F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

Átírás

1 F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és április 28-án, kedden elfogadott törvényjavaslatokról Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról A javaslat elfogadásával az Országgyűlés összesen hét jogszabály módosítását végezte el. A javaslat eredeti szövege az elfogadottnál lényegesen több módosítást irányozott elő, viszont a szavazások során a minősített többséget igénylő módosítások kikerültek az indítvány szövegéből. Az elfogadott kizárólag egyszerű többséget igénylő változtatásokat tartalmazó indítvány a következő törvényeket módosította: 1. A szövetkezetekről szóló évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló évi II. törvény módosítása megszüntette a földalapokba ki nem jelölhető védett és védelemre tervezett természeti területeken a szövetkezet közös használati jogát. Ezek a területek a Nemzeti Földalapba kerülnek. 2. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló évi II. törvény módosítása kisebb szövegpontosításokat vezetett át a törvénybe. 3. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló évi XCIII. törvény módosítása dec. 31-ről dec. 31-re módosította a védett természeti területek kisajátítási kötelezettségének határidejét, mely az érintett területek védettségi szintjének helyreállítását szolgálja. A kisajátítást a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) kezdeményezi. 4. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény elfogadott módosítása nyomán a földnek minősülő védett természeti terület eladása esetén az NFA elővásárlási jogot kap, mellyel köteles is élni. A földnek nem minősülő védett természeti terület eladása esetén az illetékes nemzeti park, majd az illetékes önkormányzat élhet elővásárlási joggal. A módosítás a Földforgalmi törvény és a Természetvédelmi törvény közötti összhang megteremtése érdekében is szükséges volt. 5. A kisajátításról szóló évi CXXIII. törvény kis technikai módosításon esett át. 6. A Nemzeti Földalapról szóló évi LXXXVII. törvény módosítása nyomán a Birtokpolitikai tanács titkári pozíciójába az NFA elnöke kerül. Új földbirtok-politikai irányelvként került bevezetésre a kedvezményes földterületek biztosítása szociális szövetkezetek részére. (Az irányelv megvalósításához szükséges törvényi szabályozás tervezete a javaslat minősített többséget igénylő részeivel együtt kikerült az indítványból.) január 1-jén fennálló, a nemzeti földalapba tartozó földre vonatkozó haszonbérleti szerződések esetén az állam nevében eljáró szerv nem alapít a haszonbérlő javára előhaszonbérleti jogot április 1-jével a Nemzeti Földalapba tartozó olyan földek esetében, amelyek vagyonkezelői szerződését szeptembere előtt kötötték, megszűnik a vagyonkezelői jogiszony. Amennyiben egy szervezet alapfeladatainak ellátását a vagyonkezelésében lévő földterületek közvetlenül szolgálták, kérelmezheti új vagyonkezelői szerződés megkötését. A április 1-je előtt harmadik személy használatába adott földterületek esetén az NFA a haszonbérleti szerződéseket december 31-ig 60 napos határidővel felmondhatja. Az NFA a védett természeti területek bérbeadása esetén a bérleti díj összegét 30 napon belül átutalja a védett természeti terület kezeléséért felelős nemzeti parknak. 7.A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény elfogadott módosítása biztosítja az önkormányzatok részére a földnek közfoglalkoztatás és szociális földprogram céljára történő használatának megszerzését és e célra történő hasznosítását. A magyar védőnők napjáról szóló határozati javaslatról A védőnői szolgálat Magyarországon komplex, preventív, családvédelmi szolgáltatást biztosít, amely Európában egyedülálló ban a Magyar Védőnői Szolgálat Magyar Örökség Díjat kapott, majd 2014-ben bekerült a Magyar Értéktárba. A 100 éves védőnői szolgálat nemzeti érték, hungarikummá nyilváníttatása folyamatban van. Június 13-ának jeles nappá nyilvánítását indokolja az a tény is, amely szerint ezen a napon, június 13-án, Stefánia királyi hercegnő védnökségével alakult meg az Országos Stefánia Szövetség az anyák és csecsemők védelmére. A cél csecsemőhalandóság, járványok csökkentése és a nemzet számbeli erősítése volt. A társadalom szerkezete sokat változott az alapítás óta eltelt 100 év alatt, de a család-, gyermek-, ifjúság-, és nővédelem továbbra is prioritás a védőnők mindennapi tevékenységében. A védőnők fő célkitűzése az általuk 1

