Látó. A Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola folyóirata

Átírás

1 Látó A Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola folyóirata

2 Tartalom Látó- a Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola folyóirata Iskolai élet PAN /15-ös tanév 1. szám oldal - Bemutatkoznak a jelöltek 7-8. oldal Comenius projekt Tanévkezdés - Riport Szöllősi Zsuzsanna intézményvezető-helyettessel 9. oldal oldal Riport Vida Balázs világbajnokkal 12. oldal Emlékezzünk - október 6. és október oldal Érdekességek a nagyvilágból 16. oldal Tanáraink - Riport Barnáné Lakatos Ilona tanárnővel 17. oldal Öregdiákjaink - Bukva Mátyás és Baraksó Szabolcs oldal Kriszti kreatív kuckója Ajánlók 21. oldal - zene és film oldal -2-

3 DIÁKKÁ FOGADOM Október 2-án a 6. órában gyülekeztünk osztályonként Péter András szobra előtt. Az igazgatónő és Diákönkormányzat egyik képviselője fogadott minket beszéddel. Utána elmentünk az iskola előtti szoborparkba, ahol egy-egy diáktársunk várt ránk. Péter Andrásról, Nagy Miklósról, Sándor Jenőről és a gimnázium elhunyt tanárairól hallhattunk néhány szót. Ezután átmentünk a SZESZI- be, ahol ismét egy diák várt minket, aki Szigeti Endre életéről mesélt. Utána visszamentünk a Péter András szoborhoz, ahol egy kis jelenetet láthattunk a felsőbb évesek előadásában. Végül egy esküvel zárult az esemény. Szebeni Virág 7. C A DIÁKSPORT NAPJA Október 3- a országosan a diáksport napja. Ehhez az eseménysorozathoz idén az iskolánk is csatlakozott, melyen október 3-án a 7., 9., 10. évfolyamosok vettek részt, október 10-én pedig a 11., 12. és 13. évfolyamosok. A résztvevő diákok mindkét alkalommal egy zenés bemelegítéssel kezdtek, hogy könnyebben le tudják futni az ezt követő 2014 méteres távot, melynek útvonala a sportcsarnok körüli utcákban, illetve a gáton volt kijelölve. Egy kis szusszanás után pedig különböző játékokban lehetett részt venni, így például: foci, kézilabda, streetball, floorball, asztalitenisz, tollaslabda. Ne felejtsük ahogy már tőlünk okosabbak is megmondták: Ép testben ép lélek!

4 Rendhagyó irodalomóra Szeptember 26-án az osztályommal én is részt vehettem a városi könyvtárban megszervezett előadáson. Amikor az osztályfőnökünk először említette a koncertet, nagyon kíváncsi lettem. Csak később tudtuk meg, hogy az egyik előadót Mohos Péternek hívják. Mivel még sosem hallottam róla, az első dolgom volt utánanézni. Meghallgattam néhány dalát, amit igazán szívmelengetőnek találtam. Azt gondoltam, hogy ha a koncert is olyan lesz, mint a meghallgatott dalai, akkor biztosan remekül fogjuk magunkat érezni. Egyáltalán nem csalódtam a kíváncsian várt programban. Sőt! Meglepetés is ért, ugyanis Vígh György előadóművész is részt vett a koncerten. Mohos Péter a dalaiban elárulta nekünk azt, hogy ennyi év elteltével is milyen örömmel és szeretettel gondol a Péter András Gimnáziumban megélt éveire. Barátja, Vígh György művész úr a fényképeivel mutatta be nekünk Szeghalom olyan arcát, amely mellett nap mint nap elrohanunk, mégis észrevétlen marad számunkra. Ez alatt az egy óra alatt igazán sok mindent tudtunk meg Szeghalomról és az iskolánkról. Örülök annak, hogy én is azok közé tartozom, akik a Péter András Gimnázium diákjának mondhatják magukat. Borbíró Bíborka 9. A Fordítóverseny Szeptember 26. a Nyelvek Európai Napja, amikor rendezvények sora népszerűsíti a nyelvtanulás fontosságát egész Európában és hazánkban. Iskolánk az idei tanévben már harmadszor csatlakozott e rendezvénysorozathoz egy fordítóversennyel. A nálunk tanított négy idegen nyelvből (angol, német, olasz és orosz nyelvek) lehet magyarra fordítani. Az idei témánk a környezetvédelem volt. Ezzel a témával csatlakozni kívántunk az iskolánk ökoiskolai pályázatához. A téma és a versengés lehetősége igen sok diákot vonzott, összesen hetvenhatan mérték össze tudásukat. A dobogós helyezést elért diákok a Nagy Miklós Alapítvány támogatásával idegen nyelvű könyvjutalomban részesülnek. Operakaland Október 1-jén iskolánkból jó néhány diák ellátogatott Budapestre! Amikor felértünk a fővárosba, volt egy 20 perces szabadprogram az Aréna Plázában. Ezután az Operett Színházba mentünk, ahol egy nagyon jó operát néztünk meg, aminek a címe: Szerelmi bájital! Vicces és egyben szomorú darab volt! Ezek után a Petőfi Múzeumba látogattunk el, ahol sok-sok érdekes dolgot meséltek Petőfi Sándor életéről! R. Dorottya 7. C Szijjártóné Kurucsó Mária idegen nyelvi munkaközösség- vezető -4- Nyomdagép az 1800-as évekből

