A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR FURIOSO-NORTH STAR

Átírás

1 FURIOSO-NORTH STAR

2 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR FURIOSO-NORTH STAR

3

4 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR FURIOSO-NORTH STAR Dr Hajtman Pál és Kruchio László, valamint azoknak az emlékének akik sokat tettek azért, hogy a mezőhegyesi félvér megmaradjon.

5 Irta és szerkesztette: Bodó Imre és Domokos Gábor Lektorálta: dr Hecker Walter, dr Török Imre Fejezetek szerzői: Csíkvári Monika (7.5.), ing. Görözdi Péter (9.5.), ing. Gratz, Frantisek (9.5), Horváth Sándor ( ,15.), Klucsai Dávid ( ), Kucsora István (7.6., ), Molnár László (8.2.1.). Közreműködők, akiknek köszönettel tartozunk: Antal László, Babochay György, Csikvári Monika, Dunka Béla, Ernst József, Faluhelyi Tibor, Fülöp Sándor, dr. Haller Martin (Graz), Hankó József, Hesp József, Horváth Sándor, Kátai László, Lengyel Oszkár, dr. Pataki Balázs, Perényi János, Sallay Sándor. Kiadja a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége Grafika: Long Grafikai Szolgáltató Kft. Nyomdai kivitelezés: Demax Művek Nyomdaipari Kft. Borítókép: North Star XXV (1929) Nagyszerű törzsmén. Nemcsak Mezőhegyesen alkalmazták, hanem Kisbéren is, a csontozat javítására. Két törzsmén utóda volt. North Star A XVII és North Star A XIX, amely nemzetközi szintű edzője szerint olimpiai képességű díjló volt. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap a vidéki területekbe beruházó Európa

6 Tartalomjegyzék Bevezetés 6 Mezőhegyes, a ménes és a birtok rövid története 8 A mezőhegyesi félvér elődei, előzményei és kialakulása 20 A mezőhegyesi félvér önálló fajta, külön méneskönyvben 40 A mezőhegyesi félvér a két világháború között 46 A II. világháború utáni évtized 72 A nagyüzemi átszervezés, kísérlet a hagyományos fajták felszámolására 88 Kisebb furioso-north star ménesek 132 A mezőhegyesi félvér tenyésztése külföldön 148 A hazai és nemzetközi tenyésztőegyesület megalakulása és tevékenysége 174 Tenyésztés, szelekció, megjelölés 202 A genetikai összetétel és szerkezet 216 A fajta értékmérő tulajdonságai 242 A furioso-north star fajtájú lovak teljesítőképessége 256 Kiemelkedő egyedek a fajtából A fajta jövője 286 Felhasznált és ajánlott irodalom 288

7 1 BEVEZETÉS

8 BEVEZETÉS MOTTÓ: Én a kifáradt küzdelemnek Hanyatló korszakán merengek, Szemem alá tekint. Mégis, mivel láttam virágát Biztatom a kidőlt fa ágát Virágozzék megint! (Arany J. nyomán) A világ globalizálódik, és egyre nemzetközibbé válik. Ebben a helyzetben viszont és éppen ezért -, lassan növekszik a még megmaradt nemzeti kuriózumok és ritkaságok jelentősége és értéke. Sajátos magyar nemzeti értéknek számítanak azok a háziállatfajták is, amelyeket őseink hazánkban tenyésztettek ki. Ez még akkor is igaz, ha mezőgazdaságunkról, és ezen belül az állattenyésztésről, napjainkban kevesebb szó esik, mint megérdemelné. A városba szorult társadalom mással foglalkozik, és nem ismeri és ezért nem is értékeli megfelelően azt, ami a mezőn és az istállókban történt valaha és történik ma is. A világ biológiai sokszínűségének fenntartása viszont már népszerű téma. Nemcsak a panda mackó vagy a fehér gorilla veszélyeztetett helyzetére kell gondolni, hanem a hagyományos háziállatfajták is részei a világ biológiai sokféleségének. Az állattenyésztés is fejlődik és egyre nagyobb termelőképességű és divatos, a piacon könnyebben eladható fajták jelennek meg. A régiek pedig kimennek a divatból és pusztulásra vannak ítélve. A fölszámolásuk azonban a világ sokszínűségét és ezzel lehetséges távolabbi jövőjét veszélyezteti. A több mint 200 éve alapított Mezőhegyesen három hagyományos és máig is létező lófajtát tenyésztettek ki: a gidránt, a nóniuszt és a mezőhegyesi félvért, azaz a furioso-north start. Ezeket az ügyesen visszatartott nóniusz kivételével a kormányzat eltelepítette Mezőhegyesről, a közvélemény pedig már nem tud róluk. Fontos tehát, hogy a gidrán és nóniusz mellett most már a mezőhegyesi félvérről is szülessék egy részletes, szakmailag megalapozott, szép könyv. A régi fajtákat nagyon veszélyezteti a modern tenyészcélok kizárólagos követése. Többnyire divatos fajták, a modern sportló használata révén lehet a célt leggyorsabban elérni. A módszert az anyagi érdek is elősegíti. A hagyományos fajták léte így veszélybe kerül. Emiatt fontos a fajta hagyományos magjának megőrzése, mind a külső forma, mind a származási adatok, a fajtatiszta ősök figyelembevételével. Ma már az állattenyésztésben a hagyományos fajták megőrzése kulturális szempontból is nemzeti feladatnak számít. Ebben a könyvben a fajta kitenyésztéséről, múltjáról, fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről lesz szó. Az is célja ennek a munkának, hogy a fajta történetének és jelenének a mindenkori tenyésztést is szolgáló, sok szép fényképpel illusztrált, bő adattára is legyen. Napjainkban a Furioso-North Star Országos Lótenyésztő Egyesület felelős a fajta fönntartásáért, ennek megfelelően a jelenlegi tenyésztők, az Egyesület tagjai gyűjtötték össze a munka során a szükséges adatokat és képeket, közösen állították össze a könyvet, a szakma élvonalában lévő szakértőket kérve föl közreműködőnek és lektornak. A könyv célja a múlt eredményeinek és tapasztalatainak felhasználásával a fajta népszerűsítése és fennmaradásának, valamint szakmailag is hibátlan jövőjének szolgálata. 7

