SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT GYŐRI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA GYŐR, KODÁLY ZOLTÁN ÚT 31. Készült: október 31.

2 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések 2. Az intézmény adatai 3. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága 4. A köznevelési intézmény vezetése 5. Az intézmény szervezeti rendje 6. Az intézmény munkarendje 7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 9. Tanulók felvétele, átvétele 10. A tanulóra vonatkozó fegyelmi eljárás, fegyelmi büntetés 11. Tanulmányokkal kapcsolatos jogok és kötelességek 12. Testneveléssel kapcsolatos szabályok 13. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 14. Az intézmény feladata a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében 15. Dohányzásra vonatkozó szabályok 16. Reklámtevékenység szabályozása 17. Intézményi védő, óvó előírások 18. Rendkívüli esemény esetén esedékes teendők 19. Tanulói tankönyvtámogatás, az iskolai tankönyvellátás rendje 20. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 21. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Záradék Mellékletek Az intézmény szervezeti ábrája Könyvtári szabályzat Adatkezelési szabályzat Munkaköri leírásminták Megbízások 2

3 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: A évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.28.) évi EMMI rendelet a köznevelési intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi CXXV. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény módosításáról A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzata Az SZMSZ személyi hatálya Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az intézmény foglalkoztatottjaira, a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszonytól függetlenül valamennyi tanulóra. Az SZMSZ területi hatálya Az SZMSZ előírásai érvényesülnek az intézmény területén belül, az intézmény által külső helyszíneken szervezett rendezvényeken és az intézmény által felügyelt eseményeken is. Az SZMSZ időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Az SZMSZ érvényességéhez a jogszabályokban meghatározott szervezetek, közösségek egyetértése, illetve véleményezési jogának gyakorlása, továbbá a fenntartó jóváhagyása szükséges. Az SZMSZ módosítása, jóváhagyása Az SZMSZ módosításakor az elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az SZMSZ azon rendelkezései, melyek jogszabály vagy a szakmai alapdokumentum tételes rendelkezésével egyezőek, a tételes rendelkezés módosítása esetén automatikusan módosulnak. Az SZMSZ azon rendelkezéseit, melyek jogszabályon, a szakmai alapdokumentum, a fenntartó más határozatán alapulnak, haladéktalanul módosítani kell ezek módosítását követően. Az SZMSZ rendelkezéseit folyamatosan felül kell vizsgálni. Egyrészt a jogszabályokkal, a szakmai alapdokumentummal, a fenntartó határozataival összhang, másrészt a gyakorlati érvényesülés szempontjából. A felülvizsgálat eredményétől függően szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal aktualizálni kell a szöveget. 3

4 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény neve: Győri Fekete István Általános Iskola Az intézmény székhelye: 9023 Győr, Kodály Zoltán u. 31. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti egységkód: OM azonosító: Munkáltatói jogok gyakorlója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Működtető: Győr Megyei Jogú Város által működtetett III. számú Gazdálkodó és Működtető Központ (GMK) Köznevelési státusza: szakmailag és szervezetileg önálló köznevelési intézmény, általános iskola Szakmai feladatai: általános iskolai nevelés és oktatás 1-4. évfolyamon egész napos iskolában, felmenő rendszerben általános iskolai nevelés és oktatás 1-4. évfolyamon iskolaotthonban, kifutó jelleggel általános iskolai nevelés és oktatás 5-8. évfolyamon sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése 5-8. évfolyamon mozgáskorlátozott tanulócsoport 3-8. évfolyamon, kifutó jelleggel logopédiai tanulócsoport 8. évfolyamon, kifutó jelleggel sportiskolai jellegű tanulócsoport 5. évfolyamtól, sportegyesületekkel való megállapodás alapján napköziotthonos ellátás a mozgáskorlátozott tanulócsoportban tanulószobai ellátás 5-8. évfolyamon 3. AZ INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA Az iskolai pedagógiai program két példánya a könyvtárban, egy példánya a tanári szobában a kijelölt helyen kerül elhelyezésre. Ezen túl minden munkaközösség rendelkezik egy példánnyal. A szülők, tanulók a könyvtári nyitva tartás idejében ismerkedhetnek meg a tartalmával. Az első osztályos tanulók és szülők a felvételi című fejezetben szabályozott módon ismerhetik meg az iskola pedagógiai programját. 1. Az SZMSZ egy példánya a könyvtárban és a tanári szobában a kijelölt helyen kerül elhelyezésre. A szülők, tanulók a könyvtári nyitva tartás idejében ismerkedhetnek meg a tartalmával vagy elkérhetik az iskola vezetőjétől. Az SZMSZ-t az igazgató ismerteti a Szülői Szervezettel, a szülőkre/tanulókra vonatkozó 4

