A TÖRTÉNELEMÉRETTSÉGI NAGYKÖNYVE II.

Átírás

1 A TÖRTÉNELEMÉRETTSÉGI NAGYKÖNYVE II. Javítási és értékelési útmutató Budapest, 2016.

2 1. A találmány A kép A feltaláló A találmány jelentősége neve betűjele neve makadámút A McAdam Elősegítette a közúti közlekedést. esztergapad E Maudslay Gépesítette a gépalkatrészek gyártását. gőzmozdony B Stephenson Forradalmasította a közlekedést, létrejött a korszak húzóágazata. gőzgép C Watt Más gépek meghajtására volt alkalmas. (A táblázat utolsó oszlopában adott válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatóak.) 2. Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a textilipar szerepét mutatja be az első ipari forradalom során. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. Tájékozódás térben és T Rögzíti, hogy az első ipari forradalom Angliában időben bontakozott ki a VIII. század végén és a I. század feléig tartott. Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános és szaknyelv alkalmazása konkrét történelmi fogalmakat: pl. ipar, gépesítés, tömegtermelés, befektetés / kereslet. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Ismeretszerzés, a források F Rögzíti a kép alapján, hogy a textilüzemeket / használata manufaktúrákat gépesítették, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a gépeket gőzgép hajtotta, az üzemekben sok nő és sok gyerek dolgozott, tömegesen állították elő a termékeket, ez fellendítette a vas- és gépgyártást is). Eseményeket alakító E1 Rögzíti, hogy az első ipari forradalom során a tényezők feltárása, kritikai fejlődés a textiliparban indult meg, és ezzel és problémaközpontú gondolkodás kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. egy textilipari vállalkozás kis tőkebefektetést igényelt, a befektetés hamar megtérült / jövedelmezővé vált, sok és olcsó alapanyag állt rendelkezésre, a termékek iránt nagy volt a kereslet). E2 Rögzíti, hogy a textilgyártás két fontos mozzanata a fonás és a szövés / a textilüzemekben fonó- és szövőgépeken termeltek, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. először a fonást gépesítették / tették hatékonyabbá, ezt követte a szövőgépek fejlődése, az emberi erőt / a víz meghajtó erejét a gőz vette át) vagy megemlíti legalább két feltaláló és találmányaik nevét. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 17

3 3. a) A kisnémet egység mellett szól, mert a Habsburg Birodalom lakosságának többsége nem német / mert Poroszország lakosságának zöme német / mert csak így lehetne viszonylag homogén német nemzetállamot létrehozni. b) A nagynémet egység mellett szól, mert a Habsburg dinasztia viselte hagyományosan a német-római császári címet / mert a Német-római Császárság Ausztria (és Csehország) területét is magában foglalta. (Elfogadható még: A kisnémet egység mellett szól, mert a német-római császári tisztség a korszakban tényleges hatalommal már nem bírt / a Habsburgok számos nem német nyelvű területet birtokoltak, így nem lett volna esély a nemzetállam kialakítására.) c) A kisnémet egység mellett szól, mert a Habsburg Birodalom kimaradt a Német Vámszövetségből / mert a Német Vámszövetség Poroszország vezetésével valósult meg / mert a Német Vámszövetség már gazdaságilag egyesítette a kisnémet egységbe foglalandó államokat. d) A kisnémet egység mellett szól, mert a Habsburg Birodalom elvesztette Oroszország támogatását a román fejedelemségek megszállása miatt / mert Poroszország megszerezte Oroszország támogatását a lengyel felkelés leverésében való közreműködés miatt. (A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók, ill. más helyes, a forrásokhoz kapcsolódó válaszok is elfogadhatók.) 4. a) Oroszország b) Franciaország c) Olaszország d) Németország 5. A képi forrás betűjele A szövetségi rendszer megnevezése A szövetségi rendszer létrejöttének éve A szövetségi rendszer létrejöttéhez vezető két-két szerződés részletének sorszáma A) (hármas) antant , 3. B) hármas szövetség , 5. A szöveges források sorszámai egy-egy mezőn belül fordított sorrendben is elfogadhatóak. 6. a) Marx szerint a termelési eszközök egyre kevesebb kézben összpontosulnak majd, míg Bernstein szerint a kis- és középüzemek is életképesek / a vagyonosok száma (relatíve és abszolút mértékben is) nőtt. b) Marx szerint a munkásosztály lesz a legszélesebb társadalmi réteg / elnyomorodik, míg Bernstein szerint a munkásosztály kizsákmányolt, de az elnyomorodása nem következett be. c) Marx szerint a kapitalizmus (belső ellentmondásai miatt) válságba jut és összeomlik, míg Bernstein szerint bár a polgári társadalom válságban van, de belátható időn belül nem fog összeomlani. d) Marx szerint a munkásoknak forradalommal / erőszakkal kell átvenniük a hatalmat, míg Bernstein szerint demokratikus úton / törvényesen kell a munkásság helyzetét megjavítani. e) szociáldemokrácia f) keresztényszocializmus g) III. Leó

