írták: Dr. WOLLEMANN MÁRIA és HORVÁTH MARIANN (Budapest )

Átírás

1 ASKLEPIOS- ÉS HY G IEIA -KULTUSZ PANNÓNIÁBAN írták: Dr. WOLLEMANN MÁRIA és HORVÁTH MARIANN (Budapest ) ^ pannóniai Asklepios- és Hygieia-kultusz eredetét kutatva, a nyomok Rómába és onnan Görögországba visznek. A kultusz Thessaliából, Trikkiből (ma : Trikkala) indult ki i. e. IV. századból. Ott építettek először templomot Apolló fiának, Asklepiosnak, és gyógyító szentélyeket a Léthé gyógyforrás közelében Asklepios leányának, Hygieiának. Thessaliában élt Koronis, Phlegyas király leánya, ki az ottani hagyomány szerint Asklepios anyja volt, de Apollo hűtlensége miatt halállal bűntette, és fiát, Asklepiost a bölcs Khiron kentaurral neveltette fel, a Pelion hegyén fekvő barlangban. Alattuk terült el a Pelethrion-völgy, mely híres volt gyógynövényeiről és mérges kígyóiról. Az ott növő Khironion gyógyfű a mérges kígyó harapását is gyógyította. Asklepios másik híres szentélye Epidaurusban volt, a Kynortion-hegy gyógyforrásainak tövében. A templom az i. e. IV. században épült, és részben meg is maradt napjainkig, itt is megtalálhatjuk az Apollónak és Hygieiának szentelt oltárokat és szobrokat. Az epidaurusi hagyomány szerint Asklepios itt született, anyja az egyik változatban Aigle (fény, Erato múzsa leánya), a másik változat szerint Koronis, Phlegyas leánya szülte itt meg titokban fiát, és kitette a Mirtosz-hegyre, ahol egy pásztor megtalálta és felnevelte. Epidauruszból került az Asklepios-kultusz Rómába az i. e. III. század végén között Rómában nagy pestisjárvány dühöngött. A Szibilla könyvek azt jósolták, hogy a

2 járvány megszüntetésére az epidauruszi Asklepiost kell Rómába hozni. Ezért 291-ben Q. Ogulniust elküldték a jóslat teljesítéséért. Ovidius Metamorphoseseiben (XV. könyv) azt írja, hogy Asklepios megjelent Epidaurusban Ogulniusnak álmában, és közölte vele, hogy kígyó alakjában kíséri el őt Rómába. Antiumban partra érve, a kígyó kimászott egy közeli Apolló templom pálmafájára, három napig ott maradt, majd folytatta útját Rómába. Rómába érve, kijött a Tiberis szigetére, és újra istenné változott. E helyen építették a rómaiak az első Asklepios szentélyt, melynek nyomai a sziget orránál ma is láthatók, egy Asklepios fej és kígyó relief formájában. Ezen előzmények ismertetése után rétérünk a pannóniai Aesculapius Hygieia-kultusz emlékeinek részletes leírására. A reánk maradt pannóniai emlékművek legnagyobb része Aquincumból származik az i. sz. II III. századból. Aquincum Alsó-Pannónia, fővárosa volt. 124 körül Hadrianus alatt lett municipium, és a század végén Septimius Severus alatt colonia. Fekvése, vízbősége, melyet az Aquincum név is tükröz, alkalmassá tette fővárossá való alakulását. Mint provincia, kicsiben mindenben híven utánozta Rómát. Aquincum két városrészből fejlődött ki: a katonai és a később ehhez csatlakozó polgári városból. A katonai város alapját a római tábor, a Castrum képezte. A polgári városrész később alakult ki. Első telepesei a barbár betörések ellen egyre növekvő katonai tábor kiszolgált katonái, veteránok és iparosok, kereskedők és családjaik. A kézműipar fellendülése, állami hivatalok létesítése, mind kedveztek a polgári város fejlődésének. A két városrésznek külön középületei (amphitheatrum) és külön orvosi ellátottsága volt. A katonai városrész a Flórián tér környékén, kb. a Nagyszombat utcától a Filatori gátig terjedt. A hajógyári szigeten állt a helytartói palota. A polgári város az ettől északra, a Szentendrei út mindkél oldalán, egészen az esztergomi vasúti töltés északi oldaláig húzódó területet foglalta el. Az Aesculapius Hygieia-kultusz emlékei mindkét városrész területén megtalálhatók. A meggyógyított vagy gyógyulásért könyörgő hívők hálájának bizonyságai az istennek állított fogadalmi emlékek voltak : templom, oltár, szobor vagy dombor-