5 Kutatók Éjszakája A Kutatók éjszakáját Európa-szerte szeptember utolsó péntekén tartják azzal a céllal, hogy megváltoztassák a kutatókról kialakult általános képet, és szórakoztató formában tárják az érdeklődők elé az egyes tudományterületek aktuális eredményeit. Lassan hagyománnyá válik, ha még nem vált azzá hogy iskolánkból is egy kis csapat részt vesz a Kutatók Éjszakáján. Tavaly Szegedre, idén pedig Debrecenbe és Nyíregyházára látogattunk el. Reggel 8-kor indultunk Szeghalomról 3 tanárnővel és egy busznyi diákkal. Pár óra utazás után már Nyíregyházán voltunk, ahol kisebb- nagyobb csoportokban bejártunk az állatkertet. Sokan megcsodáltuk az éppen akkor kezdődő fóka-showt. Elképesztő, hogy milyen okosak ezek az állatok, és hogy milyen pontosan hajtják végre az idomárjaik kéréseit! Ezután megkerestük a park többi lakóját is. Találkoztunk az elefántokkal, akik épp porfürdőt vettek; a fehér tigrisekkel akik csak lustán heverésztek hát igen, nekik jól megy..-, néhány reszkető afrikai madárral, akik túl hidegnek érezték a számunkra még kellemesen hűvös levegőt; a nem-show fókákkal, akikről kiderült, hogy a víz alatt alszanak és ezért voltak felfordulva, nem más miatt ; a jegesmedvékkel, nekik viszont túl meleg az itteni időjárás; a az orángutánokkal; zsiráfokkal; makikkal és még sok más állattal is. Miután mindent megnéztünk ami az időnkbe belefért, visszaültünk a buszba, és utaztunk tovább Debrecenbe. Három óra körül érkeztünk meg az Egyetem tér 1-re, a Főépületbe. Itt kaptunk térképeket erről és a többi épületről is, amire szükségünk is volt szerintem direkt építették ilyen labirintus-szerűre az építményt, csak azért, hogy tudjanak adni térképet - majd mindenki indulhatott megnézni az általa kiválasztott programo(ka)t. Íme néhány lehetőség: Nem csak babra megy..., borsóra is! (különleges növényfajok és felhasználási módok bemutatása) ; A spagettitől a földrengésekig, avagy repedések mindenütt ; Nyerített-e valaha a szalámi? A DNS megmondja! ; Hangyafarm az íróasztalon ;Nyelvtan-ár(adat) ; Az újszülöttek nyelvi titkai ; Shakespeare 450: Ismeretterjesztő előadások és filmvetítés William Shakespeare születésének 450. évfordulója alkalmából ; Magyarország, szeretlek! ; Milyenek a mai fiatalok? (Egy szociológiai kutatóc soport bemutatkozása) és még sok más. Ezek után este tíz órakor gyülekeztünk, majd újra be a buszba, utazás haza és fél tizenkettőkor már itthon is voltunk egy újabb emlékezetes nap végén. Szerintem ha minden rendben lesz, és miért ne lenne rendben? - akkor jövőre is megyünk, gyertek minél többen, különben sosem tudjátok meg miről maradtatok le! Gál Mónika 12. D -5-

6 Természettudományos hét Hagyományainkhoz híven, idén is megrendezésre került iskolánkban a Természettudományos Munkaközösség szervezésében a Természettudományos Hét rendezvénye. A programsorozat szeptember 26-án kezdődött, amikor a Kutatók Éjszakája programjaira látogatott el közel 50 diákunk 3 tanár kíséretében. Az idei cél a Debreceni Egyetem volt, kiegészítve a Nyíregyházi Állatparkba látogatással. Programjaink az időjárásra való tekintettel egy hét szünet után október 3-án folytatódtak a Magyar Diáksport Napja alkalmából2014 méterfutással, majd különböző sportolási lehetőségekkel. Sajnos ekkor az időjárás még csak az alsós évfolyamoknak kedvezett, a nagyobbak sportolását el kellett halasztani. Majd október 6-án az immár szintén hagyományosnak számító akadályversennyel folytatódott a programsorozat, amelyhez csatlakoztak a matematika-fizika, illetve a sport és művészetek munkaközösség tagjai is. A diákoknak tíz akadályon kellett végighaladniuk, amelyek között volt puzzle, mérés-átváltás, növényfelismerés, Nobel-díj teszt, nemzeti parkjaink címereinek felismerése, logikai feladatok, info-stand, stb. A versenyen a legjobb teljesítményt a 10/C csapata nyújtotta, második lett a 12/C csapata, harmadik pedig a 13/D osztályt képviselők. 7-én kedden az érdeklődő diákok a Kísérletek délutánján fizikai-kémiai kísérleteket láthattak. Ez a program látványosságánál fogva általában nagy népszerűségnek örvend a diákok körében, és ez ezúttal is így volt. 8-án szerdán délután két program is várta az aktív tanulókat. Lemérhették térképismereti tudásukat a Térképismereti versenyben, illetve interaktív társasjátékot játszhattak a vadvilág tengerek élővilága témakörben. Mindkét esemény szép számú diákot vonzott. A Térképmester ebben az évben szoros versenyben Bojti Dóra 10/C osztályos tanuló lett. Október 9-én, csütörtökön délután az érdeklődő diákokkal a szeghalmi víztisztító telepre szerveztünk kerékpáros kirándulást. Ezzel olyan helyre sikerült betekintést nyernünk ahová az átlagos hétköznapokon nem tudunk. Részletes tájékoztatást kaptunk a víztisztítás folyamatáról, fontosságáról, a telep korábbi, és a jelenlegi modern szerkezetek működéséről. Pénteken a kedvező időjárást kihasználva a felsős évfolyamok bepótolták az egy héttel korábbról elmaradt futásukat és sportolásukat. Nagy öröm számunkra, hogy néhány programunkon a szeghalmi általános iskola diákjai is részt vettek, így összesen több mint 200 diákot aktivizáltunk programjainkon (ha a diáksport napokat is számítjuk, akkor iskolánk minden tanulója részt vett a programok valamelyikén). Szintén örömünkre szolgált, hogy a Diákönkormányzat is kivette részét a programsorozat szervezéséből. Az akadályverseny és a Térképismereti verseny helyezettjeinek a díjakat az iskolagyűlésen adjuk át. Köszönetet mondunk mindenkinek, aki segített a rendezvényünket lebonyolítani! Bízunk abban, hogy a diákok amellett, hogy jól szórakoztak, sok új ismerettel lettek gazdagabbak programjaink során! Lengyel József Munkaközösség-vezető