4 7. a) Szent Szövetség b) 2., 4. c) Oszmán / Török Birodalom d) Oroszország és Nagy-Britannia konfliktusára (a keleti kérdésben). (Tartalmilag hasonló más helyes válasz is elfogadható.) e) Ő volt a kongresszus házigazdája. vagy Németország / Bismarck vezető szerepet játszott a balkáni helyzet rendezésében. (Tartalmilag hasonló más helyes válasz is elfogadható.) f) A C B g) (hármas) antant 8. Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a második ipari forradalom korának brit terjeszkedése mögött álló érveket és érdekeket mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T Rögzíti a második ipari forradalom időszakát (a I. század második fele és a. század eleje vagy az as évektől 1914-ig), és rögzíti a téma egy térbeli vonatkozását (pl. Nagy-Britannia legértékesebb gyarmata India volt, a briteknek minden kontinensen voltak gyarmatai, a korszakban főként Afrikában növelték gyarmati területeiket). K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. gyarmatbirodalom / gyarmati versengés, piac, nyersanyag, munkaerő. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Rhodes felsőbbrendűnek / Isten kiválasztott népének gondolta az angolokat; azzal érvelt, hogy a brit uralom kiterjesztése békét fog hozni), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. Rhodes érvelése ideológiai alapot teremtett a gyarmatosításhoz, alkalmas volt a közvélemény megnyerésére, ez egyfajta fajelmélet, valójában a gyarmatosítást véres háborúk kísérték, valójában a gazdasági érdekek domináltak). F2 Rögzíti a karikatúra egy lényegi elemét (pl. a felszeletelt torta Kínát / a kínai piacot jelképezi, a Viktória királynőt ábrázoló nőalak felháborodott pillantása a Nagy-Britannia és Németország közötti feszültségre utal), és tesz egy érdemi megállapítás a brit gyarmatosítás hátterével kapcsolatban (pl. Nagy- Britannia befolyási övezetet szerzett Kínában, a britek más hatalmak rovására is igyekeztek befolyást szerezni). Pont

5 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás E1 Rögzít egy lényeges tényt a Brit Birodalomra vonatkozóan (pl. Nagy-Britannia rendelkezett a legnagyobb gyarmatbirodalommal, a korszakban tovább növelte gyarmati területeit), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. Nagy-Britannia vezető hatalmi szerepét gyarmatbirodalma biztosította, ez a korszak a gyarmati versengés / imperializmus időszaka volt, rohamosan csökkentek a gyarmatosítható területek, már megszerzett területeinek biztosítására is foglalt el újabb területeket). E2 Rögzít egy tényt a gyarmatok gazdasági jelentőségére vonatkozóan (pl. olcsó nyersanyagot / luxuscikkeket / olcsó munkaerőt / felvevőpiacot biztosítottak az anyaország számára), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a korszakban ugrásszerűen nőtt az ipari termelés, erősödött a piaci verseny, megnőtt a tőkekivitel, a nemzeti piachoz kevésbé kötődő óriásvállalatok jöttek létre). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 20 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a nők helyzetének változását mutatja be a második ipari forradalom időszakában. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T Rögzíti, hogy a tárgyalt időszak a I. század második felére és a. század elejére / első két évtizedére tehető, és a vizsgált jelenségek Európa (és Észak-Amerika) polgárosult térségeire jellemzőek. K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. polgárosodás, középosztály, oktatás / munkavállalás, emancipáció. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F1 Rögzíti a kép alapján, hogy a telefonközpontokban nagy többségben nők dolgoztak, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a szolgáltató szektor erősödésével / a nem fizikai munkát igénylő ágazatokban nőtt a női munkaerő aránya, már nemcsak a munkások körében, hanem a középosztályba tartozó nők közül is többen dolgoztak, a nők fizetése alacsonyabb volt, az értelmiségi pályák a tanítónői kivételével nagyon nehezen nyíltak meg előttük, a középosztálybeli lányok jellemzően férjhez menésük előtt dolgoztak / végső Pont

6 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás céljuk a férjhez menés volt). F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a nyugateurópai nagyvárosokban a nők kerékpároztak / sportoltak, a cikk írója kedvesen ugyan, de kigúnyolta a kerékpározó nőket), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a technikai fejlődés / a háztartási munkák könnyebbé válása / a cselédtartás révén a nőknek egyre több szabadidejük lett / egyre többet szórakozhattak, a középosztálybeli nők élete szabadabb / házassága egyenjogúbb lett, törvényi lehetőség lett a válásra, a társadalom nagy része nehezen fogadta el a változásokat). E1 Rögzíti, hogy egyre több lány vett részt az alapfokú és a középfokú oktatásban, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a nemeket elkülönítve oktató iskolák működtek, a felsőoktatásból a századfordulóig kizárták a nőket, az államigazgatás megnövekedett munkaerőigénye hozzájárult a női iskolázottság növekedéséhez). E2 Rögzíti, hogy a középosztálybeli nők jellemzően kevesebb gyermeket szültek, mint régebben, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az orvostudomány fejlődésével csökkent a gyermekhalandóság, megjelent a születésszabályozás, a nők életében csökkent az anyai szerepkör súlya) vagy rögzíti, hogy a korszakban mind a jogrend, mind a közvélekedés a nőket jogfosztottnak /a férfiak alárendeltjének tekintette, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. szigorú etikett szabályozta viselkedésüket, az egyenjogúsításért / a politikai jogokért küzdöttek a szüfrazsettek, egyenjogúsításukat a század második felében / politikai jogokat csak az első világháború után értek el). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM a) 1. b) C, D c) (I.) Ferenc József d) a) B, E b) Kossuth Lajos c) D d) E

