Egy keleti párhuzam Garbha upanisad ford. Lőrincz Ádám

Átírás

1 Egy keleti párhuzam Garbha upanisad ford. Lőrincz Ádám Forrás: A gyógyító számok. Források és tanulmányok a számok szerepéről az antik gyógyászatban. Szerkesztette: Németh György (Szeged, 2008)

2 Egy keleti párhuzam GARBHA UPANISAD: A MAGZAT TITKOS TANÍTÁSA fordította Lőrincz Ádám Bevezetés A Garbha upanisad egyike a hagyományos felsorolás Muktika upanisadban is szereplő 108 upanisadjának. Műfaját tekintve upanisad, titkos tanítás, a védikus irodalomhoz tartozó írás. Egyesek szerint a Krisna Jadzsurvédához, mások szerint az Atharvavédához tartozik. Az előbbit tartja a hagyomány és leginkább az upanisadhoz tartozó sánti (békéért fohászkodó ima) alapján mondható. Az Atharvavéda mellett szól Pippaláda említése, aki az Atharvavéda egyik nagy tanítója. Keletkezési idejét igen nehéz meghatározni. Az irodalomban Kr. e től a Kr. u. XIV. századig találni datálást. Más érvek mellett a szánkhja említése miatt sem tartható az első század előttinek, 32 de valószínűleg a kései upanisadok közé tartozik. Az írás bevezetője az emberi testről általánosságban szól, majd a magzat keletkezését írja le, ezután maga a magzat szólal meg és elmélkedik az újjászületésről és a karmáról. Az emberi test, lélek és tulajdonságok egy részét hasonlítja a szöveg a védikus áldozat egyes elemeihez, ezzel az áldozatot a makrovilágból mintegy az ember mikrovilágába transzponálja. Ezután az emberi testről esik szó. Bár indiai szerzők egészen napjainkig mint az ind embriológiai irodalom fejlettségének példáját ünneplik azért, mert a fejlődés kezdeti szakaszát a 32 Ruzsa F.: A klasszikus szánkhja filozófiája. Farkas Lőrinc Imre, Budapest,

3 modern tudományos ismeretekhez hasonlóan írja le, 33 nyilvánvaló, hogy a hasonlóság csak látszólagos. Egyrészt, mert a mű szemlélete az ind vallásosfilozófiai szemléletnek tökéletesen megfelel, másrészt mert a további hónapok leírása teljesen eltér a realitástól. Sokkal inkább van itt szó egy hagyományról, ami a szanszkrit irodalmon végighúzódik (Mahábhárata XII 308, ; Nirukta 14, 6; Márkandéjapurána XI 2b 3a stb.). Az itt olvasható sorozat magzat, hólyag, gömb, kemény, kalalam, budbudam, pindam, kathinam kisebb variációkkal számos helyen olvasható 34. Az ember fejlődéséről a Garbha upanisadban leírtak megfelelnek az ind orvosi irodalomban, a Szusruta (III 3, 15) és a Csaraka szamhitában (III 4, 9) találhatónak is. Mindenesetre az önmagában is figyelemre méltó, hogy az ember fejlődése mind az orvosi, mind a nem-orvosi irodalomban újra és újra tárgyalásra kerül Ld. például: Kaladhar, K.: Niruktopanisad and Garbhopanisad: the Vedic Sources of Studies on Human Embryology. In: Bulletin of the Indian Institute of History of Medicine, 1994, XXIV Ezzel szemben hagyománytisztelő, de jó angol fordítást ad: Keswani, N. H. Bhide, N. K.: Garbha Upanisad. A Brief Sanskrit Treatise on Ancient Indian Embryology. In: Clio Medica, 1965, I Érdekes, hogy az embriológia történetével foglalkozó modern könyvek is az ind embriológia figyelemre méltó művének tartják a Garbha Upanisadot (pl. Montague, M. F. A.: Embryology from Antiquity to the End of the Eighteenth Century. In: Ciba Symposia. 1949, X ; Boyd, E.: Origins of the Study of Human Growth. University of Oregon, 1980, 26.). Leginkább realisztikusan a filozófiatörténetek értékelik a művet (pl. Dasgupta, S.: History of Indian Philosophy. II. vol. Cambridge University Press, ). 34 Suneson, C.: Remarks on Some Interrelated Terms in the Ancient Indian Embryology. In: Wiener Zeitschrift für die Kunde Südasiens und Archiv für Indische Philosophie, 1991, XXXV Máig jó összefoglaló: Müller, R. F. G.: Altindische Embryologie. In: Nova Acta Leopoldina. 1955, XVII Jelen fordítás az Ánandásrama Szanszkrit Sorozatban 1895-ben Nárájana kommentárjával, illetve 1925-ben Sankaránanda kommentárjával és az Adjár Könyvtárban 1921-ben Upanisad Brahmajógin kommentárjával megjelent kiadások alapján készült.

