A MAGYAR RÁDIÓ Zrt észrevételei a Javaslat a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának magyarországi stratégiájára című anyaghoz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR RÁDIÓ Zrt észrevételei a Javaslat a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának magyarországi stratégiájára című anyaghoz"

Átírás

1 A MAGYAR RÁDIÓ Zrt észrevételei a Javaslat a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának magyarországi stratégiájára című anyaghoz Véleményező (egyén vagy szervezet): Ha nem saját nevében küldi a véleményt, akkor megbízója: A konzultációs folyamat szervezeten belüli kapcsolattartója: MAGYAR RÁDIÓ ZRT. SUCH GYÖRGY ELNÖK MÉSZÁROS LÁSZLÓ ALELNÖK cím: Meszaros.Laszlo@radio.hu Titkos*: a válaszadó a teljes válasz a válasz egy része** UsemmiU * a megfelelő rész aláhúzandó ** ha a válasz egy része titkos, akkor kérjük azt a részt egyértelműen megjelölni. UJelen dokumentum nem tartalmazza a Magyar Rádió Zrt. által tett összes észrevételt a Javaslat a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának magyarországi stratégiájára című anyaghoz, csupán a Magyar Rádió Zrt. által nyilvánosnak minősített részeket. A további, a Magyar Rádió Zrt. által üzleti titoknak minősített, észrevételek nélkül nem tekinthető a Magyar Rádió Zrt teljes, hivatalos álláspontjának!u 1

2 Dr. Sarkady Ildikó Médiapolitika főtanácsadó Miniszterelnöki Hivatal Tisztelt Főtanácsadó Asszony! A Such György elnök úrtól kapott felkérés alapján kérem, engedje meg, hogy a Magyar Rádió Zrt. nevében a Javaslat a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának magyarországi stratégiájára című vitaanyaggal kapcsolatos észrevételeinkről az alábbiakban tájékoztassam: Mindenekelőtt megköszönjük a stratégia véleményezésének lehetőségét. Összességében az anyagot jól strukturált, a problémakör minden elemére kiterjedő, hasznos munkának tartjuk, amely a konzultáció eredményeinek beépítésével alkalmas arra, hogy a hazai digitális átállás alapdokumentuma legyen. Helyes megközelítésnek tartjuk, hogy az anyag a rádiózás kérdéseit is tárgyalja. Meggyőződésünk, hogy a digitális átállásról folytatott szakmai párbeszéd a rádiózás digitalizációjának kérdései nélkül nem lehet teljes. Lényegesnek ítéljük azonban azt is, hogy a stratégia a rádiózásra vonatkozó része a későbbiekben elmélyüljön, és megtörténjen a konzultációs anyagnak a televíziózásról szóló fejezeteihez hasonló részletességű kibontása. Összességében szükségesnek látjuk, hogy az anyag kiegészüljön a rádiózás digitális átállása érdekében tett konkrét szabályozási lépésekkel és az ezek időzítésére vonatkozó tájékoztatással. A Magyar Rádió Zrt, mint az egyetlen hazai közszolgálati rádió, fontos feladatának tekinti, hogy a digitális átállás folyamatában vezető szerepet töltsön be. A rádiózás digitalizálása módot ad számunkra arra, hogy további tematikus szolgáltatásokat nyújtsunk, olyan hallgatói szegmenseket is elérve, amelynek tagjai számára a közszolgálati rádió hallgatása eddig nem jelentette a mindennapok részét. Összességében úgy ítéljük meg, hogy a digitális átállás a rádiózásban hozzásegít minket ahhoz, hogy közszolgálati feladatainkat minél teljesebben és minél hatékonyabban lássuk el. A digitális átállás során a Magyar Rádió mindenek előtt, mint multimédiás tartalomszolgáltató kívánja magát definiálni, szerepvállalásunkat elsősorban ez a felfogás határozza meg. Ehhez elengedhetetlenül szükségesnek látjuk, hogy a Magyar Rádió közszolgálatisággal összefüggő feladatai egyértelmű rögzítésre kerüljenek, a Magyar Rádió erős jogosultságokkal bíró önálló T-DAB multiplex szolgáltatóként vehessen részt digitális rádiózásban a Magyar Rádió csatornái a digitális alapcsomag részeként elérhetőek legyenek a DVB platformokon is a digitális rádiózásból adódó többletfeladatok finanszírozási háttere biztosított legyen. 2