7 12. a) 1. Pest(-Buda), Vaskapu(szoros), 5. (Elfogadható a Vaskapu szoros valamely részének megnevezése is.) 3. Fiume, 1. b) A gőzhajó (megjelenése / elterjedése). (A helyes válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) 13. a) román(ok) b) szlovák(ok) c) német(ek) d) szerb(ek) 14. a) 1867 b) 2. c) 3. d) 3 / három e) 1., 3. f) Közös ügyeket vezettek be. / Az áprilisi törvényekben nem szerepeltek közös ügyek. (A helyes válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) 15. Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a dualizmus kori etnikai viszonyokat és a magyar kormányok nemzetiségi politikáját mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T1 Rögzíti, hogy a dualizmus kora 1867-től 1918-ig tartott. T2 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (a nemzetiségek jellemzően a peremterületeken éltek, a középső területeken / az Alföldön magyar többségű volt a lakosság, a kivándorlás a hegyvidéki területekről volt a legjelentősebb, az asszimiláció a városokban / a kevert lakosságú területeken volt jellemző) vagy megnevezi legalább két nemzetiség területeit vagy utal arra, hogy Magyarország az Osztrák Magyar Monarchia része volt. K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. nemzetiség, arány, törvény, jog. K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. többnemzetiségű, asszimiláció, kivándorlás, nemzetiségi törvény. K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Pont

8 Ismeretszerzés, a források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás F1 Rögzít egy lényeges tényt a táblázat alapján (pl. a kivándorlók többsége nemzetiségi volt, a nemzetiségek közül legnagyobb számban szlovákok vándoroltak ki, a nemzetiségek körében magasabb volt a kivándorlási arány, mint a magyarokéban, a szlovákok és a ruszinok körében volt a legmagasabb a kivándorlási arány, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a nemzetiségek körében alacsonyabb volt az átlagos életszínvonal, mint a magyarokéban, a szlovákok és ruszinok által lakott hegyvidéki területeken kevés volt a megélhetési lehetőség, ez hozzájárult a nemzetiségek arányának csökkenéséhez). F2 Rögzíti a nemzetiségi törvény idézett részeinek valamely lényegi elemét (pl. az alsófokú oktatásban / a helyi közigazgatásban engedte a nemzetiségi nyelvhasználatot), és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatban (pl. elfogadtatása Eötvös József nevéhez köthető, érvényesültek a liberális elvek; a korabeli viszonyok közt példaértékű volt; sokszor nem tartották be; továbbra is a magyar maradt az egyedüli államnyelv). F3 Rögzíti, hogy a Lex Apponyi a nemzetiségi iskolákban kötelezővé tette a magyar nyelv tanítását, és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatban (pl. célja az volt, hogy a nemzetiségi lakosok is használni tudják az államnyelvet; elősegítette [volna] az asszimilációt; ez a nemzetiségek szemszögéből nézve visszalépés volt az Eötvös-féle törvényhez képest). E1 Rögzíti, hogy Magyarország többnemzetiségű / soknemzetiségű ország volt, és tesz egy érdemi megállapítást az etnikai arányokra vonatkozóan (pl. a korszakban a magyarok aránya nőtt, a korszak elején a magyarok csak relatív többséggel rendelkeztek, a korszak végére a magyarok aránya Horvátország nélkül 50 százalék fölé emelkedett). E2 Rögzíti az asszimiláció jelenségét, és megmagyarázza a fogalmat (a többségi társadalomba való beolvadás), vagy tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez is csökkentette a nemzetiségek arányát, az iskolázottabb / polgári / városi rétegek körében volt különösen jellemző). E3 Rögzíti a magyar nemzetiségi politika egy alapvető összetevőjét (pl. a magyar kormányzat az egy politikai nemzet elvét vallotta, a magyar kormányzat politikáját nemzetállami törekvések jellemezték, a magyar vezetőréteg a kiegyezéssel biztosította a nemzetiségek feletti uralmát), és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatban (pl. nem bővítették a nemzetiségi jogokat, bíztak a [békés] asszimilációban, féltek az ország szétszakadásától, a nemzetiségek egy része területi

9 autonómiát követelt, a nacionalizmus erősödése etnikai konfliktusokhoz vezetett). E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM a) Miniszter / miniszterelnök A forrásrészlet betűjele Eötvös József C Tisza Kálmán B Wekerle Sándor A, D b) Állítás Az egyházak tiltakoztak ellene. A központi kormányzat hatalmát növelte a megyei önkormányzatisággal szemben. Következménye volt az analfabéták arányának csökkenése. A forrásrészlet betűjele A, D B C 17. Állítás a) Kárhoztatja a dzsentrit a magyar nemességhez nem méltó életmódja miatt. b) Megjelenik benne a dzsentrik lovagkori gyökerekkel rendelkező, de a polgárosodás korában már idejétmúlt szokása. c) Kárhoztatja a dzsentrit azért, mert nem akar részese lenni a polgárosodás folyamatának. d) Azt sugallja, hogy a dzsentrik a zsidók álságos tevékenysége miatt vesztették el birtokukat. e) Megjelenik benne a dzsentri réteg vagyonvesztése, gazdasági pozíciójának gyengülése. 18. a) 3. b) 4. c) felvilágosodás (Elfogadható még: liberalizmus.) d) A) Andrássy Gyula B) Wekerle Sándor A B C D E egyik sem