2 gondozott családok, különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok egészségének védelme, megőrzése, fejlesztése. Az országgyűlési határozat a magyar védőnői hivatás és szolgálat közmegbecsülését hivatott megerősíteni. A sportról szóló évi I. törvény módosításáról szóló határozati javaslatról A nemzetközi sportrendezvények hazai rendezése során a nemzetközi szövetségekkel kötött kötelezettségvállalások alapján szükségessé vált, hogy a szakszövetség alapvető feladatai között megjelenjen a kiemelt hazai rendezésű sport világesemények rendezésével összefüggő feladatokban való közreműködés. A csak részben állami tulajdonú ingatlanok esetén sor kerül vagyonkezelő kijelölésére, a Budapesti Honvéd Sportegyesület által használt egyes ingatlanok esetén pedig a vagyonkezelői jog átadására. A javaslat alapján a Budapesti Vasutas Sport Club esetén a vagyonkezelésébe kijelölt egyes ingatlanok törlésére került sor a vasútüzemeltetési funkcióra tekintettel. A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló H/3883. számú határozati javaslatról A fenntarthatóság számára és a társadalom széles rétegei által is elvárás a radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyagok biztonságos elhelyezésének és további felhasználásának megoldása. Az emberi egészség és a környezet védelme is ezt indokolja. Az atomenergia békés célú alkalmazásának hazai szabályozása megfelel az Európai Unió előírásainak. A tervek már magukban foglalják a Pakson üzemelő négy blokk meghosszabbított üzemideje által keletkezett hulladékot is, valamint a két megépülő blokkot is. Ez a nemzeti politika azokat a követelményeket mutatja be, melyeknek a radioaktív hulladék leszerelése és elhelyezése, valamint hogyan illeszkedik a már meglévő programokhoz. A Kormány feladata olyan nemzeti politikai program kidolgozása, mely a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tart, évente felülvizsgált közép- és hosszú távú tervekkel. Maga a nemzeti politika ötévenként került felülvizsgálatra a miniszter által. Indokolt esetben hamarabb is sor kerülhet felülvizsgálatokra. Alapelvek és kötelezettségek Az atomenergiát csak úgy lehet alkalmazni, hogy (társadalmilag lefogadható szint alatt) ne veszélyeztesse az emberi életet. Az atomenergia által társadalmi előnyöknek nagyobbaknak kell lennie, mint a vállalt kockázatoknak. A radioaktív hulladék és kiégett üzemanyag biztonságos, társadalmilag elfogadható kezelése. A végső felelősséget Magyarországnak kell vállalnia. A Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékot alapvetően (kivéve 2006/117/Euratom tanácsi irányelv 16. cikk (2) bekezdés) Magyarországnak kell elhelyeznie. A tudomány fejlődésével és a tapasztalatokkal párhuzamban folyamatosan felül kell vizsgálni a rendszert. Szakemberek képzése, továbbképzése. Az atomenergia alkalmazójának törekednie kell arra, hogy e keletkezett hulladék a lehető legkisebb mértékű legyen. A biztonságnak minden más szemponttal szemben elsőbbsége van az atomenergia alkalmazása során. A biztonság szavatolása hosszútávra is érvényes. Nem jöhet létre ellenőrizetlen és szabálytalan nukleáris láncreakció. Az évi sugárterhelés nem haladhat meg semmilyen nemzetközi szakértő szervezet által meghatározott, elfogadott értéket. A nemzeti program peremfeltételei Ezek erősen függnek a nemzetközi tudományos, műszaki haladástól. Magyarországon kiégett üzemanyag a Paksi Atomerőmű reaktoraiban zajló energiatermelés következtében, valamint a költségvetési intézmények által üzemeltetett nukleáris létesítményekben, így az Oktatóreaktor és a Budapesti Kutatóreaktor üzemeltetése során keletkezik. A jövőben a kiégett üzemanyag mennyiségének növekedéséhez fog hozzájárulni a paksi telephelyen létesülő két új atomerőművi blokk is. Az üzemanyagciklus zárása kapcsán ma alapvetően két irányvonal létezik: a nyílt üzemanyagciklus, illetve az újrafeldolgozás. Az üzemanyagciklus zárási politikája Az alapelvek a korábbi pontokkal azonosak. A nemzeti politika szintjén az energetikai reaktorok üzemanyagciklus-zárásával