Vadrózsa Waldorf Általános Iskola és Óvoda Alapfokú Művészeti Iskola OM-azonosító:

Átírás

1 Vadrózsa Waldorf Általános Iskola és Óvoda Alapfokú Művészeti Iskola OM-azonosító: ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA GYŐRSÖVÉNYHÁZ

2 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A Vadrózsa Waldorf Általános Iskola és Óvoda Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (továbbiakban Intézmény) Szervezeti és Működési Szabályzatának célja és feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SzMSz) határozza meg az Iskola szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat annak érdekében, hogy a jogszabályokban, valamint az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített cél- és feladatrendszerek megvalósíthatóak legyenek. 1.2 Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok Az SZMSZ jogszabályi alapját évi CXC. számú köznevelésről szóló törvény, valamint a 11/1994 (VI.08.) MKM rendelet alkotja. Az SZMSZ figyelembe veszi az iskola elfogadott Pedagógiai Programját. Jelen SZMSZ az OM /2001 sz. Határozat 8. és 10. pontja alapján, a Waldorf Szövetség iránymutatása alapján készült. Az Alapító Okirat szerint az intézmény alaptevékenysége az alábbi tevékenység: általános iskolai nevelésoktatás (Knt c) pont), alapfokú művészetoktatás (Knt o) pont), a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése oktatása (Knt r) pont) nappali tagozaton. Az iskola az alaptevékenysége során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról és felügyeletéről, a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok megvalósításáról, a tehetséggondozásról, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Köznevelési Törvény és más jogszabály a nevelési és oktatási intézmények számára előír. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Jelen SZMSZ hatályba lépése és módosítása a CXC. Knt. 25 (4) szerint történik Az SzMSz személyi és időbeli hatálya 2

3 Az SzMSz a jóváhagyás napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Jóváhagyásakor az ezt megelőző SzMSz érvényét veszti. Az SzMSz betartása az iskolai közösség valamennyi tagjára kötelező érvényű. A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az Iskola közössége valamennyi tagjának joga, hogy az SzMSz be nem tartása esetén azt a saját szervezeti egységénél észrevételezze. Az SzMSz felülvizsgálata évente történik meg. A következő felülvizsgálat a 2014/2015-es tanév végén esedékes Az Intézmény alapdokumentumainak és szabályzatainak megtekinthetősége A Győrsövényházi Vadrózsa Waldorf Általános Iskola és Óvoda (továbbiakban: Intézmény) Szervezeti és Működési Szabályzata a Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25, valamint 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82. alapján - megtalálható: fenntartó Wadrózsa Pedagógiai Műhely Közhasznú Egyesület (nyomtatott változatban) az iskolatitkárság irodájában (nyomtatott és elektronikus változatban) tanári szobában (elektronikus változatban) az iskola elektronikus oldalán (elektronikus változatban) Az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Pedagógiai Programjáról, a Házirendről a következő módon lehet tájékozódni: az iskolaképviselővel előzetesen egyeztetett időpontban az iskola honlapján a Házirend a folyosón megtekinthető. 3

4 2. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az iskoláért munkálkodók arra vállalkoznak, hogy a szabad szellemi élet olyan önigazgatású intézményét teremtik meg, melyben a Waldorf-pedagógia megvalósítható. Egy ilyen létesítmény szabad vállalkozásként, de a szociális organizmus Rudolf Steiner által megfogalmazott törvényei szerint három alapelvre önigazgatás, demokratikus-republikánus elv, funkcionális hármastagozódás épül fel. A Waldorf-pedagógia elindítója, és alapelveinek kidolgozója Rudolf Steiner ( ) osztrák filozófus, író, nevelő. A Waldorf-pedagógia a gyerekekről való tudásból indul ki, ami azt jelenti, hogy az iskola életét, ritmusát, és nem utolsó sorban a tananyagot az adott korosztályú gyerekek fizikai, szellemi és lelki szintjéhez igazítja. Iskolánk gyermek- és személyiség központú, képességfejlesztő iskola, melyben a művészeti oktatás és a gyakorlati készségtárgyak tanítása a közismereti képzéssel azonos értékű helyet foglal el. A hagyományos tárgyak nagy részében epochális (időszakos) jelleggel folyik a tanítás. Évközbeni munkájukról a gyerekek félévkor és a tanév végén szöveges értékelést kapnak. Az elsőtől a nyolcadik osztályig lehetőleg egy tanító kíséri végig a gyerekeket Az Intézményben való benntartózkodás rendje Az Intézményben való benntartózkodás rendjét a házirend és az alkalmazottak munkaköri leírása (az SzMSz mellékleteként) részletesen tartalmazza Az Iskola neve, címe, típusa, alapfeladatai Az Iskola neve, címe, típusa, alapfeladatai: Neve: Vadrózsa Waldorf Általános Iskola és Óvoda Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Rövidített neve: Vadrózsa Waldorf Iskola és Óvoda Telephelye: 9161 Győrsövényház, Gárdonyi Géza u. 45. Postacíme: 9161 Győrsövényház, Gárdonyi Géza u. 45. Telefonszáma: vonalas: 96/ mobil: Adószáma: Működési engedélyének száma: GYB-06/85-2/2013 Az intézmény OM azonosítója: Működési terület: Győr-Moson-Sopron megye Fenntartója: Wadrózsa Pedagógiai Műhely Közhasznú Egyesület Számlaszáma: Az intézmény alapfeladatai (TEÁOR): a.) alapfokú oktatás (85.20) b.) alapfokú művészetoktatás (85.20, 85.31)óvoda KSH azonosító Adószám