9 2 MEZŐHEGYES, A MÉNES ÉS A BIRTOK RÖVID TÖRTÉNETE MEZŐHEGYES EGYKORI HANGULATÁT TÜKRÖZI A ZABOS TORONY

10 MEZŐHEGYES, A MÉNES ÉS A BIRTOK RÖVID TÖRTÉNETE 2.1. Mezőhegyes alapítása, a k. und k. ménes és a birtok A honfoglalás előtt szkíta, kelta, dák, gepida, hun, avar, frank és szláv törzsek lakták Mezőhegyes vidékét. Ajtony, később Csanád birtoka lett a Maros jobb partja, a mai Mezőhegyes vidéke. Kádán vezér tatárai 1241-ben 70 falu ide menekült népét hányták kardélre (Pap, 1985). A hely neve Mezewheges formában egy örökösödési levélben 1421-ben fordul elő először, ezt a falut a törökök 1552-ben elpusztították ben a Neoacquistica Commissio a birtokot a Marosi Határőrségnek ítélte, majd annak megszűnte után az aradi kincstári uradalomé lett. Utolsó bérlője Bogdanovics Bernát volt (Kerekes, 2012). Már Mária Terézia ( ) idejében ismert volt az Osztrák Császárságban a lótenyésztés elmaradott állapota. A hadsereg megfelelő lovakkal való ellátását nehezen tudták kielégíteni. Ennek komoly javítására fiának, II. Józsefnek ( ), a kalapos királynak idejében került sor igazán. A cél, röviden összefoglalva, már kezdetben határozottan kirajzolódott: a felállítandó ménes feladata a következő volt: a) méntelep, illetve fedeztető állomás-ellátó, üzemeltető, b) katonai pótlógyűjtő telep, c) tenyésztő ménes. Ehhez még vágómarha előállításával kellett a hadsereg élelmezéséhez hozzájárulnia (Ócsag, 1984) évben a császár bizottságot hozott létre egy katonai ménes felállításának előkészítésére. Tagjai: Hoditz ezredes, Cavallar őrnagy, Csekonics kapitány (2.1. kép) és Scotti állatorvos voltak. A bizottság a Mezőhegyes nevű pusztát tartotta alkalmasnak katonai ménes felállítására. Ezt a javaslatot Csekonics József vérteskapitány fogalmazta meg, és a megvalósítás is nagyrészt az ő nevéhez fűződik, így őt tartjuk a ménes megalapítójának. II. József császár jóváhagyva Csekonics tervét december 20-án aláírta az alapító okmányt, a VORSCHRIFT című VÉGEZÉS -t kép: Csekonics József ( ). A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok megalapítója. Vérteskapitány, majd tábornok és a híres zsombolyai családi birtok gazdája. Feladata volt megvalósítani annak szervezetét, berendezését kialakítani, valamint a kezdő lóállományt beszerezni. (Részletesebben ld. Török és mtsai, 2013, Mihók, Ernst, 2015) Ezután majd két évtizeden át ő volt a ménes parancsnoka. A katonai ménes központja Mezőhegyes lett és hozzácsatolták Kisfecskés, Nagypereg és Csató-kamarás pusztákat is. Nagyra kell értékelni azt a tényt, hogy az akkori körülmények között az december 20-án aláírt állami nagyberuházás, a ménes, 1785 nyarán lényegében már megvalósult ben 84 járásra osztották a területet, és ezeknek a számozása adja máig is a telepek elnevezését. Jung József és Hild János tervezték a központi épületeket az 1800-as évek elején. A nagyszabású elgondolásokra ma is emlékeztet a díszkapu (2.2. kép) kép: A ménes díszkapuja 9

11 MEZŐHEGYES, A MÉNES ÉS A BIRTOK RÖVID TÖRTÉNETE 2.3. kép: A pótló nevének eredeti elnevezése remonta. Bizonyíték erre az dec. 20-án aláírt császári rendeletből vett idézet. A remonda későbbi általánosan használt torzulás A háborúk miatt a ménes kötelező feladata volt a hadsereg remontával, azaz pótlóval (2.3. kép) való ellátása. A tenyésztés szempontjából hátrányt jelentett a fölöslegessé váló, esetenként beteg katonalovak befogadása. Ez óriási járványveszélyt és fertőzési rejtett magában, amellyel a ménes parancsnokok nehezen birkóztak meg az első időben. Ekkor még a háborúzó hadsereg vágómarha ellátása is Mezőhegyes terhes feladata volt. Csekonics Józsefnek 20 éves ménesparancsnokságát és társának, Scotti állatorvosnak munkáját megkeserítették a Haditanács parancsára végrehajtott lóáthelyezések okozta fertőzések, járványok a bacilus import. Ügyesen ki lehetett viszont használni az ilyen feladatok nehézségeit. Csekonics már 1789-ben kiharcolta egy átmeneti, Bécs irányú pihentető-telep létesítését. Ez lett később a Bábolnai ménes alapja ben Csekonics kapitányt kinevezték ezredessé és megkapta a zsombolyai birtokot, ahol 20 éves parancsnoksága után nyugdíjas tábornokként 1824-ben halt meg. A következő években a ménes szakmailag fejlődött, miközben a háborúk okozta feladatokat a méneskari fegyelem jegyében teljesítenie kellett. Az első kancavásárlások és beszerzések után kancát már lehetőleg nem vettek, hanem egyre inkább a saját tenyésztésre alapoztak (hiesige Zucht). A szabad ménesekben történő tenyésztést egyre inkább a kézből való pároztatás váltotta fel. (Az egymást váltó ménes parancsnokok neveit a FÜGGELÉK tartalmazza.) Az évi szabadságharc alatt a magyar Hadügyminisztérium (Mészáros Lázár) csak kevés lovat igényelt hadi célra. Összesen 172 nyerges és 63 hámos lóval segítette a ménes a szabadságharcot (Pap, 1895). A ménest a túlélést célul kitűző aulikus érzelmű méneskari tiszteknek sikerült nagyobb veszteség nélkül átmenekíteni. Szomorú tény viszont, hogy a mezőhegyesi katolikus Szt. György templom első plébánosát, Gonzeczky Jánost a pesti Újépületben október 8-án kivégezték azért, mert templomában a Függetlenségi Nyilatkozatot felolvasta (Kerekes, 2012.), (2.4. kép) kép: Gonzeczky Jánosnak, Mezőhegyes katolikus temploma első plébánosának emléktáblája, akit a pesti Újépületben október 8-án kivégeztek, mert, mivel felolvasta a Függetlenségi Nyilatkozatot 10

12 MEZŐHEGYES, A MÉNES ÉS A BIRTOK RÖVID TÖRTÉNETE Ugyancsak szomorú történelmi tényhez kapcsolódik, hogy Kiss Ernő honvéd tábornok, aradi vértanú, elkobzott eleméri birtokáról egy telivét mént, Abraham Newlandet, birtokának elkobzása után Mezőhegyesre osztották be fedező ménnek (2.5. kép). Mindössze három kancacsikó maradt utána, és a további nemzedékekben szerepe már nem volt kép: Emléktábla a központi lovarda falán, amelyen Kozma Ferenc jelentést ad a látogató Ferenc József király és császárnak. Amikor Ferenc József nem volt kívánatos személy akkor a tábla félre volt téve. Ma ez a szemlélet már a múlté kép: Kivonat az évi Geburtsliste Növekmény dátuma és módja rovatból. Szövege: Datum und Art des Zuwachses. Den 16 April 1850 auss dem confiszierten Kiss schen Gestűtt zu Ellemér assentirt und hat in Jahre 1850 als Pepinier Beschäller im Gestűtt belegt. Leltárnövekmény időpontja és módja a törzskönyvben április 16-án az elkobzott Kiss-féle Elleméri ménesből bevonultatott és évben mint törzsmén a Ménesben fedezett Négy nevezetes látogató Mezőhegyesen. II József 1787-ben meglátogatta Mezőhegyest és megelégedése jeléül négy mént ajándékozott a ménesnek. A látogatás emlékét kőtábla őrzi (2.8. kép). II. József nyomán Ferenc József császár kétszer is járt Mezőhegyesen évi látogatását dombormű őrzi a lovarda bejáratánál (2.9. kép). Kossuth Lajos látogatásának emléktáblája az Igazgatóság falán látható (2.10. kép). Széchenyi István is járt Mezőhegyesen (naplója szerint június 14-én). Őt azonban nem nagyon szoktuk idézni, mert mint kitűnő lovas, katona és gazda, kritikus volt és nem nagy tetszéssel nyilatkozott naplójában a ménes kincstári-pénzügyi hátteréről, annak pazarló gazdálkodásáról, és a nóniuszban gyakorolt rokontenyésztés sem tetszett neki kép: Emléktábla Kossuth Lajos látogatásáról 2.8. kép: Emléktábla II. József császár látogatásáról 2.3. Mezőhegyes, a magyar állam ménese és annak gazdasága 1869-ben vette át Mezőhegyest a magyar állam. Fennmaradt az átadó osztrák tábornok és az átvevő Kozma Ferenc (2.6. kép) szóváltása: Az átadó tábornok: Hivatalos kötelességemből, mert parancsot kaptam rá, átadom az intéz- 11

