Együttműködés és partnerség

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Együttműködés és partnerség"

Átírás

1 Együttműködés és partnerség tanulmány Budapest, június

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A HAZAI KÖZÉLETBEN AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI Együttműködés a képzés területén A MAGYARORSZÁGI CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSBEN A civil társadalom és a Non profit szervezetek A civil szféra és a kormányzat...21 Nemzeti Civil Alapprogram Regionális politika Civil szervezetek a településfejlesztésben A civil szervezetek érdekérvényesítése a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján A STAKEHOLDER MENEDZSMENT FELADATA ÉS CÉLJA A szervezeti működés érintettjei...34 Az érintettek fogalma PROJEKTMENEDZSMENT Projektmenedzsment helye a szervezetek irányításában...35 Projektmenedzsment áltálánosan elfogadott értelmezése és projekt típusok...36 Önkormányzatok esetében főként a beruházási projektek a jellemzőek A projektmenedzsment elméleti alapja...39 Alapelvek a projektmenedzsmentben...40 Interdependenciák Bizonytalanságok A létesítmény megvalósítási ciklus...44 A ciklus szakaszai A létesítménymegvalósítási folyamat szereplői...47 Megvalósíthatósági tanulmány...50 Hatékonysági mutatók Költségek és hasznok összevetése Költség hatékonyság elemzés módszertana...52 A szerződésstratégia elemei...53 Szerződés tipusok Tenderezés Nyílt tenderezés... 59

3 2. Szelektív tenderezés Kétszintű tenderezés Projekttervezés...62 Projekttervezési technikák PMC (PROJEKT MENEDZSMENT CIKLUS)...65 Teljesítés - projekt monitoring Az előkészítési terv A projekt megvalósítás követése és ellenőrzése EGYÜTTMŰKÖDÉS FELTÉTELEI ÉS LEHETŐSÉGEI, KONFLIKTUSOK (PROJEKT TEAMEK IRÁNYÍTÁSA ÉS A CSOPORTMUNKA) Konfliktusok A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS GYAKORLÁSÁNAK MÓDJAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK IGÉNYEK FELMÉRÉSÉNEK MÓDJAI Helyi népszavazás...75 Helyi népi kezdeményezés A helyi közakarat formálásának fórumai, eszközei és lehetőségei Közmeghallgatás Falugyűlés Városkörzeti tanácskozás Fogadónap, fogadóóra A képviselő testület és a bizottság üléseinek nyilvánossága A civil szféra képviselőinek bevonása a bizottság és a településrészi önkormányzati testület tagjai közé A helyi média szerepe PARTNERSÉG - PUBLIC PRIVATE PARTNERSHIP PPP alapkoncepciója...84 Alkalmazásának előnyei...84 PPP kialakulásának oka...84 PPP lényeges elemei...85 Költségek alakulása egy hagyományos finanszírozási formával szemben...87 A közszféra motivációja, hogy magánszférát is bevonjon a PPP be...88 Kockázat a hagyományos állami beruházásokkal összevetve...89 PPP alkalmazása...92 PPP k Magyar tapasztalatai...98 Magyar önkormányzatok lehetőségei PPP k alkalmazására ZÁRÓ GONDOLAT

4 BEVEZETŐ Bármely szervezet -így a polgármesteri hivatal is- állandó kölcsönhatásban van a környezetével. Hatékony működéséhez elengedhetetlen, hogy definiált célokkal rendelkezzen, ezeket és végrehajtásukhoz szükséges kereteket elsősorban olyan jogi keretek, mint az Alkotmány vagy a Közigazgatási törvény határozzák meg. A helyi önkormányzat feladatainak meghatározásában és végrehajtásában szintén jelentős szerepe van az Európai Uniós szabályozásoknak, mint például az Európa Tanács által összeállított helyi önkormányzatok Európai Chartájának. (Későbbiekben röviden csak Charta). Ezekben olyan minimum követelmányek kerülnek meghatározásra, mint az önkormányzatok jellege, önkormányzati jogok szabályozása, önkormányzati jogok gyakorlása, garancia és felügyelet. A tanulmány célja nem a jogi keretek beható ismertetése, sokkal inkább a helyi önkormányzat, mint szervezet hatékony együttműködési lehetőségeinek ismertetése a helyi civil szervekkel és a válllalkozókkal. Az együttműködések elsősorban projektek formájában értelmezhetőek, így a tanulmányban jelentős hangsúlyt kap a projektmenedzsment bemutatása. A következőkben tehát érinteni fogom a civil a helyi önkormányzat feladatrendszerét, érintettjeit, a köztük lehetséges együttműködési rendszereket, általános és közigazgatás specifikus projektmenedzsmentet és kiemelten a Public Private Partnership rendszert, mely hazánkban is sikeres együttműködési kezdeményezésnek mondható.

5 2. A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A HAZAI KÖZÉLETBEN A nyugat-európai kapitalista társadalmakban a múlt század közepén kialakult szociális rendszerek fenntartása, finanszírozása a hetvenes évek óta egyre nagyobb problémát okoz. A nyolcvanas években, ezekben az országokban, az állam elkezdett kivonulni a jólléti rendszerekből, és fokozatosan átadni feladatait a már hagyományokkal rendelkező civil szervezeteknek. Következésképpen e szféra gyors fejlődésnek indult és a kilencvenes évekre az un. harmadik szektorrá nőtte ki magát: a piaci és az állami szektor mellett fontos szereplőjévé vált a társadalomnak. A növekedés legmeghatározóbb katalizátorai egyrészt a hagyományokkal rendelkező civil szféra fejlettsége, másrészt az állami szférát jellemző költségvetési kényszerhelyzet Természetesen a különböző országokban más-más módon és gyorsasággal zajlott, zajlik a folyamat, de összességében ez a tendencia valamennyi modern kapitalista társadalomra jellemző. Eltérő történelmi gyökerekből fakadóan, Magyarországon is hasonló folyamat zajlott. A társadalomban korábban erős jelenlétet mutató civil szervezetek szerepe az államszocializmus éveiben jelentős mértékben lecsökkent. Ugyanakkor az állam által teremtett jólléti rendszer fenntartása a nyolcvanas évektől egyre több gondot okozott. A rendszerváltást követően, az önkormányzati rendszer létrejöttével és a költségvetési hiány erősödésével párhuzamosan, a civil szféra újra fejlődésnek indult.

6 A magyarországi civil szektor mai szerkezete a rendszerváltás után fokozatosan alakult ki. Egyesületek és egyéb társadalmi szervezetek szigorú hatósági ellenőrzés mellett az államszocializmus időszakában is működhettek, de a teljes egyesülési szabadságot csak az 1989-es egyesülési törvény garantálta. Alapítványokat 1987 óta lehet ismét létrehozni. A közalapítvány, a köztestület és a közhasznú társaság jogintézménye 1994-ben került bevezetésre. A közhasznú és a kiemelkedően közhasznú jogállás megszerzésére 1998 óta van lehetőség. Jellemző tevékenységük és az általuk elsődlegesen betöltött funkciók szerint a civil szervezetek adományosztó, adománygyűjtő, szolgáltatásokat nyújtó, jog- és érdekvédelmi, önsegélyező jellegű, társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezetek és érdekképviseleti funkciójú, de hatósági jogkörökkel is rendelkező köztestületek. A hazai civil szektor a rendszerváltástól napjainkig mintegy hatszorosára növekedett. A KSH évi statisztikai adatai szerint a működő civil szervezetek száma Ezen belül a legnagyobb csoportot (57 %) az egyesületek és egyéb társadalmi szervezetek alkotják. Az alapítványok aránya 37 %. Lényegesen kisebb számban fordulnak elő a közalapítványok (3 %), a közhasznú társaságok (2 %) és a köztestületek (1 %). Közhasznú minősítést az összes civil szervezet 47 %-a, kiemelkedően közhasznú jogállást a szervezetek 8 %-a szerzett.

7 A hazai civil szervezetek megoszlása jogi forma szerint, % 2% 3% 37% 57% egyesületek alapítványok közalapítványok közhasznú társaságok köztestületek 1. ábra KSH 2009 es adatai alapján Tevékenységük költségeit a civil szervezetek 2009-ban 731 milliárd Ft-os bevételből fedezték. Ennek 45 %-át a viszonylag kis számú, de a közfeladatok átvállalásában különösen fontos szerepet játszó közhasznú társaságok, közalapítványok és köztestületek mondhatták magukénak. A bevételek 45 %-a a civil szervezetek saját bevételeiből (alaptevékenységhez kötődő ár- és díjbevételekből, tagdíjakból, vállalkozási tevékenységekből, kamatokból, pénzügyi befektetésekből), 42 %-a állami és önkormányzati támogatásokból, 13 %-a pedig magánadományokból (lakossági, vállalati, külföldi, illetve más civil szervezetektől kapott támogatásokból) származott. Az állami támogatottság az utóbbi években a kormányzat civil stratégiájával összhangban számottevően emelkedett, de továbbra is elmarad az 56 %-os nyugat-európai átlag mögött.

8 A hazai civil szervezetek pénzügyi bevételeinek megoszlása, % 45% 42% saját bevételek állami és önkormányzati támogatások magánadomány ok 2. ábra KSH 2009 es adatai alapján A civil szektorban 2009-ban 63 ezer főállású, teljes munkaidős és 24 ezer részmunkaidős, illetve nem főállású munkavállaló dolgozott. Az önkéntes segítők száma 400 ezer főre rúgott, az általuk elvégzett munka értéke meghaladta a 24 milliárd Ft-ot. A civil szervezeteknek mintegy egynegyede osztott támogatásokat. A magánszemélyeknek nyújtott adományok, segélyek, ösztöndíjak, jutalmak stb. összege megközelítette a 30 milliárd Ft-ot, a szervezeteknek átutalt támogatások 86 milliárd Ft-ot tettek ki. A fentiekből is kiderül, hogy a hazai civil szektor és szervezetei közéletben betöltött szerepe egyre jelentősebb. A demokratikus rendszerekben a hatalomgyakorlás két részből áll: egyrészt a törvényhozói és az operatív kormányzati döntésekből, illetve azok végrehajtásából, másrészt a hatalom, a kormányzati tevékenység civil kontrolljából. A döntések és a közigazgatási intézkedések társadalmi

9 elfogadottsága kormányzati és önkormányzati szinten egyaránt nagymértékben függ a civil kontroll működésétől. Ugyanakkor a civil szervezetek a társadalmi problémák kezelésében is aktív szerepet vállalnak. 1 A mai magyar fogalomhasználatban a civil szektor kifejezés mellett (helyett) egyre inkább polgárjogot nyer a nonprofit szektor elnevezés. 2 Azon társadalmi, gazdasági és kulturális jelenségek összességére utal, amelyek nem államiak, nem profitorientáltak, és bizonyos fokú intézményesültség, önigazgatás, illetve önkéntesség jellemez. 3 Ezen kívül használatosak még a harmadik szektor, önkéntes szektor, nem kormányzati szervezetek (NGO) szinonimák is, ezek értelmezésbeli, illetve árnyalati különbségek, attól függően, hogy mit tartunk fontosnak a szektor jellemzői közül. Jelen tanulmány a nemzetgazdaságstatisztikai definíció szerinti civil szervezetek (alapítványok, közalapítványok, egyesületek, köztestületek, közhasznú társaságok) és az önkormányzatok kapcsolatára fókuszál. 1 MKI: A kormányzat civil partnerei, in: Közigazgatási alapvizsga ideiglenes tankönyv, Kuti Éva: Hívjuk talán nonprofitnak, Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, Különbséget kell tenni a szakmai, tudományos és statisztikai értelmezés (mely kizárja a politikai pártokat, egyházakat, szerzetesrendeket és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakat) és a jogi értelmezés (mely szerint minden nem profit célú szervezet, ugyanakkor nem költségvetési gazdálkodást folytató intézmény, amelyet a Ptk. Rendelkezéseivel összhangban önálló jogi személyként jegyeztek be) között.

10 3. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI Az önkormányzati feladatok a rendszerváltást követően folyamatosan alakulnak, bővülnek. Ezek egy része szakellátás, melyet törvény(ek) szabályoz(nak), megnyitva a lehetőséget az önkormányzatok közötti társulásokhoz, a piaci szféra fokozottabb bevonásához, illetve a civil szervezetekkel való együttműködéshez 4, egyre több területen. Az önkormányzatok alapvető kötelessége és érdeke, hogy feladataikat költséghatékony módon oldják meg, részben mert közpénzek felhasználásáról van szó, részben mert e feladatok rendszerint alulfinanszírozottak. Ez utóbbi olyan megoldások keresésére ösztönzi az önkormányzatokat, melyek lehetőség szerint minimális költségvetési forrás lekötésével megfelelően biztosítják az ellátást. Ugyanakkor a civil szervezetek gyakran egy adott lakókörnyezet (pl. település) életfeltételeinek (pl. szociális ellátások) javítását tűzik ki célul. Az önkormányzatok és a civil szervezetek célja gyakorta azonos, ami indokolttá teszi az együttműködést. A közös célok, a civil szervezetek szerepvállalása az 4 Az együttműködés alatt itt bármilyen társadalmi partnerrel létrejött kapcsolat értendő, függetlenül annak formális vagy informális jellegétől

11 önkormányzati feladatok ellátásban tudatosan kiépített kapcsolatrendszert és a szolgáltatások megtervezését teszi szükségessé. Ehhez a tevékenységhez folyamatos párbeszéd szükséges és az önkormányzatok szervező, koordináló szerepe, így tudatosan alakíthatják, irányíthatják a település életét. Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatok formái és a közvetlen haszonáramlás irányai Kapcsolattartás, információcsere Nonprofit szervezet alapítása Szerződéses feladatátadás Politikai részvétel Önkormányzat Közös pályázat Nonprofit hozzájárulás Természetbeni támogatás Pénzügyi támogatás Forrás: Sebestény István: Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, ábra

12 Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének két általános tere a döntés-előkészítésben való részvétel és a közszolgáltatások fejlesztésében, ellátásában való részvállalás, az ezekre vonatkozó alkalmi jellegű kapcsolat, együttműködési megállapodás illetve szerződéses viszony. Előbbi jellemzően a szakbizottságokon keresztül történik, ahol a bizottságok külső szakértőiként jelenik meg a civil akarat. Utóbbi esetében pedig különböző együttműködési szinteket különböztethetünk meg 5 : - Különösen az alapítványi szektoron belül nagy számban találhatunk olyan kis egycélú alapítványokat, amelyek valamely költségvetési intézmény támogatására jöttek létre. Ezek között találunk magán alapítványokat és az intézmény által létrehozottakat. Ezen szervezetek célja jellemzően az adott költségvetési intézmények forrásainak kiegészítése érdekében végzett adománygyűjtés. - Jelentős azoknak a civil szervezeteknek a száma, amelyek valamely ellátatlan társadalmi igényre válaszul jöttek létre és részben állami költségvetési, részben önkormányzati forrásokból, részben pedig adományokból biztosítják ezen eddig ellátatlan társadalmi igények kielégítését. - Az együttműködés legszorosabb formája, amikor az önkormányzatok szerződés formájában civil szervezetekkel láttatnak el feladatokat. Ez kétféle módon történhet: az önkormányzat az ellátást végző civil szervezettel szerződésé viszonyt létesítve rendszeres, szabályozott támogatással 5 Katona Péter: Az önkormányzatok és a nonprofit szektor kapcsolatáról, in: Együttműködési lehetőségek a helyi önkormányzatok és civil szervezetek között, Budapest, 1998.

13 finanszírozza az ellátást, vagy az ellátáshoz szükséges infrastruktúra és költségvetés keret átadásával kiszerződnek. Megfigyelhető, hogy a korábbi állami feladatok ellátása terén egyfajta párhuzamosság keletkezett az önkormányzatok és a civil szervezetek között, ami esetenként problémákat (ellenérdekeltséget) okoz, lassítva ezzel a civil szektor fejlődését. Jelenleg az önkormányzatok és civil szervezetek közötti kapcsolatok változó minőségűek, intenzitásúak. Az állam kivonulási tendenciája a szolgáltatásokból, illetve a növekvő önkormányzati feladatok ellátásának gondja erősödik, így a lakossági szolgáltatások (egy részének) megoldása a civil szféra térnyerését vetíti előre. Az együttműködés egyik lehetséges formája a feladatmegosztás. A civil szervezetek részéről valamely önkormányzati feladat átvállalása, illetve a forrásszerzés, támogatás keresése a cél. Az önkormányzatok viszont saját forrásaik és kapacitásuk kiegészítésre, a rugalmasság és szaktudás bővítésére keresik az együttműködés lehetőségeit. Az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti kapcsolat minősége, intenzitása számos olyan előfeltétel függvénye, amely csak áttételesen jelenik meg: függ az adott település hagyományaitól, személyek közötti kapcsolatoktól, (szakmai) felkészültségtől, a szereplők (politikai) elkötelezettségétől, motivációitól, konfliktustűrő vagy kezelő technikáitól. 6 Az együttműködés jelentősebb területei: kultúra, sport és szabadidő, oktatás, egészségügy, szociális ellátás, 6 Csegény Péter Kákai László: Köztes helyzet? A civil szervezetek és az önkormányzatok kapcsolatában, MeH civil kapcsolatok Főosztálya, Budapest, 2002.

