1. a légköri szén-dioxid tartós csökkentése, 2. az eredeti ökoszisztémák helyreállítása, 3. éghajlat-változási adaptáció elősegítése.

Átírás

1 j e l e n t é s Szakmai segítségnyújtás kilenc nemzeti park igazgatóság területén megvalósuló klímaerdő-telepítési és kezelési terveinek elkészíttetésében, a telepítések elvégeztetésében KLÍMAFA Kft. Dr. Gazdag Dávid Óvári Ilona Horváth Ferenc Balázs Borbála Mázsa Katalin 1

2 Klímaerdők létesítése, a táji léptékű ökológiai erdőrestauráció a vágásos rendszerű erdőgazdálkodás erdőtelepítési és erdőnevelési tapasztalataitól és gyakorlatától jelentős részben eltérő feltételekkel valósítható csak meg. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium külön forrást biztosított az igénylő Nemzeti Park Igazgatóságok részére, hogy ezt az ország és a természetvédelem szempontjából lejjebb részletezett okból - kiemelt fontosságú klímavédelmi programot elindítsa. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Zöld Beruházási Rendszer programjainak előkészítésére több pilot projektekbe kezdet, melyek közé ez a program is jól illik. Minthogy a koncepció új, fennakadások érhetőek, de törekedni kell arra, hogy ezeket leküzdve a hazai természetvédelem a Nemzeti Erdőtelepítési Program beindulásakor reális alternatívát tudjon mutatni ökológiai restaurációs erdőtelepítéseivel. Bár jelentős késéssel, de a legtöbb Nemzeti Park Igazgatóságtól beérkeztek a telepítési tervek, vagy azok körvonalai bizonyos esetekben kezelési koncepciókkal kiegészítve. Általában a klímaerdő fogalma nem teljesen letisztult. Fontos tisztázni, hogy a Nemzeti Park Igazgatóságok értésék a későbbiekben. Ezért a végleges jelentést javasoljuk minden Nemzeti Park Igazgatóságnak eljuttatni, illetve a következő program elindítása előtt egy szakmai egyeztetést tartani. 2

3 A klímaerdő: o telepített, o természetszerű o termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból elegyesen kialakított, o védett természeti területen lévő o üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentési egységeit produkáló erdők, melyekben fakitermelés nincsen. A klímaerdők szerepe: 1. a légköri szén-dioxid tartós csökkentése, 2. az eredeti ökoszisztémák helyreállítása, 3. éghajlat-változási adaptáció elősegítése. A vegyes korú erdőt és a folyamatos erdőborítást a telepítésnél a különböző növekedési sebességű és öregedésű fafajok mozaikszerű elrendezésével, a terület természetes adottságainak figyelembe vételével (pl. meglévő fák betervezésével), a kezelésnél pedig egy állékony, összetett ökoszisztémát célozunk, a ritkítást a holtfa helyszínen hagyásával (pl. gyűrűzéssel, vagy szálalásos üzemmóddal, a ledöntött faanyag kiszállításának tiltásával) érjük el, a természetes ökoszisztéma kialakítása és a kibocsátáscsökkentés miatt. Ezt követően számítógépes szén-dioxid megkötési modellezés szükséges, a kibocsátás-csökkentés becsléséhez. A kezeléshez pedig kibocsátás-csökkentés és biodiverzitás növekedés monitorozás kapcsolódik. Minderre a KLÍMAFA Kft. a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutató Intézetével és a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel közösen részletes programot dolgozott ki. A klímaerdők védelmi erdők, javasolt azonban új fogalomként az erdőtörvénybe emelni a klímaerdő besorolást. 3

4 Klímaerdők létesítése, a táji léptékű ökológiai erdőrestauráció a vágásos rendszerű erdőgazdálkodás erdőtelepítési és erdőnevelési tapasztalataitól és gyakorlatától jelentős részben eltérő feltételekkel valósítható csak meg. A telepítési és kezelési terv tehát a természetközeli állapot mielőbbi elérést célozza. Jelen program lehetővé teheti, hogy számos ökológiai restaurációt hajtsunk végre, a hazai Nemzeti Park Igazgatóságok felkészüljenek egy nagyobb projektre, a természetvédelem megmutassa, hogy egy alternatív erdőgazdálkodás lehetséges, alátámassza a természetvédelem gazdasági hasznát, versenyelőnyt biztosítson hazánknak a üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentési egységeinek kereskedelemében. Minthogy a Nemzeti Park Igazgatóságok nem jelezték igényüket szakmai segítségnyújtásra csak az elkészült és hozzánk eljuttatott tervek alapján tudunk dolgozni. Természetes, hogy az egyes területek kezelésében az adott Igazgatóságnak van tapasztalata és elsődlegesen az ő terveik kell, hogy érvényesüljenek. A fentiek figyelembe vétele azonban elengedhetetlen. Az együttműködés fokozása a szakhatósági feladatok ellátása miatt is fontos. Többszöri felszólítás után sem érkezett be minden telepítési terv, ezért a meglévő tervek alapján tudjuk csak a teljes programot elkészíteni. 4

