GÉPJÁRMŰ VEZETŐI ENGEDÉLY ÜGYINTÉZÉS

Átírás

1 GÉPJÁRMŰ VEZETŐI ENGEDÉLY ÜGYINTÉZÉS dr. Szalontai Szidónia Erika Elméleti tananyag KÖFOP VEKOP-15

2 Tartalom 1 JÁRMŰVEZETÉSRE JOGOSÍTÓ OKMÁNYOK A vezetői engedély A vezetői engedélyre vonatkozó nemzetközi és uniós jogforrások A vezetői engedély adattartalma és formai megjelenése A vezetői engedélybe bejegyezhető kategóriák A vezetői engedély érvényessége A kezdő vezetői engedély A vezetői engedélybe bejegyezhető kódok Külföldi hatóságok bejegyzései részére fenntartott hely a vezetői engedélyen Egyéb információk részére fenntartott hely a vezetői engedélyen A nemzetközi vezetői engedély Korábban kiadott járművezetésre jogosító okmányok Régi típusú vezetői engedély Járművezetői engedély Járművezetői igazolvány Ideiglenes vezetői engedély Járművezetésre belföldön ideiglenesen jogosító okiratok Külföldi vezetői engedély A JÁRMŰVEZETÉSRE JOGOSÍTÓ OKMÁNYOKHOZ KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNTARTÁS Az engedély-nyilvántartás Az okmánytár A JÁRMŰVEZETÉSRE JOGOSÍTÓ OKMÁNYOK KIÁLLÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI Egészségi alkalmasság Egészségi alkalmassági csoportok Az egészségi alkalmassági csoportokat érintő, január 19-i változások Az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat Az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat A soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat Az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző szervek Az egészségi alkalmasság első fokú vizsgálata szakértői bizottság által Az egészségi alkalmassági vélemény Az egészségi alkalmassági vélemény felülvéleményezése Az egészségi alkalmassági vizsgálatot másodfokon végző szervek Pályaalkalmasság A pályaalkalmassági vizsgálat elvégzése Előzetes pályaalkalmassági vizsgálat Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat

3 3.2.4 Pályaalkalmassági kategóriák A pályaalkalmasság érvényessége A pályaalkalmasság igazolása Képzési és vizsgáztatási előírások A képzés és vizsgáztatás általános szabályai A képzés és vizsgáztatás részletes szabályai Életkori és jártassági feltételek Életkori feltételek Jártassági feltételek Szokásos tartózkodási hely Közlekedésbiztonsági alkalmatlanság Több azonos típusú, érvényes vezetői engedély egyidejű birtoklásának tilalma A VEZETŐI ENGEDÉLY KIÁLLÍTÁSA Hatáskör, illetékesség Ügyintézési határidő A vezetői engedély kiállításának általános szabályai A kérelem adatainak elektronikus rögzítése Az ügyfél személyazonosságának ellenőrzése A magyarországi szokásos tartózkodási hely meglétének ellenőrzése Közlekedésbiztonsági alkalmatlanság ellenőrzése Egészségi alkalmasság ellenőrzése Pályaalkalmasság ellenőrzése Képzési és vizsgáztatási előírásoknak való megfelelés ellenőrzése Életkori, jártassági feltételek meglétének ellenőrzése Külföldi vezetői engedélyre vonatkozó nyilatkozat Járművezetői engedély, járművezetői igazolvány bevonása Gépjárművezetői képesítési igazolvány adatainak bejegyzése Érvényességi idők összehangolása Az elkészült vezetői engedély átvételi módjának és helyének megválasztása Az előző vezetői engedély bevonása SMS, értesítés Illeték, díj megfizettetése az ügyféllel A kérelem adatlap előállítása A vezetői engedély gyártása Az elkészült vezetői engedély átadása A vezetői engedély kiállítására irányuló egyes eljárások Első alkalommal történő kiállítás Pótlás Csere Más EGT-állam hatósága által kiállított vezetői engedély cseréje Harmadik ország hatósága által kiállított vezetői engedély honosítása

4 4.5 Nemzetközi vezetői engedély kiállítása A VEZETÉSI JOGOSULTSÁG SZÜNETELÉSE ÉS A VEZETŐI ENGEDÉLY VISSZAVONÁSA Hatáskör, illetékesség Ügyintézési határidő A vezetői engedély helyszíni elvétele Vezetési jogosultság szünetelése a büntetőeljárás jogerős befejezéséig Járművezetéstől való eltiltás Kategória eltiltás közúti közlekedési előéleti pont elérése Utánképzési kötelezettség Kezdő vezetői engedély minősítés meghosszabbodása Egészségi alkalmatlanság Pályaalkalmatlanság Kényszergyógykezelés, cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés Járművezetői vizsga érvénytelensége Hamis vezetői engedély A visszavont vezetői engedély leadására vonatkozó kötelezettség Vezetői engedély visszaadása RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

5 GÉPJÁRMŰ VEZETŐI ENGEDÉLY ÜGYINTÉZÉS 1 JÁRMŰVEZETÉSRE JOGOSÍTÓ OKMÁNYOK A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) a közúti közlekedésben járművezetőként való részvétel feltételeként határozza meg, hogy a járművezető az adott jármű vezetéséhez előírt engedéllyel azaz a jármű vezetésére jogosító okmánnyal rendelkezzen. 1 Ebben a fejezetben bemutatásra kerülnek a járművezetésre jogosító okmányok, amelyek körét a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.) határozza meg A vezetői engedély Az elsődleges járművezetésre jogosító okmány a vezetői engedély, amely korábban papír alapú, jelenleg pedig már plasztik kártya formátumú okmány. A régi típusú, papír alapú vezetői engedélyek december 31-ig kerülhettek kiállításra, ezt követően, január 01-jétől a papír alapú okmányt felváltotta az új típusú, kártya formátumú vezetői engedély. A régi típusú vezetői engedélybe az egészségi alkalmasság meghosszabbítását amely legfeljebb 10 évre szólhatott a vizsgálatot végző orvos december 31-ig még bejegyezhette, így a régi típusú vezetői engedélyek érvényességi ideje legkésőbb december 31-én járhatott le. A kártya formátumú vezetői engedélynek kettős funkciója van. Esősorban a járművezetési jogosultság igazolására szolgál, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) azonban kimondja, hogy: A polgár a személyazonosságát a személyazonosító igazolványon túl az érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel igazolhatja. Személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.. 3 Így tehát a kártya formátumú vezetői engedély a vezetési jogosultság igazolása mellett belföldön a személyazonosság igazolására is használható. 1 Kkt. 5. (2) bekezdés 2 KR Nytv. 29. (12) bekezdés 5