14 környezetvédelem, településfejlesztés. A továbbiakban az együttműködés formáit, lehetőségeit tekintjük át a képzés területén. Együttműködés a képzés területén A települések lakosságának életminőségét lényegesen befolyásolja, hogy lakóhelyükön milyen lehetőség nyílik művelődési, kulturális és oktatási intézményhálózat igénybevételére. A képzés jelentőségét aláhúzza, hogy a helyben történő tanulás érinti szinte a település valamennyi polgárát: az óvodába járó gyerekeket, a tankötelezetteket, a középiskolába, szakiskolába járókat, a tanulók szüleit és azokat a felnőtteket, akik idősebb korukban szeretnének valamilyen formában továbbtanulni. 7 Az önkormányzatok jogszabály 8 által előírt feladata gondoskodni arról, hogy a lakosság fent említett ellátását megszervezze. Ennek módja, minősége jelentősen befolyásolja a településen élők viszonyát a helyi önkormányzathoz, akik szabadon dönthetnek arról, hogy a közoktatási törvényben előírt, illetve a lakossági igények alapján önként vállalt feladatokról milyen módon gondoskodnak. Mivel nem intézményfenntartásra, hanem szolgáltatás biztosítására kötelezettek, képzési faladataikat elláthatják akár másik önkormányzattal vagy civil szervezettel kötött megállapodás alapján is. 7 Szüdi János: A civil szervezetek részvétele az oktatással kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában, in: Együttműködési lehetőségek a helyi önkormányzatok és civil szervezetek között, Budapest, A közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény (közoktatási törvény)

15 A hazai közoktatási feladatok ellátásban (intézményalapítás és annak működtetése) egyházak, alapítványok, gazdálkodó szervezetek, magányszemélyek, társadalmi szervezetek is közreműködhetnek, ha a tevékenység folytatásának jogát a jogszabályban meghatározott feltételek szerint megszerezték. Attól függően, hogy milyen típusú intézményt hoznak létre, a feladatellátásban való közreműködés megszerzésének joga három szakaszra bontható: a tevékenység folytatási jogának megszerzése; a nevelési-oktatási intézmény tényleges létrehozása és kialakítása; a működés megkezdéséhez szükséges engedély megszerzése. A civil szervezetek a képzésben: a formális nem-formális informális tanulásban fontos szerepet töltenek be. Jelenlétük a felnőttképzés esetében a formális tanulásban kisebb, a nem-formális tanulásban viszont számottevő. Ugyanúgy meghatározó szerepük van az informális tanulás terén, különösen az állampolgári, a szociális, a kommunikációs kompetenciák elsajátításában. Ezen kívül, aki civil szervezetben dolgozik, egyben sajátos tanulási folyamat részesévé válik (speciális kompetenciákra, tapasztalati tanulásra lehet szert tenni). 9 A civil szervezetek képesek viszonylag gyorsan reagálni az új kihívásokra, a helyi adottságok változásaira, például a munkaerőpiac igényeire is. A felnőttképző civil szervezetek 10 innovatívak, rugalmasak tudnak lenni, a konkrét helyzetből kiindulva 9 Arapovics Mária: Civil szervezetek szerepe az egész életen át tartó tanulásban, in: Civil Fórum, Kolozsvár, Jelenleg nem állnak rendelkezésre pontos adatok a felnőttképzéssel foglakozó civil szervezetek számáról és arról, hogy ezek milyen szerepet vállalnak a magyar felnőttoktatásban

16 keresik a megoldásokat, lehetőségük van új, a szokásostól eltérő foglalkoztatási célú programok megvalósítására is, hiszen a költségvetési intézményektől eltérően, nem kell hagyományos módszereket, hivatali utakat bejárni a szolgáltatások (képzés, tanácsadás, stb.) elvégzéséhez. 11 Ugyanakkor a segítő civil szervezetek megkeresik azt a megrendelőt (pl. az önkormányzatot), aki fedezi (részben vagy teljesen) a tanfolyami díját, a tanulás költségeit. A képzés területén szükségesnek látszik az önkormányzatok és civil szervezetek közötti kapcsolatokat erősítése. Ezen a téren a munkaügyi szervek és civil szervezetek közötti együttműködésnek már vannak hagyományai, az önkormányzatok azonban gyakran még mindig saját szervezet létrehozásában gondolkodnak, illetve még nem alakult ki a civil szolgáltatók versenye az önkormányzati feladatok ellátása körében. Ennek okai 12 között található: a negatív tapasztalatok és előítéletek; a civil szektorban megmutatkozó valós szakmai és érdekérvényesítő gyengeség; megengedő, sőt néha késztető törvényi feltételek; fenntartói ellenérdekeltség. Az ellentmondások feloldása érdekében figyelembe kell venni, hogy az önkormányzatok és civil szervezetek kapcsolata egy adott településen hatalmi kapcsolatot is jelent. Az önkormányzatok oldaláról úgy tűnik a feladat-kihelyezés, mintha a civil szervezetek belépnének a közhatalmi rendszerbe, amitől a hivatal általában ódzkodik. A civil szervezetek viszont igényt tartanak a döntéshozatalban 11 Arapovics Mária: Civil szervezetek szerepe az egész életen át tartó tanulásban, in: Civil Fórum, Kolozsvár, Baranyi Éva Csegény Péter: Mit érdemes tudni a kormányzati és önkormányzati tisztségviselőknek, köztisztviselőknek a nonprofit szektorról?, Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 2003.

17 való részvételre, ami gyakran vezet konfliktushelyzetekhez. Ezért nem is igazán a kapcsolatok megléte, mint inkább a felek viszonya teszi kérdésessé az együttműködést, és ez országos viszonylatban igen eltérő képet mutat. A következőkben a képzés területén történő együttműködés egyik sikeres formáját: a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a város civil szervezeteinek kapcsolatát, illetve egy sikeresen végrehajtott programot szeretnénk bemutatni. 4. A MAGYARORSZÁGI CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSBEN Mind a helyi és a területi önkormányzatok, mind pedig a regionális fejlesztési tanácsok tevékenységét civil oldalról NGO (Non Governmental Organizations) szervezetek, egyesületek, alapítványok, stb. közreműködésével is szükséges támogatni. Hiszen ezek a szervezetek a közjó érdekében cselekednek, és elméletileg döntéseiket, fejlesztési célkitűzéseiket további legitimációval láthatják el akkor, ha kialakításukba a civil szféra szereplőit is bevonják. A civil szervezetek fejlődése a társadalom polgáriasultságát feltételezi; a modern értelemben vett magyar egyesületi élet a felvilágosodás korával kezdődik, ekkor még teljesen együtt haladva a nyugat-európai fejlődéssel. Ezek jellemzően a műveltség terjesztőiként és a nemzeti függetlenség fórumaként működtek. A reformkorban a civil társadalom szervezeteinek intenzitása tovább növekedett.

18 Az állam (Habsburg-abszolutizmus) ekkor avatkozik be először az egyesületek életébe ellenségként tekintve rájuk 1844-től arra kötelezi őket, hogy alapszabályaikat jóváhagyásra fel kell terjeszteniük a kormányzat elé. A dualizmus korában EÖnkormányzati törvényös József tevékenységének köszönhetően már támogató állami hozzáállással találkozunk, mivel felismerik, hogy a társulás, mint érdekvédelem, és mint civilizációs folyamat egyaránt alapvető mozzanatai az állampolgári kultúra kialakításának. Megjelentek a kereskedelmi és iparkamarák; a civil társadalom szervezettsége tovább szélesedett és mind jobban differenciálódott társadalmi rétegek, politikai törekvések szerint. A két világháború közötti időszakot ( ) tekinthetjük a civil társadalmi szerveződés virágkorának, ugyanis ebben az időszakban valóban tömegessé váltak az egyesületek (mintegy 3 millió tag) a különböző (pl. kulturális,ifjúsági, vallási stb.) szerveződések. Azonban ez a fejlettség csak látszólagos, hiszen a tagság jelentős részét csekély aktivitás jellemezte, és a legtöbb szervezet kulturális, szabadidős tevékenységen kívül nem vállalt más szerepet. A II. vh. utáni években gyorsan végbement a civil társadalom demokratikus újjászerveződése, azonban a pártállami időszakban ez szinte teljesen elsorvadt. A társadalom és a közgondolkodás homogenizálása ellentétben állt az alulról jövő kezdeményezésekkel. A civil társadalom szervezeteinek helyébe olyan

19 szervezetek léptek, amelyeknek nem a civil társadalom politikai állam előtti képviselete volt a funkciójuk, hanem az, hogy a pártállam mindenhatóságát a magántársadalomra is kiterjesszék. Az egyesületek tevékenysége csak a nyolcvanas évek második felében vált újra erőteljesebbé, de még ekkor is szűk keretek között mozoghattak. A létrejövő új típusú egyesületek belekényszerültek, beleszorultak a közművelődés kereteibe. A közösségi mozgássá szerveződő magánérdek terepét a közművelődés adta, ez a megoldás mind a politika, mind a közösség számára egyfajta kompromisszumként volt felfogható. A szocialista időszak területi tervezési modellje, illetve a tanácsrendszer szisztémája, mely szerint a településeken végrehajtás, állami szinten pedig tervezés zajlik, elméletileg is kizárta annak lehetőségét, hogy a civil szféra bele tudjon szólni szűkebb, vagy tágabb környezetének fejlesztési kérdéseibe. A civil társadalom és a Non profit szervezetek A civil társadalom fogalmát több megközelítésből is értékelhetjük úgy mint a civil társadalom és tevékenység olyan közéleti szerepvállalás, amelynek célja az elit hatalmi döntéseinek befolyásolása A másik megközelítés szerint a civil társadalom a politikai szférán kívüli társadalom. A civil ebben az értelemben a nem hivatalosat, a politikától távol állót, a polgári személyt jelenti. A utolsó megközelítés

20 szerint a civil társadalom az állammal szemben álló, attól független autonóm közösség. A többféle megközelítés szintéziséből a civil társadalom fogalmát a következőképpen határozhatjuk meg: Non profit, nem állami és nem direkt politikai jellegű szerveződések, azaz olyan állampolgári tevékenységi szféra, amely kívül áll a hivatalos fórumokon. Hozzá kell tenni, hogy hazánkban - Kelet-Európához hasonlóan a megkésett polgári fejlődés eredményeként nem bontakozhatott ki tiszta, átlátható civil tevékenységi kör, az állam és a politikai szereplők a rendszerváltás utáni években is változatlanul befolyásuk alatt kívánnak tartani minden szférát. Ennek gyakorlati megnyilvánulása, hogy a direkt pártpolitikai érdek megjelenik a civil szervezetekben, nem utolsó sorban amiatt, mert a szervezetek egy része ellenszolgáltatás (támogatás) reményében a pártok felé orientálódik. A nonprofit szektor a civil társadalomból fakad, születik meg. A civil társadalom a nem formalizált, nem hivatalos, hanem közvetlen és személyes kapcsolatok világa. A nonprofit szervezetek egyik része kis helyi közösségek informális tevékenységének színhelye, közösségformáló és értékközvetítő, más részük

21 esetében azonban a szolgáltató szerep is jelentékenyen megerősödött (leginkább a humán szolgáltatások területén: oktatás, kultúra, szociális és egészségügyi ellátás, jogvédelem). A nonprofit szervezetek olyan magán, nem állami és nem profitcélok által vezérelt szervezetek, amelyek a formális szervezetekre jellemző kritériumokkal rendelkeznek, valamint fel tudják mutatni az önigazgatás és az önkéntesség legalább minimális szintjét. (Győrffy Gábor) A nonprofit szervezetek jellemzői: - állampolgári lehetőség az önszerveződésre, mint társadalmipolitikai innovációra - nem profitorientált - ideológiamentes - meghatározott érdekkör, vagy érdeklődési kör mentén szerveződnek - közhatalmi funkciót nem gyakorolnak - intézményesült informális szféra (SZMSZ, választott vezetőség, stb.) - közhasznúság - tevékenységük önkéntes munkavállaláson alapszik 1. A civil szféra és a kormányzat

22 A közigazgatás, ezen belül pedig a terület-, és településfejlesztés oldaláról szemlélve a rendszerváltás utáni időszakot, több fontos tényezőt lehet kiemelni a civil szervezetek vonatkozásában: - állami pályázatok rendszerszerű működtetése - a partnerség elvének mind gyakoribb érvényesülése - civil szervezetek és települési önkormányzatok együttműködésének, kapcsolatának csekély foka, esetleg teljes hiánya; a települési hierarchia leképeződése a civil szervezetek lehetőségeiben Nemzeti Civil Alapprogram Az Országgyűlés 2003-ban létrehozta a Nemzeti Civil Alapprogramot (NCA). (2003. évi L. tv.) Az NCA pályázati támogatások segítségével kívánja erősíteni a civil szektor fejlődését. Támogatásban részesülhetnek mindazok a magánalapítványok és társadalmi szervezetekamelyek legalább egy éve ténylegesen működnek. A támogatási összegek felosztásáról a civil szervezetek képviselői közül választott kollégiumok döntenek. A támogatási rendszer működésének alapelveit az Alapprogram elvi irányító testülete, a szintén civil képviselők többségéből álló Tanács határozza meg. Az NCA rendszerének újdonsága az állami befolyástól mentes, civil szervezetek általi döntéshozatal. A pályázó szervezetek biztosak lehetnek benne, hogy pályázatukat az általuk választott testületi tagok bírálják el, így a civil szervezetek gyakorlatilag saját maguk döntenek a rendelkezésre álló pénz szétosztásáról.

23 A pályázatok között programorientált és működési célú támogatás egyaránt megtalálható. 2. Regionális politika Ebben elismeri a társadalmi szervezetek és alapítványok működési feltételeinek állami garanciákkal való biztosításának szükségességét. Az NCA célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásainak segítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítása az állami, önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében. Partnerség elve A civil szféra minden társadalmi kérdésben egyre inkább része az érdekfeltárási, érdekegyeztetési és döntési rendszereknek. A területfejlesztés éppen alapvetően koordinatív jellege folytán érdekelt a civil szféra intenzív részvételében. Ezt a kapcsolatot teszi kötelezővé az uniós partnerség elve. A partnerség elve az unióban a különböző döntéshozatali szintek helyi, regionális, nemzeti és közösségi együttműködését jelenti vertikálisan. Horizontálisan pedig az egymással egyenrangú települések, régiók közös összefogását feltételezi. A területfejlesztésben különböző tartalmú, illetve mélységű partnerségi viszonyok jelennek meg. Civil oldalról nézve az a kérdés a legfontosabb, hogy egy civil szervezetet elfogadnak-e partnernek a területfejlesztés más szereplői, gondolva itt

24 elsősorban helyi szinten az önkormányzatokra és azok területfejlesztési önkormányzati társulásaira, valamint a vállalkozói rétegre. Tartalmi oldalról nézve is más a partnerség, ha a térség területfejlesztési tanácsában van jelen a civil szervezet delegáltja, illetve eltérő a tartalma és mélysége, ha a térségi programalkotás folyamatában és annak részleteiben, esetleg egy-egy jelentős térségi programban is részt vesz a civil szervezetek valamelyike, illetve a delegált képviselőjük. A legszorosabb partnerségi kapcsolatot a közös programozás és/vagy a programokban való részvétel vet fel. A partnerségben időnként gondot okozhat a civil-civil viszony zavara is. Ez akkor igazán jellemző, amikor a civilek között kooperáció helyett a verseny válik jellemzővé, ez egyre gyakoribb például a különböző pályázati pénzek megszerzése miatt. Jellemző erre az esetre a településeken működő nyugdíjasklubok esete. Sokszor személyes szimpátiák hiánya miatt jön létre több nyugdíjas klub is, és ezekre nem minden esetben jellemző az együttműködés. A problémák elkülönülése ellenére is tapasztalhatók, vagy vélelmezhetők politikai kapcsolatok, amiből általában érzékelhető a hatalomhoz való közelség, vagy éppen a távolság. Ez legtöbbször megjelenik a tényleges támogatottság, vagy éppen a nem támogatottság terén is, ami az észszerű versenyfeltételeket teljesen felboríthatja.

25 A területfejlesztésben, illetve egy egy térségi feladat megoldásában általában három eltérő érdekeltségű partner jelenik meg, vagyis: - az önkormányzatok, illetve azok társulásai, intézményei - a helyi vállalkozói kör, vagy a térségben beruházni akaró más társaságok - a civil társadalom helyi, térségi képviselői A területi tervezés folyamatban az állampolgárok aktív részvételére van szükség, így szükségessé vált a társadalomnak a nem kormányzati szervezeteken keresztül történő bevonása. A folyamat korai szakaszában való részvétellel így az NGO-k jelentősen hozzájárulhatnak a tervezési folyamat nagyobb sikeréhez, és az eredménytelen beruházások elkerüléséhez. A társadalmi közmegegyezés nem csupán a helyi a helyi és regionális kezdeményezések sikere szempontjából fontos, hanem azért is, mert élénk gazdasági környezetet teremt a külső gazdasági befektetők és szereplők számára. 3. Civil szervezetek a településfejlesztésben Magyarországon a nonprofit szervezetek jelentős része települési szinten szerveződik. Sajnos működésük is jórészt a települési önkormányzatoktól függ, a nonprofit szervezetek közel egyharmada bevételeinek több mint kétharmadát a települési önkormányzattól kapja. A helyi társadalom alapvető érdeke, hogy a település társadalmi élete tovább erősödjön, és a civil szervezetek energiáit az önkormányzatok a település érdekében hasznosíthassák.

26 Visszatérő probléma - a tyúk vagy a tojás esete hogy az önkormányzatok sűrűn panaszkodnak a lakosság paszszivitására, mozdíthatatlanságára, míg a civil szervezetek az autonómiákba szerveződés elősegítését várnák el a települések vezetőitől. A civil szervezetek tevékenységének erősödése az utóbbi évekre datálható. Az önkormányzatok egyre inkább felismerik sokszor egy környékbeli sikeres település, vagy innovatív polgármester példáján keresztül, hogy igenis van létjogosultsága a civilek településfejlesztésbe történő bevonásának. A kifejezetten településfejlesztési célú szervezetek legjellemzőbb tevékenységei: építés, fenntartás település-fenntartás településszépítés ismeretterjesztés, népszerűsítés helyi társadalmi élet szervezése lobbizás kommunális szolgáltatás térségfejlesztés helyi fejlesztés A civil szervezetek az Önkormányzati törvény alapján az alábbiak szerint érvényesíthetik érdekeiket az önkormányzatoknál: - A 13. szerint a képviselő-testület évente legalább egyszer, előremeghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot

27 tehetnek. Sajnos a közmeghallgatás intézménye nehezen találja meg a helyét a magyar önkormányzati rendszerben. - A polgármesteri hivatal szervezetének kialakításában szerepet játszikaz is, hogy a képviselő-testületnek a polgármesteri hivatalfelépítése során figyelembe kell venni a civil szerveződések aktivitását,és az önkormányzati közéleti fórumok iránti igényeket, segítve az érdekmechanizmusok működtetését. - A képviselőtestület határozza meg ezen túl azon fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság társadalmi előkészítésbe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról tájékoztatni kell a képviselőtestületet. Az évente egyszer kötelezően megtartandó közmeghallgatás,tulajdonképpen olyan nyílt képviselőtestületi ülés, ahol azonnali döntést is hozhat a képviselőtestület, ha úgy ítéli meg. A közmeghallgatásokat igyekszik úgy megszervezni az önkormányzat, hogy valamilyen központi téma köré szerveződjenek. Hibásan azt várják a lakosságtól, hogy tájékozottan, szakmai érveket is felsorakoztatva érveljenek, vitatkozzanak, de a szükséges információk jelentős része általában nem áll a lakosság rendelkezésére. A lakosságot sem feltétlenül érdeklik a több évre tervezett koncepciók, fejlesztési programok, így legtöbbször ezek a fórumok ároktisztítási, járdajavítási stb. kérdésekbe fulladnak.