7 Sziasztok! Homoki Leventének hívnak, és szeretném, ha tudnátok rólam pár dolgot, mivel idén én képviselem a diákigazgató- választáson a 12. A osztályt. Kántor Ádám vagyok a 12/B képviselője. Magasságom ellent mond a személyiségemnek: valójában én egy nyitott és barátságos, de nem utolsó sorban egy jóképű gentleman vagyok. "Szívem gyengéd, karom dagad nem kell más csak, hogy rám szavazz. Kell a szavazat, hogy legjobb legyek, állj ide hozzánk, és diákigazgató leszek!" Lányoknak puszi, fiúknak pacsi!! Balázs Loránd vagyok, a 12/C diákigazgató-jelöltje. Születésem óta Szeghalmon élek, és 2009 óta vagyok az iskola tanulója. Mindennapjaimat a barátaim és a zene teszi színesebbé (11 éve dobolok, és játszom is egy zenekarban). Nagyon várom már az idei Péter András-napokat, hiszen ez a tanév egyik kiemelkedő eseménye, amire rengeteget készülünk, és próbáljuk a lehető legtöbbet kihozni belőle az előző évek végzőseihez hasonlóan. Ezért szeretném arra buzdítani az alsóbb éveseket, hogy vegyenek részt a programokon, majd szavazzanak a számukra legszimpatikusabb osztályra. Jó szórakozást kívánok mindenkinek, és sok sikert a többieknek! Győzzön a legjobb! Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem, hogy nagy megtiszteltetés számomra, hogy én képviselhetem az osztályunkat, innen is köszönöm Nekik a kitartó munkát és a belém fektetett bizalmat! Szavazzatok ránk, a 12/C-re! Szívesen vagyok a családommal és a barátaimmal, szeretek buliba járni, főleg rapkoncertekre és még sorolhatnám.. Olyan embernek tartom magam, akinek fontosak mások érdekei (Még ha ez nem is mindig látszik!). Szeretném, hogy a es diáknapok mindannyiótoknak maradandó emlék legyen úgy, ahogy az összes többi itt töltött évetek. Éppen ezért szeretnék én is mindent megtenni ebben az évben, ami számomra már az utolsó gimnáziumi év. Ezért is vállaltam el kedves osztályomtól a jelölést! A cikk olvasóinak köszönöm a figyelmet, amit rám fordítottak, és előre is köszönöm a szavazatotokat! Vár titeket a legjobb osztály, Kinek élén Levente áll! Állj be te is a mi sorunkba, És tedd a voksod az A-sokra! -7-

8 Sziasztok! Novák Sanyi vagyok, a 13/D jelöltje. Sziasztok! Oláh János vagyok. A 12/E -ben engem ért a megtiszteltetés, hogy képviselhetem az Osztályom, mint diákigazgató- jelölt. Füzesgyarmaton lakom, szabadidőmben sportolok, csavargok a határban, és a barátaimmal lógok. Nagy megtiszteltetésként ért, hogy engem választott az osztály jelöltnek, így megígérhetem, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy felejthetetlenné tegyem Számotokra az idei Péter András Napokat. És a lényeg, hogy szavazz a 13/D-re! Füzesgyarmaton élek, 18 éves vagyok. A Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskolába járok. Köszönöm az osztályomnak a bizalmat és a segítséget! Nagyon szeretnénk nyerni a diákigazgató- választáson, ezért kérem, szavazzon mindenki a 12/E osztályra! Hajrá 12/E!!! Sziasztok! Születési nevem Hajdu József Imre, de a barátok osztálytársak Jokónak hívnak. A 12/G osztályt képviselem. Magamról néhány ismertető: Füzesgyarmaton élek, társasági ember vagyok, gyorsan barátkozom, nem vagyok haragtartó. Szeretem az új lehetőségeket, helyzeteket. Örökmozgónak, minden eseményre, mozgalmas programokra kaphatónak tartom magam. Hobbim - amit én igazából nem hobbi szinten tartok, hanem életérzésnek - az a BMX, vagy éppen a verseny- kerékpározás, amit már 4 éve intenzíven gyakorlok, bár az összes extrémsportot kipróbálnám, ha lenne rá lehetőségem. Röviden tömören ezzel a bemutatkozással képviselném az osztályomat. És szavazzatok majd a 12/G-re!! -8-

9 A European Cultural Heritage from a Pinhole program célja, hogy a gyerekek megismerkedjenek különböző országok kulturális örökségeivel, majd azt egy különleges fotós technika, a réskamera által megörökítsék. A négy partnerország (Törökország, Olaszország, Lengyelország, Magyarország) közül első ízben Olaszország rendezte meg a találkozót március között. Az ITTS Alessandro Volta iskola tanulói szeretettel fogadták, és látták vendégül a különböző nemzetiségű gyerekeket. Iskolánkból négy diák és egy kísérő tanár kapott lehetőséget az utazásra. A következő találkozóra Szeghalmon került sor iskolánk szervezésében május között. Ennek keretein belül vendégül láttuk a partnerországok tanárait és diákjait. Bátori Liza 11. C osztályos tanuló a következő beszámolóban foglalta össze élményeit: május 26-án este találkoztunk először a külföldi diákokkal, akik aznap a már megnézték Budapest nevezetességeit, és ismerkedtek a buszon, de sajnos mi csak 7 óra után tudtunk velük találkozni. Nagyon jó élmény volt az, hogy hirtelen azt a nyelvet kellett valós élethelyzetben beszélni, amit már évek óta tanulunk és próbálunk elsajátítani. Minden diákot egy magyar család látott vendégül. Másnap, kedden, reggel találkoztunk megint mindenkivel. Megnéztük a külföldiek bemutatkozó videóját, és megtudtuk, hogy ott ahol laknak, milyen nevezetességek vannak. Aztán jött a mi programunk, bemutattuk az iskola különböző részeit, történelmi múltját. Délután ellátogattunk Vésztő-Mágorra és Gyulára, ahol szintén történelmünkről volt szó. Ezek a kirándulások nagyon jó lehetőségek voltak arra, hogy megismerjük egymást. Szerdán reggel indultunk a Hortobágyra, ahol lovaskocsival néztük meg a bivalyokat, gémeskutat és a Hortobágyra jellemző nevezetességeket. Egy nagyon jót ebédeltünk az ottani csárdában, ahol tradicionális magyar ételeket kóstolhattak meg a vendégeink. Következő megállónk Debrecen volt, ahol szabadprogramot is kaptunk, és a saját befogadott diákunknak megmutathattuk a számunkra kedves helyeket. Ezen az estén tanárok nélküli elfoglaltságot is szerveztünk. Kosárlabdázás és focizás volt, aztán közösen elmentünk vacsorázni, majd a parkban tartottunk egy nagy közös beszélgetést. Nem csak a cserediákokat ismertük meg, hanem egymást is, akik egy iskolába járunk. Úgy érzem közelebb kerültünk egymáshoz, amiben nagyon nagy segítség volt ez a hét. Csütörtök délelőtt szintén bemutatkozások voltak, és fotókat készítettünk pinhole technikával, ezeket elő is hívtuk. Aztán néhányan összefogtunk, közösen megebédeltünk, majd hazamentünk, hogy kettesben is legyünk a saját diákunkkal. 5 órától a Vidra tanyán vendégeltek meg minket, ahol finom vacsorát ettünk, kürtőskalácsot sütöttünk. Táncház és népzene bemutató is volt, amit nagyon élveztünk, népi hangszereket hallgattunk, és némelyiket ki is próbáltuk. Aztán, számomra az este fénypontja, a disco volt. Mindenki önfeledten bulizott. Ez egy méltó búcsúzás volt, és így rendkívül jó hangulatban zárhattuk a hetet. Péntek reggel indultak haza a diákok, de Budapesten még szétnéztek, és Visegrádra is ellátogattak. Ez a hét egy fantasztikusan nagy élmény volt számomra, tele örömmel és boldogsággal. Új kultúrákat és embereket ismertünk meg, mindemellett angol tudásunkat is gyarapíthattuk. Köszönöm, hogy részt vehettem ebben a programban! Remélem, hogy én is ellátogathatok valami külföldi helyre. A projekt harmadik találkozóját Lengyelországban, Radziejów városában bonyolítja le iskolánk lengyel partnere október között öt diák és három tanár vesz részt a programokon. Bokorné Kovács Anikó, Bátori Liza -9-