5 2.3. Az iskola kiegészítő tevékenységei (TEÁOR-besorolás szerint) Egyéb vendéglátás- Iskolában szervezett közétkeztetés (5629) Gyermekek napközbeni ellátása- Iskolai napközi foglalkozás szervezése (8891) Sport, szabadidős képzés Diáksport tevékenység (8551) Kulturális képzés Szakkörök, önképző körök, egyéb szabadidős elfoglaltságok (8552) M.n.s. egyéb oktatás (8559) Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (6820) További feladatok Az oktatás szakmai és informatikai fejlesztésének biztosítása A minőségfejlesztés, minőségirányítás biztosítása Pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása Pedagógiai-szakmai szolgáltatások igénybevételének biztosítása 2.4. Az SzMSz-ben szereplő (de jogszabályokban nem nevesített) fontosabb elnevezések Intézményi képviselő az iskolaigazgatónak megfelelő személy. Részletesen lásd pont. Tanári Kollégium - az Intézményben tanító tanároknak és az általuk meghívottaknak a közössége. Részletesen lásd Melléklet 1. Tanári Konferencia - a Tanári Kollégium ülése Ügyvivő csoport - az Iskolának a napi működésével kapcsolatos ügyekben szervezői, adminisztratív, technikai tevékenységet ellátó csoportja. Részletesen lásd pont Az SzMSz-ben szereplő, különböző jogkörök értelmezései Az SzMSz-ben szereplő jogkörök alatt a következőket értjük: Döntési jogkör alatt azt értjük, hogy az adott tárgykörben a hatáskör gyakorlójának áll jogában a határozatot meghozni. Ő felel annak tartalmáért, a döntési eljárás szabályainak betartásáért, illetve a döntés elmulasztásáért. Amennyiben a döntéssel kapcsolatban bármely személy vagy testület részére egyéb jog biztosított, akkor az egyéb jogok gyakorlásának biztosítása mindenkor a döntésre jogosult kötelessége, felelőssége Egyetértési jogkör alatt azt értjük, hogy a döntési jogkör jogosultja a döntés előtt vagy után köteles beszerezni az egyetértési jog gyakorlójának egyetértő írásbeli nyilatkozatát. Érvényes döntés ezen egyetértés nélkül nem hozható. 5

6 Az egyetértési jog alkalmazása során a döntésre jogosult kötelessége megküldeni a döntés tervezetét vagy magát a döntést az egyetértési jog jogosultjának. Amennyiben a megküldés a döntés után történik, akkor annak a döntéstől számított 7 napon belül meg kell történnie. Az egyetértésre jogosult a nyilatkozatát 14 napon belül teheti meg. Ez a határidő a döntésre jogosulthoz intézett írásbeli nyilatkozat útján egyszer 14 nappal meghosszabbítható. Ha a határidőn belül az egyetértésre jogosult testület vezetője nem küldi meg az egyetértéssel kapcsolatos (igenlő vagy elutasító) nyilatkozatot a döntésre jogosultnak, akkor az egyetértési jog megszűnik. Az egyetértési jog gyakorlásának elmulasztását a törvény jogvesztéssel szankcionálja. Ha az egyetértési jog gyakorlója nem ért egyet a döntéssel vagy annak tervezetével, akkor nemleges írásbeli nyilatkozatát indokolással együtt megküldi a döntésre jogosultnak, aki azt megvizsgálja, s új javaslatot terjeszt elő, vagy új döntést hoz Véleményezési jogkör alatt azt értjük, hogy a döntés előtt a döntési jogkör jogosultja köteles kikérni a véleményezésre jogosult álláspontját. A vélemény kikérése nélkül nincs érvényes döntés. A véleményezésre jogosult nem köteles élni ezzel a jogával, s a döntésre jogosult sem köteles helyt adni a beérkező véleményeknek. A véleményezés érdekében történő megkeresés kötelezettségének elmulasztása olyan eljárási hiba, amely a döntés törvényességi felülvizsgálatát eredményezheti. A véleményezésre fordítható időt a döntésre jogosult állapítja meg. A jogkör megfelelő gyakorlása érdekében a véleményezésre fordítható idő megállapításánál a véleményezésre jogosult testület rendes üléseinek időpontjait figyelembe kell venni Jóváhagyási jog alatt azt értjük, hogy az adott döntés életbe lépéséhez jóváhagyás is szükséges. A döntést követően a döntési jogkört gyakorló testület vezetője a jóváhagyási jogkör gyakorlója (illetve testület esetén a vezető) részére a döntést írásban köteles megküldeni. Minden döntés a jóváhagyáskor válik érvényessé A Fenntartó jóváhagyási joga az Iskola döntései vonatkozásában. A Fenntartó az Intézmény alapdokumentumai tekintetében (SzMSz, Pedagógiai Program, Minőségirányítási Program, Házirend és ezek módosításai) rendelkezik jóváhagyási joggal. A Fenntartó a jóváhagyást a következő esetekben tagadhatja meg: - SzMSz, Házirend tekintetében amennyiben jogszabályt sért, - Minőségirányítási Program tekintetében amennyiben jogszabályt sért - Pedagógiai Program tekintetében ha nem felel meg a Waldorf Kerettantervben előírt követelményeknek, A Fenntartónak a benyújtástól számítva 30 napon belül kell nyilatkoznia a jóváhagyásról, e határidő válasz nélküli eltelte után jóváhagyottnak kell tekinteni a dokumentumot. Ha az SzMSz-t vagy a Pedagógiai Programot a Fenntartó nem hagyja jóvá, a közléstől számított 30 napon belül a Tanári Kollégium döntése alapján az iskolaképviselő bíróságtól kérheti a felülvizsgálatot. A Minőségirányítási Program és a Házirend esetén ez a jogorvoslati lehetőség nincs biztosítva Tanácskozási jog alatt azt értjük, hogy a tanácskozási jogkör jogosultja a megjelölt testület döntéshozatali eljárásában állandó, aktív részvételre és hozzászólásra jogosult, elsősorban 6

7 az üléseken történő személyes részvétel útján. A tanácskozási jog nem tartalmazza a szavazati (döntési) jogot Felvetési, javaslattételi jog alatt azt értjük, hogy az adott jogkör jogosultja az érintett személy(ek), testület(ek) irányába az adott területtel kapcsolatban, annak tökéletesebb működése irányába mutató gondolatokkal élhet Szabályzatok Az Intézmény szabályzatai lehetnek az SzMSz részét képezőek, illetve önállóak. - Az SzMSz részét képező szabályzat módosítása csak az SzMSz módosítása által, az pontban meghatározottak szerint lehetséges. Kötelező felülvizsgálatuk az SzMSz-szel együtt történik meg. - Önálló szabályzat módosítása az adott szabályzatban leírtak szerint lehetséges. Annak változásakor a szabályzat módosításának aláírására jogosult személy 3 napon belül köteles az iskolaképviselőt értesíteni. Felülvizsgálatuk évente történik meg. - A jogszabályoknak megfelelő, önálló szabályzatok létéért, és az azokban szereplő tartalmak betartásáért, a felülvizsgálatért az iskolaképviselő a felelős. - A jogszabályokban nem szereplő, de az Iskola működésének elősegítése érdekében alkotott önálló szabályzatokban szereplő tartalmak betartásáért, a felülvizsgálatért az adott szabályzatban megjelölt személy a felelős. 7