28 A várospolitikai fórumok jellemző témakörei: - fontosabb rendeletek elkészítése - településrendezési terv - településfejlesztési koncepció készítése - jelentősebb infrastrukturális beruházások - intézményátszervezések, -megszüntetések Ezek a fórumok akkor eredményesek, ha a tárgyalandó kérdés olyan horderejű, hogy valóban sokakat megmozgat, és nem jelent a pártpolitikai csatározásoknak színteret. Ekkor valóban eredményes lehet a közösség és az önkormányzat együtt gondolkodása, brain-storming-ja. Taktikai okokból persze előfordulhat az is, hogy szánt szándékkal nem hívja össze az önkormányzat a fórumot, úgy gondolva, hogy például jobb csendben bezárni egy helyi intézményt mintsem még beszélni is róla. Szerencsére egyre gyakoribb, hogy a települések műszakifizikai környezetét évekre meghatározó településrendezési terv elkészítése előtt ilyen és ehhez hasonló fórumokon kérik ki a lakosság véleményét. (korábban működött az a rossz gyakorlat, hogy bár a törvény kötelezi az önkormányzatot arra, hogy a településszerkezeti, szabályozási tervek módosítását elfogadása előtt nyilvánosságra hozza, és ezt kifüggessze a polgármesteri hivatal helyiségében, mégsem tettek ennek mindenhol etikusan eleget, ugyanis volt ahol egy népszerűtlenebbnek ítélt módosítást a hivatal alig használt folyosóján helyezték el.

29 Manapság már az a gyakorlat, hogy ezt a település honlapján hozzák nyilvánosságra.) Célszerű lenne az is, ha a civil szervezetek delegálnának tagokat az önkormányzat bizottságaiba (Önkormányzati törvény. 24. (2) bek.), miként a civil szervezetek szakértőit esetileg is meg lehetne bízni különböző önkormányzati döntések előterjesztésében való közreműködésre, vagy az önkormányzat egyes akcióinak közös szervezésére. Talán ezen a területen van még a legtöbb változásra szükség. Települése válogatja, hogy milyen mértékben, de többnyire meglehetősen jól működik az önkormányzatok és a civil szervezetek közös akcióinak (városi ünnepek, majális, takarítás, ételosztás, stb.) lebonyolítása. Pozitív példát (főleg nél nagyobb lélekszámú településeken) viszont alig lehet találni arra, hogy civil szervezetek képviselőit delegálják a választási szervezetek ( lakos fölött egyre inkább pártok) a különböző bizottságokba. A gyakorlatban ezzel a tisztséggel honorálják a pártok munkatársaik kampányban való részvételét, de még gyakoribb, hogy azon képviselőjelöltek lesznek delegált tagok, akik a választáson indultak is, de nem szereztek mandátumot. A megye főbb közszolgáltató feladatai közé tartozik, hogy együttműködjön más köztestületekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal, nemzetiségi és etnikai kisebbségek szervezeteivel, amelyek a megye területén tevékenykednek. 4. A civil szervezetek érdekérvényesítése a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján

30 A területfejlesztési törvény (1996. évi XXI. és annak évi LXXV. módosítása) és az utóbbihoz kapcsolódó kormányrendelet (258/2004. (IX.16.)) lehetőséget adott a civileknek, hogy beleszóljanak a különböző fejlesztési döntésekbe, részt vehessenek a kistérségi, megyei, regionális, országos fejlesztési/területfejlesztési tanácsok munkájában. Ahhoz, hogy a civil szervezetek a területfejlesztés folyamatának részesei lehessenek, kérniük kell a regisztrációjukat. A regisztrációnál javasolt megjelölni, hogy milyen területi szinten, illetve milyen ágazatban szeretnének közreműködni. Az így regisztrált szervezetek ún. Civil Egyeztető Fórumot hoznak létre. Az egyeztető fórum határozatképes, ha a nyilvántartásba vett szervezetek több mint fele jelen van. A fórum a döntéseit, állásfoglalásait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A tanácsok munkájában csak azok a szervezetek vehetnek részt, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre és az érintett területfejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat. A szervezetnek megfelelő szintet a tagjainak lakóhelye, székhelye, vagy működési területük alapján a területfejlesztésért felelős minisztérium (2006 tól: ÖTM) határozza meg. Ez alapján meghatározásra kerültek az alábbiak:

31 Országos szervezet: amely tevékenységét legalább hét megyére kiterjedően végzi. Az Országos Területfejlesztési Tanács munkájában kétféleképpen vehetnek részt a civil szervezetek, tanácskozási, vagy konzultatív joggal. Tanácskozási joggal rendelkező tagként vesznek részt: az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselője, a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek egy állandó képviselője. Meghívottként, a tevékenységüket, illetve szervezetüket érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal részt vehetnek viszont mindazon szervezetek vezetői, amelyeket a Tanács döntése közvetlenül érint. Konzultációs joggal rendelkeznek mindazon országos társadalmi szervezetek, melyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot (Civil Egyeztető Fórum) hoznak létre. Az egyeztető fórum véleményét a Tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell. Regionális szervezet: amely tevékenységét legalább egy megyében végzi. A regionális fejlesztési tanácsok munkájában konzultációs joggal rendelkeznek a régió területén működő területfejlesztési, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek. Megyei szervezet: amely tevékenységét legalább a megyében lévő kistérségek több mint felére kiterjedően végzi. Konzultációs joggal rendelkeznek a megye területén működő területfejlesztési-, környezetvédelmi-, természetvédelmi

32 társadalmi szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek. Speciális intézmény nem civil képviselet - a megyei kistérségi egyeztető fórum, amely a megye területén található kistérségek képviseletét látja el. Kistérségi szervezet: amely a kistérség településeinek több mint felében vagy a népesség több mint felét jelentő településeken végzi tevékenységét. A kistérségi fejlesztési tanács munkájában tanácskozási joggal rendelkező tagként vesz részt a társadalmi szervezetek fóruma által delegált, a civil szervezetek egy képviselője. Konzultációs joggal rendelkeznek a kistérségben működő, egyeztető fórumban részt vevő társadalmi szervezetek. A kistérségi térben a települési, kulturális és gazdasági érdekek több együttműködési formát hoznak a felszínre. Ez az a szint, ahol már kellő számú területfejlesztési szereplő és az általuk kifejezett érdek meg tud jelenni, a közös munkának itt van leghamarabb kézzel fogható látszata, ezért leginkább ez a területi szint alkalmas a civil szereplők fejlesztési döntésekbe való maximális bevonására. A regisztrált civil szervezetek kétharmada vesz részt rendszeresen a civil fórumokon, ami azt jelentheti, hogy civil szervezetet lehet valójában a területfejlesztésben aktív szervezetnek tekinteni. Ez a szám az összes civil szervezethez (kb.: az országban) viszonyítva nem túl magas, de mégis nagyon jó bázisa lehet a területfejlesztés további

33 decentralizálásának. Az aktív szervezetek működése nagyon jónak minősíthető,többségük rendszeresen véleményez, és javaslatot tesz a minisztérium, vagy a tanács irányába. Összefoglalva a civil szervezetek a területés településfejlesztésben az alábbi jogokkal rendelkeznek: Javaslattételi, kezdeményezési jog (a benyújtott kérelemben indítványozhatják,hogy a fejlesztési koncepciókat, programokat miként bővítsék, vagy módosítsák, esetleg milyen elemeket töröljenek) Döntés előkészítésben, és/vagy döntésben való részvétel joga (a vertikális tagozódási szintnek megfelelő Megyei, Regionális, vagy Országos Területfejlesztési Tanács ülésén tanácskozási joggal, valamint törvény alapján meghatározott számban döntési joggal felruházott teljes jogú tagként szerepelhet, akit az adott szinthez (megyei, regionális, országos) tartozó szervezetek tanácskozása, - amelyen a nyilvántartásba vett civil szervezetek legalább fele képviseltette magát megválasztott). Véleményezési jog (lehetőséget ad a különböző érdekek egyeztetésére, érvényre juttatására, valamint arra, hogy a tervezett szabályozás a szélesebb társadalmi elvárásoknak, követelményeknek megfelel-e). Tanácskozási jog

34 (meghatározott témában fórumok összehívását kezdeményezhetik a szervezetek, valamint a képviselt közösség érdekeit hangsúlyozhatják a témához kapcsolódó konferenciákon). Információs együttműködéshez való jog (a vertikális szinteknek megfelelő információkat a civil szervezetek számára elérhetővé kell tenni, más megközelítésben azonban a civil szervezetek felkérhetők a tevékenységi körükhöz kapcsolódó információk szolgáltatására). 5. A STAKEHOLDER MENEDZSMENT FELADATA ÉS CÉLJA A menedzsmentnek és a felső vezetésnek egyensúlyt kell teremtenie az egymással konfliktusban lévő érintett érdekek között. Ha az egyensúly felborul a szervezet működése veszélybe kerül. A szervezeti működés érintettjei Az érintettek fogalma Olyan társadalmi csoportok amelyek befolyásolják a szervezet működésének eredményességét amelyeket előnyök vagy hátrányok érnek a szervezet működése következtében Az érintettek föltérképezése nem könnyű feladat, s különösen nem könnyű azonosítani az egyes stakeholdereket, és azok sajátos érdekeit. A bemutatott stakeholder-térkép túlegyszerűsített, mivel statikus képet rögzít, holott a stakeholderek halmaza az idők során változik, és érdekeik a vizsgált stratégiai

35 kérdésektől is függnek. Hasonló a probléma egy alkalmas portfolió-mátrix megalkotásakor, ahol a piaci részesedés mérése nagyon nehéz. A feladat még nehezebbé válik, ha tisztába jövünk az érintettek föltérképezésének következményeivel. Az első következmény a stakeholderek szerepkészletének definiálása; milyen szerepeket játszanak az egyes érintettek a szervezet vonatkozásában? Bizonyos stakeholder-csoportok tagjai, tagjai más stakeholder-csoportoknak is, és mint a szervezet érintettjei összehangolják (vagy éppen nem hangolják össze) ellentétes szerepeiket. Konfliktusok az egyes emberen belül vagy a csoporttagok között előfordulnak. Az érintettek eltérő szerepei eltérő, sőt ellentétes elvárásokat teremthetnek a szervezet vonatkozásában. Bizonyos esetekben a stakeholderek szerepkészletének elemzése nagyon hasznos lehet. 6. PROJEKTMENEDZSMENT Mint, ahogy a bevezetőben is elhangzott a szervezetek, jelen esetben a helyi önkormányzat, hatékony működését a célok megvalósításának módja határozza meg. A megvalósítás módszere a projektmenedzsment. Tehát a következő fejezet a projektmenedzsmentet, mint stratégia megvalósításának eszközét mutatja be. A fejezetben tárgyaljuk a projekt menedzsment defínicióját, alapfogalmait, és egy létesítmény megvalósítási ciklus egymás után következő folyamatait. 1. Projektmenedzsment helye a szervezetek irányításában A szervezetek irányításában a reális jövőkép kialakítása esetén - az annak megfelelő reális stratégiai célok megfogalmazását is feltételezve - a szervezet jövőbeni működőképessége nagymértékben a stratégiai célok realizálásának a mikéntjén múlik. Ugyanis a stratégiai célok megvalósításának eredményei egy

36 bizonyos időszakra a napi operatív tevékenységek részévé válnak és jelentősen befolyásolják a szervezet működésének eredményességét. Egy szervezetben a jövőkép elérése érdekében egyidejűleg több stratégiai cél és részcél is megfogalmazásra kerül, és ezek megvalósítása sokszor párhuzamosan, illetve egymással bizonyos átfedésben vagy egymás utániságban történik. A stratégiai célok és részcélok realizálásának folyamatai nemcsak időben különülhetnek el egymástól, hanem a szakmai tartalom tekintetében is (pl. új szolgáltatás kifejlesztése, adminisztrációs kapacitás növelése, az önkormányzat környezetvédelmi tevékenységének javítása). Így e vonatkozásban a stratégia realizálásának egy-egy jól körülhatárolható, komplex és egyszeri feladatait is képezik. Ezek a feladatok mind az operatív menedzsmenttől, mind pedig a stratégiai menedzsmenttől eltérő vezetési szemléletet, továbbá eltérő módszereket és technikákat igényelnek a szervezetek vezetésében. Ezért ebben a funkciójában a vezetés elsősorban projektmenedzsment. Projektmenedzsment áltálánosan elfogadott értelmezése és projekt típusok A projektmenedzsment egyfajta köztes kategória a vezetés stratégiai és operatív szintjei között, és mint ilyen, a stratégiai célok realizálását valósítja meg, amelynek következtében a stratégiai célok a napi operatív működés szintjére kerülnek. Ebben az értelemben a projektmenedzsment a stratégia megvalósításának eszköze, maga a projekt pedig egy egy konkrét stratégiai program vagy részprogram, illetve stratégiai akció vagy annak egy jól körülhatárolható része. A stratégiai célfeladatok teljes mértékben megfelelnek egy projekt alapvető karakterisztikáinak, amennyiben az általánosan elfogadott értelmezés szerint:

37 Projekt minden olyan tevékenység, amely egy szervezet számára olyan egyszeri és komplex feladatot jelent, amelynek teljesítési időtartama (kezdés és befejezés), valamint teljesítésének költségei (erőforrások) meghatározottak; és (hasonlóan a stratégiai célfeladatokhoz) egy definiált cél (eredmény) elérésére irányul, azaz olyan valaminek a létrehozására, amely az adott időben a szervezet számára nem létező. Egy konkrét projekt leírható a célként elérendő eredménnyel, a teljesítés időtartamával, a teljesítés költségkeretével. Természetesen a projektmenedzsment egy olyan vezetési funkció gyakorlása, amely az erőforrásokat (humán és technikai),az információkat, valamint a releváns módszertani és technikai eszköztárat egy konkrétan meghatározott cél elérésére összpontosítja. A projektmenedzser pedig az a személy, aki hatáskörrel, de egyben felelősséggel is tartozik a projekt teljesítéséért. Összefoglalásul leszögezhető, hogy a szervezetek vezetésében három alapvető vezetési funkció - másképpen fogalmazva: három vezetési szerepkör - van egyidejűleg jelen: az operatív menedzsment, a stratégiai menedzsment, a projektmenedzsment. Az operatív menedzsment a szervezet ún. jelen állapota szerinti tevékenységeinek a folyamatosságát hivatott biztosítani, míg a stratégiai menedzsment a szervezet kívánatosnak tartott jövőbeni állapotait határozza meg - többé-kevésbé ugyancsak folyamatosan, vagy legalábbis rendszeres időközönként. Amíg az operatív menedzsment és a stratégiai menedzsment célmegvalósítását tekintve az időben folyamatos tevékenységnek tekinthető, és bizonyos értelemben

38 ismétlődő tevékenységfolyamat, addig a projektmenedzsment mindig egy egyedi cél elérésére összpontosít, amelynek megvalósítási időtartama (kezdés és befejezés) előre rögzített, a teljesítés költsége (erőforrás-felhasználás) meghatározott. Ezek azok a specifikumok, amelyek a projektmenedzsmentet a vezetéstudomány önálló részterületévé érlelték. Egy szervezetnek egyidejűleg - a szervezetre jellemző változás mértékétől függően - több stratégiai akciót, több stratégiai célfeladatot kell teljesítenie. Ebből következően a szervezetekben rendszerint több projekt megvalósítása folyik, részben egymás mellett, részben egymással átfedésben, részben pedig egymást követően. A projekt definíciója alapján meghatározhatóak azok a karakterisztikák, amelyek segítségével egy konkrét projekt mindenkor leírható. Ezek egyike a projektteljesítés céljaként elérendő eredmény, amely - illeszkedve a szervezet stratégiájához - lehetővé teszi a szervezeti stratégia fokozatos (lépésről lépésre, azaz projektről projektre történő) teljesülését. A projektcélként definiált elérendő eredmény alapján a különféle tartalmú projekteket a következő kategóriák szerint célszerű csoportosítani: beruházási projektek, kutatási és fejlesztési projektek, szellemi szolgáltatási projektek. Önkormányzatok esetében főként a beruházási projektek a jellemzőek. A projekteknek az előzőekben leírt csoportosításán túlmenően a szakirodalom aszerint is kategorizálja azokat, hogy a fizikai megvalósításukban döntően a projekttulajdonos szervezeten kívüli közreműködők vesznek-e részt, vagy a megvalósítás során a szervezet alapvetően a saját belső erőforrásaira

39 támaszkodik. Az előbbi esetben ún. külső projektről beszélhetünk, míg az utóbbi esetben ún. belső projektről. A fenti csoportosítási szempont alapján általánosságban megállapítható, hogy mind az önkormányzatok, mind bármely szervezet esetében a beruházási projektek döntő többségükben külső projektek. A kutatási és fejlesztési projektek ugyanakkor jelentős hányadukban belső projektek, míg a szellemi szolgáltatás jellegű projektek többnyire részben belső, részben külső projektek. Az eddigiekben mintegy kimondva kimondatlanul is az innovatív jellegű szervezeti stratégiát megvalósító projektek kerültek említésre. Meg kell azonban jegyezni, hogy a projektmenedzsment mind módszertani, mind pedig technikai eszköztárát illetően az előbbitől eltérő jellegű stratégiák realizálására is alkalmazható. Egy szervezet környezeti kérdésekkel összefüggő tevékenysége két alapvető módon is kapcsolódik a szervezeti stratégiát megvalósító projektekhez: A projektek egy része - különösen a beruházási projektek - jelentős környezeti hatásokkal jár, egyrészt a megvalósítás során (pl. egy autópálya esetében), Másrészt a projekteredmény működése során (pl. egy bánya esetében). Elengedhetetlen ezért a várható környezeti hatások elemzése, amely a - projekt méretétől és összetettségétől függően - sokszor önálló alprojektként is értelmezhető. Igen sok esetben találhatunk tisztán környezeti szempontok által motivált projektmegvalósítást, így pl.: zajszigetelő fal építése egy már meglévő autóút mellett, a környezet állapotára vonatkozó kutatásiprojektek stb. Mindkét vonatkozásban egyaránt előfordulnak külső, illetve belső projektek, valamint részben külső, részben belső projektek. A projektmenedzsment elméleti alapja

40 A projekt egy olyan komplex tevékenységfokozat, amelynek végeredménye - definiált célja - előre meghatározott műszaki paraméterekkel beírható, olyan önmagában működőképes létesítmény, aminek megvalósítása időben és pénzértékben is meghatározott. Kétféle projektet különböztetünk meg: 1. A széria jellegű projekt, amely több, azonos létesítményegységből tevődik össze. Ha az egyes egység önmagában is működőképes, és akár elkülönül időben, akár nem, de az egyes egységek megvalósítása más-más szerződés kereteiben kerül sor, akkor az ilyen rész megvalósítása önmagában is projekt. (Például: Komplex sportlétesítmény megépítése, az első fázisban uszoda kivitelezése a cél) 2. Az önmagában egységes egész létesítményt megvalósító projektek. (Például: Az önkormányzat új főiskolai kart hoz létre.) Az önkormányzatok értelmezésében ez a fogalom fedi le a projektet, bár napjainkban a projekt fogalma az előzőektől tágabb értelemben is használatos. Általában projektnek tekintünk minden olyan feladatot, ill. annak végrehajtását, amely eltér egy szervezet szokásos - s így rutinjellegűnek nevezhető - napi tevékenységétől és valamilyen egyszeri komplex feladatot jelent a szervezet számára. Alapelvek a projektmenedzsmentben A vezetéstudomány kidolgozta az új, korszerű alapelveket: ezek az új alapelvek a menedzsment tárgyát képező reálfolyamatok belső, lényegi tulajdonságát fejezik ki. Ezek a tulajdonságok pedig az alábbiak:

41 Interdependenciák, amelyek általában egy folyamat elemei közötti összefüggések jellegét fejezik ki. Ezek megmutatkoznak - tevékenységfolyamat elemeinek kölcsönös összefüggésében - működési folyamatok (technológiai folyamatok) kölcsönös összefüggéseiben, - létesítményi tevékenységek összefüggéseiben. Bizonytalanságok a tevékenységfolyamatok sajátosságai. A bizonytalanságok szerint a folyamat egészéről, vagy annak egyes elemeiről nem állapítható meg teljes pontossággal előzetesen, hogy azok mikor, milyen módon, milyen konkrét formában stb... mennek végbe. Az interdependenciák és a bizonytalanságok minden gazdasági folyamatot jellemeznek, így:maga a menedzsment a legáltalánosabb megfogalmazásban azonos az interdependenciák és a bizonytalanságok kezelésének tudományával. Mind az interdependencia, mind a bizonytalanság annyira lényegi velejárója ennek a komplex folyamatnak, hogy azok mértéke és jellege alapvetően meghatározza a projektmenedzsment módszertani hátterét. Interdependenciák Kifejezi a folyamat elemei között,,tetten érhető" kölcsönös összefüggéseket: a megvalósuló létesítmény egyes részei közötti összefüggéseket, az üzemeltetési folyamat összefüggéseit, a létesítményi tevékenységek összefüggéseit. Az interdependenciák típusai: 1.) Tovagyűrűző interdependenciák-ról akkor beszélünk, amikor bizonyos tevékenységek valamilyen közös forrást használnak. Ez esetben nem szükségszerű de nem is kizárt - hogy a tevékenység elemek között tényleges kapcsolat legyen.