10 Interjú Szöllősi Zsuzsanna, intézményvezető-helyettessel. - Az évkezdésről tudna nekem néhány információt adni? Például: hány osztály indult, kik az osztályfőnökök, stb.,, 22 osztályban közel 550 diákkal kezdődött meg ez a tanév. Indult egy hat évfolyamos gimnáziumi osztály, a 7.c, osztályfőnöke: Ujfalusi László, egy emelt nyelvi gimnáziumi osztály, osztályfőnöke Lengyel József, egy szakközépiskolai osztály, osztályfőnöke: Szalókiné Nagy Katalin, két szakiskolai osztály, osztályfőnökeik: Gebei Jusztina és Bacsa Zsolt. Az idén először a legkisebbek beilleszkedését gólyatábor keretében segítettük, ahol játékos formában ismerkedhettek a tanítás előtti héten az iskolával, egymással és a tanárokkal. A beszámolók szerint ez egy sikeres program volt, melyet érdemes kiterjeszteni a jövőben a többi induló osztályra is." - Előreláthatóan milyen versenyek és események lesznek még ebben a tanévben?,, Egy eseménydús tanév előtt állunk : máris túl vagyunk több érdekes programon, versenyen, kiránduláson - Operakaland, Kutatók éjszakája, Aradi koszorúzás, Természettudományos hét, Fordítóverseny. Most vannak oda diákjaink és tanáraink a Comenius projekt keretében Lengyelországban és ugyanennek a programnak a záró helyszíne a tanév végén Törökországban lesz, ahová szintén több tanulónk eljuthat. Ugyanakkor a szakképzést támogató Leonardo projektünk keretében most járt nálunk egy 14 fős felnőttekből álló küldöttség és ennek a programnak a végső állomása májusban lesz Gyulafehérváron, ahol majd több tanuló képviseli iskolánkat. Persze az idén sor kerül hagyományos versenyeinkre: "Keresem ősöm udvarát", Sinka István Szavalóverseny, Kovács János Földrajzverseny." -10-

11 - A Péter András napokról is ejtsünk pár szót, mire számíthatnak a diákok?,, Persze ne feledkezzünk meg a Péter András Napok programjáról is, melynek nagy része a diákok ötletei és szervezése nyomán jön létre, de ebben a tanévben egy pályázati projekt is színesíti, melynek címe: Mi vagyunk Európa. A program lényegében egy akadályverseny az Európai Unióról, mely előzetes felkészülést és munkát igényel, ami viszont meghozza gyümölcsét az egész iskolának és a verseny első 3 helyezett osztályának is. Az iskola a program megvalósításáért Ft értékű utalványt kap, mely egy internetes áruházban váltható be. A harmadik helyezett Ft, a második Ft, az első pedig Ft értékű támogatást kap az osztály egy programjához, valamint a győztesnek egy budapesti kirándulás is jár. Érdemes lesz tehát versenyezni, készülni." - Mi a legfontosabb a végzősök számára?,, A végzősök számára sűrű ez a tanév: most készülnek a Péter András Napokra - filmmel, műsorral, kampánnyal -, már elkezdték a táncpróbákat a Szalagavatóra, mely december 13- án lesz, párhuzamosan már készülnek a kosztümök, öltönyök, tervezik a tablókat és persze helyt kell állniuk a tanulás terén is, hiszen a vizsgák és a továbbtanulás szempontjából is a legfontosabb hónapjaikat élik." - Köszönöm az interjút, és további jó munkát kívánok, Tanárnő!,,Tartalmas és nehéz év áll mindannyiunk előtt, de kívánok mindenkinek sok türelmet, szorgalmat, kitartást és sikeres tanévzárást június 15-én, illetve a vizsgák után!" Aphrodite -11-

12 Korábban már olvashattatok interjút Vida Balázs 12. C osztályos tanulóval, aki épp akkor szerezte meg az Európabajnoki címét. Most új érmekkel gazdagodott a gyűjteménye. Az utolsó versenyedről nagyon szép eredményekkel érkeztél haza. Pontosan hol voltál és milyen helyezést értél el? Olaszországban, azon belül Riminiben megrendezésre kerülő kick-box világbajnokságon voltam szeptemberben, ahol két kategóriában indultam: Kick Light és Light Contact szabályrendszerben, 89 kg- os súlycsoportba, ahol a vb-n egyedüliként 1. helyezést értem el mindkét szabályrendszerben. Ki segített a felkészülésben? Felkészülésemben elsősorban az edzőm, Guruczi Sándor segített, de a nyár folyamán Szombathelyen és Esztergomban is voltam 1-1 és fél hetes táborokban, ahol naponta 3-szor edzettem az ottani edzők segítségével. Milyen élményekkel gazdagodtál? A vb-n igaz, hogy egy tengerparti városban volt a szállásunk, de csak 1 napom volt nyaralásra", hiszen a hét minden napján a sportcsarnokban kellett lennem estig, ahol vagy éppen versenyeztem, vagy a edzőtársaimat segítettem. A vb-n sok új barátot szereztem, és a már korábbi versenyeken megismert emberekkel is találkoztam, akiket rég nem láttam. Hogyan fogadtak itthon? Mikor hazajöttünk a családdal, a nagyszülők és barátok vártak egy meglepetés bulival. Mi lesz a legközelebbi verseny, amin indulsz? A vb utáni pihenésem megvolt, már újabb versenyek is várnak, de én most elsősorban a tanulásra fordítom az időmet. Szeretnék kategóriát váltani, és jövőre már korcsoportot is váltok, mert már csak felnőttben indulhatok a versenyeken. További sok sikert kívánunk! Fehér Tímea 12. D -12-

