TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL X.

Átírás

1

2

3 TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL X.

4

5 TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL x. SZEGED 1986

6 TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL Szerkesztő bizottság Barna L ászló, Barta László, Blazovich L ászló, Gaál Endre, Tamasi Mihály Szerkesztette BLAZOVICH LÁSZLÓ Lektorálta Belényi G yula, G aál E ndre, F arkas Gábor, Szabó F erenc, Szabó István, Szakály F erenc, U rbán Aladár Műszaki szerkesztő GAÁL ENDRE A térképrajzot készítette K ratockwill M átyás ISSN X Blazovich László, 1986 Kiadja a Csongrád Megyei Levéltár a TIT Csongrád megyei Szervezetének közreműködésével

7 BLAZOVICH LÁSZLÓ ADATOK A HUNYADIAK DÉL ALFÖLDI BIRTOKLÁSTÖRTÉNETÉHEZ 1. Basilea, 1434, ja n u á r 18. D l ( NRA ) Zsigmond római császár és magyar király az 1200 arany forint kölcsön fejében, amit Hunyadi Voyk fia, az Oláhnak mondott János adott neki, az Arad megyében fekvő Papi nevű faluját vagy mezővárosát minden tartozékával és hasznával neki és hasonnevű édes testvérének zálogba adja. A szöveg élén jobbról és a pecsét alatt: Commissio propria domini imperatoris Leonardo Noffry de Baymocz referente Nos Sigismundus, dei gratia romanorum imperator, semper augustus ac Hungarie, Bohemie, Dalmacie, Croacie etc. rex memorie commendamus tenore presencium significantes, quibus expedit universis, quod quia fidelis noster, egregius Johannes dictus Oláh, filius condam Woyk de Hwnyad, aule nostre miles ad specialem nostre maiestatis requisitionem et conplacenciam singulärem mille et ducentos florenos auri hungaricales veri et justi ponderis, quibus nunc pro certorum et arduorum nostrorum negotiorum necessaria expedicione indigemus, maiestati nostre nomine veri mutui concessit, accomodavit et realiter assignavit, ideo nos prefatum Johannem Oláh de rehabitione huiusmodi summe florenorum auri certum reddere volentes et securum, quandam possessionem nostram seu oppidum nostrum Papi vocatum in comitatu Orodiensi existens cum universis suis obvencionibus, utilitatibus et pertinenciis ac medietate vádi in fluvio Maros habiti, ad idem oppidum nostrum Papi pertinenti, prefato Johanni Oláh ac alteri Johanni fratri ipsius Johannis Oláh carnali eorumque heredibus pro predictis mille ducentis florenis auri hungaricalibus pignori duximus obligandum ymo obligamus et impignoramus presencium per tenorem talimodo, quod quandocunque nos vei successores nostri, reges Hungarie predictum opidum nost-> rum Papi appellatum simulcum antefatis suis utilitatibus, obvencionibus et pertinenciis medietatemque pretacti vádi in ipso fluvio Marusii habiti ab ipsiis utroque Johanne seu eorum heredibus redimere voluerimus seu voluerint, extunc ipsi receptis et rehabitis a nobis vei predictis nostris successoribus premissis mille ducentis florenis auri huiusmodi opidum nostrum Papi nuncupatum simulcum pretitulatis suis obventionibus, proventibus utilitatibusque et pertinenciis ac medietate vádi, nobis seu dictis nostris successoribus remittere et resignare debeant et teneantur, assumimus nichilominus et 5

8 presentibus nostro ac prenarratorum successorum nostrorum nominibus pollicemur antefatos Johannem Oláh et alteram Johannem fratrem suum eoramque heredes in pacifico dominio talismodi opidi nostri suaramque obvencionum, proventuum, utilitatum et pertinenciarum neonon medietate vádi usque tempus redempcionis eorundem contra quosuis impetitores causidicosque et actores semper et ubique intra et extra judicium protegere, tueri et expedire propriis nostris et eorundem successorum nostrorum, regum Hungarie laboribus et expensis presencium testimonio mediante. Datum Basilee die dominico proximo ante festum beatorum Fabiani et Sebastiani martirum. Anno domini millesimo quadringentesimo tricesimo quarto, regnorum nostrorum anno Hungarie etc. XLVII., Romanorum XXIV., Bohemie XIV., Imperii verő primo Hártyán. A szöveg alatt papírfelzetes titkos peccséttel április 2. Buda D l ( NRA ) Magyarország főpapjai, bárói és nemesei előtt Hunyadi László maga és testvére, Mátyás nevében tiltakozik az ellen, hogy apjuk, Hunyadi János, az ország kormányzója a Hédervári Lőrinc nádor valamint Szekcsői Herczeg Rafael, Fülöp és Pál között létrejött szerződést jóváhagyja, amelynek következtében a Csanád megyében lévő Hódvásárhely, Csomorkány és Donáttornya nevűpossessiok birtoklásától elesnének. Nos, prelati, barones, nobiles et proceres regni Hungarie universi memorie commendamus per presentes, quod egregius Ladislaus, filius magnifici domini Johannis de Hunyad, dicti regni Hungarie gubernatoris in sua ac Mathie fratris sui carnalis personis nostram personaliter veniens in presenciam prefatum dominum Johannem gubernatorem patrem eorundem coram nobis facie ad faciem repertum a facto vei faciendo datoque vei dando consensu tempore sue gubernacionis magnifico domino Laurencio de Hedrehwara eiusdem regni Hungarie palatino necnon venerabili Raphaeli ac egregiis Philippes et Paulo Herczeg dictis de Zekchew ac aliis quibuscunque super possessionibus eorundem Hodwasarhel, Chomorkan et Donathornya vocatis et suarum pertinenciarum in comitatu Chanadiensi existentibus, ipsos omnis juris titulo concernentibus prohibuit contradicendo et contradixit inhibendo coram nobis testimonio presencium mediante. Datum Bude in dominica Ramispalmarum. Anno domini millesimo quadringentesimo quadragesimo septimo. Papíron. A szöveg alatt papírfelzetes pecséttel. 6

9 november 23. D l (Kállay It.) A budai káptalan előtt Marczali Vajdafi János magára vállalva Marczali Dénes bán fiai, István és György továbbá ezen István fia János és e György fia László terhét a Bihar megyében lévő Nagyiéta és Kákát nevű possessiok felét a hozzájuk tartozó pusztákkal továbbá az Arad megyében lévő Nagyszécsény, Papi és Kamarás nevű egész possessiokat a tartozékaikkal együtt elzálogosítja Hunyadi Jánosnak valamint fiainak, Lászlónak és Mátyásnak 600 arany forintért. Ha nem akarja vagy nem tudja megőrizni őket az említett birtokokban, akkor a másik fé l a jelen oklevél ereje és a fehérvári káptalan tanúbizonysága által a Veszprém- és Somogy megyékben lévő Jwtha és Marus nevű possessiokat és tartozékaikat szabadon elfoglalhatja és birtokolhatja. Nos capitulum ecclesie Budensis memorie commendamus, quod magnificus Johannes filius woywode de Marczali pro se personaliter, ónéra verő et quelibet gravamina Stephani et Georgii filiorum Dyonisy báni de eadem Marczali item Johannis prefati Stephani et Ladislai ipsius Georgii filiorum super se et cuncta bona sua in subscripts recipiendo coram nobis constitutus confessus est et retulit in huncmodum, quomodo ipse pro quibusdam suis necessitatibus ad presens ipsum urgentibus evitandis medietates possessionum Nagletha et Kakath, portiones scilicet suas in comitatu Byhoriensi existentes simulucum prediis ad eosdem spectantibus item totales possessio n s Nagzechen, Papi et Kamaras vocatas in comitatu Orodiensy habitas cum ceretis villis, possessionibus ac prediis ad easdem pertinentibus, que scilicet possessiones Nagzeechen, Papi et Kamoras pertinencieque earum prenotate'nunc per impignoracionem dictorum dominorum de Marczali erga manus magnifici domini Johannis de Hwnyad regni Hungarie gubernatoris in certa sumpma florenorum auri impignorative haberentur, simulcum cunctis ipsarum medietatum possessionum, villarum et prediorum utilitatibus utputa terris arabilibus, cultis et incultis, pratis, silvis, pascuis, nemoribus, tributis, molendinis, piscinis, aquis aquarumque decursibus aliisque quibuslibet pertinenciis quibusvis nominibus vocitatis ad easdem rite et legittime spectantibus prelibato magnifico gubernatori, Ladislao et Mathie filiis eiusdem pro sexingentis florenis puri auri veri et justi ponderis prout dixit plene et integre ab eisdem habitis et receptis sub expeditoria cautione super se assumpta pure et simpliciter absque nona et decima partibus redimendas impignorasset immo impignoravit coram nobis tali obligamine mediante, quod si temporum in successu ipse dominus Johannes de Marczali pretactos dominum Johannem gubernatorem et filios eiusdem prenotatos in dominio dictorum medietatum possessionum presciptarum sed et prefatarum aliarum possessionum prediorumque et quarumlibet utilitatum earum conservare nollet aut non posset, extunc ipse dominus Johannes gubernátor filiique sui prenotati vigore presencium mediante coram testimonio capituli ecclesie Albensis in dominium possessiv onum Jwtha et Marus vocatarum in Wesprimiensi et Symigiensi comitatibus exist entium et habitarum ac quarumlibet utilitatum earum videlicet terrarum, silvarum, nemorum, pratorum, molendinorum, tributorum aliarumque quarumvis pertinen- 7

10 darum earum introeundi et easdem pro se occupandi liberam securam atque tutam habeant facultatem hamm litterarum nostrarum vigore et testimonio mediante. Datum feria quinta proxima ante festum beate Katherine virginis et martiris. Anno domini millesimo quadringentesimo quinquagesimo secundo Papíron MÁRCIUS 10. D l (Kállay It.) A budai káptalan előtt Szörényi Kasza Márton a Csanád megyei Perek possession lévő jogát eladja Hunyadi Jánosnak, az ország volt kormányzójának, Beszterce örökös grófjának és fiaiank, Lászlónak és Mátyásnak 200 arany forintért. Nos capitulum ecdesie Budensis memorie commendamus tenore presendum significantes quibus expedit universis, quod nobilis Martinus Kaza de Zeryn ónéra et gravamina universorum fratrum, sororum, proximo mm et consanquineorum suorum, in infrascriptis persistere nollent, super se assumpmendo coram nobis constitutus confessus extitit in huncmodum, quod ipse omne jus suum, si quod in possessione Perek in comitatu Chanadiensi existenti haberet, cum omnibus utilitatibus et pertnenciis quibuslibet quovis vocabulo vodtatis, spectabili et magnifico domino Johanni de Hwnyad, alias regni Hungarie gubernatori nunc vero comiti perpetuo Bistricensi ac magnifico et egregio viris Ladislao et Mathie filiis eiusdem eorundemque heredibus universis pro ducentis florenis puri auri in perpetum habendum et possidendum vendidisset et perpetuasset de quibusquidem florenis centum florenos auri eidem persolvissent, super quibus eundem dominum Johannem quitum et expeditum commisisset residuam vero partem dictorum florenorum, videlicet centum florenos idem dominus Johannes de Hwnyad eidem Martino Kaza exsolvere asumpsisset eo modo, ut dum idem Martinus litteras et litteralia instrumenta factum jus suum in dicta Perek habitum tangencia eidem domino Johanni aut filiis suis in specie restituere promtus fuerit aut filiis suis in specie restituere promtus fuerit, quas restituere coram nobis asumpsisset, extunc ipsos centum florenos auri eidem Martino aut legittimo suo procuratori sine aliquo subterfugio persolvere deberet idem dominus Johannes aut filii sui prenotati, universe vero littere et litteralia instrumenta, si qua et que idem Martinus aut prenotati sui, fratres, sorores, proximi et consanguinei apud se detinerent, ipsum jus tangencia vane frivole casse exhibitoribusque nociture haberentur, adiuncto, ut si idem dominus Johannes de Hwnyad tempore restitucionis ipsarum litterarum ipsos centum florenos auri eidem Martino non persolveret, aut non curaret persolvere extunc in dupplo eorundem florenorum utputa centum florenorum auri non persolutorum contra eundem Martinum Kaza convinceretur ipso facto, ad quod se idem 8

11 dominus Johannes sponte obligavit coram nobis. In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam presentes litteras nostras privilegiales pendenti sigillo nostro consignatas ad fassionem dicti Martini eidem domino Johanni de Hwnyad et suis filiis duximus concendendas. Datum is dominica Invocavit. Anno domini millesimo quadringentesimo quinquagesimo quarto. Hártyán. Függő pecsét zsinórjával március 4. Buda D l (NRA ) Mátyáts király az ország, maga és édesanyja iránt kimutatott hűségéért Szilágyi Mihálynak, az ország kormányzójának adományozza örökös joggal a Csanád megyében fekvő Hegyes és Hollós nevű possessiokat tartozékaikkal együtt. Commissio propria domini regis Nos Matthias dei gracia rex Hungarie, Dalmacie, Croacie etc. memorie commendamus tenore presencium significantes quibus expedit universis, quod cum regnum stabile nichil magis quam amor subditorum perficiat, expedit semper principibus suis se reddere liberales, ut dum serviencium animos continuis beneficiis sibi conciliant, eas amore pocius, quam timore promtos suis obsequiis alliciant firmosque. In fide faciant et constantes, consideravimus itaque hoc respectu clarissimam fidem virtutes magnificas multimoda obsequiorum genera et fortissima gesta spectabilis et magnifici Michaelis Zilagii gubernatoris regni nostri, fratris et avunculi nostri carissimi, qui sicut integritate fidei ceteris clarior, ita potenti virtute status regii ac honoris nostri conservator magnanimus fűit etcomplura. Que quidem magnifica gesta sua propter sui magnitudinem ad presens quantum ad eorum specificationem preterire constituimus, hoc tarnen superinde in genere referre possumus et confiteri, quod cum nos alias in manibus serenissimi principis domini Ladislai, huius regni Hungarie et cetera regis precessoris nostri inmerito et sine causa detineremur agerentque contra nos et illustrem dominam Elizabeth, genitricem nostram nonnulli partem dicti Ladislai regis foventes, ipsius Michaelis gubernatoris vei sola vei maximé industria magnanimitate factum est, ut nos libertati restituti huius regni feliciter potiremur regimine. Cupientes igitur ad comoda et honorem viri huius benemeriti nostri liberalitatis ne continuare solum, séd et acumulare beneficia, possessiones nostras, Hegyes et Hollos vocatas in comitatu Chanadiensi existentes simulcum cunctis suis utilitatibus et pertinenciis, quibuslibet videlicet terris arabilibus, cultis et incultis, agris, pratis, pascuis, fenetis, silvis, rubetis nemoribus, montibus, vallis, aquis, fluviis, piscinis, piscaturis, aquarum decursibus, 9

12 molendinis molendinorumque locis et generaliter quarumlibet utilitatum et pertinenciarum suarum integritatibus, quovis nominis vocabulo vocitatis sub suis veris metis et antiquis memorato Michaeli Zilagy eiusque heredibus et posteritatibus universis de manibus nostris regiis dedimus, donavimus et contulimus, immo damus donamus et conferimus iure perpetuo et irrevocabiliter tenendas, possidendas et habendas salvo iure alieno harum litterarum nostrarum vigore et testimonio mediante. Quas in formám nostri privilegii redigi faciemus, dum nobis in specie fuerint reportate. Datum Bude, sabbato proximo ante dominicam oculi. Anno domini millesimo quadringentesimo quinquagesimo octavo. Hártya. A szöveg alatt titkos pecsét töredékével. A hátoldalon: Donatio super Hollos et Hegyes in comitatu Chanadiensi Michaeli Zylagy facto R(egestra)te M Jo. 6. Bu d a, február 1. D l /1 (Kállay It.) Mátyás király szolgálatai és hűsége fejében idősebb Káliói János fia Pálnak adományozza a Csanád megyében fekvő Kaszapereg nevű mezővárosát minden hasznával és összes tartozékával. Nos Mathias dei gracia rex Hungarie, Dalmacie, Croacie, etc. memorie commendamus tenore presencium significantes quibus expedit universis, quod licet regale sit officium cunctorum fidelium suorum merita condignis retribucionibus prosequi eorumque animos favorabilibus accendere illectivis, meritorum tarnen qualitate pensata munificencia regia illis liberalius se debet diifundere, qui maioribus virtutibus, amplioribus obsequiorum laboribus excellenciora premia meruerunt, hoc modo enim et regum laudabitur discrecio, et subditorum animus ad exhibenda opera virtutum fervencius accendetur. Consideratis itaque fidelitatibus et fidelium servitiorum gratuitis meritis fidelis nostri egregii Pauli filii Johannis senioris de Kalló cubicularii nostri per eum primum sacre dicti regni nostri Hungarie corone tandemque maiestati nostre iuxta sue possibilitatis exigenciam cum omni fidelitatis constancia exhibitis et impensis, opidum nostrum Kazapereg vocatum in comitatu Chanadiensi habitum simulcum cunctis utilitatibus et pertinenciis quibuslibet puta terris arabilibus, cultis et incultis, agris, pratis, pascuis, campis, fenetis, silvis, nemoribus, rubetis, montibus, vallibus, vineis, vinearum promontoriis, aquis, fluviis, piscinis, piscaturis, aquarumque decursibus, molendinis molendinorumque locis ac generaliter qualiter quorumlibet utilitatum et pertinenciarum eiusdem integritatibus quovis nominis vocabulo vocitatis antiquo spectantibus et pertinere debentibus sub suis veris metis et antiquis memorato Paulo de Kalló et per eum dicto Johanni patri ac Johanni carnali fratri suis, ipsorum- 10

13 que heredibus et posteritatibus universis de manibus nostris regiis dedimus, donavimus et contulimus, ymmo damus, donamus et conferimus iure perpetuo et irrevocabiliter tenendum, possidendum prout et habendum salvo jure alieno hamm nostrarum vigore et testimonio literarum mediante. Quas in formám nostri privilegii redigi faciemus, dum nobis in specie fuerint reportate. Datum Bude in vigilia festi purificacionis gloriosissime virginis Marie. Anno domini millesimo quadringentesimo sexagesimo tercio Hártyán. A szöveg alatt papír felzetű pecséttel. A hátoldalon: donatio de Perek augusztus 9. D l ( Fasc. 35. NR 70.) Az aradi káptalan előtt úrnőjük nevében Teleki Varjasi János és Csirái Benedek, Szilágyi Erzsébet familiárisai tiltják Mátyás királyt attól, hogy a Csomorkány, Királyhegyes, Demeng, Rétkert, Fecskés, Nagyfalu, Harmad, Mezőhegyes, Palota nevű possessiokat Csanád megyében, továbbá a Szentandrás, Csabacsűd, Királyság, Donátlornya, Szentetornya, Kutas, Földvár és Környe nevű possessiokat Békés megyében, Kunágota és Kupa továbbá Dombegyház, Kerekegyház és Kétsopron nevű possessiokat továbbá az Arad megyei Kétsopronban, Kingeden, Szihondon, Szombathelyet, Battonyán és Baktornyán lévő possessio-részeket eladományozza. Egyúttal tiltják (Hangácsi) Albert Csanádi püspököt, Lábat lani Jánost és bárki mást a fenti birtoktestek elfoglalásától, használatba vételétől vagy megvásárlásától. Nos capitulum ecclesie Orodiensis memorie commendamus, quod Johannes Waryas de Thelek et Benedictus de Chyra, familiäres illustris domine Elizabeth, genitricis serenissimi principis domini Mathie incliti regis Hungarie etc. in persona eiusdem domine ipsorum nostram venientes in presenciam prefatum serenissimum principem dominum Mathiam dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie etc. regem, dominum scilicet nostrum naturalem filium eiusdem domine carissimum a donacione ét collacione omnium et totalium possessionum Chomorkan, Kyralhegesse, Demengh, Rethkerth, Fechkes, Nagfalw, Harmad, Mezehegese, Palotha et Samson in Chanadiensi item Zenthandoryas, Chabachyde, Kiralsaga, Donathornya, Zenthethornya, Kuthus, Feldwar et Kernye in de Bekes necnon Kwnagatha et Kwpa in de Zarand item Dombeghaz, Kerekeghaz, Kethsopron ac porcionum possessionarium in possessionibus Kethsopron, Kyngeed, Zihond, Zambathel, Bathonya et Bakthornya in Orodiensi comitatibus existencium habitarum, item reverendum in Christo patrem dominum Albertum episcopum ecclesie Chanadiensis, egregium Johannem de Labathlan alios etiam quoslibet ab impetracione, emcione, permutacione, perpetuacione, vendicione, pro pignori recepcione, occupacione, detencione, usurpacione, usuum, 11

14 fructuum et quarumlibet utilitatum percepcione, se ipsos que statui factione aut quovis exquisito colore adinvento in dominium earundem intromissione quomodolibet factis vei fiendis prohibuerunt et contradixerunt coram nobis publice et manifeste harum litterarum nostrarum vigore et testimonio mediante. Datum in vigilia festi beati Laurencii martins. Anno domini millesimo quadringentesimo sexagesimo tercio. Papíron január 10. DI (NRA ) Donättornya mezőváros bírája, esküdtjei és összes lakója tájékoztatják urukat arról, hogy Jaksics vajda fiai rátámadtak Varjas János Varjasteleken lévő ház ára és birtokára, és azt kifosztották. Hangoztatják, hogy Varjas János mindenben ár taltan. Ha a donáttornyaiak valami kárt okoztak a Jaksicsok jobbágyainak, akkor azér t elégtételt fognak adni. Salutacione prehabita debito cum honore Egregie vir et domine noster honorande praesentibus enodamus vestre egregietati, quomodo temporibus elapsis egregii viri filii Yaxa, waywode videlicet Rachianorum irruissent in domum nobilis viri Johannis Varjas, domumque eius ac possessionem eiusdem videlicet Varjasteleke spoliassent, ac in rebus et bonis iám fatum Johannem Varjas et iobagiones suos dampnificassent omni sine culpa iám fati Johannis Varjas. Nos tarnen spopondimus fide nostra mediante, quod iám fatus Johannes Varjas in nullo contra eosdem videlicet waywodas excessit, licet nos iobagiones iám dictorum waiwodarum dampnificamus iuxta eorum excessum et iuxta mandátum domine nostre serenissime principis, domine Elizabeth, matris domini regis, nos tarnen si in aliquibus iam dictos iobagiones waiwodarum dampnificavimus, tarnen eosdem propter excessum eorum dampnificamus, nam iidem iobagiones pratis nostris usualibus utuntur contra dominam nostram serenissimam principem matrem domini regis et voluntatem nostram. Et si iidem iobagiones waivodarum aliqui dampnum putant se passuros indebite, extunc iam fati iobagiones Rascianorum veniant in medio nostri et nos eisdem omnimodum satisfactionem impen demus, séd iam fatus nobilis Johannes Varjas in omnibus est innocens et immunis. Ex Donaththornya feria quinta in festő videlicet beati Pauli prime eremitte. Anno domini millesimo quadringentesimo sexagesimo quinto. Judex, jurati ac universi inhabitatores oppidi Donaththornya vestri in omnibus. 12 Papíron, zárópecsét nyomával. A hátoldalon: Egregio viro... Comittii Chanadiensy domino nostro honorando Warjassy Janjoosye

15 JANUÁR 19. D l ( NRA ) Mátyás király szolgálataik fejében egy részről Teleki Varjasi Jánosnak és általa Teleki Tercsi Mihály fia Lászlónak, másrészről Bizerei Jánosnak és általa mostoha fiának, Almási Tatár Jánosnak és édes testvérének Jakabnak adományozza a Csanád megyében fekvő Monyorósfecskés nevű possessiot a hozzátartozó Csorvásegyháza, Sóstóegyháza, Gellértegyháza és Apácakuta nevű pusztákkal. Elrendeli, hogy a Csanádi káptalan a megnevezett királyi emberek egyikével a fent nevezettek birtokba iktatását végezze el. Mathias dei gracia rex Hungarie, Dalmacie, Croacie etc. fidelibus nostris capitulo ecclesie Chanadiensis salutem et gráciám. Cum nos consideratis fidelitatibus et fidelibus serviciis fidelium nostrorum egregiorum Johannes Variasy de Thelek et alterius Johannes de Byzere per eos maiestati nostre exhibitis possessionem Monyorosfechkes vocatam in comitatu Chanadiensi existentem ac predia Chorvaseghaza, Sosthoeghaza, Gelerdeghaza et Apacziakwtha vocata in eodem comitatu Chanadiensi existencia ad diétám possessionem Monyoros Fechkes pertinencia, que nos ac illustrem dominam Elizabet, genitricem nostram jure hereditario concernerent, simulcum omni jure nostro regio, si quod in eisdem possessione ac prediis qualitercunque haberemus aut nostram ex quibuscunque causis, viis, modis et rationibus concerneret maiestatem, pariter cum cunctis suis utilitatibus et pertinenciis quibusvis memoratis Johanni Variasi de Thelek et per eum Ladislao filio Michaelis Therchy de eadem quo ad unam, necnon altero Johanni de Byzere et per eum Johanni Thathar de Almas privigno et Jacobo carnali quo ad aliam directas et equates medietates earundem ipsorumque heredibus et posteritatibus universis vigore aliarum literarum nostrarum donacionalium exinde confectarum in perpetuum contulerimus, volumusque eosdem in dominium dicte possessionis ac prediorum per nostrum et vestrum homines legittime facere introduci. Super quo fidelitati vestre firmiter precipiendo mandamus, quatenus visis presentibus vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedignum, quo presente Dominicus Thompa de Thadd, Michael Zalmatherchy de Thelek seu Johannes Themeskezy de Jenew aliis absentibus homo noster ad facies predicte possessionis Monyoros Fechkes ac prediorum Chorvaseghaza, Sosthoeghaza. Gellerdeghaza et Apacziaeghaza ad predictam possessionem Monyoros Fechkes pertinencium vicinis et commetaneis earundem universis inibi legittime convocatis et presentibus accedendo introducat prefatos Johannem Variasy de Thelek et Ladislaum filium Michaelis de Therchy et alteram Johannem de Byzere, Johannem Tatar privignum ac Jacobum fratrem carnalem eiusdem in dominium earundem statuatque easdem eisdem simulcum cunctis utilitatibus suis et pertinenciis quibuslibet jure perpetuo ipsis incumbente possidendam pariter et habendam, si non fuerit contradictum, contradictores vero si qui fuerint, evocet eosdem contra prefatos Johannem Variasy de Thelek et Ladislaum filium Michaelis de Therchy et alteram Johannem de Bizere et 13

16 Johannem Tatar (de) predicta Almas et Jacobum fratrem carnalem nostram personalem in presenciam ad terminum competentem racionem contradiccionis eorum reddituros, et post hec huiusmodi introduccionis et statucionis seriem cum contradictorum et evocatorum, si qui fuerint, vicinorumque et conmetaneorum, qui premisse statucioni intererunt, nominibus terminoque assignato eidem nostre personali presencie fideliter rescribatis. Datum Bude die dominico preoximo ante festum conversionis beati Pauli apostoli (január 19.). Anno domini millesimo quadringentesimo sexagesimo sexto. Regni nostri anno octavo, coronacionis vero secundo. A 10. sz. oklevélből (Id. alább) FEBRUÁR 17. D l (NRA ) A Csanádi káptalan jelenti Mátyás királynak, hogy parancsára (9. sz. oklevélből) Teleki Tercsy Mihály királyi emberrel kanonoktársukat, Gyolcsi György mestert kiküldték, hogy Teleki Varjasi Jánost és Teleki Mihály fia Lászlót egyrészről, másrészről Bizerei Jánost és mostohafiát, Almási Tatár Jánost valamint ez utóbbi édes testvérét Jakabot iktassák be a Monyorósfecskés nevű possessio és a hozzá tartozó Csorvásegyháza, Sóstóegyháza, Gellértegyháza és Apáczakuta nevű puszták birtokába. A február 13-ra összehívott beiktatáson azonban a szomszédos birtokosok közül Apáczakuta esetében Orosházi Komlósi Balázs, Mihály és Antal valamint Jaksics vajda fiai, István és Demeter ellentmondottak, ezért az ellentmondókat Teleki Varjasi Jánossal és társaival valamint Bizerei Jánossal és társaival szemben Szent György nyolcadára a királyi ember megidézte. Serenissimo principi et domino Mathie dei gracia regi Hungarie, Dalmacie, Croacie etc. domino eorum naturali capitulum ecelesie Chanadiensis oracionem suffragia devotarum cum fidelitate perpetua. Vestra noverit serenitas nos litteras vestras reverenter recepisse in hec verba. (Lásd a 9. számú oklevelet) Nos igitur mandatis vestre serenitatis semper obedire cupientes, ut tenemur, unacum Michaele Therchy de Thelek homine vestro regio predicto unum ex nobis videlicet honorabilem virum, magistrum Georgium de Gyolch, socium et concanonicum nostrum ad premissa mandata vestre serenitatis fideliter peragenda nostro pro testimonio transmissimus fidedignum, qui tandem exinde ad nos reversi nobis concorditer retulerunt, quod idem homo vestre serenitatis prefato testimonio nostro presente feria quinta ante festum beati Valentini martiris proxime preteritum (február 13.) ad facies predicte possessionis Monyoros Fechkes ac prediorum Chorvaseghaza, Sosthoeghaza, Gellerdeghaza et Apatziakutha vicinis et commetaneis eiusdem universis inibi legittime convocatis et presentibus accedendo cum prefatos Johannem Variasy, Ladislaum et alterum Johannem ac tercium Johannem et Jacobum ad dictum predium Apatziakwthä 14

17 introducere et idem eisdem statuere voluissent, extunc Blasius, Michael, Antonius Komlosy de Orosháza ac egregii Stephanus et Demetrius filii Jaxa waywode contradiccionis velamine eidem predio Apacziakwtha contradiccionis velamine obviassent, qua contradiccione facta idem homo vestre serenitatis prefato testimonio nostro presente eosdem contra annotatos Johannem et alterum Johannem, tercium Johannem Ladislaum et Jacobum ad octavas festi beati Georgii martiris nunc venturas (május 1.) vestram personalem evocasset in presenciam racionem contradiccionis eorum reddituros. Datum quinta die diei evocationis predicte. (február 17.) Anno domini supradicto. Papíron. A hátoldalon: Personali presencie regie maisetatis Pro Johanne Varyasy et aliis intrascriptis contra Blasium, Michaelem, Anthonium Komlosy de Orosháza et aliis intrasriptis ad octavas festi beati Georgii martiris nunc venturas Evocationis Relatio 11. Buda, augusztus 24. D l /1 (Kállay It.) Mátyáts király szolgálatai fejében a Csanád megyében lévő Kaszapereg nevű possessiot, mivel Külső-Szolnok megye törvényszékéhez közelebb esik mint a Csanád megyeihez, az előbbi hatásköre alá helyezi. De commissione domini regis comite Stephano de Bathor judice curie regie referente Nos Matthias dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc. memorie commendamus tenore presencium significantes quibus expedit universis, quod nos attends et consideratis fidelitate et fidelibus serviciis fidelis nostri egregii Johannis de Kalló per eum primum sacre huius regni nostri Hungarie corone et tandem nobis sub locorum et temporum varietate exhibitis et impensis possessionem suam Kazapereke vocatam in comitatu Chanadiensi habitam ad comitatum Zolnok exteriőrein, cuius scilicet sedi judiciarie eadem possessio magis in propinquo, quam sedi ipsius comitatus Chanadiensis adiacere perhibetur, ex certa nostra sciencia duximus transferendam et eidem annectendam, ymo transferimus et annectimus, a judicioque et judicatu ac jurisdiccione comitum et vicecomitum parochialium ad judicum nobilium antedicti comitatus Chanadiensis aliorumque quorumlibet judicum et justiciariorum regni nostri comitatu in eodem pro tempore judicantium prorsus et per omnia eximimus et 15

18 segregamus presencium per vigorem, quocirca vobis fidelibus nostris, magnificis Palatino et judici curie nostre vestrasque in judicatu vices gerentibus, item comiti vei vicecomiti et judicibus nobilium pretacti comitatus Chanadiensis, cunctis etiam aliis regni nostri judicibus et justiciariis presentibus et futuris presencium noticiam habi* turis firmissime precipientes mandamus, quatenus a modo in posterum prefatum Johannem de Kalló suosque heredes et successores universos racione prescripte possessionis in quibusvis causis et earum articulis ad quorumvis instanciám in memorato comitatu Chanadiensi et eius sede judiciaria judicare vei vestro astare judicatui compellere nullatenus presumatis nec sitis ausi modo aliquali, presentibus perlectis exhibenti restitutis. Datum Bude in festő beati Bartholomei apostoli. Anno domini millesimo quadringentesimo septuagesimo tercio. Regni nostri anno sexto decimo coronacionis verő decimo. Papíron. A szöveg alatt pecséttel. 16

19 GILICZE JÁNOS VÍGH ZOLTÁN CSANÁD MEGYE KÖZIGAZGATÁSA ÉS TISZTSÉGVISELŐI A PÜSPÖKFŐISPÁNOK IDEJÉN ( ) A török hódítás előtti Csanád megye az egyik legjelentősebb vármegyénk volt. A Marostól északra Orosházáig, délre a Harangod és a Galádi-ér alsó folyásáig terjedt. Nyugaton a Tisza vonala határolta, keleten beletartozott még Dombegyháza, Battonya és Perjámos is. A XVI. század közepére, a megújuló török hadjáratok során pusztult el, vagy hódolt meg több mint száz helysége. Török kézre került a várral és székesegyházzal büszkélkedő székhelye: Csanád.1 A nemesi vármegyeszervezet valamennyi tisztségviselője menekülésre kényszerült. A gyulai adórovó 1555 decemberében arról tájékoztatta a királyi kamarát, hogy...az elmúlt esztendőben az négy vármegyében sem főispányok, sem viceispányok, sem szolgabírák nem voltak és nincsenek, úgymint Szolnok, Arad, Csongrád és Csanád vármegyékben ig az elmenekült tisztségviselők egy része Gyulán húzódhatott meg, majd annak eleste után a hasonló sorsra jutott Békés és Bihar vármegyékkel még néhányszor üléseztek Nagyváradon.3 A visszatérés reményét a török hódítók tartós berendezkedése hamarosan szertefoszlatta. A nemesi vármegye szerepét ahol a nép nem futott világgá a paraszti önkormányzat vette át. A földesúr jelenlététől megszabaduló falvak népe maga választott bírót és esküdtet, akik a saját bölcsességük szerint vezették a közösséget. Szükség is volt erre, hiszen nemcsak a török, hanem a királyi Magyarországon, vagy Erdélyben lakó földesúr felé is barátságos arcot kellett mutatniuk.4 C s a n á d v á rm eg y e a t ö r ö k k iű z é se u t á n Szeged visszavétele 1686-ban Csanád vármegye Marostól északra fekvő területének felszabadulását jelentette. A török visszaszorításáért azonban nagy árat kellett fizetni. A hadiesemények során elpusztult a hódoltságot átvészelő Földeák, Makó, Szentlőrinc és az újra népesedni kezdő Apátfalva.5 Évekig néptelen Makó és környéke. A szilaj marhacsordák legelőin vad és elvadult állatok legelésztek, embert csak az 1 D r. Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. Budapest, 1896/7. I. k. Csanád vármegye történeti térképe. 3 Borovszky i. m p. 3 P esti F rigyes: Az eltűnt régi vármegyék. I. k. 49. p. 4 Kelemen F erenc: Makó közigazgatásának történeti formái. Makó, p. 6 Borovszky i. m. II. k. 193., 365.,

20 átvonuló katonaság, s az elmocsarasodó tájon lappangó kóborlók jóvoltából lá t hattak.678 Az 1697-es zentai diadalt követó'en rác határó'r családok telepedtek a fűvel benó'tt romokra. Szervezeti keretük a Tisza Marosi határőrvidék utóbbi districtusa, egyetlen elismert parancsolójuk a bécsi udvar. A karlócai béke által pacifikáit Maros jobbparti helységekbe a kiváltságolt határőrökön kívül folyamatosan érkeztek a kamarai kedvezményekkel csábított menekült jobbágycsaládok is. Csanád vármegye területe a Kállayak kaszaperi pusztáját kivéve, amire igazolni tudták a jussukat a hadiszerzemény jogán került a kincstár birtokába.7 Az új határok védelmét és a kincstár érdekeit is figyelembe véve Makó, Battonya és Tornya kivételével a lakott helyeket a határőrvidékhez csatolták. A határőr községek közvetlenül az aradi várparancsnokság irányítása alá kerültek. A kincstárnak adózó helységek és a rideg m arhatartásra bérbeadott puszták ügyeit a Szegeden létesített kamarai prefektúra tisztjei intézték.8 Csanád vármegye újjászervezésének első kísérlete a karlócai béke évében kinevezett új főispán, Dolny István püspök nevéhez fűződik tavaszán tejhatalmú megbízottat küldött a vármegye szervezése céljából...szegedre, vagy Makóra, ahol alkalmatosabb látszatik lenni... 9 Csanád, a volt székhely itt már szóba sem került. A hajdan virágzó település a határőrvidék katonaközségévé süllyedt, majd a Temesi Bánság szervezésével végleg elszakadt Csanád megyétől.10 A másik jelölt, Szeged, a vidék legnépesebb városa, kamarai központ, a Neoacquistica Commissio és a Tiszai határőrkerület székhelye a történelmi Csanád megye határán kívül esett. Ezért a Dolny utasításával leérkező Jánosi Ferenc a megmaradt Csanád megyei terület legjelentősebb helységét, Makót jelölte székhelynek.11 Egyúttal kihirdette, hogy...akik abban a nemes vármegyében nemesi szabadsággal bírnak... föllyül említett helyre okvetlenül eljöjjenek mennél számosabban... úgy, hogy azon alkalmatossággal viceispánt, szolgabírákat, esküiteket és nótáriust mindjárt választhassanak és tehessenek, mind a Maros vízin innen, s mind túl A helyi viszonyok ismeretének hiányáról árulkodó kiáltvány visszhang nélkül maradt. A Maros menti lakott helyek Makó kivételével a határőrvidékhez tartoztak. Csanádon,Nagylakon Pécskán, Szemlakon, Sajtényban beszállásolt katonák és rác határőrök tanyáztak, akik nem kerülhettek a nemesi vármegye hatáskörébe. Ettől északra Battonya és Tornya kivételével csak kincstári pusztákat találunk. A Makón, Battonyán, Tornyán megtelepedő beszállott szegény emberek szintén a hadiszerzemény jogán tulajdonos kamarával szerződtek és csak az 1720-as években, III. Károly adományozásai nyomán kerültek magánföldesúri függésbe.1* A századfordulón tehát nemesi birtok nincs, letelepült nemességnek se híre, se hamva. Dolny főispán kénytelen volt tudomásul venni, hogy a vármegye újjászervezéséről szó ben az átutazó Lambion még azt írta, hogy Makó nincs többé, lakatlan, csak itt-ott látni esténként pásztortüzet. 7 Takács En d re: gróf Nádasdy László Csanádi püspök. Szeged, p. és Makóváros Levéltára Makó városát régi időktől érintő iratok (továbbiakban: MvL. M.v.r.i.) és Oltvai F erenc: A Csanád megyei telepes községek társadalma és igazgatása... Tanulmányok Csongrád megye történetéből. Szeged, p. 9 Borovszky i. m. n. k p. 10 Borovszky i. m. II. k. 81. p. A Temesi Bánság Csanádi kerületének székhelye, majd 1779-ben Torontál megyéhez csatolták. 11 Borovszky i. m. II. k p. 18 Borovszky i. m. II. k p. 13 Makó 1719-ben Nádasdy László Csanádi püspök, Battonya, Tornya 1726-ban Rajnáid modenai herceg, Földeák 1729-ben a Návayak birtokába került. 18

21

22

23 sem lehet. Meg kellett elégednie a püspökség tizedjövedelmeinek elvi visszaszerzésével, amely a Csanádi egyházmegye jogfolytonosságát jelentette.14 A főispáni rangot csak tiszteletbeli címként viselte haláláig június 15-én Nádasdy László került a Csanádi püspökség élére. A püspöki süveg mellé a fó'ispáni címet is elnyerte tavaszán Szegedre jött, ahol Patasich György bosznia püspök beiktatta a főispáni méltóságba.15 Generalis congregatio összehívására mégsem gondolhatott. Lekötötték egyházmegyéjének szervezési ügyei: a Dolnynak a Neoacquistica Commissio által már megítélt tizedek tényleges birtokbavétele, a székhelyének tekintett Szegeden rezidencia és templom megszerzése, valamint püspöki fennhatóságának a bánáti részekre való kiterjesztése.16 Egyházi vonalon sikerült megakadályoznia a megye lcettészakítását. A Temesi Bánság szervezésével azonban a nemesi vármegye számára a régi Csanád megye déli része végleg elveszett. A megmaradt területen pedig még az évi összeírás sem talált birtokos nemest, aki a halódó vármegyét érintő ügyekben segítségére lehetett volna a főispánnak.17 Nádasdy egyre többet tartózkodott Győrben, ahol 1713-tól nagyprépost volt és egyre nagyobb nyűgnek érezhette a megtisztelő főispáni címet. A királyi leiratok, helytartótanácsi rendeletek a főispánt keresték Szegeden, vagy Győrben, de a végrehajtásra hivatott tisztviselői kar hiányában ezek általában válasz nélkül maradtak. A működését megkezdő Helytartótanács több levelében kifogásolta, hogy leveleire még csak választ sem kap, nemhogy azok érdemleges elintézést nyernének.18 Nádasdy a sürgetések eredményeként az élete tartamára földesúri joggal bírt Makóra továbbította elintézésre a leveleket. A makói bírák és esküdtek nagyobb gonddal viseltettek a vármegye ügyei iránt. A nemesi vármegye helyett válaszoltak a levelekre, készítettek adókimutatásokat, s ezekre a város pecsétjét tették májusában a megye lakossága nevében panaszkodtak a Helytartótanácsnál: Nádasdy, mint főispán nem akadályozta meg az adóhátralékok erőszakos behajtását, pedig az egész megye mindössze Makó városából és menekültekből összeverődött három falucskából (Battonya, Tornya, Földeák) áll. Ezért képtelenek megfizetni a folyó évi quantumot, nemhogy a még fennálló tartozást tudnák törleszteni.20 A városi közigazgatási szervezet ilyen irányú működését bizonyítja, hogy a Helytartótanács 1726-tól közvetlenül Makóra is küldött leveleket.21 Vármegyét helyettesítő szerephez jutott még a Nádasdy által 1723-ban újjászervezett Csanádi káptalan is ben már a vármegye nevében írta alá az egyik kimutatást Kovács Pál Canonicus et oblegatus Cottus Csanádiensis.23 Főispáni megbízottként határkörüljárásokon és beiktatásokon felvett jegyzőkönyvekben is találkozhatunk a kanonokok neveivel februárjában Nádasdy felvetette Csanád, Csongrád és Arad megyék egyesí 14 Takács E. i. m. 48. p. 15 T akács E. i. m. 29. p. 18 Takács E. i. m p. 17. Takács E. i. m p. 18 Csongrád megyei Levéltár, Csanád megye Levéltára (továbbiakban: CsamL) évi irományok 32. sz. 18 Egy ilyen tabellán Makó város pecsétje mellett ez olvasható:...per obligatos Comitatus Csanádiensis Johannes Pap, Johannes M artonoss... Egy 1723 decemberében kelt iraton MAKÓ VÁROS PÖCZETI mellett ezt találjuk:...judex Primarius Caeterique Jurati Episcopalis Oppidi Makóviensis nonminus Communitas totius Comitatus Csanádiensis Takács E. i. m p. 21 MvL M. v. r. i. 26. sz. 22 Takács E. i. m p. A főispánoknak küldött királyi és helytartótanácsi leiratokat a káptalan levéltárában helyezték el, majd csak a század utolsó harmadában kerültek a vármegyei levéltárba. 23 CsamL évi irományok 1. sz. 24. Návay család Levéltára (továbbiakban: N. cs. L.) 26. sz. 19

24 tésének a tervét. Javasolta egyúttal, hogy az egyre szaporodó közigazgatási teendó'k ellátására közös alispánt válasszanak.25 Ez lényegében az 1723-tól már törvényesen működó' Csongrád vármegyéhez való csatlakozást jelentette volna. Pedig ekkor már az önálló vármegye ügyét előmozdító változások történtek. Makó után adományok és vásárlások útján gazdára talált tizenhárom kincstári puszta és két lakott helység. A tizennégy elhagyott jobbágy telekből álló Kovácsházát 1724-ben vásárolta meg a dévai Bibics család 1293 forint 60 dénárért. A birtokvásárlással egyidőben Aradon telepedtek le és a későbbiekben ott fejtettek ki közigazgatási tevékenységet.26 Ugyanezen évben III. Károly jóvoltából Tököli (Popovics) János lett a kevermesi és a vizesi puszták adományosa. A rác ezredes a török kiűzése során tűnt ki vitézségével és a Rákóczi szabadságharc idején tanúsított udvarhű magatartásáért kapta magyar nemességét. Az adományozás idején a marosi határőrkerület székhelyén, Aradon teljesített szolgálatot.27 A gyoroki Edelspacherek voltak az elsők, akik Csanád megyei részbirtokaik kapcsán közigazgatási tevékenységet is kifejtettek. Edelspacher Zsigmond több Arad megyei birtokkal együtt 1725-ben vásárolta meg Dombegyházát rajnai forintért től, mint a tiszántúli összes kincstári javak kormányzója Csanád megye adóügyeit is intézte. Fia, Ignác is adószedő és 1728-ban Csanád megye követe az országgyűlésen tól táblabírói titulust viselt.28 A legnagyobb Csanád megyei birtokot Rajnáid modenai herceg kapta 1726-ban. A III. Károlynak tett hű szolgálataival indokolt adományozás Apácza, Bánhegyes, Csatókamarás, Dombiratos, Földvár, Kaszaperek, Fecskés, Kunágota, Kupa pusztákat, Tornya és Battonya lakott helyeket foglalta magában. Az eddig felsorolt birtokostársaihoz és a kincstárhoz hasonlóan főként örmény bérlők útján hasznosította pusztáit, a falvakkal pedig kontraktusra lépett.29 Az újdonsült birtokosok neveit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy nem beköltöző nemes családokról van szó. Egyikük sem vállalta és nem is vállalhatta a zászlóvivő szerepét a nemesi vármegye feltámasztásában. Ez a feladat az első és sokáig egyetlen nagybirtokos nemes családra, a Návayakra várt. Az eddig még nem publikált, magán kézben lévő családi levéltár adatai nyomán róluk többet tudunk. A Návay család a XVII. században még a Nógrád megyei Bozokon és Korponán élt. Erről az időszakról kevés adat maradt fent, mindössze annyit tudunk, hogy jó anyagi körülmények között éltek. Ennek forrása marhakereskedelem és pénzkölcsönzés volt.30 A felszabadító háborúk idején a családfőt a kereskedés lehetőségei Szegedre vonzották, ahol 1714-ben halt meg. A fiúi ágat János, Pál, István és György képviselték. A legidősebb fiú az egyházi pályát választotta. Iskolái elvégzése után Szegeden, majd Váradolasziban plébános, később váci főesperes ben szentelte fel Berkes András püspök kanonokká és csuti préposttá ban bekövetkezett haláláig a nagyváradi káptalan tagja Takács E. i. m p. 26 M árki Sándor: Aradvármegye és Arad sz. kir. város története. Arad, II. k. 662 Barna Sümeghy : Nemes családok Csanád vármegyében. Makó, p. Nemességüket 1722-ben III. Károlytól nyerték. Bibics Jakab 1745-ben két Arad megyei birtokot is szerzett ig Arad megye alispánja. 27 Barna Sümeghy i. m p. 28 M árki S. i. m , Barna -Sümeghy i. m. 52. p. 89 M árki S. i. m p. és 673. p. Arad, Csanád és Zaránd megyei birtokainak ügyeit az Aradon székelő jószágigazgatója intézte. 30 N. cs. L. 10. sz. 31 N. cs. L sz. 20

25 A nemességszerző Pálról tudjuk, hogy 1708/9-ben tiszttartóként dolgozott Bezegh Éva Nógrád megyei birtokán ben hűségesküt tett Pálffy János főparancsnok előtt és csatlakozott a császári hadakhoz ben már a nagyváradi őrség őrnagya. Haditetteiért I. József nemességet és címert adományozott neki.32 Megnyílt a lehetőség a birtokszerzés, a nemesi társadalomba kerülés felé. Pál azonban már nem tudott élni a lehetőséggel, szeptemberében meghalt. Bátyja halála után Návay György inspektornak szegődött az újgazdag Paluska György Szolnok vármegyei birtokára. Mint egy későbbi levelében megemlíti...nem conventioért, hanem egyedül böcsületem neveléséért. 33 Mit jelentett ez a valóságban? A Neoacquistica Commissio által áruba bocsátott környékbeli birtokok okleveles anyagának az összegyűjtését és a vétel lebonyolítását. így gyarapította Paluska uram Tisza menti birtokát, mígnem 1728 táján a Csanád megyei Földeákra is sor került. Návay György ekkor már Heves- és Külső-Szolnok vármegyék esküdtje, járatos a fiscalitásokban. Hamarosan megszerzi a Földeákra vonatkozó okleveles anyagot.34 Mindent előkészített a vételre, Paluska György azonban lévén a jószág a többi jószágtul úgyis igen távol, s magában is csekélység lemondott a birtokszerzésről.35 Návay György számára ez nagy lehetőséget villantott fel: egy 63 adózó háztartással bíró falu és a környező 12 ezer holdas dominium megszerzését. Paluska uram tekintetbe vévén annyi esztendőktül való ingyen szolgálatomat... ide engedte, sőt mind maga, s úgy Haller József Referendárius Urak is igen segítettek rajtam írja a szerencsés fordulatról később.36 A segítség pénzkölcsönzés volt, természetesen jó kamatra. A birtokszerzés kezdetben egy kissé nehezen folyt, ezért bátyjához, Návay János kanonokhoz fordult, aki a nagyváradi káptalan követeként Pozsonyban, az országgyűlésen tartózkodott. Arra kérte, hogy pozícióját kihasználva tegyen lépéseket Földeák megszerzéséért. Návay György csak magának akarta megvásárolni Földeákot. János viszont az egész família javára kívánta kieszközölni a mixta donatio-t. Éles vita után György kénytelen volt belenyugodni, hogy a kedvezményezettek közé felvegyék a néhai Pál fiát, Józsefet is.37 Ezután már gyorsan peregtek az események. Návay János december 7-én fizette ki a Földeákért járó 4500 Rhénes forintot a kamarának. A vételár az összes költségnek alig több, mint a felét tette ki: az egyéb kiadások hozzászámításával a végösszeg 8044 forintra rúgott februárjában kapta meg Návay János a birtok átadásáról szóló parancsot, amit sürgősen elküldött öccsének. A parancs lényegében a szegedi kamarai prefektúra tisztjeinek szólt, hogy adják á t Földeákot a családnak.39 A feudális jogban a tényleges birtokba vétel szigorú formai eljárásokat követelt. Ilyen volt a határkörüljárás és a beiktatás. A határkörüljárást 1729 márciusában végezték el. Az erről készült okmány a földeáki határ földrajzi neveinek valóságos kincsestára. A György által megszerzett régi oklevelek alapján rekonstruált határvonalat aláírásával jóváhagyta Vorstem Kristóf kamarai prefektus, Edelspacher Zsigmond provisor, hitelesítette Névery Pál váradi kanonok. A határkörüljáráson résztvett Nádasdy László főispán képviseletében Kovács Pál vikárius, Csanádi kanonok, 32 D r. Áldássy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címeres levelei. IV. k és 808. p. 33 N. cs. L. 34. sz. 34 így például egy évi Zsigmond és egy évi Hunyadi János oklevelet. 35 N. cs. L. 34. sz. 36 N. cs. L. 38. sz. 37 N. cs. L. 17. sz. 33 N. cs. L. 19. sz. 39 N. cs. L. 17. sz. 2t

26 Hódmezővásárhely és Károlyi Sándor képviseletében Bodda Gábor inspector, Szeged szabad királyi város megbízásából Miller János és Lábady Ádám szenátorok, Csongrád vármegye nevében Hujem Pál komisszárius és Széplaki János táblabíró, valamint Vidakovics István Csanádi kanonok és Kökényessy A ndrás zombori plébános. Tápé falut jegyzője és egyik esküdtje képviselte.40 Návay János július 1-én kapta meg a vegyes adományról szóló diplomát.41 Ennek elkészítéséért és az ügyintézésért 242 arany dukátot fizetett Tarnóczy János kancelláriai tisztviselőnek.42 Földeák adományosa a diploma szerint Návay János kanonok, a világi kedvezményezettek: testvére György és unokaöccse József.43 A földeáki beiktatást október 27-én tartották. Az újdonsült birtokosokon kívül meghívást kapott a már működő szomszédos Csongrád vármegye több tisztségviselője, a Csanádi kanonokok Szegedről, a környező városok és falvak jegyzői és esküdtjei. A hitelesítést a váradi káptalan hiteleshely embere és a királyi küldött végezte. A statutio símán lezajlott, ellentmondás nem történt.44 Návay János 1730-ban bekövetkezett halála után György és a kiskorú József örökölték Földeákot. György számára ez az egész birtok használatát jelentette, mivel József része felett is gyámi felügyeletet gyakorolt. Návay György ekkor még Szolnokon lakott, vármegyei esküdtsége mellett marhákkal kereskedett.45 János halála után a földeáki jobbágyok deputációja kereste fel. Előadták, hogy készek a kamarai száz forintnál többet, esetleg ötszáz forintot is fizetni, ha nem költözik a faluba, nem alakít ki majorságot.46 György erre nemet mondott és szeptemberében már úriszéket tartott a faluban.47 Ideköltözése azonban egy évet váratott magára. A falu ellenállása különösen egy vármegyei erőszakszervezetet nélkülöző területen fenyegető volt számára. Ebben keresendő Návay György agilitása a vármegyeszervezet újjáteremtése terén április 7-én még mint Heves- és Külső-Szolnok vármegyék szolgabírája szerepelt az első generalis congregatio jegyzőkönyvében.48 Őszre azonban elkészült földeáki kúriája és ideköltözését jelentette a vármegyének:...declarálom az Tekintetes Nemes Vármegye előtt, mint hogy csekély Economiácskámmal ide szándékozom szállani és magamnak Curiám után szükséges szántó és kaszáló földet extindálni kívánván... reserválom magamnak az Száraz Éren túl való földemet minden némű apertinentiával együtt... Ugyanezen levélben egy kérelmet is előterjesztett:...ezen Nemes Vármegye kevés számú népeit meg szaporítani, hogy annyival is inkább a köz terhet könnyebben el viselhetnék... mely szegény emberek találnának jönni ezen nyomorult helységembe, három esztendeig való immunitiot engedni ne terheltessék A Návay család az elkövetkezendő közel kétszáz évben a legjelentősebb szerepet játszotta Csanád vármegye közigazgatásában. Az esküdttől a főispánig minden tisztséget betöltötték nemzedékei. Más nemes családokkal összefonódva alkották a nemesi önkormányzat testületéit, biztosítva nemesi előjogaikat és a kizsákmányolás formáit N. cs. L. 26. sz. 41 N. cs. L. 64. sz. és Perkönyv: p. 42 N. cs. L. 18. sz. 43 N. cs. L. Perkönyv: p. 44 Uo. 45 N. cs. L. 39. sz. 46 N. cs. L. 40. sz. és Perkönyv: 103. p. 47 N. cs. L. Úriszéki ítélet Návay György aláírásával. 18 CsamL. kgy. jkv április 7. (Návay György szolgabírósága nem bizonyított.) 2. p. 49 N. cs. L. 22. sz.

27 A VÁRMEGYEI ÉLET KEZDETEI ( ) Az első vármegyegyűlés összehívása báró Falkenstein Béla Csanádi püspökfőispán nevéhez fűződik. Személyének jelentőségét mégsem kell túlértékelnünk, hiszen maga nem vett részt a vármegyegyűléseken; jogait mindig plenipotentiarius útján gyakorolta, sőt 1736-ban emlékiratot szerkesztett Csanád megye Arad megyéhez csatolása érdekében.50 Püspöki székhelyét Temesváron rendezte be, Makóra mint birtokára, nem mint leendő vármegyeszékhelyre tekintett. Nem ő lehetett korában az egyetlen távollévő főispán: a Helytartótanács rendeletet kénytelen köröztetni, hogy a főispánok és alispánok kötelesek megyéjükben tartózkodni.51 Az első közgyűlésen Kovács Pál kanonok elnökölt helyette. A kanonok már Nádasdy alatt is plenipotentiarius volt, s úgy látszik ezen tisztségében Falkenstein főispán is megtartotta. Kíséretéhez tartozott Jankovics Pál Csanádi kanonok, makói plébános, Krisnerics András szentmiklósi, Koller Pál perjámosi és Bileczky Sámuel földeáki plébános. A birtokosok részéről mindössze Návay György Földeák földesura és Simonyi József Arad vármegye jegyzője, a modenai herceg megbízottja volt jelen. A papi küldöttség kihirdette Falkenstein főispáni kinevezéséről szóló december 1-én kelt okiratot, majd felolvasták a főispán levelét, melyben tejhatalmú megbízottra ruházta jogait.52 Ezzel a makói beiktatással kezdetét vette Csanád vármegye hivatalos élete. Az első generalis congregatio ugyan nem hozott gyökeres változást, pezsgő vármegyei életet, mégis Csanád vármegye fennmaradásának a záloga volt. Kovács Pál erről 1731 nyarán így írt:...hogyha nem találtam volna lejönni, dolgait folytatni és megvizsgálni, talán eddig is nagyobb részrül elpusztult volna a vármegye...,53 A vármegye működésére utal a makóiak 1731 nyarán írt panaszlevele is, mely szerint mindeneket rendel a vármegye is, Standacher uram (kamarai prefektus) is, nem tudják kinek a szava után induljanak.54 A vármegyei élet indulásakor a Helytartótanács sürgetéseinek eredményeként már működött adószedő és katonaságra ügyelő biztos. Az előbbi Edelspacher Ignác Csanád és Arad megyei birtokos, az utóbbi Fábry Pál Csongrád megyei nemes (?) volt. Miután az első közgyűlésen jóváhagyták az Edelspacherek 1727-től kezdődő számadásait, megbízták Fábry Pált az adók átvételével is.55 Ettől kezdve feladata volt egyrészt az állami és megyei adó begyűjtése, másrészt az átvonuló katonaság ellátása, bekvártélyozása és szállításának szervezése a vármegye területén. Más tisztséget sem megbízás, sem választás útján nem restauráltak, így az 1730-as évek elején a távollévő főispánt helyettesítő Csanádi kanonok és egy szomszéd vármegyei nemes alkotta a tisztviselői kart. Csak 1734-ben történt némi bővülés. Az adószedői kifizetési tételek ettől kezdve tüntetik fel a jegyzőkönyvek vezetésével megbízott írnokot és a miles Comitatensis -t, aki a későbbi vármegyei hajdúk elődje lehetett.56 A tisztségviselőket és a megye érdekében fáradozókat kezdetben alkalomszerűen díjazták, vagy jutalékot biztosítottak nekik ben fizették ki Edelspacher Ignácnak 60*62* 60 R eizner János: Csanád vármegye régi törvényhatósága és közgyűlései. M aros, január 7. m. évfolyam I. szám 51 CsamL. kgy. jkv sz. 52 CsamL. kgy. jkv sz. 62 MvL M. v. r. é. i. 29. sz. 64 Uo. ss CsamL. kgy. jkv április sz. 56 CsamL adószedői számadások 1733/34. 23

28 az 1728-ban országgyűlési követként eltöltött ötvenhárom napra járó 79 forint 30 krajcárt.57 A főispánhoz Temesvárra, vagy a provinciális biztoshoz Debrecenbe utazó küldötteket útiköltség és napidíj illette meg. Az alkalmi írnokoknak papírt és pecsétviaszt biztosítottak és jutalmat fizettek ben a főispán egy pár 66 forintért vett lovat kapott honoráriumul.59 A domestica cassa első rendszeres bevételei a pipázóktól származtak ben összeírták a dohányzókat és kötelezték őket évi 30 krajcár megfizetésére. A pipalis taxa beszedésével Návay Jánost György alig húszéves fiát bízták meg. A jutaléka minden 30 krajcár után hat krajcár volt. A nemfizetőket két forintra bírságolták, a községek bíráit 12 forint terhe mellett kötelezték Návay János rendelkezéseinek a betartására.60 Megbízatása később egyéb feladatokkal is párosult, s 1737-től már szolgabírói titulust viselt ben állapított meg a közgyűlés éves fizetést a tisztségviselőknek :61 főispán adószedő és biztos Írnok vármegye katonája 300 forint 100 forint 12 forint 48 forint Csanád vármegye az 1730-as években felváltva Makón, Földeákon és Battonyán tartotta közgyűléseit. Az 1738/39. évi pestis idején egyszer Szegeden is üléseztek.62 Hivatalos írásokon a püspök pecsétjét használták, melynek lemásolásáért kilenc forintot fizettek.63 A résztvevők neveit vizsgálva az első generalis congregatio-k igen gyéren látogatottnak tűnnek.64 Ezen később úgy próbáltak segíteni, hogy a helységek bíráit is meghívták a vármegyegyűlésekre, s főleg sedriai terminus vagy beiktatás esetén a szomszédos vármegyékből is jöttek nemesek.65 így például Andrássy Zsigmond Csongrád megyei alispán, Jászay Mihály Arad megyei helyettes szolgabíró, Vankay Mihály uradalmi jegyző stb. Zaffiry Imre Csongrád megyei ügyész a Csanád megyei törvényszék ülésein vett részt, s ezért 3 arany díjazást kapott.66 A vármegyegyűlések kivéve a beiktatást, vagy más ünnepélyes alkalmakat a bevett szokásokhoz híven zajlottak le. Az elnök üdvözölte az egybegyűlteket, majd a helytartótanácsi leiratok ismertetése és megtárgyalása következett. Ezután belső ügyek kerültek napirendre: az adókivetés, a megrendült közbiztonság, az elcsatolt részek visszaszerzése és a katonai ügyek. Végül kisebb pénzügyek, személyiügyek, kifizetések zárták a néha több napig tartó generalis congregatio-t, amely főleg akkor nyúlt hosszabbra, ha törvényszéket is tartottak augusztus 27/28-án hirdették ki és alkalmazták először a visszanyert pallosjogot. Barna Péter és Kopocsány János vádlottakat ítélte halálra a sedria, akik a Makó környéki utazókat rettegtették. Ettől az időponttól CsamL kgy. jkv április CsamL adószedői számadások évek kiadásai. 68 CsamL kgy. jkv sz. 40 CsamL kgy jkv október sz. Ezt még 1780-ban is szedték 507 megyei dohányos CsamL kgy. jkv október sz. 82 R eizner i. újságcikk 83 CsamL kgy. jkv június sz személy vett részt általában. 86 A községek bírái március 1-től. 88 CsamL kgy. jkv július sz aug sz.

29 kezdve hasonló ítéletek többször elótordultak. A halálra ítélt vádlottakat nem lévén vármegyei bakó a környező városokba szállították.67 Kovács Pál 1732 júniusában a váradi egyházmegyébe távozott.68 Utódja Vorstern Kristóf kamarai prefektus lett, aki augusztusban már mint Csanádiensis plenipotentiarius ítélkezett a makói garázdák, paráznák, tolvajok felett.69 A két tisztséget viselő Vorstern segítője, majd utódja Vranovics Tamás Csongrád megyei jegyző. Ennek során került összetűzésbe a funkció nélküli, de a vármegye ügyeibe minduntalan beleszóló Návay Györggyel őszén a vármegyei pénztár kezelése és a terminus napjára vonatkozó utasítást kifogásolta Návay. Vranovics erről levélben értesítette Vorsternt, aki...valójában megharagudván... utasította Vranovicsot, hogy...ennek utána a legkisebb engedelemmel is a N. Vármegye Návay uramhoz ne légyen. 70 Elveszített vármegyei befolyását Návaynak csak 1734-ben sikerült visszaszereznie : Ekkor a közgyűlés az adók beszedésével bízta meg.71 Elődje, Fábry Pál idején a megye pénztára igen gyakran üres volt, aki sokat küszködött a csekély lélekszámú, mégis tizenkét nádori portára taksált megyére kivetett adó beszedésével ben a megye területére kivetett háborús költséget kénytelenek Falkenstein főispántól kölcsön kérni egy évre.72 Návay Györgyben agilis adószedőt sejtettek, s valóban, tavaszára 1529 forint 43 krajcár gyűlt össze a földeáki házában őrzött vármegyei pénztárban. Erre vetettek szemet a Csanádi rácok és március 29-én elrabolták Návay György 1709 forint készpénzével és 663 forint értékű ingóságával egyetemben.73 Elvitték a községek adókönyveit is.74 A hiányt a Helytartótanács az 1735 decemberében lemondott Návay Györgyön követelte.75 A megye ismételten felírt a Helytartótanácshoz, hogy ne juttassák koldusbotra.76 Hasonló esettől félve az ismét perceptorságra került Fábry Pál sem akart hivatalában maradni. Návay György Csongrád vármegye adószedőjeként vigasztalódott. Ott szerencsésebbnek bizonyult, 1739-ben jóváhagyták 1736/38. évi számadásait.77 A Csanádi vármegyegyűlések 1734-től Vranovics Tamás elnöklése mellett folytak. Falkenstein főispán április 9-én Temesváron kelt levelében viszont Návay Györgyöt nevezte ki a felgyülemlett bűnügyek elintézésére összehívott sedria elnökévé, méghozzá alispáni címmel.78 A törvényszék tagjának jelölte még Vankay Mihály jegyzőt, Bohus Imre helyettes jegyzőt, Návay János szolgabírót, Bohus Adám ügyészt, Fábry Pál esküdtet. Vranovics Tam ást táblabírói minőségben delegálta a püspökfőispán. Ezek a kinevezések mivel csak egy alkalomra szóltak nem jelentették a Csanád megyei tisztviselői kar kiegészítését. Annál is inkább, mivel a két Návayn és Fábryn kívül más megyékben, illetve a modenai herceg birtokán álltak alkalmazásban. A megye fizetett tisztségviselői 1738-ban a következők voltak :79 67 CsamL. kgy. jkv augusztus 28. A z ítélet Húsz Vencel vásárhelyi bakó hajtotta végre 30 forintért ben Czah András gyulai mészárosnak négy elítélt kínzásáért és felakasztásáért fizettek 50 forintot, jkv okt Takács E. i.m p; 68 MvL M. v. r. é. i. 31. sz. 70 Uo. 32. sz. 71 CsamL kgy. jkv október sz. 72 Uo. 13. sz. 73 CsamL kgy. jkv aug és 31. sz. 74 M árki S. i. m. H. k p. 75 CsamL kgy jkv május sz. 76. Uo. 38. sz. 77 N. cs, L. 28. sz. 78 CsamL kgy.jkv április sz. 78 CsamL kgy. jkv november sz. 25

30 főispán adószedő és biztos jegyzőkönyvek írnoka megyei katona 300 forint 120 forint 12 forint 48 forint 1738/39-ben pestisjárvány dühöngött Csanád megyében. A járvány leküzdése lett a vármegye közigazgatás első nagy próbatétele. A továbbterjedés megakadályozása érdekében beszüntették az országos és hetivásárokat, a rácok, örmények, zsidók házaló kereskedését betiltották. Návay József lett a megye egészségügyi biztosa, aki fiatal korában szerzetesnek készülve elsajátította a betegápolás alapvető teendőit is. Munkálkodásáért 1739-ben 20 forintot, 1740-ben 13 forintot kapott.80 Az utak lezárása a katonaság feladata volt. Valószínűleg ennek során került sor Strba kapitány és Návay József között szóváltásra. Mind Te, mind egész Vármegyének Tisztei Hunczutok vattok... vágta oda a rác határőrök parancsnoka. Návay József a következő közgyűlésen ecsetelte a rajtuk esett sérelmet, amelynek nyomán panasszal éltek az aradi várparancsnokság felé.81 A járvány elmúltával tabellán rögzítették az elhaltak és árván maradtak számát, az állatállomány pusztulását. Panaszolta a korabeli jegyzőkönyv azt is, hogy számosán elmenekültek a megyéből.82 A megmaradottak közül napi kilenc krajcár zsoldért munkásokat, 45 krajcár napidíjért pedig felügyelőket kellett küldeni Belgrád várának lerombolási munkálataihoz.83 A Falkenstein éra a nemesi vármegye újjáéledésének és próbatételének időszaka volt. Csanád megye fennmaradását annak köszönhette, hogy a Marostól északra fekvő területei már nem estek a bécsi udvar törekvéseinek az útjába. A hamarabb lábrakapó környező vármegyékbe történő beolvasztást is elkerülte. A Csanád megyei főispáni tisztség amely a mindenkori csanádi püspök jussa lett már a század elején, a török kiűzése után betöltésre került. Dolny megkísérelte újjászervezni, Nádasdy sürgette a Marostól délre fekvő terület reinkorporatioját, de csak az egyházmegyét sikerült helyreállítaniuk. A nemesi vármegye újjáélesztésére tett kísérleteik a megyei nemesség megjelenéséig kudarcra voltak ítélve. A királyi kamarát felváltó új földesurak azonnal megkezdték birtokaik kiaknázását, jobbágyaik kizsákmányolását, amely a súlyos közbiztonsági helyzettel együtt elodázhatatlanná tette a vármegyeszervezet kiépítését. Kezdetben csak a legsürgetőbb tisztségeket tudták restaurálni, amelyeket egy személy, a közigazgatási pályára szorult Csongrád megyei Fábry Pál látott el, akinek a nemessége nem bizonyított. Később is gondot jelentett az elenyésző számú megyei nemességből kiállítani a tisztviselői kart. Tisztújításra, több jelöltből való választásra nem is igen volt lehetőség. A kisebb tisztségek a közgyűlés megbízása, a jelentősebbek a főispán egy-egy alkalomra szóló kinevezései alapján funkcionáltak. A vármegye közigazgatási intézkedéseit Návay János szolgabíró közvetítette a községek felé. Meg kell itt említenünk, hogy Makó és Földeák letelepült magyar lakossága, illetve az állatállományukkal vándorló oláh-rác etnikum más-más feladatot jelentett a vármegyei közigazgatás számára. Az előbbiek a jobbágy földesúr ellentét és a határviták, az utóbbiak a kedvezmények lejárta utáni elköltözésük miatt jelentettek gondot CsamL kgy. jkv sz. 81 CsamL kgy. jkv sz. 82 CsamL kgy. jkv sz. 83 CsamL kgy. jkv november sz. 81 Bohdaneczky Edvin: Csanád vármegye nemzetiségi és gazdasági viszonyai a XVIII. században. Makó, p. 26

31 Az önkormányzat megteremtésével a vármegyei törvénykezés is megkezdődött. Ennek első jele Vorstern Kristóf évi ítélkezése ban már egy kezdetleges sedria hirdetett halálos ítéletet.86 Két évvel később a kinevezett alispán, a szolgabíró, a táblabíró, az ügyész, a jegyző és az esküdt vett részt a törvényszék munkájában.87 A vármegyei törvényszék működésével helyreállt a törvényben rögzített bíráskodási szervezet is, amelyet a városi és falusi bagatell ítélkezés első fokon, az úriszék másodfokon alkotott.88 A közigazgatás és a bíráskodás szervesen összefonódott, ugyanaz a testület intézte a polgári és a bűnügyeket. Kezdetben közgyűlési jegyzőkönyvekbe nemcsak a sedria időpontját, a bírák neveit és az ítéletet rögzítették, hanem a vallatási jegyzőkönyveket is belevezették. Később az inquisitio már kimaradt a jegyzőkönyvből és a vegyes közigazgatási iratok közé helyezték.89 A VÁRMEGYEI ÉLET KIBONTAKOZÁSA ( ) Az 1730-as évek végén királyát és főispánját is elveszítette a megye. A Mária Terézia trónraléptét követő politikai viszonyok kedvező lehetőségeket biztosítottak a megyei önkormányzat számára. Az 1740-ben kinevezett új főispán, Stanislavich Miklós is elődeinél nagyobb gonddal töltötte be hivatalát. Beiktatásáig a megye legtekintélyesebb nemesét, Návay Györgyöt nevezte ki moderátornak, aki július 30-án m ár e címmel elnökölt a sedria ülésén december 15-én a vármegyegyűlés jobbágyi hódolattal üdvözölte a trónralépő királynőt. A feliratra non existente autentico Sigillo a Návay család pecsétje került február 27-én tartották Stanislavich Miklós ünnepélyes főispáni beiktatását. A távollévő püspök helyett Edelspacher Ignác substitutus hoc actu vice comes elnökölt. Jelen voltak még: Marczibányi Lőrinc Csongrád megyei jegyző, Csanád megyei helyettes jegyző, Návay György moderator, Návay János szolgabíró, Návay József és ifj. Návay György esküdtek, Fábry Pál adószedő és biztos, Szalbeck Jakab sóházi prefektus, Tompa puszta újdonsült birtokosa, Török Mihály, Szilágyi Lőrinc, Pápay Ferenc vásárhelyi nemesek, a makói és a földeáki plébános és a névszerint nem említett jobbágytelken gazdálkodó nemesek. A királyi biztos Andrássy Zsigmond Csongrád megyei alispán, királyi tanácsos felolvasta a püspök főispáni kinevezését, majd ünnepélyes szónoklatot tartott. A hivatali esküt a távollévő püspök helyett Návay György mondta el...in Persona Illmi ac Rmi Di Nicolai Stanislavich Eppi Csanádiensis et huiusce Cottus Supremi Com itis... Az eskü elhangzása után a jelenlevők szerencsekívánataikat tolmácsolták az új főispánnak, majd Marczibányi Lőrinc mondta el ünnepi beszédét.92 Az installációhoz Földeák községből beszállított naturáliákért 66 forintot fize 85 MvL M. v. r. é. i. 32. sz. 86 CsamL kgy. jkv augusztus CsamL kgy. jkv április sz. 88 Városi bíráskodás csak Makón volt. Az elöljáróság kihágási ügyekben ítélkezhetett 3 forint erejéig. 88 Azt, hogy ma már a vármegyei törvényszék iratai külön fondban és ezen belül a criminalis illetve civiles ügyek külön állagban találhatók, a II. József idején végzett kiválogatásának köszönhetjük. 80 CsamL kgy. jkv VII p. 81 CsamL kgy. jkv december CsamL kgy. jkv február sz. 27

32 tett a megye. A királyi biztos és a jegyző napidíja arany volt, amelyet Makó kölcsönzött a vármegyei pénztárnak.93 Ezzel a beiktatással pezsgőbb élet költözött a megyébe március 24-én tartották az első tisztújító közgyűlést, amelyen a főispán is megjelent. Návay Györgyöt és a többi tisztségviselőt hivatalában megerősítette. Szorosan vett tisztújításra, több jelöltből való választásra tehát ismét nem került sor. A megye jegyzőkönyveit és levéltárát Návay Györgyre bízták, aki azokat földeáki házában őrizte.91 Ekkor vették tárgyalás alá Mária Terézia diétái meghívó levelét is. Országgyűlési követté Marczibányi Lőrincet választották meg, két forint napidíj biztosítása mellett.95 A követi utasítást valószínűleg Návay György állította össze, aki 1734-ben már egyszer megfogalmazta a megye sérelmeit.96 Melyek voltak ezek 1741-ben? A csupán egy városból és három falucskából álló megye a török ellen viselt háborúban nagyon sokat szenvedett, állatállományát és terményeit az átvonuló katonaság jórészt felemésztette. Az évi pestis a lakosságot megtizedelte, a megmaradottakra súlyos adóterhek nehezednek. A két súlyos csapást betetézte az évi zord tél, majd az azt követő áradás. A szántóföldeken és a szőlőkben mérhetetlen károkat okozott, a lakosságnak csak a hasznavehetetlen terményekből maradt meg egy kevés. Ennek dacára egy egész zászlóalj katonaságot szállásoltak be a helységekbe. Egy-egy házba ember került, a katonaság részére szükséges élelmiszereket is a szűkölködő lakosságtól szerzik be. Ilyen körülmények között a lakosság nagyrésze lassanként elszéledt, a falvakból ismeretlen helyekre költözött. Szeged városa a megyéből elköltöző lakosságot absque omni discrimine befogadja, ezáltal az adózók nagyrészét a vármegye elveszíti. A görögök, örmények, oláhok és más török alattvalók barmokkal, pálinkával (vinum crematum) és az országban található mindenféle árukkal kereskednek, magas árért földet bérelnek, s ezáltal megfosztják a lakosságot a megélhetéstől. A megyében nincsen erdő, nagy a fahiány. A bánáti részen sok az erdő, de ott még készpénzért sem lehet a megyebelieknek fát vásárolni. Marczibányi Lőrinc a pozsonyi diétáról visszatérve csak a határőrvidék feloszlatását kilátásba helyező XVIII. törvénycikket tudta eredményként felmutatni. A megye nehéz helyzete ellenére is szükségesnek tartotta viszont, hogy a Mária Terézia által leiratban biztosított nemesi szabadságjogokra visszhangzó Vitám et sanguinem értelmében hozzájáruljanak a hadviselés költségeihez. A vármegyegyűlés m ár az országgyűlés alatt elhatározta, hogy a legjelentősebb birtokosok terhére 13 83* * lovast állít ki :97 A modenai uradalom 6 Az Edelspacher család (Dombegyháza) 2 Bibics Jakab (Kovácsháza) 2 Szalbeck Jakab (Tompa) 1 Tököli család (Kevermes, Vizes) 1 Száraz család98 (Komlós) 1 83 Uo. 20. sz. 81 CsamL kgy. jkv március sz. 85 CsamL kgy. jkv febr sz. A diétái költségekhez Makó 400, Battonya 100, Tornya és Földeák forinttal járultak hozzá. 86 Az 1734-ben Edelspacher Ignác által vezetett küldöttség számára készült. N. cs. L. 24. sz. 87 CsamL okt sz. Elhatározták, hogy a kivetésnek mindenáron érvényt szereznek, az ellenálló nemest a birtoka használatától eltiltják. 88 Komlóst Békés vármegye is magáénak vallotta ig rendezetlen volt a hovatartozása között Csanád megyéhez tartozott, majd a nádor odaítélte Békés vármegyének. 28

33 Marczibányi beszámolója nyomán az összes megyei nemest, só't gazdatiszteket és pópákat is bevontak az insurrectio-ba A püspöka makói porták után: 8 lovast A modenai herceg 3 lovast Návay György 1 lovast Pénzbeli hozzájárulást fizetett: Fábry Pál adószedő 10 forint Nagy Imre földeáki nemes 4 forint Sövényházi István földeáki nemes 2 forint Csűrik István földeáki ispán 10 forint Varga János földeáki nemes 15 krajcár Horváth János földeáki nemes 10 forint Ecseky János makói jegyző 2 forint Mittinger Ferenc harmincadszedő 10 forint Szentkirályi Ferenc kovácsházi intéző 30 forint Mitrovich Éliás (Edelspacher uradalmában) 80 forint Demetranko (Szalbeck gazdatisztje) 80 forint Péter battonyai pópa 30 forint Egy másik battonyai pópa 25 forint Demján tornyai pópa 10 forint Egy másik tornyai pópa 1 forint A lovasok mellett 48 gyalogost állítottak ki. Ellátásukról Tornya és Földeák 2 2 hétig, Battonya egy hónapig, Makó négy hónapig tartozott gondoskodni. Zászlótartónak Zsámbokréti Dániel szegvári nemest választották meg február 21-én Návay György alispán bejelentette a közgyűlésen, hogy a katonaságnak indulnia kell. Javasolta, hogy a bérlők, akik az insurrectio céljára még nem fizettek, vétessenek adózás alá. Bibics Jakab és Edelspacher Ignác, akik többi birtokuk után Arad megyében illetve Erdélyben m ár adóztak, a reájuk rótt teher mérséklését kérték.101 Az új adózók a következők :102 Jacob János és Miligity Antal Vojnovics János kapitány, Jovrákovics János és Dragulovics Péter Nyika pécskai h. őrsparancsnok, Krekity Márk Komlós praedium parancsnoka és bérlője Az aradi parancsnok Stéjó Marcika és Jakó Pakin András Gergely László és Deák Gábor Simon Márton Szebeni László Apadus bérlője Dombiratos Fecskés Komlós Kunágota Kupa Medgyes Földeák Kevermes Vizes 99 CsamL okt sz. 100 Uo. 73. sz. 101 CsamL kgy. jkv jan sz. 109 Szentkláray J enő: Közállapotok Csanád vármegyében a török uralom után. A Csanád megyei Történeti és Régészeti Társulat évkönyve. Bp p. 29

34 Rühes Milos, Budisity István, Dlugobrata Janó Rogatz András, Cservenin Petko György makai görög két testvérével László másik makai görög a társával A battonyai görög Bánhegyes Kaszapere k A megye március 6-án tartott üléséből jelentette a Helytartótanácsnak hogy lovassága Zaránd megye lovasságával egyesülve indult el elején Mária Terézia elrendelte az ezredekben mutatkozó fogyatékosságok pótlását. Csanád vármegye a Baranyai lovas ezred és a Haller féle gyalogezred kiegészítéséhez volt köteles hozzájárulni. Az előbbi lovas ezred toborzói (egy kapitány, egy főhadnagy, egy zászlós és nyolc veterán katona) februárban meg is érkeztek a megyébe, s március 9-én a besorozott újoncokkal már el is távoztak.104 Sorozták a katonai szolgálatra alkalmas lovakat is. Ezeket a négy gyűjtőállomás Győr, Kecskemét, Pécs és Debrecen valamelyikére kellett beszállítani, ahol darabjáért 40 forintot fizettek szeptember 3-án a délkeleti megyék képviselői értekezletet tartottak Gyulán az insurrectio terheinek arányos elosztása érdekében. Csanád megyét Stanislavich Miklós főispán, Békés megyét báró Harruckern Ferenc főispán és Khlósz Mátyás alispán, Arad megyét Andrássy Zsigmond alispán, Zaránd megyét Hollaky Pál alispán, Csongrád megyét Lábady Adám alispán képviselte. Két század együttes felállítását határozták el az alábbi várható költségek mellett:106 Kapitány havi fizetése Főhadnagy Zászlós Őrmester (2) Káplár (7) Trombitások Mesterember Orvos Szállásmester Két tábori kocsi 12 ökör Négy hajcsárnak ruházat Ezek ellátása három hónapon át Két zászló (egyik oldalán Mária kép, a másikon a magyar címer, zöld damasztból) Egy kocsi a katonai pénztár részére négy lóval A kocsis ruházata Ellátása három hóra 30 forint 20 forint 15 forint 12 forint 10,30 forint 6 forint 3 forint 6 forint 6 forint 80 forint 360 forint 48 forint 36 forint 100 forint 150 forint 12 forint 9 forint A katonai pénztárkezelő fizetése 3 hóra 90 forint CsamL kgy. jkv március sz. 1,4 CsamL kgy. ir N o 42. A. 106 Uo. 42. o. * * Uo. 47. c.

35 Az egyéb előre nem látható költségekkel együtt összesen 1740 forintot ajánlottak meg a nádori porták szerint: Csongrád megye Csanád megye Arad megye Zaránd megye Békés megye Szeged város 28 porta után 12 porta után 19 porta után 53 porta után 22 porta után 11 porta után 336 forint 144 forint 228 forint 636 forint 264 forint 132 forint Csongrád megye egy kapitány és két strázsamester, Csanád megye egy zászlós, Arad megye egy főhadnagy, Zaránd egy kapitány és két strázsamester, Békés egy főhadnagy és egy strázsamester, Szeged egy zászlós kiállítását vállalta. A tisztek kötelességévé tették a legénység összegyűjtését, gyakorlatoztatását és a magyar szokás szerinti ruházat és tolldísz megkövetelését. A kész századoknak terv szerint Győr tájékára kellett táborba szállani.107 Csanád megye Bienny Károly zászlóson kívül 27 lovast állított ki. Ebből Stanislavich főispán, a Návay család és Marczibányi Lőrinc alispán egyet-egyet, a megyei arendatorok hármat finanszíroztak. A többit a megyei pénztár terhére fogadták fel, kettő kivételével más megyékből. Nemes is csak öt volt közöttük november 10-én indultak a szomszédos megyék csapataival egyesülve Sziléziába.109 A magyar hadak sikeres előnyomulása Mária Teréziát arra késztette, hogy leiratban köszönje meg a vármegyéknek a katonai segítséget. A megye a szokásos hódolattal fogadta az elismerést és azonnal levelet írt Bienny zászlósnak. Utasították, hogy bár csak három hónapra ajánlották meg a csapatot, a harctérről mindaddig el ne távozzék, míg a többi megyék felkelő csapatai ott vannak.110 Az insurgensek azonban megunták a katonáskodás dicsőségét és Szent Mihály napján elhagyták a tábort.111 A nádor visszaküldést sürgető levelére a megye elismerte ugyan, hogy az innen kiállított lovasok egy része lóval és fegyverrel, másrésze ló és fegyver nélkül visszaérkezett, de mindannyian olyan állapotban kerültek haza, hogy a további katonai szolgálatra alkalmatlanok. Újabb katonaságot pedig az agyonsanyargatott megye nem képes kiállítani.112 A közbiztonsági viszonyok tovább romlottak a felkelés időszakában. A kóborlókhoz, útonállókhoz és a Bánságból beütő rácokhoz csatlakoztak a katonák is. Az előbbiek megfékezésére Csanád megye már 1740-ben fegyveres őrséget szervezett. A megye utasítására Makó négy, Battonya kettő, Földeák és Tornya egy-egy lovast állított ki. Katonailag voltak szervezve, egy makói tizedes volt a parancsnokuk. Járták a falvakat és a pusztákat, megvizsgálták a kóborlókat, üldözték a gonosztevőket. Bár nem a megye házi pénztárából kapták a fizetésüket, őket tekinthetjük az első megyei pandúroknak.113 A katonák is sokszor fosztogatással hívták fel magukra a figyelmet. Csanád megye védekezésül községenként négy emberből álló éjjeli őrséget szervezett. Hasonló intézkedés megtételére kérték fel Arad megyét is.114 Az állítási pénzzel megszökő katonák számának növekedése érzékenyen érintette az anyagi 107 Uo. 108 U o. 47. N. 109 CsamL kgy. jkv p. és p. 110 CsamL kgy. jkv p. 111 Uo p. 112 U o p. és 246. p. 113 CsamL kgy. jkv sz. 114 CsamL kgy. jkv p. 31

36 gondokkal küzdő vármegyét ban kihirdették, hogy aki szökött katonát fog el egy arany jutalomban részesül.115 Az atrocitások miatt a lakosság több helyen hajdúknak nevezte a katonákat, amit azok sérelmeztek. Végül a Helytartótanács elrendelte, hogy az Infanteria Hungarica elnevezést kell használni.116 A betyárok ellen hozott első intézkedéssel 1746-ban találkozunk. Elrendelték, hogy aki a Szt. Mihály napját követő két héten belül nem áll munkába, hanem...sub nomine vulgo Betyár csavarog, letartóztatandó.117 Az insurrectionalis munkálatokkal párhuzamosan a vármegyei közigazgatás is továbbfejlődött. Ennek első jelei az önálló vármegyei pecsét készíttetése Pozsonyban, az egyenlőre egy ládányi levéltár alapjának megvetése és a vármegyeház építésének megkezdése ben kezdődött a limitálás. Az első időszakban csak a tőkehús árát szabályozták : Marha fontja 3 krajcár 2 krajcár 4 krajcár Juh 4,5 krajcár 2 krajcár 4 krajcár Disznó 4 krajcár 2 krajcár 3,5 krajcár 1748-ban már mindenre kiterjedő árszabályozást igyekeztek készíteni :120 Marha fontja 2 krajcár Süldő 15 krajcár Birka 2 krajcár Tojás 10 db 3 krajcár Borjú 3 krajcár Vaj itcéje 21 krajcár Disznó 3 krajcár Ecet 6 krajcár Egy tyúk 4,5 krajcár Liszt 2 krajcár Egy kacsa 6 krajcár Hal fontja 6 krajcár Egy lúd 12 krajcár Szalonna 6 krajcár Indiai kakas 24 krajcár 1741-ben határozták el a conscriptio domestica rendszeres vezetését. A három évenként esedékes összeírást ekkor már nyolc éve nem végezték el. Fábry Pál adószedő és Ecseky János makói jegyző Tornya, Battonya és Földeák, Návay János szolgabíró és Thúry József modenai uradalmi gazdatiszt Makó összeírását végezte el. Az összeírásban résztvevő tisztségviselőknek esküt kellett tenniük, hogy működésük során nem lesznek részrehajlók.121 A megye vagyoni állapotát tükröző összeírás 1743-ra készült el. A korszak gazdasági szerkezetének megfelelően a vagyoni állapotot meghatározó állatállomány részletes összeírását tekintették a legfontosabbnak: CsamL kgy. jkv sz. 116 CsamL. kgy. ir No. 37 Y 117 CsamL kgy. jkv p. 118 CsamL kgy. jkv sz. (pecsét), 78. sz. (levéltár), p. vármegyeház. 119 CsamL kgy. jkv sz. Cigány kovácsok munkadíjának szabályozása: január 12. MvL M. v. r. é. i. 4L sz. 120 CsamL kgy. jkv p. 121 CsamL kgy. jkv sz. 122 CsamL. kgy jkv p. 32

37 M akó Battonya Tornya Földeák Önálló települt család Osztatlan telken gyermekek és testvérek Zsellér Járomos ökör 535 Eladásra szánt ökör éves borjú Tehén Ló Öszvér Juh Disznó Bor urna Malom 15 Méh köpü Szeszfőző üst A következő évben m ár ennek alapján vetették ki a házipénztárnak fizetendő összegeket :123 Makó 945 forint 18 krajcár Battonya 320 forint 18 krajcár Tornya 148 forint 26 krajcár Földeák 85 forint 56 krajcár 1744-ben a Helytartótanács utasítására fel kellett mérni a megye iparát és a katonai ruházat elkészítéséhez szükséges anyagok mennyiségét. A jelentésből megtudhatjuk, hogy ekkor 10 mázsa gyapjú volt a megyében. Minősége miatt posztókészítésre kevésbé alkalmas, de szűr készítésére megfelelő. Len- és kender vászon alkalmas, de a takácsok kevés száma miatt kétszer olyan drága, mint a felvidéken. Bőrt mesterember hiányában nem készítettek ki a megyében, nyersbőrt azonban szállítottak Budára, Pestre, Esztergomba és más városokba. Posztókészítők, puskaművesek, kardkészítők, kesztyűkészítők, gombkötők és szíjgyártók szintén hiányoztak az iparosok sorából. Mindössze 13 szabó és 17 csizmadia és varga dolgozott a megyében. Az előbbiek hat máriásért (kb 1 forint) varrtak egy ruhát, a csizmadiák két forintért készítettek egy kordovánbőr csizmát.124 A megnövekedett teendők a vármegyei tisztviselői kar kiegészítéséhez vezettek. Az június 8-án tartott első törvényes tisztújításon Návay György egészségi állapotára hivatkozva lemondott. A közgyűlésen jelenlévő püspökfőispán megköszönte addigi működését, majd Marczibányi Lőrinc és Bibics Jakab mellett érdemeire való tekintettel újból jelölte az alispáni állásra. A megye XVIII. századi történetében ez az első alkalom, hogy a közgyűlés három alispáni jelölt közül választhatott. Emelte az ünnepség fényét, hogy a jelenlévő királyi biztos jelképesen átnyújtotta a megye pecsétjét és kulcsait. A három jelölt közül Marczibányi Lőrinc lett az alispán 300 forint éves fizetéssel. Székhelyéül Makó várost jelölték ki. Külön választás nélkül megerősítették állásukban Návay János szolgabírót,ifj. Návay György jegyzőt, Návay 123 CsamL kgy. jkv p. 134 CsamL kgy. jkv p. 33

38 József esküdtet mindhármukat fizetés nélkül és Fábry Pál adószedó't. A főispán előterjesztette, hogy szükséges lenne az egyházi és világi urak közül néhányat táblabírónak kinevezni és a megyei ügyek intézésébe bevonni. Táblabírákká választották: Lech Zakariás nagyprépostot, Jankovics Pál makói plébánost, Sándor Pál Csanádi plébánost, Bibics Jakab Arad megyei alipánt, Edelspacher Ignác kincstári igazgatót, id. Návay György volt alispánt, Zaffiry Imre Csongrád megyei ügyészt és Mittinger Ferenc Csanádi harmincadszedőt.125 A díjazás nélkül szolgáló tisztviselők panaszára az május 2-án tartott közgyűlésen elhatározták, hogy ezután valamennyien kapjanak fizetést :126 Főispán Alispán Jegyző Szolgabíró Adószedő és biztos Esküdt Miles Comitatensis Makói börtönőr 350 forint 306 forint 90 forint 100 forint 120 forint 30 forint 48 forint 48 forint A megyei börtönre vonatkozó adatok az 1740-es évek első feléből származnak ben az ún. pipalis taxát már börtönépítésre fordították.127 Az évi jegyzőkönyvben szerepelt először a makói börtönőr, aki a vármegyei pénztárból kapta 48 forintnyi éves fizetését. Ez a kezdetleges börtönépület arról volt híres, hogy a rabok szinte naponként szöktek meg belőle. Ezért a megye elhatározta, hogy erősebb börtönépületet emel. Marczibányi alispán, hogy a hivatalos teendők rendesebb ellátását biztosítsa, már 1744-ben sürgette egy vármegyeház építését is. A két munkát egyszerre kezdték a Makó peremén kialakított hatalmas telken tavaszán az alispán jelentette, hogy az anyagokat már beszerezték, ezek szállítására hét napszámos és két kocsi szükséges.128 Erről az épületről szinte semmit sem tudunk, mert terve, vagy leírása nem maradt reánk. Nem lehetett valami masszív épület, mert 1751-re már düledező állapotba jutott.129 Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben kezdtek hozzá a katonák beszállásolására alkalmas DOMUS QUARTERIALIS építéséhez. A három szobából, konyhából és istállóból álló makói és a valamivel kisebb battonyai házat a két helységnek kellett elkészítenie Szent Mihály napjáig.130 Valószínűleg már az új vármegyeházán tartották május 10-én azt a tisztújító széket, amelyen a főispán már nemcsak az alispáni állásra jelölt három személyt, hanem a szolgabíróságra is. Az előbbiek Marczibányi Lőrinc, Návay György és Kvasovszky Sándor, az utóbbiak Bibics János, Návay János és Návay József voltak. Az alispán ismét Marczibányi Lőrinc, a szolgabíró Návay János lett. Návay József 50 forinttal díjazott esküdtsége mellett helyettes szolgabírói titulust is nyert. Itt találkozunk először fiscalis kinevezésével, akit évi 60 forint illetett meg. Ifj. Návay György mellett, a fiscalishoz hasonló fizetéssel Stanislavich Ferenc lett a másik jegyző. Az 1743-ban kinevezett táblabírák közül Návay György, Jankovics Pál és Sándor Pál 34 1,9 CsamL június CsamL kgy. jkv p. 187 CsamL kgy. jkv p. 129 CsamL kgy. jkv p. * CsamL kgy. jkv , és elszórt adatok. 1.9 CsamL kgy. jkv p.

39 neve szerepelt ismét. Újonnan nyertek Csanád megyei táblabírói kinevezést: Andrássy Zsigmond, Kvasovszky Sándor, Temesvári András, Kárász Miklós és Bibics János.131 Amikor Stanislavich Miklós Csanádi püspököt január 4-én a közgyűlésen beiktatták makói birtokába, ismét szóba került a határőrvidék és Bánát az évi XVIII. törvénycikk által kilátásba helyezett visszacsatolása. Újabb akciót indítottak a megye régi területének visszaszerzéséért. írásba foglalták a megye kérését, a kérvény benyújtásával Kárász Miklóst, Szeged város szenátorát bízták meg, mint aki a közeli napokban úgyis Bécsbe szándékozik menni. 132 A megbízó levél keservesen panaszolta, hogy Csanád megye kis területe miatt még a tisztikart sem tudja eltartani. A visszacsatolási ügyek intézésére egy külön képviseló't is felfogadtak Bernáth György kancelláriai tisztviselő' személyében.133 Északi irányban Orosháza és Komlós megszerzését tűzték ki célul. A főispán az október 7. közgyűlésen indítványozta, hogy az orosházi Básti és Majláth családokhoz forduljanak ez ügyben.134 A terv végül kudarcba fulladt, mivel Orosháza sohasem tartozott Csanád vármegyéhez. Komlóst viszont átmenetileg sikerült megszerezni Békés vármegyétől július 8-án a visszacsatolást ünnepelve a helyszínen tartottak közgyűlést. Marczibányi Lőrinc magyar nyelvű beszédében a vármegye legteljesebb támogatásáról biztosította a komlósiakat decemberéig képviselőik résztvehettek a Csanádi közgyűléseken. Ekkor a nádor visszaítélte Komlóst Békés vármegyének. A minden követ megmozgató Marczibányi Lőrincet Návay György helyettesítette a vármegye élén.135 Jelentősen megváltoztatta a megye birtokviszonyait a modenai herczeg földbirtokainak évi konfiskálása.136 A hűtlenség címén zár alá vett javakat a kincstár augusztusában felmérette, majd részben bérbeadta.137 Battonyát 1746-tól monostori Barinay László királyi tanácsos bérelte.138 A másik népes hely, Tornya 1749-ig a kincstár kezelésében maradt. Ekkor az aacheni béke értelmében a herceg visszakapta birtokait. Bohus Imre jószágigazgatója a következő évben bérbe adta a pusztákat, a lakott helységekkel pedig kontraktusra lépett.139 Tornyát az addig még Csanád megyei birtokkal nem rendelkező Marczibányi Lőrinc alispán megvásárolta a hercegtől. Borovszky szerint ő emelte mezővárosi rangra a helységet. Kastélyt és templomot építtetett, a lakosságot magyarokkal szaporította.140 A megyei levéltárban ma is megtekinthető a helység korabeli pecsétje, Tornya m. Várossának Petsétje felirattal. 131 CsamL kgy. jkv május CsamL kgy. jkv p. és ir. N o 35 S. 133 CsamL kgy. jkv p. és p. 134 CsamL kgy. jkv p. 136 CsamL kgy. jkv p., 225. p. és p. visszacsatolás: p. 133 CsamL kgy. jkv p. 137 Borovszky i. m. II. k. 4L p. és 600. p. 133 CsamL úrbéri iratok Tornya kérdőíve. 133 Uo. és Battonya kérdőíve. 140 Borovszky i. m. II. k p. 35

40 Az E n g l é r a ( ) Mária Terézia az aacheni béke után láthatott hozzá nagyobb energiával kormányzási elképzeléseinek megvalósításához. A maga köré gyűjtött szakemberek segítségével készült reformrendeletei és utasításai a megyei önkormányzat alapjainak tiszteletben tartása mellett is jól szolgálták felvilágosult központosító törekvéseit. A Haugwitz féle reformmal induló és a Ratio educationis-szal záruló életmű szabályozta a Habsburg Monarchia központi hatóságai és a Helytartótanács szervezetét és ügyvitelét, a katonaság elhelyezését és a neki nyújtandó szolgáltatásokat, tartalmazta az egészségügy és az oktatás átfogó rendezésének a tervezetét és az Urbáriumot. Az országos intézkedéseket a Helytartótanács közvetítette a vármegyék felé, ahol azok a helyi viszonyok szintjén valósultak meg. Ennek során készült utasítás a főispánok részére: ügyeljenek megyéjükben a közigazgatás valamennyi területére, a tisztújításokra, a hivatali és bírósági ügyintézésre, az adókivetésre, évenként készíttessenek kimutatásokat a megye népességéről és gondoskodjanak a központi rendelkezések pontos végrehajtásáról.141 Előírták megyei orvos és seborvos tartását, később pedig a mérnöki állás szervezését.142 Felszólították a megyéket a felesleges tisztviselők elbocsátására azzal, hogy az így felszabaduló pénz az adózó nép terheinek enyhítésére fordítandó.143 Hasonló felhasználást sürgetett a Helytartótanács az elítéltek álta befizetett bírságpénzek esetén is: Abból kellett a lopás stb. által okozott károkat megtéríteni, a bezárt bűnösöket élelemmel ellátni és ami még megmaradt a tanítókat fizetni.144 (A megye erre azt válaszolta, hogy itt ilyen alap nincs, mert itt csak bottal büntetnek.) A Helytartótanács megtiltotta a megyéknek, hogy tűzkár, vagy más hasonló címen adománygyűjtést engedélyezzenek ismeretleneknek, akik legtöbbször csak a közbiztonságot veszélyeztették.145 A közbiztonság témaköréhez kapcsolható Csanád megye első jelentősebb statútuma ben a megye elrendelte, hogy minden helységben éjjeli őrök legyenek, akik vigyáznak a lakosságra és elfogják a csavargókat. Nem volt szabad szállást adni idegennek, ha a bírónak előbb be nem jelentették. Csónakot csak halász, vagy molnár tarthatott és ezek sem szállíthattak át idegeneket az egyik partról a másikra. Elrendelte a megye a Maroson található csónakok összehordását és elkobzását, ha a jogos tulajdonosuk 15 nap alatt nem jelentkezett. Megújították Kalász György antesignanus megbízatását, aki a községek által arányosan adott lovasok parancsnokaként járta a megyét és hozta be a börtönbe a gyanús magaviseletű idegeneket, gonosztevőket.146 Készült még 1774-ben tűzbiztonsági szabályrendelet és 1776-ban cselédtartási statútum.147 Csanád megyében ez a korszak az utolsó püspökfőispán működésével esett egybe. Gróf Engl Antal Csanádi püspököt november 10-én iktatta be hivatalába Grassalkovich Antal kamaraelnök. Grassalkovich magyar nyelvű üdvözlő beszédével kezdődött a generalis congregatio, majd Stanislavich Ferenc jegyző ékes latin dikcióval mondta el ünnepi beszédét. Ezt követően az alispán és az odaszaladó urak felemel 141 Magyarország történeti kronológiája. Bp p. 142 CsamL kgy. jkv p. 143 CsamL kgy. jkv p. A megye azt válaszolta, hogy itt felesleges tisztviselők nincsenek, még orvost is Arad megyével közösen tartanak. 144 CsamL kgy. jkv p. 145 CsamL kgy. jkv p. és p. 148 CsamL kgy. jkv p. 147 MvL Körrendeletek jkv és Mvréi

41 ték az új főispánt és három vivátot kiáltottak. A beiktatás lezajlása után a templomba mentek Te Deum -ra. Az istentiszteletet követően reggelihez ültek, amelyhez Návay József 24 font vajat szállított a vármegyei pénztár terhére.148 Másnap tisztújító széket tartottak. Az addigi legnépesebb közgyűlésen a három jelölt közül ismét Marczibányi Lőrincet választották alispánnak. Návay János szolgabírót, Návay József helyettes szolgabírót, Stanislavich Ferenc és Návay György jegyzőket, valamint Fábry Pál perceptor és comissariust hivatalukban megerősítették. A vármegyei ügyész Ábrahámffy Gábor helyett Tarkó Imre lett. Ekkor választottak először két esküdtet Balogh Gáspár és Kis (alias Zombory) Mihály személyében. Táblabíróvá választották Slezák János kanonokot, Nedves János makói plébánost, Csupor Ádám Békés vármegyei jegyzőt és Khlósz Mátyás alispánt, Marsovszky György Csongrád megyei jegyzőt és Horváth Ferenc modenai uradalmi ügyészt március 22-én állapították meg a fizetéseket, amelyek a megelőző évek szintjén maradtak. Kivételt képezett Tarkó ügyészé, akinek az év folyamán 60-ról 90 forintra emelték a fizetését.150 A következő három évben három új kifizetési tételt fedezhetünk fel a költségvetésben: az antesignanus és a szegedi hóhér forintnyi éves fizetését, valamint az ugyanilyen összegre tervezett rabtartási költséget.151 Az antesignanus az 1740-től működő közbiztonsági őrjárat parancsnoka volt, addig a községek fizették ben Kalász György töltötte be ezt a tisztséget ban elbocsátották és helyette Bíró Mihályt tették meg parancsnoknak.152 Néhány hónap múlva ezt is elcsapták és mivel sokat káromkodott ötven botot adtak naki búcsúzóul.153 Az antesignanus állást 1770-ben beszüntették, a következő évben már a szolgabíró ment ki cirkálni ban a szolgabíró, a jegyző, a helyettes szolgabíró és a perceptor fizetését is emelték. Ettől az évtől szerepelt a költségvetésben a bécsi kancelláriai megbízott ötven forintja, a várnagy (castellánus) és a seborvos (chirurgus) forint fizetése.155 A várnagy az alája rendelt egy, majd három őrrel intézte a domus comitatensis és a börtön körüli teendőket. A seborvos megjelenése a vármegyei tisztséeviselők között Mária Terézia október 26-án kelt rendeletében gyökerezett: az elő írta, hogy minden megyében legyen orvos (medicus) és seborvos (chirurgus).156 A megye korábbi egészségügyi helyzete siralmas volt. Alkalomszerűen hozattak orvost Aradról, vagy Szegedről, ha az egyetlen makói borbély tudását meghaladta a fizetni is tudó beteg állapota. Bába minden községben volt, de azok is nyomorogtak, mert a megye az adófizetők csekély számára hivatkozva nem gondoskodott róluk.157 Éves fizetése megállapítása előtt a seborvos panaszolta a megyének, hogy egy súlyosan sebesült foglyot három hónapig a saját költségén gyógykezelt és ezért semmit sem kapott. Tíz forintot utaltak ki neki a gyógyszerekért és felmentették a katonatartás kötelezettsége alól. Ezt azzal indokolták, hogy mivel az orvos sem szántani sem aratni nem jár alig tud megélni.158 Orvos és chirurgus egyszerre csak az 1750-es évek végétől működött együtt a 148 CsamL kgy. jkv p. 149 CsamL kgy. jkv p. 160 CsamL kgy. jkv p. 161 CsamL kgy. jkv p. 152 CsamL kgy. jkv p. 153 CsamL kgy. jkv p. 184 CsamL kgy. jkv p. 135 CsamL kgy. jkv p. 184 Magyarország történeti kronológiája 574. p. 187 CsamL kgy. jkv p. 188 CsamL kgy. jkv p. 37

42 megyében.159 A Helytartótanács kérdó'pontjaira adott válaszban a közösen tartott szegedi orvost és a házipénztár terhére felfogadott makói seborvost jelölték meg a közegészségügy helyi letéteményeseinek. A nagyobb helységek bábái ekkor már a szegedi orvos tanúságlevele alapján működtek.160 Az orvosok a megyei ranglétrán a szolgaszemélyzet fölött, de a tisztségviselők alatt helyezkedtek el. Megtörtént, hogy a seborvost hat napra becsukták, mert a megyei urak parancsa ellenére nem akart egy sebesültet ingyen gyógykezelni.161 Várady József orvost 1774-ben mulasztásai miatt hivatalvesztéssel sújtották, a következő' évben szervezett két állás (Makó, Battonya) egyikére azonban ismét őt alkalmazták.162 Az első gyógyszertárat 1773-ban nyitotta meg egy makói piactéri házban Miller Ferenc aradi gyógyszerész, a másodikat pedig Esenbell Kristóf 1775-ben.163 A tisztviselők a hétéves háború kezdetén hivatkozva a megnövekedett teendőkre csekély fizetésük felemelését kérték. A közgyűlés által jóváhagyott emelés a főispán, alispán, jegyző, szolgabíró, helyettes szolgabíró, adószedő és biztos fizetését érintette.164 Az Engl érában bekövetkező további változásokat az alábbi táblázat szemlélteti :165 Főispán A lispán J eg yző A dószedő Szolgabíró Ü gyész E sküdt B iztos forint Márczibányi L Marsovszky Gy. Návay György Bogyó Mihály 250 Návay József 160 Návay Pál 200 Návay János Návay Antal 200* Gyürky Pál 100 Klempay Tamás 100 Návay Antal Návay Mihály 100 Gyürky Pál Úrik András 100 Karácsonyi I. Mittinger Ferenc 100 Molnár András 128 Jósay J. 120** * Az 1760-as évek végétől főszolgabíró. Gyürky Pál az újonnan szervezett battonyai járás szolgabírája lett. ** Egyben az utak és hidak felügyelője. Mérnök Vertics József személyében 1775-től volt a megyében. Az Engl éra tisztviselői kara már nem a maga kis kúriájából intézte a vármegye ügyeit. A bekeccsel, nadrággal és sárga selyem övvel ellátott szolgaszemélyzet is jelentősen megszaporodott. Bár a vármegyeháza falán repedések voltak és néha az eső is becsorgott, ott zajlott a vármegye hivatalos élete. Nemcsak közgyűléseket és beiktatásokat tartottak a vármegyeházán, ide érkeztek a Helytartótanács rendeletéi és utasításai. A szolgabíró (főszolgabíró) ennek alapján fogalmazta meg körleveleiben a községi elöljáróságok teendőit. Az adóbeszedés céljára gazdasági és népességi kimutatásokat készítettek, limitálták az árakat, katonát állítottak és terményt biztosítottak a hétéves háborúhoz. 159 CsamL kgy. jkv salarium. 160 CsamL kgy.jkv december CsamL kgy.jkv p. 182 CsamL kgy. jkv p. 183 CsamL kgy. jkv p. és p. 184 CsamL A tisztújítások oka Fábry Pál, Návay János és Márczibányi Lőrinc halála illetve visszavonulása volt. 38

43 Statútumokat alkottak a köz- és tűzbiztonság megteremtésének reményében, ítélkeztek már egy kissé egymástól elkülönítve polgári perekben és panaszokban, úrbéri és bűnügyekben.166 Utasítással látták el a korszak két országgyűlésére küldött megyei követet. Az instrukciókban az országos átlagnál talán kevesebb szó esett a nemesi előjogokról, annál több az aránytalanul nagynak ítélt adóterhekró'l, a misera plebs szomorú sorsáról és a határó'rvidéki, majd bánáti visszacsatolásról.167 A vármegyeház szükséglete az 1760-as évektől fűtésre hat öl fa, valamint húsz forint árú papír, pecsétviasz, írótoll és spárga az ott készülő irományokhoz.168 Ekkor már a Mária Terézia által díszes oklevéllel engedélyezett, Szt. Gellért képmásával a püspökfőispánokra utaló új pecsétnyomó használták.169 Molnár András 1765-ben elkészítette a vármegye térképét, amiért húsz forint jutalm at kapott.170 A tisztségviselők házait és a templomot is megjárt levéltár a vármegyeház felépülése után végre az évi 73. törvénycikk által előírt helyére került. A levéltár kezelője, a jegyző azontúl érvényt szerezhetett az évi 25. törvénycikknek, amely kötelezte a megye tisztviselőit, hogy az általuk intézett ügyek iratait a vármegye levéltárában helyezzék el. A szűk, piszkos és sötét helyiségnek jellemzett levéltárba kezdetben rendszertelenül helyezték el az iratokat. Az első rendezést a jegyző és az ügyész végezte között. Ennek során a közgyűlési iratokhoz mutatót is készítettek.171 Az 1773-tól a Helytartótanácshoz is felterjesztendő közgyűlési jegyzőkönyvek től már mutatóval készültek.172 A jegyző 1775-ben kérte a közgyűlést, hogy mentse fel a levéltár kezelői felelősség alól. Kérését azzal indokolta, hogy Marsovszky alispán a főispán előzetes beleegyezésével saját kulcsot készíttetett a levéltárhoz. A főispánok részére kiadott utasítások és a megye többszöri határozatai viszont a jegyző feladatává tették a levéltár kezelését. Ezért a közgyűlés úgy határozott, hogy az alispán csak a jegyző útján vehet ki iratokat, a kulcs pedig a jegyzőnél tartandó.173 Az Engl érában valósult meg az évi 18. törvénycikkel kilátásba helyezett visszacsatolás. A határőrvidék elhúzódó felszámolása során Sajtény, Újcsanád (Apátfalva) községek és Nagylak mezőváros visszakerült a vármegye kebelébe.174 Noha a határőr lakosság nagyrésze a vármegyei függőségbe kerülés miatt elvándorolt az novemberi adókivetésben már szerepelt Újcsanád 1407, Sajtény 662, Nagylak 2142 forint adóval. Apátfalva kezdetben együtt adózott Újcsanáddal. Az július 10. közgyűlési jegyzőkönyv szerint viszont m ár külön köteles állítani egy katonát a vármegye zászlaja alá májusában az apátfalviak szállították a vármegyeház tetőzetének helyreállításához szükséges tíz öl fát.175 Végleges különállását bizonyítja a SIGILLUM COMMUNITATIS APADFALVENSIS feliratú pecsétje.176 Csanád vármegye határának kiegészítése együttjárt a korábbi 12 nádori porta től a bűnügyi pereket külön jegyzőkönyvbe vezették. 167 A megye követe 1751-ben és 1764-ben is Marczibányi L. volt. 168 Adószedő iratok 1763/64. évi költségvetés. 189 CsamL kgy. jkv p. 170 CsamL kgy. jkv p. 171 Csanád megye Levéltára. Szeged, p. 172 CsamL kgy. jkv p. 1,3 CsamL kgy. jkv p. 174 CsamL kgy. jkv szeptember 2. 1,6 CsamL kgy. jkv p. 178 Borovszky i. m. II. k. 17. p. 39

44 19-re emelésével, az adóterhek megnövekedésével. Nagylak különösen kedvezőtlen helyzetbe került, miután Palota, Kövegy és Csiga pusztákat leválasztották határából. A vármegye kénytelen volt felírni a királyi kamarához, hogy Nagylak így már nem bírja a terheket. Ezzel elérték, hogy alacsonyabb taksát vetettek ki a helységre.177 Palota 1769-ben jelent meg a vármegyei összeírásokban önálló népes helyként. Ezzel a telepített községgel kilencre nőtt Csanád vármegye lakott helységeinek a száma. Szükségessé vált két szolgabírói járás szervezése. A keletcsanádi részen működő battonyai szolgabíró a makói főszolgabíró alá tartozott. Az Engl éra utolsó Splényi József világi főispán működésére is áthúzódó jelentős eseménye az Urbárium megyei bevezetése volt között számtalan irat keletkezett e tárgyban és az Urbarialis Deputatio iratai elnevezéssel maradt reánk a vármegyei levéltárban. Az urbarialis küldöttség kilencpontos kérdőívet állított össze a helységek számára, amely a jogállapot változásait, a település- és gazdaságtörténetet érintette. Erre támaszkodva foglalt állást a megye az Urbárium bevezetése körüli vitákban. Az ellentétek alapja az volt, hogy míg az ország egyes vidékein az úrbéri terhek szabályozása gátat vetett a földesúri önkénynek, itt a korábbi kedvező kontraktusok kerültek veszélybe. Az Engl Antalt követő Christovich Imre Csanádi püspök is személyes úrbéri szolgálatokra és keményebb adózásra akarta szorítani Makó népét, de a főispáni hatalom nélkül ez m ár csak részben sikerült. 40 m CsamL kgy. jkv p., p., 493 és 609. p.