6 1.1.1 A vezetői engedélyre vonatkozó nemzetközi és uniós jogforrások A vezetői engedélyekre vonatkozó jogi szabályozást egy multilaterális (többoldalú) nemzetközi egyezmény, az évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezmény (a továbbiakban: BKKE), valamint egy Európai Uniós irányelv, a vezetői engedélyekről szóló december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) is befolyásolja. Mivel Magyarország csatlakozott a BKKE-hez, és az Európai Uniónak is tagállama, ezért hazánkban mindkét jogforrás előírásait be kell tartani, azokat át kellett ültetni a nemzeti jogunkba. Mindezekre tekintettel mindkét jogforrás rendelkezéseinek ismerete szükséges, így azok az alábbiakban bemutatásra kerülnek Az évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény Magyarország március 16-án csatlakozott BKKE-hez, amely hazánkban az évi 3. törvényerejű rendelettel (a továbbiakban: Tvr.) került kihirdetésre. Az BKKE létrehozásának célja az volt, hogy a Szerződő Felek (azaz a BKKE-hez csatlakozott országok) egységes közlekedési szabályok elfogadásával megkönnyítsék a nemzetközi közúti közlekedést és növeljék a biztonságot a közutakon. A BKKE a fenti cél elérése érdekében meghatároz bizonyos közúti közlekedési fogalmakat és azok jelentését, rögzíti a közúti közlekedés szabályait, előírja a gépjárművek és pótkocsik nemzetközi forgalomba bocsátásának feltételeit, valamint tartalmaz szabályokat a gépjárművezetőkre és vezetői engedélyekre vonatkozóan is. A BKKE gépjárművezetőkre és vezetői engedélyekre vonatkozózó rendelkezései részletesebben a tananyag további részeiben, az egyes rendelkezésekhez kapcsolódó témaköröknél kerülnek bemutatásra. A BKKE-hez az alábbi országok csatlakoztak: Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Bahama-szigetek, Bahreini Királyság, Belgium, Belorusz Köztársaság (Fehéroroszország), Bosznia-Hercegovina, Brazília, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-afrikai Köztársaság, Egyesült Arab Emírségek, Elefántcsontparti Köztársaság, Észt Köztársaság, Finnország, Franciaország, Fülöp-szigetek, Görögország, Grúzia, Guyanai Szövetkezeti Köztársaság, Hollandia, Horvátország, Iráni Iszlám Köztársaság, Izrael, Katar, Kazahsztán, Kenya, Kirgizisztán, 6

7 Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Kubai Köztársaság, Kuvait, Lengyelország, Lettország, Libériai Köztársaság, Litván Köztársaság, Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Marokkói Királyság, Moldova, Monacói Hercegség, Mongólia, Montenegró, Németország, Niger, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Pakisztán, Perui Köztársaság, Portugália, Románia, San Marino, Seychelle-szigetek, Svájc, Svédország, Szenegál, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Tádzsik Köztársaság, Törökország, Tunézia, Türkmenisztán, Ukrajna, Uruguay, Üzbegisztán, Vietnám, Zimbabwe. BKKE egy nyitott egyezmény, jelenleg is nyitva áll aláírásra további, eddig még nem csatlakozott országok részére. 4 Az egyezmény megerősítésre szorul. A megerősítő okmányokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének (a továbbiakban: ENSZ) Főtitkáránál kell letétbe helyezni. 5 Az újonnan csatlakozó országok számára az egyezmény a megerősítő okmány letétbe helyezésének az időpontját követő tizenkét hónap elteltével lép hatályba A vezetői engedélyekről szóló Európai Uniós irányelv Magyarország május 01-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, így kötelezővé vált a vezetői engedélyekről szóló július 29-i 91/439/EGK tanácsi irányelv, majd az azt felváltó, jelenleg hatályos december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) rendelkezéseinek nemzeti jogunkba való átültetése. A vezetői engedélyekre vonatkozó szabályok a közös közlekedéspolitika alapvető elemei, amelyek hozzájárulnak a közúti közlekedésbiztonság javításához, valamint megkönnyítik azon személyek szabad mozgását, akik a vezetői engedélyt kiállító tagállamtól eltérő tagállamban telepednek le. Tekintettel az egyéni szállítóeszközök jelentőségére, a fogadó tagállam által hivatalosan elismert vezetői engedély birtoklása elősegíti a személyek szabad mozgását és letelepedését. 7 Mindezekre tekintettel, a vezetői engedélyekre vonatkozó szabályok harmonizálása érdekében került megalkotásra a korábbi irányelv, majd a tagállamok nemzeti szabályozásában feltárt jelentősebb eltérések további egységesítése érdekében jött létre a jelenleg hatályos Irányelv. 4 Tvr. 45. cikk 3. bekezdés 5 Tvr. 45. cikk 2. bekezdés 6 Tvr. 47. cikk 2. bekezdés 7 Irányelv preambulum (2) bekezdés 7

