A MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA

Átírás

1 A MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA Igazgatóság által jóváhagyva: március 30.

2 I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban Biztosító vagy "MEHIB") a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló évi XLII. törvény (továbbiakban: az Etv. ) alapján létrejött biztosító részvénytársaság A Biztosító az Exportgarancia Részvénytársaság jogutódjaként május 26-án szétválással jött létre. A Biztosító a Magyar Állam 100%-os tulajdonában álló zártkörűen működő részvénytársaság. Az Etv. alapján a Biztosítóban az állam tulajdonában álló társasági részesedések feletti tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlására a külgazdasági ügyekért felelős miniszter jogosult A Biztosító székhelye: 1065 Budapest, Nagymező u A Biztosító adószáma: , cégjegyzékszáma: , számlaszáma: A Biztosító az Állami Biztosításfelügyelet (jogutódja: Magyar Nemzeti Bank) május 13-án, 88/1992. számú tevékenységi engedélye alapján működik. 4. A Biztosítóra és az általa végzett tevékenységére a biztosítókról és a biztosításközvetítői tevékenységről szóló évi LX. törvényt (a továbbiakban: Bit.), valamint a polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvényt (a továbbiakban "Ptk.") jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az Etv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A MEHIB által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt nem piacképes kockázatú biztosításainak feltételeit a 312/2001. (XII. 28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: 312/2001. Kormányrendelet) szabályozza. 5. A MEHIB tevékenysége a következő biztosítási ágazatok piacképes és nem-piacképes kockázatú biztosításaira, viszontbiztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra terjed ki: a) hitel, b) kezesség, c) különböző pénzügyi veszteségek. A MEHIB a fenti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, beszállítói ügyletekhez, exportcélú befektetésekhez, magyar befektetők külföldi befektetéseihez és belföldi értékesítésekhez, illetve utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történő utaztatási tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult végezni. 2

3 II. ÁLTALÁNOS RÉSZ 6. A Biztosító Ügyfelei A jelen üzletszabályzat (a továbbiakban Üzletszabályzat ) alkalmazásában felek az Ügyfél és a Biztosító (a továbbiakban együttesen a Felek ). Jelen Üzletszabályzat vonatkozásában Ügyfélnek minősül a hitellimit információ megrendelője, a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy (a kárfizetés engedményese); az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában Ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz. 7. Az Ügyfélre irányadó rendelkezések Amennyiben az Ügyfél és a Biztosító írásba foglalt szerződése másképp nem rendelkezik, a Biztosító és az Ügyfél közötti biztosítási tevékenységgel kapcsolatos jogviszonyokra jelen Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Üzletszabályzat a Biztosító és ügyfelei között létrejövő jogügyletek általános rendelkezéseit határozza meg és a biztosítási szerződések részét képezi. A Biztosító és az Ügyfél között létrejövő jogügyletek különös feltételeit, az adott módozathoz tartozó biztosítási jogviszonyok tartalmát és a kapcsolatok egyes részletszabályait az egyes ügylettípusokra vonatkozó általános szerződési feltételek (a továbbiakban ÁSZF ), az ígérvények, a hitellimit értesítők és a kötvények tartalmazzák. Amennyiben az ÁSZF, a hitellimit-értesítő, a biztosítási kötvény, az ígérvény eltér az Üzletszabályzattól, úgy az előbbiek rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. A Biztosító és az Ügyfél között létrejött jogviszony azon tartalmi elemeire, amelyekre vonatkozóan sem az adott szerződés, sem a vonatkozó ÁSZF, sem pedig a jelen Üzletszabályzat nem tartalmaz rendelkezést, a 312/2001. (XII. 28.) Kormányrendelet 1, a mindenkor hatályos Ptk. és a biztosítási jogviszonyokra vonatkozó hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Jelen Üzletszabályzat magyar és angol nyelven készült, jogvita vagy eltérő értelmezés esetén a magyar nyelvű változat az irányadó. 8. Az Üzletszabályzat közzététele, elfogadása és módosítása Az Üzletszabályzat nyilvános, azt a Biztosítónak az Ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében a hivatali órák alatt, illetve a Biztosító honlapján ( bárki megtekintheti és megismerheti. A Biztosító gondoskodik arról, hogy az Ügyfél az Üzletszabályzat tartalmát még a biztosítási ajánlat megtétele előtt megismerhesse. A szerződéses kapcsolat létesítésének feltétele, hogy az Ügyfél az Üzletszabályzatot elfogadja. Az Ügyfél az ajánlat megtételekor az erre rendszeresített formanyomtatványon nyilatkozik arról, hogy az Üzletszabályzatot és a biztosítási szerződések tartalmát megismerte és elfogadja. A Biztosító jogosult az Üzletszabályzatot bármikor egyoldalúan módosítani. A Biztosító az Üzletszabályzat módosítását követően a módosított Üzletszabályzatot az Ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében és honlapján teszi közzé. 1 A 312/ Kormányrendelet rendelkezéseit csak a nem piacképes kockázatokra vonatkozó biztosítások esetén kell alkalmazni. 3