10 19. Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően az állam szerepének növekedését mutatja be az államigazgatás, az oktatás, az egészségügy és a rendfenntartás területén a dualizmus kori Magyarországon. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T1 Rögzíti a dualizmus korának időbeli határait ( ), vagy rögzíti Tisza Kálmán miniszterelnökségének időszakát ( ). T2 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. főként a falvakban volt jelentős a népiskolák építése, a csendőrség vidéken jött létre, Budapesten rendőrség működött) vagy említ egy megszüntetett kiváltságos kerületet (jászkun kerület, hajdú kerület, Szepesség, szász székek, székely székek). K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. oktatás, egészségügy, rendfenntartás / közbiztonság, megye. K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. polgári állam, tankötelezettség, közigazgatási reform, állami anyakönyvezés / polgári házasság. K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F1 Rögzít egy lényegi tényt a forrás alapján (pl. nőtt az állami és községi fenntartású iskolák száma / aránya, több ezer új népiskola épült, a legtöbb iskolát az egyházak tartották fenn), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ennek hátterében Eötvös József törvénye / a tankötelezettség bevezetése állt, ennek hatására szélesebb társadalmi rétegek vonódtak be az oktatásba, az állam is részt vállalt az oktatás költségeiből, nőtt az írni-olvasni tudók / csökkent az analfabéták aránya, az állam a nem állami fenntartású iskolák működést is szabályozta / felügyelte). F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. törvényben szabályozták a tanárképzést, a tanárképzés része lett a tanítási gyakorlat elvégzése, a leendő tanároknak meg kellett felelniük az államilag meghatározott követelményeknek), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez a reform Trefort Ágoston nevéhez kötődött, ezzel egységesítették / növelték a tanárképzés színvonalát, állami gyakorlóiskolákat hoztak létre). F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. az állam szabályozta a kórházak működését, közkórházakat hoztak létre, a közkórházak mindenkit kötelesek voltak Pont

11 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás ellátni), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. az állami felügyelet célja az ellátás színvonalának biztosítása volt, főként magánkórházak / egyházi fenntartású intézmények működtek, szélesebb társadalmi rétegek jutottak hozzá egészségügyi ellátáshoz, javult a lakosság egészségi állapota). F4 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. csendőrséget hoztak létre, a csendőrség a kormány felügyelete alatt állt), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. korábban a vármegyék feladata volt a rendfenntartás, ezzel országos hatáskörű intézmény jött létre, hatékonyabbá vált a bűnüldözés). E1 Rögzíti a polgári állam kiépülését, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ennek hátterében a gondoskodó állam eszméje állt, ez ellentmondott az államról alkotott liberális felfogásnak, előfeltétele volt az állampolgári jogegyenlőség / a parlamentáris rendszer megteremtése, a növekvő állami bevételek tették lehetővé, jelentősen nőttek az állami kiadások, jelentősen nőtt az állami hivatalok száma / hivatalnokok létszáma). E2 Rögzíti a közigazgatási reform egy elemét (pl. egységes megyerendszer létrehozása, a főispánok jogkörének növelése, állami fizetés folyósítása a megyei hivatalnokoknak), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez Tisza Kálmán nevéhez kötődött, a középkori eredetű kiváltságos kerületeket megszüntették, a közigazgatás centralizációjára került sor, csökkent a megyék önállósága, a megyei hivatalok főként a dzsentrik számára nyújtottak megélhetési lehetőséget). E3 Rögzíti az állami anyakönyvezés vagy a polgári házasság bevezetését, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez Wekerle Sándor nevéhez fűződött, az egyházpolitikai reformok része volt, a katolikus egyház tiltakozott ellene, ellenzéki képviselők is támogatták). E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 36 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM a) Wilson b) Ausztria / Osztrák Köztársaság c) keleten / Lengyelországban / Oroszországban / Szovjet-Oroszországban d) A zsidóságot nem vallásnak, hanem fajnak tekintették. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.)

12 21. a) 1 b)10 c) 5 d) 3 e) 7 f) 9 g) 4 h) a) Wilson b) E c) 3. d) 1. e) A, D (Elfogadható még: F.) f) Népszövetség / Nemzetek Szövetsége g) Az újabb (világ)háború elkerülése. / A béke fenntartása. (Hasonló helyes válaszok is elfogadhatóak.) 23. Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az első világháború kirobbanásának körülményeit (az Osztrák Magyar Monarchia hadba lépését) mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. Tájékozódás térben és T Rögzíti, hogy a Monarchia trónörököse (Ferenc időben Ferdinánd) ellen Szarajevóban / Bosznia- Hercegovinában követtek el merényletet, és a Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú hadüzenetre 1914 nyarán (július 28-án) került sor. K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. merénylet, ultimátum, hadüzenet, világháború. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a Monarchia és Szerbia között Bosznia-Hercegovina annektálása miatt alakult ki ellentét, Ferenc József a szerbek ellenséges magatartásával indokolta a két ország között kialakult feszültséget, veszélyben látta a Monarchia területi egységét), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a Monarchia megakadályozta a balkáni szerb terjeszkedést / a délszláv államszövetség létrehozását, Ferenc József a szerb kormányra hárította a felelősséget a háború kirobbanása miatt, a szerb nacionalizmust tette felelőssé a háborúért). E1 Rögzíti a Monarchia trónörökösének (Ferenc Ferdinándnak) a meggyilkolását, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a trónörökös egy Pont

13 gondolkodás hadgyakorlatot tekintett meg, a merénylet mögött szerb nacionalisták álltak, a merénylet után a Monarchia ultimátumot adott Szerbiának / Szerbia függetlenségét sértő követeléseket fogalmazott meg). E2 Rögzíti, hogy a Monarchia hadat üzent Szerbiának, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. Szerbia visszautasította a függetlenségét sértő ultimátumot, Tisza István / a magyar kormány kezdetben elutasította a hadüzenetet, a hadüzenet kérdésében az uralkodóé volt a döntő szó, a Monarchiát Németország biztatta a hadüzenetre, Oroszország a támogatásáról biztatta Szerbiát, az európai hatalmak néhány héten belül hadat üzentek egymásnak, a szövetségi rendszerek szembenállása miatt kirobbant az első világháború). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a Németországgal kötött béke legfontosabb rendelkezéseit mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T Rögzíti, hogy a békeszerződést 1919-ben írták alá, és említi a téma legalább két térbeli összetevőjét (pl. Elzász-Lotaringia elcsatolása, Saar-vidék megszállása, Párizs a békekonferencia helyszíne, Lengyelország létrehozása). K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. békeszerződés, központi hatalmak / antant, jóvátétel, hadkötelezettség / nemzeti önrendelkezés. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F Rögzíti a szöveg lényegét (pl. a békeszerződés korlátozta a német hadsereg létszámát és utánpótlását), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel egy újabb háborút akartak megakadályozni, ez is mutatja, hogy Németországot tekintették a háború kirobbantójának, ezt technikai korlátozások egészítették ki, a Rajna-vidéket demilitarizálták). E1 Rögzíti Németország legfontosabb területi veszteségeit (pl. Franciaország és Lengyelország javára csatoltak el területeket), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Franciaország visszakapta ezt a területet / beteljesítette a revansot, Lengyelországot helyreállították, a lengyel tengeri kijárat kettévágta Németországot, kisebb területeket más országok is Pont