4 Garbha upanisad: a magzat titkos tanítása Óm, mindketten legyünk védve, Mindketten tápláltassunk, Dolgozzunk erősen Legyen a kettőnk tanulmánya ragyogó Ne gyűlöljük egymást. Óm, béke, béke, béke. 1. Öt részű, ötben lévő, hatban lakó, hat tulajdonság kötelékébe kötött az, hét összetevőjű, három szennyű, két magvú négyféle ételű ez a test. 2. "Öt részű." Miért? "Föld, víz, hő, szél, ég." Ebben az öt részes testben mi a föld? Mi a víz? Mi a hő? Mi a szél? Mi az ég? Ott ami szilárd van az a föld, ami folyékony, az a víz, ami meleg, az a hő, ami mozog, az a szél, ami üreg az az ég - így mondják. Ott a föld nevű a tartásban van, a víz az összekötésben, a hő a megvilágításban, a szél az elválasztásban, az ég a tér létrehozásában van. Két külön fül a szó felfogására, bőr a tapintásra, szemek az alak látására, nyelv az ízlelésre, orr a szaglásra, az öl az örömre, a végbél ürítésre való. Az értelemmel érvel, az elmével gondolkodik, a beszéddel beszél. Hatban lakó. Hogyan? Hat ízt érez: édes, savanyú, sós, keserű, savas és összehúzó. A hét hang: saddzsa, risabha, gándhára, madhjama, panycsama, dhaívata és nisáda. 36 Kívánatos és nem kívánatos hangok és a szavak jelentésére való koncentrálás képessége lesz a tíz. 36 E szanszkrit szavak kezdő szótagjai szolgálnak szolmizációs szótagként az ind zenében.

5 3. Hét összetevőjű. Hogyan? Fehér, vörös, fekete, füstös, sárga, rózsaszín, halvány fehér. Miért hét összetevőjű ez a test? Amikor Dévadatta anyag stb. 37 sorozata keletkezik, kölcsönösen a szóma tulajdonságból a hatféle folyadék, 38 a folyadékból a vér, vérből a hús, húsból a zsír, zsírból az inak, inakból a csontok, csontokból a velő, velőből a mag. A mag és a vér 39 keveredéséből keletkezik a magzat. A magzat ezeket a változásokat hozza létre a szívben. A szívben születik a belső tűz 40, a belső tűzből az epe 41, epéből a szél, 42 a széltől a szív Pradzsápati 43 működése szerint A termékeny időszakban az egyesülés révén egy éj alatt magzat 45 lesz. Hét éj elteltével hólyag lesz. Fél hónap után gömb lesz, egy hó után kemény lesz. Két hónap után lesz a fej, három hónap után a végtagok tája. A negyedikben az ujjak, a belek és a medence tája. Az ötödikben a gerinc tájéka, a hatodikban a száj, orr, szemek és fülek fejlődnek. A hetedikben élettel telik 37 Dévadatta: személynév. Lehet egyike Pippaláda tanítványainak. Az anyag sorozat utalhat a többféle felsorolásban is létező alap szubsztanciákra. 38 Igen nehezen értelmezhető szakasz, számos szövegvariánssal. Az értelmezés egyik kulcsa a rasza szó jelentése: ez egyrészt ízt, másrészt folyadékot jelent. Mindkettőnek van szokásos hatos felsorolása. Ha tehát a testet felépítő folyadékot jelent itt, akkor van értelme azt a szómához, az istenek eledeléhez, az áldozati italhoz kapcsolni, és erre van is irodalmi párhuzam a Szusruta szamhitában (III 3, 2.), ahol a nyirok kapcsolódik a szómához. Ha viszont a szóma szó hiányzik - ami a helyzet néhány szövegben akkor a rasza lehet íz, és vonatkozhat a hatféle ízű megevett ételre, aminek egy része azután vérré válik. A rasza lehet specifikusan egyike a hat folyadéknak is, nyirok, ami közvetlenül az étel megemésztéséből keletkezik. 39 A menstruációs vérről van szó. 40 Belső tűz : éltető erő. 41 Az epe itt az anyagcserét jelenti. 42 A szél itt mozgató erőt jelent. 43 A teremtmények ura, teremtő isten. 44 Upanisad Brahmajógin kommentárja szerint ez a kifejezés már a következő szakaszhoz tartozik, és azt jelenti, hogy a Pradzsápati szerint meghatározott termékeny időszakban... (Mahádévasásztri, A.: Astóttarasatópanisatszu Számánjavédánta Upanisadah Srí Upanisad Brahmajógi viracsita vjákhjákhjájutáh. Adjár Pusztakálaj, 1921.) 45 Az itt szereplő kalala szót sokszor a magzat első, puha fejlődési szakaszának tartják. Jelent azonban egyszerűen magzatot is.