13 Október 6. Már körülbelül másfél évszázada minden évben október 6-án emlékezünk az Aradon kivégzett 12 tábornokra és 1 ezredesre. A jövő nemzedék számára a 13 főtiszt vált az 1848/49- es forradalom és szabadságharc összes áldozatának szimbólumává. Tudtad, hogy sokáig nem lehetett emlékezni az áldozatokra? A szabadságharcot követő néhány évtizedben a Habsburg udvar nem nézte jó szemmel az aradi vértanúk emlékének őrzését. Egészen az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésig szinte csak titokban szervezhettek elődeink megemlékezéseket. Ebben az időszakban főként gyászistentiszteleteken hajtottak fejet az életben maradt katonatársak és családtagok a nemzet hősi halottjai előtt. Így vált évről évre az emlékezés színhelyévé egy fővárosi ferences templom, ahol három özvegy Batthyányiné, Damjanichné és Scweidelné kérésére minden évben ezen a napon gyászistentiszteletet tartottak a szabadságharc áldozatainak és férjeik emlékére. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően enyhült a megemlékezésekkel szembeni szigor, és magánemberként már nyilvánosan is leróhatta kegyeletét bárki az 1849-es mártírok előtt, viszont a magyar kormány hivatalosan továbbra sem képviseltethette magát sem március 15-i, sem október 6-i megemlékezésen. Kossuth Lajos 1894-ben bekövetkezett sajnálatos halála után a Habsburg udvar már többé nem tudta erőszakkal sem elfedni a hősök emlékét augusztus 13-án Görgey Artúr a honvédsereg főerőivel Világosnál letette a fegyvert az osztrák szövetséges orosz csapatok előtt. A tábornokok úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a császáriaktól, de csalódniuk kellett. Augusztus 22-én az oroszok elvették fegyvereiket, majd másnap átadták őket az osztrákoknak. Augusztus 25-én érkeztek Aradra, s még aznap megkezdődtek a kihallgatások. Mindegyikük két kihallgatáson vett részt, s ezt követően lehetőségük nyílt írásban utólagos beadványt intézni a hadbíróságnak. Ezután az osztrákok részéről olyan drasztikus megtorlás következett, mely egész Európában példátlan volt május 30-ától Julius von Haynau táborszernagy képviselte Magyarországon Ferenc József császárt. Haynau kegyetlenségéről kapott egy sokatmondó gúnynevet, bresciai hiéna, melyet a néhány hónappal korábban elkövetett bresciai mészárlást követően aggattak rá. Haynau már a kezdetektől tudta, hogy Magyarországnak lakolnia kell a lázadásért, de az itáliai mészárlás még csak az előszobája volt annak, amit hazánkban tervezett és végre is hajtott. Augusztus 18-án, a fegyverletételt követően 5 nappal így írt egyik levelében: Én a dudvát a gyökerénél irtom ki, így adva példát egész Európának, hogyan is kell lázadókkal elbánni, hogy a rendet a nyugalmat és a békét egy évszázadra visszaállítsuk! Haynau így is cselekedett, vaskézzel vezette a megtorlásokat. A császári hadbíróságok már jóval Világos előtt megkezdték működésüket Magyarországon. Az aradi áldozatok sorát Ormay Nándor nyitotta meg. A 29 éves honvédezredes 1848-ban Kossuth Lajos testi épségért felelt. A világosi fegyverletétel után az oroszok hamar szabadon engedték,de az osztrákok augusztus 8-án elfogták, és Aradra szállították. A haditörvényszék halálra ítélte, melyet 4 nappal később végre is hajtottak. -13-

14 Mivel töltötték az utolsó estéjüket? Ezután következett az október 6-i kivégzéssorozat. A sokak által csak magyar Golgotának nevezett Aradon 13 magyar főtiszt vesztette életét ezen a napon. Haynau már szeptember elején tudta az ítéletet, de számikra csak október 5-én reggel hirdették ki. Reggel hét órakor a hadbíró felsorakoztatta a tábornokokat, s kihirdette az ítéleteket. Ezután megbilincselték a tábornokokat, majd visszavezették őket a cellájukba, megtagadva tőlük azt a kérést, hogy együtt tölthessék az utolsó napot. Éjszaka Aulich Lajos Horatius verseit olvasgatta, Török Ignác várépítésről szóló könyvét bújta, Láhner György fuvoláján játszott, Dessewffy Arisztid még aludt. Többen még utolsó soraikat vetették papírra búcsúlevelükben. Az utolsó nap Fél hatkor először a golyó általi halálra ítélteket - Schweidel Józsefet, Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidet és Lázár Vilmost - vezették a kirendelt katonaság közé. 12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, majd midőn a parancsnokuk kardjával intett, a lövések eldördültek, Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, s leadták a halálos lövést rá is. A kivégzést követően az elítélteket elrettentésül közszemlére tették ki, majd este az agyonlőtteket a sáncárokban, a felakasztottakat a vesztőhelyen temették el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottakat levetkőztetve helyezték hol a bitófa elé, hol mögé, majd melléjük döntötték az akasztófa- oszlopokat is. Ezután következtek az akasztófára ítélt tábornokok a következő sorrendben: Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezich Károly, Nagy-Sándor József, Leiningen- Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly. Az utóbbi vértanú büntetését súlyosbították, mégpedig azzal, hogy őt akasztották fel utolsónak, vagyis végig kellett néznie társai kivégzését. Sorra búcsúztak el egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ő Damjanich holttestéhez lépett, és bár nem szívlelték egymást, most megcsókolta Damjanich kezét. -14-