8 Az Irányelv elsődleges célja a vezetői engedélyek kölcsönös elismerése, amely alapjául az Irányelv által megteremtett jogharmonizáció szolgál. Az Irányelvet valamennyi EGT-államnak (az Európai unió tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia) alkalmaznia kell, a rendelkezéseit át kell ültetnie a nemzeti jogába, ami biztosítja az egységes szabályozást az említett országokban. EGT-állam alatt az Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, továbbá azt az államot kell érteni, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. 8 Az EGT-államok tehát: az Európai Unió tagállamai (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia), valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia. Az Irányelv az alábbi témakörökben tartalmaz rendelkezéseket: meghatároz egy egységes vezetői engedély mintát; kimondja, hogy az EGT-államoknak az általuk kiállított vezetői engedélyeket kölcsönösen el kell ismerniük; rögzíti, hogy a tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy elkerüljék a vezetői engedélyek hamisításának veszélyét; meghatározza a vezetői engedélybe bejegyezhető kategóriákat, az egyes járműfajták fogalmát, valamint kategóriánként a vezetési jogosultság megszerzésének életkori és jártassági feltételeit; kimondja, hogy a vezetési jogosultság gyakorlásának feltételeit és korlátozásait fel kell tüntetni a vezetői engedélyen, amelyhez meghatározza a harmonizált közösségi kódokat is; tartalmaz rendelkezéseket a vezetői engedélyek kiállítására érvényességére és megújítására, valamint a vezetői engedélyek cseréjére, visszavonására, pótlására és elismerésére vonatkozóan is; meghatározza a szokásos tartózkodás hely fogalmát; rögzíti a járművezetői vizsgákkal, valamint a gyakorlati vizsgán vizsgáztatóként való részvétellel kapcsolatos minimumkövetelményeket; meghatározza a járművezetéshez szükséges egészségi alkalmasság minimumkövetelményeit. 8 KR. 2. (1) bekezdés 1. pont 8

9 Az Irányelv rendelkezései részletesebben a tananyag további részeiben, az egyes rendelkezésekhez kapcsolódó témaköröknél kerülnek bemutatásra A vezetői engedély adattartalma és formai megjelenése Amint az előző két pontban láthattuk, mind a BKKE, mind az Irányelv célja a különféle nemzeti szabályok egységesítése, amely a vezetői engedély adattartalmára és formai megjelenésére is vonatkozik. Az alábbiakban ezek a szabályok kerülnek bemutatásra A BKKE szerinti vezetői engedély tartalmi és formai követelményei A BKKE kimondja, hogy minden gépjárművet vezető személynek vezetői engedéllyel kell rendelkeznie. 9 Az egyezmény az alábbiak szerint azt is meghatározza, hogy a Szerződő Felek által kiállított nemzeti vezetői engedélyeknek milyen tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelniük. 10 Nemzeti vezetői engedély 1. A nemzeti vezetői engedély dokumentum formájú legyen. 2. Az engedély anyaga lehet műanyag vagy papír. A műanyagból készült vezetői engedély lehetőleg 54Ű86 mm méretű legyen. A kívánatos szín rózsaszín. A 6. és 7. bekezdések rendelkezéseitől függően nemzeti jogszabályban kell meghatározni a nyomtatás formáját és a beírandó adatok számára szolgáló helyeket. 3. Az engedély első oldalán legyen feltüntetve a Vezetői engedély címfelirat az engedélyt kibocsátó ország nemzeti nyelvén (nemzeti nyelvein), valamint az ország neve és/vagy megkülönböztető államjelzése. 4. Az engedélyen kötelezően fel kell tüntetni a következő számozással felsorolt adatokat: 1. Vezetéknév; 2. Utónév, más nevek; 3. Születés ideje és helye (a születési hely más, a nemzeti jogszabályban meghatározott adatokkal helyettesíthető); 4 (a) Kiadás kelte; 4 (b) Az engedély érvényessége lejártának időpontja; 4 (c) Az engedélyt kiadó hatóság neve vagy pecsétje; 5. Az engedély száma; 6. Az engedély tulajdonosának fényképe; 7. Az engedély tulajdonosának aláírása; 9. Járműkategóriák (alkategóriák) amelyekre az engedély érvényes; 9 Tvr. 41. cikk 1. bekezdés a) pont 10 Tvr. 6. függelék 9

10 12. További információk vagy korlátozások minden járműkategóriára (alkategóriára) vonatkozóan, kódolt formában. 5. Ha a nemzeti jogszabály további adatok feltüntetését írja elő, ezeket a következő számozás alatt kell beírni a vezetői engedélybe: 4 (d) A 4. bekezdés 5. pontjától eltérő azonosítási szám, amely nyilvántartásra szolgál; 8. Állandó lakóhely; 10. Az engedély megadásának időpontja az egyes járműkategóriákra (alkategóriákra) vonatkozóan; 11. Az engedély érvényességének lejárta az egyes járműkategóriákra (alkategóriákra) vonatkozóan; 13. Nyilvántartás céljára szolgáló információk az állandó lakóhely megváltozása esetén; 14. A nyilvántartás céljára szolgáló vagy más, közlekedésbiztonsági vonatkozású információk. 6. Az engedélybe beírtak kizárólag latin betűsek legyenek. Ha más betűket alkalmaznak, a beírtakat át kell írni a latin ábécé betűinek alkalmazásával is. 7. A 4. és 5. bekezdésben szereplő 1 7. pontok alatt feltüntetett adatok legyenek lehetőleg az engedély ugyanazon oldalán. A 4. és 5. bekezdésben szereplő pontok alatt feltüntetett adatok elhelyezésére szolgáló helyet nemzeti jogszabály határozhatja meg. Hazai jogszabály az elektronikusan tárolt adatok vezetői engedélyben való elhelyezésére is helyet különíthet el. 8. Azok a járműkategóriák, amelyekre a vezetői engedély érvényes lehet, a következők: A : Motorkerékpárok; B : Az A kategórián kívül eső gépjárművek, amelyek megengedett legnagyobb tömege nem haladja meg a 3500 kg-ot, és a vezetőn kívül, nyolcnál nem több üléssel rendelkeznek; vagy B kategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek a megengedett legnagyobb tömege nem haladja meg a 750 kg-ot; vagy B kategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek a megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 750 kg-ot, de nem haladja meg a gépjármű terheletlen tömegét, és az így összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb együttes tömege nem nagyobb 3500 kg-nál. C : A D kategórián kívül eső gépjárművek, amelyek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 3500 kg-ot; vagy C kategóriájú gépjármű a hozzá kapcsolt pótkocsival, amelynek a megengedett legnagyobb tömege nem haladja meg a 750 kg-ot; D : Azok a gépjárművek, amelyek személyszállításra használatosak és a vezetőn kívül nyolcnál több üléssel rendelkeznek; vagy D kategóriájú gépjármű a hozzá kapcsolt pótkocsival, amelynek a megengedett legnagyobb tömege nem haladja meg a 750 kg-ot; 10