45 1. SZ. MELLÉKLET Főispánok Dolny István gr. Nádasdy László br. Falkenstein Béla Stanislavich Miklós gr. Engl Antal Főispáni megbízottak, helytartók Kovács Pál Mayer Gábor Vorstern Kristóf Vranovics Tamás Vranovics János Návay György Alispánok Návay György Marczibányi Lőrinc Marsovszky György Helyettes alispánok Návay György ifj. Návay György Főszolgabíró Návay Antal Szolgabírók Návay János Návay Antal Gyürky Pál Helyettes szolgabírók Návay József Ábrahámfly Gábor Stanislavich Ferenc Kiss Mihály

46 Tarkó Imre Bibics János Mittinger Ferenc Kamocsay Imre Molnár András Gyürky Pál Jegyzők Vankay Mihály Bohus Ádám ifj. Návay György Stanislavich Ferenc Bogyó Mihály Helyettes jegyzők Bohus Imre Marczibányi Lőrinc Návay Antal Klempay Tamás Bittó Péter ifj. Marczibányi Lőrinc Ügyészek Zaffiry Imre Bohus Ádám Marczibányi Lőrinc Ábrahámffy Gábor Tarkó Imre Klempay Tamás Návay Antal Návay Mihály Adószedők Edelspacher Zsigmond Edelspacher Ignác Fábry Pál Návay György Fábry Pál Stanislavich Ferenc Návay József Návay Pál Csűrik István

47 Katonaságra ügyelő biztosok Fábry Pál Mittinger Ferenc Molnár András Jósay János (utak és hidak felügyelője is) Úrik András Esküdtek Fábry Pál Návay József ifj. Návay György Balogh Gáspár Hangay Ferenc Kmetykóczy Mihály Kiss Mihály Vincze Gergely Temesváry József Csűrik István Molnár Ferenc Terjéky János Gyürky Pál Návay Antal Návay Pál Karácsonyi István Komáromy István Győrffy György Úrik András Hegyessy Ferenc Jankó Ferenc Kerek Ignác Szilvássy Ferenc Mérnök Vertics József

48 2. SZ. MELLÉKLET Áp r il is 2 8 -á n F ö l d e á k o n t a r t o t t MEGYEI KÜLDÖTTSÉG ÁLTAL A CSELÉDEK BÉRÉT SZABÁLYOZÓ MUNKÁLATA, S CSELÉDTARTÁSI HATÁROZAT 1. A szolgák és szolgálók szegődése, s fogadása kivéve a juhászokat és a sertések pásztorait új esztendő napján légyen. 2. Minden más helyekről jövendő szolga és szolgáló, vagy pásztor magaviseleteirül és esztendeinek az előbbeni gazdájánál híven lett eltöltésirül elegendő bizonyság levelet hozzon. 3. Semminémű gazda kóborlókat és igazságlevél nélkül lévőket be ne fogadjon, hanem azokat a helység bírójának bejelentse. 4. Mivel találtatnak olyan állhatatlan szolgák is, akik nem várván szegődött esztendeinek eltöltésit, gazdájukat elégséges ok nélkül elhagyni merészelik, ezért mind az ilyenek, ha harmad napnál tovább szolgálaton kívül lenni tapasztaltainak, mind pedig azok, akik rideg, vagy betyár név alatt henyélnek és a szolgálatot kerülik, megragadtatván, ha alkalmatosak lesznek katonaságra adattassanak. Akik pedig erre alkalmatlanok, keményebb móddal is szolgálatra kényszeríttessenek. 5. Ha nyári dolog idején a szolga beteggé teszi magát, vagy korhelysége miatt gazdájának munkáját elmulatja, minden napra 17 kr. defulcaltasson. 6. Akik nyári munkára téli időben előre pénzt felkérnek és nyáron máshoz mennek dolgozni, a felvett pénznek bonificatioján kívül 12 pálcával büntettessenek. 7. Hogyha valamely gazdának a szolgája a nyári munkáinak idején a nagyobb részit is a munkának elvégezte és gazdája elegendő ok nélkül elküldené, az egész esztendőre való fizetését megadni tartozik. Úgy a szolga is, aki esztendeinek eltöltése előtt minden ok nélkül gazdáját elhagyná, egész esztendő béli bérit elveszíti. 8. Amely gazda, vagy szolga, szolgáló, pásztor és munkás a N. vármegyének ebben tett rendelésit meg nem tartaná, az ellen annyiszor járni tapasztaltatik, annyiszor 25 pálca büntetéssel büntettessék. 9. Minthogy tapasztaltatok, hogy némely zsellérek és közönséges gazdák kaszálásnak idején a N. vármegyének határjábul kimennek és azzal a gazdaságnak folytatását nem kevéssé akadályoztatják, ezért nem lészen ezután semminemű zselléreknek vagy közönséges gazdáknak szabad a fent irt kaszálásnak idején a N. vármegye határjábul kimenni, ha elegendő munkát találnak. Különben azon helységből, melyben lakott, kiküldettetik. 10. Hogyha valamely gazda más gazdának a béresét, vagy cselédjét elszólja, vagy magához csábítja, mind az olyatén gazda, mind pedig az olyatén szolga, aki az előbbeni gazdáját ok nélkül elhagyja, 25 pálca ütéssel fog büntettetni. 11. Hogy pedig a jelen rendelései a N. vármegyének megtartassanak, minden gazda, minek után szolgálójával megalkuszik, köteles lészen magát a helység házánál megjelenteni, s ott a szolgának conventioját megíratni, mely conventio írásért a nótáriusnak 3 kr fizetése lészen. Kocsisok bére Kocsisnak négy, vagy több ló mellett leendő szolgálatáért esztendő beli fizetése Két vagy három ló mellett szolgáló kocsisnak Ft kr 44

49 Szolgák bére Öreg faragó béresnek, aki a gazda képit viseli 34 Második béresnek 26 Kisebb béresnek 16 Ostorosnak, vagy kisebb erejű szolgának 10 Amely szolga ruházatot, vagy marhája lévén marhateleltetést kívánna, ezek megadása a feljebb írt készpénzbéli fizetésébe számláltassék, tudnia illik: a ruházat amint vétetődik, egy db számos marha teleltetés egy forintba számláltassék. Ha pediglen a szolga marhában alkudna a marhának ára a következendő képpenértetődjön úgy mint: 1. 3-ad fűre menő üsző középszerű, mely esztendeje eltelvén utánna következendő tavasszal lenne 4-ed fű : Tavalyi üsző, mely ugyan szolgálatának ideje után következő tavasszal 3-ad fű: 8 3. Rúgott üsző 5 4. Tavalyi tinó, mely lészen 3-ad fű Harmad fű tinó, mely utána következő tavasszal lenne negyed fű Rúgott tinó 6 Ezeken felül minden béresnek 6 pár bocskor cserzett bőrből, avagy ahelyett 12 pár nyersbőr bocskor. Ha pediglen bérében vetést kívánna a szolga, tehát minden két pozsonyi mérő, azaz egy kövöl őszi vetés gazda búzájábul számláltasson három forintokban. Szolga búzájábul pedig 1 Tavaszi árpavetés gazda árpájábul 2 15 Szolga árpájábul 1 30 Szakácsnék és szolgálók bére Jó főző és tésztábul süteményeket értő szakácsnénak 30 Tészta süteményeket nem értő szakácsnénak 20 Főzést, kenyérsütést, mosást, tehénfejést, jól tudó szolgálónak 18 Alább való szolgálónak 14 Legalább való szolgálónak 7 Ha pedig ezek ruházatban alkudnak, abbéli ruházatnak arra rendelt készpénz béli bérében számláltassék. Pásztorok bére A számadó gulyásnak bojtárjával együtt 60 Ugyan számadó gulyásnak, akinek szükségképpen több bojtárokat tart 70 Ezen kivül kenyere, szalonnája szokás szerint légyen. Csikósnak bojtárjával együtt, közönséges tartásán kívül. 50 Bejáró tehén csordásnak 2 tehénül 1/ i véka búza, avagy akinek búzája nin- : csen 12 kr

50 Ezen kívül két tehéntül esztendők által 1 napi tartása. Borjú pásztoroknak minden borjúiul 3 kr 3 Ezen kívül két borjútul 1/ a véka búza Nyomási csikósnak tartás nélkül 17 kr 17 Avagy ba tartást kívánna minden lótul 1 kenyeret és 9 kr Ökör csordásnak minden darab marhátul 6 kr, és ökörtül egy kenyér. Juhászok bére Fejős juhásznak 1 esztrengátul minden héten egy napi tej. Ezen kívül esztendeig 6 Ft, 6 véka búza, 1 pár bakancs és tartása, avagy ezek helyett tartásán kívül készpénz 22 Ft Bojtárjának, vagyis esztrenga hajtónak 4 Nyáj juhásznak bojtárjával minden darabtul 1 hónapra 1 1/ 2 kx 6 pár bocskor, 1 suba, tartásra minden 10-tül 1 kenyér és l/a font szalonna, avagy ezek helyett készpénz 40 Azonkívül 6 pár bocskor és 1 suba. Tartás pedig a feljebb mód szerint lészen. Kos pásztornak minden kostul 3 kr Azon felül 3 kostól 1 kenyér Aki kenyeret nem ád, minden kostul 6 kr Bojtárt mind az által maga fogadjon. Kanászok bére Számadó kanásznak bojtárjával együtt esztendeig 34 Tartás fejében 4 kenyér, 2 font szalonna és 6 pár bocskor. Minden napi bejáró csürhés kanásznak minden darabtul 3 kr. Ezenkívül közönséges tartása és 5 pár cserzett bocskor. Napszámosok bére Kaszásnak minden nap étel nélkül 24 kr Ha pedig tartása lészen 17 kr Férfi gyűjtőnek, vagyis legénykének 12 kr Asszonynak és leánynak 9 kr És azon felül közönséges tartás. Boglyázónak és rudas hordónak tartásán kívül 17 kr Nyomtató szérűn villásnak, szórónak tartása és 17 kr Kapást Sz. György napig 15 kr Azután 17 kr Metszőnek és karóverőnek 17 kr Kötözőnek és gyomlálónak 7 kr Szőlőszedőnek 6 kr Ostorosnak 1 napra 6 kr

51 Rostáló asszonynak vagy leányzónak 1 napra 9 kr Avagy köblitül tartás és 2 kr Ruhamosó asszonynak 1 napra tartás és 10 kr Kender és len nyüvőnek 1 napra tartás és 9 kr Avagy minden 100 bugáiul 15 kr Gyékény és nád vágónak 60 jó szívtül tartás és 17 kr Tartásán kívül pediglen minden 60 kévétül 24 kr. 47

52

53 BART A LÁSZLÓ SZABAD SZENTES VÁROSÁNAK KÉPVISELETI ÉS IGAZGATÁSI RENDJE BEN K L A U Z Á L G Á B O R R EFO R M T ER V EI Merész, sőt önkényes, erőltetett vállalkozásnak tűnik, hogy egy országgyűlési választások reformjára készített tervet összevessünk egy alföldi mezőváros belső önkormányzatának gyakorlatával. A kettőt azonban összeköti egymással Klauzál Gábor személye. Előlegezett következtetésként pedig azt is kimondhatjuk, hogy az évi országgyűlés reformküzdelmeinek során mellőzött népképviseleti elv éppen Klauzál kezdeményezésére a földesúri függésből örökváltsággal szabadult Szentes városának igazgatási rendszerében töltött testet. A R en d sze r es B iz o t t s á g i M u n k á l a t o k (Operata Deputationalium Systematicarum)1 Az 1791: 67. te. kilenc bizottságot küldött ki, hogy a következő országgyűlésre a fölvetett sérelmek és kívánalmak alapján törvényjavaslatokat készítsen elő. E bizottságok egyike volt a közjogi-közigazgatási (publico-politica) albizottság, amelyben az országgyűlés és a megyegyűlések, valamint a szabad királyi városok elrendezése, illetve ezek működésének pénzügyi alapja volt a tárgyalások és a törvényjavaslatalkotások tárgya. A munkálatok 1793-ban befejeződtek, de nem tettek kísérletet a fennálló viszonyok átalakítására, különösen nem a közjogi-közigazgatási albizottságéi. A francia háborúk idején lefolyt országgyűlések mindegyikén szóba került ugyan az operátum, megvitatására azonban nem került sor. Az évi országgyűlésen pedig gyorsan kiderült, hogy a kormány által is szorgalmazott reformmunkálatok az azóta eltelt évtizedekben alakultak, s a rendek sem képesek a teljes jog- és államtudományi rendszer áttekintésére. Ezért az 1827: 8. te. új bizottmányt jelölt ki a nádor elnökletével, ennek tagja volt Rőth József, Csongrád vármegye táblabírája és országgyűlési követe is, amely újfent kilenc albizottmányt alkotva azt a feladatot kapta, hogy a következő országgyűlésre készítse elő reformjavaslatait. Az új operátum 1829-ben elkészült, de az évi országgyűlésen a hirtelen európai változások miatt nem vétetett fel tárgyalásra. József nádor, az országos bizottmány elnöke kinyomatta és 1830-ban megküldte a törvényhatóságoknak (vármegyék, szabad királyi városok, kiváltságos kerületek) az operátumok kilenc terjedelmes kódexét megvitatás, kiegészítés és véleményadás céljából. Ez az akció váratlan következményekkel já rt: a törvényhatóságok gyűlései a reformeszmék vitafórumaivá lettek, a politikai nemzet minden tagja azok is, 1 A kérdésre nézve általában lásd az országos történettel foglalkozó alapvető és összefoglaló munkákat, részletesebben Barta István: A fiatal Kossuth című művének (Akadémiai Kiadó, Bp ) számos helyét. 49

54 akik nem figyeltek föl Széchenyi Hiteljére és Világjára megismerhette az ország problémáit. Csongrád vármegye nemesi közgyűlése január 24-én választotta meg az országos küldöttség munkájának megtekintésére és vizsgálatára rendelt megyei bizottmányt és a kilenc tárgykör ún. részes küldöttségét. Klauzál Gábor táblabíró két albizottmányában is helyet kapott: a jogügyiben (juridicum) és a közjogi-közigazgatásiban is. Kitűzött tárgyunk szempontjából az utóbbi a fontosabb: Kárász Benjámin főszolgabíró később alispán, majd fó'ispán és Klauzál Gábor táblabíró késó'bb országgyűlési követ és miniszter február 10-i szegedi keltezéssel írták alá véleményüket és javaslatukat az országos bizottság közjogi-közigazgatási albizottságának előterjesztésével kapcsolatban. Az országos albizottság nem látta szükségesnek a törvényhatóságok választási és képviseleti rendjének gyökeres reformját. Kárász Benjámin és Klauzál Gábor olyan javaslatot terjesztettek a megyei küldöttség május 22-i értekezlete elé, amely alapjaiban változtatta volna meg a vármegyék feudális képviseleti rendjét. Az előterjesztés idevonatkozó része így szól:2 K la u zá l G ábor és K árász Benjámin NÉPKÉPVISELETI REFORMTERVE...igazságossabbnak vélnénk, ha a Vármegyék s Városok nem egyforma hanem a különböző népesség mennyiségéhez külömböző számmal küldenének követeket, úgy hogy azon Vármegyék mellyeknek népessége megyen, vagy annál is többet tesz négy, a hol hatvan ezerre megyen három, a hol pedig ennél is kevesebbet tesz két; a harmincezer népességgel bíró Városok két, az ennél is kissebb népességű városok tsak egy követet küldenének az Ország gyűlésére. A mi a követeknek való választása módját illeti a Vármegyére nézve avval a vélekedéssel vagyunk, hogy minthogy bizonyos az hogy az Ország Gyűlésére küldött követek nem tsak a nemességet, hanem az adózó népet is képezik, az adózó nép is béfolyással lehessen a Vármegye követjeinek választásában úgy, hogy minden egygyes helységek lakossai, vagy pedig ha kissebbek lennének több helységek lakossai egygyütt magoknak a Vármegye által kinevezendő küldöttségek jelenlétében választókat minden 500 nemtelen lélekre egygyet számítván szabadon válaszszanak; kikben azomban szükségképpen megkívántasson az hogy jó magokviseletekrül ösmértessek, soha leg kissebbért is büntettve ne legyenek, s írni olvasni tudjanak s földekkel vagy leg alább házzal bírjanak. Ezen választók aztán a megye nemesseivel egygyütt a Fő Ispánynak minden candidatiója nélkül szabadon válaszszák felkiáltás s ha a többség világossan meg nem ösmértetthetnék, úgy hogy a Fő Ispány vagy a Nemeseknek s választóknak egy része az egygyes votumra botsájtást kívánná, akkor a választás votisatio által történjen meg mellyben a nemtelen választóknak, a nemesekkel szinte Hasonló voltumok legyen. A véleményben tükröződő elv világos: 1. A vármegyék ne egyformán kiváltságos territóriumok, hanem a lakosság önkormányzati és közigazgatási egységei legyenek. 2. Az országgyűlési képviselők száma tehát a lakosság számától függjön. 3. A vármegye országgyűlési követei ne csak a megye nemességét, hanem a nem nemes lakosságot is képviseljék. 4. Ebből következik, hogy megválasztásukban a nem nemes lakosoknak is részt kell venniök. 2 A Csongrád megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára CsmL (SzF) Csongrád vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai /1920. b) Iratok, 867/1832. sz. 50

55 5. A választójog természetesen nem lehet egyenlő', a nemesség közvetlenül és fejenként, a nem nemes lakosság közvetve, választott elektorok útján vesz részt a követválasztásban. 6. A választási folyamatban részt vevő nem nemes lakosoknak természetesen ingatlan vagyonnal: földdel vagy házzal kell bírniok. Ezek az elvek idegenek voltak a korabeli, immár több évszázados államjogtól. Az is kézenfekvő, hogy a nemességnek a hagyományokhoz ragaszkodó többsége idegenkedve, sőt az újítástól elzárkózva fogadta az ősi jog kiterjesztésének gondolatát, mert az rést ütött volna kiváltságainak bástyáján. Pedig ez a rés elég veszélytelennek látszott: Csongrád vármegye kb a tervezet szándéka szerint - szavazóképes nemtelen lakosa mindössze húsz elektort küldhetett volna a követválasztó közgyűlésre, ezek hangja pedig aligha harsogta volna túl az elsöprő többségben fölvonuló nemesekét. (Ami a vármegyét a diétán képviselő követek számát illeti, Kárász és Klauzál talán nem gondolták végig saját javaslatukat. Az országgyűlésen egy vármegye votuma egynek számított, akár egy, akár két követe volt jelen a szavazáskor. Ha tervük megvalósult volna, vajon a több képviselővel fölvonuló vármegyék szavazata többet ért volna, mint a kis vármegyéké? Vagy nem a vármegyék, hanem a követek szavazatát számlálta volna össze az elnöklő személynök? Ez a gondolat kimondatlanul, de talán szándékosan a modern polgári parlamentarizmus több elemét tartalmazza.) Csongrád vármegye ebben a tárgyban kiküldött bizottmánya május 22-én Szegváron tárgyalta Kárász és Klauzál előterjesztését Babarczy Imre alispán elnökletével. Általában inkább az országos küldöttség operátumához ragaszkodott, néhány kisebb tekintetű kérdésben fogadta csak el Kárász és Klauzál észrevételeit. A követek számát illetően nem a lakosok, hanem a vármegyében lakó nemesek számát tekintené inkább alapnak. Azt pedig,... hogy a Vármegyék Ország Gyűlési Követeinek választásába a Nemtelen Lakosoknak is béfolyás engedtessék: már a tekintetből sem véli e jelen küldöttség megállapíthatónak, mivel a Vármegyék Alkotmányi öszveszerkesztése Lelkinél fogva a Gyűlések Prelátusok, Mágnások és Nemeseknek Egyeteme lévén, azokban a kijelentett Statusokon kívül az Alkotmányos alap megsértése nélkül voksolásnál igaza senkire sem ruháztathatik. 3 A megyei küldöttségnek ezt a határozatát az szeptember 10-i közgyűlés 867. számú döntése megerősítette, így a pozsonyi országgyűlésre utazó követek, Bene József és Klauzál Gábor utasításából is kimaradt. Pedig a népképviselet eszméje már a levegőben volt: Zemplén, Temes, Szatmár, Zala és Békés megyében is hangzottak el hasonló javaslatok, sőt Békés megye a földesúri joghatóság alól szabadult parasztközségeknek is követküldési jogot akart adni.4 K l a u z á l G á b o r és a sze n tesi ö r ö k v á l t sá g 5 Az évi országgyűlésen Klauzál képviselte Csongrád vármegyét. Követtársa Bene József főjegyző, a későbbi konzervatív főispánhelyettes, majd Horváth Lajos, végül ismét Bene volt. Követi utasításuk értelmében szorgalmazniok 3 Ugyanott. 4 Barta Istv án: I. m Barta L á szló: A szentesi örökváltság c. munkája (Szeged, 1979.) részletesen tárgyalja az örökváltság történetét. 51

56 kellett némely úrbéres kötelezettség megváltását vagy eltörlését, sőt az engedőleges örökváltságot és a jobbágy szabad birtokszerzési jogát is szeptember 4-én Klauzál... arra voksol, hogy a jobbágyok, földesuraikkal megegyezvén, telkeiknek tulajdonát is megvehessék. 678 Károlyi Lajos gróf mint Csongrád megye, Károlyi György gróf mint Szatmár megye (Kölcsey megyéje!) adminisztrátora természetesen részt vett az országgyűlésen. Testvérükkel, István gróffal együtt meggondolhatták, hogy az örökváltság ügyét legfeljebb halogatni lehet, a törvény meg fog születni, s ugyanakkor a megváltás módozatait és a váltságösszeget is szabályozni fogja. Ezért maguk közölték 1835-ben az úrbéres nyűgöktől szabadulni vágyó Szentessel:... a Méltóságos Grófi Nemzetiség ezen Jobbágy Községet kifogás nélkül való tellyes kiváltságra kívánja botsájtani. 7 Erre január 10-én került sor. Az Ö rökváltsági Szerződésben8 a grófok átadták a törvényhatóságot, a külső és belső telkeket, az uradalmi épületeket, mindezek jövedelmeit, a földesúri és királyi haszonvételeket és a birtoklással járó kötelességeket. Mindezt forint 47 krajcárért és 1000 szimpla császári aranyért, amely összeget január 1-re ki kellett volna fizetni. A városnak nem sikerült megszereznie a hatalmas összeget, ezért az uradalom és Szentes képviselői április 19-én P ótszerződést kötöttek.9 Ennek értelmében a váltsági tőkét és annak 5 %-os kamatát 20 év alatt törleszti a város, a váltsági summa kétharmadának megfizetéséig a tulajdonjog helyett csak haszonbérleti jogot élvez, hold földet pedig zálogként leköt. Az Örökváltsági Szerződéssel szoros összefüggésben született meg a L egelőelkülönítési Szerződés,10 a Pótszerződéssel együtt pedig a H aszonbéres Szerződés11 12és az ún. C oordin ation a nemes és nem nemes lakosok között pedig Előleges E gyezség13 jött létre. Ezek a kontraktusok szabályozták a volt földesurak és a felszabadult város kapcsolatát, valamint a városszervezet felépítését és működését. Az említett oklevelek közül számunkra a Coordinationale Planum, a város szervezési és működési szabályrendelete a legjelentősebb. Ezzel a terjedelmes okmánnyal Klauzál Gábor, a szerző ritka lehetőséget kapott. Kidolgozhatta egy felszabadult mezővárosnak az egész működését átfogó rendjét: olyan igazgatási rendszert alkothatott, amelyet a törvények jelesen az 1836: 9. községi törvénycikk nem ismertek, szinte tejlhatalmú pártfogóként (protector) részt vett kialakításában, irányíthatta működését, és elszenvedhette saját művének kudarcát. 6 Országgyűlési Napló IV. kötet (Belnay, Léderer és Schmid kiadása, Pozsony, ) CsmL (SzF) Szentes város Tanácsának iratai a) Tanácsülési jegyzőkönyv :117. sz. 8 CsmL (SzF) Szentes v. Tan. ir. d) Úrbéres és váltsági iratok : 746. sz. 8 Ugyanott 748. sz. 10 Ugyanott 747. sz. 11 Ugyanott 745. sz. 12 Magyar Országos Levéltár, a Károlyi család Levéltára, P 408. Ladula T. Az itt közölt szöveg nem betűhív másolat. Klauzál megyei és országgyűlési tevékenysége folytán mind a grófok, mind a szentesiek bizalmát bírta, törvényszéki bíróként jól ismerte az állam- és jogtudományt, testvére, Imre a Károlyiak birtokfelügyelője volt: mindez kiváltképpen ajánlotta személyét a pártfogói tisztre. 13 CsmL (SzF) Szentes v. Tan. ir. b) Úrbéres és váltsági iratok 790. sz. 52

57 A COORDINATIO A Coordinatio olyan községi igazgatási rendszert szüntetett meg Szentesen, amelyben már voltak bizonyos törekvések a lakosság képviseletére től kezdve a tanácsüléseken a bíróból és az esküdtekből álló 12 tagú testületen kívül részt vettek más lakosok is. Ezek név szerinti felsorolása után többnyire ez a kifejezés áll a jegyzőkönyvekben : a község részéről. Volt bírák, esküdtek: mind vagyonos és tekintélyes emberek voltak. Az örökváltsági küzdelmek során ez a gyakorlat megszokottá vált. Nem szabályozta statútum, hogy megfigyelőként vagy tanácskozási vagy szavazati joggal voltak-e jelen. Ezt a csoportot nevezi az április 30-i közgyűlési jegyzőkönyv képviselőségnek. A régi, feudális városszervezet legfőbb önkormányzati szerve a népgyűlés volt. A tisztújításokon kívül igen ritkán hívták össze, csak az örökváltsági küzdelmek során vált szokássá, hogy gyakran egybegyűlt a legnagyobb tekintetű döntések meghozatalára. A tanácsból és a népgyűlésről a vagyontalanok természetesen ki voltak zárva14. A C oordinatio bonyolult, elméletileg szinte tökéletes hatalmi, képviseleti, önkormányzati, közigazgatási és jogszolgáltatási rendszert próbált megvalósítani. Valójában finoman kimunkált gépezet volt, amely fenntartotta a Károlyi grófok befolyását és ellenőrzését, és biztosította a vagyonos nemes és nem nemes gazdák túlnyomó súlyát a felszabadult városban. A Coordinatio I. része az Általános szabályok címet viseli. Világosan tisztázza, hogy a városi igazgatásnak ezek a szabályai szoros kapcsolatban vannak a grófok biztosításával és a város fizetőképességének fenntartásával. Azon alapulnak, hogy a földesurak a törvényhatóságot átengedték a városnak, s a város önként vállalta a Coordinatio megtartását. A váltsági összeg kétharmadának kifizetéséig fenn kell tartani, de ha maga a váltság meghiúsulna, a város által gyakorolt hatóság is megszűnik, s Szentes visszaesik úrbéres állapotába. Hogy ez ne következzék be, s hogy a város fizetőképes legyen, olyan belső igazgatási rendszert kell kiépíteni, amelynek élén egy mindkét részről független állású és jeles tulajdonságú férfiú áll: a p ártfogó. A pártfogó senkinek sem tartozik felelősséggel, ellenőrzi a közigazgatás minden részét, elsimítja az ellentéteket a grófokkal, elnököl minden gyűlésen, tanácsülésen, kezdeményezheti új belső jogszabályok alkotását, összehívhatja a belső tanácsot, kezdeményezheti a hűtlen tisztviselők elbocsáttatását a külső tanács által, széleskürű befolyást gyakorol a város pénzügyeibe, ellenőrzi az árvaszéki ügyeket, ügyel az ará nyos adókivetésre, pártolja a városfejlesztést; helyi lakos nem lehet. A pártfogói méltóság tehát teljes kezdeményezési és ellenőrzési jogot adott viselőjének minden felelősség nélkül. A pártfogó segítésére a Coordinatio két főtanácsadót is rendelt, akiknek szavazati joguk van a belső és külső tanácsban. A II. rész, a V álasztási rendszer a városi területek, a tisztviselők és az alkalmazottak megválasztásának szabályait írja le: 1. cikk Általános szabályok 1. szakasz. A két legközelebbi tisztújító szék közt mindenkor sem több, sem kevesebb, mint három év folyjon le. 2. szakasz. Minden választásnál a jelenlévők határoznak, tekintet nélkül a meg nem jelentekre. 1* 11 Barta Lász ló: Szentes város Községének (Közgyűlésének) iratai (Levéltári szemle sz ) c. cikke röviden ismerteti a régi városigazgatást. 53

58 3. szakasz. Azon város tisztviselője, ki tisztéből a választás esetén kívül, az alább megjegyzendő módon elmozdíttatott, a város tisztjei vagy állandó szolgáinak sorába többé fel nem vétethetik. 4. szakasz. Ki valamely ülésben az elnökséget viseli, annak határozatoknál, voksok egyenlősége esetében, két voksa vagyon. 2. cikk 120 esküdt polgár 1. szakasz. Az egész közönség választ az első tisztépítő szék alkalmával 120, később mintegy 40 esküdt polgárt, és ugyan mindegyik a négy egymással szorosan elkülönözött tized küzöl a maga tulajdon tizede köréből harmincat az első tisztépítő székkor, a későbbieknél mintegy tízet, mely számbeli kükülönbség oka all. szakaszban bővebben fog előadatni. 2. szakasz. Esküdt polgár a városnak minden nemes úgy mint nem nemes lakosa lehet, habár házzal sem bír. 3. szakasz. Candidatiónak helye nincs. 4. szakasz. Szülői és gyámsági hatalom alatt lévőknek s házzal nem bíró lakosoknak voksuk nincs, egyébiránt a város lakosai a következő arányban bírnak a 120 esküdt polgár választásánál szavazati jussal: A házzal bíró lakos az */ telkű gazda a V8 telkű gazda a 3/ s telkű gazda a 4/ 8 telkű gazda az 5/ g telkű gazda a 6/g telkű gazda 1 vokssal 2 voksal 3 vokssal 4 vokssal 5 vokssal 6 vokssal 7 vokssal és minden negyed telek után még egy-egy vokssal, a 16/8 és ennél bármennyivel több telkű gazda 16 vokssal. A megyebeli tisztviselők, lelkipásztorok, orvostanár, tanítók, hites ügyvédek, hites földmérők, elsőrendű kereskedők, gyógyszertárosok és seborvosok, ha egy teleknél kevesebbet, vagy ha bár a város határjában mi ingatlan vagyont sem bírnak, kilenc voksot adhatnak, ha szentesi lakosok. 5. szakasz. Minden tizedben legelőször a pártfogó, későbben pedig az akkori belső tanács által nevezett három személyből álló küldöttség ügyel a voksok rendes adására, hiteles feljegyzésére és számolására. A küldöttség tagjainak más tizedhez kell tartoznia, mint amelybe küldetnek szakaszok. [A választási lajstrom elkészítését, a választás lefolyását, a szavazatok összeszámlálását szabályozzák.] 11. szakasz. Minthogy ha egész Szentesen 2300 választót teszek fel, egy tizedre 575 választó esik, kik közül mindegyik 30 esküdt polgár választásánál szavazván, ők egyetemben számban veendő voksot adnak, ez pedig sok időbe telik, ennélfogva határoztatik, hogy csak az első városi elöljáróság választásánál választassák a 120 esküdt polgár összes számmal, azontúl minden három évben a belső tanács újítása napja előtt két hónappal csak az összes számnak egyharmad része, a többi kétharmad a további három évre is megmarasztatván, s így minden tized minden három évben csak 10 esküdt polgárt választaná, csak azon esetekben, ha és amennyire pedig netalán időközben halál vagy más történet által több mint 10 szűnt volna meg lenni vagy lépett volna ki, amennyire pedig a halál vagy más eset, mint legtöbbnyire remélhető, az utólszor választott 30 esküdt polgár számát nem kevesbítette tízzel, a tízhez hiányos szám sora által fog kilépni, p. o. valamelyik tizedben az utolsó választás óta a 30 esküdt polgár közül egy meghalálozott, kettő máshova költözött, ezen három helyett más 54

59 lészen választandó, s még azon kívül hétnek kell sors által kilépni, hogy ezek helyett is hét új választás történhessék. 12. szakasz. A sors által kilépett esküdt polgár azonnal ismét választathatik. 13. szakasz. A sors által kiléptetések a belső tanács újraválasztás napja előtt három hónappal teljesítendők, a választóknak hírül adandó, mi a városházánál kifüggesztés s a 15. szakaszban említendő lajstromokhoz egy külön pótlék iktatása által történik. 14. szakasz. A külső tanács szószólójának szoros kötelessége lészen a többször említett betűrend szerinti lajtstromokat folyton-folyvást oly karban tartani, hogy azoknak szerkesztése a tisztújító szék alkalmakor mi akadályt ne okozhasson, s azért kötelessége évenként a kihalt vagy elköltözött választott neveit kitörölni, az újakat beiktatni, s a netalán változó birtokarányhoz képest a voksok számát újra neve mellett kinek-kinek kivetni. 15. szakasz. [A választási lajstromok közszemlére tételéről, a 16. szakasz pedig a választási körzetek megállapításáról rendelkezik.] 17. szakasz. A választott polgárok hiánya időközben nem töltetik be. 18. szakasz. Ha az egyes tizedben az esküdt polgárok választásánál voksok egyenlősége mutatkozik, ezen egyenlőség a választandó összes számnak csak utolsó egyeseinél okozhat kétséget, s ezen kétség az illető tizednek választói küldöttsége által a bíró és a szószóló jelenlétében sors által határoztatik el. 19. szakasz. A választói küldöttségek 10 napig fognak a voksok elfogadására együtt ülni, ezen 10 nap eleve három vasárnap nyilvánosan hirdetendő, mert későbbi voksok nem vétetnek tekintetbe. 3. cikk 60 külső tanácsbeli szakasz. Az első tisztépítéskor a 120 esküdt polgár közül azon négyen, akik a nemesek, nem különben azon négyen, akik a nem nemesek közül az összes négy tizedben legtöbb voksokat nyertek, egy nyolc személyből álló választottságot képeznek, mely a pártfogó elnöksége alatt 60 külső tanácsbelit nem candidál, hanem csak kijegyez, vagyis figyelemre ajánl, anélkül, hogy ezen figyelmeztetés által a 120 esküdt polgárnak alább kifejezendő szabad választási joga korlátoztatnék. 2. szakasz. A későbbi tisztépítő székek alkalmakor az első szakaszban említett ajánló választottság nyolc tagjai csak annyira választatnak egyes szavazás által a 120 esküdt polgár által és közül újra, amennyire a legutóbb építőszék óta egy vagy másik ezen 8 választottsági tagok közül halál által ragadtatott volna el. Időleges akadály esetében a többi választottsági tagok neveznek a pártfogó megegyezésével helyettest. 3. szakasz. Csak az első tisztépítő széknél választatik 60, később mindig csak 20 külső tanácsbeli, s ezen újraválasztandó 20-nak helyet készít eleve a sors, mely ugyanannyi eddigi külső tanácsbelit léptet ki, hacsak az utolsó tisztépítő szék óta a halál és elköltözés egy vagy több hiányt nem okozott, mely miatt természetesen annyival kevesebb sorshúzás lészen a 20 választásra szükséges. 4. szakasz. Azoknak nevei, kik az 1., 2. szakaszok szerint külső tanácsbelieknek ajánltatni fognak, a külsőtanács-választás napja előtt 14 napig a városházán mindenki által olvashatólag rostély alatt kitéve tartandók. 5. szakasz. A külső tanácsbeliek az esküdt polgárok által a város valamennyi lakosai közül választatnak minden tekintet nélkül a birtokra. 6. szakasz. A 60 külső tanácsbeliek közül mindig 20 nemesnek és 40 nem nemesnek kell lennie, amiért is mind az ajánlottak, mind pedig a választásnak és a sors által kiléptetésnek ezen arányban kell történnie, végre pedig a 120 esküdt polgár ugyanakkor, midőn a pártfogó és a küldöttség választói aján- 55

60 lása elejekbe adatik, különösen figyelmessé teendő, hogy hányat kell az egyik, hányat a másik rendből választani. 7. szakasz. A voksok rendes adására, hiteles feljegyzésére és számlálására egy az eddigi belső tanácstól (legelőször a pártfogó által) nevezett legalább 3 személyből álló küldöttség ügyel fel. 8. szakasz. A választáskor megjelen a küldöttség előtt mindegyik esküdt polgár, s egy negyedív papírosra írva hozza azon először 60, később 20 neveit, kiket külső tanácsbelieknek a város valamennyi lakosai közül neveztetni kíván, de ezen választói levélkéjében szorosan annyi számú nemest és viszont annyi nem nemest kell nevezni, amennyinek nevezésére a 6. szakasz szerint figyelmessé tétetett, hogy pedig a küldöttség ezen rendszabály teljesítését rögtön megítélhesse, a választói levélben ezen felírások, nemesek és nem nemesek, a két vonal által az általa választottak neveit el fogja különözni. Végre ellátja a választó ezen levélkéjét a következendő aláírással: Választotta N. N. esküdt polgár. 9. és 10. szakasz. [A választás további lefolyását és a szavazatok összeszámlálását szabályozza]. 11. szakasz. A sors által kilépett külső tanácsbeli azonnal megint választathatik. 12. szakasz. A sors által kiléptetésnek 14 nappal előbb kell eszközöltetni, mielőtt az újraválasztandók iránt a 4. szakasz szerint ajánlat tétetnék, s ezen ajánlattal együtt azoknak a nevei is közhírül adandók, kik sors által kiléptek. 13. szakasz. A külső tanács választásának 14 nappal a belső tanács választása határnapja előtt kell történnie, s e jelen szakasznak úgy mint a 4. és 13. szakaszok következésében a külső tanácsnak sors általi kiléptetése 6 héttel az ajánlás, ugyanazon tanács választása pedig 4 héttel történik a belső ta nács választásánál előbb. 14. szakasz. A külső tanácsnak hiánya időközben nem töltetik be. 15. szakasz. Ha a külső tanács választásánál voksok egyenlősége mutatkozik, ezen egyenlőség úgy, mint a 120 esküdt polgár választásánál, a választandó összes számnak csak utolsó egyeseivel okozhat kétséget, s ezen kétséget a voksok többsége döntse el, mely végre azok, akik egyenlő voksot nyertek, candidálfaknak tekintessenek. 4. cikk Belső tanács, városi tisztek és cselédek 1. szakasz. A belső tanácsot, mely a bírából, főkamarásból, szószólóból és 9 tanácsbeliből áll, a külső tanács választja a város valamennyi lakosai közül. A városi tiszteket is a külső tanács választja, de az utóbbi tisztségeknek elnyerésére a város lakossága nem kívántatik meg szorosan, bár egyébiránt egyenlő körülmények mellett elsőbbséget ad. 2. szakasz. A szavazás titkos lészen, minden egyes választandóra nézve külön, éspedig cédulák által történik, foganatjára pedig tökéletes nagyobb számúság (absoluta majoritás), azaz legalább egy vokssal több, mint az összes voksok fele kívántatik, ha ez a másodszori szavazás által sem érettetik el, hárman, kikre legtöbb voks esett, kijelölteknek tekintendők, és ezek közt újra a voksok fentebb érintett nagyobb számúsága golyóvetés által határoz, ha pedig még ezen harmadik szavazás sem adná a tökéletes nagyobb számúságot, azon kettőre, kire a legtöbb voks esett, újra golyóvetés által szavaztatni. A belső tanács újításánál általában csak ezen szavazat módja értetődjék. 3. szakasz. A külső tanács azonnal, mihelyest tulajdon választása befejeztetik, s így mindenesetre a belső tanács újítása előtt tulajdon köréből választ három tagot, és ugyan előleges kijelölés nélkülr minden egyes választandóra nézve külön-külön, a szavazat fent említett tökéletes nagyobb számúságával. Ezen három tagból álló választottság fog a pártfogó elnöksége alatt és tek. Müller Ignác és Dobossy Lajos t. c. uraknak reménylett szíves hozzájárulásukkal minden belső tanácsbeli helyzete, s közvetlen az egyes választások előtt három férfiút előterjeszteni, s azokat a választó külső tanács- 56

61 beli figyelmébe ajánlani, anélkül, hogy ezen figyelmeztetés által a szabad választási jog korlátoztatnék, azaz anélkül, hogy az ajánlott személyekből a külső tanács választani köteles legyen. Ezen ajánló figyelmeztetés nemcsak szorosan az új tanácsbeliekre, hanem a bíró, főkamarás és szószóló választására, általában a belső tanács és a városi tisztek választásának minden részletére terjed. 4. szakasz. A belső tanács új választása napján a bíró, főkamarás és szószóló, letévén ezen hivatalukat, visszalépnek a többi tanácsbeliek sorába, úgy, hogy akkor az utóbbiak száma 12-ből áll. 5. szakasz. Ezen 12 tanácsbeli, a külső tanács előleges, egyébiránt a 2. szakaszban említett szavazás módján, kiléptet hármat, de ezen kiléptetést a 3. szakaszban említett választottság részéről kivételképpen mi figyelmeztetés sem előzi meg. 6. szakasz. A 3. szakaszban említett választottság a kilépett 3 belső tanácsbeli helyére egyenként teszi ajánló figyelmeztetését, s ezután a külső tanács választ. A legelső rendszeres tisztválasztásnál természetesen mind a 12 belső tanácsbeli választatik. 7. szakasz. A választásnak, s illetőleg a figyelmeztető ajánlásnak is olyképp kell történnie, hogy a 12 belső tanácsbeli közül mindig egyharmad, vagyis 4 nemes és kétharmad, vagyis 8 nem nemes legyen, sőt az 5. szakaszban határozott kiléptetés is ugyanazon arányban történjék, vagyis egy nemesre és két nem nemesre essék. 8. szakasz. A z ekképp teljes számú 12 belső tanácsbeliek közül a külső tanács először a szószólót, azután a főkamarást, végre a bírót választja, anélkül, hogy ezen választásnál a nemesek és nem nemesek között bizonyos arányt kellene tartani. 9. szakasz. A legelső rendszeres tisztválasztásnál a bíró után a külső tanács az árvák atyját választja, de ha ezen három nap alatt a belső tanácsnak nem tud legalább 4CC0 ezüst forintot érő ingatlan vagyont vagy hasonló értékű kezességet kimutatni, és törvényes biztosítással az árvák javára lekötni, a választás újra fog történni, s ugyan mindannyiszor, míg ily biztosítást nyújtó gyámatya találtatik. Ha a belső tanács a kimutatott vagyont vagy kezességet a valóságnál feljebb becsülte, az, ami egzecutió esetében a 4000 forintokból hibázni fog, egynegyed részben az akkori bíró vagy annak örökösei, háromnegyed részben pedig a többi 11 tanácsbeliek, vagy azoknak örököseik, mindenesetre mégis az egész fent említett hiány az akkori 12 tanácsbeliek vagy utódaik által in solidum lészen az árváknak megtérítendő, s minden perpatvar nélkül, a legrövidebb úton megveendő. Az árvák atyja egyébiránt tisztújítás alá esik. 10. szakasz. A város ügyvédje és két jegyzője tisztújítások alá esik, és ezekre nézve a 3. szakaszban említett választottság az újonnan választott bíró, főkamarás és szószóló befolyásokkal hárem alkalmas személyt ajánl. A választás módja ugyanaz, mely a belső tanácsbelieknél. 11. szakasz. Hasonlóul történik az ajánlás és a választás a város percept órára és földmérőjére nézve, de a földmérő, míg tisztjét minden részben tökéletesen teljesíti, nem esik tisztújítás alá. 12. szakasz. A 3. szakaszban említett választottság a bíró, főkamarás és szószóló befolyásukkal nem ajánl, hanem candidál számvevőt, pénztárnokot és ellenőrt, de a mélt. grófoknak joga vagyon főtisztjeik által ezen candidatiónak ellentmondani, ha tudniillik a candidált személyeknek bizonyságleveleik elégtelenek azon hűséget és ügyességet megnyugtatólag bebizonyítani, melyet ezen igen fontos tisztségek helyes ellátása kíván, vagy ha az ily bizonyítványoknak ellenére netalán a mélt. grófok részéről azokat megerőtlenítő okok és tettek hozattatnának fel, és ha a mélt. grófok részéről egy újabb candid a te sem fogadtatott el, akkor a pártfogó maga candidál három személyt, mindegyikére a fentebbi tisztségek közül. Míg tiszti kötelességeiket tökéletesen teljesítik, ezen tisztek is állandók, s így nem esnek restauratio alá. 13. szakasz. A belső tanács és a városi tisztség tisztújító székénél a 3. szakaszban kijelölt választottság nevez a külső tanácsbeliek közül egy legalább három személyből álló küldöttséget, mely a voksok rendes adására, hiteles feljegyzésére és számolására ügyel. 14. szakasz. El lévén a belső tanács két szakaszra osztva, s ezen osztályokban minden tanácsbelinek maga hatásköre ki lévén szabva, a tisztújító szék egyéb foglalatosságai után a 3. szakaszban említett 57

62 választottság a 9 tanácsbeli közül négyet a bírósági, ötöt pedig a gazdasági tanácshoz választ, anélkül, hogy ezen választásában az által korlátoltatnék, hogy ez vagy amaz belső tanácsbeli már ez előtt ez vagy amaz tanácsbeli tisztséget viselt, a hatáskörnek a tanácsbeliek tulajdonaihoz további szabását pedig a pártfogó intézi el, épségben tartván mindazonáltal a fent érintett egyes tisztségeknek hatásköreit. 15. szakasz. Ha időközben a belső tanácsbeliek vagy városi tisztviselők közül valamelyik elhal, kilép, vagy kilépni kényszeríttetik, a pártfogó összehívatja a külső tanácsot, a 3. szakaszban említett választottság, melynek ily hatóság ily esetekre egy tisztújító széktől a másikig terjed, ajánl vagy candidál, amint azt fentebbi szakaszok értelme kívánja, s a külső tanács választ. 16. szakasz. Az írnokokat, hadnagyokat, lándzsásokat, éjjeliőröket és egyéb cselédeket az illető belső tanács nevezi, szolgálatuk addig tart, amíg elöljáróik vélek megelégszenek. A választójog megállapításában Klauzál tervezete nem ment túl a feudális jogi korlátain: a birtoktalanokat most is kirekesztették belőle. A legérdekesebb mozzanat kétségkívül a többes (plurális) szavazat elve volt: a szavazat száma a birtok nagyságától függ egy kéttelkes gazda szavazata 16-szor annyit ér, mint egy háztulajdonosé. Igen merev rend ez az önmaga körén belül is, mert figyelmen kívül hagyja a valóságos jövedelmeket, amelyek iparűzésből, kereskedelemből vagy haszonbérietekből származnak, nem a közvagyon fenntartásához és gyarapításához való hozzájárulás (adó), hanem egyedül a földbirtok nagysága a mérték. Az egyetlen kivételt az értelmiségi lakosok képezik, ők meglepően sok, kilenc szavazatra jogosultak: a diploma tehát egy egész telket 34 hold szántó, 22 hold legelő ért a szavazati jog gyakorlásában. A választópolgár azonban csak egyszer élhet több szavazatával amikor esküdt polgárt választ, a további lépcsőkben már egyáltalán nem gyakorolhatja választójogát, illetve esküdt polgárként vagy valamelyik tanács tagjaként már csak egy szavazata van. Alig illik ebbe a rendszerbe a választhatóság elve, amely szerint ez nincs birtokhoz kötve. Elvileg tehát egy teljesen vagyontalan lakos is noha szavazati joga nincs tagja lehet bármely testületnek, és megválasztható bármely tisztségre. Gyakorlati lehetőséget ez aligha jelentett. Ugyanakkor azonban a nemes és nem nemes lakosok közötti Előleges Egyezség értelmében a külső és a belső tanácsban fenn kell tartani az egyharmad nemes, kétharmad nem nemes arányt, holott a 2300-ra becsült szavazóképes lakosból mindössze 74 volt nemesi származású, s ezek sem vagyon, sem műveltség szempontjából nem nőttek nem nemes társaik fölé.15 A választás m ódja a legváltozatosabb képet mutatja. Van tisztségviselő, akit nyíltan, közfelkiáltással választanak. Másokat a pártfogó nevez ki. Ismét másokat előbb jelölnek a pártfogó vagy a pártfogó és a főtanácsosok együtt, megint másokat a négy-négy nemesből és nem nemesből álló választmány. Van írásos lista is, amelyet a szavazónak alá kell írnia, s van, amikor különböző színű golyókkal szavaznak. Kettőnél több jelölt esetén, ha relatív többség alakul ki, a második fordulóban választanak abszolút többséggel. Egyes tisztviselőket csak a grófok beleegyezésével lehet megválasztani, és ezek nem esnek a háromévenkénti tisztválasztás alá. Némely tisztviselő lehet nem helyi lakos is. A felelősség kérdését a tervezet körültekintően tisztázza, bár a tisztviselők leváltására csak kivételes esetben, a tanácsbeliek visszahívására pedig egyáltalán nem ad lehetőséget. 15 Barta László: Szentes az örökváltság évében, 1836.(Szeged, 1977.) c. cikke ismerteti a nemesek és a nem nemes lakosok évi alkuját és megegyezését, ( ) 58

63 Összegezve megállapíthatjuk, hogy Klauzál Gábor igen bonyolult választási rendszert dolgozott ki. A cenzusos, nem egyenlő, közvetett, többlépcsős, nem következetesen titkos választási szisztéma a saját belső logikájával is ellentmondásos volt, de jól vélte szolgálni célját: a grófok érdekeinek védelmét az egyik részről, a másik részről a módos gazdák hatalmának és befolyásának megőrzését a polgárosuló mezővárosban, úgy, hogy a népképviselet eszméje se homályosuljon el túlságosan. A III. rész a városi elöljáróság h atáskörét és járan dóságát írja le. A 120 esküdt polgár elnöke a bíró. Ez a testület választja meg a külső tanácsot. Tagjai megfigyelőkként részt vehetnek a külső és a belső tanács ülésein. Közülük nevezi ki a bíró az árvaügyekkel foglalkozó küldöttségeket (bizottságokat.) A 60 tagú külső tanács elnöke a szószóló. Ez a testület választja meg a belső tanácsot. Elbocsáthatja a méltatlan tisztviselőket. Megvizsgálja a belső tanács költségvetését és számadását, a város vagyonkezelését és igazgatását, észrevételeit közli a pártfogóval. A belső tanáccsal együtt megváltoztathatja a város birtokait. Alkalmanként saját tagjaiból kiegészíti a belső tanácsot. Kereskedelmi és lakossági jogot adhat. Tagjai megfigyelőkként jelen lehetnek a belső tanács ülésein. A 12 tagú belső tanács két osztályra tagolódik. A bírósági tanács úriszék alakjában gyakorolja az első folyamodású polgári bíróságot, és ellátja mindazokat a teendőket, amelyeket az 1836: 9. te. értelmében el kell látnia: teljesíti a megyei rendeleteket, felosztja az adókat, felügyel az árvák vagyonának kezelésére és a város birtokaira. Elnöke a bíró, aki általában az egész városigazgatásért felelős, és elnököl a teljes tanács ülésein is; pénzutalványozási joga van. Tagjai a vármegyei rendeletek végrehajtója, a pénztári felügyelő, a katonai biztos és a főkapitány tisztét is betöltik Közvetlenül irányítja az árvagyám, a városi ügyész, a jegyző-levéltárnok és az adó szedő tevékenységét. A gazdasági tanács elnöke a főkamarás. Kezelteti a váltság" pénztárt, kiveti annak taksáit, kezeli a zálogos javak és a regálék haszonbéreit > felméreti a határt, telekkönyvet vezettet, töltéseket emeltet, ügyel a város gazdaság, és pénzügyeire, előmozdítja a lakosok gazdaságát, rendezi a város utcáit, tereiti piacait. Tagjai közül kerül ki a váltsági pénztár felügyelője, az alkamarás, aki főként, a zálogos javak felügyelője, a regálék felügyelője, a városi épületek felügyelője, a birtokfelügyelő és a szószóló. Közvetlenül irányítja a gazdasági jegyző, a városi mérnök, az adópénztárnok, a váltsági pénztár kezelője, a pénztárellenőr és a számvevő tevékenységét. A város tisztes fizetést állapít meg tisztviselőinek és alkalmazottainak. A IV. rész a pén ztárakkal foglalkozik. A városnak három pénztára lesz: az adó-, az árva- és a váltsági pénztár. Ezek jövedelmeit, kiadásait, működését, személyi és dologi állományát és mindezek ellenőrzését részletezi. A V. rész a város ideiglenes igazgatásáról intézkedik. Abból indul ki, hogy az az új választási rendszerrel csak több hónap alatt lehet fölépíteni az új városszervevezetet, ezért a rendes tisztújításig, november 1-ig ideiglenes rendet léptet életbe. Ennek története rövidesen következik. A VI. rész a gazdasági elveket fogalmazza meg. Abból indul ki, hogy hazánkban az ilyen városok sem kellő gyorsasággal, hajlékonysággal, sem elegendő tőkével nem rendelkeznek, hogy maguk gazdálkodjanak javaikkal. Ezért a város minden haszonvételét és közjavadalmát árverés útján haszonbérbe kell adni. 59

64 Az ÚJ VÁROSIGAZGATÁS A Coordinatio bevezetésére már 1837-ben sor került. Röviddel a Pótszerződés aláírása után felépítették az ideiglenes igazgatás szervezetét, novemberre pedig a végleges rendszer felállítását tervezték április 30-án, vasárnap reggel a tanács és a képviselők rövid konferenciát tartottak. Ezen elhatározták, hogy az istentisztelet, illetve a mise után népgyűlést hívnak össze. A nép sűrű sorokban tódult a városháza udvarára. A kapuban az őrök visszatartották a birtoktalanokat, csak a földes gazdákat és a háztulajdonosokat engedték be. Mire delet harangoztak, a közfelkiáltással főbíróvá választott Boros Sámuel letette az esküt Kiss Bálint református esperes kezébe, s a tanács felhatalmazást kapott az ügyek továbbvitelére az 1837 novemberében esedékes új választásokig. Délután Boros Sámuel vezetésével ülésezett a város közgyűlése, s a Coordinatio értelmében pártfogóvá választotta Klauzál Gábort, Csongrád vármegye első fizetésbeli táblabíráját, volt országgyűlési követét, a liberális eszmék megyei élharcosát, a Coordinatio alkotóját. Az uradalom és a város képviselői május 29-én a váci káptalan előtt hitelesítették és letétbe helyezték az örökváltsági okmányokat, egy hónap múlva, június 24-én az uradalom megbízottai hivatalosan átadták Szentesnek a törvényhatóságot, és a szerződésekben foglalt megszorításokkal birtokba helyezték a várost. Ezekben a hetekben kellett újjáépíteni a Coordinatio V. része szerint a szabaddá lett város ideiglenes önkormányzati és hivatali szervezetét. A restauráció, mint láttuk, már április 30-án megkezdődött. Egy hét múlva átrendezték és kiegészítették a tanácsot és a képviselőséget, úgy, hogy a nemes és a nem nemes képviselők / 3 :% aránya kialakuljon. Ezzel megszületett a belső és a külső tanács. Június 10-én beiktatták pártfogói tisztébe Klauzál Gábort. A következő napok közgyűlésein a jelölőbizottság négy nemes és négy nem nemes tagját jelölték ki, majd az ő kandidálásuk alapján az immár 56 tagúra duzzadt külső tanács megválasztotta a főbíró mellé a belső tanács 11 tagját és a tisztviselőket. Az újra nem választott esküdtek a külső tanács tagjai lettek, így a testület végül 68 tagot számlált. A választott testületek és a tisztviselők hatáskörét és kötelességét utasítások szabták meg, ezek a Coordinatióhoz igazodtak. Szentes rendezett tanácsú város lett, bár ezt a fogalmat a korabeli államjog nem ismerte. Az ideiglenes tisztújítás fölfedte az új hatalmi struktúra jellegét: a vagyonos telkes gazdák nemesek és nem nemesek az új városszervezet urai és irányítói lettek. A főbíró és a pártfogó megválasztásából régi szokás szerint kirekesztették a birtoktalanokat bár azok aligha szavaztak volna másra. A belső tanács és a tisztviselők, valamint természetesen az alkalmazottak megválasztását kivették a népgyűlés kezéből. A jelölőbizottságot és a belső tanácsot a képviselők más néven a külső tanács választották, az alkalmazottakat és a cselédeket pedig a közgyűlés, vagyis a két tanács együtt. Maga a képviselőség ekkor még nem választott testület volt, hanem az 1742-től meglévő szokás szerint meghívott tekintélyes és hivatalt viselt lakosokból állott. Most előbb kiegészítette önmagát, majd a lemondott esküdtek lettek képviselők: így alakult ki az ideiglenes külső tanács, amelynek nem volt egyetlen olyan tagja sem, akit a nép választott volna ebbe a testületbe; viszont ez a testület választotta meg a város minden vezetőjét a főbíró kivételével. így a Coordinatio elve, le Sima László: Szentes rendezett tanácsú város története c. kéziratos műve (Szentes, 1913.) részletesen ismerteti első fejezeteiben a városszervezet felépítésének eseményeit. 60

65 amely legalább közvetett úton biztosíthatta volna a népakarat érvényesülését, csorbát szenvedett. Az új városszervezet fölépítésében jól kifejeződött a birtokos nemes és nem nemes gazdák kompromisszuma is. A jelölőbizottság 4 nemes és 4 nem nemes tagjának aránya egyáltalán nem tükrözte a valóságot. Ugyanezt mondhatjuk a belső és a külső tanács összetételéről is, minthogy mindkét testületben az y 3 :2/ 3 arány valósult meg. Ráadásul először mindkét testület önmagát egészítette ki a Coordinatió által megkívánt arányban, de nem az egész közgyűlés akarata szerint, hanem az új nemes tanácstagokat és képviselőket a nemesek, a nemteleneket a nemtelenek választották. Bár hangsúlyozták, hogy ez nem lehet precedens a jövőre nézve, a Coordinatio félretétele szembetűnő volt nyarán a város vezetői elsősorban Boros Sámuel főbíró elviselhetetlennek érezték a pártfogói tisztet. Nem Klauzál Gábor személye ellen volt kifogásuk, hanem a város szabadságával össze nem férhető hivatal ellen. A törvényhatóságot, vagyis szűkebben a bíráskodás jogát úgy értelmezték, hogy a tanács a maga nevében, nem pedig úriszékként bíráskodik. Néhány gazdasági tisztséget és magát a gazdasági tanácsot is fölöslegesnek nyilvánították, minthogy a város minden közös jövedelmi forrását haszonbérbe adta. A közgyűlés augusztus 20-án egyoldalúan fölmondta a Coordinatiót, de egyelőre megtartotta a városi igazgatás általános zsinórmértékéül november elején félretéve a Coordinatio plurális választójogi előírásait megtartották a rendes, három évre szóló tisztújítást. A főbíró ismét Boros Sámuel lett. Az új belső és külső tanács, valamint a tisztviselők új utasításokat kaptak, és megkezdhették volna m unkájukat: az új viszonyok megszilárdítását. A Coordinatio fölmondása végzetesnek bizonyult. Hosszú viták és pereskedések után szeptember 29-én a legfelsőbb utasításra felállított vármegyei úriszék megsemmisítette a város eddigi igazgatási rendjét, és helyreállította földesúri törvényhatóságot. Ez azt jelentette, hogy a polgári és büntetőbíráskodás joga visszaszállt az uradalomra. A földesúr élhetett a bírójelölés jogával, fölülvizsgálhatta az adásvételeket, a számadásokat, a költségvetést, a haszonvételeket, az árveréseket. Az árvaügyi és a katolikus egyházi számadások ellenőrzése ismét az uradalom joga lett. Ezzel Szentes visszaesett a váltság előtti állapotába. A különbség csak elvi jelentőségű volt: a lakosok nem úrbéres szolgáltatásokat teljesítettek, hanem a váltsági tőkét és annak kamatait törlesztették október 10-én lemondtak a tanácsok és a tisztviselők. Ezzel az aktussal mintegy elismerték, hogy az új polgári rend átmeneti vereséget szenvedett a feudális erőkkel szemben. Szentes újra az 1836: 9. te. szerint működő jobbágyközség lett. 61

66

67 GÉCZILAJOS CSANÁD MEGYE IGAZGATÁSÁNAK ÁTSZERVEZÉSE A NEOABSZOLUTIZMUS ELSŐ ÉVEIBEN CSANÁD MEGYE A 19. SZÁZAD KÖZEPÉN Csanád megye a 19. század közepén mind területét, mind népességét tekintve az ország legkisebb megyéi közé tartozott. Területe összesen kb. 30 négyzetmérföld volt, népessége pedig kb fő.1 A népesség azonban egyenlőtlenül oszlott meg. A kelet-csanádi pusztákon (jobbára kincstári birtokok) egy négyzetmérföldre kb fő népesség jutott, a battonyai járás egészében kb fő, a makói járásban pedig majdnem fő. A Maros folyó mellett a népsűrűség még ennél is nagyobb volt. A megye átlagos népsűrűsége 1850-ben négyzetmérföldenként kb fő, a nagyváradi kerületben a legnagyobb. Arad megye népsűrűsége ugyanekkor kb. 2150, Békés megyéé kb. 2260, Csongrád megyéé kb fő volt. A nagyváradi kerület népsűrűsége ekkor négyzetmérföldenként kb fő ben a megye lakossága összesen 39 településen (város, falu, kertészség, puszta) élt. A települések 61,5%-ában 1000-nél kevesebb lakos élt, 10,3%-ában , 17,9%-ában , 7,7%-ában , 2,6%-ában nél több. Alakosság 12,5%-a 1000-nél kisebb lélekszámú településen, 8 %-a ,24,9%-a , 28,2%-a közötti lélekszámú településen élt, 26,4%-a pedig nél nagyobb lélekszámú településen.2 * ből sajnos nincs a lélekszámra vonatkozó megbízható adatunk. Palugyay I mre (Magyar ország történeti, földirati s állami legújabb leírása IV., Békés-Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírása. Pest, 1855.) adatai sok esetben pontatlanok. Külön gondot okoz, hogy a kötetben a oldalon, valamint az egyes helységeknél különböző, sok esetben lényegesen eltérő népességszámot közöl. Szabó F erenc (Békés és Csanád megyék nemzetiségi statisztikája a XIX. század közepén, Békési Élet, 1980/ old.) kísérletet tett az adatok pontosítására, de törekvése nem minden esetben járt sikerrel. A Csongrád Megyei Levéltárban Csanád megye cs. kir. Megyehatóságának iratai (továbbiakban CsmL CsMh.) között 6422/4422/1851. sz. alatt megvannak a nagylaki és tótkomlósi járás községeinek népszámlálási végadatai, továbbá ugyanennek a fondnak a d. állagában megtalálható a tótkomlósi járás néhány községének népszámlálási összesítője. Az 1. sz. mellékletet ezek, valamint az ott felsorolt források alapján állítottuk össze. A z é tárgyban megjelent legújabb kiadvány (Magyarország községeinek és városainak népessége az 1850., és években, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, Összeállította D r. Pálházy L ászló) sajnos nem adja meg minden település lélekszámát, mivel a Magyarországot illető Országos Kormánylapban (továbbiakban MOTK) összevontan közzétett számokat közli. A nagyon értékes és hasznos kötet összeállításánál talán szerencsésebb lett volna az akkori Magyarország területét figyelembe venni. Meg kell említenünk azt, hogy megyénket illetően több pontatlanság található a kötetben :Basarága és Sionda nem Pitvaroshoz, hanem Battonyához tartozott, a megyében nem Mattinglot-, hanem Mattencloit- Dombegyháza létezett, stb sz. melléklet. Magyar Országos Levéltár, D 82, Gyulai Gaál Ede szegedi kerületi főbiztos iratai (továbbiakban OL D 82) 2591/3/1850. Gyulai Gaál az Eduárd keresztnevet használta, de előfordult, hogy Edwardként írta alá rendeletét. Mi az előbbit használjuk. 63

68 A megye lakossága 1850 és 1857 között kb. 11 %-kal növekedett. Ez még akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük az évi adatok pontatlanságát és az időközben történt szlovák bevándorlást. Az országos növekedés ebben az időszakban 4,44%.3 A török háborúk alatti román, az azt követő szerb betelepülések, majd a kamara telepítései következtében a 19. század közepén Csanád megye lakosságának nemzetiségi struktúrája a következő volt: 57,5% magyar, 19,7% szlovák, 12,2% román, 3,9% szerb, 2,4% zsidó, 0,4% cigány, 0,3% német.4 A 39 lakott hely közül kettőben a lakosság legalább 50%-át tették ki a románok, hétben a szlovákok, a többi település magyar többségű volt. A lakosság megoszlása 1857-ban vallási tekintetben a következő képet mutatta: 44% római katolikus, 3,2% görög katolikus, 0,04% örmény katolikus, 14,8% görög nem egyesült, 0,06% örmény nem egyesült, 18,3% luteránus evangélikus, 17,3% református evangélikus, 2,3% zsidó.5 A különböző nemzetiségek együttélése nem volt mentes súrlódásoktól, viszályoktól. Különösen a zsidók vívták ki a lakosság többségének a haragját ben annyira drágán árulták a sót, hogy a nagyváradi kormánykerület élén álló kerületi főispánnak kellett hatalmi szóval közbelépni, az önkényuralom első éveiben pedig megkaparintották bérletbe azokat a földeket, amelyeket korábban a községek béreltek, és azután ugyanannak a községnek adták ki bérbe sokkal magasabb összegért.6 Ellentét alakult ki a görög nem egyesült vallású szerbek és románok között is, különösen Csanádon, ahol a szerbek elfoglalták a románok templomát a forradalom és szabadságharc alatt ben a népszámlálás a következő társadalmi struktúrát tárja elénk (az évi területet véve figyelembe): 58 pap, 264 hivatalnok, 144 nem aktív katona, 21 tudós és művész, 14 ügyvéd és jegyző, 45 egészségügyi személy, 6492 földbirtokos, 32 házés járadékbirtokos, 1766 gyáros és iparűző, 319 kereskedő, 11 hajós és halász, 9717 mezőgazdasági segédmunkás, 1247 ipari segédmunkás, 201 kereskedelmi segédmunkás, 2556 másféle szolga, 6782 napszámos, 1218 férfi 14 éven felül, nő és gyermek.8 A megye honos lakossága ekkor fő volt. Az adatok szerint a kereső népességnek kb. a 80%-a mezőgazdaságból élt, kb. 14%-a iparból, kb. 2,5%-a kereskedelemből.9 A növénytermesztésben főleg a gabona-, dohány- és zöldségtermesztés emelkedett ki. Dohányt főleg a pusztákon lévő kertészségek lakossága termesztett, a zöldségtermesztés pedig elsősorban Makón és környékén volt jelentős. A makóiak az egész Vajdaságban és Bánságban kereskedtek zöldséggel, hagymával és paprikával.10 Állatokat jobbára saját szükségletei kielégítésére tenyésztett a lakosság, élőállattal való kereskedést csak kis mértékben folytattak. Szarvasmarhaállomány főleg Makón és Tótkomlóson, a lóállomány Makón, Tótkomlóson, Battonyán, Sajtényban és 8 Magyarország története Főszerk.: Kovács Endre. Budapest, II old sz. melléklet. P alugyay i. m. 67. old. az évi népszámlálás adatait közölve szlávot szerepeltet, pedig ez már azért sem lehetséges, mert ugyanebben a kötetben az egyes helységeknél szereplő adatokat összeadva kb főnyi szlovák és szerb népességet kapunk. 6 CsmL Csanád megye évi népszámlálási és állatösszeírási iratai (továbbiakban Népszámlálás 1857.) CsmL CsMh. 26, 85/1852. ein. 7 Uo. 133/1853. ein. 8 CsmL Népszámlálás Bevölkerung und viehstand von Ungarn, nach der Zählung vom 31. October Grosswardeiner Verwaltungsgebiet. Herausgegeben vom k. k. Ministerium des Innern (továbbiakban Bevölkerung). Wien, old. A két járás adatai a kiadványban pontatlanok. A földbirtokosok kifejezés természetesen nem a mai értelemben használatos, hiszen ide sorolták a kisbirtokkal rendelkezőket is. * CsmL Népszámlálás 1857., Bevölkerung 2 3. old. 10 Palugyay i. m old., CsmL CsMh. 1292/

69 Nagylakon, valamint a mezőhegyesi állami ménesbirtokon, a juhállomány pedig M akón, Tótkomlóson, Nagylakon és a kovácsházi pusztán volt jelentős. A megyében ben ló, 255 öszvér és szamár, szarvasmarha és juh volt ben pedig ló, 6 öszvér, szarvasmarha, juh, 108 szamár, 172 kecske, sertés.12 Az iparosodás alacsony fokára világítanak rá a következő adatok: a megyében ben 903 mester, 180 legény és 171 tanuló volt, ben pedig 1766 iparűző és 1247 segédmunkás.14 Az adatokból kitűnik, hogy egy iparűzőre még egy segédmunkás sem jutott, tehát az iparűzés a kézműipar alacsony fokán állt. Az ötvenes évek elején gyár egyáltalán nem volt a megyében. Tornyán működött egy szeszüzem, amely 1853-ban már 28 segéddel dolgozott,15 Makón pedig két kisebbszerű szivargyár.16 Gőzgépet ekkor egyet sem használtak a megyében, a szomszédos Békés és Csongrád megyében már volt néhány. A kisipar jobbára csak a megye lakosságának igényeit elégítette ki. Talán a legjelentősebb a különböző gyékényáruk készítése volt. Ez a szegényebb népréteg egyik jövedelemforrását képezte, hiszen még a Bánáton túl is kereskedtek vele.17 A megyében 1851-ben 78 kereskedő, 15 legény és 16 tanuló tevékenykedett, ben pedig 319 keresedő és 201 kereskedelmi segédmunkás.19 Ebben az esetben sem jutott egy kereskedőre egy segédmunkás. A kereskedelem jobbára a makói zsidók kezén volt. Főleg gabonát szállítottak hajóval a Maroson, a Tiszán és a Dunán az északi megyékbe is (Pest, Moson m. stb.). A Maroson jelentőséggel bírt az erdélyi fa és bár más keretek között a só szállítása. A megyén keresztül vezettek a Tótkomlós Arad és a Szeged Arad közötti fontos kereskedelmi és postautak. A kereskedelmet és a közlekedést nehezítette az a körülmény, hogy a megyében a 19. század közepéig még nem épült köves út.20 A megyében ebben az időszakban nem volt kórház, bár már korábban megindult rá a gyűjtés, csak jóval később épült fel. A gyógyítást 6 orvos és 6 sebész látta el kisszámú egészségügyi személyzettel (bábák stb.). A megyében négy gyógyszertár volt, feleannyi, mint Békés és Csongrád megyében. CSANÁD MEGYE HELYZETE A CSÁSZÁRI CSAPATOK BEVONULÁSA UTÁN Csanád megyét a szabadságharc utolsó napjaiban foglalták el az orosz-osztrák csa patok augusztus 4-re virradóra lépték át a megye határát és még aznap elfoglalták Makót, a megye székhelyét. Még ugyanazon a napon megkezdődtek a hadsereg részére történő különböző szolgáltatások. Az elkövetkező időszakban állandóak voltak a rekvirálások és előfogatozások. Ezek a szolgáltatások még a harcok befejezésével sem szűntek meg, mert ki kellett szolgálni a Csanád megyében és a 11 CsmL CsMh. 3062/1851., P alucjyay i. m. 64. old. adatai pontatlanok. Megjegyezzük, hogy az általunk hivatkozott iratban is hibás az összeadás, és ennek egy részét közölte Palugyay. 12 Bevölkerung 16. old. 13 P alugyay i. m old. 14 CsmL Népszámlálás Palugyay i. m old. 13 CsmL CsMh. 1292/ U o. ua. 13 Palugyay i. m old. l* CsmL Népszámlálás Palugyay i. m old. Csak 1851-től kezdték el kövezni a makói országutat. 65

70 szomszédos megyékben állomásozó orosz és osztrák csapatokat. Szeptember elején a kerületi főbiztos a császári seregek felszerelésének a szállítására naponta 100 kocsi Szegedre küldését rendelte el.21 Ezt Temesváry István királyi biztos okt. 8-án heti 40 kocsira szállította le.22 A Szegeden lévő katonaság lovai számára is kellett a megyének takarmányt szállítani, okt. 4-től 50 mázsa szénát és 25 mázsa szalmát.23 24Az erre vonatkozó rendelkezést csak december 25-én oldotta fel Szabó László főbiztosi irodaigazgató. Temesváry, Gyulai Gaál Eduárd kerületi főbiztos utasítására, elrendelte, hogy Szent Lászlóról (Csongrád m.) október én búzát és zabot kell szállítani Nagyváradra. Ehhez összesen 200 kocsi szükséges. A zsákokat és a ponyvákat a fuvarosoknak kellett vinni.21 A szekerek állandóan úton voltak Szeged, Arad illetve Békés és Csongrád megyék között. Az is előfordult, hogy a Szegedre tartó szekereket a császári tisztek útközben feltartóztatták és teljesen más munkára kényszerítették a fogatosokat.25 A fuvarozások még novemberben és decemberben is folytatódtak. Az egyes helységekre nézve nagy terhet jelentett a beszállásolt katonaság eltartása. Tótkomlóson például szeptembertől 1120 katonát és 230 lovat kellett elszállásolni és eltartani.26 A megye lakosságának ezen kívül még külön élelemmel is szolgálnia kellett a katonaságot. Augusztus végén a kerületi főbiztos kenyér kisütését rendelte el. Később ezt a számot re módosították, amelyet el is szállítottak az 1. cs. kir. hadtest részére. A majdnem ehetetlen kenyeret a szegények között osztották szét kevés pénzért vagy ingyen.27 Súlyosbította a helyzetet, hogy a lakosság megterhelése a betakarítási munkálatok idejére esett. A férfiak egy része még nem tért haza (fogság, bújdosás). Az alispán hiába kért felmentést a fuvarozás alól, a királyi biztos nem adta meg.28 Ilyen körülmények között sokan megtagadták a fogatot és a beszolgáltatást, a rekviráló szolgabírákat pedig akadályozták munkájuk végzésében. A palotai szolgabíró októberben fegyveres erőt kért, mert a pusztai bérlők és birtokosok nem adtak fogatot, szénát és szalmát..., mert ők magukra ilyféle terheket nem vállalnak, helyettük pedig a közlakosokbul fogadni nem lehet, mert némely része a kocsiknak most is Szegeden van, a kukoricát pedig most törik, A rengeteg rekvirálás miatt nem lehetett eladni, vagy ha volt is eladni való árujuk, a pénzhiány miatt nem volt, aki vásároljon. A pénzhiány még érzékenyebben érintette a lakosságot, mint a katonai beszolgáltatások. Az osztrák pénzt kereskedők és ügynökök vásárolták össze,30 a Kossuth-bankókat pedig az új rendszer hivatalnokai szedették be. Ebből március végéig forintot szedtek be a megyében.31 A megye pénztárában sem maradt pénz, s ezért az alispán augusztus végén a kerületi főbiztostól 2000 ezüstforint kiutalását kérte a makói sóhivatalból. Az összeget a tisztviselők, szolgák valamint a betegápolók részére kérte. A főbiztos az összeget kiutalta.32 Október elején azonban már ismét üres volt a megyei pénztár. Ugyancsak augusztus végén Posonyi Ferenc alispán 30 mázsa sót kért kiutalni a községek számára CsroL Csanád megye kormányzó alispánjának iratai (továbbiakban Cs. al.) 29/1849. jkv. sz. 22 Uo. 166/ Uo. 121/ Uo. 122/ Uo. 87/ Uo. 92/ Uo. 50/ Uo. 87, 104/ Uo. 168/ Sashegyi Oszk ár: A z abszolutizmuskori levéltár. Budapest, old. «OL D 82, 2125/ CsmL. Cs. al. 15/1849.

71 későbbi térítés mellett.33 Geringer Károly császári biztos szeptember 6-án elrendelte, hogy a pénzhiány miatt a sót hitelbe adják a községeknek, azzal a megjegyzéssel, hogy illően el kell osztani, a kereskedés tilos.34 November 6-án a főadószedő a megye szükségeinek fedezésére legfelsőbb helyről kamat nélkül kölcsönzött ezüstforintot vett fel a szegedi sóhivatalból. Makó részére Geringer utalt ki 4000 pengőforintot november 8-án.35 A pénzhiány azonban ennek ellenére sem szűnt meg, s nem rendezték a tisztviselők fizetését sem. November 15-én a megyei főorvos az orvosok fizetésének mielőbbi rendezését kérte, mivel a pénzhiányban szenvedő nép az orvosi fáradozást nem fizeti.36 November 20-án a megyei tisztviselők jelentették a főbiztosnak, hogy még nem kaptak fizetést. A főbiztos elrendelte az évi béreknek megfelelő összeg kifizetését.37 A fizetések rendezésére azonban csak később került sor, sőt Posonyi 1850 májusáig sem kapta meg fizetését márciusában a tótkomlósi járás szolgabírája azt jelentette, hogy a lakosság a pénztelenség miatt ingerült, sem a rekvirálások, sem a Kossuth-bankók nem lettek még megtérítve.39 Ilyen körülmények között látott hozzá az új tisztikar a megyei igazgatás megszervezéséhez, a helyzet rendezéséhez. CSANÁD MEGYE KÖZIGAZGATÁSA tavaszán-nyarán a hadi és politikai események alakulása folytán Bécsben döntöttek Magyarország további sorsáról. Az osztrák udvari körök véleménye szerint Magyarország a Függetlenségi Nyilatkozattal eljátszotta esélyét arra, hogy az országra az alkotmányt alkalmazzák. Az udvari körök véleményét június 2-án Schwarzenberg terjesztette az uralkodó elé. Véleménye szerint az országot még a szabadságharc leverése után is, hosszabb ideig katonai kormányzat alatt kell tartani, egészen addig, amíg az új rendszer meg nem erősödött s a lakosság hangulata nem nyújt kellő biztosítékot újabb felkelések ellen. Rendeltetését három pontban foglalta össze: 1. a forradalom elfojtása és a birodalom egységét veszélyeztető intézmények felszámolása; 2. a korona tekintélyének helyreállítása és javainak visszajuttatása; 3. mindazon intézkedések végrehajtása, amelyek a nemzetiségek egyenjogúságának biztosításához, továbbá ahhoz szükségesek, hogy az új államrend az ország szokásainak és hagyományainak lehető kímélésével bevezethető legyen. Javasolta a császárnak, hogy a katonai parancsnok mellé nevezzenek ki egy személyt a polgári igazgatás vezetésére. A császár a javaslatot elfogadva június 4-én báró Geringer Károly belügyminisztériumi tanácsost polgári ügyekben meghatalmazott császári biztossá nevezte ki.40 Ettől kezdve az ország igazgatásának történetében új korszak kezdődött. A császári csapatok előrenyomulása során az osztrák hadvezetés a megszállt területek közigazgatásának irányítására egy-két megye vagy város élére királyi biztosokat nevezett ki (Havas József, báró Majthényi László, gróf Cziráky János stb.). 83 U o. 125/ Uo. 39/ CsmL CsMh. 187/1849. jkv. sz., 308/ Uo. 189/ Uo. 291/ Uo. 1879/ Uo. 1292/ Sashegyi i. m old. 67

72 Legfontosabb feladatuk a megyei, városi élet megindítása, a közigazgatás és igazságszolgáltatás megszervezése volt. A királyi biztosok intézménye júniustól megszűnt, helyükre a kormánybiztosok léptek. Föléjük szintén júniustól kezdve cs. kir. kerületi fó'biztosokat neveztek ki, akik a több megyét magukba foglaló polgári kerületek élén álltak. Csanád megyét még el sem érték a császári csapatok, de már volt királyi biztosa. Haynau utasítására a 4. császári hadtest katonai biztosa gr. Cziráky János augusztus 2-án Csongrád és Csanád megyék királyi biztosává nevezte ki Temesváry István volt csongrádi első' alispánt.41 A megyében akkor még tevékenykedett a forradalmi tisztikar, és csak augusztus 3-án, Szentes elfoglalásának hírére rendelte el a megye bizottmánya a megyei pecsét, pénztár és jegyzőkönyvek Battonyára szállítását. Megengedték a lakosság távozását is a megyéből42 Augusztus 4-én az 1. császári hadtest katonai biztosa, báró Majthényi László kinevezte Posonyi Ferencet a megye kormányzó alispánjává és megbízta a tisztikar megszervezésével. Kikötötte, hogy a forradalom és szabadságharc alatti tisztviselők nem kaphatnak megbízást.43 Posonyi a forradalom eló'tt fó'szolgabíró és országgyűlési követ volt. Állásáról május 1-én lemondott, mivel... a nép kelló' bizalommal azon tisztviselőkhöz, kiknek választásában be nem folyt, nem viseltethetik, Temesváry Csanád megye elfoglalása után magához rendelte Posonyit, Lonovics Károlyt, Lonovics Lászlót valamint Szabó Istvánt, és a megye közigazgatásának átszervezéséről tárgyaltak. Temesváry már ekkor megbízta a későbbi tisztikar egy részét, akik munkához is láttak.45 Valószínűnek látszik, hogy a tisztviselők megbízása Posonyi javaslatára történt augusztusában a megyét Békés és Csongrád megyével, valamint Szeged szabad királyi várossal együtt a szegedi polgári kerületbe osztották be. A kerület élére Haynau augusztus 13-án Gyulai Gaál Eduárd dunántúli középbirtokost nevezte ki,46 aki korábban a 3. császári hadtestnél volt katonai biztos.47 Az újonnan kinevezett főbiztos augusztus 14-én Temesvárott keltezett levelével tudatta, hogy másnap (15-én) érkezik Szegedre, lakást, hivatali személyzetet és irodát kért.48 A megye új tisztviselőinek munkája kezdetben a hadseregnek rendelt élelmiszerek behajtásában és a Kossuth-bankók, valamint a fegyverek beszedetésében merült ki. Az új rendszer megszervezését bizonyos mértékig nehezítette az a körülmény, hogy a szőregi csata után sok honvéd a megyén keresztül menekült a bizonyos biztonságot nyújtó vásárhelyi határ felé, hogy majd Görgey táborát felkeressék. így a megyében még Világos után is sok honvéd tartózkodott.49 Olyan híreket terjesztettek, 41 OL D 82, 159/ CsmL Csanád vármegye Bizottmányának iratai 1656/1849. jkv. sz.: Úgy látván, hogy a császári hadak folytonos diadalak közötti előhaladásának egyenesen vidékünk van kitétettve, miután a magyar sereg ezen elő nyomulást fönn tartani nem látszik kellő erejűnek, nehogy a nép a nem érdemlett méltatlanságoknak ki tétetve legyen: figyelmeztettnek a megyei községek hogy a ne talán bevonulandó császári seregek előrehaladását akár ellenszegülés akár élelmezési kívántatóságok sürgőit kiszolgál tatásábani vonatkozásoknál fogva könnyen bekövetkezhető szerencsétlenségeknek (magukat) ki ne tegyék. «OL D 82, 159/1849., CsmL CsMh. 1879/ CsmL Csanád vármegye Bizottmányának iratai 135/ O L D 82, 159/ OL D 82, 1/1849. " Sashegyi i. m old. 48 CsmL Szeged város Tanácsának iratai 52/1849. Sashegyi i. m old. szerint már augusztus 14-én Szegeden volt, ez azonban az iratok tükrében nem valószínű. 48 Csongrád megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára, A Csongrádi cs. kir. Megyehatóság iratai 23/

73 hogy az orosz sereg a forradalom mellett nyilatkozott, sőt Ausztria ellen készül folytatni a háborút. A lakosság a hírek hatására még mindig bízott a szabadságharc győzelmében. Augusztus 14-én Szabó Sándor szíjgyártó egy honvéddel a makói református templom tornyáról ledobta a császári zászlót, Simonyi József mérnök pedig a városháza előtt arra biztatta a lakosságot, hogy forduljon szembe a forradalom vívmányainak elnyomására tett intézkedésekkel. A hatóság karhatalmat alkalmazott.50 Szabót 1850-ben 3 hónapi, vasban, heti 2 böjt mellett eltöltendő közmunkára ítélték. Csak a zászló levételéért, a széttépést nem tudták rábizonyítani. (Valószínűleg a lakosság tépte szét a zászlót). Szabó vallomásában arra hivatkozott, hogy állítólag megrendelték m ár az orosz zászló elkészítését, s inkább azt kívánták, mint a császári zászlót, Battonyán muszka zászló, minden csendes, a muszkák lágerben vannak. 51 Az ilyen jellegű ellenállás azonban ritka volt. Általában a fogatok megtagadása, a termények és élelmiszerek elrejtése jelezte a lakosság ellenállását. A megyei tisztikart augusztus 29-én nevezte ki a kerületi főbiztos Posonyi javaslatára. Posonyi 28-án terjesztette f ela listát, Gyulai Gaál csak a szolgabírói esküdteket osztotta el a járások között. Ezek szerint a m egye tisztikara a következőképpen alakult: első alispán másodalispán főjegyző főügyész főpénztámok ellenőr alpénztárnok számvevő levéltárnok katonai biztos csendbiztosok: Makói kér. Battonyai kér. Nagylaki kér. főorvos alorvosok várnagy kői kerü let:52 főszolgabíró esküdt szolgabíró Nagylaki kér. esküdt Posonyi Ferenc Lonovics László Farkas Mihály Szabó István Pók Imre Pák Mihály Faragó Ferenc Zárday Sándor Milutinovits Eduárd Mátéffy Károly Brlovics Imre Faragó János Urbanits Mihály Ottinger Antal Urbanits Antal Horváth László Lonovics Károly Andrássy Nándor Luczay János Peőcz Ferenc 50 Uo. 51/ CsmL Csanád megye Bünfenyítő Törvényszékének iratai 26/ A megyében ben két kerület és két járás volt, között három járás (makói, nagylaki, battonyai) június 15-től újra két kerület és két járás volt a megyében. A kerület és a járás kifejezést váltakozva használták. Egy kerülethez (élén főszolgabíró) egy fő- és egy alszolgabírói vagy szolgabírói járás tartozott. 69

74 B attonyai kerület: főszolgabíró esküdt szolgabíró Palotai kér. esküdt Tarnay László Szabó György László Károly Barta Antal A kerületi főbiztos négy pontban foglalta össze utasítását: 1. A régi tisztikar leváltása, a forradalom és szabadságharc alatti rendeletek semmissé tétele hűség ösvényére téríteni a népet. 3. A tisztikar feladata a rendeletek pontos teljesítése. 4. Felhatalmazza az alispánt, hogy a mezővárosokban nevezze ki az új tisztviselőket, a helységekben pedig a szolgabírók útján nevezze ki az elöljárókat.53 Az új tisztviselők többsége nemes volt. A két Lonovics és Urbanits Mihály a szabadságharc alatt is viselt tisztséget egy ideig. Lonovics Károly, aki a szabadságharc alatt hosszabb ideig postamester volt, a makói ellenforradalmi szervezkedés vezetője volt. Van itt egy provinciális fiókcamarilla, elnöke a postamester, tapsolnak Jellasicsnak, a megyei tisztviselőket akarják összeveszíteni, a becsületes hazafiak udvarára leveleket dobálnak, a bekövetkező konzervatív rendszer bosszújáról írnak.54 5A tudósító nem mert levelet írni az újságnak a postamester miatt. Az alispán a hivatalok átadására és átvételére Lonovics másodalispán vezetésével küldöttséget nevezett ki.56 A levéltár, pertár és fegyvertár átvétele szeptember 1-én történt meg. Temesváry szeptember 29-én elrendelte, hogy amíg a közügyek kezelésére nem lép életbe tökéletesen megállapított rendszer: minden közigazgatási ügy... minthogy a megyei hatóság hivatalomban összpontosul, hozzám utasítandók,.... A tisztviselőknek minden hó végén be kellett számolni tevékenységükről.56 Október 25-én Temesváry Posonyi javaslatára kinevezte a céhbiztosokat.57 Az ország elfoglalásával egyidejűleg folyamatosan kiépített közigazgatási rendszert októberben szabályozták. A rendeletet és utasítást Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete címmel Haynau, az országban állomásozó hadsereg főparancsnoka október 24-én tette közzé.58 Mint a címe is jelzi, az új rendszert ideiglenesnek szánták. Rögzítette a fennálló helyzetet, és fenntartotta a katonai és polgári kormányzás egyesítését. A rendelet szerint az országban a végrehajtó hatalmat az itt állomásozó hadsereg főparancsnoka gyakorolja. Mellette tevékenykedik a közvetlenül a minisztériumnak alárendelt, polgári ügyekben meghatalmazott császári biztos. Az országot igazgatási tekintetben nagyobb katonai kerületekre osztották. Ezek két-három polgári kerületből álltak. Itt a hatalom gyakorlása a kerületi parancsnokot illette meg. Mellettük a polgári ügyek intézésére miniszteri biztos állt, aki a császári biztosnak és a minisztériumnak tartozott felelősséggel. 53 CsmLCs. al. 1/ CsmL Békés-Csanád megye Törvényszékének Csanád megyére vonatkozó iratai (továbbiakban BCs. Tszék) 1663/1852. bf. (Kossuth Hírlapja 67. sz szeptember 16.) 55 CsmL Cs. al. 2/ Uo. 154/ Uo. 311/ Gyűjteménye a Magyarország számára kibocsátott Legfelsőbb Manifestumok és Szózatoknak, valamint a cs. kir. hadsereg főparancsnokai által Magyarországban kiadott Hirdetményeknek. Hivatalos Kiadás, Buda old. 70

75 A polgári kerületet kerületi főbiztos vezette kerületi főispán címmel. A kerületi parancsnoktól kapta a rendeleteket. A polgári kerületek több megyére terjedtek ki. A megyék beosztását és határait a kerületi főbiztos javaslatára a császári biztos állapította meg. A beosztásnál az addigi határokat kellett figyelembe venni, kivéve az olyan eseteket, amikor az igazgatás szükségei megkívánták a módosítást (pl. beszögellések stb.). A nagyobb megyéket ketté kellett osztani. A főbiztos nevezte ki a megyei főnök vagy polgármester alá tartozó hivatalnokokat, valamint a többi város és mezőváros elöljáróit. Fegyelmi hatalmat gyakorolt az alatta állók felett, az általa kinevezetteket felfüggeszthette, elbocsáthatta. A megyék politikai igazgatását kormánybiztos vezette megyei főnök címmel. Közvetlenül a kerületi főbiztos alá volt rendelve. A kerületi főbiztos előterjesztésére a császári biztossal egyetértőleg a hadsereg főparancsnoka nevezte ki. A kormánybiztos melletti segédszemélyzet egy titoknokból, az ügykezelést vezető kiadóból, egy levéltárnokból és alárendelt irodai személyzetből állt. A kormánybiztos a felsőbb utasításokat a főbiztostól kapta, jelentéseit hozzá küldte. Sürgős esetekben a többi kormánybiztossal és más koronaországok kerületi és járási hatóságaival is érintkezésbe léphetett. A megye minden közigazgatási hivatalnoka neki volt alárendelve. Ellenőrizte tevékenységüket, gyakorolta felettük a fegyelmi hatalmat. Amikor szükséges volt, az alatta álló hivatalnokot saját felelősségére is felfüggeszthette, más esetben a főbiztosnak kellett előbb jelentést tennie. A kormánybiztos felügyelt a megyei pénzek kezelésére, az adók és közjövedelmek behajtására. Általában legközelebbi feladata, hogy megyéjében a közigazgatást jól rendbe hozza és tartsa. A rendelet szerint a megyék járásokra osztandók tekintettel a községek, lelkészségi területek, valamint az addigi járások határaira, földrajzi és helybeli viszonyaira, a nép szükségleteire és a közszolgálat igényeire. A határok kitűzésénél a nemzetiségeket is figyelembe kellett venni. A beosztásra a megyei főnöknek kellett javaslatot tenni. A járások élén járásbeli biztosok álltak igazgató szolgabíró címmel. A megyefőnöknek voltak alárendelve, az ő javaslatára a kerületi főbiztos nevezte ki őket. A szolgabírák legalsó fokon látták el a közigazgatási feladatokat. Kötelességük volt a járásuk területén lakni. Szükség esetén segédet is lehetett melléjük adni alszolgabíró címmel. A rendezet szerint a politikai (közigazgatási) hatóságok feladata általában a törvények, rendeletek közhírré tételéről és végrehajtásáról, a biztonság, közrend és csend helyreállításáról és fenntartásáról való gondoskodás. Ügyelniük kellett a hadsereg élelmezésére, szállítására és beszállásolására vonatkozó rendeletek végrehajtására. Segítséget kellett nyújtaniuk a katonai szerveknek a lakosság lefegyverzésében, a magyar bankjegyek beszedésében és megsemmisítésében, a forradalom és szabadságharc maradványainak felszámolásában. A néppel közvetlenül érintkezve fel kellett világosítani őket a császár jóindulatáról és a felkelők hűtlenségének gyalázatos voltáról. A közigazgatási hatóságok munkájának jelentős részét a rendészeti ügyek képezték. E téren fő feladataik: az idegenek szemmel tartása, az útlevelek szigorú ellenőrzése, az útlevél nélküli egyének, rossz érzelmi emissariusok és békétlenség szerzők barangolásának felszámolása, csoportosulások megakadályozása. Fel kellett állítaniuk a helyi rendőrséget, és gondoskodniuk az utak biztonságáról. Hatáskörükbe tartozott továbbá az oktatásügy, a földművelés, ipar és kereskedelem ügyei, az egészségügy, az egyházak és alapítványok felügyelete, kultúra, középítészet, a szárazföldi és vízi közlekedés helyreállítása és fenntartása, valamint a humanitárius, büntetési és hasonló közintézetek feletti felügyelet. A közigazgatás átszervezésének megkönnyítése céljából a politikai hatóságoknak 71

76 feladatuk volt hivatali területüket illető különféle statisztikai adatok (földrajz, népesség, vallás, nyelv, kereset, közlekedés stb.) gyűjtése. A kerületi főbiztosoknak, megyei főnököknek és a járási szolgabíráknak kötelességük volt hivatali területüket időnként beutazni, és a néppel való közvetlen érintkezés útján meggyőződni a terület állapotáról, a nép hangulatáról és panaszairól. A közigazgatási hatóságoknak ügyelniük kellett a nemzetiségek egyenjogúságára: egyházakban, iskolákban nem volt szabad nyelvi kényszert alkalmazni, a rendeleteket minden, a területen használatos nyelven közhírré kellett tenni, a hivatali ügyeket a helyben használatos nyelven kellett intézni. A rendelet szerint a kerületi főbiztosok közötti, továbbá valamennyi magyarországi politikai hivatalnak a főbiztos mellett vagy fölött álló politikai hatósággal, valamint valamennyi katonai hatósággal és országon kívüli politikai hatóságokkal folytatott levelezése német nyelvű. Az állások betöltésénél különösen figyelembe kellett venni az alkalmasságot, a rendszer iránti hűséget, a korábbi alkalmazást, valamint a nemzetiségek egyenjogúsítását. A rendelet közzététele után 3 nappal, október 27-én Geringer Posonyi kormányzó alispánt Csanád megye kormánybiztosává nevezte ki. Posonyi november 7-én Gyulai Gaál kezébe letette a hivatali esküt.59 A megyefőnök kinevezésével a megye kikerült Temesváry irányítása alól. Posonyi általában korábban is közvetlenül érintkezett a kerületi főbiztossal. A császár október 17-én hagyta jóvá az új katonai kerületi beosztást. Az országot öt katonai kerületre osztották: soproni, pozsonyi, kassai, buda-pesti és nagyváradi kerület. Csanád megye a szegedi polgári kerülettel a nagyváradi (V.) kerületbe került. Ebbe a kerületbe tartozott még a debreceni és nagyváradi polgári kerület is. A kerület katonai parancsnoka Braunhoffer tábornok lett.80 December 5-én foglalta el a helyét. A politikai adminisztratio vezetésére miniszteri biztosul november végén ifj. Majláth György lett kinevezve, akinek megérkezéséig Vidovich Ferenc bihari főjegyzőt vette Braunhoffer maga mellé.61 Majláth később sem foglalta el állását. Ténylegesen működő miniszteri biztost csak 1850 februárjában kapott a kerület. A közigazgatási hatóságok alsó fokát a járások képezték. Megszervezésük novemberben vette kezdetét. A szervezés szempontjait Geringernek a kerületi főbiztosok számára november 13-án kiadott utasítása tartalmazta. A szervezésnél figyelembe kellett venni, hogy idővel a szakhivatalok megszervezése folytán a járási hivatalok munkája csökkenni fog, s így nagyobb területet is igazgathatnak (a birodalmi alkotmány értelmében a közigazgatás és az igazságszolgáltatás különválasztása, külön adóhivatalok felállítása), a közigazgatási és törvénykezési járásoknak egybe kellett esni. A járási székhelyet úgy kellett megválasztani, hogy onnan egy nap alatt oda-vissza a legtávolabbi helyeket is el lehessen érni. A helységek nem lehettek meszszebb a járási székhelytől 3 német mérföldnél. Lehetőleg fontos kereskedelmi vagy ipari központot kellett választani. A különböző beszögellésekre és kiváltságos területekre lévén egyenjogúság nem kellett figyelemmel lenni. A nemzetiségeknek lehetőleg külön járást kellett szervezni.62 A járási beosztásra nézve Gyulai Gaál november 20-án küldte el utasításait és javaslatait Posonyinak. A főbiztos felhívta Posonyi figyelmét arra, hogy a járások 18* CsmL CsMh. 1/1849. jkv. * Uo. 516/1849. Uo. 530/1849. w S ashegyi i. m. 35. old.

77 kialakításánál nem az a fő szempont, hogy kiterjedésük és népességük egyenlő legyen hanem az, hogy a különböző nemzetiségek lehetőleg egy járásba kerüljenek.63 Az addigi négy járás helyett hárm at javasolt a következő beosztással: I. járá s: Makó, Apátfalva, Földeák, Lele, Nagy-, Kiskirályhegyes, Kopáncs, Földeák kertészség, Makói szállások fő II. járás: Csanád, Battonya, Tornya, Sajtény, Nagylak, Töviskes, Béka fő III. járás: Palota, Alberti, Ambrózi, Mednyánszkiháza (Kövegy), Nagymajláth, Pitvaros, Apáca, Földvár, Kevermes, Dumiratos (Dombiratos), Kisiratos, Bánhidy-, Marczibányi-, Nyéki-Dombegyháza, Geőcztelep, Nagy-, Kis-, Tótkovácsháza, Kaszaper, Kovácsháza, Kupa, Iratos, Vizes, Dombegyháza, Tompa, Bánhegyes, Kunágota fő8384 Posonyi november 23-án küldi el véleményét a kerületi főbiztosnak, a beosztást illetően több ellenvetést tett. A tótkomlósi enklávét mely már csakugyan ide bekebelezve lévén Csanád megyéhez számította. Szerinte az első járás a makói lenne és Gyulai Gaál tervei szerint alakulna. A második a nagylaki lenne, azzal a különbséggel, hogy Battonya és Tornya helyett Székegyháza (Nagymajláth), Pitvaros és a hozzátartozó Alberti és Ambrózi, valamint Mezőhegyes Pereggel (Arad m.) kerülne oda. A harmadik, battonyai járáshoz tartozna Tornya, Tótkomlós és a puszták ( Ezáltal a nemzetiségek egy járásban egyesítésének lehetőleg elég van téve. ). Posonyi ésszerű indokkal támasztja alá javaslatát. Ha Battonya és Tornya Nagylakkal lenne egy járásban, akkor a járás népessége aránytalanul nagy lenne (kb rel több, mint a harmadik járásé). A harmadik járás Posonyi szerint inkább Tótkomlós, mint Palota székhellyel nagy kiterjedésű lenne. Csak ez a két helység jöhet számításba mint járási székhely, viszont mindkettő messze van az egyébként is nehezen ellenőrizhető pusztáktól. Egy ilyen járás igazgatása sok időt és pénzt igényelne. Egyik helységben sincs tiszti lak, Battonyán van, és innen a járás igazgatása is egyszerűbb lenne.65 Posonyi végül a következő járási beosztási tervet küldte fel Gyulai Gaálnak: Makói járás: M akó, Apátfalva, Földeák, Lele, Kiskirályhegyes, Nagykirályhegyes, Kopáncs fő Nagylaki járás: Nagylak, Csanád, Sajtény, Palota, Béka, Töviskes, Mednyánszkiháza (Kövegy), Pitvaros, Alberti, Ambrózi, Nagymajláth (Székegyháza), Mezőhegyes, (Aradból) Pereg fő Battonyai járás: Battonya, Tornya, Tótkomlós, Apáca, Földvár, Kevermes, Dumiratos, Dombegyház, Kunágota-Geőcz-telep, Kovácsháza, Kupa, Vizes, Bánhegyes, Tompa, Kaszaper és (Aradból) Bodzás, Medgyes, Nagykamarás, Bánkuta, Botos, Sionda, Basarága fő66 Gyulai Gaál figyelemre méltónak találta Posonyi javaslatait, azonban a járási beosztásnál csak néhány észrevétele érvényesült. Gyakorlatilag a főbiztos javaslata valósult meg. Az új járási beosztást január 22-én közölte Gyulai Gaál irodaigazgatója, Szabó László, aki a főbiztos távollétében intézte az ügyeket. Eszerint a járások a következők: 83 CsmL CsMb. 286/ O L D 82, 2591(1)/ Uo. 1451/ Uo. 2591/

78 Makói járás: Makó, Földeák, Apátfalva, Palota, Kövegy, Kis- és Nagykirályhegyes, Lele, Kopáncs Nagylaki járás: Nagylak, Csanád, Béka, Mezó'hegyes, Tompa, Sajtény, Battonya, Tornya Tótkomlós járás: Tótkomlós, Pitvaros, Székegyháza, Kaszaper, Apáca, Földvár, Bánhegyes, Kunágota, Kovácsháza, Kevermes, Vizes, Dombegyháza, Kupa, Dumiratos A megszüntetendő' negyedik járás szolgabíráját és segédjét bírói minó'ségben kellett alkalmazni.67 Battonya és Tornya nemzetiségi megfontolásból végül a nagylaki járásba került, és igy a román népesség csaknem 100%-a egy járásban élt. A nemzetiségek százalékos megoszlása a megyében és a járásokban 1850-ben a következő' volt: Csanád megye Makói járás Nagylaki járás Tótkomlósi járás magyar német román szerb szlovák zsidó cigány egyéb magyar német román szerb szlovák zsidó cigány egyéb magyar német román szerb szlovák zsidó cigány egyéb magyar német román szerb szlovák 56,8468 1,21 16,10 4,15 19,45 2,25 95,32 0,59 0,09 4,00 14,35 3,67 47,30 12,55 20,52 1,61 52,38 0,78 46,37 57,569 0,3 12,2 3,9 19,7 2,4 0,4 3, ,27 0,36 0,06 0,09 4,46 0,14 0,02 15,44 0,49 39,27 12, ,64 0,65 10,49 48,18 0,16 0,76 0,05 48, CsmLCsMh. 368/ O L D 82, 2591/3/ sz. melléklet

79 zsidó cigány egyéb 0,47 0,21 0,60 1,57 Azt, hogy az összes nemzetiségek hány százaléka élt egy-egy járás területén, a következő' táblázat mutatja :70 Makói járás Nagylaki járás Tótkomlósi járás magyar 68,16 8,14 23,70 német 37,17 47,89 14,94 román 1,23 97,03 1,74 szerb 0,68 98,92 0,40 szlovák 0,18 30,17 69,65 zsidó 76,84 20,67 2,49 cigány 13,09 46,52 40,39 Figyelemre méltó, hogy Posonyi már augusztus 29-én román szolgabírót neveztetett ki a nagylaki járásba (Luczay), a battonyaiba pedig egy szerb segédet. Ekkor a szlovák többségű Tótkomlóst (kb fő) még nem számította Csanád megyéhez. A helység bekebelezésével konkrétan csak az ideiglenes rendezet megjelenése után kezdett foglalkozni, bár úgy tűnik, hogy erre vonatkozó tervei m ár korábban is voltak. Posonyi, miként Tótkomlóssal kapcsolatban, sok másban is előtte járt feletteseinek. Gyulai Gaál Szabó útján januárban rendeli el, hogy a negyedik járás szolgabíráját és esküdtjét bírói minőségben kell alkalmazni, holott Posonyi javaslatára már november 17-én a rögtönítélő törvényszék tagjává, 20-án pedig a polgári törvényszék ülnökévé nevezte ki László Károly szolgabírót, segédjét pedig a bűnfenyítő törvényszék ülnökévé. Eszerint már november 17-e előtt három járásra osztotta a megyét Posonyi, a kerületi főbiztosnak küldött javaslata valószínűleg a tényleges állapotot tükrözte. Posonyi a megye igazgatásának megszervezésében is eléggé önállósította magát. A tisztikart gyakorlatilag ő nevezte ki, csakúgy mint a törvényszék tagjait. Ez utóbbit már nem hagyta szó nélkül a kerületi főbiztos, figyelmeztette, hogy a kinevezés az ő (Gyulai Gaál) feladata és ezért kívánatos lett volna, ha minden állásra nem egy, hanem több jelöltet javasolt volna, hiszen így javaslata egyenlő a kinevezéssel. Utasította továbbá, hogy e részben minden további részletes terveket és egyoldalú újításokat mellőzve várja be azon időt, míg az illető minisztérium által kidolgozott új rendszer hivatalosan közölve lesz, és annak mikénti alkalmazása iránt rendelkezni fogok.71 A járások kialakításával befejeződött a megye közigazgatásának ideiglenes megszervezése. Az új közigazgatási rendszer legfőbb jellemvonása az addigi testületi rendszer megszüntetése, és ezzel az egyszemélyi felelősség és irányítás bevezetése. A megyében a megyefőnök gyakorolta a közigazgatás terén a politikai hatalmat, intézkedéseiért ő viselte a felelősséget. A testületi jelleg halvány nyoma felbukkan ugyan a rendezetben, de ez csak speciális ügyekre vonatkozott. A rendezet a különösebb szakismeretet vagy tapasztalatot igénylő ügyekben lehetőséget ad a megye sz. melléklet 71 CsmL CsMh. 280/

80 főnöknek, hogy megyéjéből meghitt és feddhetetlen egyéneket tanácskozásra hívjon és tanácsaikat figyelembe vegye.72 Az új rendszer megszüntette az addigi megyei választmányokat és a jegyzői hivatalt. A Bach-féle birodalmi közigazgatási reform a megyék élére megyei bizottmányt és megyefőnököket, a járások élére járási bizottmányokat és járási kapitányokat tervezett. Magyarországon azonban a kivételes helyzetre való tekintettel ez nem valósult meg, csakúgy, mint az olmützi birodalmi alkotmány által ígért tartományi gyűlés sem.73 Jóllehet majdnem minden rendelet felhívta a figyelmet a kiadások csökkentésére, mégis megszaporodott a megye pénztárából fizetett alkalmazottak száma és a nekik kifizetett összeg nagysága. Míg 1846/47-ben 97 fő kapott a megyei pénztárból 8806 forint fizetést, addig 1849-től 109 fő forintot kapott.74 Ebben a számban nem szerepelt a törvényszékek személyzete. Az ideiglenes rendezet szerint a megyék kialakításánál az enklávékat lehetőség szerint meg kellett szüntetni. Csanád megye határa különösen Arad megye felé nagyon szabálytalan volt. Például Palotáról úgy lehetett Tornyát elérni, hogy kétszer kellett Arad megye területét érinteni. Geringer már január 1-én elrendelte az Arad megyei Bodzás, Medgyes, Bánkuta, Nagykamarás, Botos, Sionda, Basarág, Nagypereg, Pereg, Szemlak és Pécska Csanád megyébe kebelezését.75 A rendelet 1 várost, 2 helységet, 3 kertészséget és 5 pusztát érintett, kb. 6 négyzetmérföld területen lakossal. A bekebelezésnek több ésszerű indoka is volt. A peregi puszta pl. a mezőhegyesi birtokhoz tartozott, Pécska pedig a kincstári birtokok tiszttartói kerületének a székhelye volt, és ezeknek a birtokoknak a döntő része Csanád megyében volt. A bekebelezéssel egyszerűbb és olcsóbb lett volna igazgatásuk. Meg kell említenünk, hogy Posonyi már novemberben azt javasolta, hogy Botos, Medgyes, Bánkuta, Bodzás, Nagykamarás, Sionda és Basarága a Battonyai járásba kerüljön.76 Geringer rendele te a megyéhez ekkor még nem jutott el, de a híre elterjedt. Valószínűleg ezért történt meg, hogy a battonyai főszolgabíró januárban Bánkuta lakosainak utasításokat adott a sorozást illetőleg. Az aradi kormánybiztos ezért tiltakozott is Posonyinál.77 Az aradi területek bekebelezésének ügye sokáig vajúdott, különböző tervek, javaslatok, ellenjavaslatok születtek. Jósa Péter a nagyváradi polgári kerület főbiztosa február elején azt javasolta, hogy Bodzás, Medgyes, Kakuts, Bánkuta, Botos, Nagypereg kerüljön Csanád megyéhez, Tornya, Battonya, Vizes, Kevermes és Kisiratos Arad megyéhez.78 Posonyi azonban, úgy tűnik, a javaslatot válaszra sem méltatta. Az ő szempontjából ez elfogadhatatlan volt, hiszen egyrészt Battonya átcsatolásával a beszögellések nem szűntek volna meg, másrészt Csanád megye területe és népessége kisebb lett volna. Posonyi viszont éppen azt akarta, hogy a megye megnagyobbodjon és a fenyegető veszedelemtől, az esetleges egyesítéstől megmeneküljön. Ezért még Hódmezővásárhely bekebelezését is tervbe vette. Az így megnagyobbodott megye 60 négyzetmérfoldön lakossal önálló megyehatóságot képezhetett volna.79 Ez a terv azonban egy ideig csak terv maradt. Némi nehézség után, de sokkal hamarabb valósult meg Posonyi másik terve: Tótkomlós bekebelezése. Nem tudni pontosan, hogy mikor merült fel először Tótkomlós bekebelezésének kérdése, az azonban tény, hogy a T ót Manifestumok és Szózatok 203. old. 73 Sashegyi i. m old. 74 CsmL Csanád megye Számvevőjének iratai 34/ CsmL CsMh. 1098, 1911/ OL D 82, 2591/ CsmL CsMh. 541/ Uo. 623/ Uo. 1439/1850.

81 komlóson elszállásolandó katonaság jegyzékét Temesváry Posonyinak küldte meg szeptember 21-én, Posonyi november 23-án már Csanádhoz sorolta.80 Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy már az augusztus eleji megbeszélésen megegyezett ebben Posonyi és Temesváry. Tótkomlós Békés megyéhez tartozott ugyan, de nem is érintkeztek határaik, Csongrád és Csanád megye vette körül. A község korábban m ár tartozott Csanád megyéhez, sőt a két megye hosszú ideig pereskedett egymással a hovatartozás kérdésében. A helység nagyon fontos helyen, a Pest- Arad közötti postaút mentén feküdt. Gyulai Gaál január 17-én rendelte el a bekebelezést és utasította Posonyit, hogy kezdjen tárgyalásokat Békés megye főnökével.81 A Békés megyeiek húzták az időt, a helység pedig kérte, hogy maradhasson Békés megyében. Ezt elutasították, s végül március 12-én ünnepélyes keretek között megtörtént az átcsatolás.82 Jellemző, hogy Csanád megye tótkomlósi járása akkor már másfél hónapja fennállt, tevékenykedett a szolgabírája. Geringer Tótkomlós nyomasztó helyzetének az enyhítésére 6000 pengőforint kölcsönt utalványoztatott ki február 28-án a szegedi sóhivatalból.83 Februárban Gyulai Gaál Eduárd aki szerint az ország csak Ausztriával szövetségben maradhat fenn, s a problémákat békés úton vélte megoldani a személye iránt megnyilvánuló bizalmatlanság miatt lemondott.84 Helyére ideiglenesen Szabó László irodaigazgató került.85 Szabó már szeptembertől a főbiztos távollétében teljhatalommal irányította a kerületet.86 Gyulai Gaált 1860-ban sikkasztásért 8 évi börtönre ítélték február 8-án Haynau Cseh Eduárd baranyai kormánybiztost nevezte ki a szegedi kerület élére, de Cseh még ebben a hónapban a katonai kerület miniszteri biztosa lett.88 Március 22-én Geringer feloszlatta a főbiztosi hivatalt és elrendelte a miniszteri biztosi hivatalhoz kapcsolását.89 Szabó május elejéig maradt hivatalában, de Cseh már április 8-án megkezdte működését.90 Nagyváradra május 17-én tette át székhelyét. Posonyi márciusban találkozott a miniszteri biztossal és tőle tudta meg, hogy a megye új felosztása van tervbe véve. Cseh valószínűleg a két járásra osztást javasolta, mert Posonyi ilyen tervet is készített. Szerinte a megye két járásra osztása csak akkor lenne célszerű, ha Makó, Nagylak és Battonya rendezett tanácsot kapnának. Mivel erre kevés esélyt látott, több járási beosztási tervet készített. Javaslatát áprilisban terjesztette a miniszteri biztos elé. Szerinte abban az esetben, ha Arad megyéből Pécska, Szemlak, Pereg, Sionda, Basarága, Bodzás, Medgyes, Nagykamarás és Botos Csanádhoz, Tornya, Vizes és Kisiratos pedig Aradhoz kerülne, a következőképpen alakulhatna a járási beosztás (Battonya elcsatolását meg sem említi): Makói járás: Makó, Földeák, Apátfalva, Tótkomlós, Lele, Kis- és Nagykirályhegyes, Kopáncs, Pitvaros, Alberti, Ambrózi, Székegyháza Nagymajláth = fő 80 CsmL Cs. al. 92/1849., OL D 82, 2591/ CsmL CsMh. 640/ Uo. 922, 981/ Uo. 986/ Uo. 665/ Uo. 778/1850. jkv. 88 CsmL Cs. al. 70/ Szabó F erenc: A dél-alföldi betyárvilág. Gyula, 1964., 49. old. 88 CsmL CsMh. 664, 785/ OL D 82, 2788/ CsmL CsMh. 1406/

82 Nagylaki járás: Nagylak, Csanád, Palota, Sajtény, Szemlak, Kövegy, Béka, Töviskes, Mezőhegyes, Kovácsháza, Kaszaper = fő Battonyai járás: Battonya, Pécska, Tompa, Dombegyháza, Kevermes, Dumiratos (Dombiratos), Kunágota, Bánhegyes, Apáca, Földvár, Bodzás, Medgyes, Nagykamarás, Bánkuta, Botos, Sionda, Basarága = fő Hódmezővásárhely Csanádhoz csatolása esetén a következőképpen alakulhatna a járási beosztás: Makói járá s: M akó, Földeák, Apátfalva, Tótkomlós, Lele, Kis- és Nagykirályhegyes, Kopáncs = fő Nagylaki járás: Nagylak, Csanád, Sajtény, Palota, Béka, Töviskes, Kövegy, Pereg, Mezőhegyes, Pitvaros, Alberti, Ambrózi, Székegyháza Nagymajláth, Kovácsháza, Kaszaper, Bánhegyes = fő Battonyai járás: Battonya, Pécska, Szemlak, Tompa, Dombegyháza, Kevermes, Dumiratos, Kunágota, Bodzás, Medgyes, Nagykamarás, Bánkuta, Botos, Sionda, Basarága = fő Hódmezővásárhelyi járá s: Hódmezővásárhely, Földvár, Apáca = fő91 A megyei törvényszék székhelyéül M akót javasolta Szegeddel és Gyulával szemben.92 Az új rendszer egyik fontos és a lakosság által leginkább gyűlölt intézkedése volt a magyarországi csendőrség (fegyőrség, közbiztonsági őrség, Gendsarmerie) megszervezése. Az első ezred júliusában kezdte meg működését gr. Pálffy Móric vezetésével március 22-én Szabó László javaslatot kért olyan helységekre, ahol lehet és kell csendőröket állomásoztatni, továbbá jelentkezőket kért az állományba (csendbiztosok, persecutorok, pandúrok, hajdúk).94 A megyében senki sem jelentkezett a csendőrség tagjai közé. Elhelyezésükre Posonyi Nagylakot, Battonyát, Makót, Palotát, Tótkomlóst, Kevermest és Apácát javasolta.95 A csendőrség számára mindössze 6 forintot sikerült összegyűjteni 6 személytől májusában Cseh közölte az állomáshelyek jegyzékét és az ott elhelyezendő csendőrök számát. E szerint Makón (Földeák, Apátfalva, Csanád, Kis- és Nagykirályhegyes, Béka: 1 hadnagy, 4 lovas, 13 gyalogos) 18, Nagylakon (Sajtény, Palota, Kövegy, Töviskes: 4 lovas, 7 gyalogos) 11, Nagykovácsházán (Kaszaper, Apáca, Bánhegyes, Kunágota, őrjárattal Medgyes és Csaba felé: 12 lovas) 12, Battonyán (Tornya, Dombegyház, Kupa, Dombiratos, Kevermes, Vizes, Tompa: 5 lovas, 4 gyalogos) 9, Tótkomlóson (Székegyház, Pitvaros, Mezőhegyes és őrjárattal Orosháza felé 3 lovas, 4 gyalogos) 7 csendőr lesz elhelyezve. Földvár az orosházi kerülethez tartozott. A Csanád megyében állomásozó csendőrség vezetője egy Makón állomásozó hadnagy. A megye a nagyváradi 7. csendőrezred alá tartozott.97 A lakosságnak a csendőrség irányában tanúsított negatív magatartása Posonyi iránt keltett bizalmatlanságot a felettes hatóságok előtt. Ehhez járult még néhány olyan dolog, ami arra utalt, hogy a megyei tisztviselők bizonyos mértékig szabotálták a rendeletek pontos végrehajtását. Makón például haditörvényszéki ítélet alatt álló 81*84* Uo. 1439/ Uo. 1439/1850., 785/1850. jkv 93 Sashegyi i. m. 37. old. 84 CsmL CsMh. 1103/ Uo. 1441/ Uo. 1448/ Uo. 2096/1850.

83 személy lakott és nem jelentették. A kompromittált személyekről, az ellenük lefolytatott vizsgálatokról olyan jelentéseket terjesztett fel a megye, amelyekből alig lehet a legkisebb nyomra akadni.98 A nagyváradi katonai kerület parancsnoka február végén 6 század gyalogos katonát kívánt elhelyezni Békés, Csanád és Csongrád megyében. Posonyi azt válaszolta, hogy elég a már jelenleg is Makón tartózkodó lovasszázad, a megyének nincsenek megfelelő épületei, az elszállásolás pedig nagy terhet jelentene a lakosság számára. Ha mindenképpen szükséges, akkor is csak egy század elhelyezését tartja megoldhatónak, Nagylakon és Battonyán." Másfél hónap múlva azonban már ő maga kért két századot a rablások megakadályozására csendbiztos és 17 üldözőlegény volt ekkor a megyében, lehetetlenség volt ezzel az erővel a lelei nádasokban, a kelet-csanádi pusztákon rejtőzködő betyárokkal eredményesen felvenni a harcot. Növelte a Posonyi személye elleni bizalmatlanságot az a nagyarányú feljelentési hullám, amely a fontosabb tisztviselők ellen irányult. Ennek első áldozata a nagylaki főszolgabíró, Luczay János lett. Április 29-én Cseh felfüggesztette állásából és helyére Sánka Zsigmondot nevezte ki, aki a szabadságharc alatt táblabíró, majd a rögtönítélő törvényszék elnöke volt. Cseh a kinevezésénél már nem vette figyelembe Posonyi javaslatát.101 A feljelentések és a bizalmatlanság miatt Posonyi nem sokkal később lemondott, és helyére Geringer június 17-én Zsitvay József volt Szeréin megyei alispánt nevezte ki.102 Posonyit nem sokkal ezután vád alá helyezték hivatali hatalommal való visszaélés vádjával ben házi őrizet alá került februárjában nem kevesebb, mint nyolc perben mentik fel, de még a hónap végén perbe fogták az álladalom megkárosítása, sikkasztás vádjával. Vagyonát zár alá vették. Végül szeptember 28-án a Békés-Csanád megyei törvényszék felmentette, és ezt az ítéletet a nagyváradi főtörvényszék február 6-án helybenhagyta.103 Posonyi ugyan konzervatív beállítottságú volt, de a neoabszolutisztikus berendezkedéssel nem teljesen értett egyet. Ennek folytán igyekezett megyéjének és a lakosságnak az érdekeit képviselni, sokszor emiatt került ellentétbe feletteseivel. Valóban nem tudott elszámolni mindennel az alispáni kinevezése utáni időszakból, de az augusztusi körülményeket figyelembe véve, ezen nem is lehet csodálkozni. Néhány nyugtát csak a per folyamán tudtak megszerezni különböző császári tisztektől. Feljelentői többek között a szomszédja, akivel már a negyvenes évek első felében is több összetűzése volt mind nemesek voltak, akik az évi nyári-őszi rekvirálásoknak, előfogatozásoknak stb. voltak a kárvallottjai. A korábbi kiváltságait elvesztő megyei nemesség az ő személye elleni támadással fejezte ki az új rendszer elleni gyűlöletét. Posonyi később jelentős szerepet játszott Makó város történetében, között a város polgármestere volt s nagy szerepe volt a város gazdasági életének fellendítésében.104 Geringer császári biztos július 29-én Békés megye kormányzatát is Zsitvayra bízta, és utasította, hogy az egyesített két főnöki hivatal székhelyére és az irodák egyesítésének módjára készítsen javaslatot.105 A kormánybiztos Gyulát választotta székhelyéül és augusztus 17-től már oda küldette a jelentéseket. Csanád megye önálló U o. 1471/ U o. 712/ Uo. 2296/1850., OL D 82, 2510/ U o. 1975, 2018/ U o. 2781/ CsmL BCs. Tszék 73/1854(347/1856). 104 T ömörkény István meleg hangú írásban emlékezett meg róla Az öreg Pozsonyi címmel. 105 CsmL CsMh. 3380/

84 sága közigazgatási tekintetben továbbra is megmaradt, különbséget csak az jelentett, hogy a két megyének egy főnöke volt. Külön működött a megye pénztára, számvevősége és a többi központi hivatala augusztus végén Geringer rendeletére megszűnt egy nagy múltú rendi intézmény, a katonai biztosság.104*106 Szintén augusztus végén a miniszteri biztos felfüggesztette állásából Tarnayt, a tótkomlósi főszolgabírót, és helyére Faragó Ferencet nevezte ki, aki számvevői tisztségét is megtartotta.107 Zsitvay január 17-én felfüggesztette állásából a makói főszolgabírót, Lonovics Károlyt. Az ok az újoncállítás körüli tétlensége, erélytelensége, fensőbbségi tekintélyt sértő kifejezések használata, főnöke irányában hivatali tiszteletlenség. Lonovics azzal védekezett, hogy a megyefőnök meg akart tőle szabadulni, Democratico Republicanus-nak, a forradalmi kormány főemberének, az akkori dolgok nevezetes emeltyűjének nevezi (Zsitvay a szabadságharc alatt egy ideig kormánybiztos volt).108 Az új makói főszolgabíró Szalai Imre lett. Lonovics hivatala elvesztése után újra postamester lett, vele Csanád megye abszolutizmuskori főbb tisztviselőinek első garnitúrája eltűnt a megyei közigazgatásból. A minisztertanács 1850 tavaszától foglalkozott a katonai és polgári kormányzás szétválasztásával szeptember 8-án hagyta jóvá a császár és 13-án tették közzé az ország új közigazgatási szerkezetére vonatkozó rendeletet, mely szétválasztotta a polgári és katonai igazgatást.110 A rendelet szerint a magyarországi közigazgatás feje a helytartó. Az ország öt közigazgatási kerületre oszlik, élükön a cs. kir. főispán áll. A kerületek megyékre oszlanak. A megyei közigazgatást a megyefőnökök (Comitatsvorstand) vezetik, mellettük az ügyek vitelére titkárok, fogalmazók és kezelők állnak. A megyefőnök felettese a kerületi főispán. A megyefőnök intézte azokat az ügyeket, amelyek első fokon neki voltak fenntartva, az alája rendelt hivatalok ügyvitele felett őrködött és megtette azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek arra, hogy a megyében a törvényeket végrehajtsák, és a felsőbb hatóságok rendeletéit pontosan és haladéktalanul foganatosítsák. Az országban a politikai igazgatás legalsó osztályát a járások képezték. Élükön a járási biztos (Bezirkcommissar) állt közigazgatási szolgabíró (administrierend Stuhlrichter) címmel. A megyefőnök alatt álltak. Járásaikban a megyehatóság részére fenn nem tartott politikai közigazgatási ügyekben első végzésű hatóságok. A közigazgatásnál alkalmazott egyének kötelesek voltak hivatali helyükön lakni. A rendelet kimondta, hogy a közigazgatási hatóságok elöljárói kötelesek a fölérendelt hatóságok rendeletéit pontosan és gyorsan teljesíteni. Felelősek az ügyvitelért, gyakran be kell utazniuk és ellenőrizniük hivatali területüket. A politikai közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozott általában a törvények kihirdetése és végrehajtása, a közbiztonság, rend és csend fenntartása és helyreállítása felőli gondoskodás. Ezeken kívül hatáskörükbe tartoztak még a következő ügyek: Népességnyilvántartás. Ide tartoztak az összeírások és anyakönyvek vezetése feletti őrködés, házassági, örökbefogadási, törvényesítési, nemességi ügyek felügyelete, a kivándorlás ellenőrzése. Katonai ügyek terén a közigazgatási hatóságoknak támogatniuk kellett a katonai 104 Uo. 3768/ Békés megyei Levéltár, Békés-Csanádi cs. kir. Megyehatóság iratai (továbbiakban BmL BCsMh.) 342/ CsmL BCs. Tszék 1663/ Sashegyi i. m. 39. old. 110 Hivatali utasítás a közigazgatási hatóságok számára Magyarkoronaországban a belügyminisztériumnak ezen koronaországbani politikai közigazgatási hatóságok szerkezete iránt 1850-ki sept. 13-án kiadott rendeletével együtt, Buda

85 szervek munkáját, közre kellett működniük az újoncozásnál. Ügyelniük kellett a hadsereg élelmezésére, szállítására és beszállásolására vonatkozó rendeletek végrehajtására. A járási hatóságoknak jegyzőkönyvet kellett vezetni a járásban lévő szabadságolt katonákról és a hadirokkantakról. Határügyek terén a közigazgatási hatóságoknak kötelességük volt a határok fenntartása, kijelölése és őrzése. Az illető terület térképét és statisztikai adatait őrizniük kellett. A rendészeti ügyek képezték a közigazgatási hatóságok munkájának legnagyobb részét. A rend fenntartása érdekében igénybe vehették a csendőrség és a katonaság segítségét (erre Csanádban és a szomszédos megyében nagy szükség volt). E téren szorosan együtt kellett működniük az ügyészségekkel és a törvényszékekkel. Törekedniük kellett a községek közreműködésével az elemi csapások megelőzésére, tovaterjedésének megakadályozására, a károsultak megsegítéséről gondoskodniuk kellett. A politikai hatóságok feladata volt a szegény és jótékonysági ügyek irányítása, ellenőrizniük kellett a szegények gondozását és az alapítványok kezelését. A fenyítő és javító intézetek feletti felügyelet is a politikai hatóságokat illette. Az egészségügy terén ellenőrizniük kellett a községi elöljáróságot, munkájukhoz segítséget kellett nyújtaniuk. Gondoskodniuk kellett arról, hogy a szegények is megkapják a szükséges ápolást. A hivatali területükön lévő egészségügyi intézetek felügyelete is a politikai hatóságok feladata volt. Az idegenek ellenőrzésének feladata elsősorban a közigazgatási hivatalokra hárult, az útlevelek kiadása és ellenőrzése szintén az ő hatáskörükbe tartozott. A vándorkönyveket a megyehatóság állította ki. A kiadott útlevelekről és vándorkönyvekről jegyzőkönyvet kellett vezetniük. Hivatali területükön szükség szerint cirkálást rendelhettek el a csavargók, rablók, idegenek, katonaszökevények stb. kézrekerítése céljából. A községi ügyek terén a közigazgatási hatóságoknak őrködniük kellett a községek gazdálkodása és a rendszabályok betartása fölött. Az elöljárók figyelmét fel kellett hívniuk a község érdekeire, ügyelniük kellett a képviselők törvényes kijelölésére. A község elöljáróit a közigazgatási hatóság állásából felfüggeszthette és elbocsáthatta. Az elöljáróságnak a község vagyoni állapotáról évenként kellett jelentést tennie a felettes hatóságnak. A közigazgatási hatóságok községi ügyeket illető hatáskörét később szabályozták. Építészeti ügyek terén a közigazgatási hatóságoknak ügyelniük kellett az építészeti rendszabályok betartására, az utak karbantartására. Egyházi és iskolai ügyek terén a közigazgatási hatóságoknak gondoskodniuk kellett a rendszabályok betartásáról. Ügyelniük kellett arra, hogy a különböző számadások időben elkészüljenek, és az illető hatóságok által megvizsgáltassanak. Kötelesek voltak az egyházak, iskolák és alapítványok birtokának épségben maradásáról gondoskodni. Ügyelniük kellett az alapítványok alapítólevél szerinti kezelésére. Nekik kellett eljárniuk a lelkészek és tanítók jövedelmi ügyeiben, stólaügyekben, a lelkészek és tanítók elleni panaszok ügyében, a tanítók özvegyeinek és árváinak ellátását, az istentiszteletek rendjét, az iskolába járást illetően, valamint az iskolai személyzet ügyeiben. Adóügyek terén a közigazgatási hatóságoknak főleg az egyenes adózás munkálataiban kellett részt venniük. Egyéb adófajták terén az adóhatóságok szükség szerint kérhették a megyefőnök vagy a szolgabírák segítségét. A földművelési, erdészeti és bányaügy terén az új utasítások kihirdetéséig a korábbiak szerint kellett eljárniuk. A kereskedelmi és iparügyekre vonatkozó utasítást február 6-án tették közzé. Eszerint ezekben az ügyekben általában a megyefőnök az első fokú hatóság. 81

86 A szolgabírák és a helységek elöljárói csak mint véleményezó'k és végrehajtók vehettek részt a kereskedelmi és ipari ügyek intézésében.111 Mindezek a feladatok nagy terhet róttak a közigazgatási hatóságokra. írnokok sokasága végezte a rendeletek és jelentések iktatását, másolását, fordítását, irattározását. Az egyik írnoknak 1853-ban már teljes munkaidejét töltötte ki a német nyelvű rendeletek köröztetés végetti lefordítása. Ezzel együtt nagy mértékben megnövekedett az irattermelés is. Az útlevélüggyel néha 3 4 ember is foglalkozott a megyefőnöki irodán. Létszámemelést a felsőbb hatóságok nem engedélyeztek. Ilyen körülmények között a megye közigazgatási hivatalnokai csak nehezen tudtak eleget tenni a felettes hatóságok elvárásainak. A szervező rendelet megjelenése után Geringer vezetésével megalakult az országos szervező bizottmány, amely szeptember 28-án írta ki a pályázatokat a közigazgatási hivatali állásokra. Bach belügyminiszter január 1-ben jelölte meg az új hatóságok működésének a megkezdését. A megjelölt időpontban azonban csak a kerületi kormányzatok kezdték meg működésüket.112 A nagyváradi kerület elére Dőry Gábor, a volt székesfehérvári polgári kerület főbiztosa került. A megyékben a szervezés lassabban haladt. A nagyváradi kerületben is szervező bizottmány alakult a megyék és járások határainak megállapítására.113 Csanád megye továbbra is ebben a kerületben maradt. Dőry, a kerületi szervező bizottmány elnöke február 4-én közölte Zsitvayval, hogy Csanád megyét a volt Csanád megye, Tótkomlós és az Arad megyéből átcsatolandó Bodzás, Botos, Medgyes és Bánkuta fogják alkotni.114 A megye új főnökét április elején nevezték ki Nábráczky Antal személyében. Ő korábban püspökladányi uradalmi ügyész, majd szolgabíró volt. Zsitvayt tanácsossá nevezték ki a helytartósághoz, Nábráczky április 16-án vette át tőle a megye vezetését. A kerületi főispán április 6-án közölte az új megyefőnökkel, hogy a kerületben megtörtént a megyék beosztása, hátra van a járások beosztása és a reklamácionális tárgyalások lebonyolítása. A járások szervezésére nézve a Geringer által 1849 novemberében kiadott utasítás szolgált alapul.115 A járási székhely kiválasztásánál előnybe kellett részesíteni Dőry rendelete szerint az olyan helységeket, ahol nagyobb épületek voltak, vagy az illető helységek kereskedelmi központok főnél népesebb is lehetett egy járás, mert az adóhivatali teendőket elveszik a járásoktól. A megyefőnök feladata: a megyei főmérnök, bizalmi férfiak, törvénykezési és pénzügyi hatóságok tagjainak meghívásával a székhelyek kijelölése, a járási beosztás elkészítése. Az elcsatolásról a helységeket és a birtokosokat értesíteni kellett. A közigazgatási és törvénykezési járásoknak egybe kellett esniük.116 Indoklás: mindegy, hogy egy helység mely járáshoz vagy megyéhez tartozik, hiszen a törvény előtt mindenki egyenlő. Nábráczky május közepén a megyei mérnökkel elkészíti javaslatát az új járási beosztást illetően. A két járásra osztást (Makó, Battonya) nem tartják célszerűnek. Három járást javasolnak: Sashegyi i. m. 49. old. 114 Uo old. 114 CsmL CsMh. 29/1851. ein. 114 Uo. ua. 115 Sashegyi i. m. 35. old. 1,4 CsmL CsMh. 29/1851. ein.

87 Makói járás fő 9 1/ ie négyzetmérföld Nagylaki járás fő 9 /16 Battonyai járás fő 11 5/ie összesen fő 29 12/i6 négyzetmérföld Két járás esetén a megyét hosszában ketté osztva: Makói járás fő, 11 n/16 négyzetmérföld, Battonyai járás fő, 18 V16 négyzetmérföld; a megyét keresztben kettéosztva: Makói járás fő, 13 /ia négyzetmérföld, Battonyai járás fő, 15 /i6 négyzetmérföld, lehetséges. A rendezés 4 mezővárost, 6 helységet és 22 kertészközséget érintett.117 Arányos járási beosztást nem lehetett készíteni. Makó egymaga több mint főt számlált, a Maros mellett sűrűbben és népesebb helységek voltak, távolabb nagy kiterjedésű, de kis lélekszámú puszták. Végül a korábbi beosztás (3 járás) maradt meg. Minden korábbi rendelkezéssel ellentétben a közigazgatási és törvénykezési (4) járások nem estek egybe. Tótkomlós továbbra is járási székhely maradt, pedig a helységben sem megyei épület nem volt, sem más alkalmas ház. A szolgabíró korábban sem, és azután sem lakott ott. A csendőrséggel többször volt összetűzésük e miatt (is). A tótkomlósi és a nagylaki szolgbíró Battonyán lakott.118 Tarnay főszolgabíró leváltása után a járás bizonytalan jövője m iatt csak igazgató szolgabírót neveztek ki Tótkom lósra.119 Minden felsőbb elképzelés két járásra akarta osztani a megyét. Az Arad megyei helységek a reklamácionális tárgyalások eredménytelensége m iatt akkor még nem kerültek Csanádhoz.120 Ezután a megye igazgatását illetően január végéig nem történt lényeges változás, kivéve két központi intézkedést. A császár szeptember 9-én elrendelte, hogy a csendbiztosok és megyei pandúrok intézményét november 1-től meg kell szüntetni. Nábráczky kétségbeesett hangú levelet intézett a kerületi főispánhoz: Hazánkban főleg a kisebbszerű községekben a közigazgatási rendszer még nem fogamzott (meg) 24 pft-os fizetéssel ellátott jegyzőkkel, 5 pft-os kisbírákkal és többnyire ingyen szolgáló községi cselédekkel vajmi nehéz a felsőbb rendeleteket... végrehajtani. Szerinte és ebben igaza volt ezzel az intézkedéssel tovább csökkent a közigazgatási hivatalnokok tekintélye.121 Ezek után a csendőrség vette át a pandúrok szerepét. Eddig is állandó ellentét volt a megyében a csendőrség és a hivatalnokok között, ezután ez csak fokozódott. Állandóak voltak a kölcsönös vádaskodások, feljelentések.122 A csendőrség olyan csekélységekkel is bosszantja és zaklatja a népet, amiből a kormánynak semmi haszna sincs, csak a kormány elleni ellenszenvet növeli írja Nábráczky Dőrynek 1851 májusában.123 Növelte a tisztviselőkben az ellenszenvet a csendőrség iránt az, hogy a közigazgatási hatóságok csak végszükség esetén vehették igénybe őket.124 Az szeptember 8-i (13-i) szervező rendelet a községi ügyek egy részének szabályozását későbbi időpontra tette. Albrecht főherceg június 19-i rendelete a megyehatóságot tette meg főhatóságnak azon községek felett, amelyek korábban UT Uo. ua. 118 Uo. 4189/1852. n * U o. 47/1851. ein., 247/1852. ein., 67/1853. ein. 120 Vö. Sashegyi i. m old. A bekebelezés el volt rendelve, de nem hajtották végre, a két járásra osztás is csak terv maradt. 121 CsmL CsMh. 5763/ Uo. 4189/1852., 67/1853. ein. 123 U o. 18/1851. ein. 224 U o. 215/1852. ein. 83

88 földesúri törvényhatóság alatt álltak. Ezután a megyehatóság járt el minden, a községek szervezetét illető' ügyben. A megyehatóság első fokú hatóságként intézkedett községek egyesítéséről és szétválasztásáról, a megyefőnököt illette meg a községi elöljárók kinevezésének és elbocsátásának joga. Ő döntött a községi tisztviselők létszámemelési és fizetési ügyeiben. Ellenőrizte a községi vagyonkezelést, felülvizsgálta a községek költségvetéseit és ellenőrizte számadásaikat ben Bécsben egyre inkább a centralizációs irányvonal kerekedett felül. A nyílt abszolutizmus felé az első lépést az augusztus 20-i legfelsőbb kéziratok jelentették. A következő lépés, amelyet nagyban meggyorsított Louis Bonaparte sikeres államcsínye, a birodalmi alkotmány eltörlése fenntartva az egyenlőséget és a földesúri kötelékektől való mentességet és a császár december 31-i legfelsőbb kabinetirata, amely Az ausztriai császári állam koronaországaibani szerves intézmények alapelvei -t tartalmazta.126 Pedig a nép nagy várakozással tekint az alkotmánymódosítás elé, azt beszélik, hogy a régi állapotot állítják vissza írja Nábráczky a néphangulatról szóló jelentésében október 22-én.127 Ez a vágyuk azonban nem valósult meg. Az alapelvek az addigi igazgatási szerkezetet részben meghagyták, részben módosították. A korábbi rendszerhez képest számos visszalépés történt (a közigazgatás és igazságszolgáltatás szétválasztásának megszüntetése alsó fokon, a községi tárgyalások nyilvánosságának a megszüntetése stb.). A kerületi hatóságok (megyék) és a helytartóságok mellé a birtokos örökös nemesség, a nagy és kis földbirtokosok és iparűzők sorából tanácskozó választmányok rendeltetnek. Ennek bevezetését azonban későbbi időpontra halasztották. A Magyarországon behozandó véglegesnek (definitiv) szánt, az alapelvek szerinti közigazgatási rendszer kidolgozására 1852 elején egy bizottságot hoztak létre.128 Munkájuk eredményét a császár január 10-i jóváhagyása után január 19-én tették közzé. 129 A rendelet szerint Magyarországon a legfőbb közigazgatási hatóság a helytartóság. Élén a helytartó (katonai és polgári kormányzó) állt. A helytartóságnak öt, vidékre kihelyezett osztálya volt, élén a helytartósági alelnök állt. A helytartósági osztályok területe megegyezett a korábbi kerületi kormányzatok területével. A rendelet a megyei hatóságok hatáskörét változatlanul hagyta. A szolgabíróságok hatáskörét illetően egy lényeges változás történt: a közigazgatás és az igazságszolgáltatás egyesítése a járások többségében. A helytartósági osztályok május 1-én kezdték meg működésüket. A nagyváradi helytartósági osztály élére gr. Zichy Hermann került. A császár január 10-i legfelsőbb elhatározásával elrendelte Békés és Csanád megye egyesítését.130 Augusztus 1-én már az egyesített megyei hatóságnak kellett volna megkezdenie működését. Az egyesítés azonban még a császár augusztus 17-i131 rendelete után is késett, valószínűleg a bekebelezések körüli tárgyalások és az új szolgabírói járások szervezésének nehézségei miatt. Az egyesített két megye főnökét még a tényleges egyesítés előtt kinevezték Bonyhády Gyula Békés megyei főnök sze MOTK old. 128 Uo old. 127 CsmLCsMh. 174/1851. ein. 128 S a s h e g y i i. m. 58. o ld. 128 MOTK old. 130 MOTK old. 131 CsmL Nagylaki járás főszolgabírójának iratai 10/1854. ein.

89 mélyében.132 Szeptemberben a két megye már közös pénzügyi felügyelőt kapott.133 Zichy november 13-án elrendeli, hogy az adóügyi iratokat a megye küldje át Gyulára.134 A császár november 15-én hagyta jóvá a nagyváradi kerület járási beosztását. Csanád megye területéből a korábbi három járás helyett két nagyobbat szerveztek: Makói járás: Makó, Lele, Kopáncs, Földeák, Apátfalva, Csanád, Béka, Kis- és Nagykirályhegyes, Nagylak, Sajtény, Töviskes, Palota, Kövegy 14 négyzetmérföldön fő. Battonyai járás: Battonya, Tompa, Kovácsháza, Kaszaper, Apáca, Bánhegyes, Kunágota, Kupa, Dumiratos, Kevermes, Földvár, Dombegyháza, Kisiratos, Vizes, Tornya, Pitvaros, Székegyháza, Tótkomlós, Mezőhegyes, Kamarás, Basarága, Sionda, Nagypereg 15,3 négyzetmérföldön fő. Az egyesített megyék legnépesebb járása a makói lett. A definitiv rendezés során végül is nem csatolták Arad megyéhez a tervezett Csanád megyei településeket.135 December végén a nagylaki járáshoz csatolták az Arad megyei Siondát, Basarágát és Nagypereget.136 A Csanád megye és Békés megye közötti beszögellésben fekvő A rad megyei helységeket később csatolták a gyulai járáshoz. A nagyváradi helytartósági osztály január 17-én rendelte el Békés és Csanád megye egyesítését. Nábráczkyhoz csak január 24-ig lehetett jelentéseket küldeni, utána már Gyulára az új megyefőnökhöz. A főnöki hivatalnak január 24. és február 1. között a függőben lévő ügyeket kellett elintéznie és az iratokat átadásra előkészítenie A két megye végül február 1-én egyesült (most már közigazgatásilag is), és csak az Októberi Diploma után nyerték vissza önállóságukat. Az új járási (zömmel vegyes, néhány tisztán közigazgatási) szolgabírói hivatalok általában a rendelet szerinti napon, május 1-jén kezdték meg működésüket. Polner Lajos, az új makói főszolgabíró azonban már április án átvette az iratokat és a hivatalt is, ugyanakkor beosztottjai többségével együtt megkezdte hivatali tevékenységét is. C sa n á d m e g y e ig a z sá g sz o l g á l t a t á sa A forradalom és szabadságharc bukása után a megyében az alkotmányos törvényszékek is befejezték tevékenységüket, és így a megyében egy ideig szünetelt a törvénykezés. Augusztus végétől már tevékenykedtek a járási szolgabírák és így a korábban is hatáskörükbe tartozó kisebb ügyeket intézték. Megyei törvényszék azonban akkor még nem működött a megyében, pedig az elfogott rablók feletti ítélkezés miatt 133 Eredetileg Perczel volt a neve, de mivel a név Perczel Mór által komprommittálva lett nevet változtatott. Szolnok megye főnöke Bonyhády Imre, Csongrádé Bonyhády István volt egy ideig. 133 CsmL CsMh. 341/1853. ein. 131 Uo. 473/1853. ein. 136 CsmL Nagylaki j. főszolgabírójának iratai 132/1854., Nagylaki járásbíróság iratai I. 10/1854. Átnézete a nagy váradi közigazgatási területi gazgatási és bírósági fölosztásának, MOTK old. 136 CsmL Nagylaki j. főszolgabírójának iratai 122/ CsmL CsMh. 307/ CsmL Cs. al. 155/

90 szükség lett volna rá. Októberben az alispán a megye bírói hatalommal való felruházását kérte a kerületi főbiztostól a rablások miatt.138 A bíróságok felállítására azonban még több mint egy hónapot várni kellett. Az olmützi birodalmi alkotmány értelmében a közigazgatást az igazságszolgáltatástól külön kellett választani, így az új rendszer fontos feladata volt egy új igazságszolgáltatási rendszer létrehozása. A Magyarországon behozandó ideiglenes törvénykezési szerkezetet és perrendtartást a császár november 3-án hagyta jóvá és Haynau november 10-én tette közzé.139 A rendelet szerint Magyarországon járásbíróságokat (Bezirksgericht), megyei törvényszékeket (Landesgericht), kerületi főtörvényszékeket (Districtual-Obergericht) és a legfőbb törvényszéket (Oberster Gerichtshof) kell felállítani. A járásbíróságok hatásköre a következőkre terjedt ki: polgári pereket illetően 500 pft-ig minden peres ügy, amely nem tartozott váltótörvény vagy bányajog alá; haszonbérleti szerződések felmondása, birtokháborítási perek, kártérítési ügyek, szolgálati, munka-, bér-, gondviseleti szerződésekből adódó perek; vérrokonok közötti egyszerű osztályperek; telekkönyvi ki- és betáblázási ügyek, stb. Büntető ügyekben más tulajdonának a megkárosítása, ha a kár nem érte el a 25 pft-ot, 25 pft-ig orgazdaság, verekedés, garázdálkodás, mezőrendőri kihágások esetén járt el a járásbíróság, mint minden olyan rendőri kihágás esetén, amelyekben korábban a városkapitány vagy a szolgabíró járt el. Súlyosabb ügyekben az í. osztályú járásbíróság vagy a megyei törvényszék ítélkezett. A járásbíróságoktól fellebbezni a megyei törvényszékhez lehetett, április 1-től polgári ügyekben a kerületi főtörvényszékhez. A járásbíróság személyzete: 1 járásbíró, 1 helyettes járásbíró, megfelelő segédszemélyzet. A II. osztályú járásbíróságok hatáskörét meghaladó ügyekben I. osztályú vagy társas bíróságokat (Bezirks-Collegial-Gericht) lehetett szervezni. Egy elnökből és legalább két bíróból kellett állnia, hatásköre több járásra terjedt ki. A II. osztályú járásbíróság maximum 3 hónapi, az I. osztályú 3 évi fogságot szabhatott ki. Az december 28-i igazságügyminiszteri rendelet telekkönyvezéshez kötötte az ingatlanforgalmat, és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátását a járásbíróságokra ruházta. A rendeletnek március 1-én kellett volna életbe lépnie,140 de akkor még nem voltak felállítva a járásbíróságok. A megyei törvényszékek személyzete elnökből, megfelelő számú bíróból és segédszemélyzetből állt. Végzéseiket polgári ügyekben elnökből és két bíróból, a hatáskörükbe tartozó bűnügyekben pedig elnökből és négy bíróból álló tanácsokban hozták. Hozzájuk tartoztak azok az ügyek, melyek nem voltak a járásbíróságokhoz utasítva. A megyei törvényszékek ítéltek ezen kívül mint kereskedelmi törvényszékek minden kereskedelmi és váltóperben, ideértve a kereskedők csődügyeit is. A megyei törvényszék első bíróságként ítélkezett a következő bűnügyekben: pártütés, felségsértés, lázadás, hatalmaskodás, hivatali visszaélések, pénz- és okirathamisítás, vallásgyalázás, erőszakos nemi közösülés, szándékos gyilkosság, gyermekgyilkosság, súlyos testi sértés, párbaj, gyújtogatás, 300 ft-on felüli lopás, hűtlen kezelés, rablás, csalás (hamis csőd, hamis tanúzás vagy arra való felbújtás, más 300 ezüst ft-on felüli csalások), bigámia, rágalmazás stb. A megyei törvényszékek halálos ítéletet is kiszabhattak. Másodbíróságként ítélt a megyei törvényszék a járásbírósági ítéletek elleni fellebbezésekben. 86 la» MOTK old. 140 Uo old.

91 A rendelet bevezetését hosszabb előmunkálatok előzték meg, ezért 1849 végén 1850 elején a legideiglenesebb rendszer kezdte meg működését. Az igazságszolgáltatással kapcsolatos szervezés a szegedi kerületben november elején indult meg. Gyulai Gaál Eduárd november 1-én közli Posonyival, hogy a törvényszékek állandó (az ideiglenes) rendezéséig is kell megyei törvényszék, ezért javaslatot kér tőle a törvényszékek tagjainak személyére. Rendelete szerint a megyében három törvényszéket (polgári, fenyítő, csőd) kell felállítani. Mindegyikhez kell egy elnök, 4 rendes ülnök, 1 jegyző, a fenyítő törvényszékhez még 1 fő- és 1 alügyész. Olyan személyeket kér javasolni, akik ilyen hivatalokban már dolgoztak.141 A kerületi főbiztos november 17-én megküldte a rögtönítélő bíróságról szóló rendeletet és kinevezte annak tagjait: elnök Lonovics László, ülnökök Dániel Antal, Farkas Mihály, László Károly, Tarnay János, jegyző Méhes József.142 Gyulai Gaál november 20-án a következőt rendeli: Polgári és büntető külön törvényszék olykép alakítása javasoltatik, hogy még most egyenlőre a csődületi tárgyak a büntető törvényszékhez utasíttassanak. 143 A törvényszékek tagjait november 20-án nevezte ki a kerületi főbiztos: Polgári és gyámi törvényszék: elnök: h. elnök és ülnök: ülnökök: szolgabíró: esküdt: főügyész: jegyző: Bűnfenyítő és csődtörvényszék: elnök: ülnökök: szolgabíró: esküdt: ügyész: ügyvéd: jegyző: számfeletti ülnökök: Bánhidy Albert Dániel Antal Farkas Mihály, Tarnay János, Méhes József Zárday Sándor Barta Antal Baross Sándor Bánífy József Lonovics László Posonyi Ignác, László Károly, Sánka Zsigmond, Pák Mihály Szabó István Drágán János Cseresnyés István Pethes Gábor Baltha Miklós Verzár Márton, Varga Pál, Návay Mihály, Fehérváry Mihály, Temesváry József Az előző rendelettel ellentétben végül is nem három, hanem csak két törvényszéke t alakítottak meg a megyében. A főbiztos utasításként elrendelte, hogy a törvényszékek az addigi gyakorlat szerint végezzék munkájukat, a napidíjakra és a bírói taksákra nézve szintén a korábbi gyakorlatot tartotta fenn. A törvényszékek elnökeinek Gyulai Gaál, a tagoknak pedig az elnök előtt kellett hivatali esküjüket letenni.144 A törvényszékek tagjai közül Dániel A., Méhes J., Baross S., Bánífy J., Lonovics L., Sánka Zs., Cseresnyés L, Pethes G. 1848/49-ben is viselt tisztséget, többségük l CsmL Cs. al. 13/1849. * OL D 82, 1012/1849.»* CsmL CsMh. 232/1849. jkv. * Uo. 286/

92 bíróit. Az újonnan kinevezett törvényszéki tagok néhány kivételtől eltekintve nemesek voltak. Ez híven tükrözte a megyei viszonyokat. November 26-án a főbiztos a polgári törvényszék hatáskörébe utalta a korábban a megyei közgyűlésen tárgyalt be- és kitáblázásokat, intéseket, tiltakozásokat, ellentmondásokat stb., a bűnfenyítő törvényszékhez a szokottakon kívül a csődügyeket.145 Szabó László irodaigazgató ugyanezt még egyszer elrendelte január 12-én.148 Bánhidy Albert a polgári törvényszék elnöke december 1-én közölte Posonyi megyefőnökkel, hogy a törvényszék 1-én megalakult és 5-én megkezdi működését. Kérte, hogy az időpontot köröztesse, továbbá, hogy a függőben lévő polgári perek, a szolgabírói székek előtt folyt perek, valamint a szóbeli bírósági jegyzőkönyvek, a számvevőségnél lévő községi és gyámi számadások polgári törvényszéknek leendő átadásáról gondoskodjék. A törvényszék ülései számára termet, a jegyző számára szobát kért. Posonyi még aznap intézkedett, utasította a szolgabírákat a periratok és jegyzőkönyvek átadására, az ülések számára kijelölt két szobát a széképületben.147 A bűnfenyítő törvényszék december 1-én, a polgári december 5-én megkezdte működését. A járási bíráskodást november januárban szervezték meg. Gyulai Gaál november 20-án közölte Posonyival, hogy a járásbeli bíróságok területének a közigazgatási járások területével egyeznie kell. Csanád megye az eddigi négy járás helyett háromra osztandó és ezek mindegyikében egy törvénykezési szolgabíróságot is fel kell állítani.148 Geringer november 26-i rendelete alapján a kerületi főbiztos december 8-án utasította Posonyit, hogy tegyen jelentést arról, hogy hány személyt gondol szükségesnek szóbeli adóssági, rendőri és más sommás ügyek elintézésére ideiglenes bírákul, akik az addig szolgabírók által végzett bírói teendőket ellátnák a járásokban. Ezek a bírák a közigazgatási ügyektől teljesen mentesek lennének írja a főbiztos. Erre képesített és kifogástalan egyének jegyzékét kérte felterjeszteni. Utasította a megyefőnököt, hogy a javaslatokat a pénztári költségek kímélésével tegye.149 Posonyi január 10-én tette meg újabban vett szóbeli utasításhoz képest javasalatát a járási szóbeli bírákra: Makói járá s: Erney László, Andrássy Nándor, Kovács József; Nagylaki járá s: Méhes József, Andrássy Nándor, Kovács József; Battonyai járá s: Sánka Zsigmond, Andrássy Nándor, Kovács József.150 Szabó László az új járási beosztással egyidejűleg, január 22-én közölte Posonyival, hogy a megszűnt járás szolgabírája törvénykezési szolgabíróként lesz alkalmazva, a törvényszékekhez kinevezett szolgabírák és esküdtjeik működése eddigi minőségében megszűnik. Utasította Posonyit, hogy bírói képességük szerint helyezze el őket a járásokban. Ezek a bírák a törvényszékeknél felváltva továbbra is alkalmazandók lesznek, de fő feladatuk az lesz, hogy járásuk minden helyén szükség szerint bizonyos előre meghatározott és kihirdetett napokon a szóbeli sommás és rendőri ügyeket elintézzék (szóbírák). Posonyi január 26-án a makói járásba Szabó Istvánt, a nagylakiba Méhes Józsefet, a tótkomlósiba Zárday Sándort nevezte ki, azzal, hogy munkájukat január 28-án kezdjék meg.151 Bizonyos zavar tapasztalható a szervezés körül, hiszen, Uo. 327/ Uo. 224/ Uo. 376/ Uo. 232/1849. jkv. 148 Uo. 478/ Uo. 144/ Uo. 368/1850.