42 Gyakori a közös forrást jelentő tevékenységben elkövetett hiba, kihat az azt felhasználó egységes tevékenységek eredményére, jóllehet az utóbbiak korrekt módon kerültek elvégzésre! Pl. egy olaj-kitermelési projektnél nem pontosan térképezték fel az olajmennyiséget - ez a hiba az összes többi követő tevékenységbe tovagyűrűzik. A tovagyűrűző interdependenciák minden tevékenységfolyamatra jellemzők, így azt alapvető interdependenciának kell kezelni. 2.) Szevenciális interdependencia akkor jön létre, amikor egy résztevékenység eredménye (outputja) kiindulópontjává válik (inputjává) egy másik tevékenységnek. Azaz egy bizonyos tevékenység nem kezdhető meg addig, amíg egy másik meghatározott tevékenység nem fejeződik be. Összetettebb az előzőnél, mert szekvenciális interdependenciák mindig tartalmazzák a tovagyűrűző interdependenciát. Két fajtája van: Egyszerű: A megelőző tevékenységet teljes egészében be kell fejezni. Átfedéses: Elegendő a megelőző tevékenység bizonyos hányadát fejezni. 3.) Reciprok interdependencia jelenti: egy bizonyos feladat több közreműködő között,mozog oda-vissza, mindaddig, amíg véglegesen el nem készül - azaz: egy bizonyos tevékenységhez több közreműködő is tartozik. (Elképzelhető, hogy van, aki a tevékenységet végzi, van, aki az adatokat szolgáltatja.) 1.) és 2.) és 3.) magára a munkafolyamatra jellemző, ezért együttesen: munkafolyamat interdependenciáknak nevezzük. A létesítmény megvalósítási ciklusán jól nyomon követők az interdependenciák. (Pl: előkészítési szakasz - tovagyűrűző interdepencia megvalósíthatósági tanulmány; odaítélési szakasz tevékenységei nem kezdhetők meg, amíg az

43 előkészítési szakasz tevékenységei be nem fejeződnek - szekvenciális interdependencia) 4.) A technológiai folyamat interdependenciái: Munkafolyamat interdependenciája: Technológiai folyamat interdependenciája: a megvalósítandó létesítmény belső, működési (technológiai) összefüggéseit tükrözi. 5.) Skála interdependenciák jelentik: a megvalósítandó létesítmények gazdaságos méreteit a megvalósítás folyamatának gazdaságos méretű részekre (tevékenységegységekre) történő bontásának szükségességét. Az interdependenciák között is összefüggés van. - az egyik magában foglalhatja a másikat(komplex), - eltérő súllyal szerepelnek (kompromisszum). Bizonytalanságok A bizonytalanság az interdependencia ikertestvére, mert kölcsönösen befolyásolják, bizonyos esetekben felerősítik egymást. A bizonytalanság minden esetben összefügg a kockázattal. A létesítmény-megvalósítás bizonytalanságának lehetséges kiváltó okai: A létesítmény megvalósítások helyszíne és körülményei változnak (geológia, hidrológia, meteorológia stb.) A tevékenység végterméke - a működőképes létesítmény - nem sztenderdizálható, gyakorlatilag minden esetben egyszeri. o Az egyediségből adódó bizonytalanságokat tovább fokozhatja: ha a tervezett létesítmény új technológiát akar realizálni; o szokatlan építési technológia. Az adás-vételi aktus megelőzi a létesítmény fizikai megvalósítását: o a beruházó kötelezettséget vállalt, de nincs tisztában avval, mit vásárolt;

44 o az eladó (tervező, vállalkozó, beszállító) képes lesz a megállapodott paramétereket tartani. A fizikai megvalósítási szakaszban meghatározó bizonytalanságok a megvalósítandó létesítmény működési technológiáiból származó bizonytalanság; az építési-szerelési tevékenység előre nem látható körülményei; egy esetleges új építési-szerelési technológia bizonytalanság (híd); a beruházónak a létesítmény paramétereire és terjedelmére vonatkozó döntéshozatali képessége; a megvalósítás időszakában jelentkező infláció, mint pénzügyi bizonytalanság; eltérő jogi, financiális, kereskedelmi szabályozás (nemzetköziben). Ezek a bizonytalanságok befolyásolják a megvalósítandó létesítmény műszaki paramétereit, bekerülési költségét, bekerülési idejét, és a különböző interdependenciákkal együtt Együttes hatásuk elemzésére alapozva módszerbeli kiindulópontot nyerhetünk a projektmenedzsment eszközrendszerének. A létesítmény megvalósítási ciklus A projekt a létesítmény (beruházás) megvalósítás folyamata. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot elemezni tudjuk: felvázoljuk a létesítmény - megvalósítási ciklust - mint koncepcionális keretet- ez a keret biztosítja a további elemzést. A létesítmény - megvalósítási ciklus a következő tevékenységi szakaszokat foglalja magába:

45 1. előkészítés 2. odaítélés 3. fizikai megvalósítás 4. utóelemzés 5. (A létesítmény működési szakasza.) Ezáltal a létesítmény - megvalósítási ciklus a kiindulóponthoz visszatéve: bezárul. A ciklus szakaszai 1.) Előkészítési szakasz - itt kerül sor a létesítmény iránti igény megfogalmazására és az elképzelések kialakítására. A létesítmény iránti igény megfogalmazása, különféle létesítmény-variációk kialakítása, előzetes megvalósíthatósági tanulmány, megvalósíthatósági tanulmányok: műszaki megvalósíthatósági tanulmány, környezeti és ökológiai tanulmány, marketing tanulmány, gazdasági tanulmány, pénzügyi finanszírozási tanulmány, társadalmi - politikai tanulmány, szervezés - vezetési tanulmány. E szakasz tevékenységeire nem a linearitás, egymásutániság a jellemző, inkább a párhuzamos tevékenység. A kölcsönös összefüggések a megvalósíthatósági-tanulmány elemei között egyértelműek. Maga a megvalósíthatósági-tanulmány nem más, mint a megvalósítandó létesítmény első

46 koncepcionálisan is, formálisan is megfogalmazott leírása. (Később bővebb ismertetésre kerül) 2.) Odaítélési szakasz - amelynek végső célja, hogy a beruházó döntsön: saját szervezetén kívül mely szervezetek vesznek részt és milyen formában a létesítmény fizikai megvalósításában. a szerződésstratégia kialakítása, előzetes minősítés, tenderdokumentáció kibocsátása, ajánlatértékelés, szerződés. Meghatározó mozzanat: a szerződés stratégia kialakítása (nem független tevékenység, hanem a megvalósítás körülményeitől és létesítmény jellege által meghatározott) A fizikai megvalósításban résztvevők milyen mértékben és milyen módon viselnek felelősséget a létesítmény létrehozásáért, és milyen módon kerül meghatározása tevékenységük ellenértéke. 3.) A fizikai megvalósítás szakasza: tervezés, beszállítás, építés, szerelés, üzembe helyezés, próbaüzem. A tevékenységek közötti kapcsolatot, azok jellegét szintén alapvetően befolyásolja a kialakított szerződésstratégia. 4.) Utóelemzés szakasza: az elkészült létesítmény illeszkedése a fejlesztési stratégiához (a beruházási célok elérése);

47 a megvalósítási folyamat elemzése - mennyiben sikerült elérni az 1.) szakaszban megfogalmazottakat. Az elemzés eredménye egyben egy újabb létesítmény kiindulópontja lehet. A létesítmény ciklus itt bemutatott megközelítése a létesítmény megvalósítás logikáját követi. Azt a folyamatot, amelyet a beruházó a tevékenysége során követ, s amelyhez a közreműködő egyéb szervek valamely ponton csatlakoznak, ill. a ciklus valamely pontján - a szerződésstratégiából következően - kilépnek abból. A létesítménymegvalósítási folyamat szereplői 1. Beruházó A létesítmény vásárlója, leendő tulajdonosa és általában üzemeltetője. A beruházónál merül fel a létesítmény iránti igény, és itt születnek a megvalósítással kapcsolatos elsődleges döntések. 2. A vállalkozó a létesítmény teljesítmény paraméterei és a kulcsfontosságú műszaki paraméterek, időbeli és pénzügyi korlátok, szerződésstratégia kialakítása, megvalósításban közreműködő szervezetek kiválasztása, az elkészült létesítmény átvétele, üzemeltetése. Építés-szerelésre specializálódott vállalat, akivel a beruházó a kivitelezésre, üzembehelyezésre és a próbaüzemre szerződést köt. 3. A tervező A műszaki tervezésre szakosodott speciális vállalat aki(k) lehet a beruházó sajátja is. 4. Mérnök tanácsadó A létesítmények technológiai működési folyamataira szakosodott, műszaki tanácsadóként működik a beruházó mellett. A mérnöki szerep kettős, ha a beruházó ügynökeként működik, akkor információ szerzés, teljesítés elfogadása, beszállítók kijelölése. Ha független a

48 beruházótól, akkor a többletmunka, többletidő jóváhagyása, tulajdonképpen döntőbíróként működik. 5. Beszállító A beépülő anyagok, gépek, berendezések szállítója, kereskedője. A teljes projektfolyamat szakaszait három alapvető, vagy másképpen fogalmazva kritikus döntési pont választja el egymástól, miközben maga a ciklus az első fázissal a szervezet stratégiai céljaiból (célfeladatok, akciók) indul ki, és az utolsó szakaszban oda is tér vissza. A projektkialakítás fázisában a stratégiai meghatározottság még többnyire nyilvánvaló. A szakasz e szempontból talán leginkább kiemelést érdemlő tevékenysége a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, ugyanis ez a tevékenység alapozza meg a teljesítésre kiválasztott projektváltozat melletti döntést, és így közvetlenül vezet el a ciklus első kritikus döntési pontjához. Jól kvantifikálható projektek esetében (pl. új létesítmény megvalósítására irányuló beruházási projekt) ezek a tevékenységek egzakt módon elvégezhetőek, és a döntés eredményeként kiválasztott projektváltozat is definiálható. Nehézkessé válnak a projektkialakítási fázis tevékenységei kevésbé vagy csak alig kvantifikálható projektek esetén, ezért indokolt a részletes megvalósíthatósági tanulmányok készítése. Ezzel csökken annak veszélye, hogy a teljesítés során a projekt eltér a kitűzött céloktól. Külön kiemelendő e helyen a környezeti hatástanulmány, mint a megvalósíthatósági tanulmányok egyre fontosabbá váló része, ami célszerűen magában foglalja mind a projekt megvalósítás környezeti hatásait, mind a projekteredmény működése során létrejövő környezeti hatások értékelését.

49 Az odaítélés szakaszában lényegét tekintve a teljesítés stratégiája - a projektstratégia kerül meghatározásra, amelyet gyakran szerződésstratégiának is neveznek. A szakaszt lezáró kritikus vagy más néven alapvető döntési pontban hozott döntés eredményeként alakul ki az elérendő eredményért (teljesség, minőség, funkcióképesség stb.), a teljesítés időtartamáért és költségeiért való felelősség, illetve az ezekkel összefüggő kockázatok allokációjának konkrét módja és formája. A teljesítés során végzett tevékenységek alapvetően a projekt tevékenységtartalma által meghatározottak.. Jól kvantifikálható projektek esetén - feltételezve a stratégiai célok változatlanságát - ez a szakasz kevesebb stratégiai vonatkozást foglal magában. Minden elágazási lehetőség egyben döntési kényszert is jelent, és ezek a döntések többnyire csak az adott helyzetben - tehát a teljesítés során - hozhatóak meg. Ez esetben csak akkor várható reálisan az, hogy a teljesítés során a stratégiával összhangban lévő projekteredmény szülessék, amennyiben minden ilyen döntést megelőz az elágazási lehetőségek stratégiai célokkal történő egybevetése. Ezt követően a projekteredmény a szervezet operatív működésének a részévé válik, miközben kezdetét veszi a projektciklus utolsó szakasza, az utóelemzés. Az utóelemzés során egyrészt a megvalósítás egésze képezi elemzés tárgyát, mintegy a projektmenedzsment tanulási folyamataként, másrészt pedig annak elemzésére kerül sor, hogy a létrejött projekteredmény mennyiben váltja valóra az életre hívó stratégiai célokat. Ez a stratégiai célok természetétől függően némely esetben rövid időtartam alatt is megállapítható (pl. piacbővítő céllal létrehozott új termelőkapacitás esetén), máskor csak hosszú idő távlatában és többnyire valószínűségi alapon végezhető el az elemzés (pl. az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentése közlekedési lámpák felszerelésével).

50 Mintegy összefoglalóul elmondható, hogy a projektciklus itt bemutatott általános modellje alkalmas arra, hogy ráirányítsa a figyelmet a projektek stratégiai meghatározottságára. Ez a meghatározottság a ciklus első és utolsó fázisában szinte magától értetődően nyilvánvaló, de amint arra többször is rámutattunk, a sikeres projektmenedzsment nem nélkülözheti ezt a megközelítési módot sem az odaítélés, sem a teljesítés szakaszában. Ugyancsak itt célszerű rámutatni arra is, hogy a projektciklus kapcsán említett döntések nem nélkülözhetik a várható kockázatok előzetes elemzését. Kockázatok valamilyen formában mindig jelen vannak, gyakorlatilag a projektciklus szinte minden tevékenységi fázisában. A kockázatok valószínűsíthető hatásainak értékelése jelentősen módosíthatja a szükségszerűen meghozandó döntéseket. Megvalósíthatósági tanulmány A projekt teljes életciklusának első, definíciós fázisa a Megvalósíthatósági tanulmányban csúcsosodik ki, mely a döntés előkészítés alapdokumentuma. Tartalmi felépítése erősen,,projektspecifikus", de általában tartalmazza a projekt indításának okait, előzményeit, leírását, a változatok bemutatását, gazdasági, finanszírozási feltételeit, a megvalósítás egyéb feltételeit, valamint kezdési és befejezési időpontját (mérföldkő diagram). A várható gazdasági eredményeket, a kockázatelemzést, és számos egyéb, a projekt döntésekhez szükséges információt. Általánosságban az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok az alábbi területekre kell, hogy kiterjedjenek: műszaki megvalósíthatósági tanulmány, környezeti és ökológiai tanulmány,

51 marketingtanulmány, gazdaságossági tanulmány, pénzügyi-finanszírozási tanulmány, társadalmi-politikai tanulmány, szervezés-vezetési tanulmány. A megvalósíthatósági tanulmány egyes fejezetei közül kiemelkedő szerepet tölt be a gazdaságossági és pénzügyi adatok jellemzésére szolgáló számítások eredményei. A költséghaszon és a költség-hatékonyság elemzések különböző döntési változatok közül való választást alapozzák meg. A költség haszon elemzés eredményei alapján kiválasztható a társadalom számára optimális cél és az ehhez kapcsolódó műszaki megoldás. A költséghaszon elemzés során a hasznok és költségek számbavétele, számszerűsítése, és pénzbeli értékben való kifejezése történik meg. A forintosított hasznok és költségek közgazdasági módszerekkel jelemezhetők, értelmezhetők (nettó jelenérték számítás, belső megtérülési ráta stb.), ezek alapján történhet meg az optimális döntési változat kiválasztása, amely a célt is magába foglalja. A költség hatékonyság elemzés eredményei alapján kiválasztható egy adott cél elérésére alkalmazandó optimális megoldás. A költség-hatékonyság elemzés során a hatások és költségek számbavétele folyik. A költségek számszerűsítése, forintosítása megtörténik, a hatások értékben való kifejezése helyett az adott cél elérését jelentő állapot változás naturáliákkal (természetes mértékegységben) való jellemzése valósul meg. Hatékonysági mutatók

52 A megoldás kiválasztása hatékonysági mutatók alapján történik. A hatékonysági mutatók röviden: A nettó jelenérték (NPV) megmutatja a projekt időtartama alatt keletkező pénzáramok (bevételek és kiadások, azaz hasznok és költségek) jelenre diszkontált értékét. Egy projektet akkor érdemes megvalósítani, ha az NPV >0. Minél nagyobb az érték, annál kedvezőbb a projekt. A belső megtérülési ráta (IRR), az az r érték, ahol az NPV = 0. Az IRR megmutatja, hogy milyen belső megtérülése van egy projektnek, minél nagyobb ez az érték, annál kedvezőbb a projekt megítélése. Ez az érték közvetlenül összehasonlítható különböző méretű projektek esetén is, ahol a képződő NPV nagysága nem tükrözi az eredményességet. Költségek és hasznok összevetése A költségnek és a haszonnak a döntési változatonkénti becslése lehetőséget teremt, hogy a projektekre és programokra is megtérülési és hatékonysági mutatókat számoljunk. A három leginkább használt mutató: nettó haszon jelenértéke, ami a jövőbeni nettó haszonáramokat diszkontálja a jelen időszakra (NPV); belső megtérülési ráta, ami azt mutatja meg, hogyha a költségeket fedező pénzt nem a projektre/programra költjük, hanem bankba tesszük, akkor az mekkora kamatot hozott volna (IRR); haszon költség arány: a teljes időszakra vonatkozóan a jelenértékre átszámított hasznok és költségek összegének arányát mutatja (BCR). A három mutató számítására alap szoftverek állnak rendelkezésre. Költség hatékonyság elemzés módszertana

53 A költség hatékonyság elemzés akkor javasolható, ha a "haszon becslés" teljes körűen nem végezhető el. A költségbecslés a költség-haszon elemzésnél leírtakkal megegyezik. A fő különbség a költség haszon és költség hatékonyság elemzés között, hogy az utóbbiban csak a hatások naturáliákban történő számszerűsítése történik meg. Klasszikus értelmezése a költség-hatékonyság elemzésnek, hogy csak azokat a döntési változatokat vizsgáljuk, amelyek ugyanazt a várható állapotot eredményezik, ami így egyben a célállapot is. Azt a döntési változatot kell választani, ami ezt a célállapotot a legkisebb költséggel éri el. A költség-haszon és a költséghatékonyság elemzést hasonlítja össze az alábbi táblázat: Költség haszon elemzés Költség hatékonyság elemzés Változatok Változatok a célra Változatok a megoldásra Ismert e a cél? Nem Igen Elemzés célja Meghatározni a célt az optimális változat kiválasztásával. Adott cél esetén meghatározni a mgoldást az optimális változat kiválasztásával. Az elemzés alapelve Haszon Nettó haszon maximalizálása nettó haszon= haszon-költség Célok végrehajtásával elérhető célok hatásainak számszerűsítése A megoldások végrehajtásával elérhető megoldások hatásainak számszerűsítése. Hasznok értéke Hasznok pénzben kifejezett értéke (naturális mértékegységben kifejezett értéke) Hasznok naturális mértékegységben kifejezett értéke) Költség Hasznok és költségek összevetése NPV és IRR. Egyszerűsitett elemzésben költség-haszon mutatók A változat teljes költsége haszon költség mutatók A szerződésstratégia elemei A projektciklus második fázisa azt célozza, hogy megfelelő módon kerüljenek kialakításra a fizikai megvalósítás szakaszában érvényesülő projekttulajdonosi szervezet érdekei és a projekt kivitelezésében részt vállaló szervezet kapcsolatai.