4 Amennyiben az Üzletszabályzat valamely módosítása a MEHIB és Ügyfelei között létrejött ügyletek során alkalmazott valamely korábbi kikötéstől eltér, a módosítás azonban az Ügyfél számára kedvezőtlen változást nem jelent, úgy a Biztosító az Ügyfeleket a módosítás hatálybalépése előtti munkanapon a módosított Üzletszabályzatnak az Ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében, illetve a Biztosító honlapján történő elhelyezéssel értesíti. Amennyiben az Üzletszabályzat utólagos módosítása az Ügyféllel kötött szerződés feltételeit kedvezőtlenül érinti, úgy a módosítás csak abban az esetben válik a módosítást megelőzően megkötött szerződések részévé, ha az Ügyfél a módosítást a Biztosító írásbeli a módosított részeket külön figyelemfelhívó módon tartalmazó tájékoztatását követően kifejezetten elfogadta. Az Üzletszabályzat módosítása a fenti bekezdésben foglalt korlátozásokat figyelembe véve a hatálybalépésétől kezdve vonatkozik a hatálybalépést megelőzően megkötött szerződésekre is. 9. A Biztosító és az Ügyfél közötti kapcsolattartás A Biztosító és az Ügyfél között bármely szerződés kizárólag írásban jöhet létre. A Biztosító az Ügyfélnek - az Ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - a vele magánokirati formában kötött szerződés egy eredeti példányát adja át. A Biztosító Ügyfelei szerződéses nyilatkozataikat és értesítéseiket az alábbiakban meghatározott módokon és formában tehetik meg, azok csak ebben a formában érvényesek: - A Biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, - A Biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, amely csak akkor tekinthető közöltnek, ha az adott információ, dokumentum megérkezését a Biztosító ugyanilyen formában visszaigazolta, - A Biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, csak akkor tekinthető közöltnek, ha az adott információ, dokumentum megérkezését a Biztosító ugyanilyen formában visszaigazolta, - A Biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat csak akkor tekinthető közöltnek, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a Biztosító felé, és ha az adott információ, dokumentum megérkezését a Biztosító ugyanilyen formában visszaigazolta, - A Biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy megbízott útján átadott aláírt okirat. Az Ügyfél felelős minden olyan kárért, amely a telefax-, - -kapcsolatban előforduló tévedés, félreértés vagy hiba következménye, kivéve, ha a hiba a Biztosítónak felróható okból következett be. 4

5 Az Ügyfél köteles megadni a Biztosítónak minden olyan adatot, információt, illetve rendelkezésre bocsátani minden olyan dokumentumot, amelyet a Biztosító az ügylettel és az Ügyféllel kapcsolatban szükségesnek tart, illetve amelyek nyilvántartását jogszabály írja elő. Amennyiben az Ügyfél a kért adatszolgáltatásnak nem tesz eleget, a Biztosító jogosult az Ügyfél ajánlatát visszautasítani. Amennyiben az Ügyfél által benyújtott irat, illetve a biztosítási jogviszony során létrejött bármely dokumentum megsemmisül, az Ügyfél köteles azt a Biztosító kérésére két (2) munkanapon belül eredetiben pótolni, a dokumentumot ismételten aláírni, illetve a Biztosító költségén amennyiben az eredeti irat rendelkezésre áll, illetve beszerezhető az eredeti iratról hiteles másolatot készíttetni. A Biztosítóval kötött szerződéseket, megállapodásokat magyar nyelven kell elkészíteni, a Biztosítóhoz címzett nyilatkozatokat magyar nyelven kell megtenni. Külföldi természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezettel kötött szerződést (megállapodást) angol és orosz nyelven is el lehet készíteni, a nyilatkozatokat angol/orosz nyelven is meg lehet tenni, de értelmezési vita esetén eltérő szerződéses megállapodás hiányában, amennyiben a szerződés ill. nyilatkozat magyar nyelven is rendelkezésre áll a magyar szöveg az irányadó. 10. Együttműködés, tájékoztatás, értesítések A Biztosító és az Ügyfél üzleti kapcsolataiban eljárva köteles kölcsönösen együttműködni, a jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolni, és kötelezettségeiket szerződésszerűen teljesíteni. A Biztosító és az Ügyfél a biztosítási szerződés megkötését és teljesítését érintő minden lényeges adatról, tényről és körülményről, illetve ezek változásairól a tudomásszerzést követően két (2) munkanapon belül köteles a másik felet értesíteni. Az Ügyfél két (2) munkanapon belül értesíti a Biztosítót, ha személyét, jogi státuszát érintő változás történt, elnevezése, címe (székhelye) módosult, vagy a Biztosítóhoz bejelentett képviselője személyében, illetve az Ügyfél tulajdonosi szerkezetében változás következett be. Az Ügyfél köteles megadni minden, az ügylettel kapcsolatos adatot és felvilágosítást, amelynek rendelkezésre állását a Biztosító döntéséhez, a biztosítási ügylet, vagy Ügyfél megítéléséhez szükségesnek tart, továbbá a Biztosító és az Ügyfél között létrejött jogviszony fennállása alatt az Ügyféltől bekér. Az Ügyfél két (2) munkanapon belül köteles írásban tájékoztatni a Biztosítót, ha önmaga ellen csőd- vagy felszámolási eljárást, végelszámolást kezdeményezett, továbbá ha tudomására jut, hogy ellene harmadik személy csőd-, felszámolási -, végrehajtási eljárást kezdeményezett, illetve törvényességi felügyeleti eljárás vagy megszüntetési eljárás következtében a cégbíróság a cég törlése iránt intézkedik, vagy a céget megszűntnek nyilvánítja, illetve ha a céggel szemben kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el. 11. Képviselet Természetes személy Ügyfél személyazonosságát, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet Ügyfél képviseletében megbízás, jogszabály, bírósági határozat vagy egyéb rendelkezés alapján eljáró személy/személyek 5

