, számtalan elképzelés a lehetséges alkalmazásokról. Aggregáció. Ti 2 PSS * Si 2 * Polihedrális ligomer Szilszeszquioxán 36

37 Nanokompozitok Nanocsövek és szálak Az egy és többfalú nanocsövekhez sok reményt fűztek, az eredmények még váratnak magukra 1 2 Térfogati ellenállás ( cm) CB MWCNT 1 5 SWCNT Töltőanyagtartalom (m/m%) Vezetőképesség 37

38 Nanokompozitok Állítólagos előnyök Nagy merevség Nagy szilárdság Nagy hőalaktartóság (HDT) Csökkent éghetőség Korlátozott gázáteresztés, jó záróképesség Erősítés kis szilikát tartalomnál Kojima, Y. et al. J. Polym. Sci., Polym. Chem. A31, 983 (1993) Relatív húzómodulus, E/E m rétegszilikát talkum üvegszál üveggyöngy Erősítőanyag térfogattört Az erősítés feltétele a nagymértékű exfoliáció, az orientáció és az erős határfelületi adhézió. 38

39 Nanokompozitok Valóság Ellentmondásos eredmények, a várt tulajdonságjavulás sok esetben elmarad 18 7 HDT ( C) nanokompozit PP/üvegszál Szakítószilárdság (MPa) PS PS+MMT1 PS+MMT2 PS+MMT (1 wt% MMT) Erősítőanyag (m/m%) Kojima, Y. et al. J. Polym. Sci., Polym. Chem. A31, 983 (1993) Wang, H. et al, Polym Eng Sci 41, 236 (21) 39

40 Rétegszilikát kompozitok Rétegszerkezet Cserélhető kationok, változó rétegtávolság rétegszerkezet 4

41 Rétegszilikátok Ionsűrűség Szilikát Felületi töltés (Si, Al) 4 1 Ekvivalens rétegtöltés (Ǻ 2 /elemi töltés) Ioncserélő képesség (mval/1 g) Biotit 1, Muszkovit, Szeladorit, Glaukorit, Batavit, Beidellit-III, Montmorillonit, Hektorit, Lagaly, G., Weiss, A.., Kolloid-Z., Z. Polymere 237, 266 (197) 41

42 Rétegszilikátok rganofilizálás A felületaktív anyag orientációja a szilikát ionsűrűségétől és a felület borítottságától függ; befolyásolja a rétegtávolságot, az exfoliációt és a tulajdonságokat. Lagaly, G., Weiss, A., Kolloid-Z., Z. Polymere 237, 266 (197) 243, 48 (1971) 248, 968 (1971) 42

43 Rétegszilikátok rganofilizálás WAXS görbék A kezelés típusa Mennyisége Elrendeződése Következmények Rétegtávolság Felületi jellemzők Kölcsönhatások Intenzitás (cps) MMT2 MMT1 NaMMT (fok) A felületkezelés állítólag megváltoztatja a szilikát hidrofil jellegét és javítja összeférhetőségét a polimerrel. A második állítás nem igaz. Kádár, F. et al., Langmuir 22, 7848 (26) 43

44 Rétegszilikátok rganofilizálás A felületkezelés csökkenti a felületi feszültséget és a kölcsönhatás erősségét; az állításokkal ellentétben nem javítja az összeférhetőséget és elegyíthetőséget. 3 (mj/m 2 ) Felületi feszültség, s d rétegszilikát CaC Borítottság (%) 44

45 Előállítás Lehetséges módszerek Szol-gél reakció (template szintézis) a töltő- vagy erősítőanyag létrehozása a mátrixban kémiai reakcióval Exfoliáció-adszorpció a szilikát exfoliációja oldószerben, a polimer adszorpciója a felületen, az oldószer elpárologtatása In situ polimerizáció a felületkezelt szilikát duzzasztása egy monomerrel, polimerizáció Ömledékes exfoliáció a szilikátot nagy nyírással összekeverik a polimerömledékkel, hogy segítsék az exfoliációt Összetett módszerek oldószerek vagy más fázisközvetítők alkalmazása az ömledékes exfoliáció elősegítésére A legegyszerűbb és legígéretesebb módszer az ömledékes exfóliáció, de nem mindig működik Alexandre, M., Dubois, P. Mater. Sci. Eng. 2, 28,