5 Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Szentistván 17A, 17B, Mezőnagymihály 13A, Tiszadorogma 36A, Mezőcsát 41A, összesen: 17,6 ha); Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (Nagybajom 0506b hrsz, Berzence 0285/1h hrsz, Paks 224K, Paks 620D, összesen: 36,0 ha); Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (Csobánka 46A-46G, összesen: 23,1 ha) Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (Dunasziget 3 részlete, összesen: 9,8 ha); Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (Ároktő 0282/1, 0282/2, Tiszabő 0264/1a, c, f, összesen: 67,9 ha) Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Magyarcsanád, Vésztő és Gyula, összesen: 52,8 ha); Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (Tiszasas és Tiszaalpár, összesen: 14,1 ha); (Őriszentpéter 44O, 46E, 50J, 76F, összesen: 8,0 ha) A mindösszesen 229,4 hektáron 50 év alatt tonna szén akkumulálódik, mintegy 10%-os bizonytalansággal amely ± 10% tonna szén-dioxidnak felel meg. KEREKÍTVE: tc, illetve tco2-ot köt meg a program, jelentősen csökkentve hazánk üvegház-hatású gáz kibocsátását. 7,9 milliárd forint ökológiai értéket hoz létre ez átlagos évenkénti szintre lebontva 1600 tonna szén-dioxidot, és 148 millió forint ökológiai értéket jelent Csak a szén-dioxid értékét nézve évente: o a szén-dioxid ekvivalens (EUA) jelenlegi árával számolva 6,5 millió forint o a 2012 utánra várt 40 euró értékkel számolva több mint 17 millió forint o a NÉS országgyűlés által megszavazott 72 euró átlagos állami kibocsátáscsökkentési ráfordítással számolva mintegy 31 millió forint pénzügyi eredménnyel jár. 5

6 A szigorúan pénzügyi szemléletű megtérülés ennek megfelelően 4-20% között várható, mely hosszú távú programnak is kellően megalapozott. Az ökológiai értéket (mely többek között az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodás értékét is magában foglalja) is figyelembe vevő megtérülés pedig 75-95%-os, ami rendkívül kedvező. 6

7 Az Európai Parlament december 17-i jogi aktusai szerint (COM(2008)0019 C6-0046/ /0016(COD)) A Kyotoi időszak (általában 1990) bázisévéhez képest 20%-os kibocsátáscsökkentésről döntött az EU-n belül, mely 30%-ra fog növekedni, ha széleskörű nemzetközi megállapodás elérhető a közeljövőben. Az erőművek és az energiaigényes ágazatok - melyek az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer EU-ETS alá esnek - üvegházhatású gázkibocsátását 21%-kal kell csökkenteni a évi szinthez képest kevesebb kibocsátáscsökkentési egység kiadásával. Emellett az EU-ETS további egységesítése mellett az országok a kibocsátáscsökkentési egységek nagyobb részét értékesítik aukción (Magyarország 28%-ban). Változás továbbá, hogy az aukciót központosítják, elkerülendő az országos aukciók időzítési és szervezési nehézségeit. Az aukció bevételének 88%-át a 2005-ös kibocsátás alapján visszaosztják, 2%-át a Kyoto-i vállalást túlteljesítőknek osztanak vissza, (10%-ban Magyarországnak) melyeket kibocsátáscsökkentésre (klímaerdőkre, nemzetközi fejlesztési projektekre, erdőirtás csökkentésére, környezettudatosságra, alkalmazkodásra) kell fordítani. Mindez a várt 40 áron a magyar államnak mintegy évi 460 millió euró bevételt, míg az iparnak mintegy évi 440 millió euró kiadást jelent. Mexikóban nemzetközi általános kibocsátás-csökkentési megállapodás esetén ezen összegek várhatóan 50%-al nőnek. A jelen klímaerdő program sikeressége tehát két okból fontos: 1. az ország szempontjából lehetőséget ad: - az ország kötelező kibocsátáscsökkentési vállalásait költséghatékonyabban teljesítse - az aukciós bevételek elköltésére kész programja legyen - az ország éghajlat-változási adaptációját is segítse egy kibocsátáscsökkentési projekt keretében 2. a természetévdelem szempontjából lehetőséget ad: - a kvótakereskedelem forrásait bevonni az ökológiai restaurációs munkába - bemutatni, hogy közvetlen anyagi hasznot tudnak termelni védett természetvédelmi területek - bemutatni, hogy képes integrált környezet/természetvédelmi projektekre, melyek a vízgazdálkodásra is kiterjedően mind kibocsátáscsökkentéssel mind éghajlat-változási adaptáció elősegítésével hozzájárulnak a klímavédelemhez. 7