13 MEZŐHEGYES, A MÉNES ÉS A BIRTOK RÖVID TÖRTÉNETE 2.6. kép: Kozma Ferenc ( ) arcképe. A szabadságharcban, a nagysallói csatában megsebesült mint huszár hadnagy. A 19. század második felében a magyar lótenyésztés hírnevének megalapozója, a Földművelésügyi Minisztérium Lótenyésztési Osztályának vezetője. Mezőhegyesen hunyt el egy ló-osztályozás alkalmával ményt, de katonai őszinteséggel megmondom, hogy végtelenül sajnálom, mert meg vagyok győződve arról, hogy ezek a katonai intézmények civil kézen tönkre fognak menni. Kozma Ferenc átvevő válasza: Szintén hivatalos kötelességemnél fogva átvettnek nyilvánítom az intézményt és lojális nyíltsággal közlöm és biztosítom Excellenciádat, hogy ezek az intézmények civil kézen tönkremenni nem fognak. Egyelőre én veszem át, lehet, hogy munkám sikerülni fog, lehet, hogy nem, de akkor jön egy másik, egy harmadik, egy századik, de ezeknek az intézményeknek fel kell virágozni és nem szabad visszafejlődni. (Feljegyezte Ernst, 1985.). A megállapodás értelmében az ingatlanok, az állatok és a felszerelés a magyar államé lett, azonban a személyzet a cs. kir. közös hadsereg keretében működő méneskar kezében maradt. Külön működött tehát a méneskar vezetése alatt a ménes, és ezt a polgári irányítású ménesbirtok szolgálta ki. Ebből azután konfliktusok is származtak, például d Orsay Olivér ezredest, kitűnő lovas szakembert, azért küldték nyugdíjba, mert ezt a hátrányos kettősséget császári tiszt létére szóvá tette. Kozma Ferenc vezetése alatt az egész magyar lótenyésztés szervezettsége példaértékű volt. Maga Kozma Ferenc Mezőhegyesen halt meg egy ménesszemle alkalmával, méltán őrzi emlékét mezőhegyesi mellszobra (2.7. kép). Az emléktábla (2.9. kép) Zala György alkotása, eredetileg a Kozma emlékmű talpazatán állt a volt Csalogány, majd Kozma ligetben. Amikor Ferenc József nem volt kívánatos személy, a táblát eltávolították, sőt a Kozma emlékművet is. A táblát kettétörték, színesfémként begyűjtötték. Nagy Ferenc méntelepvezető mentette meg, összehegesztették, majd a lovarda falán helyezték el. Később a Kozma emlékművet helyreállítva (2000), eredeti helyére került az emléktábla. A lovarda falán lévő tábla az eredeti másolata (Török 2016) Az állami mezőgazdálkodás Mezőhegyesen A ménesgazdaság Európa legjelentősebb mezőgazdasági és ipari nagyüzeme lett ha (hektár) területtel. Gluzek Gyula (2.16. kép) és utódainak vezetése alatt világhírű, példamutató, komplex mezőgazdasági üzemmé vált kép: Kozma Ferenc mellszobra Mezőhegyesen 12

14 MEZŐHEGYES, A MÉNES ÉS A BIRTOK RÖVID TÖRTÉNETE Az eredeti terveket Jung József és Hild János készítette még a 19. század elején. Ezek közül az egykori parancsnokság épülete (2.13.) és a lovarda néhány építészeti változtatás után ma is a helyén áll és eredeti feladatát teljesíti épp úgy, mint a központban álló többször nevét megváltoztató Centrál Hotel (2.14. kép). A ménesistállók (2.15. kép) az újabb időben még arra is alkalmasak voltak, hogy a kor (vitatható) követelményeinek megfelelően boxos istállóvá alakítsák azokat. Ezeket az épületeteket jól érzékeltetik az akkori időkből fennmaradt levelezőlapok (Kerekes, 2012). Végül a II. világháború után épült modern házak megbontják Mezőhegyes egykori egységes építészeti képét kép: Gluzek Gyula ( ) jószágigazgató Mezőhegyesen ( ). Nagyrészt az ő nevéhez fűződik a világszínvonalú mezőgazdasági-ipari nagyüzem megalapítása A mai Mezőhegyes városa maga és műemlék épületei abból az időből valók, és még ma is emlékeztetnek a két évszázad év előtti építésre. A lótenyésztés célját szolgálja a fedeles lovarda egykori műemlék épülete. A mellette álló kis fákat összehasonlíthatjuk a mai hatalmas fákkal, hogy érzékeljük az eltelt hosszú időt (2.11. kép) és a hatalmas platán is évszázadokra emlékeztet (2.12. kép) kép: A műemlékértékű, gyönyörű platán télen kép: A fedeles lovarda épülete. 200 éves története alatt többször átépítették, de eredeti jellegét és rendeltetését máig őrzi 13

15 MEZŐHEGYES, A MÉNES ÉS A BIRTOK RÖVID TÖRTÉNETE kép: A ménesparancsnokság főépülete, azóta a gazdaság Igazgatóságáé kép: Mezőhegyes központi szállodája. Épült 1885-ben. Hívták Centrálnak, Tiszti Kaszinónak, Új Világnak, Központi Szállodának, azonban jellegzetes formáját mind a mai napig megőrizte 14

16 MEZŐHEGYES, A MÉNES ÉS A BIRTOK RÖVID TÖRTÉNETE kép: Mezőhegyesi ménesistálló. Példája a jó, egészséges, ideális méretű futóistállónak, amelyet boxos istállónak is át lehetett alakítani Mezőhegyes az I. világháború után A háború utáni román megszállás elsősorban azzal tett kárt, hogy a lovakat elzsákmányolták. Mezőhegyes egyébként hamar kiheverte a megszállás okozta károkat, és a ménes regenerálása is sikerült A két világháború közötti időben már világhírű állami mezőgazdasági üzem volt, nagyszerű feldolgozóüzemi kapcsolatokkal és nagy értékű állatállománnyal. Vetőmagtermesztés, a peregi elevátormagtár, ipari sertéshizlalda, cukorgyár, kendergyár és répaszeszgyárak központi finomítóval tartoztak hozzá. A NAVY a 20. század elején a tengerészet kötél alapanyagának érdekében hirdetett világversenyét a Mezőhegyesen termelt kender nyerte meg (Horn, 1980). Az állattenyésztés minden jelentős ágában példamutató szerepet töltött be Mezőhegyes. Ameddig az állati igaerő volt a növénytermesztés, talajművelés alapja, kitűnő ökrökkel dolgozott a gazdaság (2.17. kép) és a magyar szürke szarvasmarhafajta tenyésztésében is országos hírűvé vált (2.18. kép). Tenyészállat előállítás a mangalica fajtában (2.19. kép) sőt a merinó juhászatban is jelentős volt. A birtok kitűnő talaj és éghajlati adottságai és a szakszerű talajművelés (2.20. kép) azt eredményezték, hogy a birtok terméseredményei nagyon jók voltak. Közmondásos volt, hogy Mezőhegyes fizeti ki évről évre a többi állami gazdaság veszteségét. A birtok nem zárkózott el a modern, korszerű megoldások kipróbálásától és bevezetésétől sem, amint ezt a gőzekekép is érzékelteti A II. világháború utáni évek Az 1945 utáni rendszer gyökeres változásokat hozott Mezőhegyes életében. Megszűnt a katonai ménes, és a Ménesbirtok földosztás utáni maradéka (közel 8000 hektár) is új nevet kapott. Új kor kezdődött, és az új rendszer a régi dicsőség végét is jelentette egyben (Kerekes, 2012) hektárnyi területet osztottak ki a környező 13 település lakosai között. Ennek mintegy fele az évi, a mezőgazdaság szocializálási rendelkezései során visszakerült a mezőhegyesi gazdasághoz. 15