3 mü, fogadalmi tábla (votiv tábla) és más tárgyak (pl. a meggyógyított testrész képe). A fentmaradt Aesculapius Hygieia emlékművek között legnagyobb számban oltárkövek szerepelnek. A katonai város oltárkövei a Miklós utca csatornázásánál kerültek felszínre a múlt század végén. Az egyiket egy tábori orvos, all. segédlégió orvosa, Tiberius Martius (v. rövidítve, ahogy a táblán áll: Timartius) állíttatta Aesculapiusnak i. sz közötti években, Quintus Fuficius Cornutus konzulsága alatt. A feliraton vörös festék nyomai látszanak. A másik feliratot Titus Venusius, a katonai kórház intézője vésette Aesculapius és Hygieia tiszteletére. A továbbiakban látjuk, hogy Aesculapius neve viszonylag ritkán fordul elő egymagában a feliratokon. Kuzsinszky egy dunapentelei feliratot említ meg Pannóniából, ahol Aesculapius neve egyedül, I íygieia nélkül szerepel. Titus Venusius táblája, alakja után ítélve, fogadalmi tábla lehetett, valószínűleg a katonai kórház területén. A szavak szétválasztására a két első sorban borostyánlevelek szolgálnak. A tábla elolvasásából megtudjuk az állító apjának nevét is (Menenius Aper) és származását (Praeneste nevű Róma melletti község), valamint a fogadalomtétel napját (ante diem quintum kalendas octobr/es/): szept. 27. A felirat valószínűleg az i. sz. II. század első felében készült. A katonai körház létezésére utal még egy, a kórházból származó hordóbélyegző szövege: Immune in rationem valetudinarii legionis H adiutricis", ami a kórháznak szállított áru vámmentességére utal. A kórház és a katonai fürdő, valamint az ennek közelében talált fogadalmi táblák és relief arra utalnak, hogy c helyen megtalálhatjuk az epidaurusi és más görög Aszklepieion nyomait, ahol a szentélyben, a tisztító forrásban és a kórházban kerestek gyógyulást az arra rászorulók. A harmadik aquincumi oltárkő feliratából csak állítójának nevét tudjuk meg. Az oltárkő tetején levő csaplyukakból feltételezhető, hogy szobor állt rajta. Feliratán és a következő elveszett feliraton Aesculapius neve görögös formában (Asculepio) szerepel, nem a megszokott római (Aesculepio) változatban. A leiirat szövege így hangzik: Asculapio/et Hygiae /Julius/

4 Julianus/v/otum /1/ibens m/erito/ s/olvit. A követ szintén a Miklós utcai ásatásoknál találták. A negyedik oltárkő készíttetője Marcus Marcellus, a katonai város orvosa volt. Az elveszett kő a helytartói palota kertjében állt. (Felirata így hangzott: Asclepio et Hygiae Marcus Marcellus medicus sub ciiragente Publio Yalerio Praesente evocatovotum solvit libens merítő.) A következő két oltárkő egyike Vácon, a másik Dunaföldvár mellett került elő. Jelenleg a Nemzeti Múzeum kőtárában vannak. A váci oltárkövet Aurelius Artemidorus, a II. segédlégió börtönőri teendőit végző altisztje állította Modestus és Prohns konzulsága alatt, vagyis i. sz. 228-ban. A Dunaföldvár melletti Baracsi pusztán talált lelet állítója Antoninus volt, valószínűleg szintén a már többször említett Légió tagja : Asclepio Antoninus Buccinator v/otum s/olvit/ 1/ibens m/erito/. A Pannóniában fentmaradt Aesculapius Hygieia ábrázolások közül az alábbiakat ismertetjük részletesebben: Brigetióból (Szőnyből) maradt fenn több Aesculapius és Hygieia szobor. Az ottani gyógyforrások közelében részükre emelt szentélyek is lehettek. Találtak egy fej nélküli Aesculapiusszobrot, kezében botot tart, melyre kígyó tekeredik. A szobor 38 cm magas: hellenisztikus stílusban mintázták, és a szentély díszítésére készült; Hekler szerint a pergamoni kultusz-szobor másolata, bár több hasonló szobrot ismerünk. Ugyancsak innen származik egy Aesculapius relief is. Az aquincumi ásatásoknál, a külső Szentendrei út csatornázása közben felszínre került egy Aesculapius égett márványszobor, mely azonban a levegőn hamarosan elporladt. Az Aesculapiust ábrázoló klasszikus képzőművészeti alkotásokra jellemző a férfias erő és értelem, mely a szánakozó szeretet vonásaival a legharmonikusabb egységben van. Ez tükröződik vissza arcán és alakján, akár Zeuszként trónusán ülve, akár kígyóbotjára támaszkodva ábrázolják. A Hygieia-szobrok közül az egyik mészkő szobor szintén Brigetióból származik; Hygieiát kezében kígyóval ábrázolja. Korban kb. egyidős vele a szintén kígyót tartó rhodosi Hygieia-