5 elveit pedig az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal és szülőkkel szülői értekezleten. A Házirend szabályait osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal a tanév első tanítási napján, a szülőkkel az első szülői értekezleten. Az iskolai házirend egy-egy példánya megtalálható az iskola aulájában, az osztálytermekben, a nevelői szobában és az iskola könyvtárában. Az iskolába történő beiratkozáskor a szülő kap egy példányt. 4. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE Az intézmény felelős vezetője az intézményvezető (igazgató). Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázat útján az Emberi Erőforrások Minisztériumának a köznevelésért felelős államtitkára nevezi ki. Felette a munkáltatói jogokat a Klebelsberg Intézményfenntartó gyakorolja. Az igazgató magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Az intézményvezetői megbízás feltételeit a köznevelési törvény 67. -a határozza meg. Az intézményvezető felelőssége a hatályos köznevelési törvény értelmében a)felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezető helyettesítése Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az általános helyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a második igazgatóhelyettes feladata. Minden vezető távolléte esetén ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást az igazgatót a felkért munkaközösség vezető helyettesíti. 5

6 Az intézményvezető közvetlen munkatársai: Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Közvetlen munkatársak: általános intézményvezető helyettes (igazgató helyettes) II. intézményvezető helyettes (igazgató helyettes) iskolatitkár Az igazgató helyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával, az igazgató javaslatára a KLIK Győri Tankerületének igazgatója adja. Ezen megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphatja, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, melyet munkakörük tartalmaz. Az iskolatitkár hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre szerinti feladatokra. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. (Munkaköri leírásaik az SZMSZ mellékletében találhatók.) Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményi vezetőség Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő) középvezetők segítik, meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel, feladatokkal. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek szakmai munkaközösségek vezetői diákönkormányzat vezető ISK vezető az intézmény alkalmazottainak választott képviselői: KAT elnök, szakszervezeti megbízott, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus Az intézményi tanács, mint testület, konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A megbeszélések az éves munkatervben meghatározott terv szerint történnek. Az intézményi vezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az ellenőrzés célját, feladatait, az ellenőrzés éves lebonyolítását az éves munkaterv tartalmazza. 5. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE Az intézmény szervezeti felépítése a mellékletben található. 6. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE A közalkalmazottak munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Klebelsberg 6

7 Intézményfenntartó Központ kollektív szerződése tartalmazza a hatályos jogszabályokkal (közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, munka törvénykönyve) összhangban. Közalkalmazottak munkarendje: Az iskolában dolgozó pedagógusok munkarendje: A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény foglalkozási rendjének függvényében. A pedagógusok a hatályos jogszabályok értelmében kötelesek hetente 32 órát az intézményben tartózkodni. A 32 órából a tanítással lekötött óraszámuk a hatályos tantárgyfelosztás függvényében óra. A tantárgyfelosztás elkészítésekor az igazgatónak törekedni kell, hogy a jogszabályok értelmében az egyenletes terhelés elvét betartsa. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézmény vezetősége a fenti alapelv betartása mellett javaslatot tehet egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási, foglalkozási beosztása előtt az iskola tanári szobájában megjelenni. A nevelő a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel fél nyolcig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyettesekhez eljuttatni, hogy biztosítható legyen a tanmenet szerinti előrehaladás. A pedagógus az igazgatótól vagy a helyettesektől engedélyt kérhet a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A helyettesítő pedagógusnak lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítésre legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. A nevelők kötelező óraszámán felüli rendszeres, vagy esetenkénti megbízását vagy kijelölését a 32 óra tanítással le nem kötött idő terhére az igazgató adja, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők javaslatai alapján. A megbízás alapelvei: rátermettség, szaktudás. A tanulók munkarendje A házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelezettségeit, a tanulók iskolai munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban a tanulók maguk, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A tanulók portai szolgálatot látnak el. A szolgálat szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos szolgálati szabályzatot a házirend tartalmazza. A szolgálat szervezését, ellenőrzését, értékelését a Diákszervezet végzi. A tanév helyi rendje A tanév a tanév rendje által rögzített időpontban kezdődik és fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait, a rendelkezésre álló tanítás nélküli munkanapok felhasználásával a nevelőtestület határozza meg, és az éves munkatervben kerül rögzítésre. Egy nap felhasználásáról a diákszervezet képviselői döntenek. A tanév helyi rendjét, a házirendet, munkavédelmi és balesetvédelmi előírásokat, a gyermekvédelemmel kapcsolatos információkat az osztályfőnökök a tanulókkal az első tanítási napon, a szülőkkel pedig az első szülői értekezleten ismertetik. 7