8 3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA Az Intézmény jogállása, fenntartója, felügyeleti szerve Az Intézmény önálló jogi személy. Pedagógiai szempontból független, a saját költségvetési keretein belül önállóan gazdálkodik. Beszámoló-készítési kötelezettségét a Számvitelről szóló évi C törvény értelmében a gazdálkodó által alapított oktatási intézményekre előírtaknak megfelelően, a 224/2000. Korm. rendeletben foglaltak szerint teljesíti. Az Intézmény fenntartója a Wadrózsa Pedagógiai Műhely Közhasznú Egyesület. Az egyesület fenntartói jogkörét a közgyűlés gyakorolja. Az iskolát napi szinten a Tanári Kollégium működteti a Waldorf pedagógia iránymutatásai alapján. Az anyagi eszközök biztosítása, és a jogi feltételek megteremtése az egyesület feladata. Bizonyos ügyekben a fenti három szervezet közösen, az Intézményi Konferencián (továbbiakban IK) hoz döntést. Az Intézmény felügyeleti szerve: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal. A szakmai felügyeletet a Waldorf Szövetségben működő Iskolák Gyűlése a törvényességi felügyeletet a fenntartó látja el. A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét Győr-Moson-Sopron Kormányhivatala látja el Cégjegyzés és képviselet A cégjegyzési, illetve képviseleti jogkör szabályozása kiterjed az Iskolából kibocsátásra kerülő minden olyan szóbeli, vagy írásbeli nyilatkozatra, amelynek megtétele, illetve kiadása az Iskola ill. az IK részére jogok megszerzését vagy lemondását, illetve kötelezettségek vállalását és felmondását eredményezi (kötelezettségvállalási jogosultság), minden olyan szóbeli, vagy írásbeli nyilatkozatra, amely nem eredményez jogszerzést, joglemondást, kötelezettségvállalást, vagy kötelezettség-felmondást, hanem az Iskola ill. az IK részéről az adott nyilatkozó feladatkörébe tartozó ügyek intézését célozza (képviseleti jogosultság). Cégjegyzési jogosultsággal rendelkezők köre: Az Intézményt mindenkor az intézményi képviselő vagy a gazdasági vezető önállóan jegyzi. A jegyzési jog gyakorlása előtt be kell szerezni mindkét aláíró, egyik fél távolléte esetén a gazdasági vezető helyett meghatalmazottja, az intézményi képviselő helyett az erre meghatalmazott konferencia vezető jóváhagyó nyilatkozatát. A jóváhagyó nyilatkozatok a belső ügyrend szerint iktatott, fentiek alapján jegyzett iratok elválaszthatatlan részét képezik. 8

9 A bankszámlák fölötti rendelkezési jog: Az Intézmény bankszámla feletti rendelkezési jogot az Intézmény Alapító Okiratának megfelelően, az intézményi képviselő és a gazdasági vezető együttesen gyakorolja Az Intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata Hosszú bélyegző: Körbélyegző: Az Intézményi bélyegzők használatára a következő személyek jogosultak: az intézményi képviselő, a gazdasági vezető, az intézményi titkár, illetve az intézményi képviselő által erre a feladatra megbízott személy. Mindkét típusból egyszerre 1 darab példány létezik. Eltűnésük esetén arról a gazdasági vezető jegyzőkönyvet készít, az eltűnt példányt a nyilvántartásból kivezeti, és az eltűnés tényét a helyi lapban közleményként megjelenteti Az Intézmény költségvetése Az Intézmény a nem állami fenntartású közoktatási intézményekre érvényes rendelkezések, a rögzített szabályok szerint önállóan gazdálkodik eszközeivel. Az Intézmény működtetésének, fenntartásának az anyagi feltételeit, kereteit az Intézmény éves költségvetése alapján a tényleges anyagi lehetőségei határozzák meg. A költségvetést az Intézmény gazdasági vezetője készíti elő minden év ápr. 15-ig, a Tanári Kollégium fogadja el, és a Fenntartó hagyja jóvá. 9

10 3.5. Az Intézmény bevételei Az állami költségvetés által meghatározott közoktatási normatíva, vagy a közoktatási törvényből következő más, rendszeres állami támogatás. Fenntartótól kapott támogatás. Pályázatokon elnyert összegek. Térítési díjak és egyéb támogatások Adományok és egyéb bevételek 1%-os adományok ovi Az Intézmény az Alapító Okiratában rögzítettek szerint vállalkozási tevékenységet nem folytat. Tanári Kollégium az általa meghatározott időközönként áttekinti a költségvetés alakulását. Az esetleges módosító eljárás megegyezik az Intézmény éves költségvetésének a jóváhagyási eljárásával. Az Intézménnyel történő tanulói jogviszony feltétele, hogy az adott tanuló szülei rendelkezzenek érvényes Szülői Megállapodással az Intézmény irányába. A megállapodás szövegét az intézményi képviselő készíti elő, a Tanári Kollégium fogadja el Bérgazdálkodás A költségvetésben meghatározott kereteken belül, a vonatkozó jogszabályok alapján az Intézmény önálló bérgazdálkodást folytat. A technikai személyzet bérének a megállapítása az ügyvivő csoport hatáskörébe tartozik. A tanárok tekintetében a Pedagógus előmeneteli rendszerben meghatározott garantált illetményen kívüli többlet fizetés lehetősége esetén a többletjuttatásokra vonatkozó rendszer meghatározása a Tanári Kollégium joga. A tanárok bérezése a következők szerint történik: 1. a pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetmény 2. a TK által meghatározott, plusz intézményi munkáért vállalt többletjuttatás az azt teljesítőknek 3. a TK által meghatározott, nehéz anyagi helyzetben lévők számára, határozott időtartamra szóló fizetés kiegészítés 4. a mindenkori inflációs hatások kompenzálása 5. lehetőség esetén 13. havi bér 6. a törvény által megengedett költségként elszámolható bérkiegészítések lehetőség esetén (utazási, étkezési,üdülési stb. hozzájárulások) 7. a TK egyéb jutalomként kiosztásra kerülő anyagi eszközökre nem tart igényt! 3.7. Tulajdoni viszonyok Az Iskola telephelyének bérleti szerződését a Fenntartó köti meg a bérbeadóval. 10