6 meg. A nyolcadikban mindennel teljes lesz. Ha az atyai mag dominál férfi lesz, ha az anyai, akkor nő, mindkét mag egyenlősége esetén hermafrodita lesz. 46 A zavartelméjűeknek 47 születik vak, sánta, púpos, törpe (gyermeke). Egymástól széltől szétválasztott két magból két test lesz, így keletkeznek az ikrek. Az öt részű, erős öt részű elmével, ésszel, illat-íz stb. tudással romlandóról, romolhatatlanról és megváltásról gondolkodik. Az egy romolhatatlant 48 megismerve nyolc természet és tizenhat következmény van a testben, mint a többi lényben. Továbbá az anyától köldökzsinóron át etetett-itatottban növekszik a lélegzet. A kilencedik hónapban minden jel tudásával eltelik, emlékezik korábbi születéseire és megtett és meg nem tett cselekedeteire és jó és rossz tetteit ismeri. 5. Különféle hüvelyek 49 ezreit láttam bizony én, különféle étkeket ettem, különféle emlőket szoptam. 6. A megszületettnek és a meghaltnak is születése van újra, újra. Ó, a szomorúság tengerében elmerültem, nem látom a segítséget! 7. Ha megszabadulok a hüvelytől, akkor a szánkhja vagy a jóga gyakorlásába menekülök, ami elpusztítja a rosszat és a megváltás gyümölcsét adja. 8. Ha megszabadulok a hüvelytől, akkor leborulok a Nagy Isten 50 előtt, aki elpusztítja a rosszat és a megváltás gyümölcsét adja. 9. Ha megszabadulok a hüvelytől, akkor leborulok Bhagavanta Nárájana 51 isten előtt, aki elpusztítja a rosszat és a megváltás gyümölcsét adja. 46 Szó szerint nem-férfi. Ld.: Müller, R. F. G.: Über ein Neutrum in Sanskrit. In: Die Sprache, 1960, VI Másként: indiszponált, megzavart. 48 E kifejezés másik jelentése: az egy szótagút, vagyis az óm szócskát. 49 A jóni alapjelentése női nemi szerv. Emellett kaput, sőt anyaméhet is jelenthet. Mindenesetre az újjászületéstől való megszabadulásról van itt szó. 50 Mahésvara: Siva.

7 (Ha megszabadulok a hüvelytől, akkor elmélkedek az örök Brahmán, aki elpusztítja a rosszat és a megváltás gyümölcsét adja.) Ami jót vagy rosszat csak tettem a környezetemért 53, azért egyedül égek, és eltávoztak a gyümölcseit élvezők. 11. Az ember női hüvelyek ezrein, a hüvely kapuján átjutva, műszertől összenyomva nagy szenvedéssel épp csak megszületve a Vaisnava széltől 54 megérintve rögtön nem emlékszik a születésre, sem a halálra, sem a jó vagy rossz tetteit nem ismeri 12. Honnét e test? Tüzek laknak benne, a tudás tüze, a látás tüze és a gyomor tüze. Ott az emésztés tüze emészt meg minden megevett, megivott, megnyalt és beszívott dolgot. A látás tüze okozza a formák és más dolgok látását. A tudás tüzétől ismeri a jó és rossz tetteket. Három hely van: a szájban az áhavaníja, 55 a hasban a gárhapatja, 56 a szívben a daksinágni. 57 A lélek az áldozó, az értelem a felesége, az elme a brahman. 58 A vágy és hasonlók az áldozati állat, a szilárdság a felszentelés, az elégedettség és az érzékszervek 59 az áldozati edények, a mozgásszervek 60 az áldozati adományok, a fej, a koponya és a haj a fűcsomó, a száj az áldozati oltár. 51 Visnu. 52 E sorok (5 10) az eredetiben versben (slóka) vannak. A verssorok sorrendje igen különböző az egyes kéziratokban. 53 Környezet: az ember körül élők, alárendeltek. 54 A születés szele. Az az erős szél, ami születéskor kiveti a gyermeket anyjából. Vö. Rigvéda V Áldozati tűz. A védikus áldozat során a keleti tűz. 56 Áldozati tűz, ami apáról fiúra szállt. Erről gyújtották meg az áldozati tüzeket. 57 A harmadik áldozati tűz. A védikus áldozat során a déli tűz. 58 Más néven bráhmana. Legtudósabbika és legcsendesebbike a védikus áldozat négy papjának. 59 Az öt érzékszerv. 60 Ezekből is öt van: kéz, láb, gége, nemzőszerv, kiválasztó szerv.

8 A fej négy koponyacsontból áll, tizenhat fog az ajak-lepel mögött, százhét halálos pont van, száznyolcvan ízület, százkilenc ín, hétszáz ér, ötszáz csontvelő és háromszáz hatvan csont és negyvenöt millió hajszál. A szív nyolc pala 61, a nyelv tizenkét pala, az epe egy prasztha, a nyirok egy adhaka, a sperma egy kudava, a zsír két prasztha, a vizelet és bélsár mennyisége bizonytalan az étel mennyisége miatt. Ez Pippaláda 62 megváltásról szóló tanítása. Ez Pippaláda megváltásról szóló tanítása. 61 A pala, prasztha, adhaka, kudava tömeg és űrmértékek. 62 Pippaláda az Atharvavéda egyik nagy tanítója, az azt hagyományozó nagy családok egyikének őse. A két fennmaradt Atharvavéda hagyomány egyike fűződik az ő családjához. Az orvosi tanítás tanítványi láncának is egyik tagja.