93 Szabó még mindig (január végén is) négy járásról beszél, holott már novembertől három járás volt a megyében, Posonyi így terjesztette fel javaslatát a törvénykezési szolgabírák személyére. Úgy tűnik, hogy a távollevő Gyulai Gaál és Szabó között nem volt tökéletes a kapcsolat. A törvénykezési szolgabírák intézménye az átmenetet képezte a járásbíróságok felé. Működésüket az évi 11. te. alapján végezték. A nemcsak a lakosság, hanem a tisztviselők számára is szokatlan rendszert januárban többször is szabályozta a főbiztosi hivatal. Különösen a közigazgatási és törvénykezési hatóságok hatáskörének a tisztázása volt lényeges. Szabó László január 22-én küldte el utasítását Posonyinak: A törvényszékek a közigazgatási eljárásban nem vehetnek részt. A törvényszéki elnökök határozzák meg az ülések helyét, idejét, de erről értesíteni kell a megyefőnököt. Ha a törvényszék tartama alatt rendkívüli eset adódik, értesíteni kell a megyefőnököt, a perek kimutatását és a rabok táblázatát hozzá kellett negyedévenként küldeni. Az ítéletek végrehajtása a törvénykezési szolgabírák és segédjeik kötelessége, de a közigazgatási szolgabírákat is megbízhatják vele. Csődügyekben az összeírást a közigazgatási szolgabírák tartoznak elvégezni, de jelentésüket a törvényszék elnökének nyújtják be. A tettenért gonosztevőket a közigazgatási tisztviselőknek is át lehet adni, akiknek kötelessége a szükséges vizsgálatokat megejteni. A törvényszéki tisztviselők fizetését a törvényszéki elnökök utalványozzák, de azt időről-időre be kell mutatniuk a megyefőnöknek. A csendbiztosok, tömlöctartók, hajdúk és pandúrok a fenyítő törvényszék elnöke alá tartoznak.152 Még nincs meg a teljes elkülönülés, a megyefőnök még több esetben felettes hatóság. Több ponton lényegesen mást tartalmaz Szabó január 29-i utasítása: A közigazgatási hivatalnokok az ítéletek végrehajtásába csak annyiban folyhatnak be, amennyiben az alattuk álló karhatalom a végrehajtást elősegíti. A törvényszékeknél alkalmazott egyének napidíjait (ekkor még csak napidíjat kaptak, minden törvényszéki ülés után) és egyéb járandóságait a zavarok elkerülése végett csak a megyefőnök utalványozhatja. Csődügyekben az összeírást nem a közigazgatási hatóságok, hanem a törvényszéki bírák végzik. A tettenért gonosztevőket a törvénykezési bíráknak kell á t adni. A közigazgatási szolgabíró a gonosztevőket elfoghatja, de tényleírás mellett átadnit artozik a bűnfenyítő törvényszéki szolgabírónak.163 Az áttérés nehézségeit mutatja az egy hét alatt kiadott két utasítás egymásnak csaknem teljesen ellentmondó volta. A szokatlan rendszer a későbbiekben is sok problémát okozott ben például a kerületi főispán inti a megyefőnököt a közigazgatási és törvénykezési hatóságok közötti súrlódások elkerülésére. A lakosság sem volt teljesen tisztában azzal, hogy ügyeinek intézése közben mely fórumhoz forduljon. Az ideiglenes törvénykezési szerkezetről szóló rendelet kimondta, hogy amint valamelyik törvénykezési kerületben az előmunkálatok befejeződnek, az igazságügyminiszter által meghatározott napon a bíróságok megkezdik működésüket. Az életbeléptetést az erre kinevezett bizottmányok hajtják végre. A községi határokat, a népesség számát, a nyelvviszonyokat, az egyes helyek fontosságát kell figyelembe venni. A törvénykezési megyéket lehetőleg a közigazgatási megyékkel összhangban kell megállapítani.154 Szabó László január 16-án közölte Posonyival az igazságügyminisztemek december 14-én kelt, az ország igazságügyi beosztására vonatkozó leiratát. A rendelet * Uo. 375/1850. * Uo. 426/1850..,,6 Uo. MOTK old. 89

94 szerint az országot öt törvénykezési kerületre osztották: Soproni, Nagyszombati (Posonyi katonai kerület), Eperjesi (Kassai katonai kerület), Debreceni (Nagyváradi katonai kerület) és Pesti kerület. A Debreceni kerülethez Bihar, Szatmár, Szabolcs, Békés, Csongrád és Csanád megyék fognak tartozni. Minden kerületbe miniszteri bizottmányt fognak kiküldeni, amelynek feladata lesz azokat a munkálatokat eszközölni, amelyek szükségesek az új törvénykezési szerkezet behozatalához. A törvénykezési kerületi miniszteri biztosoknak meg kell ismerkedni a kerület viszonyaival, hogy képesek legyenek a járási és megyei bíróságok székhelyeit kijelölni, a járási bíráskodásra megfelelő személyeket javasolni.155 A debreceni kerület miniszteri biztosát a császár február 5-én (legkésőbb az öt közül) nevezte ki Szerdahelyi Pál, volt Szatmár megyei főispáni helytartó személyében.156 Szerdahelyi márciusban kezdte meg a tájékozódást és a szervezést. Úgy tűnik, Posonyi megtudott valamit Szerdahelyi elképzeléseiről, mert áprilisban a törvényszék székhelyére tett javaslatot Cseh miniszteri biztosnak. Valószínűleg úgy értesült, hogy Békés, Csanád és Csongrád megyék egy megyei törvényszéket kapnak. Szerinte a törvényszék székhelyéül Gyula, Makó, Szegvár és Szeged jöhet számításba. Szegvár egy kis falu, Gyula messze van a csongrádiaknak, Szeged a békésieknek (a legtávolabbiaknak öt folyón kellene átkelni, hogy eljussanak Szegedre). Szerinte Szegednek ebben a kerületben való léte céliránytalan, Nagyváraddal gyér összeköttetése van, a közlekedés rossz. A rendeleteknek a Bécs-Pest-Nagyvárad (Debrecen)-Szeged útvonalat kellene megtenni. Pest felé viszont jobb a közlekedés, csak a pesti kerülethez tartozhat. Később valóban a pesti kerülethez csatolják Csongrád megyét. Törvényszéknek a legmegfelelőbb hely Makó lenne. Kb lakosa van, nagy megyeháza (Békés megyében nincs ilyen), külön börtönépülete van, a Szeged és Arad közötti kereskedelmi útvonal központja. Ha ez a megoldás nem lehetséges, akkor Csanád megyének külön törvényszéke legyen Makón.157 Posonyi javaslatai nem érték el a kívánt célt. Szerdahelyi június 7-én azt terjesztette fel az igazságügyminiszternek, hogy Csanád megyében nem célszerű egy külön törvényszéket felállítani, mert kicsi. Ezért javasolja, hogy a makói és nagylaki törvénykezési járás a Csongrád megyei (Szeged), a battonyai és tótkomlósi (orosházi) a Békés megyei (Gyula) törvényszékhez csatoltassék. A javaslatot az igazságügyminiszter jóváhagyta.158 Ezt Szerdahelyi augusztus 26-án közölte Zsitvay megyefőnökkel. A szegedi törvényszék a Csongrád-Csanádi, a gyulai a Békés-Csanádi nevet viselte. A gyulai szeptember 4-én, a szegedi szeptember 12-én kezdte meg működését. A megyének ilyen kettéosztása elég szerencsétlen megoldás volt, ezt felismerve a felsőbb hatóságok az év végén változtattak rajta. Mindenesetre ez a döntés előrevetítette a megye későbbi sorsát.160 Csanád megye önálló polgári törvényszéke szeptember 10-én, a bűnfenyítő törvényszék szeptember 11-én fejezte be tevékenységét. Szerdahelyi augusztusban közölte a megyével a törvénykezési járási beosztását. Csanád megyét négy járásra osztotta (pedig önálló törvényszék tartására kicsinek CsmL CsMh. 251/ Uo. 716/1850. jkv. 141 Uo. 1439/ BmL BCsMh. 395/ CsmL Csanád megye Bűnfenyítő Törvényszékének iratai 1656/1850. jkv. 1, ben közigazgatásilag is Békés megyéhez csatolták a megyét, 1950-ben viszont kísértetiesen Szerdahelyi elgondolását idézve osztották ketté a megyét, de akkor már úgy, hogy a neve sem maradt meg. 90

95 találta a megyét), nem vette figyelembe, hogy az idevonatkozó rendeletek szerint a közigazgatási és törvénykezési járásoknak meg kellett egyezniük. Csongrád megyében is négy járásbíróságot állított fel, pedig Csongrád megye területe és lakossága kb. a kétszerese volt Csanádénak.161 A miniszteri biztos a következőképpen osztotta fel a megyét: Makói I. oszt. jb.: Makó, Földeák, Apátfalva, Újcsanád, Béka, Lele, Kis- és Nagykirályhegyes, Kopáncs = fő Nagylaki II. o. jb.: Nagylak, Palota, Sajtény, Mezőhegyes (Fecskés, Kamarás), Tompa, Töviskes, Kövegy = fő Orosházi I. o. jb.: Orosháza, Tótkomlós, Székegyháza, Pitvaros, Kovácsháza, Bánhegyes, Apáca, Földvár, Kaszaper = fő Battonyai II. o. jb.: Battonya, Tornya, Dombegyháza, Vizes, Kisiratos, Kevermes, Dumiratos, Kupa, Kunágota = fő.162 A makói járásbíróság a nagylaki, az orosházi pedig a battonyai társasbírósága volt. Az orosházi járásbíróság alá tartozó helységek közül Orosháza Békés megyei, a többi Csanád megyei volt. A népesség számát tekintve aránytalan lett a beosztás (például Űjcsanádot a nagylaki járásba kellett volna osztani, arányosabb lett volna a lélekszám, korábban is, m ost is a nagylaki közigazgatási járáshoz tartozott, stb.). A járásbíróságok személyzetének kinevezésére részben augusztusban, részben később került sor. A személyzet névsorát Szerdahelyi október 14-én közölte a megyefőnökkel :163 M akói já rá s járásbíró: Lonovics László h. jb.: Pethes Gábor, Paksy Dániel ülnökök: Pók Imre, Farkas Mihály iktató: Pák László telekkönyvvezető: írnokok O rosházi já rá s jb.: Keblovszky Lajos h. jb.: Méhes József ülnökök: Pák Mihály, Major József iktató: Hán Vilmos telekkönyvvezető: írnokok N agylaki járás Major József Gáli Sándor Tomka Alajos írnokok B attonyai járás Mátéffy Lajos Drágán János írnokok A névsorból kiderül, hogy egyetlen járásbíróság személyzete sem volt teljes még október közepén sem, pedig akkor a nagylaki és battonyai már működött. A Csongrád-Csanádi Megyei Törvényszék elnöke Dobossy már szeptember 10-én elrendelte a nagylaki járásbíróság működésének a megkezdését (szeptemberben el is kezdte), Battonyán pedig a helyettes járásbíró október 7-én már tevékenykedett. Az üres állások részben a szervezetlenséggel, részben a megfelelő személyek hiányával magyarázhatók. Szervezetlenség mindenképpen tapasztalható, hiszen 1.1 L abádi L ajos: A szentesi Cs. kir. Járásbíróság iratai , Levéltári Szemle, old. 1.2 BmL BCsMh. 365/1850. «* U o. 1703/

96 Major Józsefet Szerdahelyi javaslatára kinevezték Nagylakra járásbírónak, Német Antalnak, a Békés-Csanádi törvényszék elnökének a javaslatára pedig Orosházára ülnöknek. Az év őszén, mivel Csongrád megye a pest-budai kerületbe került, Szerdahelyi miniszteri biztos eló'terjesztésére az igazságügyminiszter november 22-én jóváhagyta a makói és nagylaki törvénykezési járásoknak a Békés-Csanádi megyetörvényszékhez csatolását. December középétől megszűnik a kapcsolat a szegedi törvényszékkel.164, Ettől kezdve Csanád megye törvénykezési tekintetben Békés megyéhez tartozott. Az ideiglenes bíróságok megszervezésével egyidejűleg történt meg az álladalmi ügyészségek felállítása. M ár a bűnvádi eljárásról szóló december 28-i rendelet kimondta, hogy az addigi tiszti ügyészek helyébe az I. osztályú járásbíróságoknál és a megyei törvényszékeknél az álladalmi ügyvédek (Staatsanwalt) fognak lépni.165 Az állami ügyészi szervezetről szóló rendeletet az igazságügyminiszter június 30-án tette közzé (a június 28-i legfelsőbb elhatározás folytán).166 A rendelet szerint az ügyészség szervezetét az igazságügyminisztérium közvetlenül irányítja, a kerületi törvényszékek mellett főügyészek, a megyei törvényszékek mellett ügyészek, az I. osztályú járásbíróságok mellett helyettes ügyészek képezték a vádhatóságot. Az ügyészek a bíróságoktól függetlenek voltak végére befejeződött az ideiglenes bíróságok szervezése. Ezután szervezetükben lényeges változás 1854-ig, a definitiv bíróságok felállításáig nem történt. Az ideiglenes bíróságok működése idején vezették be Magyarországon az új polgári és büntető perrendtartást. Az úrbéri pátens kihirdetése után, mivel az úrbéri törvényszékeket csak jóval később szervezték meg, az úrbéri kérdésekben az első folyamodású fórum a megyefőnök, második a kerületi kormányzat lett.167 A végleges (definitiv) bírósági szerkezetet a szilveszteri pátens alapján állapították meg. Az ideiglenes és végleges rendszer között a leglényegesebb különbség a közigazgatás és az igazságszolgáltatás egyesítése alsó fokon, vagyis a járásbíróságok megszüntetése (néhány kivételtől eltekintve), valamint az esküdtbíróságok felszámolása.168 A járásbíróságok általában 1854 áprilisáig működtek, attól kezdve az ún. vegyes szolgabíróságok végezték a járásokban az igazságszolgáltatást. A makói járásbíróság nem fejezte be tevékenységét áprilisban, hanem társasbíróságként tovább működött október 21-ig. Május 1-től a társasbírósági igazságszolgáltatást gyakorolta a makói és battonyai (teljes Csanád megye) szolgabírói járások felett. Csak büntetőjogi hatásköre volt. A megyei törvényszékek hatásköre és szerkezete lényegében változatlan maradt 1861-ig, amikor is az Októberi Diploma, majd az Országbírói Értekezlet által kidolgozott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok folytán április 30-án beszüntették tevékenységüket. m CsmL Nagylaki járásbíróság iratai 83/1850. jkv. 185 MOTK old. 188 Uo old. 187 CsmLCsMh. 141/1853. ein. 188 MOTK old. 92

97 /. SZ. MELLÉKLET CSANÁD MEGYE NÉPESSÉGE ÉS NEMZETISÉGI VISZONYAI 1850-BEN Makói járás magyar német román szerb szlovák zsidó cigány egyéb (örmény, cseh, ismeretlen stb.) összes honos népesség jelenlévő népesség Tótkomlósi járás Apátfalva1,* * Alberti Földeák Ambrózfalva (Makó)6 (20 800) (72) (24) (22)* (1 442) (22 360) (22 560) Apáca Makó, Lele, Bánhegyes Kopáncs « Bánhidy Palota Dombegyháza Kiskirályhegyes Marczibányi Nagykirályhegyes Dombegyháza Kövegy Református Makói j. ossz magyar Inémet 1 román szerb szlovák zsidó cigány egyéb (örmény, cseh, ismeretlen,stb.) összes honos népesség Dombegyháza7 6 / Dombiratos Földvár Kevermes Vizes8??????? Kisiratos Nagykovácsháza Nagylaki járás Református Battonya i ? Kovácsháza Mezőhegyes8???? 7 7? ? T ótkovácsháza Tompa8????? 7? Kunágota Csanád ? Kupa8 7 7? 7??? Béka8??? 7? 7? Nagymajláth7 661 i Nagylak Pitvaros7 28 i i Sajtény Tótkomlós (Töviskes)8?? 7 7??? (64) (64) Kaszaper Tornya8? 7 7? 7? ? 2 307? (Tornya)8 (938) (144) (696) (533) (119) (19) (13) (2 462) Tótkomlósi j. ossz jelenlévő népesség Nagylaki j. ossz Csanád m. ossz A táblázat összeállításához az alábbi forrásokat használtuk fel: 1. P a l u g y a y i. m. 2. S z a b ó F e r e n c i. m. 3. CsmL A Makói járás főszolgabírójának iratai, 571/1855. ein. 4. BmL BCsMh., 2480/1855. ein. 5. CsmL Makói Fióklevéltára, Makó város évi népszámlálási iratai. 6. BmL A Battonyai járás főszolgabírójának iratai, 576/1855. ein. 7. CsmL CsMh. d. Csanád megye évi népszámlálási iratai 8. CsmL CsMh. 6422(4422)/1851. Ezeken kívül a következő levéltári forrásokat vettük figyelembe az adatok mérleglésénél: OL D 82, 1451/1849., OL D 82, 1882/1849., OL D 82, 2591 (1,3)/1850., CsmL CsMh. 1292/ CsmL CsMh. 1364/1850. A MOTK évfolyamának oldalán közzétett adatokat csak az adatok mérleglésénél tudtuk figyelembe venni, jóllehet az népszámlálási adatokat valószínűleg pontosan közli. A *-gal jelzett adatok javítottak.

98

99 2. SZ. MELLÉKLET CSANÁD MEGYE LAKOSSÁGÁNAK VALLÁS, FOGLALKOZÁS, NEM ÉS TARTÓZKODÁSI HELY SZERINTI MEGOSZLÁSA AZ ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN roma kát. görög kát. örmény kát. görög nem egyesült örmény nem egyesült luteránus református zsidó papok hivatalnokok katonák tudósok és művészek ügyvédek és jegyzők egészségügyi személyek földbirtokosok ház- és járadékbirtokosok gyárosok és iparűzők kereskedők hajósok és halászok mg-i segédmunkások ipari segédmunkások kér. segédmunkások másféle szolgák napszámosok férfiak 14 éven felül nők és gyermekek honos férfiak honos nők honosak összesen távollévő férfiak távollévő nők távollévők összesen idegenek összes jelenlévő Apátfalva Apátfalvi tanyák Csanád Csanádi tanyák Béka Földeák Földeáki tanyák Makó o Kis Bécs Makói tanyák Kopáncs Lele Nagylak * Nagylaki tanyák * Palota Palotai tanyák Kövegy Kiskirályhegyes Nagy királyhegyes Sajtény Sajtényi tanyák Töviskes Makói járás ossz j A táblázat a népszámlálás járási átnézetei alapján készült. Lelőhelye: CsmL Csanád megye évi népszámlálási és állatösszeírási iratai. A járási átnézetek tartalmazzák az egyes községek népszámlálási végsorait. Itt jegyezzük meg, hogy sem a Bevölkerung, sem az 1. jegyzetben hivatkozott Magyaroszág községei... c. kiadvány adatai nem egyeznek meg a népszámlálás eredményével. A *gal jelzett adatok javítottak.

100

101 római kát. görög kát. örmény kát. görög nem egyesült örmény nem egyesült luteránus református zsidó papok hivatalnokok katonák tudósok és művészek ügyvédek és jegyzők K> SZ. Mi mú a u N eo 00 : 3 00 k<d con00 KA ' O S H földbirtokosok ház- és járadékbir- 2j tokosok h_ r S gyárosok és ipar- ^ űzők g. kereskedők hajósok és halászok mig- segédmunkások ipari segédmunkások kér. segédmunkások másféle szolgák napszámosok férfiak 14 éven felül nők és gyermekek honos férfiak honos nők honosak összesen távollévő férfiak távollévő nők táollévők összesen idegenek összes jelenlévő Alberti Ambrózfalva Apáca Kisapáca Nagyapáca Battonya Battonyai tanyák Basarága puszta Sionda puszta Tompa puszta Mezőhegyes puszta Bánhegyes Bánhegyes puszta Dombegyháza puszta Marczibányi Dombegyháza Ref. Dombegyháza Dombiratos Dombiratos puszta Földvár Földvár puszta Kaszapereg puszta Kevermes Kevermes puszta

102

103 római kát. görög kát. örmény kát. görög nem egyesült örmény nem egyesült luteránus református zsidó papok hivatalnokok katonák tudósok és művészek ügyvédek és jegyzők K> Oj egészségügyi szemé- Ni lyek ^ földbirtokosok s ház- és járadékbir- 2j tokosok h- ö LYTA1rÁSA M *8 c D, 5 M s O ki Ö0 M *o a <L> M 09Öhí U hajósok és halászok mg-i segédmunkások ipari segédmunkások kér. segédmunkások másféle szolgák napszámosok férfiak 14 éven felül nők és gyermekek honos férfiak honos nők honosak összesen távollévő férfiak távollévő nők távollévők összesen idegenek összesjelenlévő Vizes puszta Kisiratos Kisiratos puszta Kovácsháza puszta Mezőkovácsháza Ref. Kovácsháza Tótkovácsháza Kunágota Kunágota puszta Kupa puszta Nagymajláth Pitvaros Tornya Varjasháza puszta Tótkomlós Tótkomlósi tanyák Battonyai járás ossz Makói járás ossz Csanád megye ossz

104

105 3. SZ. MELLEKLET CSANÁD MEGYE NEMZETISÉGI VISZONYAI 1857-BEN magyar német román szerb szlovák zsidó honos lakosság összesen jelenlévő honos férfiak jelenlévő honos nők jelenlévő honos lakosság összes jelenlévő Makói járás Apátfalva Csanád Béka Földeák Óföldeák Makó Lele Kopáncs 89 Nagylak Palota Kövegy K-királyhegyes N-királyhegyes Sajtény Töviskes Makói j. ossz Battonyaijárás Alberti Ambrózfalva Apáca Kisapáca Nagyapáca Battonya Basarága Mezőhegyes Sionda Tompa Bánhegyes Bánhegyes p Dombegyháza p M. Dombegyháza R. Dombegyháza Dombiratos Dombiratos p

106 magyar német román szerb szlovák zsidó honos lakosság összesen jelenlévő honos férfiak jelenlévő honos nők jelenlévő honos lakosság összes jelenlévő Földvár Földvár p Kevermes Kevermes p Kupa Vizes Kisiratos Kisiratos p Kovácsháza p M. Kovácsháza R. Kovácsháza T. Kovácsháza Kunágota Kunágota p Nagymajláth Pitvaros Tornya Varjas (háza) Tótkomlós?????? Kaszaper Battonyai j. ö Makói j. ö Csanád m. ossz [ ( A táblázat forrása Csanád megye főispáni helytartójának 721/1862. ein. sz. irata. Az iratban található táblázatot az iratok tanúsága szerint Békés megye irodáján állították össze a népszámálás alapján. Nem tudjuk, hogy ez pontosan hogyan történt, hiszen a népszámlálás nem terjedt ki a nemzetiségi, nyelvi viszonyok vizsgálatára. Mi azért közöljük, mert véleményünk szerint néhány eset kivételével nem térhet el lényegesen a valóságtól. 94

107 4. SZ. MELLÉKLET CSANÁD MEGYE KÖZSÉGI TISZTSÉGVISELŐINEK, SZOLGÁINAK ÉS SZEGŐDÖTTJEINEK ÉVI FIZETÉSE 1850-BEN Alberti, Albertfalva (Csanádalberti) Henczely János jegyző: 32 pengőforint, két öl fa (egy öl 5 pengőforint), 10 köböl búza (egy köböl három pft.) Aláts Gergely bíró: 20 pft. Tuska Pál törvény bíró: 14 pft. Hudák Mihály esküdt: 12 pft. Venyercsan Mihály esküdt: 12 pft. Petrovits János utcakapitány: 4 pft. 48 krajcár Hajnal Mihály utcakapitány: 4 pft. 48 kr. Chovanyecz János kisbíró: 4 pft. 48 kr. Pipis István kisbíró: 4 pft. 48 kr. Ambrózi, Ambrózfalva (Ambrózfalva) Majertsik József jegyző: 48 pft., 1 öl tűzifa, 2 kocsi tűzre való szalma, 17 pozsonyi mérő búza, 20 pkr. utazási napidíj Öreg Cselovszki János bíró: 16 pft., 20 pkr. ut. napidíj Sárkány János törvénybíró: 10 pft., 20 pkr. ut. napidíj Vravkó András esküdt: 6 pft., 20 pkr. ut. napidíj Ungatinszki Mihály inkassátor: 6 pft., 20 pkr. ut. napidíj Apáca (Csanádapáca, Békés m.) Gortva Endre jegyző: 100 pft. Samu József bíró: 30 pft. Márton András törvénybíró: 16 pft. Kajári Antal esküdt (perceptor is): 16 pft. Balog János esküdt (árendaszedő is): 16 pft. Bánfy Sebestyén esküdt (malombíró is): 16 pft. Szántai Imre esküdt (adószedő is): 16 pft. Apátfalva (Apátfalva) Székesy Károly jegyző: 80 ezüstforint, 12 öl tűzifa, 1 hízott sertés, 1 mázsa hús, 1 mázsa só, 16 icce tehénvaj, 50 font faggyú, 100 fej káposzta és a kamarai urada 1 sessio (telek) föld Varga István bíró: 24 ezüstforint Turfith Máté adószedő: 24 eft. Farkas Ferenc számadógazda: 24 eft. Kerekes András esküdt: 12 eft. Pintye Lőrinc esküdt: 12 eft. B. Vígh Márton esküdt: 12 eft. 95

108 Nagy István esküdt: 12 eft. Gyürki József felvigyázó: 12 eft. és 2 pár új csizma Hangai Ignác szekérbiztos és templomcurátor: 18 eft. és 1 pár új csizma Varga Ferenc hadnagy: 10 eft. és 2 pár csizma Soki Mihály kisbíró: 10 eft. és 2 pár csizma Varga György kisbíró: 10 eft. és 2 pár csizma Varga Ferenc kisbíró: 10 eft. és 2 pár csizma Tari András kisbíró: 10 eft. és 2 pár csizma Nagy András utcakapitány: 6 eft. és 1 pár új csizma és fejelés Borsos János utcakapitány: 6 eft. és 1 pár új csizma és fej. Soki András utcakapitány: 6 eft. és 1 új pár csizma és fej. Juhász István utcakapitány: 6 eft. és 1 pár új csizma és fej. Szigethi Ferenc tanyai kapitány: 6 eft. és 1 pár új csizma Gyenge Mátyás tanyai kapitány: 6 eft. és 1 pár új csizma Málo János, a helység kocsisa: 60 eft. Sütő Borbála, a helység gazdasszonya: 10 eft. Cigánybíró (név nélkül): 3 eft. 12 kr. Battonya (Battonya, Békés m.) Haám György jegyző: 218 pft. (beleszámítva a lakbér és a természetbeni járulékok megváltási ára is), 28 hold szántó és kaszáló Georgievits Miklós jegyző: uaz., mint az előző Hegyesi Lajos főbíró: 40 pft. Rácz József albíró: 40 pft. Czakó Antal esküdt: 15 pft. Márics Jócza esküdt: 15 pft. Tótovics Jóvá esküdt: 15 pft. Roczkó Nika esküdt: 15 pft. Timotity Jefta adószedő: 40 pft. Popov Jóvá gazda: 15 pft., 12 pozsonyi mérő búza és ugyanannyi árpa Bauer István gyámnok (magyarok részéről): az árvavagyon évi jövedelmének hatodrésze Georgievics Jócza gyámnok (görög n. e. részéről): uaz., mint az előző Szabó Pál csendbiztos: 40 pft., p. m. árpa és búza Baur János előfogati biztos: 15 pft. Béka (Bökény) (Csanád helységhez tartozik) Német Ambrus bíró: fizetése nincs Csanád, Kiscsanád, Űjcsanád (Magyarcsanád) 96 Stefánovits Miklós jegyző: 80 pft., 56 hold szántó és kaszáló, 6 öl tűzifa, 100 font szalonna, 25 font sertéshús, 100 font marhahús, 100 font só, 30 font gyertya, 100 fej káposzta, 1 ház Rácz Pável bíró: 16 pft. Popovits Juon esküdt (a helység gazdája is): 16 pft. Pekurár Flóra esküdt (éjjeli felvigyázó is): 12 pft. Marjanucz Vaszilia esküdt: 8 pft. Serbán Gligor esküdt: 8 pft. Damján Todor adószedő: 16 pft. Kóity Uros gyámnok: az árvavagyon évi jövedelmének hatodrésze

109 Marczibányi Dombegyháza (Dombegyháza, Békés m.) Malovits János tanító, jegyző és kántor: 70 pft., 50 p. m. kétszeres búza, 30 p. m. árpa, 2 hold föld, 2 öl tűzi szalma, 12 font faggyú, 24 konc papíros Gémes Pál bíró: 12 pft. Imre József esküdt: 6 pft. Gyömbér István esküdt: 6 pft. Papp Mátyás kisbíró: 6 pft. Ónodi János kapitány: 4 pft. Református Dombegyháza (Magyardombegyház, Békés m.) Baksai János jegyző: 25 váltóforint Kocsis Mihály bíró: 30 vft. és 1 pár csizma Szabó István törvénybíró: 1 pár csizma Tatai István esküdt: 1 vft. Molnár János esküdt: 1 vft. Körösi József esküdt: 1 vft. Zabán János esküdt: 1 vft. Dombiratos, Dumiratos (Dombiratos, Békés m.) Vargha János jegyző: 60 eft., 2 öl tűzifa, 2 öl szalma Puskás Ferenc bíró: 6 eft. Ferentzi Mihály esküdt: nincs fizetése Szabó Farkas esküdt: nincs fizetése Földeák (Földeák) Balogh László jegyző: 250 vft., 1 hízott sertés, 1/2 mázsa marhahús, 15 font olvasztatlanfaggyú 4 öl kemény tűzifa, 8 icce tehénvaj, 1 mázsa só Fodor János bíró: 50 vft. Bakos István esküdt bíró: 30 vft. Kocsis Antal adószedő: 50 vft. öreg Bugyi András esküdt: 20 vft. öreg Szalma István esküdt: 20 vft. Vetró László a templom felépítésének fedezésére rendelt föld jövedelmének kezelője: 50 vft. Gilinger János árvák atyja: az árvavagyon évi jövedelmének hatodrésze Földvár (Pusztaföldvár, Békés m.) Erdődi Alajos jegyző:? Nagy Imre bíró: 25 vft. Biatsi Mihály esküdt: 10 vft. Prágai Antal esküdt: 10 vft. Kevermes (Kevermes, Békés m.) Lakatos András bíró: 40 vft. a községtől, 100 vft. az uradalomtól Kotrotzó István törvénybíró: 30 vft. Tóth Albert esküdt: 30 vft. Fodor Károly esküdt: 30 vft. 97

110 Kisiratos (Iratosu, Románia) Lovrits István jegyző: 200 eft. (gabonával egybevetve) Czank József bíró: 24 eft. parázspénz Faragó József esküdt: 12 eft. parázspénz Tóth István esküdt: 12 eft. parázspénz Tapasztó János esküdt: 12 eft. parázspénz Gujás Ferenc esküdt: 12 eft. parázspénz Perlaky József adószedő: 12 eft. parázspénz Nagy János lelkész: 500 eft. (gabonával egybevetve) Fodor Antal tanító és kántor: 200 eft. (gabonával egybevetve) Kiskirályhegyes Szpák János bíró Nagy- vagy Mezőkovácsháza (Mezőkovácsháza, Békés m.) Bagyik Antal jegyző: 120 pft. Agóts Ferenc bíró: pft. Gáli Mátyás törvénybíró:? Kovács János esküdt: nincs fizetése Agóts István esküdt: nincs fizetése Guth István adószedő: 3 pft. 36 kr. Református Kovácsháza (Reformátuskovácsháza, Mezőkovácsháza, Békés m.) Rúzs András jegyző:? Seres István öreg bíró: 30 vtf. Beretz Péter törvénybíró: nincs fizetése Boné Sándor esküdt: nincs fizetése Búzás István esküdt: nincs fizetése Tótkovácsháza (Végegyháza, Békés m.) Talman Vincze jegyző: minden házszám (108) után 36 vkr., J/ 2 véka búza, 1/2 véka árpa és 2 hold föld Bédák András bíró: minden házszám után 50 vkr. Polacsek János hadnagy: 1 pár csizma Czút István kisbíró: 1 pár csizma Esküdtek (név nélkül): nincs fizetésük Kövegy (Kövegy) Kovács János jegyző:? Sulyok János bíró:? Mészáros János gazda:? Igaz Mihály esküdt:? Knnágota, Geőcztelep (Kunágota, Békés m.) 98 Rigler Lajos jegyző, tanító és éneklő (kántor): 64 pft., 65 p. m. kétszeres búza Vincze János bíró: 16 pft. Marsi János adószedő: 10 pft. Piross Ferenc esküdt: 6 pft.

111 Leie (Maroslele) Nagy Endre jegyző: minden pár lakos fizet 2 vft-ot, 1/ 2 véka búzát,1/2 véka árpát és 10 kéve fűteni való nádat. Ez összesen legfeljebb 350 vft. értéket tehet ki. Csala Pál bíró: 20 vft. öreg Horváth Pál esküdt: nincs fizetése öreg Tézsla István esküdt: nincs fizetése Kúrái Ferenc esküdt : nincs fizetése Kelemen József esküdt: nincs fizetése Makó (Makó) Fejes József bíró: 200 vft., 2 öl tűzifa Szabó Ferenc esküdt bíró: ugyanaz Tézsla István adószedő: ugyanaz Szilágyi Sámuel szekeresbíró: 200 vft., 1 öl tűzifa Gregor István jegyző: 320vft., 50 font faggyú, 12 öl tűzifa, 62 hold szántó Nagy Elek jegyző: ugyanaz Vaszil János írnok: 200 vft., 5 öl tűzifa Borza Pál írnok: 350 vft., 2 öl tűzifa Gregor István szállásoló: 300 vft., 5 öl tűzifa Tóth Ferenc gyakornok: 125 vft. Szentpétery Mihály gazda: 60 vft., 1 öl tűzifa Török Benedek, Gazdag Antal, Vajda Péter F. Kiss István Gazdag István Szemes István, Papp József Dobsa Mihály Szirbik József Rácz József Jankai Simon Kozma József esküdtek: vft. Diós István töltésbíró: 100 vft., 2 öl tűzifa Ambrus Ferenc biztos: 200 vft., 2 öl tűzifa Túri Fodor Imre r. kát. gyámnok: a kezelése alatt lévő összeg után 6% Sarkadi Mihály ref. gyámnok: ugyanaz Szalanczi János g. kát. gyámnok: ugyanaz Nagylak (Nagylak és Nadlac, Románia) Veszelovszky Máté jegyző: 146 pft., 56 hold szántó és kaszáló, 12 öl tűzifa, 100 font szalonna, 25 font sertéshús, 365 font marhahús, 100 font só, 50 font gyertya, 1 ház Likavecz János jegyző: ugyanaz, mint az előző Sándor Flóra főbíró: 50 pft. Garay Pál albíró: 50 pft. öreg Faur Todor esküdt: 16 pft. Peczán Nicolae esküdt: 16 pft. Kotorács Tósa esküdt: 16 pft. 99

112 Totorán Konstandin esküdt: 16 pft. Porubszki András esküdt: 16 pft. Fábri János esküdt: 16 pft. Petrina Mihály esküdt: 16 pft. Zelenák György esküdt: 16 pft. Luczay Demeter adószedő: 46 pft. Mercse János gazda: 40 pft. Luczay Athanász gyámnok (görög nem és görög egyesültek részéről: az árvavagy on évi jövedelmének hatodrésze Fazekas Mihály gyámnok (szlovákok részéről): ugyanaz, mint az előző Major János csendbiztos: 60 pft., 4 hold szántó és kaszáló, 365 részlet zab, 365 részlet széna Czintavi János előfogati biztos: 80 pft., 2 öl tűzifa Strasszer Károly írnok: 80 pft., 2 öl tűzifa Palota (Csanádpalota) Katona Antal jegyző: 80 pft., 12 p. m. búza, 12 p. m. árpa, 100 font só, 100 font marhahús, 30 font faggyú, 100 fej káposzta, 6 öl tűzifa, 1 telek föld Krista József bíró: 20 pft. Gulácsi András adószedő: 20 pft. Halasi András gazda: 12 pft. Gál Ferenc szekerész: 12 pft. Laskovicz András esküdt: nincs fizetése Benke Pál esküdt: nincs fizetése Gazsó András esküdt: nincs fizetése Szeles Pál esküdt: nincs fizetése Túri János hadnagy: 12 pft., 26 p. m. árpa, 1 lóra elegendő széna Hangai Péter hadnagy: ugyanaz, mint az előző Szeles András őrmester: 13 pft. Dene Miklós kisbíró: 13 pft. Ludányi Károly kisbíró: 13 pft. Szeles János kisbíró: 13 pft. Mezei Mihály kocsis: 45 pft., 8 p. m. búza, 1 lánc föld a helység gazdasszonya: 10 pft. Tomcsó György őrvezető: 6 pft., 1 lánc föld Kerekes György tanyás: 7 pft., 10 p. m. búza a helység dobosa: 3 pft. Major Ev. János plébános: 30 pft., 100 font marhahús, 30 font faggyú, 12 öl tűzifa, 16 hold föld, 12 szekér széna és párbér Szebenyi Ferenc tanító (fiúk): 80 pft., 18 p. m. búza, 4 p. m. árpa, 50 font só, 50 font marhahús, 15 font faggyú, 50 fej káposzta, 6 öl tűzifa, 1/ 2 telek föld öreg Bíró Ferenc tanító (lányok): 60 pft., 4 p. m. búza, 50 font só, 50 font marhahús, 12 font faggyú, 50 fej káposzta, 6 öl tűzifa, 1/ 2 telek föld és éneklői párbér Harangozó: párbért szed Pitvaros (Pitvaros) 100 Simon János jegyző: 300 vft., 50 font hús, 1 mázsa só, 6 öl fa, 25 font faggyú, 10 köböl búza őrléssel együtt, 10 köböl árpa, lakás Lauko György bíró: 50 vft.

113 törvénybíró nincs: 35 vft. Siller Márton helység- és malomgazda: 50 vft. Szuda Mihály esküdt: 35 vft. Zelman János esküdt: 35 vft. Zelman András kisbíró: 15 vft. Garan András kisbíró: 15 vft. Kis János utcakapitány: 15 vft. Spanyik Mátyás utcakapitány: 15 vft. Dovalowszky János utcakapitány: 15 vft. Sajtény (Seitin, Románia) Fogarasi Pap János jegyző: 80 pft., 56 hold szántó és kaszáló, 6 öl tűzifa, ICO font szalonna, 25 font sertéshús, ICO font só, 25 font gyertya, ICO fej káposzta, 1 lakás Gőbölös László bíró: 20 pft. Siklován Mihály törvénybíró: 20 pft. Marjanucz Mitru esküdt: 10 pft. Szegedi Todor esküdt: 10 pft. Trucza Kracsún esküdt: 10 pft. Morár Pája esküdt: 10 pft. Trucza György adószedő: 20 pft. Popovits Juon gazda: 20 pft. Sztojanovits András gyámnok: az árvavagyon évi jövedelmének hatodrésze Ponyiczki Mihály előfogati biztos: 10 pft. Tornya (Turnu, Románia) Novák István jegyző: 80 pft-, 4 öl tűzifa, ICO font szalonna, 25 font sertéshús, 100 font marhahús, 100 font só, 25 font gyertya, 1 lakás, 24 p. m. búza, 24 p- m. árpa, 6 öl fűtő szalma Puterity Demeter bíró: 20 pft. Pask Antal törvénybíró: 20 pft. Kornakker József esküdt: 8 pft. Román Mihály esküdt: 8 pft. Koválik Tamás esküdt: 8 pft. Smidt Mihály esküdt: 8 pft. Erenbeil Simon adószedő: 20 pft. Budátsik András gyámnok: az árvavagyon évi jövedelmének hatodrésze Keresztes János csendbiztos: 40 pft., 12 p. m. búza és 12 p. m. árpa Tótkomlós (Tótkomlós, Békés m.) Thuroczy István jegyző: 150 pft., 10 köböl búza, 8 köböl árpa, Ví köböl kása, 100 font marhahús, 50 font faggyú, 100 font só, 4 öl tűzifa, 4 szekér széna, 1 hízott sertés, 2/ 4 sessio használata Soltész Ádám jegyző: ugyanaz mint az előző Vasas András bíró: 80 pft. Laszik András törvénybíró: 60 pft. Paulik György perceptor: 60 pft. Katkus István gazda: 40 pft. Adamik Mihály esküdt: 15 pft. Ancsin Pál esküdt: 15 pft. 101

114 Felix Mátyás esküdt: 15 pft. Racsko Ádám esküdt: 15 pft. Lehoczki Márk esküdt: 15 pft. Szokol János esküdt: 15 pft. Antal Pál esküdt: 15 pft. Roszkos János esküdt: 15 pft. Töviskes (?, Románia) Sajtényhoz tartozik Döme Samu bíró: nincs fizetése A források lelőhelye: CsmL CsMh /1850. Kiskirályhegyes és Kövegy esetében: CsmL A Makói járás főszolgabírójának iratai, 1062/1851. Makó esetében: OL D 82, 2125/

115 CSANÁD MEGYE JÁRÁSI BEOSZTÁSA OL D 8 2, / sz. a la tti, Mátéffy Pál m egyei m érnök által készített té rk é p alapján

116 CSANÁD MEGYE JÁRÁSI BEOSZTÁSA

117 CSANÁD MEGYE TÖRVÉNYKEZÉSI JÁRÁSI BEOSZTÁSA

118

119 LAB Ad i LAJOS CSONGRÁD MEGYE NEOABSZOLUTISTA KÖZIGAZGATÁSÁNAK KIALAKÍTÁSA ( ) B e v e z e t é s Csongrád megye az Alföldön, a Tisza középső folyásánál terül el. A Tisza mely a megye területén veszi fel a Hármas Körös és a Maros vizét szinte tengelyében szeli á t a megyét, és nagyjából két egyenlő részre osztja. A tárgyalt időszakban Északon Szolnok, Keleten Békés és Csanád, Nyugaton Pest, Délen a Szerb Vajdasághoz csatolt Bács-Bodrog és Toron tál megyék határolták. Kiterjedésére nézve nem tartozik a nagy megyék közé. Lakóinak száma a XIX. század első felében megközelítőleg 140 ezer fő volt. Csongrád vármegye a török idők alatt elvesztette önállóságát, Heves és Nógrád megyékkel együtt a névlegesen továbbélő Pest vármegyéhez csatolták. A török kiverését követően nem szervezték mindjárt újjá: császári kamarai kerületként kezelték. Az 1715: 92. te. rendelkezései alapján 1723 folyamán kebelezték vissza az országba. A vármegye újjászervezése még ugyanebben az évben megkezdődött, bár a megye területének egy része katonai igazgatás alatt maradt, mint a tiszai határőrvidék része. Ezek a területek az 1741: 18. te. alapján 1750-ben kerültek vissza a megyéhez. Ekkor még nem volt állandó székhelye a megyének, a megyegyűléseket váltakozva a megye különböző helységeiben tartották. A járások kialakítására a vármegye területi újjászervezésének befejezése után került sor. Kezdetben csak egy szolgabírája (iudex nobilium, judlium) volt a vármegyének, aki mellé az alispán (vice comes) alkalmanként kiküldött (surrogatus) szolgabírót nevezett ki. A nemesi közgyűlés 1760-ban intézkedett a megye területének két járásra (processus) történő felosztásáról. A közigazgatási beosztás kialakításánál a Tisza határtvonó jelleggel bírt. A Tisza jobb parti területeiből alakították ki a tiszáninneni vagy tiszamenti (cis-tibiscanus), a bal parti területekből pedig a tiszántúli (trans-tibiscanus) járást, élükön egy-egy szolgabíróval. Ezzel közel egyidőben megszűnt a megyegyűlések vándorlása is, mert a megye székhelyéül kijelölték Szegvár községet. Az 1770-es években gyakorlattá vált, hogy a járások élén álló szolgabírák (ord. judlium) mellé az esküdteken (jurassor) kívül alszolgabírákat (vice judlium) is választottak. A megyei közgyűlés kijelölte a fő- és alszolgabírák, valamint esküdtjeik székhelyét is. Kimondták, hogy a tiszántúli járás egyik szolgabírája Hódmezővásárhelyen (esküdtje Mindszenten), másik szolgabírája Szentesen (esküdtje Szegváron), a tiszáninneni járás egyik szolgabírája Csongrádon (esküdtje Kisteleken), a másik szolgabíró pedig esküdtjével együtt Horgoson, Tápén vagy Algyőn köteles lakni. E székhelyek kijelölésével megalapozták a megye későbbi járási, illetve kerületi beosztását. II. József közigazgatási reformjának végrehajtása során Csongrád megye ismét elvesztette önállóságát. Bihar, Békés, Csanád, Szabolcs vármegyékkel és a hajdúkerületekkel együtt a nagyváradi kerületbe osztották be. A kerületen belül pedig egye 103

120 sítették Csanád és Békés megyékkel. Az összevont megyék élére közös főispáni helytartó került, ki Szegvárt jelölte meg az egyesített megyék székhelyének. II. József halála után a megyék így Csongrád is visszanyerték önállóságukat. A XVIII XIX. század fordulóján a helyreállított eredeti két járáson belül megjelentek a kerületek (circulus), mint közigazgatási egységek. A korabeli dokumentumokban négy kerületről esik szó: a szegediről, csongrádiról, vásárhelyiről és a szentesiről. Ezek közül a szegedi és a csongrádi a tiszán inneni, a vásárhelyi és a szentesi a tiszántúli járáshoz tartozott. A járások élére továbbra is egy fő- és egy alszolgabírót választottak. Ez a beosztás 1842-ig változatlan m aradt. Ekkor kieszközölték a Helytartótanácsnál, hogy Szegváron a megye székhelyén egy új központi járást szervezhessenek. Az új járás szolgabírájának teendői között a rendészeti ügyek halmozottabban jelentkeztek, mint más járásokban. Neki kellett a szegvári megyeházán lévő tömlöcökre és rabokra felügyelnie, a rabokat kihallgatnia, valamint a törvényszéken hozott büntető ítéleteket végrehajtania. Közigazgatási hatásköre csupán a szegvári, mindszenti és az ányási határra terjedt ki. A központi járás felállításával a megye járásainak száma háromra, a fő- és alszolgabírák, valamint esküdtek száma pedig ötre szaporodott. Ez a járási és kerületi beosztás az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején változatlanul megmaradt.1 1. A KÖZIGAZGATÁS MEGSZERVEZÉSE A MEGYE KATONAI MEGSZÁLLÁSA UTÁN (1849. AUG. OKT.) A győztes tavaszi hadjárat következtében megszűnt a Windischgrätz által megszállt területeken kialakított kormányzati rendszer. Illuzórikussá vált az március 4-én kibocsátott olmützi alkotmány, mely Magyarországot már mint a Habsburgmonarchia egyik koronatartományát említette.2 A Függetlenségi Nyilatkozat kiadása után a bécsi kormánykörök még ezt az oktrojált alkotmányt is túlzottan kedvezőnek ítélték Magyarországra nézve, mivel az lehetőséget biztosított a magyar alkotmány részleges fennmaradására. Bach igazságügy-miniszter sugallatára megalkotta a jogeljátszás elméletét, mely szerint Magyarország a Függetlenségi Nyilatkozattal eljátszotta mindazokat a jogokat, amelyeket részére az olmützi alkotmány még engedélyezett. Ebből adódóan a jövőben teljesen az uralkodótól függ, hogyan alakítja át az ország alkotmányát és közigazgatását. Erre az elvre alapozva dolgozták ki Magyarország jövőbeni kormányzásának rendjét. Elképzeléseik szerint melyeket június 2-án tártak az uralkodó elé amíg szükség van Magyarországon a katonai kivételes törvények fenntartására, szó sem lehet a polgári közigazgatási hatóságok független működéséről, vagyis a hatalmat a katonai parancsnok kezében kell hagyni. Szükségesnek tartották azonban a katonai parancsnok mellé egy polgári személy kinevezését, aki a polgári közigazgatást vezetné, és közvetlenül a miniszterelnöknek lenne alárendelve. Ferenc József június 4-i elhatározásával jóváhagyta a fenti elképzeléseket. A május 30-án kinevezett Haynau katonai főparancsnok mellé kinevezte báró Geringer 1 Csongrád megye múltjára részletesebben lásd Z silinszky M ihály: Csongrád vármegye története. Bp I III. kötet. Lásd még Csongrád vármegye (Szerk. Csikvári Antal) Bp Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala. 2 Birodalmi alkotmány az Ausztriai Császárság számára. K özli: Gyűjteménye a Magyarország számára kibocsátott Legfelsőbb Manifesztumok és Szózatoknak... Buda, Egyetemi Nyomda. 1. füzet o. (továbbiakban Manifesztumok). 104

121 Károlyt a polgári ügyek vezetésével megbízott császári biztosnak. Geringer révén az osztrák minisztertanács közvetlen befolyást nyert a magyarországi ügyek intézésére. Kezdetét vehette a birodalmi centralizmus kiépítése, melynek nem titkolt célja volt Magyarországnak a Habsburg-birodalomba való teljes beolvasztása.3 Haynau magyarországi színrelépésekor már nem léteztek a Windischgrätz által kialakított katonai kerületek. Újak létrehozására a nyári hadműveletekkel párhuzamosan került sor. Az 1849 augusztusában szervezett 9 katonai kerületbó'l 7 esett a szűkén vett Magyarország területére. Mindegyik élére katonai parancsnokokat neveztek ki.4 Geringer teljhatalmú polgári biztos a 9 katonai kerületen belül 14 polgári kerületet alakított ki. Egy-egy polgári kerületbe átlagosan 3 5 megyét vont össze. A polgári kerületek élére kerületi főbiztosokat nevezett ki. A kerületi főbiztosok mint a polgári közigazgatás irányítói polgári ügyekben a teljhatalmú császári biztos alá és a területileg illetékes katonai kerület parancsnoka mellé voltak rendelve. Az egyes megyék élére kinevezett cs. kir. kormánybiztosok kerültek.5 A felvázolt elvek szerinti szervezésre Csongrád megyében csak 1849 augusztusában, a megye katonai megszállása után kerülhetett sor. Mint ismert, a túrái ütközet után (1849. júl. 20.) Perczel Mór csapatai Szegedig vonultak vissza. Ezzel szabaddá vált az út Haynau előtt a Duna Tisza közén. Csapatai július 25-én már Kecskeméten táboroztak. A fősereg a Duna Tisza közén folytatta útját Szeged felé. Egy kisebb seregtest Alpárnál átkelt a Tiszán, s a bal parton nyomult előre. Augusztus 2-án elérték Szentest, 3-án Hódmezővásárhelyt. Ugyanezekben a napokban a fősereg már bevonult Szegedre. Ezzel Csongrád megye katonai megszállása megtörtént. A kialakult gyakorlatnak megfelelően nyomban intézkedéseket tettek a megszállt terület polgári közigazgatásának megszervezésére. Gróf Cziráky János a 4. hadosztály hadbiztosa már augusztus 2-án kinevezte Csongrád megye forradalom előtti konzervatív első alispánját, a helyismerettel rendelkező Temesváry Istvánt Csongrád és Csanád megyék királyi biztosává.6 Temesváry azonnal hozzálátott a szervező munkához. Segítőül maga mellé vette forradalom előtti tiszttársát, Dobosy Lajos volt másodalispánt. Kinevezte Csongrád megye kormányzó alispánjává, s megbízta a megyében lévő városok és községek elöljáróságainak átszervezésével. Ezzel párhuzamosan megkezdte az új megyei tisztikar összeállítását. Az alkalmas egyének számbavétele során elsősorban azoknak a neve merült fel, kik közvetlenül a forradalom kitörése előtt tisztséget viseltek. Ezek egytől egyig olyan tisztviselők voltak, akiket a megyei szabadelvű ellenzék 1846 áprilisában történt visszaszorításakor katonai karhatalom juttatott funkcióba, s akik az 1848 márciusi események hírére visszavonultak a közszerepléstől.7 Ezek közé tartozott maga Temesváry és Dobosy is. Szinte természetes, hogy most e sértett, a forradalom és szabadságharc ideje alatt mellőzött egyének lettek az elsőszámú jelöltek, a kinevezendő tisztikar összeállításánál. Dobosy Lajosra várt a feladat, hogy a Temesváry által kiszemelt személyeket a hivatalvállalásra felkérje, illetve munkakörüket kijelölje. A megbízatások teljesítése érdekében Dobosy megyei körútra indult. Utazása során szerzett benyomásairól, 3 A magyarországi polgári államrendszerek. Szerk. P ölöskei F erenc R ánki G yörgy. Bp Tankönyvkiadó. Sashegyi Oszkár: A neoabszolutizmus rendszere old. 4 A szűkén vett Magyarország területére eső katonai kerületek: pest-budai, pécsi, pozsonyi, Selmecbányái, kassai, debreceni, szolnoki. Uo o. 5 Uo o. 8 Sashegyi Oszkár: A z abszolutizmuskori levéltár. Bp Akadémiai K o. Szántó Imre: Szeged az es szabadságharc alkonyán. Szeged, Acta Historica Tom. LXXIV. 20. o. 7 Z silinszky Mihály: i. m. n i. köt o., o. 105

122 tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatta Temesváryt. E jelentésekbó'l jól kirajzolódik a szabadságharc összeomlásának napjaiban uralkodó megyebeli közhangulat. Egy augusztus 9-én kelt levelében arról számolt be, hogy Szegedről Szentesre menet igen sok kóborló honvédet látott, kik a szőregi csata után (aug. 5.) zászlóikat elhagyva a vásárhelyi rétnek és tanyáknak vették útjukat, Görgey táborát keresendők. Nem titkolta azt az aggodalmát, hogyha ezek...görgeynek csak valamely kis csapatával kapcsolhatnák is magokat, ezekkel vagy e nélkül is a katonai védelem nélkül hagyott vásárhelyi és szentesi nagy tömeg népet fölkelésre izgathatják... Ennek megelőzése végett szükségesnek tartaná, hogy a megye községeibe térparancsnokokat nevezzenek ki, megfelelő katonai fedezettel. Már csak azért is, mert ellenkező esetben a kinevezendő tisztviselők nem lesznek biztonságban, s a hivatalukat sem fogják tudni ellátni.8 A kormányzó alispán jelentéseiből értesülhetünk a megyei tisztikar szervezése körüli nehézségeiről is. Nem titkolta, hogy a felkért személyek közül még sokan nem nyilatkoztak, vállalnak-e hivatalt vagy sem.9 Különösen a szolgabírák kinevezése okozott számára sok gondot. Augusztus közepén jelentette Temesvárynak, hogy a központi járás főszolgabírói és esküdti állása még betöltetlen, a csongrádi járásba szolgabíróságra felkért egyén pedig vonakodik a megbízást elfogadni. Problémája van a szentesi járással is, mivel az oda kiszemelt főszolgabíró a napokban meghalt. Ezeken kívül betöltetlen a megyei számvevői és levéltárnoki állás is. Megoldásra vár továbbá a megyei szolgaszemélyzet rendbeszedése. A rendszeres munka megkezdését akadályozó tényezőként említette meg, hogy a megyei pénztár és levéltár kulcsait eddig még nem sikerült előkerítenie.10 A közhangulatra vonatkozóan megállapította, hogy a nép csendes, kivévén hogy némely a bujkálásból hazaszállingózók a népet állhírekkel ébresztgetik. Véleménye szerint ezen a hadieseményekről gyakrabban kibocsájtandó hirdetmények és a körülményekből merítendő hatályos békítő levelek szétbocsátása által lehetne segíteni. 11 A szervezésnek ebben a stádiumában érkezett a hír, hogy Haynau augusztus 13-án kinevezte Gyulai Gaál Eduárdot dunántúli konzervatív középbirtokost, a 3. cs. hadtest volt hadbiztosát az újonnan létrehozott szegedi polgári kerület főbiztosává. Kerületéhez Békés, Csanád és Csongrád megye, valamint Szeged szabad királyi város tartozott.12 Gyulai Gaál m ár augusztus 14-én megjelent Szegeden, s átvette a kerület szervezési munkáinak irányítását. Első lépésként felszólította Temesváry kormánybiztost, hogy számoljon be eddigi biztosi működéséről. Utasította továbbá, hogy a jövőben hetenként készítsen jelentést hivatali tevékenységéről. Mindenek előtt pedig jelenjen meg nála eskütételre. Temesváry sértőnek találta ezeket az intézkedéseket, s a többszöri felszólítás ellenére is vonakodott azokat teljesíteni. A kerületi főbiztos és Temesváry kormánybiztos közötti személyi és hatásköri súrlódások Geringer teljhatalmú polgári biztos közbelépését tették szükségessé, aki utasította Temesváryt a kerületi főbiztos előtti hűségeskü letételére. Ez végül szeptember 3-án megtörtént.13 8 Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára [továbbiakban: CsmL (Szí)] 23/1849. Csongrádi cs. kir. Megyehatóság iratai [továbbiakban: Megyefőnöki ir.] 8 CsmL (Szf) 39/1849. Megyefőnöki ir. 10 CsmL (Szf) 24/1849. Megyefőnöki ir. 11 CsmL (Szf) 39/1849. Megyefőnöki ir. 13 Sasheoyi Oszkár: Abszolutizmuskori levéltár 272. o. 13 CsmL (Szf) 59/1849. Megyefőnöki ir. A nézeteltérés részletezését lásd Zsilinszky Mihály: i. m o. 106

123 A torzsalkodások miatt egy időre megakadt a megyében folyó közigazgatási szervező munka. Csanád megye tisztikarát Gyulai Gaál m ár augusztus 28-án kinevezte.14 A Csongrád megyei elöljáróság összeállításához azonban csak szeptember 3-a után láthatott hozzá. Az eskütételt követő napon bekérte Temesvárytól a megye ideiglenes területi beosztásával kapcsolatos javaslatait, illetve a megyei tisztikar jelöltjeinek névsorát.15 Ezek figyelembevételével szeptember 7-én kinevezte Csongrád megye ideiglenes tisztikarát, s jóváhagyta a megye közigazgatási beosztását. A kinevezett főszolgabírák és segédjeik a következők: szegedi kerületi főszolgabíró Őrlősy Ferenc segédesküdt Zsembery Pál csongrádi kerületi főszolgabíró Müller János segédesküdt Mihályfy Ferenc vásárhelyi kerületi főszolgabíró Müller Lajos segédesküdt Dosits Péter szentesi kerületi főszolgabíró Basa József segédesküdt ifj. Dobosy Lajos központi kerületi főszolgabíró Vidovich Imre segédesküdt Dosits György Az egyéb megyei tisztségekre kinevezettek: főpénztárnok Vedres János alpénztámok Bartha Sándor számvevő Veres Lajos főügyész Bártfay Sándor útibiztos Borsos Károly katonai biztos Szeghó' János várnagy Kamocsay László16 A létrehozott megyei szervezet ideiglenességére utal, hogy egyelőre megmaradt az alispáni tisztség, melyet továbbra is Dobosy Lajos látott el. Erre azért volt szükség, mivel Temesváry István egyszerre két megyének (Csongrád és Csanád) volt a kormánybiztosa. A Csongrád megyei ügyek vitelét mint láttuk Temesváry már augusztus elején Dobosyra bízta. E feladatmegosztást Gyulai Gaál kerületi főbiztos is jóváhagyta a szeptember 7-i kinevezések során, így Dobosy Lajos tovább működött. A kinevezettek személye arra vall, hogy a kerületi főbiztos változtatás nélkül elfogadta a Temesváry által előterjesztett neveket. Ismerve Temesváry 1849 augusztusától megnyilvánuló tisztépítési szempontjait, nem meglepő, hogy a Gyulai Gaál által újonnan kinevezett 18 megyei tisztviselő közül 12 volt olyan (Temesváryt nem számítom), aki 1846 áprilisában fegyveres karhatalom segítségével jutott megyei funkcióba, illetve aki az 1848 márciusában történt forradalmi változások során lett félreállítva.17 Megállapítható tehát, hogy a szabadságharc leverése után kinevezett első tisztikarral tulajdonképpen a megyei konzervatívok restaurációja valósult meg. A kinevezési okmányból kitűnik, hogy némileg módosult a szabadságharc előtt 14 CsmL (Szí) 52/1849. Megyefőnöki ir. 15 CsmL (Szí) 55/1849. Megyefőnöki ir. 14 CsmL (Szf) 71/1849. Megyefőnöki ir előtt tisztséget viseltek: Dobosy Lajos másodalispán, Őrlősy Ferenc főszolgabíró, Müller János szolgabíró, Mihályfi Ferenc esküdt, Müller Lajos aljegyző, Dosits Péter szolgabíró, Basa József szolgabíró, Vidovich Imre főszolgabíró, Vedres János főpénztárnok, Bartha Sándor alügyész, Borsos Károly útibiztos, Kamocsay László raktárbiztos. CsmL (Szf) 197/1846. ápr, 27. Csongrád vármegye Nemesi Közgyűlési jegyzőkönyve. 107

124 kialakult s a szabadságharc alatt is változtatás nélkül meghagyott járási beosztás. Mint korábban utaltunk rá, a szabadságharc előtt és alatt a megye három járásra tagolódott (tiszáninneni, tiszántúli és központi). A tiszáninneni járásnak két kerülete volt, a szegedi és a csongrádi, a tiszántúlinak szintén kettő, a szentesi és a hódmezővásárhelyi. Az évi átszervezés során elhagyták a tiszáninneni és tiszántúli elnevezést, és öt kerületet hoztak létre (szegedi, csongrádi, vásárhelyi, szentesi, központi) folyamán még fel-felbukkan a régi beosztás szerinti elnevezés. A szolgabírói hivatalok 1849 végén újonnan vésetett pecsétnyomói is erről tanúskodnak elején a kerület és a járás szót felváltva, szinonimaként használják. A párhuzamos névhasználat az évi átszervezések során megszűnik, s az iratok egyértelműen szegedi, csongrádi, vásárhelyi, szentesi és központi járásról beszélnek. Az szeptember 7-i kinevezési okmány már jelzi e minőségi változásokat. Elnevezésében ugyan kerületekről beszél, viszont mind az öt kerület élére főszolgabírót és segédesküdtet (=alszolgabírót) állít, szemben a hagyományos járási és kerületi beosztás 3 fő- és két alszolgabírójával.18 * Gyulai Gaál kerületi főbiztos a kinevezéseket tartalmazó okmányban ismertette kormányzási alapelveit. Elöljáróban leszögezte, hogy...e megyében közbejött minden a lázadás korszakába eső, s bármely néven nevezendő felszólítások, hirdetmények, határozatok ezennel semmivé tétetnek. A forradalmi időszak intézkedéseinek hatályon kívül helyezését követően rátért az újonnan kinevezett tisztviselők feladatainak taglalására. A tisztviselőnek mindenek előtt legfőbb kötelessége...a hazának eddigi üdvös rendszere felbomlasztásávali zavarban szerencsét vadászott gonosz pártütők által elcsábított néppel azonnal legközelebbi összeköttetésbe és egyetértésbe magát tenni, a lázadók gaztetteit, s azok előidézte hazánk szerencsétlen állását a nép előtt világosan kimutatni, s napfényre deríteni. A nép előtt különösen hangsúlyozni kell azt a tényt, hogy az uralkodó a jobbágyok úrbériségektől felmentő 1848-iki törvényt egész kiterjedésében sértetlenül fenntartani kegyelmeskedend. Emellett mindent kövessenek el, hogy a népet a fejedelem iránti hűség ösvényére térítsék. Végezetül felszólította a tisztikart a felsőbb rendeletek gyors és pontos végrehajtására, hangsúlyozva e téren a személyi felelősséget.18 A Csanád és Csongrád megyei tisztikarok megalakítása után Gyulai több hónapos ismerkedő körútra indult kerületében. Távolléte idejére ideiglenes teljhatalmú helyetteséül Szabó László királyi tanácsost és irodaigazgatót nevezte ki. (Az iratok aláírásaiból kitűnik, hogy a kerületi főbiztos körutazása szeptembertől novemberig tartott. Ezalatt az ügyeket Szabó László intézte.)20 A kerületi főbiztos általános kormányzási alapelveinek konkretizálása, illetve a hatáskörök világos elkülönítése érdekében Temesváry kormánybiztos szeptember végén rendeletet adott ki a megyei közigazgatási, rendőri és bírói hivatalos eljárásokat illetően. Ebben utasította a megyei tisztviselőket, hogy a közügyek intézésének felsőbb helyen történő szabályozásáig...minden közigazgatási tárgyak, köz- és magánügyek, folyamodások, melyek az eddigi megyei rendszer szerint közgyűlésileg, kisgyűlésileg vagy elnökileg kezeltettek, tárgyaltattak és intéztettek, minthogy a megyei hatóság 18 Csongrád megye járási beosztását illetően nem érthetünk egyet Molnár László értelmezésével, mely szerint: Előzőleg két járás volt. A Tiszán inneni járás, ide tartozott a csongrádi és a szegedi járás és a Tiszántúli járás, ide tartozott a szentesi és a vásárhelyi járás. Idézet M olnár László : Csongrád vármegye közigazgatási szervezetének átalakulása című tanulmányából: M egjelent: Tanulmányok Csongrád megye történetéből XIX. század (szerkesztette: F arkas József). Szeged, Csongrád megyei Levéltár o. A kifogásolt részt lásd o. 18 CsmL (Szf) 71/1849. Megyefőnöki ir. 20 CsmL (Szf) 96/1849. Megyefőnöki ir. 108

125 hivatalomban összpontosul, hozzám utasítandók, ill. átteendó'k. Tapasztalataira, hivatkozva felhívta a tisztviselők figyelmét, hogy a felsőbb hatóságoktól érkező ügyekben ne csak intézkedést hozzanak, hanem ellenőrizzék annak foganatosítását is. A helyi ügyek fontossági sorrendjének megállapítását a tisztviselőkre bízta. Bejelentette viszont, hogy a jövőben 30 naponként tiszti számadást fog tartani. Ennek során a tisztviselőknek jelentést kell tenniök az elintézett, ill. a folyamatban lévő ügyekről A főszolgabírákat felszólította, hogy a következőkben eljárásaikról vezessenek jegyzőkönyvet. A bűnvádi eljárásra vonatkozóan elrendelte, hogy a bűnbeli vizsgálatot továbbra is a szolgabírák teljesítsék, de a vizsgálat befejeztével az iratokat juttassák e a kormánybiztosi hivatalhoz, mivel a törvénykezés m ár nem tartozik a hatáskörükbe A z IDEIGLENES KÖZIGAZGATÁSI RENDEZET (1849 NOVEMBER 1850 AUGUSZTUS) A Haynau és Geringer által kiépített katonai és politikai közigazgatási rendszer csak ideiglenesen állhatott fenn, elsősorban a kettő egyesített volta m iatt. A szabadságharc leverését követően Bécsben nyomban hozzáláttak egy új, de a továbbra is folytatódó ostromállapotnak megfelelő közigazgatási tervezet kidolgozásához októberére elkészült Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete, melyet Haynau az uralkodói jóváhagyás után, október 24-én hozott nyilvánosságra. Sashegyi Oszkár megállapítása szerint az ezekben foglalt rendelkezések és szabályok egyrészt a Magyarországon június óta kiépült új, császári-királyi közigazgatás rendszerét rögzítik, másrészt a rendszer további alakulásának irányvonalát határozzák meg. 22 Az ideiglenes közigazgatási rendezet meghatározása szerint a politikai közigazgatás orgánumai: A Magyarországban álló hadsereg főparancsnoka, s a polgári viszonyokra nézve teljhatalmazott császári biztos. A katonai kerületi parancsnokok, s az igazgatási ügyek vitele végett oldaluk mellé rendelt miniszteri biztosok, és a kerületi főbiztosok, végre a megyei főnökök a melléjük adott járási tisztviselőkkel.23 Az igazgatási rendezet a meglevőknél nagyobb kiterjedésű katonai kerületek felállítását írta elő, melyek 2-3 polgári kerületre osztandók. Kimondta, hogy a katonai kerületben az igazgatás felsőbb vezetése és a végrehajtó hatalomnak képviselése a kerületi parancsnokot illeti. Mellettük működnek az újonnan kinevezendő miniszteri biztosok, kik a kerület polgári ügyeit, elsősorban a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó politikai közigazgatási ügyeket tartják kézben. Működésükért közvetlenül a teljhatalmú császári biztosnak és a minisztériumnak tartoznak felelősséggel.24 A katonai kerületben felállított polgári kerületek politikai igazgatását kerületi főbiztosok vezetik, kerületi főispáni címmel. Ők a polgári közigazgatás körébe tartozó rendeletek végrehajtói. A kerületi főbiztosok a felsőbb hatóságok intézkedéseit és határozatait, rendesen a katonai kerületi parancsnok útján veszik és ezekkeli levelezését is ez úton intézik A polgári kerületek több megyét fognak össze. Az egyes megyék politikai igazgatását a kormánybiztosok vezetik, megyei főnök címmel. A megyei főnökök hatósági terü 21 CsmL (Szí) 157/1849. Szentes járás főszolgabírójának ir. 22 Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár 32. o. 23 Manifesztumok Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete (továbbiakban: ideiglenes rendezet). 2. füzet I II o. 21 Manifesztumok ideiglenes rendezet V VI old. 26 Uo. IX old. 109

126 lete járásokra osztandó, melyekben a kirendelt járási tisztviselők a közrendtartás ügyeit viendik. 26 Az új előírások szerint megindult szervezés során csökkentették a meglévő' katonai kerületek számát. Az eddigi 7 helyett 5 katonai kerületet alakítottak k i: a sopronit, a pozsonyit, a kassait, a buda-pestit és a nagyváradit.27 A kerületi katonai parancsnokok mellé kinevezték a rendezet által előírt miniszteri biztosokat. Az ő beiktatásukat a minisztertanács tartotta szükségesnek, elsősorban azért, mert nem voltak megelégedve az 1849 júniusa után kinevezett kerületi főbiztosok működésével. Kinevezésük egyértelmű célja: biztosítani az egyes katonai kerületekben a birodalmi centralizmus teljes érvényesülését.28 Az október utolsó napjaiban közzétett ideiglenes közigazgatási rendezet változásokat hozott a szegedi polgári kerületben is. Az első intézkedések a kerületen belüli megyék vezetését érintették. Geringer teljhatalmú polgári biztos október 27-én kelt rendeletével kinevezte Csanád megye kormánybiztosává Pozsonyi Ferencet, a megye eddigi kormányzó alispánját. Ez azt jelentette, hogy Temesváry Istvánnak ki augusztus óta Csongrád Csanád megyék királyi biztosa volt a hatásköre ezután csak Csongrád megyére korlátozódott. Poszonyi Ferenc november 7-én letette a hivatali esküt Gyulai Gaál kerületi főbiztos előtt, ezzel a kerületen belül Csongrád és Csanád megye igazgatásiig szétvált.29 Ekkor szűnt meg Csongrád megyében is a kormányzó alispáni tisztség. A megye közvetlen irányítását Temesváry kormánybiztos vette át. (Dobosy Lajos november 25-én kelt levelét m ár mint volt alispán írta alá.) A közigazgatás ideiglenes szervezetének kialakítása során ismét felmerült Csongrád megye járási (kerületi) beosztásának kérdése. A járások szervezéséről kiadott november 13-i felsőbb utasítás végrehajtásának megvitatására Gyulai Gaál kerületi főbiztos tiszti értekezletet tartott. November 22-re magához rendelte Temesváry kormánybiztost és a szeptember óta kinevezett főszolgabírókat.30 Az értekezleten elhangzottakról nem maradtak feljegyzések, de közvetett adatokból egyértelműen kitűnik, hogy elnevezésében még a hagyományos járási-kerületi beosztás volt az uralkodó. Bizonyítja ezt a járási főszolgabírók pecséthasználatát szabályozó november 16-án nyilvánosságra hozott rendelet31 értelmében vésetett új pecsétnyomók felirata, melyek a tiszáninneni és tiszántúli járáson belül létező kerületi főszolgabírói hivatalok létére utalnak (pl. Tiszántúli járás Szentesi Kér. Főszolgabírói Hiv. )32 M int korábban megjegyeztük, ez nem más, mint ragaszkodás az elnevezésbeli hagyományokhoz. A tiszti értekezletet követően tehát lényegi változás nem történt a megye járási beosztásában. Erre majd csak 1850 januárjában kerül sor. Geringer november 23-án kelt körlevelében tette közzé Magyarország új katonai kerületi beosztását, melyet Ferenc József már október 17-én jóváhagyott. Ennek értelmében a szegedi polgári kerületet azon belül Csongrád megyét a nagyváradi katonai kerületbe osztották be. A nagyváradi kerület három főbiztosi kerületet fogott össze: debreceni (Észak-Bihar, Szatmár, Szabolcs megyék és a Hajdú városok), 28 Uo. X =X I old. 27 Sashegyi Oszkár: Abszolutizmuskori levéltár 33. o. 28 Sashegyi Oszkár: A neoabszolutizmus rendszere 110. o. 29 CsmL (Szí) 601/1849. Megyefőnöki ir. 80 CsmL (Szf) 788/1849. Megyefőnöki ir. 31 CsmL (Szf) 758/1849. Megyefőnöki ir. 32 CsmL (Szf) 1159/1849. Megyefőnöki ir. 110

127 nagyváradi (Arad és Dél-Bihar megyék), szegedi (Békés, Csongrád, Csanád megyék).33 A kerület parancsnokává Braunhoífer tábornokot nevezték ki. Geringer a körlevelében felhívta a kerületi főispánok és megyei kormánybiztosok figyelmét, hogy a hivatali iratok átvétele után a katonai kerületi parancsnokságok nyomban megkezdik a kerület politikai igazgatását. Braunhoífer tábornok már december 6-án értesítette Gyulait hivatali működésének megkezdéséről. Tájékoztatásul közölte azt is, hogy a politikai adminisztráció vezetőjéül kinevezték mellé ifj. Majláth Györgyöt, mint miniszteri biztost. Majláth megérkezéséig ideiglenesen Vidovich Ferenc volt baranyai főjegyzőt bízta meg az ügyek vitelével.34 Utóbb kiderült, hogy Majláth György nem fogadta el a felajánlott hivatalt, így Vidovich Ferenc vezetése alatt jö tt létre a nagyváradi katonai parancsnokság polgári osztálya. A miniszteri biztosi tisztség 1850 áprilisáig betöltetlen maradt.35 A nagyváradi katonai kerület szervezése során állították fel a Nagyváradi Cs. Kir. Haditörvényszéket, mely december közepén megkezdte működését. Hozzá tartozott a Csongrád megyei tisztviselők igazoltatása, a szabadságharc alatti magatartásuk elbírálása. A kerületi főbiztos már december végén felszólította a megye hivatalnokait, hogy maguk igazolása végett jelenjenek meg a haditörvényszék előtt.36 Az igazolási eljárás szervezettebb mederbe terelése érdekében a haditörvényszék január 16-án leiratban szabályozta az eljárás menetét. Ebből kiderül, hogy az igazolásra felszólítottaknak nem kell személyesen megjelenniök a haditörvényszék előtt. írásban kell számot adniok a forradalom és szabadságharc alatti tevékenységükről, s ezeket az ún. purificatiós íveket a megyefőnökhöz kellett eljuttatniok. A megyefőnök feladata ezek egyenként való elbírálása és továbbítása a kerületi közvádlóhoz.37 A közbejött kerületi és megyei szervezések miatt az igazolási eljárás elhúzódott. Az előírt purificatiós íveket csak 1850 augusztusában továbbította a megyefőnök az illetékes kerületi törvényszékhez.38 A járási bíróságok szervezése kapcsán melyek felállításáról a Magyarországban ideiglenesen behozandó bírósági szervezetek című, november 10-én nyilvánosságra hozott rendelet intézkedett39 ismét napirendre került Csongrád megye járási beosztásának kérdése. Ezúttal a járások számának csökkentése mellett döntöttek. A kerületi főispán január 22-én elrendelte a központi járás megszüntetését. Intézkedett a megszűnő járás helységeinek más járásokba való beosztásáról. Ennek értelmében Szegvár község a szentesi, Mindszent község a csongrádi, Ányás kertészség pedig a szegedi járásba került. Említést érdemel, hogy a kerületi főispáni leirat már következetesen a járás elnevezést használja. Kimondta, hogy Csongrádnak eddig 5 járása volt, ezután tsak 4 leend. Meghatározta az egyes városok, községek, falvak és puszták járásokon belüli hovatartozását. Eszerint Csongrád megye új közigazgatási beosztása a következőképpen alakult: 33 Sashegyi Oszkár: Abszolutizmuskori levéltár 281. o. 34 CsmL (Szf) 1195/1849. Megyefőnöki ir. 35 Sashegyi Oszkár: Abszolutizmuskori levéltár 283. o. 36 CsmL (Szf) 1344/1849. Megyefőnöki ir. 37 CsmL (Szf) 431/1850. Megyefőnöki ir. 38 CsmL (Szf) 5617/1850. Megyefőnöki ir. 39 Magyarországot illető országos törvény- és kormánylap (továbbiakban: Kormánylap) évf. I. darab

128 1. Szegedi já rá s Horgos, Tápé, Algyő, Kistelek községek, Serkéd, Sövényháza, Fark, Dóc, Ányás és Pusztaszer puszták 2. Csongrádi já rá s Csongrád város, Mindszent község, Tömörkény, Felgyő és Csany puszták 3. Vásárhelyi já rá s Vásárhely város, Mártély, Sámson kertészség és Újváros puszta 4. S zen tesijárás Szentes város, Szegvár község, Fábián, Teés, Derekegyháza, Királyság és Hegyes puszták.40 (Lásd térképmelléklet.)41 A kerületi főispáni leirat helységfelsorolása nem teljes, mellőzi a kisebb lélekszámú települések megnevezését. Ezért a fenti beosztás kiegészítésre szorul. A felsorolásból kimaradt települések járásonként a következők: Szegedi járás Kiskőrös, Szentpéter, Buzgány, Budsák, Homok, Hantház, Sasüllés, Öttömös szerződéses telepek, Levelény, Kőtörés, Homok, Percsora, Hantház és Kovázd major. Csongrádi já rá s Siróhegy, Dongér, Pusztaszentgyörgy, Bánomhegy, Vidratorok, Fehértó, Baks, Ellés, Zsigerhát szerződéses telepek, Gyója, Felgyér, Máma és Ujmajor, Szegfű és Téglás puszta, Böldi rév. Vásárhelyi já rá s Szöllős, Földvár, Tompahát és Kenyere puszták. Szentesi járás Kórógyszentgyörgy, Tompahát, Lászlótelek, Lajosszállás, Lajostanya szerződéses telepek, Ördöngős és Mágocs puszták.42 Az új közigazgatási beosztás bevezetésével egy időben készített népességi kimutatás szerint Csongrád megye lakóinak száma (Szeged szab. kir. város nélkül) összesen fő. A népesség járásonkénti megoszlása:43 szegedi járás fő csongrádi járás fő vásárhelyi járás fő szentesi járás fő A járások számának csökkenése, valamint az újonnan felállított járásbíróságok személyzetének kinevezése némileg módosította, de lényegét tekintve nem változtatta meg a megyei közigazgatási tisztikar személyi összetételét. A szegedi, vásárhelyi és a szentesi járás személyzetében nem történt változás. Csupán az eddigi csongrádi főszolgabíró (Müller János) vált meg közigazgatási állásától. Az igazságszolgáltatási 40 CsmL (Szí) 389/1850. Megyefőnöki ir. 41 CsmL (Szf) Térképgyűjtemény CsmT CsmL (Szf) 1513/1850. Megyefőnöki ir. Lásd még szám nélküli/1850. Vegyes összeírások. 43 Uo. 112

129 CSONGRÁD MEGYE 1850-BEN

130

131 pályát választotta, és a csongrádi járásbíróság élére került.44 A csongrádi közigazgatási járás vezetését a megszüntetett központi járás fő -és alszolgabírója Vidovich Imre és Dosits György vette át. Az egyéb megyei posztokon sem történtek személycserék. Említést érdemel viszont, hogy a szervezések során betöltötték az eddig üresen lévő alszámvevői, levéltárnoki, mérnöki és orvosi állásokat, s kinevezték a járási csendbiztosokat is februárjában lényeges változás történt a szegedi polgári kerület vezetésében. Az eddigi kerületi főbiztost Gyulai Gaál Eduárdot saját kérésére felmentették tisztségéből. Az erről szóló határozat február 18-án érkezett meg Csongrád megyébe. Ugyanezen a napon hozták nyilvánosságra azt is, hogy Gyulai Gaál helyére Cseh Eduárdot, Baranya megye eddigi kománybiztosát nevezték ki a szegedi polgári kerület főbiztosává.46 Cseh Eduárd megérkezéséig Geringer császári biztos Szabó Lászlót bízta meg a szegedi főbiztosi hivatal ideiglenes vezetésével.47 Cseh Ede akit közben a nagyváradi katonai kerület miniszteri biztosává is kineveztek március utolsó napjaiban érkezett meg Szegedre.48 Ekkor már ismert volt Geringer azon rendeleté, mely kimondta a szegedi főbiztosi hivatal feloszlatását, ill. a miniszteri biztosi hivatalhoz való kapcsolását. Cseh Ede ennek megfelelően kezdte meg a szervezőmunkát. Május közepén már arról tájékoztatta a szegedi kerületbe tartozott megyék főnökeit, hogy a szegedi főbiztosság iratait és irodai felszerelését átvette, s azokkal együtt Nagyváradra költözött. Egyben felszólította őket, hogy jelentéseiket ezután ne Szegedre, hanem Nagyváradra küldjék. Ezzel a Szeged kerületi főbiztosság megszűnt, a kerület megyéi közvetlenül a nagyváradi kerület miniszteri biztosának irányítása alá kerültek.49 A Cseh Ede hivatalbalépését követő napokban személycsere történt Csongrád megye élén is április 10-én új megyefőnököt neveztek ki Bonyhády István volt Baranya megyei szolgabíró személyében. Bonyhády hamarosan megérkezett Csongrád megyébe. Már április 28-án letette a hivatali esküt Cseh Ede miniszteri biztos előtt, s megkezdte megyefőnöki működését.50 A dolog érdekessége, hogy Bonyhády kinevezéséről Temesváry István eddigi megyefőnököt nem tájékoztatták. Temesváry Cseh Edéhez írt leveléből kitűnik, hogy ő a Magyar Hírlap április 14-i számából értesült az új megyefőnök kinevezéséről. Ezt furcsának találta, mivel ő le sem mondott.51 Utóbb derült ki, hogy felsőbb helyen Temesváry működését erélytelennek, elnézőnek és pajtáskodónak találták, ezért menesztették szó nélkül.52 *58 44 CsmL (Szí) 613/1850. Megyefőnöki ir. 49 A tisztikar teljes névsorát lásd CsmL (Szf) 792/1850. Megyefőnöki ir. 46 CsmL (Szf) 840/1850. Megyefőnöki ir. 47 CsmL (Szf) 1034/1850. Megyefőnöki ir. 48 CsmL (Szf) 1425/1850. Megyefőnöki ir. 49 CsmL (Szf) 2715, 2742/1850. Megyefőnöki ir. Megjegyzés: A szegedi főbiztosság 1850 tavaszi feloszlatásakor még nincs szó a pesti kerületbe való átsorolásról. Erre majd csak szeptember végén kerül sor. Ezért téves Sashegyi Oszkárnak az a megállapítása, mely szerint: A szegedi főbiztosi kerület már márciusban feloszlott, ekkor Csongrád megyét a pesti katonai kerület alá rendelték. Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár o. 50 CsmL (Szf) 2238/1850. Megyefőnök ir. Bonyhády István szegedi működéséről sok adatot közöl R eizner János: Szeged története, n. köt. Szeged, o. Szeged szabad királyi város közigazgatásával kapcsolatos tevékenységét a készülő Szeged története D l. kötetének (Szerk. G aál Endre) közigazgatástörténeti fejezetében R uszoly József foglalta össze. Itt említendő meg, hogy a Szegeden székelő megyefőnökség iratai közül 1861-ben kiválogatták a Szeged szab. kir. várost érintőket. Ezek jelenleg a Csongrád Megyei Levéltár szegedi központjában találhatók. A megyefőnöki hivatal nagyobbik részét kitevő Csongrád megyei vonatkozású iratait a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltárában őrzik. Ezzel kapcsolatban lásd Gaál Endre: Adatok Szeged évi történetéhez. Szeged, Acta Historica Tom. XXX o. 61 CsmL (Szf) 2221/1850. Megyefőnöki ir. 58 Zsilinszky Mihály: i. m. in. köt o. 113

132 Temesváry utódát rossz hírek eló'zték meg Csongrád megyében. Az értesülések szerint Bonyhády eddigi hivatalaiban eró'szakosságáról volt ismert. E hírek és a Temesváryval szemben alkalmazott eljárás következtében érthető', hogy Csongrád megyében ellenszenvvel fogadták az új megyefőnököt. Hamarosan beigazolódott, hogy az előzetes hírek nem voltak egészen alaptalanok. Már május folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy Bonyhády István hivatalba lépésével keményebb vezetési stílus kezdődött Csongrád megyében. Ehhez természetesen hozzájárult Cseh Ede miniszteri biztos személye is, ki m ár Baranya megyei működése során kitűnt a kormányinstrukciókat is túllicitáló öntevékeny intézkedéseivel.63 E téren mit sem változott. Rendeletek és utasítások tömegével árasztotta el Bonyhádyt, akiben odaadó partnert talált a végrehajtást illetően. (Talán nem is véletlen, hogy Bonyhády is éppen Baranyából való volt!) Első utasításai a megyei tisztviselők megrendszabályozására irányultak, kik az ő értesülései szerint a cs. kir. szolgálatot tárgyazó ügyekben egész közömbösséggel járnak el. Meghagyta Bonyhádynak, hogy vizsgálja ezt ki, s a bűnösöket szigorúan büntesse meg.5354 Ezután sürgette a félbemaradt igazoltatási eljárás azonnali újrakezdését, ill. folytatását.55 Utasította a tisztviselőket, hogy működésükről 12 kérdésre válaszolva havonta tegyenek jelentést. A megyefőnöknek pedig meghagyta hogy nyolcnaponként köteles hangulatjelentést tenni.56 Bonyhády megyefőnök az elvárásnak megfelelően továbbította Cseh Ede utasításait a szolgabíráknak, sosem mulasztva el fenyegetésekkel megtoldani azokat. A szolgabírák közül nem akadt olyan, aki valamilyen okból ne kapott volna szemrehányást Bonyhádytól. Az okot leggyakrabban a határidős jelentések késése szolgáltatta. Basa József Szentes járási szolgabírót is emiatt marasztalta el június elején a megyefőnök. Megrovó levelében közölte Basával, hogy hanyagságára már felsőbb helyen is felfigyeltek. A szokásos fenyegető záradékként közölte vele, hogyha az elmaradt jelentéseket a hónap végéig nem pótolja, a fizetéséből levonásokat fog eszközölni.57 Ez a hangnem a megyei tisztviselők Bonyhádyval szembeni ellenszenvét tovább mélyítette. A tisztviselők és az új megyefőnök közötti viszony 1850 augusztusa és szeptembere folyamán mérgesedett el igazán. Bonyhády ugyanis nagyarányú személycseréket kívánt véghezvinni, melyek kiváltották a megyei hivatalnokok nyílt ellenállását. Az első személycserékre augusztus 22-én került sor. Bonyhády javaslatára Cseh Ede miniszteri biztos felfüggesztette állásából Őrlősy Ferenc Szeged járási főszolgabírót és Zsembery Pál alszolgabírót. Őrlősy helyére ifj. Dobosy Lajos eddigi szentesi alszolgabírót, Zsembery helyére pedig Babocsay Lajos törvényszéki iktatót nevezte ki. A megüresedett szentesi alszolgabírói állásba Madaras József megyefőnöki irodai lajstromozó került.58 A további személyi változtatásokat a Csongrád Csanád megyei Törvényszék felállításával a közigazgatási állásokban bekövetkezett üresedésekre hivatkozva hajtotta végre Bonyhády. A miniszteri biztoshoz szeptember 9-én felterjesztett javaslatában a szegedi járás kivételével, hol a változtatást már augusztusban végrehajtotta valamennyi járás élén személycseréket tartott szükségesnek. A vásárhelyi járásba Müller Lajos főszolgabíró helyére Basa József szentesi főszolga 53 Cseh Eduárd Baranya megyei működésére lásd Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején. Baranyai helytörténetírás/1980. Pécs, Baranya megyei Levéltár Évkönyve. 54 CsmL (Szí) 2654/1850. Megyefőnöki ir. ss CsmL (Szf) 3143/1850. Megyefőnöki ir. 63 CsmL (Szf) 3634/1850., 7020/1850. Megyefőnöki ir. 67 CsmL (Szf) 982/1850. Szentes járás főszolgabírájának levelezőkönyve. 58 CsmL (Szf) 5761/1850. Megyefőnöki ir. 114

133 bírót javasolta áthelyezni. Alszolgabírónak Nagy József eddigi Szeged járási alszolgabírót kívánta mellé tenni. Ezt a javaslatát azzal indokolta, hogy: Basa József a szentesi kapitánnyal testvéri, vérségi, többekkel más nemű összeköttetésben és szoros viszonyban van. 59 Basa József helyére Szentes járási fó'szolgabírónak Pokomándy Gábort ajánlotta, ki azelőtt a gróf Károlyi család jószágfelügyelője volt. Alszolgabírónak az augusztusban kinevezett Madaras József meghagyását véleményezte. A csongrádi járásba Vidovich Imre helyére az eddigi büntető- és csődtörvényszéki jegyzőt, Mihályfy Józsefet javasolta kinevezni főszolgabírónak. Alszolgabírónak meghagyta Dosits Györgyöt. Az egyéb megyei szaktisztviselőket a főszámvevő kivételével egyelőre posztjukon hagyta.60 Bonyhády felsorolt javaslatait Cseh Ede szeptember 17-én kelt határozatával jóváhagyta. A változtatásokról szeptember 23-án értesítették az érintetteket.61 Mint utaltunk rá, a személycserék nem váltottak ki egyhangú tetszést. Különösen Basa József Szentes járási főszolgabíró személye körül mérgesedett el a helyzet, aki felsőbb helyen panaszt tett Bonyhády ellen. Az ezt követő kölcsönös vádaskodásból szemléletesen kirajzolódik a megyei tisztikar és a megyefőnök között húzódó ellentét, valamint a szabadságharc leverése után hivatalt vállalt Csongrád megyei tisztviselők jellemzőnek mondható magatartási formája. Ezért érdemes ezt a hosszan elhúzódó viszálykodást részleteiben is megismerni. Basa József Szentes járási főszolgabíró és Bonyhády István megyefőnök között a nézeteltérések már 1850 júniusában elkezdődtek. A viszálykodás elindítója valószínűleg Bonyhády június 9-én kelt megrovó levele volt, melyben szemrehányást tett Basának a határidős jelentések elmaradása miatt. Mint emlékszünk rá, az új megyefőnök ebben fenyegető hangot ütött meg, azt állítva, hogy Basa mulasztásaira már felsőbb helyen is felfigyeltek, s fizetéslevonást helyezett kilátásba a jelentések további késése esetére. Basa József a szemrehányásokra és fenyegetőzésekre igen önérzetes hangú levélben válaszolt. Kijelentette, hogy tud a hátralékban lévő jelentésekről, de a késedelemnek ő nem oka. Tanúkkal tudja bizonyítani, hogy amikor hivatalos teendői nem kényszerítik járásbeli utazásokra, állandóan hivatalos helyiségében tartózkodik, s éjt nappallá téve a hivatalos tárgyak halmazával, jegyző- és naplókönyveinek vezetésével foglalatoskodik. E munkába az alszolgabírón kívül sok esetben a Szentes vár ősi írnokot is bevonja, sőt gyakran saját fizetéséből foglalkoztat írnokot, mégsem tud mindennek időre eleget tenni. Erejét nem tudja jobban megfeszíteni, az időt pedig nem tudja megszaporítani. Arra vonatkozóan, hogy felsőbb helyen már felfigyeltek mulasztásaira, kereken azt válaszolta, hogy ő ezt nem hiszi el. Ha ugyanis igaz volna, lehetetlen, hogy a felsőbb hely a közigazgatási tárgyak hátramaradását egy-két napidíjnok részére fizetendő néhány nyomorult forint megfukarkodása kedvéért elnézhetné, eltűrhetné. Mint ahogyan sem ő, sem a többi tiszttársa nem tűrhette el, s ezért saját erszényükből fizetnek díjnokokat m ár hónapok óta. Az eddig elmondottakhoz hozzátette, hogy ez ideig hiába tárták gondjaikat a kerületi főbiztos és a megyefőnök elé, a tiszttársaival együtt hiába mondták el, hogy a hivatal temérdek teendői között a szükséges irodai személyzet hiánya miatt eleinte csak hátramaradások, később majd zavarok is fognak bekövetkezni. Enyhe iróniával megjegyezte, hogy a személyzet hiányát odafent is könnyen kikövetkeztethetik. Ugyanis míg a kerületi biztos irodájában ahol csak a hivatalos tárgyak megrendelése folyik 9 10 egyén dolgozik, addig ugyanazon tárgyak végrehajtására, s az azzal egybekötött mellékmunkálatokra: ba CsmL (Szf) 6055/1850. Megyefőnöki ir. 60 CsmL (Szf) 6055/1850. Megyefőnöki ir. 61 CsmL (Szf) 6373/1850. Megyefőnöki ir. 115

134 ide-oda utazásokra, a hivatalos iratok és jegyzőkönyvek rendes kezelésére és rendbetartására a főszolgabírói hivatalnak egyetlen napidíjnokot sem biztosítanak. Levele befejező részében határozottan kijelentette, hogy azzal a szankcióval, mely szerint a fizetéséből levonásokat eszközölnek, nála nem érnek el hatást. Az ilyen fenyegetések megijeszthetik a bérhez ragadt, s azon túl gondolni se tudó pór anyagot, napszámost, vagy béres cselédet, de őt és más becsületes tiszttársát az ilyen nem ijeszti, hanem megalázza, lealacsonyítja, s épp ezért önérzetét, becsületét sérti, melyre pedig mindég büszke volt, és ma is az. A becsületét a hivatalról való lemondása által is kész lenne megőrizni.62 Néhány hasonló jellegű összeütközés után került sor a szeptemberi személycserékre, melyek során a megyefőnök Basa Józsefet áthelyezte a vásárhelyi járásba. Amikor erről Basa tudomást szerzett, nyomban levelet írt Bonyhádynak. Ebben kijelentette, hogy a szentesi szolgabírói állásból való felfüggesztését ok nélkülinek, méltánytalannak és jogtalannak tartja. Egyben közölte azt is, hogy a sikeres orvoslás re ményében néhány napra Pestre utazik.63 Geringer előtt panaszt emelt Bonyhády megyefőnök ellen. Legfőbb kifogásként azt hozta fel, hogy a megyefőnök durván bánik a tisztviselőkkel, továbbá meggondolatlanul olyan rendeleteket ad ki, melyeket utóbb kénytelen visszavonni.64 Basa elutazásával némi zavar keletkezett a szentesi szolgabírói hivatalban. Ugyanis az újonnan kinevezett főszolgabíró Pokomándy Gábor már nem találta Basát Szentesen, így nem tudta átvenni a hivatalt. Már csak azért sem, mivel Basa magával vitte az irattár kulcsait és a hivatali pecsétnyomókat.65 A visszás helyzetet látva, Pokomándy Gábor szeptember 27-én benyújtotta lemondását. Bonyhády ezt kemény hangú levélben visszautasította. Szemére vetette Pokomándynak, hogy a főszolgabírói hivatalra nem a miniszteri biztos kérte fel, hanem ő pályázott. Kategorikusan kijelentette, hogy néhány nappal a beiktatás után már nem lehet visszatáncolni az önként vállalt hivataltól.66 Ezzel párhuzamosan értesülve Basa József pesti útjáról ő is panaszt emelt Basa ellen a kerületi miniszteri biztosnál. Ebben előadta, hogy ő a rendeletek értelmében a törvénykezéshez áttett hivatalnokok helyét sietve betöltötte, nehogy a közigazgatásban fennakadás legyen. Az üres hivatalok betöltése szeptember 23-án befejeződött. Ekkor...Basa József előbb Szentes kerületi főbíró Szentesen fennálló számnélküli régi barátságos, sőt vérségi viszonyainál fogva sok hivatalos dolgokban nem fejtvén ki azon erélyességét, melyet kifejtenie kötelessége lett volna, emiatt...a vásárhelyi járásba által tétetett. A nevezett főbíró azonban, (kiről nyíltan kimondom, hogy gróf Pallavicini ügyviselőjének, bizonyos Tóth Istvánnak, úgy e Csongrád megye volt kormánybiztosának, és néhány hason elvű, a régi rendszert visszaóhajtó egyéneknek nem csak eszköze, hanem titkos szövetségese is) - a loyalitás köpönyegébe burkolózva új állomását nem csak el nem foglalta, sőt mi több a megyébőli távozásánál hivatalos pecsétjét magával vivén, s a járását kormányzat nélkül visszahagyván, a megye közigazgatási gépezetét munkálkodásából egy nagy részben kiforgatta... Ennél fogva hivatalos tisztelettel felkérem Méltóságodat, hogy nevezett Basa József főbíró urat rendre utasítani, Csongrád megyének pedig, melynek körében részint a számnélküli compromittáltak, más részről pedig a fent érintett fondorkodók, és általában véve a nevelés és becsületesség alantabb fokán álló egyéni 62 CsmL (Szf) 3454/1850. Megyefőnöki ir. 982/1850. Szentes járás főszolgabírájának levelezőkönyve. ti 63 CsmL (Szf) 6507/1850. Megyefőnöki ir. 64 Zsilinszky M ihály : i. m. III. köt o. 65 CsmL (Szf) 6485/1850. Megyefőnöki ir. 66 CsmL (Szf) 6486/1850. Megyefőnöki ir. 116

135 ségek közepette, csak határozott és erélyes fellépésem mellett sikerült eddig is a rendet fenntartani, e részben eljárásomnak jóváhagyása által jövendő jobblétét előmozdítani méltóztassék Basát Pesten a hivatali út betartására utasították. Ezért hazaérkezése után Bonyhádyhoz hasonlóan ő is a miniszteri biztoshoz fordult sérelmével. Megismételte a megyefőnök ellen felhozott vádjait, ill. a személyét érintő méltatlan eljárást. Kérte megsemmisíteni Bonyhády áthelyezési rendeletét, ellenkező esetben pedig kérte lemondásának elfogadását.68 Közben Pokomándy Gábor elfoglalta ugyan a szentesi szolgabírói hivatalt, de mivel a hivatalos iratok és pecsétek továbbra sem álltak rendelkezésre, működése nehézségekbe ütközött. Ezt a megyefőnök előtt sem titkolta. Október 30-án kelt havi jelentésében közölte Bonyhádyval, hogy...a visszás körülmények, melyek e hivatalt illetőleg első megjelenésem olta fennállanak, a rendes hivataloskodásnak minden percben akadályul szolgálnak.69 Am ikor ennek ellenére Bonyhády sürgető leveleivel ostromolta, nyíltan kijelentette, hogy... ily körülmények közt, melyet személyem compromitálása mellett e hivatalnak ma holnap a kibontakozást lehetetlenné tévő összezavarodása fog követni, tőllem rendes hivataloskodást ne méltóztassék követelni. 70 A kerületi miniszteri biztos november 23-án mondta ki határozatát a szentesi szolgabíróság ügyében. Bonyhády jelentéseire alapozva úgy foglalt állást, hogy mivel a szentesi járásban Pokomándy Gábor már ténylegesen átvette a hivatalt, káros lenne ezt ismét felfüggeszteni. Ennek értelmében felszólította Basa Józsefet, hogy adja át a hivatalos iratokat és pecséteket, ő maga pedig haladéktalanul foglalja el a vásárhelyi járást. A határozat záró részében nyomatékosan kijelentette, hogy a megyefőnöknek jogában áll a szolgabírákat egyik járásból a másikba áthelyezni, ezért felsőbb helyen rosszallják Basa József eddigi makacsságát, s a jövőre nézve a megyefőnökkel szembeni engedetlenségtől egyszer és mindenkorra eltiltják.71 Az ügy ezzel nem zárult le. Basa József ugyanis nem nyugodott bele a fenti határozatba. November 30-án bejelentette, hogy hivatali viszonyainak tisztázása végett legfelsőbb helyre, Bécsbe utazik.72 Távolléte idején Pokomándy Gábor levelet intézett a megyefőnökhöz, melyben bejelentette, hogy a terhes szolgabírói hivatalra sem testi, sem lelki erőt nem érez. Határozottan kinyilatkoztatta, hogy a főszolgabírói hivatalt leteszi, s december 15-nél tovább semmiképp nem marad hivatalban. Bonyhády kénytelen-kelletlen elfogadta a lemondást.73 Nem tudni, hogy Basa mit intézett Bécsben, de tény, hogy december 17-én m ár arról értesítették Szentes város vezetőit, hogy a hivataláról lemondott Pokomándy Gábor helyére Basa Józsefet nevezték ki Szentes járási főszolgabírónak.74 E kinevezés annak ellenére történt, hogy Bonyhády megyefőnök nyíltan kijelentette: Basával együtt szolgálni hivatali tekintélyét és becsületérzését sértené. A fentiek ismeretében elképzelhető, hogy milyen harmonikus együttműködésről lehetett szó a jövőt illetően. Ezek az események már belenyúltak azokba az országos és megyei változásokba} amelyek a véglegesnek szánt közigazgatási rendszer kialakításakor következtek be. 67 CsmL (SzQ 6507/1850. Megyefőnöki ir. 68 CsmL (Szf) 6756/1850. Megyefőnöki ir. 69 CsmL (Szf) 7449/1850. Megyefőnöki ir. 70 CsmL (Szf) 7607/1850. Megyefőnöki ir. 71 CsmL (Szf) 6756/1850. Megyefőnöki ir. 72 CsmL (Szf) 1873/1850. Szentes járás főszolgabírójának levelezőkönyvei 73 CsmL (Szf) 8513/1850. Megyefőnöki ir. 74 CsmL (Szf) 3388/1850. Szentes város Tanácsának iratai. 117

136 3. A VÉGLEGESNEK SZÁNT KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER KIÉPÍTÉSE (1850 SZEPTEMBER 1852 DECEMBER) Néhány hónappal az ideiglenes közigazgatási rendezet kibocsátása után a bécsi kormányköröket m ár a magyarországi katonai és polgári kormányzat szétválasztásának gondolata foglalkoztatta. Ennek kapcsán szükségessé vált a politikai közigazgatás végleges szervezetének kidolgozása. Többhónapos tárgyalások után, 1850 szeptemberében terjesztették az uralkodó elé a Magyarországbani politikai közigazgatási hatóságok szervezete tárgyában kidolgozott elképzeléseket. Ezt a tervezetet Ferenc József szeptember 8-án jóváhagyta, s szeptember 13-án belügyminiszteri rendeletként nyilvánosságra hozták.75 Az új szervező rendelet szerint a magyarországi közigazgatás élén a Budapesten székelő helytartó áll. Magyarország öt közigazgatási kerületre oszlik, melyek Budapest, Pozsony, Sopron, Kassa és Nagyvárad főhelyeik szerint neveztetnek el. A kerületek közigazgatását a cs. kir. kerületi főispánok vezetik, közvetlenül a helytartó alá rendelve. A kerületek megyékre oszlanak. Egy kerülethez 8 12 megye tartozik.76 A megyék közigazgatását a megyefőnökök vezetik, kik a kerületi főispánok alá tartoznak. A megyefőnök az alája rendelt orgánumok ügyvitele fölött őrködik, s megteszi mindazon intézkedéseket, mellyek szükségesek arra, hogy a megyében a törvények végrehajtassanak, és a felsőbb hatóságok rendeletéi pontosan és haladék nélkül foganatosítassanak Az országban a politikai közigazgatás legalsó szintjét a járások képezik. Ezek irányítói a járási biztosok, közigazgatási szolgabíró címmel. A járási hatóságok a megyefőnök*t-alá tartoznak, s a politikai közigazgatásnak a megyei hatóságok részére külön fenn nem tartott minden ügyeire nézve az első végzésű hatóságot képezik. 73 A szervező rendelet általános szabályként mondta ki, hogy a politikai közigazgatási hatóságok elöljárói kötelesek a föléjük rendelt hatóságok meghagyásait és rendeletéit pontosan és gyorsan teljesíteni. Kötelesek hatóságuk székhelyén lakni, továbbá gyakori beutazások által a rájuk bízott hivatalvidék állapota és szabályszerű igazgatása felől meggyőződni, s minden fontosabb eseményről elöljáróikhoz jelentést tenni.79 A szervező rendelettel együtt jóváhagyott új kerületi beosztás lényegesen eltért az addigiaktól. A katonai kerületeken belül korábban szervezett polgári kerületek megszűntek. Az öt új közigazgatási kerület kialakításánál, a történeti szempontokat mellőzve, elsősorban politikai megfontolásokat érvényesítettek. Megyéket osztottak fel, vontak össze, szüntettek meg. A legfontosabbnak tartott területi változtatásokat már 1850 őszén végrehajtották. Ezt követte a katonai közigazgatás átszervezése, melynek következtében a katonai kerületeket az új politikai közigazgatási kerületekhez igazították. A katonai kerületi parancsnokságok a korábban meghatározott hatáskörrel továbbra is fennmaradtak. A katonai főparancsnokságot a 3. hadsereg parancsnoka gyakorolta.80 A szervező rendelet kimondta, hogy a Magyarországbani politikai közigazgatás szervezetének és az új hatóságok behelyezésére vonatkozó szabályoknak foganatosítása a belügyminiszter alatt álló szervezési bizottmányra ruháztatik. 81 Ennek meg Kormánylap évf. XXIV. darab Uo. I IV. 77 Uo. V. 78 Uo. VI. 79 Uo. vn ix. 80 Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár o. 81 Kormánylap évf. XXIV. darab 309/XV.

137 felelően Geringer elnöklete alatt felállították a cs. kir. politikai közigazgatási szervezeti bizottmány -t, melyben helyet kaptak az újonnan kinevezett kerületi főispánok is. A belügyminiszter a végleges szervezés határnapjául január 1-jét jelölte meg: az új hatóságoknak ezen a napon kellett megkezdeniök működésüket. A szervezés a vártnál lassúbb ütemben folyt. A helytartóság csak április 10-én kezdte meg működését. Vezetője 1852 márciusáig Geringer volt, ideiglenes helytartói minőségben. A katonai és polgári kormányzóvá 1851 októberében kinevezett Albrecht főherceg csak 1852 április elején vette át teljesen helytartói hatásköréti A kerületi kormányzatok vezetőit, a kerületi főispánokat november 9-én nevezte ki az uralkodó. Az új kerületi kormányzatok január 1-jével léptek életbe. Az új megyei hatóságok és járási hivatalok 1851 folyamán kezdték meg működésüket.82 Az ország közigazgatási rendszerében történt szeptemberi változtatások Csongrád megyét is érintették. Cseh Ede miniszteri biztos szeptember 26-án kelt leiratában tájékoztatta Bonyhády megyefőnököt, hogy Magyarország újabb politikai rendezése során Csongrád megyét és vele együtt Szeged városát a nagyváradi kerületből a pest-budai kerületbe tették át. Ennek értelmében felszólította, hogy a hátralévő jelentéseket már ne hozzá, hanem a pest-budai kerület miniszteri biztosához küldje. Egy nap elteltével hasonló értelmű felszólítást kapott Koller Ferenctől, a pest-budai katonai kerület miniszteri biztosától is.83 Az új politikai kerületek tényleges kialakításáig Koller intézte a kerület ügyeit. Megbízatása november 25-én járt le. Ekkor hozták nyilvánosságra, hogy az új beosztásnak megfelelően létrehozott pestbudai kerület főispánjává Augusz Antal volt tolnai kerületi főispánt nevezték ki.84 Augusz december közepén foglalta el hivatalát. Megérkezéséig az ügyeket egy Gombos nevű irodai előadó intézte mint helyettes miniszteri biztos.85 Az újonnan kinevezett pest-budai kerületi főispán 1851 első hónapjaiban ismerkedett kerületével. A tényleges szervező munka megkezdése előtt részletes adatszolgáltatásra szólította fel az újonnan kinevezett megyefőnököket. Az állásában megerősített Bonyhády István megyefőnökhöz ki április 14-én tette le a hivatali esküt a kerületi főispán előtt április 19-i keltezéssel juttatta el a szervezéssel kapcsolatos utasításait. Ebben felhívta a megyefőnök figyelmét, hogy...megkezdett hivataloskodása első s nem csekély munkásságát igénylő teendői közé tartozik: a legfelsőbb bizalomból kormányzása alá helyezett közigazgatási hatóság szervezésének minél sikeresebb s lehető gyorsabb eszközlésére vélem együtt közreműködni. 86 Felsorolta azokat a szempontokat, melyek figyelembevételével a megyefőnöknek el kellett készítenie Csongrád megye új közigazgatási rendjére vonatkozó véleményes jelentését. A megadott főbb szempontok a következők voltak: a megye és az azt alkotó közigazgatási járások területi határainak kialakítása, a kinevezendő hivatali személyzettel kapcsolatos tudnivalók, a szolgaszemélyzet alkalmazásának rendje. A megye területi beosztásával kapcsolatban utasította a megyefőnököt, hogy állítsa össze a jelenleg létező járások, ill. az ezekbe tartozó városok, községek, falvak és puszták névjegyzékét. Ha szükségesnek látja valamelyik községnek egyik járásból a másikba való áttételét, erre vonatkozó jelentését tegye meg. Ennél a pontnál megjegyezte, hogy...az egyes községeknek csupán a közigazgatás jövőrei jobb kezelése végett eszközlendőátkebelezései felől az illető községek is kellően értesítendők, 8 88 Sashegyi Oszkár: A z abszolutizmuskori levéltár o. 83 CsmL (Szf) 6645, 6666/1850. Megyefőnöki ir. 81 CsmL (Szf) 8161/1850.) Megyefőnöki ir. 85 CsmL (Szf) 8746/1850. Megyefőnöki ir. 88 CsmL (Szf) 2992/1851. Megyefőnöki ir. 119

138 fennforogható nehézségeik eloszlatandók, s mint ezek ellenére mégis lehető' ellenészrevételeiknek nyolc nap alatti okvetlen beadására utasítandók. 87 8Felhívta továbbá a megyefó'nök figyelmét, hogy a megye új területi beosztásának kialakításakor vegye fontolóra: nem lenne-e csökkenthető a járások száma az egyes járások esetleges összevonásával. Ezt a szempontot az álladalmi kincs megkímélése érdekében tartaná fontosnak a kerületi főispán. A hivatali személyzettel kapcsolatban Augusz kérte elkészíteni a jelenleg hivataloskodó valamennyi megyei tisztviselő és irodai személyzet névjegyzékét, részletes jellemzéssel együtt. A jövőre nézve irányelvként szabta meg, hogy az állásra pályázók közül minden tisztségre 3 3 jelöltet állítson. Ezeket külön-külön véleményezze:...a kijelölendők erkölcsisége, political ok tudáson kívülisége, bennök helyezhető bizalom, hivatali képesség és a közszolgálat érdekében remélhetőleg siker eredményező tevékenység és buzgóság mind megannyi indokkal gyámolítsa. 88 Az egyes közigazgatási járások hivatalaira való javaslatainál vegye figyelembe, hogy a felsőbb rendelet szerint a főszolgabírák mellé szervezendő alszolgabírói segéd-állomásokon felül szükség esetén lehet még egy főt beállítani, arra való tekintettel, hogy a jövőben a katonai előfogatozás és élelmezés intézése a közigazgatási alszolgabíró-segédekre fog bízatni. A szolgaszemélyzettel kapcsolatban a kerületi főispán kifejtette azt a véleményét, hogy a jövőben a sok hivatali szolga helyett háziszolgák félfogadását kell szorgalmazni. Érdekes a megyei hajdúkkal kapcsolatos állásfoglalása. Rájuk vonatkoztatva kijelentette, hogy... miután századokat haladó emlékezet óta az országbeli népességnek legfelsőbb helyen is megismerést nyert hitében a közigazgatási hivatalnokok kellő kül tekintélye emeléséhez az őskorú hajdúk alkalmazása is tényező gyanánt tűnik fel... ezért a hatósági hajdúkat továbbra is lehet alkalmazni, azzal a megszorítással, hogy a költségek kímélése végett öltözéküket egyszerűsíteni kell. (E tekintetben a Pest megyei hajdúk egyenruháját javasolta mintának.) Ezt követően a kerületi főispán néhány állás megszüntetésének lehetősége felől érdeklődött a megyefőnöknél. A kérdésekből kitűnik, hogy ő elsősorban az önálló megyei levéltárnoki, várnagyi, tömlöctartói, csendbiztosi állások felszámolására, valamint a pandúrok és levélhordó katonák elbocsátására gondolt.89 A kerületi főispán instrukcióinak megfelelően Bonyhády megyefőnök elsőként a megyefőnöki iroda személyzetét állította össze. Erről 8 napon belül kellett jelentést tennie a kerületi főispánhoz. Az újonnan szervezendő megyefőnöki iroda alkalmazottainak számát és fizetését szabályozó felsőbb rendeletből kitűnik, hogy továbbra is meghagyták a titkári, kiadói, fogalmazói, lajstromozói állásokat, viszont az írnokok számát nagymértékben csökkentették. Eddig általában írnokot foglalkoztattak folyamatosan a megyefőnöki irodában, az új előírásban csak két írnok alkalmazásának lehetősége szerepelt. Ezt a nagymértékű csökkentést azzal indokolták, hogy a kerületi főispáni hivatalban kőnyomót fognak beállítani a felsőbb rendeletek sokszorosítására, s ez csökkenteni fogja az írnoki munkát. Az alkalmazható hivatali szolgák számát két főben maximálták. Augusz az irodai személyzet összeállításánál is előírta a hármas jelölést. Ez a kiadói, fogalmazói, lajstromozói és írnoki állások esetében nem okozott gondot, mivel volt elég pályázó, elsősorban a volt irodai alkalmazottak köréből. Nehézség csak a titkári poszt betöltésénél volt. Ezzel kapcsolatban Bonyhády a következőket Uo. 88 Uo. 88 Uo.

139 jelentette a kerületi főispánnak:. a titkári állomásra azért, mert arra folyamodók nincsenek, de azért is, mert oly egyént, kiben teljesen bízni lehetne, ki azon hivatalnak megfelelhetne, s aki végre arra alkalmas volna, e megyében nem ismerek hármas ajánlást nem tehettem. Az eddigi titkárt Wolkenberg Józsefet a tisztség betöltésére teljesen alkalmatlannak nevezte, s mivel az nem is pályázott, az ajánlottak közül kihagyta. Pályázó hiányában a volt megyefőnöki irodai kiadót Kossá Lászlót ajánlotta a titkárságra, mint olyan személyt, akit a tapasztalás után a kellő képességgel felruházottnak, s hosszú próbálás folytán ezen állomásra teljesen alkalmasnak ismer.90 Nem árt tudni, hogy Kossá László (33 éves ügyvéd) Csongrád megyébe érkezése előtt Bonyhády Istvánnal együtt Baranya megyében hivataloskodott. Amikor Cseh Eduárd (volt Baranya megyei alispán, később kormánybiztos) nagyváradi kerületi miniszteri biztos valószínű ajánlására 1850 áprilisában kinevezték Bonyhády Istvánt (volt Baranya megyei főszolgabírót) Csongrád megye főnökévé, az ő hívására jö tt el Kossá László Baranyából, s foglalta el a megyefőnöki iroda kiadói tisztét. Nem véletlen tehát, hogy Bonyhády megyefőnök bizalmi emberével szerette volna betölteni a titkári állást, még azon az áron is, hogy a valóságtól eltérően pályázók hiányáról tett jelentést a kerületi főispánnak. A volt titkár - Wolkenberg József ugyanis megpályázta régi hivatalát. A titkári állás kivételével a többi irodai tisztségre Bonyhády megtette a hármas jelölést, kiemelve az első helyen ajánlott személyeket: fogalmazó Nátly Ede 22 éves, jogi tanulmányokat végzett tól a forradalom kitöréséig Temes megyében szolgált. A forradalom leverése után a Csongrád megyei megyefőnöki hivatalban volt ingyenes gyakornok. A német és szerb nyelvben kiválóan képzetta kiadó Dudás Antal 25 éves, jogi tanulmányokat végzett tól a Királyi Táblánál jegyzőként szolgált. Később a Csongrád megyei megyefőnöki irodában ideiglenes fogalmazóként alkalmazták. Németül nem tud, ezért nem alkalmas az általa pályázott fogalmazói posztra. lajstromozó Kucsera József 32 éves, jogi tanulmányokat végzett. A Helytartó Tanácsnál volt írnok, majd a megyefőnöki irodában is írnokként alkalmazták. Németül jól tud. 1. sz. írnok Csór József 41 éves, 24 évig a cs. kir. katonaságnál szolgált. A német nyelvben tökéletes, szerbül is tud. A magyart kielégítően érti. 2. sz. írnok Gulyás Mihály 37 éves, ügyvéd. A megyefőnöki irodában írnokként működött. A német nyelvben közepes. Az írnokok számának csökkentésével kapcsolatban Bonyhády megyefőnök megjegyezte:... tapasztalatból tudom, hogy a két írnok a tervezett könnyítés mellett is a teendőket elvégezni teljesen képtelen volna, s ebből sokszor talán igen káros következményű hátramaradás származni fogna, egyszersmind ezeken kívül még legalább négy írnoknak napidij melletti felfogadhatását és használhatását megengedtetni kérem. 91 Bonyhády a megyefőnöki iroda személyzetére vonatkozó javaslatait április 30-án továbbította a kerületi főispánhoz. Ezután látott hozzá a megye területi beosztását érintő javaslatainak elkészítéséhez, ill. a megyei közigazgatási tisztségekre beérkezett pályázatok értékeléséhez. Augusz előzetes meghagyása értelmében jelentenie kellett, ha az előírt szervezési előmunkálatokkal elkészült. A kerületi főispán ugyanis ehhez kívánta igazítani Csongrád megyei látogatását. Bonyhády már május 80 Uo. 81 Uo. 121

140 19-én jelentette, hogy a kérdéses előmunkálatokat, melyek ezen megyének annyira kívánatos végszervezéséhez alapul szolgálandnak, már teljesen bevégeztem, s ennél fogva Méltóságodnak hova hamarabbi lejövetelét óhajtva elvárom és kikérem. 92 A kerületi főispán nyomban válaszolt. Értesítette a megyefőnököt, hogy a végszervezet helyszínen történő befejezése végett május 25-én Szegedre érkezik. Bonyhády a kitűzött napra berendelte Szegedre a megye valamennyi közigazgatási tisztviselőjét.93 A tervezett látogatás azonban elmaradt. Augusz ugyanis május 24-én Szolnokra érkezett, azonban a rossz idő és útviszonyok miatt a szegedi útjával felhagyott, s visszafordult Pestre.94 A kerületi főispán-látogatás elmaradása miatt Bonyhády írásban tett jelentést a szervezés előmunkálatairól. Részletesen kifejtette a megye területi-járási beosztásával kapcsolatos javaslatait, válaszolt a kerületi főispán április közepi szervezési irányelveiben felvetett kérdésekre, s megtette ajánlását a véglegesnek szánt megyei tisztikar személyi összetételére is. A június 14-én továbbított jelentésnek a megye területi beosztásával foglalkozó részéből kitűnik, hogy a megyefőnök véleménye szerint változatlanul kell hagyni a meglévő járási beosztást. Továbbra is szükségesnek látja a 4 járás fenntartását, elsősorban a megye geográfikus fekvése miatt (értsd: a Tisza vize kettéosztja a megye területét). Érvelése szerint ugyanis a járások számát háromra leolvasztani, s e három járás közt a helységeket az érintett geographicus helyzet miatt csak megközelítő arányban is felosztani lehetetlen, két járással pedig melyek közül egyik a Tiszáninneni, másik ismét Tiszántúli részt foglalná magában a roppant kiterjedésnél fogva az ellátás lenne képtelen. 95 A jelentés további részéből kiderül, hogy Bonyhády élni kívánt azzal a lehetőséggel, mely szükség esetén megengedi a katonai előfogatozás és élelmezés intézésére felállítható önálló alszolgabírói hivatal rendszeresítését. Véleménye szerint egy ilyen exponált alszolgabírói hivatalt a szegedi járáson belül, Kisteleken lenne kívánatos szervezni, mivel a Szeged-Pesti országúiban levő helyen a katonai átkelések folyamatosak, s így az előfogatok kiszolgáltatása, s az átkelő katonaság ellátása tekintetéből ez állomást hivatalnok nélkül hagyni éppen nem lehetne. Ezzel szemben nem tartja lehetségesnek a kerületi főispán által felvetett megyei tisztségek (levéltárnok, várnagy, tömlöcőrök, csendbiztosok, pandúrok) leépítését. A megyei levéltárnoki tisztség meghagyását azért tartja szükségesnek, mert a megye régi iratait őrző levéltár a megyefőnökség székhelyétől, Szegedtől többórányi távolságra lévő helyen, Szegváron van, így azok őrzése a megyefőnökségi levéltárnokokra nem ruházható át. A várnagyok, kik a megyében a rabokat élelmezik és felügyelnek a megyei hatósági épületekre, szintén nem nélkülözhetők. Ez vonatkozik a tömlöcőrökre is, kik átlagosan 130 foglyot tartanak őrizet alatt a megye tömlöceiben, Szegváron és Hódmezővásárhelyen. A csendbiztosok és pandúrok alkalmazásának megszüntetését különösen nem tartja tanácsosnak. Ezzel kapcsolatos főbb érveit így foglalta össze:... e megyében, hol a roppant kiterjedésű puszták, rétek, szétszórt tanyák mindannyi menhelyei a rablóknak, csak egészen tájismerők által, kik egyszersmind az itt élő nyelvet, a népnek szokásait, jellemét, s fogásait, de magukat az egyes egyéneket is ösmerik vétethetnek némi sikerrel vizsgálat alá. 99 Bonyhády jelentésében igen nagy teret szentelt a végszervezetileg kinevezendő CsmL (Szf) 3549/1851. Megyefőnöki ir. 83 CsmL (Szf) 3673/1851. Megyefőnöki ir. 81 CsmL (Szf) 3178/1851. Megyefőnöki ir. 85 CsmL (Szf) 3692/1851. Megyefőnöki ir. 88 Uo.

141 megyei tisztikar kérdésének. Ez érthető is, hisz most módja nyílt rá, hogy félreállítsa mindazokat, kik nem nyerték el tetszését, s kikkel már korábban is összeütközésbe került. Pályázókban nem volt hiány. Május június folyamán összesen 34-en folyamodtak állásért a megyefőnökhöz. Ebből a négy fő- és négy alszolgabírói hivatalra melynél a hármas jelölésnek leginkább lett volna jelentősége összesen 22-en tartottak igényt. A fennmaradó 12 pályázó a levéltárnoki, számvevői, mérnöki, főorvosi, élelmezési biztosi és csendbiztosi állásokat vette célba. Jobbára olyanok, akik ezeket a tisztségeket eddig is betöltötték. Annak ellenére, hogy a nyolc szolgabírói állásra megközelítőleg elegendő számú pályázat futott be, a hármas jelölés itt sem volt kivitelezhető. Elsősorban azért nem,mert a megyefőnök a pályázatok felülbírálása során mindössze 12 pályázó személyét tartotta alkalmasnak a kerületi főispán elé terjesztésre ill. ajánlásra. Különböző okokra hivatkozva 10 személyt nem vett fel az ajánlottak listájára. Az alkalmasnak talált pályázók közül a négy főszolgabírói állásra 1 1 jelöltet állított, az alszolgabírói állásokra pedig 2 2-t, megjegyezve, hogy alkalmas egyének hiányában hármas jelölést nem tehettem. Mivel igen nagy volt a pályázó, de általa kihagyott személyek száma, szükségesnek látta a mellőzések okáról a kerületi főispánt tájékoztatni. A sort Basa János szentesi főkapitánnyal kezdte, kit azért nem ajánlott, mert... a forradalom alatt mint önkénytes szolgálván, a forradalmi kormánytól megsebesíttetése jutalmául nyugdíjt húzott, így politicai téren bizalomra nem méltathatót, de különben is mint csekély képességűt a szolgabírói hivatalra alkalmatlannak tartja. (Megjegyzendő, hogy Basa János mint szentesi kapitány korábban összeütközésbe került a megyefőnökkel. Az csak ráadás, hogy édes testvére a Bonyhády által gyűlölt Basa József Szentes járási főszolgabírónak.) Basa Jánoson kívül további két pályázót Vidovich Antalt és Kovács Ágostont mellőzött azzal az indokkal, hogy a forradalom alatt honvédként szolgáltak. A funkcióban lévők közül lehagyta a jelöltek listájáról Őrlősy Ferenc vásárhelyi főszolgabírót... szűk ismeretei, hanyagsága, továbbá elkövetett, s innen fel is jelentett hivatali visszaélései, s ekként méltatlan és alkalmatlan volta miatt. Madaras József szentesi alszolgabírót részegeskedő, garázda természeténél fogva tartotta hivatalra alkalmatlannak. Nagy József vásárhelyi alszolgabírót szintén hivatali visszaélései miatt mellőzte. További négy pályázó Bonyhády jelentése szerint önként visszalépett a jelöléstől. Az előzményeket ismerve, szinte természetes, hogy Basa József szentesi főszolgabíró sem szerepelt a hivatalra ajánlottak között. Ő ugyan nem is pályázott, Bonyhády mégis szükségesnek tartotta mellőzését megindokolni:...nem folyamodván, hihető, hogy tovább hivatalt viselni nem is akar, s folyamodás nélkül valakit mintegy feltolni a magas kormánynak tekintélyét sértené, s annak nézeteivel ellenkeznék. 97 A mellőzöttek felsorolása után rátért az általa első helyen ajánlott személyek bemutatására, kik mind olyanok, akiknek erkölcsisége, politikai élete, hivatali képessége, jó akarata és buzgósága felöl teljesen meggyőződve vagyok, s kiktől a közszolgálat érdekében ezen tulajdonok folytán a legszebb sikert várni lehet. Ezek járásonként a következők: S zegedi já rá s Főszolgabíró Schmidt Ádám 32 éves jogi tanulmányokat folytatott. A szabadságharc előtt a volt Magyar Kir. Udvari Kamaránál gyakornokoskodott majd. több éven át gróf Károlyi Lajos uradalmaiban számvevőként dolgozott Utóbb Csongrád megye főszámvevője. A német nyelvben járatos. Alszolgabíró Lubinszky Ignác 25 éves, jogi tanulmányokat végzett. Jelenleg 7 Uo. 123

142 törvényszéki iktató a vásárhelyi járásban. Tud németül. Exponált (kihelyezett) Mihályfy Ferenc 36 éves, ügyvéd. Alszolgabíró (Kistelek) A forradalom előtt megyei esküdt, majd alszolgabíró. Utóbb a Csőd- és Fenyítőtörvényszék szolgabírája. Németül csak beszél. Csongrádi já rá s Főszolgabíró Mihályfy József 34 éves, ügyvéd szeptembere óta Csongrád járási főszolgabíró. A német nyelvben közepes. Alszolgabíró Dosits György 29 éves, ügyvéd. A szabadságharc leverése után előbb központi járási, majd Csongrád járási alszolgabíró. A német nyelvben gyenge. Szentesi já rá s Főszolgabíró Stammer Sándor 28 éves, ügyvéd. A forradalom előtt kir. kamarai ügyész, azt követően vásárhelyi alszolgabíró. Utóbb a Szegvári Társas Bíróságnál h. álladalmi ügyész. A német nyelvben tökéletesen járatos. Alszolgabíró Lovassy János 27 éves, jogi végzettségű. A Csőd- és Fenyítőtörvényszéknél volt esküdt. Németül nem tud. Vásárhelyi já rá s Főszolgabíró ifj. Dobosy Lajos 24 éves, jogi végzettségű. A szabadságharc leverése után előbb Szentes járási alszolgabíró, majd Szeged járási főszolgabíró. A németben közepes. Alszolgabíró Babocsay Lajos 27 éves, filozófiai tanulmányokat végzett. Gróf Károlyi Lajosnál volt uradalmi tiszt, majd a szegedi járásban alszolgabíró. Németül csak beszél. A fő- és alszolgabírókon kívül Bonyhády javaslatot tett a megyei levéltárnok, a 2 várnagy, a 4 járási csendbiztos és a 4 szolgabírói írnok személyére is. A fő- és alszolgabírák évi fizetését 1500, ill. 900 forintban kívánta megállapíttatni.98 Augusz kerületi főispán csak 1851 július végén látott hozzá Bonyhády megyefőnöknek a Csongrád megye új közigazgatási beosztásával kapcsolatos javaslatainak tanulmányozásához.99 Több ponton elfogadta érvelését, de néhány kérdésben ellenkező álláspontra helyezkedett. Egyetértett a megye meglévő járási beosztásának változatlanul hagyásával, viszont nem járult hozzá az önálló kisteleki alszolgabírói hivatal felállításához. Egyenlőre megengedte a levéltárnoki, várnagyi, csendbiztosi, tömlöcőri állások további fenntartását, de meglepő módon nem tartotta időszerűnek a megyefőnök személycserékre vonatkozó javaslatainak végrehajtását. Ez azt jelentette, hogy a szolgabírói hivatalokban, de a megyefőnöki irodában is, ugyanazok maradtak tisztségben, ekik eddig is voltak, beleértve a megyefőnök által különösen kifogásolt személyeket is. A szentesi járás élén továbbra is Basa József fő- és Madaras József alszolgabíró maradt. A néhány hónappal korábban állásába visszahelyezett Őrlősy Ferenc is megőrizhette főszolgabírói tisztét a vásárhelyi járásban. Ifj. Dobosy Lajos főszolgabíró és Babocsay Lajos alszolgabíró változatlanul a szegedi járásban, míg Mihályfy József fő- és Dosits György alszolgabíró a csongrádi járásban folytathatta hivataloskodását. A vásárhelyi alszolgabírói állás betöltetlen maradt.100 Bonyhády átmeneti megoldásként kénytelen volt tudomásul venni a kerületi főispán döntését. Még nem sejthette, hogy ez az ideiglenesnek szánt állapot tartósnak bizonyul. 124 BSUo. 89 CsraL (Szf) 155/1851. Megyefőnöki elnöki ir. 100 CsmL (Szf) 9140/1851. Megyefőnöki ir.