6 személyazonosságát/személyazonosságukat és képviseleti jogosultságát/jogosultságukat a Biztosító előtt hitelt érdemlően köteles/kötelesek igazolni. Az Ügyfél írásban rendelkezhet arról, hogy képviseletében más személy/személyek járjon/járjanak el az üzleti kapcsolat során. Az Ügyfél köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni a képviseletére jogosult személy(ek) adatait és átadni az aláírási címpéldány(ok) eredeti példányait, vagy azok másolatait, az eredeti aláírási címpéldány(ok) egyidejű bemutatása mellett. Meghatalmazás alapján eljáró képviselő meghatalmazását teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt formában kell átadni a Biztosítónak, de a Biztosító kérheti a meghatalmazás közokiratba foglalását. Külföldön kiállított meghatalmazás esetében a Biztosító megköveteli annak hiteles fordítását és megfelelő felülhitelesítését. A Biztosító a hozzá képviseleti joggal bejelentett személyek aláírását mindaddig elfogadja, amíg a képviseleti jog megszűnését a Biztosító részére nem jelentik be, feltéve hogy a Biztosító rendelkezésére álló iratokból más nem következik. Ha az Ügyfél nevében adott rendelkezésen az aláírásra jogosulatlan, vagy a bejelentett mintától eltérően aláíró személy aláírása van, vagy a meghatalmazás valódisága kétséges, vagy a személyi adatok nem egyeznek, a Biztosító jogosult a teljesítést megtagadni. Az erről történt tudomásszerzést követően a Biztosító az Ügyfelet két (2) munkanapon belül értesíti az ok megjelölésével. Amennyiben a felhatalmazott személyek képviseleti jogosultságával kapcsolatban vita merül fel, és bármelyik fél tájékoztatja erről a Biztosítót, a Biztosító a képviseleti jogosultság megállapításáig az Ügyfél nevében adott valamennyi megbízás teljesítését megtagadhatja. A Biztosító kizárja a felelősséget azon károk tekintetében, amelyek a jelen pontban foglalt módon felfüggesztett megbízások teljesítése, nem teljesítése vagy késedelmes teljesítése folytán következnek be. A Biztosító kizárja felelősségét a hozzá bejelentett képviselő képviseleti jogkörének túllépése miatt bekövetkezett esetleges károkért, illetőleg az Ügyfél köteles a Biztosítónak a képviselő jogtalan eljárása miatt keletkezett károkat megtéríteni. A Biztosító a biztosítótól elvárható gondossággal vizsgálja meg a személyi azonosság, a képviseleti jogosultság, a meghatalmazás igazolására bemutatott megbízásokat, okmányokat. 12. Kézbesítés; Az Ügyfél azonosítása és az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének kötelezettsége Kézbesítés A Biztosító az Ügyfél részére szóló szerződéses ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéséket és okmányokat arra a címre küldi, amelyet az Ügyfél levelezési címként megadott, vagy az ajánlatban, illetőleg a szerződésben megjelölt. Levelezési cím hiányában a Biztosító az iratokat az Ügyfél által megadott székhelyre vagy lakcímre küldi. Az Ügyfél által közölt hibás cím miatt téves postázásból adódó károk és többletköltségek az Ügyfelet terhelik. Ha az Ügyfél levelezési címének megváltozását a Biztosítónak nem 6

7 jelenti be, a Biztosító nem köteles az Ügyfél új levelezési címét felkutatni, értesítéseit továbbra is az általa ismert levelezési címre küldheti. Eltérő szerződéses rendelkezés hiányában a Biztosító az Ügyfél részére szóló iratokat, értesítéseket csak a Biztosító megítélése szerint kifejezetten indokolt esetben köteles ajánlottan, illetve tértivevénnyel postára adni. Belföldi címzett esetén a postai úton küldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha az Ügyfél az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert az Ügyfél az iratot nem vette át (nem kereste), vagy az Ügyfél ismeretlen helyre költözött, a küldemény ismeretlen jelzéssel érkezik vissza, vagy a kézbesítés bármely egyéb okból sikertelen volt, azt a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik (5.) munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. Külföldi címzett esetén a Biztosító az általa az Ügyfél részére postára adott értesítéseket a postára adást követő nyolcadik (8.) naptári nap elteltével kézbesítettnek tekinti. A Biztosító nem felel azokért a károkért, amelyek a postai úton történő kézbesítés során, a Biztosítón kívül álló okból keletkeznek Az Ügyfél azonosítása és az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének kötelezettsége A Biztosító az Ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése előtt, illetve amennyiben a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges legkésőbb a szerződéskötésig elvégzi az Ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult személy azonosítását, illetve az Ügyfél tényleges tulajdonosának azonosítását, ellenőrzését. A szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról az Ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt (5) munkanapon belül a Biztosítót értesíteni. Az olyan ügyfelek esetében, amelyek képviselője a Biztosítónál nem jelenik meg ügyfélátvilágítás céljából, a Biztosító fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmaz: A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az Ügyfél köteles a Biztosító részére benyújtani az ügyfél-azonosítás során előírt okirat hiteles másolatát is. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy a magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, amely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja. Az ellenőrzés során elfogadható az a másolat is, melyet az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. 7