3 A stratégiával kapcsolatos részletes észrevételeink a következők: 1) Helyzetértékelés A stratégia Helyzetértékelés fejezetének a rádiózásra vonatkozó megállapításaival alapvetően egyetértünk, e körben csupán kisebb pontosításokat tartunk szükségesnek: - Meg kívánjuk jegyezni, hogy a World DAB fórum, a DAB technológia elterjesztését koordináló konzorcium, november 3.-án szabványmódosítást terjesztett elő, mely révén a DAB esetében alkalmazott hangkódolási és hibakorrekciós eljáráson, a visszirányú kompatibilitás megtartása mellett, módosítani kíván. A döntés következtében a rendszer sávhatékonyabbá válik. Egy DAB multiplexben közel megkétszereződhet a közreadható csatornák száma, s ezáltal csökkenhet a fajlagos, egy műsorra jutó üzemeltetési költség. A technológiát újonnan bevezetők számára várhatóan vége, ill tól már a módosított szabványú sugárzás kezdhető meg, melyhez a vevőkészülékek software-s frissítésére is szükség lesz. - A stratégia utal arra, hogy egy rádiós műsor szerkesztése alapvetően mérsékelt költségvetésből is elvégezhető. Az országos rádiók esetében ehhez képest többletként az országos adóhálózat működtetése és a saját rádiós személyiségek, sztárok felépítését is magába foglaló brandépítés jelenik meg költségként. ( ) Kiemeljük, hogy ez a kereskedelmi rádiók esetében kétségkívül helyes megállapítás a Magyar Rádió tekintetében nem állja meg a helyét. Társaságunk az országos hálózatokon jelentős mennyiségű költséges saját gyártású minőségi műsort ad közre. Ezen felül regionális és nemzetiségi műsorokat is szolgáltat, amelyek kifejezetten az adott körzet lakosságához, illetve a kisebbség tagjaihoz szólnak. Az ilyen körzeti műsorok szerkesztése lényegében megtöbbszörözi a műsorkészítési költségeinket. Ennek figyelembe vétele különösen azért indokolt, mert az ország különböző régióiban élő hallgatóknak szánt műsorok készítése és sugárzása olyan feladat, amely a digitális sugárzás során is feltétlenül ellátandó. A regionális T-DAB adások műszaki hátterének kiépítése azonban a költségek jelentős növekedéséhez vezet a digitális átállás során. - Utalni kívánunk arra is, hogy februárjában elindul egy új, önálló országos nemzetiségi középhullámú hálózat, melynek kialakítása során a digitális átállási irány, a DRM kompatibilitás jórészt biztosított lesz. A középhullámon közreadott műsoraink minősége, a műsorhoz kapcsolódó értéknövelt szolgáltatások (név, ill. műfaj szerinti keresés) szándékaink szerint érzékelhetően meghaladják majd az analóg platform lehetőségeit. A DRM-re történő átállást segíti, hogy semminemű új koordinációra, frekvenciaegyeztetésre, kijelölésre, szabályozásban történő változtatásra nincs szükség, mert a technológia sávon, belül azonos frekvencián közreadható, mintegy 30%-kal alacsonyabb üzemeltetési költségek mellett. 3