14 kaptak Belgium, Dánia, Litvánia). E2 Rögzíti, hogy Németországra jóvátétel-fizetési kötelezettséget róttak, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez is mutatja, hogy Németországot tekintették a háború kirobbantójának, ezzel próbálták a győztesek fedezni veszteségeiket, ezzel is próbálták megakadályozni Németország újbóli megerősödését, ennek részeként Franciaország megkapta a Saar-vidéket is). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a nácizmus szocialista jellegét mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T Rögzíti, hogy Hitler 1933-ban került hatalomra Németországban. K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. nemzetiszocializmus, diktatúra, propaganda, szocialista / marxista. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F Rögzíti a kép valamely lényegi elemét (pl. a család saját autóval / rádióval rendelkezik), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. cél volt a lakosság ellátása olcsó tartós fogyasztási cikkekkel, az állam támogatta a széles tömegek üdülési lehetőségét, az olcsó tömegcikkek / a közös üdülés erősítette a diktatúra egyenlősítő jellegét). E1 Rögzíti, hogy a náci diktatúra fontos célja volt a munkahelyteremtés / teljes foglalkoztatottság, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. erre a világgazdasági válság miatt is nagy szükség volt, hatalmas állami beruházásokba fogtak pl. autópályaépítés, újrakezdődött a fegyverkezés, a munkanélküliek számára közmunkaprogramot hirdettek). E2 Rögzít egy másik lényeges tényt a rendszer szocialista jellegével kapcsolatban (pl. társadalombiztosítás kiterjesztése, tömegszervezetek létrehozása, marxizmus-ellenesség), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Németországban eleve kiterjedt társadalombiztosítás létezett, az egység érzetét / az társadalmi egyenlőséget / a diktatúra ellenőrző szerepét erősítették, védték a (kis)tulajdont / leszámoltak a kommunistákkal). Pont

15 Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a nyugati országok reakcióit mutatja be a német terjeszkedéssel kapcsolatosan. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. Tájékozódás térben és időben T Rögzíti a német terjeszkedés legalább egy-egy időbeli és térbeli elemét (pl. Anschluss: 1938, Csehszlovákia feldarabolása: 1938, spanyol polgárháború: , szovjet német megnemtámadási egyezmény és Lengyelország felosztása: 1939). Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános és szaknyelv alkalmazása konkrét történelmi fogalmakat: pl. Anschluss, Berlin Róma-tengely / tengelyhatalmak, antant, polgárháború. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Ismeretszerzés, a források használata F Rögzíti, hogy a brit kormány titokban elhatározta, hogy nem segít Csehszlovákiának Hitler ellen, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. nem voltak még felkészülve egy háborúra, a közvéleménnyel szemben cselekedtek, bíztak a béke megőrzésében, abban reménykedtek, hogy Hitler étvágya kisebb engedményekkel csillapítható / kielégíthető). Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás E1 Rögzíti, hogy a nyugati államok a háború elkerülése törekedtek (pl. a nyugati államok Hitlert a Szovjetunió / kommunizmus elleni harc eszközének tekintették, már a locarnói szerződés is csak a németek nyugati határait garantálta, hittek Hitler békepropagandájának), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. nem akadályozták / hozzájárultak Hitler közép-kelet európai terjeszkedéséhez / Anschlusshoz, nem támogatták Sztálint a spanyol polgárháborúban Hitler ellen, csak a saját határaik biztonságáért aggódtak, megszegték a közép-európai államokkal kötött védelmi szerződéseiket). E2 Rögzíti a megbékélési politika kudarcát 1939-ben, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a szovjet német megnemtámadási szerződéssel Hitler Sztálin szövetségesévé vált, Hitler biztosította magának a keleti határokat, a nyugati hatalmak számíthattak Hitler támadására, Lengyelország felosztása / megtámadása már hadüzenetet váltott ki az antantból). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 17