15 Október 23. Magyarországnak ezeréves történetében sok tragédián kellett keresztülmennie, de a 20. század mérte rá a legnagyobb csapásokat. A század legelején kellett hazánknak szembenéznie az első világháború borzalmaival, ahol majdnem 600 ezer magyar vesztette életét. Ezt követően jött a kétségkívül legnagyobb csapás, a trianoni határok megállapítása, mely következtében hazánk területének 2/3-a, lakosságának pedig több mint a fele került idegen határok mögé. Nemzetünk még magához sem tért ebből a megrázkódtatásból, amikor máris 900 ezer embert veszített el a második világháborúban. Ezen tragikus veszteségek után következett először a német, majd pedig az ennél jóval hosszabb, 45 éves szovjet megszállás után megkezdődött az ország demokratikus díszletek közötti szovjetizálása, azaz az szovjet mintájú bábállam kiépítése, amivel együtt járt a számukra akadályozó tényezők félreállítása. Ilyen körülmények között fordított történelmet a magyarság 1956-ban. Micsoda erő kellett ahhoz, hogy ennyi megrázkódtatás után történelmet írjanak. Hiszen, ha belegondolunk, ha egy ember megy keresztül tragédiák során, ha elveszíti szeretteit, ha elveszíti összes vagyonát, fel tud-e újra állni? A jelenkori statisztikák azt mutatják, hogy nem minden esetben, hiszen a magyar az egyik legdepressziósabb nemzet a világon. És valóban így van. sokszor elcsüggedünk, ha valamilyen tragédia ér bennünket, de ebben lehetnek számunkra példák és mértékek az 56-os mártírok. Ők a legtragikusabbnak tűnő helyzetben álltak fel, és fogtak össze. Ők egy kilátástalan helyzetben mentek szembe az árral. Micsoda erő kellett ehhez? Róluk írta Fekete István a következő sorokat: Kedves Vilmos! Ma október 31-e van. Ezerkilencszázötvenhat október harmincegyedike, reggel négy óra. Koránkelő vagyok, de levelezni még én sem szoktam hajnalban, ma mégis úgy érzem, ezen a napon maradhat minden, első ez a levél, aminek gondolatai agyonnyomnának, ha el nem küldeném őket neked. Emlékszel?... arról panaszkodtam, hogy ha mi már nem leszünk, ha a mi generációnk mögött becsukódik a nagy ajtó, nem lesz, aki továbbvigye ezt a lángot, amit te megőriztél Prsemyslben, s utána Szibériában, s amit én félvakon is jobban láttam, őriztem s úgy látszott: vakok előtt lobogtattam, akik amúgy sem törődtek vele. Akkor, ott a kávéházban azt mondtam neked: nincs fiatalságunk, s ami van, mintha semmi közünk nem lenne hozzá, mintha nem a mi vérünk lenne, mintha magában hordaná a beláthatatlan rabság, lokálgőzbe fojtott rettenetes reménytelenségét. És, Vilmos, ahogy most kinézek az ablak sötét tükrén és látom a villanylámpák elszórt csillagait, elfutja a szemem a könny, és bocsánatot kérek ettől a fiatalságtól, akik ezen a héten nem magyar, de világtörténelmet írtak fiatal vérükkel. Bocsánatot kérek és nem törődöm most azzal sem, hogy nem értem az egészet, de nem is törődöm vele, hogy értem vagy nem értem, nem akarok emberi értelemben büszke se lenni, csak a férfikönnyeket morzsolgatom, a mérhetetlen gyász és felfoghatatlan dicsőség imádságos olvasószemeit. Ezerkilencszázötvenhat október harmincegy. Most jön fel a nap, a világosság véres ostyája, s én összeteszem a kezem, mert nem tudok már írni, nem lehet semmit sem tenni, csak a holtakért és az élőkért, s az egész Magyarországért imádkozni, imádkozni... Így nekünk, a fiatalabb nemzedéknek a felelőssége, hogy átvegyük szüleinktől, nagyszüleinktől ezt a lángot. Hallgassuk meg a régi történeteket, és kérdezzünk tőlük bátran, amíg még tehetjük -15-

16 A 21. század lelke: Az internet Az emberiség egyik legnagyobb találmánya az internet. A világon több mint 2.5 milliárd embernek van internet előfizetése, és ez a szám folyamatosan nő és nő. Magyarország lakosainak a 72%-a aktív internet felhasználó, ami minimálisan az európai átlag fölött van. Mindenki különböző dolgokra használja a világhálót. Munkaintézés, kapcsolattartás, szórakozás, videó nézés vagy feltöltés, új ismeretek szerzésére és még sorolhatnám. Egyszóval az internet egy csodás találmány és örülünk neki, hogy van. De hogy minek köszönhetjük létezését, és jelenlegi helyzetét, azt ebben a cikkben szeretném leírni. Az internet megjelenését a hidegháborús korszakra tehetjük, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió mindenben versengett, köztük az űrkutatáson is természetesen. Ekkor merült föl az USA-ban egy olyan számítógép-hálózat szükségessége, amely kevésbé sebezhető, így egy esetleges atomtámadás után azok a megmaradó részek működőképesek lennének ben a Szovjetek fellőtték a világ első műholdját, a Szputnyik1-et, ennek hatására Dwight D. Eisenhower amerikai elnök elrendelte a DARPA (Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége; korábbi nevén ARPA) felállítását, amely ennek a katonai védekező rendszer kidolgozásán ügyködött. Ennek a hálózatnak a védelmét két fő dologban látták. Az első az volt, hogy a hálózatnak ne legyen központja, hanem a hálózat minden csomópontja több másik (legalább kettő) hálózati csomóponttal legyen összeköttetésben. Ezt úgy kell elképzelni, mintha két madzagot kötnénk össze, és a görcs lenne a csomópont. A másik, hogy az üzenetek csomagokra bontva, egymástól függetlenül haladjanak, akár más és más útvonalon. Ezt ún. csomagkapcsolt hálózatnak nevezzük. Ehhez a hálózathoz egyre többen kapcsolódtak hozzá (pl. oktatási és kutatási intézmények). Az ARPANET mellett létrehozták az ugyan azon elveken működő MILNET-et, amit 1938-ban összekapcsoltak. Sorra kapcsolódtak ehhez a hálózathoz más és más hálózatok addig, amíg ki nem alakult az, amit ma internetnek nevezünk. Viszont 1990-en az ARPANET megszűnt, de továbbra is fejlődött az Internet, például -16- a WWW (World Wide Web) kialakulásával, és ezek után az Internet további fejlődésének köszönhetően eljutunk napjainkig, ahol már mobiltelefonunkon, táblagépünkön, laptopunkon, sőt, már az okos tv-n is tudunk internetezni, amihez a Wifi nélkülözhetetlen, mert máshogy nem tudunk vezeték nélküli internetet használni, kivéve, ha mobil-internet előfizetés van telefonunkon. Napjainkban számos dolgot röpke pillanatok alatt el tudunk intézni internet segítségével, amellyel megkönnyítjük dolgainkat, és több mindenre jut időnk, vagy ha esetleg nincs semmi programunk, ezt az időt eltölthetjük például egy közösségi oldalon, és beszélgethetünk családtagjainkkal, barátainkkal, esetleg meg tudunk beszélni velük egy találkozót. Nagy népszerűségnek örvend a fiatalság körében az internetes játékok, ahol barátainkkal együtt játszhatunk online, úgy, hogy haljuk őket, de csak néhány esetben látjuk őket. Ez mind szép és jó, de arra ügyelnünk kell, hogy az internet ne vegye el az életünket. Emellett a túlzott számítógép használat függőséget, illetve látászavarokat is okozhat. Ráadásul a felelőtlen internet használat súlyos problémákhoz vezethet, mert egy ismeretlen emberről nem tudhatjuk, hogy éppen annyi éves-e, amennyinek állítja magát. Ugyan ilyen veszélyek állnak fent a közösségi oldalakon. A facebookra számtalan kép, vagy videó kerül fel nap, mint nap, de egyáltalán nem mindegy, mit mutatnak be ezek a felvételek. Egy londoni újság 2013-ban arról számolt be, hogy egy 14 éves kislány öngyilkos lett, mert a közösségi hálóra olyan kompromittáló képeket osztottak meg róla egy buliban, amire az illető nem adott rá engedélyt. Az adatok megadása elengedhetetlen a regisztrációhoz, de nem mindegy mennyi adatot adunk meg magunkról, mert azt bárki láthatja adatlapunkon, és ez veszélybe sodorhatja a felhasználót. Gondolataink közlése mindig jó dolog, de ne feledkezzünk meg róla, hogy ismerőseink is látják véleményezéseinket, tehát nem mindegy, hogy milyen kritikákat osztunk meg a nagyvilággal. Összegezve az internet használat jó elfoglaltság, de csak megfontoltan és körültekintően legyünk része, ennek a virtuális világnak. Kovács Gergő 9. A