kapcsolatban ma még nem szükséges végső döntést hozni, viszont azt rögzíteni kell, hogy mélységi geológiai tárolóra az országnak az üzemanyagciklus-zárási módtól függetlenül szüksége van. Az üzemanyagciklus-zárási politikában a mérlegelve haladj előre elv alkalmazása azt jelenti, hogy az üzemanyagciklus zárására a nyílt üzemanyagciklus - azaz az atomerőművi eredetű kiégett üzemanyag közvetlen hazai elhelyezése - mint referencia-forgatókönyv kerül meghatározásra, amely a vonatkozó költségbecslések alapját képezi a jelenleg üzemelő négy blokk esetében. Az üzemanyagciklus zárása területén a hazai és nemzetközi változásokat figyelemmel kell kísérni, szükség esetén be kell azokat építeni a cikluszárási politikába, és ezzel egyidejűleg előre kell haladni a mélységi geológiai tároló telephelyének kiválasztásában. Jelenleg a Paksi Atomerőmű négy üzemelő blokkjára vonatkozó terveket a meghosszabbított üzemidő és a nyitott üzemanyagciklus figyelembevételével kell összeállítani. Felülvizsgálatra lehetőség van. Akármilyen megoldás kerül kiválasztásra az új atomerőművi blokkok figyelembevétele mellett a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárására, a tervezést a mélységi geológiai tározóban történő végső elhelyezésre tekintettel kell végrehajtani. Az 2

3 üzemanyagciklus zárásának politikája a hazai, nem atomerőművi eredetű kiégett üzemanyagot illetően az, hogy hazánk él az Oroszországba való visszaszállítás lehetőségével. Amennyiben a jövőben stratégiai, műszaki és gazdasági szempontokat figyelembe véve olyan döntés születik, hogy az ország mégsem él az oroszországi visszaszállítás lehetőségével, akkor a Magyarországon maradó kis dúsítású kiégett kutatóreaktori fűtőelemek további hazai átmeneti tárolását, valamint az atomerőművi eredetű kiégett üzemanyaggal együtt a végleges elhelyezés feltételeinek megteremtését haladéktalanul meg kell kezdeni. Az üzemanyagciklus-zárási politikájának fontos része az azzal összefüggő hazai kutatásifejlesztési tevékenység támogatása és a nemzetközi kutatásifejlesztési projektek figyelemmel kísérése, az ország lehetőségeinek figyelembevételével. A radioaktív hulladék forrása és lehetséges elhelyezése a Püspökszilágyon működő Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló felszíni kialakítású létesítmény. Nem atomerőművi eredetű, kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére alkalmas. a Bátaapátiban üzemelő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló. Felszín alatti, de nem mélységi. Rövid élettartamú, kis és közepes aktivitású, szilárd vagy szilárdított radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére alkalmas. A radioaktív hulladék elhelyezésének stratégiája Magyarországon A hazánkban keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését Magyarországon létesített radioaktívhulladék-tárolókban kell megvalósítani. A tárolókat úgy kell kialakítani, hogy a telephely, a befogadó kőzet és az alkalmazott műszaki megoldások az elhelyezett hulladék jellemzőihez igazodóan együttesen biztosítsák a hulladék elszigetelését az élő környezettől. Ezen politika alkalmazása a végrehajtás fázisába jutott. Ez azt jelenti, hogy a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhelyezését erre a célra létrehozott tárolókban valósítjuk meg. A nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését Magyarországon egy stabil, mélységi geológiai formációban kialakítandó tárolóban kell megoldani. Ezen a ponton a radioaktív hulladék elhelyezésének politikája összekapcsolódik az üzemanyagciklus-zárás politikájával; a mélységi geológiai radioaktívhulladék-tárolót úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy abban együttesen elhelyezhető legyen a nagy aktivitású és a hosszú élettartamú radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag. Emellett fontos elem a radioaktív hulladékok visszanyerhetősége. Nyilvánosság A nyilvánosság és az átláthatóság alapelvei meghatározóak, a szakmai kérdéseket is megvilágító 23 tájékoztatáspolitika megvalósításával együtt gondoskodni kell arról is, hogy a közvélemény a döntéshozatalba is bekapcsolódhasson. A lakosság a nemzeti politika tárgyát képező tevékenységekkel összefüggésben a környezetvédelmi és az atomenergia-felügyeleti szervek hatáskörébe tartozó döntések meghozatalába a jogszabályok keretein belül közmeghallgatás útján kapcsolódhat be. A magyarországi radioaktív hulladékkezelés és kiégett üzemanyag kezelés négy helyszínhez kötődnek: Püspökszilágy-Kisnémedi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék tároló Paks Kiégett Kazetták Átmeneti Tározója Boda nagy aktivitású hulladék-elhelyezési program A térségekben élő fő a kétévente megtartott közvélemény kutatások alapján támogatják telephelyek elhelyezését. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény a hatósági bevételek rendezésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatról Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény (Éhtv) módosításáról szóló T/4020 törvényjavaslat (Javaslat) szükségességét az uniós jogi szabályoknak való megfelelési kötelezettség, valamint az elmúlt évek jogalkalmazói gyakorlatának megfelelő egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás kialakítása indokolja figyelemmel a bírósági eljárások során tapasztalt értelmezési joggyakorlatra is. A fluorgázokkal kapcsolatos szabályozást előíró, a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, április 16-i 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletből fakadó egységes, összetett és mindre kiterjedő adatnyilvántartási és adatkezelési kötelezettség jelentős terhet és magas fokú figyelmet, precizitást, valamint fegyelmezettséget kíván a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságtól. A hatóságnak jelentős mennyiségű adatot tartalmazó adatbázist kell kezelnie. Az uniós jogi követelményeknek megfelelő adatbázis elengedhetetlenné teszi egy olyan díjfizetési rendszer bevezetését, amelyből származó bevételek megteremtik annak lehetőségét mind a piaci szereplők számára, mind a hatóság számára, hogy a fluorgáz-szabályozás kapcsán kötelezően nyilvántartani rendelt és Európai Unió felé szolgáltatandó adatok megfelelőek és hitelesek legyenek adatnyilvántartás és adatkezelés szempontjából is. A felmelegedésért felelős gázokkal kapcsolatos tevékenységeket az uniós jogi rendelkezésekből fakadóan kizárólag megfelelő képesítéssel rendelkező vállalkozások, valamint alkalmazásukban álló képesített természetes személyek végezhetik. Az uniós jogi szabályozás rögzíti, hogy a képesítéseket és vizsgáztatásokat hatóságilag kijelölt képesítő és vizsgáztató testületek végezhetik. Ehhez elengedhetetlen annak rögzítése, hogy amennyiben maga a hatóság 3

4 látja el ezeket a feladatokat, azt hogyan és milyen módon teheti, mely részletszabályok és követelmények mentén. Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról A törvényjavaslat elfogadásával összesen nyolc energetikai tárgyú, illetve kapcsolódó törvény együttes módosítására került sor az alábbiak szerint: 1. A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Bt.) módosítása Magyarország jelentős mértékben rendelkezik olyan szénhidrogén-vagyonnal, amely csak nem hagyományos bányászati technológiával termelhető ki. A jelenlegi szabályozási környezet inkább a hagyományos szénhidrogén-előfordulások kutatását és kitermelését célozza. A nem hagyományos kitermelési technológiához kapcsolódó létesítési és üzemeltetési költségek sokkal magasabbak. Tekintettel arra, hogy a nem hagyományos szénhidrogén-vagyon jelentős mértékben enyhítené az ország importenergia függőségét, indokolt olyan bányajáradék-mérték rögzítése, mely tekintetbe veszi a kitermelés magas beruházás igényét és költségigényét. Mindezekre tekintettel a törvény a jelenlegi 12% helyett 2%-os bányajáradék mérték alkalmazását írja elő. 2. A távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény Kiegészítésre kerül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) által elvégzendő fogyasztói elégedettség felmérésekre vonatkozó előírásokkal. 3. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló évi XXVI. törvény Módosítása azt a célt szolgálja, hogy földgázkereskedő gazdasági lehetetlenülése esetén a végső menedékes kereskedő MEKH általi kijelöléséig a földgáz biztonsági készlet felhasználható legyen a fogyasztók ellátására. 