8 Az éghajlat védelmi törvénytervezet tartalmazta a természetes élőhelyek kiemelt védelmét, és azok helyreállítási költségeit. Bár az utolsó pillanatban a tervezet nem került elfogadásra, de mivel minden parlamenti párt támogatta, elfogadása még az idei évre várható. Ez a jelen program a törvényhozók, piaci szereplők számára meg tudja mutatni az ökológiai restauráció költségeit, és a megkötött szén-dioxid értékét, mely segítségével a törvénytervezet által tett javaslatok valós hatásai jobban becsülhetőek lesznek. Ez segítheti a tervezet gyorsabb és szélesebb körű egyetértéssel történő elfogadását. A jelen program továbbá részben fölkészíti a Nemzeti Park Igazgatóságokat a törvény lehetőségeire és kötelezettségeire. A gazdasági mellett a klímaerdők jelentős ökológiai hasznot hoznak. A magyarországi eredeti ökoszisztéma fenntartása, a biodiverzitás csökkenésének megállítása, a felszín feletti és felszín alatti vizek védelme, a klímaváltozás kedvezőtlen helyi hatásainak (talajerózió, földcsuszamlások, hőhullámok, árvizek, belvizek) csökkentése érdekében az eredeti, őshonos, elegyes erdők újbóli megteremtése a jövőnkbe való elengedhetetlen befektetés. A bioszféra alkotóelemei nem függetlenek egymástól, hanem egy hatalmas kapcsolatrendszeren belül jutnak érvényre, így egy elem restaurálásának hatása multiplikálódik. A nemzeti parkokat azzal az elsődleges céllal hozták létre, hogy a természeti környezet egy kiragadott, különlegesen értékes részletét óvják meg; így az itt végzett ökológiai restauráció hatása megtöbbszöröződik. Ennek számszerűsítésére dolgoztuk át és aktualizáltuk a KVVM-TVH által készíttetett a TEO-07/94 és FTF-218/94 kódok alatt regisztrált, a Szerz.Jogv.Hiv. által 32285/T/94 számon bejegyzett Természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben okozott károk értékének meghatározása című munka által kifejlesztett módszert. A módszer Természetvédelmi oltalom alatt álló erdők ökológiai értékelése címmel csatolt ezen jelentéshez. Mind a CO2 megkötés, mind az ökológiai értékelés elkészül azon Nemzeti Park Igazgatóságok által tervezett területekre, melyek 2010 február 28-ig leadták a telepítési terveket. 8

9 A Nemzeti Park Igazgatóságok által eljuttatott tervekről Tekintettel az idő szűkösségére érdemes a megkezdett telepítéseket folytatni, és a felmerült problémákat menet közben orvosolni, illetve a az így szerzett tapasztalatokat a későbbi programokba beépíteni. Az adatok alapján elkészítettük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Községhatár Hrsz Erdőrészl et Terület (ha) Szentistván A 7,33 Szentistván B 1,20 Mezőnagymih A 3,56 ály Tiszadorogma 011/2 36 A 5,00 7 Mezőcsát A 0,50 Összesen 17,59 A koncepció jó, ebből az anyagból el lehet készíteni az erdőtelepítést és az ökológiai értékelést, a szén-dioxid megkötést is. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Községhatár Hrsz Erdőrész let Paks 0156/7 620 A Paks 0162/c 224 K Berzence 0285/1 h Nagybajom 0506 b Összesen Terület (ha) 9

10 A két paksi erdőrészletnél, a kezelési előírásoknál a tervező nem tér ki a klímaerdő speciális kezelésére, amely a természetszerű erdő kezeléséhez hasonló, azaz az állandó erdőborítottság elérése törekszik azzal a különbséggel, hogy ezekből az erdőrészletekből faanyagot sem lehet elvinni. Az erdőrészletek rendeltetését nem ismeret de az üzemmódot javaslom mindenképpen faanyagtermelést nem szolgáló -ra módosítani. A berzencei és a nagybajomi tervezésnél nagyon jó a javasolt rendeltetés és a kezelés leírása is, de az üzemmódot is változtatni kéne, és a vágásos helyett faanyagtermelést nem szolgáló -ra kéne módosítani. Ezekben az esetekben a szálalásos üzemmód kialakítása lenne a célszerű úgy, hogy az üzemtervi előírásoknál a ledöntött faanyag kiszállítását is meg kéne tiltani. Ezeket a kész üzemtervi leíró lapokon kellene feltüntetni, mégpedig a az erdőtelepítési terv szakhatósági hozzájárulását megadó hatóságnak kellene előírni az összes többi speciális kikötéssel együtt. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Községhatár Hrsz Erdőrészl et Terület (ha) Csobánka A 7, B 1, C 3, D 3, E 2, F 3, G 1, TI 1, TI 2 5,70 Összesen 28,80 A telepítési terv hagyományos értelemben megfelel, de a klímaerdő létesítésének célja nem jött át. Vágásos üzemmódot tervez, és az erdő kezelését a klasszikus modelltábla szerint kívánja megvalósítani (nevelővágások időpontja, mérték tekintetében). 10