16 27. a) 2., b) 6., c) 5., d) 3., e) 1., f) 4. g) A villámháború kudarca / Az állóháború (kialakulása). (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható, ha tartalmaz szakkifejezést.) 28. a) 2., b) 2., c) 2., d) 2., e) 2., f) Intézkedések Kínálat visszafogása Kereslet bővítése Egyik sem a) A farmerek kárpótlása a művelés alól kivont földekért. b) Közmunka-programok elindítása. c) A dollár elszakítása az aranyalaptól. d) Bankzárlat. e) A válság előtt mindenki a piac bővülését várta, ezért nőtt a részvények iránti kereslet, ami felhajtotta a részvények árát. Ez tovább fokozta a részvények keresletét. f) A válság kitörése után nyilvánvalóvá vált a piac szűkülése, ezért csökkent a részvények iránti kereslet, ami lenyomta a részvények árát. Ez tovább csökkentette a részvények keresletét. (A mondatokba tartamilag illeszkedő más megoldások is elfogadhatók.) 30. a) háborúpártiság b) az állam abszolutizálása az egyénnel szemben c) vezérkultusz d) az uralkodó ideológia kizárólagossága (A helyes válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatóak. Más helyes válasz is elfogadható.) 31. a) 1., 5 b) 1., 5. c) A gabonatermés csökkent / éhínség alakult ki. d) Gulagra deportálták őket / terrort alkalmaztak velük szemben / erőszakkal elvették a vagyonukat. (Más, helyes válasz is elfogadható.) 32. Leírás a) Japán fontos célja volt az itteni nyersanyagok megszerzése, amit megkönnyített, hogy az európai gyarmatosító ország északi részét megszállta Németország, míg a déli részén németbarát bábkormány alakult. b) Japán még a I. század végén szakította ki Kína függéséből, és Oroszország legyőzése után gyarmatosította. c) A japán előrenyomulás közvetlenül is veszélyeztette, de a Brit Nemzetközösség tagjaként is a szövetségesek oldalán harcolt. Terület vagy ütközet sorszáma d) Kikötőjének meglepetésszerű megtámadásával Japán az Egyesült

17 Államokat is bevonta a háborúba. e) A japán támadás előtt, illetve Japán legyőzése után polgárháború dúlt ebben az országban, ami kommunista győzelemmel ért véget. f) A Brit Birodalom legfontosabb gyarmataként védelme különösen fontos volt. g) Ez a tengeri ütközet fordulópontot jelentett, mivel a japán terjeszkedés ekkor érte el legnagyobb kiterjedését. h) Japán már a második világháború kitörése előtt néhány évvel megszállta és területén bábállamot rendezett be. 33. Leírás a) Németország legfőbb szövetségese volt, mégis megtagadta a zsidók deportálását egészen északi területeinek német megszállásáig. b) Itt kezdődött a zsidók tömeges legyilkolása: az előrenyomuló hadsereg különleges egységei tömegmészárlásokat hajtottak végre. c) A koncentrációs táborok zöme itt helyezkedett el, feladatuk a háborúhoz szükséges munkaerő pótlása is volt. d) A zsidók elhurcolása a vereség után rögtön megkezdődött, majd felgyorsult miután a déli területeket is megszállták a német csapatok. e) Úgy tűnt, hogy nagy létszámú zsidó lakossága túlélheti a háborút, ám 1944 nyarán páratlanul gyors ütemben zömüket Auschwitzba deportálták. f) Németország szövetségese volt, de a deportálást megtagadta, sőt segített a szökevényeknek a szomszédos semleges országba áthajózni. g) Itt állították fel a megsemmisítő táborokat, ahol a munkaképtelennek ítéltek meggyilkolása történt. h) A zsidókat nem a német táborokba, hanem a Szovjetuniótól megszerzett keleti területeire deportálta egészen a sikeres átállásig Ország sorszáma Állítás Oszlop betűjele a) Közvetlenül a termelés mennyiségének változását mutatja. B b) A termeléshez szükséges erőforrás felhasználásának változását mutatja. A c) Azt mutatja, hogy az állami kiadások meghaladják-e a bevételeket. C d) Az állami bevételek csökkenésének egyik lehetséges okát mutatja. B e) Az állami kiadások növekedésének egyik lehetséges okát mutatja. A f) A gazdaságban forgó pénzmennyiség növekedésére utalhat. C g) A fogyasztás csökkenésének egyik okát mutatja. A h) A New Deal látványos eredményét mutatja. B i) A New Deal szerényebb eredményességét mutatja. A j) A New Deal árát mutatja. C k) Abszolút értékben megadott mutató. B l) A kormányzat által leginkább befolyásolható mutató. C m) Mert folyamatosan csökkent a GDP, így egyre nehezebb volt visszafizetni a hiteleket. n) Polgári Tartalék Hadtest / közmunkaprogram / folyószabályozás / autópálya-építés / társadalombiztosítás kiépítése / sztrájkjog (Bármely két elem bármilyen sorrendben

18 elfogadható. A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók, ill. más helyes válasz is elfogadható.) 35. Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a pártállam kiépítését és működését mutatja be a Szovjetunióban. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T Rögzíti a téma valamely időbeli elemét (pl. a bolsevikok 1917-ben jutottak hatalomra, a Szovjetunió 1922-ben alakult meg), és utal a téma valamely térbeli elemére (pl. a bolsevik hatalomátvételre Pétervárott került sor, a Szovjetuniót Moszkvából irányították). K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. szovjet, pártállam, bolsevik, proletárdiktatúra. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. pártszervek és állami szervek összefonódtak, a pártszervek irányították az állami szerveket, az állam szovjetekből épült fel) és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. egypártrendszer alakult ki, egy szűk csoport akarata érvényesült az államirányításban, nem volt hatalommegosztás, nem volt önkormányzatiság, a szovjetek a párturalmat szolgálták, diktatúra alakult ki). F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a pártelit luxusban élt, a pártelit nagyobb szabadsággal rendelkezett, a pártelit tagjainak kiváltságok jártak), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. hatalmas volt az ellentmondás a lakosság nélkülözése és a pártelit lehetőségei között; ellentmondás volt a hirdetett eszmék és a gyakorlat között, a párt ezzel honorálta a hűségüket, a párttagság sem jelentett teljes létbiztonságot, a politikai elitet is elérték a tisztogatások). E1 Rögzíti, hogy Lenin / a bolsevikok proletárdiktatúrát hoztak létre, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. egypártrendszer alakult ki, korlátozták az emberi szabadságjogokat, cenzúrát vezettek be, üldözték politikai ellenfeleiket, harcot hirdettek különböző társadalmi rétegek / osztályok ellen). E2 Rögzíti az állam működésének valamely a forrásokban nem szereplő elemét (pl. terrort alkalmaztak, névleg a demokratikus centralizmus elve érvényesült, a pártfőtitkár kezében összpontosult a hatalom, a párt irányítása az élet minden területére pl. gazdaság, kultúra, sport stb. kiterjedt) és tesz egy Pont