143 Az erre utaló első jel 1851 októberében mutatkozott, amikor utasítást kapott a kerületi főispántól, hogy a hatósága alatti úgy végérvényűleg mint ideiglen alkalmazott tisztviselőktől a Ferenc József által szeptember 12-én előírt új minta szerinti hivatali esküt vegye ki. A rendelet értelmében a fenti tisztikar október 26-án letette az esküt.101 A megyefőnök természetesen ebbe nem nyugodott bele szó nélkül. A kerületi főispánhoz december végén írt jelentésében ismét szorgalmazta Basa József szentesi, és Őrlősy Ferenc vásárhelyi főszolgabíró mellőzését, valamint a megye végszervezetével kapcsolatos többi javaslatának változtatás nélküli elfogadását.102 A személycserékkel kapcsolatos próbálkozásai egyelőre nem jártak eredménnyel. Ezen a téren az első sikereket csak 1852 novemberében könyvelhette el. Többszöri feljelentésekkel elérte, hogy Őrlősy Ferencet felfüggesztették, majd elbocsátották állásából. Helyére Stammer Sándort nevezték ki vásárhelyi főszolgabírónak. Stammer megérkezéséig ki igazságszolgáltatási vonalon állt alkalmazásban Babocsay Lajos Szeged járási alszolgabírót bízták meg a vásárhelyi járás ügyeinek vitelével.103 Az újonnan kinevezett főszolgabíró január 5-én tette le a hivatali esküt, s kezdte meg működését a vásárhelyi járásban.104 Ezzel közel egyidőben függesztették fel hivatalából Madaras József szentesi alszolgabírót, az ősz folyamán pedig Mihályfy József csongrád járási főszolgabírót.105 További személycserékre majd csak 1854 tavaszán került sor, midőn hozzáláttak az 1851 decemberében kibocsátott császári alapelveken felépülő, új, immár valóban végleges közigazgatási rendszer kiépítéséhez. Hiba volna azt gondolni, hogy a megyefőnök által szorgalmazott személycserék indítéka csupán személyes ellenszenven alapult. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az újonnan szervezett helytartósági és kerületi hatóságok is kezdettől fogva elégedetlenek voltak a megyei hivatalnokok munkájával. Egymást érték az ezzel foglalkozó megrovó leiratok, intézkedések. A felsőbb helyeken megfogalmazott leggyakoribb panasz még 1851 folyamán is az, hogy a megyei tisztviselők egy része...ahelyett, hogy a népet a Kormány rendeletéi és intézkedései felett lelkiismeretesen felvilágosítanák, s a felmerülő kétségeket és aggodalmakat népszerű oktatásokkal és személyes befolyásuk által leginkább az alsóbb néposztálynál eloszlatni igyekeznének, és a még most is jelét adó pártoskodás ellenében határozottsággal fellépnének semleges állásba teszik magokat, sőt még a Kormány üdvös szándékainak kivitele ellen alattomban pártoskodnak is. 106 Ezen hivatalnoki magatartás megszüntetésére Geringer ideiglenes helytartó rendeletet adott ki május 19-én. E rendeletre hivatkozva utasította Augusz kerületi főispán Bonyhády István megyefőnököt, hogy...a kormányára bízott területben, az alatta álló hivatalnokok viseletére lelkiismeretesen és vizsla szemmel felügyeljen, azoknak minden alkalommal hivatalos, valamint hivatalon kívüli érintkezéseknél kötelességük hű és pontos teljesítését hathatósan s azon megjegyzéssel szívükre kösse, miképp legkegyelmesebb urunk császárunk viseletűk iránt folyamatosan figyelemmel van és hogy mindazon tisztviselők, kik hivatalos eljárásaikban vagy politicai viseletűkben kötelességükről megfeledkeznek, hivatalukból azonnal el fognak mozdíttatni, sőt a körülményekhez képest nagyobb büntetés alá is vonattatnak. Elrendelte továbbá, hogy a hivatalnokok viselkedéséről 14 naponként, a hivatali visszaélésekről pedig azonnal tegyen jelentést, hogy így 101 CsmL (Szf) 7540/1851. Megyefőnöki ir. 102 CsmL (Szf) 9367/1851. Megyefőnöki ir. 103 CsmL (Szf) /1852. Megyefőnöki ir. 101 CsmL (Szf) 107/1853. Megyefőnöki ir. 105 CsmL (Szf) 1821/1853. Megyefőnöki elnöki ir. 106 CsmL (Szf) 86/1851. Megyefőnöki elnöki ir. 125

144 a kötelességéről megfelejtkezett tisztviselők hivataltóli elmozdítása mentül előbb eszközöltethessék. 107 A megyebeli vezető tisztviselőket a legtöbb esetben az elmaradt vagy késve küldött különféle időszakos jelentések miatt érte szemrehányás a megyefőnök részéről. Ez általában jogos is volt. Egy 1851 tavaszán készített megyefőnöki kimutatás szerint például a négy főszolgabíró és a szegedi polgármester összesen 43 jelentéssel volt elmaradva.108 Mint utaltunk rá, ezeket Bonyhády keményhangú felszólításokkal és fenyegetésekkel igyekezett behajtani. Ennek ellenére e téren a helyzet nem sokat változott végén ismét kénytelen volt megállapítani, hogy számosok a felsőbb rendeletek, melyek bevégzésükre bizonyos határidő vagyon kitűzve, mégis némely orgánumoknak lassúságuk, nem akarom hinni, közönyösségük miatt, a legkomolyabb szorgalmazásokra is a hivatalos jelentések a kívánt időre vagy éppen nem, vagy pedig szabálytalan modorban érkeznek ide. 109 Augusz kerületi főispán az elmaradások okát abban látta, hogy a járási tisztviselők közül sokan hivatalos székhelyeiktől távol, inkább a jószágaikon a gazdálkodással foglalkoznak, mintsem a kötelességeiknek pontosan megfelelni igyekeznének. Több ízben kijelentette: nem tűrhető, hogy a közszolgálatot önként felvállalt hivatalnokok magánérdekeiket a rájuk bízott hivatalos teendők lelkiismeretes teljesítése elé helyezzék. Erre utalva nyomatékosan felszólította a megyefőnököt, hogy...azillyféle visszaéléseknek legsikeresebben, akár szigorú rendszabályok alkalmazása mellett is azonnal gátat vessen, s a jövőben is kellő felügyelettel legyen aziránt, hogy a járási hivatalnokok mindenkor a kitűzött székhelyeiken állandóul lakván s minden egyéb őket hivatalos teendőikben gátló foglalkozástól távol tartsák magokat. 110 Bonyhády tehát a felsőbb instrukcióknak is eleget tett akkor, midőn sorozatos feljelentésekkel igyekezett félreállítani az általa hivatalra alkalmatlannak tartott megyei tisztviselőket. 4. A KÖZIGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSE A DEFINITÍV RENDELKEZÉSEK ALAPJÁN (1853 j a n u á r 1854 m á ju s) Néhány hónappal az szeptemberi szervezőrendelet kibocsátása után Bécsben már egy újabb közigazgatási rend kidolgozásán fáradoztak. Ezt az tette szükségessé, hogy Ferenc József december 31-én kimondta az március 4-én kiadott birodalmi alkotmány eltörlését, mivel az sem alapjaiban az ausztriai császári állam viszonyaival megegyezőnek, sem pedig határozatai összefüggésében kivihetőnek nem találtatott. 111 Az olmützi alkotmány hatályon kívül helyezésével egyidőben nyilvánosságra hozta az Ausztriai császári állam koronaországaibani szerves intézmények alapelveit -, amelyek szerint a császárság jövőbeni kormányzatát be kellett rendezni.112 Ezt értékelve állapította meg Sashegyi Oszkár, hogy a neoabszolutizmus a szilveszteri pátens kiadásával formálisan is életbe lépett. Más szóval az ideiglenes abszolutizmust, a potenciális alkotmányosságot felváltotta a véglegesnek szánt abszolutizmus, a nyílt alkotmány tiprás. 113 A császári alapelveknek megfelelő új, definitiv 107 Uo. 108 CsmL (Szf) 58/1851. Megyefőnöki elnöki ir. 108 CsmL (Szf) /1852. Megyefőnöki ir. 110 CsmL (Szf) 207/1851. Megyefőnöki elnöki ir. 111 Császári nyíltparancs, mely által az 1849-diki martius 4-kén kelt alkotmánylevél törvényes erőn kívülinek nyilvánítatik (1851. dec. 31.) Kormánylap, évf. I. darab Kormánylap évf. I. darab 2. 8 Sashegyi Oszkár: A neoabszolutizmus rendszere. 93. o. 126

145 közigazgatási rendszer kidolgozására létrehozott bizottság már 1852 januárjában megkezdte működését. Egy év elteltével elkészült A magyarországi helytartóság, megyei hatóságok és szolgabírói hivatalok szerkezetét részleteiben szabályozó szervezőrendelet, melyet január 19-én tettek közzé.114 Ez kimondta, hogy a helytartóság Magyarországon a legfó'bb közigazgatási hatóság, mely az ügyeknek szabályszerű és gyors vezetése végett öt osztályokba működik, melyek közül mindegyik politikai országos hatóságul van kirendelve a hozzá utasított közigazgatási területre nézve. 115 Ebben kifejezó'dik az az 1850 óta érvényesülő' törekvés, mely az ország közigazgatási egységének megbontására irányult. Már a katonai kerületek felállításánál is az ország területi megosztása volt a cél, de ekkor még a helytartóság mint főhatóság az országot egy központból irányította. Az új szervező rendelet a helytartóságot öt osztályra bontotta, s az egyes osztályokat a kerületi fővárosokba helyezte ki; Ennek következtében az eddigi országos főhatóság tulajdonképpen megszűnt, a továbbiakban az egységet csupán a helytartó személye képviselte.116 A megyei hatóságok hatáskörében nem történt lényeges változás. Ezzel szemben a járási szolgabírói hivatalok tevékenységi köre nagymértékben módosult. Felszámolták az olmützi alkotmány egyik fő vívmányát, mely a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztását járási szinten is elrendelte. A császári alapelvekben kimondták, hogy a járásokban a különféle közigazgatási ágak a hatály bizonyos határain belül egyesítendők. 117 Ebből kiindulva a szervezőrendelet megállapította, hogy a szolgabírói hivatal a hozzája utasított járásra nézve, más hatóságoknak világosan fönn nem tartott minden közigazgatási és törvényszolgáltatási ügyekben a legalsóbb országfejedelmi hatóságot képezi. 118 Vagyis alsó fokon ismét egyesítették a közigazgatást és az igazságszolgáltatást. Megszüntették az 1850 óta önállóan működő közigazgatási szolgabíróságokat és járási bíróságokat, s helyükbe állították a mindkét feladatot ellátó ún. vegyes szolgabíróságokat. A végleges közigazgatási rendszer kiépítésére létrehozott szervezőbizottmányok 1853 februárjában kezdték meg működésüket. A helytartósági osztályonként felállított bizottmányok feladata volt az új megyei és szolgabírói hatóságok szervezésében közreműködni. Az ország új területi beosztása szerint Csongrád megye a pesti kerületből szervezett budai helytartósági osztály alá került. A helytartósági osztály mely május 1-vel kezdte meg működését vezetőjéül (alelnökéül) Augusz Antal volt kerületi főispánt nevezték ki.119 Javaslatára megerősítették tisztségében Bonyhády István megyefőnököt, kit egyben helytartósági tanácsnokká léptettek elő. Az Augusz vezetésével működő szervezőbizottmány ezt követően hozzálátott az új Csongrád megyei hatóság megszervezéséhez júliusában kinevezték a megyehatósági tisztviselőket Más megyékhez hasonlóan Csongrád megyében is idegen nevek tűntek fel a titkár és az újonnan szervezett három megyei biztosi poszton: I osztályú megyei biztos (a megyefőnök helyettese) Staudinger Benedek II osztályú megyei biztosok Taschler József, Winkler Jakab 114 Kormánylap, évf ÜL darab 24/ o. 115 U o o. 116 Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár 53. o. 1,7 Császári alapelvek 4. pontja. Kormánylap, évf. I. darab Kormánylap, évf. ü l. darab 24/91. o. 119 A pest-budai közigazgatási terület a következő megyéket foglalta magába: Pest-Pilis, Pest- Solt, Esztergom, Fejér, Borsod, Heves, Szolnok, Csongrád és a Jászkun kerület. Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár o. 127

146 titkár Mlinkó József A korábbi megyefőnöki iroda alkalmazottai közül csupán a hivataltiszt, a főorvos és a három írnok került be az új hivatalnoki karba: hivataltiszt Nátly Ede főorvos Adler Ignác írnokok Hoffman Miklós, Ssór József, Back Mihály,120 A megyehatóság (Csongráder k. k. Comitatsbehörde) felállításával párhuzamosan folyt a járási szolgabírói hivatalok átszervezésének előkészítése. A területi beosztás tanulmányozása után a szervező bizottmány úgy foglalt állást, hogy a megye területén korábban kialakított közigazgatási járások változtatás nélkül meghagyhatok. Az erre vonatkozó javaslatukat felsőbb helyen jóváhagyták.121 Ezután hozzáláttak az új mintájú szolgabírói hivatalok felállításához. A csongrádi, vásárhelyi, és szentesi járásokban vegyes szolgabíróságokat szerveztek. Az országos gyakorlatnak megfelelően a szegedi járást meghagyták tisztán politikai járásnak (K. k. Stuhlrichteramt in Szegedin). Itt a jogszolgáltatással kapcsolatos teendőket a Szegedi Cs. Kir. Megyetörvényszék (K. k. Comitatsgericht), valamint az újonnan felállított Szegedi Cs. Kir. Városi Kiküldött Bíróság (K. k. Städtisch Delegiertes Bezirksgericht in Szegedin) látta el.122 A megyehatósághoz hasonlóan a szolgabírói hivatalokban is nagyarányú személycserékre került sor. Itt ugyan nagyobb számban maradtak megyebeliek, de igen sok tisztségbe kerültek más megyékből jött tisztviselők. A korábbi szolgabírák közül csupán Stammer Sándor és ifj. Dobosy Lajos maradhatott hivatalba. A csongrádi vegyes szolgabíróság (K. k. Gemischtes Stuhlrichteramt in Csongrád) élére két új személy került: Szabó László főszolgabíró és Somogyi Ferenc alszolgabíró segéd. Mivel Szabó László több hónapon át nem jelent meg járásában, helyére utóbb Szalay Ignácot nevezték ki főszolgabírónak. A vásárhelyi vegyes szolgabíróság (K. k. Gemischtes Stuhlrichteramt in Vásárhely) főszolgabírójává Ladomérszky Imrét nevezték ki, mellé került segédszolgabírónak ifj. Dobosy Lajos. A szentesi vegyes szolgabíróság (K. k. Gesmischtes Stuhlricteramt in Szentes) vezetését Stammer Sándor vette át. Hozzá két segédszolgabírót osztottak be: Beliczay Tamást és Seri Jánost. A politikai járásnak meghagyott szegedi szolgabírói hivatal élére Schmidt Ádám főszolgabíró került, alszolgabírája Kossá László lett. A csongrádi és a vásárhelyi vegyes szolgabíróságnál kettő, a szentesinél három tollnoki állást rendszeresítettek. Az új szolgabírói hivatalok alkalmazottainak száma (az írnokokkal, napidíjasokkal és szolgákkal együtt) a következőképpen alakult :123 a csongrádi szolgabíróságnál 9 fő a vásárhelyi szolgabíróságnál 12 fő a szentesi szolgabíróságnál 17 fő április 21-én leirat érkezett a pest-budai helytartósági osztálytól. Ebben tájékoztatták a megyefőnököt, hogy a cs. kir. Kormányzóság rendelete értelmében az újonnan alakított szolgabírói hivatalnokok május 1-én kell megkezdeniök 120 Zsilinszky Mihály: i. m. III. köt o. 121 CsmL (Szf) 267/1854. Megyefőnöki ir. 122 CsmL (Szf) 372/1854. Megyefőnöki elnöki ir. 123 CsmL (Szf) 139/1854. Szentesi Vegyes Szolgabíróság elnöki ir., 1513/1854. Szentesi Vegyes Szolgabíróság általános ir., 280/1854. Megyefőnöki elnöki ir. 877/1855. Megyefőnöki elnöki ir. 128

147 működésüket.124 Bonyhády értesítette erről az új főszolgabírákat, s felszólította őket hivataluk gyors és pontos átvételére.125 Ez akárcsak az ország többi megyéjében április 29-én megtörtént. A megszüntetett járási bíróságok iratainak és eszközeinek átvétele némileg elhúzódott ugyan, ennek ellenére a megye valamennyi vegyes szolgabírósága a kitűzött napon megkezdte működését. A megye lakossága aligha értette a szervezeti változtatások lényegét. Hogy valami mégis változott, azt akkor érzékelhették, amikor hivatalos okmányaikra első ízben került rá az új hivatalok frissen vésetett kétfejű sasos, német nyelvű felirattal ellátott pecsétje, melyet új, egyenruhába bújtatott, ismeretlen hivatalnokok nyomtak oda. lm CsmL (Szí) 3666/1854. Megyefőnöki ir. lm CsmL (Szf) 3949/1854. Megyefőnöki ir. 129

148

149 G. TÓTH ILONA CSANÁD MEGYE IGAZGATÁSA ( ) A MEGYEI BIZOTTMÁNY MEGALAKULÁSA Az Októberi Diploma kibocsátása után lehetó'vé vált a megyei önkormányzat visszaállítása. A megyék hatáskörének visszaállítását meg kellett előznie a főispánok kinevezésének ben sorozatosan adták vissza megbízatásukat a kijelölt főispánok. A Diploma már kezdetben bizalmatlanságot váltott ki, s sokan nem akarták későbbi pályafutásukat a bizonytalan helyzetben elvállalt szereplés miatt kockáztatni. Deák Ferenc, bár nem értett egyet az Októberi Diploma tételeivel, a passzivitás feladását s a főispáni állások elfogadását tartotta helyesnek.1 Az uralkodó november 26-án Zsivora György ügyvédet nevezte ki Csanád megye főispánjává. Csanád megye bizottmánya megalakulása után jegyzőkönyvében rögzítette azt a tényt, hogy Zsivora György személyében az első nem nemes származású főispán került a megye élére; a jegyzőkönyvi kivonatot a Magyar Tudományos Akadémiának is megküldték.2 Az Októberi Diploma október 20-án kelt, de november végéig még semmi változás nem történt a megyék életében. November 26-án bocsátotta ki a kancellária a főispáni utasításokat.3 Ennek megfelelően Zsivora György december 10-én előzetes értekezletet tartott a megyei birtokosok s értelmiségiek részvételével. A főispáni utasítás előkészítő értekezlet -re vonatkozó kitétele már önmagában garancia volt arra, hogy 1860-ban ne népképviselet útján történjen a bizottmány felállítása. Ennek ellenére előfordult, hogy a néptömegek spontánul választásokat tartottak.4 A december 10-én tartott értekezleten december 27-re tűzték ki Csanád megye Bizottmánya alakuló közgyűlését. Zsivora György a községi képviselők választására küldötteket jelölt ki. December27-én választotta mega közgyűlés az Állandó Bizottmány tagjait. Markovics Antal, aki 1848/49-ben Csanád megye első alispánja volt, a maga s az 1848/49. évi bizottmány és a tisztikar nevében lemondott. Indokolásul utalt arra, hogy az akkor megválasztott tagok között lehetnek többen, akik vagy fizikai, vagy erkölcsi halál áldozatai lettek, s nem biztos, hogy mindenki élvezi még az akkori 1 Magyarország története k. Akadémiai Kiadó. Bp o. 2 Csongrád Megyei Levéltár, Csanád megye Bizottmányának iratai (továbbiakban: CsmL. Csm. Biz.), 77/1860. jkv. sz. Idézi Szabad G yörgy: Forradalom és kiegyezés válaszútján Bp., old. Zsivora György nevével 1848-ban találkoztunk először. Tolna megyében a kölesdi választókerületben Perczel Miklós megyei nemessel küzdött jelöltként, mint nem nemes származású ügyvéd. A szavazás eredménye azonban Perczel Miklósnak kedvezett, aki 810 szavazattal lett képviselő a Zsivorára esett 655 szavazattal szemben. Zsivora ezután a bonyhádi kerületben próbálkozott a pótválasztáson képviselői megbízást szerezni, ezúttal Dőry Frigyes ellenében, azonban ez alkalommal is alulmaradt a küzdelemben. Ld. H orváth Á rpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában között; TanulmányokToina megye történetéből VIII. Szekszárd, old. 3 A főispáni utasítást részletesen idézi Szabad Gy. im old. 4 Magyarország története 665. old.

150 feltétlen bizalmat.5 Ezután a főispán a közcsend és rend fenntartására ideiglenesen szolgabírót, főügyészt és jegyzőt nevezett ki.6 A 17 főispáni kiküldött beszámolt a községi képviselők megválasztásáról; a községek 200 lakos után választhattak 1 képviselőt, így összesen 444 fő megválasztására került sor. A képviselők községi megoszlása a következő volt: Makó város 140, Apátfalva 21, Csanád 16, Nagylak 50, Sajtény 18, Tornya 12, Battonya 44, Kövegy és Kiskirályhegyes 32, Földeák 15, Mező-, Tót- és Reformátuskóvácsháza 15, Apácza és Földvár 11, Marczibányi- és Reformátusdombegyháza 6, Kunágota és Bánhegyes 10, Kisiratos 10, Kevermes és Dumiratos (Dombiratos) 17, Pitvaros, Ambrózfalva, Majlát és Albertfalva 25, Lele 2.7 A küldöttekből megalakult közgyűlés közfelkiáltással választotta meg az állandó bizottmány tagjait.8 Több országos politikust is tiszteletbeli bizottmányi taggá választott a közgyűlés : Deák Ferencet, Eötvös Józsefet, Erdélyi Vazult (nagyváradi püspök), Horváth Mihályt, Ivackovic Prokopot (szerb metropolita-patriarcha), Klauzál Gábort, Lonovics Józsefet, Lónyay Menyhértet, Teleki Lászlót.9 Az egész országban általános jelenség volt neves politikusokat és emigránsokat beválasztani a megyei bizottmányokba ban 80 tagú volt az állandó bizottmány, amelyben a községi bírók, jegyzők, esküdtek is benne voltak ban 225 tagú bizottmányt választottak, s később tagjai lettek az ezután megválasztott községi bírók is. A községi bírók s lelkészek beválasztása a bizottmányba általános gyakorlatnak tekinthető, így volt ez Szabolcs megyében is.11 Az évi bizottmányi tagok közül az 1860-ban választottak között 28 szerepelt, nem értve ide a később megválasztott községi bírókat. Csanád megye bizottmányának összetételéről a jegyzőkönyv kevés adatot közöl, s ezért adatok hiányában a társadalmi összetételt nem tudjuk pontosan meghatározni. A jegyzőkönyvben a névsorban a név mellett nem szerepelt a foglalkozás, csak a lelkész, tanító van feltüntetve, s némely esetben, hogy hol birtokos valaki; 1-1 esetben olvasható a név után cserepes, fakereskedő, csizmadia megjelölés. Csanád megyében Nagylak mezővárosban kb. 10 ezer szláv és román lakos volt, Sajtény teljesen román lakosságú, Csanád községben román és szerb lakosok éltek. Nagylak 50, Sajtény 18, Csanád 16 képviselőt választhatott a megyei bizottmányba. Szerepelt a tanító, lelkész, a jegyzőkönyvben olvasható nevek alapján feltehető, hogy a nemzetiségi lakosság képviselve volt.12 Annak ellenére, hogy 1 2 kézműves, kereskedő is megtalálható a bizottmány tagjai között, túlsúlyban a birtokos nemesség s az értelmiség volt, a vezető szerep mindenképpen ezek kezében volt, tehát Csanád megyében sem valósult meg, mint sehol az országban, a népképviselet 1860-ban. Az újonnan megalakult bizottmány december 28-án választotta meg az új tisztikart. A főispán arra az esetre, ha közfelkiáltással nem lehet megállapítani a többséget, 6 CsmL Csm. Biz. 2/1860. jkv. sz. U o. 3/1860. jkv. sz. 7 Uo. 4/1860. jkv. sz., Szabolcs megye bizottmánya pl. nagyobb létszámú volt, még akkor is, ha a Csanád megyei bizottmány létszámához hozzáadjuk a választott tisztviselőket és a községi bírákat is. A Szabolcs megyei bizottmány létszámáról ld. Balogh István: A megyei önkormányzat működése Szabolcsban között (Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Bp old. 8 CsmL Csm. Biz. 5/1860. jkv. sz. Uo. 6/1860. jkv. sz. 10 Szabolcs megyében pl. 23 tiszteletbeli bizottmányi tagot választottak; köztük 8 emigránst, 7, 1848-ban miniszterséget viselt személyt vagy leszármazottját. Balogh István im old. 11 Balogh István im old. 18 Szabad Gy. im old. 132

151 szavazatszedő bizottság felállítását javasolta.13 Zsivora György élt jelölési jogával, s általában közfelkiáltással eldőlt a szavazás; a másodalispán személyére vonatkozóan kellett elrendelni személyenkénti szavazást. Aljegyzőt, levéltárnokot, a makói és nagylaki alorvost, az állatorvost, várnagyot, az irodai kezelő személyzetet a főispán nevezte ki.14 A megválasztott tisztviselők az évi esküt tették le, figyelmen kívül hagyva a főispáni utasítás rendelkezését.15 Első alispánná Markovics Antalt választották, aki 1848-ban is ezt a tisztséget viselte. A másodalispáni megbízatást szavazás útján Sánta Sándor nyerte el. (Csanád megye tisztikarának névsorát mellékletben közöljük.) December 28-án került sor Zsivora György főispán beiktatására. A december 27-én törvényesen megalakult bizottmánynak bemutatta kinevező levelét, amelyet szó szerint bemásoltak a jegyzőkönyvbe. A főispán személyét örömmel fogadta el a bizottmány, azonban az előírt eskü szövegét félre tenni rendelte.16 Dobsa Lajos bizottmányi tag az eskü mellőzését javasolta, a főispán azonban ragaszkodott ahhoz, hogy esküt tegyen. Ezért a bizottmányra bízta, milyen szövegű esküt tegyen le; ennek javaslatára végül az évi esküt tette le.17 Zsivora György beszédében a főispáni kinevezés elfogadásának indoklásaként azt fejtegette, hogy a megyei alkotmányos élet elindításával el lehet érni, hogy ami hazánkra nézve megvan, megtartassék, s ami még nincs, megszereztessék. 18 A bizottmány december 28-án 6 tagú küldöttséget választott a tisztviselők fizetésére vonatkozó javaslat kidolgozására; a küldöttség december 29-én terjesztette be javaslatát. A tervezet szerint a tisztviselők megyebeli hivatalos utazásra nem kaphatnak napidíjat, az irodai szükségletet a fizetésükből kell fedezni (kivéve a megyei irodát), az előfogatok megszűnésével előfogati általányt kapjanak; azoktól, akiknek hivataluk székhelyén van lakásuk (battonyai és nagylaki szolgabíró, élelmezési biztos), 100 ft-ot vonjanak le lakbér fejében a megyei pénztár javára, a tisztviselők fa s egyéb természetbeni járulékait szüntessék be. Ezután ismertették a javasolt fizetéseket. A javaslatot nagyrészt elfogadta a bizottmány. A küldöttség nem tett javaslatot a főispán fizetésére, a bizottmány azt is megállapította, s néhány esetben feljebb emelte a javasolt összeget.19 A bizottmány nem ülésezett folyamatosan, az ülések közti időszakra az ügyek vitelére küldöttségeket neveztek ki: építészeti küldöttség,20 marosi küldöttség,21 egészségre ügyelő küldöttség,22 közmunkára ügyelő küldöttség,23 kórházi küldöttség,24 25adókivetési küldöttség.26 Az árvák ügyeinek áttekintésére egyelőre megbízottakat neveztek ki CsmL Csm. Biz. 14/1860. jkv. sz. 14 U o /1860. jkv. sz. 15 U o. 51/1860. jkv. sz. 16 U o. 10/1860. jkv. sz. 17 U o. 11/1860. jkv. sz. 18 Uo. 12/1860. jkv. sz. Zsivora György Deák Ferenc álláspontját fogadta el, aki a kialakult helyzetet olyannak ítélte, amelyből békés úton jó fejlődhetik. Magyarország története 664. old. 18 CsmL Csm. Biz. 13, 54/1860. jkv. sz. Csanád megye nem állított fel közjogi választmányt, mint Somogy megye, hanem időről-időre küldöttséget jelölt ki egy-egy kérdés kidolgozására. Ld. K anyar József: A megyei közgyűlés és bizottmányai Somogybán ( ). (Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából) Bp old. 20 CsmL Csm. Biz. 55/1860. jkv. sz. A megyebeli építkezéseket ellenőrizte. 21 Uo. 56/1860. jkv. sz. A Maros töltéseinek állapotával foglalkozott. 22 Uo. 57/1860. jkv. sz. A megye közegészségügyére felügyelt. 23 Uo. 58/1860. jkv. sz. A közmunkakivetést végezte, a teljesítést ellenőrizte. 24 Uo. 62/1860. jkv. sz. A megyei kórházi alapot kezelte. 25 Uo. 59/1860. jkv. sz. A megyei háziadót vetette ki. 133

152 A BIZOTTMÁNY VÉLEMÉNYE AZ OKTÓBERI DIPLOMÁRÓL, AZ ÉVI TÖRVÉNYEK KÖVETELÉSE December 29-én Csanád megye feliratot intézett Vay Miklós főkancellárhoz, hivatali címe feltüntetése nélkül, amelyben kijelentette, hogy a bizottmány az évi XVI XVII. t. c. alapján alakult meg, s az évi törvények s jogállapot csorbítatlan visszaállítását követeli, a pátensek által előidézett változásokat nem ismeri el törvényesnek. Vay Öméltóságára az ország és a kormány közti közvetítőként tekint, s az évi törvények visszaállítása s az országgyűlés mielőbbi összehívásának kieszközlésére kéri2627. Csanád megye ezzel a felirattal Pest megye álláspontjához csatlakozott.28 Más megyékhez hasonlóan követelte a bizottmány azt is, hogy térhessenek haza az emigráltak A Februári Pátens elleni tiltakozás megfogalmazásában viszont Nógrád megye átiratát tekintette a bizottmány a saját véleményéhez legközelebb állónak, s fogadta el mintaként. E szerint sem az Októberi Diplomát, sem a február 26-án kibocsátott manifestumot nem tekinti törvényesnek a megye. Hazaárulónak tekinti Csanád megye is mindazokat, akik az országgyűlés törvényhozási körét, és az adó és katonaállítás körébeni illetékességét megrendíteni kívánnák, s részt vesznek a Birodalmi Tanács felállításában vagy működésében.80 A TÖRVÉNYKEZÉS 1861-BEN Csanád megye bizottmánya más megyékhez hasonlóan nem ismerte el az osztrák polgári és büntető perrendtartást Magyarországra nézve érvényesnek. Január 7-én feliratban kérték Apponyi György országbírótól, hogy a megyei törvényszék visszaállítását 6 héten belül eszközölje ki, mert a jelenlegi bizonytalanság mind az ország, mind az egyének szempontjából káros. Ha 6 hét múlva nem történik meg törvényesen a megyei törvényszék visszaállítása, Csanád megye felállítja megyei törvényszékét.31 Apponyi György válaszában az országbírói értekezlet eredményének bevárására kérte a megyét. Újabb feliratában a bizottmány ígéretet tett az értekezlet eredményének bevárására, de megismételte azt a kérését, hogy Csanád megye önálló törvényszéket kapjon, mert az abszolutizmus éveiben lakosai a távol eső Gyulai Törvényszékhez voltak kénytelenek fordulni jogügyeikben.32 Csanád megye a törvénykezés kérdésében Deák álláspontjához állt közel, aki Pest város közgyűlésében elítélte azon megyéket, amelyek már felállították törvényszéküket. A jogéletre károsnak tartotta a rögtönzést, viszont törvényszünetet sem lehet elrendelni, az ügyfelek érdekében.33 A január 16-án kelt királyi leirat felszólította 26 Uo. 60/1860. jkv. sz. 27 Uo. 65/1860. jkv. sz. 28 Pest megye feliratát ismerteti Szabad Gy. im old. Általában Pest megye tett közzé először olyan feliratokat, amelyek az emigráció véleményéhez álltak közel. A többi megye radikalizmusa vagy konzervativizmusa mutatójaként tekinthető, hogy egy-egy kérdésben csatlakozott-e vagy elutasította Pest megye álláspontját. 28 CsmLCsm. Biz. 84 1/2/1860. jkv. sz. A főkancellárhoz intézett feliratot a bizottmány. 30 Uo. 443, 445/1861. jkv. sz. Nógrád megye feliratát idézi s az országos tiltakozási hullámot ismerteti Szabad Gy. im old. 31 CsmL Csm. Biz. 19/1961. jkv. sz. 32 Uo. 41/1861. jkv. sz. 33 Szabad G y. im old. 134

153 a megyéket, hogy az országgyűlés határozatáig vagy az országbíró által adandó ideiglenes javaslatokig az átmenetileg fennállónak tekintett cs. kir. törvényszékek működését ne akadályozzák.34 Ennek ellenére Csanád megye nem bocsátkozott a Békés- Csanád megyei Törvényszék megkereséseinek végrehajtásába.35 Nemcsak a Békés- Csanád megyei Törvényszék, hanem a német, szláv örökös tartományok bírói hatóságaitól érkezett megkereséseket sem teljesítette sem Csanád megye, sem más megyék, ezért a Helytartótanács utasította a fó'ispánokat, hogy haladék nélkül intézzék el a törvényszéki megkereséseket. Más leiratokhoz hasonlóan, ez is hatástalan maradt.36 Makó város kérte a bizottmányt, hogy a várost illető telekkönyveket Gyuláról szerezze meg. A bizottmány feliratot intézett Majláth Györgyhöz, hogy a megyét illető telekkönyveket adja át a Békés-Csanád megyei Törvényszék, mert a lakosságnak sok időbe és pénzbe kerül Gyulára átjárni.37 Apponyi György országbíró április 17-én értesítette a megyéket, hogy május 1-én megszűnnek a volt cs. kir. törvényszékek, s azok megkapták az utasítást, hogy a polgári peres, a bűnügyi iratokat és a telekkönyveket a megyei törvényszékeknek adják át. Békés megye értesítette Csanád megye alispánját, hogy az iratok átadását április 29-én Gyulán megkezdik. Markovics Antal első alispán április 25-én küldöttséget nevezett ki a törvényszéki iratok átvételére.38 Intézkedéséről még aznap értesítette a főispánt, s javasolta, hogy a legközelebbi bizottmányi ülésen a törvényszéki írnokok számát bővítsék, a telekkönyvek vezetésére pedig jelöljön ki előadót.39 Május 13-án, a bizottmány ülésén a főispán beszámolt róla, hogy a megyét illető törvényszéki és telekkönyvi iratok e megyébe szállítása az alispán rendeletéből már meg is történt.40 Ugyanekkor a törvényszék kiegészítésére, a törvénykezési ügyekbeni eljárásra, a törvényszéki bírák számára, napidíjaikra, a telekkönyv vezetésére tervezet kidolgozását javasolta Zsivora.41 A 7 tagú küldöttség a már megválasztott 2 fizetéses törvényszéki bíró mellé még 8 tiszteletbeli bíró választását javasolta, s működésük idejére 5 ft. napidíjat; a bizottmány a szükséghez képest még több tiszteletbeli bírót javasolt, hogy mindig annyi bíró legyen kéznél, amennyi szükséges. A telekkönyvi hivatalt s annak felügyeletét a polgári törvényszékhez osztotta be a bizottmány, vezetőjévé egy előadót, aki egyben törvényszéki ülnök is; ezenkívül egy telekkönyvvezetőt, egy segédet, egy iktatót, aki a törvényszéki iktatókönyvet is vezeti, javasoltak választani. A telekkönyv bevezetését az abszolutizmus maradandó, hasznos intézményének tekintették: a telekkönyvek Csanád megye vagyoni szentélyének tekintendők. A polgári és árvaügyi üléseken az első alispán elnökölt, a bűnügyi törvényszéki és számvevőszéki elnöklés a másodalispán feladata volt. A törvényszéki üléseken való részvétel a járásbeli szolgabírók közt megosztandó.42 A bizottmány 17 tiszteletbeli törvényszéki bírót, telekkönyvvezetőt, telekkönyvi segédet, telekkönyvi és törvénykezési iktatót választott.43 A törvénykezési iratok átvételéről május 17-én számolt be a küldöttség. A volt Gyulai cs. kir. Törvényszék az átadást nagyon felületesen készítette elő. Az átadási CsmLCsm. Biz. 39/1861. jkv. sz., Szabad Gy. im old. 35 Uo. 139/1861. jkv. sz. 36 Uo. 374/1861. jkv. sz. 37 Uo. 483/1861. jkv. sz. 38 CsmL Csanád megyei alispánjának iratai (továbbiakban: Csm. al.), 190/1861. sz. 39 Uo. 191/1861. sz. 40 CsmL Csm. Biz. 614/1861. jkv. sz. 41 Uo. 621/1861. jkv. sz. 42 Uo. 626/1861. jkv. sz. 43 Uo /1861. jkv. sz. 135

154 okiratokat csak Békés megyére nézve állította ki, Csanád megyét meg sem említette. Ennek ellenére a Csanád megyei küldöttség is aláírta az átadási okiratot, megjegyezvén azon tételeket, melyek alatt Csanád megyét érintő iratok voltak. A küldöttség ezek után maga készített jegyzéket az átvett iratokról. Jelentésében megemlítette, hogy a telekkönyvi iratok a legnagyobb rendben, átadásra előkészítve voltak. Egy telekkönyvi előadót onnan javasolt a küldöttség Csanád megyébe hívni.44 Május 27-én az alispán elrendelte, hogy a telekkönyvek helyes vezetése céljából az adásvételi szerződéseket a községi elöljárók láttamozzák, s lássák el a község pecsétjével.45 Csanád Megye Bűnfenyítő Törvényszéke április 18-án tartotta első ülését, a Polgári Törvényszék pedig július 4-én. A bűnfenyí tő törvényszék megalakulása megelőzte Apponyi leiratát, melyben a cs. kir. törvényszékek megszüntetéséről tudósított. A törvényszék megalakulásakor leszögezte: a személy- és vagyonbiztonság követelte, hogy ne várjanak tovább a törvényszék megalakulásával. A bűnfenyítő törvényszék működése alkotmányos, tehát nem ismeri el az osztrák büntető perrendtartást érvényesnek, a magyar gyakorlati büntetőrendszert teszi működése alapjává. Augusztus 6-án tárgyalta a bizottmány Apponyi György leiratát, mely szerint az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokat a képviselőház június 22-én, a főrendi ház július 1-én fogadta el, s az uralkodó is jóváhagyta. Az Országbírói Értekezletnek, mint testületnek és Apponyi György országbírónak is köszönő felirat küldését szavazta meg a bizottmány.46 Szeptember 14-én a polgári törvényszék ülésén felvetődött a törvényszék állandósításának szükségessége.47 A kérést a bizottmány elé terjesztették, azonban a bizottmány október 7-én már nem mert ilyen nagyhorderejű kérdésben pozitív határozatot hozni.48 A bizottmányok működésének felfüggesztése az újonnan szervezett törvényszék működésének is véget vetett. Október 30-án az előző ülés jegyzőkönyvét hitelesítette a polgári törvényszék, majd 190. napirendi pontként a következő határozatot hozta: Előterjesztés folytán több körülmények közbejötté miatt a polgári törvényszék ez alkalommal további intézkedésig befejezettnek elnökileg kijelentetik. 49 Csanád Megye Állandó Bizottmánya lemondó levelét a polgári törvényszék jegyzőkönyvébe iktatta, hogy gyűlés nem tarthatása miatt a lemondás nyom nélkül el ne enyésszék. 50 November 19-ig befejezték az elintézetlen ügyeket, s e napon a törvényszék feloszlott.51 Uo. 822/1861. jkv. sz. 15 Csín. al. 230/1861. sz. 48 CsmL Csm. Biz. 1478/1861. jkv. sz. 47 CsmL Csanád Megye Polgári Törvényszékének iratai (továbbiakban: Csm. Polg. Tszék.), 56/1861. jkv. sz. 48 CsmL Csm. Biz. 1837/1861. jkv. sz. 48 Csm. Polg. Tszék. 190/1861. jkv. sz. 50 Uo. 191/1861. jkv. sz. Uo. 272/1861. jkv. sz. 136

155 M e g y e i k a r h a t a l o m a l a k ít á s a, c s e n d ő r s é g g e l, KATONAI HATÓSÁGOKKAL VALÓ VISZONY Csanád megye bizottmánya a tisztviselői kar megválasztásakor a csendbiztosi, csendlegényi állásokat is betöltötte.52 A főbb tisztviselők rendelkezésére egy-egy hajdút bocsátottak.53 A bizottmány a csendőrségre és a katonaságra vonatkozó leiratokat általában Félretette. így történt ez Majláth György februári leiratával is, melyben az országban lévő 4 ezred csendőrségből a megyeszékhelyeken a szükséges állományt azonnal elhelyezni kérte; az értesítést, mivel a főispánt illette, Zsivorának megküldték.54 Ugyancsak Majláth György leiratát, melyben a katonakötelesek január 14-re, Gyulára leendő berendelésére utasította a megyét, megjegyezvén, hogy a határidő elmúlt, de meg ily nemű katonakötelesek felől a megye semmi tudomással nem bír, félretették.55 *Ez lett a sorsa Benedek táborszernagynak az alkotmányos és a cs. kir. rendszerű, még fennálló hivatalok kapcsolatát meghatározó leiratának is, melyben közölte, hogy a katonaság a főispánok rendelkezésére áll.58 A szabadságos katonák berendelését a bizottmány nem tagadta meg, nehogy a katonákat tegye ki büntetésnek. Az újoncozásnál viszont nem segédkezett a megye, febr. 4-én is félretették a gyulai hadfogadó parancsnokság ilyen irányú megkeresését.57 A házassági engedélyek kérdésében sok más megyéhez hasonlóan az előtti gyakorlatot állította vissza a megye.58 Márciusban maga a főispán tett javaslatot a bizottmánynak, hogy kérjék a Helytartótanácstól a csendőrök eltávolítását, mert a megyei csendlegények fel vannak szerelve; a csendőrök eltávolítása költségkímélést is eredményezne.59 * Áprilisban a Helytartótanács leiratára, melyben a főhadparancsnokság kérésére elrendelte a katonai hatóságoktól érkező levelek elfogadását az alispánok számára, kijelentette a bizottmány, hogy ezen leirat tartalma e megyére alkalmazható nem lévén tudomásul vétetik. 80 Félretették a Helytartótanács azon leiratát is, melyben a honvéd egyenruhák s címek eltiltását kérte, attól tartva, hogy ez a fegyveres erők tettleges fellépésére szolgálhatna ürügyül.61 A tisztikar megválasztásakor a makói, nagylaki és battonyai járásba választottak csendbiztosokat; áprilisban a palotai szolgabíró azt kérte, ezen járás is kapjon csendbiztost, és a csendlegények számát emeljék fel hatra. A csendbiztosi állást nem kapta meg a járás, de Palotára 5 csendlegényt, Nagylakra csendbiztost és 3 csendlegényt osztott be a bizottmány.62 Á Helytartótanács felszólítására, hogy a makói járás által kiállítandó 7 újoncot küldje a felavató bizottmány elé, válaszul a megye kijelentette, nem érzi magát kötelesnek semmiféle alkotmányellenes katonaállításhoz segédkezet nyújtani CsmL Csm. Biz /1860. jkv. sz. 53 Uo. 54/1860. jkv. sz. 54 U o. 42/1861. jkv. sz. 66 Uo. 47/1861. jkv. sz. 66 U o. 55/1861. jkv. sz. 57 Uo. 11/1861. jkv. sz. 58 U o. 1201/1861. jkv. sz. 69 U o. 355/1861. jkv. sz. 80 U o. 386/1861. jkv. sz. 81 U o. 372/1861. jkv. sz. 82 U o. 497/1861. jkv. sz. 83 Uo. 647/1861. jkv. sz. 137

156 Ugyancsak a májusi ülésen került napirendre a Helytartótanács válasza a csendőrök eltávolítását kérő feliratra, melyben a Helytartótanács azt kérte, az országgyűlés intézkedéséig nyugodjon bele a megye az uralkodó döntésébe.61*64 Megtörtént a megyei karhatalom felfegyverzése is. A csendlegények felszerelését korábban a községektől kapott lőfegyverekkel oldották meg, ezek azonban nem voltak megfelelőek, s így májusban a megye 18 karabélyt és 36 pisztolyt vásárolt részükre.65 Július 2-án a nagylaki csendbiztos a csendlegények számának legalább 6-ra emelését és fizetésemelést kért.66 Ugyanekkor a palotai járás községei azt kérték, hogy a palotai járásba legalább egy csendbiztost és 6 csendlegényt biztosítson a megye.67 A kérést augusztusi ülésén tárgyalta a bizottmány, és a palotai járásba megszavazta a csendbiztosi állást, a meglevő 5 csendlegény mellé pedig még 2 ilyen állást engedélyezett. A nagylaki kérést viszont elutasította a bizottmány, kijelentvén, Nagylakon elég a 3 csendlegény, fizetésemelésről pedig ebben a válságos helyzetben nem lehet szó.68 Szeptemberi ülésén a bizottmány elfogadta Győr megye javaslatát, és utasította a járásbelieket, írják össze az ausztriai hadseregben szolgáló katonák számát, az ezred megnevezésével, s küldjék meg a Tudományos Akadémiának.69 Makó város nevében kérte a megye a Helytartótanácstól, hogy a megyében állomásozó katonákat aránylagosan osszák fel, ne csak Makó viselje ennek terheit. A Helytartótanács közölte az alispánnal, hogy a kérésnek katonai szempontból hely nem adatott. Indoklásul arra utalt, hogy Makón több év óta nem tanyázott katonaság, s az októberben odarendelt lovassági századon kívül, melyet most adóbehajtásra küldtek ki, csak egy tiszt és 40 csendőr tartózkodik Makón, a város nagyságához s vagyoni helyzetéhez képest nem tarthatja túlterheltnek magát még akkor sem, ha a lovassági század az adóbehajtás után visszatér Makóra.70 Korábban említettük, hogy Csanád megye is engedélyezte a házasságkötést hatósági engedély nélkül. Olyan nagy számban történt azonban a házassági engedély kérés, hogy az alispán október 11-én felhívta a szolgabírókat, ezután a házassági engedély kéréséhez 20 éven felüliek esetében mellékeljenek egy elöljárósági bizonyítványt, feltüntetve a családtagok számát és az életkorukat; 20 év alattiak esetében arról is bizonyítványt kért kiállítani, hogy a házasulandó a család fenntartásához szükséges testi és szellemi erőben van-e. A szolgabírók kötelességévé tette a népet felvilágosítani arról, hogy az alispáni házassági engedély egymaga a netalán még bekövetkezhető katonai újoncozás alkalmával a kötelezettség alóli felmentésre senkinek nem szolgálhat alapul.71 Az októberi bizottmányi ülésen tárgyalták a Helytartótanácsnak a Honvédegyletek működését betiltó rendeletét. Emberiességi szempontokra hivatkozva szegültek szembe s bélyegezték meg az intézkedést, kijelentve, hogy a rokkantak, özvegyeik és árváik segélyezésére alakult egyletek nem az állam károsítására jöttek létre Uo. 690/1861. jkv. sz. 63 Uo. 800/1861. jkv. sz. 66 Uo. 1324/1861. jkv. sz. 67 Uo. 1325/1861. jkv. sz. 68 Uo. 1482/1861. jkv. sz. 08 Uo. 1785/1861. jkv. sz. 70 CsmL Csm. al. 834/1861. sz. 71 Uo. 638/1861. sz. 72 Csm. Biz. 1835/1861. jkv. sz.

157 Az EGYENES ÉS KÖZVETETT ADÓK ÜGYE A BIZOTTMÁNY MŰKÖDÉSE ALATT Január 7-én a nagylaki szolgabíró megkérdezte a bizottmányt: mit tegyen az 1860-ban kivetett, beszedett, de el nem szállított adóval. A válasz: a bizottmány nem foglalkozik a törvénytelenül kivetett adó ügyével; az évi 65. sz. határozatával minden nemű adók beszedését felfüggesztette.73 A január 16-án kelt királyi leirat is kitért az adóügyre: elrendelte, hogy az egyenes és közvetett adók behajtását ne akadályozzák, új adókivetéseket feleló'sségre vonás terhe alatt mellőzzenek. A bizottmány válaszfeliratában közölte az uralkodóval, hogy a bizottmány megalakulásakor az évi törvények megtartására esküdött fel.74 A hercegprímás is leiratban kérte a megyéket, hogy teljesítsék az adófizetést. A megye válaszként arra hivatkozott, hogy nem az országgyűlés fogadta el az adót, ezért nem hajthatja be. Kérte a hercegprímást, inkább az évi törvények érvényre juttatása és az országgyűlés összehívása végett járjon közbe az uralkodónál.75 Az áprilisi bizottmányi ülésen tárgyalta a megye az adófelügyelő február 12-én kelt megkeresését, melyben felkérte a főispánt, eszközölje ki, hogy a községek adják be az egyénenkénti összeírásokat az egyenes adó kivethetése érdekében. A bizottmány kijelentette, hogy amíg az országgyűlés nem intézkedik az adó ügyében, az egyenes és közvetett adók kivetésénél segédkezni nem fog a megye.76 Májusban örömmel helyeselte a bizottmány Makó város döntését arról, hogy nem fizeti a jövedelmi adót.77 Félretették a Helytartótanács április 24-i rendeletét, mely szerint az adóbehajtást az uralkodó a Pénzügyigazgatóságokra ruházta, azok önállóan végzik az adóbehajtást, szükség esetén katonai karhatalmat is igénybe véve.78 Nem válaszolt a megye a Helytartótanács kérdésére sem, miért nem fizették be Nagylak, Apátfalva s Földeák községek fogyasztási adóhátralékukat.79 Nemcsak fenyegetés volt, hogy katonai karhatalmat is felhasználnak az adóbehajtáshoz. A nagylaki szolgabíró július 1-én jelentette, hogy a törvénytelen katonai adóbehajtás Nagylakon június 26-án megkezdődött, 115 lovas és 175 gyalogos részvételével. Nagylak után Csanádra takarodott el a katonaság.80 Ezen az ülésen ismertette az alispán a június 8-án kiadott 251. sz. rendeletét. Miután a megye bizottmánya többször kijelentette, hogy a nem alkotmányos úton kivetett adókat törvényesnek el nem ismeri, a katonai karhatalommal behajtandó adók ügyében a következőket rendelte el: Azon tisztviselő, vagy községi elöljáró, aki segítséget nyújt az adóbehajtáshoz, hazaárulónak minősül. Büntetés alá esik, aki a beszállásolásoknál közreműködik. Az adóbehajtók rendeletéit kihirdetni tilos. Az adóbehajtók kézbesítéseit elfogadni, elismervényt, jegyzőkönyvet aláírni tilos, a községek nevében semmi ígéret nem tehető. Az adóbehajtás alapjául szolgáló főkönyvek, jegyzőkönyvek, adókönyvek és egyéb iratok, valamint a pénzkészlet ki nem adható. Ha a katonaság erőszakot alkalmaz, erőszakkal ellenük fellépni nem 73 Uo. 15/1861. jkv. sz. Az adómegtagadás általános volt az országban; részletesen ismerteti Szabad G y. im old. 71 Uo. 39/1861. jkv. sz. 75 Uo. 40/1861. jkv. sz. Az országos tiltakozási hullámot ismerteti Szabad G y. im old., Csanád megye feliratára utal 242. old. 76 Csm. Biz. 373/1861. jkv. sz. 77 U o. 622/1861. jkv. sz. 78 Uo. 623/1861. jkv. sz. 78 Csm. Biz. 920/1861. jkv. sz. 80 Uo. 1121/1861. jkv. sz. 139

158 kell, csak a bizottmányhoz részletesen jelenteni a történt erőszakoskodásokat. Árverésen adózálogtárgyakat megvenni tilos. A bizottmány helyesléssel vette tu d o másul az alispáni rendeletet. Kijelentette, hogy az erőszakos adóbehajtásból származó károkat utólag a megye megtéríti. Pest megye átiratával egyetértve, Csanád megye is feliratot intézett a képviselőházhoz az adó erőszakos behajtása ügyében.81 Ezen intézkedés hatására a járási szolgabírók rendre felterjesztették, mikor jelent meg járásukban az adóbehajtó katonaság: Palotán július 7-én 340 fős katonai alakulat, 27-én ugyanezek voltak Apáczán. Az elöljáróság ellenszegült, csak a szegényebb sorsúaktól sikerült némi adót behajtaniuk.82 A battonyai szolgabíró jelentése szerint július 29-én Nagy kovácsházán jelent meg a katonaság, másnap Battonyára, Kupára, Dombegyházára vonult, de adót nem tudott behajtani.83 A szolgabírók nem merték magukra vállalni a felelősséget a pénzügyi hatóságoktól érkezett megkeresések nem teljesítéséért, így ezeket bemutatták a bizottmánynak. A nagylaki szolgabíró szeptember 3-án jelentette a bizottmánynak, hogy nem teljesítette a pénzügyi biztosság rendelkezését. A pénzügyi biztosság azt kérte, hogy a szolgabíró utasítsa Nagylak mezővárost, kössön egyezséget az évi fogyasztási adó ügyében.84 Csanád megye Bizottmánya tehát a megyék többségéhez hasonlóan, már megalakulásakor elutasította az országgyűlés nélkül kivetett egyenes és közvetett adókat, s mikor alkalom nyílt rá, feliratokban tiltakozott. Mikor sor került az adóbehajtásra, amennyire tehette, akadályozta az adóbehajtók tevékenységét.85 A MEGYEI SZÜKSÉGLETEK FEDEZÉSE, HÁZIADÓ KIVETÉS A főispáni utasítás előírta, hogy a megyék költségvetését fel kell küldeni a Helytartótanácshoz. A tisztviselői kar fizetését s a megye szükségleteire szükséges összeget a Helytartótanács biztosította volna, míg az országgyűlés nem határoz a háziadó kérdésében. A megyei tisztikar választásakor betöltötték a főpénztárnoki, alpénztárnoki, főszámvevői és alszámvevői állásokat is.86 Az állandó bizottságok felállításakor az adókivetést teljesítő küldöttség tagjait is megválasztották.87 Ez azt jelentette, hogy a bizottmány megalakulásakor természetesnek vette, hogy szükségletei fedezésére háziadót vessen ki. Csanád megye, bár általában elfogadta Deák Ferenc véleményét, m ost a megyék többségéhez hasonlóan másként vélekedett. Deák Ferenc nem helyeselte a háziadó kivetést. Csanád megyében felemás megoldás született: mert bár elhatározta a bizottmány a háziadó kivetést, működése kezdetén még elfogadta a Helytartótanácstól az előleget.88 A főispán január elsején értesítette az alispánt, hogy a makói adóhivatalnál 10 ezer ft-ot fel lehet venni.89 Február 23-án újabb 20 ezer ft. kieszközlésére kérte fel az alispán Zsivora Györgyöt, utalva arra, hogy a jövő bizottmányi ülésen referálnia Uo. 1113/1861. sz. 82 Uo. 1576/1861. jkv. sz. 83 Uo. 1577/1861. jkv. sz. 84 Uo. 1782/1861. jkv. sz. 83 Az országosan megindult adószedő hadjáratot ismerteti Szabad Gy. im old. 88 Csm. Biz /1860. jkv. sz. 87 Uo. 24/1860. jkv. sz. 88 A többi megye álláspontját s intézkedéseit Szabad G y. tárgyalja im old. 88 Csm. al. 8/1861. sz.

159 kell a megyei pénztár állapotáról, s a bizottmány, ha nem kapja meg a szükséges összeget, a megye hitelének fenntartása végett kénytelen lesz a háziadót máris kivetni.90 A bizottmány februári ülésén valóban felvetették a háziadó kivetésének szükségességét. A háziadó kivetés kulcsának megállapításakor az 1846/47. évi adófelosztási kulcsot állapították meg.91 A megyei házipénztár ellenőrzése végett a bizottmány úgy határozott, hogy a bevételeket és kiadásokat az alispáni és számvevői hivatallal is láttamoztatni kell.92 A Helytartótanács az alispán által kért 20 ezer ft. helyett csak 15 ezer ft-ot utalványozott, az összeget márciusban vette fel a megye.93 Március 28-án határozott úgy a bizottmány, hogy a megyei közszükségletek fedezésére ki kell dolgozni az egyénenkénti adófelosztást, mert a szükséges összeg felvétele az adópénztárból nem egyeztethető össze az alkotmányos működés elvével, az adópénztárak különben is ki vannak merülve, előbb-utóbb gondoskodni kell arról, hogy a megye magát fenntarthassa.94 Ugyancsak sürgőssé tette a háziadó kivetését az országgyűlési képviselők napidíja és szállásbére fizetésének kérdése is. Osztva Pest megye átiratát, Csanád megye is úgy döntött, ezeket a megye házi pénztárából kell fizetni, ezt az összeget azonban az országgyűlés által a megyére kivetendő adóilletékbe be fogják számítani.95 Májusi ülésén fogadta el a bizottmány az adókivetési küldöttség munkálatát, amelyet kiadott a községekre kivetés céljából a járási szolgabíróknak, valamint Makó Város Tanácsának.96 Ugyanekkor a közmunka kivetést is jóváhagyta a bizottmány.97 A közbirtokosok pénzben megválthatták közmunka-kötelezettségüket, az egyház szolgálatában álló egyházfiakat s gondnokokat felmentették a közmunka-teljesítés alól.98 A júliusi ülésen foglalkozott a bizottmány a Helytartótanács leiratával, melyben a megyei költségvetés felterjesztésére szólította fel a megyéket, valamint közölte, hogy a tiszti ügyészek, számvevő, utifelügyelők és mérnökök állását fel lehet venni a költségvetésbe. Olyan tiszti állásokat viszont ne szervezzenek, melyek korábban nem voltak a megyében, mert 1768 óta bármely új állás felállítását a megyéknek az ország főkormányszékével jóvá kellett hagyatniuk. Figyelmeztetett arra is, hogy a tiszti fizetéseket alacsonyan állapítsák meg, minthogy a megyei pénztárak szükségleteinek fedezése az országos alapból csak előlegezés, ideiglenes állapot, mert miután az országgyűlés határoz a megyei közigazgatás kérdésében, minden megye maga fogja fedezni szükségleteit, s ha a most megállapított fizetéseket a megyék később kénytelenek lesznek lejjebb szállítani, az kedvetlenséget idéz elő.99 A leirat megválaszolására bizottságot választottak, amely a felirattervezetet augusztus 7-én mutatta be. Kijelentették, hogy az ok, amiért a megyék közigazgatási költségvetését, a tiszti fizetéseket, az újonnan felállított állásokat a Helytartótanácsnak jóváhagyás végett felterjeszteni szükségessé tette, megszűnt, mert a hűbéri s jobbágyi viszony megszüntetésével minden polgár szabaddá vált; a közteherviseléssel»0 Uo. 35/1861. sz. 81 Csm. Biz. 1651/1861. jkv. sz. 82 Uo. 289/1861. jkv. sz. 82 Uo. 360/1861. jkv. sz. 84 Uo. 361/1861. jkv. sz. 85 Uo. 709/1861. jkv. sz. 84 Uo. 832/1861. jkv. sz. 87 Uo. 833/1861. jkv. sz. 88 Uo. 885/1861. jkv. sz. 88 Uo. 1059/1861. jkv. sz. 141

160 megszűnt a nép kizárólagos adózási, katonaállítási, katonatartási és közmunka terhe; közigazgatásilag is mindenki egyenlő jogokat élvez, elöljáróit, képviselőit maga választja, ezek által befolyása van a megyei életre, törvényes bíróit is maga választja. Ezért nincs szükség a Helytartótanács jóváhagyására a megyei költségvetés kérdésében. Azonban, ha a bizottmány tájékoztatni akarja a Helytartótanácsot, javaslata a következő: a közigazgatási költségvetés; a polgári és fenyítő törvényszékek rendezésére, a fogházak fenntartására, a megyei igazgatásra vonatkozó költségvetés felterjesztendő. Ebben utalni kell arra, hogy a régi fizetéses táblabírák helyett 2 rendszeresített törvényszéki bírót egy harmadikat a telekkönyvek vitelére, és 16 tiszteletbeli törvényszéki bírót neveztek ki, akik 5 ft. napidíj mellett akkor vesznek részt a törvénykezésben, ha a rendes törvényszéki bírók más munkálattal vannak elfoglalva. A fogházak fenntartására évente 8 ezer ft. szükséges, mivel a rabok száma között mozog. A tisztviselők fizetésével kapcsolatban azt tartják szükségesnek megírni, hogy a fizetéseket teljes közgyűlés állapította meg, különben is mérsékeltek. A fizetések ügyében egyébként az országgyűlésnek kell határoznia. Csanád megye ezentúl nem tart igényt az országos alapból előlegezett fizetés kiutalásokra.100 Ilyen értelmű válasz küldését az tette lehetővé, hogy a megyében júniusban megkezdődött a háziadó beszedése. Azonban ez is összeütközésre adott alkalmat. A battonyai szolgabíró jelentése szerint a pécskai tiszttartóság kijelentette, hogy mivel a megyék szükségleteire a cs. kir. pénztárak előleget utalványoztak, külön honi adó fizetésére fel nem hatalmaztatik. A bizottmány kijelentette, hogy nem ismeri el a bécsi Osztrák Nemzeti Bankot, mint a magyar királyi javak birtokosát, sem azt nem tűri, hogy a bécsi kormány a magyar állami javakkal saját tetszése szerint rendelkezzen, ezért ünnepélyes óvását jegyzőkönyvébe iktatja. Figyelmeztették a pécskai uradalmat, hogy a háziadót behajtják, ha kell, végrehajtás útján is; a felvett előleget pedig beszámítják a háziadóba.101 A háziadó beszedésének elkezdését jelentette a nagylaki, palotai szolgabíró, és Makó város polgármestere is.102 Augusztus 5-én az alispán jelentést mutatott be a bizottmánynak a megye állapotáról: e szerint a megyei háziadó fizetése folyamatos, a községek már majdnem a felét, Makó város 1/6-od részét fizette be. A községek többet is befizettek volna, ha az egyenes adót katonai behajtással el nem szállították volna.103 Ugyancsak az augusztusi ülésen jelentette a bizottmánynak a küldöttség elnöke, hogy a közmunkát kivetették.104 Augusztus 8-án Katona Antal palotai szolgabíró jelentette, hogy a községek adójuk nagyobb részét befizették, sőt olyan község is van, amely már a teljes mennyiséget lerótta; egyedül a közbirtokosság az, amely eddig szinte semmit sem fizetett. A mezőhegyesi mén tenyésztő intézet azt jelentette, hogy az évi adótartozását a battonyai cs. kir. adóhivatalba fizette be. A bizottmány határozatában kimondta, hogy a méntenyésztő intézet által az adóhivatalba befizetett összeget, a 25 ezer ft. előleg visszafizetésekor, levonja.105 Makó város polgármestere arról számolt be, hogy a háziadót kivetette, az adókönyveket kiosztotta, a lakosság lassan fizeti is az adót, de a behajtó katonaság minden pénzüket elvitte, másrészt a lakosság arat, a további adófizetést az aratás befejezése után folytatja. Azonban házi pénztárból 1500 ft-ot Uo. 1487/1861. jkv. sz. 101 Uo. 1227/1861. jkv. sz. 102 Uo /1861. jkv. sz. 103 Uo. 1362/1861. jkv. sz /1861. jkv. sz. 105 Uo /1861. jkv. sz.

161 befizetett a megye szükségleteire. A bizottmány nem volt engedékeny a háziadó beszedésében. Megállapította, hogy a szegényebb sorsú községek adójukat már csaknem teljesen befizették, Makónak 9300 ft-ot kellett volna befizetnie, az 1500 ft. ennek kis hányada, a jövő' ülésre az adó teljes beszedéséről kért jelentést tenni.106 Szeptember 30-án rendkívüli bizottmányi ülésen foglalkoztak a Helytartótanács újabb leiratával. Ebben a helytartó megismételte a korábbi leiratában kifejtetteket, s a megyéket eltiltotta a háziadó további beszedésétől; a költségvetés azonnali felterjesztését követelte, valamint jelentést kért arról, hogy a megye mennyi előleget vett fel az adóhivatalból, és mennyi háziadót szedett be. A bizottmány elnökét, az alispánt, s az adót kezelő tisztviselőket tette felelőssé, ha továbbra is szednek háziadót vagy engedély nélküli kifizetéseket hagynak jóvá. Utasította az adóhivatalokat, hogy a feltétlenül szükséges összeget utalják ki a megyék részére. A bizottmány a felelősséget testületileg vállalta, a válasz elkészítésére ismét küldötteket választott.107 Válaszában ismét kijelentette a bizottmány, hogy az évi törvények alapján szervezte magát a megye, az adót az évi VIII. te. alapján vetették ki. Elismerte a bizottmány, hogy a lakosságot kétszeres adóbehajtás sújtja, azonban ők a háziadót tekintik törvényesnek, az egyenes és közvetett adók behajtása sújtja törvénytelenül a lakosságot. Visszautasította a megye, hogy a háziadó-kivetést jóváhagyás végett fel kell küldeni a Helytartótanácsnak: 1848 előtt a jobbágyok érdekeinek védelmében volt szükséges jóváhagyatni a háziadó-kivetést, nehogy túlterheljék az adózó jobbágyokat; a közteherviselés ezt szükségtelenné tette. A megye összes adója kb. 70 ezer ft., még 50 ezer ft-ot be kell szedni. A küldöttség azt javasolta, egy felvilágosító küldöttséget küldjenek a községekbe, a beszedésért a községi elöljárókat tegyék felelőssé, s felszólították a birtokosokat, fizessék be teljes adótartozásukat, példát mutatva a köznépnek. Ha a megyei bizottmányt erőszakos hatalommal oszlatják fel, az úgy tekintendő, hogy törvényes kötelességét teljesítette a megyei törvényhatóság, de ha amiatt válna működésképtelenné, mert nem teljesítette kötelességét, szégyenére válnék önmagának, a nemzet előtt elveszítené hitelét. A Helytartótanács leiratát törvénytelennek tekintik, teljesítése az alkotmányos élet önmaga általi meggyilkolása nélkül nem lehetséges. Felirat küldését javasolták az uralkodóhoz, utasítsa a Helytartótanácsot intézkedésének megváltoztatására, hasonló rendeletektől tiltsa el, különben a megyei önkormányzat folytatása erkölcsileg lehetetlenné válik, s ezért a felelősséget elhárítja magától a megye. A felirat végleges megszövegezését újabb küldöttségre bízták; a felvilágosító küldöttség kiküldését s a községi elöljárók felelőssé tételét nem javasolta a bizottmány, csak a szolgabíróknak írta elő azok összeírását, akik nem teljesítik az adóbefizetést, hogy az utókor részére jegyzőkönyvükben megörökítsék.108 A felirat, az előírt intézkedések azonban a bizottmányok feloszlatása miatt, elmaradtak. 106 Uo. 1555/1861. jkv.sz. 107 Uo. 829/1861. jkv. sz. 108 U o. 1833/1861. jkv. sz.

162 A NEMZETISÉGI KÉRDÉS, AZ ORSZÁG TERÜLETI EGYSÉGÉNEK KÖVETELÉSE Január 8-án tárgyalta a bizottmány Majláth György leiratát a Szerb Vajdaság és Temesi bánság Magyarországhoz kapcsolásáról.109 Csanád megye Torontál, Krassó, Temes, Bács megyének üdvözlő átiratot küldött ez alkalommal, egyszersmind kérte, hogy azon megyék is emeljék fel szavukat a Partium visszacsatolása érdekében.110 A Rajacicnak adott ígéretet egyelőre szó nélkül hagyták. Varasd megye január 28-án kelt, horvát nyelvű átiratát február 5-én tárgyalta a bizottmány. Varasd megye örömét nyilvánította azért, mert ott is lehetővé vált az alkotmányos élet megindítása, s jelezte, azt kívánják elérni, hogy az országgyűlésen az uralkodót mint Magyar-, Horvát-, Dalmát- és Tótországok királyát koronázzák meg. Csanád megye örömmel vette tudomásul az átiratot, mint a magyar megyék felé nyújtott testvéri jobbot, s kérte Varasd megyét, továbbra is őrizzék meg testvéri érzésüket a magyarok iránt.111 Varasd megyének erre a körlevelére válaszul Sokcevic bán sérelmes leiratot intézett a megye főispánjához; Csanád megye is felemelte szavát ez ellen az intézkedés ellen márciusi bizottmányi ülésén.112 Verőce megye horvát nyelvű átiratát viszont visszautasította a megye, mivel Verőce megye az uralkodóhoz fordult Horvát-, Tót- és Dalmátországok újraegyesítése ügyében; Csanád megye viszont a három társország Magyarországgal való egyesítését kívánta, s a döntést az országgyűléstől várta, a magyarországi megyék nagy többségéhez hasonlóan.113 Egyetértéssel vette tudomásul a bizottmány Közép-Szolnok megye átiratát, amelyben Erdély Magyarországgal való egyesítését s az országgyűlésre való meghívását követelte.114 Válasz nélkül hagyta Csanád megye Verőce megye újabb átiratát, amelyben H orvátország függetlenségét és régi állapotába való visszahelyezését, valamint Magyarországon a nemzetiségek egyenjogúsítását követelte.115 Szintén nem támogatta Csanád megye Zágráb megye kérését, melyben a szerb nemzetiségi gyűlés megtartásának pártolását kérték.116 Pozsega megyétől két átirat is érkezett. Az elsőben azt a követelésüket közölték, hogy Horváthország ne mint kapcsolt rész, hanem mint társország szerepeljen, s ne csak választott megyei követei által képviseltethesse magát az országgyűlésen, hanem mint ország.117 A másik átiratban kijelentették, hogy a birodalmi gyűlésről egyelőre tudni sem akarnak, s követet sem küldenek.118 Csanád megye válaszként kifejtette, ha Magyarország területi épségének megsértését nem kívánják, támogatja kérésüket, hogy nemzetiségi jogaik s helyi önállóságuk érvényesüljön. Csanád megye egyébként a birodalmi gyűlést nemcsak egyelőre, hanem egyáltalán nem ismeri el, abban részt venni nem fog. Szabad G y. im old. 110 Csm. Biz. 30/1861. jkv. sz. 111 Uo. 80/1861. jkv. sz. Az átirat fogadtatásáraid. Szabad Gy. im old. a Csm. Biz. 215/1861. jkv. sz. ld. még Szabad Gy. im old. 113 Csm. Biz. 252/1861. jkv. sz. Szabad Gy. im. 400 old. u * Csm. Biz. 436/1861. jkv. sz. Az ország területi egysége helyreállítását szinte kivétel nélkül követelték a megyék; több megye állásfoglalását idézi Szabad Gy. im old. 115 Csm. Biz. 450/1861. jkv. sz. ld. még Szabad Gy. im old. Uo. 453/1861. jkv. sz. TUo. 703/1861. jkv. sz.»uo. 704/1861. jkv. sz» 144

163 A bizottmány, miután megtárgyalta Fiumének az uralkodóhoz intézett feliratát Magyarországhoz csatoltatása végett, felírt az országgyűléshez, ugyanezt követelve.119 Fiume átiratának támogatására küldött feliratot az országgyűléshez a bizottmány. Fiume értesítette a megyéket, hogy leszavazták azt a kérést, melyben a Horvát-Szlavón országgyűlésen való részvételre szólították fel. Azonban 30 fő igennel szavazott, s azok részt is kívánnak venni az említett országgyűlésen, emiatt foglalta óvását körlevélbe.120 Június 3-án Csanád megye is tiltakozott a képviseló'háznál a karlócai kongresszus miatt. Elfogadták Temes megye véleményét, hogy a kongresszus Magyarország területi egységének megbontására törekszik. Ezzel a véleményével Csanád megye nem állt egyedül.121 Pest megye átirata kapcsán, melyben a karlócai kongresszus határozatai ellen tiltakozott, feliratot intézett a bizottmány a képviseló'házhoz, kérve a szerb és minden nemzetiség igényeinek mielőbbi kielégítését a törvényhozás útján.122 Szintén az augusztus i bizottmányi ülésen került napirendre a turócszentmártoni értekezlet ügye. Csanád megye is feliratot küldött a képviseló'házhoz, amelyben kijelentette, hogy a megyében lakó nemzetiségek közül egy sem, s így a tót ajkú lakosság sem támogat semmiféle elszakadási eszmét, hanem a legjobb egyetértés és hazafiság szelleme lelkesíti mindnyájukat.123 Augusztus 17-én terjesztette a jegyző' a bizottmány elé a megye több nemzetiségi községeitől érkezett bizalmi szavazatokat.124 A 10 ezer lakosú, legnagyobbrészt szláv és román nemzetiségű Nagylak az országgyűlés eddigi eljárását, elveit és politikáját magáénak vallja, a képviselők iránt teljes bizalmat érez. Deák Ferenc részére külön bizalmi szavazatot kért küldetni a megye által. Nyilatkozatukkal megcáfolni kívánták hazánk ellenségeinek azon állítását, mintha Magyarország lakossága az országgyűlés eljárását nem helyeselné.125 Sajtény község a községi tanács és az összes közlakosság hódolati nyilatkozatát kérte Deák Ferenchez továbbítani. Sajtény lakossága román ajkú volt.126 Magyarcsanád, mely román és szerb lakosságú, szintén Deák Ferenchez intéztetett hála feliratot.127 Része lehetett ez annak az országos mozgalomnak, amelynek során bizalmi szavazatok sorát íratták a nemzetiségek lakta településekkel U o. 728/1861. jkv.sz. 120 U o. 729/1861. jkv. sz. 121 U o. 985/1861. jkv. sz., ld. még Szadab Gy. im , 544. old. 122 U o. 1438/1861. jkv. sz. Szabad Gy. im old. 123 U o /1861. jkv. sz. 121 U o. 1638/1861. jkv. sz. 125 U o. 1639/1861. jkv. sz. 128 U o. 1640/1861. jkv. sz. 127 U o. 1641/1861. jkv. sz. 123 A z országos mozgalmat bemutatja Szabad Gy. im old. 145

164 CSANÁD MEGYE ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÉRDÉSE Csanád megye bizottmánya megalakulása után egyik első feladatának tekintette, hogy az 1847/48. évi törvények visszaállítását s az országgyűlés egybehívását követelje.129 Az országgyűlés előkészítése kapcsán a megyebeli országnagyok névsorát el kellett készíteni, Csanád megyében azonban nem voltak ilyenek.130 A január 21-én kelt, a Helytartótanács által kibocsátott körrendeletét, amelyben az országgyűlés Budára való összehívását s az országgyűlési követek választására vonatkozó szabályokat közölte, február 5-én tárgyalta a bizottmány.131 A megyék többségéhez hasonlóan Csanád megye is felháborodva vette tudomásul, hogy az országgyűlést Budára hívták össze.132 Kérte a megye a Helytartótanácsot, eszközölje ki, hogy az országgyűlést Pestre hívják össze. A követek megválasztását az évi V. t. c. alapján kívánta eszközölni. Ezért még ugyanazon a bizottmányi ülésen következő napirendi pontként az évi törvények szerint 47 tagból álló középponti választmány felállítására tett javaslatot.133 Az országgyűlést április 2-ra Budára összehívó leiratot március 4-én tárgyalta a bizottmány. Keserűen állapították meg, hogy sem az uralkodóhoz közvetlenül, sem a Helytartótanácshoz, sem Yay Miklóshoz küldött feliratukkal sem Csanád megye, sem a többi törvényhatóság nem tudta elérni, hogy az országgyűlést Pestre hívják össze, ezért jegyzőkönyvbe foglalták óvásukat emiatt.134 A február 5-én megválasztott középponti választmány135 április 3-án terjesztette a bizottmány elé jelentését a követválasztásokról. Csanád megyét 3 kerületbe osztották : a battonyai kerületben Markovics Antalt, a nagylaki kerületben Dedinszky Józsefet, Makó városban Návay Tamást választották képviselővé.130 Március 4-én tárgyalta a bizottmány Ugocsa megye átiratát, melyben a régi rendszer szerinti követválasztás s a követek részére adandó utasítás felélesztésének pártolását kérte. A megyék többségéhez hasonlóan Csanád megye nem osztotta Ugocsa megye nézetét.137 Válaszában leszögezte a bizottmány, hogy helyi törvényhatóságok országos törvényeket nem vizsgálhatnak felül, s mivel az évi törvényekben a régi rendszerű követutasítás nem szerepel, e megye nem adhat ilyen utasítást megválasztandó követei részére. A bizottmány tagjai különben is megbíznak követeikben.138 E helyen fejtette ki véleményét a bizottmány a felelős magyar minisztérium felállításának szükségességéről is. Ennek felállítása a trón megszilárdulását is maga után vonná, s az alkotmány is meggyökeresedhetne. Április 2-án 493. sz. alatt tárgyalták Ugocsa megye válaszát, melyben kifejtette, hogy nem az évi törvények megsemmisítése, hanem azoknak az ősrégi megye Csm. Biz. 65/1860. jkv. sz. 130 Uo. 66/1860. jkv. sz. 131 Uo. 75/1861. jkv. sz. 132 Szabad Gy. im old. 133 Csm. Biz. 76/1861. jkv. sz. 134 Uo. 208/1861. jkv. sz. 135 Uo. 76/1861. jkv. sz. 136 Uo. 474/1861. jkv. sz. Az országgyűlési választásokat e helyt nem elemezzük, csak felhívjuk a figyelmet R uszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében ( ) című tanulmányára, amelyben részletesen elemezte e kérdést. = Tanulmányok Csongrád megye történetéből, XIX. század, Szeged, old. 137 Szabad Gy. im old. 138 Csm. Biz. 222/1861. jkv. sz. 146

165 szerkezetével való összeegyeztetése volt a célja, egyébként megalakuláskor Ugocsa megye is az évi törvényeket fogadta el, s végül követutasítást sem adott. Az országgyűlés megnyitása után érkezett Vas megye tudósítása arról, hogy Deák Ferencnek bizalmi szavazatot küldtek. Csanád megye utalt arra, hogy Deákot tiszteletbeli bizottmányi taggá választotta, de újabb bizalmi szavazatot küldött részére.139 Esztergom megye átiratával is egyetértve, feliratot intézett a megye az országgyűléshez, hogy Széchenyi érdemeit iktassák törvénybe.140 Felháborodással vette tudomásul Csanád megye is Benedek táborszernagy napiparancsát, amelyben kijelentette, hogy kíméletlen megtorlás vár a császárral netalán szembeszegülő' magyar politikusokra. Hont megye átiratának tárgyalása után, amelyben óvását körözte a napiparancs ellen országszerte, a bizottmány kijelentette, hogy az óvást elfogadja ugyan, azonban ezt csak jegyzőkönyvébe iktatja, de a sérelem visszacáfolására őt mint érdemtelent kijelenti. 141 Bihar megye körlevele kapcsán bizalmi szavazat küldését határozta el a bizottmány az országgyűlés részére.142 Bars megye átirata kapcsán, amelyben az úrbéri kérdésben a maradványföldek megváltásának rendezését az országgyűléstől kérte, Csanád megye is hasonló szellemben készített feliratot a képviselőházhoz.143 Ugyanezen az ülésen határozták el köszönő levél küldését Thomas Kingsby, az angol Parlament Alsóházának tagja részére, aki alkotmányos szabadságunk s jogaink mellett védőbeszédet tartott.144 Augusztus 6-án Zsivora György leutazott a közgyűlésre, tájékoztatta a bizottmányt az országgyűlés nehéz helyzetéről, óvatosságra, higgadtságra, a törvényekhez való ragaszkodásra kérte a megyét; kijelentette, hogy ő, amíg hazai törvények korlátái közt lehet, helytáll és hazafiúi kötelességét teljesíteni kész.145 Augusztus 17-én alispáni javaslatra az országgyűlés mindkét háza részére bizalmi szavazat küldését határozták el.146 Utaltak rá, a július 21-én kelt királyi leiratra Deák Ferenc válaszát mind a képviselőház, mind a felsőház elfogadta; ilyen egység csak 1741-ben volt, akkor az ellenség által megtámadott trón védelmére jött létre az összefogás, a mostani egységet pedig az ország önállósága, alkotmánya megvédésének szükségessége törvényes úton, hozta létre. Szükséges bizalmi feliratot küldeni azért is, mert ellenségeink azt a rágalmat terjesztik, mintha az országgyűlés iránti nézetek nem az egész ország nézetei lennének. Kinyilatkoztatták, az országgyűlés intézkedéseit magukévá teszik, minden hatalmukban álló törvényes eszközzel támogatni és védeni fogják akkor is, ha az országgyűlés ilyen törvényes magatartása miatt megújúlnának a nemzet szenvedésének gyászos napjai U o. 624/1861. jkv.sz. 140 U o. 730/1861. jkv. sz. 141 Magyarország története 680. old. 142 Csm. Biz. 1128/1861. jkv. sz. 143 Uo. 1105/1861. jkv. sz., szabad gy. im old. 144 U o. 1136/1861. jkv. sz. 146 U o. 1477/1861. jkv. sz. 146 U o. 1637/1861. jkv. sz. 147 Uo. 1644/1861. jkv. sz. A bizottmány Rákóczi fejedelem évi manifesztumából kölcsönözte a szavakat. 147

166 A BIZOTTMÁNY AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELOSZLATÁSA UTÁN Az országgyűlés feloszlatása után szeptember 2-án gyűlt össze a bizottmány, s ezen az ülésen a főispán és a megyébe visszatért országyűlési képviselők is részt vettek. A helyettesek visszaadták tisztségüket az eredetileg megválasztott tisztségviselőknek.148 Ezen az ülésen olvasták fel Apponyi György országbíró értesítését arról, hogy az országgyűlés feloszlatása miatt a megye bizalmi szavazatát hírlapi úton teszi közzé.149 Ghyczy Kálmán, a képviselőház elnöke pedig a bizalmi feliratot a képviselőház egyéb irataival együtt az Országos Levéltárba tette.150 Csanád megye is tiltakozó feliratot készített az országgyűlés feloszlatása miatt, jegyzőkönyvi szám alatt, azonban Csanád megye főispáni helytartója 1862-ben a Helytartótanács felszólítására kivágta a jegyzőkönyvből és felterjesztette a Helytartónak.151 A bizottmány köszönő levelet küldött Smolka Ferenc lengyel képviselőnek, aki a Birodalmi Tanácsban Magyarország mellett emelt szót.162 Október 7-én tárgyalták a Helytartótanács leiratát, melyben régi gyakorlatra hivatkozva az eddigi bizottmányi üléseken felvett jegyzőkönyveket 8 nap alatt, az ezután tartandó ülések jegyzőkönyveit az ülés után 8 nap múlva fölküldetni rendelte; a rendeletet félretették.153 A BIZOTTMÁNY FELOSZLATÁSA November 12-én érkezett az alispánhoz Forgách Antal kancellár leirata, amelyben a Helytartótanács testületi hatáskörének ideiglenes felfüggesztését, a megyei bizottmányok feloszlatását; némely, a közrend, személy és vagyonbiztonság ellen elkövetett bűncselekmény katonai bíróságokhoz utasítását tudatta. Utasította az alispánt, hogy a feloszlatott bizottmány bármi ürügy alatti összejövetelét személyes felelőssége alatt gátolja meg, s felszólította, hogy az új hivatalnokok kinevezéséig a jelenlegi tisztviselőkkel a közigazgatási ügyeket intézze el.164 Markovics Antal november 13-án értesítette a főispánt, hogy az előbbi rendeletet közhírré tette.155 Az első alispán utasította a 4 járási szolgabírót, hogy a hivatalos iratokat szedjék rendbe, lajstromozzák, hogy átadásra készen legyenek, az eddig behajtott háziadót és letéteket szintén készítsék el az átadásra.156 November 13-án terjesztette a főispánhoz Markovics Antal a megyei házipénztár, kórházi pénztár, valamint a letéti pénztárak vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvet.157 November 12-én a polgári törvényszék ülésén az alispán, hivatkozva arra, hogy a leirat bizottmányi gyűlés tartását megtiltotta, a megyei tisztikar lemondó levelét 1819* 118 Csm. Biz. 1667/1861. jkv. sz. 119 Uo. 1680/1861. jkv. sz. 150 Uo. 1681/1861. jkv. sz. 151 CsmL Csanád megye főispáni helytartójának iratai (továbbiakban: Csm. f. htó.), 155/1862. ein. sz. 152 Csm. Biz. 1826/1861. jkv. sz. 163 Uo. 1834/1861. jkv. sz. 154 Csm. al 790/1861. sz. 155 Uo. 801/1861. sz. 156 Uo. 802/1861. sz. 167 Uo. 840/1861. sz. 148

167 jegyzőkönyvébe iktatta. Kijelentette a bizottmány, nem érte váratlanul a felosztlatás híre őket. A felsőbb hatalom ezen eljárásában a törvénytelenség és önkény újabb bizonyítékát látják. A bizottmány feloszlatása szükségessé teszi a tisztikar lemondását, mert megbízatásukat a bizottmánytól kapták. Mindaddig visszavonulnak a tisztviselők, míg a megyei gyűlés visszaállítása meg nem történik.158 M ak ó vá ro s 1861-ben Makó város tanácsa decemberben benyújtotta lemondását Csanád megye bizottmányához.159 Amíg a bizottmány nem intézkedett új tanács felállításáról, a régi hivatalnokok intézték tovább az ügyeket. Szerepük azonban nagyon kényelmetlen volt, amit jól illusztrál Degré György polgármester beterjesztése a január 23-án tartott tanácsülésen: ő a maga részéről nem akar tovább gúny tárgyául szolgálni, megismétli a december 9-én beadott lemondását. Javaslatára Makó város Tanácsa kérte Csanád megye bizottmányát, rendezze a város ügyét, mert a hivatalnokoknak megélhetésük miatt alkalmaztatást kell keresniük valahol.160 Február 4-én a megyei bizottmány ülésén néhány makói képviselő úgy nyilatkozott, hogy Makó lakossága nem igényli a rendezett tanács felállítását. A bizottmány a lakosok véleményének felderítésével Hofbauer Sándor makói főszolgabírót bízta meg.161 Hofbauer Sándor február 4-én jelentette eljárásának eredményét: népgyűlést hívott össze Makón, a választásra jogosult lakosságot titkos szavazással megszavaztatta, melynek eredménye 626 igen, s 323 nem szavazat lett.188 Miután a többség a rendezett tanács felállítása mellett szavazott, egy bizottság összeírta a szavazati joggal bíró lakosokat, s a névsort a tanácsülésen felolvasták.163 Makó lakossága kb. 27 ezer fő volt, az évi népszámlálás idején 25 ezer, így 150 fős képviselő testület felállítását javasolták, s ténylegesen ennyit választottak meg. Ezenkívül tiszteletbeli bizottmányi tagokat is választottak, köztük emigránsokat is. A tiszteletbeli bizottmányi tagok névsora: Teleki László, Horváth Mihály, Návay Tamás, Klapka György, Kossuth Lajos, Türr István, Károlyi Sándor, Zsivora György, Markovics Antal, Rónay Sándor.164 Makó városnak is joga volt az országgyűlésre egy követet választani, azonban a tanács felállításának elhúzódása miatt a Makó várost képviselő követ választását is Csanád megye középponti választmánya bonyolította le.165 A tisztviselők megválasztására 16 tagú bizottságot hoztak létre titkos szavazással.166 Polgármesterré Faragó Ferencet választották.167 A megválasztott tisztikar március 2-án tette le az esküt.168 Makó város a rendezett tanács felállítása után kérte Csanád megye bizottmányát, a Helytartótanácstól eszközölje ki a jóváhagyást.169 Makó város tanácsa részére 168 Csm. Polg. Tszék 191/1861. jkv. sz. 159 CsmL Makói Fióklevéltára (továbbiakban: Mf.), Makó Város Tanácsának iratai (továbbiakban: MvT.), 75/1860. jkv. sz. 180 U o. 9/1861. jkv. sz. 161 Csm. Biz. 78/1861. jkv. sz. 162 MvT. 47/1861. jkv. sz. 163 U o. 48/1861. jkv. sz. 164 U o. 49/1861. jkv. sz. 185 U o. 55/1861. jkv. sz. 166 U o. 56/1861. jkv. sz. 187 U o. 60/1861. jkv. sz. 188 U o. 73/1861. jkv. sz. 149

168 Hofbauer Sándor makói szolgabíró irányadó útmutatást nyújtott át; azonban a képviselőtestület nem értett egyet minden pontjával, s átdolgozására küldöttséget nevezett ki Miután az iratokat s a városi pénztárt átvették az eddig működött elöljáróktól, megállapították, hogy a pénztár üres, a tisztviseló'ket nem tudják fizetni, ezért felszólították a lakosságot városi adóhátralékaik befizetésére.171 Márciusban a telekkönyvek Gyuláról való áthozatalának kieszközlését kérték Csanád megye bizottmányától,172 azonban csak a cs. kir. Törvényszékek megszűnése után kerültek Makóra az illető' telekkönyvek. Azt is kérték a megyei bizottmánytól, ha a megyei csendlegényeket ellátták fegyverrel, a Makó város által a cs. kir. kormányzat alatt vásárolt fegyvereket szolgáltassák vissza.173 Március 27-én jelentette be Faragó Ferenc polgármester, hogy mivel Makónak rendezett tanácsa van, mint önálló törvényhatóság a törvénykezési, rendőri és gazdasági ügyekben is megkezdte működését A rendfenntartás tekintetében visszatértek a régebbi gyakorlathoz. Az eddigi 4 lovashadnagy helyett csak kettőt tartottak meg, s visszaállították a tanyai kapitányi szolgálatot; 5 tanyai kapitányi állás felállítását határozták el, a tanyai lakosok közt szükséges rendfenntartás, adó- és közmunka-behajtás elvégzésére.176 Széchenyi István munkásságának s nagyságának elismerésére Makó város Tanácsa a Fő térnek Széchenyi tér névre változtatását határozta el.176 Ha a késői szervezés miatt később is, de Makó város is rendre csatlakozott a megyék s városok határozataihoz az évi törvények követelése, Erdély Magyarországhoz csatolásának kérése, s a többi fontos kérdés követelésében.177 Teleki László halála miatt 2 hetes gyászt tartott a város ;178 törvénytelennek minősítették az egyenes és közvetett adókat.179 Május 4-én érkezett meg a Helytartótanács leirata, melyben elutasította Makó város kérését a rendezett tanács ügyében. Arra hivatkozott, hogy Makó 1848-ig nem volt ellátva rendezett tanáccsal, azt felállítani csak az uralkodótól nyert engedély megérkezése után lehetett volna; a januári leirat ellenére emigránsokat is beválasztottak bizottmányukba; egyébként se állhat 120-nál több tagból a képviselőtestület; mindezek miatt új választást írt elő. Csanád megye bizottmánya válaszolt a Helytartótanácsnak, s utalt rá, hogy a rendezett tanács felállítását már 1848-ban kérték; május 1-i engedély alapján július 29-én megalakult a rendezett tanács Makón, amelyet az abszolutista kormányzat előbb megszüntetett, majd belátva, hogy ilyen nagy népességű városban szükség van rendezett tanácsra, november 1-án megyehatósági javaslatra felállították a városi tanácsot, amely december 17-én, a megyei autonómia visszaállítása miatt, lemondott. A képviselők számát jogosan állapították meg 150 főben, az évi törvény erre lehetőséget adott. Belügyminisztérium nem léte miatt ismételten a Helytartótanácsot kérték fel az uralkodói jóváhagyás megszerzésére Uo. 276/1861. jkv. sz. 170 Uo. 93/1861. jkv. sz. 171 Uo. 96/1861. jkv. sz. 172 Uo. 103/1861. jkv. sz. 173 Uo. 121/1861. jkv. sz. 174 Uo. 128/1861. jkv. sz. 175 Uo. 134/1861. jkv. sz. 176 Uo. 142/1861. jkv. sz. 177 Uo. 149/1861. jkv. sz. 178 Uo. 346/1861. jkv. sz. 179 Uo. 347/1861. jkv. sz. 150

169 Makó város 1861-ben nagyarányú házhelykiosztást tartott, s az 1849-ben szolgált Makó városbeli honvédeknek házhelyet juttatott, ekkor jött létre a Honvéd nevű városrész. Ez az esemény tudomására jutott az Ipolysági Honvéd Segélyező Egyletnek, s mint a honvédsegélyezés szép példájáért az egylet köszönetét mondott Makó város Tanácsának Makra Imre prépost jelentette a tanácsnak, hogy nem járnak a tanulók a vasárnapi iskolába. Makó város tanácsa a népnevelés kérdését fontos feladatként kezelte, felhívta a szülőket, a gyerekeket járassák vasárnapi iskolába; azonban ennél hatékonyabb eszközként felszólította a céhmestereket, hogy a vasárnapi iskola elvégzését tanúsító bizonyítvány nélkül felszabaduló levelet ne adjanak az inasoknak.182 A katonai elszállásolás terhének igazságosabb elosztása végett június 10-én a bizottság egy javaslatot nyújtott be. Ennek értelmében: á) azok, akik a városban laknak, de istállóikat lebontották, vagy nem is építettek, kötelesek istállót építeni, b) nem lehet a lakóházat a telektől külön eladni, s ezáltal a tanyai lakosok számát szaporítani, c) a jelenleg tanyán lakók is kötelesek a városban házat venni vagy zsellérházaknál istállót bérelni. Minden fertály föld után 2 hétig egy katonát tartani köteles mindenki. A tanács nem fogadta el a javaslatot, azzal az indokkal, hogy nem lehet így szétszórni a katonákat; újabb javaslat kidolgozására utasította a küldöttséget.183 A házhelykiosztások mellett másik fontos kérdés a legelőfelosztás problémája volt, amely végigkísérte az alkotmányos képviselőtestület működését, azonban az újabb és újabb fellebbezések miatt a problémát nem sikerült 1861-ben lezárni. Nagyon súlyosan érintette az adóbehajtás Makó város lakosságát. Sok napirendi pontot tett ki az adó törvénytelennek nyilvánítása, az adóbehajtók megjelenése után a lakosság viselkedése. Július 1-én jelent meg első ízben az adóbehajtó katonaság.184 Csanád megye bizottmánya a katonaság eltávozása után a megyei háziadó beszedését sürgette. A háziadó kérdését Csanád megye bizottmányának tárgyalásakor m utattuk be. Augusztus 6-án tárgyalta Csanád megye bizottmánya a Helytartótanács leiratát, melyben egyes makói lakosoknak a rendezett tanács elleni felfolyamodásának kivizsgálását sürgette.185 Az országos megmozdulás részeként Makó város is bizalmi szavazatot küldött Deák Ferencnek és a képviselőháznak.186 Szeptember 2-án Csanád megye bizottmánya, biztosra véve, hogy a rendezett tanács felállítását jóváhagyja a Helytartótanács, kijelentette, a megye eddig is úgy kezelte Makó város ügyét; azonban amíg törvényhozás útján nem rendezik a rendezett tanácsok és a megyei bizottmányok viszonyát, Csongrád és Békés megyéhez hasonlóan, a főszolgabíró továbbra is közvetítőként szerepeljen Makó város és a bizottmány között. Mivel törvénykezés tekintetében az Országbírói Értekezlet munkálatát az országgyűlés jóváhagyta, törvénykezési tekintetben Makó önállósága sértetlen maradt.187 Szeptember 9-én számolt be Návay Tamás, Makó országgyűlési képviselője az országgyűlés működéséről, feloszlatásáról; átnyújtotta mindkét feliratot, melyet az 180 Csm. Biz. 639/1861. jkv. sz. 181 MvT. 362/1861. jkv. sz /1861. jkv. sz. 183 Uo. 532/1861. jkv. sz. 184 Uo. 638/1861. jkv. sz. 185 Csm. Biz /1861. jkv. sz. 186 MvT. 723/1861. jkv. sz. 187 Csm. Biz. 1765/1861. jkv. sz. 151

170 uralkodóhoz intézett az országgyűlés. Kérte a képviseló'testületet, továbbra is ragaszkodjon az évi törvényekhez, az ősi alkotmányhoz az ezután következő időszakban is. Határozatba foglalta a tanács, míg erőszakkal fel nem oszlatják, amíg az ősi törvények szerint működhetnek, folytatják tevékenységüket.188 Ugyanekkor adtak utasítást az országgyűlési iratok s naplók megszerzésére a város levéltára részére.189 Rendkívüli közgyűlést hívtak össze szeptember 26-ra, mert az adóhivatal ismét követelte a fejedelmi adó beszedését, október 1-től a katonai behajtást helyezte kilátásba.190 Megismételték a már korábban elfogadott határozatot, miszerint erőszaknak nem szegülnek ellent, azokat a lakosokat, akik be akarják fizetni az adót, ebben nem akadályozzák, de segítséget nem nyújtanak, s önként nem szolgáltatnak be adót. Október 10-én az alispán felszólítását kapta meg a tanács, melyben a megyei szükségletek fedezésére szolgáló adó önkéntes befizetésére hívta fel a lakosságot, mert a megyei tisztviselők a kormánytól nem fogadnak el pénzt, nehogy a tisztviselők nem fizethetése vezessen a megyei bizottmány feloszlásához.191 Október 17-én azonban megjelent a katonaság. A városi pénztárba erőszakkal hatoltak be, a polgármesternél 15 katonát szállásoltak el. Ezután is rendre írásba foglalták a törvénytelen adó beszedését végző katonaság tetteit.192 Novemberben még egy század dzsidás katonát is Makóra irányítottak, ezek beszállásolásával tovább fokozva a város terheit.193 November 11-én, az alkotmányos élet felfüggesztése miatt mondott le Faragó Ferenc polgármester és a képviselőtestület. A tanács az új hivatalnokok kinevezéséig tovább intézte az ügyeket.194 A KÖZIGAZGATÁS BEN Az uralkodó és a kormány képviselője a megyékben a főispán volt. Egyszemélyben tartozott felelősséggel mindenért, ami a megyében történt. Gondoskodnia kellett arról, hogy az uralkodó és a kormány rendeletéi ismertté váljanak a megyében, és azokat végre is hajtsák. Ő volt a felelős azért, hogy a törvényeket megtartsák, a megye önigazgatása a törvényes keretek között működjön ban ezért adták ki a főispáni utasításokat is. A főispán elnökölt a bizottmányi üléseken. A főispán azonban nem tartózkodott állandóan a megyében, ilyenkor nem vett részt az üléseken sem. Zsivora György főispán december 29-én eltávozott a megyéből, a bizottmányi üléseken felvett jegyzőkönyvek másolatait megküldette címére ban a megyék szervezésekor az évi XVI. törvénycikket vették alapul, amely kimondta, hogy a megye legfontosabb szerve a közgyűlés, ez választja meg az állandó bizottmányt, amely a megyei hatóságot gyakorolja. Ezzel nem állt összhangban a főispáni utasítás előkészítő értekezletre vonatkozó rendelkezése. Az állandó bizottmány a főispán, távollétében az alispán elnöklete alatt tartja üléseit; a megye képviseletében a kormánnyal levelez, a megyei tisztviselőkkel határozatilag rendelkezik. Csanád megye állandó bizottmányának megalakulását korábban ismertettük MvT. 868/1861. jkv. sz Uo. 870/1861. jkv. sz. 1,0 Uo. 962/1861. jkv. sz. 181 Uo. 989/1861. jkv. sz. 182 Uo. 1120/1861. jkv. sz. 183 Uo. 1127/1861. jkv. sz. 184 Uo. 1129/1861. jkv. sz. 186 Csm. Biz. 81/1860. jkv. sz.

171 Január 7-én hoztak határozatot a bizottmányi ülések tartásának időpontjáról. Minden hónap első' hétfői napjára tűzték ki az ülések elsó' napját, ha az ünnepnap lenne, a következő' napra, az alispáni hivatal szükség esetén rendkívüli bizottmányi ülést is összehívhatott.196 A megye első számú tisztviselője az alispán volt. Ő vezette a közigazgatást, végrehajtotta a közgyűlés, a főispán és a kormány rendeletéit. A bizottmányi ülések közötti időszakban is elintézte a halasztást nem tűrő ügyeket, azonban intézkedéséről azonnal értesítette a főispánt, s a legközelebbi bizottmányi ülésen is ismertette intézkedését, melyet a bizottmány utólag hagyott jóvá. A megyék 1860-ban is két alispánt választottak. Az első alispánt a másodalispán helyettesítette, a másodalispánt a főjegyző. Az alispánoknak a közigazgatás vezetésén kívül törvénykezési feladataik is voltak. Az első alispán a polgári törvényszéken elnökölt, a másodalispán a bűnfenyítő törvényszéken. Ezenkívül az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok visszaállították az alispán bíróságot is, amely között nem működött. Az igazgatás decentralizálása céljából a megyéket járásokra osztották. A járások élén a szolgabírók álltak. A járások legalsó szintű igazgatási egységek voltak. A szolgabírók a bizottmány és az alispán alatt álltak. Ők voltak a közvetítők a megye és a községek között. A bizottmány megalakulásakor megválasztották a 4 járási szolgabírót is.197 Minden járási szolgabíró mellé 1 1 esküdtet választottak,198 ezenkívül a főispán tiszteletbeli szolgabírókat és esküdteket nevezett ki.199 A bizottmány a tisztikar megalakulása után küldöttséget nevezett ki a megyefőnöki és szolgabírói hivatalok átvételére.200 Elrendelték a szolgabírók részére, hogy a megye községeiben tegyék közhírré a tisztikar névsorát, s hívják fel a lakosság figyelmét, hogy ezentúl ügyeikkel az önálló megyei hatósághoz, a bizottmányhoz, és a járási szolgabírói hivatalokhoz forduljanak.201 A szolgabírók közvetítették a községek felé a megye megkereséseit. A községi elöljárók választásánál a szolgabírók működtek közre ban a községek részére is lehetővé tették az új elöljárók megválasztását, s a bizottmány tagjaivá jelölték a községi bírókat. A szolgabírók a bizottmányi ülések közti időben a hatáskörükbe eső ügyeket, s az alispán által leküldött ügyeket elintézték, s ezekről beszámoltak a következő bizottmányi ülésen. A január 8-án tartott bizottmányi ülésen az 1848-ban megállapított járási beosztást fogadták el.202 Csanád megyét négy járásra osztották: Makói járás: Makó város, Földeák, Lele. Battonyai járás: Battonya, Tornya, Kisiratos, Kevermes, Dombegyháza, Kupa, Dombiratos, Kunágota, Vizes. Nagylaki járás: Nagylak, Apátfalva, Csanád, Sajtény, Béka, Töviskes. Palotai járás: Palota, Mezőhegyes, Nagykirályhegyes, Kiskirályhegyes, Kövegy Mednyánszkiháza, Székegyháza, Nagymajlát, Pitvaros, Bánhegyes, Kaszaper, Apácza, Földvár, Kovácsháza. 106 U o. 26/1861. jkv. sz. 197 Uo /1860. jkv. sz. 188 Uo /1860. jkv. sz. 189 Uo /1860. jkv. sz. 200 Uo. 67/1860. jkv. sz. 201 Uo. 74/1860. jkv. sz. 202 Uo. 28/1861. jkv. sz. 153

172 Azonban a következő bizottmányi ülésen már megváltoztatták ezt a járási felosztást, mivel Kaszaper, Bánhegyes és Kovácsháza községek s puszták azt kérték, hogy a palotai járás helyett a közelebb fekvő battonyai járáshoz csatolják őket; a bizottmány teljesítette kérésüket.203 Az áprilisi ülésen az alispán előterjesztésére arról határoztak, hogy egyes községek a régi, 1849-ben használt nevüket elevenítsék fel.204 Ennek előzménye 1848-ra nyúlik vissza. A betelepített kertészközségek 1848-ig régi hivatalnokok nevét viselték; ezt 1848-ban gyűlöletesnek tartották,205 ezért elrendelték, hogy Göcz telep helyett Kunágota,206 Kövegy Mednyánszkiháza csak Kövegy, Alberti helyett Újpitvaros, Ambrozi helyett Kispitvaros, Székegyháza Majlát helyett Székegyháza elnevezést használjanak.207 Az új elnevezés azonban nem nagyon gyökeresedhetett meg, erre utal a palotai szolgabíró felterjesztése, amelyben arra hivatkozott, hogy a községek állítása szerint Ambrózfalva volt Újpitvaros, Alberti Kispitvaros ben felkérték a főispánt, hogy a községek régi pecsétjét szerezze vissza, s Zsivora márciusban több régi pecsétet küldött le.209 Az április 4-én tartott bizottmányi ülésen jelentette be Hofbauer Sándor, hogy 28 db évi községi pecsétnyomót talált; a bizottmány elrendelte, hogy ezeket kell a továbbiakban használni, az eddig használt pecsétnyomókat pedig a levéltárba letenni.210 Az országgyűlési követválasztások alkalmával Markovics Antal első alispánt és Dedinszky József főügyészt követekké választották, ezért az első alispán, élve jogával, rendkívüli bizottmányi ülést hívott össze március 28-ra, hogy alispáni tisztségéről lemondjon. Az ülésre leérkezett a főispán is, aki előadta, hogy az országgyűlés megnyitása mégmindig bizonytalan, nem tartja még szükségesnek az új tisztviselőkmegválasztását. Megyjegyezte, ha az országgyűlés ténylegesen megkezdi működését, élni fog főispáni jogával, és a megüresedett hivatalok betöltésére majd ő fog bizottmányi ülést egybehívni. Az ülés úgy határozott, hogy eláll a kitűzött napirendtől.211 Markovics Antal első alispán azonban kijelentette, hogy az országgyűlési képviselői tisztséget szinte úgy erőszakolták rá, s ő ezért a hivatalos iratokat már át is adta Sántha Sándor másodalispánnak; most, mivel eltávozik a megyéből, a megye pecsétjét a főispánnak átadja; Zsivora ezek után a pecsétet is Sántha Sándor másodalispánnak nyújtotta át.212 Május 13-án döntött a bizottmány a követek megválasztásával megüresedett tisztségek betöltéséről. A főispán kérdésére, hogy ideiglenes helyettesítés vagy új választás útján történjen a megüresedett tisztségek betöltése, a bizottmány az ideiglenes helyettesítés mellett foglalt állást, s így a főispán jelöléseit egyhangúan elfogadva Sántha Sándor másodalispán lépett az első alispáni tisztségbe, a másodalispán helyére a volt főjegyző, a főügyészi tisztségbe a volt alügyész került ban a megye egészségügye is a bizottmány hatásköre alá tartozott. A főorvosi tisztséget a tisztikar megválasztásakor töltötték be. Az 1849-ben is ezt a tisztséget 203 Uo. 64/1861. jkv. sz. 201 Uo. 487/1861. jkv. sz. 205 Uo. 2002/1848. jkv. sz. 206 Uo. 160/1849. jkv. sz. 207 Uo. 217/1849. jkv. sz. 208 CsmL A Palotai járás szolgabírójának iratai, 185/1861. szt. 209 Csm. Biz. 262/1861. jkv. sz. 210 Uo. 534/1861. jkv. sz. 211 Uo. 353/1861. jkv. sz. 212 Uo. 354/1861. jkv. sz. 213 Uo /1861. jkv. sz. 154

173 ellátó Meskó Jánost választották meg.214 Ugyanekkor betöltötték a battonyai, nagylaki, makói alorvosi és a megyei állatorvosi állást is.215 Március 6-án a községek nevében kérte a palotai szolgabíró, hogy ez a járás is kapjon alorvost.216 A bizottmány hozzájárult, pályázatot írtak ki, s májusban betöltötték az állást ben a Helytartótanács megszüntette a volt megyei bábák fizetését, ezért a megyei főorvos március 6-án kérte a bizottmányt, hogy a volt megyei bábákat helyezzék vissza állásaikba s fizessék őket. A bizottmány is úgy értékelte, hogy a megyei bábák állása fontos, s ezért 120 ft. fizetés mellett az eddigi bábákat a makói, nagylaki és a battonyai járásban továbbra is meghagyták, s a palotai járásba is rendszeresíteni kívántak egy bábái állást; ennek betöltéséről a főorvosnak kellett gondoskodnia. A főorvos feladatává tették, hogy az albábai állásokat is töltse be, 15 ft. fizetéssel.218 Meskó János főorvos felmérte, hogy 1848 előtt Nagylakon 2, Sajtényban 2, Battonyán 2, Tornyán 2, Palotán 2, Makón 6, Apátfalván 2, Csanádon 2 albába volt. Ezt a létszámot a bizottmány továbbra is fenntartandónak ítélte, sőt úgy rendelkezett, hogy a kertészközségekbe is szükséges albábai állások rendszeresítése. A főorvos feladata volt alkalmas egyénekkel betölteni az állásokat.219 Az előbbi felsorolásból kimaradt Földeák, ezért ez a község is kérte, hogy albábát tarthasson.220 Az albábai állomásokat májusra be is töltötték, Nagylakon e tekintetben is érvényesítették a nemzetiségi szempontokat, m ert 3 szlovák és 2 román nyerte el az állást. Markovics Antal szeptember 30-ra rendkívüli bizottmányi ülést hívott össze, azonban közben beteg lett és helyette Sántha Sándor elnökölt. Ekkor vetették fel a rendkívüli ülések ügyét, mert Sántha bejelentette, hogy Markovics betegsége miatt az eredetileg kívánt ügyek tárgyalása elmarad, s megkérdezte, ezért előrehozzák-e az eredetileg október 7-re kiírt ülést. A bizottmány leszögezte, hogy rendkívüli ülést lehet tartani, de az állandó ülés időpontját nem lehet előrehozni, mert az előadók nincsenek kész korábban az ügyekkel. A továbbiakra nézve előírták, hogy rendkívüli ülés összehívása esetén a tárgyat is közöljék a bizottmány tagjaival.221 A bizottmányok működésének felfüggesztése miatt azonban már nem volt szükség erre a rendszabályra. A KÖZIGAZGATÁS KÖZÖTT A megyei bizottmányok feloszlatása után Csanád megyébe is főispáni helytartót neveztek ki. Csörgeő Antal főispáni helytartó december 7-én érkezett a megyébe. A főispáni helytartók részére működésük alapjául ideiglenes utasítást adtak ki.222 Csörgeő Antal a megyébe való érkezése után megkapta a megyei bizottmány levelét, amelyet minden tisztviselő aláírt; Zsivora György főispán ezt a Helytartótanácshoz küldte fel, s a helytartó Csörgeőnek továbbította. 214 Uo. 39/1860. jkv. sz. 215 U o /1860. jkv. sz. 216 Uo. 319/1861. jkv. sz. 217 Uo. 634/1861. jkv. sz. 218 Uo. 318/1861. jkv. sz. 219 Uo. 518/1861. jkv. sz. 220 Uo. 519/1861. jkv. sz. 221 Uo. 1828/1861. jkv. sz. 222 A főispáni utasítás szerint a főispán vagy főispáni helytartó a Kancellária és a Helytartótanács alá van rendelve; a kormánynak a megye területére kirendelt legfelsőbb közigazgatási közege. Az összes közigazgatási, törvénykezési és egyenes adózási ügyeket személyes felelőssége alatt vezényli 155

174 Az új főispáni helytartó elsó' teendője alkalmas hivatalnokok keresése s megnyerése volt. E tekintetben meghallgatta a megyebeli egyházi s világi személyek véleményét is. A hivatalnokok kinevezése után az eskü letételét december 16-ra tűzte ki. Ez alkalomra berendelte a községek elöljáróit, a megyebeli lelkészeket pedig meghívta. Székfoglaló beszédet tartott, majd Major János lelkész üdvözölte; ezután az újonnan kinevezett első alispán, Dániel Antal mondott beszédet az új hivatalnoki gárda nevében, végül Csörgeő intézkedett az iratok átvételéről az alkotmányos szervektől.223 (A hivatalnoki kar névsorát mellékletben közöljük). A hivatalnoki kar felállítása nem volt könnyű feladat. Az alkalmas egyének nem vállaltak hivatalt, mert a megyei bizottmány évi határozata szerint a hivatalt vállalókat a megye a későbbiekben hazaárulónak tekinti. A hivatalnokok személyére vonatkozóan is érkezett helytartói utasítás: csak olyan egyéneknek adhatott megbízást a főispáni helytartó, akiktől biztosan el lehet várni, hogy a kormány rendeletéit habozás nélkül teljesítik. A hivatalnokok névsorát fel kellett terjeszteni a helytartóhoz, feltüntetve, hogy az autonóm hatóságoknál szolgálatban álltak-e?224 Csörgeő a megye első alispánjává Dániel Antalt nevezte k i; az ő személyéről külön érdeklődött a helytartó. (Miért mondott le a Csanád megyei törvényszéknél viselt ülnöki állásáról, s miért kért végkielégítést?) Csörgeő azzal indokolta, hogy a megye alkotmányos tisztikara testületileg mondott le, a már hivatkozott lemondólevelet is aláírta minden volt tisztviselő, Dániel Antal se tehetett másként; de a felajánlott első alispáni hivatalt unszolás nélkül elfogadta.225 A tisztikar fizetési besorolását szintén előírásként kapta meg a főispáni helytartó, s ezen nem változtathatott, ami később problémát jelentett.226 Az egész hivatalnoki karról kimutatást kellett felterjeszteni a helytartóhoz, feltüntetve, azelőtt ki hol teljesített szolgálatot, maga folyamodott-e állásért, önként vállalta-e el a hivatalt, vagy unszolni kellett.227 Forgách Antal 7 személy alkalmazására külön tett javaslatot, akik szerinte feltétlenül megbízhatók, s képesek hivatalt ellátni: Lonovics Károly postamester, makói szolgabíró volt, főpénztárnok lett; Lonovics László földbirtokos, és ellenőrzi. Kinevezi a megyei tisztikart és az esküt leteteti. Amíg az új tisztviselők nincsenek kinevezve, az alkotmányos tisztviselők kötelesek ellátni hivatalukat. A főispáni helytartó fizetését az uralkodó határozza meg. Amennyiben a tisztviselők fizetését kevésnek tartja, javaslatot tehet a Helytartótanácshoz emelés végett. A megye költségvetését 6 hónapra előre készítse el, ezt a Helytartótanács hagyja jóvá, a kiadásokról a megyei pénztárnoknak kell elszámolnia. Háziadót vagy bármiféle újabb összeget semmi cím alatt nem lehet kivetni. Igazságszolgáltatás tekintetében az Országbírói Értekezlet által kidolgozott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok érvényben maradnak. Ha a választott bírák lemondanak, a főispáni helytartó nevez ki bírákat. A megyei törvényszék ülésein a főispáni helytartó, akadályoztatása esetén egyik vagy másik alispán elnököl. Az egyenes adózásra vonatkozó ügyekben a főispáni helytartót a pénzügyi hatóságok s ezek közegei irányában ugyanazok a jogok és hatáskör illeti meg, mely a megyefőnököket megillette. Egy vagy több pénzügyi hivatalnok rendeltetik a főispáni helytartó mellé. (Ez a rendelkezés nem valósult meg.) Köteles a közcsend, rend és biztonság fenntartásáról gondoskodni. A felsőbb hatóságok rendeletéit közhírré kell tétetnie és foganatosíttatnia. A szolgabírók kötelesek minden fontosabb eseményről az alispánt, az pedig a főispáni helytartót értesíteni. Állandóan legyen tudomása a közigazgatási, törvénykezési és adóügyek menetéről, s ha szükséges, orvosolja a problémákat, vagy felettes hatóságához kell fordulnia. Tehet javaslatot a megyei bizottmány visszaállítására, ha megyéjében a helyzet erre megérett. Maga mellé főispáni titkárt fogadhat fel. Közli Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Bp., old. 223 Csm. f. htó. 90/1861. ein. sz. 224 Uo. 6/1861. ein. sz. 225 Uo. 12/1861. ein. sz. 226 Uo. 41/1861. ein. sz. 227 Uo. 56/1861. ein. sz. 156

175 ben másodalispán, majd a bűnfenyítő törvényszék elnöke, később makói járásbíró, most nem kapott állást; Posonyi Ferenc földbirtokos, 1849-ben Csanád megye alispánja, ben megyefőnök, ez alkalommal nem került be a hivatalnokok közé; Baross Sándor földbirtokos, ben főügyész, később a Békés-Csanád megyei törvényszéknél ülnök, Csörgeő nem nevezte ki semmilyen állásra; Farkas Mihály püspöki ügyész, 1849-ben főjegyző, majd a polgári törvényszéken ülnök, nem lett hivatalnok 1861-től; Cseresnyés István ügyész, 1849-ben a bűnfenyítő törvényszéken volt, most főügyész lett; Pák László földbirtokos, a makói járásbíróságnál volt iktató, nem jutott álláshoz.228 December 22-én jelentette Csörgeő a helytartónak, hogy 10 nap alatt megszervezte a megyét.229 A felelősség s a feladatok felosztására ügykezelési beosztást készített. Eszerint az első alispánra ruházta a községi elöljárók s tisztviselők kinevezését a személyi és fegyelmi ügyeket a közigazgatási ügyeket (újoncozás, katonai, adó, közbiztonsági, községi stb. ügyek) a polgári törvényszék elnökletét a telekkönyvi ügyek elnökletét a megyei szükségletek beszerzését a megyei pénztár kezelése feletti felügyeletet és 100 ft-ig terjedő utalványozást. A másodalispánra ruházta az árva- a bűnfenyítő ügyek kezelését s elnökletét a megyei rabok elhelyezését és élelmezését a főispáni helytartó vagy az első alispán által revízió végett beosztott közigazgatási ügyek ellátását. A főispáni helytartó e felosztás ellenére fenntartotta magának az ügyek elintézésébe való közvetlen beavatkozás jogát is.230 A megye járásokba osztását nem változtatta meg, érvényben hagyta az évi beosztást.231 Azonban még 1862-ben kénytelen volt változtatni a járási beosztáson, a gyámszolgabíróság felállítása miatt. Először Apátfalvát helyezte át a palotai járásba a nagylakiból,232 majd Apácza és Földvár kertész községeket pusztáikkal együtt a palotai járásból a nagylaki járásba osztotta be.233 A megyei tisztviselőket Csörgeő nevezte ki, a községi elöljárókat a szolgabírók javaslata alapján szintén ő. Bár pl. a szolgabíró is már 1862-ben kérte, hogy a szolgabírók joga legyen a községi elöljárók kinevezése vagy megválasztása, erre azonban nem kapott engedélyt.234 A megyei állások betöltése után a főispáni helytartó felterjesztette a megyei költségvetést a Helytartótanácshoz.235 A Helytartótanács azonban nem hagyta jóvá a költségvetéstervezetet: a főispáni helytartó a tisztviselők és szolgák bérét összesítve terjesztette fel, emiatt egyénenkénti kimutatás elkészítésére utasították. Nem engedte 228 U o. 77/1861. ein. sz. 229 U o. 101/1862. ein. sz. 230 U o. 179/1862. ein. sz. 231 U o. 147/1862. ein. sz. 232 U o. 667/1862. ein. sz. 233 U o. 739/1862. ein. sz. 231 U o. 861/1861. ein. sz. 235 U o. 131/1862. ein. sz. 157

176 felvenni a költségvetésbe a Helytartótanács az 1860/61. évi adósságok kamatait, sőt a Csörgeő által betöltött megyei mérnöki állást sem hagyta jóvá, azzal indokolva, hogy a gyulai államépítészeti hivatal elvégzi a megyei mérnök teendőit. A fó'ispáni helytartó vitába szállt ezzel, mert a megyei mérnök a megyében lakik, szükség esetén azonnal elérhető, a gyulai építészeti hivatalnok útiszámlája s napidíja többe kerülne, mint a mérnök fizetése. A Helytartótanács előírta, hogy az állásokkal mennyi fizetés jár. A fizetési besorolások azonban elég alacsonyak voltak, azt legalább sikerült azért elérnie Csörgeőnek, hogy a tisztviselők negyed évre előre kapják fizetéseiket, a szegődöttek továbbra is havonta utólag.236 A fó'ispáni utasítás szerint tehetett javaslatot a fizetések javítása érdekében. Csörgeő élt is ezzel a lehetőséggel. Kifejtette, hogy szerinte sok alkalmas egyén a kevés fizetés miatt nem vállalt hivatalt, attól félt, hogy a m ár kinevezettek is lemondanak állásukról, ha nem kapnak fizetésemelést. Gyöngyösy János levéltárnok fizetését 500 ft-ról 700-ra emelte, az utólagos jóváhagyás reményében. Ez a fizetési besorolás másokat is hátrányosan érintett. Dániel Antal első alispán 2 évvel ezelőtt a Nagyváradi Törvényszéknél volt tanácsos, 1680 ft. évi fizetéssel. H a nem jött volna közbe rendszerváltozás, már elérte volna az 1880 ft-ot. A Helytartótanács azzal indokolta a nagyméretű fizetéscsökkentést, hogy a tisztviselők most már lakhelyükön teljesítenek szolgálatot. Ez csak a birtokosokra nézve lenne igaz, de a megyében csak a főpénztárnok helyi birtokos, a többi nem vállalt hivatalt. Csanád megyében különben is alig 3 4 középosztálybeli birtokos van. Az esküdti fizetés szerinte 600 ft-nál nem lehet kevesebb, a többi fokozatosan emelkedne ft-nyi különbséggel. Csörgeő több, a Helytartótanács által eredetileg nem engedélyezett állást is kért.237 A Helytartótanács válaszában nem engedélyezte a tisztviselők számának szaporítását. Megtiltotta az alpénztárnoki és alszámvevői állások betöltését, sőt a járási orvosok és bábák létszámát is leszállította.238 A megyéket a népességszám szerint osztályozták, Csanád megyét a harmadik osztályba sorolták, s így Csörgeő fizetését 2000 ft-ban határozták meg, ehhez járult még 1000 ft. hivatali pótlék.239 Gyöngyösy János fizetésemeléséhez nem járult hozzá a helytartó.240 A fó'ispáni utasítás lehetővé tette, hogy a főispánok titkárt nevezzenek ki maguk mellé a rendelkezés alatti hivatalnokok közül márciusban a Helytartótanács kérdésére, hogy szükséges-e a fó'ispáni titkár, Csörgeő kifejtette, hogy a sok elnöki ügy miatt, és mivel nincsenek tiszteletbeli aljegyzők, kell egy alkalmas egyén a főispánok mellé, azonban nem elnöki titkár címen, mert ez a megyei szerkezetben idegen, rendőri közegül tekintenék, inkább ügyes fogalmazó kellene, ilyen azonban nem található a rendelkezés alatt lévők között, ő is kénytelen volt járási esküdtté kinevezni volt titkárát, mert nem tudta ellátni feladatát. Szerinte 800 ft-ot kellene biztosítani a megyei kormányzóknak, hogy azok ezen összegből szabadon választhassanak maguk mellé alkalmas egyént végén járult hozzá a Helytartótanács, hogy a főispánok évi 700 ft. átalánnyal szabadon választhassanak titkárt Uo. 120/1862. ein. sz. 237 Uo. 78/1862. ein. sz. 238 Uo. 247/1862. ein. sz. 232 Uo. 823/1862. ein. sz. 210 Uo. 885/1862. ein. sz. 241 Uo. 2/1861. ein. sz. 242 Uo. 313/1862. ein. sz. 243 Uo. 864/1862. ein. sz.

177 1862-ben engedélyezte a Helytartótanács tisztiszékek tartását. A tisztiszék tulajdonképpen tisztviseló'i értekezlet, célja a közigazgatási ügyek mentének gyorsítása és a fontosabb tárgyak bővebb megvitatása; az üléseken a főispáni helytartó vagy az általa megbízott alispán elnökölt. Ez az engedély még a nyilvánosság kizárását rendelte el, jegyzőkönyvet sem kellett felvenni.244 Nem sokkal később a Helytartótanács újabb rendeletet bocsátott ki, lehetővé téve nyilvános tisztiszék tartását azon megyékben, ahol a főispán úgy ítéli meg, hogy a kedélyek m ár kellőképpen lecsillapodtak.245 Csörgeő Antal március 7-én kérte meg az engedélyt nyilvános tisztiszék tartására, vállalta a felelősséget, hogy nem lesz rendbontás az üléseken.246 Csanád megye másodikként kapott engedélyt nyilvános ülések tartására. Csörgeő az első nyilvános tiszti értekezleten beszédet tartott, lojalitását bizonygatva, a jegyzőkönyvet felküldte a Helytartótanácshoz; a jegyzőkönyv visszaküldése alkalmával a helytartó felszóllította, még ő se politizáljon az üléseken.247 Az üléseken a fontosabb leiratokat, valamint az egész megyét érintő ügyeket tárgyalták (pl. a megyei kórház ügyét rendre napirenden tartották, az ínségi ügyeket, az adókérdést is összefoglalták). Csörgeő januárban körutat tett a megyében. Ez alkalommal meggyőződött arról, hogy az árvaügyek teljesen rendezetlen állapotban vannak. Először úgy vélte, elég lesz 2 napidíjas félfogadása, hogy a legrendezetlenebb állapotban lévő Nagylak, Palota és Makó árvatárait rendbe tegyék.248 Később árvaszéki küldöttségeket állított fel.249 Azonban mindez kevés volt, s így augusztustól az egész megyére kiterjedő hatáskörrel az egy hónapja palotai szolgabíróvá kinevezett Likavecz Jánost gyámi szolgabíróvá helyettesítette (ezt az állást nem rendszeresíthette, a fizetést csak mint palotai szolgabírónak utalványozhatta). A palotai járás ügyeinek vezetését ideiglenesen a nagylaki szolgabíróra ruházta. Ezzel egy időben Az árvák személye feletti gyámnokság és árvavagyon biztos kezelésére nézve megállapított utasítás, tekintettel az ideiglenes törvénykezési szabályokra címmel tervezetet készített, s ez szolgált 1867-ig az árvaügyek kezelésének alapjául ig egy gyámszolgabíró és 5 írnok végezte az egész megye árva- s hagyatéki ügyeinek teendőit februárban a Helytartótanács szabad kezet adott Csörgeőnek az árvaügyek rendezésére november 1-től Csörgeő visszaállította a palotai járást s a hagyatéki ügyek szempontjából ketté osztotta a megyét. A makói és nagylaki járás árvaügyeit Likavecz János intézte, akit időközben törvényszéki ülnökké nevezett ki, 244 U o. 200/1862. ein. sz. 245 U o. 565/1862. ein. sz. 246 U o. 321/1862. ein. sz. 247 U o. 577/1862. ein. sz. 248 U o. 236/1862. ein. sz. 249 U o. 310/1862. ein. sz. 250 U o. 739/1862. ein. sz. Október 16-án két tervezetet mutattak be arról, hogyan lenne célszerű a gyámszolgabíróságok felállítása. Az alispánból, főjegyzőből és számvevőből álló bizottság álláspontja szerint a gyámszolgabírói hatás- és működéskor a közkormányzat ágát képezi, a költségeket is ennek kellene fedeznie. Elvileg nem lehetne szó a rendszeresített tiszti állások mellett egy vagy két gyámszolgabíró rendszeresítéséről, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy a járási szolgabírók nem képesek ellátni az árvaügyeket is, a hagyatéki ügyek állandóan hátralékban lennének. Ezért két gyámszolgabíró s segédszemélyzet alkalmazása, vagy egy gyámszolgabíró kinevezése szükséges az egész megyére kiterjedő hatáskörrel, a községek költségére. Egy gyámszolgabíró s két írnok alkalmazása esetén 3100 ft-ra lenne szükség, a községek közt lélekszám szerint felosztva. Ha viszont visszaállítanák a palotai járást, s a községek terhére minden járásba egy írnokot alkalmaznának az árvaügyek intézésére, ez csak 1800 ft-ot tenne ki. Likavecz János viszont egy gyámszolgabírót s 4 főből álló segédszemélyzetet javasolt. Ezek együttes fizetése 1950 Ft-ot tenne ki, ami kevesebb lenne, mint a megszűnt árvabizottmányok költségei. (Csm. f. htó. 841/1862. ein. sz.) 251 CsmL. Csm. f. htó. 909/1862. ein. sz. 252 Csm. al. 2885/1862. sz., Csm. Tisztiszékének jegyzőkönyve 159

178 fizetését azon a címen kapta. A palotai és battonyai járás árvaügyeinek vezetését az újonnan kinevezett palotai szolgabíróra ruházta, akinek továbbra is rendelkezésére állt a 2 írnok február 1-től megszüntette a palotai (palotai és battonyai járás) és a makói (makói és nagylaki járás) gyámszolgabíróságot; a járási szolgabírók mellé 1 1 napidíjas írnokot nevezett ki az árvaügyek vitelére.254 Ez azonban nem bizonyult hatékonynak az árvaügyek intézésére, s ezért április 15-től újból felállította a 2 gyámi szolgabíróságot, melyek lényegében 1871-ig működtek között folytatódott az úrbéri ügyek rendezése, több községben tartottak népgyűlést az úrbéri egyezségek megkötése vagy a legeló'felosztás kérdésében, pl. Nagylakon,256 Apátfalván,257 Battonyán, 258 Palotán,259 Sajtényban.260 Időszakunkban folytatódott a postahálózat kiépülése is. Posta kiadó állomás létesült Palotán,261 Sajtényban, 262 Mezőkovácsházán.263 Sajtényban új községházát építettek 1863-ban.264 Mezőkovácsházán 1863-ra készült el egy új iskola.265 A palotai tanító a tanítói állás elválasztását kérte a kántori állástól,266 a kövegyi pedig a jegyzőitől.267 A népnevelés ügyére vonatkozóan sajnos nem áll rendelkezésre elég forrás, csak a battonyai és a palotai járásból maradt fenn kimutatás az iskolák állapotáról, a tanköteles gyermekek számáról. Azt megállapíthatjuk, hogy nem volt általános a gyermekek iskolába járatása, s hatástalanok maradtak a főispáni helytartó rendeletéi is. Hiába hoztak határozatot arról, hogy a birtokosság is köteles a községek költségeihez hozzájárulni, nem sikerült érvényt szerezni a rendeletnek, s ezért kérték a községek a birtokosság elcsatolását a községektől,268 pl. Marczibányi Dombegyháza.269 Több kertészközség szerződése időszakunkban járt le, általában a szerződések megújítását kérték, pl. Pitvaros, Apátfalva,270 Kovácsháza,271 s az engedélyt elnyerték. Régóta húzódott a megyei kórház ügye is. Több alapítvány, adakozás állt már rendelkezésre időszakunkban, 1865-ben végre fel is épült Makón.272 A költségvetés tárgyalásánál már említettük, hogy a Helytartótanács csökkentette az orvosok és bábák számát is, a főispáni helytartó ezért a megyei főorvost utasította, a községeket nyerje meg járu ljan ak hozzá ezen állások betöltéséhez Csm. f. htó. 565/1863. ein. sz. 261 Uo. 10/1864. ein. sz. 256 Csm. al. 2000/1864. sz. 256 Uo. 915, 1090/1862. sz. 257 Uo. 1338/1862., 3038, 3309, 4294/1863; 3589/1864. sz. 258 Uo. 1065/1863. sz. 252 Uo. 2022/1862. sz. 260 Uo. 3169, 3291/1863. sz. 261 Uo. 666/1862. sz. 262 Uo. 803/1862. sz. 263 Uo. 4401/1864. sz. 264 Uo. 2322/1863. sz. 265 Csm. f. htó, 144/1863. ein. sz. 268 Csm. al. 245/1862. sz. 267 Uo. 249/1862. sz. 268 Uo. 1313/1862. sz. 262 Uo. 701/1862. sz. 272 Csm. f. htó. 274/1862. ein. sz. 271 Csm. al. 5353/1864. sz. 272 Csm. f. htó. 59/1865. ein. sz. 160

179 1863-ban Csongrád megyében is nagy ínség lépett fel. Csörgeő Inségi Segélyező Bizottmányt állított fel, a megyei tisztviselőkön kívül 70 fő részvételével; ezt a létszámot a Helytartótanács soknak tartotta.274 Csörgeő az ínség hatására megtiltotta a gabona kivitelét a megyéből.275 A Wiener Kauffmanhalle című hírlapban ezért Csörgeőt megtámadták.276 Erre ő ugyanott kívánt reagálni, de a kancellária közölte, hogy a gabonakivitel szabályozása nem megyei hatáskör, udvari rendelet egyébként is megszüntette a gabonakiviteli tilalmat, nincs szükség hírlapi vitára.277 Az ínség ügyében megyei értekezletet tartottak, melyen részt vettek a megye birtokosai s az értelmiség is. A központi Segélyező Bizottmány helyett 2 járási inségi bizottmányt állított fel a főispáni helytartó, a Helytartótanács azonban ragaszkodott a megyei központi bizottmány létéhez. A két járási bizottmány csak mint albizottmány folytathatta működését. Azért is nemtetszését fejezte ki a helytartó, mert a bizottmány tagjait választották.278 Csörgeő elrendelte, hogy a járási szolgabírók gyűjtsenek pénzt és élelmiszereket. Kimutatást kellett készíteni a gabona készletekről. Kérte a Helytartótanácsot, biztosítson kölcsönt a gabonaszükségletek beszerzésére, létesítsen közmunkákat.279 Az ínséggel kapcsolatban felmerült Csanád megyében a Dunai fejedelemségekbe való kivándorlás gondolata is. Nagylakon úgy hallotta a lakosság, hogy Oláhországban ingyen földeket osztanak ki, ezért 2 küldöttet választottak, derítsék ki, mi igaz a hírből. Nagylakon 587-en jelentkeztek kivándorlásra, de miután bebizonyosodott, hogy a hír valótlan, megnyugodtak.280 Ez ügy hírének elterjedése is hozzájárult, hogy az inségi munkák elkezdődjenek.281 Az ínség következtében a megyében skorbut járvány terjedt el, itt is megbosszulta m agát a Helytartótanács korábbi intézkedése az orvosok számának leszállításáról.282 A Politikai Újdonságok c. fővárosi lapban egy Makóról beküldött levél kapcsán olyan tudósítás jelent meg, hogy Csanád megyében s Makón több ezren sanyarognak a szabad ég alatt, sőt az éhség többeket öngyilkosságra késztetett. A Helytartótanács kérdőre vonta ez ügyben Csörgeőt.283 A nagylaki szolgabíró ezt merő koholmánynak minősítette,284 a palotai szolgabíró is azt jelentette, hogy járásában az ínség miatt senki sem lett öngyilkos.285 A makói főszolgabíró elismerte ugyan, hogy Makón előfordult néhány öngyilkosság, de azt állította, nem az ínség miatt.286 A közmunkák megindításával, különböző adakozásokból, kölcsönökből sikerült az ínség hónapjait nagyobb áldozatok nélkül átvészelni. Időszakunkra esik a Csanád megyei takarékpénztár létrehozása.287 Több mint 600 részvénnyel alakult; Návay Tamás 100, Nagylak, Sajtény, Apátfalva, Csanád község részvénnyel rendelkezett. Ez lehetőséget adott Csörgeőnek, hogy a 2.3 U o. 383/1862. ein. sz., Csm. al. 477/1863. sz. 2.4 U o. 111/1863. ein. biz. sz. 275 U o. 353/1863. ein. sz. 276 U o. 105/1863. ein. biz. sz. 277 Uo. 112/1863. ein. biz. sz. 278 U o. 121/1863. ein. biz. sz. 278 U o. 368/1863. ein. sz. 280 Uo. 144/1863. ein. biz. sz. 281 Uo. 152/1863. ein. sz. 282 Uo. 27/1864. ein. biz. sz. 283 U o. 106/1864. ein. biz. sz. 284 Uo. 114/1864. ein. biz. sz. 285 U o. 117/1864. ein. biz. sz. 288 U o. 122/1864. ein. biz. sz. 287 U o. 689/1862. ein. sz. 161

180 megyei élettől visszavonult nemesekkel kapcsolatot tartson, pl. a jegyzőkönyvvezető Dedinszky József volt.288 A megyei élettől visszavonult nemesség s értelmiség másik működési területe az egyletekben való tevékenykedés volt. A Makói Casino Egylet tagja volt pl. Návay Támás, Posonyi Ferenc, Markovics Antal, Sántha Sándor.289 A Makói Casinó augusztus 31-én alakult.290 Battonyán Olvasó s társalgási kör működött, decemberben alakult.291 A Casino s az Olvasókör célját az egyletekről készült kimutatásban így határozták meg: olvasás s művelt társalgás. Makón 1862-ben Dalárdaegylet is álakult, de hamarosan fel is oszlott.292 Az egyletek feletti felügyelet céljából egy polgári biztosnak is jelen kellett lennie, Makón s Battonyán a szolgabíró volt jelen az üléseken.293 A főispáni utasítás adóügyre vonatkozó előírásai nem valósultak meg decemberben adóvégrehajtást rendeltek el a megyében; hiába kérte Csörgeő a végrehajtás felfüggesztését az egész megyére vonatkozóan, ben válaszként azt kapta, a katonai beszállásolás mindaddig nem szűnik meg, míg az összes hátralékot be nem szedik.295 *1862. elején érkezett az a rendelet, mely elhalasztotta az adóügy átruházását a közigazgatási hivatalnokokra.298 Nem sok sikerrel járt az adóelengedést kérő beadványaival sem, pl. Makó esetében, a főispáni helytartó szeptemberben ismét az executio elhalasztását kérte Csörgeő, ígéretet téve, hogy az önként be nem szállított adómennyiséget ő maga szedeti be.298 Makó kivételével ez alkalommal viszont elérte az erőszakos adóbehajtás megszüntetését ban szintén katonai adóexecutio volt a megyében, ben, a 2 ínséges évben is.301 A főispáni helytartó fontos feladata volt a közbiztonság fenntartása is. Mind a négy járásban betöltötte a csendbiztosi és a csendlegényi állásokat ben a Helytartótanács arra hívta fel a figyelmét, hogy állítólag a Tisza vidékén szabadcsapatokat szerveznek, s Návay Sándor lesz a vezérük ben egy magát lengyel menekültnek kiadó egyént tartóztattak le Palotán, de sikerült megszöknie ben a makói járás csendbiztosa ellen is merényletet kíséreltek meg.304 A járási csendbiztosok nem voltak éppen feddhetetlenek, többeket kénytelen volt Csörgeő vagy felmenteni vagy más járásba áthelyezni.305 A Helytartótanács előzetes figyelmeztetése ellenére Balta Gyula ügyvéd gyászmisét celebráltatott Teleki László emlékére. Azonban mivel a gyászmise tüntetésre nem adott alkalmat, megtorlásra nem került sor ben a Helytartótanács jelentést kért a megyei pandúrokról. Csörgeő azt jelentette, hogy a pandúrok száma a megye normális állapotához képest van megállapítva. Amikor a megye közbiztonsága megromlott, soha nem volt elég ez a létszám, a községek által kiállított őrlegények vagy a katonaság segítségét vették igénybe, vagy esetleg a létszámot emelték fel. Más megyébe huzamosabb ideig soha nem rendelték át őket, ha egy vagy több megyéből álló vidék cirkálása vált szükségessé, a megye közbiztonsági személyzete is részt vállalt belőle, de utána visszatértek saját kerületükbe. Nem is tartja szerencsésnek más megyébe beosztani a helyi legénységet. A csend- 288 Uo. 788/1862. ein. sz. 289 Uo. 100/1861. ein. sz. 299 Uo. 445/1862. ein. sz. 291 Uo. 445/1862. ein. sz. 292 Uo. 967/1862. ein. sz. 293 Csm. al. 4244/1864. sz. 294 Uo. 151/1861. sz., Csm. f. htó. 17/ Csm. al. 450/1862. sz. 298 Uo. 533/1862. sz.