11 Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Még nem tudjuk mi a konkrét terve, a tervezés folyamatban van. Összesen tervezett munka: Községhatár Hrsz Terület (ha) Dunasziget 0151/1c 1,6617 Dunasziget 0151/1f 1,2419 Dunasziget 0365/3 6,9308 Összesen: 9,8344 A várható célállomány KST-K,(kőrises-kocsányostölgyes) vagy KST-EL (egyéb lomb elegyes-kocsányostölgyes). KST (kocsányos tölgy) főfajjal MK (magas kőris), MAK (magyar kőris), MSZ (mezei szil), VSZ (vénic szil) elegyfajok felhasználásával. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Kísérő levelében ő is vágáskort ír, tehát vágásos erdőt akar létesíteni, igaz, hogy keményfás, hazai, őshonos fafajokból tervezi az erdőtelepítést, ami az alap koncepióval egybevág. Itt is szükséges lenne a klímaerdő fogalmát tudatosítani. 1.) Községhat ár Hrsz Terület (ha) Tiszabő 0264/1 a 10,6181 Tiszabő 0264/1 c 11,1131 Tiszabő 0264/1 f 6,1794 Összesen: 27,9106 A létesítendő erdő rendeltetése: természetvédelem, de az üzemmódra nem tér ki, ellenben 65 éves vágáskorral számol. Az állománynevelésre nem tér ki, a klímaerdő sajátosságait majd figyelembe kell vennie, 2.) 11

12 Ároktő 0282 hrsz-on 10 ha KST (MK) állomány tervez 30 ha FNY, SNY (FENY,MK,FFŰ) állományt tervez. összesen : 40 ha A létesítendő erdő rendeltetése: természetvédelem, de az üzemmódra nem tér ki, ellenben vágáskorral számol. Az állománynevelésre nem tér ki, tehát ez azt jelentheti, hogy nem vette figyelembe a klímaerdő sajátosságait. A KST célállománynál az elegy fafaj növelése javaslot. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Csak levél jött, melyben 14,1 ha erdőtelepítési szándékról ír az alábbi szerint: Az erdőtelepítés útján létesítendő erdők által a jövőben megkötendő széndioxid mennyiségének számítógépes modellezéséhez szükséges alapadatokat a telepítési terv technológiai leírása tartalmazza, mely a következő: - Összterület: 14,1 ha - Terület-előkészítés: fás szárú özönnövények zúzása és nehéztárcsázás - Talaj-előkészítés: 70 cm-es mélyforgatás és nehéztárcsázás - Ültetés: Gépi ültetés egysoros, függesztett ültetőgéppel Kézi, gödrös ültetés (a gödörfúrás gépesített) Hálózat: sortávolság = 2,60 m; tőtávolság = 0,75 m. Csemeteszükséglet mindösszesen db, ebből Helyrajzi szám Fafaj FRNY FTNY FFŰ MÉ Összes en Tiszasas Elegyarány (%) 0163/1; /2; /3; Csemeteszám

13 /4; /5 (db) 000 Tiszaalpár Elegyarány (%) 023/7a; Csemeteszám /21a 000 Összesen Csemeteszám A széndioxid megkötés számításához ezek a számok nem elegendőek, csak pontatlan becslést lehet adni. Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Csak ezt a szándékot ismerjük, a tervet még nem készítették el ezek a számok nem elegendőek, csak pontatlan becslést lehet adni. Községhatár Telepítésre tervezett terület (ha) Magyarcsaná d Telepítendő fafajok és elegyarány 44,8372 Szürkenyár 60 % Magyarkőris 40 % Vésztő 3,0000 Szürkenyár 60 % Magyarkőris 40 % Gyula 5,0000 Kocsányos tölgy 100 % Várható korszaki átlagnövedék (m³/ha/év)

14 VÁRHATÓ CO 2 MEGKÖTÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK KLÍMAERDŐ TELEPÍTÉSI TERVEI ALAPJÁN MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetével együttműködésben