11 BE : CE : DE : B kategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 750 kg-ot és meghaladja a gépjármű saját tömegét; vagy B kategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek a megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 750 kgot, és az így összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb együttes tömege meghaladja a 3500 kg-ot; C kategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 750 kg-ot; D kategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 750 kg-ot. 9. Az A, B, C, CE, D és DE járműkategóriákon belül nemzeti jogszabály a következő alkategóriákat vezetheti be, amelyekre a vezetői engedély érvényes lehet: A1 : Motorkerékpárok, amelyek hengerűrtartalma legfeljebb 125 cm 3 és a teljesítménye nem haladja meg a 11 kw-ot (kisteljesítményű motorkerékpárok); B1 : (Háromkerekű) motoros triciklik és (négykerekű) quadok; C1 : A D kategórián kívül eső gépjárművek, amelyek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 3500 kg-ot, de nem haladja meg a 7500 kg-ot; vagy a C1 alkategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek megengedett legnagyobb tömege nem haladja meg a 750 kg-ot; D1 : Azok a gépjárművek, amelyek személyszállításra használatosak és a vezetőn kívül nyolcnál több, de legfeljebb tizenhat ülőhellyel rendelkeznek; vagy a D1 kategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek megengedett legnagyobb tömege nem haladja meg a 750 kg-ot; C1E : C1 kategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 750 kg-ot, de nem haladja meg a gépjármű terheletlen tömegét; és az így összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb együttes tömege nem haladja meg a kg-ot; D1E : D1 alkategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt, nem személyszállításra használt pótkocsival, amelynek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 750 kg-ot, de nem haladja meg a gépjármű terheletlen tömegét, és az így összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb együttes tömege nem haladja meg a kg-ot. 10. Nemzeti jogszabályok bevezethetnek egyéb járműkategóriákat és alkategóriákat, amelyek nem tartoznak a fent felsoroltak közé. Ezek megjelölése ne hasonlítson az Egyezményben szereplő járműkategóriákra és alkategóriákra alkalmazott jelképekhez, és a nyomtatás típusa is lehet más. 11. A járműkategóriákat (alkategóriákat), melyekre a vezetői engedély érvényes, a következő táblázatban szereplő piktogramokkal kell jelölni. 11

12 Kategóriajelölés/piktogram Alkategóriajelölés/piktogram A B C D A1 B1 C1 D1 BE CE DE C1E D1E Az Irányelv szerinti vezetői engedély tartalmi és formai követelményei Magyarország kezdetben a BKKE szerinti vezetői engedély mintát alkalmazta, majd az Európai Unióhoz való csatlakozását követően, április 19-től az Európai Uniós előírásoknak megfelelő adattartalmú és formai megjelenésű vezetői engedélyeket állított ki. A vezetői engedély adattartalmát törvényi szinten a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) határozza meg. A Kknyt. alapján, az engedély típusától függően tartalmazza a járművezető: a) természetes személyazonosító adatát, b) lakcímét, c) arcfényképét (arcképmását), d) saját kezű aláírását, e) állampolgárságát, f) vezetési feltételeit, korlátozását, továbbá g) a külön jogszabályban meghatározott egyéb, nem személyes adatokat. 11 A vezetői engedély tartalmi és formai követelményeit az Irányelv rendelkezéseivel összhangban bővebben a KR. határozza meg. 12 Ezek az előírások a jelenleg kiállításra kerülő vezetői engedélyekre vonatkozóan az alábbiakban kerülnek bemutatásra. A vezetői engedély fizikai jellemzői 11 Kknyt KR. 5. melléklet 12

13 A vezetői engedély fizikai jellemzői megfelelnek az MSZ-ISO 7810 és az MSZ-ISO szabványnak. A vezetői engedély fizikai biztonsága A vezetői engedélyek fizikai biztonságára veszélyt jelentenek az alábbiak: hamis kártyák előállítása: olyan - újonnan vagy eredeti okmány másolataként előállított - tárgy létrehozása, amely nagymértékben hasonlít az okmányra; tárgyi változtatás: az eredeti okmány valamely jellemzőjének megváltoztatása, például az okmányon feltüntetett adatok valamelyikének módosítása. A teljes biztonság a rendszer egészében rejlik, amely magában foglalja a kérelmezési eljárást, az adattovábbítást, a kártya hordozóanyagát, a nyomtatási technikát, a különböző biztonsági elemek minimális együttesét és a testre szabás folyamatát. a) A vezetői engedélyek készítésére felhasznált anyagot az alábbi technikák (kötelező biztonsági elemek) alkalmazása által kell védetté tenni a hamisítás ellen: aa) a kártyatest UV-fény alatt sötét; ab) biztonsági alnyomat-minta, amelyet többszínű biztonsági festékkel végzett írisznyomtatás, illetve pozitív vagy negatív guilloche-nyomtatás alkalmazása által védenek a szkennelés, nyomtatás vagy másolás útján történő hamisítás ellen; a minta nem állhat alapszínekből (CMYK), hanem legalább két különleges színből álló összetett mintázatot és mikrobetűt kell tartalmaznia; ac) optikailag változó elemek, amelyek megfelelő védelmet biztosítanak a fényképmásolás és - hamisítás ellen; ad) lézergravírozás; ae) a fénykép körül a biztonsági háttérminta és a fénykép legalább a fénykép szélén átfedi egymást (gyengített minta). b) Ezen kívül a vezetői engedély kártyát az előállítás során legalább három, alább felsorolt technika alkalmazásával (kiegészítő biztonsági elemek) kell védetté tenni a hamisítás ellen: ba) színváltó festékek, bb) termokróm festék, bc) egyedi hologramok, bd) változó lézerképek, be) látható és átlátszó, UV-fényben fluoreszkáló festék, bf) irizáló nyomtatás, bg) digitális vízjel a háttérben, bh) infravörös vagy foszforeszkáló pigmentek, bi) domborított írásjelek, szimbólumok vagy minták. 13