8 Külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén az Ügyfél köteles igazolni, hogy saját országának joga szerinti bejegyzése, illetve nyilvántartásba vétele megtörtént, amely fokozott ügyfél-átvilágítás esetén hitelesített fordítással együtt fogadható el. III. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI 13. A biztosítási szerződés Biztosítási szerződés alapján a Biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek a megfizetésére, a biztosított pedig díj megfizetésére kötelezi magát A biztosítási szerződés részei A biztosítási szerződések részét képező dokumentumok felsorolását az egyes biztosítási szerződések általános szerződési feltételei tartalmazzák, melyek azok rendelkezéseitől függően az alábbiak lehetnek: Biztosítási ajánlat: az Ügyfél által kitöltött ajánlati űrlap, ami alapján a kötvényjavaslat vagy az ígérvény, illetve a kötvény elkészül, Hitellimit értesítő: a Biztosító által kibocsátott értesítő, amely a vevőnkénti maximális biztosítási összeget tartalmazza, Kötvény: A Biztosító által kiállított a biztosítottra vonatkozó speciális szerződési feltételek, Általános szerződési feltételek: a biztosítások módozatonként érvényes szerződési feltételeit tartalmazza, Üzletszabályzat: jelen dokumentum, amely a Biztosító biztosítási tevékenységére vonatkozó átfogó rendelkezéseket tartalmazza A biztosítási szerződés hatályba lépése Eltérő szerződéses rendelkezés hiányában a biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a biztosított az első biztosítási díjat a Biztosító számlájára befizette, illetve amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a Biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. A díj megfizetésének minősül annak a Biztosító számláján történő megjelenése. A díjfizetés módja a Kötvényben kerül rögzítésre A biztosító kockázatviselése A Biztosító kockázatviselésének feltétele, hogy az Ügyfél az esedékes biztosítási díjat a Biztosító részére megfizesse a biztosítási szerződésben meghatározott módon. A Biztosító kockázatviselésének egyéb feltételeit, a kockázatviselés kezdetét és tartamát az egyes biztosítási módozatok Általános Szerződési Feltételei illetve a Kötvény tartalmazza. 8

9 13.4. A biztosítási időszak A biztosítási szerződés biztosítási időszakokból áll, mely ha a Felek másképp nem állapodnak meg egy év. A biztosítási időszak a Kötvényben kerül rögzítésre. 14. Biztosítási módozatok Egyedi ügyletekre V módozat: Vevőhitel-biztosítás (bankközi hitelkeret, bankközi hitel, vevőhitel) KV módozat: Szállítói hitel leszámítolás biztosítása TA módozat: Kötött segélyhitel biztosítása G módozat: Gyártási kockázat biztosítása S módozat: Szállítóihitel-biztosítás Forgalmi típusú ügyletekre C módozat: Halasztott fizetésű követelések biztosítása CF módozat: Faktoring biztosítás Egyéb típusú módozatok AI módozat: Export akkreditív igazolás biztosítása B módozat: Befektetésbiztosítás BH-B módozat: Befektetésihitel-biztositás (a befektető a hiteladós) BH-C módozat: Befektetésihitel-biztositás (a céltársaság a hiteladós) VHK módozat: Bankközi Vevőhitelkeret-biztosítás A Biztosító a fenti, nem-piacképes kockázatú biztosítási termékek művelését a 312/2001. (XII. 28.) Kormányrendelet és az Etv. alapján a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett végzi. Piacképes biztosítás PS módozat: rövid lejáratú exporthitel-biztosítás, nyitvaszállításos szállítói hitelek fizetési kockázataira nyújt fedezetet; forgalmi típusú, határozatlan idejű, évente megújuló keretbiztosítás. PF módozat: faktorált követelések biztosítása, forgalmi típusú, határozatlan idejű, évente megújuló keretbiztosítás. Biztosított a faktorcég, hitelintézet, amely rövid lejáratú export szállítói hitelből eredő követeléseket vásárol meg A biztosíthatóság feltételei Az állam készfizető kezessége nem-piacképes kockázatok fedezetére nyújtott exporthitel-biztosításokhoz, illetve viszontbiztosításokhoz, valamint exporthitelbiztosításnak nem minősülő biztosítási, illetve viszontbiztosítási fedezet nyújtásához kapcsolódhat. 9