54 Mindez magában foglalja a helyesen kiválasztott - valamely tenderezési eljáráson átesett külső közreműködők és belső szervezet felelősségének és kockázatvállalásának megosztását. Természetesen nem választható ez el egyrészt a jól megválasztott szerződési formáktól, másrészt az ehhez kapcsolódó elszámolás módjának kialakításától. A következőkben ismertetésre kerül az optimális szerződésstratégia kialakítása, és leginkább figyelmet érdemlő szempontok. A stratégia: a célok ill. a célok eléréséhez szükséges eszközök viszonylag hosszú távú időszakra érvényes meghatározása. Legáltalánosabb jellemzője: globális és intuitív volta. Amint a beruházó döntést hozott egy bizonyos létesítmény megvalósítása mellett - ezt követően, vagy ezzel egy időben dönteni kell. - A létesítmény fizikai megvalósításában közreműködők - beleértve magát a beruházót is milyen mértékben vállalnak részt a létesítmény egészének létrehozásában (tervezés, beszállítás, építés - szerelés, üzembe helyezés, próba üzem...). E döntés meghatározza a közreműködők tevékenysége mellett - a létesítmény komplett létrehozásáért vállalt felelősségüket és kockázatvállalásukat - azok terjedelmét és értékét (ezen az alapon határozható meg a szerződés típusa). Ez a döntés magában foglalja a szerződő felek közötti pénzügyi elszámolás módját is. A szerződésnek a beruházó és a közreműködők között (ami jogi úton érvényesíthető megállapodás) meghatározott funkciói vannak: 1. A tevékenységek és ezzel együtt a felelősség és a kockázat megoszlása a beruházó és a közreműködők között. 2. Az ösztönzés - a motiváció - eszköze a beruházási célul szolgáló létesítmény fizikai létrehozásához, mind a beruházó, mind a közreműködők számára.

55 3. A kommunikáció és a jogorvoslás eszköze a beruházó és a közreműködők közötti kapcsolatrendszerben ill. a közöttük felmerülő vitás ügyek esetén. Szerződés tipusok A tradicionális típusú szerződés A létesítmények fizikai megvalósításának tradicionális megközelítése azt jelenti, hogy minimálisan a tervezés és az építés - szerelés tevékenységei elkülönítésre kerülnek. A beruházó legalább a tervezésre és az építés-szerelésre egymástól független közreműködőkkel köt megállapodást, s így a tervező és vállalkozó között közvetlen szerződéses kapcsolat nem jön létre. A tradicionális típusú szerződés jellegzetességei az alábbiak: A beruházó a tervezővel és a vállalkozóval egymástól függetlenül köt szerződést, a tervező és a vállalkozó között jogi kapcsolat nem jön létre. Altervezők, alvállalkozók lehetnek. - ezekkel a beruházónak nincs közvetlen jogi kapcsolata. A beszállítóval szerződéses kapcsolatba léphet akár a beruházó, akár a vállalkozó, vagy megosztva. A beruházó több tervezőt, több vállalkozót is alkalmazhat. A létesítmény komplett megvalósításának a felelősségét egy személyben a beruházó viseli. A tervező és a beruházó csak a saját tevékenységük terjedelméig viselnek felelősséget. A mérnök szerepe meghatározó (noha felelőssége csak a személyes hanyagság mértékéig terjed). A közvetlen információáramlás legjobb esetben is csak informális lehet (nem alakul ki formális kapcsolat a tervező - a vállalkozó - az üzembe helyező között, az esetleges speciális szempontok figyelembevételére).

56 A beruházó teljes mértékű ellenőrzést gyakorolhat saját létesítménye fizikai megvalósulásának minden tevékenysége fölött. Rugalmasságot biztosít a módosításokra. A megvalósítási szakaszok további osztásával a beruházó a legjobb és/legolcsóbb szakvállalatokat választhatja ki. A kulcsrakész típusú szerződés A beruházó egyetlen vállalkozóval - egy kulcsrakész fővállalkozóval - köt egyetlen szerződést a létesítmény komplett fizikai megvalósítására (tervezés, beszállítás, építés - szerelés, üzembe helyezés, próbaüzem). A beruházóval szemben egyetlen szervezet vállal és visel egyszemélyi oszthatatlan felelősséget a fizikai megvalósítás egészéért. (műszaki paraméterek, teljesítmény paraméterek), megvalósítási idő (határidő), bekerülési összeg (költség). Kulcsrakész típusú szerződések fajtái 1. A klasszikus kulcsrakész modell A kulcsrakész fővállalkozó tevékenységének terjedelme a létesítményi munkák egészét tekintve, és ezzel együtt a beruházóval szembeni egyszemélyi és oszthatatlan felelőssége teljes egészében csorbítatlan. Nem vesz részt az üzemeltetésben. 2. A félig kulcsrakész modell Itt a beruházó szerepe aktívabb, mert a beruházó magára vállalja az ún. mellék létesítmények megvalósítását, beleértve azok megtervezését, építését. A fővállalkozó csak a meghatározó (technológia) egységek megvalósítását végzi. 3. Termék a kézben modell

57 A fővállalkozó egy meghatározott ideig (kb. 2 évig) részt vesz az elkészült és üzembe helyezett létesítmény további üzemeltetésének irányításában. Tevékenysége arra terjed ki, hogy biztosított legyen az üzemszerű működés során a teljesítmény paraméterek elérése. 4. Profit a kézben modell Több az előzőnél. A kulcsrakész fővállalkozó egy meghatározott ideig (kb. 2, 3 év) részt vesz az új létesítmény vezetésében és irányításában is. Feladata alapvetően az, hogy továbbadja a beruházónak a szükséges vezetési és marketing módszereket. A kulcsrakész modell nagy előnye, hogy a beruházónak egyetlen partnere van. Egyszerű és közvetlen a kapcsolattartás. Az alapvető szerződési kapcsolatok teljes mértékben átfedik az alapvető információs kapcsolatokat. Ugyanakkor mára folyamat elején dönteni kell a partner kilétéről és később kevés lehetőség adódik a beleavatkozásra a fizikai megvalósítás szakaszában. A menedzsment típusú szerződés Ez a fajta típusú szerződés egyaránt akarta hasznosítani mind a tradicionális, mind a kulcsrakész szerződés típusait, egyidejűleg mindkettő hátrányát. Olyan szerződéstípus létrehozása volt a cél, amely biztosítja: a tervezés és építés-szerelés közötti kölcsönösséget és koordinációt, biztosítja a beruházó minél nagyobb mértékű ellenőrzési- és irányítási lehetőségeit a fizikai megvalósulás szakaszában. A beruházó egy szervezésre, vezetésre és irányításra szakosodott vállalatot bíz meg arra, hogy a fizikai megvalósítás során a nevében biztosítsa legalább a tervezés és az építésszerelés közötti összhangot és koordinációt. A közreműködő (vállalat) neve: menedzsment kontraktor.

58 A menedzser típusú szerződésnek a gyakorlatban több modellje működik: 1. Egyszerű menedzsment modell A menedzsment kontraktor csak a vállalkozóval áll közvetlen szerződéses kapcsolatban, míg a tervezővel nem. A tervező a beruházóval van közvetlen szerződéses kapcsolatban. A kölcsönös koordinációt a kétoldalú szerződések tartalma és az azokra építő beruházás-menedzsment ügyrend igyekszik biztosítani. Az egyszerű menedzsment modell a tradicionális elrendezéshez viszonyítva biztosítja: A tervezés és az építés-szerelés nagyobb fokú kölcsönösségét és koordinációját. Lehetővé tesz bizonyos átfedést a tervezés késői és az építés - szerelés korai fázisai között (nagyobb mozgástér a beruházónak) 2. Tervezés + építés szerelés modell Itt a tervező és a menedzsment kontraktor között is közvetlen szerződéses kapcsolat van - a tervezés és az építés-szerelés között magasabb fokú integráció jöhet létre. 3. Projektmenedzsment modell Alapvető eltérés az előzőekhez képest: A menedzsment kontraktor nemcsak szerződéses viszonyban van a beruházóval, hanem be is épül a beruházó szervezetébe - együtt hozzák létre a fizikai megvalósulásért felelős szervezeti egységet. A menedzsment kontraktor nemcsak menedzseri tevékenységet lát el, hanem vagy tervezőként/vállalkozóként is részt vesz a folyamatokban. Vállalkozási projekt menedzsment szerződésmodell Tervezői projektmenedzsment szerződésmodell Tenderezés

59 A létesítmény megvalósítási folyamat odaítélési szakaszának az a tevékenysége, amelynek során a beruházó, az alkalmasnak ítélt vállalkozók köréből kiválasztja azt a vállalkozót, amellyel az adott létesítményi munkák megvalósítására megállapodást - szerződést hoz létre. Az önkormányzatok esetében minden projekt megvalósítását a tender kiírása előzi meg, emiatt különösen fontos a tenderezés tipusainak beható tanulmányozása. Az alábbi tipikus tenderezési eljárásokat különböztetjük meg: 1. Nyílt tenderezés Elsődleges ismérve: az ajánlatbenyújtás lehetősége nincs előzetes minősítés megszerzéséhez önkormányzati törvénye. Minden olyan vállalkozó jogosult ajánlatot benyújtani, amelyik a beruházótól az ajánlat kidolgozásához szükséges dokumentációkat - tenderfüzeteket - megvásárolta. Nyílt tenderezésnél gyakorta kerülhet sor után-minősítésre. A vállalkozó potenciális alkalmasságát bizonyító információt vagy az ajánlattal együtt kell benyújtani, vagy a beruházó utólag kéri be. Minden benyújtott ajánlat értékelésre kerül. 2. Szelektív tenderezés A vállalkozó ajánlatadási lehetősége az előzetes minősítés megszerzéséhez kötött. Csak olyan vállalkozó juthat hozzá a tervdokumentációhoz, és nyújthat be ajánlatot, amelyik az előminősítési eljárás során megfelelő minősítést nyert az adott létesítményi munkára. 3. Kétszintű tenderezés Több változat, de a közös jellemző: a vállalkozói ajánlattételre egymástól elkülöníthető lépésekben kerül sor. Az első lépés gyakorlatilag az előminősítés szerepét tölti be. 3.1 Kétborítékos tenderezés Két borítékot kell benyújtani a vállalkozónak:

60 Az egyikben a vállalkozó minősítési anyaga van, első lépésben ezt bontják fel. Értékelik, és ha alkalmas, a második lépésben a második, az ajánlati borítékot is felbontják, ezt is értékelik. Ha nem alkalmas, fel sem bontják, és nem értékelik. 3.2 Kétlépéses tenderezés A vállalkozó először un. műszaki ajánlatot nyújt be a beruházónak (a létesítményi munkák műszaki megvalósítási módja + referenciák + erőforrások). A kereskedelmi ajánlat benyújtására csak az a vállalkozó szerez jogot, amelynek a műszaki ajánlatát a beruházó megfelelőnek találta. (Viszont már - általában - nincs lehetőség a műszaki ajánlat módosítására.) 3.3 Kétlépcsős tenderezés Az első lépcső során rendszerint egységárak alapján kerül sor az építési - szerelési vállalkozó kiválasztására. (nyílt/szelektív tenderezéssel) a tevékenység korai szakaszában. A második lépcsőben (miután a vállalkozó részt vesz a tervezési munkákban) véglegesíti ajánlatát -létrehozható a szerződés. 4. Meghívásos tenderezés A beruházó a tervezett létesítmény fontosabb paramétereinek a közlésével együtt közvetlenül kér fel ajánlattételre néhány vállalkozót. A felkért vállalkozó és a beruházó gyakorlatilag közösen alakítják ki a részletes tenderdokumentációt. Az ajánlattételt nem előzi meg minősítés, a felkérés alapja a vállalkozó referenciái "goodwill"-je. Ajánlatot csak a meghívott ill. a meghívást elfogadó vállalkozó nyújthat be. Használatos még a folyamatos/széria - tenderezés is. Pl.: több azonos egységből álló beruházói program esetén (lakótelep) a beruházó a vele már sikeresen együttműködő vállalkozót kéri fel, adjon ajánlatot a következő egységre. Tenderezés és szerződés stratégia A tenderezési eljárás egyúttal a potenciális közreműködők versenyeztetését is biztosítja.

61 A tenderezési eljárás alapja: a tenderdokumentáció / tenderfüzetek. Tartalmazza: Mindazokat a műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, jogi- és egyéb általános, ill. Speciális feltételeket, amelyek mellett a beruházó a létesítményt létre kívánja hozni, és amelyek figyelembevételével nyújtják be ajánlataikat a potenciális résztvevők. Minthogy maga a tender az, ami tartalmazza ezeket a feltételeket, így szokás még a tenderdokumentációt feltétel füzetekbe is bevenni (néha külön kötetben - műszaki, kereskedelmi stb. - kerülnek kibocsátásra). A tender dokumentáció / tender előnyöket biztosít mind a beruházó, mind a potenciális közreműködők számára: Mivel a feltételek mindenki számára ismertek és azonosak, így alapvetően biztosított a tiszta verseny. Mivel az ajánlatok összehasonlíthatók és rangsorolhatók, így az értékelésekobjektivitása biztosított. A beruházónak lehetősége van a leggazdaságosabb ajánlat kiválasztására. Hátrányok a tenderezésben.: Idő és energia igényes a nagy mennyiségű dokumentáció feldolgozása miatt. Beruházó hajlamos lehet a legolcsóbb = leggazdaságosabb megoldás kiválasztására. Nem közömbös tehát, hogy a beruházó - a szűkebb értelembe vett szerződésstratégia realizálásához - milyen tenderezési eljárást alkalmaz. Jól látható: mi való a tradicionális típushoz (ahol a projektnél kicsik a bizonytalanságok és az interdependenciák komplexitása alacsony) - nyílt/szelektív tender. Megállapítható: tágabb értelemben a szerződésstratégiának - a szűkebb értelemben vett

62 szerződéstípus és elszámolási mód mellett - részét képezi a tenderezési eljárás és azzal együtt az előzetes minősítés is. Projekttervezés A projekttervezés elsődleges célja a létesítmény megvalósítási folyamatának (vagy résztevékenységeknek) az időbeni megvalósulását - a megvalósulás időbeni sszefüggéseit -feltárja, és ezáltal az idő tekintetében tervezhetővé tegye. A projekttervezés eredménye a megvalósítási ütemterv, amely alapvető funkcióit tekintve kommunikációs és ösztönző eszköz, de az ellenőrzés (monitoring) eszköze is. S mint ilyen alkalmasnak kell lennie a megvalósítás során bekövetkező változások kezelésére is. A projekttervezés hozzájárul az erőforrások hatékonyabb felhasználásához. A projekttervezés a legtágabb értelemben nem csak technikai, hanem módszertani kérdés is. A módszertani vonás legfontosabbika, hogy megtaláljuk a projekt karakteréhez leginkább illeszkedő - vagyis optimális - tervezési formát. Kiválasztásában: a projekt profilt meghatározó interdependenciák és bizonytalanságok vannak segítségünkre. Projekttervezési technikák A projekttervezési technikáknak eleget kell tenniük az alábbi követelményeknek: Egyetemlegesség, vagyis az arra való alkalmasság, hogy Egyrészt a létesítmény - megvalósítás összes tevékenységét, azok kapcsolódásait, illetve összefüggéseit képes legyen megjeleníteni; Másrészt legyen alkalmas az ellenőrzésre, azaz hatékony eszköze legyen a projekt-monitoringnak. Rugalmasság, amelynek folyton alkalmasnak kell lenniük a jövőbeni változások adaptálására.