14 A kártya előoldalán és hátoldalán található adatoknak szabad szemmel is olvashatónak kell lenniük, valamint a hátoldalon a rovatban az adatokat legalább 5-ös betűmérettel kell szedni. A vezetői engedély adattartalma Az engedély kétoldalas (kártya formátumú). Az engedély első oldalán a következők szerepelnek: VEZETŐI ENGEDÉLY (nyomtatott nagy betűkkel magyar nyelven); MAGYARORSZÁG (felirat nyomtatott nagy betűkkel); H (betű mint a kiállító ország megkülönböztető jele kék alapon, negatívba nyomtatva, tizenkét sárga csillaggal körülvéve). A kiállított engedély egyedi adatai: 1. Családi név 2. Utónév 3. Születési hely, születési idő 4. a) Kibocsátási dátum b) Érvényességi idő c) Kibocsátó hatóság 5. Sorszám 6. Fénykép 7. Aláírás 9. [Érvényességi kategóriák (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák)]; Európai Közösségi Modell (kifejezés magyar nyelven, valamint a vezetői engedély kifejezés az Európai Közösség többi nyelvén, az engedély háttereként rózsaszínnel nyomtatva). Az engedély második oldalán a következők szerepelnek: 9. [Érvényességi kategóriák (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák)]; Európai Uniós Vezetői Engedély (kifejezés magyar nyelven, valamint a vezetői engedély kifejezés az Európai Közösség többi nyelvén, az engedély háttereként rózsaszínnel nyomtatva) 10. az adott kategóriára vonatkozó engedély első kiadásának időpontja (ezt az időpontot az új engedélyen is meg kell ismételni későbbi pótlás vagy csere esetén); az időpontra vonatkozóan valamennyi rovatban két számjegyet kell feltüntetni az alábbi sorrendben: nap.hónap.év 11. az adott kategóriára vonatkozó engedély lejáratának időpontja; az időpontra vonatkozóan valamennyi rovatban két számjegyet kell feltüntetni az alábbi sorrendben: nap.hónap.év 14

15 12. korlátozás kódja 1-99 kódok: harmonizált európai uniós kódok, 100 és 100 feletti kódok: nemzeti kódok, melyek csak Magyarország területén érvényesek 13. (Külföldi hatóságok bejegyzései részére fenntartott hely) 14. (Egyéb információk részére fenntartott hely) Az első és a második oldalon megjelenő - az 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5., 10., 11. és 12. számok magyarázata Sorszám A vezetői engedélybe bejegyezhető kategóriák A vezetői engedély különböző kategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt járművek vezetésére jogosít, amelyeket a KR. határoz meg 13, pontosan rögzítve azt, hogy az adott kategória milyen fajtájú, illetve milyen tulajdonságokkal (pl.: megengedett legnagyobb össztömeg, teljesítmény, stb.) rendelkező jármű/járművek vezetésére jogosít. A vezetői engedély már kitöltetlen állapotban is tartalmazza valamennyi kategória jelölését, ám ezek közül az okmányon csak azok a kategóriák kerülhetnek érvényesítésre, amelyekre vonatkozóan a járművezető vezetési jogosultsággal rendelkezik. E kategóriák mellett a vezetői engedély 10. rovatában a vizsgadátum, a 11. rovatban pedig a kategória érvényességi idő kerül feltüntetésre nap.hónap.év dátum formátumban. A vezetői engedélybe bejegyezhető kategóriáknak két fő csoportja van: a nemzetközi és a nemzeti kategóriák. A nemzetközi kategóriák a BKKE és az Irányelv által meghatározott harmonizált kategóriák, amelyek egységes jelentéstartalommal bírnak, a BKKE esetén az egyezményhez csatlakozott országokban, az Irányelv esetén pedig az EGT-államokban. A vezetői engedélyek adattartalmának és formai megjelenésének egységesítése mellett ez a legfontosabb alapja annak, hogy a vezetési jogosultság a vezetői engedélyt kiállító országtól eltérő államban, külföldön is gyakorolható legyen. Ezzel szemben a nemzeti kategóriákat minden állam maga határozza meg mind a jelölés, mind a vezetési jogosultság tartalma tekintetében, és az e kategóriákba tartozó járművekre vonatkozó vezetési jogosultság csak belföldön gyakorolható, a külföldi államok a BKKE és az Irányelv alapján nem kötelesek e kategóriákat elismerni Nemzetközi kategóriák A BKKE által meghatározott nemzetközi kategóriákat, és azok jelentéstartalmát fentebb, a BKKE szerinti vezetői engedély tartalmi és formai követelményei között már láthattuk ( fejezet). 13 KR. 4., valamint 1-2. melléklet 15

16 A magyar vezetői engedélybe bejegyezhető nemzetközi kategóriák jelölése és jelentéstartalma az Irányelvvel összhangban, az alábbiak szerint került meghatározásra a KR.-ben: 14 Segédmotoros kerékpárok (robogók), azaz kétkerekű segédmotoros kerékpárok (L1e kategória) vagy háromkerekű segédmotoros kerékpárok (L2e kategória), amelyek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/h (kivéve azokat, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 25 km/h-nál kisebb vagy azzal megegyezik), és az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek: AM kategória a) kétkerekű típusnál a motor: - hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a belsőégésű motorok esetében, vagy - folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kw-nál elektromos motor esetében; b) háromkerekű típusnál a motor: - hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében, - legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 4 kw-nál egyéb belsőégésű motorok esetében, vagy - folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kw-nál elektromos motorok esetében; Könnyű négykerekű motorkerékpárok, amelyek terheletlen tömege kevesebb 350 kg-nál (L6e kategória), a 45 km/h-t meg nem haladó legnagyobb tervezési sebességű elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem számítva, és amelyek - hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3 -nél a külső gyújtású motorok esetében; - legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 4 kw-nál egyéb belsőégésű motorok esetében, vagy folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kwnál elektromos motorok esetében. A1 kategória A2 kategória Olyan motorkerékpár, amelyek hengerűrtartalma a 125 cm3-t, teljesítménye a 11 kw-ot, teljesítmény/tömeg aránya pedig a 0,1 kw/kgot nem haladja meg, továbbá olyan motoros triciklik, amelyek teljesítménye a 15 kw-ot nem haladja meg. Olyan motorkerékpár, amelyek teljesítménye a 35 kw-ot, 14 KR. 2. melléklet 16