11 4. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ALAPDOKUMENTUMAI A törvényes működést az alábbi, a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg Az Alapító Okirat Az Alapító Okirat tartalmazza az iskola legfontosabb jellemzőit, biztosítja nyilvántartásba vételét és jogszerű működését. Az Alapító Okiratban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban történő változásokat 30 napon belül be kell jelenteni. Az Alapító Okirat adatai csak a fenntartó hozzájárulásával módosíthatók A Működési Engedély A benyújtott kérelem és a csatolt iratok alapján az iskola működését engedélyező határozat száma: 9731/1994. Az iskola tanulóinak végleges létszáma az évenkénti beiskolázást figyelembe véve nem haladhatja meg a Működési Engedélyben meghatározott 240 főt Az iskola pedagógiai programja A pedagógiai program tartalmazza és meghatározza: az intézményben folyó oktató-nevelő munka, szellemi és szakmai alapjait, a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, színtereit, az intézmény pedagógiai munkájának legfőbb jellemzőit, az iskola helyi tantervét, ezen belül: a tantárgyakat, a kötelező tanórai foglalkozásokat, ezek óraszámát, az előírt tananyagot és követelményeit, egyes művészeti tevékenységek cél- és feladatrendszerét, óraszámát, követelményeit, az alkalmazott tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, a tanulók értékelésének szempontjait és módját, az iskolai életet, a tehetség és a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok és a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket, a Waldorf-pedagógiából fakadó speciális tevékenységek körét. Mellékletei: Környezeti nevelési program Egészségnevelési program A program 8 évre szól. A pedagógiai programot a Tanári Kollégium tagjai dolgozzák ki és fejlesztik tovább. A programot a Tanári Kollégium fogadja el, és a (felkért szakértő véleménye 11

12 alapján) a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai program nyilvános, az intézmény honlapján bárki számára megtekinthető. Véleményezési joga van: szükség esetén a fenntartó által felkért szakértőnek. 12

13 5. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGE Az Intézmény a tanulók, az intézményi dolgozók és a szülők együttes közössége. Az Intézmény szervezete olyan élő organizmus, amely a feladatok megosztásban a hármas tagozódás elveire épül. Az Intézmény közössége együttesen felelős a szellemi, a jogi és a gazdasági struktúra kialakításáért és működéséért A tanulók közössége Az Intézmény alapegysége az egy-egy osztályba tartozó gyerekek közössége Az intézményi dolgozók Az intézményi dolgozók közösségét az Intézményben dolgozó tanárok, a gazdasági vezető és a technikai személyzet alkotják A tanárok A Tanári Kollégium az Intézményben tanító, és az általuk meghívott tanároknak a közössége. A Tanári Kollégium felépítésének, működési rendjének szabályzata az SzMSz 1. számú melléklete Az intézményi képviselő Az intézmény egyéni felelősségű vezetője mindazzal a feladat és jogkörrel, valamint felelősséggel, amelyet a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, valamint ennek végrehajtására kiadott 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet, valamint a nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet meghatároz. A hatóságok, és harmadik személyek előtt az intézményi képviselő képviseli az Intézményt. Az intézményi képviselő látja el a közoktatási törvény szerinti intézményigazgatói feladatokat. A jelölt, vagy a jelöltek személyéről a feladat kívánta igények, a személyes rátermettség mérlegelése alapján a Tanári Kollégium dönt. Az intézményi képviselőt a Fenntartó nevezi ki. Az intézményi képviselőnek a Fenntartó részéről történő hivatalos megbízása három évre szól. A munkáját az érvényes jogszabályoknak megfelelően, a Tanári Kollégium döntései alapján végzi, a Fenntartóval együttműködve. A munkáltatói jogkörét a Tanári Kollégium által meghozott döntések alapján gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlásához tartozó jogosítványok: munkaviszony létesítése, módosítása, megszűntetése, munkabeosztás, munkaszerződés, munkaköri leírás meghatározása, 13

14 bérek, bérpótlékok, szociális juttatások mértékének a megállapítása, túlmunka, másodállás engedélyezése, szabadság, távollétek engedélyezése, képzési, továbbképzési, beiskolázási ügyek elbírálása. A nevelő és oktató munka irányítását és ellenőrzését az intézményi képviselő átruházza a Tanári Kollégiumra. Az intézményi képviselő az Intézmény szervezeti felépítéséből adódóan gyakorlatilag valamennyi felelősségi körét megosztja a Tanári Kollégiummal. A Közoktatásról szóló törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok és kötelezettségek gyakorlása során, valamint minden más esetben csak a Tanári Kollégium döntéseinek megfelelően járhat el. Önálló döntési jogkörrel nem rendelkezik. Felelősségének garanciájaként visszarendelt döntési joggal bír. Az intézményi képviselő joga, hogy minden ügyben egy alkalommal ismételt tárgyalást és döntést kérjen a Tanári konferenciától, amennyiben a korábbi döntéssel kapcsolatban jogi vagy erkölcsi aggálya merül fel. Az ismételt döntés megalapozása érdekében szakértőjét (max.2 fő/eset) a Tanári Kollégium köteles meghallgatni. Az intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési oktatási intézmény vezetője felel továbbá az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményi képviselő feladatai: az Intézmény képviselete, a tanárokra vonatkozó munkáltatói jogoknak a Tanári Kollégium nevében történő gyakorlása, a gazdasági vezetőre vonatkozó munkáltatói jogoknak gyakorlása, az Intézmény technikai dolgozóira vonatkozó munkáltatói jogoknak gyakorlása, az Intézmény életével kapcsolatos, döntést igénylő kérdéseknek, problémáknak a Tanári Kollégium felé történő megfogalmazása, közvetítése, a döntések előkészítésében való tevékeny részvétel (a szükséges ismeretek, a háttér, a helyzet pontos feltárása és a döntési folyamatban résztvevők számára a maximális információk rendelkezésre bocsátása), a döntés meghozatalában való tevékeny részvétel, a meghozott döntések érvényre juttatása, a végrehajtásuk nyomon követése, 14