10 14.2. Az exporthitel-nyújtásnak tartalmilag meg kell felelnie az OECD irányelvekben foglaltaknak: a Hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló Megállapodás (a továbbiakban: OECD Megállapodás) hatálya alá tartozó közép- és hosszú lejáratú ügyletek esetén az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó exporthitelnyújtás tartalmilag megfeleljen a szerződéskötés időpontjában hatályos OECD Megállapodásban meghatározottaknak; az OECD Vesztegetésről és a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló cselekvési nyilatkozatában meghatározottaknak; az OECD Megállapodás hatálya alá tartozó közép- és hosszú lejáratú ügyletek esetén az OECD Tanácsának az Exporthitelekről és a kellő környezeti és társadalmi körültekintésről szóló Ajánlásában foglaltaknak; az OECD Alacsony jövedelmű országoknak történő hivatalos exporthitelnyújtása vonatkozó fenntartható hitelezési gyakorlatok támogatására vonatkozó elvekről és iránymutatásokról szóló dokumentumban foglaltaknak; A projektfinanszírozásról szóló keret-megállapodásban foglaltaknak A hitelnyújtás keretében teljesített export esetén a Biztosító kockázatvállalása amennyiben a magyar hányad teljesítésére és igazolására vonatkozó előírások teljesülnek a magyar hányadra minden esetben kiterjed Áruexport esetén a MEHIB kockázatviselésének feltétele, hogy a belföldi gazdálkodó szervezet által teljesített exportügylet keretében kiszállított áruk legalább fele magyar származásúnak minősüljön, amely feltétel teljesülését a MEHIB belső szabályzatában foglaltak szerint ellenőrzi. Az áruk magyar származásának megállapítására és igazolására a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletet, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló évi CXXVI. törvény 19. -ában foglaltakat, a közösségi vámjog részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet köteles a származási bizonyítványt az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtől beszerezni és azt a Biztosító részére a kárigény benyújtásakor utólagosan átadni A Biztosító kockázatvállalása szolgáltatásra a 312/2001. Kormányrendelet szerint akkor terjed ki, ha a szolgáltatást nyújtó belföldi gazdálkodó szervezet, vagy annak az exportált szolgáltatás nyújtásában részt vevő belföldi gazdálkodó szervezetnek minősülő alvállalkozója által foglalkoztatottak több mint fele olyan személy, aki a társadalombiztosítás ellátásaira, valamint a magánnyugdíjra jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szabályai szerint vele biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll. A szolgáltatást nyújtó az e bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve által kiállított dokumentumokkal alátámasztottan igazolja. A feltételek megvalósulását a Biztosító a belső szabályzatában foglalt eljárásnak megfelelően ellenőrzi. 10

11 A belföldi gazdálkodó szervezet által megvalósított építési, szerelési, technológiai szerelési, tervezési és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások elvégzésére vonatkozó szerződések finanszírozási költséggel csökkentett értékének legalább egynegyed részben magyar származású exportnak kell minősülnie, amelyről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állít ki származási igazolást. Az e pontban előírtnál kisebb magyar hányad esetén a Biztosító kockázatvállalása a pontban meghatározott kivétellel csak a magyar hányadra terjed ki. A részteljesítés elfogadottnak tekintendő, ha a részteljesítéskori magyar hányad mértéke megfelel a biztosítási kötvényben előre meghatározott magyar hányadnak. Egyedi ügyletek esetén amennyiben a részteljesítéseknél a magyar hányad mértéke nem éri el a biztosítási kötvényben a teljes ügyletre vonatkozóan rögzített mértéket, ugyanakkor az időszak végére teljesülne az előírt magyar hányad a Biztosító a fedezetbevételek megkezdése előtt rögzíti a biztosítási kötvényben az általa jóváhagyott kivitelezési ütemtervet, mely tartalmazza a magyar hányadra vonatkozó teljesítési ütemezést is A és a pontban foglaltak alkalmazása során a más biztosító által viszontbiztosított a Biztosító kockázatvállalását nem jelentő hányadot figyelmen kívül kell hagyni Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező vállalkozásnál legalább öt éve rendeltetésszerűen használatban lévő gépek, berendezések exportja esetében azok származására tekintet nélkül a Biztosító kockázatviselése kiterjedhet a biztosított export teljes ellenértékére Ha a Biztosító által nyújtott biztosítási fedezettel érintett fővállalkozási szerződés teljesítésében kizárólag az Európai Unió egy vagy több tagállamából származó alvállalkozó vesz részt, a Biztosító kockázatvállalása kiterjed ezen alvállalkozói szerződésekre, feltéve hogy az alvállalkozói szerződés keretében szállított árukat vagy a nyújtott szolgáltatásokat a fővállalkozási szerződés tartalmazza, vagy azok a fővállalkozói szerződés teljesítésének lényeges kellékeként kerülnek felhasználásra, és ha az ilyen alvállalkozói szerződések értéke: a) eurónál kisebb értékű fővállalkozási szerződés esetén legfeljebb a fővállalkozói szerződés értékének 40%-a, b) és euró közötti értékű fővállalkozási szerződés esetén legfeljebb euró, c) eurót meghaladó értékű exportszerződés esetén a fővállalkozási exportszerződés értékének legfeljebb 30%-a. Ha a fővállalkozási szerződéshez az Európai Unió tagállamaiból és nem a tagállamokból származó alvállalkozói szerződések is kapcsolódnak, a Biztosító által nyújtott hitelbiztosítási fedezet a tagállamok alvállalkozóival kötött szerződésekre kiterjed, feltéve, hogy az összes alvállalkozói szerződés értéke nem haladja meg az a)-c) pontokban foglalt mértékeket. 11