63 Áttekinthetőség, aminek révén a megvalósítási terv kommunikációs eszköz lehet a végrehajtásban résztvevők számára, s ösztönözhet a meghatározott időre történő teljesítésre. Pontosság, ami jelenti egyrészt, hogy a tervezési technikáknak a létesítménymegvalósítási folyamat realitásait kell megjelenítenie (összefügg az egyetemlegességgel); másrészt: hogy a tervezés során meg kell különböztetni a tényeket a feltételektől (mind a tervkészítőnek, mind a felhasználónak tisztában kell lennie a korlátokkal). A különböző projekttervezési technikák - eltérő határok között - általában eleget tesznek fenti követelményeknek. A projekttervezőnek - bármelyik technikával is alakítja ki a projekt megvalósulási tervét - minden esetben definiálnia kell a következőket: 1.1 Tevékenységek A projekttervezés szempontjából tevékenységnek tekinthető a folyamat minden olyan eleme, amelyre megállapítható, hogy: két konkrétan megállapítható időpont között (kezdés és befejezés) kerül elvégzésre és meghatározhatók a folytonosságot gátló körülmények; az elem elvégzése valamilyen erőforrást igényel, és a tevékenység helyszíne meghatározható. A tevékenységre történő bontáshoz jól használható a PBS diagram (Projekt Breakdown Structure), mert jól használható a működési technológiák interdependenciáinak és a skála interdependenciák feltárására és elemzésére. Maga a PBS formáját tekintve szervezeti ábrákhoz hasonló, minthogy a megvalósítandó létesítményt a komplett létesítményből kiindulva, több szinten keresztülhaladva egészen az elemi tevékenységek szintjéig lebontva ábrázolja. 1.2 Tevékenységek időtartama

64 Azonos a tevékenységek elvégzéséhez szükséges időmennyiséggel, vagyis a kezdés és befejezés időpontjai között eltelt idővel. A tevékenységek időtartamát befolyásolja: a tevékenységben foglalt munkamennyiség, a tevékenységhez hozzáadott erőforrások mennyisége, az erőforrások teljesítőképessége, korlátozó külső körülmények (pl.: határidő, időjárás...). Ne feledjük, hogy a befolyásoló tényezők között kölcsönös összefüggés van! 1.3 A tevékenységek logikai kapcsolata Melyek feltárása során meg kell határozni, hogy: mely tevékenységek végezhetők párhuzamosan; melyek azok, amelyeket csak egymást követően lehet elvégezni (minthogy az egyik tevékenység megkezdésének a feltétele egy másik bizonyos hányadának befejezése.) A tevékenységek logikai kapcsolatának elemzése tehát azonos a létesítmény megvalósítás munkafolyamat interdependenciáinak elemzésével. A projekt ciklus mentén előrehaladva a fizikai megvalósítás során egyre inkább a szekvenciális interdependenciák válnak jellemzővé, különösen a létesítmény egy-egy nagyobb egységén belül. Ugyanakkor a maradék reciprok interdependenciák - ha vannak egyáltalán - átalakíthatóak és megjeleníthetőek szekvenciális interdependenciaként. A munkafolyamat interdependenciáin alapuló tevékenységek közötti logikai kapcsolatrendszert. vagy szakmai tapasztalat alapján,,fejből", vagy komplikált projekt tervezésekor logikai diagram elkészítése segítségével tudjuk megtenni.

65 PMC (PROJEKT MENEDZSMENT CIKLUS) Projekt cikluson egy projekt tervezésének és végrehajtásának folyamatát értjük, amely a projekt ötlet felmerülésétől a projekt megvalósulásáig terjedő időszakot foglalja magában. A ciklus olyan struktúrát kínál, amely biztosítja az érdekcsoportok véleményének kikérését és a releváns információk rendelkezésre állását, így kellően megalapozott döntéseket lehet hozni a projekt futamidejének kulcsfontosságú szakaszaiban. Az általános projekt-ciklus hat szakaszból áll: programozás, azonosítás, kidolgozás, finanszírozás, megvalósítás és értékelés. Az egyes szakaszok részletes tartalma cégenként eltérő, az eljárások különbözőségeinek függvényében. Van azonban három olyan közös pont a ciklusban, amely minden intézménynél azonos: A ciklus meghatározza a legfontosabb döntéseket, az információs követelményeket és a felelősségi köröket, minden egyes szakaszra vonatkozóan. A cikluson belüli szakaszok progresszívek, azaz egy új szakaszhoz csak az előző szakasz teljesítése után lehet sikerrel hozzákezdeni. A cikluson belüli értékelés célja az, hogy a már végrehajtott projektek tapasztalatai beépüljenek a jövőbeni programok és projektek tervezésébe. A projekt-ciklus menedzsment integrálja a projekt-ciklus szakaszait, lehetővé téve az egyes kérdések szisztematikus vizsgálatát, olyan módszer és metodika révén, amely biztosítja, hogy a célok és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kérdések szem előtt maradjanak. A PMC magában foglalja a támogatások kezelésnek alapelveit, elemzési eszközeit és technikáit. Teljesítés - projekt monitoring A szerződés létrejötte után kezdetét veszi a létesítmény tényleges megvalósítása. Ez a szakasz közvetlenül is eredményezi a fizikailag kész létesítményt. Fontos, hogy a fizikai megvalósítás szakaszban van utoljára lehetőség módosítások

66 végrehajtására. Ez a körülmény indokolttá teszi a fizikai megvalósítás körültekintő előkészítését, a teljesítés hatékony nyomon követését és a szükséges korrekciós beavatkozások elrendelését. Az előkészítési terv Az előkészítési terv különböző programokból és esetleg eltérő eljárás-szabályokból áll, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a vállalkozó a létesítményi munkák terjedelmébe tartozó tevékenységeket minél hatékonyabban tudja megvalósítani. Az előkészítési terv részei: 1. Felvonulási ütemterv A gazdaságosság megköveteli, hogy a különböző erőforrásokat akkor kell egy projekthez igénybe venni, amikortól ott azokra szükség van. A felvonulási terv tartalmazza a különböző erőforrások iránti igény időbeni ütemezését: Emberi erőforrásokét (célszerű teljes létszám / idő) Gépi erőforrásokét Alvállalkozói / egyéb közreműködő erőforrásokét Lehet: egyszerű eseménynaptár = Gantt-diagramhoz hasonló sávos ütemterv. 2. Beszállítási ütemterv A létesítménybe beépülő anyagokra és berendezésekre vonatkozik, és ezek helyszínre történő szállításának időbeni ütemezését tartalmazza. Elkészítését finanszírozási és raktározási összigény meggondolások motiválják. A beszállítói ütemterv részeként ki kell alakítani egy feliratozási rendszer is. Az ütemterv formája: egyszerű eseménynaptár / sávos ütemterv. Az építés szerelési helyszín állapottervei Az építés - szerelési helyszín állapottervei azt rögzítik egy bizonyos időintervallumra vonatkozóan, hogy a megvalósítandó létesítmény, ill. annak különböző részei által még el nem foglalt területeket az adott időintervallumban melyik vállalkozó és milyen céllal veheti igénybe. Nem más, mint az építés-

67 szerelési helyszín egy-egy ideiglenes elrendezési terve. Összhangban kell lennie a felvonulási- és a beszállítási ütemtervvel. Kommunikációs rendszer Láthattuk korábban, hogy mind a szerződés, mind a projektterv egyfajta kommunikációs eszköz a szerződő felek között. Egy jól funkcionáló kommunikációs rendszer nagyon előnyös a felek számára. A kommunikációs rendszer két alapeleme: a felek közötti írásbeli kapcsolattartás az operatív értekezletek Előre meg kell tervezni a funkciókat és a célkitűzéseket: információk gyors cseréje, problémák feltárása és megoldási javaslatok kidolgozása, döntéshozatal, utasítások gyors közlése (célszerű jegyzőkönyv / emlékeztető). A projekt megvalósítás követése és ellenőrzése Az utóelemzés egyik legfontosabb feladata a projekt megvalósítási menetének részletes figyelemmel kísérése. A megvalósítási ütemterv, mely az előző fázis segédeszköze, egy olyan tevékenységek és események sorából álló kapcsolatrendszert jelent, amelyben egyértelművé válik a feladatok időbeli és funkcionális egymásutánisága. Az egyes tevékenységekhez célszerű azonnal hozzárendelni a megvalósításért felelős személyeket, mert ezáltal biztosítható a felelősségi körök vitán felül álló egyértelműsége a projekt megvalósítása során. Az ütemterv kidolgozása az alábbi előnyökkel jár, melyek jelen fázisban is éreztetik hatásukat: Jól mutatja a feladatok, munkaegységek és projektfázisok közti összefüggéseket. Követhetővé teszi az egymással párhuzamos folyó feladatokat. Elősegíti az erőforrások tervezését, pl. hogy az egyes feladatokért felelős személyeknek mely időpontban kell rendelkezésre állniuk.

68 Egyértelműen megmutatja a felelősségi viszonyokat, vagyis hogy melyik feladat mely személy(ek) felelőssége alá tartozik. Elősegíti azoknak a kritikus tevékenységeknek a beazonosítását, melyek elhalasztásával a projekt befejezési ideje is halasztódni fog. Elősegíti azoknak a tevékenységeknek a beazonosítását, amelyek csúszása nem befolyásolja a projekt befejezését és a források időleges átcsoportosítását is lehetővé teszik. A segítségével tervezhető az egyes projektfázisokra és feladatokra szánt optimális időkeret, annak érdekében, hogy a projektet időben be lehessen fejezni. Behatárolja a projekt várható befejezési idejét. Elősegíti a projektet megvalósító különböző szervezeti egységek közti zökkenőmentes kommunikációt. Konzisztens keretet biztosít a projekt nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez. A projekt előkészítése, tervezése, valamint a megvalósítás együtt biztosíthatják a projekt sikerességét. A projektvezető nem engedheti meg magának, hogy csak a tervezésre koncentrál és elhanyagolja a projektvégrehajtást, illetve a projekt ciklus mentén haladva a végrehajtás állandó figyelését, az eredményeken túl - a kitűzött céloknak megfelelően az elért hatások értékelését. A projekt sikeres végrehajtása alapvetően két pilléren, a projekt menedzsment szervezetiintézményi keretein, valamint a végzett munka, a teljesítmény minőségén nyugszik. A projektvégrehajtáshoz kapcsolódó tevékenységek között kiemelt jelentőséggel bír a monitoring, az ellenőrzés és az értékelés fogalma. E három fogalom értelmezését azért is kezeljük kiemelt súllyal a tananyagban, mert a feladatok pontos meghatározása és lehatárolása hiányában számos probléma és nehézség vetődhet fel a gyakorlatban, aminek egyenes következménye a projekt tökéletlen,

69 hiányos megvalósulása. A projekt életciklusának menedzselése szempontjából fontos, hogy a három tevékenység külön külön, egyenként is teljes értékű egységként jelenjen meg. A három tevékenység alapvető célját és jellemzőit az alábbiak szerint körvonalazhatjuk: Az ellenőrzés a folyamatok, tevékenységek állandó felülvizsgálatát jelenti, célja a szabálytalanságok, csalások, visszaélések kiszűrése. A monitoring folyamatos adatgyűjtésen alapszik, amely alapján a projektmenedzsment vizsgálhatja a tevékenység előrehaladását a kitűzött célok viszonylatában. Az értékelés a projekt egészének áttekintése, célja a tevékenység hatásának vizsgálata a megoldani kívánt társadalmi-gazdasági probléma viszonylatában (relevancia, eredményesség és hatékonyság). A monitoring tehát nem más, mint a projekt tervezése során meghatározott célok teljesülésének, vagyis végeredményben a projekt megvalósulásának folyamatos nyomon követése. A monitorozás a műszaki, jogi, szervezési feladatok ellátásának felülvizsgálata, és nem választható el a gazdasági kérdésektől. Az értékelés minden esetben a projekt célkitűzései, eredményei, hatásai megvalósításának a vizsgálata. A monitorozással ellentétben nem dinamikus, hanem statikus tevékenység, és nem a folyamatokat követi nyomon, hanem egy adott időpont vagy időszak állapotát tükrözi. Az értékelés kiterjedhet az egyszerű és az összetett mutatók számítására és elemzésére, ezért a szakszerű végrehajtása egyszerre igényel területfejlesztési, közgazdasági és szociológiai ismereteket és gyakorlatot. A programértékelésnek három típusa van: az előzetes (ex ante) értékelés az adott helyzet aránytalanságait, hiányosságait és lehetőségeit elemzi és felméri a javasolt stratégia, valamint az adott körülmények és a célok közötti összhangot. a közbenső (mid term) értékelés a kezdeti eredményeket, azok jelentőségét és a programozási dokumentációval, valamint az előzetes

70 értékeléssel való összhangját, illetve a megjelölt célok teljesítésének mértékét, továbbá a monitoring és a végrehajtás minőségét vizsgálja. az utólagos (ex post) értékelés a már rendelkezésre álló értékelési eredmények alapján kiterjed a források felhasználására, a támogatás hatékonyságára, eredményességére és hatásaira, továbbá a gazdasági és társadalmi kohéziós politikáról következtetéseket von le. 7. EGYÜTTMŰKÖDÉS FELTÉTELEI ÉS LEHETŐSÉGEI, KONFLIKTUSOK (PROJEKT TEAMEK IRÁNYÍTÁSA ÉS A CSOPORTMUNKA) A projektek első fázisától kezdve kulcskérdés az együttműködés feltételeinek biztosítása. Az együttműködés kiterjed a projekt team és a vezetők, a szervezeti kereteken belül kijelölt team és a többi szervezeti egység, a projekten dolgozó különböző szakterületek képviselői, a megbízó és kivitelező, kivitelező és felhasználó stb. viszonylatában. A kapcsolat jellegére és típusára tekintettel kiemelt figyelmet kell szánni a korrekt együttműködés, a kölcsönös segítség és támogatás kereteinek kidolgozására. Különösen igaz ez az illetékesség kapcsolódási pontjainak meghatározására. A következő relációkra mindenképp oda kell figyelni: megrendelő - projektvezető, projektmegbízott - projektvezető, rendszer üzemeltetője/felhasználója - projektvezető, hatóságok/érintettek - projektvezető.

71 A legnagyobb odafigyelés mellett kialakított együttműködési feltételek esetén is számolnunk kell a projekt előkészítése, megvalósítása során felmerülő konfliktusokkal, melyek igen széles skálán jellemezhető formában fordulhatnak elő. Ezek közül a leggyakoribb, a teamek szervezeti működése során felmerülő lehetőségekről ejtünk néhány szót. 1. Konfliktusok A konfliktusok a szervezet életében elkerülhetetlenek, egy-egy ellentét kialakulása majd elmúlása mindennapos. Ez teljesen magától érthetődő, hiszen különbőzó érdekeket kell összeegyeztetni. Az önkormányzat által kivitelezett projektekben a szokottnál is több konfliktushelyzet fordulhat elő, lévén, hogy az önkormányzat, egy arra megválasztott tesültet, hogy a helyikek érdekeit képviselje, igényeit kielégítse, azonban, amikor beruházóként vesz részt egy projektben a végrehajtás tulajdonképpen kikerül a kezéből. Ugyanakkor az önkormányzatnak érdekében áll a lakosainak ígért infrastrukturális vagy egyéb létesítmények terv szerinti teljesítése, melyre viszont a ráhatása egy kedvezőtlen szerződési struktúra vagy vezetési hiányosság esetén korlátozottá válhat. Fontos azt is látni, hogy a helyi önkormányzat az állami költségvetésből szerzett forrással rendelkezik, tehát a kivitelézi folyamattal, mind a lakosok, mind az állami felügyelet, mind a kivitelezők felé el kell tudnia számolni. Nyilván ilyen sok szereplő esetén fokozott szerepe van a hatékony konfliktuskezelésnek a következőkben áttekintjük a projektben előforduló leggyakoribb konfliktusokat. Egy projekt esetében az alábbi konfliktus típusokról beszélhetünk: 1. "Hozott" konfliktus: a csapattagok még a projektet megelőző időszakban nézeteltérésbe keveredhetnek egymással. 2. A projekt működése során létrejött konfliktus: a mindennapi munkából származó ellentétek tartoznak ide.

72 A leggyakoribb konfliktusokat, jellemzőiket, valamint kezelési lehetőségeiket és azok következményeit a következő táblázatban láthatóak.

73 Konfliktusok és megoldásuk a szervezetben A kapcsolat típusa Hatalmi és függőségi Tárgyalási Hatalmi, függőségi helyzet Egyenlő kontra egyenlő Nagy kontra kicsi Nagy kontra közepes kontra kicsi Egyenlő kontra egyenlő Nagy kontra kicsi A konfliktus leirása Rejtett küzdelem Az embergép modell Szerep konfliktusok A zérő összegű játszma A kicsik harca a nagyobb szelet tortáért Hatékony viselkedés a konfliktus megoldása érdekében hatalmi centrum felállitása Szervezeti változások, autonómia növelésa a kölcsönös függőség kiépitése mellett, motivációs lehetőségek biztositása Vertikális feladat bővités, nagyobb szankcionálási és jutalmazási lehetőségek biztositása Közös érdekek kutatása konszenzus, kompromisszum keresés Képviselőkön keresztül történő tárgyalás Eredmény Termékeny feszültség, a csoportok nemes vetélkedése Az egyre nagyobbá váló kicsik egyre tevékenyebben vesznek részt a szervezet fejlesztésében Innovativ légkör kialakulása, felsővezetői célok elfogadása A csoportok nem érzik magukat hátrányos helyzetűnek A kicsik érdekeik jobb érvényesitésével jobb hangulatban dolgoznak Nagy kontra közepes kontra kicsi Nagyobb döntési jogkör a költségvetést illetően Magabiztos viselkedés A nagyobb beleszólás nagyobb felelősségérzetet kelt Egyenlő kontra egyenlő Határterületi kompetencia viták Koordináció és kommunikáció tökéletesitése Felelősségek tisztázása, javuló együttműködés Instrumentá lis Nagy kontra kicsi Az utasitásokkal szembeni ellenállás, szabotázs Közös döntéshozatal és részvétel, jobb kommunikáció A szervezeti célokkal való azonosulás Nagy kontra közepes kontra kicsi Nem egyértelmű feladat megosztásból, leirásból eredő viták Kommunikáció tökéletesitése, a célok általi vezetés erősitése Hatékony középvezetői réteg Egyenlő kontra egyenlő Ingerültség a személyes kapcsolatokban Kölcsönös bizalom és egymás elfogadásának Nő a csoportok közötti kooperációs készség

74 A kapcsolat típusa Hatalmi, függőségi helyzet A konfliktus leirása Hatékony viselkedés a konfliktus megoldása érdekében növelése Eredmény Szocioemo cionális Nagy kontra kicsi Nagy kontra közepes kontra kicsi Arrogáns és apatikus viselkedési formák, agresszivitás Fölöslegesen okozott stressz Eltérő vezetési stilusok használata Problémák megtárgyalása, összeütközések megszüntetése Javul a viszony a dolgozók és a vezetők között Javul a középvezetői réteg közérzete 8. A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS GYAKORLÁSÁNAK MÓDJAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK IGÉNYEK FELMÉRÉSÉNEK MÓDJAI A helyi önkormányzatok feladatait és gyakorlásukat részben a bevezetőben már említett, Európa Tanács által összeállított Charta, részben az Alkotmányos alapok biztosítják. Az Alkotmányos alapok felelnek a helyi önállóság vagy Autonómia, petíciós jogok, nyilvánosság biztosításáért és az Önkormányzati jogok védelméért. Az autónómia biztosítása jelenti a választópolgárok közösségét megillető jogok, szervezetalakítási jogot, rendelet alkotás jogát, a gazdasági önállóságot, valamint a tanulmány témáját leginkább érintő társulási jogot. Az itt ismertett társulási jogot a Társulási törvény évi 135 tv. a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről.