4 2) Célok A stratégia célrendszerét jól kidolgozottnak tartjuk. A vitaanyagban megállapított médiapolitikai, információs társadalommal összefüggő, versenypolitikai és frekvenciagazdálkodási célok megítélésünk szerint a rádiózással összefüggésben is érvényesek és követendők. 3) Eszközök a) közpolitikai eszközök UA földfelszíni multiplexek pályáztatásának feltételrendszerétu tekintve a következő szempontokra kívánjuk felhívni a figyelmet: A T-DAB multiplexek pályáztatása körében: - A Magyar Rádió Zrt. a rendelkezésre álló, mindösszesen hat T-DAB multiplex közül közszolgálati feladatai ellátásához két multiplex (egy a III. és egy az L sávban) működtetését tartja szükségesnek és elegendőnek, amelyek esetében erős multiplex szolgáltatói jogosítványokra tart igényt. A Magyar Rádió Zrt. javasolja azt is, hogy költséghatékonysági megfontolásokból kifolyólag a DVB platformokkal egy időben pályáztassák meg a most tervezett T- DAB hálózatokat is. - A pályáztatás részletes menetrendjével összefüggésben a következő szempontokat vetjük fel: Megítélésünk szerint amennyiben végéig a pályázatok lezárulnak, a DVB hálózatokkal egy időben megindulhat a T-DAB hálózat kiépítése is, mely strukturáltságában, tervezési metódusaiban számos hasonlóságot mutat. Cél az, hogy minimálisan januárjától a T-DAB szolgáltatás az újonnan koordinált hálózaton a budapesti T-DAB kísérleti adás (13A) megszűnését követően, várhatóan a 10, vagy 11. sávban induljon meg. Kívánatosnak tartjuk, hogy január és decembere között épüljön ki az a teljes országos T-DAB hálózat ez véleményünk szerint jelenleg frekvencia ütközés nélkül, 2 T-DAB multiplex, amelyből az egyik a Magyar Rádió Zrt. által koordinált, melyre az átállást a simulcast-ot vállaló szolgáltatók folyamatosan biztosítják. Ezen idő alatt természetesen a T-DAB hálózaton közreadott simulcast és önálló csatornák lehetőségéről és egyáltalán a technológiákról a hozzáférhető vevőkészülékek típusairól, szolgáltatásairól folyamatos és intenzív tájékoztatást szükséges adni. A hálózatkiépítés során törekedni kívánunk arra, hogy az új digitális platformon lehetséges műsorhoz tartozó szöveges és képi információk együttes közreadása is 4

5 meginduljon. A hálózatépítés költségét a pályázat útján kiválasztott nyertes szolgáltatók viselik. Megítélésünk és az európai üzemeltetői tapasztalatok szerint, az önálló, közszolgálati multiplexként létrejött hálózat üzemeltetési költsége a beruházó tervezett megtérülése figyelembevétele mellett sem haladhatja meg a jelenlegi legtöbb telephelyből álló, CCIR-FM hálózaton üzemeltetési költségét. E körben célszerűnek tartjuk azt is, hogy a jelenlegi struktúrában műsorterjesztésre fordítható keretösszeg a jövőben ne kizárólag földi hálózatokon végzett műsorterjesztésre, hanem egyéb csatornákon (Internet) történő terjesztésre is felhasználásra kerülhessen. Ezt megítélésünk szerint a technológiai semlegesség kívánalma is indokolja. - A digitális átállás a rádiózásban is össziparági érdek. Tisztában vagyunk azzal, hogy pusztán a Magyar Rádió Zrt. erőfeszítései nem elégségesek ahhoz, hogy a hazai rádióhallgatókat a digitális platformra migráltassuk. Éppen ezért a Magyar Rádió a kereskedelmi rádiókkal összehangoltan kíván lépéseket tenni a digitális átállás érdekében. Ezzel összefüggésben olyan szabályozás kialakítását tartjuk szükségesnek, amely a technológiaváltással és a platformválasztással járó üzleti kockázatokat nem csupán a Magyar Rádióra terheli, hanem az egész hazai rádiós piacon hoz létre kockázat- és érdekközösséget. - Javasoljuk azt is, hogy az országos kereskedelmi adók műsorszolgáltatási engedélyének 2010-es pályáztatásakor a T-DAB platform elindítása esetén a kiíró kötelezettségként fogalmazza meg a simulcast rendszerű szolgáltatás elindítását, illetve az alábbiakban a frekvenciagazdálkodási eszközök körében részletezett FM switch off esetén a kizárólag digitális platformon történő közreadási kötelezettséget. A DVB-T hálózatok pályáztatása körében: - A DVB-T hálózatok esetében a Magyar Rádió fontosnak tartja, hogy éppúgy, mint ez a televíziók tekintetében rögzítésre került a stratégia a rádió vonatkozásában is meghatározza a digitális alapcsomag tartalmát. A Magyar Rádió e körben igényt tart arra, hogy az így definiált digitális rádiós alapcsomagban az általa jelenleg sugárzott országos, regionális és nemzetiségi adások szerepeljenek. Ennek kapcsán a DVB platformokon rögzített sávszélesség definiálását tartja kívánatosnak a rádiós és a televíziós közönségnek célzott szolgáltatásokra, oly módon, hogy a képi, audio és adat tartalom aránya s ily módon az általuk igényelt sávszélesség mindkét esetben rögzített legyen. Indokoltnak tartjuk, hogy a szabályozás az így meghatározott rádiós digitális alapcsomag vételének lehetőségét valamennyi digitális műsorterjesztési platform esetében biztosítsa a fogyasztóknak. E rádiós műsorszolgáltatások (amelyek adott esetben multimédiás képi tartalommal is kiegészíthetők) beillesztése a DVB-T multiplexekbe nem igényel jelentős sávszélességet, ezért nem szűkíti jelentősen a stratégia alkotói által erős pozícióban lévő szereplőként tételezett multiplex üzemeltető mozgásterét. 5