15 folyamatos kapcsolattartás Fenntartó elnökével, a szülőkkel kötendő Megállapodásnak a kidolgozása, az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tervezetének és módosítás-tervezeteinek az előkészítése, elfogadtatása, jóváhagyatása, ellenőrzése, tanulói jogviszonynak a Tanári Kollégium döntése alapján történő létrehozása és megszűntetése, más intézményekkel való együttműködés kialakítása, elősegítése, látogatók fogadásának az előkészítése, lebonyolítása, hivatalos levelezések folytatása, egyéb, az SzMSz-ben nem szabályozott, pedagógiai tartalmú feladatok elvégzése vagy azok kiosztása, egyéb, az SzMSz-ben nem szabályozott, nem pedagógiai tartalmú operatív cselekvést igénylő ügyekben a feladatok elvégzése vagy azok kiosztása. IK a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése intézményi szinten a nevelő-oktató munkát segítők alkalmazása, fegyelmi felelősségre vonásuk és munkaviszonyuk megszüntetése, az iskola dokumentumainak és szabályzatainak aláírása, kiadmányozás (részletes szabályozva az iratkezelési szabályzatban) együttműködik szülői szervezettel Az intézményi képviselő tanítás mellett végzi a megbízatásával járó feladatokat. Munkájának a bérezése a bérezési rendszerben meghatározottak alapján történik. Munkavégzését az a testület ellenőrzi, amely a jogszabály és jelen SzMSz alapján az adott feladatot meghatározta. Az intézményi képviselő munkájáról köteles folyamatosan tájékoztatni azt a testületet, aki őt az adott feladattal megbízta. Az intézményi képviselő megbízatási idejének a lejárta előtt a Tanári Kollégium javaslata alapján a Tanári Kollégium tagjai közül újabb jelöltet kell állítani. Az iskolaképviselő megbízatásának a lejárta előtt 3 hónappal a Tanári Kollégiumnak döntenie kell az új intézményi képviselő személyét illetően, aki már ekkor bekapcsolódik az intézményi képviselői munkába. Az intézményi képviselő a megbízatásának lejártát követő további három hónapig támogatja az utódja munkáját, ezzel az átmenet folyamatosságát biztosítja. Ugyanaz a tanár többször is megbízható az intézményi képviselői feladatkör ellátásával. A megbízás indokolt esetben a Tanári Kollégium által, lejárta előtt visszavonható. Az Intézményi képviselőt akadályoztatása esetén a Konferenciavezető helyettesíti. 15

16 Az iskolaképviselő hatásköréből átruházza az igazgatóhelyettesre: a munkacsoportok tagjai munkájának irányítását és ellenőrzését; a nevelő-oktató munka ellenőrzését, iskolai szintű megszervezését; a tantárgyfelosztás alapján irányítja az intézmény órarendjének elkészítését; a pedagógusok helyettesítésének megszervezését; a tanári továbbképzések koordinálását; az iskola egészségnevelési terve alapján az orvosi szűrések, diagnosztikus mérések szervezését; az iskolaorvossal, iskolai védőnővel való kapcsolattartást; a technikai dolgozók munkájának a feladatokhoz aktualizált irányítása; a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését. a gazdasági vezetőre: munkáját az igazgató közvetlen irányítása alatt végzi; a pedagógusok, ügyviteli" és a pedagógiai" munkát segítő dolgozók szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát; az intézmény gazdálkodásával összefüggő folyamatok irányítást, ellenőrzését; felelős az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásáért; felelős a költségvetési terv és gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért; gondoskodik a kifizetések időben történő teljesítéséről, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről; nyilvántartja az iskola vagyontárgyait - a leltározási, selejtezési ütemtervben rögzített módon ellenőrzi, selejtezi; koordinálja és felel az intézmény hatékony, biztonságos és takarékos üzemeltetéséért; javaslatot tesz az intézmény felújítási tervére, intézkedik az élet- és vagyonvédelmet érintő kérdésekben. 16

17 Alábbi feladatait a Tanári Konferenciával együttműködve látja el: az SZMSZ és a Házirend előkészítése, elfogadtatása; a tantárgyfelosztás, a tanév helyi rendjének elkészítése; az iskolai munkacsoportok tevékenységének összehangolása; munkaköri leírások elkészítése; Az iskolaképviselő hivatali vezetőként szervezi az iskola ügyviteli munkáját. Az iskolaképviselő és helyettese naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és feladatokról Az iskolaképviselő helyettese Az iskolaképviselőt távolléte esetén az általános helyettese helyettesíti, tartós távolléte esetén teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az általános helyettes akadályoztatása esetén azok a személyek, akik erre írásos megbízást kapnak az iskolaképviselőtől. A helyettesítés nem terjed ki a munkáltatói jogok gyakorlására. Ha az igazgató nem tartózkodik az adott épületben, ahol rendkívüli esemény történt, úgy az épületben tartózkodó igazgatóhelyettes, vagy az intézkedésre jogosult személy köteles intézkedni és az intézményvezetőt értesíteni A gazdasági vezető A gazdasági vezető személyéről és béréről a Tanári Kollégium dönt, döntését az intézményi képviselő hagyja jóvá. A gazdasági vezető felett a munkáltatói jogkör gyakorlója az intézményi képviselő. A gazdasági vezető köteles a munkájáról folyamatos tájékoztatást adni az intézményi képviselőnek. Munkavégzésének az ellenőrzését az intézményi képviselő, illetve az általa felkért személy, vagy csoport végzi. A gazdasági vezető feladatai: az Intézmény működéséhez szükséges gazdálkodás irányítása, az Intézmény éves költségvetés-tervezetének kidolgozása, elfogadtatása, jóváhagyatása, 17

18 az elfogadott költségvetés folyamatos figyelemmel kísérése, a gazdasági folyamatok ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos havi jelentések, kontrolling táblák elkészítése, azok elküldése az intézményi képviselő részére, a költségvetéstől való eltérés - ha az Intézmény gazdálkodását jelentősen befolyásolja, akkor azonnali jelzése az intézményi képviselő és a Fenntartó felé, a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges tárgyi feltételeknek a költségvetésben meghatározottak alapján történő biztosítása, könyvelési, bérszámfejtési, adózási, társadalombiztosítási, számviteli munkák elvégzéséről való gondoskodás, a szülői adomány-támogatások irányadó mértékének és a támogatás rendszerének a Fenntartóval közösen történő kidolgozása, egyéb bevételi források keresése, pályázati kiírások figyelemmel kísérése, a gazdasági nyilvánosság biztosítása, korrekt információs rend kialakítása, a hatályos törvények és jogszabályok keretein belül, a Fenntartó felé történő adminisztratív kapcsolat (elszámolás, levelezés, kölcsönös információáramlás) kialakítása és fenntartása, megbízások, szerződések, munkaszerződések adminisztratív előkészítése, az ügyvivő csoport tagjaként operatív feladatok elvégzése, a technikai személyzettel kapcsolatos döntéseknek az ügyvivő csoport többi tagjával együtt történő meghozatala, a munkájuk ellenőrzése, a bérük megállapítása Az ügyvivő csoport Az ügyvivő csoport az Intézmény napi működésével kapcsolatos ügyeiben szervezői, adminisztratív, technikai tevékenységet ellátó csoportja. Ezeken a területeken belül felmerülő kérdésekben döntési joggal rendelkezik. Az ügyvivő csoport tagjai: az intézményi képviselő a gazdasági vezető a Konferenciavezető Az ügyvivő csoport feladatai: azonnali döntést igénylő adminisztratív, technikai és kisebb gazdasági ügyekkel kapcsolatos operatív tevékenységek elvégzése, a Tanári Kollégium döntéseivel kapcsolatos adminisztratív teendők végrehajtása, megbízások, munkaszerződések elkészítése, az Intézmény technikai személyzetével kapcsolatos ügyek intézése az intézményi létesítmények használati módjának, az épületek, helyiségek kiadásának és az azzal kapcsolatos feladatoknak az összehangolása, azonnali döntést igénylő szerelési, karbantartási munkálatok megrendelése, elvégzésük ellenőrzése, 18