181 legényeket a csendbiztos fogadta fel, neki vakon engedelmeskednek, kihágás, mulasztás, félelmet tanúsító viselkedés az elbocsátást vonja maga után. Ha a csendbiztos elrendeli, akár a negyedik megyébe is kötelesek elmenni. A csendbiztosok a járási szolgabíró alá vannak rendelve. Ismerősek a vidéken, a bűnözőket is ismerik, kapcsolataikat is. Minthogy a vidéken 1858-ban a csendőrség magában véve dicséretes működése mellett is a megszaporodott tolvajlások s rablások meggátlására a volt cs. kir. megyei hatóság kénytelen volt az illető községek s birtokosok kérésére és költségére a csendbiztosok és csendlegények felállítását elrendelni; a gonosz tettek száma leapadt. Csörgeő úgy gondolta, a közbiztonság akkor romlik meg, ha nincs ügyes csendbiztos, kevés a legények száma, a fegyverzet nem kielégítő, s mindenekelőtt kevés a fizetés *307 A közbiztonság netáni veszélyeztetésének elhárítására s megakadályozására a megyei pandúrok mellett 10 főből álló csendőrségi személyzet közreműködését elégnek tartotta a megyében. Azt azonban feltételként kötötte ki Csörgeő, hogy a megyei kormányzó rendelkezése alá tartozzanak októberben azt jelentette a makói szolgabíró, hogy a közbiztonság kezd aggasztóbbá válni. Javasolta, kérjék a cs. kir. hivatalnokok kivételét a katonai bíróság hatásköre alól, mert a mostani közigazgatási közegek komoly célja és feladata a kormánnyal való kibékülése elősegítése, így tehát méltán elvárhatják, hogy a cs. kir. hivatalnokok visszaéléseinek megtorlását a megyékre bízzák.309 Nem volt zavarmentes a katonai hatóságokkal való együttműködés ebben az időszakban sem. Makón polgári személyek és 2 ulánus katona összeütközése miatt a k ap itányi katonát szállásolt be a vétlen polgárokhoz; Csörgeő tiltakozott az önbíráskodás miatt ra már megromlott a közbiztonság, ezért Nagylakon ideiglenes csendőrségi helyparancsnokságot helyeztek el, s a Makó Szeged Nagylak Arad útvonalon csendőri őrjáratot rendelt el Csörgeő.311 Említettük, hogy a csendbiztosok ellen is több vizsgálat folyt. Egy valószínű összeesküvésbe még a makói csendbiztos is belekeveredett. Vaszil Ferenc és Wolnhoffer Gyula ügyét, mely szerint az ország felforgatását célzó titkos Comitéval álltak kapcsolatban, a budai cs. kir. katonai bírósághoz tették át.312 Egy másik ügybe 2 makói nő, Gyapai Emma és Woshitz Henriette keveredett bele, náluk 48 Kossuth bankót és 3 forradalmi iratot találtak, az ő ügyük is a katonai hatóságokhoz került Uo. 561/1862. sz. 298 Csm. f. htó. 765/1862. ein. sz. 299 Uo. 1354/1862. ein. sz. 300 Csm. al. 981/1863. sz. 301 Uo. 4765/1864. sz. 302 Csm. f. htó. 105/1861. ein. sz. 303 Uo. 259/1862. ein. sz. 301 Uo. 566/1862. ein. sz. 303 U o. 598, 611/1862. ein. sz. 206 Uo. 629/1862. ein. sz. 307 Uo. 785/1862. ein. sz. 308 Uo. 809/1862. ein. sz. 309 Uo. 816/1862. ein. sz. 310 Uo. 925/1862. ein. sz. 311 Uo. 13/1863. ein. sz. 312 Uo. 65/1863. ein. sz. 313 Uo. 184/1864. ein. biz. sz. 163

182 T ö r v é n y k e z é s k ö z ö t t Az 1861-ben megalakult Csanád megye Törvényszéke az alkotmányosság felfüggesztése után utolsó ülését november 19-én tartotta. Csörgeő Antal főispáni helytartó a megye szervezésekor a törvényszéki állásokat is betöltötte; 3 törvényszéki ülnököt nevezett ki, 1 telekkönyvi előadót, 1 telekkönyvvezetőt, 1 telekkönyvi segédet, 1 iktatót; a makói járásba 2 esküdtet, a battonyai, a nagylaki és palotai járásba 1 esküdtet; a fő- és aljegyzőt szavazó tórákká jelölte.31*31314 Január végén még 4 szavazó bírót jelölt k i: a főpénztárnokot, főügyészt, főszámvevőt és az alpénztárnokot. A kancellária 4 törvényszéki ülnököt engedélyezett Csanád megyének.315 A törvényszék működésének alapjául továbbra is az Országbírói Értekezleten elfogadott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok szolgáltak. A polgári törvényszék ülésein az első alispán elnökölt, a bűnfenyítő törvényszéken a másodalispán elnökölt. A járási szolgabírók felváltva vettek részt az üléseken. Az ügyek gyorsabb elintézése végett hitelesítő küldöttséget állított fel Csörgeő. A hitelesítő küldöttség még 1 2 tag hozzájárásával rendes törvényszékként működve a kisebb ügyeket azonnal elintézte.316 Szintén a gyorsabb ügymenet érdekében javasolták a polgári törvényszéki jegyzőkönyv vezetésének megszüntetését, 1862-ben. Az iratok egyrészt iktatószámot kaptak, másrészt eddig jegyzőkönyvi számot is, ez hibaforrásul szolgált. Az előadók elintézési tervet készítettek az ügyekről, ezt felesleges még egyszer leírni a jegyzőkönyvbe. Ezután minden ülésen az iktatószámot feltüntető rövid tanácskozási ívet vezettek.317 Csörgeő arra hivatkozva, hogy Csongrád és Arad megyében statárium van, s félő, hogy a rablóbandák Csanád megyébe jönnek át, 1862-ben 1 évi időtartamra a statárium megadását kérte, azonban kérését elutasították.318 Bármennyire igyekezett is egyszerűsíteni az ügymenetet, a törvényszéken szaporodtak a hátralékban levő ügyek. Ezért a már meglevő 4 törvényszéki ülnök mellé még 2 ülnököt kért, 2 gyámi szolgabírói állás rendszeresítését; 1 iktatót és 3 írnokot, valamint mind a 4 járásba 1 1 írnokot. Arra hivatkozott, hogy a 4 törvényszéki ülnök a törvénykezés minden ágában igénybe van véve; a polgári, telekkönyvi és árvaszéki ügyekben egyedüli előadók. Közreműködnek a bűnfenyítő és számszéken is, képtelenek ellátni a sok ügyet. Egyikük lebetegedése pl. a hátralékok még nagyobb mérvű felszaporodásához vezetne. A járásbeliek szintén túlterheltek. Az úrbériség megszüntetésével az ügyek nagyon megszaporodtak, szükséges iktató-, mutatókönyvet is vezetni. Az árva-, és hagyatéki ügyek ellátása is lehetetlen a jelenlegi személyzet mellett.319 A kancellária a kért újabb személyzetet nem engedélyezte, ellenben felszólította Csörgeőt, 1 hónap alatt dolgozzák fel a hátralékokat.320 Az 1862-ben kért rögtönítélő bíróság felállítását 1863-ban engedélyezték Csanád megyében; 5 tagot jelölt ki a főispáni helytartó bíróul től teljes tanácsülést is tartott Csanád megye törvényszéke, ezen a leérkezett újabb szabályrendeleteket és a fontosabb ügyeket tárgyalták meg ban Csörgeő ismét kérte a hivatali állások szaporítását. A megye szervezé- 311 Uo. 1/1862. ein. sz. 315 Uo. 231/1862. ein. sz. 316 Uo. 232/1862. ein. sz. 317 Uo. 245/1862. ein. sz. 318 Uo. 567/1862. ein. sz. 313 Uo. 751/1862. ein. sz. 320 U o 832/1862. ein. sz. 321 Uo. 8/1863. ein. sz. 164

183 sekor a takarékosság volt a fő szempontja, azt remélte, ez az átmeneti időszak nem fog sokáig tartani. Úgy látja, a megyei törvényszék szervezete a törvényszéki tagok kevés száma miatt nem megfelelő. Rendes törvényszéki ülnök csak három van, a negyedik telekkönyvi igazgató, még egy ülnöki állást kért. Bár a három rendes ülnököt már felmentette a bűnügyekbeni előadományozásoktól, azt kizárólag az ügyészi és jegyzői hivatal végzi, kötelesek részt venni mind a négy törvényszéki ülésen, a rájuk háruló ügyeket képtelenek ellátni. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok szerint legalább 4 bírónak kell jelen lenni a tárgyalásoknál, ha az egyik ülnök akadályoztatása miatt nem tud megjelenni, a tárgyalást sem lehet megtartani. Csörgeő jóváhagyás reményében m ár ki is nevezte Szántó János volt cs. kir. tanácsost ülnöknek.322 Kérésének alátámasztására egy törvényszéki ügykimutatást is készített s csatolt kérelméhez.323 Az engedélyt ez alkalommal sikerült megszereznie.324 Ugyanekkor még 7 főt kinevezett tiszteletbeli szolgabíróvá, hogy a törvényszék működésében ne legyen fennakadás.325 * 1864-ben meg akarták reformálni a törvénykezést, azonban ez nem valósult meg.327 A törvénykezés szervezetében újabb változás nem történt, 1865-től csak személyi változások voltak második felétől mindkét törvényszék elnöke a másodalispán lett, 1867-től ismét választott törvényszéki bírák működtek. A polgári perrendtartást 1868-ban szabályozták, s végül az 1871-ben életbe léptetett új törvénykezési szervezet létrejöttével szűnt meg az 1861-ben megalakult, 1861-ben alkotmányos tisztviselőkkel, 1861-től kinevezett hivatalnokokkal, 1867-től újra választott tisztviselőkkel működött Csanád megye Törvényszéke. K ö zig a zg a t á s között A kiegyezési tárgyalások megindulásával Csanád megye új tisztikart nyert. Áprilisban felmentették Csörgeő Antalt, a Helytartótanács ideiglenesen Dániel Antal első alispánra bízta a megye vezetését.327 Új főispánnak Bánhidy Albertet nevezték ki, aki szeptemberben vette át a megyét.328 Az országgyűlés egybehívása miatt a központi választmányoknak össze kellett ülniök. Itt ismét felmerült, hogy Makó külön választhat egy országgyűlési követet; 1861-hez hasonlóan Makó a megyei választmányra bízta a választás lebonyolítását. A központi választmány javaslatot tett az évi tanács visszaállítására Makón október 5-re összehívták Csanád megye bizottmányát, kizárólag abból a célból, hogy az országgyűlési követek megválasztása céljából megalakítsák a Középponti Választmányt. A bizottmány jegyzőkönyvbe iktatta ünnepélyes óvását a megye jelen kivételes helyzete s az ebből származható következmények ellen. A Középponti Választmány megalakításakor a választást mellőzték, közkívánatra az 1861-ben működött választmány névsorát felolvasták, s csak megerősítették tisztségükben; még az időközben elhunyt tagok helyét sem töltötték be, mivel enélkül is elég nagy számú maradt a választmány. 322 Uo. 121/1863. ein. sz. 323 Uo. 301/1863. ein. sz. 321 Uo. 406/1863. ein. sz. 325 Uo. 571/1863. ein. sz. 323 Uo. 154/1864. ein. sz. 327 Uo. 70/1865. ein. sz. 328 Uo. 171/1865. ein. sz. 328 Uo. 172/1865. ein. sz. 165

184 Az ekkor működő tisztikart mellőzték ez alkalommal, a főispán egyszeri alkalomra jegyzőt, tiszti ügyészt s szolgabírót nevezett ki.330 A Helytartótanács engedélyt adott arra, hogy Makó város 1861-ben működött képviselőtestületét visszaállítsák; a megyebeli községek elöljáróit az évi törvények értelmében válasszák ben lebonyolították az országgyűlési képviselőválasztásokat. A nagylak kerületben Dedinszky Józsefet választották követté. Itt egy kis létszámú párt bizonyos Marianeszku Athanasz lugosi ügyvédet jelölte, de a szavazás elrendelésekor ezen párt emberei eltávoztak.332 A battonyai kerületben Markovics Antalt választották képviselővé, 28 szavazattöbbséggel.333 Makón a választás több napig tartott, katonaságot kellett kirendelni; végül Faragó Ferenc kapott többséget ban bűnvádi eljárást is kezdeményeztek a makói választásoknál történt zavargások miatt, azonban végül senkit sem ítéltek el.335 Az egyenes adók továbbra is érvényben maradtak, s 1865-ben szintén katonai adóexecutiot kellett felhasználni a megyében ra a községi elöljárókat választották. Azonban ez sem volt problémamentes Több nagylaki lakos kérte a bíróválasztás eredményének megsemmisítését. Az 1864, évi megállapodásra hivatkoztak, mely szerint 3 éven keresztül román, a következő 3 éven át pedig szlovák bírót választanak ban román bírót kellett volna e szerint választani, azonban az évi elöljáróválasztáskor a szlovák lakosok keresztülvitték Mudrity György szerb nemzetiségű lakos bíróvá választását. (Nagylakon mindössze 20 házzal bírt a szerb nemzetiség). A főispán nem adott helyt az óvásnak.337 Palotán azonban zavargások miatt új választásokat rendelt el Bánhidy.338 Vizsgálatot rendelt el a csanádi és makói választásokkal kapcsolatban is a főispán,339 bűnvádi eljárás megindítására azonban nem vezettek a választásokkal kapcsolatos zavargások ban ismét ínség tört ki a megyében, sőt ez alkalommal kolerajárvány i felépett. E kérdéssel nem foglalkozunk részletesen, a két nagy ínség feldolgozása külön tanulmányt igényelne. A katonai bíróságok megszüntetése, a választások, a régi hivatalnoki kar leváltása, az alkotmányos megyei élet visszaállításának közeli ígérete a még meglevő cs. kir. hivatalnokok elleni indulatok elszabadulását vonta maga után. A csendőrségnek kellett közbeavatkoznia Makón, mikor a cs. kir. pénzügyőrség a dohányárulást kívánta megakadályozni ben megalakult Csanád megye önkormányzata, az alispán a csendőrsé kivezénylését kérte a megyéből május 1-én az évi főispán, Návay Tamás vette át a megyét, s ezzel véget ért a provizoriumkori igazgatás. Ismét összeült Csanád megye bizottmánya, s kezdetét vette ismét a megye alkotmányos kormányzása. 330 Uo. 178/1865. ein. sz. 331 U o. 185/1865. ein. sz. 332 Uo. 237/1865. ein. sz., ld. még a 136. sz. jegyzetet 333 Uo. 238/1865. ein. sz., 136. sz. jegyzet 331 Uo. 240, 241, 245, 246, 251/1865. ein. sz; 136. sz. jegyzet 335 Uo. 95/1866. ein. sz. 338 Csm. al. 3961/1865. ein. sz. 337 Csm. f. htó. 19/1866. ein. sz. 338 Uo. 29/1866. ein. sz. 339 Uo. 40, 95/1866. ein. sz. 318 Uo. 463/1866. ein. sz. 341 Csm. al. 2/1867. sz. 166

185 1. SZ. MELLÉKLET CSANÁD MEGYE 1860 DECEMBERÉBEN MEGVÁLASZTOTT TISZTIKARA: első alispán másodalispán főjegyző főügyész alügyész főpénztárnok al pénztárnok főszámvevő alszámvevő fizetéses törvényszéki ülnökök aljegyző levéltámok makói főszolgabíró battonyai főszolgabíró nagylaki szolgabíró palotai szolgabíró makói esküdt battyonyai esküdt nagylaki esküdt palotai esküdt makói csendbiztos battonyai csendbiztos nagylaki csendbiztos élelmezési és úti biztos főorvos makói járási alorvos battonyai járási alorvos nagylaki járási alorvos baromorvos mérnök kiadó írnok írnokok vámagy tiszteletbeli főjegyző tb. aljegyzők tb. főügyész tb. alügyész Markovics Antal Sánta Sándor Bánfy József Dedinszky József Kovács József Dobsa Sámuel Vaszil Ferenc Tamay János ifj. Bánfy József Gluzek Lajos, Babó Imre Vastag Mihály Gyöngyösy János Hofbauer Sándor Kövér Pál Vertics Károly Katona Antal Szabó Albert Jakabfy Kristóf Csákly Demeter Barta Antal Pandó János Mátéffy Károly Viday János Fehérváry Imre Meskó János Ottinger Antal Balta Manó Kollek János Gyüge János Mátéffy Pál Gaál Sándor Gazdag Péter Georgievits Damascén Horváth László Tarnay Antal Gyöngyösy János Jakabffy Gyula Návay Lajos Návay Zoltán Nyéky Gyula Placsintár Péter Szentiványi Sándor Méhes József Bartók Imre

186 tb. szolgabíró Makón tb. szolgabíró Battonyán tb. esküdt Makón tb. esküdt Battonyán Návay Sándor Szilágyi Gyula Juhász István Petrovics György 2. SZ. MELLÉKLET CSANÁD MEGYE 1861 DECEMBERÉBEN KINEVEZETT TISZTIKARA: első alispán másodalispán főjegyző első aljegyző második aljegyző elnöki titkár törvényszéki ülnökök főügyész alügyész főpénztámok alpénztárnok főszámvevő alszámbevő makói j. főszolgábíró első esküdt második esküdt battonyai j. főszolgabíró esküdt tb. esküdt nagylaki szolgabíró esküdt palotai szolgabíró esküdt makói csendbiztos battonyai csendbiztos nagylaki csendbiztos palotai csendbiztos telekkönyvi előadó és irodaigazgató telekkönyvvezető telekkönyvi segéd telekkönyvi iktató mérnök főorvos várnagy Dániel Antal Paksy Dániel Simon József szavazó bíró Tamay Antal tb. főjegyző és szavazó bíró Szilvássy István Fail Benedek Likavecz János Baczonyi Sámuel Tarnay János Cseresnyés István Nagy Elek tb. főügyész Lonovics Károly Mészáros Lajos Urbanecz Imre Török Imre Hegedűs Zsigmond tb. szbíró Gaál Sándor Csiky Lajos Petrovics György Petrilla József Csákly Demeter Vastag Mihály Schvinn János Benedek József Pandó János Mátéffy Károly Viday János Molitorisz János Baczonyi Sámuel Petrovszky György Szekeres János Gazdag Péter Mátéffy Pál Meskó János Horváth László tb. esküdt

187 állatorvos makói alorvos battonyai alorvos nagylaki alorvos palotai alorvos kiadó iktató írnokok tb. aljegyző Felberbauer János Ottinger Antal Balta Manó Kollek János Patek Jakab Kis Gábor tb. aljegyző Pethes Antal Georgievics Damascén Tamay Sándor Nemesik L ászló Vaszil Ferenc Eisen Manó 169

188

189 D UN AI JÓZSEFNÉ A C SA N Á D M EG Y EI Ö N K O R M Á N Y ZA T Ú JJÁ SZERV EZÉSE ÉS M Ű K Ö D ÉSE A K IEG Y EZÉS U T Á N CSANÁD MEGYE BIZOTTMÁNYA A kiegyezés alapján kiépülő dualista államszervezetben Magyarországon is visszaállították és megszilárdították az alkotmányos polgári állam alapvető intézményeit (parlament, miniszteriális felelős kormány).1 Az abszolutizmus alatt a megyék jórészt csak területi közigazgatási egységként maradtak fenn. A kiegyezés utáni polgári államszervezet kialakításának egyik legfontosabb kérdése és feladata a közép- és alsó fokú közigazgatási rendszer formálása, a megyerendszernek a parlamentális felelős kormányzattal való összeegyeztetése volt.2 A törvényhatósági közigazgatás 1867 utáni újjászervezése két fázisban valósult meg. Az első időszak az országgyűlés március 8-án, illetve 11-én a köztörvényhatóságok visszaállítása tárgyában meghozott határozatán alapult és az közötti években alkotott közigazgatási törvények végrehajtásáig terjedt, azonban a közigazgatás végleges megszervezése az es években meghozott kódexre épült.3 I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGOK VISSZAÁLLÍTÁSA 1867 UTÁN Az március 8-án, illetve 11-én kelt említett határozatok a köztörvényhatóságok önkormányzati jogainak visszaállításáról és a jogok gyakorlásának szervezetéről, a megyei bizottmányok megalakításáról és működéséről rendelkeztek. A megyei önkormányzatok újraszervezése az évi törvényeken nyugodott, ugyanakkor az évi törvényeket már nem lehetett változatlanul végrehajtani, a megyéknek ugyanis nem volt meg az a joguk, hogy a megyei bizottmányok tagjait újra választhassák, sőt még az elhalt vagy kilépett tagok pótlása sem volt rendre megengedett. A minisztérium felhatalmazást kért az országgyűléstől, hogy az évi törvénytől eltérve az 1860/61. évben alakított bizottmányoknak még élő tagjait hívathassa össze, s ezek gyakorolják a megyék végleges rendezéséig azokat a jogokat, melyeket az évi 16. törvénycikk a megyei bizottmányokra ruházott. A kormány ezzel kívánta biztosítani az 1867-es bizottmányok megbízható társadalmi bázisát. Az 1860/61. évi megyei bizottmányok tagjainak többségét a földbirtokosok és a 1 Magyarország története Bp., old. * Uo old. * Sarlós Béla: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Bp old. 171

190 befolyásuk alatt álló értelmiségiek alkották, kisebb mértékben jutott képviselethez a módosabb parasztság, a tehetősebb kézműiparosok és változó arányban a nemzetiségiek. Az évi 17. törvénycikknek azt az intézkedését, hogy a tisztikarban előforduló hézagok betöltését a főispán a bizottmánnyal egyetértőleg teljesítse, hiányosnak tartotta a minisztérium, mert nem tért ki arra, hogy mi az eljárás akkor, ha az egyetértés nem jön létre a főispán és a bizottmány között. A közigazgatási választások elkerülését azért tartotta szükségszerűnek a kormány, mivel a választások egyes megyékben előreláthatólag gyengítették volna a kormány befolyását, hiszen nem a Deák-párti tagokból került volna ki a bizottmányok többsége. A határozat ezért azt is kimondta, hogy az általános tisztújítást szabad választással, de a főispán kijelölési jogának érvényesítésével kell megtartani.4 Ez a kormány központi akaratának, befolyásának növelését célozta, s már lényegesen eltért az évi törvényhozás szellemétől'5 Intézkedések születtek a megyékben folyó igazságszolgáltatás újjászervezésére is. Ebben a tekintetben visszatértek a neoabszolutizmus előtti formákhoz, a közigazgatás és a bíráskodás egybekapcsolásához. Csak annyit írtak elő, hogy a főispán a bírói hivatalokra jogtudományban jártas egyéneket jelöljön ki. Kimondták, hogy a megyei törvényszékek elnökei a megyék végleges rendezéséig az alispánok legyenek, tagjait pedig tisztújításon válasszák meg, s a megyei törvényszékek működése folytonos legyen az állandó törvényszékek eszméjének megfelelően. (A telekkönyvi hivatalok kezelő személyzete nem tartozott a tisztújítás alá, azokat életfogytig nevezték ki.) A nemzetiségi kérdés törvényhozás útján történő rendezéséig felfüggesztették az az évi 16. törvénycikknek azt a pontját, mely szerint a megyei bizottmányok köztanácskozási nyelve kizárólag a magyar legyen.6 Az alaprendelkezés után a minisztérium április 10-én kelt intézvénye szabályozta a törvényhatóságoknak a kormányhoz való viszonyát. Fontos alapelvként rögzítette, hogy a szabadság végelemzésben nem más, mint az önkormányzat joga. E jog alig van valahol szélesebb alapra fektetve, mint nálunk: helyhatósági intézményeinkben.... Minden alkotmány, ha a szabadság igényeinek megfelelni akar, csonka bevégezetlen mű, amíg minden intézményeit nem ugyanazon elv, nem az önkormányzat elve lengi át. Ennélfogva kell, hogy a köztörvényhatóságok önkormányzata mellett az országos önkormányzat is fennállhasson. Ennek pedig gyakorlati feltétele: a felelős kormány és annak rendelkezési joga.7 A törvényhatóságok és a kormány önkormányzatának a liberális polgári szemléletű rendelet szerinti összhangba hozatala nem hozhatta meg a törvényhatóságok maradéktalan önkormányzatának megteremtését, írja Sarlós Béla közkeletű művében. Olyan szervezeti és tartalmi korlátozás keretei közé szorultak az újjáalakuló törvényhatóságok, amely összhangban állt a kormányhatalomnak a királyi hatalom érdekében biztosított korlátozottságával és a kormányhatalom rendelkezési jogával. A kormány rendelkezési joga a gyakorlatban a centralista irányban fejlődött. 4 A minisztérium előterjesztvénye február 25-ről a köztörvényhatóságok visszaállítása tárgyában. (Határozattá emelte a képviselőház márc 8-án, a főrendek háza márc. 11-én.) Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára Bp old. Sarlós Béla: Id. mű 16. old. 6 Sarlós Béla: Id. m ű 16. old. 6 Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára Bp: old. Csongrád Megyei Levéltár Csanád megye Bizottmányának iratai 7/1867. jegyzőkönyvi szám. Továbbiakban: Csml Biz.jkv. 7 Az összes magyar kir. minisztériumnak április 10-én kelt intézvénye a megyék és sz. k. városok közönségeihez, a törvényhatóságoknak a felelős kormányhozi viszonyát, és az önkormányzattal járó felelősséget illetőleg. Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára Bp old. 172

191 A felelős kormány és a törvényhatósági önkormányzat együttműködésének alapelvét úgy szögezte le a kormányrendelet, hogy a hatósági érdekek fölött a hatóság (törvényhatóság), az országos érdekek fölött pedig a felelős kormány van hivatva őrködni. Valójában ez azt jelentette, hogy a kormányfelügyelet végső soron a törvényhatóság tevékenységének valamennyi ágazatára kiterjedt, a törvényhatósági autonómia jogainak érvényesítése mellett.8 Az intézvény szerint a megyei önkormányzatok igazgatási feladatainak ellátása a magánérdek, a rokoni kapcsolatok, a nemzeti elfogultság kizárásával végrehajtott választások útján kialakított tisztikar tevékenységével valósulhat meg, a törvényes és igazságos, szigorú bíráskodást pedig a törvényben jártas és tiszta jellemű bírák végzik.9 Valójában az intézvény csak általánosságban határozta meg a törvényhatóságoknak a kormányhoz való viszonyát, amikor hangsúlyozta a megyei és az országos önkormányzat összhangjának fontosságát. Több megye bizottmánya emiatt indokoltan kérte a megyei törvényhatóságok és a parlamentális kormány közötti kapcsolat részletes szabályozását.10 Csanád megye bizottmánya az intézvény rendelkezéseit megfelelőnek tartotta. C sa n á d megye Bizottm ányának m egalakulása A törvényhatóságok rendezése ügyében hozott és röviden elemzett határozatok nyomán alakultak meg 1867 tavaszán az országban a megyei bizottmányok. Csanád megye 1860/61. évi állandó bizottmánya április 23-án ült ismét össze. A jegyzőkönyv a jelenlévő bizottmányi tagok közül 46 főt sorolt fel név szerint, feltüntetve a résztvevők foglalkozását is. Kitűnik, hogy 24 földbirtokos, 16 egyházi személy és 4 tisztségviselő vett részt az ülésen. Ez utóbbiak: Bánffy József másodalispán, Szilvássy István főjegyző, Baross Sándor főügyész, Hofbauer Sándor főszolgabíró. A névsor után a jegyzőkönyvben az a megjegyzés következik, hogy részt vett ezen kívül csaknem valamennyi tag, az évben megválasztott bírák stb. Az április 23-án felsorolt tagok neveit összehasonlítva az 1860/61. évi bizottmányi tagokéval (az 1860/61. évi bizottmány 444 főből állt az december 27-i jegyzőkönyv szerint) kitűnik, hogy valamennyien tagjai voltak az 1860/61-es bizottmánynak is. Az 1860/61-es bizottmányi tagok közül 30 körüli volt azoknak a száma, akik elköltözésük, elhalálozásuk miatt nem lehettek jelen 1867-ben.11 Bánffy József másodalispán ősi szokáson alapuló indítványa nyomán az alakuló ülésre meghívták Návay Tamás főispánt. A főispáni beszéd a Deák Ferenc körül csoportosulok szerinti szellemben ismertette a haza és a törvényhozás múltját, történelmi fejlődését. A megyei helyhatósági rendszert ő is az alkotmányosság hű őrének tartotta, mely mindig hasznos szolgálatot tett a nemzeti szabadság fenntartásában. Történtek ugyan hatáskörében változtatások, a magyar nemzet többsége azonban lényegében ragaszkodott a megyerendszerhez. Az országos kormányzatot átalakító 1848-as törvények mellett is összeférhetőnek 8 Sarlós Béla: Id. mű old. s Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára Bp old. 10 Fejér Megyei Történeti Évkönyv. 6. Székesfehérvár, old. 11 Ez az adat az december 27-i bizottmányi jegyzőkönyvben a bizottmányi tagok neve után tett elköltözött vagy meghal t bejegyzésekből következtethető. E névsor alapján hívták össze 1867-ben a bizottmányt. 173

192 tartotta a megyerendszert az országos kormányzat felelősségével. A népképviselet elvén alapuló országgyűlés átalakította ugyan a megyegyűlések hatáskörét, de á vesztettségnek tetsző korlátozást pótolta az, hogy a nemesi kiváltságokat a nép millióinak szabadsága váltá fel mondotta Návay. Az évi megyei bizottmányt így jellemezte a főispán: készebb volt a küzdőtérről visszavonulni, mint az osztrák kormányt, bár más utakon, de ugyanazon célra, a magyar nemzet alkotmányának megsemmisítésére irányzott kísérleteiben támogatni. Deák húsvéti cikke a tetszhalottságnak látszó alkotmányosságot új életre ragadá és a nemzetet új jogérzetébé megerősítve, türelemre és kitartásra buzdítá. A főispán bízott Csanád népének hazafiságában, hogy az átalakulás nehézségeit legyőzik és a megye ismét az lesz ami volt az önkormányzat biztos eszköze a közszabadság erős véde és az egyén személyes joggyakorlatának legbecsesebb biztosítéka. Dedinszky József bizottmányi tag és országgyűlési képviselő mint a 48-as eszmék nagy tisztelőjét, a szabadságharc idejének főispánját üdvözölte Návay Tamást, s a vihar által szétszórt még élő bizottmányi tagokat.12 Náváy Tamás ezt követően bemutatta az április 3-i keltezésű belügyminiszteri határozatot főispánt kinevezéséről.13 Ezután ismertették az március 8-i és március 11-i, a köztörvényhatóságok visszaállítására hozott s a bevezetőben említett országgyűlési határozatot. A megyei bizottmány az abban foglalt elveket és iránypontokat helyesléssel fogadta, s hálafeliratot intézett a királyhoz és Deák Ferenchez, egyben ígéretet tett a nemzeti kormány támogatására.14 Csanád megyében április 23-án, 24-én és 25-én tartották meg a tisztújítást. A választási jog gyakorlásának biztosítása és a rend fenntartása érdekében megtették a célszerű intézkedéseket: a választási helyiségbe csak a választójoggal felruházott bizottmányi tagokat bocsátották be, a közönséget kizárták, nehogy valamilyen zavaró cselekmény történjen, s a választók minden előbbi alkalommal tapasztalt presszióktól mentve legyenek április 24-i bizottmányi ülésen Bánffy József alispán maga és a megyei tisztikar nevében lemondott, átadta a főispánnak a levéltár és a pénztár kulcsait, valamint a megye pecsétjét.16 Majd megindult a választás. Titkos szavazással első alispánnak 125 szavazattal Sántha Sándort választották, Lonovits József 70 szavazatai ellenében. Közfelkiáltással Bánffy József került a másodalispáni tisztségbe.17 A megyei és járási tisztviselőket általában 2 3 jelölt közül közfelkiáltással választották meg. A tiszteletbeli tisztviselőket név szerint nevezték ki. A megyei kezelő- és irodaszemélyzet tagjait kellő pontosságuk és szorgalmuk miatt addigi fizetésük mellett meghagyták, nem választották újra őket.18 Az addigi járási írnokok, díjnokok is a helyükön maradtak.19 A központi tisztviselőket Makón, a megyeszékhelyen, a járási tisztviselőket pedig a járás területén kötelezték állandó lakásaik fenntartására ben az addig működő császári királyi csendőrezredeket feloszlatták. A közbiztonsági szolgálatot a megyei és városi törvényhatóságok rendészeti szerve CsmL Biz. jkv április Uo. 1/1867. jkv. 11 Uo. 4/1867., 5/1867., 6/1867. jkv. 16 CsmL Biz. 10/1867. jkv. 13 CsmL Biz. 15/1867. jkv. 17 CsmL Biz. 18/1867Jk v. 18 CsmL Biz. 55/1867. jkv. 18 CsmL Biz. 56/1867. jkv. 20 CsmL Biz. 62/1867. jkv.

193 vették át (pandúrok, járási csendbiztosok vezetése alatt). A belügyminiszter április 6-i 789. számú rendelete szerint a megye területén a csendbiztosok és pandúrok Együttes számát 24-ról 30-ra emelték. A csendbiztosok további alkalmazását, illetve újraválasztását szigorú vizsgálat alá vették. A nem alkalmas, nem megbízható egyének azonnali elbocsátására határozatot hozott a bizottmány. Erre azért is szükség volt, mivel az addigi tapasztalat szerint a csendbiztosokat hivataluktól eltérő' kiküldetésekre is alkalmazták, többen pedig hanyagul látták el feladatukat. Ezután a pandúrok csak katonai küldönci szolgálatra, postakíséretre, a közbátorság fenntartására, általában karhatalmi célokra voltak alkalmazhatók.21 Az 1861-ben hivatalt viselők csaknem 20%-a került az új tisztikarba. A vezető tisztségviselőket jobbára a volt nemesek közül választották. Sántha Sándor a megyéi közéletben jelentős szerepet játszott ben megyei esküdt, 1837-ben tiszteletbeli táblabíró és tiszteletbeli szolgabíró, 1841-ben vármegyei főjegyző, majd 1848/49-ben másodalispán volt. A neoabszolutizmus korában elhurcolták, csak a politikai foglyokra kiterjesztett amnesztia során nyerte vissza szabadságát. 1860/61-ben is másodalispán volt. A provizórium időszakában nem vállalt hivatalt.22 A másodalispánná választott, polgári származású Bánffy József életének jelentékeny részét Makó város szolgálatában töltötte el. Apja, nagyapja ugyancsak Makó tisztségviselői voltak, Bánffy József 1848/49-ben előbb főjegyző, majd helyettes másodalispán volt ben, a kiegyezési tárgyalások megindulása után már másodalispáni hivatalt vállalt. A megválasztott tisztikar és a személyzet névsorából (a Függelékben) kitűnik, hogy a vezető tisztségviselők alispántól a főszolgabírókig jobbára szerepet vállaltak az egykori megyei tisztségekben is, sőt 1848-at megelőzően is szerepeltek megyei funkciókban. Az ügyek intézésében gyakorlattal és a megyei viszonyokról áttekintéssel rendelkeztek. A konzervatívabb reformnemzedékhez tartoztak. Ezekben az években és pályájuk egész ideje alatt a kiegyezés és a Deák-párt szellemében vezették a megyét. Návay Tamás, a főispán személye külön kiemelendő. Mint 48-as főispánnak és kormánybiztosnak jelentékeny szerepe volt abban, hogy a reformnemzedék kevés helyi képviselőjével együtt a forradalom és a szabadságharc felfelé ívelő szakaszában mindent elkövettek azért, hogy a megye az adót, a katonaállítást, élelmezést, a fegyvereket előteremtette. A községi képviseleteket a megyei tisztiszék január 22-i ülésén az 1847/48. évi 14. törvénycikk 3. -a és a Helytartótanács december 25-i számú intézvénye alapján alakították meg. Makón az évben választás útján alakított és a Helytartótanács jóváhagyásával a provizórium éveiben visszaállított községi képviseletet továbbra is fenntartották. Battonya mezőváros kivétel volt a helyi képviseleti választást illetően, mert a provizórium alatt képviselőtestületét nem alakította meg. A battonyaiak arra hivatkoztak, hogy az átalakulás küszöbén áll az ország. Az alkotmányosság érvényre jutásával alakították meg az új képviselőtestületet, de nem fogadták el alapul a tisztiszék ideiglenes rendszabályait, szabad választást alkalmaztak. A főszolgabíró jelentéséből értesülünk arról, hogy Battonya mezővárosban a választás után a vagyonos osztály és az értelmiség képviselete érvényesült.23 A megyében sok helyen került sor a provizórium alatt választott községi elöljárók újbóli választására. A battonyai főszolgabíró jelentéséből tudjuk, hogy a mező- 21 CsmL Biz. 64/1867., 65/1867. jkv. 22 Barna János Sümeghy D ezső: Nemes családok Csanád vármegyében. Makó, old. 23 Csongrád megyei Levéltár Csanád megye Bizottmányának iratai 277/1867. Továbbiakban: CsmL Biz. ir. 175

194 kovácsházi lakosok az ottani elöljárók újból történő választását kérték azok visszaélései miatt. A vizsgálat a számadási iratokat, a pénztárt rendben találta, de mivel az elöljáróság választása nem a törvény követelményeinek megfelelően történt, így a törvényszerű választást ismét megtartották.24 A tornyaiak Fogarassy János jegyző ellen kértek vizsgálatot, s közben a jegyző lemondásával új jegyzőválasztást tűztek ki.25 A községi ügyeket az évi törvényes rendezésig a községgyűlés, a képviselőtestület és az elöljáróság intézte. A községek felett a közvetlen felügyeletet a járási főszolgabirák, valamint a járási szolgabírák látták el. Hatáskörük a provizórium időszakához képest nem változott. Továbbra is közigazgatási és törvénykezési ügyekben intézkedtek. CSANÁD MEGYE BIZOTTMÁNYÁNAK HATÁSKÖRE ÉS ÜGYKEZELÉSE Az április 25-i bizottmányi ülésen a főispán beszédében kiemelte: a felelős miniszteri kormányrendszer megköveteli, hogy a halasztást nem tűrő felsőbb rendeleteket gyorsan hajtsák végre a törvényhatóságok, s más sürgős ügyeket is késedelem nélkül intézzenek el. Csanád megye bizottmánya ennek alapján elhatározta: A rendszeres közgyűlések havonkénti tartását. A közgyűléseken minden járásból legalább egy tisztviselőnek, fő- vagy alszolgabírónak jelen kell lenni. A közigazgatási ügyekre vonatkozóan jegyzőkönyvet kell vezetni (beadványi jegyzőkönyv), amelybe minden érkező ügydarabot be kell iktatni. Az intézkedési rovatban meg kell jelölni, hogy az ügy alispáni vagy bizottmányi intézkedést igényel. Az alispán ugyanis a hatáskörébe tartozó iratokat kiemelte, s külön jegyzőkönyv vezetése mellett intézte el. Az alispáni intézkedésekről vezetett jegyzőkönyvet a legközelebbi közgyűlésnek be kellett mutatni, s hitelesíteni. Ennek megfelelően 1867 áprilisától december 31-ig külön kezelt Csanád megyei alispáni iratok és jegyzőkönyvek maradtak fenn. Az időszaki és egyéb bevárandó, illetőleg felterjesztendő jelentésekről a jegyzői hivatal által külön nyilvántartás (scontró) vezetését rendelték el.26 A havonként 4 5 napos közgyűlések a székhelyen kívül lakó járásbelieket elvonták az ügyek intézésétől, de sok esetben meg sem tudtak jelenni. Ezért november 4-én úgy döntöttek, hogy kéthavonként tartanak közgyűlést.27 A közgyűléseken a fontosabb ügyek tárgyalása esetén általában bizottmányi tag vett részt, ebből fő a tisztikarból. Kevésbé fontos ügyek tárgyalásánál a létszám jóval kevesebb volt (20 30). A közigazgatás sokrétűsége, a megnövekedett adminisztráció a hosszadalmas testületi ügyintézésnél az ügyek gyorsabb elintézését követelte. A megyei bizottmány 1868-tól csakis a fontosabbnak ítélhető ügyekre vonatkozóan tartotta fenn határozati jogát, az ún. folyó ügyeket első alispánja által, annak felelőssége mellett intéztette el. A bizottmány ügykezelésében ez úgy jelentkezett, hogy fennállásának időszaka alatt ( ) a bizottmányi jegyzőkönyvek együttesen tartalmazzák az alispáni CsmL Biz. ir. 593/ CsmL Biz. ir. 280/ CsmL Biz. 60/1867. jkv. Csanád megye levéltára Csongrád Megyei Levéltár, Szeged old. 37 CsmL Biz. 990/1867. jkv. 176

195 hivatal által elintézett ügyeket és a bizottmányi üléseken tárgyalt ügyeket, folyamatos sorszámozással ellátva. Mind az alispáni hivatal által elintézett iratokon, mind a bizottmányi üléseken tárgyaltakon a beadványi iktatószámok és a bizottmányi jegyzőkönyvi számok is fel vannak tüntetve ig így az alispáni és bizottmányi iratok egy iratsorozatban találhatók. Az ügyintézésben bekövetkezett változások - éspedig az a körülmény, hogy az ügyek nagyobb részét alispáni ügykezelésben, a számban kisebb, bizottmányi döntést igénylő ügyeket a közgyűléseken intézték-lehetővé tették, hogy a közgyűlések rendjén is változtassanak. Ezért november 2-től már a negyedévenkénti üléseket is elegendőnek tartották.28 Arra vonatkozóan nem található határozott álláspont, hogy milyen természetű és fontosságú ügyeket kellett kifejezetten a bizottmánynak tárgyalni, illetve határozatot hozni. A megyei bizottmány jegyzőkönyveiből tűnik ki, hogy milyen ügyekben határozott a közigazgatási feladatok ellátása során: Megyei önkormányzattal és a központi igazgatással kapcsolatos intézkedések. Tisztviselők személyzeti ügyei. Községi igazgatás (községek feletti felügyelet gyakorlása). Pénzügyek (kölcsönvételek, vagyonkezelés, költségvetés megállapítása, zárszámadások vizsgálata), adóügyek, alapítványok. Iparigazgatás és a kereskedelem ellenőrzése. Oktatásügy, egyesületek (a törvény rendelkezéseinek végrehajtására intézkedések hozatala). Egészségügy, gyógyszertárak, szegényellátás, ínségügy. Útügy, közlekedés, postaügy, közmunkaügy. Közbiztonság, útlevélügyek, fegyvertartás. Katonaállítás, hadigondozás március 3-án a bizottmány határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy milyen ügyek tartoznak még a közgyűlés hatáskörébe; Katonai váltságdíj tekintetében intézkedések és határozatok. Másodfolyamodású érdemleges határozatok. Az adónak végrehajtás útján történő behajtására hozott határozatok. (Részletezést nem nyújt a határozat.)29 Az első alispánhoz tartozott az irányítás a közigazgatás csaknem minden területén, egyben ő volt a megyei polgári törvényszék elnöke is. A másodalispánhoz tartozott a közbiztonság. A büntető- és a telektörvényszék elnöke volt. A községekben a kormányrendeletek, törvények és megyei határozatok végrehajtása, a megyei felügyelet az alispán útján a járási szolgabírókon keresztül valósult meg. A szolgabíróság intézkedett járása területén a polgári perekben, örökösödési ügyekben, kihágások esetén, közbiztonsági, iparfelügyeleti ügyekben stb. A szolgabírók jelentésekben számoltak be működésükről a megyei bizottmánynak. A közigazgatás ügyeinek szabatos intézésére a régi megyei gyakorlat szerint állandó küldöttségeket alakítottak, illetve alakítottak újjá. A Kórházi Küldöttség a megyei kórház ügyeit intézte, a kórházi pénzalapot kezelte ban elnöke a másodalispán volt től az első alispán elnökölt. A Gazdászati Küldöttség a megye pénzügyi és gazdasági kérdéseiben tanácsadói és véleményezési joggal rendelkezett, az első alispán elnöklete alatt. Feladatkörébe 28 CsmL Biz. 125/1870. jkv. Csanád megye levéltára Csongrád Megyei Levéltár, Szeged old. CsmL Biz. 721/1868. jkv. 177

196 tartozott a megyei községek és intézmények számadásainak vizsgálata. A gazdasági ügyeken kívül az időnként beérkező s az alapvető élelmiszerek árát feltüntető jegyzékek revízióját is elvégezte.30 CSANÁD MEGYE BIZOTTMÁNYÁNAK INTÉZKEDÉSEI A bizottmány működése széles körű volt. Ez az előbbi felsorolásból is kitűnik. Az igazgatási élet irányítása középszinten, tehát egy megyei bizottmány hatáskörében ekkor még számos területre kiterjedt. Alább a Csanád megyei Bizottmánynak az egyes működési ágazatokban dokumentálható tevékenységét mutatjuk b e: Oktatásügy A reformkor egyik jelentős eszméje a népoktatás általánossá tételében valósult meg (az Eötvös József nevéhez kapcsolt évi 38. törvénycikk). Ezért meg kell vizsgálnunk, hogy a megye milyen intézkedéseket tett a törvény előírásainak megvalósításáért. A törvény kimondta a 6 12 évesek mindennapos és a évesek ismétlőiskolai tankötelezettségét, elrendelte a községi iskolák felállítását. Meghatározta a népoktatással kapcsolatos alapvető követelményeket (iskolaépületek, tanítók képzése, tanulói osztálylétszám, taneszközök stb.). Az évi népiskolai törvény előírásai szerint Csanád megyében is megalakult az iskolatanács. Az Arad és Csanád megyei tankerület tanfelügyelőjévé Hofbauer Sándort, az addigi makói főszolgabírót nevezték ki. (Hofbauer Sándor főszolgabírói tisztségéről lemondott, Meskó Sándor került a helyébe.) A teendők sokasága másodtanfelügyelő kinevezését is szükségessé tette, Papp János görögkeleti esperes személyében.31 *Az iskolatanács 26 tagja között a hitfelekezetek is képviseltették magukat.33 Az iskolatanács az eötvösi koncepciónak megfelelően a megye tanügyi viszonyait vizsgálta, a hiányosságokról, észrevételeiről jelentést, illetve javaslatot készített a megye bizottmányához. Évi jelentéseit felterjesztették a közoktatásügyi miniszterhez. A népiskolai oktatás virágzó állapotát az iskolatanács úgy remélte megvalósítani, ha a hatályos törvényeket minden tekintetben végrehajtják. A népességüknél s vagyoni helyzetüknél fogva az évi törvény értelmében ún. felsőbb népiskolák és polgári iskolák felállítására kötelezett Makó, Nagylak és Battonya képviselőtestületeit felhívta a bizottmány, hogy az iskolaügy fejlesztésére minden évben összes községi adóbevételeik 5%-át mindaddig tőkésítve gyümölcsöztessék, míg az így összegyűlt alap-jövedelem a felsőbb iskolák felállítását lehetővé teszi.33 A megye területén Apátfalva, Palota és Magyarbánhegyes községek r. kát. felekezeti iskoláikat községieknek nyilvánították és megalakították a községi iskolaszéket. Ezeknek a községeknek az iskolai költségek fedezésére ingatlanban vagy készpénzben iskolai alapot kellett alkotniok. A községi elöljárók jelentése szerint 5%-os pótadó kivetése nélkül is biztosították a községek az iskoláknak az ún. alapvagyont.34 Az iskolatanács többször fordult a megyei bizottmányhoz annak érdekében, hogy a járások, községek a népiskolai törvényben foglalt tankötelezettségnek eleget 30 CsmL Biz. 99/1867. jkv. 31 CsmL Biz. 1787/1869. jkv. 33 CsmL Biz. ir. 1185/ CsmL Biz. 1043/1870. jkv. 34 CsmL Biz. ir 2829/

197 tegyenek.35 Az iskolatanács a tankötelesek iskoláztatásának egyik fő akadályát a gyermekek ruhátlanságában, s a megyében divatozó úgynevezett kurta kanászkodásban ismerte fel. Kérte a bizottmányt, hogy méltóztassék ennek gyakorlatát megyeszerte járásbeli közegei által szigorúan betiltani. A bizottmány a szülők, valamint a gyámok pénzbírsággal sújtásával tudott csak megtorlást alkalmazni.36 A megyei bizottmánynak számos esetben erélyesen kellett fellépnie, hogy a községek az iskolák bővítésére és új tanítói állások rendszeresítésére vonatkozó kötelezettségüket teljesítsék. Apátfalva községnek pl. a Helytartótanács már 1865-ben elrendelte az iskola bővítését, de ez még 1871-ben sem valósult meg.37 Többször került jelentés a bizottmány elé a megye olyan földbirtokosairól, akik nem tettek eleget iskolaállítási vagy adófizetési kötelezettségüknek. Blaskovics István a nagykirályhegyesi puszta birtokosa sem volt hajlandó nagykirályhegyesi pusztáján iskolaházról gondoskodni, rendes évi fizetéssel ellátott tanítót alkalmazni, s nem fizette meg Palota község iskolaszékének az állami adója után esedékes 5 %-ot sem. A földbirtokos úgy nyilatkozott: ha az 5%-os iskolai adó fizetésére kényszerítenék, cselédeit csak addig tarthatja meg szolgálatában, míg azok gyermekei iskolaköteles éveikbe nem lépnek, akkor elbocsátja cselédeit, s tanköteles gyermekkel bíró cselédeket többé nem fogad fel. Az ő birtokán így egyetlen tanköteles gyermek sem lesz, kivéve saját gyermekeit. A bizottmány kötelezte a földbirtokosokat az 5%-os adó fizetésére, Palota községet pedig tanító félfogadására.38 A kupái birtokosokat is felszólította a bizottmány iskola felállítására, mert a törvény szerinti kötelességüket elmulasztották.39 A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium rendelkezéseinek végrehajtására a megye bizottmánya a szükséges felelősségre vonó, jogi szabályozást igénylő intézkedéseket megtette ugyan, de a végrehajtáshoz szükséges anyagiak hiányában a népoktatás felvirágzása nem következett be. A megye területén 1871-ben volt az iskolakötelesek száma. Ebből csak 7788 járt ténylegesen iskolába (48,44%). Országos viszonylatban a tankötelesek 48,15%-a járt iskolába. Mint ahogy országszerte, Csanád megyében is az volt az általános, hogy a mezőgazdaságból élő szülők a gyermekeket a tavasz beálltával az iskolából kifogták és állatok őrzését bízták rájuk. Az iskolák száma eleve kevés volt, azok is szűkek és egészségtelenek voltak. Eötvös intézkedései nyomán a népoktatás helyzete 1870-ig országosan is alig változott. (Erről pontos képet ad Eötvösnek az országgyűlés elé terjesztett jelentése.) A törvény végrehajtásának legfőbb akadályát Eötvös a szükséges iskolák hiányában látta. Ha csak a törvényben előírt feltételeknek megfelelő iskolákat vesszük figyelembe, a tanulóknak is csak egy negyede járhatott volna iskolába. Az anyagiak, az adózás útján befolyt összegek nem voltak elegendőek kellő számú iskola fenntartására. Az egyházak részéről sem mutatkozott elég bizalom és segítőkészség a törvény végrehajtásához. Táncsics Mihály 1871-ben közoktatáspolitikai javaslatot nyújtott be az országgyűléshez a közoktatás és köznevelés gyökeres reformja címen. E program már felvetette a közoktatás polgári átalakulásának alapvető követeléseit az egyház iskolák államosítását, a tanügy és a vallásügy szétválasztását, a felekezeti vagyoni 35 CsmLBiz. 71/1871. jkv. 33 CsmLBiz. 72/1871. jkv. 37 CsmL Biz. 3140/1871. jkv. 38 CsmLBiz. ir. 3148/ CsmL Biz. ir. 3149/

198 közcélokra fordítását. E radikális reformok azonban elfogadhatatlanok voltak az uralkodó körök részére.40 E gyesületek, közm űvelődés A kiegyezést követő gazdasági fellendülés és szabadabb légkör hatására Csanád megyében is sorra alakultak a népművelődési körök, olvasókörök. Ezek alapszabályaik szerint kulturális jellegű tömörülések voltak. A művelődés lehetőségeinek biztosítását nagy jelentőségűnek tartva hirdettek programot. Ennek néhány példáját sorakoztatjuk fel a Csanád megyei Bizottmány irataiból. A Makói Olvasókör alapszabályában a közjóiét előmozdítása a nemzeti demokrácia alapján, a hazai irodalom pártolása, az erkölcsiség, értelem fejlesztése, a haza múltjának és jelenének megismerése szerepelt. Közművelődési témakörökben felolvasásokat tartottak. Könyveket, folyóiratokat bocsátottak tagjaik rendelkezésére. Rendezvényeiken minden becsületes nem tag is részt vehetett. A kör tagjai olyan egyének lehettek, akik a haza és népboldogítás bármily terén maguknak érdemeket szereztek.41 A Nagylaki Polgári Olvasókör 1868-ban alakult. A könyvek olvasása által a társas életet és a közművelődést kívánta fejleszteni. Tagja lehetett minden 18 éven felüli becsületes férfi. A kör erkölcsi testületnek tartotta magát. A Nagylaki Olvasó Egylet 1868-ban nemzetiségi és valláskülönbség nélkül fogadta a lakosokat tagjai sorába. Könyveket, folyóiratokat a magyar és a különböző nemzetiségű (román, szlovák) tagok számaránya szerint vásároltak.42 Földvár pusztán is alakult olvasó és társalgó egylet (1870) a társas élet és közművelődés fejlesztésére. Reformátuskovácsházán a Népmívelődési Kör tagjai már népművelési feladatokat is vállaltak a körön kívül. Ugyanis alapszabályukba foglalták a külső tagok meghívását rendezvényeikre.43 A Makói Első Kisdedóvó Egylet április 24-től működött. Legfontosabb feladatuknak a gyermekek testi, lelki erejének fejlesztését tartották játékszerű foglalkoztatás által, továbbá az iskolára való felkészítést. Egy olyan kisdedóvoda felállítása volt a céljuk, ahol a felekezeti színezet teljes kizárásával folyik a gyermekek nevelése.44 A bizottmányi jegyzőkönyvek szerint az Alföld más részeiről ismert demokrata körök nem működtek a megyében. A törvényesen fennálló alkotmánynak az alkotmányos alap mellőzésével való megváltoztatása eleve nem szerepelhetett az egyletek alapszabályában. A Budapesten megalakult Demokrata Kör működésének betiltása után a Belügyminisztérium a megyéktől a vidéken is hasonló alapszabállyal működő demokrata körök betiltását kérte ban Bába Imre szegedi nyomdatulajdonos Makón könyvkereskedéssel egybekötött fióknyomda létesítésére kért engedélyt. A megyei bizottmány támogatólag terjesztette fel a kérelmet, de a belügyminiszter óvadék letétele nélkül nem engedélyezte a nyomda felállítását. 40 CsmL Biz.ir. 1054/1871. Köte Sándor: Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában ( ). Bp, old. R egős János: Adatok a népiskolai törvény közötti történetéhez. M agyar Pedagógia, 1971/ old. 41 CsmL Biz. ir. 1751/ CsmL Biz. ir. 1087/1868., 1358/ CsmL Biz. ir. 2177/1868. CsmL Csanád vármegye és Csanád-Arad-Torontál k. e. e. vármegye egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye 35/1870. számú irat. 44 CmsL Biz. ir. 1668/ CsmL Biz. ir. 1039/

199 Rubin István nyomdász Makón nyomda felállításához kért 800 forintos beruházási előleg kérelmét a megye nem tudta teljesíteni. Sártory István a Heckenast Könyvnyomda nyomdásza január 12-én Makón egy tökéletesen berendezett, minden igénynek megfelelő könyvnyomda felállítására kért engedélyt. Hivatkozott ő maga és társa, Záhonyi Alajos nyomdász nagy szakmai tapasztalatára, valamint arra, hogy a felszerelést a legelső és legjobb betűöntődéből fogja megrendelni. Törekvését siker koronázta, mert Sártory október 2-től már heti ismeretterjesztő, kereskedelmi és közgazdasági lapot indított Makón, Maros címen.46 A Maros Csanád megye első újságja volt. A mindenkori kormányt támogatta. A lap irányát Szél Ákos főszerkesztő így jelölte meg: Haladni akarunk egyenesen, a meglevőnél jobb állapot felé, s haladásunkban sem egyéni, sem pártérdekek korlátozni nem fognak. A lap helyi ügyek előmozdítását, a megye, a községek és közintézetek felvirágzását tartotta szem előtt, nem a szemlélő szerepét szánta magának, hanem a javító készséget, szándékot. Sártory könyvnyomdász 1870 október végén már kölcsönkönyvtár megnyitását is tervezte. Nem anyagi hasznot remélt a vállalkozástól, hanem az a tapasztalata bátorította fel erre, hogy Makó város közönsége irodalompártoló s áldoz az irodalomra annyit, amennyit más hasonló népességű városnál ritkán találhatni. Csekély használati díjért kívánta kölcsönözni a könyveket.47 Sajtóvétség ügyében is intézkedett a megyei bizottmány. A sajtótörvény (1848. évi 18. törvénycikk) 9 -ban foglaltak szerint sajtóvétség címén a pesti sajtóügyi vizsgálóbíró a Népszava című lap évi 11. számának példányait zár alá vette. A battonyai járásból jelentették, hogy Nagybánhegyes községben Barta József járatja a lapot. A többi járás jelentése nemleges volt. Olvasókörök könyvtárában sem volt található a lap. ' Az Aranytrombita című lap Táncsics és az Általános Munkásegylet lapja évi 16. számából a megye 4 lefoglalt példányt küldött fel a pesti sajtóügyi vizsgálóbírónak a battonyai és makói járásokból. Miután a pesti sajtóbíróság a zár alól utólag feloldotta a lefoglalt példányokat, azokat visszaküldték Csanád megyébe is.48 Egészségügy Az egészségügy országos szintű irányítására 1868-ban létrehozták az Országos Közegészségügyi Tanácsot, de a közegészségügyi viszonyok átfogó szabályozására csak 1876-ban került sor. (1876. évi 14. törvénycikk.) A kiegyezéskor igen rossz volt hazánk kórházi ellátottsága. Mindössze 44 kórház és egyéb gyógyintézet működött, 4500 ággyal. Ä megye egészségügyi helyzetéről tájékoztatást nyújtanak a főorvosnak a bizottmány elé terjesztett jelentései. Áz egészségügyi helyzetre néhány adat világít r á : A nagylaki és palotai járás népessége a 30 ezret megközelítette, egy hatósági orvos a minden évben fellépő járványok és más betegségek gyógyítását nem tudta ellátni. Két járási orvos rendszeresítését hiába kérte a főorvos a bizottmánytól, hivatkozva a megyei költségvetés szűkös voltára. 48 CsmL Biz. ir. 2737/1868., 3086/ CsmL Csanád megye alispánjának iratai 521/1872. Maros, október 2., október 30. A Maros június 14-én a makói klérus kezébe került, iránya ettől kezdve katolikus jellegű és munkapárti. Búzás László: Makói hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. A Makói Múzeum füzetei 10. Makó old. 48 CsmL Biz. ir. 1086/1869-, 3374/1869. CsmL Biz. 1508/1869. jkv. 181

200 A nagylaki és palotai járási orvosnak az egészségtelen lakások ügyében beadott jelentésére a bizottmány semmitmondó határozattal felelt: egyedül az erkölcsi közrehatás és népnevelés azon tényezó'k, melyek e tekintetben a kívánt sikert leginkább biztosítják. Az orvost egy haszonbérlőnél szolgáló betegénél tett látogatása döbbentette rá az egészségtelen lakásviszonyokra. Jelentésében az országos egészségügyi helyzetre is megteszi észrevételeit. Ha a magyar korona alatt lévő országrészekben az orvosok statisztikai kimutatásra lennének Íelszólítandók, bizonyára nemcsak sok haszonbéres családnak a közegészségre hátrányos és káros mivolta, hanem az ily közvetítő úton azoknak halálozása is be lenne igazolva. 49 Az 1870-es években Makón 30 ezer főnyi népességre 2 gyógyszertár jutott. (1780-ban állították fel az Isteni gondviseléshez, 1844-ben a Reménységhez nevű gyógyszertárakat.) Battonya mezővárosban 9 ezer főre 1 gyógyszertár jutott. ( Magyar királyhoz.) Nagylak mezővárosban loezerfőre 1 gyógyszertár (1838-ban állították fel Szentháromság néven) látta el a szükségleteket. A gyógyszertárak vizsgálatáról a járási orvos, a városi esküdtek és gyógyszerészek jelenlétében részletes jegyzőkönyvek készültek a Belügyminisztériumhoz felküldendő kimutatásokhoz. Ezek a felmérések a gyógyszertárak felszereltségéről, berendezéséről, a segédek, tanoncok számáról tájékoztatást nyújtottak. A kolerajárvány elleni óvintézkedésekre a megyei bizottmány 1871-ben rendszabályokat hozott, figyelembe véve a helyi viszonyokat, népszokásokat és életmódot. Elrendelték a kötelező fertőtlenítést, a piaci rendőrség által a szigorú ellenőrzést, a tisztaság elleni kihágások szigorú büntetését. Emellett szükség lett volna a nyitott árkok felszámolására és a csatornázás megoldására, ami az egyik fő veszélyt jelentette a járványok elterjedésében.50 A megye születési és halálozási adatai is tükrözik a hátrányos egészségügyi helyzetet ben az ezer lakosra jutó születési arány Csanád megyében 52,8 ezrelék. Ez jóval túlhaladta az országos átlagot, mivel az csak 43 ezrelék volt ben az ezer lakosra! utó halálozási arány 34,7 ezrelék. Ez megfelelt az országos halálozási átlagnak (34 35 ezrelék). A halálozásoknak a korosztályon belöli jellemző megoszlása 1870-ben a magas csecsemő és gyermekhalandóságot mutatja. Az egy éven alóli gyermekek halálozási adatait a születésekhez viszonyítva, minden negyedik született gyermek meghalt. 49 CsmL Biz. 313/1867. jkv. CsmL Biz. ir. 3001/1869. Magyarország története Bp old. 50 CsmL Csanád megye alispánjának iratai 3239/1871. Maros, szeptember 17. CsmL Biz. 2193/1869. jkv. Év: Születések száma: Halálozások száma Halálozások megoszlása korosztályonként: 182 Éves korig 1868-ban 1870-ben

201 Országosan is ilyen magas volt a csecsemő és gyermekhalandóság ebben az időszakban. Legtöbben rángógörcsben, tüdővészben haltak meg. Makón 1868-ban meghalt 994 személyből 720-an, 1870-ben az 1034 személyből 709-en orvosi ellátásban nem részesültek. Ennek oka egyrészt az elmaradottságban, másrészt az orvosok alacsony számában leli magyarázatát.61 A Belügyminisztérium rendeletére a megyei kórházat július 1-én közkórházzá nyilvánították. A megye a kórházi felügyeletet a kórházi küldöttség által gyakorolta. A küldöttség feladata volt a kórház költségvetésének elkészítése, ezenkívül ügyelt a kórház szükségleteire, s a kórházi szabályzatok betartására. A kórházi jelentések a kórházban kezelt betegek számáról, betegségeikről is nyújtanak tájékoztatást. (1868-ban 68-an, 1869-ben 92-en, 1870-ben 196-an gyógykezeltették magukat.)62 ínségügy között a természeti csapások, a hideg tél, az erős tavaszi fagyok, az aszály a délalföldi megyékben óriási károkat okoztak. Arad, Csanád, Csongrád, Békés megyére és Szeged városra kiterjedő hatáskörrel 1864-ben Központi ínségügyi Bizottmány alakult, élére kinevezett királyi biztossal később a főispán irányításával. Feladata volt a lakosság által elszenvedett gazdasági károk megállapítása, a segélyezésre szorult lakosságnak a kiutalt és egyéb könyöradományokból befutó pénzösszegek, vetőmagvak szétosztása, inségmunkák megszervezése. A Belügyminisztérium június 5-én rendelkezett a központi ínségügyi bizottmányok feloszlatásáról. Az ínségi ügyek kezelését a megyei törvényhatóságok hatáskörébe utalta. Csanád megyében az ínségi bizottmány már a megye alkotmányos szervezése alkalmával a törvényhatóság hatáskörébe került, a belügyminiszteri rendeletet megelőzve október 28-án a Csanád megyei ínségügyi bizottmány azt jelentette a közgyűlésnek, hogy működését befejezte, feladatát teljesítette. A megyebeli kertészközségek közül csak Marczibányi-Dombegyháza felelt meg az ínségi kölcsönnyújtási feltételeknek, így részére 2500 forintot juttattak, a fennmaradó 7500 forintot visszafizették az országos ínségalapba. Apátfalva az ínség által kevésbé sújtott terület volt. A munkaképes ínségeseket a szegedi-szebeni állami út építkezéseinél, a Maros folyón az apátfalvi átmetszéseknél, a Pest-aradi és Makómezőhegyesi országutak munkálatainál foglalkoztatták.51 *53*5 Az ínség és a nyomor azonban a későbbi években sem szűnt meg. A megye számos helységében tapasztalták, hogy 5 12 éves gyermekek éhesen koldulva csatangoltak az utcán. A bizottmány határozata csak a célszerű intézkedések hozatalát tekintette szükségesnek.65 A megyében a munkáskéz hiánya az 1868-as években az aratási időszakban nagyfokú volt. Sürgős volt az aratás, mert a vetések a tartós esőzések miatt az elrohadás veszélyének voltak kitéve. A vagyontalan napszámosokat sújtotta az újoncozás terhe is. A megye hiába kérte a Honvédelmi Minisztériumtól a katonák aratási szabadságolását vagy más megyebeli katonák alkalmazását.66 Battonya csekély tőkéjét is kimerítették az ínséges évek. Két battonyai tanító (Lasztovich Teréz és Szabados József) folyamodványában csekély fizetését panaszolta, 51 Maros, március CsmL Biz. ir. 3772/ CsmL Biz. 352/1867. jkv. 64 CsmL Biz. ir. 1044/ CsmL Biz. 1074/1867. jkv. 66 CsmL Biz. ir. 1838/1868.,2363/1868., 2423/

202 ennek pótlására kincstári földet kértek. A battonyai fó'szolgabíró elismerte, hogy a két tanító együttes fizetése egyenként megilletné ó'ket, de az ínséges évek idején a tanítókat a legnehezebb körülmények között tudták csak fizetésben részesíteni.57 Katonai beszállásolása Laktanyák még nem voltak. Az ideiglenesen elhelyezett (átvonuló) és a hosszabb időre beszállásolt katonákat és lovaikat tarifaszerűen megállapított költségtérítéssel helyezték el. Ennek megszervezése nehéz terheket rótt a mezővárosokra és községekre.58 A katonai beszállásolások ügyében a megye és a Honvédelmi Minisztérium között több esetben vita keletkezett. Az addigi gyakorlat és a törvény alapján a katonai elszállásolási ügyek az alispáni hivatal hatáskörébe tartoztak. Több esetben felhívta a Honvédelmi Minisztérium a megyét, hogy a katonaság áthelyezését és beszállásolását ne akadályozza.59 A megyét átszelő fő útvonalba eső Battonya, Tornya, Makó többször kérte az oda szállásolt katonaság eltávolítását arra hivatkozva, hogy a lakosok istállók tekintetében a beszállásolások folytán nagy hátrányt szenvednek. Ezeknek a helységeknek a felmentést a megye nem adhatta meg, mert ez más községek túlterhelését jelentette volna.60 K özbiztonság A közbiztonság helyreállítására hozott határozatokból nyomon lehet követni a megyei közrendészet állapotát is. A környező alföldi megyékhez hasonlóan az Igazságügyminisztérium január 22-i 820. számú és február 14-i számú intézkedésével a veszélyeztetett közbátorság védelmében Csanád megyét a rögtönítélő bíráskodás jogával ruházta fel. A rögtönítélkezés lehetővé tette a rablók, rablógyilkosok, fosztogatók, útonállók, gyújtogatók elleni rögtönbírósági eljárást és kötél általi halállal történő büntetésüket. Az évi rögtönítélő bírósági szabályokat az új intézkedés annyiban módosította, hogy a gyújtogatók elleni eljárásra sem volt szükséges külön felhatalmazás. A rögtönbíróság elnöke Bánífy József másodalispán, helyettese Tarnay Antal törvényszéki ülnök volt. Tagjai és póttagjai törvényszéki ülnökök voltak.61 A rögtönbíráskodásra jogot nyert törvényhatóságok három havonként részletes jelentést tettek az Igazságügyminisztériumnak, azért is, hogy ezt a jogot az ok és szükség megszűnésével bármikor vissza tudja vonni a minisztérium.62 A rablók sikeres üldözése érdekében, ha szükségesnek bizonyult, a megye katonai karhatalmat is igénybe vehetett.63 Babáj Gyurka nevezetes délalföldi betyár és társai üldözésében több megye pandúrjai is részt vettek augusztus 5-én két társával együtt Babáj Gyurkát a csorvási csárdánál agyonlőtték, másik két társuk elmenekült.64 Vajda András makói és Tóth János vásárhelyi betyárok üldözését a megye közbiztonsági közegei tovább folytatták.65 A járásbeli csendlegények elöltöltős karabélyai a rablók, betyárok 67* CsmL Biz. ir. 118/1868. ss CsmL Biz. ir. 1406/1871, 2459/ CsmL Biz. 1369/1871., 1445/1871. jkv. CsmL Biz. ir. 2495/1869., 3299/ CsmL Biz. 623/1868. jkv. 92 CsmL Biz. ir. 623/ CsmL Biz. 1902/1868., 2100/1868. jkv. 94 CsmL Biz. 2186/1868. jkv. 96 CsmL Biz. 2264/1868. jkv.

203 fegyverzetével szemben silánynak bizonyultak. A közbiztonság veszélyeztetett állapotára tekintettel a megye a pandúrok fegyvereinek korszerűsítését kérte a Belügyminisztériumtól.66 A postautakon a postajáratokat még nappal is többször megtámadták. A vagyon- és személybiztonság érdekében ezekre a helyekre ó'rjáratokat rendeltek ki.87 A közbiztonság helyreállítására a belügyminiszter felszólítására határozatot hozott a bizottmány arra vonatkozóan, hogy kormánybiztos kiküldését célszerűnek és szükségesnek tartja, egyúttal a megfelelő' fegyverek leküldését ismét kérte a Belügyminisztériumtól.68 A megye határán garázdálkodó betyárok, rablók elfogására a megyét két cirkáló járásra osztották. A palotai és battonyai képezte az egyik, a makói és nagylaki a másik cirkáló járást. A csendbiztosok éjjel nappal folytatták a cirkálást (járőrözést) s hetenként jelentést adtak a főszolgabíróknak.69 A megye közbiztonsági intézkedései azonban a folytonos nyugtalanításnál egyebet alig eredményeztek. A főispán országosan szervezett, központilag irányított rendőrség felállításától várt eredményt.70 Ez azonban az autonómiájukat féltő megyék és thj. városok valamint a kormány centralizációs törekvései közötti ellentét egyik összetevőjévé vált. A megrendült közbiztonságra tekintettel augusztus 11-én rögtönítélés i (statáriális) szabályokat léptettek életbe november 1-én az augusztus 11-én visszaállított évi rögtönítélési szabályokat hatályon kívül helyezték. Új rögtönbírósági szabályok léptek életbe egész Magyarország területén. A rögtönbíráskodást a törvényhatóság állandó törvényszéke gyakorolta. A belügyminiszternek a közbiztonságot sértő minden egyes fontosabb esetet azonnal jelenteni kellett, különös tekintettel azokra a bűntettekre, amelyek miatt a rögtönbíráskodás jogát megadták a törvényhatóságoknak.71 Csanád megye rögtönbíráskodási jogát január 21-én újabb egy évi időtartamra meghosszabbították.72 A belügyminiszter április 11-i leirata szerint Ráday Gedeon királyi biztos működése nyomán az Alföldön már annyira javult a közbátorság, hogy a törvényhatóságok a rendelkezésükre álló eszközökkel is képesek azt fenntartani. Ezután a vasúti és postai közlekedés biztosítására kirendelt katonai fedezeteket és őrjáratokat beszüntették. A Belügyminisztérium elrendelte, hogy a továbbiakban a megye saját költségén lássa el a közrendészetet, az államkincstár megterhelése nélkül.73 Ráday Gedeon utasítására a bizottmány a járásbelieket és csendbiztosokat arra utasította, hogy a pusztákon lévő vidéki cselédekre, pásztorokra, állandó munkásokra a legéberebb felügyeletet gyakorolja, róluk névjegyzéket és személyleírást készítsen, s a tapasztaltakról jelentést tegyen október 3-i bizottmányi ülésen az alispán már arról számolt be, hogy a megyei közbátorság évek óta nem tapasztalt nyugodtságot élvez.74 CsmL Biz. 1850/1868., 1851/1868. jkv. 87 CsmL Biz. 2013/1868., 2020/1868. jkv. 88 CsmL Biz. 2097/1868. jkv. 69 CsmL Biz. 2374/1868. jkv. 70 CsmL Biz. jkv szeptember CsmL Biz. ir. 840/ CsmL Biz. ir., 840/ CsmL Biz. 1194/1869. jkv. 71 CsmL Biz. 2189/1869. jkv. CsmL Biz. ir. 3131/

204 A közbiztonsági intézkedések mellett meg kell említeni a börtönviszonyokat is ebben az időszakban. Csanád megye börtöne a megye székhelyén a makói megyeháza udvarán önálló emeletes épületben volt elhelyezve. A börtön 140 fegyenc befogadására volt alkalmas. A rabok a megyeházán és magánszemélyeknél takarító, favágó és kertészkedő munkákat végeztek napi 7 9 órában. Keresetükből semmit sem kaptak kézhez, azt be kellett fizetni a megyei pénztárba. Évenként lelki oktatást kaptak saját felekezetű lelkipásztoraik által.75 A börtönhelyiségek egészségtelenek, korszerűtlenek voltak, s nem szolgálták a letartóztatottak biztonságos őrzését sem, így lehetségessé váltak a szökések.76 K özlekedés, postaügy A z Aradot Makón át Szegeddel összekötő Arad-Csanádi Vasút építése érdekében több kezdeményezés történt a megye területén átvezető vasútvonal létrehozására. Figyelemre méltó volt Makó erőfeszítése a szükséges pénzalap megteremtésére. A vasútépítési tervekkel kapcsolatos kérdések a bizottmányi ülések legfontosabb napirendjei között szerepeltek ben a Klein Goldberger féle társulás folytatott szervezkedést a vasútépítés érdekében. A minisztérium követelései azonban nem voltak teljesíthetők május 8-án a megye vezetői felhívást intéztek Csanád megye közönségéhez az Arad, Battonya, Mezőhegyes, Makó és Szőreg közötti, két világvonalt összekötő másodrendű vasút kiépítését célzó részvénytársaság alakítására. A részvényjegyzés eredményessége után a kormány végleges engedélyezésétől függött a vasútvonal kiépítése. Dobsa Lajos, Makó országgyűlési képviselője is lelkesen támogatta a vasútépítést. A hosszú évek során felmerülő problémák, pénzügyi nehézségek elhárítása után végül is 1883-ban épült ki a megye első vasútja. E vasútvonal állami kamatbiztosítás nélkül, teljes egészében az érdekeltek pénzalapjából és természetbeni megajánlásából létesült.77 Az önálló magyar posta fontos feladata volt a belső postahálózatnak, a postaszállítási és kézbesítési vonalaknak minél tökéletesebb kiépítése. Az ipar és kereskedelem fejlődésével ez elengedhetetlenül szükséges volt. Ebben az időszakban Csanád megye postai közlekedése nem volt közvetlenül összekötve a fővárossal. Makóról Budapestre Szeged felé a postai összeköttetés még kompon keresztül történt a marosi állandó híd hiánya miatt. Ennek az volt a hátrányos következménye, hogy ősztől tavaszig a sebes folyású Maros jégzajlásai alkalmával a Maroson még a postakocsi sem mehetett át. A Szegedre és Budapest felé szóló küldeményeket emiatt napokig továbbítás nélkül tárolták a postahivatalban. A megye kérte a Makó és Vásárhely közötti közvetlen postaközlekedés életbeléptetését, vagyis Makóról csak Földeákig menő postajáratnak a még 3 mérfölddel távolabb fekvő Vásárhellyel és azon át Szegvárral való összeköttetését. így Csongrád és Csanád megye székhelyei érintkezésbe jutottak volna. A Postaigazgatóság a Makó-vásárhelyi küldöncpostajárat bevezetését nem engedélyezte, mivel ez a postakincstárnak tetemes költséget jelentett volna.78 Adóügy A megyei közigazgatás átvétele, szervezetének átalakítása nehézségekkel járt úgyannyira, hogy a minisztérium 1867-re nem tudott költségvetést előterjeszteni, CsmL Biz. ir. 728/ CsmL Biz ir. 640/ Száz éves az Arad-Csanádi Vasút. Összeállította Koszó János. Kézirat, 1 29 old. 78 CsmL Biz. ir. 688/1871., 688/1871. jkv.

205 viszont szükség volt arra, hogy az állam kiadásaira és benne a közigazgatás szükségleteinek kielégítésére a pénz rendelkezésre álljon. A minisztérium emiatt felhatalmazást kért az országgyűléstől arra, hogy az akkor fennálló adózási rendszert 1867 végéig fenntarthassa.79 Az évi közterhekre a minisztérium határozati javaslatot terjesztett elő, melyet március 2-án a képviselő s március 4-én a főrendiház ülésén elfogadtak. A főrendiház megbízta és meghatalmazta a minisztériumot, hogy az évre kivetett adókat behajthassa. A meghatalmazás folytán az ország összes törvényhatóságai, s azok tisztviselői személyes felelősség terhe alatt kötelesek voltak az egyenes és közvetett adók behajtásához segédkezet nyújtani, s a közjövedelmekre vonatkozó miniszteri rendeleteket pontosan végrehajtani. Mivel a befizetett és még hátralékban lévő adók gyors behajtása bonyodalmat jelentett volna, ezért meghatalmazták a minisztériumot, hogy az évre kivetett s általa beszedendő adók összegéből minden megyének és az ún. kiváltságos kerületeknek annyit adjon ki, amennyit a megye, illetőleg a kerület igényel. Ezt az összeget a megye, illetőleg a kerület a beligazgatás költségeire fordíthatta.80 Az adózás kérdése 1867-ig Csanád megyében és más megyékben is ellentétek forrása volt a megye és a kormány között. Ebben az időszakban már nem vezetett súlyosabb összeütközésekhez. A Pénzügyminisztérium több alkalommal felhívta Csanád megye bizottmányát az állami jövedelem forrását képező adók pontos beszedésére. Az évi rendkívüli szárazságra, jégkárokra, a szegényebb rétegek helyzetére hivatkozva ugyanakkor kérte a megye a korábbi évekről felszaporodott adók elengedésére és az évi adó aratás utáni beszedésére. A Pénzügyminisztérium azonban a hátralékokat nem engedte el, hivatkozva az állam nagymértékű kiadásaira. Enyhítésül az adóhátralékok fokozatos törlesztését írta elő. Az adózók érdekeinek figyelembevételéhez egyes elszegényedett adózók fizetésképtelenségének megállapítását az elöljáróságok igazolásával lehetségesnek tartotta ben a tavaszi rendkívüli szárazság folytán bekövetkezett fizetési képtelenség miatt is kérte a bizottmány az adóvégrehajtások megszüntetését.82 A Pénzügyminisztérium évi számú leiratában értesítette a bizottmányt, hogy az egyenes adók behajtásának eredményei nem felelnek meg a várakozásnak, és ez okból az adósoktól kényszerbehajtás útján szedjék be az adót. Viszont azok az adózók, akik az időjárás folytán fizetésképtelenné váltak, a végrehajtás szigora alóli felmentésüket igényelhetik.83 Előfordult olyan eset is, amikor a községi elöljárók hanyag mulasztása miatt halmozódtak fel az adóhátralékok.84 Az adómorál általában rossz volt. Alig akadt a megyében község, amelyik hátralék nélkül zárta az évet. 79 Miniszteri előterjesztés és határozati javaslat február 25-ről. a jelenben fennálló adó zási rendszernek jelen év végéig fenntartása tárgyában. Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára Bpest old. 80 Határozati javaslat az évi közterhekről. Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára Bpest old. 81 CsmL Biz ir. 12/1867., 826/1867., 1002/ CsmL Biz. 1656/1869. jkv. 83 CsmL Biz. 2068/1869. jkv. 84 CsmL Biz. 2078/1869. jkv. 187

206 A községi igazgatás korszerűsítése: a községi szám adások Amikor az alkotmányos megye a községek felügyeletét Csanád megyében átvette, a számadások területén hiányosságokat tapasztalt. Emiatt a járási szolgabíróknak meghagyta: a községek jegyzó'it, számadóit utasítsa, hogy a számadásaikat pontosan készítsék el, a községi képviselet által vizsgáltassák felül és december 31-ig terjesszék be a megyei számszéknek. A határozat azt is kimondta, hogy azt a jegyzó't, aki a határozatot be nem tartja, nemcsak hivatalából függesztik fel, hanem mint vétkes hanyagságot elkövető köztisztviselőt, hivatalából is elmozdítják.85 A községi pénztárak 1867-ben adóságokkal, s behajthatatlan követelésekkel voltak terhelve, s egyes számadások évre visszamenőleg sem voltak felülvizsgálva. A községek vagyonának kezelésében a megye arra törekedett, hogy a községek azt célszerűen használják fel, a számadások a mindenkori helyzetről hű képet nyújtsanak, s azok bármikor ellenőrizhetők legyenek. Azonban hiába hozott a megye több határozatot a községi pénztárak és számadások kezelésére, a többféle kezelési rendszer mellett felülvizsgálatainak eredménye alig mutatkozott.86 Az igazságügyminiszter évi szám alatt értesítette Csanád megyét, hogy az évi 11. törvénycikk 5. -nak a megyei számszékek bírói hatóságára vonatkozó rendelkezéseit újabb törvényes intézkedés által megszüntette. Az évi 54. törvénycikk ugyanis a megyei számvevőszékeket sem 1. -ában a rendes, sem pedig aiban a kivételes bíróságok között nem sorolta fel. Csanád megye számszéke azt jelentette, hogy így a községi és árvaszámadások kellő rendben tartása nem valósítható meg. A megye felügyeleti jogára tekintettel, s a számadások felülvizsgálata, s hanyag vagy hibás számadások elmarasztaltatása érdekében szabályrendelet kibocsátását kérte.87 A megyei bizottmány elkészítette a szabályrendeletet, mivel nélkülözhetetlenné vált egy új pénztárkezelési és számadási rendszer megalkotása. A szabályrendelet értelmében a járási szolgabíróknak negyedévenként községi vizsgálatot kell tartaniuk az elöljáróság és képviselőtestület tagjai jelenlétében. Az alispán évenként egyszer ellenőriz a megyei számvevővel. A szétágazó kezelés egyszerűsítésére a községi pénztárakat haszonbéri, árvatári, községi közköltségi, tőkepénzek pénztárára osztották fel.88 A belügyminisztérium a szabályrendelet jóváhagyását mellőzte, hivatkozott a tárgyalás alatt álló községi törvényjavaslatra.89 II. A KÖZIGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSE BEN A KÖZIGAZGATÁS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS SZÉTVÁLASZTÁSA A helyi önkormányzatok általános reformját megelőzte az évi 4. törvénycikk, mely a közigazgatás és igazságszolgáltatás szétválasztásával a törvényhatóságok hatáskörének korlátozásában nagy lépést jelentett. Több megye a törvényhatósági hatáskör korlátozása miatt feliratot küldött a törvény megváltoztatására. Csanád megye nem csatlakozott ezekhez a megyékhez CsmL Biz. 214/1867. jkv. 86 CsmL Biz. ir. 1068/ CsmL Biz. 286/1871. jkv. 88 CsmL Biz. ir. 286/1871., 1068/ CsmL Biz. ir. 455/1871.

207 A törvény leszögezte, hogy sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok nem avatkozhatnak egymás hatáskörébe.90 Valójában ezzel a törvénnyel még nem sikerült teljesen megvalósítani a bíráskodás és a közigazgatás elválasztását, mert számos kihágás tárgyában, de más ügyekben is (pl. kegyúri terhek viselése) a közigazgatási hatóságok kezében maradt az ítélkezés, viszont a bíróságok is végeztek közigazgatási funkciókat (pl. telekkönyvvezetés).91 A közigazgatás és bíráskodás szétválasztása, mint törvény, elkerülhetetlen lépés volt a polgári államszervezet alapfeltételének megteremtése felé.92 Az évi 4 törvénycikk alapot nyújtott ugyan az új járásbíróságok kialakítására, de végsó' soron az évi 31. törvénycikk alapján megalakult királyi járásbíróságok és királyi törvényszékek szüntették meg az önkormányzati vegyesbíróságokat ben a Csanád megyei elsó'folyamodású királyi bíróságok számának és székhelyének kérdésében is tervezetet készített az országgyűlés képviseló'háza által kiküldött bizottság. A tervezet kidolgozására a megyei bizottmány egy külön bizottságot alakított, melynek feladata a törvényhatóság területén fekvő' minden város és község helyi viszonyainak vizsgálata volt (megfelel-e a törvényhatóság érdeke a járásbírósági beosztásnak vagy szükséges-e a változtatás). A bizottmány elnöke Hofbauer Sándor királyi tanácsos volt. Tagjai: Tarnay Antal másodalispán, Kovács József bizottsági tag, Juhász István Makó polgármestere, eló'adó Szél Ákos főjegyző' A kiküldött bizottság előtt a képviselőtestületek nyilatkoztak a járásbíróságok elhelyezésére és a községek hovatartozására vonatkozóan. A megyei bizottmány a fentebb ismertetett összetételű ötös bizottság javaslata szerint elfogadta Csanád megye járásbírósági beosztását. A királyi törvényszék elhelyezésére a makói volt csendőrlaktanyát jelölték ki.91 Az igazságszolgáltatás állami szervezetében rendszeresített elsó'folyamodású bíróságok, mint járásbíróságok január 1-től kezdték meg működésüket.95 A TÖRVÉNYHATÓSÁGOK RENDEZÉSÉRŐL SZÓLÓ ÉVI 42. TÖRVÉNYCIKK ÉS VÉGREHAJTÁSA CSANÁD MEGYÉBEN A kormány méltányolta a megyei intézmény jelentőségét ismerve a merev központosításból származó veszélyeket. Célul tűzte ki, hogy célszerű rendezés által a gyors és pontos közigazgatás közegeivé tegye a törvényhatóságokat.96 Az évi 42. törvénycikk az első olyan jogszabály volt Magyarországon, amely meghatározta a törvényhatóságok jogkörét, szervezetét, a választások módját, rögzítette a kormányfelügyelet és befolyás eszközeit. A törvény kimondta, hogy a vármegyék és városok, mint önálló törvényhatóságok gyakorolják az önkormányzatot, elvégzik az állami közigazgatás közvetítését, 90 M áthé G ábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása Bpest, old. Magyarország hatályos törvényei. Bpest old. 91 A magyar bírósági szervezet és perjog története. LÓK, Bpest old. 99 Sarlós Béla: Id. mű 23. old. 93 CsmL Biz. 356/1871. jkv. 94 CsmL Biz. 671/1871. jkv. Magyarországi Rendeletek Tára Bpest old. 95 A magyar bírósági szervezet és perjog története. LÓK, Bpest old. Magyar törvénytár Bpest old. 96 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bpest, 119. old. 189

208 közérdekű országos ügyekkel is foglalkozhatnak, álláspontjukat közölhetik a többi törvényhatósággal, a kormánnyal, és kérvény alakjában közvetlenül felterjeszthetik a képviseló'házhoz. Az önkormányzati jog gyakorlását is meghatározta a törvény. A törvényhatóság saját belügyeiben önállóan intézkedik, határoz, szabályrendeleteket alkot, határozatait, szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre, tisztviseló'it választja. Az önkormányzati jog korlátozását is tartalmazta a törvény, mely szerint a költségvetés megállapításához és a költségvetéssel összefüggő' fontosabb ügyek intézéséhez (ingatlan vagyon szerzése, elidegenítése, kölcsönvételek, új hivatalok rendszeresítése, költségvetésben nem szereplő szerződések kötése, felbontása, közművek létesítése) a vármegyei határozatok belügyminiszteri megerősítését rendelte el. A törvényhatóságoknak fontos politikai jogkörét jelentette az országos ügyekkel való foglalkozás, a határozathozatal és a kérvénybenyújtás jogának törvénybe iktatása, így a törvényhatósági közgyűlés, mint az országgyűlésen kívül államjogilag elismert egyedüli vitafórum elősegítette, hogy a polgárosodás útjára tért birtokostársadalom és a kialakult ellenzék az országos politikai közvélemény alakításában részt vegyen. Az évi 42. törvény létrejöttét a dualizmus politikája, a kapitalista fejlődés tendenciája és ehhez kapcsolódóan a kormány centralizációs törekvései tették szükségessé. A nagyarányú állami beruházások (vasútépítés, folyószabályozások, út-, hídépítések, állami építkezések szaporodása) valamint az a tény is, hogy az állam közvetlen beruházóként is részt vett a gazdasági életben (vasművek, nyomda, dohánygyárak, MÁV) újabb kormányrendeletek és egyben új állami területi igazgatási szervek létrehozását is eredményezték. A centralizálást is erősíteni szándékozó kormányfelügyelet a megyei törvényhatóságokkal szemben erősebben jelentkezett, mint a városi törvényhatóságokkal szemben. A törvény valójában jelentős megkülönböztetéseket tett a megyei és városi törvényhatóságok között a városok javára, de a törvényhatóságok önkormányzati és politikai jogainak rögzítésével a kiegyezéses államrendszer megszilárdítását és továbbfejlesztését szolgálta. A közigazgatás polgári átalakításával a kormány érvényesítette feltétlen befolyását, a virilizmussal a megyékben a nagybirtokosoknak, jómódú középbirtokosoknak, a városokban a nagyburzsoáziának döntő szerepet biztosított, emellett figyelembe vette a középnemesség és feltörekvő polgárság érdekeit is.97 Tóth Vilmos belügyminiszter február 14-én körlevelet adott ki a megyéknek, amelyben közölte, hogy a községi törvény hamarosan, a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény még az évben foganatosítást nyer. 97 Magyarország története Bpest old. Sarlós Béla: Id. mű old. Czizmadia Andor: Id. mű old. Magyar Törvénytár évi törvénycikkek. Bpest old. Vörös K ároly: A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. LÓK, Bpest, Balogh István: A megyei önkormányzat működése Szabolcsban között. Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából, Epést old. K anyar I ózsef: A megyei közgyűlés és bizottságai Somogybán (I ). Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Bpest, old. H orváth Á rpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848 és 1872 között. Tanulmányok Tolna megye történetéből VIU. Szekszárd old. Az évi 42. törvénycikk születésének politikai hátteréről és végrehajtásának politikai tartalmáról Deák-párti aspektusból legtöbbet talán Toldy István ír összefoglaló munkájában. T oldy István: Öt év története Bpest, old., old. Toldy kiemeli a Deák-párti kormány centralizációs törekvéseinek progresszív voltát a visszaéléseket konzerváló megyeszervezettel szemben, továbbá azt, hogy politikai-hatalmi kérdés volt a megyék irányításának megkaparintása a Deák-párt részére. (Toldy munkájának első kiadása 1872 tavaszán készült.) 190

209 Csanád megye bizottmánya már a törvény meghozatalának előkészületeit is kedvezően fogadta. Feliratban üdvözölte a belügyminisztert és biztosította arról, hogy a megye a törvényeket és az önkormányzatot tiszteletben tartva mindenkor a rendeletek pontos végrehajtó szerve lesz. Szükséges volt, hogy az új törvényhatóságok ne a hátralékok feldolgozásával kezdjék meg működésüket, hanem zavartalan működésű közigazgatást vegyenek át.98 Ennek érdekében a megyei bizottmány határozatban írta elő évnegyedes alispáni jelentések beterjesztését. Ezek a jelentések tájékoztatást adtak a megye választott tisztviselőinek működéséről, a megyei pénztár állapotáról, az ügyintézésben az elvégzett és hátralékban maradt ügyeket számszerűen közölték járásonként és közigazgatási, törvénykezési, telekkönyvi, törvényszéki fenyítőszéki, számszéki bontásban. Az első évnegyedes alispáni jelentés szerint a provizórium idejéből átvett hátralékokat még mindig nem sikerült felszámolni. Különösen a gyámiügyek intézésében volt még nagy a lemaradás.98 A belügyminiszter május 15-i rendeletében szólította fel a törvényhatóságokat, hogy az új megyei törvény értelmében dolgozzák ki az újjászervezés munkáit. Az ország két megyéjében a nemzetiségi párt, hét megyében a baloldal, 49-ben a Deák-párt vezette a szervezési munkálatokat. Csanád megyében az június 15-i rendkívüli bizottmányi ülésen kezdték meg a törvényhatóságok rendezéséhez szükséges előmunkálatokat. A főispán beszédében hangsúlyozta, hogy a történelem tanúsága szerint a vármegye valóságos jelzője lett a magyar alkotmányosságnak. Az alkotmányosság alapja a törvény tisztelete. Ehhez szükséges, hogy a gyakorlat által célszerűnek tartott intézmények fennmaradjanak, a célnak meg nem felelő intézményeket viszont át kell alakítani, meg kell változtatni. A törvényhatóság rendezésére 30 tagú küldöttséget választottak a főispán elnöklete alatt. A szervező küldöttség összetételét tekintve Csanád megyében is a Deákpárti irányítás érvényesült. Az évi 42. törvénycikk alapján a küldöttségnek az alábbi feladatai voltak: Az országos képviselőválasztó-kerületek és járásbíróságok figyelembevétele mellett a megye közigazgatási járásokra osztása. A megyei tisztviselők és segélyszemélyzet létszámának és fizetésének megállapítása. A tisztviselők és az árvaszék munkakörének meghatározása. A megyei bizottság szervezésében egyrészről a legtöbb adót fizetők névsorának összeállítása, másrészről a törvényhatósági választásokhoz a megye választókerületekre osztása.100 A főispánnak a bizottmány elé terjesztett jelentése azokat a fontosabb álláspontokat, elveket tükrözi, melyek irányadóul szolgáltak a tervezet elkészítéséhez. A megye a közigazgatás felfrissítését olyan becsületes, értelmes tisztikarral kívánta megoldani, akik a közigazgatás gyors, pontos intézésére megfelelnek. A tiszti kar számának és munkakörének megállapításánál ezt az elvet érvényesítették, figyelembe véve a pénzügyi helyzetet. A pénzügyminiszter évi számú körrendeletében közölte a megyével, hogy a megye területén befolyó összes állami egyenes adó 7,76 %-a fordítható ön- 88 CsmL Biz. 677/1871. jkv. 88 CsmL Biz. 1017/1871. jkv. 100 CsmL Biz. 1862/1871. jkv. 191

210 kormányzati kiadásokra, mely alapon a megyére ft. esik. A megye egyetértett a kormány szándékával, hogy a megyei tisztviselőket egyenlő díjazásban részesítse a bíróságok hivatalnokaival, de a rendelkezésre álló összeg erre nem adott lehetőséget. A fizetések megállapításánál a tisztikar így sem került hátrányos helyzetbe. A főispán indokolta Csanád megye 4 járásra való felosztását is. Makó város rendezett tanáccsal bírt, így a felosztás tekintetében külön egységet, önálló választókerületet képezett. A megye Makón kívüli részei két országgyűlési választókerületre osztva olyan népes és egyúttal távol eső községeket képeznek fejtette ki a főispán hogy a csaknem 70 ezer embernek és 260 ezer katasztrális holdnak 2 járásba osztásával a közigazgatási feladatok nem láthatók el. Minden választókerület két járásra és így a megye 4 járásra való osztását tartották a legmegfelelőbbnek. Ezek alapján a járási és választókerületi beosztás összhangba került. A főszolgabírók és a járásuk helységeinek egy választókerületbe tartozásával a kormánypárt érdekében a választókat könnyebben a kezükben tarthatták. A választási kerületek és alkerületek megállapításánál a megye fő népessége és a törvény 25. és 26. -a szolgált alapul. Az állandó választmány szervezésénél a feladatok ellátásához alosztályok alakítását is szükségesnek tartották július 3-án a szervező küldöttség benyújtotta a megyeszervezésre vonatkozó javaslatát, amelyet a bizottmány elfogadott. A tervezetet a belügyminiszter által megadott szempontok szerint módosították. (A módosítások nem számottevő tartalmi vonatkozásúak voltak.) A küldöttségi javaslat, az előzetes belügyminiszteri jóváhagyás és az átdolgozás alapján a bizottmány október 2-án elfogadta a megye szervezési szabályrendeletét.102 Csanád megye szervezeti szabályrendeletének legfontosabb tényei és előírásai így foglalhatók össze: 1. Csanád m egye szolgabírói já rá so k ra beosztása103 A beosztott község Lélekszám Terület (kát. hold) NAGYLAKI VÁLASZTÓKERÜLET I. Központi ( M akói) járás Apátfalva Földeák Lele Lele puszta f Kopáncs puszta \ Kiskirályhegyes CsmL Biz. 1862/1871., 2068/1871., 3064/1871. jkv. CsmLBiz. ir. 3064/1871. R uszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében Tanulmányok Csongrád megye történetéből XIX. század. Szeged, old. C zizmadia Andor: Id. mű 134. old. 102 CsmL Biz. 2068/1871., 3064/1871. jkv. 103 CsmL Biz. ir. 3065/1871. Á belügyminiszter leiratában közölte, hogy a megye népessége fő az évi népszámlálás szerint. Ha ezt az adatot pontosnak tekintjük, és Csanád megye szolgabírói járásokra beosztása alkalmával közölt népességi adatokhoz hozzáadjuk Makó évi népességösszeírási adatát; (Makó fő, kát. hold) úgy 552-vel kevesebb főt közöl a szolgabírói beosztás, mint a belügyminisztériumi adat. A járási beosztás adatainak egyes összeadásai hibásak. Az összesítések helyes adatait lásd a számú jelzetekben. 192

211 Nagykirályhegyes puszta Alberti Ambrózfalva Nagymajlát Pitvaros Csanád Összesen II. Nagylaki járás Nagylak Sajtény Béka Kövegy Palota Összesen BATTONYAI VÁLASZTÓKERÜLET III. Battonyai járás Battonya és Tornya puszta Tornya Marczibányi-Dombegyháza 835 Mattencloit-Dombegyháza 228 Dombegyház puszta Református Dombegyháza 298 Kisiratos 1912 ' f Kisiratos puszta Kevermes Kevermes puszta Vizes puszta 239 Mezőhegyes méntelep Összesen IV. Mezőkovácsházi járás Mezőkovácsháza Tótkovácsháza 651 Reformátuskovácsháza 692 Kovácsháza puszta Dombiratos 918 Kaszaper puszta Magyarbánhegyes 1029 Tótbánhegyes 947 r Bánhegyes puszta 687 Apáca Apáca puszta Földvár 943 Földvár puszta Helyes összesítési adat: los Helyes összesítési adat:

212 Kunágota v Kunágota és Kupa puszta 991 [ Dombiratos puszta 189 J Összesen V álasztókerületek alakítása Csanád megye bizottmányába a megye népességét tekintve ( fő) választás útján 96 tag kerülhetett be. Az évi országgyűlési követválasztás alkalmával a választók száma 4059 volt, így 42 választóra esett egy bizottsági tag Makó mezőváros egy kerület, alkerületekkel; 1030 szavazó után választ 25 bizottsági tagot. 2. Földeák 93, Magyarcsanád 74, Kövegy 70, összesen 237 szavazó, választ 5 bizottsági tagot. Választási hely: Földeák. 3. Apátfalva 186, Kis- és Nagykirályhegyes 60, összesen 246 szavazó, választ 6 bizottsági tagot. Választási hely: Apátfalva 4. Nagylak 325 szavazó után választ 8 bizottsági tagot. 5. Palota 256 szavazó után választ 6 bizottsági tagot. 6. Alberti 86, Pitvaros 36, Ambrózfalva 68, Nagymajlát 33, összesen 223 szavazó után választ 5 bizottsági tagot. Választási hely: Alberti. 7. Battonya 546 szavazó után választ 12 bizottsági tagot. 8. Tornya 157, a dombegyházi telepítvényes községek és puszta 98, összesen 255 szavazó után választ 6 bizottsági tagot. Választási hely: Tornya. 9. Sajtény 207 szavazó után választ 5 bizottsági tagot. 10. Kevermes 100, Kisiratos 100, összesen 200 szavazó után választ 5 bizottsági tagot. Választási hely: Kevermes. 11. Dombiratos 78, Kunágota 100, Magyarbánhegyes 56, összesen 234 szavazó után választ 6 bizottsági tagot. Választási hely: Kunágota. 12. Mezőkovácsháza 39, Reformátuskovácsháza 7, Tótkovácsháza 2, Kaszaper 6, Tótbánhegyes 48, Mezőhegyes 16, Apáca 101, Földvár 64, összesen 283 szavazó után választ 7 bizottsági tagot. Választási hely: Mezőkovácsháza. 3. A tisztikar, a segéd-, kezelő é s szolgaszem élyzet hatáskörének, létszám ának és fizetésének m egállapítása A tisztviselők és segédszemélyzet hatáskörének és munkafelosztásának szabályozását az évi 42. törvénycikk megfelelő -ai szerint határozták meg. Tiszti állás megnevezése Létszám Évi fizetés (forint) alispán főjegyző árvaszéki elnök ülnök főügyész szolgabíró aljegyző io«heiyes összesítési adat: Helyes összesítési adat: CsmL Biz. ir. 3065/1871. A belügyminiszter számú leiratában közölte, hogy a megye népessége fő az évi népszámlálás szerint. Ezekhez az adatokhoz viszonyítva kérte a törvényhatósági bizottság választás alá eső tagjainak kiigazítását 98 főről 96 főre. 194

213 főszámvevő alszámvevő pénztárnok közgyám levéltámok mérnök főorvos járási orvos állatorvos járási szülésznő iktató kiadó írnok (központi) díjnok írnok (járási) csendbiztos csendlegény tiszti legény (főispáni, alispáni, főjegyzői. 4 szolgabírói) házfelügyelő kapus hivatalszolga udvaros (fűtő) megyei kertész battonyai kertfelügyelő 1 50 kertész bojtár Á rvaszék szervezése, árvaügyek átvétele Egy elnök, két ülnök, tiszti ügyész, számvevő, jegyző és szavazattal nem bíró közgyám alkotja az árvaszéket. Az árvaszék gyakorolja a megyei szintű árvaügyi és gyámhatósági feladatokat. Kinevezi és ellenőrizi az árvagyámokat és gondnokokat, felügyel az árvák nevelésére, az árvák és gondnokság alattiak vagyonára, megvizsgálja a gyámi és gondnoki számadásokat. Az árvaszék tagjainak ügykörét is szabályozták. A községek az árvavagyonokat külön községi közgyám alkalmazásával, saját elöljáróságuk által, minden egyéb vagyontól, pénztől elkülönítve kezelik. Az árvaszék azokat az árva és gondnoksági ügyeket, melyek rendes bírói ellátás alá nem esnek, megalakulásával azonnal átveszi. 5. Állandó V álasztm ány szervezése Az évi 42. törvénycikk 44. -a értelmében meghatározott hatáskörrel az állandó választmány az alispán elnöklete alatt 21 tagból áll. Az árvaszéki elnök, ülnökök, főszámvevő, pénztámok, főorvos, főügyész, mérnök és egy aljegyző hivatalból tagjai az állandó választmánynak. A többi tagot a bizottság tagjaiból választják, s megbízatásuk 3 évre szól. Az állandó választmány szakosztályokra oszlik: JO GÜGYI SZ A K O SZ T Á L Y A szabályrendeletek, a választó- és közigazgatási kerületek alkotásánál, új hivatalok felállításánál és a községektől fellebbezett ügyek ellátásánál véleményez. 195

214 GAZDASÁG I S Z A K O S Z T Á L Y Felügyel a megye vagyonára, a szükségletek beszerzését közvetíti. A törzsvagyon szerzésénél, vagy elidegenítésénél, kölcsönvételeknél véleményez, a megye költségvetését összeállítja. KÖ ZM U NKAÜ G YI S Z A K O S Z T Á L Y Felügyel a közmunka helyes kivetésére, a közmunka nyilvántartásokat vezeti, elkészíti a közmunkaügyi költségelőirányzatot, s felhasználási tervezeteket, ellenőrzi a tervek végrehajtását, ügyel a közlekedési vonalak jó karban tartására, közművekre, megyei építkezésekre. K Ó R H Á Z I ÉS K Ö ZEG É SZSÉG Ü G YI S Z A K O S Z T Á L Y Gyakorolja a megyei nyilvános közkórház feletti felügyeletet, a kórház tisztviselőit a megyei közgyűlésnek kinevezésre ajánlja. FA TE NYÉSZTÉSI S Z A K O S Z T Á L Y Felügyel a megyei kertekre, gondot fordít a megyei fatenyésztés előmozdítására, a gyümölcsfa-nemesítésre és az országutak befásítására. Az állandó választmány a szakosztályokat saját tagjaiból alakítja, s az egyes szakosztályok alelnökeit a választmány maga választja. A választmányi ülések csak az elnök, a szakosztályi ülések az alelnök által és esetről esetre külön összehívhatok. A szakosztályok az állandó választmányhoz tesznek jelentést, az állandó választmány pedig a közgyűlésnek. 6. A szám vevőség hatásköre A megye számadásvizsgálati jogát állandó számvevőszéke által gyakorolja. A számvevőszék az árvaszéki elnökből, az árvaszéki ülnökökből, a számvevőkből, mint előadókból és a szavazattal nem bíró jegyzőből áll. Határozathozatal legalább 3 szavazattal bíró tag jelenlétében lehetséges. A számvevőség ügykörét a megyei számadások megvizsgálása, és a községek, rendezett tanácsú városok számadásainak felülvizsgálata képezi. A megyei zárszámadásokat a számvevőszék véleményes jelentéssel a megyei bizottság közgyűlése elé terjeszti. A községi számadásokat átvizsgálja, észrevételezi, a hiányokat pótoltatja, s a körülményekhez képest a számadót felmenti vagy elmarasztalja. 7. A községi al-választókerületek A szavazók száma csak Makó városban haladja meg a 600-at. Itt alkerületeket állítanak fel, s a tizedekre felosztás mellett választják a bizottsági tagokat.109 CSANÁD MEGYE TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGÁNAK MEGALAKULÁSA (1871. DECEMBER 28.) A megyei bizottmány az október 2-i közgyűlésen az évi 42. törvénycikk 92 -ában foglaltak szerint az igazoló és bíráló választmány választás alá eső tagjait megválasztotta. Megbízatásuk a törvényhatósági választások lebonyolításával az új törvényhatóság formaszerű megalakulásáig tartott. Az igazoló választmány CsmL Biz. 3064/1871., 3065/1871. jkv.

215 elnökévé Tamay Antal másodalispánt nevezték ki. Az előadói tisztséget a megye főjegyzője töltötte be. Az igazoló választmányt megbízták, hogy a legtöbb adót fizetőknek az alispáni úton közzétett jegyzéke ellen benyújtott kifogások felett határozzon. Felszólították írásban azokat, akik más törvényhatóságban is a legtöbb adót fizetőkhöz tartoztak, hogy Csanád megyében akarják-e elvállalni a bizottsági tagságot. A bizottsági tagok választási határnapjául Makón, Apátfalván és Palotán október 30-át jelölték ki, a többi választási helyekre október 31-ét. Megválasztották a választási elnököket is.110 A november 27-i rendkívüli közgyűlésen Sántha Sándor első alispán bemutatta a megyei bizottság legtöbb adót fizető tagjainak az igazoló választmány által véglegesen megállapított jegyzékét. Az igazoló választmány jelentette, hogy az október 30-án és 31-én választott bizottsági tagok kivétel nélkül igazoltnak tekinthetők ben a fő megyei népességre a törvény 500 lakos után 1 bizottsági tagot határozott meg. A megyei lakosság 4,23 %-a volt választásra jogosult. Országosan az összlakosság 5 6%-ának volt választójogosultsága. A legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok száma: 96. Túlnyomó többségben magyarok voltak. Öt nemzetiségi legtöbb adót fizetőt olyan címen, hogy nem tudnak magyarul írni és olvasni, kizártak a megyei virilisek névsorából. 37%-ban egykor volt nemesi birtokosok; bérlők; 21%-ban földesgazdák (akiken a parasztság legvagyonosabb rétegét kell értenünk), 12%-ban iparosok, kereskedők; 30%-ban értelmiségiek. A választott törvényhatósági bizottsági tagok száma: %-ban egykor volt nemesi birtokosok, bérlők; 21%-ban földesgazdák; 7%-ban iparosok, kereskedők; 9%-ban telepitvényesek (olyan községek módosabb lakói, akik valamikor nem úrbéres jobbágyok voltak, hanem főleg dohánytermesztéssel foglalkozó bérlő zsellérek, s bérelt földjük még évtizedekig nem jutott a tulajdonukba; örökváltságos telepítvényeseknek is nevezhetjük őket), 23%-ban értelmiségiek (fele része a megyei tisztikarban is tisztséget töltött be), 27%-ban megyei, városi, járási tisztségviselő szerepel a foglalkozásai rovatban (városi, községi jegyző, tanácsnok, szolgabíró stb.) A törvényhatósági bizottságnak hivatalból tagjai voltak: az alispán, a szolgabírák Makó város polgármestere, az árvaszéki elnök és az ülnökök, a főszámvevő, az alszámvevő, a főorvos, a mérnök, a csendbiztos, a levéltámok, a főjegyző és az aljegyzők. Ha a legtöbb adót fizetők és a választott törvényhatósági bizottsági tagok társadalmi rétegződését megvizsgáljuk, látható, hogy jelentősebb tőkével rendelkező kereskedők és iparosok nem jutottak törvényhatósági bizottsági tagsághoz, mivel a megyében e réteghez tartozók még nem voltak. Az értelmiség részvétele %-os összetételben megfelelőnek mondható a kétszeres adó beszámítása folytán. A legtöbb adót fizető és választott értelmiségiek jelentős számban ügyvédek és lelkészek voltak. A volt nemesi birtokosok, a nagyobb földingatlanok bérlői, és a módosabb földesgazdák tették ki a legtöbb adót fizetők 58%-át. Földesgazdákat választás útján is jelentős számban juttatták be törvényhatósági bizottsági tagnak. A nagyobb önálló vagyonnal rendelkező birtokosok, mint fentebb is utaltunk rá, számarányuknál fogva jelentősek voltak. Befolyásolták a hozzájuk közelebb álló vagyonos rétegeket, valamint a szabad pályán működő értelmiségieket, a megyei 110 CsmL Biz. 3064/1871., 3066/1871. jkv. 197

216 törvényhatóság vezető' tisztségviselőit. A megyei birtokosok befolyásoló szerepe a rokoni kapcsolatok révén is erőteljesen érvényesült. A választott törvényhatósági tagok között módosabb telepítvényesek is szerepeltek, akiket közösségük választójogosultjai alkalmasnak tartottak a törvényhatósági bizottsági tagságra.111 A főispán a törvény értelmében az ismertetett összetételű megyei törvényhatósági bizottságot megalakulónak jelentette be. Ezt követően megalakították a kijelölő választmányt, az igazoló választmányt, a bíráló és a fegyelmi választmányt. Az állandó választmány tagjait kijelölés nélkül, közfelkiáltással választották meg. E választmány tagjai megbízást kaptak arra, hogy a megye évi költségelőirányzatát az illető szakosztályokban állítsák össze és jelentésüket a következő közgyűlésnek mutassák be. Mivel az elsőfolyamodású bíróságok működése január 1-től kezdődött, hogy a bekövetkező választások a hivatalos ügymenetben zavart ne okozzanak, az általános tisztválasztás napját december 28-ra tűzték ki.112 Az december 28-i közgyűlésen Návay Tamás főispán ismertette a megye 1867 óta követett irányzatát, eljárását. Az 1867-ben megválasztott alkotmányos tisztikar a provizórikus időszakból nagy mennyiségű (több mint 8 ezer) elintézetlen ügydarabot örökölt, ehhez nem számítva még az ínséges évekből keletkezett számadások hátralékát. A törvényszékek telekkönyvi osztálya 1870-ben már csak kizárólag a folyó ügyekkel foglalkozott. A bűnfenyítő törvényszék is letárgyalta összes hátralékát. A szolgabírák gyors és pontos intézkedéseiről nem nyilatkozott elismeréssel a főispán, ennek okát túlterheltségükben látta. Az önkormányzat nevezetes ágazatát képezte a megyebeli közmunka irányítása. Közmunkában megtörtént a Mezőhegyes-battonyai út és a Makó-vásárhelyi országút javítása, kavicsos homokkal való beborítása. A provizórikus időszak megyei igazgatása a községek felügyeletét, ellenőrzését elhanyagolta. A megye, bár 1867 óta fontos intézkedéseket tett a községi ügyek ellenőrzésére, a nagyobb eredményt a községek rendezéséről szóló törvény életbelépésétől várta. A főispán az új szervezési munka nehézségei miatt arra kérte a kijelölő bizottságot, hogy a megyei tisztikar választásánál a képesítést és a használhatóságot tekintse vezérelvnek, mivel a közigazgatástól különválasztott törvénykezés szervezésével is sok tehetséges tisztviselő lép ki a megyei hivatalból. A december 28-i közgyűlésen Sántha Sándor első alispán tiszttársai nevében lemondott. Dedinszky Józsefet 98 szavazattal Sántha Sándor 59 szavazata ellenében, alispánná választották, s megválasztották a megyei tisztikart.113 (A Függelékben közölve.) Az itt tárgyalt es időszakban a megye középfokon általános hatáskörű önkormányzati közigazgatási szervként működött. Az es törvények megteremtették a polgári közigazgatás alapjait. Az 1867 után kibontakozó gazdasági, társadalmi fejlődés azonban szükségessé tette a korszerűbb, differenciáltabb, szakosított közigazgatást. Már a kiegyezés után jelentkezett az a tendencia, hogy egyes szakigazgatási feladatok ellátása törvényhatóságonkénti területi illetőségű hivatalokban valósuljon meg különválva az önkormányzati igazgatástól. Ezekkel a szakigazga- 111 CsmL Biz. ir. 3743/1871., 3869/1871. Oltvai F erenc: Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében. Tanulmányok Csongrád megye történetéből XIX. század Szeged, old. Maros, augusztus CsmL Biz /1871. jkv. ll* CsmL Biz /1871. jkv. 198

217 tási szervekkel az egyes minisztériumok irányítása alatt a kormány közvetlenebbül rendelkezhetett, mint a helyi önkormányzati testületekkel. Az 1870-es évek elejétől a bíráskodásnak a közigazgatástól való különválasztásával (1869. évi 4. törvénycikk) valójában már megindult a közigazgatás specializálódásának a folyamata, a kormány befolyásának a növekedése. Ez a későbbi években méginkább előtérbe került. A memegyei önkormányzat tartalmi köre az állami befolyás erősödésével fokozatosan szűkebbé vált.114 Az újraszervezés és a tevékenység itt tárgyalt eseményei, összetevői azt bizonyítják, hogy a polgári liberális önkormányzati elvnek már a kiegyezés utáni legelső esztendőkben is csak egy korlátozott megvalósítására kerülhetett sor Csanád megyében az akkori ország egyik legkisebb megyei törvényhatóságában. 1. SZ. FÜGGELÉK A C s a n á d m eg y ei k ö z p o n t i ig a z g a t á s i és ig a z s á g s z o l g á l t a t á s i SZERVEZET TISZTIKARA 1867-BEN 115 első alispán másodalispán főjegyző első aljegyző másod aljegy ző tiszti főügyész alügyész főszámvevő alszámvevő pénztárnok levéltáros kiadó iktató (közigazgatási) iktató (törvénykezési) írnokok díjnokok főorvos seborvos Sántha Sándor Bánffy József Szilvássy István Szentiványi Sándor ülés Etele Baross Sándor Farkas Mihály ifj. Bánffy József Pethes Antal Vaszil Ferenc Gyöngyösy János Nagy Benjámin Kiss Péter Borza Béla Bittó Ferenc Gibba György Kossuth Béla Seöres Kálmán Molnár Imre Pfadler Vilmos Pfiffner Károly Posonyi Géza Faragó József Babitzky György Ember Gyula Barczán Imre Meskó János Ottinger Antal 114 C sizmadia An d o r : Id. mű old old. *» CsmL Biz. 16/ /1867. jkv. 199

218 állatorvos Gyüge János mérnök Varga Zsigmond telekkönyvezető, telekkönyvi előadó Petrovszky Mihály telekkönyvvezető segéd Szekeres János telekkönyvi előadó Baczoni Sámuel első ülnök (helyettes törvényszéki elnök) Tamay Antal törvényszéki ülnökök Simon József Pethes Gábor Hegedűs Zsigmond Mészáros Lajos Gluzek Lajos tiszteletbeli tisztviselők: főjegyző aljegyzők alügyész főorvosok törvényszéki ülnök Nyéky Gyula Buchwald József Jakabffy Zoltán Návay Kornél Hervay Kálmán Pozsonyi Géza Purgli Lajos Simái Ede Vertán József Delényi Ede Abeles József Urbanits Mihály Petrovszky Mihály 2. SZ. FÜGGELÉK A JÁRÁSI IGAZGATÁSI SZERVEZET TISZTIKARA 1867-BEN116 Makói járás főszolgabíró első esküdt másod esküdt csendbiztos díjnok írnok Hofbauer Sándor Meskó Sándor Benedek József Pandó János Harsányi Dániel Komáromi Sándor Battonyai járás főszolgabíró első esküdt másod esküdt csendbiztos Petrovics György Jakabffy Kristóf Búzát Simon Petrilla József Csm LBiz. 16/ /1867. jkv.