17 MEZŐHEGYES, A MÉNES ÉS A BIRTOK RÖVID TÖRTÉNETE kép: Négyökrös szekér. A század fordulóján a magyar szürke ökör volt a korszerű igásállat A háború utáni magyar kormányok, a szakmabeliek figyelmeztető felszólalásai ellenére nem tudták, nem érzékelték és nem értékelték Mezőhegyes múltjában gyökerező szakmai, esztétikai és történelmi értéket. Az első hagyományellenes politikai beavatkozás eredményeképpen az egykori ménesbe költöztetett Termelőszövetkezet csonkította egységét és megtörte szépségét. A felépített modern házak elrontották a község, majd város egységes hangulatát. Emellett az egykori birtok régi tökéletességét tönkretette a harmonikus ipari feldolgozó és értékesítő egység megbontása kép: A tenyésztésben is élen járt: a II. világháborúig Mezőhegyesen volt Magyarország egyik legjobb magyarszürke-tenyészete 16

18 MEZŐHEGYES, A MÉNES ÉS A BIRTOK RÖVID TÖRTÉNETE kép: A mezőhegyesi mangalica neves tenyészet volt, amint ezt a hibátlan fajtajellegű mangalica koca képe is bizonyítja A gazdasághoz harmonikusan tartozó kendergyár, szeszipar és cukorgyár elkerült a gazdaságtól, majd megszűnt. Ezek üzemeltetése napjainkban kezd ismét téma lenni. Közvetlenül a II. világháború után hazai és nemzetközi rangját vetőmag termesztése, szarvasmarha-tenyésztése, lótenyésztése révén Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság, majd Kombinátként, végül, mint Ménesbirtok Rt is igyekezett megőrizni. Nevezetes volt az említetteken kívül a sertés-, baromfi- és juhtenyésztésben is, mint tenyészállat-előállító forrás. Ezek az ágazatok az óta a hagyományos lófajtákkal együtt megszűntek. Ma a megmaradt területe, mint bérlet, elsősorban a hibridkukorica termesztésben büszkélkedhet jó gazdasági eredménnyel. A lovak megváltozott profillal (a hagyományos fajták közül csak egy kis létszámú nóniusz ménes és emellett ügető- és sportlótenyésztés), valamint a műemlék jellegű épületek és természetvédelmi értékű platánfák maradtak állami kezelésben A lovak mellett dolgozó ember, parancsnokok, tenyésztő mérnökök brigádvezetők és fizikai munkások szerepe. Mezőhegyes kialakulásában és további életében meghatározó volt a ló és lótenyésztés szolgálata. Ezért illő, hogy megemlékezzünk a Csekonics József után először a k. und k. rendszerben, majd a magyar állam keretében szolgálatot teljesítő parancsnokokról. (A teljes névsort a FÜGGELÉK tartalmazza.) kép: A talajmunka, a szántás is az ökrök feladata volt 17

19 MEZŐHEGYES, A MÉNES ÉS A BIRTOK RÖVID TÖRTÉNETE kép: Mezőhegyes akkor is példa volt a hazai mezőgazdaság számára, amikor a gőzeke jelentette a legkorszerűbb talajművelést A katonai ménes k. und k. és magyar királyi vezetőinek évszázadnyi felsorolása után illik, hogy a gazdaság és a ménes vezetőinek névsorát szintén szerepeltessük, hiszen ezeknek az emlékezete ugyancsak feljegyzésre méltó. Itt azonban a legfelső vezető mellett bemutatjuk a különböző, néha bonyolult átszervezések során változó beosztásban azokat, akiknek a furioso-north star fajta tenyésztésében hosszabb-rövidebb ideig ugyancsak közvetett, vagy közvetlen szerepük volt. Tagadhatatlan, hogy a ló katonai és gazdasági jelentőségének csökkenésével az egykor csupán ezt kiszolgáló növénytermesztő ágazatok fontossága is nőtt, sőt más állatfajok tenyésztése is előtérbe került. Ezért a Függelékben ezek névsorára is sor kerül, beleértve az egykori ménesek telepvezetőit is, akiknek szakértelme és szorgalmas, lelkiismeretes munkája nagyban hozzájárult ahhoz a hírnévhez, amely Mezőhegyest joggal övezte. A fizikai munkásokról sem feledkezhetünk meg. Érdekes a béresek járandóságának egykori eredeti leírása, amelyet egy mai német nem tudna olyan jól megérteni, mint egy egykori magyar szakember: Die Bereschen empfangen alle Jahre 1 Paar Czizmen, 1 paar Opanken und alle 2 Jahre eine Czako. ( a többit értjük, az Opanke pedig itt nyilván nem topánka, hanem alkalmasint a bakancs, vagy még inkább a bocskor kincstári neve ). Sokkal később a két világháború közötti időben a kitűnően képzett és fegyelmezett fizikai dolgozó állomány és annak szociális ellátása is messze megelőzte az akkori birtokok mezőgazdasági cselédségének színvonalát és állapotát. Ez még a második világháború után a kialakuló állami gazdaságok összehasonlításában is érvényes volt. Az állatgondozók, csikósok, tehenészek, brigádvezetők fegyelmezettsége és szakmai színvonala érthető módon Mezőhe- 18

20 MEZŐHEGYES, A MÉNES ÉS A BIRTOK RÖVID TÖRTÉNETE gyesen messze meghaladta a kialakuló, kezdő állami gazdaságok és termelő szövetkezetekben dolgozókét. Különleges megoldás volt Mezőhegyesen a nyugdíjas korú fizikai dolgozók számára a gránic-házak rendszere. Ez azt jelentette, hogy a birtok határának őrzésére kaptak házat, alkalmazást és ellátást azok a munkások, akik előrehaladt koruk miatt már nem tudtak nehéz fizikai munkát végezni. A kétkezi munkások szakértelme mindig fontos volt és az is marad. A magángazdaságok és ménesek újraalakulása mind a tulajdonosok, mind az állatgondozók esetében más módon veti fel napjainkban az állatszeretet és szakértelem szükségszerűségét és összefüggéseit. 19

21 3 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR ELŐDEI, ELŐZMÉNYEI ÉS KIALAKULÁSA