6 Ugyanekkor a rádiós műsorszolgáltatások a digitális alapcsomag részeként történő meghatározása nagyban elősegíti a digitális rádiózás kultúrájának hazai terjedését, és lehetővé teszi, hogy a DVB-T bevezetése érdekében tett állami és szolgáltatói erőfeszítések a rádiózás digitális átállása körében is kedvező hatást fejtsenek ki. Ez növeli a szabályozói intézkedések hatékonyságát és hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleg használt analóg rádiós frekvenciaspektrum korábban váljék szabaddá. - A DVB-T esetében a Magyar Rádió Zrt. és a Magyar Televízió Zrt. természetes partnerként tűnnek fel. A szabályozó számára javasoljuk annak fontolóra vételét, hogy amennyiben a Magyar Televízió Zrt. egy önálló, közszolgálati DVB-T multiplex üzemeltetésére kapna lehetőséget, akkor ezt a szerepet kizárólag konzorciális formában, a Magyar Rádió Zrt.-vl együttműködve tölthesse be. Ez a megoldás jelentősen erősítené az adott multiplex közszolgálati jellegét, és lehetővé tenné a közszolgálati műsorszolgáltatók közös céljaiból adódó szinergiák hatékony kihasználását, a közszolgálati rádiózás és televíziózás integrált megjelenését a digitális technológiai feltételek között. UA közszolgálatiság, mint közpolitikai eszközu esetében arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy a sikeres digitális átálláshoz nélkülözhetetlen a közszolgálat definícióinak, feladatainak a szakma által történő konszenzusos kialakítása és elfogadása, mely alapja lehet a jövő tervezhető, normatív közmédia-finanszírozásnak. A két folyamat, csak látszólag független egymástól: egymás erősítése nélkül nem hoz sikert. Egyetértünk a stratégia készítőivel abban, hogy a Udigitális archívumoku kulcsfontosságú tényezői lesznek a digitális átállás során keletkező új műsorterjesztési kapacitások kihasználásának. A digitalizáció során keletkező feladatok megvalósításához a Magyar Rádió Zrt. esetében is az archívum digitalizálásának felgyorsítása szükséges. E mellett azonban a műsorkészítés folyamatait és az ehhez szükséges eszközrendszert is megújítani szükséges. b) szabályozási eszközök A Ufrekvenciagazdálkodási eszközöku körében mindenekelőtt azt tartjuk a szabályozás kiemelkedően fontos feladatának, hogy biztosítsa, hogy az audio tartalom átvitelének céljára optimalizált T-DAB technológia számára kijelölt frekvenciák a digitális átállás során valóban a rádiózás céljára allokálják, ne pedig más technológiai felhasználásra. - Javasoljuk továbbá, hogy a háttéripar és a fogyasztók orientálása érdekében kerüljön sor az FM hullámsávon az analóg adások beszüntetésére vonatkozó céldátum ( FM switch off ) meghatározására. A céldátum definiálása során kellően hosszú időt indokolt hagyni arra, hogy a piaci folyamatok érdemben csökkentsék az állami szerepvállalás szükségét a technológiaváltás finanszírozásában. Erre figyelemmel az FM switch off céldátumaként a Magyar Rádió december 31-ét javasolja meghatározni. (Az analóg lekapcsolás nem vonatkozna az AM hullámsávra, figyelembe véve a határon túli magyarok ellátásának kötelezettségét. Ez társadalmi szempontból kevésbé érzékennyé tenné a digitális technológiaváltást, mint a televíziózás területén, hiszen egy analóg alapszolgáltatás a switch off időpont után is fennmaradhatna.) 6