219 orvos díjnok írnok Elesánszky Béla Schlőgel Károly Mátéffy Károly szolgabíró esküdt csendbiztos díjnok írnok Nagylaki járás Domanovszky Dániel Serbán Mihály Siprák László Mercse Mihály Georgievits Damascen Palotai járás szolgabíró esküdt csendbiztos díjnok írnok Urbanecz Imre Kossuth Zsigmond Kriván József Faragó János Jankovits Szilárd tiszteletbeli tisztviselők: szolgabíró (Makói járás) esküdt (Makói járás) szolgabíró (Battonyai járás) esküdt (Palotai járás) alorvos (Palotai járás) Meskó Sándor Gereőffy Ferenc Buzáth Simon Faragó János Pap Mihály 3. SZ. FÜGGELÉK CSANÁD MEGYE JÁRÁSBÍRÓSÁGI BEOSZTÁSA AZ ÉVI 31. TÖRVÉNYCIKK ALAPJÁN117 A Makói királyi törvényszék Törvényszéki kerület kiterjedése: katasztrális hold. Összes népessége: A beosztott királyi járásbíróságok: A Makói Járásbíróság Székhelye: Makó Apátfalva, Földeák, Kiskirályhegyes kertészközség, Lele kertésztelep, Makó mezőváros Kopáncs és Dál pusztákkal, Nagykirályhegyes puszta, Nagymajlát kertészközség összesen katasztrális hold földterülettel és főből álló népességgel. 117 CsmL Biz. 671/1871. jkv. Magyarországi Rendeletek Tára Bpest, old. 20J

220 A Nagylaki Járásbíróság Székhelye: Nagylak Alberti, Ambrózfalva, Béka, Kövegy kertészközségek, Magyarcsanád, Nagylak, Palota községek, Pitvaros kertészközség, Sajtény község összesen katasztrális hold földterülettel főből álló népességgel. A Battonyai Járásbíróság Székhelye: Battonya Apácza kertészközség és puszta, Magyarbánhegyes, Tótbánhegyes kertészközségek, Bánhegyes puszta, Battonya Tompa pusztával, Dombiratos kertészközség és puszta, Marczibányi-Dombegyháza kertészközség, Mattencloit-Dombegyháza kertészközség, Református-Dombegyháza kertészközség, Dombegyház puszta, Földvár kertészközség és puszta, Mezőkovácsháza, Tótkovácsháza, Református-Kovácsháza kertészközségek, Kovácsháza puszta, Kaszaper puszta, Kunágota kertészközség és puszta, Kupa puszta, Kisiratos kertészközség és puszta, Kevermes kertészközség és puszta, Vizes puszta, Mezőhegyesi Állami Ménesintézet, Tornya mezőváros összesen katasztrális holddal főből álló népességgel. 4. SZ. FÜGGELÉK CSANÁD MEGYE LEGTÖBB ADÓT FIZETŐ TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGI TAGJAINAK NÉVJEGYZÉKE 1872-BEN118 Sorszám Az adózó neve A község neve Összes egyenes államadó összege F f kr. Jegyzet 1. Bonnaz Sándor Makó i 2. Blaskovits István Palota Jakabffy Tódor Kupa Purgly János Tompa Návay Tamás Földeák CsmL Biz. ir. 3743/1871. A legtöbb adót fizetők névjegyzékébe azok kerültek be, akik országgyűlési képviselőválasztásra jogosultak voltak. A névjegyzéket a törvényhatóság területén fekvő ingatlan vagyon és jövedelem összes állami egyenes adója és személyes keresetiadó együttes összege alapján állították össze. A legtöbb adót fizetők véglegesen megállapított névjegyzéke előtt is készült egy névjegyzék. Ebben szerepelt Sina György (Kevermes, 9560 ft adó.) Marczibányi Antal (Tornya, 3600ft adó), Dezsewífy Kálmán (Kaszaper, 2100ft adó), Jakabffy Gergely (Dombegyháza, 2100 ft adó), Harkányi Fülöp (Kaszaper, 1970 ft adó), Harkányi József (Kaszaper) 1400 Ft adó Trautmanszdorf József, Ferdinánd (Csanádapáca, 1210 ftadó), Kállay Ödön (Kaszaper, 670 ft adó), Kállay Bertalan (Kaszaper, 470 ft adó), Schertz József (Kaszaper, 470ft adó). Fentiek nem nyilatkoztak arról, hogy Csanád megyében kívánnak-e a bizottság tagjai lenni. Kállay Béni (Kaszaper, 927 ft adó), Apponyi György (Csanádapáca, 685 ft adó), Csapó Sándor (Dombegyháza, 500 ft adó) más megyében vállalt törvényhatósági bizottsági tagságot. Nagy Gy. Györgyöt (Makó, 454 ft 78 Kr. adó), Luczay Párát (Magyarcsanád, 381 ft 46 Kr. adó), Magyar Páját (Magyarcsanád, 363 ft 03 Kr. adó), Kába Danillát (Nagylak, 351 ft 11 Kr. adó), Gombó Mózest (Makó, 316 ft 22 Kr. adó), mint magyarul írni, olvasni nem tudót töröltek a névsorból, Fejérváry Mihályt (Dombegyháza, 436 ft 85Vi Kr. adó), és Fejes Józsefet (Makó, 320 ft SSy2 Kr. adó) pedig halálozása folytán

221 Sorszám Az adózó neve A község neve Összes egyenes államadó összege F f kr. Jegyzet 6. ifj. Baghi Imre Kaszaper Nyéki Gyula Dombegyháza Návay László Földeák Végh János Kaszaper } 10. Meskó János Makó orvos 11. Bíró Kálmán Dombegyháza Glatz Antal Dombegyháza Lonovits Jozef Dombegyháza Abel esz Hermann Makó Lukáts István Kaszaper Ráth József Dombiratos Báró Wasmer A dolf Dombegyháza Návay Zoltán Földeák } 19. Návay Dezső Földeák } 20. Návay György Földeák } 21. Weisz Károly Nagylak Mikusevits József Kevermes lelkész 23. Kövér Pál Battonya Graner Ignác Makó ipar és kereskedelmi kamarai kültag 25. Bódi Antal Makó lelkész 26. Juhász Antal Makó lelkész 27. Juhász István Makó ügyvéd 28. Blazsovits János Battonya ügyvéd 29. Sipos János Makó Pók Imre Makó ügyvéd 31. Jakabffy Zoltán Kupa Mály Gedő Bánhegyes ügyvéd 33. Drogán Mihály Sajtény Gyenes István Makó Kriván József Palota } 36. Lukács Antal Battonya ügyvéd 37. Lonovics Károly Makó } 38. Kabay Sándor Makó lelkész 39. Buchwald József Dombegyháza Buchwald Ödön Dombegyháza Török Imre Makó ügyvéd 42. Bauer Sándor Makó Sztéhló Károly Makó } 44. Lakatos Lajos Battonya ügyvéd 45. Raffai Samu Makó Szőllősi Antal Makó Nagy Adolf Makó gyógyszerész 48. Pákh László Makó ügyvéd 49. Hangai László Palota

222 Sorszám Az adózó neve A közég neve Összes egyenes állandó összege Ff. kr. 50. Vertán Endre Battonya 406 _ 51. ifj. Juhász Antal Makó ügyvéd 52. Becker János Sajtény mérnök 53. Sármezey Antal Mezőkovácsháza Fábri András Nagylak * 55. Bálint János Makó Novák Pál Dombegyháza Kriván András Palota Urbanics Mihály Makó orvos 59. Szigeti Ferenc Apátfalva Sisák János Palota Eckhardt Vilmos Makó Tóth József Makó ügyvéd 63. Sipos Ferenc Makó * 64. Sántha Sándor Dombegyháza Szárnyas Jakab Palota Babó Imre Kaszaper Hangai Mihály Palota * 68. Mudrity György Nagylak Török János Makó Petes Gábor Makó ügyvéd 71. Szentpéteri Mihály Makó Popovics Todor Sajtény lelkész 73. Molnár Albert Makó tanár 74. Szabados József Apátfalva lelkész 75. Popovics Szvetozár Magyarcsanád lelkész 76. Gremsperger József Bánhegyes Basch Lipót Bánhegyes Zeisler Salamon Tornya Füzesséry Kálmán Makó ügyvéd 80. Kövér Sándor Battonya Jancsik János Nagylak * 82. D iós János Makó * 83. Bálint József Makó * 84. Szüts Ferenc Makó Zámbori István Battonya Sánka Zsigmond Battonya Garai Pál Nagylak * 88. Serbán György Nagylak lelkész 89. Szilágyi Sámuel Makó * 90. Balogi Sándor Makó * 91. Kardos Noé Apátfalva Markovics Vince Nagylak lelkész 93. Laurovics Sándor Nagylak Fejérvári Imre Makó * 95. Szentpéteri Samu Makó Mataisz Pál Nagylak Jegyzet

223 Póttagok 11. Thaisz Péter Mezőkovácsháza Bartha György Makó ± 3. Sinkovics György Nagylak Paskesz Lázár Makó Návay János Makó ± 6. Kimpán György Nagylak Halasi András Palota Papp József Makó Marsinyán Juon Nagylak Benkovics Pál Nagylak SZ. FÜGGELÉK CSANÁD MEGYE VÁLASZTOTT TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGI TAGJAINAK NÉVJEGYZÉKE 1872-BEN119 Sorszám Név Polgári állás Lakhely i. Makói első alkerület í. Meskó Sándor jogtudor, királyi ügyész Makó 2. Steinhardt Márk izraelita főelemi tanító Makó 3. Tarnay Antal ügyvéd, királyi törvényszéki elnök Makó 4. Szél Ákos köz- és váltóügyvéd, megyei főjegyző Makó 5. Stern Ede kereskedő Makó 6. Návay János földbirtokos, takarékpénztári pénztárnok II. Makói második alkerület 7. Oláh Mihály iparos Makó 8. Sonkovits István iparos Makó 9. Bartal András földesgazda Makó 10. Dobsa Péter földesgazda Makó 11. Hofbauer Sándor tanfelügyelő Makó 12. Nagy Mihály földesgazda Makó 13. Sonkovits Mihály iparos Makó 110 CsmL Biz. ir. 3869/1871. Lonovics Ignác (Kevermes és Tornya) és Sonkovics István (makói II. és III. választókerület) esetében kétszeres választás történt. A nyilatkozat szerint Lonovics Ignác a kevermesi, Sonkovics István pedig a makói II. választókerületet kívánta képviselni. (Az új választások eredményéről adatot nem találtunk.) 205

224 Sorszám Név Polgári állás Lakhely III. M akói harmadik alkerület 14. Hudáki Bertalan ügyvéd Makó 15. Dobsa Lajos országgyűlési képviselő Makó 16. Gyüge Sándor iparos Makó 17. Szilvásy István ügyvéd, törvényszéki ülnök Makó 18. Sonkovits István iparos Makó 19. Nagy János megyei csendbiztos Makó IV. M akói negyedik alkerület 20. Görbe Sándor földesgazda Makó 21. K. Vajda István városi tanácsnok Makó 22. Hegedűs Zsigmond ügyvéd, törvényszéki ülnök Makó 23. Faragó Ferenc ügyvéd Makó 24. F. Kiss István földesgazda Makó 25. Papp József egyházi gondnok Makó V. Főldeáki kerület 26. Návay Kornél földbirtokos Földeák 27. Návay Lajos földbirtokos Földeák 28. Berger Gyula községi jegyző Földeák 29. Bánszki György földesgazda Földeák 30. Dedinszky József ügyvéd, törvényszéki ülnök Makó VI. Apát falvai kerület 31. Mészáros Lajos községi jegyző Apátfalva 32. Herczeg István földesgazda Apátfalva 33. Farkas J. Mihály földesgazda Apátfalva 34. Ferencsik Pál földesgazda Királyhegyes 35. Gombos Ferenc földesgazda Apátfalva 36. Veréb János földesgazda Apátfalva VII. Nagylaki kerület 37. Bartholomeidesz János városi jegyző Nagylak 38. Serbán Mihály járási szolgabíró Nagylak 39. Rusz János városi jegyző Nagylak 40. Prekupás Péter városi törvénybíró Nagylak 41. Brankován Titusz görög keleti lelkész Nagylak 42. Luczay Athanász földbirtokos Nagylak 43. Szeberényi Andor evangélikus lelkész Nagylak 44. Lukács Márton földbirtokos Nagylak 206

225 Sorszám Név Polgári állás Lakhely V ili. Palotai kerület 45. Sojnóczky Mátyás földbirtokos Palota 46. Halasy Mátyás földesgazda Palota 47. Kiss Gábor községi jegyző Palota 48. Kocsis Tamás iparos Palota 49. Nádudvary József földesgazda Palota 50. Tury Pál földesgazda Palota IX. Alberti kerület 51. Molitorisz János községi jegyző Ambrózfalva 52. Braksatorisz János községi jegyző Alberti 53. Bemula Mihály telepítvényes Pitvaros 54. Tormay János községi jegyző Pitvaros 55. Mitykó Mihály telepítvényes Ambrózfalva X. Bat tonyai kerület 56. Petrovics György főszolgabíró Battonya 57. Kókai Imre földesgazda Battonya 58. Sutya Manilla földesgazda Battonya 59. Balta Géza községi jegyző Battonya 60. Szabó Konstantin községi ellenőr Battonya 61. Jakabffy Kristóf községi pénztárnok Battonya 62. Kovácsovits József földesgazda Battonya 63. Vidieszky Mita földesgazda Battonya 64. Pandó Mihály földbirtokos Battonya 65. Domanóczky Dániel ügyvéd Battonya 66. Maries Jócza földesgazda Battonya 67. Hervay Kálmán földbirtokos Battonya XI. Tornyai kerület 68. Munkácsy József községi jegyző Tornya 69. Stefáni István tiszttartó Tornya 70. Csiky Gergely lelkész Tornya 71. Lonovics Ignác birtokos Dombegyháza 72. Georgievits Damascén lelkész Tornya 73. Báity Vásza földesgazda Tornya XII. Sajtényi kerület 74. Balku Gyula aljegyző Makó 75. Markovits Demeter görögkeleti lelkész Sajtény 76. Vastag Mihály községi jegyző Sajtény 77. Drágán István görögkeleti lelkész Sajtény 78. Major Pál görög katolikus lelkész Sajtény 207

226 Sorszám Név Polgári állás Jegyzet XIII. Kevermesi kerület 79. Nemesik László községi jegyző Kisiratos 80. Magyar Antal telepítvényes Kevermes 81. Faragó Mihály telepítvényes Kisiratos 82. Végh Aurél esküdt, ügyvéd Battonya 83. Lonovics Ignác földbirtokos Dombegyháza XIV. Kunágotai kerület 84. Ifj. Juhász István telepítvényes Dombiratos 85. Puskás Balázs telepítvényes Dombiratos 86. Bodnár Endre lelkész Kunágota 87. Szilágyi Gyula kincstári bérlő Kunágota 88. Lovrits Pál községi jegyző Magyarbánhegyes 89. Barta József telepítvényes Magyarbánhegyes XV. Mezőkovácsházi kerület 90. Gortva Endre községi jegyző Apácza 91. Chrenka Mihály községi jegyző Tótbánhegyes 92. Govrik István községi jegyző Földvár 93. Rácz József lelkész Palota 94. Szűcs Mihály községi jegyző Mezőkovácsháza 95. Bagyik Antal telepítvényes, pénzügyi számtiszt Mezőkovácsháza 96. Simay Kristóf kincstári bérlő Mezőkovácsháza 6. SZ. FÜGGELÉK A CSANÁD MEGYEI KÖZPONTI IGAZGATÁSI SZERVEZET TISZTIKARA 1872-BEN120 alispán főjegyző aljegyzők tiszti főügyész főszámvevő alszámvevő pénztárnok levéltáros kiadó iktató írnokok Dedinszky József Szél Ákos Návay Imre Urbanits Kálmán Török Imre Bánfy József Vajda Ferenc Vaszil Ferenc Gyöngyösy János Nagy Benő Eisenstein A dolf Csala Ferenc Kökényessy Géza Ocsovszky Béla Pintér Gyula 120 CsmL Biz /1871. jkv. 208

227 díj nokok főorvos állatorvos mérnök árvaszéki elnök közgyám árvaszéki ülnökök tiszteletbeli tisztviselők: aljegyzők Franz Szerafin Gerzanics Gergely Meskó János Gyüge János Vargha Zsigmond Farkas Mihály Balku Gyula Cseresnyés Kálmán Lonovics Albert Simay Ede Antonescu Döme 7. SZ. FÜGGELÉK A CSANÁD MEGYEI JÁRÁSI IGAZGATÁSI SZERVEZET TISZTIKARA 1872-BEN121 Központi járás szolgabíró orvos csendbiztos Návay Zoltán Ottinger Antal Nagy János Battonyai járás szolgabíró orvos csendbiztos Végh Aurél Elesánszky Béla Pandó János Nagylaki járás szolgabíró orvos csendbiztos Bartholomeidesz János Laurovics János Siprák László Mezőkovácsházi járás szolgabíró orvos csendbiztos Kossuth Béla Karpelesz Nándor Molnár Imre 1,1 CsmL Biz /1871. jkv. 209

228

229 BALÁZS GYÖRGY A NEMZETI BIZOTTSÁG SZEREPE A KÖZIGAZGATÁS ÉS AZ ÁLLAMI SZERVEK MEGSZERVEZÉSÉBEN ÉS IRÁNYÍTÁSÁBAN SZENTESEN 1944 ÉS 1948 KÖZÖTT IA VÁROS FELSZABADULÁSA, A PÁRTOK ÉS TÖMEG SZERVEZETEK MEGALAKULÁSA 1944 szeptemberében a szovjet hadsereg átlépte a magyar határt, és október első' napjaiban megkezdte Magyarország felszabadításáért folytatott hadműveleteit. A magyar katonai parancsnokság szeptember 13-án a szovjet csapatok feltartóztatására ami már teljesen reménytelen volt a védelmi vonal kiépítését rendelte el Szentes határában. A város lakosságának többsége azonban tisztában lehetett a németek és szövetségeseik harci sikereinek kilátástalanságával, mert a védelmi vonal építésekor a katonai parancsnok október 2-án a polgármesternek küldött felszólításában arról számolt be, hogy a lakosság a sáncépítési munkában feltűnően csekély létszámban vesz részt, s ezért haladéktalan intézkedést kért. A polgármester erre hirdetmény útján szólította fel a lakosságot, hogy a feltüntetett beosztás szerint jelenjenek meg a munkán, a távolmaradókat pedig megfenyegette, hogy karhatalommal fogja őket előállítani. A fenyegetésnek lett némi foganatja, mert a felszabadulás előtti napokban a város határának néhány pontján tankcsapdák készültek el. Az utolsó hatósági intézkedések közé tartozott az is, hogy a német hadvezetőség kívánságának megfelelően végrehajtották az ban született férfiak, valamint a éves fiúk besorozását. Közben október 6-án olyan hírek keringtek a városban a hadműveleti helyzetről, hogy megváltozott minden; Gyuláról, Békésről és környékéről elmenekültek visszatérhetnek otthonukba. Ez a hír azt jelentette volna, hogy a Vörös Hadsereg előrenyomulását sikerült feltartóztatni, sőt vissza is vetni. A hadihelyzet azonban nem így állt, hiszen ezen a napon az esti órákban szovjet repülőgépek első ízben bombázták Szentest, nyolc-tíz bomba esett a városra jelentősebb károkozás nélkül. Éjfél után a bombázás erősödött, aminek következtében tíz-tizenkét ember életét vesztette, több lakóház is megsérült,1 és október 7-én este a szovjet csapatok élei már csak 7 km-nyi távolságra voltak Szentestől DK-re. Még átgördült az utolsó szerelvény a tiszai vashídon Csongrád felé, amely 4,19 órakor indult el Szentesről, de nem sokkal később már a várostól ÉNY-ra húzódó vasútvonalon is túljutottak a szovjet katonai alakulatok.2 Szentes és környékén még nagyobb német katonai erők voltak, de október 8-án délelőtt már sürgőssé vált számukra a menekülés. A német csapatok szokásuknak megfelelően a visszavonulásuk fedezésére magyar alakulatokat hagytak hátra, ezúttal 1 D r. T akács EDrr: Szentes felszabadulása és a népi demokratikus forradalom kibontakozása szeptember december. <= Fejezetek Szentes forradalmi múltjából. Szerk.: D r. G aál E n dre. Szentes, a Uo. 211

230 100 főnyi lovas századot, s ez az egy századnyi huszár tartotta a frontot. Szentestől Ny-ra és ÉNY-ra eső Felsőréten még nagyobb német katonai erő tartózkodott, amely azonban gyorsan visszavonult, még a konyhájukat is hátrahagyták, és a számukra főzött ebédet már a szovjet katonák fogyasztották el. A német parancsnokság meghagyta, hogy csapatainak az átvonulása után pontban 13 órakor a tiszai hidat robbantsák fel. Az akció végrehajtására egy zászlós és két közlegyény kapott parancsot. A németek gyújtásra készen már jó előre elhelyezték a dinamitot a híd aknájába. A döntő pillanatban a három magyar katona a parancsot megtagadta, bár az ellenállással elkéstek. Néhány dühös SS katona rájuk rontott, és közvetlen közelről géppisztoly sorozattal leterítették őket, s azután a vasúti hidat a levegőbe röpítették.3 * Nem sokkal a híd felrobbantása után, délután fél háromkor az első szovjet katonai járőr megjelent Szentes főutcáján, majd rövid időn belül két T 34-es harckocsi is, és DNY felől a Govorunyenkó vezérőrnagy harckocsi hadtestjéhez tartozó egységek nyomultak be Szentesre. A város északi részén, a Nagygörgős és a Borza utca környékén utcai harcok fejlődtek ki. A szovjet tüzérség a várost a Vásárhelyi utcáról lőtte. Az utolsó lövések október 8-án 15 óra körül estek. A megmaradt huszár század úsztatva menekült át a Tiszán, miután a hidat két órával előbb felrobbantották. Nyomukban a szovjet rohamalakulatok is átkeltek, s először egy kicsiny hídfőt foglaltak el, majd a három napig tartó nehéz harcokban ezt a kis területet annyira kiszélesítették, hogy nagyobb szovjet katonai egységek is megkezdhették a Tiszán való átkelést. Szentes felszabadulása tehát október 8-án történt meg. A szovjet hadijelentés az eseményt még aznap a következőkben kommentárta: Magyarország területén csapataink sikeres támadással fejlődtek fel. Az N. egység kötelékei harcolva előrenyomultak, és elfoglalták Mezőtúr városát és vasúti gócpontot. Szétverték a 21. magyar gyalogezredet. Több mint 1000 katonát és tisztet ejtettünk foglyul ebből az ezredből. Egy másik körzetben a szovjet gyalogság és harckocsik lendületes előrenyomulással elfoglalták Szentes városát, birtokba vettük Hódmezővásárhely fontos útcsomópontot 30 km-re Szegedtől, az egyik legnagyobb magyar várostól ÉK-re. A szovjet csapatok csapásai alatt hátráló ellenség eldobálta fegyverzetét és műszaki felszerelését. * Az akkori magyar sajtó viszont nem is említi ezeket az eseményeket. Szentes neve még három nap múlva is a következőképpen jelenik meg: A DK-Magyarországra behatolt orosz páncélos és rohamerőknek sikerült a Tisza és a Sebes-Körös között további terepet nyerniök. Szeged és Szentes között két helyen átkeltek a Tiszán. 5 Közvetlen a szovjat katonai alakulatok bevonulása után még aznap október 8-án megjelent a Vörös Hadsereg első felhívása a lakossághoz. A felhívás felszólította a lakosságot, hogy gondoskodjon az ipar, a kereskedelem és a hatóságok zavartalan működéséről. A szovjet katonai parancsnokság pedig tőle telhetőleg igyekezett minden támogatást megadni ahhoz, hogy az élet meginduljon a városban. Közvetlen a felszabadulás után a Szociáldemokrata Párt helyi baloldali vezetői akik közül az illegális Kommunista Pártnak is tagjai voltak alig várták a pillanatot, hogy a régi rendszer széthullása után magukhoz ragadhassák a kezdeményezést. Már október 9-én Dadi Imre, Erdei Mihály, Mikecz János és még mások megbeszélésére ültek össze az elkövetkezendő feladatok végrehajtásának megvitatására Uo. 1 Uo. 6 Uo.

231 Ezekben a napokban Szentesen já rt Vas Zoltán is, aki mint instruktor és összekötő nyújtott segítséget a Kommunista Párt helyi szervezetének a megszervezéséhez. A Magyar Kommunista Párt szentesi szervezete október 12-én a volt Gazdasági Egyesület székházában alakult meg. A párt első titkárául Vecseri Bálint kubikost, helyetteséül pedig Mikecz János építőipari munkást választották meg. Hat nappal a párt megalakulása után, október 18-án megjelent a M agyar N ép a k a ra t című helyi kommunista lap Schiffer Armand újságíró szerkesztésében. A lap első számának első oldalán tudatta a lakossággal a Kommunista Párt megalakulását, és társadalmi osztály különbség nélkül mindenkit felhív, hogy iratkozzék be a pártba.6 A fenti forrás arról tájékoztat bennünket, hogy az MKP szentesi szervezete a népi demokratikus forradalom kezdeti szakaszában szélesre tárta kapuit a tömegek előtt, hogy tagjainak létszámát növelje. A koalíciós pártok közül Szentesen is az MKP kilépve az illegalitásból állt elsőnek talpra, és vállalta a kezdeményező szerepet az új demokratikus élet kibontakoztatásában. Kezdeményezésére került sor október 9-én, 10-én a háborús nyomok eltakarítására, minek következtében a háborús kép helyébe a békés rend képe lépett. A Kommunista Párt tette meg az első lépéseket annak érdekében, hogy a Vörös Őrség id. Karai Lajos vezetésével megalakuljon a rend fenntartására, és október 9-én dr. Négyesi Imre nyugalmazott polgármester funkcióba lépésével a városi közigazgatási apparátus működését megkezdje. A Komminusta Párt támogatásával szerveződött újjá a Szociáldemokrata Párt szentesi csoportja december 6-án jelent meg a helyi Szociáldemokrata Párt Végrehajtó Bizottságának a felhívása, melyben közölte, hogy a pártszervezet újból megkezdte működését. Első nagyobb megmozdulását január 7-én a Tóth József színházteremben megrendezett nagygyűlésén tartotta, ahol Szőke Ferenc pártelnök bejelentette: 1919 óta ma van az első alkalom, hogy a párt nyíltan ülésezhet. Az SZDP programjában a szocialista társadalom felépítését tűzte ki célul, amelyet a többi demokratikus pártokkal összhangban szándékozott megvalósítani. A demokratikus átalakulás elősegítése végett a két munkáspárt 1945 februárjában összekötő b izottságot hozott létre, hogy állásfoglalásaikat egyeztessék a felmerülő kérdésekben, a gyakorlati intézkedések végrehajtásában. Szentesen a Kommunista és a Szociáldemokrata Párt vezetői február 12-én tartották meg az első közös értekezletüket, ahol egységes határozat született a két párt együttműködésére. A munkáspártoknak ez az egységfrontja Szentesen is megnövelte a munkásosztály bizalmát, saját erejébe vetett hitét, hogy az újjáépítésben a vezető szerepet betölthesse. A Független Kisgazda Párt is erre az időre már zászlót bontott a városban. A párt Szentesen is a gazdag parasztság mellett a különféle paraszti rétegek körében igyekezett minél nagyobb tömegbázist szerezni magának. Ebben az igyekezetében időnként túllőtt a célon. A szentesi tanyavilágban például a parasztság körében úgy igyekezett híveket toborozni, hogy a munkáspártok ellen vádaskodott. Erre a Kommunista Párt a Magyar Alföld február 15-i számában felszólította Fekete Imre kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselőt, hogy söprögessen a maga háza előtt, és ahelyett, hogy összeférhetetlenséget képzel a pártok között, saját képzelete helyett ügyeljen... arra, hogy a tanyavilágban mindenki a pártok békéjén dolgozzon. A Szentesi Lap január 23-án közölte a város lakosságával, hogy megalakult a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezete. Január 21-én a volt Kisgazda Szövetség tagjai Becsei Dezső indítványára a Nemzeti Parasztpártba tömörültek. A parasztpárt alakuló gyűlésén a helyi Kommunista Párt részéről Vecseri Bálint, K ádár Sándor, Uo. 2J3

232 Mikecz János és Végső Sándor jelentek meg. A Kommunista Párt megjelent tagjai örömüket fejezték ki, hogy a parasztság megértette az idők szavát, és megalakította a politikai érdekeit képviselő pártját. Ezt követően a szegényparasztság pártja Székely Antal elnöklete alatt megkezdte működését a Petőfi utcai székházában.7 8 A szakszervezeteknek nagy múltja van Szentesen. A legnagyobb súllyal a földmunkás szakszervezet, a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja rendelkezett. Ez abban leli magyarázatát, hogy a városban a legnagyobb létszámmal a földmunkásság legöntudatosabb, politikailag a legképzettebb rétege, a kubikosság alkotta sorait. A Kommunista Párt helyi szervezete a város felszabadítása után nagy erővel látott a szakszervezetek szervezéséhez, aminek következtében néhány hét leforgása alatt 1000 főre emelkedett a szentesi földmunkás szakszervezet létszáma. A Földmunkás Szövetség kerületi értekezletére március 11-én került sor, amelyen az alábbi határozatot hozták: 1. A mozgalom decentralizálása, vidékenként földmunkás titkárságok létrehozása. 1. A központnak fizetendő járulék összege csak 30%. 3. A tagdíj egyelőre marad 1 P. 4. Az alapszabályból csak részek hagyandók ki, amelyek az új munkásmozgalom szempontjából kifogásolhatók. 5. Amíg az Országos Szövetség központi vezetősége meg nem alakul, Szentes mint ideiglenes központ intézi az ügyeket, egyúttal közvetítő a vidéki szakszervezetek között. A nagygyűlést ismertető sajtó külön kiemelte az ott elhangzottakból, hogy... teljesen fel kell számolni a múltat. Nem lehetséges, az hogy a földmunkás szakszervezet ne hallassa hangját az ország és saját sorsának intézésében. A többi szakszervezetek közül az egyik legkorábbi az Élelmezési Munkások Szakszervezete volt. Ez a munkásvédelmi szervezet már december 8-án tartott vezetőségi ülésén a molnárok legkisebb munkabérének megállapítását tárgyalta. A Faipari Munkások Szakszervezete december 12-én alakult meg 60 taggal, december 17-én ezt követte a Nyomdászok Szakszervezetének megalakulása. A Ruházati Munkások Szakszervezetének alakuló közgyűlése január 5-én zajlott le, ahol megjelentek a Magyar Kommunista Párt helyi küldöttei, akik felszólalásaikban a munkásság szervezetbe tömörülésének fontosságát, jelentőségét méltatták. A Szakszervezeti Titkárság április 18-i jelentéséből megállapítható, hogy Szentesen erre az időre 18 különféle szakszervezet alakult meg, s tagjainak létszáma 3898 főt tett ki, de ezzel még nem záródott le a szerveződés. Április 15-én hozták létre a Csongrád Megyei Orvosok Szakszervezetét, majd április 22-én a Mérnökök és Technikus Szakszervezetét, és végül a Magán Tisztviselők és Alkalmazottak is megalakították szakszervezetüket május végére Szentesen már 21 különböző szakszervezet működött. Ezek a szakszervezetek a közös érdekképviselet végett egy 36 tagból álló bizottságot alakítottak, amely Szakmaközi Bizottságnak tekinthető. A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének helyi csoportja 300 nővel december 11-én jött létre. Az alakuló ülésen megjelent Erdei Mihály, a Szakszervezeti Bizottság titkára is, s felszólalásában felhívta a nőszervezet figyelmét, hogy legfőbb feladatai közé tartozik megakadályozni a munkásnőknek a munkadókkal szembeni kiszolgáltatottságát, és harcolni a proletárgyerekek jobb életkörülményeinek kialakításáért. Az MNDSZ újonnan megválasztott elnöke, Patai Szabó Sándorné válaszában 7 Uo. 8 Uo. 214

233 ígéretet tett mindezekre. A nőszövetség az alakulásakor maga elé tűzött feladatokat komolyan vette, amit bizonyít a következő hónapok munkája januárjában az erdőmunkára elvitt szentesi lakosok ellátatlan hozzátartozói részére az MNDSZ a Nemzeti Bizottságtól azt kérte, hogy azok annyi segélyt kapjanak, mint a hadbavonultak hozzátartozói. A városi Nemzeti Bizottság a Nemzeti Segély Bizottságon keresztül a kérésnek eleget tett. így sikerült a nőszervezetnek elérni azt, hogy a városban 215 család közel 650 fővel segélyben részesülhetett. Jelentős intézkedése volt az is, amikor március 8-án 150 budapesti és Borsod megyei nyomorgó gyermeket helyezett el Szentesen.9 Az elkövetkezendő időkben még más hasonló tettek fémjelzik a helyi MNDSZ munkáját. A Magyar Kommunista Párt városi szervezete sokrétű munkája mellett fontos feladatának tekintette, hogy megteremtse a maga ifjúsági szervezetét. Ennek érdekében a párt december 25-re ifjúsági nagygyűlést hirdetett a Tóth József színházterembe, és megalakította a Kommunista Ifjúsági Szervezetet. A helyi sajtó viszont január 23-i számában arról számolt be, hogy e hónap 21-én a Kommunista Ifjúsági Szervezet kezdeményezésére Szentesen is megalakult a Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Az alakuló gyűlésen ifjú Fazekas Antal ismertette a megjelent fiatalokkal a központi szövetség 12 pontból álló programját, és ezt követően az alábbiak szerint megválasztották az új ifjúsági szervezet vezetőségét: elnök dr. Honig Vilmos, alelnök ifj. Papp Lajos, titkár Szőke Albert, pénztáros Bakai Lászlóné, pénztári ellenőrök Buzi Sándor, Babovka József, jegyző Vass Imre, propagandavezető Fazekas Antal, továbbá még kilenctagú választmánnyal egészült ki az ifjúsági szervezet.10 Ezzel a lépéssel Szentesen is megtörtént az egységes demokratikus szellemű ifjúsági mozgalom megalakulása. A koalíciós pártok és a különböző tömegszervezetek életre hívásának, működésük első lépéseinek bemutatása a tárgyalandó Nemzeti Bizottság megalakulása, ténykedése szempontjából lényeges momentum. Mint azt látni fogjuk a Nemzeti Bizottság Szentesen is a koalíciós pártok, a szakszervezetek delegáltjaiból jött létre, tehát csak ezek ismeretében alkothatunk szerepéről reális képet. A BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSA A felszabadított Tiszántúlon sorra alakultak meg az első forradalmi népi szervek változatos formái, s ezek vették kezükbe az adott területen az élet irányítását, a mindennapos gondok megoldását, és kezdték meg az új Magyarország alapjainak lerakását. E spontán kialakult forradalmi népi szervekben közös vonás volt, hogy a vezető szerepet a kommunisták, a Tanácsköztársaság veteránjai, a munkásság, szegényparasztság és földmunkásság játszották. A Nemzeti Bizottság a forradalmi népi szervek közül a népi demokratikus átalakulásban mint az Szentesen is megmutatkozott jelentős szerepet játszott, működése a kezdeti időszakban az élet minden területét átfogta. Szegedet október 11-én szabadította fel a Vörös Hadsereg. Ezt követően a városban a népi demokratikus forradalom kibontakozásában számos fontos esemény történt. Itt alakult meg december 2-án az 1944 nyarán Budapesten illegálisan létrehozott Magyar Front folytatásaként a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, Uo. 10 Szentesi Lap, január 23. sz. 215

234 amely szervezet a Kommunista Párt 1944 novemberi programját tette magáévá. Másnap, december 3-án a szegedi Nemzeti Színházban az öt demokratikus párt és a szakszervezetek részvételével nagygyűlést tartott, ahol ismertették a Magyar Függetlenségi Front programját. A program többek között kimondta, hogy a demokratikus átalakulás biztosítására községenként és városonként létre kell hozni a Magyar Függetlenségi Front helyi szerveit, a N em zeti B izottságokat. A szegedi dolgozók elfogadták a Magyar Függetlenségi Front programját, és megalakították a város Nemzeti Bizottságát.11 A Nemzeti Bizottságok létrehozását egyébként a később életre hívott Ideiglenes Kormány is kötelezővé tette a 14/1945. számú rendeletében. Az Ideiglenes Kormány rendeletét megelőzve Szentesen december második felében keltették életre a Kommunista Párt helyi szervezetének kezdeményezésére a Nemzeti Bizottságot: a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda Párt és a szakszervezetek delegáltjaiból, majd hamarosan kiegészült a Nemzeti Parasztpárt küldöttével is. M ár az alakulásnál érdemes odafigyelni a bizottság pártok szerinti összetételére, mely a következőként alakult: három kommunista, két szociáldemokrata, két kisgazda és két szakszervezeti tag, de ezek közül is az egyik kommunista, a másik pedig szociáldemokrata.12 A bizottságnak ez az összetétele a kommunisták, a baloldali erők túlsúlyát mutatja, amely garanciát jelentett ahogyan az elénk fog tárulni a több mint négyéves igen eredményes munkálkodásához. A Nemzeti Bizottság összetételének ily módon történő alakulása nem tekinthető a véletlen, spontán jelenségének, hanem azzal függ össze, hogy Szentesen már a múlt század 90-es éveitől kezdődően, a Horthy-korszakon át kiváltképpen a forradalmi szellemű kubikosság révén a földmunkásmozgalom jelentős hagyományokkal rendelkezett, összefonódva az ipari munkásság osztályharcával. A Nemzeti Bizottság Vajda Imre elnök vezetésével december 26-án tartotta első ülését a Kommunista Párt székházában, ahol a bizottság alant felsorolt alapító tagjai teljes létszámmal megjelentek: Ambrus Albert, Aradi Pál, Dadi Imre, Erdei Mihály, Jószai Bálint, Szőke Ferenc, Téli Lajos és Vecseri Bálint.13 A Nemzeti Bizottság létszáma ezzel még nem vált teljessé, mert voltak olyan pártok, szervezetek, amelyek nem képviseltették magukat tagként. Ennek megszüntetésére a Nemzeti Bizottság január 10-i ülésén hozott határozatában felszólította a Szabadelvű Demokrata Pártot, hogy egy képviselőt küldhet a bizottságba, ugyanakkor értesítette a Kisgazda Szövetséget is, ha helyesnek találja a Nemzeti Parasztpárt politikáját, úgy bontson zászlót és csatlakozzon a Függetlenségi Fronthoz, mert csak ez esetben képviseltetheti m agát a Nemzeti Bizottságban, mivel az csak a demokratikus mozgalmakat támogatja.14 Augusztus 11-én pedig felhívta a demokratikus pártok és a szakszervezetek figyelmét, hogy véglegesen jelöljék ki a bizottságba küldendő két rendes és két póttagot, mert az üléseken csak az általuk megnevezett tagok jelenhetnek meg.15 A Szociáldemokrata Párt Végrehajtó Bizottsága a felhívásnak eleget tett, és december 15-én bejelentette, hogy a Nemzeti Bizottságba delegált Ambrus Albert, Téli Lajos rendes tagokat, valamint Boros Imre és Nagy Mihály póttagokat visszahívja. Helyettük rendes tagként Keresztes N. Pétert, Nagy Mihályt, póttagoknak pedig Farmasi Imrét és Lénárt Istvánt delegálja. A többi pártok és a szakszervezetek, amelyek e kérdésben eddig még nem határoztak, az év végére azok is eldöntötték a bizottság 11 Balázs Béla : Népmozgalom és nemzeti bizottságok Bp Csongrád megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára (a továbbiakban: CsmL SzF) Nemzeti Bizottsági jegyzőkönyv (a továbbiakban: Nemz. Biz. jkv.) 1/1944. sz. Uo. 14 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 19/1945. sz. 15 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 47/1945. sz. 216

235 tagjainak és póttagjainak személyeit.16 Ezzel az intézkedéssel a város Nemzeti Bizottsága kiegészült, mely a rá váró feladatok végrehajtása tekintetében volt lényeges szempont. A VÁROS KÖZIGAZGATÁSÁNAK ÚJJÁALAKÍTÁSA A Nemzeti bizottságok nagy része megalakulása után szükségesnek látta, hogy hatáskörét körvonalazza, s azt a lakosság tudomására hozza. A Nemzeti Bizottságok az adott időszakban az Ideiglenes Nemzetgyűlés helyi hatalmi szerveként léptek fel, működésük hatásköre pedig kiterjedt az élet minden területére. Bár az Ideiglenes Kormány a már említett 14/1945. sz. rendeletében kimondta, hogy a Nemzeti Bizottságok politikai szervek, feladatuk az önkormányzati testületek újjászervezése, és nem a közigazgatás irányítása. Ennek ellenére a gyakorlatban a közigazgatási, államhatalmi hatáskörük még sokáig fennmaradt.17 A szentesi Nemzeti Bizottság is körvonalazta hatáskörét, és tudatta a lakossággal, hogy hetenként kétszer hétfőn, csütörtökön reggel 8 órától délután 2 óráig a városháza 47-es számú helységében az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak tájékoztatására hivatalos órákat tart, s ezen ügykör ellátásával Dadi Imrét bízta meg. A bizottság Dadi indítványozására a január 5-i ülésén olyan határozatot is hozott, melynek értelmében a hivatali titoktartás a tagokra nézve kötelező, mivel olyan ügyeket is tárgyalnak, ami nem tartozik a nagyközönségre. Ebből kifolyólag dr. Aczél Béla bizottsági tag kifogásolta a sajtó képviselőinek a jelenlétét az üléseken, javaslatára a bizottság úgy döntött, hogy a sajtó képviselői a tanácskozásokon nem jelenhetnek meg, s csak azokat a határozatokat közölhetik a lapjaikban, amire az elnökség az engedélyt megadja.18 A fentiek arra engednek következtetni, hogy a Nemzeti Bizottság a személyügyek, állások betöltésével kapcsolatos nézetkülönbségeket, politikai állásfoglalásokat és különböző belső ügyeket nem tartotta helyesnek megszellőztetni. Hazánkban országszerte, így Szentesen is a régi rend államgépezetét nem a magyar nép döntötte meg, hanem a közelgő Vörös Hadsereg hírére szinte magától omlott össze. A város tisztviselőinek nagyobb része elhagyta a szolgálati helyét, elmenekült. így rövid időre, Szentesen mindössze néhány órára interregnum állott be, azonban a szovjet csapatok megérkezése után a közigazgatási teendők ellátására az első lépések megtörténtek. M ár a felszabadulás napján, október 8-án a város szovjet katonai parancsnokságának felkérésére dr. Négyesi Imre nyugalmazott polgármester vette kezébe a közigazgatás irányítását. Dr. Négyesi november 9-én helyetteséül Molnár Kálmán uradalmi intézőt bízta meg.19 A polgármester november 25-én kelt a Propaganda Osztálynak címzett jelentéséből pedig az a kép tárul elénk, hogy november 24-én létrehozta a Városi Tanácsot, melynek feladata volt a fontosabb ügyekben dönteni, a polgármestert intézkedéseiben támogatni, és természetesen bizonyos mértékig felelősséget vállalni a végzett munkáért. A tanács elnöke dr. Négyesi Imre polgármester, hivatalból tagjai voltak: Molnár Kálmán polgármester helyettes, Cseuz Béla műszaki tanácsos és Für Géza, a közélelmezési hivatal vezetője. Tagjai let- 16 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 67/1945. sz. 17 Balázs Béla : I. m CsmL SzF Nemz. Biz. j'kv. 25/1945. sz. 19 Dr. Takács Edit: I. m. 217

236 tek továbbá: a Kommunista Párt, a Kisgazda Szövetség, a Gazdasági Egyesület, a Gazdák Szövetség, az egyházak és az értelmiségiek küldöttei.20 A Kommunista Párt egyedüli képviselete a Városi Tanácsban hitelesen igazolja, hogy a párt a kulcsfontosságú államhatalmi pozíciók felett m ár a népi demokrácia elején befolyást ellenőrzést igyekezett gyakorolni. A bizottság december 28-i ülésén Erdei Mihály a Városi Tanács átalakítását javasolta, oly módon, hogy az Ipartestület, a Kisgazda Szövetség és a Szabadelvű Demokrata Párt akkor kapjon képviseletet, ha a demokratikus idó'knek megfeleló'en átalakul. Határozat született arra vonatkozóan is, hogy a működő politikai pártok öt-öt képviseletet, a katolikus és a református egyházak egy-egy képviseletet kapnak a tanácsban, míg az orvos és a pedagóguskar a szellemi szakszervezeten keresztül képviseltetik magukat. Szőke Ferenc indítványa alapján a Nemzeti Bizottság egyhangúlag azt is elfogadta, hogy hivatalból tagja a városi nagytanácsnak. A városi hivatal vezetői viszont, mint szakreferensek, a város ügyésze jogi szakreferensként szavazati jog nélkül vehetnek részt a tanácskozásokon január 5-én ezt az állásfoglalását megküldte a polgármesteri hivatalnak, az új városi tanács tagjainak a névjegyzékével együtt, és a testület a Nemzeti Bizottság fenti döntése alapján 1945 januárjában ült össze első ízben.21 Az elmenekült tisztviselők nagyobb része 1944 Őszéig nem tért haza, csak 1945 első heteiben kezdtek visszaszivárogni. Erre a jelenségre a helyi sajtó a következőkben reflektált:... most megérkeznek ezek is, mintha mi sem történt volna, s azt szeretnék ismerjük... el, nem tudni miféle érdemeiket, sajnáljuk is őket és még ráadásul testvéri csókok között visszaremélik állásaikat is. Külsőre ők is megtörtek, rongyosak, a csomagolás ugyanaz, de az áru hamisítvány. 22 A hazatért tisztviselők egy része simán elfoglalhatta hivatalát, mintha mi sem történt volna. Erre a Nemzeti Bizottság közölte a polgármesterrel, hogy a város hivatali vezetői között személyi változást akar végrehajtani. Ennek megfelelően Molnár Kálmán helyettes polgármester helyébe dr. Solti Lászlót nevezték ki, Molnár Kálmánt pedig a közélelmezési hivatal vezetésével bízták meg. A február 12-i ülésén hozott határozatában azt is kimondta, hogy a polgármester köteles a bizottság minden határozatát végrehajtani.23 A város képviselőtestülete a felszabadulás után január 10-én tartotta első rendkívüli ülését. A polgármester bejelentette, azért hívta össze ezt a tanácskozást, mert Bozó Sándor, Huszka Lajos és Marsi Imre tanácstagok beadvánnyal fordultak hozzá, hogy a legrövidebb időn belül hívja össze a városi tanácsot. Kérésük indoklására előadták, hogy a jelenlegi ideiglenes tanács csupán megbízás alapján működik, és még mindég nem a népakarat szerint, márpedig ez igen fontos, mivel a tanácsülésen túlnyomóan anyagi természetű ügyek kerülnek megvitatásra, ezért viszont a felelősséget csak a nép akaratán alapuló tanács vállalhatja. Dr. Négyesi ezen a tanácskozáson ismertette a Nemzeti Bizottság január 5-én hozott határozatát, melyben utasítja a polgármesteri hivatalt, hogy a jelenlegi városi tanács nem a demokratikus pártokból áll, így nem képviselheti Szentes város lakosságának ügyét. Egyben a bizottság csatolta az új városi képviselőtestület névjegyzékét 20 Csongrád megye felszabadulása és az élet megindulása 1944 szeptember 1945 október. Szerk.: RÁcz János Szeged, (a továbbiakban: Csongrád megye felszabadulása...) CsmL SzF N em z. Biz. jkv. 2/1944. sz. 22 Magyar A lföld, február 13. sz. 22 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 3/1945. sz

237 is, és kérte a polgármestert, hogy az új közgyűlést január 12-re hívja össze. Ezek után dr. Négyesi bejelentette, hogy csakis a Nemzeti Bizottság jogosult a város ügyeinek intézésére, s a maga részéről elismeri a bizottság átiratát, és javasolta, hogy a tanács nyilvánítsa önmagát feloszlottnak, az új megalakulását pedig fogadja el január 12-én a feloszlott tanács helyébe a Nemzeti Bizottság javaslatára az új képviselőtestület az alábbiakban ült össze: a Magyar Kommunista Pártból: Kádár Sándor, Kovács István, Nemes János, Vecseri Bálint, a Szociáldemokrata Pártból; Babovka József, Boros Imre, Ambrus Albert, Téli Lajos, Papp Lajos, a Független Kisgazda Pártból; Jószai Bálint, Fekete Imre, Négyesi Imre, Bazsó János, a Szakszervezetek részéről; ifj. Kürtösi Albert, Kacziba Sándor, Kocsis Ferenc, Erdei Mihály és Szőke Ferenc. A Nemzeti Bizottság már korábban leszögezte, ha a Kisgazda Szövetség és a Szabadelvű Demokrata Párt a demokratikus szellemnek megfelelően átalakulnak, az esetben meghatalmazottaikat beküldhetik a városi képviselőtestületbe. A Szabadelvű Demokrata Párt viszont bejelentette, hogy nem áll szándékában képviseltetni magát. A koalíciós pártokon és a szakszervezeteken kívül a római katolikus egyház és a református egyházi egy-egy képviselőt küldött az új testületbe, s ezt hivatalból kiegészítették a polgármester, a helyettese és a vezető beosztású tisztviselők.25 Az új képviselőtestület megalakítása után a Nemzeti Bizottság február 12-i tanácskozásán foglalkozott a vezető tisztviselői állások betöltésével: F őszámve vőnek árvaszéki vezető ülnöknek közigazgatási jegyzőnek közellátási hivatal vezetőnek városgazdának árvaszéki tisztviselőnek számvevőnek dr. Vermes Andrást dr. Aczél Bélát dr. Kálmán Dezsőt dr. Dombai Jenőt Kálmán Pált Kalpagos Krizsán Jánost Polánszki Károlyt jelölte, illetve neveztette ki. Ugyanakkor a Magyar Általános Hitelbank helyi vezetőjét, Mátéffy Dezsőt múltbeli reakciós magatartása miatt leváltotta.26 Közben a január 12-én megalakított városi képviselőtestületet újjá kellett szervezni a kormány 14/1945. számú rendeletének szellemében. A Nemzeti Bizottság február 17-én tárgyalta a képviselőtestületnek a fenti törvény alapján történő megvár lasztását, annak összetételét, és kimondta, hogy minden párt 11 főt delegál ez 55 személy, a szakszervezetek 15, az MNDSZ 5 és a Demokratikus Ifjúsági Szövetség szintén 5 taggal képviselteti magát a 80 fős ideiglenes képviselőtestületben. Ilyen előzmények után az ideiglenes képviselőtestület február 27-én tartotta alakuló ülését, ahol a város életének jobb irányítására közfelkiáltással 12 bizottságot alakítottak.27 A Nemzeti Bizottság megalakulásától kezdődően nagyon fontos feladatának nak tekintette a közigazgatás munkájának ellenőrzését. A bizottság március 9-i tanácskozásán Vecseri Bálint, az MKP helyi szervezete titkárának indítványára, a polgármester mellé korábban kirendelt Huszka Lajos helyett Végső Sándort bízta meg azzal a további feladattal, hogy a városházi tisztviselők hivatali működését ellenőrizze. A gazdasági hivatal élére pedig Pásztor Sándort állítatta, és a népmozgalmi hivatal vezetésével Fazekas Albertot bízta meg CsmL SzF Nemz. jkv. 29/1945. sz. 21 CsmL SzF városi képviselőtestületi jegyzőkönyv 3/1945. sz. 25 CsmL SzF városi képviselőtestületi jegyzőkönyv 4/1945. sz. 26 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 13/1945. sz. 27 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 14/1945. sz. 219

238 1945 tavaszán a belügyminiszter 50 71/1945. számú rendeletében végérvényesen rögzítette a városi képviselőtestületek összetételét. A rendelet kimondta, hogy a városi önkormányzati szerveket a demokratikus frontban tömörült pártok, szervezetek küldöttei alkothatják. A rendelkezést figyelembe véve a bizottság április 27-i ülésén a következőben határozott az ideiglenes képviselőtestület átalakításáról: A szakszervezetek 19 főt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda Párt tagot, a Polgári Demokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt egyént küldhették a megválasztandó képviselőtestületbe.29 A város közigazgatási munkája nem volt zökkenőmentes, a Nemzeti Bizottság részéről történő hatékony felügyelet ellenére. A bizottság május 16-án megtartott tanácskozásán tűzte napirendre a közigazgatás területén felmerült mulasztások, hiányosságok felszámolásának megtárgyalását. A bizottság tagjai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a felmerült hibákat amelyeket konkrétan nem tárnak fel új vezetők és új tisztviselők kinevezésével lehet megváltoztatni, s azt hangoztatták, hogy ezen a téren mielőbb rendet kell tenni. A város Nemzeti Bizottsága tehát új polgármester választása mellett döntött, e tisztség betöltésére Vajda Imrét a bizottság első elnökét javasolta, akit május 8-án ebben a tisztségében meg is erősítette. Másrészt a a polgármesteri állás betöltése azért is esedékessé vált, mert dr. Négyesi Imre egészségi állapotára hivatkozva május 18-án kérte hivatali felmentését, további nyugdíjazását. Szentes megyei város tisztújító széke Vajda Imrét május 22-én választotta meg a város polgármesteréül.30 dr. Négyesi Imre nyugalmazott polgármester 1945 decemberében elhunyt, s a város Nemzeti Bizottsága saját halottjának tekintette, érdemeit pedig jegyzőkönyvileg örökítette meg. A Nemzeti Bizottság hatásköre a kezdeti időszakban nemcsak a város közigazgatási területére korlátozódott, hanem kiterjedt a megye területére is. Ebből adódóan a bizottság január 7-én hozott határozata értelmében háromtagú bizottságot nevezett ki: Ambrus Albert, Erdei Mihály és Jószai Bálint személyében, akiket azzal bízott meg, készítsék elő a vármegyei törvényhatóság összehívását, hogy azt az alispán január 25-re közgyűlésre egybehívhassa. A bizottság itt figyelembe vette az Ideiglenes Kormánynak azt az intézkedését, hogy a megyei törvényhatósági bizottságok a régi számnak megközelítőleg egynegyeből állhatnak. A rendelkezésből kifolyólag meghatározta, hogy a megyei törvényhatósági bizottságban az egyes városok, községek milyen számarányban küldhetik be képviseletüket: Szentes: 24 Csongrád: 16 Kiskundorozsma: 6 Kistelek: 6 Mindszent: 6 Szegvár: 3. A kisebb falvak egy-egy taggal képviseltethették magukat.31 Ezzel az intézkedéssel a Nemzeti Bizottság megteremtette a feltételét a megyei önkormányzat munkájának CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 32/1945. sz. 30 CsmL SzF városi képviselőtestületi jegyzőkönyv (rendkívüli üléséről) 1/1945. sz. 31 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 7/1945. sz.

239 megindulásához is. A források az eddigiek alapján arról tájékoztatnak bennünket, hogy a Nemzeti Bizottság a közigazgatás területén Szentesen már a népi demokratikus átalakulás kezdeti periódusában nem elégedett meg a 14/1945. sz. rendeletben szabályozott hatáskörével, azaz hogy segítse elő az önkormányzati szervek átszervezését, hanem annak munkája felett szigorú, tényleges felügyeletet gyakorolt. Mivel itt a Nemzeti Bizottságon belül a Kommunista Párt szerepe domináló volt, így az a bizottságon keresztül érvényesítette politikai befolyását, irányítását a város közigazgatásában. A VÁROS TISZTVISELŐK IGAZOLTATÁSA Az Ideiglenes Kormány hivatalba lépését követő néhány napon belül az országgyűlés által elfogadott programnak megfelelően kibocsátotta a közalkalmazottak igazolásáról szóló 15/1945. ME. számú rendeletét, amelyet január 19-én követett a 77/1945. ME. számú rendelet. A rendeletek azt a helyes célkitűzést tartalmazták, hogy alkalmazásuk folytán csak olyan emberek kerüljenek be, illetve maradjanak a közigazgatási apparátusba, akik alkalmasak arra, hogy az új társadalmi rendszerben közszolgálatot teljesítsenek. A rendelkezések azonban számos olyan rést hagytak, melyek lehetővé tették a nemkívánatos elemek további működését. így például nem körvonalazták pontosan azoknak a cselekedeteknek a körét, amit az igazolásnál figyelembe kellett venni. A törvények értelmében az Igazoló Bizottságot a Magyar Függetlenségi Front öt politikai pártjainak kinevezett képviselőiből, két behívott tagból, az illető munkahely képviselőjéből és egy jogász szakértőből kellett összeállítani.32 Szentesen január 15-re a következő pártok és szervezetek jelöltei kerültek az Igazoló Bizottságba: Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Független Kisgazda Párt, Szabadelvű Demokrata Párt, Szakszervezetek Titkársága és maga a Közalkalmazottak Szakszervezete. Az Igazoló Bizottság megalakítására január 18-án került sor, ekkor három bizottság alakult az alábbi összetételben: MKP Végső Sándor Tirpák Mihály Szabó István SZDP Szőke Ferenc Solti László Boros Imre Szaksz. Pólya Lajos Gyenes Péter Török János FK P Kiss P. Sándor Aradi Pál Négyesi Imre SZEDP Krausz György Gellért Sándor Dömsödi Ferenc A bizottság tagjain kívül pártonként két-két póttagot is választottak.33 A fentiek során már utaltunk arra, hogy a kiadott rendeletek sok kibúvót, lehetőséget adtak a nemkívánatos egyének további közszolgálatára. A szentesi Magyar Alföld című lap 1945 márciusában aggódva írja: Széles mentőakció bontakozott ki a jó pajtások és érdektársak tisztára mosására. A cikk majd méltatja az Igazoló Bizottság munkájának fontosságát, és felhívja a figyelmet a lazaságok veszélyére. 32 D r. Csizmadia Andor: A Nemzeti bizottságok állami tevékenysége ( ) Bp D r. Takács EDrr: I. m. 221

240 Hangot ad annak, hogy az igazolási rendeletet szigorítani kellene. A debreceni és a szegedi Nemzeti Bizottsága a szóban forgó rendelkezéseket oly módon egészítette ki, hogy azokat az elemeket, akiket magatartásuk miatt nem kell ugyan népbíróság elé utalni, de a demokratikus közigazgatásban nem kívánatosak, nem igazoltnak nyílvánítják.34 Szentesen a városi tisztviselők igazoltatása a Kommunista Párt megállapítása szerint nem kellő eréllyel folyt, az oda nem való közalkalmazottakat nem távolították el. Erre fel a párt a közigazgatás ellenőrzésére egy tagját kirendelte a városházára. Ez indította a Szellemi munkások Szakszervezetét is, hogy felülvizsgálja a városi tisztviselők igazoltatási eljárását, s e célra egy külön felülvizsgáló bizottságot hozott létre 1945 márciusában március 4-én maguk az Igazoló Bizottságok kérték a város Nemzeti Bizottságát, hogy a szegedi Nemzeti Bizottsághoz hasonlóan hozzon határozatot az igazoltatási eljárás módosításáról. A kérelemnek eleget téve a szentesi Nemzeti Bizottság a március 5-i ülésén önhatalmúlag módosította a kormány igazoltatási rendeletének a végrehajtását, vagyis megszigorította azt. Megvonta a képviseleti tagtól és a hivatali küldöttől a szavazati jogot, a határozatában pedig kim ondta, hogy minden igazoltatási eljárást felülvizsgálhat.35 Ebben az ügyben további érdemi tárgyalásra a március 16-án megtartott ülésen került sor, ahol a bizottság elnökének a javaslatára az igazoltatási eljárással kapcsolatosan a következő határozat született: Az igazoló bizottságok utasítandók miszerint a határozatnak az igazolási eljáráson átesett személy részére való kiadásával egyidejűleg közöljék vele azt, hogy állását mindaddig nem foglalhatja el, amíg a nemzeti bizottság a határozatot felül nem vizsgálta. Valamennyi közhivatal egyszersmind határozattal értesítendő, hogy azon tisztviselőik, akik az igazolási eljáráson még keresztül nem estek, a hivatalba be nem járhatnak, hogy munkahelyüket el nem foglalhatják, de még beszélgetés céljából sem tartózkodhatnak ott. A nemzeti bizottsághoz ugyanis sok bejelentés érkezett, mely szerint a még le nem igazolt tisztviselők bejárnak a hivatalba. A határozat végrehajtásáért a hivatalok vezetői személyükben felelősek. A kormány leiratban kérte a Nemzeti Bizottságot határozatának a visszavonására, mire az feliratot küldött az Ideiglenes Kormány elnökének Válaszolva a f. hó 5-én kelt miniszterelnöki átiratára, melyben a szegedi nemzeti bizottság által hozott módosító határozatot jogtalannak jelenti ki, s annak visszavonását rendeli el. Ezen miniszterelnöki rendelkezést a szentesi nemzeti bizottság is tudomásul veszi, azonban kéri a miniszterelnök urat, hogy vegye alapos átvizsgálás alá a 15/1945. ME számú rendeletet, főként ennek a 19. -ában foglaltakat, mely valóban hiányos. Ezen oknál fogva Szeged, Szentes és egyéb vidéki városok nemzeti bizottságainak módosító határozatai teljesen reálisak, és a tárgyalásokkal foglalkozó igazoló bizottságok azt szükségesnek tartják. A Nemzeti bizottságok és az igazoló bizottságok a Függetlenségi Frontban tömörített pártok küldöttei. Éppen úgy mint a Nemzetgyűlés volt annak idején. Az megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, mely a nemzetgyűlési képviselőtestületnek tett fogadalmat. A nemzeti bizottságok, melyek jórészt a nemzetgyűlési képviselőkből állnak, nem jogtalanul hozták az említett módosításokat A szentesi Nemzeti Bizottság az igazoltatási eljárásokat továbbra sem tartotta kielégítőnek, ezért április 10-én azzal fordult a belügyminiszterhez, hogy a kormány még jobban szigorítsa meg az igazoltatásokat. Még az sem lehessen köztisztviselő, aki Uo. 84 Uo. 86 Csongrád megye felszabadulása

241 közismerten reakciós, de nem követett el olyan cselekményeket, amelyért népbíróság elé kellene állítani. Végsó' Sándor bizottsági tag a június 5-én megtartott ülésen pedig azt indítványozta, hogy június 15-el zárják le a közalkalmazottak igazolását, és aki ez időpontig nem nyújtotta be nyilatkozatát sem az Igazoló Bizottságnak, sem az illetékes hivatal vezetőjének azt a közalkalmazottat ne igazolják le.37 Az igazoló eljárást a bizottság Szentesen nemcsak a tisztviselőkre vonatkozóan tartotta kötelezőnek, hanem a törvényhatósági és a városi képviselőtestület tagjaira is, ki akarta terjeszteni azzal az elképzeléssel, hogy ezekbe a testületekbe se férkőzzenek be múltbeli magatartásuk miatt olyan egyének, akik nem odavalóak. Az elképzelés keresztülvitelére június 18-án kelt határozatával megkereste a megye alispánját és a város polgármesterét, hogy haladéktalanul gondoskodjanak az önkormányzati testület tagjainak igazolási eljárásának a legfolytatásáról. Július 5-én egyenesen sürgette a törvényhatósági tagok igazoltatását. Erre az eljárásra nem került sor, mivel dr. Őze Imre tiszti főügyész felhívta a bizottság figyelmét, hogy az érintett rendeletek az önkormányzati testületek, igazolására nem tartalmaznak szabályokat.38 A Nemzeti Bizottság ezen intézkedései túlmutatnak a közigazgatási hatáskörén, hiszen e tárgyban kiadott rendeleteknél radikálisabban akarta a város közigazgatásából eltávolítani az oda nem való tisztviselőket, sőt az eljárást ki próbálta terjeszteni az önkormányzati testületek tagjaira is, hogy ezáltal e testületek demokratikusabbá tegye. Ez a fellépése a túlzott baloldali magatartásán túlmenőleg azzal volt összefüggésben, hogy az Igazoló Bizottságokon belül éppen a rendeletből adódóan a koalíció egy pártjainak képviselői igyekeztek védelmükbe venni, sőt állásaikban meghagyni a reakciós tisztviselőket is. Valószínűnek kell azt is tartanunk, hogy az igazolások kapcsán egyes személyekkel szemben sérelmek is történtek a Nemzeti Bizottság részéről, mindezek ellenére az igazoltatások lefolytatása a népi demokratikus rendszerből eredően szükségszerű volt, ezt maga az új rendszer állami berendezkedésének kiépítése tette elengedhetetlenné. Az év végére az Igazoló Bizottság munkája egyre inkább alábbhagyott, tagjai a bizottság ülésein nem jelentek meg minden esetben. Ennek az állapotnak a megszüntetésére a Nemzeti Bizottság a december 5-én hozott döntésének megfelelően utasította az Igazoló Bizottság azon tagjait, akik eddig az üléseken nem jelentek meg, hogy a jövőben pontosan jelenjenek meg.39 A fentiek összegzésként hiteles képet alkothatunk a Nemzeti Bizottság azon törekvéseiről, amellyel az volt a szándéka, hogy a népi demokratikus átalakulást a városban a közigazgatás területén minél jobban elősegítse. A N e m z e t i B iz o t t s á g b e l s ő h e l y z e t é n e k a l a k u l á s a Ahhoz, hogy a város államapparátusának további működéséről, illetve a Nemzeti Bizottság e téren kifejtett munkájáról megfelelő képet rajzolhassunk, előbb meg kell vizsgálni a bizottság belső helyzetének alakulását, változását. Az 1945-ös év lendületes munkája után a Nemzeti Bizottság tevékenysége hanyatlani kezdett. Ennek oka elsősorban a választások eredményéből adódóan a Független Kisgazda Párt abszolút győzelme az volt, hogy a koalíció belső egysége megszűnt, s a belső ellentétek egyre jobban kiéleződtek. A Függetlenségi Front bomló egységét az szeptember 4-én megalakult Országos Nemzeti Bizottság sem volt képes összetartani. A jobboldal 87 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 37/1945. sz. 88 Csongrád megye felszabadulása CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 62/1945. sz. 223

242 a Nemzeti Bizottságok megszüntetésére törekedett, míg a koalíció haladó erei nem akartak belenyugodni ennek az értékes intézménynek az elsorvadásában. Világosan látták, hogy a Nemzeti Bizottságokat a forradalom továbbfejlesztése érdekében nem felszámolni, hanem regenerálni kell.40 Szentesen a Nemzeti Bizottság az 1946-os évben elsó' tanácskozását február 9-én tartotta a következő összetételben: Erdei Mihály Vajda Imre polgármesterré való kinevezésével, illetve nem sokkal előtte Erdei lett a bizottság elnöke, Mikecz János, Szőke Ferenc, Farmasi Imre, Kispál Sándor, dr. Barta Antal, Kürtösi Károly, Nagy Mihály, dr. Purjesz János és Virág Antal. Erdei az év első ülésén rámutatott, hogy a nemzeti bizottság működése a jelek szerint alábbhagyott. A bizottsági tagoknak érdeklődése a nemzeti bizottsággal szemben nem kielégítő.... Bár a nemzeti bizottság munkája elsőrangú fontossággal bír és amikor a pártok koalíciós kormányt alakítanak, addig minden körülmények között nélkülözhetetlen. 41 Az, hogy Szentesen a Nemzeti Bizottság munkája hanyatlott, ez a pillanatnyi hanyatlás itt is a 45-ös választások után kialakult politikai helyzettel, a koalíción belüli ellentétek mélyülésével magyarázható. Az tény, hogy Szentesen is a kisgazdapárt könyvelhette el a legnagyobb választási sikert, an szavaztak rá, viszont a két munkáspárt a szavazatok 55,8%-át kapta meg, maga a Kommunista Párt a szavazatok 31,3%-át tudhatta magáénak, a 30-as számú szavazókörzetben pedig abszolút győzelmet aratott.42 A munkáspártokra leadott szavazatok aránya tehát lényegesen jobb volt az országos átlagnál, ami azt eredményezte, hogy a baloldali erők rövidesen úrrá tudtak lenni a Nemzeti Bizottságon belül jelentkező problémák felett. A felmerült nehézségek leküzdésére Kürtösi Károly bizottsági tag azt javasolta, hogy a Nemzeti Bizottság egy meghatározott napon tartsa üléseit, s tagjainak megjelenését tegye kötelezővé, mivel a nemzeti bizottság Szentes város egész társadalmát képviseli, úgyszintén a demokratikus pártokat és munkája csak akkor lehet eredményes, ha a tagok határozat képes számban vesznek részt az üléseken. A bizottság az indítványt elfogadva akként határozott, hogy az üléseket 24 órával a megtartás előtt az újságban meghirdeti, s ezenkívül erről a pártoknak is meghívókat fog kiküldeni.43 A május 18-i ülésen ismét napirendre került a bizottság munkájának a fontossága, annak értékelése. Megállapították, hogy a Nemzeti Bizottság hivatása magaslatán áll, ellenőrzi, hogy a város közigazgatása a kormány rendelkezéseit végrehajtja-e, őrködik a Függetlenségi Frontban tömörült pártok egységén, küzd a politikai célkitűzéseik megvalósulásáért, s a bizottság tagjai az egyes ügyek elbírálásánál szem előtt tartják nemcsak a koalíciós pártok, hanem az egyes egyének érdekeit is, tehát további működése a rosszindulatú egyének véleménye ellenére feltétlenül szükséges.44 A Nemzeti Bizottság személyi összetételében közben változás következett be. A Szentesi Újság március 17-i számában olvasható, hogy a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete a Nemzeti Bizottságba Mikecz János és Borbás Lajos helyett Vecseri Bálintot, valamint Oltyán Lászlót delegálja.45 A Kommunista Párt részéről történő személyi változtatás, hogy a pártot a titkár is képviselte a bizottságban, minden bizonnyal a koalíción belül a népi demokratikus átalakulás során jelentkező politikai viszonyok éleződésével állt összefüggésben. A Független Kisgazda Párt pedig 1947 júliusában jelentette be a Nemzeti Bizottságnak, hogy a választások idejére D r. C zizm adia A n d o r: I. m. 41 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 68/1946. sz. 43 Magyar Alföld, november 6. sz. 43 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 68/1946. sz. 44 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 170/1946. sz. 45 Szentesi Újság, március 17. sz.

243 s az azzal kapcsolatos munkák végzésére a bizottságba Aradi Pál és Pardi Ferenc párttagokat küldi be. Erdei Mihály a bizottság július 26-i értekezletén indítványozta, hogy tárgyalják meg a kisgazdapárt átiratát, és kifejtette, hogy minden pártnak joga van a Nemzeti Bizottságba tagokat küldeni, mert a pártok koalíciós munkája és összefogása ezt megköveteli. Azonban kifogásolta Aradi Pál küldetését, mert cselekményei miatt éppen a Nemzeti Bizottság tett feljelentést ellene a Független Kisgazda Párt Országos Főtitkárának, és az Országos Nemzeti Bizottság Elnökségének. Erdei bejelentette, hogy a feljelentés nyomán a nevezett ellen vizsgálatot indítottak, és az még nincs befejezve, ezért az kérte: addig, amig az ügy befejezést nem nyer Aradi Pál ne vegyen részt a bizottsági üléseken. A Nemzeti Bizottság szavazattöbbséggel hozott határozatában kimondta, hogy Aradi Pált nem fogadja el, de azokat a személyeket sem, akiket Aradival egy időben jelentett fel.46 Arról forrás nem áll rendelkezésünkre, hogy Aradi és társai ellen konkrétan miért történt feljelentés. Feltehetően részben azért, mert m ár a választások előkészületei előtt intenzívebben vádaskodtak a baloldal, főleg a Kommunista Párt politikája ellen, s a bizottságon belül is az ellentéteket szították, ennek a Nemzeti Bizottság viszont elejét akarta venni. Másrészt az is elképzelhető, hogy a baloldali erők élükön a Kommunista Párttal a jobboldal minden ellenvetésére radikális eszközök alkalmazásához folyamodtak, és azt ez esetben a Nemzeti Bizottságon keresztül érvényesítették. Erre a Független Kisgazda Párt a november 1-i nemzeti bizottsági ülésre Dömsödi Józsefet és Gránicz Etelkát delegálta, akik az elkövetkezendő időkben pártjukat képviselték. Dömsödi az első alkalommal kifejtette, hogy nehéz feladatnak bizonyul megbízatásuk, de elfogadták, mert Erdei Mihály személye biztosíték arra, hogy munkájukban támogatni fogja őket. tobábbá kijelentette, hogy a jobboldali reakció ellen együtt akarnak harcolni a Nemzeti Bizottság többi tagjával. Erdei válaszában kiemelte, örömmel veszi tudomásul, hogy a Független Kisgazda Párt olyan emberekkel képviselteti magát a bizottságban, akik valóban a parasztemberek érdekeit szolgálják.47 Dömsödi kijelentéséből azt a konzekvenciát vonhatjuk le, hogy magában a kisgazdapárt politikájában a helyi baloldali erők kemény fellépésére változás következett be, azaz hogy párton belül a pozitívabb irányzat kerekedett felül, vagy legalábbis a pártnak az elkövetkezendőkben nem állt szándékában a helyi baloldai erőkkel szembehelyezkedni. Időközben április 19-én a városi Nemzeti Bizottság mellett megalakult Csongrád vármegye Nemzeti Bizottsága is. Az alakuló ülésen az alant felsorolt bizottsági tagok jelentek meg: Erdei Mihály, Halustyik Mihály, Szőke Ferenc, Szőke Mátyás, Aradi Pál, Pardi Ferenc, dr. Mátéífy Benjamin, Virágos Antal, Kispál Sándor, Székely Antal, Hajdú János, Szalma János és Batka Imre mint jegyzőkönyvvezető. Erdei Mihály mint a város Nemzeti Bizottságának elnöke ismertette a megyei bizottság létrehozásának szükségességét. Ezt követően titkos választással Szőke Ferenc személyében megválasztották a megyei bizottság elnökét, alelnökké pedig Erdei Mihályt, a bizottság titkárául dr. Kunszeri Bélát nevezték ki.48 A bizottság összetétele azt mutatja, hogy a közvetlen vezetés megyei szinten is a munkáspártok kezébe került. A megyei bizottság mindjárt az alakuló ülésen foglalkozott a megye területén működő nemzeti bizottságok helyzetével. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a vidéki bizottságok úgyszólván minden szabály nélkül működnek, és nem tud CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 90/1947. sz. 47 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 132/1947. sz. 48 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 135/1946. sz. 225

244 ják, hogy ténykedésük milyen hatáskörben merülhet ki. Ennek az állapotnak a felszámolására a megye Nemzeti Bizottsága határozatilag megbízta az elnökséget és a titkárt, hogy egységes ügyrendet dolgozzanak ki a vidéki nemzeti bizottságok számára.49 A VÁROS KÖZIGAZGATÁSÁNAK TOVÁBBI MUNKÁJA, A B -l is t á z á s o k m e g k e z d é s e A Nemzeti Bizottságok jogállásának kérdése 1946 nyarán ismét felvetődött. A kormány jobbszárnya mindenképpen szűkíteni akarta a nemzeti bizottságok államhatalmi működésének jogkörét, felhasználva azt a tényt, hogy egyes nemzeti bizottságok intézkedései többször keresztezték a minisztériumok intézkedéseit, s nem tudták alárendelni a helyi érdeket az országos érdeknek. A Kommunista Párt viszont továbbra is szükségesnek tartotta a nemzeti bizottságok ellenőrző funkciójának elmélyítését, mindaddig amíg végbe nem megy az államigazgatás teljes demokratizálása.50 * Szentesen a Nemzeti Bizottság továbbra is nagy befolyást gyakorolt a város közigazgatási életére, melyet az alábbi eljárások is hitelt érdemlően igazolnak. A polgármester 646/1946. számú átiratában azzal a kéréssel fordult a Nemzeti Bizottsághoz, hogy a Közélelmezési Hivatal vezetésével Hargitai Andort bízza meg, Szőke Ferenc kérte a bizottság tagjait, járuljanak hozzá a kinevezéshez. A döntések hozatalánál, megszavazásánál természetesen a bizottságon belül a vélemények nem minden esetben voltak azonosak, esetenként eltértek. Erre vall Miklós József bizottsági tag véleménye is, ő ui. kijelentette, hogy a Hargitai- és a hozzá hasonló ügynek az elintézése nem a Nemzeti Bizottság feladata. Szőke Ferenc viszont rámutatott, hogy a nemzeti bizottság politikai téren mintegy ellenőrző szerepet gyakorol és ezért igen is szükség van a véleményére, illetve a javaslatára. Vecseri Bálint pedig kifejtette, hogy a nemzeti bizottság nem közigazgatási szerv, hanem politikai tényező és mint ilyennek jogában áll ellenőrizni egyes közigazgatási tisztviselők politikai múltját és tevékenységét. E megfontolt politikai érvelések hatására a bizottság úgy döntött, hogy a nevezett tisztiviselő szolgálatba állítása ellen nem emel politikai kifogást.61 A Hargitai-ügy lezárása után a megye főispánja kereste fel átiratával a Nemzeti Bizottságot, hogy Sebők Rókus Szentes város postafőnökévé való kinevezéséhez adja meg az engedélyt. A bizottság az ügy hosszan tartó vitája után akként határozott, hogy nem javasolja Sebőköt a postahivatal vezetésének betöltésére. Források hiányában nem áll módunkban a kinevezés mellőzésének az indokát közölni. Az üresen álló állást dr. Rabóczki Árpád is megpályázta. Ellene 1919-ben viselt dolgai miatt merült fel kifogás, azonban a szovjet hadsereg bevonulásakor mint egyedüli tisztviselő öt altiszttel a postán maradt. Ő indította és szervezte meg a postahivatal munkáját, a távbeszélő hálózatot szinte a semmiből teremtette újjá, illetve helyezte üzembe, így a felszabadított vidéki városok közül Szentes volt az első, ahol a távbeszélő forgalom megindult. E munkájáért a Nemzeti Bizottság elismerését fejezte ki, s egyben igazolta, hogy dr. Rabóczki Árpád ellen politikai szempontból nem emel kifogást,52 így az állást elfoglalhatta CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 138/1946. sz. 50 Dr. Czizmadia Andor: I. m. 81 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 112/1946. sz. 89 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 112/1946. sz.

245 1946. február 1-én hazánkban kikiáltották a köztársaságot, az első' köztársasági elnök Tildy Zoltán lett, február 4-én pedig Nagy Ferencet nevezték ki miniszterelnökké. Szentes város képviselőtestülete ebből az alkalomból díszközgyűlést tartott, és táviratban üdvözölte a köztársaság elnökét, valamint a kormányt márciusában Szőke Ferenc bizottsági tag kifogásolta, hogy Szentesen a hivatalok tisztviselői még mindég nem esküdtek fel a köztársaságra. Erre fel a Nemzeti Bizottság felhívást intézett a hivatalok vezetőihöz, hogy a tisztviselőkkel az esküt a köztársaságra haladéktalanul tetessék le. Keresztes Nagy Péter a bizottság március 28-i ülésén meg azt tette szóvá, ha már a magyar nép a köztársasági államformát választotta, miért látható még egyes hivatali épületeken a Magyar Királyi megjelölés. Indítványozta, a Nemzeti Bizottság szólítsa fel ezeket a hivatalokat a cím megváltoztatására, az új államformának megfelelően. Erdei Mihály az előbbi javaslatot azzal egészítette ki, hogy e célból kezdeményezzenek országos akciót. Szentesen pedig a sajtón keresztül hívják fel mindazoknak a figyelmét, akiket illet, hogy a Magyar Királyi címet távolítsák el. Továbbá ebben az ügyben intézzenek feliratot az Országos Nemzeti Bizottsághoz nyarán nyilvánvalóvá vált, hogy az igazoló eljárásokkal nem sikerült az államapparátusból eltávolítani a népi demokrácia fejlődését hátráltató egyéneket, számuk az apparátusban még jelentős maradt. A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa ugyan megállapította, hogy a kulcspozíciók megszállásával a demokratizálás folyamata megindult, de az állami tisztviselők 80 85%-át a régi rendszerből vették át, és a közigazgatási apparátus mérhetetlenül felduzzadt ban közigazgatási alkalmazott volt Magyarországon, 1946-ra számuk re emelkedett. Ez az ország tehetbírásához igen nagy volt, ennélfogva indokolttá vált az államapparátus létszámának csökkentése május 19-én látott napvilágot az 5000/1946. ME számú rendelet, s e rendelet fektette le a közszolgálati alkalmazottak körében végzendő tisztogatás alapelveit. A tisztogatást végző ún. B-lista bizottságok összetételéről az 5700/1945. ME számú rendelet intézkedett. A fenti törvények értelmében a Nemzeti Bizottságok is tehetnek javaslatot a közszolgálati alkalmazottak elbocsátására.64 A helyi sajtó már a fenti rendelet megjelenése előtt, március elején közölte: Megkezdődött a tisztogatás. A szentesi szervezett munkásság március 4-én a déli órákban felvonult, hogy eltávolítsa a reakciós tisztviselőket. Erdei Mihály, a Nemzeti Bizottság elnöke a városháza erkélyéről olvasta fel azoknak a névsorát, akiket a főből álló tömeg a munka azonnali abbahagyására és munkahelyükről való eltávolításra ítélt.55 A polgármester 1946 áprilisában kérte a Nemzeti Bizottságot, vizsgálja felül a népítélet által eltávolított tisztviselők ügyét. E kérdésben a bizottság oly módon foglalt állást, hogy a népítélet által eltávolított tisztviselők ügyét csak a B-lista részletes letárgyalása után tűzheti napirendre.56 Erdei Mihály a tisztogatás megindulása előtt a Nemzeti Bizottságnak azt tanácsolta, hogy a B-lista elbírálásánál azokat a tisztviselőket feltétlenül vegyék figyelembe, akik az Ének a Viharsarokról című reakciós röpirat sokszorosításában és terjesztésében szerepet vállaltak; az elnök előterjesztését határozatként fogadták el.57 A Szentesi Lap április 14-i számában olvasható: B-listázás folyik a városházán a közalkalmazottak körében. A lap a továbbiakban arról számol be, hogy csak 434*47 43 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 117/1946. sz. 44 D r. Csizmadia Andor : I. m. 56 Szentesi Újság, március 7. sz. 56 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 120/1946. sz. 47 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 116/1946. sz. 227

246 az előkészületek folynak és a B-lista végleges összeállítására a Nemzeti Bizottsággal, a pártokkal és a szakszervezettel való tanácskozás után került sor.58 A Nemzeti Bizottság ezt követően április 20-án foglalkozott a közalkalmazottak B-listázási ügyével, s olyan határozat született: a bizottság felhívja a közhivatalok vezetőinek a figyelmét, hogy a B-lista letárgyalására az összes alkalmazottai névsorát öt napon belül terjessze be a bizottsághoz. A névsorban tüntesse fel az illetőre vonatkozó igazoló bizottsági határozatot, az eltöltött szolgálati időt és a vagyoni helyzetet a személyi adatokkal együtt.59 A B-listázások során éppen úgy, mint az igazoló eljárások lefolytatásánál a jobboldal ismét megpróbálkozott a végrehajtása elé akadályokat gördíteni. A Magyar Alföld című lap közölte, hogy maga az alispán kénytelen volt Budapesten megsürgetni a B-listázó bizottság elnöki tisztségéről lemondott Oláh Sándor utódának kijelölését. A Miniszterelnökségen Kunszeri alispán azt a felvilágosítást kapta: a jelölés azért késik, mert a kisgazdapárt választmánya a nem terjesztette fel az elnökjelölt nevét. A kisgazdapárt az alispán eljárása után ígéretet tett a B-lista bizottság elnökének a kijelölésére,60 s azt július 25-én választották meg dr. Mátéfiy Benjámin személyében, így a B-listázás úgy a városnál, mint a megyénél még az nap elkezdődhetett. A Magyar Alföld július 31-i számában már olvasható: a 107-es számú B-lista bizottság befejezte munkáját, s az eljárás során 76 városi tisztviselőt bocsátottak el állásából.61 Itt mutatunk rá arra a tényre, hogy Szentesen a közalkalmazottak igazoltatásának lejártával és a B-listázás megkezdése közötti időben, sőt azt követően is a Nemzeti Bizottság a tisztviselők alkalmazhatóságára ún. politikai bizonyítványt adott ki. E kérdéssel a bizottság október 1-i ülésén foglalkozott, és Szőke Mátyás felszólalásában kifogásolta, hogy az utóbbi időben olyan személyek is kaptak politikai bizonyítványt, akik arra nem voltak illetékesek. Szőke Ferenc elmondta, hogy az utóbbi időben ő is hozzájárult két politikai bizonyítvány kiadásához. Egyébként a Nemzeti Bizottság maga 1947-ben 395 ilyen bizonyítványt adott ki. Erdei Mihály mint a bizottság elnöke felszólalásában nyomatékosan kihangsúlyozta, hogy ezen okmányoknál az aláírás jogát tisztázni kell, majd megállapodtak abban: a jövőben a politikai bizonyítványokat csak az elnök, távollétében pedig az alelnök írhatja alá. A Nemzeti Bizottság ezzel kapcsolatosan elrendelte, hogy ezentúl minden esetben a politikai bizonyítvány kérést a kérelmezőnek írásban kell benyújtania.62 A későbbiekben Csongrád megye Nemzeti Bizottsága, valószínűség szerint a városi Nemzeti Bizottság fenti intézkedésének hatására, ez ügyben a következőkben rendelkezett: Felhívjuk a nemzeti bizottságokat, hogy politikai megbízhatósági igazolásokat nem adhatnak ki, hanem minden egyes esetben a kérelmezők kérvényét javaslatukkal ellátva a megyei nemzeti bizottsághoz kell felterjeszteni. A volt csendőrségi személyek részére politikai megbízhatósági igazolásokat a nemzeti bizottságok nem adhatnak ki, hanem véleményes javaslatukkal azokat is fel kell terjeszteni a vármegyei nemzeti bizottsághoz. Amennyiben a volt csendőrségi személyek az igazolásukra alakult különleges bizottság által kiadott kérdőív 42. pontjára megfelelő választ nem tudnak adni, vagy az ellenállási mozgalomban nem vettek részt, vagy pedig tevékenyen nem vették ki részüket a demokratikus országépítésből, így azoknak kérelmét ne is terjesszék fel a megyei nemzeti bizottság elé, mert ezek részére politikai meg 58 Szentesi Lap, április 14. sz. 59 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 247/1946. sz. 60 Magyar Alföld, július 24. sz. 01 Magyar Alföld, július 31. sz. 63 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 111/1947. sz. 228

247 bízhatósági bizonyítvány nem adható ki. Egyben közölte a megyei bizottság azt is, hogy minden héten pénteken tart ülést, és ekkor tárgyalják meg a politikai megbízhatósági kérelmeket is.63 A fenti intézkedésekbó'l egyértelműen kitűnik, sem a városi, sem a megyei nemzeti bizottság baloldali tagjai nem voltak elégedettek sem az igazoltatási, sem pedig a B-listázások eljárásainak eredményeivel. A források tanúsága szerint úgy vélték, hogy ezzekkel a folyamatokkal még mindég nem sikerült az államigazgatásból eltávolítani az általuk reakciósnak vélt tisztviseló'ket. Ezért külön is szükségesnek tartották az igazoltatások és a B-listázások mellett a politikai megbízhatósági bizonyítványok életbe léptetését, hogy ezáltal is kiszűrjék azokat a tisztviseló'ket, akiket nem tartotak politikailag alkalmasnak az új közigazgatásban való szolgálatra. Azzal a határozattal, hogy ezen bizonyítványokat csak a bizottság elnöke, vagy távollétében az alelnök írhatott alá, e téren a helyzetet még szigorúbbá tették re a koalíción belüli ellentét az eddigieknél sokkal jobban kiéleződött. A szentesi kisgazdapárt választmánya például január 23-i ülésén akként határozott, hogy az önkormányzati testületekbe beküldött tagjait visszahívja. A városi képviselőtestület január 24-i közgyűlésén a kisgazdapárti képviselők már nem jelentek meg, a másnapi nemzeti bizottsági tárgyaláson sem vettek részt a kisgazdapárti tagok. Helyette a párt átiratban értesítette a Nemzeti Bizottságot, hogy tagjait minden közületből, önkormányzati testületből visszarendeli és bejelentette, hogy a jövőben hozandó határozatokat magukra nézve nem tartják kötelezőnek. 64 * A Nemzeti Bizottság a Független Kisgazda Párt választmányának ezen határozatát elítélte: A kisgazdapárt ahelyett, hogy a Baloldali Blokk követelései ügyében a tárgyalásokat szorgalmazná és a kibontakozás érdekében eljárna, ezen határozatával a demokrácia gyengítésében működik közre hangzik a megbélyegzés. A kiéleződött ellentétekből fakadóan Erdei Mihály a Nemzeti Bizottság november 1-i ülésén arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak névjegyzékét egyenkénti elbírálással felül kell vizsgálni, s ez ügyben összesítve határozatot hozni. A bizottság az indítvány kapcsán a Független Kisgazda Párt részéről beküldött Horváth Antal és Kertész István törvényhatósági tagokat a névsorból törlésre javasolta, viszont az ellen nem emelt kifogást, hogy a kisgazdapárt Nagy Pált rendes tagként delegálja a törvényhatóságba. Ellenben azt kérte, hogy Aradi Pált és Veres Károlyt hagyják ki a törvényhatósági póttagok névjegyzékéből. A Nemzeti Bizottság arra is felkérte a kisgazdapárt elnökségét, hogy a törvényhatósági bizottságba egy rendes és három póttagot küldjön be, és azok névjegyzékét véleményezés végett küldje meg a bizottságnak. A Nemzeti Bizottság ezen a tanácskozásán határozta el, hogy a Polgári Demokrata Párt nem képviseltetheti magát a törvényhatóságban olyan arányban, mint többi pártok, mivel a párt nem rendelkezik elegendő taglétszámmal, és úgy döntött, hogy az eddigi három fő helyett csak egyet hívnak be a törvényhatósági bizottságba. A többi felülvizsgált törvényhatósági tagok személye ellen a Nemzeti Bizottság nem emelt kifogást.66 A Polgári Demokrata Párt a Nemzeti Bizottság fenti határozata ellen fellebbezett az Országos Nemzeti Bizottsághoz. A szentesi Nemzeti Bizottság arra kérte az Országos Nemzeti Bizottságot, hogy ebben az ügyben hozott 114/1947. és a 114-1/1947. számú határozatát vizsgálja felül, s azt hagyja jóvá, tekintettel arra, hogy az azokban foglaltak a valóságnak megfelelnek. Nem lehet közömbös írják a koalícióban lévő pártokra nézve az, hogy a Polgári Demokrata Párt Szentesen a választások alkal 63 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 184/1948. sz. 61 Szentesi Lap, január 26. sz. 66 Szentesi Lap, január 26. sz. <">CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 132/1947. sz. 229

248 mával mindössze 123 szavazatot kapott, és ez a párt is a régi számarányban képviseltesse magát a közigazgatásban.67 Szentesen az 1947-es választásokon az alábbi kilenc párt vett részt, a következő szavazati eredményekkel: Pártok neve A szavazatok száma és százaléka 1. Magyar Kommunista Párt % 2. Szociáldemokrata Párt ,07% 3. Független Kisgazdapárt ,19% 4. Nemzeti Parasztpárt 674 3,48% 5. Demokrata Néppárt 48 0,25% 6. Magyar Függetlenségi Párt ,10% 7. Magyar Radikális Párt 276 1,43% 8. Független Magyar Demokrata Párt 57 0,29% 9. Polgári Demokrata Párt ,65% Összesen: ,00% A szavazatok számadataiból egyértelműen kitűnik, hogy Szentesen a koalíciós pártok közül a Kommunista Párt kapta a legtöbb szavazatot 29,54%-os aránnyal. A koalíciós pártokra (MSZP, MSZDP, FKGP, NPP) együttesen szavazatot adtak el, a szavazatok 59,28 %-a esett rájuk. A koalíción belül szembetűnő a kisgazdapárt szavazati arányának nagymérvű visszaesése. Az 1945-ös választásokhoz viszonyítva 8029 szavazatot veszített. Ez Szentesen is mint országosan azzal hozható összefüggésbe, hogy a választási hadjáratok során az ellenpropaganda főleg ez ellen a párt ellen irányult, nehogy a 45-ös választási eredmények megismétlődjenek. A koalíción kívüli ellenzéki pártokra viszont nem szenteltek kellő figyelmet, és így állhatott elő az a helyzet, hogy ezek a pártok megszerezték a szavazatok 40,72 %- át, 7871-en szavaztak rájuk. A legtöbb szavazatot mint az a táblázaton is látható a koalíción kívüli Magyar Függetlenségi Párt a Pfeiffer-párt kapta. Ez pedig azt jelentette, hogy az ellenzéki politikai erők Szentesen is jelentősek voltak, abban a városban ahol az agrárszocialista mozgalmak a kubikosság révén nagy hagyományoknak örvendtek, ahol a Florthy-korszakban a baloldal olyan szervezett volt. Ennek a pártnak a választási sikere viszont korántsem jelentette azt, hogy a baloldali politikai erők Szentesen hátrányos helyzetbe kerültek, és akadályoztatva lettek volna a népi demokratikus rendszer kibontakoztatásában. A szavazás eredményének közreadása jelen esetünkben a pártoknak a város közigazgazgatáti munkájában való további részvétel és a koalíción belüli he yzete szempontjából lényeges. Hiszen a fentiekben láthatjuk, hogy a Nemzeti Bizottság a Polgári Demokrata Párt törvényhatósági tagjainak számszerű csökkentését a választás eredménytelenségével indokolta, amely természetes, hogy a nevezett párt politikai életképtelenségét is mutatta. A Polgári Demokrata Párt szentesi szervezete körül folyó vita lezárására 1948 szeptemberében került sor, amikor a Nemzeti Bizottság megállapította, hogy a párt szervezeti életet nem fejt ki, tagjainak száma pedig elenyészően kevés. Közben a Polgári Demokrata Párt egyesült a Radikális Párttal, így tehát elvesztette jogát a koalíciós pártokkal való együttműködésre. A Nemzeti Bizottság arra kérte a város n CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 150/1947. sz. 68 Szentesi Újság, szeptember 4. sz. A választásról lásd D r. Szabó István: Szentes a felszabadulás után = Fejezetek Szentes forradalmi múltjából I. m

249 polgármesterét, hogy a Polgári Demokrata Párt által betöltött városi képviselői tagságokat vonja vissza, és azokat arányosan ossza fel a koalíciós pártok között.6869 A város közigazgatásának az irányításában mindjárt 1948 elején változás állott be, Vajda Imre polgármester január 10-én a városi tanácsnak benyújtott beadványában közölte, hogy január 31-gyel lemond állásáról. A városi tanács nevében dr. Solti László helyettes polgármester január 13-án felkereste a Nemzeti Bizottságot, hogy megtudakolja, kit áll szándékában új polgármesterként jelölni április 5-én került sor a városi tisztújítószék kijelölő választmányának összehívására, a megüresedett polgármesteri állás betöltésére. Az állásra hárman nyújtottak be pályázatot: Szőke Mátyás, Törőcsik Imre szentesi lakosok és Vécsey Pál fábiánsebestyéni lakos. A kijelölő választmány mindhárom pályázót egyformán jelölte. A jelöltek közül a tisztújítószék közfelkiálltással Szőke Mátyás választotta meg a város új polgármesteréül.71 Szőke Mátyás megválasztásával ismét kommunista párti tag, a Nemzet Bizottság volt elnöke került a polgármesteri székbe Szentesen, s ez további garanciát jelentett a város közigazgatásának demokratizálására. Egyben most is hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a Kommunista Párt szentesi szervezete a Nemzeti Bizottságon keresztül, az azon belüli helyzete révén a közigazgatás kulcspozícióit mindig a kezében tartotta. A párt számára nem lehetett közömbös éppen a népi demokratikus átalakulást illetően, hogy a közigazgatás eme lényeges tisztségét a koalíció melyik pártjának embere tölti be. A város képviselőtestületében 1948 tavaszán szintén változás következett be. A Nemzeti Bizottság március 31-i ülésére a Szociáldemokrata Párt bejelentette, hogy a következő városi képviselőit visszarendeli: Ambrus Albert, Boros Imre, Hajdú József, özv. Juhász Jánosné, dr. Mijó János és Miskolczi Imre. A visszahívottak helyébe Gőz Sebestyén, ifj. Máté Mihály, Fekete Antal, Marossy Sándorné, dr. Michajlovits Lehel és Palásti Tamás párttagokat küldte be a közgyűlésbe. A Nemzeti Bizottság pedig a Szakmaközi Titkárság által delegált képviselőtestületi tagok névsorát az alábbiakban módosította: Nemes János helyett Török László, Végső János helyett Berczeli János és Szőke Ferenc helyett Zeke Lajos szentesi lakost javasolta a város képviselőtestületébe beküldeni.72 A választások pontos mikéntjéről a források nem tájékoztatnak bennünket. A Nemzeti Bizottság július 22-én megtartott ülésén tárgyalta a polgármester 22/1948. számú bizalmas átiratát, melyet a megüresedett tisztviselői állások betöltésének engedélyezésére, jóváhagyására terjesztett elő. A bizottság a felsorolt tisztviselők kinevezésével egyetértett, politikailag megbízhatónak találta őket, akik munkájukkal elősegítik a közigazgatás zavartalan menetét. Ellenben Gyenes Péter a bizottságnak ezeu az ülésén szót emelt az ellen, hogy a hadifogságból hazatért Tulipán István városi alkalmazott a Nemzeti Bizottság véleményezése nélkül elfoglalhatta állását. Gyenes Tulipán esetében a bizottság megkerülését azért tartotta sérelmesnek, mert a nevezett tisztviselő a múltban leventeoktató volt és leventéivel eléggé durván bánt. Továbbá kifogásolta, hogy Szép Ferenc városi állatorvost a Nemzeti Bizottság állásfoglalása ellenére visszahelyezték állásába. Ez ügyekben a Nemzeti Bizottság határozatában megkereste a polgármestert, nyilatkozzon Tulipán István igazolása megtörtént-e, és a nevezett miért nem kért politikai igazolványt a Nemzeti Bizottságtól. Szép Ferenc állatorvost a Nemzeti Bizottság politikailag megbízhatatlannak tartja, ennek ellenére az állást elfoglalhatta, a polgármesternek ez az 68 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 559/1948. sz. 70 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 21/1948. sz. 71 CsmL SzF városi képviselőtestületi jegyzőkönyv 1/1948. sz. 72 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 179/1948. sz. 231

250 intézkedése milyen rendelet alapján történt, hangzott az átirat. Szőke Mátyás polgármester 23/1948. számú átiratában tájékoztatta a Nemzeti Bizottságot, hogy a nevezettek BM-engedéllyel kerültek vissza állásukba.73 Az eddigiekből is látható, hogy a Nemzeti Bizottság közigazgatási teendőkkel, ügyintézéssel nem foglalkozott. Ezekbe az ügyekbe végső esetekben avatkozott be, ha a közigazgatási apparátus intézkedései, rendelkezései esetleg a lakosság érdekeit sértették. Ezt tette a szentesi Nemzeti Bizottság amikor Dömsödi Ferenc bizottsági tag felvetésére október 18-án hozott határozatában helytelennek tartotta, hogy a város a tanyai lakosok Szentesen lévő lakásait igénybe veszi. Dömsödi az indítványában kifejtette, hogy ezeknek az embereknek megfelelő tanyai lakásuk ugyan van, de a városi otthonuk is szükséges számukra, mert nem tudják, mikor adódhat betegség, vagy más olyan körülmény, amely indokolttá teszi, hogy a városban levő házukba akár huzamosabb időre beköltözhessenek. Dömsödi azt javasolta, a Nemzeti Bizottság keresse meg a polgármestert, hogy a lakásrendeletet oly módon alkalmazzák, az ne sújtsa a tanyai lakosságot. A Nemzeti Bizottság fentebb említett határozata kimondta, hogy a polgármester akadályozza meg a lakáshivatali tisztviselőknek hatásköri túllépését, s az idevonatkozó rendeletet megfelelő szellemben hajtsák végre.74 Ezt követően e téren jogsértésre nem került-e sor, erről a források nem tanúskodnak. A korábbiakban már utaltunk rá, hogy a Nemzeti Bizottságok jogkörét a 14/1945. ME. sz. rendelet szabályozta, az a rendelet, amelyik tulajdonképpen életre hívta e fontos forradalmi népi szerveket, ugyanaz egyben gátolta a közigazgatási jogkörüket, nem beszélve a 1030/1945. ME. sz. rendeletről, amelyik a Nemzeti Bizottságok közigazgatási jogát teljesen felszámolta. Szentesen az említett törvények ellenére a források tanúbizonysága szerint a Nemzeti Bizottság közigazgatást irányító, ellenőrző jogköre a népi demokratikus forradalomban a bizottság fennállásáig meglehetően hatékony volt. A bizottságnak a közigazgatásban játszott ilyen szerepe azzal állt összefüggésben, hogy magában a Nemzeti Bizottságban a Kommunista Párt, a baloldali erők domináltak, s a két munkáspárt ebben a városban az új rend által diktált feladatok megoldásában harmonikusan működött együtt. II. A Z ÚJ DEM OKRATIKUS RENDŐRSÉG FELÁLLÍTÁSA. TÖREKVÉSEK A KÖZBIZTONSÁG MEGSZILÁRDÍTÁSÁRA A felszabadult helységek az első napokban fegyveres karhatalom nélkül állottak, m ivel: A felszabadító szovjet hadsereg a harcok során megsemmisítette, vagy visszavonulásra késztette a magyar állam fegyveres erőszakszerveit, a hadsereget, csendőrséget, rendőrséget. 75 Az új demokratikus rend védelme ellenben megkövetelte a népi demokrácia karhatalmának a felállítását. Olyan karhatalomra volt szükség, amelyik jellegében, személyi összetételében különbözik a régitől. Ezt az új fegyveres karhatalm at a baloldali erők szervezkedésével, a demokratikus népmozgalom kibontakozásával párhuzamosan kellett létrehozni. Az Ideiglenes Kormány, az új Belügyminisztérium megalakulása után azonnal nekilátott a demokratikus rendőrség felállításához. A háborús viszonyok m iatt ez a munka azonban nagyon lassan haladt, hosszú hónapokat vett igénybe. A rendőrség szervezéséről szóló 13/1945. számú kormányrendelet is csak 1945 májusában, az ország teljes felszabadítása után jelent meg CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 372/1948. sz. 71 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv /1948. sz. 75 Balázs Béla: I. m. 91.L. 78 D r. Csizmadia Andor: I. m.

251 Szentesen közvetlen a felszabadulás utáni napon, október 9-én a közbiztonság megszilárdítására mivel a városban nem volt karhatalom a polgármester aláírásával Hirdetmény jelent meg: Felhívom a város közönségét, hogy a fosztogatással hagyjon fel, mert akit rajta kapok, a háborús viszonyoknak megfelelő szigorú büntetésbe részesül, esetleg halállal bűnhődik. Figyelmeztetem mindazokat, akinél jogtalanul szerzett (lopott) dolgok vannak haladéktalanul szolgáltassa be a közgyűlési terembe, mert elmulasztása esetén a legszigorúbb büntetést vonja maga után 77 fejeződik be a felhívás. A szovjet hadsereg bevonulását követően a városban október 12-én, azaz öt nap múlva fővel a rend fenntartására megalakult a Vörös Őrség id. Karai Lajos parancsnokságával. A Vörös Őrség megalakulása után rövid időn belül 160 fővel a Vörös Őrség beolvasztásával felállították az új demokratikus rendőrséget, melynek rendőrszemélyzeti parancsnokául id. Karai Lajost nevezték ki, az újonnan felállított kapitányság vezetésével pedig ifj. Lakos József volt politikai nyomozati osztályvezetőt bízták meg. A közbiztonság érdekében a 160 rendőrből 70-en a szovjet katonai parancsnokság által igénybe vett raktárakat őrizték, a többi pedig egy-egy szovjet katona mellett teljesített járőrszolgálatot. A rendőrök szerény jövedelméről a város gondoskodott. Később a rendőrség kérelmére a Nemzeti Bizottság a rendőrök fizetését 300 pengőre emelte fel.78 A politikai rendészetet a rendőrség külön osztálya látta el, amelyet a koalíciós pártok kiváltképpen a MKP kezdeményezésére hoztak létre. A politikai osztály feladata volt az itthonmaradt vagy időközben hazatért reakciós egyének letartóztatása. Ifj. Lakos József rendőrkapitány januárjában közölte a Nemzeti Bizottsággal ugyanis a közben megalakult Nemzeti Bizottság irányító, ellenőrző jogkörét a rendőrség működésére is kiterjesztette, hogy Pataki Lajos volt tűzoltó parancsnokot, dr. Pataki Tamás volt városi főjegyzőt és Kovács József vasutast múltbeli politikai magatartásuk miatt letartóztatta, ellenben Gilicze Sándomé nyilas zászlóanyát idős korára való takintettel (enyhítő körülményként) csak rendőri felügyelet alá helyezte.79 A kapitányság vezetője a Nemzeti Bizottság felkérésére a bizottság február 22-i ülésén ismertette a politikai internáltak névsorát. A Nemzeti Bizottság négy egyén szabadlábra helyezése mellett foglalt állást, és huszonegy internált további fogvatartását javasolta. Ezen a napon tért haza Puskás János volt detektív is, akit a rendőrség népellenes cselekedet alapos gyanúja miatt azonnal őrizetbe vett.80 Ifj. Lakos József mint új rendőrkapitány nem sokáig állt egyedül a rendőrség élén. A Nemzeti Bizottság ugyanis kifogásolta hivatali működését, ez abból adódott, hogy a nevezett a Horthy-rendszerben a politikai nyomozati osztályt vezette, s ez késztette a bizottságot arra a lépésre, hogy a kapitány mellé január 11-el kinevezze Kovács István szentesi lakost társkapitánnyá. Az újonnan felállított rendőrségen belül az együttműködés tekintetében már a kezdeti időszakban zavarok keletkeztek. Id. Karai Lajos rendőrszemélyzeti parancsnok néhány rendőr valószínűnek kell tartanunk, hogy a volt Vörös Őrség tagjai aláírásával beadvánnyal folyamodott a Nemzeti Bizottsághoz, és kérte, hogy a bizottság vonja vissza azt a határozatát, amelyben a volt államrendőrség tagjait felvette az. új rendőrség sorába. Karai előadta, hogy a rendőrök között nincs meg a kellő egyetértés, a régi rendőrök lenézik az új rendőröket, hogy ez miben és hogyan nyilvánult meg, erre vonatkozóan nincsenek forrásaink. Azt tényként 77 CsmL SzF Szentes város polgármesterének iratai 6/1945. sz. 78 CsmL SzF Szentes város polgármesterének iratai 6/1945. sz. 79 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 12/1945. sz. 80 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 16/1945. sz. 233

252 kell elfogadni, hogy a régi rendőrök ami érthető is szakmailag fölötte álltak az új rendőröknek, s ez is bizonyos feszültséget idézhetett elő. A valódi okot azonban a politikai ellentétekben kell keresni, abban, hogy az új rendőrök a munkásmozgalom a földmunkásság régi harcosaiból kerültek ki, s éppen ebből adódóan nem voltak hajlandóak a régi rendszer fegyveres karhatalmának embereivel együtt szolgálni az új demokratikus fegyveres testületben. Id. Karai továbbá rámutatott a beadványban, hogy az új rendőrség legénysége a legkritikusabb helyzetben vette át a város közbiztonságának védelmét, amikor a régi rendőri állomány csaknem teljesen elmenekült, és ennek a nehéz feladatának százszázalékig megfelelt az új karhatalom. A Nemzeti Bizottság e kérdést a későbbiekben oldotta meg.81 A Nemzeti Bizottság az ország felszabadításának a napján, április 4-én tartott tanácskozásán tárgyalta meg a belügyminiszter új rendelet alapján a rendőrség átszervezését. A bizottság a miniszteri rendeletnek megfelelően átiratával megkereste a polgármestert, és arra kérte, hogy az április 6-i közgyűlés elé javaslatot terjeszszen be, hogy a képviselőtestület alakítson egy bizottságot a belügyminiszteri rendelet végrehajtására. A városi képviselőtestület pedig határozatában kimondta, hogy a képviseleti joggal felruházott összes pártok és testületek egy-egy tagot delegáljanak a rendőrség újjászervezésére megalakuló bizottságba.82 Ezt követően a Nemzeti Bizottság április 18-i ülésén tárgyalta a rendőrség átszervezésére kiküldött képviselőtestületi bizottság jelentését, és ifj. Lakos József rendőrkapitány addigi munkásságát. A vita főként ifj. Lakos József személye körül alakult ki a rendőrség átszervezése kapcsán. A vita után a bizottság határozatilag kimondta, hogy a város képviselőtestülete intézzen feliratot a belügyminiszterhez a rendőrkapitány áthelyezésére vonatkozóan annál is inkább, mivel maga ifj. Lakos is kérte a főispántól áthelyezését, egyben kimondta, hogy mindaddig, míg a rendőrkapitányi állás kérdése véglegesen meg nem oldódik az átszervezés során leváltott Kovács István helyett ideiglenesen behelyezi Nagy Istvánt, azzal a megbízással, hogy a rendőrkapitányi tisztséget ifj. Lakos Józseffel együttesen gyakorolják. Az állás megüresedésével pedig Nagy István szentesi lakost kell rendőrkapitánnyá kinevezni.83 Ifj. Lakos személye ellen a budapesti politikai rendőrség részéről is merült fel kifogás. A Nemzeti Bizottság április 25-i ülésére megjelent Tömpe András rendőrfőtanácsos, a BM kiküldötte, aki ismertette ebben az ügyben lefolytatott nyomozás eredményét. A nyomozás során megállapították, hogy ifj. Lakos mint volt detektív a múlt rendszerben erősen exponálta magát, s reakciós tevékenységét még most is folytatta, fedezte a múlt rendszer bűnöseit, és szabotálta a demokratikus rendőrség munkáját. Ezért a magatartásáért a szentesi rendőrkapitányság vezetőjét a budapesti politikai rendőrség őrizetbe vette. Tömpe András rendőrfőtanácsos a Nemzeti Bizottság ezen az ülésén kifejtette, hogy az országnak ez a része elmaradt a reakció elleni harcban, és kérte a bizottságot, hogy hasson oda, akik fasiszta érzelmüknél fogva az ország pusztulásáért felelősek, azokat szigorúan vonják felelősségre.84 Ifj. Lakos ügyének lezárása után a Nemzeti Bizottság a Nemzeti Függetlenségi Frontban tömörül politikai pártok együttes részvételével megtartott pártközi értekezleten, a nemzeti kormány 1700/1945. ME. sz. rendelet 7. (1) és (2) bekezdésében, valamint a 11. (1) bekezdésében foglaltak alapján Szentes megyei város rendőrkapitányává Nagy István szentesi lakost nevezték ki. Az együttes ülés a városi kapitányság politikai osztályának vezetőjéül Láng Béla kommunista párti tagot, fogal 81 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 13 1/1945. sz. 82 CsmL SzF városi képviselőtestületi jegyzőkönyv 52/1945. sz. 83 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 27/1945. sz. 81 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 28/1945. sz. 234

253 mazói állások betöltésére: Tarján Géza és Kalpagos János szentesi lakosokat, rendőrfelügyelői állás betöltésére: Túri N. Bálint szentesi lakost, kezelői állás betöltésére: Böszörményi Sándor, Rédei Jolán, Pólya Béláné, Cserhalmi Mihály és Mulat Mihály szentesi lakosokat, altiszti állások kinevezésére: Gera Mihály és Mihály Imre szentesi lakosokat javasolta májusára tehát az új rendőrség átszervezése befejeződött, személyi állományának összetétele kialakult, legfeljebb kisebb változások adódtak, például május 16-án id. Karai Lajos rendőrszemélyzeti parancsnok leszerelt, s a Nemzeti Bizottság helyébe Dékány Gyula szentesi lakost indítványozta kinevezni, melynek perfektuálása rövid időn belül megtörtént.86 A rendőrség átszervezésének végrehajtása után a Nemzeti Bizottság az elkövetkezendő időkben is nagyon lényeges feladatának tekintette a rendőrség munkáját, személyi állományának további alakulását, figyelemmel kísérni. Mikecz János a bizottság július 10-i ülésén kifogásolta, hogy a rendőrség átszervezése ellenére olyan személyek is bekerültek az állományba, akik oda illetéktelenek. Ennek elkerülésére javasolta, hogy a bizottság tartsa szem előtt a rendőrség személyi, káderpolitikáját, és amennyiben szükségesnek mutatkozik egyes kérdések elintézésénél, úgy Írjon fel a belügyminiszternek.87 A fent elmondottak hitelesen mutatják, hogy Szentesen a Nemzeti Bizottság milyen nagy súlyt fektetett a kibontakozó népi hatalom érdekében a rendőrség megszervezésére, személyi állományának alakulására, hiszen az utóbbinak az alakulása nem lehetett számára közömbös, vagyis az, hogy az új társadalmi rendszerrel szemben milyen politikai beállítottságú emberek teljesítenek szolgálatot a város demokratikus rendőrtestületében. Az új rendőrség személyi állományának a feltöltésére március 30-án Szentesen a Vármegyei Rendőrkapitányság toborzást tartott. A Nemzeti Bizottság a március 28-i ülésén akként döntött, hogy a toborzáson a következő négy taggal képviselteti magát: Oltyán László kommunista párti, Farmasi Imre szociáldemokrata párti, Pardi Ferenc kisgazdapárti és Kisipál Sándor parasztpárti bizottsági delegáltakkal, akik Kiss Gyula rendőr alezredesnek nyújtottak segítséget a toborzó munkában.88 * Az igazoló eljárás lefolytatása nemcsak a közhivatalok tisztviselőire vonatkozott, hanem természetszerűen a fegyveres testületek beosztottjaira is. A rendőrség állományába tartozó rendőröket és tisztviselőket az Országos Főkapitányság igazoltatta le. A Város Nemzeti Bizottsága ezt az eljárást sérelmesnek tartotta, és határozatilag kimondta, hogy a volt rendőrség tagjainak Budapesten történő igazolását nem veszi tudomásul, nem ismeri el. Ahhoz ragaszkodott, hogy azok a rendőrök, akik a múltban Szentesen teljesítettek szolgálatot, azokat a szolgálati helyükön igazolják, mivel ezen személyek leigazolására hatáskörileg a helyben felállított Igazoló Bizottság a jogosult. A Nemzeti Bizottság ezen határozatát megküldte a Magyar Rendőrség Vidéki Főkapitányságának, és kérte az abban foglaltak szerinti intézkedést.88 Hogy a tiltakozásnak volt-e foganatja, arró la források hiánya miatt nem tudunk számot adni elején a város közbiztonsági helyzete nem volt a legszilárdabb, a közönséges bűnözők száma egyre jobban kezdett elszaporodni, s ezek a bűnözők különösen a város külterületén garázdálkodtak. A bűnözések elszaporodása késztette a Nemzeti Bizottságot, hogy az április 20-i értekezletén foglalkozzon a város közbiztonsági helyzetével. Oltyán László felszólalásában kifejtette, hogy a város külterületén a vagyon és az életbiztonság nincs meg, ezek a területek szinte permanensen veszélyben 85 CsmL SzF városi képviselőtestületi jegyzőkönyv 109/1945. sz. 86 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 32/1945. sz. 87 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 42/1945. sz. 88 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv /1946. sz. 88 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 68/1946. sz. 235

254 vannak. Szőke Ferenc is annak adott hangot, hogy a külterületeken az utóbbi időkben nagyon sok a rablás, betöréses lopás és az emberi élet is veszélyeztetve van. A Nemzeti Bizottság az áldatlan állapot felszámolására felszólította a Városi Rendőrkapitányságot, hogy Szentes külterületén az élet- és a vagyonbiztonság érdekében haladéktalanul szervezze meg és állítsa szolgálatba a külterületi rendőrséget. Amennyiben ezt a rendőrség nem tenné meg, úgy a bizottság kénytelen lesz a lakosság közbiztonsága érdekében a külterületen a polgárőrséget felállítani.90 Az intézkedés ellenére a Nemzeti Bizottság május 11-i ülésén kénytelen volt ismét foglalkozni a város közbiztonságának az ügyével. Otyán László felvetette, hogy a rendőrség részéről semmi intézkedés nem történt a vagyonbiztonság védelmének a fokozására. Elmondta, hogy a Tisza-gát környéki hereföldekről úgyszólván csapatosan hordják a zöldherét, és a gát megvédésre kiültetett fákat is kidaradolják, elhordják. A bizottság újólag felhívta a rendőrség figyelmét a külterületi rendőrjárőrők haladéktalan szolgálatba állítására.91 A biztonsági helyzet az utóbbi felhívás után sem javult, a bizottság június 4-én tartott tanácskozásán immár harmadízben tűzte napirendre e problémát. Megállapították : a rendőrség nem áll hivatása magaslatán, mivel nemcsak a közrend, hanem az erkölcsi helyzet is megromlott. Dologkerülő fiatal suhancok a Kurcán horgásznak, és trágár szavakkal illetik, molesztálják az arra járó nőket. Az anyák ennek megszüntetésére feljelentést tettek hangzik a megállapítás, de a rendőrség részéről ennek megakadályozására nem történt hatékony intézkedés. Szőke Ferenc bizottsági tag felszólalásában rámutatott, hogy ez a kérdés többször szerepelt napirendben a bizottság ülésein, s az a rendőrséget minden esetben felszólította a közbiztonság megóvására, de javulás ez ideig nem következett be. A Nemzeti Bizottság most akként határozott, megkéri a Csongrád megyei Rendőrkapitányságot, valamint a Belügyminisztériumot, hogy Szentes város közbiztonsága érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Ha ez ügyben most nem kerül sor erélyes intézkedésre, úgy a Nemzeti Bizottság meg fogja találni a módját annak, hogy a város kül- és belterületén egyaránt a biztonságot helyreállítsa, 92 hangzik a határozat. A fentiek szinte a közbiztonság csődjét szim bolizálják Szentesen. A rendőrség a Nemzeti Bizottság többszöri felszólítása ellenére sem volt képes a bűnözés felett úrrá lenni, amely nem a tehetetlenségben leli magyarázatát, hanem a rendőrök rendkívüli alacsony létszámában, aminek következtében a rendőrség a feladatát képtelen volt az elvárásoknak megfelelően ellátni. E tarthatatlan helyzet felszámolására a Magyar Államrendőrség Csongrád megyei Főkapitánysága a /1946. számú átiratában a Nemzeti Bizottság támogatását kérte a rendőrség személyi állományának felemeléséhez. Erre a bizottság felirattal fordult a Belügyminisztériumhoz, hogy a Csongrád megyei Rendőrkapitányság személyzetének létszámát egészítse ki, a rendőri tanfolyamon lévők helyett gondoskodjon más egyének beállításáról, mert úgy a város, mint a megye területén az alacsony létszámú rendőrség képtelen a közbiztonságot, a rendet fenntartani júliusában a városi rendőrkapitányság vezetésében változás következett be. A Magyar Alföld helyi lap tájékoztatta a lakosságot, hogy a belügyminiszter a vármegyei rendőrség őrszemélyzeti parancsnokát, Diószegi Lajos főhadnagyot nevezte ki a város rendőrkapitányává.94 Feltehető, hogy Szentesen a közbiztonság megszilárdítására hajtotta végre a belügyminiszter a személyi változtatást, majd ezt követte a rendőri létszám fejlesztése, melynek eredményeként a helyzet e téren megjavult úgyannyira, hogy a Nemzeti Bizottságnak e súlyos problémával fennállásáig nem kellett foglalkoznia CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 146/1946. sz. 91 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 160/1946. sz. 91 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 160/1946. sz.

255 III. A JÁRÁSBÍRÓSÁG MUNKÁJÁNAK MEGINDULÁSA Szentesen a járásbíróság a felszabadulás után az itthon maradt tisztviselőkkel már október 13-án megkezdte munkáját, bár a tisztviseló'i kar nagyobb százaléka ebbó'l a hivatalból is elmenekült. A háború zajának az elcsitulásával azonban az elmenekült járásbírósági alkalmazottak kezdtek visszaszivárogni. A megye főispánja a bíróság munkájának zavartalansága érdekében 1946 májusában a 296/1946. számú átiratában arra kérte a Nemzeti Bizottságot, hogy a hivatali székhelyüket átmenetileg elhagyásra kényszerült igazságügyi alkalmazottakat szolgálatba lehessen állítani. A bizottság ez ügyben oly módon határozott, hogy engedélyezi a járásbírók szolgálatba lépését, hivataluk ellátását. Személyükre vonatkozóan ugyan a bizottság javaslatot nem tett, abból a meggondolásból, mivel a B-lista törvény az igazságügyi tisztviselőkre, alkalmazottakra is kiterjedően rendelkezett. Ellenben felkérte a bírákat, hogy hivatali működésüket mielőbb kezdjék meg, mert munkájukra igen nagy szükség van A munkába állított járásbírók a régi rend szakképzett jogászai voltak, s természetszerűen ebből adódóan a múlt szelleme éreztette hatását a különböző ügyek döntésénél, az ítéletek hozatalában. Éppen ezt kifogásolta a szentesi FÉKOSZ csoportja 1948 nyarán a Nemzeti Bizottságnak benyújtott beadványában, melyben kérte, hogy a bizottság vizsgálja felül a járásbíróság bíráinak döntéseit, valamint az ügyvédek jogszolgáltatásait. Gyenes Péter indítványára a Nemzeti Bizottság tagjaiból háromtagú bizottságot alakítottak: Gyenes Péter, Nemes Lajos és Székely Antal személyében, melynek feladata volt a panaszok felvétele és a további teendők meghatározása.96 A fenti intézkedés egyértelműen igazolja a Nemzeti Bizottság azon törekvését, hogy az igazságszolgáltatást is értelemszerűen az új idők szellemének vetette alá, illetve felügyeletével a népi demokrácia jogi érdekeinek megfelelő irányba igyekezett terelni. A Nemzeti Bizottság augusztus 30-i megbeszélésén a bíróság munkájának értékelése ismételten napirendre került. Végső Sándor, a bizottság elnöke ismertette, hogy a járásbíróság munkájára sok panasz érkezik a Nemzeti Bizottsághoz. Ennek okát Végső abban jelölte meg, hogy egyes bírókat nyugdíjaztak, vagy áthelyeztek, helyettük viszont másokat nem neveztek ki, s így a munkaerőhiány miatt az ügyintézés lelassult. Javaslom felirattal forduljunk hangzik Végső indítványa az igazságügyminiszterhez, miszerint a bírói létszám mielőbb legyen kiegészítve, mert így a munka felgyülemlik és az igen sok hátralékkal a későbben kiegészített létszám sem tud megbirkózni. A Nemzeti Bizottság azt is megállapította, hogy a városban az utóbbi időben sok peres eljárás indult a munkabér differenciákból kifolyólag, mely perek éppen a bíróhiány miatt nem fejeződtek be, annak ellenére, hogy az ügyeket m ár fél éve megindították. A bizottság arra kérte az igazságügyminisztert, hogy Szentesen az illetékes járásbíróság bírói karát egészítse ki a gyorsabb igazságszolgáltatás érdekében. A feliratnak meglett az eredménye, az igazságügyminiszter értesítette a Nemzeti Bizottságot, három bírói állás pályázatának meghirdetésével a hiány betöltésére az intézkedést megtette.97 A pályázatok meghirdetésével Szentesen a járásbíró 92 CsmL SzF Nem z. Biz. jkv. 174/1946. sz. 93 CsmL SzF Nem z. Biz. jkv. 187/1946. sz. 94 Magyar Alföld, július 19. sz. 95 CsmL SzF Nem z. Biz. jkv. 162/1946. sz. 96 CsmL SzF Nem z. Biz. jkv. 180/1948. sz. 97 CsmL SzF Igazságügyi Minisztérium /1948. sz. irata 97 CsmL SzF Igazságügyi Minisztérium /1948. sz. irata 237

256 ság bírói kara kiegészült, s a Nemzeti Bizottságnak az igazságszolgáltatás kérdéseivel, problémáival az ezt követó' nem hosszú időig tartó fennállásig nem kellett foglalkoznia. \IV. A NEM ZETI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSÉNEK MEGSZŰNÉSE 1947 végén a Nemzeti Bizottság vezetésében változás állott be, s lassan működése a vége felé közeledett. A december 31-i ülésen Erdei Mihály bejelentette, hogy a Nemzeti Bizottság bizalmából március 16-án választották meg elnöknek, és most háromévi munkássága után lemond ezen tisztségéről, mert a kötelesség máshova szólítja. A Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvileg mondott köszönetét Erdei Mihály eddigi becsületes munkájáért. Szőke Ferenc indítványára egy négytagú jelölő bizottságot alakítottak Téli Lajos elnökletével, s ez ajelölő bizottság Szőke Mátyás kommunista párti tagot jelölte, akit a Nemzeti Bizottság egyhangúlag elnökéül választott meg, s a titkári teendők ellátásával továbbra is Batka Imre eddigi titkárt bízta meg.98 Erdei Mihály lemondása után február 23-án Szőke Ferenc alelnök is lemondott tisztségéről, s a bizottság március 31-i ülésén Szőke Mátyás elnök javaslatára Téli Lajost szociáldemokrata párti tagok választotta meg alelnökéül." A két munkáspárt június 12-én történő egyesülését, a Magyar Dolgozók Pártjának június 13-i megalakulását nyomon kellett követni a Nemzeti Bizottságoknak is. A politikai életben bekövetkezett változásnak megfelelően az Országos Nemzeti Bizottság Főtitkársága május 28-án 1640/ N. B. szám alatt rendeletet adott ki a Nemzeti Bizottságokban való részvétel tárgyában. Változatlan fennáll az eddigi követett irányelv, mely szerint a nemzeti bizottságokban a Függetlenségi Frontban tömörült pártok és a szakszervezetek helyi szervei vesznek részt. Minthogy a Magyar Dolgozók Pártja a Front két pártjából alakult, természetszerűen következik, hogy a Magyar Dolgozók Pártja olyan számban delelgál tagokat, mint amilyen számban a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt az egyesülés előtt összesen képviseltette magát. (3-3 taggal az MDP 6 tagot delegál) májusában a városi Nemzeti Bizottság vezetésében ismét változás történt. Szőke Mátyás a bizottság elnöke távozott, s helyébe Végső Sándort választották meg. A Magyar Dolgozók Pártjának szentesi szervezete egyben május 24-én a 323/1948. számú átiratában értesítette a Nemzeti Bizottságot, hogy a párt Szőke Mátyás helyett Nagy János párttagot küldi be rendes tagként a Nemzeti Bizottságba.101 A Nemzeti Bizottság október 18-i ülésén Batka Imre titkár bejelentette, hogy a bizottság folyó év decemberében ünnepli működésének negyedik évét. Ebből az alkalomból az elnökség... díszközgyűlés rendezését javasolja, amely ünnepélyes külsőségek között lenne megrendezve. Meghívnák a nemzeti bizottság volt elnökeit, valamint az Országos Nemzeti Bizottságot. A díszközgyűlés célja, hogy beszámolót adjunk a városi nemzeti bizottság eddig végzett munkájáról, valamint ismertetni azt, hogy a nemzeti bizottságra, mint politikai szervre a jövőben is nagy feladatok hárulnak. A bizottság megbízta az elnökséget a tervezett ünnepség előkészítésével és megrendezésével.103 Szentesen a Nemzeti Bizottságon belüli változások az elnökök, 88 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 152/1947. sz. 88 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 179/1948. sz. 100 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 260/1948. sz. 101 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 234/1948. sz. 102 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 606/1948. sz. 238

257 alelnökök egymásutáni távozása mintha már sejteni engedné az elkövetkezendő politikai változásokat. A Nemzeti Bizottság egyes elnökeinek alelnökeinek más fontos beosztásba, funkcióba való kerülése előre vetítette e fontos forradalmi népi szerv adminisztratív megszüntetésének árnyékát. A politikai célkitűzés megváltozása 1949 februárjában a Magyar Függetlenségi Front átalakulásához vezetett Magyar Függetlenségi Népfronttá. A Népfront átalakulásának viszont következménye lett a Nemzeti Bizottságok megszüntetése. Mielőtt a szentesi Nemzeti Bizottság működése megszűnt volna, utolsó előtti ülésén január 6-án Batka Imre titkár beszámolt a bizottság évi munkájáról. Előterjesztette, hogy az év folyamán a város Nemzeti Bizottsága 820 beérkezett ügyirat ügyében tárgyalt, foglalt állást, hozott határozatot. A politikai igazolványok kiadásánál pedig új eljárást vezetett be: a kérelmezőknek a bizottság által kiadott kérdőívet kellett kitölteniük, s ennek elbírálása után kaphatott az illető politikai igazolványt.103 Szentesen város Nemzeti Bizottsága február 1-én tartotta utolsó ülését, melyen a következő összetételben jelentek meg tagjai: Téli Lajos alelnök, Bese Lajos, Martók Mátyás, Nagy Mihály, Nagy János, Nemes Sándor, Székely Antal és Batka Imre mint jegyzőkönyvvezető, a bizottság titkára. Téli Lajos alelnök az alábbiakban foglalta össze a bizottság eddig végzett felelősségteljes munkáját:... bejelentem az igen tisztelt nemzeti bizottságnak, hogy ez volt... utolsó ülése. Ezen bejelentésem kapcsán valamennyien megállapítjuk, nemzeti bizottságunk hivatását teljes mértékben betöltötte. Hogy ez így sikerült az a nemzeti bizottság tagjainak önzetlen és fáradhatatlan munkáját tanúsítja. Ezért a munkáért mint a nemzeti bizottság alelnöke, a bizottság valamennyi tagjának hálás köszönetemet nyilvánítom és kérem a bizottság tagjait, hogy a megalakítandó Magyar Függetlenségi Front Népi Bizottságában hasonló szellemben és hasonló odaadással dolgozzanak, hogy a Népfront kitűzött céljait és feladatait maradéktalanul teljesíthessük és elvégezhessük. Bejelentem, hogy a mai nappal történelmünk új szakasza kezdődik, melynek feladatait és problémáit, valamint célkitűzéseit a Népfront feladata lesz hivatva teljesíteni. Ismételten megköszönöm a bizottság tagjainak a magyar népi demokrácia érdekében kifejtett munkásságát. 104 Mint az a tanulmány címéből kitűnik, nem arra törekedtünk, hogy Szentesen az állami szervek működéséről mindenre kiterjedő képet adjunk. A tanulmány lényegi feladata, hogy Nemzeti Bizottság feladatát, szerepét felvázolja a város áll am szerveinek újjászervezésében, irányításában, s azt ábrázolni, hogy a népi demokratikus átalakulás folyamán ez forradalmi népiszerv politikai szempontból a vizsgált állami szervek munkájára milyen hatást gyakorolt. A források tanúbizonysága szerint a Nemzeti Bizottság Szentesen megalakulásától kezdődően a megszűnéséig e feladatát hatékonyan teljesítette, munkájával a népi demokratikus forradalom győzelmét a városban nagyban elősegítette. 103 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 9/1949. sz. 104 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 45/1949. sz. 239

258

259 TAKÁCS EDIT SZENTES VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉ 1945 ÉS 1950 KÖZÖTT Az ÚJ KÉPVISELŐ-TESTÜLET MEGALAKULÁSA, ÖSSZETÉTELE Az 1944 őszén felszabadult országrész számos helységéhez hasonlóan, Szentesen is a harcok alatt összeomlott polgári államhatalom helyén kibontakozó új, demokratikus hatalom képviselői az első hónapokban részben a különféle népi bizottságok voltak. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány megalakulását követően a hatalom helyi letéteményesei a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerveiként működő nemzeti bizottságok lettek. Az Ideiglenes Kormány hatalmának az ország már felszabadult egész területére történő kiterjesztéséig a nemzeti bizottságok hatásköre az egész államhatalmat és közigazgatást átfogta. A Csongrád megye székhelyén december 26-án megalakult Szentesi Nemzeti Bizottság elsősorban a város, később azonban a megye egészére kiterjedő hatáskörrel intézte szinte az összes fontosabb ügyeket, látott el politikai, hatalmi funkciókat és kezdte meg a város, majd a megye közigazgatásának újjászervezését és teljes irányítását. A szentesi nemzeti bizottság első feladatának az 1944 végére a városban megerősödött baloldali erők pozicióinak az új hatalmi-politikai erőviszonyoknak megfelelő helyi közigazgatási vezető testület alakítását tartotta. Ez annál is inkább indokolt volt, mert az 1944 októberében a polgármester által létrehozott, képviselőtestületi funkciókat ellátó ideiglenes tanácsban annak ellenére, hogy a baloldali párttagok száma jelentősen nőtt még 1945 januárjában is, a polgári képviselők voltak többségben.1 A Nemzeti Bizottság december 28-án megtartott második ülésén hozott határozat alapján az ideiglenes tanács január 10-én kimondta feloszlását. A város új közigazgatási hatalmi testületé a Nemzeti Bizottság határozatának megfelelően január 12-én tartotta első ülését. Az új tanács koalíciós alapon jött létre, az egyes pártok közül a kommunisták, a kisgazdák, a szociáldemokraták és a szakszervezetek öt-öt képviselőt küldhették. A Szabadelvű Demokrata Párt részvételi jogát vezetőségének új, haladó gondolkodású tagokkal való felváltásig felfüggesztették. Meghagyta a bizottság az egyházak tagságát, egyházanként egy lelkész lehetett a tanács tagja. A korábbi polgári jellegű testületek tanácsi tagsága megszűnt. Hivatalból teljes jogú tagjai lettek a tanácsnak a Nemzeti Bizottság tagjai, míg a tisztviselők csak tanácskozási joggal, szakreferensként vehettek részt az üléseken.2 A tanács tagsága a kö 1 K orom M ihály : A népi bizottságok és a közigazgatás Magyarországon Budapest, p p. Fejezetek Szentes forradalmi múltjából. Szerkesztette D r. G a ál Endre, Szentes, p. D r. T akács E d it : Szentes felszabadulása és a népi demokratikus forradalom kibontakozása szeptember december p. E tanulmányomban részletesen foglalkoztam az ideiglenes tanács működésével, ezért erre most nem tértem ki. a CsmL (SzF) Szentes város Nemzeti Bizottságának (SzNB) jegyzőkönyve december január 5., január 10/1, 2. sz.