4. A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (VET) A törvény több kisebb terjedelmű fogyasztóvédelmi tárgyú módosítás (kikapcsolás szabályai, ügyfélszolgálatok létesítése, MEKH feladatok pontosítása) átvezetése mellett kiegészítésre kerül a MEKH által elvégzendő fogyasztói elégedettség felmérésekre vonatkozó szabályokkal, valamint az Energetikai Állandó Választottbíróságra vonatkozó előírásokkal. 5. A földgázellátásról szóló évi XL. törvény (GET) A törvény legfontosabb része az egyetemes szolgáltatók forrásellátását biztosító új felajánlási rendszer bevezetése. Az egyetemes szolgáltatók korábbi felajánlási rendszeren alapuló forrásszerződései június 30-án lejárnak, ezért ismételten szükséges a forrásfelajánlás előírása. A törvény értelmében a Magyar Földgázkereskedő Zrt. köteles felajánlani szabad forrásait a július 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakra az egyetemes szolgáltatók részére. 6. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló évi XXIII. törvény, valamint 7. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény Módosítása a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség nyilvántartására, illetve eljárására vonatkozó szabályok pontosítását, valamint az üzemanyagellenőrző-jelölő rendszerrel kapcsolatban az előírás törlését tartalmazza. 8. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló évi CXVII. törvény A Javaslat kizárólag technikai jellegű módosítást tartalmaz. A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat Az elfogadott törvény a célja az, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján külön nevesítse azon magatartási formákat, amelyek megalapozzák a Felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési eljárását. A törvényjavaslat emellett hatékonyabbá teszi a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását és a bíróság eljárását is, azáltal, hogy az eljárási szabályokat és értelmezési nehézségeket pontosítja. Az Elszámolási törvény-módosítás alapján azok a pénzügyi intézmények, amelyeknek az elszámolási kötelezettség teljesítéséhez szükséges információk nem állnak teljes körűen rendelkezésre, becslési módszertan alkalmazásával készíthetik el az elszámolást. A törvénymódosítás rendezi azt a helyzetet, amikor többen vitathatják az elszámolást, például az adóstárs vagy a kezes. Lehetőség nyílik arra is, hogy a PBT előtti eljárásban csak akkor kerüljön sor meghallgatás tartására, ha azt a PBT indokoltnak tartja. A meghallgatás nélküli eljárást indokolt főszabállyá tenni a bírósági eljárást illetően is. A törvény alapján a bíróság a jövőben kizárólag pénzügyi intézmény elszámolása, illetve a PBT határozata jogszabályoknak való megfelelését vizsgálhatja, tartalmilag az elszámolást magát nem. Azonban a pénzügyi intézményt új elszámolás elkészítésére kötelezheti szabálytalanság esetén. Az módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a polgári nemperes eljárás során a beadványokat űrlapon kelljen benyújtani, ha a beadvány benyújtása céljából űrlap kerül rendszeresítésre. A jogszabály nevesít néhány olyan magatartási formát, amely az MNB által fogyasztóvédelmi jogkörében lefolytatható ellenőrzési eljárás alapjául szolgálhat. Ilyen magatartás például a pénzügyi intézmény által folytatott 4

5 olyan gyakorlat, amely az elszámolási kötelezettség teljesítésének elhárítására, illetve az elszámolás iránti igények benyújtásának megakadályozására irányul. A törvény kiterjed a megakasztott végrehajtási eljárások folytatása lehetséges időpontjának módosítására is. A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló évi CII. törvény elfogadása és hatálybalépése között eltelt időszakban a Kormány folyamatosan figyelemmel kísérte és megfontolta a hozzá beérkezett észrevételeket, véleményeket és felvetéseket. A Kormány elszánt abban, hogy megtalálja a vita, az egyetértés, a megegyezés és a cselekvés helyes arányát, így törekszik a több egyeztetésre, konzultációra és ezek eredményeként a megegyezésre. A fentiek alapján a Kormány jelen törvényjavaslatban kezdeményezi a vasárnapi munkavégzés tilalmának a világörökségi területekre történő kiterjesztését, valamint a pontosításokat vezeti át. Az automatákból történő értékesítés során nem szükséges a munkavállalók vasárnapi munkavégzése. Kiskereskedelmi napokon az üzletek 4 óra 30 perc és 22 óra között tarthat nyitva. 5