12 Az Európai Unió hitelbiztosításra, hitelgaranciákra és pénzügyi hitelekre vonatkozó politikával foglalkozó koordinációs csoportjának keretein belül utólagos információcsere történik azon szerződések tekintetében, amelyek 30%- ot meghaladó mértékben tagállamokon kívüli alvállalkozást, vagy ezt meghaladó arányban tagállambeli és tagállamon kívüli vegyes alvállalkozást tartalmaznak. A fenti bekezdésben hivatkozott információcserére csak az eurót meghaladó összegű és három évnél hosszabb futamidejű hitellel finanszírozott exportszerződések esetén kerül sor. Ezen pont alkalmazása során a Biztosító kockázatvállalásának feltételeiben nem lehet eltérés arra tekintettel, hogy a fővállalkozó hazai vagy más, az Európai Unió többi tagállamából származó alvállalkozót, illetve beszállítót vesz igénybe. Amennyiben a Biztosító a fővállalkozási szerződések teljesítésében részt vevő alvállalkozók részére a pont alapján biztosítási fedezetet nyújt, ezen alvállalkozókra is alkalmazni kell a 312/2001. Kormányrendelet 6. (1) bekezdés c) d) pontjában meghatározottakat Amennyiben a biztosítási szerződés az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítését megelőzően keletkező követelésből származó kockázatokat is lefed, úgy az export teljesítése előtti időszak vonatkozásában a , pontokban foglalt magyar hányad teljesülésére és igazolására vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni. Ilyen esetekben a Biztosítónak az üzlet befogadásáról szóló döntéséhez az exportőr/hitelintézet által a magyar származásra vonatkozóan nyújtott adatszolgáltatás értékelése szolgál a magyar hányad megfelelőség alapjául. Az export teljesítésének megkezdését követően azonban a biztosított köteles a teljesített export magyar származására vonatkozó pontok szerinti követelményeket a pont szerinti módon igazolni A beszállítói hitelből eredő követelés a Biztosító által abban az esetben biztosítható, ha a beszállító az áru eredetének igazolására az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtől beszerzett származási bizonyítványt a Biztosítóhoz benyújtja és mellékeli az exportőr arra vonatkozó nyilatkozatát, miszerint az exportőr a beszállító által beszállított árut exportálja, vagy az annak felhasználásával előállított másik árut exportálja. Ilyen nyilatkozat hiányában elfogadható a beszállító nyilatkozta is arról, hogy az általa beszállított áru vagy nyújtott szolgáltatás az exportőr ezen áru vagy szolgáltatás felhasználásával előállított magyar áru vagy szolgáltatás exportjára irányuló szerződésében foglalt kötelezettségének teljesítéséhez szükséges. A szolgáltatás eredetének igazolására és ellenőrzésére a bekezdésben megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni Az exportcélú befektetési hitelből eredő követelés akkor biztosítható, ha az exportcélú befektetési hitel eredményeként megvalósuló befektetés exportárbevételt eredményez, és ha az exportőr a Biztosító felé írásban nyilatkozik arról, hogy a Biztosító által biztosított exportcélú befektetési hitelből olyan befektetés valósul meg, amely magyar származású áru gyártását és exportálását, vagy magyar származású szolgáltatás nyújtását és a szolgáltatás exportálását teszi lehetővé, legalább az exportcélú 12

13 befektetési hitel összegében. Az exportőr az áru eredetének igazolására köteles az áru exportjának megkezdésekor az annak kiadására felhatalmazott kamarai szervtől beszerzett származási bizonyítványt a Biztosítóhoz benyújtani. A szolgáltatás eredetének igazolására és ellenőrzésére a pontban megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni A nemzeti érdekű fedezetnyújtás Amennyiben az exportügylet megvalósulásához nemzeti érdek fűződik, a és pontokban meghatározottaknál alacsonyabb magyar hányad esetén is biztosítható a teljes hitelösszeg, azonban ebben az esetben a magyar hányad nem lehet kevesebb, mint a és pontban meghatározott arány fele. A nemzeti érdekű fedezetnyújtást jelentő biztosítási ügylet jóváhagyása a Biztosító Igazgatóságának hatáskörébe tartozik, amelynek során az Igazgatóság Magyarország évre szóló külgazdasági stratégiájában foglaltakra tekintettel, az ügylet jellemzői közül a következő szempontokat veszi figyelembe: a) munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés; b) exportpiac megtartása, megszerzése, további exportbővüléshez való hozzájárulás; c) a kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése; d) a beszállítói lehetőségek kiterjesztése; e) a hazai hozzáadott érték arányának mértéke a magyar származásúnak minősülő hányadon belül; f) környezetvédelmi szempontok, a megújuló energia szektorának erősítése Az a)-f) pontokban meghatározott szempontok igazolásául szolgáló eljárási szabályok és dokumentációs követelmények. Az Ügyfél, illetve az exportőr megkeresése alapján a Biztosító lefolytatja az eljárást a nemzeti érdekű fedezetnyújtás alkalmazhatóságát illetően. Az exportőr a Biztosító által kiadott űrlap kitöltésével nyilatkozik, adatokat szolgáltat, illetve dokumentumokkal alátámasztja, igazolja a nemzeti érdekű fedezetnyújtás szükségességét. Az exportőr által szolgáltatott információk alá kell hogy támasszák, hogy tevékenységével elősegíti új munkahelyek létrehozását és megőrzését, valamint a biztosítási fedezet hozzájárul az exportforgalma bővüléséhez, illetve hazai beszállítók teljesítéséhez, amellyel a kis- és középvállalkozások számára biztosít felvevő piacot. Az exportőr igazolni tudja továbbá, hogy a hazai hozzáadott érték arányának mértéke a magyar származásúnak minősülő hányadon belül jelentős hányadot képvisel, valamint hogy tevékenysége során a környezetvédelmi szempontokat figyelembe veszi, illetőleg az exporttal hozzájárul a hazai megújuló energia szektorának erősítéséhez. Az ügylet kiértékelése az a)-f) szempontoknak az üzletre jellemző mérlegelése alapján az üzleti előterjesztésbe kerül be javaslattétel formájában. Az Igazgatóság az üzleti előterjesztésben szereplő javaslattétel alapján dönt a nemzeti érdekű fedezetnyújtásról. 13