22 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR ELŐDEI, ELŐZMÉNYEI ÉS KIALAKULÁSA A 19. század második-harmadik évtizedére jelentősen megváltozott a lótenyésztésben követett gyakorlat, általánossá vált az angol lovak, köztük az angol telivér, nemesítőként való felhasználása Európában. Mezőhegyes sem kerülte el ezt. A fajtánkat megalapító mének ismertetése előtt azonban szemügyre kell venni a megelőző korok lovait is, hiszen a három tradicionális mezőhegyesi fajta anyai bázisát adó lovak származását elemezve az alább bemutatott fajtákhoz és típusokhoz tartozó lovakkal találkozhatunk A Ménesbirtok alapításától kezdve vásárolt és tenyésztett lovak, a mezőhegyesi félvér nem félvér ősei. Az 1785 óta vásárolt és később Mezőhegyesen tenyésztett lovak képezték az alapját az itt kitenyésztett három fajtának. Megjegyezendő, hogy még a fajta fogalma sem alakult ki a 18. század végén és a következő század elején. Ezért a vásárolt lóállomány meghatározása inkább csak a földrajzi származásra utal kép: A cserkesz lovak a Kaukázus vidékéről kerülhettek be a mezőhegyesi állományba, igénytelenséget, keménységet és hosszú élettartamot lehetett várni tőlük. esetében, valószínűleg a beszerzés irányára utal a megjelölés. Feltételezhetőleg keleti, türkmén, perzsa. arab (3.4. kép) befolyást jelenthet, anélkül, hogy egységes fajtajelleget föltételezhetnénk kép: Spanyol jellegű ló. A spanyol és nápolyi jelleg évszázadokon át uralkodó volt egész Európában A nevek alapján is elsősorban spanyol jellegű lovakra kell gondolni (3.1. kép), ez a típus volt ekkor leginkább elterjedve Európában. Míg a cserkesz (3.2. kép) és a moldvai főképpen keleti, arab hatásra utal. A török megnevezésűek (3.3. kép) 3.3. kép: A török, mint eredet jelző sokféle értéket tükrözhet. 21

23 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR ELŐDEI, ELŐZMÉNYEI ÉS KIALAKULÁSA 3.4. kép: Az arab megjelölés nyilván nemcsak arab telivérre, hanem különböző származékaira is utal. A következő ménesbeosztások adatai részben az eredeti méneskönyvekben találhatók, részben Wrangel (1891) könyvéből valók. A ménesbeosztás gyakran változott, azonban jól mutatja a különböző eredetű lovakat, valamint a tenyésztők időnként módosuló ízlését kép: A képen látható magyar ló az egyik legrégibb magyar lovat ábrázoló rajz. Ruisz Gyula kor-beosztása szerint a keleti és spanyol befolyás előtti állapotra lehet gondolni a kép láttán táblázat: Az első vásárolt lovak Mén Kanca Német 66 Magyar 56 Magyar 8 Moldvai 177 Erdélyi 52 Cserkesz 172 Lengyel 5 Német 148 Cserkesz 16 Török 25 Összesen 172 Összesen kép: Wesselényi Miklós báró hajtóbravúrja a sziklahasadék előtt erdélyi lovaival a spanyol hatás előtti időkből A lovak megnevezése tehát a mai értelemben vett fajta helyett csupán a származási országra utal. Ezeknek hiteles, egyedi képei nem maradtak fent. Az illusztrációként közölt képek korabeli, vagy későbbi művészi elgondolások. A magyar ló (3.5. kép) Magyarországról beszerzett, vegyes küllemű állomány lehetett, amely akár keleti, akár spanyol hatást mutatott. Az erdélyi megjelölés is a helyi eredetre utal. A 3.6. kép Wesselényi Miklós fütytyre megálló lovasbravúrját mutatja a spanyol hatást megelőző keleti típusú erdélyi lovakkal. Érdekesség, hogy a valóban erdélyi ősöktől Mezőhegyesen született Incitato senior, majd a vonalalapító mén utódai csak a későbbi időkben kerültek átsorolásra az erdélyi kategóriából a lipicaiba (3.10. kép). A nyilvántartás, számozás a katonai leltár szabályai szerint történt abban az időben. Az állomány megszabott létszám kerete kezdetben az alábbi volt: 20 törzsmén, 60 magyarországi országos fedezőmén, 52 erdélyi országos fedezőmén, 200 fiatal mén, 500 anyakanca, éves csikó, 140 használati ló, 212 igás ökör, 4000 remonta* azaz pótló. 22

24 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR ELŐDEI, ELŐZMÉNYEI ÉS KIALAKULÁSA (*Remonta ez az eredeti, régebben kialakult és etimológiailag is megfelelő kifejezés a pótlovak elnevezésére. Remonter franciául azt jelenti, belovagolni. A remonda későbbi, torzult, bár általánosan használt forma.) A legjobban bevált méneket több éven keresztül tartották tenyésztésben a 19. sz. elején, ezek közül néhány, zárójelben az eredetük megjelölésével: Barbaro (berber), Mylord (angol), Principe (lipicai), Montebello (lipicai), Mercurio (erdélyi), Brilliante (erdélyi), Colonello (spanyol), Vigourieux (spanyol), Principe (holsteini), Pomposo (mecklenburgi) kép: A lipicai fajtában az első időben még nem alakultak ki a klasszikus méntörzsek. Később belekerült az erdélyi születésű Incitato és elterjedt Maestoso-törzs is, így helyezték át a fajtát a Fogarasi ménesbe. A rendszeres és dokumentált tenyésztői munka kezdetén az 1790-es években a következő mén és kancaállomány képezte az alapot: 3.2. táblázat: Mének és kancák létszáma a konszolidált tenyésztőmunka kezdetén Mén Kanca Holicsi 1 Holsteini 148 kézből Holsteini 1 Magyar 9 Angol 1 Moldvai 126 Berber 2 Cserkesz 78 szabad ménesben Erdélyi 4 Lengyel 1 Lipicai 4 Mecklenburgi 1 Nápolyi 1 Spanyol 6 Összesen 22 Összesen kép: A mecklenburgi ló gyakran szerepel az alapító fajták között A berber afrikai, arab befolyásra éppen úgy utalhat, mint spanyolra. A német fajták pedig a mecklenburgi (3.7. kép), holsteini (3.8. kép) és hannoveri (3.9. kép) valamelyik német államból behozott többé-kevésbé spanyol-nápolyi típusú lovak helyi változatai lehettek. Láthatjuk, hogy ekkor még nem rögzültek a ma ismert lipicai méntörzsek sem. Vegyes spanyol-nápolyi jellegűek voltak az erdélyi mének is. Az erdélyi megjelölés a század második felében kezd a valóban erdélyi eredetű Incitato ménekre korlátozódni. II. József 1787-ben a következő négy mént ajándékozta a ménesnek: Capricioso spanyol, Montedoro lipicai, Montedore és Nerone kladrubi méneket (3.11. kép). 23