8 A házirend egy példányát kifüggesztjük az aulában a bejárat közelében. Az iskolai beiratkozáskor minden szülő kézhez kapja a házirend egy példányát. Az iskolai rendezvényekre egyenletes terhelést adó és a tanulók képességeit figyelembe vevő felkészülést kell végezni. Az ünnepélyeken a pedagógusok és a tanulók megjelenése (jelenléte) kötelező. Az öltözet alkalomhoz illő, melyet a házirend szabályoz. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama: Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összefüggésben lévő heti órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tanteremben. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc, az iskolaotthonos foglalkozásoké 45 perc, uszodai órák 40 percesek, az ügyelet 60 perces. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. Az első tanítási órát az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével legfeljebb 45 perccel korábban meg lehet kezdeni. A kötelező tanítási órák 5-8. évfolyamon délelőtt vannak, azokat legkésőbb 15 óráig be kell fejezni. Iskolaotthonos (egész napos) osztályokban a tanítás egyenletesen, a délelőtt és délután egymást váltják a tanórák, az önálló, szabad foglalkozások. A választható tanórán kívüli foglalkozások eljárási és működési rendje: A választható tanórán kívüli foglalkozások fajtáiról, az elfoglaltság időtartamáról, vezetőjéről, a foglalkozással járó kötelezettségekről az előző tanév májusában tájékoztatjuk a tanulókat és szüleiket. A kötelezően választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A tanítási órákat a tantestület tagjai engedély nélkül látogathatják. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. Az éves tervezett szülői látogatás időpontját /időtartamát / az éves munkaterv rögzíti. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. Kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató és az egészségügyi szolgálat által előre egyeztetett időpontban és módon történnek. Az óraközi szünetek időtartama: első, második szünet 15 perces, a többi szünet 10 perces. A házirend rögzíti a tanulók számára a szünetekre vonatkozó tartózkodási és viselkedési szabályokat. Az óraközi szünetek rendjét beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák tarthatók szünet közbeiktatása nélkül dolgozatírás, választott foglalkozások, technika és rajz tanítás során. A bemutató órák és foglalkozások rendjét és idejét az éves tervek rögzítik. Az intézményben tartózkodás rendje Nyitvatartási idő: Az iskola szorgalmi időben reggel 5.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, legkésőbb óráig tart nyitva. Tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva reggel óráig. Az iskolát szombaton, vasárnap és a munkaszüneti napokon rendezvények hiányában zárva tartjuk. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Az intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére 8