7 Az is feltételezhető, hogy az így meghatározott FM switch off lehetőséget teremt természetesen kölcsönösségi alapon arra is, hogy a szomszédos országok által birtokolt FM frekvenciák kapcsán a hazai rádiós frekvenciakészlet terhére jelenleg mutatkozó nyilvánvaló hátrányokat kiküszöböljük. Összességében úgy ítéljük meg, hogy ha a kikapcsolást nem valósítjuk meg, a rádiós átállás kezelhetetlenül elnyúlik és a párhuzamos szolgáltatás járulékos költségei is jelentősen növekedhetnek. Figyelembe kell venni a helyi és különösen a nonprofit rádiók pénzügyi lehetőségeit, amelyek vélhetően nem fognak költeni párhuzamos sugárzásra, viszont csak akkor lesznek hajlandók átállni, ha biztosított a vevőkészülék ellátottság. Egyébként az új T-DAB technológia nem biztosítja számukra az eddig kedvelt, önálló adóüzemeltetést, és az ebből adódó előnyöket. Vélhetően számunkra a DRM+ lehetősége sokkal inkább leképzi az elképzelt jövőt mint a T-DAB. - Lépéseket kell tennünk annak érdekében is, hogy az ország ne válhasson az analóg rádió vevőkészülékek lerakatává. Az FM switch off megállapítása ennek is szükséges előfeltétele. Ennek érdekében javasoljuk, hogy 2010-től csak olyan analóg készülékeket lehessen behozni, amelyek multinormásak, így DAB, ill. DRM vételére is alkalmasak tól pedig kizárólag DAB/DRM ill. DVB hangcsatornák vételére alkalmas vevőket lehessen az országba hozni. A UversenyszabályozásU a digitális műsorszolgáltatás és műsorterjesztés körében különösen hatékonyan képes hozzájárulni ahhoz, hogy közszolgálati feladatainak ellátása érdekében a Magyar Rádió a szolgáltatások változatos kínálatával jelenjen meg a műsorterjesztési piacokon. Fontos, hogy e kínálatot a hallgatókhoz nyílt és átlátható körülmények közt legyünk képesek eljuttatni. Ennek érdekében: - Javasoljuk, hogy olyan szektorspecifikus, versenyjogi természetű számviteli szabályok kerüljenek kidolgozásra, amelyek biztosítják a multiplex szolgáltatók és a technológia üzemeltetők versenysemlegességét. Javasoljuk azt is, hogy a gazdaságilag racionálisan nem megkerülhető technológiai szolgáltatók számára a szabályozás írjon elő a hálózatuk átengedésére, költségalapú árazásra és nyilvános Általános Szerződési Feltételek megalkotására és alkalmazására vonatkozó kötelezettségeket. - Amennyiben a multiplex üzemeltető technológiai szolgáltató, illetőleg a tartalomszolgáltató multiplex szolgáltatóként is megjelenhet (akár konzorcium részeként is) akkor javasoljuk, hogy a szabályozás kötelezően írja elő az elkülönített számvitelt és a szolgáltatási körök szigorú szétválasztását a keresztfinanszírozás elkerülése végett. - Az elkülönített számvitelt és a szolgáltatási körök szigorú szétválasztását szintén a keresztfinanszírozás elkerülése végett abban az esetben is javasoljuk, ha a versenyző technológiai platform üzemeltetője, birtokosa jelenhet meg multiplex szolgáltatóként, vagy üzemeltetőként. 7