46 A szilikátot monomerrel duzzasztják, majd polimerizálják Az organofil szilikátot a polimerömledékhez adják és a nyírás segítségével exfóliálják In situ polimerizáció 46 Előállítás polimerizáció M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M M monomer nyírás

47 Előállítás Kinetika A kinetika fontos, a feldolgozási körülményeket 1 optimalizálni kell. Szilikát = 5 m/m% 6 perc 5 perc Folyási határfeszültség (Pa) MAPP = 3 wt% MAPP = 15 wt% 2 perc nincs nyírás Keverési sebesség (min -1 ) min -1 min -1 min -1 Hasegawa, N., Usuki, A., J. Appl. Polym. Sci. 93, 464 (1998) Lertwilmolnun, W., Vergnes, B., Polymer 46, 3462 (25) 47

48 Szerkezet Jellemzés WAXS és TEM mérésekre alapozva jelentős vagy teljes exfoliációt állítanak, a valóságban mértéke nem ismert; a lemezek orientációja véletlenszerű. Nam, P. H. et al, Polymer 42, 9633 (21) 48

49 Előállítás PP/MMT kompozitok Nanokompozit nem készíthető PP és organofil szilikát összekeverésével, a rétegek nem válnak el, exfoliáció nem megy végbe (hidrofób jelleg, elegyíthetőség, összeférhetőség) Intenzitás (cps) PP/MMT PP (fok) 49

50 Előállítás A kölcsönhatások javítása Polipropilén: 5 wt% szilikát + MAPP A kompozit tulajdonságai javulnak 3 Folyási feszültség (MPa) 25 2 MAPP1 MAPP MAPP tartalom (m/m%) Kaempfer, D., Thomann, R., Mülhaupt, R., Polymer, 43, 299 (22) Hasegawa, N., et al. J. Appl. Polym. Sci., 67, 87 (1998) 5

51 Szerkezet Szemcsék, rétegszerkezet MAPP hatására a rétegszerkezet eltűnik. Teljes exfoliáció? Intenzitás (cps) 3 % MAPP % MAPP PP/MAPP (fok) 51

52 Szerkezet Szemcsék 2 tf% szilikát % MAPP 3 % MAPP A szerkezet változik, de teljes exfoliáció nincs, legfeljebb részleges. 52

53 Szerkezet Lemezkötegek, taktoidok Különböző szerkezeti elemek találhatók a kompozitban az eredeti szemcséktől egyedi szilikát lemezekig. 53

54 Szerkezet Taktoidok, rétegek A rétegtávolságok széles eloszlása létezik minden kompozitban, a WAXS mérések az átlagértéket adják meg. 1 Rétegtávolság (nm) / 5/2 5/27 5/6 2/3 2/3 2/5 3/2 Összetétel (szilikát/mapp).5 v/v% MMT/6 v/v% MAPP 54

55 Szerkezet Szilikát háló Nagyfokú exfoliáció esetén a lemezek kölcsönhatásba léphetnek egymással; drasztikus tulajdonságváltozás 6 5 hálószerkezet 4 " (Pas) homogén diszperzió ' (Pas) 55

56 Tulajdonságok Erősítő hatás Az erősítés mértéke széles tartományban változik annak ellenére, hogy a szerkezet a legtöbb esetben állítólag hasonló. Exfoliáció? rientáció? Adhézió? Relatív húzómodulus, E/E m Fornes Liu sman Manias Svoboda Folyási feszültség (MPa) Liu Reichert Svoboda Manias Százdi Chen Szilikát térfogattört Szilikát térfogattört 56