19 esetleges vészhelyzetek kezelése, az Intézmény technikai személyzete napi munkájának az összehangolása, összefogása, egyéb, az Intézmény napi működésével kapcsolatos azonnali döntés meghozatala. Az ügyvivő csoport szükség szerint tartja a megbeszéléseit, a saját maga által meghatározottak szerint hozza döntéseit. A csoport vezetője az intézményi képviselő, (helyettese az általa megbízott csoport-tag), aki a csoport tevékenységéről és a döntéseiről tájékoztatást köteles adni az érintetteknek Az Intézmény technikai személyzete Intézményi titkár Az intézményi titkár személyéről és béréről az intézményi képviselő dönt. Az intézményi titkár felett a munkáltatói jogkör gyakorlója az intézményi képviselő. a megfelelő adminisztratív tevékenység lebonyolítása, a szükséges nyilvántartások vezetése, a szükséges napi adminisztráció elvégzése, az Intézmény házipénztárának kezelése, telefonhívásoknak, üzeneteknek, leveleknek az érintettek felé történő továbbítása, a hivatalos levelek iktatása, az elektronikus levelek és telefonos üzenetek feladóinak történő visszaigazolás, tartalomtól függően esetenként válaszadás, bizalmas dokumentumok nyilvántartása, bizalmas kezelése, beszerzések lebonyolítása, a szállítások megszervezése, a helyi adminisztrációs, irattárazási rendszerek (ügyviteli rendszer) kezelése, megfelelő iratkezelés, a pedagógiai munkának taneszközök beszerzésével, nyilvántartásával és kiadásával történő segítése, a bizonyítványok rendszerezése, tárolása, igazolványok, igazolások kitöltése, kiállítása, ebédpénz beszedése, ebédmegrendelés, egyéb, az ügyvivő csoport tagjai által meghatározott feladatokat elvégzése. bélyegző-nyilvántartás vezetése, kulcsnyilvántartás vezetése, munkaidő nyilvántartással kapcsolatos teendők Munkavégzését az ügyvivő csoport ellenőrzi. Az iskolatitkár aláírási jogosultsággal rendelkezik a feladatkörének megfelelő területeken. 19

20 Takarító A takarító személyéről és béréről az Intézményi képviselő dönt. A takarító felett a munkáltatói jogkör gyakorlója az iskolaképviselő. A takarító feladatai: az épület mindennapi és időszakos takarítása, a szükséges fertőtlenítési munkák elvégzése, az Intézmény berendezési tárgyainak, eszközeinek tisztítása, ápolása, az épületen belüli növények gondozása, az általa észlelt meghibásodásnak, műszaki problémának az ügyvivő csoport felé történő azonnali jelzése, egyéb, az ügyvivő csoport tagjai által meghatározott feladatokat elvégzése. A munkavégzését az ügyvivő csoport ellenőrzi A szülői közösség A szülők jogai és kötelességei A szülői közösséget az Intézménybe járó gyerekek szülei alkotják. A kapcsolattartás elvi alapjai a szülői jogok és kötelességek A szülők joga, hogy az iskola szülői közösségének egyenrangú tagjai legyenek; mindenkor pontos tájékoztatást kapjanak az iskola életéről, eseményeiről; gyermekük fejlődéséről az osztálytanítótól és a szaktanároktól tájékoztatást kapjanak; problémáikkal, kérdéseikkel azok jellegének megfelelően - egyes tanárokhoz, a Tanári Kollégiumhoz, vagy az iskolaképviselőhöz forduljanak, s kérdéseikre 30 napon belül érdemi választ kapjanak; megismerjék az iskola SzMSz-t a pedagógiai programot, a helyi tantervet, a házirendet, valamint az iskolai munkatervét 20

21 A szülők kötelessége, hogy az iskolában tanuló gyermekük nevelésében az osztálytanítóval és a gyermeküket tanító más pedagógusokkal együttműködjenek; a maguk részéről biztosítsák az otthoni és az iskolai nevelés közötti ellentmondásmentességet; kísérjék figyelemmel az iskola életét: lehetőségeik szerint kapcsolódjanak be az iskolai közösségbe, a munkacsoportokba és vegyenek részt a szülői esteken és az ünnepeken; tartsa tiszteletben az intézmény vezetőinek, dolgozóinak jogait, emberi méltóságát, figyelje és segítse gyermeke közösségbe illeszkedését, a házirend és a magatartási szabályok elsajátítását A szülők tájékoztatásának formái az iskolatitkár feladata, hogy elektronikus levél formájában heti rendszerességgel tájékoztassa a szülőket az iskolai eseményekről (Táskaposta); a szülői esteken, melyeket az osztálytanítók rendszeresen szerveznek; iskolagyűlések alkalmával, melyet a Tanári Konferencia javaslatára az iskolaképviselő hívhat össze. a szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: szülői estek, fogadó órák, félévi bizonyítványok, év végi bizonyítványok Az Intézményen és az osztályközösségen belüli, szülők közötti együttműködés kereteit, formáit és szabályait a szülői közösség tagjai határozzák meg. A szülői közösség tagjai szervezeti kereteken belül is gyakorolhatják az őket megillető jogokat és kötelességeket. Kezdeményezhetik új munka-csoport létrehozását. Igényüket a Tanári Konferencia felé kell jelezniük. Az új munkacsoport akkor kezdheti el tényleges működését, ha az iskolaképviselő a Tanári Konferenciával együttműködve elfogadja a csoport célkitűzéseit, munkatervét. Figyelembe kell venni, hogy a vonatkozó jogi előírásoknak megfelelően döntéshozatal az intézmény ügyeiben az intézmény alkalmazotti körén kívül eső személyre nem ruházható át, miközben a szülői képviselet véleményezési-tanácskozási joggal semmilyen előírást nem sért Az Intézmény munkacsoportjai A különböző feladatok hatékony elvégzése érdekében az Intézményben munkacsoportok jöhetnek létre. 21