9 vagyonbiztonsági okok miatt - az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: A szülő (hozzátartozó) a tanulót az iskola bejáratáig kíséri. A tanítás befejezésekor a tanulót az iskola hátsó bejárata előtt várja. Szülők a tanterembe csak igazgatói vagy igazgatóhelyettesi (ügyeletes) engedéllyel mehetnek be. Fogadóórák, szülői értekezletek esetén a szülők részére a kezdés előtt 5 perccel biztosítjuk a termekbe való bejutást. Az iskolát látogató személyek fogadását, kísérését a portás tanuló (portás személy) a házirendben megfogalmazottak szerint végzi. Ha a tanuló tanítási idő alatt el kívánja hagyni az iskolát, ahhoz az osztályfőnöke vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyét szükséges megkérnie. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskola házirendje határozza meg. Az intézmény helyiségeiben párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Az intézmény létesítményeinek használati rendje Az iskola épületét az intézmény címtáblájával, a csoportszobákat, valamint az osztály- és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével látjuk el. Az épület lobogózásáról a gondnok gondoskodik. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért, az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzésért, az energiafelhasználással való takarékosságért, a berendezések és felszerelések rendeltetésszerű használatáért, a tűz-balesetvédelem, valamint munkavédelemi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után a tanulók szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgatóengedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet elvinni. Vagyonvédelmi okokból az üresen hagyott termeket zárni kell. Fizika, kémia, számítástechnika tantermekben, könyvtárban, tornateremben, a tanuszodában csak nevelői felügyelet mellett tartózkodhatnak a tanulók. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról, ha nem sérti az alapfeladatok ellátását, 17 óra után a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott, III. számú GMK igazgatója dönt az általuk foglalkoztatott gondnok és az intézmény igazgatója javaslata alapján. Az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyekre (bérlőkre) is vonatkoznak a Házirend és jelen SZMSZ szabályai. A bérlet időtartamára felelősséggel tartoznak a használt helységek berendezési tárgyaiért, berendezéseiért. A bizonyítottan általuk okozott kárt kötelesek megtéríteni, különös tekintettel a tanuszodára, a tornateremre, s a hozzájuk tartozó öltözőkre. A tanuszodába érkező gyermekek szülei, hozzátartozói kötelesek a portás által meghatározott helyen tartózkodni. 9

10 7. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az intézmény nevelőtestülete: A nevelőtestület tagjai az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. A nevelőtestület a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattervező jogkörrel rendelkezik. Jogkörök a hatályos köznevelési törvény 70. -a szerint: (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület értekezletei, mikro értekezletei: A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet félévi és év végi pedagógiai munkát értékelő értekezlet havonkénti tagozatértekezlet Rendkívüli nevelési értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben az intézmény igazgatója vagy vezetősége, vagy a nevelőtestület egyharmada szükségesnek látja. Ha a szülői szervezet, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. Az értekezleteken elhangzottakról emlékeztető feljegyzés készül. A mikroértekezletek állandó időpontját a munkaterv rögzíti. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését, az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi, melyen az adott osztályban tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezletet hív össze az osztályfőnök, ha az osztályban felmerült problémák miatt ezt szükségesnek tartja, valamint ha a szülők, az osztályban tanító pedagógusok egyharmada kéri. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit, határozatait a jogszabályban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott anyagába kerülnek. 10

11 A pedagógia program elfogadásakor, módosításakor a nevelőtestület 2/3 ának egyetértése szükséges. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója köteles a nevelőtestületet tájékoztatni. Átruházott jogkörök A szakmai közösségekre (munkaközösségekre) a nevelőtestület átruházza a tantárgyi oktató-nevelő munkával kapcsolatos feladat és hatásköröket, a tantárgyfelosztás előtti, a pedagógusok külön megbízásaival kapcsolatos, a felvételi követelmények meghatározásához biztosított véleményezési jogköröket. A szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról a nevelőtestület véleményezési jogát a munkaközösség vezetőkre ruházza át. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A nevelőtestület tagjai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. Ezek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség működésének rendjéről maga határoz, munkáját a közösség által elfogadott, az éves munkatervben meghatározott elvárások szerint végzi. A munkaközösség vezető választása: A munkaközösség vezetőt a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A megbízás határozott időre szól, legfeljebb 5 évre, és többször meghosszabbítható. A megbízásról a tanévzáró értekezletén történik döntés. (Megbízás minta a mellékletben.) A szakmai munkaközösségek tevékenysége: A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai: az iskolában folyó pedagógiai munka eredményességét javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik a nevelés, szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a tanórán kívüli foglakozások megválasztására, végzik a tantárgyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét, kialakítják véleményüket a tantárgyfelosztással, a pedagógusok külön megbízásával kapcsolatosan, szervezik a pedagógusok belső továbbképzését, javaslatot tesznek a továbbképézésen való részvételre, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, javaslatot adnak a szaktárgy oktatási eszközállományának fejlesztésére, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösségeket kidolgozzák a nívócsoportba kerülés követelményeit, az átjárhatóság elveit. 11