17 Tanárnő mióta tanít? 1979 óta. Akkor szereztem diplomát, és azóta egy-két év kimaradást leszámítva - folyamatosan tanítok. Miért éppen ezt a pályát választotta? Egészen régen észrevettem már, hogy amikor gyerekek közt vagyok, azok valahogy mindig körém gyűlnek. Aztán, hogy miért épp matekszakos lettem? Mi akkor voltunk tizenkettedikesek, amikor az unokatestvérem kilencedikes volt. Ő egy veseműtéten esett át, és nagyon lemaradt matematikából, ezért valakinek fel kellett zárkóztatnia. Úgyhogy hatodik óra után mindig ottmaradtunk az iskolában, és amíg nem jött a busz, folyamatosan magyaráztam neki. Aztán később már két embernek segítettem matekból, majd ötnek, és egyszer csak azt vettem észre, hogy egy fél osztály állt mögöttem, miközben én magyaráztam. Így tudatosult bennem, hogy valamit csak tudok csinálni. Van-e olyan családtagja, aki itt tanult, tanított a Péter András Gimnáziumban? Tanárok visszamenőleg nincsenek a családban, de a férjem ebben az iskolában érettségizett, és én is itt végeztem, később pedig a lányom és a fiam is. Egy fárasztó nap után hogyan szokott kikapcsolódni? Alszom egyet. De relaxálni is sokat szoktam, hétvégén pedig filmet nézek. Nem szeretném tovább rabolni az idejét. Az utolsó kérdésem: volt-e az óráján olyan különleges vagy vicces eset, amit szeretne megosztani? Egyszer az egyik osztályban, amiben matematikát tanítottam, odakerült egy olyan gyerek, akinek az édesapja egy temetkezési vállalatnál dolgozott, és aki már egyszer bukott ebből a tárgyból. És nálam is elég betyárul állt belőle. De én nem akartam megint megbuktatni őt, ezért elkezdtem viccelődni vele, és mondtam neki: Na, akkor kisfiam, én átengedlek, de ígérd meg, hogy ha meghalok, fél áron eltemetsz. És erre a gyereknek mi volt a reakciója? Feltette a kezét, és azt mondta: Rendben van tanárnő, mikorra kéri? Tanárnőnek szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy kifaggathattam! -17- Borbíró Bíborka 9. A

18 Egy szegedi egyetemista levele régi iskolájába Örömmel jelzek vissza régi iskolámnak,hogy felvételt nyertem az első helyre, amit szerettem volna: a Szegedi Tudományegyetem biológia szakára. Utólag szeretném megköszönni azt a meghatározó öt évet, amit az iskola falain belül töltöttem, valamint a tanáraim remek munkáját, mely a sikeres felvételit eredményezte. Úgy gondolom, míg ott tanultam, egyiket sem tudtam annyira megbecsülni, mint kellett volna. Elballagva és egy nyárral a hátam mögött azonban biztosan kijelenthetem, hogy gimnázium nem adott még annyi többletet egy diákjának sem, mint amennyit én kaptam a Péter András Gimnáziumtól. Remélem, egyszer viszonozhatom ezt az intézménynek! Köszönettel: Bukva Mátyás, idén ballagó 13.D osztályos Riport Baraksó Szabolcs íróval Mikor végeztél a szakközépiskolában, ki volt az osztályfőnököd? Hogyan emlékszel vissza az itt eltöltött éveidre? 2000-ben végeztem, Mester Csaba volt az osztályfőnököm. Tanár Úr nagyon fontos volt az életemben, mert próbált belénk tartást csöpögtetni, és ő volt az, aki megtanított minket nyakkendőt kötni, szerintem ez a férfivá válás útján egy fiúnak fontos dolgok, és sokszor mondott nekünk nagy bölcsességeket. Mi történt veled az érettségi után? Kalandos 10 év kezdődött. Több helyen dolgoztam, több végzettséget szereztem, mint amire szükségem van és kevesebbet mint, amit szerettem volna. Az egri főiskolát 3 éven keresztül ostromoltam, kommunikáció- magyar szakra szerettem volna bekerülni, végül informatikus könyvtáros szakra vettek fel, ami nagy csalódás volt, nem is fejeztem be az iskolát. Több helyen dolgoztam, mindenféle munkát végeztem, amik úgy gondolom, a tapasztal szerzés útján nagyon fontosak voltak, hogy megszülessenek az írásaim. Most a polgármesteri hivatal szociális osztályán dolgozom. Főállásod mellett foglalkozol az írással is. Pontosan milyen témájú műveket alkotsz? Meglehetősen hektikus az a repertoár, amit magaménak tudhatok. 3 részre osztanám: az első a versírás, költészet. 7 évesen írtam első versemet: Majom a fán címmel. Én az önkifejezésnek ezt a módját választottam, van aki fest, van aki sportol, én az irodalmat választottam. Minden fájdalmamat, bánatomat meg tudtam fogalmazni, ami egyébként az érettségi előtt és utáni 10 évben bennem volt. Mára kialakult az az életem, amire azt mondom, hogy kellően tudja táplálni a műveimet, olyan hátteret tud biztosítani számomra, amikor már kedvesebb történeteket is tudok írni, nem csak csalódásokról szólókat. A 2012 előtti verseim nagy része a szerelmemnek, későbbi feleségemnek íródtak, az hogy mi egymásra találtunk nagy változás volt az életemben, ami a versek terén is érezhető volt. -18-