25 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR ELŐDEI, ELŐZMÉNYEI ÉS KIALAKULÁSA 3.8. kép: Holsteinből is sok vásárolt kanca került az ősök közé. Ez a kép egy elegánsabb, mutatósabb mént ábrázol 3.9. kép: A hannoveri megjelölés viszonylag kevésbé szerepel a vásárlásokban kép: A fekete kladrubi Sacramoso és Napoleone. A kosfejű, szürke vagy fekete, nagy testű kladrubi mének bizonyos időszakban szerepet kaptak a mezőhegyesi fajták kialakításában, méreteket növelő szerepük volt. Vásárolt mének az 1810-es években: magyar 8, erdélyi 9, finn 1, mecklenburgi 2, holsteini 1, berber 1, spanyol 5, lipicai 2, holicsi 1, arab 1. Nagyobb kancaimport Bukovinából történt. A francia háborúk idején az odavezényelt remonták száma volt. A járványos betegségek hatását még az időszakos takarmányhiány is fokozta. A ménesek és a hadsereg részére átadott lovak összeállítása tekintetében is a legfontosabb rendszerező elv a szín szerinti csoportosítás volt, mert a hadsereg igénye ezt is célozta tól egy 7 svadronból álló lovas ezred harctéri vagy szemlén való felállása a következő volt: két szélső szürke, jobbról a második világos pej, balról pedig sárga, harmadik jobbról és balról is, gesztenyepej, a középső pedig fekete század (Ernst,1985). Más csoportosítási kritérium, mint a fajtajelleg, vagy egyéb típus következetes figyelembevételéről ebben az időben még nem beszélhetünk, bár a fogatos vagy nyereg alatti használat szerepével már találkozunk a 19. század elején is. A kladrubi mének használata pedig a testnagyság növelésének célját szolgálta. Maga Csekonics József amellett, hogy nagyon sok gyakorlati nehézséggel kellett szembesülnie, a lótenyésztés korabeli elméletét is jól ismerte, és igyekezett is ismereteit kamatoztatni a ménes irányítása során. Mindemellett sok értékes megfigyelést gyűjtött össze katonai szolgálata alkalmával és ezeket a tenyésztésben gyümölcsöztette. Sok olyan fontos megállapítást írt le, amelynek igazságát a mai tudomány igazolja. Például az anyakanca legyen a ménes modellje, hiszen az anyakanca a talaj, a szántóföld, amibe a magot vetjük, ezért a tenyésztő azon legyen, hogy az idős kipróbált kancákat tartsa meg Ezeket az elveket a mindennapi életben is alkalmazta, a tenyésztésben, az ivadékvizsgálatot pedig korát megelőzően fontosnak tartotta (Hecker, 2014). A bizonyított teljesítményt jelölte meg a kiválasztás alapjának. Mint a lovat rendszeresen használó katona és lovas tiszt világosan látta a fajták nevének valóságos értékét. A tőle származó alábbi idézet bizonyítja ezt: 24

26 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR ELŐDEI, ELŐZMÉNYEI ÉS KIALAKULÁSA hiú és előítéleteken alapuló értelmezése a fajta szónak az előzetes kipróbálást nélkülöző, korlátlan bizalom valamelyik nemzet apaállata iránt... Ehelyett javasolta a lóháton, vagy kocsin történő utazást. Csakis ezen a módon ismerheti meg az ember saját tenyészetét vagy a fajtát, annak valódi értékét (Ernst, 1985 nyomán). A ménesbeosztás 1810-ben: 1. kézből fedeztetett kancák ménese, 2. csoportokban fedeztetett kancák ménese, 3. I. számú szilajménes, 4. II. számú szilajménes. Néhány évvel később, 1813-ban: 1. török ménes hátas kézből fedeztetve, 2. spanyol I. ménes hátas kézből fedeztetve, 3. spanyol II. ménes fogat kézből fedeztetve, 4. nápolyi ménes fogat kézből fedeztetve, továbbá: I. és II. számú törzs szilajménes, valamint: 3-as, 4-es, 5-ös, 6-os számú pótló-ménes. Később a szilaj és pótló ménesek megszűntek. Az as években megszaporodott az angol eredetű mének használata, amelyek között bár némi bizonytalansággal megkülönböztették a telivért is. Még későbbi ménesbeosztás: 1. Használati lovak 2. Arab, benne a gidrán 3. Angol 4. Kis nóniusz 5. Nagy nóniusz ménesek 1879-re megszüntették a norfolki (3.12. kép) és a póni ménest és maradtak a ma ismert történelmi jelentőségű fajtáink a gidrán, a mezőhegyesi kép: Amikor divatja volt Mezőhegyes is használta a norfolki méneket, azonban ez a ménes a 19. század végén teljesen megszűnt. félvér, és a nóniusz ménesei. A nóniusz a régebbi nyilvántartásokban még, mint normandiai szerepel (3.13. kép). A fenti kivonatos áttekintés szemlélteti a mezőhegyesi félvér tudatos tenyésztését megelőző időszak tenyésztési irányzatait, valamint a kívánt típus kialakításában alkalmazott lófajtákat kép: A később Mezőhegyesen fajtává alakult nóniusz az első évtizedekben normander néven szerepelt a törzskönyvekben A mezőhegyesi félvér megalapítása és jellegének alapjai A 19. század közepe felé már az angol lovak, majd a telivér határozott előretöréséről beszélhetünk Európa lótenyésztésében. Érthető tehát, hogy a kialakulófélben lévő, arab alapú gidrán és az anglonormann eredetű nóniusz mellett angol fajtájúnak mondott mének és közöttük telivérek is 25

27 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR ELŐDEI, ELŐZMÉNYEI ÉS KIALAKULÁSA kép: A vonalalapító Furioso Senior első hibás bejegyzése a méneskönyvben. egyre inkább szerephez jutottak. Ennek az eredménye lett a telivér mének alapította mezőhegyesi félvér avagy furioso-north star fajta. Részletezni kell a vonalalapító mének szerepét, hiszen ezek értéke meghatározó volt a fajta kialakulásában. Válaszra vár az a kérdés, hogy miért ez a két mén, a Furioso és North Star alapítottak fajtát. Akkor ugyanis angol fajtájú, vagy éppen angol telivér mének már korábban is szerepet kaptak Mezőhegyesen Furioso Senior és szerepe Az alapító mént, Furiosot (a Senior utónevet a hálás utókortól később kapta) az eredeti mezőhegyesi méneskönyv 1. kötetében, első ménesévét a k. und k. Mezőhegyeser Gestüt Grundbuch kötetében találjuk (3.14. kép). Eredetileg német nyelven készült szép, gót betűs méneskari írással, itt már latin betűre lefordítva a bejegyzés a következőképpen szól: Fourioso (később Furioso) Weichselbraun mit Stern, der vordere rechte an der Krone wenig, der vordere linke grau, der hintere rechte Fuss im Fessel weiss táblázat: Vollblut Mutter Miss Fury nach Wholebone gezogen Vater Furioso nach Brevetere von Graf Georg Karoly Geboren Maass: 16 Faust Datum und Ort des Zuwachses: Dieser Hengst wurde den 6 Mai 1841 durch Hr Excellenz den Hr HML Graf zu Hardegg um 2706 Flr Ch von Fürst Lichtenstein verkauft Den 14 September 1841 vom K. K. Militärgestűt an her transfuriert und in Jahre 1842 als Pepinier Beschäller im Gestűt belegt. A szöveget sikerült tehát lefordítani latin betűs, mai német írásra, majd magyarra is: Ugyanez tehát magyarul az eredetileg hibásan beírt nevekkel. Fourioso (később helyesen: Furioso) meggypej, csillaggal, elülső jobb láb pártaszélben kevéssé, első bal hamvas, jobb hátulsó láb csűdben kesely. A senior megkülönböztető jelzőt akkor kapta az alapító mén az utókortól, amikor számozott utódai is fedezni kezdtek a ménesben. Magyarul: 3.4. táblázat: Telivér Anyja Miss Fury Whalebone Apja Furioso Brevetere után után nevelte Károlyi György gróf Született Marmagassága 16 marok* Beszerzés dátuma és helye: Ezt a mént május 6-án Hardegg gróf, Feldmarschall-Lieutenant vásárolta Liechtenstein hercegtől 2706 forintért szeptember 14-én a cs. és kir. (k und k) katonai ménesparancsnokság ide szállíttatta, és 1842-től mint törzsmén a ménesben fedez. * 1 marok (Faust) = 10,5536 cm = 4 hüvelyk (Zoll), 1 hüvelyk = 4 vonás (Strich) 26