260 vetkező ülés időpontjáig tovább bővült a Demokratikus Ifjúsági Szervezet, a Demokratikus Női Szervezet és az időközben megalakult Nemzeti Parasztpárt 5-5 képviselőjével.3 Az új tanács mindössze egy hónapig működött, amikor 1945 februárjában a 14/1945. M. E. sz. rendelet értelmében sor került a tanácsot felváltó képviselő-testület megalakítására. A kormány rendeletének megfelelően a városi Nemzeti Bizottság javaslata alapján Szentes város képviselő-testülete 80 taggal február 27-én alakult meg. A képviselő-testület összetételét a Nemzeti Bizottság állapította meg, az egyes pártok pártonként 11, a Demokratikus Női Szervezet és az Ifjúsági Szervezet 5 5, a szakszervezetek pedig 16 tagot delegálhattak. A képviselő-testület munkájában a városi tisztviselők továbbra is részt vettek, de csak tanácskozási joggal. Az újjáalakított önkormányzati hatalmi-közigazgatási apparátus tagjai lettek továbbá a város nemzetgyűlési képviselői és a városi Nemzeti Bizottság tagjai is.4 A Szentes városi képviselő-testület összetétele megfelelt a helyi politikai-hatalmi erőviszonyoknak, de nem mindenben az ideiglenes nemzeti kormány rendeletének. A 14/1945. M.E. sz. rendelet szerint ugyanis a szakszervezetek és egyéb társadalmi és érdekképviseleti szervezetek bevonása az önkormányzati testületekbe kiegészítésül csak ott volt lehetséges, ahol a demokratikus pártok nem, vagy csak részben alakultak meg. Szentesen ekkor m ár a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot létrehozó valamennyi demokratikus pártszervezet működött, ezért a rendelet szerint a szakszervezetek, a női és az ifjúsági szervezetek nem kaphattak volna helyet a képviselő-testületben áprilisában egy belügyminisztériumi körlevél kapcsán Csongrád vármegye alispánja felhívta az egyes városok polgármestereinek figyelmét, hogy az újjáalakított képviselő-testületnek tagjai csak a pártok képviselői lehetnek. A polgármester a városi Nemzeti Bizottság döntését kérte az ügyben. A Szentesi Nemzeti Bizottság határozatában azonban csak részben tett eleget a felsőbb utasításnak: a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség és a Demokratikus Női Szervezet képviselő-testületi tagságát megszüntették, de a szakszervezetek tagságát továbbra is fenntartották.5 A nemzeti bizottság határozata azonban csak formális volt, a két szervezet által delegált tagok közül azok, akik valamelyik pártnak is tagjai voltak, többségük a Magyar Kommunista Párt tagja volt, továbbra is megtartották képviselő-testületi tagságukat. A helyi önkormányzati testületek megalakulását követően április 26-án jelent meg az önkormányzati közigazgatás részletes szabályozását tartalmazó 1030/1945. M.E. sz. rendelet melynek végrehajtása során Szentes város képviselőtestületének összetétele a következő módon alakult: szakszervezetek 19, Független Kisgazda Párt 16 16, Nemzeti Paraszt Párt és Polgári Demokrata Párt tag, összesen 73 képviselő, ez héttel volt kevesebb, mint a régi testület létszáma. Az 1030/ M.E. sz. rendelet 5. -a alapján módosult a tisztviselők részvétele, a képviselőtestület által választottak szavazati joggal is, míg a többiek csak tanácskozási joggal rendelkeztek ban a két munkáspárt egyesülését követően a pártok részvételi aránya módosult, a Magyar Dolgozók Pártja 32 tagsági helyet kapott, a többi párt és a szakszervezetek delegáltjainak száma változatlan maradt. A képviselő-testület Szentesen gyakorlatilag 1950-ig, a helyi tanács megalakulásáig ebben az összetételben m űködött, a városi önkormányzati-közigazgatási irányí 3 Uo január 19. Szentesen az első kommunista ifjúsági szervezet 1945 január elején alakút Demokratikus Ifjúsági Szervezet néven és csak néhány héttel később vette fel a Magyar D e mokratikus Ifjúsági Szövetség nevet. * CsmL (SzF) Szentes város képviselőtestületének jegyzőkönyve (kpv. jkv.) február 27., SzNB jegyzőkönyve február 17/1., február 20/7. sz. 3 CsmL (SZF) SzNB jegyzőkönyve április 7/4. sz. 242

261 tószerveként. Összetétele ha a fennálló rendeleteknek nem is mindenben, de a helyi hatalmi-politikai eró'viszonyok maximálisan megfelelt. A testületen belül a baloldali erők (kommunisták, szakszervezetek képviselői és részben ideszámíthatjuk a szociáldemokratákat és Nemzeti Paraszt Párt képviselőit is) abszolút fölényben voltak és ezt a korszak végéig meg is őrizték. Ez az abszolút többség biztosítéka és feltétele volt az első hónapokban Szentesen kibontakozó népi demokratikus forradalmi mozgalom továbbvitelének. A gyakorlatban mind a képviselő-testületi tagok száma, mind pedig az egyes pártok képviselőinek aránya eltért a rendeletekben megállapítottaktól.6 A tényleges részvétel alapján megállapítható, hogy a kommunista párti képviselők száma a korszakban mindvégig magasabb volt az eredetileg meghatározottnál. Ehhez hozzá lehet és kell számítani a szakszervezeti képviselők egy részét, az ifjúsági és a női szervezet küldötteit, akik a Kommunista Pártnak is tagjai voltak. Mindezek alapján a kommunisták tényleges aránya a képviselőtestületben 30 35% körüli volt. A szakszervezetek küldöttei 1947-ig a megállapítottnál kisebb, 1948-tól nagyobb számban vettek részt a testület munkájában, arányuk a korszakban 1947-ig 13 16, 1948-tól 18 25% között volt. Az ifjúsági illetve a női szervezet aránya 1945-ben 5 5%, 1946-tól 1%. (A két szervezet képviselői közül 1945 után csak a kommunista párt tagjai vettek részt a testület munkájában.) A Nemzeti Paraszt Párt képviselői 1947-ig a megállapítottnál kisebb létszámban vettek részt a képviselő-testület ülésein ennek megfelelően tényleges arányuk 9 13% között mozgott ban 18 képviselőjük volt, számuk és részvételük azonban ben ismét csökkent, 8 12%-ra. A paraszt párti képviselők általában a kommunisták törekvéseit támogatták. A polgári pártok közül a Kisgazdapárt 1945-ben és ban vett részt a megállapítottnál több képviselővel, a többi esztendőben delegáltjainak száma a megállapítottnál alacsonyabb volt. Arányuk nagyjából megfelelt a város politikai életében elfoglalt szerepüknek, 15 19% volt. A Polgári Demokrata Párt képviselőinek száma mindvégig kevesebb a megállapítottnál, között arányuk 9 10% volt, között ez tovább csökkent 5 6%-ra. A párt szerepe és hatása a város politikai életében minimális volt, ez tükröződik a képviselőtestületi részvételükben is. A városi képviselők aktivitását a képviselő-testületi üléseken való megjelenésük illetve interpellációik, valamint hozzászólásaik száma alapján vizsgáltam.7 Az adatokból megállapítható, hogy a korszakban teljes létszámban sohasem ült össze a testület. A képviselők legnagyobb számban (76 79) a testület megalakítását követő első félévben vettek részt az üléseken júniusától a képviselők részvétele csökkent, ben átlag 50, 1946-ban 46, 1947-ben 40, 1948-ban 46, 1949-ben 37, míg 1950-ben 27 képviselő jelent meg az üléseken. A képviselők számának csökkenése részben azzal volt összefüggésben, hogy már 1946-tól kialakult és megerősödött a városi szakapparátus, mely biztosítéka volt az egyes ügyek, döntések, határozatok és rendeletek demokratikus szellemű intézésének. Másrészt 1948 után a városi képviselőtestület hatásköre, feladatai csökkentek, önkormányzati, hatalmi funkcióinak egy részét a különböző központi intézkedések, rendeletek hatására a testület elvesztette vagy ezek gyakorlása formálissá vált, a kormányzat által kibocsájtott rendeletek végrehajtására korlátozódott. Az egyes pártok tényleges arányát a képviselőtestületben legreálisabban az üléseken való megjelenésük mutatja. A képviselőtestület megalakulását követő első CsmL (Sz F) Szentes város képv. jkv.: Uo. 243

262 évben az üléseken megjelent kisgazdapárti képviselők száma a legmagasabb, ezt követik a szakszervezeti delegáltak, a szociáldemokraták, a kommunisták és Paraszt pártiak, majd a Demokratikus Női Szervezet, a Polgári Demokrata Párt, végül az ifjúsági szervezet képviselői ban az egyes pártok közti különbség kiegyenlítődött, a Kommunista, a Szociáldemokrata Párt, a szakszervezetek és a Kisgazdapárt képviselői azonos átlaggal szerepeltek. Csökkent az előző évi felére a Nemzeti Paraszt Párt részvétele, és háttérbe szorultak a Polgári Demokrata Párt tagjai is ben a kisgazdapártiak az első négy ülésen nem, vagy csak egy taggal vettek részt a testület munkájában, távolmaradásuknak politikai okai voltak, elsősorban a munkáspártok, illetve a Baloldali Blokk politikájával nem értettek egyet. A pártok sorrendje ebben az évben: Magyar Kommunista Párt, Szakszervezetek, Szociáldemokrata Párt, Kisgazdapárt, Nemzeti Paraszt Párt, Polgári Demokrata Párt. Az utóbbi három párt résztvevőinek átlaga lényegesen elmaradt a többi párt arányától ban legnagyobb létszámban a kommunista képviselők vettek részt a testület ülésein, őket követték a szakszervezetek delegáltjai, majd azonos átlaggal a Nemzeti Paraszt Párt és a Kisgazdapárt képviselői. A Polgári Demokrata Párt részvétele ismét csökkent, a többi párttól lényegesen kevesebb volt. A következő évben a kommunisták megőrizték a pártok közötti első hely ükét, a szakszervezeti képviselők szintén. Némi csökkenés tapasztalható a szociáldemokraták részvételében, ennek oka, hogy a Magyar Dolgozók Pártja megalakulása után háttérbe szorultak a párton belül. Az előző évihez képest egyharmadára csökkent a paraszt pártiak száma, és bár kisebb arányban, de csökkent a kisgazdapártiak részvétele is. A Polgári Demokrata Párt részvétele megegyezett az előző évivel ben a képviselő-testület valamennyi pártjának résztvevői száma csökkent, az arányok nagyjából az évinek feleltek meg. Szentes város képviselő-testülete a szervezési szabályrendelet szerint negyedévenként ülésezett, de gyakran előfordult, hogy közben is össze kellett hívni. A negyedévenként tartott üléseket a felszabadulás előtt rendes ülésnek, a közbeesőket rendkívüli ülésnek nevezték. A felszabadulás után ezek a megkülönböztetések elvesztették jelentőségüket, az új testület szükség szerint ült össze rendes közgyűlésre és rendkívülinek csak azokat nevezték, ha egy-két, az ügyek gyors letárgyalása miatt kellett összehívni a testületet. A testületi ülések száma az előző évekhez képest lényegesen nem változott, között évente 8 10 alkalommal ült össze a képviselőtestület, a felszabadulás után az ülések száma általában 10 körül volt, kivétel az 1946-os év, amikor mindössze 6 ülést tartottak. Az üléseket általában havonta tartották, kivétel ez alól az 1946-os év, és 1947 és 1948 nyara, amikor július, augusztusban nem hívták össze a testületet től minden hónapban ülésezett Szentes város képviselőtestülete. A képviselők megjelenése az egyes üléseken az előző korszakhoz képest lényegesen nőtt, 1938-ban a testület egy ülésén átlag 44 képviselő jelent meg, számuk a háborús években átlag 37 volt. A tényleges részvétel alapján megállapítható, hogy 1945-ben a pártok által delegált tagok 83, 1946-ban és 1947-ben 57, 1948-ban 44, 1949-ben 46 és 1950-ben 34%-a vett részt az üléseken. A legaktívabbak 1945-ben és 1947-ben voltak a képviselők ben a testület által tárgyalt 305 napirendi ponthoz 332 hozzászóló volt, ami elvben azt jelenti, hogy a résztvevők 50%-a felszólalt az ülésen. A valóságban mindössze 72 képviselő, a testület egész évben megjelent tagjainak 11 %-a vett részt a vitákban. Az egy képviselőre jutó hozzászólások száma átlag 5, ez azonban a gyakorlatban úgy módosult, hogy 4 5, elsősorban kommunista és szociáldemokrata képviselő 8 10, sőt 15 alkalommal is szerepelt, míg a többiek gyakran csak 1 2 esetben. A tárgyalás során különösen 1945-ben ugyanazon napirendi ponthoz többször is hozzászólt egy-egy képviselő, így gyakran egy-egy ügy kapcsán komoly vita alakult ki, melynek során a képviselők egymás álláspontját egyeztették és végül a téstület dön 2 4 4

263 tött. A viták szinte kivétel nélkül érdemben folytak, ezt bizonyítja, hogy az egész korszakban mindössze négy ügyben nem született érdemi döntés. A hozzászólások száma ben ugyancsak meghaladta a napirendi pontok számát, 215 napirendi ponthoz 255 hozzászólás történt. A hozzászólók a résztvevó'k 64%-át teszik ki, a valóságban a képviselőknek csak 12%-a (48 képviselő) vett részt a vitában. A hozzászólások száma képviselőnként megegyezik az 1945-ös évben tapasztaltakkal. A hozzászólások száma tól nagy mértékben csökkent, 1948-ban 273 napirendi ponthoz 81, 1949-ben 181 napirendi ponthoz 81, 1950-ben 132 napirendi ponthoz 14 hozzászólás történt. Vitáról ezekben az években alig beszélhetünk. Csökkent a hozzászóló képviselők száma is, 1948-ban 36-an, a megjelentek 12%-a, 1949-ben 21-en, a megjelentek 4%-a, 1950-ben 10-en, a megjelentek 7%-a, szólalt fel az üléseken. Az egy képviselőre jutó hozzászólások száma 1948-ban 2, ben 1. A képviselők aktivitásának másik mutatója az interpellációk száma, ez nagyjából a hozzászólásokkal azononos módon alakult. A legtöbb interpelláció 1947-ben hangzott el, szám szerint 3 8,1945-ben 3 7,1946-ban 34 képviselői interpellációra került sor. Ezzel szemben az interpellációk száma 1948-ban 18, 1949-ben 5, 1950-ben pedig egy sem. Az interpelláló képviselők aránya 1945-ben a megjelentek 6, 1946-ban 12, ben 9, 1948-ban 6, 1949-ben 1% volt. A valóságban egy-egy aktív kommunista, szociáldemokrata képviselő egy évben több alkalommal is interpellált. A hozzászólások és interpellációk számának alakulása egyrészt összefüggött azzal, hogy az ügyek előkészítése m ár 1946-tól, de különösen a korszak második felében igen alapos volt. Az előterjesztett ügyeket előzetesen bizottsági üléseken megtárgyalták, így a képviselőtestületi tagok egy része az ülés előtt már megismerhette az ügyek részleteit. Másrészt 1948-tól a testület működése mindinkább formálissá vált, ami a képviselők vitakészségére egyértelműen negatív hatással volt. A képviselőtestület munkájában részt vettek a városi vezető tisztviselők. Számukat az egyes üléseken nagyban meghatározta a tárgyalt ügyek tartalma, hiszen csak az előadott ügyekben érdekelt tisztviselők vettek részt az üléseken. A tisztviselők létszáma 1945-ben átlag 13, 1946-ban 12, 1947-ben 11, 1948-ban 11, 1949-ben 7 és 1950-ben 10. Állandó résztvevői voltak a testület ülésein a tisztviselők közül a polgármester, a helyettes polgármester, a főügyész, a városi főmérnök, pénzügyi tanácsnok ban a közellátási főnök. Rajtuk kívül természetesen a többi vezető tiszt, viselő is megjelent az üléseken, részvételük azonban nem tekinthető folyamatosnak. A tisztviselői kar 1945 második felére az új, népi demokratikus forradalom mellett kiálló, szakmai ismeretekkel is rendelkező emberekből állt jelentősebb változás ban a B-listázások következtében illetve 1949-ben létszámcsökkenés miatt következett csak be. Feltétlenül szólnunk kell arról, hogy a korszak polgármesterei mindvégig a Kommunista Párt helyi vezető egyéniségei voltak: Vajda Imre, ben Szőke Mátyás, ben Török János.8 Mindhárom olyan személy, akiket a koalíciós partnerek is elfogadtak, de a város érdekeit is maximálisan szem előtt tartották. Ugyanakkor a népi demokratikus forradalom helyi erői közül a legkövetkezetesebben küzdő, legbaloldalibb párt tagjai lévén, biztosították a Kommunista Párt törekvéseinek maximális megvalósítását. Közülük a legkiemelkedőbb személyiség Vajda Imre, aki a szentesi munkásmozgalomnak már az 1930-as évektől vezetője, az ellenforradalmi korszakban az akkori képviselő-testületnek is választott 8 CsmL (SZF) Szentes város képviselőtestületének jegyzőkönyvei 1/tsz sz., 3/kgy. 1948: Vajda Imre május január 10; 8/tsz. 1948, 23. kgy/1949: Szőke Mátyás ápr febr. 5., 43. kgy/1949. Török János március június 15 (1950. augusztus 15-től a városi tanács elnöke). 245

264 tagja volt, polgármestersége előtt közvetlenül a helyi hatalmi testületként működő Nemzeti Bizottság elnöki tisztjét töltötte be.9 Polgármesteri tevékenysége alatt nagy szerepe volt a képviselő-testület működésének, ügyrendjének, tárgyalási rendjének kialakításában, az ügyek szakszerű bizottsági, szakelőadói előterjesztésének, előkészítésének bevezetésében, a hivatali apparátusnak az új, forradalmi helyzetnek megfelelő kialakításában, működésében. Vajda Imre személyes tekintélye, tudása és tapasztaltsága nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a városi képviselő-testület a helyi önkormányzat felelős szerveként működött és ebben sem a személyeskedések, sem a pártok között a politikai mozgalomból, harcból adódó ellentétek nem zavarták, nem akadályozták. Az 1945-ben újjáalakított helyi önkormányzati testületek sajátossága volt, hogy az egyes képviselőket nem a helyi lakosság választotta, hanem a pártok delegálták. A korábbi gyakorlattal ellentétben mandátumuk időtartama nem volt meghatározva, részvételük a képviselő-testületben teljes egészében pártjaiktól függött. A képviselők személyi változásainak okai általában más, felelős beosztásba történt megválasztásuk, esetleg lemondásuk, ritkábban az egyes pártokból való kizárásuk. A vizsgált években összesen 232 képviselő vett részt a városi önkormányzati testület munkájában, közülük 19-en (8%) olyan delegáltak, akik egyetlen egy ülésen sem jelentek meg.10 A 232 képviselő közül 10%-nak ismeretlen a pártállása, 27%-uk a Magyar Kommunista Párt, 16%-uk a Szakszervezetek, 15%-uk a Független Kisgazda Párt, 11%-uk a Nemzeti Paraszt Párt, 10%-uk a Szociáldemokrata Párt, 5%-uk a Polgári Demokrata Párt, 4%-uk a Demokratikus Női Szervezet és 2%-uk az ifjúsági szövetség delegáltjaként vett részt a testület munkájában. A képviselők pártállása is bizonyítja, hogy a baloldali erők a testületben abszolút többségben voltak (MK.P + Szakszervezetek + NPP + SzDP + DISz + Női Szervezet = 60%). Az 1945-ben delegált képviselők közül 16 már korábban, a felszabadulás előtt is tagja volt a városi képviselőtestületnek, közülük öten a Szociáldemokrata, kilencen (pártonként hárman) a Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista, illetve a Nemzeti Paraszt Párt, ketten a Polgári Demokrata Párt delegáltjaként vettek részt az új testületben. A képviselő-testületi tagok 31%-a 1 évig, vagy annál kevesebb ideig, 17%-a két évig, 21%-a 3 évig, 13%-a 4 évig, 4%-a 5 évig és 6%-a 6 éven át volt tagja a testületnek. Jelentős személyi cserékre 1947-ben és 1948-ban került sor.11 Az 1947-es változások oka feltehetően az volt, hogy az eltelt első két évben a pártok nem közölték rendszeresen és folyamatosan a delegáltak személyében történt változásokat, ugyanakkor az üléseken egyre kevesebben jelentek meg, ezért a polgármester felkérte a pártok vezetőségét, hogy tisztázzák küldötteik személyét, ami meg is történt. A képviselők kijelölése a pártok joga volt, de 1947-ig a Nemzeti Bizottság jóváhagyása is kellett az új tagok delegálásához től az új képviselőket a főjegyző nyilvántartásba vette és tagságukat minden esetben bejelentették a képviselő-testület ülésén, mely azt elfogadta. Az 1948-ban bekövetkezett személyi változás oka a két munkáspárt egyesülése következtében kialakult új helyzet voít. A Magyar Dolgozók Pártja a korábbi szociáldemokrata és kommunista tagsági helyeket örökölte, szám szerint harminckettőt, a többi párt képviselőinek száma elvben változatlan maradt. A gyakorlatban azonban a Nemzeti Paraszt Párt 12, a megállapítottnál eggyel, a Polgári Demokrata Párt 6, a megállapítottnál héttel kevesebb képviselőt küldött. Az 1945-ben megállapított arányoknak megfelelően a Vajda Imre személyére vonatkozóan 1. Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajz gyűjteménye. Szeged, p p. 10 CsmL (SzF) Szentes város kpv. jkv CsmL (SZF) Szentes város kpv. jkv. 149/1947. és 165/1948. kgy. sz. 246

265 vettek részt a testület munkájában a Magyar Dolgozók Pártjának, a Kisgazdapártnak, és a szakszervezeteknek a képviseló'i. A képviselő-testület működésére mindenképpen károsan hatott, hogy a képviselők közel egyharmada egy évig, vagy annál rövidebb ideig volt a testület tagja, ebből következően az érdemi munkába nem, vagy csak részben tudtak bekapcsolódni. A testület tagjainak 38?'ó-a 2 3 évig, 33%-a pedig 4 6 évig volt képviselő. A felszabadulás előttihez viszonyítva a képviselőtestület személyi összetétele sokkal nagyobb mértékben és gyakrabban változott. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint azonban a korszakban a több éve képviselők aránya évről évre nőtt, 1946-ban az összes képviselők 15,1947-ben 20,1948-ban 3 8,1949-ben 3 5,1950-ben 65 százaléka volt két vagy ennél több éve tagja a testületnek. Ez részben ellensúlyozta 1946-tól az egyes üléseken résztvevők számának csökkenését, hiszen a legtapasztaltabbak ott voltak. Az egyes pártok képviselőinek változását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 1 évig vagy ennél rövidebb ideig volt képviselő a szociáldemokraták és paraszt pártiak 27, a szakszervezetek és a kommunisták 26, a kisgazdapártiak 17, a Polgári Demokrata pártiak 25%-a. Az egyes pártok sorrendje a 2 3 éves képviselők esetében: a Magyar Kommunista Párt 47%, a Nemzeti Paraszt Párt 42%, a Szociáldemokrata Párt 41%, a szakszervezetek és a Kisgazdapárt 40 40%, a Polgári Demokrata Párt 25%. A leghosszabb ideig, 4 6 évig volt képviselő a Polgári Demokrata Párt részéről küldött tagok 50, a Szociáldemokrata és a Kisgazdapárt delegáltjainak 32, a szakszervezetek küldötteinek 29, a nemzeti paraszt pártiaknak 23 és a kommunistáknak 17 százaléka. A legnagyobb arányú mozgás a baloldali pártok (MKP, SzDP, NPP) és a szakszervezetek részéről tapasztalható, ennek okai, hogy e pártok képviselői képviselő-testületi tagságukon kívül egyéb társadalmi és politikai funkciókat is betöltötték, emiatt gyakrabban mondtak le képviselő-testületi tagságukról. Másrészt, mivel a népi demokratikus forradalom vezető pártjainak legaktívabb tagjai voltak, közülük hagyták el legtöbben a képviselőtestületet egyéb, magasabb, fontosabb beosztások miatt. A Szentes városi képviselő-testület működésének tartalmi vizsgálata előtt feltétlenül szólnunk kell a város önkormányzati testületének és a helyi Nemzeti Bizottságnak a kapcsolatáról. A közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló 14/1945. M.E. sz. rendelet is, és az azt kiegészítő 1030/1945. M.E sz. rendelet 11. paragrafusa is hangsúlyozta, hogy a városokban a képviselő-testületek megalakulásával a nemzeti bizottságok közigazgatási hatásköre megszűnik. A Szentesi Nemzeti Bizottság azonban e rendeletekkel ellentétben a városi képviselőtestület megalakításával nem tekintette a helyi közigazgatás újjászervezését befejezettnek, továbbra is élt javaslattételi jogával a rendeletek szerint már az új önkormányzati testület hatáskörébe tartozó minden fontosabbnak vélt vagy tartott ügyben. A Nemzeti Bizottság szerepe különösen a képviselő-testület megalakulását követő hónapokban volt jelentős ben 11 olyan ügyet tárgyalt a testület, melyet a Nemzeti Bizottság utasítására tűztek napirendre. A képviselőtestület és a városi szakapparátus megerősödésével párhuzamosan csökkent a Nemzeti Bizottság szerepe, 1946-tól 1948-ig évenként csak 1 1 ügyben fordult elő a Nemzeti Bizottság mint kezdeményező.12 Az egyes pártok képviselőinek a képviselő-testület ülésein való megjelenése illetve távolmaradása, aktivitása mögött szubjektív és objektív tényezők egyaránt 11 Uo A Szentesi Nemzeti Bizottság működésére 1. részletesen Balázs G yörgy e kötetben közölt tanulmányát. 247

266 szerepeltek, az okok egy része ma már megállapíthatatlan. Kétségtelen tény azonban, és a számszerű adatok is ezt bizonyítják, hogy az 1945 és 1947 közötti forradalmi változások nagymértékben befolyásolták a pártok részvételét. Ezekben az években a koalíciós partnerek, ha nem is súrlódásmentesen, de együtt tudtak működni. Az országos politikai légkör viszonylag kedvező' volt, a politikai és gazdasági célok megvalósítása helyi viszonylatban is lehetségesnek tűnt, valamennyi párt szám ára fontos volt tehát az ebben való részvétel. Az 1947-es év ebből a szempontból választó: ez év tavaszán helyi viszonylatban rendkívül kiéleződtek a koalíción belüli ellentétek, elsősorban a Kommunista Párt és a Kisgazdapárt között. A koalíciós partnerek közül a szociáldemokraták, a Nemzeti Paraszt Párt és a Szakszervezetek a kommunisták mellett foglaltak állást, míg a Polgári Demokrata Párt passzív maradt. Az évi nemzetgyűlési választások után a hatalmi erőviszonyok országosan is a politikai baloldal, ezen belül is a Magyar Kommunista Párt javára eltolódtak. A helyi önkormányzati testületekben ez a politikai balratolódás a polgári erők további kiválását, passzivitását eredményezte. A képviselő-testület mindenkori összetétele meghatározó jelentőségű volt a város ügyeinek intézésében. Az a tény, hogy 1947-től a Baloldali Blokk pártjainak delegáltjai alkották a képviselő-testület tagságának nagyobbik felét, hogy a Kisgazdapárt és a Polgári Demokrata Párt aránya csökkent, hogy a legaktívabb résztvevők (hozzászólók, interpellálok) zöme szintén a baloldali pártok képviselőiből került ki bizonyítja, hogy a vizsgált időszakban Szentes történetének, fejlődésének meghatározói ezek az erők voltak. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKÁJÁNAK KERETEI A városi képviselő-testület tagjai az egyes üléseken való részvételük mellett, mint a testületi bizottságok tagjai, részt vettek az ügyek előkészítésében is. A régi szabályrendeletek szerint a városi képviselő-testület megalakulását követően saját tagjaiból a tisztviselők bevonásával megalakította szakosztályait és bizottságait, melyek száma között 17 volt. Ezzel szemben most a városi Nemzeti Bizottság határozta meg a képviselő-testületi bizottságok számát és létszámát, a képviselő-testület a határozatot csak végrehajtotta. A Nemzeti Bizottság 12 képviselő-testületi bizottság megalakításáról határozott összesen 94 taggal,13 ezzel szemben a képviselő-testület nem választotta meg a Jogügyi Bizottságot megfelelő szakemberek hiányában és újként megalakította a képviselők tagsági jogának esetleges megvizsgálására az Igazoló Bizottságot. Néhány esetben megváltoztatták az egyes bizottságok létszámát is, így végül is 12 bizottság alakult meg február 27-én összesen 123 taggal. A képviselő-testület tagjai közül 53 egy, 16 kettő, 8 három, és 3 négy bizottságnak is tagja lett. Legtöbben a munkás és a baloldali pártok képviselői közül kerültek az egyes bizottságokban, míg a polgári pártok képviselői közül kevesebben vettek részt a bizottságok munkájában pl. a Polgári Demokrata Párt küldöttei egyetlen egy bizottságban sem szerepeltek. Az február 27-i képviselő-testületi ülésen megválasztott bizottságok és létszámuk zárójelben a Nemzeti Bizottság által megállapított létszám.14 Iskola- és óvodaügyi bizottság 9 (9) Pénzügyi és háztartási 16 (12) Uo. 20/1945. február 20. J* Uo. 20/1945. február 20., Szentes város kpv. jkv. 5/1939. kgy. sz. és február 27.

267 Vasútügyi 16 (12) Villamosmű 8 (6) Számonkéró'szék 8 (6) Gyámügyi 8 (6) Gyámpénztárvizsgáló 2 (2) Útügyi 8 (6) Hadigondozó 8 (6) Tanonciskolát felügyelő 16 (12) Szegényügyi 16 (12) Igazoló 8 A korábban működő bizottságok és szakosztályok közül nem alakították meg az egészségügyi, a mezőgazdasági, a munkássegélyalap véleményező, a jogügyi, a gazdászati, az ipari és kereskedelmi, a színügyi, a kertészeti, a munkásvédő, a munkásházépítő, könyvíárvizsgáló, a puhatoló bizottságot, az állami elemi iskolai gondnokságot, a nyugdíjválasztmányt és a központi választmányt1516, valamint a testnevelési, iskolán kívüli népművelési és földbirtokrendezési bizottságot. Ezek egy része, bár a korábbi szabályrendeletekben szerepelt, már a második világháború idején megszűnt, másrészüket pedig azért nem alakították meg, m ert hatáskörük, feladatuk pillanatnyilag nem lett volna. Az egyes képviselő-testületi bizottságok száma időközben szaporodott. így március 2-án megszervezték az árm egállapító bizottságot melynek hatásköre a város területén a termelői és fogyasztói cikkek árának szabályozása volt. Korábban elsősorban a napi élelmiszerekre vonatkozóan az árakat a Nemzeti Bizottság állapította meg. Az új bizottság az egyes pártok és a szakszervezetek egy-egy képviselőjéből állt. Működésének a háború miatt ellátási zavarokkal küzdő városban igen nagy jelentősége volt, a maximált és ellenőrzött árak bevezetése a feketézők és árdrágítók elleni küzdelem része volt.16 A városi kertészet irányítására és ellenőrzésére a Szociáldemokrata Párt indítványa alapján április 4-én a pártok és a szakszervezetek képviselőiből megalakult a képviselő-testület K ertészeti B izottsága, mely első ülését április 24-én meg is tartotta legfontosabb feladatuk a háborús események miatt igen elhanyagolt kertészet helyreállítása volt június 19-én került sor a Színügyi B izo ttság újjáalakítására. A korábbi szabályrendeletekben is szereplő bizottságot a képviselő-testület alakuló ülésén azért nem állították fel, mert feladata még nem volt. Az eltelt néhány hónap alatt azonban a város kulturális élete is felélénkült, új színtársulat is jelentkezett, ezért a polgármester javaslatára a pártok és a szakszervezetek 2 2 képviselőjének részvételével megalakították a színügyi bizottságot.18 A képviselő-testületi bizottságok közé sorolták a régi szabályrendeletek az állam i elem i (népiskolai) gondnokságot. A gondnokság 13 képviselő-testületi tagból állt, hivatalból tagjai voltak a polgármester, a tiszti orvos, az egyes egyházak lelkészei, az állami iskolák igazgatója és a tantestület két tagja. A gondnokságot március 3- án választották utoljára újjá, de az iskolai igazgatóság a városi hatósággal egyetértésben szükségesnek tartotta a gondnokság demokratikus szellemű átalakítását. Az ügyben a Szegedi Tankerületi Főigazgatóság és az állami népiskolák igazgatósá 15 Szentes rendezett tanácsú város szervezési szabályrendelete Szentes, p., 45. p. 3 4t paragrafus. CsmL (SZF) Csongrád vármegye és községei szabályrendeleteinek levéltári gyűjteménye Szentes 1. sz. szabályrendelet. 16 CsmL (SZF) Szentes város kpv. jkv. 22/1945. kgy. sz. 17 Uo. 63 és 93/1945. kgy. sz. 18 Uo. 110/1945. kgy. sz. 249

268 gának meghallgatása után a Szentesi Nemzeti Bizottság döntött és határozat formájában javaslatot tett mind a képviselő-testület által választandó, mind pedig a főispán által kinevezendő tagokra. A képviselő-testület a Nemzeti Bizottság javaslatát elfogadta, így június 19-én a gondnokság képviselő-testületi tagjainak megválasztása megtörtént május elején a Nemzeti Bizottság tanügyi bizottság létesítését javasolta a városi képviselő-testületnek. Az új, hattagú bizottság feladata az iskolai tananyag, tantervek és a tanítás menetének megvizsgálása, célja a demokratikus szellemű oktatás biztosítása volt. A képviselő-testület a javaslatot elfogadta, annak ellenére és ennek külön hangot is adtak, hogy április 18-a óta már m űködött a Szegedi Tankerületi Főigazgatóság is, így a kérdés megoldása túllépte a képviselőtestület hatáskörét, viszont a Főigazgatóság Szegeden volt így működése a szentesi iskolákra még nem volt hatással. Ezért a testület a tanügyi bizottságot megalakította azzal a kiegészítéssel, hogy abba szakreferensként az iskolaigazgatókat is meghívták. A Bizottság a pártok és a szakszervezetek 2 2 tagjából állt, a tagokat azonban az egyes pártoknak kellett kijelölni. A pártok azonban nem tettek eleget a határozatnak. Időközben a VKM 1883/1945. sz. rendeletére hivatkozva a Szentesi Nemzeti Bizottság saját határozatával szervezte meg a bizottságot és erről értesítette is a polgármestert. A városi képviselő-testület tudomásul vette és elfogadta a Nemzeti Bizottság határozatát és a korábban elhatározott tanügyi bizottság megszervezésétől eltekintettek.20 Az állami elemi népiskolai gondnokság és a tanügyi bizottság felállításának módja is bizonyítja, hogy közigazgatási-önkormányzati testületek megszervezését követően még hosszú ideig a Nemzeti Bizottságot tekintette maga a képviselő-testület is, de egyéb állami szakigazgatási feladatokat ellátó intézmények is (iskolai igazgatóság, tankerületi felügyelőség) az új államhatalom helyi letéteményesének. A városi képviselő-testület maximálisan elismerte a Nemzeti Bizottság közigazgatási-önkormányzati ügyekbe való intézkedéseit, ezekhez alkalmazkodott. A képviselő-testületi bizottságok köre november 16-án a közellátásügyi bizottsággal egészült ki. A közellátási problémák megoldása érdekében november 12-én és 14-én pártközi értekezleteket tartottak és ezeken határozták el a bizottság felállítását, tagjai az egyes pártok és a szakszervezetek képviselői lettek, részben képviselő-testületi tagok. A képviselő-testület elismerte a bizottság szükségességét, tudomásul vette, hogy a jövőben a közellátási hivatal vezetője e bizottság elnöke lesz, részére havi rendes illetményt is megállapítottak. A képviselő-testület a bizottság feladatait is szabályozta: közellátási ügyekben intézkedési, javaslattételi és felügyeleti jogot kapott.21 Ugyancsak november 16-án került sor a városrendezési bizottság megalakítására. A bizottság létrehozását megelőzően a városi mérnöki hivatal az 1937: VI. te. alapján elkészítette Szentes város fejlesztési tervét. A terv elkészítése és vitára bocsátása kapcsán merült fel a városrendezési bizottság létrehozása. A képviselő-testület a javaslattal egyetértett. A létrehozott városrendezési bizottság elnöke a polgármester lett, tagjai a tisztviselők közül a város főjegyzője, főmérnöke, a városi tanács tagjai, nyolc képviselő-testületi tag a pártok és a szakszervezetek közül arányosan elosztva. A felsoroltakon kívül szaktanácsadóként 9 tagot hívtak be.22 A városrendezési bizottság feladatainak ellátását segítette, hogy december 18-án a /1945. O. E. K. rendelet alapján megalakult a helyi építési szaktanács Uo. SzNB iratai 455/1945. sz. és Szentes város kvp. jkv. 119/1945. kgy. sz. 90 Uo. 397/1945. sz. és Szentes város kpv. jkv. 100 és 167/1945. kgy. sz. 21 CsmL (SZF) Szentes város kpv. jkv. 223/1945. kgy. sz. 22 Uo. 257/1945. kgy. sz.

269 A szaktanács feladata a város újjáépítési és fejlesztési kérdéseinek megtárgyalása és javaslatok elkészítése lett. Tagjai a rendelet szerint a polgármester, a városi mérnöki hivatal vezetője, a földigénylő bizottság elnöke, a városi Nemzeti Bizottság szakértője, az országos építésügyi kormánybiztos által kiküldött két tag és a képviselő-testület hat tagja végén került sor a 6300/1945. M. E. és a 4700/1945. N. M. számú rendeletek alapján a szociális felügyelőségek és a mellettük működő szociálpolitikai tanácsok, bizottságok országos hálózatának kiépítésére, amely lényegében a szociálpolitikai szakigazgatás kiépítését jelentette. A városokban a társadalmi szervek küldötteiből és 2 képviselő-testületi tagból álló szociálpolitikai bizottságot szerveztek. A bizottság nem tekinthető szoros értelemben a képviselő-testületi bizottságai közé, tevékenysége inkább társadalmi jellegű volt, az önkormányzati hatáskörből kivont szociálpolitikai szakigazgatást segítette augusztus 16-án a 8200/1946. U. M. rendelet alapján az ú jjáépítési közm unkaváltság beszedésének biztosítása érdekében véleményező bizottság alakult négy képviselő-testületi tag részvételével. Az újjáépítési közmunkaváltság beszedésének felülvizsgálata, ellenőrzése és felügyelete a képviselő-testület és a polgármester feladata volt (9000/1945. M.E sz. rendelet) ennek minél jobb és eredményesebb megoldásában jelentett segítséget a bizottság megalakulása ben a képviselő-testületi bizottságok köre tovább bűvült január 24-én a képviselő-testület úgy határozott, hogy elfogadva a Nemzeti Bizottság javaslatát a városban egy munkásszobrot állítanak fel. A szobor felállításával kapcsolatos ügyek intézésére a polgármester elnökletével héttagú szoborbizottságot alakítottak, melynek tagjai a városi főjegyző, a gazdasági tanácsnok, a főmérnök és négy képviselő-testületi tag lett március 27-én a képviselő-testület elfogadta a városi K ereskedelm i K özépiskola Szabályrendeletét. A szabályrendelet szerint az iskola közvetlen felügyeletét többek között az intézet felü gyelő bizottsága gyakorolta. Ennek elnöke a polgármester vagy helyettese, hivatalból tagjai az intézet ügyeinek előadói, a városi számvevőségi főnök, az intézet igazgatója, a tanári karból választott egy képviselő, a Szentesi Kereskedők Egyesületének mindenkori elnöke és négy képviselőtestületi tag. A bizottság hatáskörét, működését a szabályrendelet részletesen szabályozta. A bizottság felállítására június 20-án került sor.27 A felsoroltakon kívül létezett még az utca elnevező, a kisvasút szö vetk ezet működ ését felü lvizsgáló és a szabad pályán eltöltött idő beszám ításánál közreműködő bizottság októberében a képviselő-testület a tanács előterjesztése alapján az egyes bizottságokat újjászervezte. A képviselő-testületnek ekkor 26 különféle albizottsága, szakosztálya létezett, melynek eredetileg az önkormányzati testület munkáját voltak hivatva gyorsítani, segíteni. Három év elteltével azonban annyira megszaporodtak, hogy eredeti rendeltetésükkel ellentétben az ügyek intézését akadályozták. Ezért a tanács javaslata alapján valamennyi eddig alakult bizottságot megszüntették és csak a tényleges szükségletnek megfelelő és gyakorlati szempontból is célszerű munkát végzőket alakították újjá. Ezek a következők voltak: 1. Igazoló Választmány 5 tag 2. Jogügyi bizottság 10 tag 23 Uo. 284/1945. kgy. sz. 24 U o. 285/1945. kgy. sz. 26 U o. 154/1946. kgy. sz. 26 U o. 20/1946. kgy. sz. 27 U o. 56. és 167/1947. kgy. sz. 251

270 3. Pénzügyi és háztartási bizottság 10 tag 4. Gazdasági bizottság (a korábbi gazdászati és kertészeti összevonásával) 10 tag 5. Színügyi bizottság 10 tag 6. Villamosmű igazgatósága 5 tag 7. Népjóléti Bizottság (a korábbi közegészségügyi és szociálpolitikai bizottság helyett a 9140/1948. korm. rendelet alapján) 2 tag 8. A városi alkalmazottak szabad pályán eltöltött idejének beszámításánál közreműködő' véleményező bizottság 5 tag. A képviselő-testület a bizottságok számát, mint láttuk radikálisan csökkentette, az újjáalakított nyolc bizottság 57 taggal működött. A tagság számának megállapításakor a szabályrendeletet illetve az érvényben lévő egyéb jogszabályokat vették alapul. Az egyes bizottságokba az ekkor 85 tagú képviselő-testületből mindössze 42 képviselőt választottak be, (a különböző bizottságokba,) közülük 31 egy, három 3, nyolc 2 bizottságnak tagja volt. Egyetlen egy Polgári Demokrata párti képviselőt sem választottak be a bizottságokba, a Magyar Dolgozók Pártja 22, a szakszervezetek és a Kisgazdapárt 12 12, a Nemzeti Paraszt Párt 11 bizottsági tagsági helyet kapott. A Polgári Demokrata Párt mellőzése feltehetően a párt rendkívül minimális hatású tevékenységével volt összefüggésben. A többi párt és a szakszervezetek bizottsági tagsági száma megfelelt a képviselő-testületi arányaiknak.28 A képviselő-testületi bizottságokat 1949-ben az M DP Csongrád megyei Bizottsága javaslatára 5 tagú, a városi hatóság munkaterveinek végrehajtását ellenőrző albizottsággal egészítették ki.29 Az 1948/49-ben kialakított bizottságok 1950-ig, a képviselő-testület megszűnéséig változatlanul működtek. Tagságuk mindvégig nagymértékű változást mutat, ami törvényszerűen következett a képviselő-testületi tagok gyakori személyi cseréjéből, változásaiból. A személyi változások bemutatása azok gyakorisága miatt lehetetlen, a képviselő-testületi tagváltozások m iatt hat év alatt 44 esetben került sor a bizottságok kiegészítésére, ez szinte valamennyi bizottságot érintette, némelyiket többször is. Összességében megállapíthatjuk, hogy az albizottságok feladataiknak eleget tettek, tevékenységük különösen a közigazgatás újjászervezésének idején nagy mértékben hozzájárult a képviselő-testület eredményes működéséhez. Alapvető különbségként értékelendő, hogy az új képviselő-testület demokratizmusa kiterjedt az ügyek kezdeményezőire is. A hivatalos tanácsi, szakelőadói, polgármesteri előterjesztések mellett kezdeményezőként szép számban szerepeltek között a városi tisztviselők általában saját ügyükben, a város lakossága a legkülönbözőbb személyes és közügyekben. A népi bizottságok, a társadalmi és politikai szervezetek, de a különféle városi intézmények, testületek, egyesületek is gyakran fordultak kérdéseikkel a városi képviselő-testülethez. E kezdeményezéseknek egy része személyes jellegű volt, de különösen a népi bizottságok és a társadalmipolitikai szervezetek, gyakran az egész várost érintő ügyekre is felhívták a testület figyelmét. Ilyen kezdeményezésekkel különösen 1945-ben és 1947-ben találkozunk, gyakoriságuk 1948-tól csökken, majd előfordulásuk is megszűnt 1950-re. Atársadalmipolitikai szervezetek közül a legaktívabbak a szakszervezetek voltak, 1945-ben 14, 1947-ben 6 alkalommal szerepeltek, az egész időszakban összesen 21 esetben. Indítványaik általában közérdekűek voltak. Az egyes pártok közül a kommunisták nyújtották be a legtöbb javaslatot 1947-ben 10-et, között összesen tizenkettőt. A többi párt kezdeményező készsége az előző kettőtől lényegesen elmaradt, a vizsgált Uo. 165/1948. kgy. sz. 28 Uo. 28. és 51/1949. kgy. sz.

271 időszakban az ifjúsági szervezet (DISz, MADISz) 6, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Paraszt Párt és a Kisgazdapárt 5 5, a női szervezet (MNDSz) 2 esetben fordult a képviselő-testülethez. A Polgári Demokrata Párt passzivitását mutatja, hogy kezdeményezőként egyetlen egy esetben sem szerepeltek. Külön szólnunk kell a képviselő-testületi tagok kezdeményezéseiről, melyek között igen gyakoriak voltak. Formájukat tekintve ezek egy része interpelláció volt, de gyakran egyszerű javaslatként, vagy egy-egy ügyhöz kapcsolódva indítványként is elhangzottak. A képviselők által kezdeményezett ügyek is rendkívül sokfélék voltak, általában közérdekűek, a város egészét érintették. A képviselők természetesen pártjuk politika irányvonalától nem függetlenítették magukat. A legaktívabb kezdeményezők a kommunista és szakszervezeti küldöttek voltak, az elhangzott interpellációk, javaslatok kb. 2/3 része tőlük származott. Még a képviselői javaslatok, interpellációk többsége ban kifejezetten általános érdekű volt, a népi demokratikus forradalom és átalakulás problémáira, visszásságaira (közmunkák elosztása, feketézők elleni harc, közellátási visszaélések, a köztisztviselők elleni panasz stb.) hívták fel a figyelmet, addig 1947-től előtérbe került a szűkebb közösség, egy-egy képviselő közvetlen környezetében élő lakosok, érdekeinek, igényeinek kielégítése (közvilágítás, járdaépítés, közkifolyók létesítése, csatornázások stb. egy-egy adott városrészben). Mind az egyes pártok és szervezetek, mind a képviselő-testületi tagok kezdeményezései mögött feltétlenül látnunk kell a városban folyó politikai-hatalmi harcot, mely 1947-re a baloldali erők javára végképp eldőlt. Önmagában ez a tény is magyarázza, hogy kezdeményezőkészségük 1948-tól csökkent, bár nem hanyagolható el, hogy ekkorra a képviselő-testületben is lényeges változás ment végbe, önkormányzati szerepe, hatásköre csökkent, ugyanakkor a hivatali apparátus hatalma nőtt, az állami feladatok megoldását egyre növekvő mértékben a kormányzat saját szervei vették át. A népi demokratikus forradalom első időszakában a hatalmi harc vetületeként jelentkező képviselői aktivitás ben megtört. Ez az országos politikai, hatalmi és közigazgatási vezetés túlzott centralizálásával, az önkormányzatok végrehajtó testületként való kezelésével magyarázható. Ezt a korábban igen aktív képviselők egy része tudomásul vette, alkalmazkodtak az új helyzethez, de szép számmal akadtak, akik kiváltak a testületből, és egyszerűen meg sem jelentek annak ülésein. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB TERÜLETEI A városi képviselő-testület funkciói részben önkormányzati, részben közigazgatási jellegűek voltak. Önkormányzati vonatkozásban állást foglalt és döntött közjogi jellegű ügyekben, szervezési kérdésekben, jogalkotást végzett, intézte a város gazdasági és háztartási ügyeinek irányítását. Közigazgatási területen legfontosabb feladata a városi apparátus működésének biztosítása volt a város ügyeinek részben intézése, részben felügyelete, valamint az illetőségi és kisajátítási ügyek intézése. A képviselő-testület önálló önkormányzati szerként működött, de intézkedéseinek minden vonatkozásban összhangban kellett lenniök az érvényben lévő törvényekkel és felsőbb rendeletekkel Schneider M ik ló s: Szentes rendezett tanácsú város képviselőtestülete ( )TanuImányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Bp p p p. 253

272 Korszakunkban a képviselő-testület funkciói, feladatai a felszabadulás előttihez képest között sokkal többirányúbbak voltak, 1948 után azonban korlátozódtak.31 A testület üléseiről készült jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy legnagyobb számban a közigazgatási apparátusban dolgozó tisztviselők és városi alkalmazottak ügyei szerepeltek az üléseken. A testület mint a város ügymenetének felügyelője alapvető és fontos kérdésnek tartotta a közigazgatási apparátus megfelelő összetételének biztosítását, a szakmailag és politikailag is alkalmas tisztviselők alkalmazását. A tisztviselők alkalmazásán és leváltásán kívül a testület hatáskörébe tartozott valamennyi városi alkalmazott nyugdíjazása, segélyezése, a fizetésemelések, átsorolások jóváhagyása is ezért ilyen magas az ilyen jellegű ügyek száma. A képviselő-testületi tagok az e tárgykörben előterjesztett javaslatokat általában vita nélkül elfogadták, a hozzászólásokból azonban megállapítható, hogy elsősorban a város nehéz gazdasági helyzete miatt törekedtek a tisztviselői kar létszámának korlátozására, különösen a város által folyósitott különféle pótlékok, nyugdíjak összegének csökkentésére. A jog szerint járó összegeket nem szavazták meg azokban az esetekben, amikor a kérvényezők anyagi helyzetét jónak, megélhetését biztosítottnak látták. Ez alól még olyan esetbe sem tettek kivételt, mint dr. Négyesi Imréné nyugdíj ügye. A felszabadulás utáni első polgármester özvegye évekig kérte nyugdíjának megállapítását. A képviselő-testület tagjai messzemenőleg elismerték az elhunyt dr. Négyesi Imre polgármester érdemeit, nem is vitatták az özvegy kérésének jogosságát, de tekintettel arra, hogy vagyona a biztos megélhetését lehetővé tette, a megyei hatóságok közbenjárása ellenére sem kaphatott nyugdíjat.32 Gyakoriságukat tekintve az önkormányzati feladatok körébe tartozó és a várost, mint önálló gazdálkodó egységet és ingatlan tulajdonost érintő ügyek állnak a második helyen: ezek részben az ingatlaneladások engedélyezése, részben a különféle haszonbérleti szerződések jóváhagyása. A képviselő-testület itt is elsősorban a város érdekeit tartotta szem előtt. Ezért éles vitát váltott ki a képviselők körében, amikor 1947-ben Erdei Mihály a város tulajdonába lévő legelők díjtalan átadását kérte a Szentes városi Földművesszövetkezet részére. A legelőket a földreform során egyszer már igénybevette a földigénylő bizottság, de az 1946: IX. tv. alapján az visszakerült a város tulajdonába és az azt haszonbérbe átadta a szövetkezetnek, mely most ugyanezen törvény alapján tulajdonul kérte. A Földművesszövetkezet szerette volna már korábban is megszerezni a legelőt, kérésüket azonban az Országos Földbirtokrendező Tanács elutasította. Ekkor a szövetkezet a Csongrád megyei Földbirtokrendező Tanácshoz fordult, mely kérésüket elfogadta. A megyei határozatot a városi polgármester megfellebbezte, de választ még nem kapott. Az elmondottak után a tanács az Erdei Mihály által benyújtott javaslat elutasítását kérte a testülettől mert a város nagy anyagi hátrányt szenvedne, ha a képviselő-testület önként lemondana az egyszer már jogerősen neki juttatott területekről. A város és az új földművesszövetkezet érdekeit nem sikerült egybehangolni, hiszen mindkettőnek szüksége volt a területre. A képviselő-testületi tagok véleménye megoszlott. A szövetkezet érdekeit védő képviselők hangoztatták, hogy a földreform következetes végrehajtásához Szentesen hozzátartozik a város ezen területének átengedése. A földreformot nem azért hajtottuk végre, hogy ezekből a városok nagy területeket szerezzenek mondta Erdei Mihály, a városi Nemzeti Bizottság elnöke. Állítása a valóságnak azért sem felelt meg, mert Szentes városa a földreform során vesztett területéből. A vita során a javaslatot L. A képviselőtestület által tárgyalt ügyek csoportosítása tartalmuk szerint c. táblázatot. 8S CsmL (SZF) Szentes város kpv. jkv. 19,120/1946. és 7/1947. kgy. sz.

273 benyújtott képviselő azzal gyanúsította a testületet, hogy az csak támogatja a földreformot, de nem fogadja el, ezzel sérti az új földtulajdonosok érdekeit. A szociáldemokraták nevében Szőke Ferenc a javaslat elutasítása mellett foglalt állást, rámutatva, hogy ebben az ügyben a város érdekeit kell előtérbe helyezni. A vita során 14 hozzászólás hangzott el, a javaslat elfogadása mellett szóltak a kommunista párti, nemzeti paraszt párti és szakszervezeti küldöttek, míg a szociáldemokraták, a Kisgazdapárt és a Polgári Demokrata Párt képviselői ellene foglaltak állást. Ambruzs Albert szociáldemokrata képviselő igen helyesen utalt arra, hogy a képviselők egy része a földművesszövetkezet vezetői, a földigénylő bizottság tagjai érdekeltek az ügyben, a tanácskozási ügyrend szerint nem is vehetnek részt a tárgyalásban. Ezt követően a vita a pártok képviselői között egymás támadásává fajult. A vita során áthidaló javaslatként felmerült a javaslat levétele a napirendről, sőt kérték annak visszavonását. M iután egyik sem történt meg a kommunista párti küldöttek kivételével a testület tagjai kivonultak az ülésteremből. A bent maradt 31 szavazati joggal rendelkező tisztviselő és küldött 25: 6 arányban hozott szótöbbségi határozatával a képviselőtestület kimondta, hogy Szentes városa lemond a legelőterületről. Az ülésen egyébként 52 képviselő vett részt, a javaslat mellett szavazó 25 delegált a MKP és a szakszervezetek néhányan a NPP tagjai voltak.33 A háztartási, gazdasági ügyek külön csoportját képezték az egyes városi létesítmények, épületek, közművek, utak, járdák, parkok stb. gondozása, fenntartása. Az ebbe a csoportba tartozó ügyek különösen 1947-től váltak gyakorivá. Korábban ugyanis a város rendkívül nehéz anyagi helyzete miatt nem tudott e feladatokkal foglalkozni, viszont 1947-től a központi hitelkeretekből nyújtott támogatásokat az első hároméves tervvel összhangban ezek megoldására fordították. Ezt követően az adó- és pénzügyek csoportjába tartozó napirendi pontok száma a legtöbb. A város pénzügyei a felszabadulást követően évekig megoldhatatlan problémaként szerepeltek. Bár Szentesen közvetlenül a felszabadító harcok nem okoztak jelentős kárt, a németek által felrobbantott tiszai vashíd helyreállítása között, a jóvátételi beszolgáltatások teljesítése, a különféle közmunkák végzése a lakosság anyagi erejét igen megviselte. A háború okozta termeléskiesés, valamint az említett problémák megoldása miatt a város bevételei egyre jobban csökkentek, kiadásai ugyanakkor egyre jobban nőttek. A pénzügyek normalizálását nehezítette, hogy a város meglévő pénzkészletét az október 7-én elmenekült korábbi tisztviselők magukkal vitték és ez az egy évi teljes adóbevételnek megfelelő összeg elveszett ig központi hitelkeretből a város csak nagyon keveset kapott, ezért évről évre saját gazdasága terhére kénytelen volt bankhitelt felvenni. Érzékenyen érintette a város gazdálkodását, hogy a földreform során birtokainak nagy részét kiosztották ben további veszteséget jelentett az új községek Magyartés, Cserebökény kialakítása, mely újabb, korábban igen jól jövedelmező földterülettől fosztotta meg a várost. A pénzügyek mindezek következtében igen érzékeny, sok vitát kiváltó témaként jelentkeztek. A képviselő-testület és az ügyeket intéző tisztviselők maximális takarékosságot vezettek be. A pénzhiány miatt minimálisra csökkentették a különféle intézményeknek, egyesületeknek nyújtható segélyek összegét, csökkentették, sőt ha a kérvényező anyagi helyzete kicsit is jobb volt, megtagadták az egyébként jogszerű segélyek, nyugdíjak kifizetését. Rendszeresen emelték a különféle városi díjakat piaci helypénz, (mázsapénz stb.) új illetékek szedését vezették be, közigazgatási eljárási illeték 1946, újjáépítési illeték stb. Intézkedtek a különféle hirdetések, nem jótékony és nem politikai célzattal rendezett összejövetelek, kulturális rendezvények, előadások " U o. 133/1947. kgy. sz. 255

274 alkalmával fizetendő vigalmi adó bevezetéséről illetve felemeléséről. A képviselőtestület tagjai mind a takarékossági, mind a különféle díjak felemelésére vonatkozó intézkedéseket rendkívül nagy megértéssel fogadták, bár hangsúlyozták, hogy ezeket döntéseket csak átmenetinek tekintik. A háború okozta ellátási nehézségek miatt a korszakban mindvégig komoly problémát jelentett a lakosság élelemmel, tüzelővel és más közszükségleti cikkel való ellátása. A város a korlátozott lehetőségeit igyekezett ezen a területen is maximálisan kihasználni, esetenként mivel helyi kereskedelemben e cikkek beszerezhetetlenek voltak saját anyagi eszközeit felhasználva vásárolt elsősorban tüzelőanyagot, az élelmiszerek közül burgonyát, a termelők ellátása érdekében vetőmagot. Ezek szétosztásáról általában a képviselőkből, valamint a pártok tagjaiból alakult bizottságok, népi bizottságok (pl. termelési bizottság, Nemzeti Segélyező Bizottság) vagy maga a közellátási hivatal gondoskodott. A testület tagjai az ügyekben legtöbbször igen megértőek voltak, sőt maguk is kezdeményezőként léptek fel egy-egy a közellátást javító akció során. Nem a testületen múlott, hogy a problémákat nem mindig sikerült megoldani. Igen fontos lett volna a malmok községi tulajdonba vétele, melyre a Nemzeti Bizottság már 1945-ben javaslatot tett. A városban ekkor 3 malom volt, ebből azonban csak egy üzemelt. A vitában 10 képviselő szólalt fel, többségükben a javaslat mellett foglaltak állást. Ennek ellenére a testület elvetette a malmok községesítését, mivel a város saját erejéből képtelen lett volna azok üzemeltetését biztosítani, viszont feliratban kérte a kormányzatot, hogy tegyen sürgős lépéseket a községesítés érdekében és biztosítsa a malmok üzemeltetését.31 A korszak egészére jellemző a szociálpolitikai ügyek, segélyezések gyakorisága. Ezek között külön szólnunk kell azokról az erőfeszítésekről, melyet a gyermekek, különösen az óvodás korúak elhelyezésének megoldása érdekében tettek ben. A nők munkábaállását nagymértékben nehezítette, hogy az iskolás korúnál kisebb gyermekeket nem tudták elhelyezni. Ezért a város ben egy bölcsödé és három új óvoda létesítését határozta el. Ezek közül a bölcsödé felállítására sor is került, az óvodák azonban csak 1947 után nyílhattak meg, a város szűk anyagi helyzete miatt.35 Feltétlenül külön szólnunk kell arról, hogy a korszakban a szentesi képviselőtestület igen sokat foglalkozott a város oktatási és kulturális helyzetével. Már 1945-ben jelentős összeget fordítottak az iskolaépületek helyreállítására, minden évben hozzájárult a képviselő-testület egy-egy összegben az egyházi iskolák fenntartásához is. A képviselő-testület tagjainak kezdeményezésére az állami elemi iskolák körül felszabadulási emlékparkokat alakítottak ki. Folyamatosan és rendszeresen emelték a tanítók, tanárok és más iskolai alkalmazottak bérét. Az ebben a tárgykörben hozott döntések során a testület tagjai között nem került sor vitákra. A várostól távol élő gyermekek részére 1945-ben tanyai internátus felállítását határozta el a képviselő-testület, sajnos a nehéz gazdasági körülmények miatt ez sem valósulhatott meg. A gyermekek továbbtanulásának biztosítása és a város megfelelő szakemberekkel való ellátása érdekében a téli gazdasági iskolát mezőgazdasági középiskolává szervezték át és kereskedelmi középiskola felállítását határozták el, ez utóbbi re meg is valósult.36 Kulturális vonatkozásban a képviselő-testület tevékenysége a városban működő különböző sportegyesület segélyezésében volt jelentős. Az egyes egyesületek többé Uo. 299/1945. és 30/1946. kgy. sz. 85 Uo és 186/1947. kgy. sz. 84 Uo. 161., 217/1945, 143/1946, 56., 165 és 249/1947., 14/1948. kgy. sz.

275 kevésbé rendszeresen számíthattak a város anyagi segítségére, ami nélkül működésük elképzelhetetlen lett volna. A különböző egyesületek és műkedvelő társaságok segélyezésének elosztásakor mindig előnyben részesítették a munkásokból állókat. A kulturális kiadások mértékét is nagyban befolyásolta a város anyagi helyzete, a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt pl ben nem kapott segélyt az Iparos Dalárda.37 A városi képviselő-testület önkormányzati feladatai közé tartozott a különféle szabályrendeletek alkotása. Szentes város felszabadulás előtti érvényes szabályrendeleteinek száma 45 volt, ezek nagy része azonban a vizsgált években már elavult. Az új szabályrendeletek alkotásának feltétele volt a városi apparátus kialakulása, megerősödése, a megfelelő, elsősorban jogi végzettséggel rendelkező és mind közigazgatási, mind pedig gazdasági és pénzügyekben járatos tisztviselők alkalmazása. Emiatt ban csak a legégetőbben szükséges új szabályrendeleteket alkották meg, így ben a /1945. VII. PM rendelet alapján szabályozták a közmunkák rendjét38 és 1946-ban módosították a villamosmű szabályrendeletét. Ez utóbbi azonban csak az alkalmazottak bérezésére vonatkozó részét érintette az eredeti szabályrendeletnek.39 Az önkormányzati jogalkotás fénykora ban volt. Az új (gazdasági,) politikai és közigazgatási viszonyoknak megfelelően új szabályrendelettel határozta meg a képviselő-testület a felszabadulás után felállított tanyai közigazgatási kirendeltségek működését,40 a helypénzszedés,41 a közigazgatási eljárási illeték, a várost érintő egyéb illetékek,42 az újjáépítési alapra befizetendő bélyegilletékek rendszerét.43 Új hirdetési szabályrendelet készült.44 ( /1947) Ugyancsak szabályrendeletet alkotott a képviselő-testület a gyümölcsfák törzskönyvezésére.45 A különféle városi intézmények közül újra szabályozták a tűzoltóság működését,46 és elkészült az újonnan felállított bölcsödé47 és Kereskedelmi Középiskola szabályrendelete ban a testület újjáalakította illetve módosította a fogyasztási adóról49, a vigalmi adóról50 *52 az okirati és közigazgatási illetékekről,61 a tűzrendészeti járulékokról62 és a gépjárműhasználatról53 54szóló városi szabályrendeleteket ben négy új szabályrendeletet alkotott a szentesi képviselő-testület a város által vásárolt személygépkocsi használatáról64, az illetékekről, a járdák építési rendjéről55 *és a város által fenntartott csecsemőotthon működéséről ben mindössze két szabályrendelet készült a fásításokról67 és a hatósági mázsák használatáról, a mázsálási díjakról.58 A vizsgált időszak 37 Uo. 92/1947. kgy. sz. 38 Uo. 59/1945. kgy. sz. 39 Uo. 93/1946. kgy. sz. 40 Uo. 19/1947. kgy. sz. 41 Uo. 21., 107 és 304/1947. kgy. sz. 42 Uo. 24/1947. kgy. sz. 43 Uo. 106/1947. kgy. sz. 44 Uo. 115 és 166/1947. kgy. sz. 46 Uo. 259/1947. kgy. sz. 46 Uo. 307/1947. kgy. sz. 47 Uo. 277/1947. kgy. sz. 48 Uo. 56. és 248/1947. kgy. sz. 49 Uo. 15/1948. kgy. sz. 50 Uo. 57/1948. kgy. sz. «Uo. 58., 156., 204/1948 és 53/1949. kgy. sz. 61 Uo. 68., 156., 204/1948 és 53/1949. kgy. sz. 52 Uo. 61/1948. kgy. sz. 53 Uo. 249/1948. kgy. sz. 54 Uo. 46/1949. kgy. sz. 55 Uo. 171/1949. kgy. sz. 58 Uo. 148/1949. kgy. sz. 37 Uo. 14/1950. kgy. sz. 257

276 önkormányzati jogalkotási tevékenységére általában jellemző, hogy csak a legfontosabb a mindennapi közigazgatási munkát, a város háztartását érintő ügyeket rendezték, valamint az új intézmények működéséhez feltétlenül szükséges szabályrendeleteket alkották meg között 18 szabályrendelet készült el, ezek többsége azonban a korábbiak módosítása volt. Több alkalommal is felvetődött a város szervezési szabályrendeletének elkészítése, amely az új képviselő-testület és közigazgatási apparátus feladatait, funkcióit, működési elveit tartalmazta volna. Összeállításának szükségességét az is indokolta, hogy a város utolsó szervezési szabályrendelete, ben készült és igencsak elavult már. Új szervezési szabályrendelet kidolgozására azonban nem került sor, feltehetően azért, mert a felszabadulást követően létrehozott, újjászervezett helyi közigazgatási rendszert kormányzati szinten is csak ideiglenesnek tekintették. A szabályrendeletek alkotása során elsősorban azok megfelelő formai és tartalmi előkészítése következtében a testület tagjai általában egyhangú határozatokat hoztak. Az önkormányzati jogalkotás másik igen fontos megnyilvánulása a korszakban ben a helyi vállalatok létrehozása. Az 1949: X. te. a helyi, elsősorban kommunális feladatok jobb ellátása érdekében elrendelte a korábban az önkormányzatok tulajdonában és a helyi háztartás keretei között működtetett gazdálkodó egységek önálló vállalattá alakítását. Szentesen a törvény végrehajtásaként elsőként a Községi Temetkezési Vállalat megalakításáról döntött a képviselő-testület.69 A vállalat a temetkezéssel kapcsolatos ipari és kereskedelmi tevékenység mellett megkapta és a továbbiakban fenntartotta a korábban a városi háztartás keretében kezelt virágkertészetet és feladata volt a városi temetők kezelése, karbantartása. Önálló községi vállalatot alapított a képviselő-testület az július 27-én házi kezelésbe vett Petőfi Szálloda és étterem további üzemeltetésére. Az új vállalat neve Szentesi Vendéglő és Szálloda Községi Vállalat lett, feladata a város területén a szálloda és vendéglátóipari tevékenység gyakorlása. A vállalat a Petőfi komplexumon kívül megkapta a strandvendéglő és a sportuszoda fenntartási és működési feladatait. Ugyancsak 1949-ben döntött a képvisleő-testület a városi háztartási alap keretében kezelt városi gazdaság és kertészet önálló községi vállalattá történő alakításáról.61 Az új szentesi kertészet községi vállalat feladatai közé tartozott a városi közterületek, parkok, játszóterek, fasorok karbantartása, létesítése, gondozása, virág és más dekorációs növények termesztése, feldolgozása és értékesítése. A vállalat önálló virágüzletet nyithatott. Megkapta továbbá a város mezőgazdasági művelés alatt álló földjét és állattenyészetét. A községi vállalatok száma 1950-ben még kettővel szaporodott. A polgármester kezdeményezésére az államosított Zsoldos kenyérgyárból alapította meg a képviselőtestület a Szentesi Kenyérgyár Községi Vállalatot,62 míg a korábban házikezelésben lévő vágóhíd hasznosítására Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalatot63 hozott létre. Az új vállalatok felügyelete, az igazgatók illetve az ügyvezetőségek kinevezése az alapító városi képviselő-testület joga volt. A vállalatok alapítását a belügyminisztérium és az illetékes szakminisztérium együttesen enaedélyezte. A korábban a városi háztartás kereteiben gazdálkodó egységek önálló vállalattá alakulása kétségkívül nagy jelentőségű, hiszen gazdasági tevékenységük, mozgás Uo. 28/1950. kgy. sz. 59 Uo és 135/1949. kgy. sz. 60 Uo. 119/1949. kgy. sz. 91 Uo. 136/1949. kgy. sz. 82 Uo. 113/1950. kgy. sz. 93 Uo. 114/1950. kgy. sz.

277 terük, lehetőségeik az új formákban lényegesen nagyobb volt. A város elesett ugyan azoktól a jövedelmektől, melyek korábban e egységek üzemeltetéséből befolytak, viszont ez az összeg nem állt arányban a fenntartás gondjaival. Feltehetően ezzel magyarázható, hogy a képviselő-testület mind a hat vállalat megalapítását vita és hozzászólás nélkül, egyhangú határozattal hagyta jóvá. Feltétlenül pozitív eredmény a hat vállalat létrehozása a város gazdasági életének egésze szempontjából is, új, szocialista típusú üzemek jelentek meg velük, újabb munkaalkalmak, elhelyezkedési lehetőségek teremtődtek. S z e n t e s v á r o s k é p v ís e l ő -t e s t ü l e t é b e n t á r g y a l t LEGPROBLEMATIKUSABB ÜGYEK A városi képviselő-testületi munka során a legérzékenyebb, legkényesebb és a legtöbb hozzászólást, vitát kiváltó probléma a városi költségvetés között. A városi önkormányzat működését, háztartásának vezetését biztosító költségvetések összeállítása a rendkívüli gazdasági viszonyok, elsősorban az óriási mértékű infláció miatt nem volt lehetséges augusztusában a belügyminiszter elrendelte a városok 1945-ös költségvetésének az infláció és más új gazdasági tényezők figyelembevétele alapján történő új összeállítását és az évi költségvetés elkészítését. A szentesi képviselő-testület azonban nem hajtotta végre a rendeletet. A városi tanács felhívta az illetékes tisztviselőket a szükséges adatok kigyűjtésére, ez meg is történt, de amikor a költségvetés összeállítására kerülhetett volna sor, akkora a beérkezett adatok hasznavehetetlen számtömeggé váltak, miután a pénz értékének romlása nevetségessé tett minden előzetes számvetést. Ezért a polgármester a belügyminisztérium engedélyét kérte, hogy a gazdasági és pénzügyek valamelyes normalizálásáig az évi költségvetés rovatai szerint a városi tanács vezethesse a város háztartását, de úgy, hogy negyedévenként a felvett hitelekről és kiadásokról jelentést tesz a képviselő-testületnek. A polgármesteri előterjesztés alapján a képviselő-testület szigorú és maximális takarékosságra intve a tanácsot a szükséges felhatalmazást megadta, így az első két évben a városi háztartást lényegében költségvetés nélkül, az elavult évi költségvetés rovatai alapján vezette a tanács júniusában a pénzügyek irányítására Sima Lászlót választotta meg a testület. Sima László szigorú takarékossági intézkedések bevezetésével és a városi közjövedelmek fokozásával elérte, hogy az év végéig ha nem is sikerült a város pénzügyeit normalizálnia, de a fizetésképtelenség állapotát a város elkerülte elején azonban a pénz értékének súlyos zuhanása, a mindinkább emelkedő napszámbérek és anyagárak miatt a város ismét válságos helyzetbe került. A különféle díjak és illetékek emelése az eladósodott városi háztartáson már nem segíthetett, ezért a képviselő-testület a Nemzeti Bizottságot kérte, hogy rendelje el és hajtassa végre a városi háztartás szanálását.85 A példa nélküli határozat meghozatala előtt mindössze hat képviselő szólalt fel, megoldást azonban egyik sem tudott javasolni. így továbbra is érvényben maradtak a takarékossági intézkedések a város pedig újabb hitelek felvételével, a saját bevételeinek további emelésével próbálta a háztartás egyensúlyát fenntartani. A felszabadulást követően az első költségvetést augusztus 16-án tárgyalta a képviselő-testület. A költségvetés az /1946. B.M. sz. rendelet alapján készült, mely nagyon is kötött irányelveket adott m eg: kiestek azok a jövedelmek, elsősorban a város földjeinek haszonbérletei, melyek korábban * Uo. 287/1945. kgy. sz. ** Uo. 65/1946. kgy. sz. A szanálás végrehajtására vonatkozóan nincsenek adataink. 259

278 a háztartást jelentős mértékben segítették. A földreform végrehajtását követően mindössze 100 kát. hold maradt a város tulajdonában, amit a házi mezőgazdálkodás hasznosított. A korábbi haszonbérietek több mint F t bevételt jelentettek évente, amitől most a város elesett. További nehézséget jelentett, hogy a belügyminiszter rendelete értelmében megszűnt a város pótadó szedési joga, az ingatlanátruházási pótilletékből való részesedése, az általános kereseti adókból, forgalmi adókból való részesedése. Az elvesztett jövedelmek kétharmadát a város központi keretből megkapta. Tovább nehezítette a költségvetés összeállítását, hogy alapul, a rendelet értelmében, az 1938-as költségvetés adatait kellett venni, ugyanakkor ebben még nem szerepeltek olyan városi intézmények mint a bölcsödé, a napközi otthonok, a városi egészségvédelmi szolgálat, a nemibeteg gondozó intézet, a kereskedelmi középiskola stb. Rendkívüli mértékben emelkedtek a város egyéb dologi kiadásai is. Szentes város 1946/47. évi költségvetése 1, F t szükségletet és 1, Ft fedezetet tartalmazott tehát látszólag a város pénzügyei a költségvetés végrehajtása során egyensúlyba kerültek. A képviselők nagy megértéssel fogadták az előterjesztett javaslatot, tíz hozzászólás után a testület egyhangúlag elfogadta Szentes város 1946/47. évi költségvetés tervezetét.68 A költségvetés felülvizsgálata során kiderült, hogy összeállítása nem felelt meg mindenben a felsőbb utasításoknak. A minisztérium jóváhagyása során a szükségleteket Ft-ban állapították meg, ez Ft-tal volt kevesebb a város által javasoltnál. A fedezetekre beállított összeget a minisztérium ugyancsak csökkentette Ft-tal és 1, Ft-ban állapította meg. A városi tervezettel szemben amely szerint a kiadások és bevételek fedték egymást, a jóváhagyott költségvetés Ft hiányt mutatott. A költségvetés végrehajtása során felmerült szükségletek miatt két ízben is pótköltségvetést kellett készíteni összesen Ft szükséglettel és Ft fedezettel a hiány Ft-tal növekedett. Az 1946/47-re megállapított teljes költségvetés szükséglete 1, Ft, fedezte 1, Ft, hiánya Ft volt. Rendkívüli takarékoskodás árán a város elérte, hogy kiadásai a tervezethez képest csökkentek 1, Ft-ot költöttek el, 4818 Ft-tal kevesebbet a tervezettnél. A bevételeket sikerült emelni a tervezetthez képest Ft-tal (a bevételek összege 1, Ft). A költségvetésben mutatkozó deficit nagyobb részét tehát sikerült felszámolni a végrehajtás során ez azonban csak pillanatnyi javulást jelentett, hiszen a takarékoskodás miatt semmi jelentős jövedelmet biztosító beruházás sem történt a bevételi többlet tisztán az adók emeléséből adódott amit viszont tartósan tovább fokozni nem lehetett.67 A költségvetés végrehajtásáról a következő, 1947/48. évi költségvetési előirányzat tárgyalásakor már értesültek a képviselők. A kérdés fontosságára való tekintettel a tervezetet a polgármester sokszorosította és így a képviselők m ár az ülés előtt tanulmányozhatták. Az alapos előkészítés eredménye az ülésen is megmutatkozott. Az egyes pártok képviselői már a tervezet napirendre tűzése előtt elmondták általános véleményüket. A hozzászólók közül Erdei Mihály, a Nemzeti Bizottság elnöke, a szakszervezetek képviselője elismerte, hogy a háború tönkretette Szentes város gazdasági felszereléseit, a földreform következtében jó néhány száz hold földjét kiosztották, azonkívül a határát megcsonkították az új községek alakításakor mindez hozzájárult a város pénzügyi helyzetének romlásához, de ugyanígy hozzájárult az is, hogy az előző, 1946/47. évi költségvetés nem jól volt elkészítve. A képviselő bírálta az előző költségvetést elkészítő pénzügyi tanácsnokot, aki szerinte az elmúlt évi költségvetést optimista szavakkal terjesztette be és ez megtévesztette a képviselőket. Éppen ezért felhívta társait, hogy a most benyújtott ter 66 Uo. 136/1946. kgy. sz. 67 Uo. 96/1948. kgy. sz. 260

279 vezetet fokozott figyelemmel tárgyalják. A továbbiakban Erdei Mihály rámutatott, hogy az 1947/48-ra összeállított tervezet kiadásai tételei lényegesen nagyobbak, mint a bevételek. Utalt arra, hogy a bevételek az aszály miatt nem biztosak, ezért fontosnak tartotta a hiányok pontos megállapítását és a költségvetés igen részletes tanulmányozását. Szőke Mátyás, a kommunista párt küldötte a bevételek fokozására hívta fel a figyelmet. Mindkét képviselő hangsúlyozta, az ügy érdemi tárgyalásának alapvető feltétele, hogy a pártok közti politikai ellentéteket tegyék félre, ezt elsősorban a Kisgazdapárt képviselőire értették. Pintér Győző, a szociáldemokraták képviselője élesen bírálta az előző évi költségvetés összeállítását és elfogadásának, illetve előterjesztésének módját. Szerinte akkor a képviselő-testületi tagok azért nem vették észre a hibákat, mert nem volt módjuk a tervezet tanulmányozására, másrészt megtévesztette a képviselőket, hogy a város a belügyminiszteri rendelethez ragaszkodott. A továbbiakban bizalmatlanságát fejezte ki a város vezetőivel szemben, mert azok szerinte nem önállóan, függetlenül vezetik a város ügyeit, ezért az új költségvetést sem kellene elfogadni. A város helyzetének ismeretében kérte a költségvetés legszigorúbb kritikával és őszinteséggel való tárgyalását. Kürtösi Károly, a szakszervezetek delegáltja kifogásolta, a költségvetési hiányokat, valamint azt, hogy a 3 éves terv szükségleti része nem szerepel az anyagban. Ő is bizalmatlanságát fejezte ki a városi tanáccsal szemben, a költségvetést irreálisnak tartotta, bár tárgyalási alapul elfogadta. Szőke Ferenc, a szociáldemokrata párt küldötte ugyancsak bírálta az előző évi költségvetést, szerinte nem lett volna szabad olyan szigorúan alkalmazkodni a rendelethez. Legnagyobb problémának ő is a hiányokat tartotta, de emellett hangsúlyozta, hogy a városi munkaalkalmakra túl kevés a fedezet és még ha el is indulnak a 3 éves terv beruházásai, akkor is sok lesz a munkanélküli, akikről valamilyen formában gondoskodni kellene. A Kisgazdapárt küldöttei, Erdőháti Nagy János és Nagy Dániel a kiadásokat túlzottaknak találták, csökkentését javasolták. Hiányolták, hogy semmi olyan beruházás nincs a tervezetben, melyből legalább a jövőben bevételt remélhetne a város. A költségvetés részletes tárgyalása során az előzetes hozzászólásokban kifejezett bizalmatlanság ellenére a képviselők igen higgadtan, és a lehetőségeket reálisan mérlegelve döntöttek és végül kisebb módosításokkal ugyan, de elfogadták azt. A részletes tárgyalás sikeréhez nagymértékben hozzájárult Vajda Imre polgármester beszéde, melyet az előzetes hozzászólások után intézett a testület tagjaihoz. Ebben őszintén és reálisan mutatott rá azokra a külső és belső problémákra, melyek a város gazdasági helyzetét meghatározták. Elismerte az előző költségvetés hibáit, de hangsúlyozta, hogy ez csak részben volt okozója a város nehézségeinek. Az okok a polgármester szerint a város sajátos belső gazdasági és társadalmi struktúrájában keresendők, a legfontosabbak ezek közül: a sok tisztviselő, alkalmazott, akik bérből és fizetésből éltek, munkájuk ugyanakkor improduktív volt, gondoskodni kellett a középületek, közintézmények fenntartásáról, melyek száma, mivel Szentes megyeszékhely meglehetősen nagy volt. A mezőgazdasági termelésből befolyt adók, mint jövedelemforrás, bizonytalanok voltak és a szükségesnél kevesebbek. Ipara Szentesnek ekkor még minimális, a meglévő üzemek vagy nem termeltek vagy ha termeltek termékeiknek nem volt megfelelő piaca. További nehézségeket jelentett a lakosság zömének alacsony szociális helyzete, a munkanélküliek magas aránya, elsősorban a nagyszámú kubikosság amit ipar hiányában a mezőgazdaságnak kellett volna felvennie, de az extenzív jellege miatt képtelen volt rá. A tanács által előterjesztett költségvetés 4, Ft szükségletet, 2, Ft fedezetet és 1, Ft hiányt tartalmazott. A tárgyalás során csökkentették a reprezentációs és az utazási költségeket, az irodaszerek, papír és nyomtatványok beszerzésére fordítható költségeket, a katonai átvonulási száuásdíjak összegét, a szállítási 261

280 és kórházi költségeket, az óvodák fenntartási költségeit, az iskolai különféle kiadásokat, a tanítói óraadói díjakra fordítható összeget, a kereskedelmi középiskola berendezéseinek pótlására beállított összeget, a zeneiskola segélyét, az egyesületi segélyekre és tagsági díjakra szánt összeget valamint a színtársulat segélyét. Teljes egészében törölték egy tanítói lakás felújítására szánt összeget. Ugyanakkor a képviseló'-testület felemelte a városháza fenntartására, a közmunkaszerzésre, az iskolák fenntartására beállított összegeket, valamint a tűzoltók felszerelésének kiegészítésére, a szegény óvodások karácsonyi ajándékozására, a város dologi kiadásaira, a piaci árusító asztalok rendbentartására és a NÉKOSZ segélyezésére tervezett összeget. A képviselőtestület módosításai alapján elfogadott költségvetés szükséglete 4, Ft, fedezete 2, Ft, hiánya 2, Ft, a tanács és a pénzügyi és háztartási szakosztály által készített tervezettel szemben a szükségleteket forinttal növelték, a fedezet csökkent 1000 Ft-tal a hiány ugyancsak növekedett Ft-tal.68 A költségvetés tervezet tárgyalásakor a testület tagjai igyekeztek a kiadásokat csökkenteni, ugyanakkor megpróbálták az egyes tételeket a valós szükségletnek megfelelően emelni, ez végül a hiány további növekedését eredményezte, annak ellenére, hogy a tárgyalás előtt mindannyian a hiányok csökkentése mellett kardoskodtak. A költségvetési vitában 48 hozzászólás történt, ami önmagában is jelzi a testület tagjainak aktivitását. A városi képviselő-testület által elfogadott költségvetést a belügyminisztérium lényegesen módosította a szükségleteket 3, Ft-ban állapította meg vagyis az eredeti tervezetben szerepelt összeget Ft-tal csökkentettel. A fedezet jóváhagyott összege 3, Ft, ez az eredeti tervezetnél Ft-tal volt több. A minisztérium által elfogadott költségvetési hiány Ft, 1, Ft-tal kevesebb, mint amennyit a képviselő-testület által elfogadott tervezet tartalmazott. A költségvetést jóváhagyó miniszteri bizottság lényegesen emelte az adó- és javadalmi bevételeket, a piaci helypénzek, valamint a házi mezőgazdálkodás és a kertészet bevételeit. A képviselő-testület által jóváhagyott szükségletek közül emelte a minisztérium a közigazgatási szükségletek biztosítására vonatkozó összeget, viszont az összes többi tervezett kiadást csökkentette, kivéve a szociális célokra beállított tételeket, melyeket Ft-tal megemelt. Lényeges törlés történt a beruházásokra, illetve városrendezésre, utak karbantartására, közvilágításra, a kisvasút szövetkezet támogatására, valamint csatorna építésére tervezett összegeknél. A belügyminisztérium által jóváhagyott költségvetést a városi képviselő-testület tudomásul vette.69 A városi tanács messzemenőleg ragaszkodott a költségvetés végrehajtásához, ennek ellenére 1948 májusában újabb hiányok mutatkoztak. Az utolsó öt hónapra összeállított költségvetési tervezet 1, Ft szükségeletet tartalmazott, ez Ft-tal több volt, mint amennyire az eredeti költségvetés alapján számítani lehetett. A fedezetet 1, Ft-ban állapította meg a testület, az Ft-tal volt több az eredeti költségvetés 5 hónapra arányosan elosztott fedezeténél. A költségvetési tervezet hiánya Ft volt, Ft-tal több, mint amennyire az 1947/48- as költségvetési hiányokból a hátralévő öt hónapra számítani lehetett. A hiány egy részét pótköltségvetés összeállításával próbálták ellensúlyozni. A pótköltségvetést F t szükséglettel és ugyanannyi fedezettel állapította meg a testület. A pótköltségvetés ellenére a hiány még mindig elég jelentős maradt Ft. Az öthónapos költségvetés hiteleinek 22,3 %-a szemtlyi járandóságokra, 10,8%-a szociális kiadásokra, 6,2 %-a egészségügyi kiadásokra, 31,1 %-a városépítési célokra és 7,1 %-a a 3 éves ' 68 Uo. 207/1947. kgy. sz.' '» Uo. 78/1948. kgy. sz. :... L,- ó 262

281 terv beruházásaira lett megállapítva. Az eredeti költségvetéssel szemben a szociális, kulturális és egészségügyi szükségletek aránya emelkedett, míg a vagyonigazgatásra, közélelmezésre és városépítésre fordított kiadások csökkentek.70 A minisztérium a város 5 hónapos illetve pótköltségvetését jelentó's mértékben módosította, a szükségleteket csökkentette és 1, Ft-ban állapította meg. Ugyanakkor emelte a fedezetet 1, Ft-ra és a bevételek emelése érdekében városi okirati és közigazgatási illeték szedését rendelte el. A város hiánya Ft-ra csökkent, aminek előteremtésére a minisztérium ígéretet tett. A képviselő-testület a minisztérium módosításait tudomásul vette.71 Az 1947/48-as költségvetés teljes előirányzata tehát 5, Ft szükségletet, 4, Ft fedezetet és Ft hiányt tartalmazott. A hiányok pótlására a város Ft államsegélyt kapott. A fokozott takarékosság a végrehajtás során most is igen szép eredményeket hozott, a bevételek összege 6, ,88 F t volt, ezzel szemben a kiadások összege 5, ,32 Ft, ,68 Ft-tal kevesebb a tervezettnél, míg a bevételi növekedés ,88 Ft-tal növekedett. A városi zárszámadás így ,59 Ft felesleget tudott felmutatni. Ez az előző évhez képest kedvezőbb volt ugyan, de a javulás csak látszólagos a takarékossági intézkedések mindenképpen kedvezőtlenül hatottak a város gazdasági életére. Az államsegélyekkel az adók emelésével nem lehetett a város gazdasági életét tartósan stabilizálni.72 Az 1949/50 évi költségvetés összeállításakor az előző év tapasztalatai alapján a fedezet biztosítása érdekében jelentős mértékben emelték a város bevételeit, elsősorban az adók mértékét, az emelés Ft volt. Az emelésből származó bevételeket teljes egészében a 3 éves terv beruházásaira kívánták fordítani. A tervezet 4, Ft szükségletet állapított meg, ez Ft-tal volt több, mint az előző évi, a minisztérium által jóváhagyott költségvetés szükséglete. A fedezet összegét 2, Ft-ban állapították meg, a bevételek emelése ellenére ez Ft-tal kevesebb volt, mint az előző évi jóváhagyott költségvetés fedezete. A hiány a fentiekből következően szintén emelkedett, 1, Ft, Ft-tal haladta meg az előző évben tervezettet.73 A minisztériumi jóváhagyás során az előző évi tervezethez hasonlóan csökkentették a tervezett kiadásokat Ft-tal és 3, Ft-ban állapították meg. Ugyanakkor 3, Ft-ra emelték fel a fedezet összegét ez a város által tervezettnél Ft-tal volt több. A kiadások csökkentése és a bevételek emelése következtében a hiány Ft-tal csökkent, de még így is meglehetősen magas, Ft volt. Amíg a város által készített tervezet az előző évihez képest mind a kiadásokat, mind a bevételeket növelni igyekezett, addig a minisztérium által jóváhagyott költségvetés 1949/50-re a kiadásokat Ft-tal csökkentette. A fedezeti oldalon az előző évhez képest ugyancsak csökkenés tapasztalható, Ft. A fedezet csökkenésének oka valószínűleg az, hogy az előző évben előirányzott bevételeket a város képtelen volt teljesíteni. A költségvetési hiány az előző évihez képest csökkent 6372 Fttal. Ez a csökkenés azonban csak látszólagos volt, a tényleges költségvetési hiány az előző évi 15,8%-ról 18%-ra emelkedett. A miniszteri leirat kénytelen volt megállapítani, hogy Szentes mezőgazdasági jellegű, iparnélküli város és nem sok remény van arra, hogy a közeljövőben deficites költségvetését meg tudja szüntetni.74 A szükségletek emelkedése miatt a város póthitel felvételére szorult. A póthitelekkel együtt a város 1949/50. évi költségvetésének szükséglete 3, Ft, fedezete 3, Ft, 7 U o. 109/1948. key. sz. 71 U o. 194/1948. kgv. sz. 72 U o. 54/1949. kgy. sz. 78 U o. 216/1948. kgy. sz. 71 U o. 270/1948. kgy. sz. 263

282 hiánya Ft volt. A hiányok megszüntetésére Ft államsegélyt kapott a város és Ft póthitelt is felvettek. A zárszámadás tanúsága szerint a város bevételeit ismét sikerült túlteljesíteni az előirányzottnál Ft-tal, a bevételi növekedés mértéke az előző évihez képest csökkent. A kiadások összege 3, ,99 Ft volt, a tervezettnél ,99 Ft-tal több ugyan, de lényegesen kevesebb mint az előző évben. (1, ,33 Ft-tal). A felesleg ,01 Ft volt, ez is sokkal kevesebb mint az előző évi. A képviselő-testület a zárszámadás eredményeit most is kedvezőnek ítélte meg, ami a tervezett költségvetés végrehajtása szempontjából, de csak abból valóban igaz is volt. Sajnos a város szigorú takarékossági intézkedései, a költségvetések kiadásainak csökkentésére és a bevételek növelésére való törekvés nem is eredményezhette a város gazdasági fejlődését ben a költségvetési előirányzatok megállapításánál továbbra is a szigorú takarékossági elvek valamint a felsőbb utasítások következetes végrehajtása került előtérbe. A város életében szinte példátlan módon, a képviselő-testület hozzászólása nélkül egyhangúlag fogadta el a beterjesztett javaslatot. Szentes 1950-re kidolgozott költségvetésének szükséglete 5, Ft, fedezete 3, Ft hiánya 1, Ft. A szükségleteket az előző évi jóváhagyott költségvetéshez képest Ft-tal emelték. A kiadások fedezetére a tervezet 3, Ftot állapított meg, ez Ft-tal haladta meg az előző költségvetés fedezeti előirányzatát. A hiány most is rendkívül nagy volt, 1, Ft, Ft-tal több, mint amennyit az előző évben a minisztérium hiányként jóváhagyott.76 Jelentős változás Szentes gazdasági életében csak a központilag támogatott ipartelepítés megindulása után következett be, de ez sajnos a felszabadulás után évtizedekig váratott magára. A városi vezetés és a képviselő-testület évről évre megkísérelte a kiadások emelését, de mint láttuk ezt a költségvetés jóváhagyása során sohasem engedélyezték. Látva törekvéseik kudarcát, a képviselő-testület tagjai egyre inkább passzívvá váltak, amíg 1947-ben a költségvetési vitában 48 hozzászóló volt, számuk 1948-ban már csak 8, 1949-ben pedig már egyetlen képviselő sem emelkedett szólásra. Viszonylag kevés azoknak az ügyeknek a száma, melyek a város egészét érintették. Ezek azonban kivétel nélkül igen fontosak voltak, bizonyítják, hogy a szinte kilátástalanul nehéz gazdasági helyzetben a súlyos de napi problémák megoldása mellett volt ereje és energiája a testületnek a város jövőjével is foglalkozni. Szentes nagy kiterjedésű határában folyó mezőgazdasági termelés megoldatlan problémája volt a termények elszállítása, különösen nehéz helyzetben voltak a fogattal nem rendelkező birtokosok. Ezért nagy jelentőségű a felszabadulás után a városi gazdasági kisvasút terve, melyben a képviselő-testület kezdeményezőként lépett fel, A terv végrehajtására szövetkezetét alapítottak, ebben a város anyagiakkal is részt vett. A kisvasút ügyei élénk vitát váltottak ki a képviselők között, a kisgazdapártiak akik rendelkeztek szállítóeszközökkel a Szentes nehéz anyagi körülményeire való hivatkozással rendre csökkenteni akarták a város által a szövetkezetnek nyújtott támogatást ban a támogatás mértékének ügyében lefolyt vita már odáig fajult, hogy az igen aktív kommunista képviselők a demokratikus fejlődés ellenzőinek nevezték a Kisgazdapárt delegáltjait és csak a polgármester higgadtságán múlott, hogy a vita nem vált meddővé. A város támogatás azonban kevés volt, egyéb pénzforrás hiányában végül is a kisvasút nem épült meg.77 A város határában élő tanyai lakosság ügyeinek jobb intézése érdekében 1945 utolsó hónapjaiban a városi tanács ún. tanyakörzetek szervezéséről tanyaköz Uo. 58/1950. kgy. sz. " Uo. 104/1949. kgy. sz. Uo. 51/1946, 33, 111, 180, 273/1947. kgy. sz.

283 pontok létrehozásáról és ott közigazgatási kirendeltségek felállításáról készített tervezetet. A tervezet előzményéhez hozzátartozik, hogy 1935-ben már történt hasonló kísérlet, akkor 8 tanyakörzet felállítását javasolta város, ezt egy minisztériumi javaslat hétre csökkentette ban négy helyen rendszeresen külterületi panasznapokat tartottak, ami ugyancsak összefüggött a tanyai körzetek kialakításának tervével. A háború miatt azonban az ügy nem haladt előre. A felszabadulás utáni képviselőtestület az 1944: II. te. alapján, amely a tanyai közigazgatásról szólt, ismét napirendre tűzte a kirendeltségek felállítását. A tanyaközpontok szervezését nehezítette, hogy 1946-ban megkezdődött az új, önálló községek szervezése is. Ezért a képviselő-testület egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett, de az ügy végleges rendezéséig elrendelte a tervezett központokban a hetenkénti közigazgatási kiszállást, ami azt jelentette, hogy a tanyai lakosság helyben intézhette a marhalevélkezeléssel, a közellátási jegyek kezelésével és az adóbefizetésekkel kapcsolatos teendőket, ugyanakkor általános panaszfelvételekre is lehetőség nyílt. Havonta egy alkalommal minden körzetben általános egészségügyi vizsgálatot tartottak, gyámügyi tanácsadásról gondoskodtak és a személyes kontaktus teremtése érdekében a polgármester vagy helyettese is panasznapot tartott. Ez egyelőre öt tanyai körzetet érintett.78 Közben megérkezett az alispán leirata Cserebökény új község létesítése ügyében. A képviselő-testületet egyhangú határozattal elutasította a község létesítéséhez kért területek átadását, mivel az ott élő lakosság ellátásáról körzeti tanyaközpont létesítésével maga a város kívánt gondoskodni. A városi határozatot a megyei közgyűlés visszautasította, hasonló sorsra jutott a Magyartés kialakítása elleni városi fellebbezés, melyet a belügyminiszter utasított vissza. A képviselő-testület a két község ügyét 1946-ban ismét napirendre tűzte. A tanács előterjesztését Sima László pénzügyi tanácsnok részletes expozéja vezette be. A tanácsnok, aki mellesleg Szentes történetének igen elismert tudósa volt, valóságos vitairatban védte a város érdekeit, rámutatott azokra a szabálytalanságokra, melyekkel az egész eljárást a megye lefolytatta, az elcsatolandó területek évszázadok óta Szenteshez tartoztak. A két község alakításával járó területi veszteségek Magyartés kialakításakor elcsatoltak 3000 kh-at tovább nehezítették Szentes gazdasági helyzetét, ugyanakkor az új községek fenntartása és kitelepítése mind az ott élő lakosság, mind a megye és áttételesen a kormányzat terheit, kiadásait növelte volna. A tanács javasolta, hogy a város küldöttség útján járjon el személyesen az ügyben a minisztériumban. Az előterjesztést igen élénk vita követte a hozzászóló két szakszervezeti és egy komminista párti képviselő a községek kialakítása mellett foglalt állást. A szociáldemokraták elismerték a községesítés szükségességét, de tekintettel az ország nehéz gazdasági helyzetére nem tartották időszerűnek, ezért a tanács javaslatának elfogadása mellett szóltak. Egyértelműen a területek elcsatolása ellen szólalt fel még kilenc képviselő, a kisgazda- és a paraszt pártiak, valamint a szociáldemokraták. Ketten a javaslat levételét kívánták (1 SZDP, 1 NPP). Végül a testület szótöbbséggel 38:8 arányban a tanács javaslatát fogadta el és elutasította az új községek alakítására vonatkozó terveket.79 A minisztérium Szentes tiltakozását elutasította, sőt 1947-ben elrendelte Cserebökény önálló községgé alakítását. Cserebökény szervezése újabb hold terület elvesztését jelentette Szentes számára. A képviselő-testületi ülésen Sima László tanácsnok ismét élesen bírálta a belügyminiszteri döntéseket, rámutatott, hogy az új községek létrehozása nagy mértékben gátolja Szentes további fejlődését. A város fekvése, a belőle kiépített műutak U o. 29/1946. kgy. sz. 76 Uo. 84. és 94/1946. kgy. sz. 265

284 és négyirányú vasúti összeköttetése révén egy kb km átmérőjű kör központja, a megye székhelye. Az új községek közül Magyartés a csongrádi, Cserebökény a mindszenti járáshoz tartozott, a járási székhelyre való eljutás nem kis közlekedési nehézséget jelentett az ott élő emberek számára. A várható problémákat jelezte az a tény, hogy az újjáalakult Magyartés Szentessel közösen tudott csak orvost alkalmazni. A tanács ismét a miniszteri döntés elleni tiltakozást javasolta, amit a képviselő-testület egyhangúlag el is fogadott. A határozathozatal előtt mindössze két képviselő szólalt fel mindketten a javaslat mellett foglaltak állást. Hozzászólásaik, mindketten a Kommunista Párt delegáltjai, azt bizonyítják, hogy a kérdésben az előző évhez képest a testület egységesebb volt, sőt az egyikük a minisztérium döntéseit népellenesnek minősítve kérte a tanácsot, tagadja meg annak végrehajtását.80 A város sorozatos fellebbezései ellenére a két község megalakult, a város érdekeit a minisztérium és a megyei hatóságok által képviselt és végrehajtott községesítésekkel szemben nem sikerült megvédeni. A vereség és veszteségek ellenére a város továbbra is nagy gondot fordított a határában elő tanyai lakosság ügyének intézésére és 1947-ben megszületett a tanyai közigazgatási kirendeltségek szervezéséről szóló szabályrendelet.81 A szabályrendelet megalkotásakor figyelembe vették az előző évben bevezetett kiszállások tapasztalatait, eredményeit is. Az 1944: II. te. alapján öt tanyai körzeti kirendeltséget hoztak létre. A kirendeltségek vezetői egy fogalmazó, esetleg aljegyző, akik mint polgármesterhelyettesek a közigazgatási kihágási büntetőbíráskodási és az árvaügyek kivételével szinte minden városi ügyet helyben intézhettek ben a tanyai közigazgatási kirendeltségek hatáskörébe került rendőri büntető bíráskodás82 és a lakásügyek intézése.83 A kirendeltségek személyzetéhez egy irodatiszt, egy szakaltiszt, egy szülésznő és egy orvos tartozott. A kirendeltségek a polgármester, illetve a városi tanács felügyelete alatt működtek. A kirendeltségek elhelyezésére átmenetileg egyegy központi fekvésű tanyát jelöltek ki, de a város új épületek építésével egységes központok kialakításával kívánta a jövőben a kirendeltségek működésének körülményeit biztosítani. Az 1946-ban kidolgozott városfejlesztési terv egészséges települési formaként elismerte a tanyák fejlesztését, a lakosság jobb ellátása érdekében a tanyaközpontok kialakítását javasolta.84 A cél érdekében az 1947-ben kidolgozott hároméves tervjavaslat komoly beruházásokat helyezett kilátásba, elsősorban az úthálózat, a tanyai bekötő utak fejlesztését tartották fontosnak. Ezenkívül három kijelölt tanyaközpontban biztosítani kívánták a közigazgatási kirendeltségek székházainak felépítését. Ezekben a hivatali helyiségek mellett tisztviselői lakások, orvosi rendelő és orvosi lakás is lett volna. Minden tanyaközpontba telefont terveztek és új ártézi kutak fúrásával járdák építésével óhajtották az ott élő emberek életkörülményeit javítani. Mindezektől elválaszthatatlan a külterületi iskolák fejlesztése, a tanyaközpontokban a felső tagozatosok részére új, korszerű iskolák építése.85 Sajnos a városi gazdasági helyzete miatt a tervek nem valósulhattak meg, központi támogatásra pedig a város nem számíthatott, hiszen elképzelései ellentétben álltak a központi elképzeléssel, a községesítései politikával. Némi javulást jelentett, hogy 1948-ban a város saját költségén gondoskodott a központok telefonnal való ellátásáról és postai 80 Uo és 298/1947. kgy. sz. 81 Uo. 19/1947. kgy. sz. 82 Uo. 37/1950. kgy. sz. 83 Uo. 82/1950. kgy. sz. 81 Uo. 84/1946. kgy. sz 85 Uo. Csongrád vármegye tervmegbízottjának iratai. Az első hároméves terv előkészítése szám nélkül 1947, Szentes tervezte.

285 kirendeltségek létesítéséről.86 A tanyai közigazgatási kirendeltségek a következő évtizedben egy kivételével önálló községgé alakultak. Szentes város képviselő-testületének a tanyai körzetek létesítésére és működtetésére a környéken élő lakosságnak a városhoz való kapcsolására irányuló elképzelései tehát ekkor kudarcba fulladtak. Az idő azonban a város terveinek helyességét igazolta, ma a hajdani önálló községek közül kettő, Magyartés és Nagytőke ismét Szenteshez tartozik, a többi közös községként működik, de központjuk a járások megszűnése után Szentes lett. A felszabadulás utáni képviselő-testület működésének egyik máig ható produktuma az 1946-ban kidolgozott hosszú távú városfejlesztési terv.87 A városi mérnöki hivatal még az előző évben tervezetet készített az 1937: VI. te. alapján a város fejlesztésére valamint a földreform kapcsán kiosztandó házhelyek kijelölésére. Tekintettel az ügy fontosságára, a képviselő-testület városrendezési bizottságot alakított. A bizottságban a város vezetői közül a polgármester, a városi főjegyző, a város főmérnöke, a tanács tagjai, 8 képviselő-testületi tag vett részt. Meghívták a bizottságba Cseuz Béia ny. műszaki tanácsost, a városi mérnöki hivatal régi vezetőjét, az érdekelt különböző intézmények (Államépítészeti Hivatal, Ármentesítő Társulat, MÁV) képviselőit, a mérnökök és orvosok szakszervezetének egy-egy tagját, valamint két pedagógust.88 A bizottság részletesen megvizsgálta és kiegészítette a mérnöki hivatal által készített tervezetet. Á városfejlesztési terv képviselő-testületi tárgyalására és elfogadására 1946-ban került sor. A korszak terjedelmében is legnagyobb dokumentuma 92 gépelt oldal, szervesen kapcsolódott hozzá a földreform során kiosztandó házhelyek tervezete. A vitában 52 képviselői hozzászólás hangzott el, a legtöbb, amely egy ügyben valaha is Szentes város képviselő-testületének történetében előfordult. A hozzászólásokból megállapítható, hogy a testület tagjai igen nagy felelősséggel a város érdekeit védve, és szem előtt tartva a szükségletekből kiindulva szóltak hozzá az egyes kérdésekhez, javasolták a terv további kiegészítését, pontosítását. Általánosságban megállapítható, hogy mind a terv elkészítői, mind az azt jóváhagyó képviselő-testület nem a pillanatnyi vagy reálisan várható gazdasági, elsősorban pénzügyi lehetőségekből indult ki. Ha ezeket a szűkös körülményeket vették volna alapul, nem is készülhetett volna el a tervezet. Szentes város fejlesztési terve egy részletes bevezető után, a város adottságait ismertette, majd a település leírása következett, ezután a város gazdasági viszonyainak ismertetésével folytatódott. Külön fejezetet kapott a közlekedés, a belső városkép, majd különféle címmel a kommunális ellátottság, egészségügy, oktatás és kultúra. Az utoldó fejezet a végrehajtás lehetőségeivel foglalkozott. A bevezetőben a terv készítői alapelvként leszögezték, hogy a várost önálló, független egységnek tekintik, melynek fejlődését az határozza meg, hogy milyenek az adottságai, és a népesség mennyire ismeri és tudja kihasználni azokat. A városfejlesztési terv a múlt és jelen felméréséből kiindulva a jövőnek akart irányt mutatni, mindenre kiterjedően, az összes szempontok figyelembevételével, de oly módon, hogy a megvalósítás során előforduló új szempontok beépítésére is lehetőséget hagyott. A város adottságait bemutató fejezet részletesen tárgyalta a város kialakulásának feltételeit, körülményeit, ismertette a város fejlődését meghatározó történeti eseményeket az eddigi fejlődés eredményeit és hiányosságait, ezek okait. Részletesen foglalkoztak a földrajzi viszonyokkal, ezen belül a város éghajtatával, vízviszonyaival és az ebből adódó lehetőségekkel tiszai hajózás, öntözés a Kurcáról, a belvizekkel és 86 CsmL (SzF) Szentes város kpv. jkv. 59/1948. kgy. sz. 87 Uo. 104/1946. kgy. sz. 88 Uo. 257/1945. kgy. sz. 267

286 azok elvezetésének szükségességével, ivó és használati víz biztosításával. Az ivóvízellátás érdekében a tervezet az apró kúttársaságok megszüntetését és egységes vállalatba tömörítését javasolta. Ezt egészítette ki egy hozzászólás, mely két víztorony építését is indítványozta. Élénk vitát váltott ki a kúttársaságok községesítésének felvetése, a kisgazdapárti képviselők egy része a magántulajdon megsértésének tartotta és kérte kihagyását a tervbó'l. A testület azonban elvetette javaslatukat, hangsúlyozva, hogy a föld mélyében rejlő' kincsek köztulajdont képeznek. A tervezet a továbbiakban a népesedési viszonyokkal foglalkozott 1715-től 1940-ig sorolták fel a lakosság számszerű adatait, részletesen vizsgálták a lakosság számának alakulását között tíz éves bontásban, elemezték a legfontosabb demográfiai viszonyokat (házasságkötések, születések, halálozások számadatait évenként ig), a kül- és belterületi lakosság arányait ig, a lakosság foglalkozási megoszlását között. A népesedési viszonyok meglehetősen kedvezőtlenek voltak, csökkent a születések száma és bár csökkenő tendenciával, de méreteiben jelentős kivándorlással is számolni kellett. Az össznépességből aktív keresőnek és így városfejlesztő elemnek a lakosság kb %-a tekinthető. A továbbiakban az épület és telekviszonyok részletes, igen precíz, adatokra támaszkodó ismertetése következett. A város szerkezete meglehetősen kedvezőtlen volt, a beépítési módok között zártsorú 5,2%, városias hézagos 19,5%, falusias 69,4%, belső vagy kertes 5,9% volt. A jövőre nézve a városias hézagos építkezések támogatását tartották célszerűnek. A beépítési módok után részletesen megvizsgálták a lakóházakat, városrészenként feltüntetve a lakosok, lakóházak és lakások számát, az egy házra, lakásra illetve lakószobára jutó lakók számát, valamint a fürdőszobák számát. Szentesen a házanként és lakásonkénti lakosság száma 4,2 illetve 4,4 az egy szobára jutó lakószám 2,8 de a telepeken a négyet is meghaladta. A lakások nagyrésze kicsi, átlag 1,6 1,5 szobás volt és mindössze 6,1%-ban volt fürdőszoba. A városrendezési terv készítői az adatok aíapján jogosan jelezték, hogy a lakásigénylők száma a jövőben várhatóan emelkedni fog. A telekviszony elemzéséből kitűnt, hogy Szentesen legnagyobb számban négyszögöles telkek vannak, az összes telek 37,5%-a, az átlagos teleknagyság is igen magas 285 négyszögöl, ami városnak erőteljes külterjes jelleget adott. Az egyes háztartások önellátóak, kertészkednek és állatokat tartottak az emberek, ez nagy akadálya a városiasodásnak, bár előny a közellátás szempontjából. Igen rossz volt a telkek közművesítettsége, kevés volt a zárt csatorna, a víz és villanyvezetékkel ellátott telkek aránya nem érte el az 50%-ot. A közművesítésre külön részletterv kidolgozását javasolták. A településről szóló részben külön tárgyalták a lakóterületek elhelyezkedését, a városrészek egymáshoz kapcsolódását. A fejlesztés érdekében a terv városrészként javasolta a beépítési módok megállapítását. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy az új, ezután építendő lakóházaknál, lakásoknál az építtetőket kötelezni kell a tervezetben előírtak betartására, törekedni kell egészséges lakások létesítésére. Az új lakóterületek feltárására is javaslatot tett a tervezet, mégpedig oly módon, hogy azok a már meglévő városrészekhez feltétlenül kapcsolódjanak, jól vízteleníthető részen legyenek. Az új telepek mellett szorgalmazták a telekmegosztásokat. A terv becslések alapján 1970-ig mintegy 6000 új lakos elhelyezésével számolt. Részletesen tárgyalták a városkörnyéki, tanyai település fejlesztési lehetőségeit, a tanyaközpontok kialakításának fontosságát. A gazdasági élet fejlődése érdekében elsősorban az ipari és kereskedelmi ágazat fejlesztését sürgette a tervezet. A meglévő ipartelepek elhelyezkedése a városban nagyon eltérő volt, nem egy esetben kifejezetten rossz. A jövőre nézve az volt a város elképzelése, hogy az ipari üzemeket lehetőleg a város külterületén az utak, illetve a vasút mentén helyezzék el, elsősorban a város északi és dél-keleti részén. A kereskedelmi egységeket a város központjában 268

287 kivánták centralizálni. A városrendezés során külön hangsúlyt kapott a zöldövezetek aránya, parkok, játszóterek létesítése, az utcák fásítása, sporttelep létrehozása, pihenő és üdülőövezet kialakítása. Külön fejezet foglalkozott a város közlekedésével, tervezték az átmenő forgalomnak a város központjából való kivezetését, a városon átmenő vasútvonal kereszteződéseit két helyen alul-, illetve felüljárókkal kívánták kiépíteni. A városfejlesztési terv külön fejezetben foglalkozott az általános városkép kialakításának elveivel. A középületek, közintézmények létesítése közül kiemelkedően fontosnak tartották egy új művelődési ház és könyvtár létesítését, az iskolák bővítését, két új általános iskola építését, tíz új óvoda létrehozását. A középfokú oktatási intézmények fejlesztése érdekében új ipari tanulóiskola, kereskedelmi középiskola felépítését irányozták elő. A tanyai gyerekek továbbtanulásának biztosítása érdekében a város központjában kollégium létesítését határozták el. A színházterem helyett, mely a szálloda épületében volt, új színházat kívántak építeni. Korszerűsíteni és fejleszteni kívánták a kórházat és bővíteni a megyei múzeum épületét. A terv végrehajtása vonatkozásában a leglényegesebb a fokozatosság és következetesség elvének hangsúlyozása, a jogi eszközök részletes városfejlesztési tervek, építési szabályrendeletek kidolgozása, az építési engedélyek bevezetése. A terv külön felhívta a figyelmet a személyi feltételek megteremtésére, elsősorban a város műszaki személyzeti létszámának növelésére. A tervezetet a képviselő-testület egyhangúlag elfogadta. A városfejlesztési terv képviselő-testületi tárgyalása során sikerült biztosítani a különböző pártállású képviselők együttműködését, a tervezetet a testület egyhangúlag elfogadta. Ez az egyetértés azonban csak látszólagos volt: a kisgazdapárti képviselők egy csoportja a megyei törvényhatósági bizottsághoz fellebbezett a határozatok ellen. Tiltakozásukból és a megyei közgyűlésen elhangzott hozzászólásaikból kitűnik, hogy elsősorban a városfejlesztés területi igényeit, a tervezett kisajátításokat sérelmezték, melyek szerintük a földtulajdonosok ( kisemberek ) kisemmizéséhez vezetnek. Fellebbezésüket még olyan érvekkel is kiegészítették, mint a városi képviselő-testület jelenlegi összetételében nem alkalmas arra, hogy ily nagyjelentőségű ügyekben határozzon, szerintük a testület nem bírja a város lakosságának egyetemleges bizalmát, továbbá az egész, határozat időelőtti, mert sem anyagi erő, sem támasz nem áll a város rendelkezésére. A vita során a jelenlévő szentesi kommunista és szociáldemokrata képviselők sikerrel védték a városi határozatokat így a törvényhatósági bizottság az előzetes kisgyűlési előterjesztést elfogadta: a kisgazdapárti képviselők fellebbezését elutasították, mert a képviselő-testületi határozatok oly általános jellegű intézkedéseket tartalmaznak melyek ellen fellebbezésnek helye nincs. 89 A városfejlesztési terv jelentősége óriási volt, annak ellenére, hogy megvalósításában létrehozói közül igen kevesen vehettek részt. Alaposságát és reálisságát bizonyítja, hogy mind az első hároméves terv, mind pedig az ötéves tervek ebből indultak ki. Az 1946-ban kitűzött feladatok egy része az 1980-as évek első felére megvalósult, míg másik része ma is reális igényként szerepel. Szentes város képviselő-testületének működése bizonyítja, hogy az 1945 tavaszán újjászervezett helyi igazgatás igen jó volt. A korszakban részben a központi, kormányintézkedések, részben a helyi igények és lehetőségek alapján Szentesen a képviselőtestület a helyi önkormányzati igazgatás demokratikus fórumává vált, melyben a nép ügyeit a nép és a város érdekeinek messzemenő előtérbe helyezésével a demokratikus pártok küldöttei, a nép egyszerű fiai intézték. 80 CsmL (SzF) Csongtád vármegye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyve 240/1946. kgy. sz. 269

288 1. SZ. MELLÉKLET A VÁROSI KÉPVISELŐ-TESTÜLETBEN TÁRGYALT ÜGYEK CSOPORTOSÍTÁSA TARTALMUK ALAPJÁN A napirendi pontok száma Formális előterjesztések száma A testület és bizottságai összetételére vontakozó ügyek A városi közigazgatás általános ügyei Tisztviselők és alkalmazottak ügyei Általános városfejlesztési ügyek Általános gazdasági ügyek, vállalatalapítás A városi háztartás ügyei Adó- és pénzügyek Mezőgazdaság Ipar ' Kereskedelem, közellátás Háborús károk, jóvátétel, közmunka Oktatás, kultúra Egészségügy Szociálpolitika, segélyezések Közlekedés Szabályrendeletek Népi bizottságok ügyei Egyéb egyedi ügyek (megemlékezések, utcaelnevezések rendőrség, tűzoltóság átszervezése, megyeszékhely stb.) * A adatok a Csml (SF) Szentes város képviselőtestületének jegyzőkönyveiből származnak. 2. SZ. MELLÉKLET A VÁROSI KÉPVISELŐ-TESTÜLET ELÉ TERJESZTETT ÜGYEK ELŐADÓI * Tanácsi előterjesztés Képviselő-testületi tag Képviselő-testületi bizottság Polgármesteri előterjesztés Szakelőadói előterjesztés Kormányszervei előterjesztés Megyei hatósági előterjesztés Más helység előterjesztése *Az adatok a Csml (SzF) Szentes város képviselőtestületének jegyzőkönyveiből származnak. 270

289 Városi tisztviselő, alkalmazott Városi intézmény Városi testület, egyesület, vállalat, szövetkezet Lakossági kezdeményezés Népi Bizottságok (N B, ÜB, IB) Társadalmi, politikai szervezet Ebből MKP SZDP Szakszervezetek NPP FKgP 2 3 Pártközi értekezlet 2 DISZ, M ADISZ 6 Napirendi pontok száma összesen

290

291 BERTA TIBOR A SZEGEDI JÁRÁSI TANÁCS MŰKÖDÉSE ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ( )1 Tanulmányunk a Szegedi Járási Tanács2 és a Végrehajtó Bizottság3 működését és szervezeti felépítését m utatja be. Az 1950 és 1956 közötti idó'ben részletesen foglalkozunk a tanácsi apparátus konkrét tevékenységével és felvázoljuk a megyei közigazgatási rendszerben elfoglalt helyét. Az adott időszak releváns hatással bírt szocialista rendszerünk közigazgatásának kialakulására és megerősödésére. Természetesen közigazgatásunk új rendszerének kiépítésében is jelentkeztek azok a hibák, amelyek az állami és pártvezetésben fellelhetők voltak. Az 1956-os ellenforradalmat követő konszolidáció, és a szocializmus alapjainak lerakása utáni idő már új korszaknak tekinthető közigazgatásunk történetében is. Ezek a változások nem jártak alapvető strukturális változással a kialakult közigazgatási rendszerben, hanem a már beváltnak tekinthető kiigazítása történt meg a kor változó követelményeinek megfelelően. A TANÁCS MEGALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt Egyesülési Kongreszszusa júniusában kiadott programnyilatkozatában elsődleges célként tűzte ki az államszervezet új rendszerének kialakítását, amely képes a szocializmus építése során adódó feladatok végrehajtására. A kongresszus elérkezettnek látta az időt az új alaptörvény, az Alkotmány kiadására is. Már itt megfogalmazást nyertek az Alkotmány fő alapelvei, és a helyi szervek demokratikus alapon történő létrehozásának körvonalazása. Az MDP I. kongresszusa célul tűzte ki az alaptörvény mielőbbi megalkotását, s csak ezt követően kerülhetett sor az államigazgatás új helyi szerveit létrehozó törvények kidolgozására. A kongresszus elvi iránymutatásának hatására szinte egységes álláspont alakult ki, mely szerint a helyi szervek megreformálása helyett egy gyökeresen új közigazgatási struktúrát kell létrehozni, és a szocialista állam legfejlettebb formáját kell kialakítani: a tanácsrendszert. Az évi országgyűlési választásokat követően a kormány alkotmányelő- 1 Köszönetét mondok kollegámnak, dr. Kruzslicz Istvánnak, hogy a tanulmány megírásához értékes segítségével nagymértékben hozzájárult. 2 Szegedi Járási Tanács (Továbbiakban: Tanács) 3 Szegedi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága (Továbbiakban: VB) 4 MDP I. Kongresszusa 273

292 készítő bizottságot hozott létre, amely azonnal megkezdte működését.5 A minisztertanács augusztus 5-én tárgyalta az alkotmányelőkészítő bizottság tervezetét és elfogadta azt. Ezt követően a Magyar Függetlenségi Népfront közreműködésével országos vitára bocsátották az alkotmánytervezetet. Az országos vita annak ellenére, hogy igen nagy tömegeket mozgatott meg, lényegi változást nem hozott a tervezethez képest. Az Alkotmány törvénybe iktatásával6 már lehetőség nyílt az egész közigazgatási rendszer gyökeres megváltoztatására a demokratikus centralizmus elvének figyelembevételével. Az alaptörvény hatálybalépésével alkotmányos módon is megfogalmazást nyert, hogy az állam helyi szervezetét tanácsi típusú rendszerben kell kiépíteni. Az Alkotmány V. fejezetében elvi állásfoglalás történik a tanácsoknak, mint államhatalmi szerveknek egységes, országos rendezéséről. Az államhatalom helyi szervei a megyei tanács, a járási tanács, a községi tanács, a városi kerületi tanács. 7 A helyi tanács: á) vezeti a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, b) előkészíti a helyi gazdasági tervet és költségvetést, ellenőrzi ezek végrehajtását, c) végrehajtja a törvényeket és a felsőbb rendeleteket, d) irányítja és ellenőrzi az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szerveket, e) elősegíti az állami rend és a közvagyon védelmét, / ) oltalmazza a dolgozók jogait, g ) irányítja és ellenőrzi a helyi jellegű gazdasági vállalatok munkáját, h) támogatja a dolgozók szövetkezeteit, i) intézkedik a jogszabállyal hatáskörébe utalt minden ügyben. 8 Az idézett V. fejezetben megfogalmazást nyert még a tanácsok tömegszervezeti jellege és demokratikus vonásai, valamint az, hogy a helyi tanácsokra és a végrehajtó bizottságokra vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg. A tanácsi rendszer konkrét kiépítését az igazgatási-területi egységek rendszerének kialakítása előzte meg december 14-én jelent meg a minisztertanács rendelete a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában.9 A rendelet végrehajtását a belügyminiszterre bízták.10 A rendeletben megfogalmazást nyert, hogy az addigi 25 megye helyett 19 megyét kell létrehozni. Többek között megszüntették Csanád megyét is. Csongrád megye területe a következőképpen alakult: Csongrád megye területe Csongrád megye jelenlegi területét, valamint Csanád megye torontáli és Békés megyéhez csatolt Nagykopáncs nagyközség kivételével központi járását foglalja magában. 11 Az új megyehatárok létrehozása után lehetőség nyílott az alacsonyabb igazgatási-területi egységek kialakítására. A tanácsi rendszer kiépítésének következő fázisa az Alkotmány alapelveinek figyelembevételével a helyi tanácsokról törvényjavaslat kidolgozása volt május 8-án nyújtották be az országgyűlésnek a törvénytervezetet, melynek elfogadása után május 18-án tették közzé az I. tanácstörvényt. Ugyanekkor jelent meg a minisztertanács rendelete is, amely intézkedett a megyei tanácsok és a fővárosi tanács /1949. MT sz. határozat évi XX. törvény 7 Uo. V. 30. (1) bekezdés 8 Uo. 31. (2) bekezdés 4343/1949. Korm. sz. rendelet /4/II. 1/1950. BM sz.; 5201/8/II. 1/1950. BM sz. rendelet /1949. Korm. sz. rendelet 3. (13) bekezdés

293 felállításáról.12 (A rendelet melléklete a megyei és budapesti városi tanácsnak és végrehajtó bizottságnak az ügyrendjét tartalmazza.) A tanácstörvény első' végrehajtási utasítása rendelkezett a megyei és budapesti tanács, illetve vb-k, továbbá a titkárságok munkájának felügyeletét és ellenőrzését ellátó szervekkel kapcsolatban is. A tanácsoktömegszervezeti jellegét kiemelve meghatározta a működési körét, alá- és fölérendeltségi viszonyaikat, hangsúlyozva, hogy valamennyi tanács legfelsó'bb szinten a Népköztársaság Elnöki Tanácsának van alárendelve, és működésének főfelügyeletét a minisztertanács irányítja, hangolja össze. A minisztertanács ezt a jogkörét átmenetileg a helyi szervekre és a belügyminiszterre testálta. Természetesen csak olyan formában, hogy a végső döntés joga a minisztertanács kezében maradt. A megyei tanácsok június 15-én kezdték meg működésüket: a volt főispáni hivatal, valamint az alispáni és a megyei önkormányzat helyi szervei hatáskörét, továbbá a különböző szakhivatalok hatáskörét vették át. A Csongrád Megyei Tanács Hódmezővásárhelyen alakult meg. Az alakuló ülést Váczi Sándor, a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa által kiküldött póttag aki, egyben a Népfront Csongrád megyei szervezetének elnöke volt nyitotta meg. A kormány Ménes Jánost delegálta az ülésre. Csongrád Megye Tanácsa a tanácstörvényben biztosított jogköre alapján13 megválasztotta a megyei tanács végrehajtó bizottságát, amely 13 főből állt. A tanácstagok számát 85, a póttagok számát 43 főben állapították meg.14 A tanácstörvény második végrehajtási utasítása15 intézkedett a budapesti városi, kerületi, a járási és a városi tanácsok felállításáról és működésük megkezdéséről. A rendelet értelmében az előbb felsorolt tanácsok augusztus 15-én kezdik meg tevékenységüket. Meghatározza ezen tanácsok működési területét, melynek értelmében Szeged város nem tartozott a szegedi járáshoz, hanem Szeged város tanácsa a. Tanáccsal esik egy tekintet alá, és Szegedet közvetlenül a megyei tanács alá rendelte. A tanácstörvény második végrehajtási utasításának kiadása előtt sor került a járások területének rendezésére.16 A járási tanácsok működésük megkezdésekor az alábbi szervek tennivalóit vették át: a járási főjegyző, adófelügyelőség, mezőgazdasági osztály, a népművelési igazgatás járási szervei, szociális titkár, tiszti orvos, járási egészségőr, munkaerőtartalékok hivatalának kirendeltsége, valamint a terv- és statisztikai csoport. A Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának július 24-én megtartott ülésén a vb elnök javaslatot tett a megyében megalakítandó járási tanácsok tagjainak és póttagjainak létszámára. Egyben meghatározták a vb tagok számát is. 1. Csongrádi járás Tanácstag 71 Póttag 36 Vb tag Makói járás Szegedi járás Szentesi járás Ugyanezen az ülésen tárgyalták a megalakítandó járási tanácsok szervezeti felépítését is. A megyei tanács vb a tanácstörvényben gyökerező jogánál fogva17, és /1950. MT sz. rendelet évi I. törvény 17. (1), (2) bekezdés 14 Csongrád Megyei Levéltár, Szeged (Továbbiakban: CsmL) Csongrád Megyei Tanács tanácsülésijegyzőkönyve (Továbbiakban: CsmTjkv) jún /2/1950. t. sz /1950. MT sz. rendelet /1950. MT sz. rendelet évi I. törvény 47. (1) bekezdés 275

294 figyelembe véve az erre vonatkozó belügyminiszteri rendeletet18, a csongrádi, a makói, a szegedi és a szentesi járások végrehajtó bizottságának szervezetét az alábbiak szerint állapította meg: a járási végrehajtó bizottság áll: a) 1 elnökből, 1 elnökhelyettesből, 1 titkárból, b) a titkárságból, c) a vb osztályaiból. A járások végrehajtó bizottságainak hivatali szervezete keretében az alábbi osztályok, csoportok felállítását rendelték e l: A T itkárság a következő csoportokból á llt: a) Ellenőrzési és Információs Csoport, melynek feladata a belső és külső hivatali szervezet munkájának ellenőrzése, az alárendelt tanácsok (községi tanácsok) és elnökök rendszeres informálása és ellenőrzése. b) Káder és fegyelmi előadó, akinek hatáskörébe a központi szervezet káderpolitikájának közvetlen, és a hozzá tartozó intézmények, alsóbb tanácsok káderpolitikájának elvi irányítása és ellenőrzése, a személyzeti és fegyelmi ügyekkel kapcsolatos teendők ellátása került. c) Elnöki (Adminisztrációs) Csoport, melynek munkája a tanácsülések és a vb ülések előkészítése, a javaslatok összegyűjtése, a tanácsi és vb határozatok előkészítése, az alsóbb tanácsok szabályrendeleteinek felülvizsgálata volt. A vb osztályai: I. Pénzügyi O sztá ly. Az alábbi csoportokkal kerül felállításra: a) Adóügyi Csoport, melynek feladata a járási közadó-bevételi terv elkészítése, valamint a közadók kivetésének és behajtásának irányítása és ellenőrzése. b) Gazdasági (Operatív és Költségvetési) Csoport. A következő teendők ellátásával bízták meg: a járás összesített költségvetésének elkészítése, a községek költségvetésének és ütemtervének felülvizsgálata, gazdálkodásának ellenőrzése. A számviteli teendők ellátása és a mezőgazdasági hitelkeretek szétosztása. Terv- S ta tisztik a i és M unkaerőgazdálkodási Csoport, amelyet önálló csoportként állítottak fel. Feladatai: a községek, valamint a vállalatok beruházási terveivel kapcsolatos feladatok ellátása. A járásnak adott tervkeretszámok felbontása, a járás területén a statisztikai adatszolgáltatás biztosítása, a munkaerőfelesleg megállapítása és munkába állítása, a vállalatok munkaerőgazdálkodásának felügyelete. II. Igazgatási O sztály, melynek feladata az anyakönyvi felügyeleti teendők ellátása, kihágási, állampolgársági, sajtó- és nyomda, légoltalmi, honvédelmi igazgatással kapcsolatos ügyek intézése, valamint az alárendelt tanácsok igazgatási munkájának ellenőrzése. III. Ipari, K ereskedelm i, É pítésügyi és K özlekedési O sztály. Az alábbi csoportokkal kellett felállítani: a) Ipari és Kereskedelmi Csoport. Hatáskörébe került a kisipari ügyekkel kapcsolatos feladatok ellátása, ideértve a kisipari szövetkezeti, és az anyagellátásielosztási ügyeket, valamint az iparhatósági teendők ellátását. További feladatai: /4/n. 8/1950. BM sz. rendelet 276

295 az állami kereskedelem és a szövetkezeti áruellátás ellenőrzése, a beszolgáltatás, élőállat-kereskedelem, és az állati termékek forgalmának irányítása és ellenőrzése. b) Építésügyi és Közlekedési Csoport. Feladatköre a 400 m3-en felüli magasépítkezések ügyeiben az elsőfokú, egyéb építkezések és minden lakhatási engedély ügyében a másodfokú hatósági teendők ellátására és az útmesteri feladatok elvégzésére terjedt ki. IV. M ezőgazdasági O sztály. Feladatkörébe került a járás mezőgazdaságának globális irányítása és a mezőgazdasági alsófokú oktatás egyes ügyei, valamint a termelőszövetkezetek egyes erdészeti és gépesítési ügyei. Munkaköréhez tartozott még az osztály ügykörével összefüggő terv- és üzemgazdasági feladatok, és a mezőgazdasági újítások kérdésének intézése is. V. O ktatási, N épm űvelési, K özegészségügyi és N épjóléti O sztály. A z alábbi csoportokkal kellett létrehozni: a) Oktatási és Népművelési Csoport. Feladatkörét a következőkben állapították meg: az általános iskolák, napközi otthonok, óvodák személyi és dologi ügyeinek irányítása és ellenőrzése, a járás területén az iskolánkívüli népoktatás szervezése és ellenőrzése, a kultúrotthon-mozgalom támogatása és a járási sportügyek intézése. b) Közegészségügyi és Népjóléti Csoport, melynek feladata az egészségügy1 rendészet ellátása, a fertőző betegségek, a járványok elleni védekezés, anya-, csecsemőés kisdedvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, kórházak és egészségügyi intézmények ellenőrzése és irányítása, szociális igazgatás, a felnőttvédelem és hadigondozás tennivalóinak ellátása és ellenőrzése, gyámsági és gondnoksági ügyekben az elsőfokú hatósági teendők ellátása. A szakigazgatási szervek létszámáról a későbbiek folyamán történt intézkedés.19 Még a járási tanácsok megalakulása előtt a megyei tanács vb értekezletet tartott, ahol kijelölték azokat az instruktorokat, akik részt vettek a vb üléseinek előkészítésében, az alakuló ülések ügyrendjének kialakításában és a vb jegyzőkönyvek elkészítésében. Az instruktorok nemcsak a járási vb-k munkáját ellenőrizték, hanem a szakigazgatási szerveknek is útmutatást adtak. Az instruktorok feladata volt továbbá az illető járás községeinek is támogatást nyújtani. Az instruktori munkában a megyei tanács vb Ellenőrzési Csoportjának tagjai, ezenkívül a Titkárság Elnöki Csoportjának vezetője és az Igazgatási Osztály egyik előadója vett részt. Az instruktori munka a járási tanácsok megalakulása után is folytatódott. A járási vb jegyzőkönyveket megadott határidőre fel kellett terjeszteni. A felterjesztett jegyzőkönyvek kiértékelését a Titkárság Ellenőrzési és Információs Csoportja, valamint az Elnöki (Adminisztrációs) Csoport végezte el, majd az instruktorok bevonásával történt meg azok együttes kiértékelése. A kiértékelés eredményét az illetékes járási vb elnökkel a felelős megyei instruktor élőszóban közölte CsmL Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága jegyzőkönyve (Továbbiakban: CsmT VBjkv) júl /14/1950. vb. sz. 90 CsmL CsmT jkv szept /1950. t. sz. 277

296 A TANÁCS MŰKÖDÉSE 1953 JÚNIUSÁIG A rendeletnek megfelelően augusztus 15-én alakult meg Szegeden a Tanács. A VB megválasztására a tanácsülés szünetében került sor.21 Az alakuló ülést Túri József a szegedi járás Népfront Bizottságának elnöke nyitotta meg. A megyei tanács részéről dr. Boros Kálmán, a járási MDP Bizottság részéről Nyitrai Imre vett részt az alakuló ülésen. A tanácstagokat a tanácstörvény alapján22 a megyei Népfront delegálta az első tanácsválasztásig a járási tanácsba. A tanácstagok szociális összetétele csak nehezen állapítható meg, de többségük munkás és paraszt (egyéni és tsztag) származású volt.23 Az alakuló ülésen 73 tanácstag vett részt és 34 póttag jelent meg.24 A VB és szakigazgatási szervei a megyei tanács által meghatározott keretek között kezdte meg a tevékenységét. A Tanács hatásköre a volt Kiskundorozsma, járás, a volt Torontáli járás, és a Csongrádi járásból átcsatolt községek területére valamint Szeged város volt kirendeltségeire terjedt ki, a felsoroltakból forrt össze egységes közigazgatási területté. Az átszervezés nem volt könnyű feladat, mert a Szeged várostól levált kirendeltségekből új községeket kellett szervezni, illetve a közigazgatást az új községekben teljesen önállóvá kellett tenni. (Pl: Ásotthalom, Balástya, Csórva, Csengele, Mórahalom, Röszke, Szatymaz és Zákányszék.) Ugyancsak át kellett szervezni a volt Kiskundorozsmai járás területén lévő központokból alakult új községek igazgatási rendjét, mint például Bordány, Forráskút és Zsombó községeknél. A járás területe kh volt, ami a megye területének 37,1 %-a.25 A járáshoz magalakulásakor 26 község tartozott,26 és lakos élt az adott területen.27 A népesség foglalkozás szerinti megoszlása a járásban az agrárjellegnek megfelelően alakult. A lakosság kb. 72%-a foglalkozott földműveléssel évi adatok alapján jól felvázolható a megzőgazdasági munkásság és a földdel rendelkezők osztályviszonyai a Szegedi járásban.28 mg. munkás fölött katasztrális holdas birtokos A táblázat a segítő családtagokat nem tünteti fel, csak a keresők, illetve az önálló birtokkal rendelkezők találhatók meg benne. 21 CsmL VB jkv aug. 15. (A VB tagjai: Vér Dezső elnök, Bodó István elnökhelyettes, Berecki János titkár. Drégely József, Dunai Péter, Kerekes János, Lengyel Mihály, özv. Paniuk Istvánné. Savanya József, Szilágyi Viktória, Túri József, Veszelinov Miladin.) évi I. törvény CsmL Tanács jkv aug Uo. (Nemek szerinti megoszlás: 47 férfi, 26 nő. Póttagok: 24 férfi, 10 nő.) 25 Csongrád megye fontosabb statisztikai adatai , Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei Igazgatósága, (A közölt adat az dec. 31-i állapotot tükrözi.) 2S Algyő (K), Ásotthalom (a volt Várostanya) (Sz), Balástya (a volt Felsőközpont (Sz), Bordány (a volt Kistemplomtanya) (K), Csengele (Sz), Csórva (a volt Ruzsajárás) (Sz), Deszk (T), Forráskút (K), Gyálarét (T), Kiskundorozsma (K), Kistelek (Cs), Kübekháza (T), Mórahalom (a volt Alsóközpont) (Sz), Ószentiván (T), Öttömös (K), Pusztamérges (K), Pusztaszer (Cs), Röszke (Sz), Sándorfalva (K), Szatymaz (Sz), Szőreg (T), Tápé (K), Újszentiván (T), Üllés (K). Zákányszék (a volt Lengyelkápolna) (Sz), Zsombó (K). Cs = A Csongrádi járásból csatolták át. K = 1950 előtt a Kiskundorozsmai járáshoz tartozott. SZ = 1950 előtt Szeged városához tartozott. T = 1950 előtt a Torontáli járáshoz tartozott. 27 Csongrád megye fontosabb adatai 1961, Központi Statisztikai Hivatal Csongrád Megyei Igazgatósága, Szeged (A közölt adat az évi állapotot tükrözi.) évi népszámlálás 3. kötet, KSH É. n

297 1950. augusztus 17-én a VB előterjesztést nyújtott be a megyei tanácshoz az osztályvezetők kinevezése tárgyában. A vontakozó rendelet értelmében az Igazgatási Osztályt a vb-titkára, az V. Osztályt pedig az elnökhelyettes vezette.29 A kor egyik központi kérdésének megfelelően a VB felállítása után azonnal megkezdődött a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos agitációs munka. A tanács dolgozói közül aktívát választottak, akik ezt a munkát végezték. Az agitáció két irányban folyt, mégpedig a tagosítás és a meglévő termelőszövetkezet csoportok fejlesztése érdekében.30 A Pénzügyminisztérium Államháztartási Főosztálya és a megyei tanács vb 153 státusz létesítését engedélyezte a VB szakigazgatási szervei részére,31 ami már a kezdetekben is kevésnek bizonyult. A VB szinte minden ülésén felmerült, hogy az egyes osztályoknál kevés a meghatározott létszám, és kérték a megyei tanácstól a létszámkeret felemelését.32 A kérelmek többségét a megyei tanács elutasította azzal az indoklással, hogy a tanács saját körén belül végezzen munkaerő-átcsoportosítást, hisz a létszámkeret növelésére gazdasági okok miatt nincs lehetőség. A Tanács apparátusában 45 MDP tag dolgozott. A VB kérelemmel fordult a megyei tanács vb-hoz, hogy létrehozhassák a járási tanács üzemi pártszervezetét. Ekkor hozott határozatot a VB arról is, hogy kisgyűléseket és sajtókiértékelést csak munkaidő után tarthatnak, s hogy a párttagoknak a 8 órás munkaidő pontos betartásában példát kell mutatniuk.33 A belügyminiszter által kiadott rendelet értelmében34 az első tanácstagi választásokra október 22-én került sor. A választás előkészítését a megyei tanács vb Igazgatási Osztályán működő Választási Csoport fogta össze szeptember 5-én az ideiglenes névjegyzékek kifüggesztése az egész megye területén megtörtént. A Választási Csoport ütemtervet készített, melynek alapján a Népfront helyi szerveinek szeptember 20-ig kellett a választási bizottságokat felállítani.35 A törvény értelmében a helyi tanácsok tagjait minden szinten a Népfront jelölte. A jelöltek lajstromát október 6-án nyújtották be a Népfront helyi szervei 3 példányban a választási bizottságokhoz. A választási bizottságok kötelesek voltak ezt haladéktalanul elbírálni, majd a 3 példányból egyet a rávezetett döntéssel visszaadtak a Népfront helyi szervének, a másik példányt kötelesek voltak megőrizni, míg a harmadik példányt a megfelelő tanács vb-nak, illetve a községi elöljáróságnak adták át. A helyi tanácsok választásához szükséges hirdetményeket és szavazólapokat az elfogadott lajstrom alapján készítették el.36 A községi tanácsok megalakítása feladatokat rótt a VB-re is. Már szeptember 7-én meghatározták a törvényeknek megfelelően a községi tanácstagok és pótta- 29 CsmL VB jkv aug /5/1950. vb. sz. 30 CsmL VB jkv aug /3/1950. vb. sz. 31 Uo /15/1950. vb. sz. [A Tanács szakigazgatási szerveinél dolgozók fizetési besorolása: Titkárság: 8 fő (1 betöltetlen); Pénzügyi Osztály: 106 fő; Igazgatási Osztály: 8 fő; Ipari, Kereskedelmi, Építési és Közlekedési Osztály: 6 fő; Mezőgazdasági Osztály: 11 fő (1 betöltetlen); Oktatási, Népművelési, Közegészségügyi és Népjóléti Osztály: 11 fő (2 betöltetlen); Tervcsoport: 3 fő (1 betöltetlen).] 32 Uo /10/1950. vb. sz. (A hivatalsegédek létszámának felemelése iránti kérelem); /11/1950. vb. sz. (A Mezőgazdasági Osztály 14 főre történő felemelése iránti kérelem); aug /19/1950. vb. sz. (1 egészségőri állás iránti kérelem); okt /4/ vb. sz. (A III. osztály létszámkeretének felemelése iránti kérelem). 33 CsmL VB jkv aug /6/1950. vb. sz Ö 11/1950. BM. sz. rendelet 35 CsmL CsmT VB jkv szept. 18. A Választási Csoport jelentése 33 Délmagyarország, (Továbbiakban: Dm) okt