15 A MODELL-SZÁMÍTÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete a KlímaFa felkérésére, több alkalommal végzett már számításokat (lásd Horváth és Balázs, június 1-i, június 12-i és augusztus 28-i jelentéseit). A korábbi számításokat feltételezésekre kellett alapoznunk, mivel akkor még nem álltak rendelkezésünkre tényleges erdőtelepítési tervek. Most klímaerdők telepítésére vonatkozó konkrét tervek alapján végeztük a modell-számításokat. Az aktuális tervek dokumentációit az 1. melléklet tartartalmazza. Ezek alapján a következő területkimutatás adható (1. táblázat). Számításainkat tehát 229,4 hektáron tervezett klímaerdő szénmegkötésére adjuk.

16 NPI erdőrészletek, területek terület (ha) BNPI Szentistván 17A 7,3 BNPI Szentistván 17B 1,2 BNPI Mezőnagymihály13A 3,6 BNPI Tiszadorogma 36A 5,0 BNPI Mezőcsát 41A 0,5 17,6 DDNPI Nagybajom 0506b hrsz 15,0 DDNPI Berzence 0285/1h hrsz 10,2 DDNPI Paks 224K 6,0 DDNPI Paks 620D 4,8 36,0 DINPI Csobánka 46A, B, F, G 14,2 DINPI Csobánka 46C, D 6,7 DINPI Csobánka 46E 2,2 23,1 FHNPI Dunasziget (3 részlet) 9,8 9,8 HNPI Ároktő 0282/1 10,0 HNPI Ároktő 0282/2 30,0 HNPI Tiszabő 0264/1a, c, f 27,9 67,9 KMNPI Magyarcsanád 44,8 KMNPI Vésztő 3,0 KMNPI Gyula 5,0 52,8 KNPI Tiszasas feltételezett terület 7,0 KNPI Tiszaalpár feltételezett terület 7,1 összes terület volt csak megadva 14,1 ÖNPI Őriszentpéter 44 O 2,9 ÖNPI Őriszentpéter 46 E 0,5 ÖNPI Őriszentpéter 50 J 1,6 ÖNPI Őriszentpéter 76 F 3,0 8,0 MINDÖSSZESEN: 229,4 ha

17 A nemzeti parkok által átadott dokumentumok eltérő részletességűek: termőhely-feltárási szakvéleményt (BNPI, DDNPI, ŐNPI), és/vagy erdőtelepítési kivitelezési tervet (BNPI, DDNPI, DINPI, HNPI, ŐNPI), vagy tájékoztató levelet tartalmaznak folyamatban lévő erdőtelepítés előkészítéséről (FHNPI, KMNPI, KNPI), két nemzeti parktól (ANPI, BfNPI) nem kaptunk anyagot. A modell-számítások paraméterezéséhez ezekből dolgoztunk. Az átadott dokumentumok közös jellemzője ugyanakkor, hogy a telepítést követő természetvédelmi kezelésre vonatkozóan nem tartalmaznak semmilyen tervet vagy elképzelést. Egy klímaerdő kialakulása az erdőtelepítéssel nem fejeződik be. A természetvédelmi kezelési tervek (pontosabban a klímaerdő restaurációs terv -ek) ahhoz szükségesek, hogy a telepítést követően, a még egykorúnak tekinthető állományokat fokozatosan átvezesse, hosszú távú, önfenntartó stabilitással rendelkező, vegyeskorú és változatos szerkezetű állományokká. Ez a folyamat spontán is kialakulhat a fafajok eltérő biológiai kora, természetes öregedése és elhalása következtében, később a természetes regeneráció következtében, de a folyamat legalább minimális szintű monitorozása, ellenőrzése, gyakran pedig kezelése - előbb-utóbb szükségessé válik. A modell-számítások eredményei szempontjából nem csak a kiindulási feltételek fontosak, hanem a későbbi folyamatok vagy kezelések kézbentartása is, amelyeket a modellekben különböző irányokba vezethetünk. Természetvédelmi kezelési terv, koncepció (ill. klímaerdő restaurációs terv ) hiányában a szokásos erdőnevelési modellek sémáit kellett alkalmaznunk1, amelyek vágásos üzemmódú erdőkre lettek kidolgozva (lásd: A számítások paraméterezéséhez használt irodalmak). Mindezek miatt a modell-számítások eredményeiből csak az első 50 év eredményeit tartjuk mérvadónak, ezért az összesített eredményeket 50 évre adtuk meg! 1 Azzal az eltéréssel, hogy az erdőnevelés során alkalmazott fahasználatok (tisztítás, gyérítés) eredményeképpen kivágandó faanyagot a klímaerdőben hagyjuk, mint talajra kerülő holtfa frakciót.