17 teljesítmény/tömeg aránya pedig a 0,2 kw/kg-ot nem haladja meg, és amelyet nem kétszer akkora teljesítményű járműből alakítottak át. A korlátozott kategória A kategória Gépjárművek B1 kategória B kategória BE kategória C1 kategória Legfeljebb 25 kw teljesítményű és 0,16 kw/kg teljesítmény/saját tömeg arányt meg nem haladó motorkerékpár. Olyan motorkerékpár, amely nem tartozik az A1 és A2 kategóriába, az A korlátozott kategóriába, továbbá motoros triciklik, amelyek teljesítménye a 15 kw-ot meghaladja. Négykerekű motorkerékpárok, amelyek terheletlen tömege nem haladja meg a 400 kg-ot (L7e kategória) (az árufuvarozásra szánt járművek esetében az 550 kg-ot), az elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem számítva, és amelyek legnagyobb hasznos teljesítménye nem haladja meg a 15 kw-ot; ezek a járművek motoros tricikliknek minősülnek, és teljesíteniük kell az L5e kategóriába tartozó motoros triciklikre alkalmazandó műszaki követelményeket, kivéve, ha külön irányelvekben ettől eltérő rendelkezés szerepel. a) A 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc állandó ülőhely van; b) az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó (könnyű) pótkocsiból álló járműszerelvény. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 4250 kg; c) az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó (nehéz) pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontató jármű saját tömegét. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 3500 kg. B kategóriába tartozó vontató jármű és pótkocsi vagy félpótkocsi olyan szerelvénye, amelyben a pótkocsi vagy félpótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg. Nem a D1 vagy D kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 7500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény. 17

18 C1E kategória C kategória CE kategória D1 kategória D1E kategória D kategória DE kategória TR trolibusz - C1 kategóriába tartozó járműből és nehéz pótkocsiból álló olyan járműszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a kg-ot nem haladja meg, továbbá - olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a B kategóriába tartozik, pótkocsijának vagy félpótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja, de a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a kg-ot nem haladja meg. Nem a D1 vagy D kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény. A C kategóriába sorolt gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény. A vezetőn kívül legfeljebb tizenhat utas szállítására tervezett és gyártott, 8 m-t meg nem haladó legnagyobb hosszúságú gépjárművek; D1 kategóriába tartozó gépjármű és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény. D1 kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény. A vezetőn kívül több mint 8 utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek; a D kategóriába tartozó gépjárműből és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény. D kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény. Meghatározása nemzeti kategóriáknál Nemzeti kategóriák Amint az előzőekben láthattuk, a nemzetközi kategóriák külföldön (a BKKE szerinti nemzetközi kategóriák az egyezményhez csatlakozott országokban, az Irányelv szerinti nemzetközi kategóriák pedig az EGT-államokban) is jogosítanak járművezetésre, ezzel szemben a nemzeti kategóriákba tartozó járművek csak belföldön vezethetőek, 15 mivel e kategóriák egységesítésére sem a BKKE, sem az Irányelv nem terjedt ki. 15 KR. 5. (3) bekezdés 18

19 A magyar vezetői engedélybe bejegyezhető nemzeti kategóriákat a KR. az alábbiak szerint határozza meg 16 : K kategória - kerti traktor - állati erővel vont jármű T kategória - mezőgazdasági vontató (mezőgazdasági és erdészeti traktor) és két nehéz pótkocsi - lassú jármű és pótkocsi - kerti traktor - állati erővel vont jármű hajtására - segédmotoros kerékpár (ide értve a mopedautót is) M kategória - segédmotoros kerékpár (ide értve a mopedautót is) - állati erővel vont jármű hajtására - kerti traktor (16. életév betöltése után) TR trolibusz - trolibusz - mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi - segédmotoros kerékpár - lassú jármű és pótkocsi - kerti traktor - állati erővel vont jármű hajtására V kategória - kerti traktor - állati erővel vont jármű hajtására A kategóriákat érintő, január 19-i változások Fontos tudni, hogy január 19-i hatállyal a KR. az Irányelv módosulása miatt egy átfogóbb módosításon esett át (azonban a KR.-ben ekkor nem kizárólag az Irányelv miatt történtek változtatások, hanem a jogalkotó megragadta az alkalmat, hogy más okból indokolt szövegpontosításokat és egyéb módosításokat is tegyen a jogszabály szövegében), ami érintette a vezetői engedélybe bejegyezhető nemzetközi kategóriákat, a vezetői engedély kiállításának életkori és jártassági feltételeit, valamint a járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításával kapcsolatos szabályokat is. Az Irányelv módosulásait valamennyi EGT-államnak egységesen január 19-i hatállyal kellett átültetnie a nemzeti jogába. Tekintettel arra, hogy a január 18-ig a korábbi szabályozás alapján kiállított vezetői engedélyek akár január 18-ig érvényesek lehetnek, eddig az időpontig (sőt még akár azt követően is) biztosan találkozhatunk még ezekkel az okmányokkal. Éppen ezért szükséges ismerni a változások lényegét, amelyek a kategóriák tekintetében az alábbiakban kerülnek összefoglalásra. 16 KR. 2. melléklet 19

20 (A január 19-i egyéb változások a későbbiekben, a megfelelő tananyagrészeknél kerülnek majd bemutatásra.) Az M nemzeti kategória helyébe az AM nemzetközi kategória lépett Az Irányelv egységessé kívánta tenni a segédmotoros kerékpárra való vezetési jogosultság elismerését is az EGT-államokban, ezért január 19-től létrehozta az AM nemzetközi kategóriát. A változás eredményeképpen az M nemzeti kategóriára érvényesített vezetői engedély helyett legközelebb (2013. január 19-től) kiállításra kerülő vezetői engedélyen már AM nemzetközi kategória fog szerepelni. 17 Az A korlátozott kategória helyébe A2 kategória lépett A nemzetközi kategóriák közé új kategóriaként bevezetésre került az A2 kategória. Az A2 és az A korlátozott kategóriával vezethető járművek körének összehasonlításával láthatjuk, hogy azok között nem számottevő a különbség, ezért a jogalkotó január 19-i hatállyal megteremtette az e kategóriák közötti egyenértékűséget. Ez azt jelenti, hogy az A korlátozott kategóriára érvényesített vezetői engedély helyett legközelebb (2013. január 19-től) kiállításra kerülő vezetői engedélyen már A2 kategória fog szerepelni. 18 Bevezetésre került a B1 kategória A nemzetközi kategóriák köre tovább bővült a B1 kategóriával, amely az említett kategória leírásánál meghatározott négykerekű motorkerékpárok vezetésére jogosít. 17 KR (4a) bekezdés, (12) bekezdés c) pont 18 KR (4b) bekezdés, (12) bekezdés a) pont 20