75 A helyi önkormányzatok közvetlen megvalósulásának formái három kategóriába sorolhatóak: Helyi népszavazás, mely ügydöntő és fontos véleménynyilvánító szereppel bír, tekintve, hogy a népszavazást, bárki kezdeményezheti, egy népszavazásra terjesztett javaslatról, megfelelő számú támogató esetén kötelesek hivatalos népszavazást tartani. De maga az előkészítés véleménynyilvánításra ad lehetőséget, még abban az esetben is, ha nem gyűlik össze kellő számú támogató, hiszen bizonyítást nyer, hogy a témakör érdeklődésre tart számot a lakosság körében. Helyi népi kezdeményezések és a Közmeghallgatás,melynek fóruma a falugyűlés. Helyi népszavazás 1. Anyagi jogi szabályok Az Alkotmány kimondja, hogy a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. Az Önkormányzati törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján - önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illeti meg, akik e közösségi jogaikat az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják. Természetesen a képviselő-testület útján történő gyakorlás a gyakoribb. A helyi népszavazás nagy jelentőségű társadalmi, politikai, gazdasági kérdésekben kerülhet alkalmazásra. Hátránya, hogy drága, egysíkú, leegyszerűsített. Az Önkormányzati törvény azonban egyenértékűvé teszi a két hatalomgyakorlási formát. Tehát az alapot az Alkotmány tartalmazza, az Önkormányzati törvény pedig a helyi népszavazás, helyi népi kezdeményezés legfontosabb anyagi jogi szabályait tartalmazza, annak érdekében, hogy egységes legyen minden helyi önkormányzatnál.

76 Az Önkormányzati törvény felhatalmazás ad a képviselő-testületeknek, hogy önkormányzati rendeletben szabályozzák a helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét. Kötelező rendeletalkotási tárgykör!! A helyi népszavazásban az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult. A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben: a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezése, a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése, új község alakításának kezdeményezése, lakott területrész átadása, átvétele, cseréje, társult képviselő-testület alakítása, a társult képviselő-testületből való kiválás, továbbá abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz. A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el: a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, az önkormányzati rendelet megerősítésére. Nem rendelhető el helyi népszavazás: a költségvetésről való döntésre, a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról. Az önkormányzati képviselő-testület rendeletében szabadon bővítheti a kötelező népszavazás tárgykörét. Ám a tiltó listát nem bővítheti tovább! A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

77 - a települési képviselők legalább negyede, - a képviselő-testület bizottsága, - a helyi társadalmi szervezet vezető testülete, - az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok 10 százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok 25 százalékánál. Tehát a helyi jogalkotó feladata a törvényi keret konkrét számszerűsítése. Lehetőség van arra, hogy a képviselő-testület az 500 lakoson aluli községben a helyi népszavazást a falugyűlés hatáskörébe utalhatja, azzal a feltétellel, hogy a falugyűlés döntése abban az esetben számít népszavazási döntésnek, ha a falugyűlésen a választópolgároknak több mint a fele jelen van. A helyi népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre! Tehát ügydöntő minden helyi népszavazás. Ám a törvény nem zárja ki véleménynyilvánító helyi népszavazás kiírását, ám ennek szabályozását az önkormányzati rendeletnek tartalmaznia kell tekintettel arra, hogy az Önkormányzati törvény e kérdést egyáltalán nem szabályozza. Az érvényesség és eredményesség kérdését is az Önkormányzati törvény szabályozza: A helyi népszavazás a) érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és b) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt. 2. Eljárásjogi szabályok 1997.évi 100 tv. választási eljárásról szóló törvény szabályozza. A népszavazás kezdeményezése

78 Az aláírásgyűjtő ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani a helyi választási iroda vezetőjéhez, megyei, fővárosi ügyben a területi választási iroda vezetőjéhez. A helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetője a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet a benyújtásától számított 15 napon belül hitelesíti. Meg kell tagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdés nem tartozik a képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés hatáskörébe; a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani; ugyanabban a kérdésben egy éven belül népszavazást tartottak; az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a jogszabályban Választási eljárási törvényben foglalt formai követelményeknek. A népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek. Az aláírások ellenőrzéséről a helyi, illetőleg a területi választási bizottság gondoskodik. A népszavazás elrendelése és kitűzése A polgármester a népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a benyújtását követő legközelebbi ülésnapon bejelenti. A népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésről a polgármester bejelentését követő 30 napon belül dönteni kell a képviselő-testületnek. A népszavazás időpontját a képviselő-testület a népszavazás elrendelésével egyidejűleg tűzi ki, az attól számított 4 hónapon belüli időpontra.

79 A népszavazás elrendeléséről és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A népszavazási eredményt a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján a helyi, illetőleg fővárosi vagy megyei ügy esetén a területi választási bizottság állapítja meg. Helyi népi kezdeményezés 1. Anyagi jogi szabályok Az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogú. Helyi népi kezdeményezés a képviselő-testület hatáskörében tartozó döntések meghozatalára irányul. Tehát helyi népi kezdeményezéssel csupán azt lehet elérni, hogy egy meghatározott témát a képviselő-testület napirendre tűzzön és tárgyaljon meg, de hogy az adott témában hoz-e és milyen tartalmú döntést arra már a népi kezdeményezés hatásköre nem terjed ki. A képviselő-testület önkormányzati rendeletében meghatározott - a választópolgárok 5 százalékánál nem kevesebb és 10 százalékánál nem nagyobb - számú választópolgár a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a képviselő-testület által meghatározott számú választópolgár indítványozott. 2. Eljárásjogi szabályok Eltérés a helyi népszavazáshoz képest csupán az aláírás gyűjtési ívek hitelesítése kapcsán van. A helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetője akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdés nem tartozik a képviselő-testület hatáskörébe,

80 az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a Ve-ben foglalt tartalmi/formai követelményeknek. 1 A helyi közakarat formálásának fórumai, eszközei és lehetőségei Az Önkormányzati törvény már az általános rendelkezésekben rögzíti: A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselőtestület a SZMSZ-ben határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. A képviselő-testület meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét (községvárospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. 1. Közmeghallgatás A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás célja a képviselő-testület lehetőséget teremthessen az választópolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, véleménynyilvánításra, tájékozódásra, tájékoztatásra. A közmeghallgatás testületi ülés, ezért az általános szabályok alapján a polgármester hívja össze és vezeti. Az SZMSZ-k rendelkezhetnek a közmeghallgatás részletes szabályairól.

81 A testület a munkatervében előre meghatározza a közmeghallgatás idejét és témáját. A közmeghallgatást célszerű egyetlen napirendi pontként, önálló testületi ülésként megtartani. A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdések és javaslatok vizsgálatának eredményéről a lakosság az érdekelteket, a lakosságot a polgármester tájékoztatja. 2. Falugyűlés Az Önkormányzati törvény csak röviden rendelkezik róla. Főszabály szerint a falugyűlés nem ügydöntő. Kivétel 500 fő alatti település esetében a helyi népszavazás témája. A falugyűlés összehívása és vezetése is legtöbbször a polgármester feladata. Több SZMSZ-ben is szerepel olyan rendelkezés, mely szerint a falugyűlésre a közmeghallgatás szabályai vonatkoznak. 3. Városkörzeti tanácskozás Olyan nagyobb településeken, ahol a lakosság nem hívható össze egy helyiségben tanácskozásra. E fórum szerepe a falugyűléshez hasonló. 4. Fogadónap, fogadóóra Az Önkormányzati törvény kötelező jelleggel nem írja elő sem a polgármesternek, sem képviselőknek a fogadóóra tartását. Ennek ellenére a legtöbb SZMSZ rendelkezik róla. A fogadóóra és fogadónap helyéről, idejéről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot. Ez lehetőséget ad arra, hogy választópolgárok/állampolgárok személyesen konzultálhassanak az illetékesekkel. 5. A képviselő testület és a bizottság üléseinek nyilvánossága

82 Számos SZMSZ garanciális szabályként rögzíti, hogy az állampolgárokat tájékoztatni kell a helyi médiák segítségével, valamint lehetőséget kell adni, hogy részt vehessenek a képviselő-testület és a bizottságok nyilvános ülésein. (nem tanácskozási, csak részvételi joggal) 6. A civil szféra képviselőinek bevonása a bizottság és a településrészi önkormányzati testület tagjai közé A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottságba indokolt beválasztani a települési kisebbségi önkormányzat tagját, a feladatköre szerinti területi szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt. A képviselő-testület - SZMSZ - településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből, más választópolgárokból. A településrészi önkormányzati testület vezetője települési képviselő. Ezekkel a választópolgárok befolyást gyakorolhatnak a testületi döntéshozatalra. 7. A helyi média szerepe A helyi közakarat formálásában egyre fontosabb szerepet kap a helyi média: újság, honlap, televízió. A honlapok egyre nagyobb teret foglalnak a tájékoztatásba: legfontosabb adatok, ügyintézési nyomtatványok letöltése, önkormányzati döntések, helyi fórumok időpontja mind elérhető az interneten keresztül.

83 9. PARTNERSÉG PUBLIC PRIVATE PARTNERSHIP Az együttműködés formái után rátérek a Public private partnership témára (Köz -és magánfinanszírozású fejlesztési együttműködés továbbiakban rövidítve PPP), amely egy sajátos finanszírozási mód. A fejezet olvasása ismertetem ennek a finanszírozási, és ugyanakkor partnerségi formának a kialakulását, jellegzetességeit, tipikus alkalmazási területeit, és az eddigi hazai tapasztalatokat. Ha egy eszköz beszerzéséhez, előállításához nincs az önkormányzatnak elegendő pénzeszköze, ez a megoldás a hitelfelvétel alternatívája lehet, és legalábbis nemzetközi példák ezt mutatják hatékonyabb megoldásokhoz vezethet. A PPP-eket a következő témákban érintjük: származása, alkalmazásának területei és előnyei, költségei egy normal finanszírozásistruktúrával ellentétben, hogyan alakulnak a költségek és díjbefizetés, milyen tipusai vannak, milyen lehetőségekkel alkalmazhatják a Magyar önkormányzatok a PPP-ket. A közcélú beruházások finanszírozása elméletileg elképzelhető tisztán közforrásból vagy tisztán magánforrásból, és a két forrás kombinációjával (vegyes finanszírozás). Az Európai Unió tagállamaiban az elmúlt két évtizedben egyre inkább alkalmazott forma, hogy a közcélú fejlesztéseket, közcélú létesítmények tervezését, fölépítését, üzemeltetését és mindezek finanszírozását az állam és a magánszektor közösen, a kockázatokat, költségeket és feladatokat megosztva végzik el eszközalapú szolgáltatásnyújtásról és nem az eszközök

84 beszerzéséről van tehát szó. Az ilyen együttműködés keretében megvalósuló fejlesztéseket nevezik Public Private Partnershipnek. Magyarul talán közcélú magánberuházásokról, közés magánszféra közötti együttműködésről lehetne beszélni. PPP alapkoncepciója A Public Private Partnership (PPP) az Egyesült Királyságból származó befektetési forma, ahol az ilyen együttműködések szorgalmazására Public Finance Initiative Act címen törvényt is alkottak. A PPP ottani népszerűségét mutatja, hogy ilyen kereteken belül jelenleg körülbelül 30 milliárd font fekszik közérdekű elsősorban infrastrukturális fejlesztésekben. Alkalmazásának előnyei A PPP során az állam nem költségvetési pénzekből valósítja meg a beruházásokat, hanem azok anyagi terheit és az azzal járó kockázatot bizonyos keretek között kitelepíti a magánbefektetőre és annak üzleti partnereire. A költségek és a kockázat az üzemeltetőt terhelik, az állam a megvalósuló eszköz igénybevételéért különböző formákban valamilyen díjat fizet (ez a díj nyilván magasabb, mint maga az üzemeltetési költség). Az államot a díjfizetésen keresztül tehát csak közvetetten terhelik a beruházás működtetésével, karbantartásával járó költségek. Az állam anyagi terhei így egy hosszú távú, 530 éves időszakra lebontott fizetési kötelezettségként jelennek meg, és nem egy összegben terhelik a központi költségvetést. PPP kialakulásának oka

85 A PPP létrejötte többek között az Európai Unió konvergenciakritériumainak egyre erőteljesebb befolyására vezethető vissza. E szabályozás közismerten a GDP 60 százalékában korlátozza az államadósság mértékét, leszűkítve ezzel az abból finanszírozott közcélú beruházások finanszírozási forrásait, így az államkassza önmagában nem adhatott elegendő forrást a közcélú infrastrukturális fejlesztések finanszírozásához. Azoknak az állami szerveknek, amelyek infrastrukturális beruházásokat szeretnének, hagyományosan a központi államigazgatási szervekhez vagy az önkormányzatokhoz kell fordulniuk, akár adóbevételből, akár hitelből finanszíroznának. A PPP ezt a szemléletet borítja fel azzal, hogy a magántőkét használja fel az eredetileg állami feladatként jelentkező befektetések finanszírozásához. A PPP létrejöttének másik oka, hogy a költséghatékonyság mérése terjedőben van a köszférában. Ennek lényege, hogy összehasonlítjuk egy egyszeri eszközbeszerzés árát (gyakorlatilag egy jelenbeli időpontban felmerülő egyszeri kiadásról van szó) és annak PPPben történő megvalósítását ebben az esetben pedig a jövőbeli pénzforgalom jelenértékét veszik figyelembe. (Ún. Value for Money elv) Tekintve, hogy kiadások összehasonlítása a cél, a kettő közül azt a megoldást fogja a közszereplő választani, amelyik azonos tartalmi feltételek mellett összességében a tervezett teljes életciklus alatt alacsonyabb összegért valósítható meg. PPP lényeges elemei A PPP lényeges elemei közé tartozik a felek közötti kockázatviselés egyensúlyának megteremtése. A közszereplő mint megrendelő a beruházásból eredő kockázat nagyobb részét kitelepíti a magántőkésre, aki a beruházást a saját forrásaiból, banki hitelekből és könkormányzati törvényénykibocsátásból valósítja meg. Az államot ezért a kockázatátadás miatt, mint már említettük, az üzemeltetési

86 költségnél magasabb díj fogja terhelni, ez azonban hosszabb távon elnyújtott, fix fizetési kötelezettségként fog jelentkezni. Hogy mit is jelent ez, nézzünk erre két példát! 1. Az önkormányzat híd építését tervez, de jelenleg nem rendelkezik, az ehhez szükséges pénzzel. Lehetősége van megterveztetni, hitelt felvenni, a közbeszerzési pályázaton kiválasztani a majdani kivitelezőt, aki a létesítmény megvalósulása után kapja meg az ellenértéket. Az üzemeltetési költségek (felújítása, javítások) a későbbiekben az önkormányzatot terhelik. 2. Vagy mindezt PPPben oldja meg, ami a következőket jelenti. A szolgáltatást nyújtó cég kiválasztása szintén közbeszerzési eljárás keretében történik, de a részletes tervek kidolgozása csak ezután következik. Miért lehetnek jobbak ezek a tervek, mint az előzőben említettek? Azért, mert a kivitelezés után rendszerint az üzemeltetés is a vállalkozás feladata lesz, mégpedig hosszú ideig (2030 éves szerződésekről van általában szó). Márpedig ha a vállalkozást terhelik az üzemeltetés költségei (láttuk az előbb: felújítás, javítások, táblák pótlása), akkor mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a leghatékonyabb megoldásokat válassza. Ha kisebb a költsége, nagyobb profitot ér majd el. Mit fizet mindezért az állam? Az állam egy a PPP típusaitól függően különbözőféleképpen nevezett díjat fog fizetni, előre rögzített éves összegekben. Ha a vállalkozó költségeit nem fedezik majd ezek a díjak, mert mondjuk rossz minőségben építette meg az autópályát, és a tervezett két nagyfelújítás helyett négyre van szükség, az az államot nem érinti ő fizeti a fix díjat, a vállalkozó pedig elgondolkozhat azon, hogy nem lett volnae célszerűbb jobb minőségben építkezni. A PPPszerződés lejártakor az eszköz pedig átkerül a köz tulajdonába.

87 1. Községi önkormányzat meg szeretné oldani az iskolai és egyéb közétkeztetési feladatait, de nincsen 500 fős közkonyha építésére és üzemeltetésére elég pénze, a feladatot azonban el kell látnia. Lehetősége van megterveztetni, hitelt felvenni, a közbeszerzési pályázaton kiválasztani a majdani kivitelezőt, aki a létesítmény megvalósulása után kapja meg az ellenértéket vagy is alkalmazhatja a PPPt, ha van olyan vállalkozás, aki szeretne étkeztetéssel foglalkozni. Ebben az esetben az önkormányzat azt vállalhatja (alapdíj megfizetésével vagy a nélkül is), hogy a szerződés időtartama alatt biztosítja a vállalkozónak 400 adag ebéd folyamatos megrendelését (feltehetően továbbra is lesznek óvodások és iskolások). A fennmaradó 100 adag ebéd a vállalkozó kockázata, a 400 azonban már elegendő alapot teremthet arra, hogy belevágjon a konyha építésébe. A szerződés lejártával a konyha tulajdonjoga és az üzemeltetés itt is az önkormányzat tulajdonába kerül. Azért azt a lehetőséget is meg kell említeni, hogy az önkormányzat csak egy melegítőkonyhát épít, és oda egy vállalkozó szállítja az ételt azonban még ekkor sem távolodtunk el a fejezet témájától, ugyanis még ebben az esetben is elképzelhető, hogy a melegítőkonyha építése is PPPben történjék.) Költségek alakulása egy hagyományos finanszírozási formával szemben Megvalósult magyar példák csak részlegesen állnak rendelkezésre, ezekről később teszek említést. A brit tapasztalatok azt mutatják, hogy a PPP keretében megvalósult projektek 22%a kerül többe, mint eredetileg tervezték, és időtúllépés a

88 projektek 24%ánál jelentkezik. Ugyanakkor ez az arány a nem PPP keretében megvalósult beruházásoknál 73% a költségtúllépésnél, illetve 70% a késedelmes megvalósításnál. Mindez azt igazolja, hogy jóllehet első megítélésre a PPP projektek talán költségesebbnek tűnnek, de korántsem biztos, hogy a tényleges kifizetések megvizsgálása után ugyanerre a következtetésre juthatunk. Ezeknek a tényleges megvalósítási költségeknek az összehasonlíthatóságát teszi lehetővé a már említett Value for Money elv következetes alkalmazása. A közszféra motivációja, hogy magánszférát is bevonjon a PPP be A magánszektor hatékonyságának és értéktermelő képességének kihasználása (a korábban felhozott példa alapján összességében kevesebb költséggel járt a híd, és a közkonyha is jobban megfelelhet funkciójának). A Maastricht Szerződés korlátok közé szorítot nemzeti költségvetések következtében a kormányok új pénzeszközöket keresnek. Tudás és tapasztalatok cseréje, egy tágabban értelmezett privatizációs stratégia részelemeként. (Egyes Állami Számvevőszéktanulmányok megemlítik, hogy a PPPt szokás a privatizáció folytatásának is tekinteni, csak a PPP még meg nem épült közvagyonra vonatkozik. A párhuzam nem helytálló, ha azt nézzük, hogy a PPP végeredményben, hosszú távon az állami tulajdont növeli.) A kockázatok megosztása, illetve a kockázatok hatékonyabb menedzselése. A kockázatok áthárítása a magánszektor és olyan intézmények, testületek felé, amelyek jobban képesek ezeket kontrollálni. (PPP projekt esetében ezeket a terheket a kivitelezési munkákat is végző üzemeltető fogja állni. Konyhás példa esetében a 400 és 500 adag közötti ételek jelentik a vállalkozó (egyik) kockázatát, a 400 alattiak pedig a közszféráét.)