18 Módszertan A klímaerdők várható szénmegkötésének számítására a Nabuurs et al. (2001) által kifejlesztett CO2FIX modellt használjuk, amelynek hazai viszonyokra vonatkozó paraméterezését, adaptálását folyamán végeztük el (Balázs et al. 2008) a KLÍMAFA Kft. és az ÖBKI közötti együttműködés keretében részben az INNOCSEKK program keretében. A paraméterezéshez a hazai erdészeti, fatermési szakirodalom dolgozatait használtuk fel (Béky 1981, 1983, 1991, Béky & Somogyi 1995, Kiss és mtsai 1987, Kovács 1983, 1986, Solymos 1991, Rédei 1991a, b, Sopp & Kolozs 2000). A megadott területek és telepítési tervek (1. melléklet) alapján összesen 25 CO2FIX modellt állítottunk fel, mindegyiknél 3-3 szcenáriót alkalmazva a megvalósulás lehetséges változatainak kezelésére, összesen tehát 75 futtatást készítettünk. A háromféle szcenárióbeállítást eltérő, de egymás után következő fokozatú termőhelyi osztályokkal (FTO - fatermési osztály) értük el, azt feltételezve, hogy a termőhely-feltárás (amely egyenlőre csak 3 nemzeti park esetében készült el) alapján feltételezhető növekedés, vagy egy annál gyengébb vagy egy annál jobb termőhelyi osztállyal paraméterezhető növekedés valósulhat meg. Azokban az esetekben, amikor a termőhely minőségére vonatkozóan nem rendelkeztünk kielégítő információkkal, közepes FTOval (± 1 FTO) dolgoztunk. Ezek beállításait és a tervezett elegyarányokat a 2. mellékletben adjuk meg. A legvalószínűbb megvalósulás és a várható bizonytalanság becsléséhez, mind a 25 modell-futtatásra, a szcenárió-hármasokból, 10 ismétlésben, véletlenszerűen kiválasztottunk 1-1 megvalósuló szcenáriót, majd az így random szimulált 10 eset alapján, nemzeti parkonként átlagokat és szórásokat számítottunk. A szórás értéket nem szabad túlbecsülni, de arra alkalmas, hogy segítséget adjon a bizonytalanság becsléséhez. Minél több területet veszünk figyelembe egy-egy csoport (nemzeti park) átlagának számításakor, annál valószínűbb, hogy a véletlen: az előre ki nem számítható körülmények és események, egymást kiegyenlítve hatnak, ezzel csökkentve a csoport eredményének bizonytalanságát.

19 tc A 100 évre kiszámított részletes modell-számítási eredményeket a 4. melléklet tartalmazza (eredmenyek_06.xls fájl). A táblázatokba 3-3 szcenárió eredményeit foglaltuk össze, mint ahogyan az 1. ábra példáján látszik. A növekedésben a fatermési osztályok szerint nagy különbségek vannak, ami az eltelt idővel növekszik. Az is jól látszik, hogy 50 évnél az állomány még az intenzív növekedés állapotában van (ez a legtöbb erdőtípusra igaz). Mezőcsát 41A ÖSSZES (SZC-1) ÖSSZES (SZC-2) ÖSSZES (SZC-3) É V 1. ábra Kocsányos tölgy 80%, mezei szil 20% elegyaránnyal tervezett klímaerdő-telepítés akkumulált szénmegkötése 100 év alatt. A három szcenárió a 3-as, 4-es és 5-ös fatermési osztálynak megfelelő termőhelyen való növekedést modellezi. Az összes megkötést a biomassza frakció (BIOM) és a talajban található megkötött szén frakció (TALAJ) összege adja. Az erdőkezelés során kivágott (de az erdőben hagyott) holtfa a talaj-frakciót növeli, amelynek nagy része a xylofág szervezetek tevékenysége következtében lassan elbomlik, kisebb részben humuszban megkötött szénvegyületekké alakul át. Az említett frakciók görbéinek lefutását mutatja a 2. ábra.

20 tc Mezőcsát 41A BIOM (SZC-2) TALAJ (SZC-2) ÖSSZ (SZC-2) É V 2. ábra Ezen az ábrán az összes biomassza (BIOM) és a talaj-frakciót külön tüntettük fel. A fűrészfogas lefutás az alkalmazott erdőnevelési séma miatt alakul ki, de a kivágott fát nem visszük ki az állományból, hanem a talaj-frakcióba kerül. A 25 lefuttatott modell, 3-3 szcenáriójának eredményeiből a 10, 20, 30, 40 és 50-ik évekre akkumulált szénmegkötést, nettó tc és tco2 egyenértékben megadva a 3. mellékletben adjuk. Az eredmények összefoglaló táblázata Fentiek alapján, 50 évre megadjuk a halmozottan összesített nettó szénmegkötés nemzeti parkonkénti, valamint országosan összesített eredményeit (2. táblázat).