298 gok, valamint a vb tagok számát.37 A Tanács hasonló instruktort hálózatot épített ki mint a megye, a községi tanácsok megalakítása eló'tt. A tanácstagi választások tiszteletére a VB csatlakozva a bihartordai tanács felhívásához felajánlást tett, hogy október 22-re befejezik a járás területén az ó'szi mezőgazdasági munkákat.38 Csongrád megyében a választásra jogosultak száma fó' volt. A választások a Népfront döntő' győzelmét hozták, an szavaztak a Népfront jelöltjére, ellene mindössze 2427 szavazat érkezett. A Népfront listáján a Szegedi járásban 101 tanácstagot és 51 póttagot jelöltek.39 Az ország valamennyi városában és községében 3 szavazólappal szavaztak: az elsővel a városi vagy községi tanácsra, a másodikkal a járási tanácsra, a harmadikkal pedig megyei tanácsra. A választások eredményeként az addig ideiglenesen működő tanácsok újjáalakultak és utólsó fázisként a tanácsrendszer kiépítésében megalakultak a községi tanácsok is. A Szegedi járásban fő szavazhatott.40 A Tanács a választásokat követően október 30-án alakult újjá. (Sajnos az alakuló ülésről levéltári forrás nincs.) Az ülést Faragó János, a választási bizottság elnöke nyitotta meg és törvényesnek nyilvánította az október 22-i választást, majd bejelentette, hogy a járási szavazás eredménye elsöprő Népfront-győzelmet hozott. A szavazók 97,3 %-a adta le voksát a Népfront jelöltjére. A tanácstagi megbízólevelek kiosztása után Túri József, az MDP Szegedi Járási Bizottságának titkára vette át a szót, és kiemelte, hogy a tanács jó munkájának köszönhetően a terménybegyűjtésben és az őszi szántási-vetési munkák elvégzésében is a megye négy járása közül a Szegedi járás lett az első. Fodor Ferenc, a rúzsajárási Kiss Imre termelőcsoport elnöke javaslatot tett a végrehajtó bizottsági tagok megválasztására amit az értekezlet el is fogadott. A végrehajtó bizottságban is van párttag, pártonkívüli, gyárimunkás, egyénileg dolgozó paraszt, tszcs-tag, délszláv dolgozó... A járás végrehajtó bizottság elnökéül Vér Dezsőt, elnökhelyettesül Bodó István pártonkívüli dolgozó parasztot, titkárrá Berecki Jánost választották. 41 Az újjáalakult Tanács első tanácsülését december 12-én tartotta. Itt történt meg a hat állandó bizottság megválasztása 7-7 fővel. A következő állandó bizottságok jöttek létre: 1. Pénzügyi-, 2. Mezőgazdasági-, 3. Kereskedelmi és Közellátási-, 4. Közegészségügyi és Népjóléti-, 5. Oktatási-, 6. Népművelési Állandó Bizottság.42 Az állandó bizottságok munkájában csak tanácstag vehetett részt. Még ugyanezen az ülésen hangzott el a Pénzügyi Osztály vezetőjének beszámolója a tervezett évi költségvetésről től a szovjetek mintájára a tanácsoknak maguknak kellett gondoskodni a bevételek biztosításáról, s az általuk beszedett adókból tervszerint részesedtek. Az évi költségvetés szükséglete Ft volt, amelyből az igazgatás költségeire Ft, az egészségvédelmi szolgálatra , és a tüdőbeteggondozó intézetekre Ft esett. Az igazgatási költség személyi kiadásaira Ft-t terveztek fordítani, amely összeg magában foglalta 87 CsmL, VB jkv szept /6/1950. vb. sz.; (Módosítása): szept /1/1950. vb. sz. 38 CsmL VB jkv szept /3/1950. vb. sz. 38 Dm okt CsmL, VB jkv szept. 28. Az Igazgatási Osztály jelentése 41 Dm okt CsmL, Tanács jkv dec /1950. t. sz. (Az áb tagok foglalkozás szerinti megoszlása: munkás: 14; gazdálkodó: 13; ÁMG dolgozó és tsz(cs) tag: 9; földmunkás: 3; értelmiségi: 2; kisiparos: 1. Nemek szerinti megoszlás: 31 férfi, 11 nó.) 280

299 a tanács 161 dolgozójának bérét és családi pótlékát.43 A Tanács megalakulása után az apparátus létszáma 1950 végére 8 fó'vel növekedett.44 Már 1950-ben ügykör módosítások történtek a VB egyes szakigazgatási szerveinél szeptember 18-án a megyei tanács vb pontosította az Építési és Közlekedési Csoport feladatkörét. Ezekután a csoport feladatkörébe tartozott a közületi építkezések helyének kijelölése, a közületi magánépítkezések engedélyezése, az újítási mozgalom fellendítése, a város- és falurendezés, az építési munkák műszaki ellenőrzése, a lakásépítési és -helyreállítási kölcsön engedélyezése tekintetében véleményadás és a végrehajtásának ellenőrzése. Továbbá műszaki hatósági szakértőként való részvétel telepengedélyezési, tűzrendészeti és ingatlan értékbecslési ügyekben, műszaki szakvélemények adása, az építőiparral kapcsolatos közép- és alsófokú szakoktatás ellenőrzése, építési, bontási és gépfelállításí engedélyügyek intézése, telekfelosztási, lakhatási engedély, építésrendészeti, lakásmegosztási és helyreállítási ügyek intézése.45 Az Ipari és Kereskedelmi Csoport feladatköre a községi piacok ellenőrzésével bővült,46 ezzel kívánták megakadályozni a gyümölcs- és zöldségfélék árfelhajtását. A Pénzügyi Osztály Adóügyi Csoportjánál a munka zavartalan biztosítása érdekében 3 részleg alakult (Forgalmi adó, Illeték, valamint Egyenesadó részleg) december 28-án a VB a megyei tanács leiratára48 javaslatot tett a Terv- Statisztikai és Munkaerőgazdálkodási Csoport kibővítésére. (Az Építésügyi és Közlekedési Csoporttal kívánták egyesíteni.)49 A járási tanácsok megalakulása után a járási pártbizottságokat úgy számbelileg, mint politikailag megerősítették. Rákosi az MDP KV október 27-én tartott ülésén a járási pártbizottságok megerősítését a járási tanácsok megnövekedett hatáskörével indokolta. Gondoskodni kell róla, mondta hogy a járási titkárok valóban a járás vezetői lehessenek. 50 A tanácsi munka pártirányítása igen közvetlen formában nyilvánult meg, ami természetesen a tanácsok önállóságát sértette. Ehhez járult még közigazgatásunk túlzott centralizációja. Járási szinten igen erősen éreztette a hatását az a tény, hogy eddig a járásokban területi önkormányzati testület még nem működött, így ilyen téren tapasztalat sem alakulhatott ki. A felsőbb szervek sem ismerték fel a járási tanácsok fontosságát. Az Alkotmány módosítás51 végrehajtása a tanácsi szakigazgatási szervek átszervezését is magával hozta. Ennek megfelelően 1951 elején a VB javaslatot tett apparátusának átszervezésére,52 amely javaslatot január 23-án hagyta jóvá a megyei tanács.53 A VB szervezeti felépítése a következőképpen alakult: Titkárság: a) Ellenőrzési és Információs Csoport, b) Káder és fegyelmi előadó, c) Elnöki (Adminisztrációs) Csoport; Gépiroda. 43 Uo. Pénzügyi Osztály beszámolója 44 A Titkárság létszáma 3 fővel, a Mezőgazdasági Osztályé 4 fővel, az Oktatási, Népművelési, Közegészségügyi és Népjóléti Osztály létszáma 1 fővel emelkedett. 45 CsmL CsmT VB jkv szept /15/1950. vb. sz. 46 CsmL VB jkv szept. 21. A III. osztály jelentése (82 5/3/1950. III.) 47 CsmL VB jkv okt. 19. A Pénzügyi Osztály jelentése (7/ a. 1.) 48 CsmL, CsmT VB Mj /37/1950. T/c. 49 CsmL VB jkv dec /4/1950. vb. sz. 80 Dm okt évi IV. törvény 52 CsmL VB jkv jan /5/1951. vb. sz. 63 CsmL CsmT jkv jan /4/1951. vb. sz. 281

300 Pénzügyi O sztá ly: a) Adóügyi Csoport, b) Gazdasági (Operatív és Költségvetési) Csoport, Gondnokság. Igazgatási O sztá ly: Az osztály feladata az addigi Oktatás, Népművelési, Közegészségügyi és Népjóléti Osztály népjóléti (szociálpolitikai) ügykörével bővült. A volt III. Osztályból önálló csoportok alakultak: Kereskedelmi Csoport; Ipari Csoport; Begyűjtési Csoport; Építési és Közlekedési Csoport. M ezőgazdsági O sztá ly: szervezete változatlan maradt. A volt V. Osztályból önálló csoportok jöttek létre: Oktatási és Népművelési Csoport; Egészségügyi Csoport. Továbbá önállóan működött még a Terv- és Statisztikai Csoport, illetve a Munkaerőgazdálkodási Csoport. Az évi káderfejlesztési tervet is az átszervezés értelmében hagyta jóvá a VB, párthoz hű munkásokra és parasztokra volt szükség.51*54 A Mezőgazdasági Osztály állandó létszám problémákkal küzdött.55 *A pénzügyminisztérium normál létszám megállapítása értelmében 18 főben határozták meg az osztály létszámát. A súlyponti feladatok elvégzéséhez ez a létszámkeret kevésnek bizonyult. Különösen élesen jelentkezett ez a probléma a tsz szervezés vonalán. A járásban csak 1 tsz-szervező tevékenykedett, pedig 63 tsz (cs) működött a járásban.66 Az MDP II. Kongresszusa februárjában zajlott le. A Délmagyarország tudósítása szerint a tanács dolgozói sem akartak kimaradni a pártkongresszusi munkafelajánlásból. A VB minden szakigazgatási szerve munkafelajánlást tett, így például az Igazgatási Osztály vállalta, hogy 10 napon keresztül segítségére siet a Kereskedelmi-, Ipari Csoportnak, mert ott a kevés létszám miatt igen felszaporodott a munka.57 A kongresszus részletesen foglalkozott a tanácsok tevékenységével. A fiatal, még tapasztalatlan községi, járási, városi, megyei tanácsokat meg kell szilárdítani, munkájukat meg kell javítani, az ellenséges befolyást le kell küzdeni, hogy mint az államigazgatás helyi szervei betölthessék szerepüket: végrehajtsák az országos feladatok reájuk eső részét, helyileg irányítsák a mezőgazdasági termelést és ezen belül a szocialista szektor fejlődését, a nép kulturális felemelkedését és biztosítsák a dolgozó tömegek minél szélesebb körű részvételét a közügyek intézésében. Az államgépezet munkájának további javítására következetesen folytatni kell a közigazgatás, valamennyi állami szerv demokratizálását, a bürokratizmus elleni harcot, a tömegek bírálatának és ellenőrzésének fejlesztését. 58 Az 1951 februári tanácsülésen a tömegkapcsolatok kiszélesítése érdekében részletesen foglalkoztak az állandó bizottságok munkájával. Az állandó bizottságoknak havonta legalább 1 ülést kellett tartaniuk és tevékenységüket munkaterv alapján kellett végezniük. Az ülésekről jegyzőkönyvet vezettek. A tanácstagoknak a titkárság 51 CsmL VB jkv jan /6/1951. vb. sz. 55 CsmL VB jkv jan /6/1951. vb. sz.; márc /7/1951. vb. sz.; márc /11/1951. vb. sz.; ápr /9/1951. vb. sz. 66 CsmL VB jkv febr /3/1951. vb. sz. 58 CsmL VB jkv febr /3/1951. vb. sz. 67 Dm jan Állam és Közigazgatás, márc. ápr. sz

301 által meghatározott napon kötelességük volt fogadóórát tartani, hogy közelebb kerüljenek választóikhoz.69 A kongresszus hatására a minisztertanács rendeletet adott ki a helyi tanácsok munkájának megjavításáról.5960 A rendelet foglalkozik a belügyminisztérium koordinációs munkájával. A belügyminisztérium feladata lett, hogy összehangolja a minisztériumoknak és a főhatóságoknak a tanácsok felé irányuló munkáját, úgy az általános érvényű rendeletek kiadása, mint az instruktorok kiszállása terén. A BM koordináló szerve a Helyi Tanácsok Főosztálya lett. A tanácsoknak munkaterv alapján kellett dolgozni. A negyedévre szóló munkaterveket a minisztériumok által megadott szempontok alapján készítették el. A jóváhagyott munkatervek betartása szigorúan kötelező volt és a felügyeleti vizsgálatok alkalmával minden esetben meg kellett vizsgálni, hogy a munkatervet végrehajtották-e. A rendelet foglalkozott még az állandó bizottságok tevékenységének fellendítésével is. Intézkedett a megyei és járási, valamint a járási és községi tanácsok közötti kapcsolat megjavításáról, a szakmai oktatás megszervezéséről, továbbiakban a tanácsi munkában az állami fegyelem megszilárdításáról március 1-én a VB a megyei tanács által kiadott utasítás61 értelmében átszervezte az állandó bizottságokat. A bizottságok számát 8-ra emelték fel, még a községekben 5 állandó bizottságot kellett felállítani.62 Az március 30-i tanácsülésen újraválasztották az állandó bizottságokat. Az addigi Közegészségügyi és Népjóléti Állandó Bizottságot különválasztották és Egészségügyi, valamint Szociálpolitikai Állandó Bizottság néven kezdték meg munkájukat. A begyűjtési tervfeladatok érdekében felállították a Begyűjtési ÁB-t. Névmódosításra is sor került, mégpedig a Kereskedelmi és Közellátási ÁB a továbbiakban már csak Kereskedelmi ÁB néven funkcionált.63 Az állandó bizottságok tevékenységével való fokozott foglalkozást a II. Kongresszus hatására történt. Itt ugyanis megállapítást nyert, hogy a helyi tanácsok tömegszervezeti jellege azért nem domborodhatott ki kellőképpen, mert az állandó bizottságok nem építették ki aktívahálózatukat. A VB ülésein és a tanácsüléseken ezekután rendszeresen foglalkoztak a bizottságok munkájával és a bizottságok elnökei beszámolási kötelezettséggel tartoztak a VB-nak és a Tanácsnak egyaránt. A VB április 15-től kezdődően az osztály- és csoportvezetőket, valamint a JTSB elnökét felelőssé tette a szakterületükön működő állandó bizottságok tevékenységéért.64 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete,65 valamint az ennek tárgyában kiadott végrehajtási utasítás66 értelmében február 15-én kezdte meg működését a VB szakigazgatási szerveként a Járási Testnevelési és Sport Bizottság (JTSB). A JTSB feladata a helyi tömegsport megszervezése, az MHK-mozgalom kibővítése, az alakuló sportkörök szakmai tanácsokkal való segítése, a járás sporteseményeinek szervezése és lebonyolítása volt. A járási tanácsok sokrétű tevékenysége miatt szükségszerűvé vált, hogy a végrehajtó bizottságok apparátusait kibővítsék. A minisztertanács rendelete értelmében67 a járások vb-inél második elnökhelyettest is választottak. A VB március 30-án 59 CsmL Tanács jkv febr /1951. t. sz /1951. MT sz. rendelet 61 CsmL CsmT VB /15/1951.T/c. sz. 62 CsmL VB jkv március /5/1951. vb. sz. 63 CsmL Tanács jkv márc /8/1951, t. sz. 64 CsmL VB jkv ápr /8/1951. vb. sz évi 2. sz. törvényerejű rendelet 66 34/1951. MT sz. rendelet 67 24/1951. MT sz. rendelet 283

302 megtartott ülésén Fejes Katalint választották meg új elnökhelyettessé, aki egyben az elnök általános helyettese lett és osztályt nem vezetett. Feladatai közé tartozott a községi tanácsok irányításában és ellenőrzésében az elnök segítése, ezenkívül a Mezőgazdasági Osztály és a Begyűjtési Csoport közvetlen felügyeletének ellátása. A másik elnökhelyettes vezette az Oktatási és Népművelési Csoportot, valamint közvetlen felügyeletet gyakorolt a Terv- és Statisztikai Csoport, az Ipari Csoport, a Kereskedelmi Csoport és a munkaerőgazdálkodási előadó, illetve a JTSB elnöke és az Egészségügyi Csoport felett.68 A VB titkárának feladatköre a Pénzügyi Osztály és az Építési és Közlekedési Csoport feletti közvetlen felügyelettel bővült. A tanácsülés a vb-tagok számát 15 főre emelte fel, hivatkozva a fentebb említett minisztertanácsi rendelet 3. -ra.69 Ez azonban tételesen a vb-tagok számának felemelésével nem foglalkozott.70 A VB munkájáról a megyei tanács vb előtt először április 24-én számolt be. A jelentés leszögezte, hogy: A tanácsrendszer a mai napig még nem töltötte be teljes mértékben a tömegszervezeti jellegét, de az állandó bizottságok aktivizálásával, az aktívahálózat kiszélesítésével mindinkább kidomborodik tömegszervezeti jellege, mely járásunk szocialista fejlődésének ügyét az újabb feladatok elvégzésén keresztül előbbreviszik, és ezzel a nagy Szovjetunió példáját követve megerősítjük a nemzetközi béketábor magyarországi frontszakaszát is.71 A megyei tanács vb a jelentéssel kapcsolatos határozatában külön hangsúlyozta, hogy a VB-nak állandóan szem előtt kell tartania munkája során azt a körülményt, hogy a járás a Jugoszláv határmentén fekszik és ez feltétlenül fokozottabb éberséget kíván meg minden vonatkozásban. A továbbiakban a határozat felhívta a figyelmet, hogy a határ menti községekben meg kell szigorítani az éberséget.72 Az újjászervezett állandó bizottságok munkájának értékelése során a VB megállapította, hogy átszervezés óta a bizottságok eredményesebben dolgoznak, de az aktívahálózat kiépítése még nem történt meg. Az állandó bizottságok ülései sokszor elmaradtak, mivel a tagok nem jelentek meg.73 A Begyűjtési Állandó Bizottság még július végén sem funkcionált, ugyanis határozatképtelenség miatt üléseit nem tudta megtartani. Márciusban volt egy értekezlet, amelyen meghatározták a feladatokat, ezeket azonban nem tudták végrehajtani.74 Pedig a begyűjtés a tanácsi munka egyik legsúlypontibb kérdése volt az adott időben márciusában jelent meg rendelet az évi állami begyűjtésről.75 A rendelet értelmében az gazdasági évben a népgazdaság mezőgazdasági termény, élőállat és állati termék szükségletét a következőképpen kívánta biztosítani: állami gazdaságok termésbeadásával, terület utáni beadással, termelési szerződésekkel, ipari keresmények (cséplőgép üzembentartók géprészének, malmok, darálók és hántolok vámkeresetének) természetbeni beadásával, állami gépállomások természetbeni keresményének beadásával, szabadforgalomba való állami felvásárlással. A mezőgazdasági termelők terület utáni beadási kötelezettsége három részbőli tevődött össze: termés- és állatbeadási, baromfi- és tojásbeadási, valamint tejbeadás 88 CsmL VB jkv márc /1/1951. vb. sz. 69 CsmL Tanács jkv márc /5/1951. t. sz /1951. MT sz. rendelet 3.. ( A járási tanács végrehajtó bizottsága a jelenlegi egy elnökhelyettes mellé még egy elnökhelyettest választ. A végrehajtó bizottság által kijelölt egyik elnökhelyettes az elnök általános helyettese, akinek főfeladata a községi tanácsok irányításában és ellenőrzésében az elnököt segíteni. ) 71 CsmL CsmT VB jkv ápr. 24. Jelentés a VB munkájáról 79 Uo /4/1951. vb. sz. 73 CsmL VB jkv ápr /4/1951. vb. sz. 74 CsmL Tanács jkv júl. 28. Beszámoló a Begyűjtési ÁB munkájáról évi 10. sz. törvényerejű rendelet 284

303 kötelezettségekből. A kulákok termény és állatbeaáási kötelezettségen kívül külön sertés- és borbeadást is kötelesek voltak teljesíteni, amelyet azonban a termény- és állatbeadási kötelezettségbe beszámítottak. Az MDP II. Kongresszusán Hegedűs András felszólalásában hangzott el, hogy: Ki kell hangsúlyozni, mondotta hogy pártunk parasztpolitikája továbbra is a kulákság korlátozására irányul és az ettől való eltérés pártunk politikájának megsértését jelenti. 76 A zsírdézsma és a gyapjúkészletek kötelező beadására vonatkozó különrendelkezések életbenmaradtak a törvényerejű rendelet megjelenése után is. A beadott zsírt és gyapjút a beadási kötelezettségbe beszámították. A termelő kenyérgabonával, a háztartási és gazdasági szükséglet biztosítása után fennmaradó mennyiségből teljesítette beadási kötelezettséget. A többi termékből elsősorban a beadási kötelezettséget kellett teljesíteni, a fennmaradó résszel szabadon rendelkezhetett. Az országos beszolgáltatási tervet a tanácsok bontották le közigazgatási területükre.^ A Pénzügyi Állandó Bizottság sem funkcionált megfelelő módon,77 ezért a VB utasította a Pénzügyi Osztályt, hogy segítse az állandó bizottság munkáját. A bizottság tagjainak egyénenként 150 főből álló aktívahálózatot kellett kiépíteni. Az adóbehajtás érdekében a községekben gyűléseket szerveztek, amelyeken 1-2 párttag is felszólalt, akik saját példájukkal kívánták bizonyítani, hogy miért szükséges az adóbefizetési kötelezettségnek eleget tenni. Azoknál az adófizetőknél, akik kötelezettségüknek nem tettek eleget a népnevelői felvilágosító munka után sem zálogolást hajtottak végre.78 *A VB május 12-vel felállított egy kulákbírság behajtási brigádot, amely a VB megállapítása szerint a behajtások terén igen komoly eredményt ért el.80 Valószínű azonban, hogy a brigád sok esetben visszaélhetett a hatalmával, mivel a VB július 26-án utasította a Begyűjtési Csoportot, hogy vizsgálja felül az addig helytelenül kivetett kulákbírságokat és a továbbiakban a rendeletnek megfelelően vessék ki azokat. Ezekután a községekben beszedési naplót voltak kötelesek vezetni, valamint a Pénzügyi Osztály figyelmét is felhívták arra, hogy a bíróságot, amit befizetnek, elsősorban a régebbi adótartozásba számítsák be.81 A kongresszus hatására a VB apparátusának a tevékenységét fokozottabb ellenőrzés alá vonták. Kiemelkedő szerepet kapott ebben a munkában a Titkárság Információs és Ellenőrzési Csoportja. A csoport először június 7-én számolt be a VB-nak addig végzett munkájáról. A beszámoló részletezte a feladatokat, amelyet a 2 főből álló csoport végzett. Súlyponti feladatuk volt a mezőgazdaság, a begyűjtés és az adóbehajtás ellenőrzése. Minden olyan ügyre kiterjedt a csoport hatóköre, amellyel a VB apparátusa, osztályai, illetve csoportjai foglalkoztak. Nemcsak saját apparátusukat ellenőrizték, hanem a községi tanácsok munkájának tervszerűségét is rendszeresen megvizsgálták.82 Szintén a kongresszus hatására a tanácsoknál előtérbe kerül a személyzeti munka jelentősége. A járásoknál is megerősítették a kádermunkát. A káder és fegyelmi előadó beszámolójában kiemelte, hogy a tanács megalakulásakor a kádermunkát nem nagy körültekintéssel és figyelemmel végezték. így fordulhatott elő, hogy a volt adófelügyelőségtől átvett 106 dolgozót káder szempontból meg sem vizsgálták és később 76 Dm febr CsmL VB jkv jún /6/1951. vb. sz. 78 CsmL VB jkv jún /4/1951. vb. sz. 78 CsmL VB jkv máj /2/1951. vb. sz. 80 CsmL VB jkv jún /4/1951. vb. sz. 81 CsmL VB jkv júl /3/1951. vb. sz. 82 CsmL VB jkv jún. 7. Az Információs és Ellenőrzési Csoport jelentése 285

304 derült ki, hogy soraikban sok osztályidegen volt. A jelentés időpontjában a Tanács apparátusában még 33 osztályidegennek nyilvánított személy dolgozott. Hasonló helyzet alakult ki a községi tanácsoknál is. Származását tekintve a tanácsnál dolgozó 165 alkalmazott közül 58 munkás, 21 paraszt, 39 értelmiségi és 47 egyéb dolgozott. 94 fő már a tanácsok megalakulása előtti időben is a közigazgatásban volt alkalmazásban. A káder és fegyelmi előadó feladata volt a szakmai tanfolyamokra történő beiskolázás is. A járásnál a pénzügyi dolgozók részére alaptanfolyamokat indítottak, amelyeken 40 fő vett részt.83 Az osztályidegennek nyílvánított dolgozók zöme pénzügyi alkalmazott volt. Leváltásukat a megyei tanács által megadott szempontok alapján hajtották végre két részletben.84 A személyzeti munka még hatékonyabbá tétele érdekében a káder és fegyelmi előadói munkakört megszüntették és önálló Személyzeti Csoportot állítottak fel. A csoport létszáma 3 fő volt (1 főelőadó, 1 előadó, 1 gépíró), és közvetlenül a VB elnöke felügyelete alá tartozott.85 A kádermunkát szélesebb alapokra kívánták helyezni. Ebbe a munkába be kellett vonni a járás legjobb aktíváit, de főleg az elnökség tagjainak és a Személyzeti Csoportnak tették főfeladatává az e téren folyó munka kiszélesítését. A jó kádermunka segítségével a munkafegyelem megszilárdítását is el akarták érni.86 A tanácson belüli állami fegyelem megszilárdításáról tanácsülési határozatot is hoztak, amelyben leszögezték, hogy az éberséget és az ellenség elleni küzdelmet fokozni kell.87 A VB-nél is szükségessé vált a fegyelem megszilárdítása, ugyanis a tagok több alkalommal igazolatlanul hiányoztak az ülésekről és az ülések előtt kiadott jelentéseket sem olvasták el, így a határozati javaslatok előterjesztésében tevőlegesen nem tudtak résztvenni.88 89Többek között ez tette szükségessé, hogy a VB az Információs és Ellenőrzési Csoportot a titkárság keretéből kiemelje és mint önálló, közvetlenül az elnök alá rendelt Ellenőrzési Csoportot állítson fel ben a járás területén tovább folyt nagy ütemben a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A Mezőgazdasági Osztály tsz-szervező előkészítő bizottságot állított fel.90 A járás területén ekkor már 63 termelőszövetkezeti csoport működött. Szervezésük során az önkéntesség elvét figyelmen kívül hagyták és igensok esetben erőszakos úton hoztak létre csoportokat. A meglévő csoportokat a Mezőgazdasági Osztály fokozatosan ellenőrizte és támogatta. Érvényt kívántak szerezni annak a törvénynek, amely kimondta, hogy akik a tsz-k ellen izgatnak vagy annak fejlődését gátolják, azokat felelősségre kell vonni és a törvény szigorával le kell sújtani rájuk.91 A téli időszakban a tsz-k megszilárdítása érdekében tanfolyamokat szerveztek.92 A mezőgazdasági munkák fellendítése érdekében május 21-én alakult meg a járásban a Mezőgazdasági Operatív Bizottság. A bizottság munkájában a tanács mellett részt vett a DÉFOSZ, a DISZ, az MNDSZ, az MSZT és a MÉSZÖV egy-egy tagja is. A vezetője M akra András az MDP járási bizottságának tagja lett CsmL VB jkv jún. 14. A káder és fegyelmi előadó jelentése ("A járás 26 községi tanácsánál 286 fő állt alkalmazásban. Szociális megoszlásuk: 95 munkás, 102 paraszt, 26 értelmiségi és 63 fő egyéb. 20 dolgozót nyilvánítottak osztályidegennek.) 84 Uo. 85 CsmL VB jkv júl /6/1951. vb. sz. 86 CsmL VB jkv szept /7/1951. vb. sz. 87 CsmL Tanács jkv szept /1/1951. t. sz. 88 CsmL VB jkv szept /7/1951. vb. sz. 89 CsmL VB jkv okt /6/1951. vb. sz. (A VB a határozatot a 181/1951. MT sz. rendelet alapján adta ki.) 90 CsmL VB jkv aug /3/1951. vb. sz. 91 CsmL VB jkv szept /2/1951. vb. sz. 92 CsmL VB jkv dec /2/1951. vb. sz. 93 Dm máj

305 A Tanács dolgozói a kenyérgabona mielőbbi betakarítása érdekében cséplőbrigádot alakítottak, hogy ezzel is hozzájáruljanak az aratás és cséplés munkájának sikeréhez. A cséplőbrigád tagjai vállalták, hogy szabadidejükben és a vasárnapi napokon segítenek a termelőcsoportok gabonájának cséplésében, a munkájukért járó pénzt az úttörőmozgalom további fejlesztésére ajánlották fel.94 A mezőgazdasági munkák ennek ellenére igen vontatottan folytak. Ez elsősorban a gépek hiányával volt magyarázható. Még december végére sem sikerült befejezni a cukorrépa és a gyapotszedést, valamint igen nagy lemaradás mutatkozott a búzavetésben és a mélyszántásban.95 Pedig a gyapot betakarítását már szeptemberben megkezdték. A szocialista szektorban 216 kh-on, az egyéni termelők pedig 175 kh-on termeltek gyapotot. A termésátlag a kedvezőtlen éghajlat miatt igen silány volt, mert alig érte el holdanként a 30 kg-t. Ennek ellenére az előirányzott terv szerint 1952-ben már összesen 740 kh-on kívántak gyapottermelésre szerződést kötni. Sőt a Paprikatermelő Nemzeti Vállalat ellen panasszal is éltek, hogy a szerződések megkötéséről a tsz-ket le akarták beszélni és azt szorgalmazták, hogy gyapot helyett inkább paprikát termeljenek.96 A járás vetéstervét meg kellett változtatni, mivel az ÁVH utasítása értelmében a határtól 50 m-re semmit, 200 m-re pedig az 50 méteren kívül csak alacsony növészetű magvat lehetett vetni. A járás területéből ez kb kh-t érintett.97 Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdasági munkák befejezése késedelmet szenvedett. A begyűjtés fokozására a VB határozatot hozott, hogy a népnevelői munkát ki kell terjeszteni,98 valamint akik beadási kötelezettségüknek nem tettek eleget azoknál feltétlenül érvényt kell szerezni az 5 10%-os bírság kivetésének.99 Ennek dacára még november végén a begyűjtési kötelezettségnek a dolgozó parasztok 14%-a nem tett eleget, de a tanácstagok sem jártak élen a példamutatásban, mivel csak 70%-uktett eleget a beszolgáltatásnak.100 A lemaradás miatt határozott úgy a VB, hogy az ideiglenes és az állandó végrehajtóknak naponta 3000 F t értéket kellett legalább lefoglalni.101 A belügyminiszter utasítása novemberében jelent meg a tanácsok tömegkapcsolatainak megjavításáról.102 Az utasítás részletesen foglalkozott az állandó bizottságok munkájával is. Sőt felhívta a figyelmet a szovjet tapasztalatokra és konkrét példaként ismertette a moszkvai városi tanács egészségügyi és oktatási állandó bizottságainak tevékenységét. Nem fogalmazta meg azonban a végrehajtó bizottság és az állandó bizottságok egymáshoz való viszonyát. Havonként napirendre kellett tűzni a vb ülésen egy-egy állandó bizottság munkáját.103 Az utasításnak ez az intézkedése azt sugallta, hogy az állandó bizottságok függő viszonyban vannak a végrehajtó bizottságtól. Pedig az állandó bizottság csak a tanácsnak tartozott felelősséggel. Ez a bizonytalanság a Tanácsnál is éreztette hatását. így kerülhetett sor arra, hogy a tanácsülésen határozatot hoztak:...az állandó bizottságok üléseit a Titkárság az egyes osztályokat bevonva állandóan és fokozottabb mértékben ellenőrizze Dm jún CsmL VB jkv dec /2/1951. vb. sz.; dec /2/1951. vb. sz. 88 CsmL VB jkv szept. 20. A Mezőgazdasági Osztály jelentése 87 CsmL VB jkv okt /2/1951. vb. sz. 88 CsmL VB jkv aug /1/1951. vb. sz. 88 CsmL VB jkv aug /1/1951. vb. sz. 100 CsmL VB jkv nov /2/1951. vb. sz. 101 U o /4/1951. vb. sz /1951./n.8/ BM sz. utasítás 103 CsmL Tanács jkv nov. 17. Beszámoló a VB munkájáról 104 CsmL Tanács jkv szept /3/1951. t. sz. 287

306 A tömegkapcsolatok kiszélesítését célozta, ugyan még az utasítás megjelenése előtt hogy a JTSB 7 tagú társadalmi aktívákra is épülő bizottságot állított fel. Társadalmi aktívaként a bizottság munkájában részt vett a DÉFOSZ, a DISZ, a szakszervezet, az ÁVH, az Oktatási és a Mezőgazdasági Osztály egy-egy tagja. Üléseiket 2 hetenként tartották.105 A tanácsok minimális gazdasági alapokkal rendelkeztek. A Tanács évi költségvetési tervezete is erről tanúskodott. A Tanács és a VB összes szükséglete Ft volt. Ebből személyi kiadásra forintot irányoztak elő, míg dologi kiadásra forintot. A személyi kiadásokból fizették a Tanács 178 dolgozójának és a 26 község 292 alkalmazottjának a bérét. A költségvetés fedezeteként csak a közjogi bevételeket (700 Ft), és a széképületben bérbeadott üzlethelyiségek utáni bérjövedelmet ( Ft) irányozhatták elő, mert a Tanács adórészesedési bevétele a kormányhatóság jóváhagyása során volt csak realizálható január 1-vel Dóc és Domaszék tanyaközpontokat községgé alakították és a VB meghatározta a két új községi tanács tanácstagjainak és VB-tagjainak számát.107 A járásban ezzel a községek száma 28-ra emelkedett. Közigazgatásilag még egy változás következett be január 1-vel. A VB az Ószentiváni Községi Tanács V.B. határozatát jóváhagyta,108 miszerint közigazgatási szempontból Térvárt a községhez csatolták. A VB tevékenységét 1952-ben megvizsgálva, megállapítható hogy szinte csak mint begyűjtési szerv funkcionált. Az évi begyűjtési tervet kenyérgabonából, kukoricából, burgonyából és tojásból nem tudták teljesíteni december 31-ig kellett teljesíteni a múlt évi hátralékot.110 Ennek érdekében utasította a VB a Begyűjtési Csoportot, hogy a községi tanácsokon keresztül a múlt évi begyűjtési tervből visszamaradt hátralék behajtását a népnevelői munka kiszélesítésével minden körülmények között végre kell hajtani,111 sőt a gyakori bírságok alkalmazásától sem szabad visszariadni.112 Az évi begyűjtési terv teljesítésében is fennakadások mutatkoztak. Az első negyedéves tervet március 8-ra be kívánták fejezni. (Rákosi születésnapja!) Ez azonban nem sikerült.113 A Begyűjtési Csoport létszámát 5 fővel megemelték, így növelhették a begyűjtési instruktorhálózatot is.114 Ettől kezdve szereztek érvényt annak a VB határozatnak is, hogy a Begyűjtési Csoport felelősségre vonja a begyűjtésben lemaradt községek járási instruktorait január 1-vel a feljelentéseket az Igazgatási Osztálynak kellett beadni és nem a rendőrségnek azon személyek ellen, akik beadási kötelezettségüket nem teljesítették, illetve a begyűjtés ellen izgattak. Az Igazgatási Osztály mellett működő bizottság elbírálás után a feljelentést az illetékes szervhez továbbította júniusában a Begyűjtési Állandó Bizottságot is újjászervezték.117 Az aktívahálózat még ekkor sem volt megfelelő módon kiépítve. A Begyűjtési Csoport feladatul kapta, hogy szervezze meg a piacok CsmL VB jkv szept. 6. A JTSB jelentése 106 CsmL Tanács jkv szept. 15. Jelentés az évi költségvetésről 107 CsmL YB jkv dec /5/1951. vb. sz. 108 CsmL Ószentiváni Községi Tanács VB 52 47/5/1951. vb. sz. 109 CsmL VB jkv febr /1/1952. vb. sz. 110 CsmL VB jkv jan /1/1952. vb. sz. 111 CsmL VB jkv febr /2/1952. vb. sz. 112 CsmL VB jkv febr /2/1952. vb. sz. 113 Uo. 111 CsmL VB jkv ápr. 10, /5/1952. vb. sz. 115 CsmL VB jkv ápr /1/1952. vb. sz. 116 CsmL VB jkv máj /3/1952. vb. sz. 117 CsmL VB jkv jún. 12. A Begyűjtési Csoport jelentése

307 és az utak ellenőrzését a rendőrség segítségével.118 A VB-nek ez az intézkedése azt a célt szolgálta, hogy megakadályozzák a magán áruértékesítést, s így mindenki először a beadási kötelezettségének tegyen eleget. A szocialista szektor amennyiben nem tudta teljesíteni a közös állományból a beadási kötelezettséget, akkor azt a háztáji gazdaságokból kellett beszolgáltatni.119 Hasonló megszorító határozatot hozott a VB a feles és harmados bérlőkkel kapcsolatban is. A bérlő csak abban az esetben kaphatta meg járandóságát, ha a tulajdonos nevén álló földről az állami kötelezettséget már teljesítették.120 A VB utasítására az Oktatási Csoport felhívta az általános iskolák igazgatóinak figyelmét, hogy a gyerekekkel írassanak dolgozatot a begyűjtésről. Ebben a dolgozatban egy-két dolgozó parasztot kellett méltatni, akik élenjártak a beadási kötelezettség teljesítésében. Ezzel a módszerrel is a begyűjtési terv maradéktalan végrehajtását kívánták népszerűsíteni.121 Az erőfeszítések ellenére az évi begyűjtési tervet csak 57,9%-ra tudta teljesíteni a járás.122 (L: 1. sz. melléklet) Ez az eredmény elsősorban a túlzott tervvel magyarázható, valamint azzal, hogy az év rendkívül aszályos volt. Pénzügyi vonalon a terveket jobban sikerült végrehajtani. A VB megállapítása szerint a végső kiértékelés alapján a megyében a Szegedi járás érte el a legjobb eredményt a járások között úgy az évi előírásos adó behajtásánál, mint az évi hátralékok beszedésénél. A helyesbített évi előíráshoz viszonyítva pénzadóban a járás területén 111 %-ot, míg a terményadónál 98 %-ot értek el. Az évi hátralékot és az évi helyesbített pénzadó tervet együttesen 85%-ra, a terményadót 80%-ra teljesítették folyamán is történtek a VB szakigazgatási szerveinél ügykörmódosulások. A Terv és Statisztikai Csoport feladata lett az ún. gazdalajstromok felfektetése. A kulákok számának pontos meghatározása céljából a helyi pártbizottság és a községi tanács egy bizottságot alakított, melynek feladata volt az adott községben élő kulákok végleges nyilvántartását elkészíteni és a Csoportnak jelenteni. A nyilvántartás alapján határozták meg a beadási kötelezettséget, valamint az adót.124 A Munkaerőgazdálkodási Csoport feladata is módosult, illetve szervezeti változás is történt. A munkaerő biztositása mellett a munkakönyvek ellenőrzése és kiállítása is a csoport feladata lett. A munkát ideiglenesen megnehezítette, hogy még 1951 végén a csoport egyesült Szeged város munkakönyv kiállító hatóságával április 1-vel változás következett be a Pénzügyi Osztály keretén belül. A pénzügyminiszter rendeletileg kimondta,126 hogy a járási tanácsoknál az állami vállalatok és szövetkezetek adóügyeivel foglalkozó részleget kell felállítani. A részleg létszámát 10 főben határozták meg. (1 részlegvezető, 7 ellenőr, 1 könyvelő, 1 kezelő) Az új részleg feladata a helyi tanács irányítása alá tartozó állami vállalatok és szövetkezetek által fizetendő valamennyi adóval kapcsolatos (forgalmi adó, 1 %-os kereseti adó, házadó) ügyek intézése, valamint könyvelési és ellenőrzési feladatok ellátása augusztus 1-i hatállyal sor került minisztertanácsi határozatra128 a 118 CsmL VB jkv júl /1/1952. vb. sz. 119 CsmL VB jkv okt /1/1952. vb. sz. 120 CsmL VB jkv okt /1/1952. vb. sz. 121 CsmL VB jkv nov /1/1952. vb. sz. 122 CsmL VB jkv dec. 24. A Begyűjtési Osztály jelentése 123 CsmL VB jkv febr /5/1952. vb. sz., valamint a Pénzügyi Osztály jelentése 124 CsmL VB jkv jan /3/1952. vb. sz. 125 CsmL VB jkv febr. 28. A Munkaerő-gazdálkodási Csoport jelentése lse 3451 A 31/1952. II. a. PM sz. rendelet 127 CsmL VB jkv ápr. 3. A Pénzügyi Osztály jelentése (2/ a. 1. sz.) /1952. MT sz. határozat 289

308 tanácsi dolgozók illetményének rendezésére. A Tanácsnál 188 fő dolgozott, míg a községi tanácsoknál 329 státusz volt.129 Az Igazgatási Osztály feladatkörében július 15-től történt változás. A Kihágási Eljárási Szabályzat életbeléptével az addig a rendó'rkapitányság hatáskörébe tartozott kihágási ügyek kb. 60%-át az osztály hatáskörébe utalták. A háromszorosra nőtt feladatokat úgy oldották meg, hogy az osztály 5 dolgozóját időszakonként ráállították a kihágási vonalra. Havonta átlagosan feljelentés érkezett. A jelentés időszakában 662 kulákot ítéltek el. Sok volt az alaptalan feljelentés. Például feljelentettek egy röszkei kulákot a szőlőkötözési munkák elmulasztása miatt. A tárgyaláson kihallgatott tanúk és a mezőőr vallomása alapján azonban kiderült, hogy a terhelt a kötözési munkát azért nem teljesítette, mert a szőlő elfagyott, s így nem volt mit kötöznie július 29-én látott napvilágot a tanácsok munkájának megjavításáról szóló minisztertanácsi határozat.131 A határozat megállapította, hogy a helyi tanácsok szervezeti felépítése helyes. A meglévő hibákat azonban minél előbb ki kell javítani. Három fő hiányosságra mutattak rá a határozatban. a) A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a minisztériumok és a megyei tanácsok osztályai között a kapcsolat nem eléggé közvetlen, hanem túlzott mértékben a végrehajtó bizottságokon keresztül valósul meg. Ez a helyzet egyrészt elaprózta a végrehajtó bizottság munkáját, másrészt akadályozta, hogy a minisztériumok szakigazgatása hatékonnyá váljék. Azt a veszélyt is hordozta, hogy a végrehajtó bizottságokat nem a minisztertanács, hanem az egyes minisztériumok vezetik. b) A járási tanácsok és szerveik fejlődése (kiemelés: B.T.) nem tartott lépést a követelményekkel és erősen lemaradt a megyei tanácsok mögött. Ennek egyik oka, hogy a megyei tanácsok sok olyan ügyet is elláttak, amelyet a járás jobban tudott volna megoldani. Ez a jelenség nemcsak a járások fejlődését akadályozta, hanem ugyanakkor bürokratikus veszélyeket jelentett a túlméretezett megyei apparátus síkján. ej Ugyancsak nem fejlődtek kellőmértékben a községi tanácsok. Szakelőadók nélkül nem tudták ellátni a mezőgazdasági feladatokat. A túlzott adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek elvonták őket az érdemi munkától. Az emberek gyakori cserélgetése pedig hátráltatta a dolgozók szakképzettségének fejlődését. A minisztertanács főfeladatként a következőket jelölte ki: a központi szervek irányító munkájának megerősítése, a tömegkapcsolatok fejlesztése, a tanácsok belső szervezetének rugalmasabbá tétele, az egyszemélyi felelősség fokozottabb kidomborítása, a járási és községi tanácsok megerősítése, és végül a tanácsi dolgozók szakmai felkészültségének megjavítása. 132 A járási és községi tanácsok megerősítésének érdekében különösen a hatáskörök bővítésére hívta fel a figyelmet a minisztertanács. Azt az álláspontot érvényesítette, CsmL VB jkv júl. 10. Kimutatás az 1016/1952. MT sz. határozat hatására végrehajtott bérrendezésről [Titkárság: 7 fő; Ellenőrzési Csoport: 1 fő; Személyzeti Csoport: 3 fő (1 betöltetlen); Pénzügyi Osztály: 104 fő (1 betöltetlen); Terv- és Statisztikai Csoport: 1 fő; Igazgatási Osztály: 13 fő; Ipari Csoport: 1 fő; Kereskedelmi Csoport: 2 fő; Begyűjtési Csoport: 13 fő; Mezőgazdasági Osztály: 26 fő; Építési és Közlekedési Csoport: 3 fő; Oktatási és Népművelési Csoport: 4 fő; Egészségügyi Csoport: 5 fő; Munkaerő-gazdálkodási Csoport: 4 fő; JTSB: 1 fő.] 130 CsmL VB jkv okt. 9. A z Igazgatási Osztály jelentése /23/1952. MT sz. határozat 133 Beér J á n o s: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon ( ) Bp

309 hogy ezzel párhuzamosan a járási és községi tanácsokat a minisztériumok és a megyei szervek terhére szakmunkaerokkal is meg kell erősíteni. Elsősorban a pénzügyi és mezőgazdasági feladatokra tért ki e vonatkozásban. Elrendelte különben, hogy csökkenteni kell az időszaki jelentések számát és a szükségtelen nyilvántartásokat is meg kell szüntetni. 133 A minisztertanácsi határozat következményeként változás következett be a Pénzügyi Osztályon. A pénzügyminiszter, valamint az ezt alátámasztó megyei tanács által kiadott rendelet értelmében az adófőkönyvek kezelését centralizálni kellett.134 Ezért állították fel a Pénzügyi Osztályon belül a Lakosságadóztató Csoportot.135 A VB 16 főt a Pénzügyi Osztály keretéből kijelölt névszerint, hogy melyik isntruktor melyik községi könyvelésért és ellenőrzéséért felelős.138 Az április 1-vel felállított Állami vállalatok és szövetkezetek adóügyi részlegének a feladatköre is kibővült 1952 végére a pénzügyminiszter idevonatkozó rendeletére.137 A rendelet értelmében a kisipari szövetkezetek jövedelemadó kivetési munkáit is ezen részleg végezte. A járás területén a mezőgazdasági munkák irányítása és szervezése az adottságokhoz képest megfelelő mederben folyt, annak ellenére, hogy a Mezőgazdasági Osztály állandó létszám hiánnyal küzködött. Az évre tervezett őszi mezőgazdasági munkák befejezésre kerültek a mélyszántás kivételével.138 A téli időszakban a tsz(cs)-k tagjai számára az osztály szervezésében sor került a növény- és állattenyésztési, valamint a munkaegység elszámolási tanfolyamok lebonyolítására.139 Ebbe a munkába az Oktatási és Népművelési Csoport is bekapcsolódott és alaptanfolyamokat indított az analfabétizmus felszámolása érdekében. Á járás területén 19 ilyen jellegű tanfolyam indult, amelyen többségében szövetkezeti tagok vettek részt.140 Áz 1952-es év rendkívüli időjárása: az év elei fagy és az aszály nagymértékben megmutatkozott a termésátlagokon. A parasztság többsége igen ínséges körülmények közé jutott a silány termésátlag és a túlzott beszolgáltatási kötelezettség miatt. Ez annak ellenére megállapítható, hogy kedvező hatást gyakorolt az 1951 végén az MDP KV és a minisztertanács által közösen a jegyrendszer megszüntetése, az ár- és bérrendezés, valamint a mezőgazdasági termények és termékek tárgyában kiadott határozata.141 A határozat ünnepélyes ismertetésére a tanácsülésen is sor került.142 A jegyrendszer megszüntetése után a szabadpiaci árak kb. 10%-kal csökkentek. A Kereskedelmi Csoport februártól kezdődően 10 naponként jelentést tett a megyei tanácsnak a szabadpiaci árak alakulásáról.143 A Mezőgazdasági Osztály munkájában átmenetileg igen komoly fennakadást eredményezett, hogy a megyei tanács az osztály dolgozóinak közel felét egy időpontban iskolázta be politikai és szakmai tanfolyamokra. A VB neheztelését ki is fejezte ez ügyben és ugyanitt helytelenítették, hogy a megye osztályai állandóan rendbírsággal fenyegetik a járási dolgozókat.144 Az előirányzott mezőgazdasági munkákat 138 Uo Hiv. 6/1952. IV. a. PM sz. rendelet; 34 37/ a. 2. sz. rendelet 135 CsmL VB jkv szept /4/1952. vb. sz. 136 CsmL VB jkv szept /8/1952. vb. sz. 137 CsmL VB jkv dec. 4. A Pénzügyi Osztály jelentése (A vonatkozó rendelet: VI. a. PM sz.) 138 CsmL VB jkv jan /2/1952. vb. sz. 138 Uo. 140 Uo. A z Oktatási és Népművelési Csoport jelentése /1951. MT sz. határozat 143 CsmL Tanács jkv jan /1/1952. t. sz. 148 CsmL VB jkv márc. 6. A Kereskedelmi Csoport jelentése 144 CsmL VB jkv máj /4/1952. vb. sz

310 nagyjából 1952 végére befejezték. Jelentó'sebb lemaradás csak a szántás területén mutatkozott. A mindenáron erőltetett gyapottermelés igen sok gondot okozott, bár a termésátlag a múlt évihez viszonyítva növekedett. A tavaszi fagyok miatt a gyapot elsővetése megsemmisült. Az újra vetésre júliusban került sor. A rövid tenyészidő ellenére a megyében a Szegedi járásban volt a legjobb a termés. A szocialista szektorban elérték a 3 q-s átlagot kh-ként.145 A járásban az előirányzottnál kevesebb területen termesztettek gyapotot, ugyanis 60 kh-ra a tszcs-k nem kötöttek szerződést.146 Az Ipari Csoport főfeladata volt, hogy a magánszektort felszámolja szeptember 30-ig egy kimutatást kellett készíteni, hogy a járásban hány személy rendelkezik iparengedéllyel. A csoport intézkedési tervet is készített, amelyben felvázolták, hogy mi módon szorítják vissza a kisipart. A kisiparosokat szövetkezetekbe kívánták tömöríteni A járás területén 20 KTSZ működött és 6 községben volt kihelyezett fiókszövetkezet. A dolgozók száma kb. 850 főt tett ki, ebből a háziiparban dolgozók száma 461 volt.143 Az Egészségügyi Csoport az év végén kezdte meg az egységes egészségügyi körzeti hálózat kiépítését. A kórházak, a rendelő intézetek területi egységesítése igen komoly feladatot jelentett,149 ezért kérték, hogy a csoport létszámát 1 fővel emeljék meg.150 Az Építési és Közlekedési Csoport is létszám gondokkal küzdött. A járásban az engedélynélküli építkezések száma megnövekedett, mert a helyszíni ellenőrzéseket a csoport nem tudta végrehajtani. A VB határozatban utasította a csoportot, hogy mérje fel a községekben a központi helyen fekvő kulákházakat, amelyek megfelelnek valamilyen középületnek, illetve szolgálati lakásnak.151 A VB 1952-ben is sokat foglalkozott a kádermunkával. Az év elejére készült el a 3 éves káderfejlesztési terv, melyben leszögezték, hogy a munkáskáderok és a nők számát az apparátusban növelni kell. A munkáskáderokkal kiemelt módon kellett foglalkozni, mivel szaktudásuk igen alacsony volt.152 A tanács dolgozói közül 14 fő járt általános iskolába.153 A II. kongresszus hatására a tanács dolgozóinak szociális összetétele megváltozott. A munkás és a paraszt származású dolgozók száma növekedett, míg az értelmiségiek száma csökkent. Ezt úgy érték el, hogy az ún. ellenséges elemek közül 42 főt elbocsátottak és ezek helyére munkás és paraszt káderokat állítottak. Az új káderok egyrésze már a 2 hónapos államigazgatási tanfolyam elvégzése után került kinevezésre. A fegyelmi ügyek és a rendbírságok száma 1952-ben ugrásszerűen megnövekedett. A rendbírságokkal elsősorban a megyei tanács osztályai éltek a járási dolgozókkal szemben.154 * Az állandó bizottságok sem funkcionáltak megfelelő módon. Erre utal az is, hogy a bizottságokat szinte mindegyik tanácsülésen újjászervezték.165 Nem került sor i J 145 CsmL VB jkv dec. 24. A Mezőgazdasági Osztály jelentése 148 CsmL VB jkv febr /3/1952. vb. sz. 147 CsmL VB jkv szept /3/1952. vb. sz. 148 CsmL VB jkv nov. 13. Az Ipari Csoport jelentése 148 CsmL VB jkv okt. 30. Az Egészségügyi Csoport jelentése 150 CsmL VB jkv aug. 7. Az Egészségügyi Csoport jelentése 151 CsmL VB jkv febr /3/1952. vb. sz., valamint az Építési és Közlekedési 151 CsmL VB jkv febr /3/1952. vb. sz., valamint az Építési és Közlekedési C.oportjelentése 152 CsmL VB jkv jan /1/1952. vb. sz.; 1952, febr /4/1952. vb. sz. 153 CsmL VB jkv okt /5/1952. vb. sz. 164 CsmL VB jkv máj. 22. A Személyzeti Csoport jelentése 156 CsmL Tanács jkv máj /1/1952. t, sz.; júl /1/1952. t. sz. 292

311 az állandó bizottságok mellé albizottságok szervezésére sem, pedig a VB erről külön határozatot is hozott.166 Az szeptemberi tanácsülésen tárgyalták az évi költségvetést. Az évi költségvetés szerkezeti felépítése alapjaiban különbözött a korábbi költségvetésektől. Elkészítésében a szovjetek költségvetését vették alapul. A költségvetés végösszegében Ft szükségletet és Ft fedezetet mutatott. A szükséglet 1952-höz viszonyítva forinttal emelkedett. Az emelkedést a bérrendezésen kívül az okozta, hogy a Tanács hatáskörébe január 1-vel újabb feladatok kerültek, így a megyei tanácstól a növényvédelmi zárszolgálat, valamint az állategészségügyi igazgatás, míg a községi tanácsoktól a községek közvilágítása, illetve a szülőotthonok és a szülészeti ellátás. A községi tanácsok hatáskörébe került január 1-vel a rendszeres alkalmazottainak bérkifizetése. A fent említett F t szükségletből Ft személyi és F t dologi kiadásokra esett A fentiekben vázolt költségvetés azonban csak terv maradt, mivel márciusában felsőbb utasításra már egy új rendszerű költségvetést kellett kidolgozni az adott évre. Az új költségvetési rendszer alapfeltétele az volt, hogy a tanácsoknak mindenekelőtt bevételeikről kellett gondoskodniuk az előirányzott kiadásaik fedezésére. Az új rendszer növelte a tanácsok felelősségét saját pénzügyi gazdálkodásuk alakulásáért, valamint több lehetőséget biztosított a végrehajtó bizottságoknak bevételeik növelésére. Bevételek Kiadások népgazdasági ágazatonként 1. Népgazdasági ágazat 2. Kulturális ágazat 3. Szociális ágazat 4. Rend és jogbiztonsági ágazat 5. Igazgatási ágazat Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft A kiadásnál jóval több összeg mutatkozik mint a bevételnél. E különbözetet a szabályozó bevételekkel kívánták kiegyenlíteni. A szabályzó bevételek összegét Ft-ban állapították meg.158 Ekkor határozták meg az évi begyűjtési tervet is.169 (L: 2. sz. melléklet). 156 CsmL VB jkv jan /1/1952. vb. sz. 167 CsmL Tanács jkv szept. 27. A Pénzügyi Osztály jelentése az évi költségvetésről (A személyi kiadások megoszlása költségvetési címek szerint: növénytermesztés, növényvédelem: Ft; állategészségügy: Ft; Óvodák, napközi otthonok: Ft; általános iskolák: Ft; iskolás koron kívüli oktatás; Ft; könyvtárak: Ft; falusi szakorvosi szolgálat: Ft; gondozóintézetek: Ft; járványok elleni védekezés: Ft; anyaés gyermekvédelem: Ft; szülőotthonok: Ft; szülészeti ellátás: Ft; szociális gondozás: Ft; Tanács és VB: Ft. A dologi kiadások megoszlása költségvetési címek szerint: növénytermesztés, növényvédelem: 4660 Ft; közvilágítás: Ft; iskolás koron kívüli oktatás: Ft; könyvtárak: Ft; kultúrházak: Ft; falusi szakorvosi szolgálat: Ft; gondozóintézetek: Ft; járványok elleni védekezés: Ft; anya- és gyermekvédelmi szolgálat: Ft; Szülőotthonok: Ft; Szülészeti ellátás: 2300 Ft; Tanács és VB: Ft.) 168 CsmL Tanács jkv márc. 14. Beszámoló a járás évi költségvetésről 158 U o. Az évi begyűjtési terv 293

312 A pénzügyi terveket negyedéves kidolgozásban készítették el. Az évi első negyedéves járási bevételi terv a következő tételekből tevődött össze: Ft községi adó, melyhez 20 millió forint illetékadó járult. A községi tanácsok elnökei az év elején megkapták az I. negyedévi bevételi ütemtervet. Addig amíg az új zálogolási jegyzőkönyveket nem kapták meg a községek a kéznél levő hátraléki kimutatások alapján azok ellen kellett adóbehajtást indítani, akiknek a múlt évből hátralékuk volt január 15-től viszont már követelni lehetett a havi folyó adót is. Ezt úgy számították ki, hogy az évi helyesbített folyó évi előírást elosztották 12 hónapra. A tanácsülés utasította a VB-t, hogy az I. negyedéves pénzügyi tervet április 4-re teljesítsék túl. Ezért fokozottabban ellenőrizték a községi tanácsok pénzügyi munkáját és a községi vb-nek üléseiken 2 hetenként külön napirendi pontként foglalkozni kellett az adóbevételi terv teljesítésével.160 A VB megállapítása szerint a kulákoktól transzferált ingóságok ármegállapításával kapcsolatban problémák mutatkoztak. A BÁV becsüsei nem az állami érdekeket tartották szem előtt, ezért a Pénzügyi Osztály 1-1 dolgozóját is megbízták ármegállapító tevékenységgel.161 Az adókönyvek centralizálásának kérdésével a VB január végén foglalkozott és megállapította, hogy az adónyilvántartás így pontosabbá vált.162 A községi adókönyvelés megszüntetése azonban azzal a komoly hiányossággal járt együtt, hogy a községekben az érdekelteknek nem tudtak felvilágosítást adni adóügyekben, sőt a községi tanácsok az adóterv teljesítéséért továbbra is felelősek maradtak. A járás területén az év elején 3 behajtási munkacsapat tevékenykedett 11 fővel. Ekkor már a pénzügyminiszter ugyanis nem engedélyezte az ideiglenes végrehajtók alkalmazását, m int 1952-ben, amikor előfordult, hogy ideiglenes végrehajtót is foglalkoztato tt a Tanács A helyi tanácsoknak a bevételi tervüket önállóan kellett teljesíteni. A pénzügyminiszter december 17-én megjelent rendelete értelmében a községeket megillető részesedést a befolyt adóbevételekből - - a megállapított adókulcsok szerint a járási könyvelésnek kellett hetenként átutalni. Tehát a községek gazdasági vonatkozású ügyeiket, csak akkor és oly mértékben tudták teljesíteni, ha adóbevételi tervüknek képesek voltak eleget tenni. Gyakorlatilag a községi tanácsok dolgozóinak illetmény kifizetése is ettől függött. A VB a megyei tanács Pénzügyi Osztálya határozata alapjá n 161 az adókezelés átszervezése és az adókönyvelésnek járási könyvelőségek feladatkörébe történő utalásával kapcsolatban a községekben állás zárolást, illetve -nyitást tartott szükségesnek. A községi tanácsok pénzügyi csoportjaihoz addig 58 fő tartozott. Itt történt 1 fő csökkentés, azonban csak 51 státuszt engedélyeztek. A létszám eltérés 6, mely 6 főt általános adminisztrátorrá képezték át és gazdálkodási munkakört láttak el azokban a községekben, ahol addig még külön gazdasági előadói állás nem volt és ahol addig a pénzügyi csoport látta el ezen teendőket. Az 51 adóügynöki állást a Tanács létszámkeretében engedélyezték.165 A járás az I. negyedéves adóbehajtást csak 60%-ban tudta teljesíteni.166 Az adóbevételi terv kedvezőtlen alakulása miatt a kialakult adórészesedés és a saját bevételek nem voltak elegendőek az illetmények, valamint a legfontosabb dologi kiadások CsmL Tanács jkv jan. 17. A VB titkárának beszámolója; 115 1/1953. t. sz. 161 CsmL VB jkv jan /3/1953. vb. sz. 162 CsmL VB jkv jan /3/1953. vb. sz. 163 Uo. A Pénzügyi Osztály jelentése (1/ a. 2. sz.) 164 CsmL CsmT VB 10 2/1953./I. Pénzügyi Osztály határozata 165 CsmL VB jkv febr /4/1953. vb. sz. 166 CsmL VB jkv ápr /3/1953. vb. sz.

313 fedezésére. Éppen ezért a gazdálkodás zavartalan menetének biztosítása érdekében a VB a Pénzügyi Osztály által javasolt áthidaló kölcsönt (1 millió 200 ezer) áprilisában jóváhagyta.167 A járás II. negyedéves adóbehajtási ütemtervét F t összegben határozták meg. Május 15-ig az adóterv 20%-át teljesítették. Az adóbeszedést 49 községi adószedő', 16 járási adófelügyelő, 11 ideiglenes adószedő és 13 biztosítási dolgozó végezte.168 A begyűjtés hasonló keretek között indult meg mint a már ismertetett évben. A Begyűjtési Osztály 1953 elején átütemezte a múlt évi hátralékot,169 és ezzel csak növelte a terheket. Különösen nagy hátralékok mutatkoztak a tojás és baromfi beadásban. Erről született a kornak megfelelően egy csasztuska is.170 A VB utasította a Begyűjtési Osztályt, hogy a kulákokat a tavaszi mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatos helyi jelentések beadása alkalmával, rövid határidő megszabása mellett, kötelezze bizonyos mennyiségű tojás vagy baromfi beadására, ha azt nem teljesítik a megadott határidőre, akkor sújtsák őket Ft pénzbüntetéssel. Szükséges esetben pedig a községi tanácsok útján hajtsák is be.171 A begyűjtés fokozásának érdekében egész áprilisban május 1-ig minden vasárnap a helyi pártszervezetek segítségével a községekben a VB egész napos agitációkat szervezett.172 Az erőfeszítések ellenére az I. féléves tervfeladatot élőállatok és állati termékek terén a járás nem tudta teljesíteni, csak 52,6%-os eredményt értek el. A legjobb eredményt (56,7%) az egyéni gazdálkodók érték el, őket követte a szocialista szektor (34,8%), majd végül a kulákság zárta a sort (32%). A Begyűjtési Osztálynál igen nagy volt a fluktuáció. Az osztály 13 dolgozójából 6 főt váltottak le, illetve bocsátottak el. Hasonló volt a helyzet a községekben is félévében a 72 községi nyilvántartó közül 10 dolgozót bocsátottak el első felében a járásban igen súlyos problémákat okozott a közszükségleti cikkek nagyfokú hiánya. A kenyérellátási nehézségek okozták a legtöbb bajt. Sokszor napokat is kellett várakozni, hogy kenyérhez jussanak az emberek. A szövetkezeti tagok érdekében utasította a VB a Mezőgazdasági Osztályt, hogy az FMSZ-kel karöltve tegyék lehetővé azt, hogy a csoportok a kenyérszükségletüket egyszerre kapják meg. így kívánták elérni, hogy a sorbaállás miatt ne veszítsenek munkaidejükből174 Mivel a községi FMSZ-k áruellátása nem elégítette ki a lakosság szükségleteit a Titkárságon keresztül a VB kapcsolatba lépett a járási Szövetkezetek Szövetségével. Ezekután a Kereskedelmi Csoport is résztvett a negyedéves és a havi élelmiszer mennyiség elosztásában. Ezzel az elosztási aránytalanságokat próbálták meg kiküszöbölni.175 így, ha közvetett formában is, de a VB szakigazgatási szervének a kezébe került az áruellátás ügye. Júniusban a VB már a Kereskedelmi Csoportot utasította, hogy az áruellátási problémákat szüntesse meg.176 Az Ipari Csoport jelentős eredményt ért el a magániparosok visszaszorításában márciusában a magánszektorban dolgozó iparosok száma már csak 276 volt. 167 CsmL VB jkv ápr /5/1953. vb. sz. 168 CsmL VB jkv máj. 21. A Pénzügyi Osztály jelentése 1C9 CsmL Tanács jkv jan /1953. t. sz. 1,0 CsmL VB jkv febr. 5. A Begyűjtési Osztály jelentése 171 CsmL VB jkv márc /1/1953. vb. sz. 172 CsmL VB jkv ápr /1/1953. vb. sz. 173 CsmL VB jkv júl. 23. A Begyűjtési Osztály jelentése; Az Ellenőrzési Csoport értékelése a Begyűjtési Osztály munkájáról 174 CsmL VB jkv ápr /2/1953. vb. sz. 175 CsmL VB jkv máj /4/1953. vb. sz. 176 CsmL VB jkv jún /2/1953. vb. sz. 295

314 A nagyszámú csökkenés azzal magyarázható, hogy 1952 végén 4 KTSZ alakult a járásban folyamán is tovább folyt a tanács tömegkapcsolatainak kiszélesítése. A tanácsülés utasította a VB-t, hogy az állandó bizottságok között szervezzen tapasztalatcserét, ezzel is a bizottságok munkájának színvonalemelését akarták elérni.178 A tanácsnál a legjobban a Szociálpolitikai Állandó Bizottság végezte a munkáját. 118 aktívát kapcsoltak be a bizottság munkájába től érvényesült egy olyan tendencia, hogy az állandó bizottságokat konkrét feladatokkal bízzák meg. A Pénzügyi Állandó Bizottságot belügyminiszteri rendeletre 180 bevonták a munkaerőtoborzás munkájába.181 A Mezó'gazdasági Állandó Bizottság vizsgálta meg és számolt be a Tanácsnak arról, hogy a Mezőgazdasági Osztály hogyan szerzett érvényt a minisztertanács által február 1-jén az évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítése és végrehajtása tárgyában kiadott határozatnak.182 A Tanács új tömegszervezeti formaként június 1-ig felállította az egész járás területén a 10-es ház- és tanyacsoport hálózati rendszert a begyűjtés, az adóbehajtás és a mezőgazdasági munkák határidőre történő teljesítése érdekében.183 (Ez a rendszer különben a Budapesten 1952 nyarán kiépített lakóbizottsági hálózat mintájára épült fel.) A 10-es házcsoport rendszer azonban nem funkcionált megfelelően.184 Az állandó bizottságok által kiépített aktívahálózat a járás lakosságának 3 %-át ölelte fel. A VB határozata szerint ezt 7%-ra kellett felemelni. Ennek érdekében a Tanács 28 főből álló instruktori hálózatot állított fel, és a VB utasította a Titkárságot, hogy terjessze a járás területén az ún. levelezőmozgalmat az aktívahálózat növelésének érdekében.185 A VB május 7-én értékelte a Személyzeti Csoport tevékenységét és megállapítást nyert, hogy a Tanács és a községi tanácsok dolgozóinak szociális összetétele, valamint a női dolgozók aránya megfelelő, de a hatásköri lista szerinti foglalkoztatás nem kielégítő. Határozatba foglalták, hogy a nők számát a vezetőfunkciókban növelni kell és meg kell szüntetni a fluktuációt.188 Öt pontban fogalmazta meg a VB munkájának megjavítása érdekében tett intézkedéseket: 1. Szilárdítani kell a tanács és a tömegek közötti kapcsolatot. Az állandó bizottságok aktívahálózatát szélesíteni kell. 2. A Tanács apparátusának pártoktatáson kell résztvenni. A tsz(cs)-k soraiból el kell távolítani az ellenséges elemeket és a munkafegyelmet minden vonalon erősíteni szükséges. 3. A VB és a járási pártbizottság együttműködését szélesebb alapokra kell helyezni. 4. Élni kell a bírálat és önbírálat fegyverével. 1,7 CsmL VB jkv márc. 12. A z Ipari Csoport jelentése 178 CsmL Tanács jkv jan /1953. t. sz. 179 CsmL VB jkv febr /3/1953. vb. sz /1952. BM sz. rendelet 181 CsmL VB jkv máj. 14. A Munkaerőgazdálkodási Csoport jelentése 182 Az említett határozat: 1001/1953. MT sz; CsmL Tanács jkv máj. 23. A Mezőgazdasági Állandó Bizottság jelentése 183 CsmL Tanács jkv máj /1953. t. sz. 183 CsmL Tanács jkv máj /1953. t. sz. 181 CsmL VB jkv jún /1/1953. vb. sz. 185 CsmL VB jkv júl /6/1953. vb. sz. 186 CsmL VB jkv máj /3/1953. vb. sz.; A Személyzeti Csoport jelentése (A tanács belső apparátusa: 191 fő, ebből nő: 72). 296

315 5. A Tanács nagyobb segítséget nyújtson a községi tanácsoknak.187 A járás területén ekkor már 9 községet ruháztak fel szocialista falu címmel. 30 tszcs-ből kb kulákot zártak ki.188 A csoportok gazdaságilag nagyon instabilok voltak. A számukra adott kedvezményeket sem használták ki megfelelő módon, ugyanis a rendelkezésükre bocsátott 2 millió forint hitelből csak 5,5%-ot használtak fel. A Mezőgazdasági Osztály feladatává tette a VB, hogy vizsgálatot folytasson le az ügyben.189 M ű k ö d é s i é s s z e r v e z e t i v á l t o z á s o k (1953. j ó n. 1956) Sztálin halálát követően az SZKP KB hatására Magyarországon is sor kerülhetett a politikai és vezetési módszerek helyesbítésére, illetőleg a hibák kiküszöbölésére irányuló kezdeményezésekre. A magyarországi tennivalókat első ízben az MDP KV Titkárságának június 3-i ülése körvonalazta. A Titkárság állást foglalt a nagy befektetéssel járó és lassan megtérülő létesítmények megvalósításának lassítása vagy a tervekből való törlése, továbbá a termelési tervek olyan megváltoztatása mellett, hogy a fogyasztási javak mennyisége és minősége, az új lakások száma stb. lényegesen emelkedjen. Szükségesnek mondotta ki, hogy párt és államvezetésbe bevonják a felszabadulás óta felnőtt fiatal kádereket, különösen az új értelmiségieket. Szóvá tette, hogy a kormány létszáma magas, már 32 tagú (miniszterelnök, 5 miniszelnök-helyettes, 26 szakminiszter), ezért arra kell törekedni, hogy a minisztertanács (minisztériumok összevonásával) a közeljövőben főre csökkenjen. Végül elhatározta, hogy miniszterelnöki és a párt főtitkári tisztséget mindkettőt Rákosi Mátyás töltötte be személyileg ketté kell választani. 190 Ezekután került sor június án az MDP KV ülésére. Az ülésen hozott határozat revidiálta a párt addigi gazdaságpolitikáját: csökkentette a nehézipar fejlesztésének az ütemét; a mezőgazdaságban is fokozni kellett a beruházásokat. A szocialista szektor számszerű fejlesztését lassítani kívánták és az állami gazdaságok területének további növelésének is gátat akartak vetni. Termelési segítséget kellett nyújtani az egyéni gazdálkodóknak, hogy képesek legyenek teljesíteni beadási kötelezettségüket. A határozat kimondta még, hogy meg kell szüntetni a termelési szerződések kényszerjellegét. Távlati célként továbbra is a mezőgazdaság kollektivizálását jelölték meg. Az önkéntesség elvét a termelőszövetkezetek szervezésénél minden körülmények között be kell a továbbiakban tartani és új tsz-k létesítését a földművelésügyi miniszter a jövőben csakis az illető járási tanács végrehajtó bizottságának javaslatára engedélyezze. Rendeletileg intézkedni kell a még ki nem fizetett kártérítések ügyében, amit az állam a begyűjtési kötelezettség elmulasztása miatt vetett ki. El kell engedni a hátralékot azoknál, akik az évi beszolgáltatásnak maradéktalanul eleget tesznek től új beszolgáltatási renszert kell életbe léptetni. A kuláklistát meg kell szüntetni, de visszaszorításukról nem szabad lemondani. Javítani kell az életszínvonalat. A szolgáltató ipar fejlesztését is célként tűzte ki a határozat és ennek megfelelően a magánkisiparosoknak iparengedélyt kell adni. Minden vonalon a törvényesség helyreálh'tá- 187 CsmL VB jkv máj /1/1953. vb. sz. 188 Uo. A Titkárság jelentése 188 Uo /2/1953. vb. sz. 190 A magyar népi demokrácia története Kossuth Könyvkiadó, Bp (Továbbiakban: A magyar...) 297

316 sära kell törekedni. Az ülés után a KV Titkársága Rákosi javaslatára akként döntött, hogy a határozatot teljes terjedelemben nem teszik közzé, sőt a párt középszintű szerveihez is csak egy rövid, kivonatos változatát juttatják el, a párttagságnak és a szélesebb közvéleménynek pedig Nagy Imre országgyűlési beszéde és egy Szabad Nép-cikk útján hozzák tudomására. 191 Az MDP KV júniusi ülésén megbírált gazdaságpolitika káros hatásai a helyi tanácsok munkaterületén is éreztették hatásukat. A lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése, a közszolgáltatások, a népoktatás, az egészségügy, a lakásépítés stb. területén, vagyis éppen ott, ahol a helyi tanácsok, mint a dolgozók választott képviseleti szervei, voltak hivatottak e feladatok helyes megvalósításáért választóik előtt. A tanácsok felső irányításában kezdettől fogva nem érvényesült a demokratikus centralizmus elve. A helyi tanácsokat a minisztertanács nevében, annak jogköre alapján a belügyminiszter irányította. Ugyanakkor a törvény kimondta, hogy valamennyi tanács legfelső fokon az országgyűlés és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alá van rendelve. Tévedés volt a tanácsokat államigazgatási szerv alárendelni, mivel így fennállt a veszély mithogy a gyakorlat bizonyította is, hogy a tanácsoknak mint államigazgatási szerveknek a fejlődése megakad. így csak igazgatási apparátusként funkcionálhattak. Természetesen a helytelen irányítás miatt még ez a funkció is veszített erejéből. A júniusi határozat után rendelet jelent meg a helyi tanácsok főfelügyeletéről.192 A belügyminiszternek a helyi tanácsok felett a 143/1950. MT sz. rendeletben átmenetileg megállapított főfelügyeleti jogkörét megszüntették. Ezt a jogkört ezekután a minisztertanács közvetlenül gyakorolta. Ekkor állították fel a minisztertanács keretén belül a Helyi Tanácsok Titkárságát.193 Ez a tény nagymértékben növeli a tanács területi szerveinek szerepét a helyi állami munka irányításában. 194 Csak e rendelet megjelenése után bontakozhatott ki a tanácsok kettős alárendeltségi viszonya a maga teljességében. Mégpedig: 1/ Az államigazgatási szervek - az általános igazgatás szervei: a végrehajtó bizottságok és a szakigazgatás szervei alá vannak rendelve azoknak a helyi tanácsszerveknek, amelyek ezeket választották; 2/ A helyi államigazgatási szervek alá vannak rendelve az államigazgatás megfelelő felső szervének az általános igazgatási szervek a felsőbb fokú tanács végrehajtó bizottságának, végső soron a minisztertanácsnak. Az május 17-i választásokon újjáválasztott Országgyűlés július 3 4-én tartotta első ülését. Itt ismertette Nagy Imre a kormány új programját. A kormányprogram megvalósítása a határozatok és a rendeletek végrehajtása mintegy 90%-ban tanácsi feladat volt. Nagy Imre beszédében felvetette, hogy a tanácsok bürokratikusán intézik a dolgozók ügyeit. Ez a járásnál is megmutatkozott különösen a panaszlevelek intézésénél. Nem működött ugyanis rendszeresen a VB-n belül az a bizottság, amely a panaszleveleket felülvizsgálta.195 * A Pénzügyi Osztály 1953 nyarán átütemezte az adótervet, mivel a minisztertanács határozata198 értelmében adókedvezményt nyújtottak a mezőgazdasági lakosságnak. A határozat nagyobb kedvezményt adott a tsz(cs)-k tagjainak mint az egyéni gazdálkodóknak. A tsz-k, valamint a tszcs-k tagjait az évi december 31-én fennálló 191 Uo im 3 7 / M T s z. r e n d e le t /13/1953. MT sz. határozat 194 Állam és Igazgatás, júl. aug. sz CsmL Tanács jkv szept. 26. A VB elnökének beszámolója /1953. MT sz. határozat 298

317 összes adóhátralék és a terhükön nyilvántartott megváltási árelőleg (beleértve az évre kivetett árelőleget is) megfizetése alól mentesíteni kellett, amennyiben a termelési év befejezése után továbbra is termelőszövetkezeti tagként gazdálkodtak, és az évre kivetett adójukat az év végére megfizették. Az egyénileg gazdálkodó parasztok december 31-én fennálló adóhátralékának felét törölték abban az esetben, ha a hátralék másik felét, továbbá az esedékes adót az év végéig megfizették. Változás következett be az általános jövedelemadó fizetése terén is.197 Szeptember 4-ig a Pénzügyi Osztály dolgozó parasztnál végezte el az általános jövedelemadó 15%-os mérséklését, Ft összegben. Ekkor az adóbevételi terv csak 16,4% ban volt teljesítve, ugyanis a kormányprogram hatására az adófizetés akadozott, mivel a Tanácsnál is e téren bizonytalanság uralkodott el.198 Az Igazgatási Osztály igen komoly munkát végzett az amnesztia rendelet199 kapcsán kihágási eljárást szüntettek meg. 22 személynek az elzárás büntetését és 1681 főnek pedig a pénzbüntetését törölték el. Az eltörölt pénzbüntetés összege 464 ezer forint volt.200 Az év folyamán szervezeti változás is történt az Igazgatási Osztályon októberében a szociálpolitikai munkakör kivált az osztály szervezetéből és az Egészségügyi Csoporthoz csatolták e tevékenységet is. A Tanács véleménye szerint: Az átszervezés csökkentette az osztály ütőképességét, de lehetségessé vált a még kedvezőbb ügyintézés az egyes feladatköröknél. 201 Az átszervezésre még egy évi minisztertanácsi rendelet adta az alapot. (A rendelet az egészségügyi miniszter ügykörét szabályozta.)202 Ezzel a szervezeti változással párhuzamosan a gyermekvédelmi feladatok az Oktatási és Népművelési Csoport hatáskörébe került. Nagy Imre beszédében elhangzott, hogy különösen a községekben nincs elegendő kisiparos. A szükségletek kielégítése céljából a megyei tanács Ipari Osztálya 81 főből állapította meg a magánkisiparosok keretszámát, mely a járás területén volt kiadható szeptemberéig 59 iparigazolvány iránti kérelmet nyújtottak be és 6 került kiadásra. A KTSZ-k tagjai sorából sokan kiléptak, mivel ezek szervezése sem az önkéntesség alapján történt.203 Novemberben már 101 iparigazolványt adtak ki,204 míg ez a szám januárjára 179-re emelkedett.205 Az Ipari Csoport feladatköre a kormányprogram megjelenése után kiszélesedett, mivel az iparengedélyek kiadásával kapcsolatban elsőfokon itt határoztak. A Kereskedelmi Csoport mint már utaltunk rá különösen 1953 első felében nehéz körülmények között tevékenykedett, mivel az évi termés igen rossz volt. A kenyérszükségletet az év elején csak nehezen lehetett kielégíteni. (25 30 dkg kenyér jutott naponként átlagosan egy lakosra.) Az év végére növekedés volt tapasztalható az élelmiszerellátásba. (Csak összehasonlításképpen soroljuk fel a legfontosabb élelmiszerekből a járás ellátását februárjában, illetve novemberében.) Kenyér Liszt Cukor Február November 482 q 367 q 280 q 950 q 364 q 760 q /1953. MT sz. rendelet; 342 Hiv 45/1953. VII. a. PM sz. rendelet 198 CsmL VB jkv szept. 10 A Pénzügyi Osztály jelentése iss évi 11. sz. törvényerejű rendelet 200 CsmL Tanács jkv szept. 26. A VB elnökének beszámolója 201 CsmL Tanács jkv jan. 16. A VB és osztályai munkájának értékelése /1951. MT sz. rendelet 203 CsmL Tanács jkv szept. 26. A VB-elnök beszámolója 201 CsmL VB jkv nov. 26. Az elnöki értekezlet referátuma 205 CsmL Tanács jkv jan. 16. A VB és osztályai munkájának értékelése 206 Uo 299

318 Kedvező hatást gyakoroltak azonban az év végén végrehajtott árleszállítások,207 melyek kb áruféleséget érintettek. Ennek ellenére továbbra is hiányosságok mutatkoztak egyes áruféleségeknél. (Elsősorban ruházati cikkek, szög, drót, mész, zománcos edény stb).208 A járás területén a kormányprogram megjelenése előtt 15 magánkereskedő működött. Ezek száma 11-gyel nőtt folyamán az FMSZ-ket centralizálták. így a járásban 15 anyaszövetkezet működött 124 fiókkal. A fiókszövetkezetek nem voltak megelégedve az áruellátással, mert a raktárkészletük a centralizálás után csökkent. Ismételten elosztási problémák jelentkeztek.209 A kormányprogram megjelenése után a begyűjtési rendszerben is problémák mutatkoztak. A megjelent rendeletek értelmében 10%-os csökkentést hajtottak végre. Először a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének 10%-os csökkentése jelent meg rendeletben.210 Az egyéni gazdálkodók vonakodtak teljesíteni beadási kötelezettségüket, mivel bíztak abban, hogy ők is csökkentést fognak kapni.211 Augusztus végén meg is született az a határozat, mely az egyénileg gazdálkodó kukorica, napraforgó és burgonya beszolgáltatási kötelezettségét 10%-kal csökkentette, valamint a gabonafélék és az őszi termésű kapásnövények forgalmi korlátozását megszüntette.212 Szeptemberben a VB átszervezte a Begyűjtési Osztályt. Az osztály dolgozói úgy politikailag, mint szakmailag nem megfelelőek. Ezért gyenge a begyűjtés állása. 213 A kuláklisták megszüntetése ellenére a VB tovább szorgalmazta a beszolgáltatást a kulákoktól. Megállapították, hogy a kulákság minden cikkféleségben lemaradásban van. Ez a kormányprogram megjelenése után csak fokozódott, mert a helyi tanácsok bizonytalanok a kulákokkal való bánásmód tekintetében. 214 A beadási kötelezettség 10%-os csökkentése a szocialista szektorban összesen 2900 q gabona, 550 q takarmánygabona, 1300 q kukorica, 324 q sertés, 55 q baromfi, és 900 hl tej elengedését jelentette. A 10%-os csökkentés hatására az egyéni gazdálkodók 5620 q kukorica, 1818 q napraforgó és 1603 q burgonya beszolgáltatása alól mentesültek december 13-án jelent meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendelete az állami begyűjtés több éves rendszeréről.216 Jelentős változás volt, hogy a rendelet három évre előre meghatározta a beadási kötelezettséget, és annak mértékét az évi beadási kötelezettséget szabályozó évi 26. sz. törvényerejű rendelethez képest lényegesen csökkentette,217 valamint biztosították, hogy kenyérgabonából és takarmánygabonából az igazolt vetőmagszükséglet megelőzze a beadási kötelezettséget /1953. MT és MDP KV sz. határozat; /1953. OTÁH sz. rendelet 208 CsmL VB jkv dec /2/1953. vb. sz. 208 Uo. Az Ellenőrzési Csoport vizsgálati jelentése a Kereskedelmi Csoport tevékenységéről sz. törvényerejű rendelet 211 CsmL VB jkv aug. 13. A Begyűjtési Osztály jelentése sz. törvényerejű rendelet 212 CsmL VB jkv szept /4/1953. vb. sz. 214 CsmL VB jkv szept /1/1953. vb. sz. 215 CsmL Tanács jkv szept. 26. A VB elnökének beszámolója évi 27. sz. törvényerejű rendelet 217 A csökkentés mértéke: a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél a terménybeadási kötezettséget 25%-kal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 30%-kal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 50%-kal, a tejbeadási kötelezettséget 30%-kal, a borbeadási kötelezettséget 50%-kal, az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainál a termény beadási kötelezettséget 20 %-kal, a sertés és marhabeadási kötelezettséget 30%-kal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 40%-kal, a tejbeadási kötelezettséget mintegy %-kal, a borbeadási kötelezettséget 30 %-kal, az egyénileg gazdálkodó termelőknél a termény beadási kötelezettséget %-kal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 25 30%-kal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 40%-kal, a tejbeadási kötelezettséget mintegy 15 20%-kal, borbeadási kötelezettséget 25%-kal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdasága után a tejbeadási és borbeadási kötelezettséget megszünteti, a baromfi és borbeadási kötelezettséget pedig 40 %-kal csökkenti. 300

319 A VB az új beadási rendelettel kapcsolatban megállapította, hogy az nem foglalkozik azokkal a homoki területekkel, melyeknek kataszteri tiszta jövedelme alacsony (2 3 Ak). A járás területén túlnyomórészt ilyen homoki területek voltak. A VB ezért javasolta a megyei tanácsnak, hogy indítványozzák a minisztertanácsnak a rendeletnek oly értelmű módosítását, melyben a homoki területeket figyelembe veszik és a 0 6 kataszteri birtokcsoportot: 0 2 kh, 2 4 kh és 4 6 kh birtokcsoportként kategorizálja. Kérték, hogy ennek megfelelően állapítsák meg a beadási kötelezettség mértékét.218 Az évi begyűjtési tervet a járás globálisan 65,8%-ban teljesítette. A termelőszövetekezeti csoportok 75%-ban tettek eleget kötelezettségüknek. Ez azzal magyarázható, hogy a szocialista szektor kapta a legnagyobb kedvezményt a beadási kötelezettség csökkentésekor. (Az egyéni gazdák 69,2 %-ban, míg a kulákok 55,9 %-ban teljesítették kötelezettségüket.)219 Akik december 31-ig valamely cikkből nem teljesítették beadási kötelezettségüket, azoknak a hátralékát 10%-kal megemelve áttették 1954-re.220 A kormányprogram megjelenését követően a járásban is jelentős változások következtek be a mezőgazdaságban. Már augusztusban több termelőszövetkezeti csoportban feloszlási jelenségek voltak tapasztalhatók. Ekkor 8 I. típusú és 5 III. típusú csoport kérte feloszlatását.221 E tendencia ellen maga a kormány is fellépett. A VB utasította a Mezőgazdasági Osztályt, hogy a csoportok megerősítése, megszilárdítása érdekében hozott kormányhatározatok végrehajtását állandóan és szervezetten ellenőrizze. Ellenőriznie kellett az osztálynak, hogy az elrendelt kedvezményeket csoportokra, tagokra, munkaegységekre vonatkozóan alkalmazzák-e. A tagokkal részletesen ismertetni kellett a rendelkezéseket.222 A csoportokban a munkafegyelem meglazult, ami nagymértékben veszélyeztette az őszi mezőgazdasági munkák sikeres végzését.223 Az között alakult tsz(cs)-k továbbra is megmaradtak. A csoportokból főleg azok oszlottak fel, amelyek ban alakultak. Ezeknél a döntő hiányosságá az volt, a VB megállapítása szerint hogy megszervezésüknél kényszert alkalmaztak. Ásotthalom, Mórahalom és Zákányszék területén oszlott fel a legtöbb tsz és ezen a területen volt a legtöbb kilépő is. 25 csoport oszlott fel a járásban 1368 családdal, 2443 taggal és kh földdel. A családok közül 180 földnélküli, 539 kisparaszt és 549 középparaszt volt. A megmaradt csoportokból 2140 tag lépett ki 8081 kh földdel. A megmaradt tsz-k száma 35 volt.224 A kilépő tagokat a megmaradt tsz(cs)-k tagjai és a községi tanácsok sok esetben ellenségnek tekintették. Ez megmutatkozott a felszerelések visszatartásánál, valamint a földek nem időben és nem megfelelő helyen történt kiadásánál. Ezért utasította a VB a Mezőgazdasági Osztályt, hogy a községi tanácsok útján gondoskodjon arról, hogy a kilépő tagok időben megkaphassák felszerelésüket és a földeket megfelelő helyen jelöljék ki számukra, valamint felszólították az osztályt: hasson oda, hogy a kilépő tagok megfelelő segítséget kapjanak ahhoz, hogy mint egyénileg dolgozó parasztok eredményesen tudják kivenni részüket a termelőmunkából. 225 A határozat ellenére történtek visszaélések a kilépőkkel szemben. Például Ásotthalmon, ahol a kilépett csoporttagok földjeiket lakásuktól km-re kapták meg. A volt tagok ezeket a földeket nem voltak hajlandók át 218 CsmL VB jkv dec /1/1953. vb. sz. 219 CsmL VB jkv jan. 14. A Begyűjtési Osztály jelentése 220 Uo. 221 CsmL VB jkv aug. 27. A Mezőgazdasági Osztály jelentése 222 CsmL VB jkv szept /2/1953. vb. sz. 223 CsmL Tanács jkv szept. 26. A Mezőgazdasági Állandó Bizottság beszámolója 224 CsmL VB jkv nov. 19. A Mezőgazdasági Osztály jelentése; márc. 11. A Mezőgazdasági Osztály jelentése 225 CsmL VB jkv nov /1/1953. vb. sz. 301

320 venni, ezért még decemberben is kh hevert parlagon.226 A megmaradt 35 tsz zárszámadását vizsgálva 22 aktívan zárta az évet. Azon csoportok, amelyek természetben és pénzben kevés részesedést osztottak, lehetőséget kaptak, hogy a munkaegység részesedésre középlejáratú hitelt vegyenek fel. 28 csoport vette ezt igénybe, összesen F t értékben. (A legnagyobb összeg Ft, míg a legkisebb 5000 Ft volt.)227 A járásban októberében megtörtént az állami tartalékföldek hasznosítása, an vették igénybe.229 Ez a rendszer egy újfajta bérleti rendszer kialakusához vezetett. Az MDP KV október 31-én tartott kibővített ülésén a Politikai Bizottság beszámolt a júniusi határozat végrehajtásáról és a KV meghatározta a további teendőket is. E határozat tette lehetővé, hogy meginduljon a tanácsi szervezet továbbfejlesztését célzó reformoknak az előkészítése. A tanácsokon belül is megindult egy feltáró munka az október 31-i ülést követően. A VB november 26-án tűzte napirendre a KV határozatának megtárgyalását és ekkor került elfogadásra a már részleteiben ismertetett elnöki referátum.280 Ennek jegyében zajlott le 1954-ben az első tanácsülés is. Kiemelt helyen foglakoztak a járás gazdasági életét meghatározó mezőgazdasági termeléssel. Megállapítást nyert, hogy szocialista államunk további fejlődésének, az életszínvonal emelkedésének legdöntőbb feltétele a mezőgazdasági termelés fejlődése. 231 A mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló politikában, különösen a középparaszt kérdésben hibákat követtünk el. Elhanyagoltuk az egyénileg gazdálkodó parasztok támogatását, kiknek kezében van jelenleg is a szántóterület több mint 60%-a. A kulák kizsákmányolás korlátozásának politikája átcsúszott a kulákgazdaságok likvidálásába, amit bizonyít az is, hogy míg 1949-ben a szántóterület 17%-a tartozott a kulák gazdaságokhoz, jelenleg ez csak 4,7%. 232 Akormányprogram végrehajtása szempontjából vizsgálták meg a VB és szakigazgatási szervei munkáját. (Ezt részben már ismertettük.) Az Építési és Közlekedési Csoport feladata megnövekedett, mivel a nehézipar egyes ágainak csökkentése révén emelkedtek a szociális és kulturális beruházások. Az Oktatási és Népművelési Csoport feladatává vált, hogy a járás területén valamennyi általános iskolában bevezetésre kerüljön a szakrendszerű oktatás folyamán 43 dolgozók iskoláját indított be a csoport. Népművelés terén megszervezték a Szabad Föld Téli Esték előadássorozatot. A járásban kb. 150 előadást tartottak és a résztvevők száma volt. 22 községben működött ekkor már kultúrotthon. (1953-ban 6 kultúrotthont adtak át.) A tanács apparátusában igen magas volt a fluktuáció. Az engedélyezett létszám ekkor 235 fő volt, és a kormányprogram megjelenését követően 78 dolgozót mentettek fel, illetőleg bocsátottak el. (33%) A községeknél ez az arány még magasabb volt. (82%) Az engedélyezett létszám itt 234 fő volt. A községi vezetők esetében a munkaerővándorlás 44%-os volt. Csak Deszken maradt változatlan a tanácsok megalakulása óta a vezetőapparátus.233 A VB 7000 aktívát tartott számon, de ezek nagy része nem tevékenykedett, ezzel magyarázták, hogy az állandó bizottságok sem felelnek meg az elvárásoknak * CsmL VB jkv dec /1/1953. vb. sz. 222 CsmL VB jkv dec. 17. A Mezőgazdasági Osztály jelentése 228 CsmL VB jkv okt /1/1953. vb. sz. 229 CsmL VB jkv nov. 26. Az elnöki értekezlet referátuma 230 Uo /2/1953. vb. sz. 231 CsmL Tanács jkv jan /1954. t. sz. 232 Uo. Elnöki beszámoló 233 Uo. 234 Uo.

321 A járás területén is nagy érdeklődés előzte meg az új adókivetést. A parasztemberek az adózási kedvezményekről szóló híreknek örültek, de csak eddig, míg augusztus elején kézhez nem kapták adóívüket, ebből az derült ki, hogy egyénenként a vártnál több adót kell fizetniük mint az előző esztendőben. Az adóemelést az idézte elő, hogy az adóztatható földalap 1952 óta kb. kétszer annyival csökkent, mint amennyivel az év felében kidolgozott adózási terv számolt. Ezt a tényt a pénzügyi szervek júliusban az adózási terv módosításakor már ismerték, de a népgazdaság és az államgépezet szükségleteire való tekintettel már nem tudták figyelembe venni. Úgy gondolták, hogy a 3091 millió forint kivetése adózónként csak 24,1 %-os emelkedést fog előidézni. Arra, hogy ennél nagyobb lesz az emelkedés, csak az adótételek lebontásakor derült fény. 235 Az adókivetés hiányosságai igen élesen jelentkeztek a járásban is. A VB már novemberben kénytelen volt megállapítani, hogy a járás területén az egyforma holdszámú kötött vagy homokos talajú szántóingatlan használó dolgozó paraszt adókivetése egy és ugyanaz, valamint több kirívó adókivetés is tapasztalható volt.236 Természetesen ilyen körülmények között az adóbevételi tervet globálisan csak 58 %- ban tudta a járás teljesíteni. A Szegedi járás területén általános jövedelemadó kivetése szempontjából figyelembe veendő terület 146 ezer kh volt. A lovak utáni kivetendő adót figyelmen kívül hagyva az általános jövedelemadó terhelés kereken 45 millió forintot tett ki. Ezen összeget kellett elosztani 146 ezer kh-ra. A járás átlagos kataszteri tiszta jövedelme 9 Ak körül mozgott. A 28 közöség döntő többségében azonban csak 5 6 Ak volt ez az érték. Ennél csak a torontáli (Deszk, Gyála, Ószentiván, Újszentiván és Szőreg), valamint Algyő, Röszke és Tápé községekben volt magasabb az Ak érték. Tehát a felsorolt 8 község emelte meg a járás átlagos kataszteri tiszta jövedelmét. Azonban a 8 községből 5 szövetkezeti község volt, s így ezek az adóteher kialakítása és a bevételi terv teljesítése szempontjából komoly szereppel nem bírtak. 20 község talaj adottsága nagyon kedvezőtlen volt. Nagyrészt futóhomokos, szikes, tehát mezőgazdaságilag szinte használhatatlan területekből tevődött össze az átlagos jövedelemadó kivetésénél figyelembe vehető terület. A 45 millió terhet arányosan kellett volna elosztani a kötött és a homokos talajú községek között úgy, hogy a jó termőfölddel rendelkező községek viseljék azt az adóteherkülönbözetet, mely a gyenge minőségű földek és a jó minőségű földek között volt. A különbözet kiegyenlítésénél 3 községet lehetett csak figyelembe venni. Nyilvánvaló, hogy e 3 község a 20 község többletterhét nem bírta el, tehát a Pénzügyi Osztály kénytelen volt egy lényegesen kisebb teherkülönbözetet kialakítani. A különbözet a legrosszabb és a legjobb földű községek között átlagosan 30 forintot tett ki. Sok esetben előfordult a járásban, hogy a nagyon gyenge, szikes föld után is ugyanolyan adóterhet vetettek ki, mint a jó föld után. Ezeket a hibákat tulajdonképpen az ún. egyéniesítésnek kellett volna eltüntetnie, mivel azonban e feladat elvégzésére még a nagyobb községekben is csak 2 nap jutott, így ez megoldatlan maradt. Még súlyosabb hiba volt az, hogy egy-egy birtokkategóriában amilyen összeggel a birtokkategória terhét csökkentették, a rendelet értelmében ugyanannyival emelni kellett ugyanabban a birtokkategóriában más adózók adóterhét. Azonban ezt a terhet az amúgy is túlfeszített terv mellett nem lehetett más adózóra áthárítani. A megye gyakran hivatkozott arra, hogy a járásra kivetett adóteher megfelelő, mivel a járásban 12 ezer kh szőlő is van. Ez azonban csak a járás területének 4,7%-át tette ki. Nyilvánvaló, hogy a 4,7% szőlőterület nem volt képes a 95,3% nagyrészben 835 lm. A magyar CsmL VB jkv nov /2/1953. vb. sz. 303

322 futóhomokos terület magas adóterhét elviselni. A Szegedi járás adóterhelése más járásokhoz viszonyítva nem volt arányos. A megye legjobb (Makói járás) és a legrosszabb (Szegedi járás) kataszteri tiszta jövedelmű járása között elenyésző' volt a különbség. Fk. 0 5 k h 5 10 kh khl5 20 kh20 25 kh 25 Szegedi j. 75 Ft 245 Ft 309 Ft 349 Ft 391 Ft 447 Ft 531 Ft Makói j. 120 Ft 304 Ft 368 Ft 404 Ft 450 Ft 504 Ft 560 Ft (Fk kivetés azokat az adózókat jelentette, kiknek 6 kh-n aluli területe volt, kát. tiszta jövedelme nem haladta meg az 50 Ak-t, nem rendelkeztek 800 négyszölnél nagyobb szőlővel, kerttel vagy rizsvetéssel és nem folytattak ipart vagy valamilyen kereskedelmet.) A VB javasolta, hogy igazságosabb lenne, ha visszatérnének a kát. tisztajövedelem utáni adózásra.237 A kormányprogramnak megfelelően a járásban is előtérbe került a mezőgazdaság fejlesztése. Ennek érdekében dolgozta ki a Mezőgazdasági Osztály a járás 3 éves mezőgazdasági fejlesztési tervét, amely februárjában készült el, és került elfogadásra.238 A járás kenyérgabona vetéstervét a következőképpen tervezték meg: 1. év 41,5% (az ossz. szántóterülethez viszonyítva), 2 3. év 42%. Ezen belül búza 38 %, rozs 62 %. Cél volt az átlagtermés növelése is. Átlagtermés: Feketeföld Hom ok Búza q 8 q ,2 q 8,4 q ,4 q 8,6 q Rozs ,6 q 6,9 q q 7,3 q ,2 q 7,8 q A tervben vetették fel először, hogy a homokos talajon gyünölcs- és zöldségtermesztéssel kell foglalkozni. Tág teret kapott az agrotechnika fejlesztésének gondolata is. A 3 éves mezőgazdasági fejlesztési terv érdekében hozták létre az ún. termelési bizottságokat, amelyek gyakorlatilag a mezőgazdasági termelés elősegítését célzó önkéntes társulások voltak. A megyei és járási tanácsok mellett mezőgazdasági termelési bizottságok nem működtek, de a községi bizottságok felügyeletét az illető járási tanács látta el a minisztertanács elnökének utasítása értelmében.239 Márciusra a járás minden községében megalakultak a termelési bizottságok 991 fővel. (Ezen belül külön szakcsoportok is alakultak: 18 növénytermesztési szakcsoport 240 fővel, 18 állatenyésztési szakcsoport 193 fővel, 16 szőlő- és gyümölcstermesztési szakcsoport 173 fővel, 1 kertészeti szakcsoport 3 fővel, és 2 méhészeti szakcsoport 6 fővel.) elején hozta létre a kormány a Racionalizálási Kormánybizottságot. A kormány feladatává tette a bizottságnak az államapparátus szervezeti formáinak, valamint munkamódszereinek megvizsgálását. Felhívta a bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatokat a szervezet egyszerűsítésére, a munkamódszerek megjavítására. 237 CsmL VB jkv jan /2/1954. vb. sz.; A Pénzügyi Osztályjelentése 238 CsmL VB jkv.:1954. febr. 4. A Mezőgazdasági Osztály jelentése /1954. M TE sz. utasítása 240 CsmL VB jkv márc /1/1954. vb. sz.; A Mezőgazdasági Osztály jelentése; A Titkárság jelentése a termelési bizottságokról; Tanács jkv márc. 20. A VB elnökének beszámolója 304

323 A bizottság feladatköre kiterjedt az államapparátus egészére, a minisztertanács alá rendelt állami szervek egész tevékenységére. 241 A kormánybizottság egyébként a minisztertanácsi előírásoknak megfelelően úgy szervezte meg munkáját, hogy... külön-külön szakbizottságokat hívott életre és ezek mellett a helyi szervek működési területén területi bizottságokat is szervezett februárjában alakult meg a tanácsi racionalizálási szakbizottság. A szakbizottság számára a minisztertanács fogalmazta meg az elvégzendő feladatokat:,,a) A legfontosabb feladat volt a kettős irányítás helytelen értelmezése folytán kialakult állapot megszüntetése. Ennek érdekében az alsóbb szervek feletti átnyúlások megszüntetése, az alsóbb szervek hatáskörének növelése. Biztosítani kellett azokat az előfeltételeket, amelyek mellett a minisztériumok a megfelelő tanácsi szakigazgatási szerveket saját szerveiknek is tekintsék és ennek megfelelően (többek között) szakemberek átirányításával is támogassák. b) A tanácsoknak, mint államhatalmi szerveknek, meg kell adni azt a hatáskört, amelynek birtokában az államhatalom helyi funkcióit a valóságban is elláthassák. Elsősorban a helyi gazdasági és kulturális ügyekben kellett növelni a tanácsok jogkörét, beleértve a tervezés, a beruházás, az anyaggazdálkodás és a pénzügyek intézését. c) Az osztályokat hatósági joggal kell felruházni annak érdekében is, hogy a végrehajtó bizottságok mentesüljenek az aprólékos operatív feladatoktól és eredményesebben láthassák el általános, irányító munkájukat.... d) A községi tanácsok hivatali szervezetét is alkalmassá kell tenni a megnövekedett feladatok ellátására. 243 A tanácsi szakbizottság munkája már az új tanácstörvény törvénytervezetének előkészítését célozta első felében néhány szervezeti változásra is sor került. Ezek közül a legjelentősebb az volt, hogy új begyűjtési szervezetet építettek k i: begyűjtési hivatalokat állítottak fel a megyében, a járásokban, a községekben pedig kialakították a begyűjtési megbízotti szervezetet.244 Az új begyűjtési szervezetet kiemelték a végrehajtó bizottságok hatásköréből, de megmaradt a vb-k felelőssége a begyűjtési tervek teljesítése terén, valamint a végrehajtás elrendelése, a bírságolási és szabálysértési jogkör a begyűjtéssel kapcsolatban továbbra is a végrehajtó bizottságok kezében maradt.245 A járásban a Begyűjtési Hivatal kezdetben csak adminisztrációs feladatokat látott el. Ezt nehezményezte is a Tanács: A Begyűjtési Hivatal ne csak adminisztrációs feladatokat lásson el, hanem az operatív munkából is vegye ki a részét. 246 Ezért vált szükségessé, hogy az május 1-vel felállított Szervezési és Instruktor Csoport feladatkörétől eltérően szinte egy másik begyűjtési szervet alkosson a járásban. A csoport tagjai előbb az élőállat és állati termékek, majd utána a terménybegyűjtés és utóbb pedig az őszi kapások begyűjtésében adtak segítséget, sőt a begyűjtés operatív munkájába is bekapcsolódtak. A csoport 5 fővel kezdte meg működését. Feladatkörét a következőkben határozták meg:,,á) Biztosítsa a helyi tanácsoknak, mint a helyi államhatalmi és államigazgatási szerveknek azt az alapvető feladatát, hogy a községekben a dolgozók népgazdasági, kulturális és szociális igényeit a pártés kormányhatározatok értelmében kielégítse olyképpen, hogy a tömegkapcsolat kiszélesítésével segítséget, értékelő ellenőrzést ad a községeknek, b) A különböző munkaterületeken jelentkező feladatok végrehajtását a végrehajtás megkezdésétől 241 lm. Beér Uo U o évi 6. sz. törvényerejű rendelet /1954. MT sz. rendelet; CsmL VB jkv ápr. 15. A Titkárság jelentése az évi I negyedéves begyűjtési terv teljesítéséről 248 CsmL Tanács jkv május /1/1954. t. sz. 305

324 értékeli, feltárja az eredményeket, a hibák okait, hogy amennyiben szükséges, még menetközben intézkedni lehessen a hibák kijavítására, c) A tömegkapcsolat kiépítésében való konkrét segítségadás, a VB és az állandó bizottságok munkájának segítése és módszerek átadása. 247 A csoport munkája lényegében eltért a korábbi Ellenőrzési és Információs Csoport munkájától, mert az új csoport esetében a fő cél nem futó ellenőrzések végrehajtása volt, hanem elsődleges feladata volt a tanácsadás és csak ezt követően az ellenőrzés. A VB március 11-én megszüntette az Építési és Közlekedési Csoportot és utasítottaatitkárságot,hogy március 31-ig Város- és Községgazdálkodási Csoportot létesítsen.248 Felállítása azonban problémákat okozott. A csoportot 9 fővel kellett volna megalakítani, de a meglévő létszámkeretből ezt nem lehetett biztosítani.249 Az évi I. törvény 3. értelmében a minisztériumoknál, a megyei, a járási, valamint a városi tanácsoknál a lakosság bejelentéseivel foglalkozó irodát kellett szervezni. Az irodák működésének részletes szabályait a törvényben meghatározott alapelvek figyelembevételével a szervek vezetői állapították meg. A járásnál április 1-vel kezdte meg működését a titkárság keretén belül felállított Panasziroda re megszűnt a tsz-k felbomlási folyamata a járásban, bár tavasszal még 320 tsz-tag jelentette be kilépését azzal, hogy az ősszel osztható jövedelemtől teszik függővé kilépési szándékukat.251 A Titkárság januárjában a tsz-k megsegítésére 4 fős bizottságot hozott létre.252 A járásban 35 tsz m aradt meg 4468 taggal. Összterületük kh volt. A Mezőgazdasági Osztály 6 bizottságot állított fel a tsz-k pénzügyi gazdálkodásának felülvizsgálására. A bizottságok májusban kezdték meg működésüket.253 Nagyfokú bizonytalanság mutatkozott a nagygazdákkal kapcsolatos bánásmódban a mezőgazdasági fejlesztési járulék újabb szabályozásáról szóló minisztertanácsi határozat254 végrehajtása során. A határozat kimondta, hogy annak kell mezőgazdasági járulékot fizetni, akinek földterülete a 25 kh-t eléri, illetve azt meghaladja és a kát. tiszta jövedelme 350 Ak-n felül van. Emellett annak is fizetnie kellett, aki cselédet tartott. A járásban különösen a homoki területeken a határozat értelmében az addig kulákterületet viselő gazdaságok igen kis része került a korlátozás politikája alá. A határozat megjelenéséig például Balástyán 74 kulákgazdaságot tartottak számon, utána csak 8 személy volt kötelezhető mezőgazdasági járulék fizetésére. Ezekre vonatkozott a korlátozás politikája is. Akik nem kerültek korlátozás alá, de korábban nagygazdának minősítették, azokkal szemben a bánásmód bizonytalanná vált májusában ült össze az MDP III. Kongresszusa. A kongresszus anyagában kiemelt helyet kapott a tanácsok kérdésének megtárgyalása. Megállapítást nyert, hogy: á) A tanácsok jó munkájának egyik legfőbb akadálya az államapparátus túlzott központosítása volt. A túlzott állami központosítás szűk korlátok közé szorította a helyi tanácsok tevékenységét, csökkentette a tanácsok szerepét a gazdasági és kulturális építő munkában, fékezte az egészséges helyi kezdeményezéseket. Bürokratikussá tette, adminisztratív útra terelte a helyi szervek tevékenységét. Az első lépés tehát tanácsaink megerősítése érdekében amint erre Nagy Imre is utalt a túlzott 247 CsmL Tanács jkv okt. 28. A Szervezési és Ellenőrzési Csoport jelentése 248 CsmL VB jkv márc /8/1954. vb. sz. 249 CsmL VB jkv ápr /5/1954. vb. sz. 260 Uo /4/1954. vb. sz. 261 CsmL VB jkv szept. 2. A Mezőgazdasági Osztály jelentése 252 CsmL VB jkv jan. 21. Az Ellenőrzési és Információs Csoport jelentése 263 CsmL VB jkv máj. 20. A Mezőgazdasági Osztály jelentése /1954. MT sz. határozat 255 CsmL VB jkv jan. 28. A Mezőgazdasági Osztály jelentése 3 0 6

325 állami központosítás tervszerű felszámolása, a választott tanácsszervek felélénkítése,..., a tanácsönkormányzat kifejlesztése; röviden az államhatalom és államigazgatás központi és helyi szervei kapcsolatának rendezése. 256 A központi szervek, azzal, hogy a helyi szervek előtt álló feladatokat túlzottan aprólékosan, a helyi adottságokat és lehetőségeket figyelembe nem véve dolgozták ki, csökkentették a helyi szervek felelősségét a rájuk bízott feladatokért. Ezzel magyarázható, hogy a vb a legegyszerűbb kérdésekben sem akart önállóan intézkedni, és minden kérdésben a megye utasítására várt. b) Az államigazgatás helyi szervei: a vb-k és a vb-k osztályai a választott tanácsok fölé nőttek, c) A helyi tanácsoknak, a vb-knek nem volt megfelelő önállóságuk és hatáskörük, különösen a pénzgazdálkodás, a beruházások és az anyaggazdálkodás területén. Ez akadályozta, hogy a tanácsok saját területükön valóban a gazdaásgi és kulturális építés gazdái legyenek, d) A kommunális feladatok megoldása háttérbe szorult. A város- és községgazdálkodási feladatok irányítása nagyon szétforgácsolódott. A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium felállítása előtt a kommunális feladatok irányításával 4 szakminisztérium foglalkozott, e) A minisztériumokat elborították a helyi jellegű kisebb-nagyobb ügyek, apparátusuk felduzzadt. így nem tudtak a tényleges irányítás feladataival foglalkozni. A túlméretezett központi szervek rendkívül nagyszámú rendeletet, utasítást dolgoztak ki. A rendeleteket sokszor még az egyes minisztériumokon belül sem hangolták össze. A tanácsok vezetői nem voltak képesek áttekinteni a rendeletek sorát, különösen a községekben és járásokban volt ez így/ ) A tanácsokon belüli belső hibák közül külön foglalkoztak a tanácsdemokrácia megsértésével és a bürokratikus munkamódszerek elterjedésével. Az MDP III. Kongresszusa igen erősen éreztette hatását a járásban is. A VB elnöke az július 31-iki tanácsülésen elhangzott beszámolójában a követekezőket m ondotta: Helyi tanácsainkat eddig gazdasági, kulturális és szociális téren egyrészt a gazdasági megkötöttség, másrészt a gazdálkodás túlzott központosítása jellemezte. A Pénzügyminisztérium nem biztosította a helyi tanácsok részére azt a hatáskört és önállóságot, amely államhatalmi és államigazgatási feladataik ellátásához szükséges lett volna. Ez megmutatkozott a tanácsi költségvetés rendszerében is, túl részletezett volt a tanácsi költségvetés szerkezete, merev a költségvetés végrehajtásának rendszere, túlzott adminisztrációs követelményeket támasztott a helyi tanácsokkal szemben. A tanácsok gazdálkodásában feltárt hibák és hiányosságok felszámolása szükségessé teszi a tanácsok hatáskörének további kiszélesítését, önállóságuk fokozását minden téren, így a költségvetési gazdálkodás terén is.... A párt határozata alapján az évi költségvetés összeállításánál a munkálatokat úgy kell megszervezni, hogy a tanácsok költségvetésüket önállóan alakíthassák ki. Módosítani kell a tanácsok költségvetési szerkezetén, a különböző költségvetési címeket és rovatokat olyan mértékben kell összevonni, ameddig az összevonás nem veszélyezteti a feladatok tervszerű végrehajtását szeptemberére kidolgozásra került a II. tanácstörvény.258 Az új tanácstörvény bevezetése előtt azonban szükségszerűvé vált az Alkotmány módosítása. A módosító rendelkezések alapvető rendeltetése a tanácsok államhatalmi jellegének megerősítése volt. E szempontból különösen kiemelendő, hogy a tanácsok hatáskörébe tartozó szakigazgatási feladatokat a tanács vb szervei hatóságként látják el, és megszüntették a központi igazgatásnak azt a jogát, hogy ágazatonként a vb mellett külön 256 H alász József: Az állami központosítás és a tanácsönkormányzat kérdéséhez Társadalmi Szemle, sz CsmL Tanács jkv júl. 31. A VB elnökének beszámolója évi X. törvény 307

326 szerveket hozzanak létre. Az alkotmány módosítással a tanácsokat államigazgatási síkról államhatalmi síkra emelték. A tanácstörvény megjelenését országos vita előzte meg. A járásban a törvénytervezet vitájával kapcsolatban 233 kisgyűlést tartottak, melyen kb. 5 ezren vettek részt. A felszólalók száma 757 volt, és összesen 57 javaslat hangzott el.259 Az Alkotmány módosításnak (1954. évi VIII. törvény) megfelelően az évi X. törvény újrafogalmazta a tanácsok feladatait. E törvény hatására jelentős szervezeti változások történtek a tanácsrendszerben. Megfelelő módon tisztázták a tanácsok alá és fölérendeltségi viszonyait. Megszűnt a lehetősége annak, hogy más felsőbb szakigazgatási szervek irányító tevékenységet folytassanak a tanács vb és a szakigazgatási szervei felett. A II. tanácstörvény igen jelentős változásokat hozott a tanácstagok megválasztásának módjában is ben lajstromos választás alapján történt a tanácstagok megválasztása. Ez a módszer azonban szinte lehetetlenné tette a választások alkalmával a választók és a tanácstagok közötti közvetlen kapcsolat kialakítását, hiszen az egyes tanácsterület összes tagját egyszerre választották meg egy listán. Az új tanácstörvény ezt úgy módosította, hogy a választópolgárok a tanács tagjait, a tanács működési területén alakított választókerületenként választják meg minden választókerület egy tanácstagot választ. 260 Ezt a változást már a törvényjavaslat vitáján is nagy tetszéssel fogadták. Mélyreható demokratizálódási folyamat eredményének tekintették, hogy a választások területi elv szerint bonyolódnak.261 Az új tanácstörvény fontos változást hozott a tanácstagok visszahívhatóságával kapcsolatban is. E kérdésről az I. tanácstörvény aként intézkedett, hogy a tanácstagok visszahívásáról később megjelenő jogszabály rendelkezik majd, azonban ez a jogszabály nem látott napvilágot. Az új törvény biztosította a tanácstag visszahívásának lehetőségét, amennyiben valamilyen ok miatt nem méltó tovább a tanácstagságra, vagy elköltözött. Ilyen esetben a választókerület választópolgárai új tanácstagot választanak és küldenek a tanácsba július 26-án 5 főből álló megyei Választási Csoport alakult. A csoport utasítást adott ki a járási, városi választási csoportoknak a választókerületek felállítására és az összeíró biztosok kijelölésére. Csongrád megyében a járási választókerületek számát 182-ben állapították meg. (Csongrádi járás: 30; Makói járás: 46; Szegedi járás: 60; Szentesi járás: 46.) Az ideiglenes választói névjegyzékre a Szegedi járásban személy neve került fel. A végleges választói névjegyzék szeptember 23-ra készült el, és október között közszemlére tették ki. A járás községeiben 124 szavazókört állítottak fel. A jelölőgyűléseket október 15-ével kezdték megrendezni.262 A választásokat november 28-án tartották meg.263 A választások után a Tanács december 6-án tartotta meg alakuló ülését. A mandátumvizsgáló bizottság a választási elnökség jegyzőkönyve alapján felülvizsgálta a járási tanács tagjainak névsorát, és a megválasztott 60 tanácstag mandátumát hitelesítették.264 Ugyanezen az ülésen 13 főben határozták meg a VB létszámát,265 valamint megválasztották a VB 259 CsmL Tanács jkv okt. 2. A VB elnökének beszámolója ásó 1954 évi X. törvény 25. (2) bekezdés 261 CsmL CsmT jkv / CsmL CsmT VB jkv /1954. vb. sz /1954. NET sz. határozat 364 CsmL Tanács jkv. 10 1/2/1954. t. sz. 265 Uo. 10 1/3/1954. t. sz. 308

327 tagokat, az elnököt, az elnökhelyetteseket és a titkárt, továbbá az állandó bizottságok tagjait.260 A tanács évi költségvetési zárszámadásának adatai a kormányprogram végrehajtását bizonyítják. Összehasonlítva az évi és az évi módosított előirányzatokat az tapasztalható, hogy az évi előirányzat Ft-tal volt több, mint a Ft összegű 1953, évi módosított előirányzat. A többletet 1954-ben kulturális és szociális célokra fordították. A módosított előirányzat 97%-a került felhasználásra. A Tanácsnak jelentős összegű saját bevétele nem volt. A módosított bevételi előirányzata mindössze Ft-ot tett ki. Nagyobb bevételi kiesés járási vonatkozásban a kórházi ápolási díjakban mutatkozott, mivel az évi költségvetés jóváhagyása után megjelent rendelkezések az ápolási díjak fizetését egyes biztosítottak részére megszüntette.267 Az évi tanácsülésen beszámoló hangzott el a 3 éves mezőgazdasági terv első lezárt évéről. A kitűzött termésátlagot 1954-ben nem tudták elérni, (búza: 6,5 q; rozs: 4,5 q) de megszűnt az az áldatlan állapot, hogy az egyéni gazdálkodók az iparban kínálkozó munkaalkalmat felhasználva földjüket felajánlják, s így a tartalék földek száma növekedjen. A járás területén ekkor már beműveletlen szántóföldi terület nem volt.268 A járásban mintegy beadásra kötelezett személy élt, ennek 85%-a tett eleget 1954-ben kötelezettségének. Transzferálásra 1339 esetben került sor. A kényszerintézkedést szenvedett adózók közül 260 volt a kulákgazdaságok száma ben az MDP KV márciusi határozata értelmében megtörtént az új szakasz politikai átértékelése. A tanácsülés utasította a VB-t hogy tegyen intézkedést arra vonatkozóan, hogy a községi, valamint a tanács apparátusának dolgozóit felülvizsgálják olyan értelemben, hogy Nagy Imre elhangzott beszéde óta nem szivárogtak-e az apparátusba az osztályellenség soraiból olyan személyek, akik az osztályharc munkáját gátolják. 270 A VB elnöke beszámolójában külön is kitért a KV márciusi határozatára. Az MDP KV március 4-én tartott ülésén felvetette azokat a hibákat, mely hibák és nézetek képviselője Nagy Imre, a minisztertanács elnöke volt. Nagy arra törekedett, hogy fékezze a szocializmus építését: a szocialista iparosítást és a tsz-mozgalmat. A szocializmus építését nem légüres térben folytatjuk, hanem egy olyan országban, ahol túlsúlyban van a kisárutermelő parasztság és igen számottevő súlya van a kulákságnak. A KV határozatának azon megállapításából kiindulva, hogy csak a baloldali megnyilvánulások ellen folytattunk harcot, döntően vonatkoztathatjuk járásunk területére is. Megnyilvánult ez abban, hogy az elmúlt másfél év alatt megfeledkeztünk az osztályharc viteléről s egyes községeinkben teljesen lemondtak róla. A járás területén közel 1200 kulák terhén kb. 4 millió forint hátralék áll fenn, ami azt jelenti, hogy egy-egy kulák terhén ezer forint adótartozás is van. A jobboldali elhajlás egyik vállfája úgy jelentkezett a járásban, hogy általánosságban termelési problémáról beszéltünk és elfeledkeztünk arról, hogy ez a probléma nem vetődhet úgy fel, hogy e mögött a begyűjtési, az adókötelezettségek elmaradjanak. így történhetett meg az, hogy az 1953 év végén begyűjtési vonalon igen jelen- 160 Uo. 10 1/2/1954. t. sz. 267 CsmL VB jkv febr. 24. A Pénzügyi Osztály jelentése 268 CsmL Tanács jkv febr. 26. Beszámoló a 3 éves mezőgazdasági tervről 289 U o. A VB elnökének beszámolója 270 CsmL Tanács jkv ápr /2/1955. t. sz. 309

328 tős hátralékkal rendelkeztünk, mely hátralékot az elmúlt 1954-es évben sem sikrült teljes mértékben felszámolni. 271 A márciusi határozat végrehajtása érdekében a VB sok intézkedést tett, ezek közül 3 külön is kiemelhető: á) A tanács tömegkapcsolatának megszilárdítása és kiszélesítése; b) Az állami fegyelem megszilárdítása; c) A tsz-mozgalom erősítése júniusától kezdve külön hangsúlyt kapott a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az MDP KV júniusi ülésén tűzte ki célul, hogy 1960-ra a tsz-k szántóterülete az ország szántóterületének többségét tegye ki. A Mezőgazdasági Osztály a járási pártbizottsággal közösen tervet dolgozott ki a tsz-mozgalom fejlesztésére. A munkába a községi tanácsokat is bevonták. A terv alapján a cél új tsz-k szervezése és a meglévők taglétszámának növelése volt. A járás területén a Mezőgazdasági Osztály jelentésekor 36 tsz és 20 tszcs működött. A tsz-k földterülete kh, a tszcs-ké pedig 8373 kh volt.272 A szocialista szektoron belül a járásban gazdasági megerősödés volt tapasztalható. A búza termésátlaga 1955-ben 8,45 q volt. Ez alatta maradt a 3 éves tervben előirányzott 9,1 q-nak, de a tsz-k zöme azonban az előirányzottnál magasabb átlagot ért el. (9,4 q) Más terményeknél is ugyanez volt tapasztalható.273 Az évi költségvetésben is megmutatkozott az a tendencia, hogy egyre inkább a kulturális és szociális kiadások előirányzata kerüljön előtérbe, így ezen kiadások 1955-ben a járási összesített költségvetés 58%-át tették ki. Összegszerűen Ft emelkedés mutatkozott az előző évi költségvetéssel szemben, mely a gazdasági, kulturális és egészségügyi feladatkörök községekhez történt leadásával kapcsolatban állott elő.274 A minisztertanács a tanácsok gazdasági megerősítéséről szóló határozata275 értelmében a tanácsnál éves községpolitikai tervet kellett készíteni. A tanács megalakulása óta értek el eredményeket a társadalmi munka területén. A társadalmi munkáknál ugyanazok a tényezők szerepeltek, mint a községpolitikai tervnél. Eltérés a községpolitikai tervtől csak annyiban volt, hogy a társadalmi munkáknál a lakosságnak csak szűkebb rétegét vonták be. Az 1953-ban elvégzett társadalmi munka értéke a járásban Ft, míg 1954-ben Ft volt. A minisztertanácsi határozat községfejlesztési alap létesítéséről is rendelkezett, amely a költségvetésen kívül anyagi eszközt biztosított a községpolitikai tervek végrehajtásához. A községfejlesztési feladatokat az alábbi csoportosítás szerint irányozták elő: a) A helyi gazdaságok színvonalának emelése; b) A kommunális szolgáltatások kiterjesztése és fejlesztése; c) Kulturális, szociális, oktatási és sportintézmények létesítése, bővítése.276 A II. tanácstörvény hatására jelent meg a 8/1955. MT sz. rendelet, amely a tanácsok szervezetében a szakigazgatási szervek létesítéséről szólt. A járásokban az alábbi osztályok, csoportok létesítését írták e lő: Pénzügyi Osztály, 271 Uo. A VB elnökének beszámolója 273 CsmL VB jkv szept. 29. A Mezőgazdasági Osztály jelentése 273 Uo.; okt. 22. Beszámoló a járás mezőgazdasági helyzetéről 274 CsmL Tanács jkv jún. 18. Beszámoló az évi költségvetésről /1954. MT sz. határozat 273 CsmL VB jkv márc. 10. A Tervcsoport jelentése 310

329 Tervcsoport, Igazgatási Osztály, Ipari Csoport, Kereskedelmi Csoport, Mezőgazdasági Osztály, Községgazdálkodási Csoport, Oktatási Osztály, Népművelési Csoport, Egészségügyi Csoport, Munkaerőgazdálkodási Csoport, Testnevelési és Sportbizottság. Az egyes osztályok (csoportok) hatósági jogkörében is jelentős változások következtek be. A jogkör változás elvi alapjait a tárcaminisztériumok dolgozták ki. Többek között módosult a Pénzügyi, az Oktatási, az Igazgatási Osztály, valamint a Kereskedelmi Csoport jogköre.277 A jogkör módosítás elsősorban a megyei tanács feladatai közül sorolt át néhány olyan ügyet, amelyet a Tanácsnál is megfelelő módon lehetett intézni. Ezzel is erősíteni kívánták a dolgozók és a tanács hivatali apparátusa közötti kapcsolatot, illetve nagymértékben egyszerűsítették az ügymenetet. Ez a decentralizálási folyamat a központi szervek (minisztériumok) hatáskörének decentralizálására irányuló törekvésekkel párhuzamosan jelentkezett. Hisz, ha a minisztériumok hatáskörük egy részét átadják a felsőbb tanácsi apparátusnak, akkor mód nyílik arra, hogy a decentralizálás az egyes tanácsi fokozatok között is jobban megvalósuljon. A fenti folyamat azonban az alapelvek helyességének ellenére is csak igen lassan realizálódott. A VB megállapítása szerint az ügyviteli egyszerűsítés következtében a tanácsi apparátus minőségi összetétele javult. De a szervezeti változások következtében bizonyos tájékozatlanság és gyakorlatlanság mutatkozott meg a VB-nél és szakigazgatási szerveinél. A hiányosság főleg abban nyilvánult meg, hogy a hatósági jogkör átadása, a szakigazgatási szervek részére a kinevezési jogkör biztosítása és a fegyelmi ügyek átadása miatt csökkent időlegesen a szakigazgatási szervek hatékonysága, mivel a kibővült feladatkört a régi szemlélettel jól ellátni lehetetlen volt.278 Az Igazgatási Osztály hatáskörében történt a legjelentősebb változás. Az évi 17. sz. tvr. megjelenésével a kihágási bíráskodást megszüntették és helyét a szabálysértési eljárás foglalta el, valamint az osztály májusában a Város- és Községgazdálkodási Csoporttól átvette az ár- és belvízvédelmi ügyek intézését.279 A racionalizálás a tanács apparátusában lényeges létszám csökkentést nem eredményezett. Leginkább a Titkárságot érintette itt 6 főre csökkentették le a dolgozók számát január 1-vel területi változás következett be a járás területében. A 2/1956. NET sz. határozat értelmében a Csongrádi járás igazgatási területét megszüntették. Baks és Sövényháza községek a Szegedi járáshoz kerültek. A járás választókerületeinek száma 60-ról 69-re emelkedett. Új választásokat nem rendeltek el.280 A Tanács 1956-os működésének részletes ismertetése helyett közöljük a VB által készített javaslattervezetet, amely a minisztertanács által az állami szervek egyszerű- 2 56/1955. PM sz. utasítás; 33/1955. OM sz. rendelet; 1 29/1955. MTE sz rendelet; 50/1955. BkM sz. utasítás «CsmL VB jkv aug /18/193/1955. vb. sz. 2,9 CsmL VB jkv nov. 10. Az Igazgatási Osztály jelentése 280 CsmL Tanács jkv febr /1956. t. sz. 311

330 sítése tárgyában kiadott határozat hatására készült. Úgy érezzük, hogy a gyakorlati életnek megfelelő tervezetről van szó és igen jól lemérhetők belőle azok a hiányosságok és problémák, amelyek akadályozták a tanácsi apparátus munkáját. Minden helyi tanácsnak legyen egy 3 5 tagból álló, a tanácsülés által megválasztandó elnöksége, amelynek működése egy évi időtartamra szólana. Hatásköre: a tanácsi szintenként hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése, különösen azokat a határozatokat illetően, amelyek a vb felé irányultak. Az elnökség elnöke az általuk ellenőrzött határozatok végrehajtásáról fél évenként számoljon be a tanácsülésen. Az állandó bizottságok tevékenységét irányítsa és ellenőrizze. A lakosság közvetlen ellátásával, szociális, kulturális, egészségügyi igényeinek kielégítésével foglalkozó szervek munkáját ellenőrizze, amely a tömegkapcsolat szempontjából is kihatással lehet. A vb-vel egyetértésben állapítaná meg a tanács elé kerülő napirendi tervezetet és gondoskodna a vb útján a tanács összehívásáról. Indoklás: az elnökség felállítását az teszi szükségessé, hogy a vb ne kerekedjék felül a tanácson és legyen egy választott szerv, amely a vb-t ellenőrzi a tanácsi határozatok végrehajtása szempontjából.... A Titkárság szervezete: a) A járási tanács vb titkárságának az 1025/1955. MT sz. határozattal megállapított titkársági szervek továbbra is maradjanak fenn azzal a módosítással, hogy a Szervezési Csoport hatásköréből kiemelnék a tanács működésével kapcsolatos adminisztratív tevékenységet, (fogadóórák, beszámolók stb.) és ezt a hatáskört a jelenlegi jogi és adminisztrációs előadó helyett egy Jogi és Adminisztrációs Csoport hatáskörébe utalnák, ahol a jogügyi előadó csak a jogügyi teendőkkel és az adminisztrációs előadó csak az adminisztrációs tevékenységgel foglalkoznék. b) Bér és munkaügyi kérdéseket a Gazdasági Csoport látná el. c) A statisztikai felügyelőségeket a titkársághoz kellene beolvasztani. d) A panaszügyek intézésének megszüntetésével a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos feladatokat a Jogi és Adminisztrációs Csoport látná el. Szakigazgatási szervek (általában) I. Pénzügyi Osztály; II. Terv előadó; III. Igazgatási Osztály; IV. Ipari és Kereskedelmi Csoport; V. Mezőgazdasági Osztály; VI. Községgazdálkodási Csoport; VII. Oktatási és Népművelési Osztály; VIII. Egészségügyi Csoport; IX. Begyűjtési Osztály. (Ipari és Kereskedelmi Csoport összevonása; Oktatási Osztály és Népművelési Csoport összevonása: a JTSB beolvaszatása;) Az Oktatási Osztály eddigi gyámügyi teendőinek az Igazgatási Osztály egységébe való beolvasztása indokolt, mert a gyámügyi igazgatás túlnyomó részben jogi kérdések komplexszumát foglalja össze. Az Egészségügyi Csoporttól az egyes szociálpolitikai ügyek az Igazgatási Osztály hatáskörébe való átvitele hasonlóan a gyámügyekhez indokolt. A Munkaerőgazdálkodási Csoport megszűnése is indokolt, mert az adminisztratív jellegű feladatokat, mint általános igazgatási teendőket az Igazgatási Osztály is eltudja végezni. A begyűjtésnek tanácsi bevonása indokoltamért a tervek teljesítéséért eddig is a tanácsok voltak felelősek, ugyanakkor adminisztrációs kérdésekben intézkedési joga csak részben volt. 281 Az 1956-os ellenforradalmi események a Szegedi járást kismértékben érintették november 14-én ült össze a VB 8 taggal, és az ülésen tanácskozási joggal részt vett az Ideiglenes Járási Nemzeti Bizottság is. A kormány felhívása értelmében továbbra is a VB m aradt a néphatalom helyi szerve a járásban, annak ellenére, hogy megalakultak a nemzeti bizottságok.282 November 29-én tartották meg a következő 281 CsmL VB jkv júl /1956. rk. vb. sz. 282 CsmL VB jkv nov

331 ülést, ahol már a konszolidáció jeleként a tsz mozgalommal foglalkoztak. Az ellenforradalom hatására 14 tsz oszlott fel a járásban, és sok helyen a gazdasági felszereléseket széthurcolták sz. M ELLÉKLET A JÁRÁS ÉVI BEGYŰJTÉSI EREDMÉNYE termény megnevezése Terv % Bor hl 66,2 Burgonya q 60 Kukorica q 47,7 Napraforgó q 42 Sertés db 52,2 Széna q 93,1 Tojás 94, db 83 Vágómarha db 19,5 2. SZ. M ELLÉKLET AZ ÉVI BEGYŰJTÉSI TERV termény megnevezése Mennyiség (vagon) Árpa 137 Bab 7 Borsó 16 Burgonya 100 Búza 642 Kukorica 732 Napraforgó 243 Rozs 896 Széna (réti) 124 Széna (szántóföldi) JÚLIUS DECEMBER 31 Zab 47 Sertés 6417 db Vágómarha 709 db 483 CsmL VB jkv nov /1956. vb. sz.; 261/1956. vb. sz. 313

332

333 A TÉRKÉPEK JEGYZÉKE 1. Csanád megye a XVIII. század végén 2. Csanád megye járási beosztása Csanád megye járási beosztása Csanád megye törvénykezési járási beosztása Csongrád megye 1850-ben 315

334

335 TARTALOM Blazovich László: Adatok a Hunyadiak dél-alföldi birtoklástörténetéhez... 5 Gilicze János Vioh Zoltán: Csanád megye közigazgatása és tisztségviselői a püspökfőispánok idején ( ) Barta László: Szabad Szentes városának képviseleti és igazgatási rendje (Klauzál Gábor reformtervei) G éczi Lajos: Csanád megye igazgatásának átszervezése a neoabszolutizmus első éveiben ( ) Labádi Lajos: Csongrád megye neoabszolutista közigazgatásának kialakítása ( ) 103 G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása ( ) D unai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után 171 Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 k ö zö tt Takács Edtt: Szentes város képviselőtestülete 1945 és 1950 k ö zö tt Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése ( )

336

337 Felelős kiadó: Blazovich László Szegedi Nyomda Felelős vezető: Surányi Tibor igazgató A kézirat nyomdába érkezett: Megjelent: Terjedelem: 28 A/5 ív. Példányszám: 500 Készült monószedéssel, íves magasnyomással az MSZ és az MSZ szabványok szerint

338

339

340