57 Tulajdonságok Modellezés Folyási feszültség s y s 1 exp y B Kölcsönhatás B 1 A f l f s ln s yi y Redukált feszültség s yred s y s 1 exp y B Relativ feszültség s yrel s s y y exp 1 B Lineáris alak lns B yrel 57

58 Tulajdonságok Példa Interkalált/exfoliált szerkezet; a folyási feszültség jelentősen nő; a felületaktív anyag jellege fontos 47 Folyási feszültség (MPa) C12 C16 C18 C6 C8 C18 C16 C12 C8 C6 C Szilikát térfogattört Reichert, P. et al., Macromol. Mater. Eng. 275, 8 (2) 2 % MAPP/5 % MMT 58

59 Tulajdonságok Erősítő hatás A modell alkalmazható nanokompozitokra is; a B értékek széles tartomány ölelnek fel; különböző mátrixok, szilikátok és felület aktív anyagok. ln(relatív folyási feszültség) B = 8.8 B = 5.4 B = 3.7 B = 2.7 B = Szilikát térfogattört ln(relatív folyási feszültség) B = 15.6 B = 7.2 B = 4.3 B = 2.6 B = Szilikát térfogattört 59

60 Tulajdonságok Összehasonlítás Az erősítés mértéke jelentősen változik, de soha nem túl nagy, kisebb, mint a szálerősítésű kompozitokban. Az erősítés mértéke függ a határfelületi kölcsönhatások erősségétől és az érintkező felületek nagyságától B 1 A f l f B a2 b2 A f s ln s yi y B paraméter ln(mátrix folyási feszültség, s calc ) 6

61 Tulajdonságok Az exfóliáció becslés A gyakorlatilag elért erősítés és az exfoliáció mértéke kicsi, utóbbi kisebb mint 1 % az elméleti maximumhoz viszonyítva. Töltőanyag B paraméter Fajlagos felület (m 2 /g) Exfóliáció mértéke (%) CaC 3 1,5 3,3 MMT 1,8 26, MMT 195, a 75, 1 MMT 15,6 55,1 b 7,5 a teljes exfoliáció feltételezésével publikált fajlagos felületből számítva b a legnagyobb irodalomban közölt B értékből számolva 61

62 Tulajdonságok Gázáteresztés Elv: megnövekedett diffúziós út. Kevés megbízható eredmény, ellentmondások. A szerkezet (exfoliáció) nagyon fontos 62

63 Tulajdonságok Éghetőség Elv: elszenesedett kéreg képződése, ami megakadályozza a transzport-folyamatokat (tömegveszteség, gázok). Hagyományos égésgátlók használata szükséges. 63

64 Következtetések Az elképzelés szerint a nanorészecskék által létrehozott nagy határfelület különleges tulajdonságokat eredményez. A legkülönbözőbb részecskéket (szemcsék, lemezek, szálak) próbálják társítani polimerekkel, széleskörű alkalmazási területeken (erősítés, optika). Gyakori probléma az inhomogén diszperzió, az aggregáció. A rétegszilikát nanokompozitokkal kapcsolatos ismereteink korlátozottak. Szerkezetük bonyolultabb a feltételezettnél; különböző szerkezeti képződményeket tartalmazhatnak: szemcséket, taktoidokat (interkalált lemezkötegeket), egyedi lemezeket és szilikát hálót. Különböző módon állíthatók elő; a kulcs az exfoliáció mértéke, amit termodinamikai és kinetikai tényezők határoznak meg. A feldolgozási körülményeket optimalizálni kell, de csak a kölcsönhatások módosítása eredményez a jelenleginél jobb tulajdonságú nanokompozitokat. A szerkezet mennyiségi jellemzése elengedhetetlen a tulajdonságok előrejelzése érdekében, a jelenleg használt módszerek nem kielégítők. A legtöbb kompozitban az exfoliáció mértéke kicsi, jobb tulajdonságokhoz, nagyobb erősítéshez a homogenitást javítani kell. 64