8 c) támogatási eszközök, finanszírozási feltételek A digitális átállás egy sor többletterhet ró a Magyar Rádióra. Ilyen többletfeladatként jelentkezik (a teljesség igénye nélkül): - az Archívum digitalizálása; - a műsorkészítő rendszer megfelelő átalakítása; - új közszolgálati műsorok előállítása; - a tartalomtöbblet fedezése, valamint a digitalizálás érdekében további szerzői és szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjak megfizetése; - a digitális átállás műsorszolgáltatói kommunikációja. A Magyar Rádió az analóg AM és FM sugárzás határnapon történő kötelező beszüntetése (switch off) esetében mindezek mellett igényt tart a vevőkészülékek cseréjének platformsemleges támogatására is. A kikapcsolás vélhetően a háztartásokban található jelenlegi rádiókészülékek figyelembevétele mellett jóval több eszközt érint, mint a földi műsorszórással vett tv-k esetében, minimálisan háztartásonként egyet. A digitális vevőkészülék ára ma a televíziós set-top-boxokéhoz hasonlítható. Ez az összeg rászorultság-alapon osztva minimalizálható. Sajnos a fenti költségtételeket a stratégia 8. fejezetének 39. számú indikatív pénzügyi táblája csak részlegesen és a televíziós digitális átállás költségeivel összemosva jeleníti meg. Előzetes megítélésünk szerint e többletfeladatok megfelelő színvonalon történő ellátása jelentősen nagyobb többletforrásokat igényel, mint ami a jelenleg a stratégiában szereplő sarokszámokból a rádiózás esetében becsülhető. A rádiózás digitális átállásával kapcsolatos költségtételekre vonatkozó előrejelzések pontosításához, kiegészítéséhez a Magyar Rádió ezúton is felajánlja együttműködését. A Magyar Rádió, mint közszolgálati műsorszolgáltató digitalizációval kapcsolatos költségeinek finanszírozására javasoljuk bevezetni, hogy a csak analóg AM/FM vevőt tartalmazó készülékek árába (rádió, HIFI, mobiltelefon stb.) kerüljön beépítésre egy a készülék árához igazodó %-osan meghatározott díj, amelyet a forgalmazók kötelesek az erre a célra létrehozott alapba befizetni. Ezen alacsony, de általánosan alkalmazott díjat a készülék vásárlója nem érzékelné, vásárlási hajlandóságát nem befolyásolná hátrányosan, ugyanakkor a digitális készülékek kedvezményezésével forrást teremtene a közszolgálati feladatok ellátásához. Ezt a forrást viszont szektor-semleges módon, törvényben rögzített alapon, a kormányzat legyen köteles kizárólag olyan berendezések vásárlásának támogatására fordítani, amelyek elsődleges felhasználási céljuk tekintetében a nemzeti digitális stratégiában kiválasztott, elsődlegesen a digitális rádiózás céljára szolgáló, technológiának megfelelő digitális rádiós vevőkészülékeknek tekinthetőek. 4) Intézményrendszer, monitoring Fontosnak tartjuk, hogy a stratégia végrehajtását szolgáló konkrét lépések kidolgozásába a szolgáltatói oldal is bevonásra kerüljön. E körben szoros együttműködésre törekszünk a kormányzati oldallal. Úgy véljük, hogy az állam a digitalizációval összefüggő céljait kiemelkedően hatékonyan szolgálná, ha rendszeres külön egyeztetésekre is sor kerülne a folyamattal érintett állami szervek és intézmények (ideértve a közszolgálati műsorszolgáltatókat is) között. 8

9 Tisztelt Főtanácsadó Asszony! Reméljük, fenti észrevételeinkkel sikerült segítséget nyújtanunk a rádiózás hazai digitalizációját támogató további szabályozói lépések előkészítéséhez, a stratégia véglegesítéséhez! Ugyanakkor kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a Magyar Rádió a stratégiai célok megvalósításának következő fázisaiban is a digitális átállás cselekvő résztvevője lehessen, különös tekintettel a vonatkozó Kormányhatározat véglegesítésére, illetve a T-DAB frekvenciák pályázati feltételrendszerének kidolgozására. Természetesen Társaságunk a digitális átállás rádiós aspektusaival összefüggő egyéb kérdésekben is készséggel áll úgy az Ön, mint munkatársai rendelkezésére. Tisztelettel, Mészáros László Magyar Rádió Gazdasági Alelnök 9

KONCEPCIONÁLIS JAVASLAT

KONCEPCIONÁLIS JAVASLAT MINISZTERELNÖKSÉG KONCEPCIONÁLIS JAVASLAT az Európai Unió 2014 tavaszán elfogadott közbeszerzési tárgyú új irányelveinek hazai jogba történő átültetésére és új közbeszerzési törvény elfogadására 2014.

Részletesebben

Mi a DAB+ reális esélye?

Mi a DAB+ reális esélye? Mi a DAB+ reális esélye? Timári Sándor Expert Zrt. 11/10/14 Kell- e nekünk digitális rádió? Nem, mert... * elegendő az FM rádió * jó, de mi lesz 20 év múlva mit hagyunk a jövő generációra? * meddig maradhat

Részletesebben

INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS, LAKOSSÁGI RÉSZVÉTEL ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEKBEN

INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS, LAKOSSÁGI RÉSZVÉTEL ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEKBEN Harmadik Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia London, 1999. június 16-18. Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Iroda Cselekvés partnerségben EUR/ICP/EHCO 02 02 05/12 038279 1999. április

Részletesebben

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 Tartalom 1 Köszöntő... 4 2 Bevezetés... 6 3 Tervezési és végrehajtási alapelvek... 8 3.1 A tématerület pontos definiálása a tervezés során...