19 érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a terror állami szervei pártirányítás alatt működtek, a kisebbség akarata érvényesült a többség felett, a főtitkár körül személyi kultusz alakult ki). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 20 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a második front megnyitásának körülményeit és jelentőségét mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T Rögzíti, hogy a második front megnyitására június 6-án került sor Normandiában. K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. front, partraszállás, tengelyhatalmak, szövetségesek / antifasiszta koalíció. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F1 Rögzíti a kép valamelyik lényegi elemét (pl. a németek hatalmas betonfalat építettek, nagyméretű lövegek / ágyúk védték, légitámadás ellen álcázták), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Csatorna legszűkebb pontján / Calais-nál / Észak- Franciaországban számítottak a támadásra, a szövetségesek légi fölénye ekkor már egyértelmű volt, a német hadsereg fő erőit a keleti front kötötte le, a Fal nem bizonyult lényegi akadálynak). F2 Rögzíti a szöveg valamely lényegi elemét (pl. az USA választhatott, hogy Németország vagy Japán ellen fordul-e elsősorban; a Szovjetunió egyedül nem tudott volna kitartani Németország ellen), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Eisenhower lett az európai csapatok főparancsnoka, a döntés eredménye volt már az afrikai / olasz partraszállás is, ez a döntés meghosszabbította a Japán elleni háborút, a szövetségesek folyamatosan egyeztettek a hadműveleteikről). E1 Rögzíti, hogy a második front franciaországi megnyitásáról a teheráni konferencián döntöttek, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez volt a Szovjetunió alapvető követelése, Churchill balkáni partraszállást szeretett volna, a Szovjetunió Japán későbbi megtámadását ígérte cserébe, Európa Pont

20 megszállási / befolyási övezetekre osztása is a döntés következménye). E2 Rögzíti a partraszállás valamely lényegi jellemzőjét (pl. nem a németek által várt partszakaszon történt, délfranciaországi elterelő hadművelet kísérte, időpontját az időjárási viszonyok befolyásolták; vagy ír bármilyen adatot a partraszállás helyszínéről, létszámáról, ütemezéséről), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez megpecsételte Németország sorsát, hamar felszabadult Franciaország). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 20 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM a) Apponyi Albert b) Teleki Pál c) Wilson d) népszavazás(t) 38. a) 5 b) 1 c) 2 d) 3 e) A tanácskormány azokkal is szembefordult, akik nevében átvette a hatalmat. (A válasz más helyes megfogalmazásban is elfogadható.) 39. a) 2. b) 1. D, 2. C c) Csehszlovákia, Szerb Horvát Szlovén Királyság (elfogadható még: Jugoszlávia) (A két állam megnevezése fordított sorrendben is elfogadható.) 40. a) 2., b) 1., c) 3., d) a) 2., b) 3., c) 1., d) 2.

21 42. Leírás a) A Szovjetunió lerohanásába bekapcsolódó gyorshadtest a Donyec vonaláig nyomult előre. b) A magyar és német csapatok szovjet, román, bolgár és jugoszláv erőkkel álltak szemben. c) A téli időjárás nagymértékben befolyásolta a hadműveletek menetét és növelte a veszteségeket. d) Az erőddé nyilvánított városból a védők sikertelenül próbáltak meg kitörni. e) A C B Térkép betűjele A B C B 43. a) Horthy Miklós b) október 15. c) 2., a) 2., b) 2., c) 3., d) Állítások A B C Egyik sem a) Állítása szerint a magyar törekvéseket ellenfeleik irredentának minősítik. b) Állítása szerint az antant kizárta a békeszerződésben foglalt határok mindennemű módosítását. c) Állítása szerint a magyar kisebbséget elnyomják az új államokban. d) Állítása szerint a vitatott területeken népszavazást kellene tartani. e) Állítása szerint a megállapított határok megfelelnek a néprajzi helyzetnek. f) Állítása szerint a határváltozások gazdasági nehézséget okoznak mindegyik félnek. g) Állítása szerint a vitatkozó felek közös elvi alapja a népszuverenitás (a népek önrendelkezése) lehetne. h) Állítása szerint a revíziós törekvések nem jogszerűtlenek. i) C, A, B j) Irredentizmus: Jogszerűtlen / igazságtalan törekvés a határok megváltoztatására. / A békeszerződés megszegése. / Nem nemzeti / etnikai alapú terület-visszaszerző törekvés. Revizionizmus: A békeszerződés jogszerű / igazságos felülvizsgálata / kiigazítása. Nemzeti / etnikai alapú határmódosítás. (A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók, ill. más helyes válaszok is elfogadhatók.)