14 15. Üzletkötési eljárási rend Egyedi ügyletekre: a) Az Ügyfélnek a biztosítás iránti kérelméhez a Biztosító által kiadott űrlapot kitöltve biztosítási ajánlatot kell benyújtania. A Biztosító ezután megállapítja az ügylet elbírálási díjat. b) Az Ügyfélnek az adott ügylet vonatkozásában lehetősége van ígérvény kiadását kérni a Biztosítótól. Az ígérvényt a Biztosító írásban adja ki. Az ígérvény azokat a feltételeket tartalmazza, melyek szerint a Biztosító az Ügyfél által közölt adatok alapján, az adott ügyletre vállalja a biztosítási szerződés megkötését. c) Az ígérvény tartalmazza érvényességének határidejét. Az érvényesség lejárta előtt az Ügyfél írásban kérheti az ígérvény meghosszabbítását. d) Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Biztosító az ígérvényt érvényességének lejárta előtt egyoldalúan visszavonhatja, illetve a szerződés megkötését egyoldalúan megtagadhatja, vagy az ígérvényben megjelölt díjtételt megváltoztathatja, ha az ígérvény kiadásának alapjául szolgáló adatokban, körülményekben olyan változás következett be, melyre figyelemmel a Biztosító megítélése szerint a biztosítási szerződés az adott feltételek szerint nem köthető meg. e) A szerződéses feltételek egyeztetése után kerül sor a végleges biztosítási kötvény kibocsátására, amit a Biztosító és a Biztosított aláírnak. Forgalmi típusú ügyletekre: A C és CF módozatok esetén az Ügyfélnek a biztosítás iránti kérelméhez a Biztosító által kiadott űrlapot kitöltve biztosítási ajánlatot kell benyújtania. A Biztosító az Ügyfél kérésére elvégzi a hitellimit vizsgálatot. A biztosítási ajánlat elfogadása esetén a Biztosító kötvényjavaslatot bocsát ki, mely két hónapig érvényes. A szerződéses feltételek egyeztetése után kerül sor a végleges biztosítási kötvény kibocsátására, amit a Biztosító és a Biztosított aláírnak. Egyéb típusú módozatokra: a) A B és BH-B, illetve BH-C módozatok esetén lásd az egyedi ügyletekre vonatkozó részt. b) Az AI módozat esetén az Ügyfélnek a biztosítás iránti kérelméhez a Biztosító által kiadott űrlapot kitöltve biztosítási ajánlatot kell benyújtania. A Biztosító keret jellegű biztosítási kötvényt bocsát ki, amit a Biztosító és a Biztosított aláírnak. A Biztosító a Biztosított kérésére elvégzi a banklimit vizsgálatot, amiről értesítőt küld a Biztosítottnak, egyúttal előzetesen megterheli a banklimitet 90 napra. c) A VHK módozatnál az Ügyfélnek a biztosítás iránti kérelméhez a Biztosító által kiadott űrlapot kitöltve biztosítási ajánlatot kell benyújtania. A megfelelő banklimit megléte esetén a Biztosított bankközi vevőhitelkeret-szerződéséhez a Biztosító keretbiztosítási kötvényt ad ki. A keretbe befogadott ügyletekre vonatkozóan a Biztosító fedezetigazolást ad ki. 14

15 16. A biztosítás díja Az Ügyfél a biztosítási fedezetbevételek alapján díjat köteles fizetni. A Biztosító egy összegben és részletekben is szedheti a biztosítási díjat. A Biztosító biztosítási díjtételeit és egyéb költségeit a jelen Üzletszabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. Ha az Ügyfél a biztosítási díjat annak esedékességekor nem fizeti meg, a Biztosító az Ügyfelet 30 napos póthatáridő tűzésével írásban felhívja a teljesítésre. Amennyiben a hátralékos díjat a Biztosító felszólításának elküldésétől számított 30 napon belül nem fizették meg, a szerződés az eredeti esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti Ha az adós tartozását a biztosított átütemezte, akkor a meghosszabbított kockázatviselési időszakra szóló biztosítási díjat az időszak kezdetén kell megfizetni, amennyiben a Biztosító és a biztosított díjfizetésben állapodtak meg A forgalmi típusú módozatokra vonatkozóan a díj a fedezetbe vett forgalom, kinnlevőség, illetve a megkötött külkereskedelmi szerződések után fizetendő. A díj részét képezi a minimális díj, melynek összegét a biztosítási szerződés tartalmazza. Díjvisszatérítés esetén a minimális díjra az Ügyfél nem tarthat igényt, az a Biztosítót illeti meg Az Ügyfél köteles a hitellimit kérelmi díjat abban az esetben is megfizetni, ha a biztosítási szerződés érvényesen nem jön létre Az egyedi módozatokra vonatkozóan a díj a biztosítási összeg után fizetendő a kockázatviselés tartamának megfelelően Ügyletminősítési rendszere alapján a Biztosító díjemelést alkalmazhat A Biztosító egyszeri ügylet elbírálási díjat alkalmaz, amelyet a biztosítási ajánlat szerinti ügylet befogadásáról szóló döntést követően terhel a biztosítottra, függetlenül attól, hogy a biztosítási szerződés megkötésre kerül-e vagy hatályba lép-e A Biztosító a kiadott ígérvény második alkalommal történő meghosszabbításakor ígérvényhosszabbítási díjat alkalmaz, amit a hosszabbítási kérelem benyújtását követően terhel a biztosítottra. 17. Üzleti- és biztosítási titok A Biztosító minden olyan minősített adatot nem tartalmazó adatot, információt, tényt időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettséggel kezel, amely az Ügyfél (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a biztosítási szaktanácsadóval, illetve viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. 15