Részletesebben

A TÁVKÖZLÉSI SZEKTOR SZABÁLYOZÁSA

A TÁVKÖZLÉSI SZEKTOR SZABÁLYOZÁSA Kiss Károly Miklós A TÁVKÖZLÉSI SZEKTOR SZABÁLYOZÁSA A tanulmány a távközlési szektor hazai szabályozásának áttekintésére és értékelésére vállalkozik. Első felében az európai uniós és a hazai jogi környezetet

Részletesebben

Az innovációs és ipari parkok szerepe az innováció erősítésében

Az innovációs és ipari parkok szerepe az innováció erősítésében Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. 1117 Budapest, Dombóvári út 17-19. Tel.: (36 1) 204-2951 (36 1) 204-2970 Fax: (36 1) 204-2953 E-mail:ipargazd@t-online.h Internet:http://www.ikt.hu Az innovációs

Részletesebben

AZ ISPA ÉS A KOHÉZIÓS ALAP FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON

AZ ISPA ÉS A KOHÉZIÓS ALAP FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány AZ ISPA ÉS A KOHÉZIÓS ALAP FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON Készítette: Meliorisz Katalin

Részletesebben

Támogatott sor összehasonlító T/7022/35. sz.

Támogatott sor összehasonlító T/7022/35. sz. Támogatott sor összehasonlító T/7022/35. sz. MÓDOSÍTÓ ILL. KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK A MÓDOSÍTÓ JAVASLATTAL ÉRINTETT TÖRVÉNYSZÖVEG A T/7022/26. sz. ajánlásból 4. Karácsony Gergely képviselő a törvényjavaslat

Részletesebben

Az 1698/2013. (X. 4.) Korm. határozattal elfogadott

Az 1698/2013. (X. 4.) Korm. határozattal elfogadott Az 1698/2013. (X. 4.) Korm. határozattal elfogadott Migrációs Stratégia és az azon alapuló, az Európai Unió által a 2014-2020. ciklusban létrehozásra kerülő Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó

Részletesebben

Tevékenység: Eredmény:

Tevékenység: Eredmény: Tevékenység: Polgármesteri hivatalok és települések intézményei, jelentősebb foglalkoztatói humán erőforrás kapacitás-gazdálkodásának, a munkatársak munkaköri és szervezeti besorolásának illeszkedésének

Részletesebben

Kerékpáros közösségi közlekedési rendszer kialakítása Budapesten II. fázisú Megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés. Parking Kft.

Kerékpáros közösségi közlekedési rendszer kialakítása Budapesten II. fázisú Megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés. Parking Kft. 1 Parking Kft. Kerékpáros közösségi közlekedési rendszer kialakítása Budapesten II. fázisú Megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés 2010. július 2 Parking Kft. Kerékpáros közösségi közlekedési

Részletesebben

( 2 0 1 4-20) Budapest, 2013. augusztus 16

( 2 0 1 4-20) Budapest, 2013. augusztus 16 L O G I S Z T I K A Á G A Z AT S Z A K P O L I T I K A I S T R AT É G I A ( 2 0 1 4-20) Budapest, 2013. augusztus 16 1 TARTALOM 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 2 BEVEZETÉS... 13 2.1 A stratégiakészítés célja

Részletesebben

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM www.ujnemzedek.hu www.facebook.com/ujnemzedek

Részletesebben

A MAGYAR LEVÉLTÁRI RENDSZER JÖVŐJE

A MAGYAR LEVÉLTÁRI RENDSZER JÖVŐJE 1 Oktatási és Kulturális Minisztérium Levéltári Kollégiuma A MAGYAR LEVÉLTÁRI RENDSZER JÖVŐJE Javaslat a levéltári szervezet reformjára Kidolgozta a Levéltári Kollégium által kiküldött munkabizottság (Lakos

Részletesebben

2011 ver. 10. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció. Munkaanyag. A Kormány álláspontját nem tükrözi.

2011 ver. 10. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció. Munkaanyag. A Kormány álláspontját nem tükrözi. 2011 ver. 10. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 2020 Munkaanyag. A Kormány álláspontját nem tükrözi. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 2020 Készítette: Czibere Károly Sziklai István Mester

Részletesebben

Az új magyar médiaszabályozás

Az új magyar médiaszabályozás Az új magyar médiaszabályozás Az új magyar médiaszabályozás Kiadó: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Nyomtatta: HTSART Kft. Budapest, 2011. november Tartalomjegyzék Előszó...7 2010. évi CIV. törvény