21 NPI terület (ha) év akkumulált összes tc akkumulált összes tco2 becsült hibahatár BNPI 17, ± 10% DDNPI 36, ± 10% DINPI 23, ± 15% FHNPI 9, ± 20% HNPI 67, ± 15% KMNPI 52, ± 20% KNPI 14, ± 25% ŐNPI 8, ± 10% ÖSSZESEN 229, ± 5-10% Klímaerdők szénmegkötésének és biodiverzitásának monitorozásáról Egy klímaerdő telepítése (is) az állami erdőfelügyelet szigorú ellenőrzése mellett valósul meg, amelynek legfontosabb mérföldköve az erdőtelepítés befejezettségének hatósági elismerése. Ez rendszerint az erdőtelepítést követő 5-8 éven belül történik meg. Ennek során az erdészeti hatóságok ellenőrzik és hitelesítik a telepítési terv szerinti megvalósulást, ezért a kezdeti (telepített) faállományra vonatkozóan nem szükséges faállomány-monitorozást végezni. Annál inkább szükséges azonban a kezdő biodiverzitási állapotra vonatkozó felmérés, amelyet tehát az erdőtelepítéskor javaslunk elvégeztetni. A biodiverzitás monitorozására 5 komponens felméréséből álló moduláris javaslatot tettünk (Horváth és mtsai 2008): 1) táj szintű élőhelytérképezés/felmérés és értékelés; 2) a növényzet felmérése és értékelése; 3) mindennapi madaraink monitorozása és értékelése; 4) pók közösségek felmérése és értékelése; valamint 5) talajbiológiai felmérés és értékelése. Különösen az első biodiverzitás-monitorozáskor feltétlen

22 szükségesnek tartjuk mind az 5 komponens felmérését, amelynek várható költsége a telepítéshez képest elhanyaglható mértékű. A későbbiek során a faállomány-monitorozását 10, majd 50 év múltán javasoljuk, míg a biodiverzitás monitorozását 10, 30 és 50 év múltán. A javasolt monitorozások eredményei bizonyítékként szolgálhatnak a tervek szerinti megvalósulásról, valamint szakmai visszacsatolást adhatnak az erdőrestaurációs kezelésekhez.

23 A FELHASZNÁLT IRODALMAK, TANULMÁNYOK Balázs, B., F. Horváth, K. Mázsa & J. Bölöni (2008): Forest reserve as a model area for future climate forest restoration a case study. 6th European Conference on Ecological Restoration, Sept Ghent Béky A. (1981): Mag eredetű kocsánytalan tölgyesek fatermése. Erdészeti Kutatások 74: Béky A. (1983): Országos fatermési tábla gyertyán állományokra. Erdészeti Kutatások 75: Béky A. (1991): Ertrag von Traubeneichen-Niederwälder. Erdészeti Kutatások 82-83: Béky A. & Somogyi Z. (1995): Fatermési tábla optimális szerkezetű gyertyános-kocsánytalan tölgyesekre. Erdészeti Kutatások 85: Horváth, F. & B. Balázs: Estimated Sequestration of Carbon in a Planned ha Afforestation by KlímaFa Ltd., Szakértői anyag, részjelentés, MTA ÖBKI, Vácrátót, június 1. Horváth F. & Balázs B.: Pontosabb modell-számítások a KvVM és a KlímaFa Kft. együttműködése keretében tervezett ha új erdőtelepítés szén, ill. széndioxid megkötéséről. Szakértői anyag, részjelentés, MTA ÖBKI, Vácrátót, június 12. Horváth F. & Balázs B.: Újabb modell-számítások a KvVM és a KlímaFa Kft. együttműködése keretében tervezett ha új erdőtelepítés szén, ill. széndioxid megkötéséről. Szakértői anyag, részjelentés, MTA ÖBKI, Vácrátót, augusztus 28. Horváth F., Balázs B., Dombos M., Nagy K. & Samu F. (2008): III. részjelentés a KLÍMAFA Kft. és az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete közötti együttműködés teljesítéséről: Klímaerdő Tanusítvány kifejlesztése, Ipolytarnóc szénmegkötésének számítása és ajánlás a Biodiverzitás-monitorozás módszerére. Szakértői tanulmány, kutatási jelentés, MTA ÖBKI, Vácrátót december Kiss R., Somogyi Z. & Juhász Gy. (1987): Kocsányos tölgy fatermési tábla (1985). Erdészeti Kutatások 75: Kovács F. (1983): A csertölgyállományok fatermése. Erdészeti Kutatások 75:

24 Kovács F. (1986): A mag eredetű kőrisek fatermése. Erdészeti Kutatások 78: Solymos, R. (1991): Új fatermési táblák erdeifenyőre. Erdészeti Kutatások 82-83/II: Nabuurs, G.J., J.F. Garza-Caligaris, M. Kanninen, T. Karjalainen, T. Lapvetelainen, J. Liski, O. Masera, G.M.J. Mohren, A. Pussinen, M.J. Schelhaas (2001): CO2FIX V2.0 Manual of a model for quantifying carbon sequestration in forest ecosystems and wood products. ALTERRA, Wageningen, The Netherlands Rédei, K. (1991): Entwicklungsperspektiven des Anbaues der Leuce- Pappeln in Ungarn. Erdészeti Kutatások 82-83: Rédei K. (1991): A fehér (Populus alba) és a szürke nyár (Populus canescens) termesztésének fejlesztési lehetőségei Magyarországon. Erdészeti Kutatások 82-83/II: Sopp L. és Kolozs L. (szerk.) (2000): Fatömegszámítási táblázatok. ÁESZ, Budapest

25 Az erdőrészletek összesített táblázata NPI erdőrészlet, terület tervezett fafaj-elegy FTO szövegesen FTO szcenáriók BNPI Szentistván 17A KST mag 70%, MSZ 10%, MJ10%, HNY 10% közepes BNPI Szentistván 17B KST mag 80%, HNY 20% közepes BNPI Mezőnagymihály13A CS mag 50%, KST mag 40%, MSZ 10% gyenge BNPI Tiszadorogma 36A KST mag 70%, MK 20%, HNY 10% közepes BNPI Mezőcsát 41A KST mag 80%, MSZ 20% közepes DDNPI Nagybajom 0506b hrsz KST mag 75%, CS 15%, CSNY-KT-AL-GY-RNY-NYI 2-2% GY-T klíma DDNPI Berzence 0285/1h hrsz KST 75%, CSNY-KT-AL-GY-VSZ 5-5% GY-T klíma, öntéses erdőtalaj DDNPI Paks 224K KST 70%, MAK 20%, MSZ 10% közepes-jó DDNPI Paks 620D KST 70%, MAK 20%, MSZ 10% közepes-jó DINPI Csobánka 46A, B, F, G CS mag 80%, juharok 20% közepes-gyenge DINPI Csobánka 46C, D KTT mag 80%, Gy és juharok 20% jó-közepes DINPI Csobánka 46E KST 80%, juharok és MK 20% jó FHNPI Dunasziget (3 részlet) KST főfaj 75%, MK-MAK-MSZ-VSZ elegy 25% HNPI Ároktő 0282/1 KST 70%, MAK 30% főfaj magasság 25m HNPI Ároktő 0282/2 HNY 85%, MAK 10%, FFÜ 5% főfaj magasság 20m HNPI Tiszabő 0264/1a, c, f HNY 90%, MAK 10% főfaj magasság 20m KMNPI Magyarcsanád SZNY 60%, MAK 40% KMNPI Vésztő SZNY 60%, MAK 40% KMNPI Gyula KST 100% KNPI Tiszasas HNY 83%, FFÜ 8%, MÉ 9% KNPI Tiszaalpár HNY 90%, FFÜ 10% ÖNPI Őriszentpéter 44 O 12 GY 30% - KTT 50% - EF 20% jó ÖNPI Őriszentpéter 46 E 16 GY 30% - KST 50% - EF 20% jó ÖNPI Őriszentpéter 50 J 84 EF 50% - GY 30% - KTT 20% közepes ÖNPI Őriszentpéter 76 F 16 GY 30% - KST 50% - EF 20% jó 2-3-4

26 Erdőrészletek szén- és szén-dioxid megkötés táblázatai a CO2FIX szoftver alapján

27 Megkötött szén és szén-egyenértékek - Mezőcsát 41A BNPI scenario 1 scenario 2 scenario 3 év tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl Az erdőrészlet területe (ha): 0,5 Megkötött szén és szén-egyenértékek - Mezőnagymihály 13A BNPI scenario 1 scenario 2 scenario 3 év tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl Az erdőrészlet területe (ha): 3,6 Megkötött szén és szén-egyenértékek - Szentistván 17A BNPI scenario 1 scenario 2 scenario 3 év tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl Az erdőrészlet területe (ha): 7,3 Megkötött szén és szén-egyenértékek - Szentistván 17B BNPI scenario 1 scenario 2 scenario 3 év tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl Az erdőrészlet területe (ha): 1,2