16 Aki üzleti- és biztosítási titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti- illetőleg biztosítási titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat a Bit.-ben, illetve az Etv.-ben meghatározott körön kívül a biztosító, biztosításközvetítő és szaktanácsadó, illetve az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok vagy biztosítási titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, biztosításközvetítőnek és szaktanácsadónak vagy Ügyfeleinek hátrányt okozzon. Az Ügyfél a Biztosítóval kötött szerződésben kifejezetten felhatalmazza a Biztosítót, hogy a Biztosító a biztosítási titok körébe tartozó adatok közül az ügyfél személyére, az ügylet tárgyára, összegére, futamidejére, valamint a felhasználás céljára vonatkozó adatokat nyilvánosságra hozhassa. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül ha törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. A Biztosító üzleti és biztosítási titoknak minősülő információt csak a Bit ában meghatározott esetekben adhat át harmadik személynek azzal, hogy a Bit ában és a Ptk. 2:47. (1) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a Bit és ában és a Ptk. 2:47. (2)-(3) bekezdésében foglaltakon túlmenően a külgazdasági ügyekért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére továbbított adatokra sem. A Biztosító a személyes adatokat az Ügyféllel kötött szerződés, illetve az adott ügylet kapcsán létrejött egyéb jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig az adott jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A Biztosító a létre nem jött szerződéssel, illetve jogviszonnyal kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés, illetve jogviszony létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A Biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel, illetve jogviszonnyal kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. 18. A Biztosító felelőssége A Biztosító biztosítási tevékenysége során mindenkor a biztosítóktól az adott helyzetben általában elvárható gondossággal jár el. 16

17 A Biztosító felelősséget vállal alkalmazottai által az Ügyfélnek okozott kárért, amennyiben azt munkaviszonyukkal összefüggésben okozták. Ha az Ügyfél vétkes magatartásával a károkozáshoz hozzájárult, a felelősséget az Ügyfél és a Biztosító megosztva viseli. A Biztosító felel az általa igénybe vett megbízott, megbízotti minőségében okozott kárért, kivéve, ha a Biztosítót a megbízott kiválasztásában, utasításokkal való ellátásában, felügyeletében mulasztás nem terheli. Az Ügyfél kifejezett utasítása szerint kiválasztott, megbízott harmadik személy közreműködéséért a Biztosító felelősséget nem vállal. A Biztosító nem felel a hozzá benyújtott hamis, illetve hamisított dokumentumokkal összefüggően keletkezett, az erőhatalomból (vis maior), illetőleg bel- és külföldi bírósági, vagy hatósági határozatok vagy más döntések, illetve a jogszabály-változás miatt bekövetkezett károkért, valamint olyan károkért, amely abból fakad, hogy az Ügyfél a Biztosítót az Ügyfél jogi státusza, a szerződés megkötését megelőzően átadott információkkal kapcsolatosan megtéveszti, tévedésben tartja. Jelen pont alkalmazásában vis maiornak minősül minden, a Felek által előre nem látható, vagy - amennyiben előre látható - elkerülhetetlen olyan esemény, amely megakadályozza a Biztosító bármely kötelezettségének teljesítését, beleértve - nem korlátozólag - az olyan eseményeket, mint pl. a háborús cselekmény, polgári engedetlenség, tűzeset, robbanás, földrengés, árvíz, sztrájk, munkaleállás vagy más, a munkát akadályozó körülmény, továbbá a fentiekhez hasonló egyéb események, cselekmények vagy mulasztások. IV. PANASZKEZELÉS, JOGVITÁK 19. Panaszkezelés A panaszkezelés rendjét a Biztosító Panaszkezelési Szabályzata szabályozza, amelyet a Biztosító közzé tesz a honlapján ( és a székhelyén. A panaszok ügyintézése a Biztosító - jelen Üzletszabályzat 2.2. pontban meghatározott - székhelyén a Jogi Iroda; Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.); Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.). 20. Felmondás A Biztosító és az Ügyfél a biztosítási valamint egyéb szerződéseket a Ptk. vonatkozó szabályai, valamint a vonatkozó ÁSZF-ekben, illetve a konkrét egyedi szerződésekben megállapított szabályai szerint mondhatja fel. 21. Eljárás jogvita esetén A Biztosító és az Ügyfél jogviszonyaira, ideértve a szerződéses és a szerződésen kívüli jogviszonyokat is, a közöttük létrejött szerződések, szerződéses rendelkezések 17

18 hiányában a vonatkozó ÁSZF, az Üzletszabályzat és a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak, kivéve, ha ettől a Felek közös akarattal eltérnek. Jogvita esetén a Biztosító, illetve az Ügyfél ellen a polgári peres eljárás szabályai szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt indítható peres eljárás. A Biztosító és az Ügyfél által kötött szerződéses jogviszonyból eredő viták eldöntésére helye van választottbírósági eljárásnak is, amennyiben a Felek ezt szerződésben kifejezetten kikötötték. V. ZÁRADÉK A jelen Üzletszabályzatot a Biztosító Igazgatósága a hatályos Alapszabály által felruházott hatáskörében eljárva a 35/2015. (III.30.) számú Igazgatósági Határozattal fogadta el. 18