89 A kreativitás és az innovatív lehetőségek erősítése, amely abból fakad, hogy elérhetővé válik a (sok esetben külföldi) privát szereplő tudása, ismeretanyaga. Politikai okok, elvárások a szolgáltatások igénybe vevői részéről. Ezek között kell említeni azt a tényt, hogy az infrastrukturális beruházások nagy része csak abban az esetben valósítható meg, ha abba a magánszektort is bevonják. (A választott közszereplők (legyenek akár az országgyűléskormány, akár egy önkormányzat tagjai) általában szeretnék, hogy újraválasszák őket, ami akkor valósul meg, ha a beígért fejlesztések is. Kockázat a hagyományos állami beruházásokkal összevetve A PPP egyetlen bevételi forrása (és a legtöbb infrastrukturális beruházásnál a bankok egyetlen biztosítéka) az állami szektor által fizetendő szolgáltatási díj. Itt jelenik meg a projektek legjelentősebb érdekösszeütközése és megvalósíthatóságuk, működőképességük kulcskérdése. Az állami szféra érdekei output szemléletűek, az általa elérni kívánt beruházást annak végleges formájában határozzák meg, áthárítva minden olyan kockázatot, amely a beruházás tényleges megvalósításával kapcsolatos. Ezzel szemben a beruházó és a kivitelező bankok érdekei azt kívánják meg, hogy a kockázat megfelelő megosztása érdekében kötelezettségvállalásaikat és jogaikat pontosan határozzák meg; hiszen a szerződésszerű teljesítéstől függ a projekt bevételi forrása, amely a projekt életképességének, a hitel visszafizetésének az alapja. Mivel a legtöbb PPP projekt egyetlen bevételi forrásra számíthat, a finanszírozók és a hitelezők arra törekednek, hogy megbizonyosodhassanak az adott közszereplő, mint megrendelő fizetőképességéről. Mivel azonban a PPPberuházások közfeladatok megvalósítására jönnek létre, az állam szolgáltatásidíjfizetési kötelezettségének megszegése esetén általában

90 közfeladatellátási kötelezettségét is megszegné, ami a beruházó szempontjából kockázatcsökkentő elem. Szereplők, együttműködés a PPP során A PPP projektek szereplői és kapcsolódási pontjaik a projekthez Szereplő megnevezése Mikor kapcsolódik a PPP projektbe? Milyen pénzforgalom kapcsolódik hozzá? Kitől kapja a forrást? Kinek fizet? Közszereplő (jellemzően önkormányzat vagy közigazgatási szerv) A PPP projekt kiírója Koncessziós díj (ha a kivitelező és az üzemeltető személye elválik egymástól, ez a koncessziós díj képezi a közszereplő saját erejének alapját) Üzemeltető Megvalósítás költsége Kivitelező Kivitelező A projekt kiírása után kapcsolódik a PPP projektbe, a tárgyalási folyamatban végig részt vesz, majd az eljárás nyerteseként megvalósítja a kívánt beruházást Megvalósítás költségei Támogatás Hitel (kamattámogatással) vagy anélkül) Közszerepelő Állami forrás, közösségi (EU) alapok Bank (esetleges kamattámogatás esetén ideértve az államot vagy a kamattámogatás nyújtóját)

91 Szereplő megnevezése Mikor kapcsolódik a PPP projektbe? Milyen pénzforgalom kapcsolódik hozzá? Kitől kapja a forrást? Kinek fizet? Üzemeltető Ha személye megegyezik a kivitelező személyével, akkor a projekt kezdetén Ha személye a kivitelező személyétől különválik, akkor a beruházás eredményeként megvalósuló vagyontárgy üzembe helyezése előtt Szolgáltatási (szerződéses vagy lízing) díj A szolgáltatások igénybevevői Ennek elégtelensége esetén igénybe veheti a közszereplő fizetési garanciáját Koncessziós díj Közszereplő Bank Finanszírozás és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása esetén a beruházón, és/vagy a kivitelezőn keresztül kapcsolódik a projekthez Közvetlenül is kapcsolódhat a projekthez, ha pénzügyi tanácsadással segíti a projektben részt vevő szereplőket Hitel Kamattámogatás esetén a piaci kamat és az alkalmazott kamatláb közötti különbséget a kamattámogatás nyújtója finanszírozza. A hitelt a kivitelezőnek folyósíthatja Amennyiben az üzemeltetőt finanszírozza (cash flow alapon), akkor az üzemeltetőnek folyósít

92 Szereplő megnevezése Mikor kapcsolódik a PPP projektbe? Milyen pénzforgalom kapcsolódik hozzá? Kitől kapja a forrást? Kinek fizet? A szolgáltatásból származó cash flow Amennyiben az üzemeltetőt finanszírozza a bank biztonságot jelent, ha a szolgáltatás igénybevételéért fizetett dijakat a bank nem szolgáltatón keresztül kapja meg, hanem közvetlen ő szedheti be. PPP alkalmazása A Public Private Partnership alkalmazásának két megközelítését lehet megkülönböztetni. A konzervatív felfogás szerint nagyszabású infrastrukturális projektek megvalósításában lehet alkalmazni. Ezek lehetnek: autópályák, hidak, vasutak, víz, csatornaprojektek, hulladékgazdálkodással összefüggő beruházások. A társadalom egésze számára kedvezőbb innovatív megközelítés nem korlátozza a PPP alkalmazását a nagy projektekre, hanem ez alapján kisebb infrastrukturális fejlesztések és egyéb közszolgáltatások megvalósításában is alkalmazhatónak véli a magánés közszféra együttműködését. Ilyen alkalmazási területek lehetnek:

93 tömegközlekedés, oktatási infrastruktúra, államigazgatási épületek. Az említett nagy projektek sikeres megvalósulására, már akadt példa Magyarországon, mint például az M5-ös autópálya vagy a Sportaréna építése. A közelmúlt egyik legjelentősebb kivitelezése, talán mégis az oktatási infrastruktúra területén történt. A következő fejezetben részletesen viszgáljuk a Budapesti Corvinus Egyetem Felsőoktatási Fejlesztési programját. A tisztán koncessziós típusú PPP esetén teljes mértékben (100%) a magánszférára hárul a beruházás finanszírozási forrásainak előteremtése. Ahelyett, hogy a projektből származó kockázatokat közösen viselnék, ebben az esetben a közés a magánszereplők előre (ex ante) megosztják egymás között az azonosított kockázatokat. Ez szerződéses megállapodásokban történik, amelyekben rögzítik a kockázatok, a finanszírozás és a hatáskörök viselésének részleteit, például úgy, hogy a kormányzatra hárulnak a politikai kockázatok, míg a privát szereplő viseli a kivitelezési és kereskedelmi kockázatokat. A koncessziós típusú PPPk a leggyakoribbak napjaink PPPgyakorlatában. Számos példát találhatunk rájuk egész Európában kezdve az Egyesült Királyság és Franciaország közötti Csatornaalagúton, a keletközépeurópai új autópályaépítések konstrukcióin (pl. az M5 Magyarországon) vagy a Tejo portugáliai hídjának építésén át, egészen a NagyManchesterben megvalósult villamos közlekedési rendszerig. A koncessziós típusú PPPk alapja egy szerződés a projekt megbízója és szervezője között. A megbízó általában a kormányzat, kormányzati ügynökség vagy egy szabályozott monopóliummal rendelkező társaság. A szerződést koncessziós szerződésnek nevezzük. Sajátossága ennek a fajtának, hogy a

94 szervező társaság, jóllehet kizárólagosan rendelkezik a koncesszióból fakadó jogokkal, általában csak minimális eszközzel rendelkezik, és másodlagos szerződésekben a kockázatot tovább teríti újabb szereplők felé. A következő ábrán láthatjuk egy koncessziós típusú PP jellemző szervezeti felépítését. Koncessziós típusú PPP jellemző szervezeti felépítése 2. Joint venture típusú PPP A joint venture típusú (vagy megosztott) PPPk esetében a projekt teljes életciklusa alatt folyamatosan fennáll a közés magánszektor közös elkötelezettsége. Ezekben az esetekben a privát szektor részvétele a beruházás finanszírozásában éppen ezért alacsonyabb a 100%nál. A magánés a közszereplők a projekten belül megosztják a hatásköröket, a kockázatokat és a finanszírozást is közösen végzik, mint egy közösen létrehozott közhasznú társaság tulajdonosai. Habár vannak kivételek, általánosságban azt lehet elmondani, hogy olyan arányban oszlanak

95 meg a kockázatok és később a profit is, amilyen arányban a felek részt vállalnak a projekt megvalósításában. A PPP ezen formájára jellemzően infrastrukturális beruházások során találhatunk példákat, ahol az infrastrukturális berendezések részben vagy teljes egészében a kormányzat tulajdonában vannak (pl. repülőterek), vagy ahol az érintett felek pl. regionális (ön)kormányzatok mindegyikének szoros együttműködése teheti csak sikeressé a projektet. Erre a formára lehet példa a franciaországi Vatry új teherforgalmi repülőtere, az EBRD által támogatott koncesszió a szentpétervári repülőtér új utastermináljának építésére vagy a Franciaországot és Olaszországot összekötő Mont Blancalagút. A joint venture típusú PPPprojektek jellegzetes szervezeti sémáját a következő ábrán láthatjuk. Forrás: PROFŐT [2001]

Terület-és településfejlesztési ismeretek

Terület-és településfejlesztési ismeretek Terület-és településfejlesztési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: Dr. Szigeti Ernő Budapest 006. szeptember A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI

Részletesebben

Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében

Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében Készítette: Kovács Mária Mónika V. évfolyam Konzulens: Dr. Horváth M. Tamás egyetemi tanár Debrecen 2008.

Részletesebben

Az innovációs és ipari parkok szerepe az innováció erősítésében

Az innovációs és ipari parkok szerepe az innováció erősítésében Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. 1117 Budapest, Dombóvári út 17-19. Tel.: (36 1) 204-2951 (36 1) 204-2970 Fax: (36 1) 204-2953 E-mail:ipargazd@t-online.h Internet:http://www.ikt.hu Az innovációs

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÖNKORMÁNYZATI KÖZIGAZGATÁS (tankönyv) Budapest, 2012 NEMZETI KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET A tankönyvet megalapozó tanulmányok szerzői: I. fejezet: Dr. Barabás Zoltán II. fejezet: Dr.

Részletesebben

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM www.ujnemzedek.hu www.facebook.com/ujnemzedek

Részletesebben

VAJDASÁGI MAGYAR CIVIL STRATÉGIA (2012 2018)

VAJDASÁGI MAGYAR CIVIL STRATÉGIA (2012 2018) VAJDASÁGI MAGYAR CIVIL STRATÉGIA (2012 2018) Szabadka, 2012.április 1 Készítette a Regionális Tudományi Társaság a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Civil Szövetség megbízásából, a Bethlen Gábor

Részletesebben

A MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉS SZAKPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

A MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉS SZAKPOLITIKAI KONCEPCIÓJA A MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉS SZAKPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 1 BEVEZETŐ A közművelődést a magyar kulturális kormányzat olyan személyiség-, közösség- és társadalomfejlesztő programnak tekinti, amely a polgárok aktív

Részletesebben

Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon

Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon Benedek Gabriella és Scsaurszki Tamás Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon 1 Copyright 2008 The Sasakawa Peace Foundation The Sasakawa Central Europe Fund Minden jog fenntartva.

Részletesebben

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola dr. Csörgits Lajos A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása A demokrácia, a helyi közügyek és a helyi önkormányzás egyes kérdései

Részletesebben

A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban

A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban Szlávik János A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban 17. szám Budapest, 2002. december ISBN 963 503 294 3 ISSN 1587-6586 A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Egészségfejlesztési terv

Egészségfejlesztési terv Egészségfejlesztési terv Fráter György Gimnáziumért Alapítvány 2014. január Tartalom 1. Előszó... 4 2. Az egészségfejlesztés indokoltsága, értékei... 5 2.1 Népegészségügyi indokoltság... 5 2.2 Szakmai

Részletesebben

Dr. Füzesi Zsuzsanna Dr. Tistyán László EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉG- FEJLESZTÉS A SZÍNTEREKEN

Dr. Füzesi Zsuzsanna Dr. Tistyán László EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉG- FEJLESZTÉS A SZÍNTEREKEN Dr. Füzesi Zsuzsanna Dr. Tistyán László EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉG- FEJLESZTÉS A SZÍNTEREKEN Az Egészségfejlesztési módszertani füzetek kiadványsorozat kötetei 1. Az egészségfejlesztés alapelvei (Az

Részletesebben

Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ 4

Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ 4 Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ 4 1. A NEMZETPOLITIKAI STRATÉGIA FOGALMA 5 1.1. A nemzetpolitikai stratégia műfaja 5 1.1.1. A nemzetpolitikai stratégia sajátosságai 5 1.1.2. A nemzetpolitikai stratégia helye

Részletesebben

Pályázatírás Közbeszerzési alapismeretek

Pályázatírás Közbeszerzési alapismeretek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 keretében megvalósult INTERREG III/A Az egyetemi innovációs transzfer potenciál elősegítése a határmenti régiók KKV-i felé Baranya Megyei

Részletesebben

AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE

AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE ETENIM KFT 2006 TARTALOMJEGYZÉK AZ INFORMÁLIS ÉS NEM-FORMÁLIS TANULÁSI KERETEK KÖZÖTT SZERZETT TUDÁS ELISMERTETÉSE TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Nemzeti Együttműködési Alap

Nemzeti Együttműködési Alap Nemzeti Együttműködési Alap Képzési segédlet 2012. A megújult civil támogatási rendszer a Nemzeti Együttműködési Alap bemutatása Képzési segédlet Készült az ÁROP 2.2.10-10-2010-0001 program keretében Budapest,

Részletesebben

A Palóc Út Klaszter. Középtávú marketingstratégiája. és 3 éves marketing és kommunikációs akcióterve

A Palóc Út Klaszter. Középtávú marketingstratégiája. és 3 éves marketing és kommunikációs akcióterve A Palóc Út Klaszter Középtávú marketingstratégiája és 3 éves marketing és kommunikációs akcióterve A Palóc Út Klaszter létrehozása - Néprajzi értékekre épülő tematikus út, turisztikai célterületté alakítása

Részletesebben

Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY. h a t á r o z a t a. a Legyen Jobb a Gyerekeknek. Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032

Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY. h a t á r o z a t a. a Legyen Jobb a Gyerekeknek. Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY h a t á r o z a t a a Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 Az Országgyűlés eleget téve a Magyar Köztársaság kötelezettségvállalásainak, a nemzetközi

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI RENDSZER. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve

A PEDAGÓGIAI RENDSZER. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve A PEDAGÓGIAI RENDSZER Fejlesztők és felhasználók kézikönyve A könyv a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.2.2-08/1-2008-0002) kiemelt projekt keretében A pedagógiai rendszerek fejlesztési

Részletesebben

Az európai oktatási és képzési rendszerek szerkezete

Az európai oktatási és képzési rendszerek szerkezete Az európai oktatási és képzési rendszerek szerkezete Magyarország 2009/10-es kiadás European Commission AZ EURÓPAI OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI RENDSZEREK SZERKEZETE MAGYARORSZÁG 2009/10 Összeállította: Juhász

Részletesebben

NEMRE VALÓ TEKINTETTEL Kézikönyv

NEMRE VALÓ TEKINTETTEL Kézikönyv NEMRE VALÓ TEKINTETTEL Kézikönyv a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség érvényesítésének elméletéről és gyakorlatáról (intézmények és vállalkozások vezetői számára) E/004. számú Fejlesztési Partnerség

Részletesebben

A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE MAKÓ FERENC

A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE MAKÓ FERENC ZSKF TKK FÜZETEK 6. A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE MAKÓ FERENC SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010. KÉSZÜLT A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJÁBAN AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY

Részletesebben

A SIKERES KISVÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA

A SIKERES KISVÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A SIKERES KISVÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA AZ MTM AUTÓSISKOLA

Részletesebben

A kis- és középvállalkozások. fejlesztésének

A kis- és középvállalkozások. fejlesztésének A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007 2013 A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007 2013 A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája (2007 2013)

Részletesebben

Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben

Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából. 2008. szeptember 30. Előszó Az információhoz

Részletesebben

Jó kormányzás a sportban

Jó kormányzás a sportban Jó kormányzás a sportban Magyar Sportmenedzsment Társaság Magyar Sporttudományi Társaság A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt

Részletesebben

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 Tartalom 1 Köszöntő... 4 2 Bevezetés... 6 3 Tervezési és végrehajtási alapelvek... 8 3.1 A tématerület pontos definiálása a tervezés során...

Részletesebben

AZ ISPA ÉS A KOHÉZIÓS ALAP FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON

AZ ISPA ÉS A KOHÉZIÓS ALAP FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány AZ ISPA ÉS A KOHÉZIÓS ALAP FELHASZNÁLÁSA MAGYARORSZÁGON Készítette: Meliorisz Katalin

Részletesebben

PÁLYÁZATÍRÁSI TANANYAG. (Interregionális Civil Projektfejlesztési Hálózat)

PÁLYÁZATÍRÁSI TANANYAG. (Interregionális Civil Projektfejlesztési Hálózat) PÁLYÁZATÍRÁSI TANANYAG (Interregionális Civil Projektfejlesztési Hálózat) IMPRESSZUM E könyv készítése során a Szerzők és a Kiadó a legnagyobb gondossággal jártak el. Ennek ellenére hibák előfordulása

Részletesebben

A Kormány. 1257/2011. (VII.21.) Korm. h a t á r o z a t a

A Kormány. 1257/2011. (VII.21.) Korm. h a t á r o z a t a A Kormány 1257/2011. (VII.21.) Korm. h a t á r o z a t a a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos

Részletesebben