22 5.5. Kapcsolattartás az Intézményen belül Az Intézmény szervezeti egységei közötti kapcsolattartás az adott egységek vezetői (illetve az őket helyettesítő személyek) között történik. Minden szervezeti egység a döntéseit köteles írásba foglalni és azt nyilvánossá tenni. 6. A TANULÓK ÉS AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATA 6.1. Tanulók felvétele Intézményünkbe A gyermekek felvétele kapcsán alapvető elvárás a Waldorf-pedagógiának a szülők részéről történő ismerete, elfogadása és támogatása. A tanuló az Intézménnyel tanulói jogviszonyban áll, ami felvétel útján keletkezik. A tanulói jogviszony feltétele, hogy az adott tanuló szülei Megállapodást kössenek az Iskolával. A Tanári Kollégium feladata, hogy minden évben megnevezze az adott tanév felvételi felelőseit. A felvételi felelősök feladata a jelentkezések kezelése. Új tanulók felvételéről a Tanári Kollégium dönt. A döntést az intézményi képviselő jóváhagyja. Az osztálytanítóknak jogában áll a felvételi folyamat bármely pontjánál a felvételi kérelmet elutasítani. A szakvéleménnyel rendelkező tanulók esetében a gyógypedagógus véleménye döntő fontosságú. A beiratkozás feltétele a Tanári Kollégium döntése, és az Intézmény alapdokumentumainak ismerete és elfogadása. A felvételi eredményéről az Intézmény minden esetben, írásban, indoklással ellátva értesíti a szülőket. Sikeres felvételi esetén a szülők aláírják a Megállapodást. Nyilatkozatot adnak az Egyesületnek a vállalt egyesületi támogatás mértékéről Az iskolába történő felvétel A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel útján keletkezik. Ennek lépései a következők: 22

23 Már meglévő osztályokba történő felvétel esetén: (A mindenkori első, ill. a hetedik és nyolcadik osztályokba nem veszünk fel új tanulókat. Indokolt esetben ettől eltérően is dönthet a konferencia.) A szülők felveszik a kapcsolatot az osztálytanítóval. Az osztálytanítónak jogában áll a felvételi kérelmet elutasítani. Az osztálytanító bejelenti a felvételi szándékot a konferencián, és megnevezi a felvételin jelenlévő tanár(oka)t. A felvételi legalább két tanár jelenlétében történik, egyikük lehetőleg a fejlesztő pedagógus legyen. A gyermek felvételével egy időben a Kuratórium, a Szülői Kör és a Tanári Kar képviselője beszélget a szülőkkel, a beszélgetést az osztálytanító szervezi meg. Az osztálytanító dönt a pedagógiai szempontból történő felvételről vagy az elutasításról. Az osztályban tanító szaktanároknak kérdéses esetben vétójoguk van. Az osztálytanító bejelenti a döntést, melyet a konferencia hagy jóvá. A szülők postai úton hivatalos értesítést kapnak a felvételről vagy elutasításról. A szülők Együttműködési megállapodást kötnek az Iskolával, Nyilatkozatot adnak a Fenntartónak a vállalt támogatás mértékéről. Az Iskola értesíti a felvett tanuló előző iskoláját a felvételről. 7. és 8. osztályba csak Waldorf iskolából érkező tanulókat veszünk fel, egyéni elbírálás alapján A mindenkori leendő első osztályba történő beiskolázás esetében A Tanári Kollégium szeptember 30-ig a leendő első osztályt előkészítő csoportot jelöl ki a tagjai közül. A Tanári Kollégium feladatai: Az elsős osztálytanító-jelöltek megkeresése, velük való beszélgetés, a konferencián történő bemutatásuk, a folyamat kézbentartásának felelőse az iskolaképviselő. A konferencia dönt a leendő osztálytanító személyéről. Iskolát bemutató előadássorozatot szervez, azt meghirdeti a leendő első osztályos tanulók szülei felé. A jelentkezési lapok kiadása és összegyűjtése. Az ismerkedő beszélgetések időpontjának, valamint módjának a jelentkezések alapján történő meghatározása. A szülők értesítése minderről. A bemutatkozó előadássorozat és a felvételi beszélgetés megszervezése a Fenntartóval közösen. A szülőkkel történő felvételi beszélgetésen részt vesznek: a Tanári Kollégium képviselője, a Szülői Kör képviselője és a Fenntartó képviselője. A jelentkezési lapokon szereplő közlések, valamint a felvételi tapasztalatai és írásbeli anyaga alapján történő, az új első osztályba felveendő gyerekekre vonatkozó 23

24 javaslattétel (amennyiben a leendő osztálytanító személye már eldöntött, úgy vele közösen). A gyermek felvételének feltétele az iskolaérettség, valamint a Waldorfpedagógiának a szülők részéről történő ismerete, elfogadása és támogatása. A javaslatnak a konferencián történő ismertetése és elfogadtatása. Hivatalos írásbeli értesítés a Szülői Kör és a Fenntartó felé a felvett tanulók létszámáról. A szülők hivatalos írásbeli értesítése a felvételről vagy az elutasításról, illetve az esetleges várakozó listára való kerülésről. Az értesítést az iskolaképviselő és a leendő osztálytanító, vagy - amennyiben a személye még nem eldöntött a felvételiztető tanár írja alá. Az elsős osztálytanító további munkájának segítése, mentorálása. A szülők megállapodást kötnek az iskolával, Nyilatkozatot adnak az egyesületnek a vállalt egyesületi támogatás mértékéről A tanulók jogai és kötelezettségei Az iskola tanulóinak joguk van a szellemi, lelki, testi fejlődésüket segítő oktatásban és nevelésben részesülni és minden iskolai tevékenységben részt venni. A tanulók joga és kötelessége, hogy a pedagógiai program alapján rájuk vonatkozó, illetve a saját maguk által választott tevékenységekben részt vegyenek, s ott az erejükhöz, a felkészültségükhöz mérten igényes munkát végezzenek. Szabad választás alapján a kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon (napközis foglalkozások, felzárkóztatás, kulturális rendezvények, stb.) vehetnek részt. A tanulók a kötelező tanítási órákon túlmenően az osztály és az iskola ünnepi eseményein és egyéb rendezvényein (osztálykirándulások, erdei iskola, stb.) is kötelesek részt venni. Szükség esetén, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos esetekben, a Tanári Kollégium erre kijelölt tagjához fordulhat. A tanulók kötelessége, hogy az iskolai munkájuk végzése során tekintettel legyenek másokra, s minden társuknak, a tanáraiknak, az iskola többi dolgozójának megadják a kellő tiszteletet. Valamennyi tanuló felé elvárás az iskola épületének, eszközeinek megóvása, s megállapítható, felróható felelősség esetén a kár megtérítése. A tanulók egyéb jogait és kötelességeit az SZMSZ mellékletei közé tartozó, a Tanári Kollégium által elfogadott, és a mindenkori tanulókkal, valamint a szülőkkel ismertetett Tanulói Házirend tartalmazza, valamint a évi CXC. számú Köznevelési törvény A tanulók mulasztásainak igazolása Ha a tanuló távol marad az iskolai kötelező foglalkozásokról, mulasztását igazolnia kell. Ennek módjai: A szülő tanévenkénti 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A szülő távolmaradási engedélyt kérhet a tanuló számára, amelynek megadásáról az osztálytanító dönt. Két hétnél hosszabb távolmaradást be kell jelenteni a 24