19 A műveim másik része a mese, aminek szintén kalandos útja volt az életemben. Mi egy helyen dolgoztunk Andival, a feleségemmel. Ő már korábban kapcsolatban volt egy helyi egyesülettel, Szeghalomért Egyesülettel, ami gyermekprogramokat szervezett,és megneszelték azt, hogy én írok és így felkértek, hogy írjam meg egy interaktív játszóháznak a szövegkönyvét, ezzel kezdődött el a mi közös munkánk, amiből aztán bábjátékok szövegkönyvei lettek, 2 kisfilmet is csináltunk, amit le is vetített a városi tv, a forgatókönyvét pedig én írtam. Később egy rajzpályázatot hirdettünk a gyermekeknek, így az ő rajzaik kerültek bele a Fényes fenyves kerekerdő meséi című mesés füzetembe. A harmadik, talán a szívemhez legközelebb álló témám az a fantasy irdalom, ennek hatalmas kultusza van napjainkban, elég csak az Alkonyat filmekre, könyvekre gondolni, de ennek egyébként még a nagy világszintű elterjedése előtt is volt egy nagyon komoly rajongó tábora itt Magyarországon. Van egy magyar fejlesztésű szerepjáték is, amit Mágusnak hívnak, erre épül egy egész zsánerirodalom, és számunkra nagyon híres írók foglalkoznak most egy új generáció kinevelésével. Most ennek apropóján nagyon komoly nívós novellaíró pályázatot hirdettek meg -gyakorlatilag erre vagyok a legbüszkébb- amin tavaly decemberben lettem különdíjas, és ezzel bekerültem egy olyan zárt íróközösségbe, ahol már azok az írók foglalkoznak velünk: Gáspár András, Kornya Zsolt, akiknek nagy nevük van a zsánerirodalomban. Egy másik novellaíró pályázaton 6. helyen végeztem. Milyen más sikereid voltak az írással kapcsolatban? Egy alkalommal sikerült könnyeket csalni a szemembe egy kedves hölgynek, mert a debreceni gyermekklinikának küldtem el néhány példányt az Akellből, és olyan szívhez szóló levelet írt, hogy igazán akkor jöttem rá, hogy valójában ez a lényege ennek a meseírásnak. Amikor magam elé képzelem azt, hogy egy betegágyon fekvő kisgyermek arcára mosolyt csal -akár csak egyszer is-, akkor már minden buktató, minden egyes fáradsággal eltöltött óra értelmet nyer. Melyik történet áll hozzád a legközelebb vagy melyik szereplő? Én úgy gondolom Akell, ő egy szeleburdi, egy hetyke kis menyétlegény, aki teszi, amit tesz, meg mond, amit mond. Én szerkesztettem és illusztráltam az egészet, úgyhogy teljes mértékben az,,én gyermekem. Ő az, mert ugyan olyan mint én, néha ő is belefut olyan dolgokba,ami saját önzésének táptalajából fakadnak, de a végén mindig felismeri ezt, és jöhet a hibák kijavítása. -19-

20 Az itt töltött évek mennyiben befolyásolták humán irányultságodat? Nagyon jó tanáraim voltak. Az irodalom iránti éredklődésem az általános iskolában kezdődött, de utána is több szavalóversenyen vettem részt. Szerencsére mindig voltak olyan emberek az életemben mind tanárok, mind családtagok, akik próbálták istápolni törekvésemet, és mindig olyan visszajelzést adtak számomra, ami pozitív volt. És hála Istennek, mióta feleségemet megismertem, kialakukt egy olyan érzelmi háttér az életemben, ami úgy gondolom, talán a legfontosabb ahhoz, hogy az ember neki tudjon állni és alkosson. Dolgozol most valamin? Most folynak az első fantasy novella szerkesztési feladatai. Mindig is azt gondoltam, megírni egy novellát a legnehezebb, de nem, amikor a szerkesztővel együtt kell dolgozni, és megfelelni a kiadó igényeknek, az az igazán nagy feladat. Következő mesén is gondolkodom. Van kettő is, még egy ilyen verses mese, ami stílusában megegyezik az Akelléval, ill. van egy másik ötlet, ami egy cukorbeteg kisfiúról fog szólni, mert a fiúnk az cukorbeteg és egy olyan mesét szeretnék kihozni ebből az egészből, ami játékos módon próbál segítséget nyújtani azoknak a gyerekeknek, akik ezzel a csúnya betegséggel küzdenek. Azt mondtad, hogy a feleséged segít és támogat téged. És a kis fiad? Természetesen ő is maximálisan. Már mondta is, hogy híres író lesz, és ő fog minket eltartani öregkorunkra. Ő nem az a humán beállítottságú srác,de az amikor leül és úgy gondolja, hogy megír egy kis rövid novellát, az nagyon felemelő tud lenni. Szabolcs első verse, amit még 7 évesen írt: Majom a fán: Majom majom majom a fán Azt eszik csak amit megkíván Cukrot, diót, mogyorót De az ízletes falatok bizony nem olcsók Mikor megtömte a hasát Vígan dalolás közben elszundikált. Bácsi Éva 12. A -20-