12 8. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE Intézményi közösség Az alkalmazotti, szülői és a tanulói közösségek összessége. Az alkalmazotti közösség Az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus munkát segítő dolgozókból áll. A szülői közösség A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet működtetnek. A szülői szervezetek döntenek saját szervezeti és működési rendjükről, képviseletükről. A Szülői Szervezet az intézmény tanulócsoportjait 1-1 fővel képviselik. Maguk közül választanak elnököt. Jelen SZMSZ a szülői szervezet részére jogokat biztosít: Véleményezési joga van: a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, házirend megállapításában, szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülők véleményeiket az SZSZ elnök, valamint az osztályfőnökök közvetítésével juttatják el az intézmény vezetőségéhez. Írásban legalább két alkalommal (szeptember, február), a szülői értekezletek alkalmával, Emlékeztető formanyomtatványon keresztül. A felmerült probléma megoldására az igazgató vagy az általa kijelölt személy legfeljebb két héten belül javaslatot tesz a felmerült probléma megoldására. A diákönkormányzat A köznevelési törvény 48. -a rendelkezik a tanulói közösséget, és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzat a tanulók érdekképviseleti szerve. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, a diákönkormányzat jogait e pedagóguson keresztül érvényesíti, fordul az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákmozgalmat segítő tanár képviseli. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az intézmény (terem, berendezések és felszerelések használata) biztosítja a tanórán kívüli foglalkozások rendjének megfelelően. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztály diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen 12

13 látogatják. Az osztály az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége. megválasztja az osztálytitkárt, küldöttet delegál a diákönkormányzat vezetőségébe. Így az osztály önmaga dönt diákképviseletéről. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök. Az osztály élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató helyettes javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladat- és hatásköre a munkaköri leírások között található. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze a választott vagy megbízott képviselők segítéségével. Kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek (nevelőtestületi, munkaközösségi, osztályozó értekezlet, vezetőségi, munkaértekezlet, tagozatértekezlet) iskolagyűlések tanácskozások nyílt napok fogadóórák fórumok A közösségek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A szülők tájékoztatásának formái: A hatályos köznevelési törvénynek megfelelően az iskola a tanév során szóbeli tájékoztatást tart (szülői értekezletek, fogadóórák) időpontjait az éves munkaterv rögzíti. rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (tájékoztató füzeten keresztül) Szülői értekezletek: Az osztály szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást a szülők. A leendő leendő első osztályosok szülei külön értesítést kapnak az első szülői értekezletről.. A meghívást a II. igazgatóhelyettes szervezi, az értekezleten az igazgató vagy helyettese általános tájékoztatása után a leendő osztályfőnökök konkrét célokat, feladatokat ismertetnek. Az iskola tanévente 3 szülői értekezletet tart. (tanévkezdéskor, félévi értékelés után, áprilisban) Rendkívüli szülői értekezletet a szülői szervezet elnöke és az osztályfőnök hívja össze, ha az osztályban tanító pedagógusok 1/3-a, illetőleg a szülők több mint fele ezt szükségesnek tartja. Szülői fogadóórák: Az intézmény pedagógusai a fogadóórákat rugalmasan szervezik. A szülővel történő egyeztetés alapján a szülő és a pedagógus szükség szerint bármikor kezdeményezhet négyszemközti beszélgetést. Ezen fogadóórák tapasztalatait a pedagógusok a közösségfejlesztési tervben rögzítik. Az iskola valamennyi pedagógusa évenként 2 alkalommal tart szülői fogadóórát az éves tervben rögzített időben. A nevelők a heti munkarendbe illesztett fogadóórájukban biztosítják a rendszeres tájékozódás lehetőségét a szülők számára. A fogadóórák időpontját az év első szülői értekezletének idejére az ellenőrzőben rögzítjük. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. 13