25 konferencián. Amennyiben a tanuló betegség miatt hiányzik, mulasztását orvosi igazolás bemutatásával kell igazolnia. A szülő (tanuló) még aznap köteles értesíteni az osztálytanítót a hiányzásról. Igazolatlan mulasztás esetén az osztálytanító értesíti a szülőket, és szükség esetén az iskolaképviselővel együtt további eljárást kezdeményezhet A tanulókkal kapcsolatos nehézségek megoldása A tanulókkal kapcsolatos nehézségek megoldásában elsősorban az osztálytanító kompetens. Ugyanakkor egy adott osztályban előforduló, tanulót érintő nehézség, probléma túlnőhet az érintett osztályközösség keretein. Ilyenkor az iskolai közösség egésze felelős annak megoldásáért. A megoldás lépései: A tanulóval kapcsolatos problémának az osztálytanító felé (gyerekek, tanárok, szülők részéről) történő felvetése, megfogalmazása. Az osztálytanítónak, a szaktanároknak és az érintett szülőknek a megoldáson való együttes munkálkodása (pl. gyerekmegbeszélés, orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai szakvélemény kikérése). Ha a tanulóval kapcsolatos problémát nem sikerült megoldani, akkor: - Az osztálytanítónak és az érintett szaktanároknak a tanuló további sorsát illető közös javaslata. - A Tanári Kollégium döntése a javaslat és a körülmények teljes körű vételével. - A döntésről a szülőknek, tanulónak az osztálytanító és az iskolaképviselő aláírásával ellátott értesítése. Idült probléma, illetve súlyos fegyelmi vétség esetén a Tanári Kollégium döntést hozhat a tanuló Iskolából történő eltanácsolására év közben is A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik, ha: a tanuló befejezte az iskolai tanulmányait, a szülők elviszik a gyermeküket az Iskolából, a Tanári Kollégium úgy dönt, hogy a tanulót eltanácsolja az Iskolából, a Megállapodás felbontásra kerül bármely okból kifolyólag az egyéb eseteket a évi CXC. törvény szabályozza 25

26 A tanulói jogviszony megszűnése előtt a szülőknek rendezniük kell adósságaikat és az Iskolától átvett eszközöket maradéktalanul visszaszolgáltatják. 26

27 7. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 7.1. A tanév helyi rendje tartalmazza: a tanítási szüneteket a tanítás nélküli munkanapokat az ünnepek, a rendezvények idejét, felelőseinek a nevét a szülői körök ritmusát A tanév helyi rendjét az adott tanév megkezdése előtt a Tanári Kollégium készíti el és hozza nyilvánosságra. 7.2.Tanulmányi kirándulások és gyakorlatok, külföldi utazások, egyéb tevékenységek A tervezett tanulmányi kirándulásokat és gyakorlatokat az osztálytanítóknak az esedékesség előtt be kell jelenteniük a Tanári Kollégiumnak és az adott osztály szülői közösségének. A kirándulások költségeinek a megállapításakor figyelembe kell venni a költségvetésben meghatározottakat, a szülői közösség anyagi teherbírását és a szociális szempontokat. Az osztályok tantervében szereplő tanulmányi kirándulásokat és gyakorlatokat az Iskola lehetőség szerint anyagilag is támogatja. A felnőtt kísérők költségei a kirándulások, gyakorlatok költségvetését terhelik. A tanítási időben történő egyéb tevékenység (múzeumlátogatás, színházi előadás, kiállítás megtekintése, stb.) szervezése minden esetben a Tanári Kollégium tájékoztatásával történhet Az Intézmény épületének használata Az épületben tartózkodók felelősek az Intézmény épületének a megfelelő használatáért, és távozáskor annak zárásáért. A Győrsövényházi épületbe történő bejutás a helyi megállapodás által meghatározottak szerint történik Látogatók, hospitálók fogadása Személyes meghívás alapján érkező külső látogatók, vendégek fogadásáról az őket meghívó személy gondoskodik. Az eseményről előzőleg tájékoztatja az iskolaképviselőt. Az Intézmény által meghívott, vagy a hivatalosan bejelentkező személyek, csoportok fogadásának a megszervezéséről az ügyvivő csoport gondoskodik. A vendégeknek az Intézményben való tartózkodása nem zavarhatja az iskolai élet megszokott rendjét. Egyes osztályokban történő hospitálás csak az érintett osztály osztálytanítójának és a szóban forgó tárgyat tanító szaktanárnak a beleegyezésével lehetséges. 27

28 Három napot meghaladó hospitálást az osztálytanítónak be kell jelentenie a Tanári Konferencián, és kérnie kell a Kollégium erre vonatkozó jóváhagyását. Ezek után lehetőség szerint bemutatja a hospitálót a Tanári Kollégiumnak. A hospitáló a Kollégium döntésétől függően bekapcsolódhat a Konferencia pedagógiai részébe. 8. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK - RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 8.1. Gyermek-és ifjúságvédelem A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az Iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Megyei Gyermekvédelmi Központ Gyermekvédelmi Szakszolgálatával, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat illetékes szakembereivel. A munkakapcsolat felügyeletéért az intézményi képviselő a felelős. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst a Tanári Kollégium minden év augusztus 31-ig az adott tanévre vonatkozóan választja meg, illetve jelöli ki Tanulói egészségvédelem A tanulók egészségi állapotának megóvása érdekében az intézményi képviselő rendszeres kapcsolatot tart fenn az illetékes egészségügyi dolgozókkal, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Az Intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges figyelmeztetést megtegye Balesetvédelem Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a következő szabályzatokat amik az Iskola önálló szabályzatai közé tartoznak: - Munka és balesetvédelmi szabályzat - Tűzvédelmi szabályzat - Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv) A megelőzéssel kapcsolatos teendők A Tanári Kollégium minden év augusztus 31-ig az adott tanévre vonatkozóan megválasztja / kijelöli a következő felelősöket: - Munka és balesetvédelmi felelős - Tűzvédelmi felelős - Gyermek- és Ifjúságvédelmi felelős 28