21 A C1, C1E és C kategória meghatározásának pontosítása A vezethető járművek köre január 18-ig: C1 kategória Az autóbusz és a trolibusz kivételével az olyan gépkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja, de nem több mint 7500 kg, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény. Gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény (csak kombinált kategóriaként adható ki). Kombinált kategóriák: E kategória C kategória b) C1E : A C1 kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege nem haladja meg a kg-ot, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege sem haladja meg a vontató jármű saját tömegét; Az autóbusz és a trolibusz kivételével a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsi, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény. 21

22 2013. január 19-től: C1 kategória C1E kategória C kategória Nem a D1 vagy D kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 7500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény. - C1 kategóriába tartozó járműből és nehéz pótkocsiból álló olyan járműszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a kg-ot nem haladja meg, továbbá - olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a B kategóriába tartozik, pótkocsijának vagy félpótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja, de a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a kg-ot nem haladja meg. Nem a D1 vagy D kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény. A D1 és D kategória meghatározásának pontosítása A vezethető járművek köre január 18-ig: D1 kategória D kategória Az autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb 16 állandó ülőhely van, valamint az ilyen autóbuszból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény. Az autóbusz, valamint az autóbuszból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény január 19-től: D1 kategória D kategória A vezetőn kívül legfeljebb tizenhat utas szállítására tervezett és gyártott, 8 m-t meg nem haladó legnagyobb hosszúságú gépjárművek; D1 kategóriába tartozó gépjármű és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény. A vezetőn kívül több mint 8 utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek; a D kategóriába tartozó gépjárműből és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény. 22

23 A TR nemzeti kategória átkerült a nemzetközi kategóriák közé Az Irányelv az egyes nemzetközi kategóriák meghatározása mellett bizonyos fogalmakat is rögzít. Az egyik ilyen fogalom a gépjármű, amelyről úgy rendelkezik, hogy az magába foglalja a trolibuszokat, vagyis az elektromos vezetékhez kapcsolódó, de nem sínen közlekedő járműveket is. Fentiekre figyelemmel a TR (trolibusz) kategória a nemzeti kategóriák közül átemelésre került a nemzetközi kategóriák közé A vezetői engedély érvényessége A vezetői engedélynek a kettős funkciójából eredően kétféle érvényességi ideje van, az egyik a személyazonosításra, a másik a vezetési jogosultság gyakorlására vonatkozó érvényességi idő. Előbbi a vezetői engedély első oldalán a 4. b) pontban, utóbbi az okmány hátoldalán az egyes kategóriák mellett, a 11. rovatban szerepel Személyazonosításra vonatkozó érvényesség A vezetői engedély a személyazonosság igazolására a kiállításától számított tíz évig, a 65. életévüket betöltöttek esetében határidő nélkül alkalmas. 19 A gyakorlatban a 65. életévüket betöltött kérelmező esetén a kiállítástól számított 50 évre szóló érvényességi idő kerül bejegyzésre a vezetői engedély 4. b) pontjába, mivel az okmány ezen rovata nem hagyható üresen Kategória-érvényesség A vezetői engedély vezetési jogosultság igazolására a következő határidőig alkalmas: a vezetői engedély hátoldalán a 11. pontban feltüntetett kategória érvényesség időpontjáig, amely az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont, de a C1, a C1E, a C, a CE, a D1, a D1E, a D és a DE vezetői engedély kategóriák esetében a vezetői engedély kiállításától számított legfeljebb öt év, egyéb nemzetközi vezetői engedély kategóriák esetében legfeljebb tíz év, a nemzeti kategóriában - a TR és V kategória kivételével - a vezetői engedély első oldalán a 4. b) pontban feltüntetett érvényesség időpontjáig, de legfeljebb a vezetői engedély kiállítását követő tíz évig. 20 A kategória érvényességi idő a január 18-ig kiállított vezetői engedélyeken év.hónap.nap, a január 19-től kiállított okmányokon azonban nap.hónap.év dátum formátumban szerepel, az irányelv előírásainak megfelelően. 19 KR. 5. (4) bekezdés 20 KR. 5. (5) bekezdés, 29. (1) bekezdés 23

24 Az érvényességi idők összehangolása A vezetői engedély tehát személyazonosság igazolására a 65. életévüket betöltöttek kivételével 10 évig lehet érvényes, és a nemzeti kategóriák vezetésére is legfeljebb eddig jogosít. A nemzetközi kategóriák esetében pedig az AM kategória kivételével az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpontig szól az érvényesség, amely 10 évnél kevesebb is lehet, így e kategóriák érvényességi ideje eltérhet a nemzeti kategóriákra és a személyazonosság megállapításra vonatkozó érvényességi időtől. Annak érdekben, hogy az ügyfél könnyebben figyelemmel tudja kísérni az okmány érvényességének lejártát, kérheti ezeknek az eltérő dátumoknak az összehangolását, az alábbiak szerint: - kérheti, hogy mind személyazonosításra, mind a nemzeti és az AM kategóriára az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpontig legyen érvényes az okmány, 21 - valamint ugyanezt kérheti úgy is, hogy az érvényesség lejáratának hónapja és napja, az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított határidőn belül, megegyezzen a születési idejének hónapjával és napjával A kezdő vezetői engedély Az első nemzetközi kategória megszerzésének napjától számított két évig a vezetői engedély kezdő vezetői engedélynek minősül. 23 A kezdő vezetői engedéllyel az AM, az A és az A korlátozott kategóriára, továbbá az A1, az A2 és a B1 kategóriára érvényesített bejegyzéssel utas nem szállítható, valamint a B, a C és a D kategóriára, továbbá a C1 és a D1 kategóriára érvényesített bejegyzéssel a Magyar Honvédség kezelésében lévő járművek kivételével pótkocsi nem vontatható. 24 Ha a gépjárművezető külföldi vezetői engedélyét két évnél nem régebben szerezte, a kezdő vezetői engedélyre vonatkozó rendelkezéseket - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a külföldi vezetői engedély helyett a magyar hatóság által kiadott vezetői engedélyre is alkalmazni kell. 25 A kezdő vezetői engedélyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak nemzeti kategória esetén KR. 29. (5) bekezdés 22 KR. 29. (3) bekezdés 23 KR. 6. (1) bekezdés 24 KR. 6. (2) bekezdés 25 KR KR