28 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR ELŐDEI, ELŐZMÉNYEI ÉS KIALAKULÁSA A szakirodalomban és még a lexikonban is különböző adatok szerepelnek a két alapító ménnek a ménesben eltöltött idejéről és ménesbeli teljesítményéről. (Magyar Nagylexikon, 2001). Ezért ezt itt ebben a könyvben érdemes pontosan és részletesen leírni, úgy, ahogyan azt a méneskönyvek tartalmazzák. A később készült képek, festmények hitelessége is kétes (3.15. kép). Furioso Senior mezőhegyesi tenyésztésben elért eredményeit a következő német nyelvű, majd magyarra fordított táblázat tükrözi: kép: Furioso Senior. Festmény. Julius Blaas festette az 1870-es években nyilván elmondás vagy más adatok alapján, hiszen a mén már nem élt, ennek ellenére a leírásokhoz hű az alkotás táblázat: Furioso Senior tenyészeredményei (eredeti német fejléccel) Jahr Von der Hand Haben Stutten belegt Erzeugt Verworfen Im In Mit Hengst Stutte Hengst Stutte Rudel Wilden Sprunge Galtgeblieben Verkauft 1842/ * * * * 8 * 1843/ * * * / * * * * / * * * * / * * * 1 8 * 1847/ * * / * * * 1849/ * * * / * * * Total 273 * *

29 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR ELŐDEI, ELŐZMÉNYEI ÉS KIALAKULÁSA 3.6. táblázat: Furioso Senior tenyésztésben elért eredményei (magyar nyelvű táblázat) Év Kézből Kancát fedezett Született csikó Vetélt csikó Háremben Szabad Ugrással Mén Kanca Mén Kanca ménesben Üresen maradt 1842/ * * * * 8 * 1843/ * * * / * * * * / * * * * / * * * 1 8 * 1847/ * * / * * * 1849/ * * * / * * * Összesen 273 * * Eladott Termékenysége tehát 72% volt. Furioso hibátlan származási lapja a General Studbook alapján a következő: 3.7. táblázat: 28

30 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR ELŐDEI, ELŐZMÉNYEI ÉS KIALAKULÁSA Leírása a magyar szakirodalomban: Furioso 1836-ban született gr. Károlyi György ménesében a Miss Furey telivér kancából Privateer mén után. Tehát az eredeti méneskönyv pontatlanságai ellenére telivér volt. Anyja termékeny kanca volt, és 14 csikója közül négy bizonyult jó versenylónak. Apját, Privateert Mr. Payne tenyésztette Angliában ben született, és Ascotban és Newmarketben négyéves koráig öt versenyt nyert. Nálunk ötévesen egyszer második lett, majd két versenyt megnyert. Furiosot 1841-ben Hardegg altábornagy vásárolta Liechtenstein hercegtől, és itt négyévesen nyert a Pest Városi Díjban. Ötéves korában a Festetich-Nákó Díj 78 aranyát nyerte meg, majd első lett Pozsonyban a másfél mérföldes Pozsonyi Díjban. A telivértenyésztésben sem bizonyult rossznak, öt ivadéka hat versenyt nyert. Verseny pályafutása Furioso vil.pej mén ap. Privateer, any. Miss Fury. Először bejelentve, mint pályás ló 1839-ben név nélkül re már Furioso néven bejelentve júni 8. Pest városi díj 150 ar. táv 1268 öl, 2 láb, 6 hüvelk, ismételve teher 94 font, lov. Low, kétszer nyert, idő 2 perc 59 mp és 3 perc 5 mp júni 11. Festetics-Nákó díj 78 ar. táv 2 ang. mf., teher 113 font, lovlow, nyert, idő 4 perc 5 mp szept. 29. Posoni versenyzés Posonyi díj 200 ar. táv 1 1/2ang.mf teher 105 font, első Teljes testvérének versenypályafutása még sikeresebb: Furiosissima sárga kanca, ap. Privateer, any. Miss Fury, Károli György gr. nevelése, Liechtenstein Alois hg. által bejelentett pályás ló. Belejentve: ig júni 4. Hazafi díj 100 ar. táv 2 ang. mf. ismételve, teher 76 font, egyszer futotta le, nyert, idő: 4 perc 7 mp júni 9. Somogyi díj 110 ar. táv 3 mf. teher 75 font lov. J. Jackson, nyert, idő: 6 perc 15 mp máj. 31. Batthyány- Hunyady díj 100 ar. táv 2 ang.mf. teher 96 font, lov. Jackson, egyedül körüljárt júni 5. Hazafi díj 100 ar. táv 2 ang. mf ismételve, teher 106 font, lov. E. Jackson, kétszer nyert, idő 3 perc 58 mp és 4 perc 31 mp júni 5. Batthyány-Hunyady díj 100 ar. táv 2 ang. mf. teher 102 font, lov. E. Jackson, nyert idő 3 perc 3 mp júni 8. Somogyi díj 400 ar. táv 3 ang.mf. táv 3 ang.mf. teher 105 font, lov. E. Jackson, nyert, idő 6 perc, 21 mp júni 6. Hazafi díj 100 ar. táv 2 ang.mf. ismételve, teher 109 font, lov. Low, egyedül járta körül a pályát s így nyertes lőn idő 3 perc 30 mp júni 6. Batthyány- Hunyady díj 100 ar. táv 2 ang.mf. teher 110 font, lov. Low, nyert, idő 3 perc 3 mp júni 8. Asszonyságok pályadíja 100 ar.érő billikom, táv 1600 öl ism. teher 100 font, lov. Low, kétszer nyert, idő 3 perc 55 mp, 3 perc, 50 mp júni 3. Hazafi díj, 100 ar. táv 2 ang.mf. ismételve, teher 109 font, lov. Lowe, kétszer nyert, idő 4 perc 16 mp 4 perc 32 mp júni 3. Batthyány- Hunyady díj 100 ar. táv 2 ang.mf. teher 106 font, lov. Lowe, idő 4 perc 15 mp júni 6. Asszonyságok pályadíja táv 1600 öl, teher 103 font, második, mint második a fennmaradt 50 arany ban a bécsi téren 120 ar. értékű gyertyatartót nyert s 140 ar. tét s bánatpénzben. Furioso az egykori leírások szerint arányos, nagyon nemes megjelenésű mén volt, széles szüggyel és bő mellkassal, erőteljesebb csontalappal, mint az a telivérek átlagában megszokott. Akcióteljes mozgását is följegyezték. (Kovácsy Monostori, 1892) Tehát a pályán is kiváló versenyző telivér alapított fajtát Mezőhegyesen. A korabeli német nyelvű leírás is megegyezik ezzel, emellett megemlíti a nagyszerű mén szomorú sorsát is. Miután 95 mén és 81 kancacsikót nemzett, 1851-ben, tizenöt éves korában, mint 29