Részletesebben

Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere

Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere 1 Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere TARTALOM Bevezetés 1 A hatás és beválás értelmezése 3 Hatás 3 Beválás 4 A hatásvizsgálat és beválás-vizsgálat 5 A

Részletesebben

Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat

Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat Pályakövetési rendszer kialakítása és pályakövetési szabályzat a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás részére Készült a TÁMOP-2.2.3-07/2-2F A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása című konstrukció

Részletesebben

Terület-és településfejlesztési ismeretek

Terület-és településfejlesztési ismeretek Terület-és településfejlesztési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: Dr. Szigeti Ernő Budapest 006. szeptember A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI

Részletesebben

Az Európai Bizottság Foglalkoztatásért, Ipari Kapcsolatokért és Szociális Ügyekért felelõs Fõigazgatóságának támogatásával

Az Európai Bizottság Foglalkoztatásért, Ipari Kapcsolatokért és Szociális Ügyekért felelõs Fõigazgatóságának támogatásával Az Európai Bizottság Foglalkoztatásért, Ipari Kapcsolatokért és Szociális Ügyekért felelõs Fõigazgatóságának támogatásával Köszönetnyilvánítás Ez a kézikönyv a CoESS (Biztonsági Szolgáltatók Európai Szövetsége)

Részletesebben

Együttműködés és partnerség

Együttműködés és partnerség Együttműködés és partnerség tanulmány Budapest, 2010. június Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 4 2. A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A HAZAI KÖZÉLETBEN... 5 3. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Részletesebben

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ az Út a munkához program megvalósítására Budapest, 2008. szeptember 2 1. Az Út a munkához program célja Az Út a munkához program fő célja a rendszeres

Részletesebben

Versengő egészségbiztosítás megteremtése Magyarországon

Versengő egészségbiztosítás megteremtése Magyarországon II. évfolyam (2007) 1. szám 37 73. oldal http://www.kormanyzas.hu Versengő egészségbiztosítás megteremtése Magyarországon SZALAI ÁKOS NAGY BALÁZS SZALAI PÉTER Magyarország azon országok közé tartozik,

Részletesebben

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság 23. szám 126. évfolyam 2011. november 4. Utasítások 42/2011. (XI. 04. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Etikai Kódexéről. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő

Részletesebben

A médiaszolgáltatás és a sajtótermék fogalma az új magyar médiaszabályozásban

A médiaszolgáltatás és a sajtótermék fogalma az új magyar médiaszabályozásban A médiaszolgáltatás és a sajtótermék fogalma az új magyar médiaszabályozásban Tartalom Tartalom... 1 I. Összefoglaló... 2 II. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék fogalma az új magyar médiaszabályozásban

Részletesebben

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007 2013 Foglalkoztatás és növekedés Az Európai Bizottság döntésének dátuma: 2007. május

Részletesebben

A szociális segélyezettek új típusú együttműködési kötelezettsége. A helyi rendeletalkotás és a gyakorlati végrehajtás tapasztalatai

A szociális segélyezettek új típusú együttműködési kötelezettsége. A helyi rendeletalkotás és a gyakorlati végrehajtás tapasztalatai A szociális segélyezettek új típusú együttműködési kötelezettsége A helyi rendeletalkotás és a gyakorlati végrehajtás tapasztalatai A szociális segélyezettek új típusú együttműködési kötelezettsége A

Részletesebben

A kis- és középvállalkozások. fejlesztésének

A kis- és középvállalkozások. fejlesztésének A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007 2013 A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007 2013 A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája (2007 2013)

Részletesebben

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKNAK A SZÉLESSÁVÚ HÁLÓZATOK MIELŐBBI KIÉPÍTÉSÉRE VALÓ ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ KÖZÖSSÉGI IRÁNYMUTATÁS

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKNAK A SZÉLESSÁVÚ HÁLÓZATOK MIELŐBBI KIÉPÍTÉSÉRE VALÓ ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ KÖZÖSSÉGI IRÁNYMUTATÁS Állami támogatások joga 1 (2009/1) 85 101. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKNAK A SZÉLESSÁVÚ HÁLÓZATOK MIELŐBBI KIÉPÍTÉSÉRE VALÓ ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ KÖZÖSSÉGI IRÁNYMUTATÁS GALAMB ZSÓFIA KÁNYÁSI

Részletesebben

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra 1 Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra 2 3 Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 2. BEVEZETÉS... 6 2.1. A KERETSTRATÉGIA SZÜKSÉGESSÉGE... 6

Részletesebben