25 A kezdő vezetői engedély minősítés bizonyos esetben meghosszabbításra kerülhet, amelyről bővebben a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésével és a vezetői engedély visszavonásával kapcsolatos témakörnél esik majd szó A vezetői engedélybe bejegyezhető kódok Az Irányelv kimondja, hogy a vezetői engedélyeken fel kell tüntetni azokat a feltételeket, amelyek alapján a vezető járművezetésre jogosult. 27 A vezetői engedély a formátumát tekintve egy bankkártya nagyságú plasztik kártya, így a méretéből adódóan csak korlátozott hely áll rendelkezésre a fontosabb szöveges információk, a vezetési jogosultság gyakorlásának feltételei, korlátozásai feltüntetésére. Mindemellett a szöveges bejegyzések értelmezése egy más EGT-államban kiállított vezetői engedély esetén a nyelvi akadályok miatt is nehézséget okozhat. Éppen ezért az Irányelv előre meghatározott jelentéstartalmú számkódokat vezetett be a vezetési jogosultság feltételeinek, korlátozásainak ezek vezetői engedélyen való feltüntetésére, az alábbiak szerint. Az Irányelv megkülönböztet harmonizált közösségi kódokat és nemzeti kódokat: A harmonizált közösségi kódok jelölése az 1-től 99-ig terjedő számsor közé esik, és e kódok jelentését az Irányelv határozza meg, így ez a jelentéstartalom minden EGT-államban egységes. Ennek köszönhetően a magyar vezetői engedélyen harmonizált közösségi kóddal feltüntetett feltételeket, korlátozásokat a többi EGT-államban is érteni fogják, és ugyanígy mi is tudni fogjuk a más EGT-államban kiállított vezetői engedélybe bejegyzett harmonizált közösségi kódok jelentését. Ezzel szemben a 100 és 100 feletti kódok nemzeti kódok, amelyeknek jelölését és jelentéstartalmát minden tagállam maga határozhatja meg a saját területén történő alkalmazás céljából, így e kódok jelentése az egyes EGT-államokban eltérő lehet. A kódok által jelölt feltétel vagy korlátozás vonatkozhat csak egy-egy adott kategóriára, vagy általánosságban a teljes vezetési jogosultságra. Ettől függően a kódok bejegyezhetőek a vezetői engedélybe az egyes kategóriák mellé a 12. oszlopba, vagy az általános feltételek, korlátozások esetén az egyes kategóriák felsorolása alatt található 12. sorba. A KR. az Irányelv alapján a harmonizált közösségi kódokat átültette nemzeti jogunkba, valamint meghatározta a magyar vezetői engedélybe bejegyezhető nemzeti kódokat is 28 az alábbiak szerint. 27 Irányelv 5. cikk (1) bekezdés 28 KR. 8. melléklet 25

26 Harmonizált közösségi kódok A harmonizált közösségi kódok és jelentésük: 01 Látásképesség korrekciója és/vagy védelme szemüveg kontaktlencse/kontaktlencsék védőszemüveg homályos lencse szemtakaró szemüveg vagy kontaktlencse 02 Hallókészülék, beszédjavító/segítő eszközök hallókészülék egy fülben hallókészülék mindkét fülben 03 Művégtagok felső művégtag(ok) alsó művégtag(ok) Gépjárművezetés korlátozása egészségi okok miatt (kötelező alkódok) csak nappali vezetésre korlátozva (pl. napkelte után 1 óra és naplemente előtt 1 óra közötti időszakban) gépjármű-vezetési korlátozás a vezető lakásától meghatározott távolságig vagy városon, egy adott településen belül gépjárművezetés utasok nélkül legfeljebb...km/h sebességű vezetésre korlátozott gépjárművezetés kizárólag egy vezetői engedéllyel rendelkező személy jelenlétében pótkocsi vontatása nem engedélyezett a gépjárművezetés autópályán nem engedélyezett szeszesital-fogyasztás tilalma 10 Erőátvitel átalakítása kézi működtetésű erőátvitel tengelykapcsoló-pedál (vagy A és A1 kategória esetében kézzel működtetett sebességváltókar) nélküli járművek elektronikus vezérlésű erőátvitel átalakított sebességváltókar 29 A 04. kód (jelentése: Feltétel: érvényes orvosi engedély megléte ) július 01-jén hatályát vesztette. 26

27 szekunder sebességváltómű nélkül 15 Tengelykapcsoló átalakítása átalakított tengelykapcsoló-pedál kézi működtetésű tengelykapcsoló automata tengelykapcsoló kiiktatható/lehajtható tengelykapcsoló-pedál 20 Fékrendszer átalakítása átalakított fékpedál megnagyobbított fékpedál bal lábbal működtethető fékpedál cipőtalphoz illeszthető fékpedál megdöntött fékpedál kézi működtetésű szervofék (átalakított) megnövelt hatásfokú szervofék használata szervofékbe épített megnövelt hatásfokú vészfék használata átalakított kézifék elektromos működtetésű kézifék lábbal működtethető (átalakított) kézifék kiiktatható/lehajtható fékpedál térddel működtethető fék elektromos működtetésű szervofék 25 Átalakított gázpedál átalakított gázpedál a cipőtalphoz illeszthető gázpedál megdöntött gázpedál kézi működtetésű gázadagoló (gázkar) térddel működtethető gázpedál szervo rásegítéses gázpedál a fékpedáltól balra elhelyezett gázpedál baloldalt elhelyezett gázpedál kiiktatható/lehajtható gázpedál 30 Átalakított kombinált fék-gázpedál párhuzamos pedálok azonos (vagy majdnem azonos) síkban elhelyezett pedálok síkban elcsúsztatható gáz- és fékpedál síkban elcsúsztatható, magasított gáz- és fékpedál kiiktatható/lehajtható gáz- és fékpedál megemelt padlózat 27