31 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR ELŐDEI, ELŐZMÉNYEI ÉS KIALAKULÁSA kép: North Star Senior első bejegyzése a méneskönyvben. selejtet potom 150 forintért eladták, pedig ebben az esetben is az irgalmas golyó lett volna jogosult (Wrangel, 1893). Igazán az adatok alapján még valamivel több csikó nemzését is Furioso Senior javára lehetett volna írni, a kegyeletes megjegyzéssel viszont a mai tenyésztők is egyetérthetnek North Star Senior és szerepe A másik fajtaalapító ménről első évének törzskönyvi lapján (K-K. Mezőhegyeser Gestűt Grundbuch II ) az alábbiakat találjuk: A vonalalapító North Star Senior nevének első bejegyzése hibás a méneskönyvben (3.16. kép). Nord Stear (a későbbiekben helyesen North Star) Glanzrapp mit kleinen Stern, der h.l. Fuss in der Kronen weiss táblázat: Vollblut Vater Jaques von Touchstone aus der Partenessa von Mutter Ringlet von Whisker Carovantec (később helyesen Cervantes) North Star bogárfekete mén, kis csillaggal. Hátsó bal lába pártaszélben kesely. Kár, hogy hiteles ábrázolása nem maradt fent, noha megtévesztő festmény forgalomban volt róla The North Star néven (3.17. kép) táblázat: Telivér Apja Jaques, Touchstone-tól Partenessa kancából Cervantes Anyja Ringlet,Whisker lánya után Született 1844-ben, marmagassága 16 marok Beszerzés dátuma és helye: október 29-én Ritter von Wellemare és Hummer Honby urak a Plasainwall farmról 130 font sterlingért a ménes számára törzsménül megvásárolták. Geboren Maass: 16 Faust Datum und Ort des Zuwachses Den 29 October Herrn General Major Ritter von Wellemare von Herrn Honby zu Stamingnall farm um 130 Lirasterling als Pepinier Beschäler für Gestűt verkauft. Az első méneskari leírás még ekkor is gót betűs, német nyelvű. Magyarra fordított szövege, kijavítva az először hibásan beírt neveket, a következő: kép: The North Star. Fekete mén, festmény. Nem a törzs alapítójának hiteles ábrázolása. A megtévesztő név-azonosság és színhasonlóság ellenére ez a ló országúti ügetőteljesítményéről volt nevezetes Norfolk és Straffordban. Rogersor and Tuxford London

32 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR ELŐDEI, ELŐZMÉNYEI ÉS KIALAKULÁSA North Star Seniornak a mezőhegyesi tenyésztésben elért eredményeit a következő eredeti német táblázat, majd a magyarra fordított táblázat mutatja: táblázat: North Star Senior eredményeinek eredeti, német nyelvű összefoglalása Jahr Von der Hand Haben Stutten belegt Erzeugt Verworfen Im In Mit Hengst Stutte Hengst Stutte Rudel Wilden Sprunge 1853/ * * / * * * / * * * 3 * 1856/ * * * * / * * * 6 * 1858/ * * * * / * * * / * * * * / * * * Total 200 * * Verkauft táblázat: North Star Senior tenyésztési eredményei Mezőhegyesen magyarul Év Kézből Galtgeblieben Kancát fedezett Született csikó Vetélt csikó Háremben Szabad Ugrással Mén Kanca Mén Kanca ménesben Üresen maradt 1853/ * * / * * * / * * * 3 * 1856/ * * * * / * * * 6 * 1858/ * * * * / * * * / * * * * / * * * Összesen 200 * * Eladott Termékenysége tehát 69% volt. Megfelelő iratok alapján az eredeti méneskönyvi feljegyzések furcsa változatokban rögzítették az angol eredetű neveket a méneskönyvben. Ezért a General Stud Bookból eredő pontos pedigrét érdemes közölni (Wrangel, 1893). 31

33 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR ELŐDEI, ELŐZMÉNYEI ÉS KIALAKULÁSA táblázat: North Star Senior eredeti származási lapja a hiteles angol méneskönyv alapján North Star - az angol méneskönyvben The North Star 1844-ben született Angliában. Apja Jaques, a híres Eclipse dédunoka Parthenessa fia Touchstone után. Anyja Ringlet, ugyancsak Eclipse vonalából eredő kanca. Waljemare tábornok vásárolta, egyenesen Mezőhegyes számára. A korabeli leírások szerint: Nagy termetű, élénk vérmérsékletű, szép mozgású állat volt, amelyet jellemzett az erős és széles hát, a jól zárt ágyék, továbbá a rendkívül mély mellkas és kiváló csontozat. Színe bogárfekete. Egyetlen hibája a hátrahajlítottság volt (Kovácsy-Monostori, 1892, Wrangel, 1893). A két fajtaalapító mén származási adatait összehasonlítva sok egyezést lehet találni. Ezek közül a legjelentősebb a két anyai nagyapa, Whalebone és Whisker, amelyek teljes testvérek voltak s értéküket növeli, hogy mind a két mén Eclipse dédunokája, emellett Eclipse az apai oldalon is mind a két nagyapa származási lapján szerepel. Furioso anyai nagyapja, Whalebone North Star apai vonalában is megtalálható. Ezeket az azonosságokat szemlélteti a 3.13 és táblázat. Kétségtelen, hogy a 19. század telivérjeinek származásában a nevezetes ősöket halmozottan meg lehet találni, azonban nem járunk messze az igazságtól, ha ez a két, nyilvánvalóan hasonló pedigré hozzájárulhatott ahhoz, hogy ez a két mén homogén fajtát tudott alapítani. Az öt ősi soros származási lap alapján az ősök 53%-a azonos a két ménben (3.13., táblázat). Érdekesség csupán, hogy North Star nagyapja Touchstone, Kincsem dédapja is. A Waxy x Penelope párosítás, amely mindkét fajtaalapító mén anyai nagyapját jelenti, a csodakanca pedigréjében is háromszor szerepel. 32

34 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR ELŐDEI, ELŐZMÉNYEI ÉS KIALAKULÁSA táblázat: Furioso és North Star Senior származása, megjelölve a két mén elődei között az azonos ősök. 33

35 A MEZŐHEGYESI FÉLVÉR ELŐDEI, ELŐZMÉNYEI ÉS KIALAKULÁSA táblázat: Összefoglalva tehát, a jó teljesítményű és egymással harmonizáló, küllemileg is jól megválasztott alapító mének, Furioso és North Star Senior indokolják, hogy miért éppen ennek a két ménnek a kombinációja tudott egy nagyszerű fajtát eredményezni, kitűnve a többi angol fajtájú mén közül. Érdemes viszont a telivér ősök mellett az egykori mezőhegyesi anyai ősökre is visszatekinteni. Az angol félvér kancák nőivarú elődeire a fajta kezdeti stabilizációjának idejében, körül, többgenerációs háttérrel az eredeti mezőhegyesi méneskönyv alapján a következő két táblázat vet némi fényt (3.15., táblázat). A táblázat %-ban adja meg a különböző eredetű ősök helyét az első 9 generációban. A generációk sorszáma a származási lap ősi sorainak felel meg. A táblázat szépen mutatja a különböző ősök szerepét a távolabbi generációktól az arab, majd az angol egyre nagyobb szerepe felé. Vitathatatlan, hogy a fajtánk értékeinek kialakulásában ezek a bizonytalan fajtához tartozó, de keményen szelektált ősök is szerepet kaptak. A nőivaron át történő öröklődés a modern genetikában egyre nagyobb fontosságot kap. Ezért érdekes a családot alapító kancák vizsgálata a mezőhegyesi félvérek származásában is (3.16. táblázat). A táblázat bemutatja a későbbi generációkban szerepet játszó kancák kancacsaládjának eredetét. Természetesen nagyobb számban az 5. generációban vagy még távolabbi ősi sorokban találhatóak az alapító kancák. Az erdélyinek nevezett kancák többnyire az Incitato-törzshöz tartoztak, amelyeknek alapító ménje 1802-ben Mezőhegyesen született Bánffy és Bethlen ménesből vásárolt szülőktől. 34