5 szobor; a kettőt összehasonlítva jól látható a provinciális, kissé esetlen és a kecses hellenisztikus Hygieia közti különbség. A másik Hygieiának csak a feje maradt meg, 1887-ben találták a parlament építésénél a Duna homokjában. Ez márványból készült,valószínűleg egy görög hellenisztikus szobornak, a szemek kimunkálásából következtetve II. században készült római másolata. Hekler, a hajában szalagot viselő női fejről, melynek orrhegye és felső ajka hiányzik, Hygieia eredetére következtet. Az Aesculapius Hygieia-reliefek közül az egyik Aquincumban, a másik szintén a Nemzeti Múzeumban található. Az aquincumi, az óbudai Miklós utcai ásatások lelete a művészibb kivitelű, Aesculapiust botra tekerődző kígyóval, Hygieiát kígyóval kezében ábrázolja, sajnos, az arcuk erősen megrongálódott. A másik provinciálisabb jellegű relief Brigetióból származik, ennél is mindkét arc sérült, különösen Aesculapiusé, aki jobb lábára támaszkodva, bal vállán átvetett köpennyel, bal kezében könyvtekerccsel (1. könyvtekercset bal kezében tartó Asklepios római másolat a firenzei Pitti múzeumban i. sz. 130 körül), jobb keze rövid, markolatos botra támaszkodik, melyre kígyó tekeredik. Mellette jobbról Hygieia hosszú ruhában és köpenyben, a jobbján tartott kígyót a bal kezében levő gyümölccsel vagy kenyérrel megrakott tálból eteti. A sima keretű fülkét csavart vonalas keret zárja le, melyből korára (i. sz. III. század) lehet következtetni. Összehasonlításul itt is bemutatunk egy IV. században készült késő-hellenisztikus, kígyót etető Hygieia elefántcsont domborművet és egy i. e. III. századból származó görög Asklepios Hygieia fogadalmi reliefet, amelyen a betegek gyümölcsáldozatot mutatnak be Asklepiosnak és Hygieiának. Megfigyelhetjük, mennyivel mozgalmasabb és természetesebb az alakok elhelyezése. A betegek alakja szándékosan sokkal kisebb, mint az isteneké, hogy isteni voltuk így is kiemelkedjék. Az Asklepios ábrázolás hatását láthatjuk a későbbi századokban a kereszténység művészeti emlékeiben is, így a Nemzeti Múzeumban levő IV. századi váci ládavereten: a Lázárt feltámasztó Krisztus kígyót tart kezében. 6 Orvostörténeti közlemények 81

6 A keleti és nyugati vallások kultuszának még egy érdekes összefonódását láthatjuk az egyik szombathelyi Isis szobron, ahol az istennőnek a kígyó nem a karjára csavarodik, mint a szokásos ábrázolásban, hanem azt úgy tartja kezében, ahogy a Hygieia ábrázolásakon látjuk. Végezetül szeretnénk még egy másik istennő pannóniai és görög római ábrázolását összehasonlítani. Pallas Athéné Minerva aki a kézműveseknek és összes tudományoknak, tehát a gyógyító tudománynak is istennője Miron által készített híres szobrának fejét hasonlítjuk össze a II. század közepéig dolgozó aquincumi fazekasműhely bennszülött mestere által készített Minerva terrakotta fejjel: a klasszikus görög fenséges, fiatal, szép leányarc éles ellentéte a provinciális aquincumi fejnek. Hasonlóképpen hat egy Minervának szentelt aquincumi oltárkő szövege is, mely figyelmezteti a hívőt, hogy az istennő átka kíséri, ha a neki szentelt követ levizeli, vagy lerondítja, ami Hesiodos intelmeit juttatja eszünkbe a Munkák és napok"- ból.