22 46. Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően Horthy Miklós hatalomra kerülésének körülményeit és a kormányzói jogkört mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T1 Megfelelő időrendben tárgyalja a korszak eseményeit (pl. Tanácsköztársaság bukása: aug. 1., Horthy bevonulása Budapestre, nemzetgyűlési választások, Horthy kormányzóvá választása: március) T2 Rögzíti a téma valamely térbeli elemét (pl. trianoni Magyarország, Budapest, Tiszántúl: román támadás kiindulópontja, Dunántúl: a magyar kormány ellenőrzése alatt áll, Siófok: Horthy főhadiszállása). K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. kormányzó, antiszemitizmus, választás, béke. K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. Tanácsköztársaság, ellenforradalom, fehérterror, konszolidáció. K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F1 Rögzíti a szöveg egy lényegi elemét (pl. Magyarország egy része idegen / román megszállás alatt állt, a románokat Horthy hadsereg váltja fel, a lakosság egy része tart Horthy megtorlásától), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Tanácsköztársaság bukása a román támadáshoz köthető, a románok nem szállták meg a Dunántúlt, Horthy hadserege az egyetlen számottevő magyar fegyveres alakulat, a Tanácsköztársaság után az antiszemitizmus felerősödött / a kommunistákat és a zsidókat atrocitások érték). F2 Rögzíti a szöveg alapján az 1920-as választások valamely jellemzőjét (pl. a szociáldemokraták nem indultak, a keresztény pártok biztos győzelmet arattak), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a fehérterror miatti tiltakozását az MSZDP így fejezte ki, a Tanácsköztársaság miatt sok baloldali politikust internáltak, a kommunizmus helyére a kereszténynemzeti ideológia került, a keresztény pártok a kisgazdákkal szövetkezve koalíciós kormányt alakítottak, a választások titkos, nőkre is kiterjedő választójogi törvény alapján zajlottak). F3 Rögzíti, hogy király helyett az államfői posztra ideiglenesen a nemzetgyűlés által választott kormányzó került, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Habsburgok / IV. Károly csak felfüggesztette a Pont

23 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás királyi jogok gyakorlását, a Habsburg-restaurációt az antant nem támogatta, Magyarországon a királyság maradt az államforma, a kormányzói jogkör szűkebb a királyénál). E1 Rögzít egy lényegi elemet Horthy a Tanácsköztársaság megbuktatásában játszott szerepéről (pl. a szegedi ellenkormány hadügyminisztere lett, megszervezte a Nemzeti hadsereget, az ellenforradalmi erők katonai vezetője lett), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. célja volt az anarchia felszámolása, alakulatai a vörös terrorral szemben léptek fel, alakulatainak egy része a fehérterrorban is részt vett, a román támadás miatt a Dunántúlra szorultak). E2 Rögzíti, hogy Horthy az antant támogatásának köszönhetően került hatalomra, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a korábbi kormányokat az antant nem ismerte el, a békeszerződés aláírása volt az elismerés feltétele, az antant Horthyt alkalmasnak tartotta a belső rend megteremtésére). E3 Rögzít egy lényegi elemet Horthy kormányzói jogkörével kapcsolatban (pl. korlátozott királyi jogkörrel bír, a törvényeket kihirdeti, a rendelkezései miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek, földet és nemességet nem adományozhat, nincs főkegyúri joga), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a király helyett az országot képviseli, a későbbiekben jogköre folyamatosan bővült, tekintélye és hatalma a hadsereg támogatásának volt köszönhető, a vitézi rend alapításával egy hozzá hű társadalmi csoport kiépítésére törekedett). E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM a) A) IV. Károly, B) Tisza István, C) Jászi Oszkár b) 1918 c) a) (A férfiakra vonatkozóan) eltörölték a (vagyoni és műveltségi) cenzust.; A nőkre is kiterjesztették a választójogot.; (Mindenütt) titkos szavazást vezettek be. (A felsoroltak közül bármelyik két válasz, bármilyen sorrendben elfogadható.) b) Korábban véget ért az őszirózsás forradalom időszaka. vagy Kikiáltották a Tanácsköztársaságot. (A helyes válasz más megfogalmazásban is elfogadható.)

24 c) Alacsonyabb lett a jogosultság korhatára.; A nők esetében is eltörölték a műveltségi cenzust.; Külföldi állampolgárok is választójogot kaphattak. (A felsoroltak közül bármelyik két válasz, bármilyen sorrendben elfogadható.) d) tőkések; egyházi személyek (A helyes válaszok más megfogalmazásban, fordított sorrendben is elfogadhatóak.) e) Egypárti diktatúra volt. vagy A törvényhozó hatalomnak nem volt jelentős szerepe. vagy A tényleges hatalmat a népbiztosok tanácsa gyakorolta. (A helyes válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) 49. a) Mert országos számarányukhoz képest aránytalanul sok zsidó tevékenykedett bizonyos szakmákban, ezért arányukat a törvény csökkenteni akarta. b) A nem zsidó értelmiség munkanélküliségét / a világgazdasági válság miatt megnövekedett munkanélküliséget, amit a zsidók korlátozásával akart enyhíteni. c) Mert bizonyították hazafiságukat / áldozatot hoztak az országért. d) Azon, hogy a Tanácsköztársaság zsidó hatalmat jelentett (így a bukása utáni áttérés már nem tekinthető őszintének). (A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók, ill. más helyes, a forrással összefüggésbe hozható válasz is elfogadható.) 50. a) 2., b) 3., c) 2., d) 1., e) 2. f) kormányzó(i) g) a trianoni békeszerződés(re) h) a honfoglalás(tól) 51. a) Klebelsberg Kunó b) 1. Eötvös József 2. A tankötelezettség bevezetése. (A helyes válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) c) Sok helyen nem volt (elérhető távolságon belül) iskola. (A helyes válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) d) (szegény)parasztság Állítás Igaz Hamis e) Az első világháború idején a népiskolák nagyjából kétharmada elpusztult. f) Az 1920-as években végrehajtott reformoknak köszönhetően kezdődött meg az írni-olvasni tudók arányának növekedése. g) Az 1920-as években a tanulók létszáma valamivel nagyobb arányban nőtt, mint a tanítóké.

25 52. Állítások a) Korlátozza a zsidónak minősítettek elhelyezkedési lehetőségét az értelmiségi pályákon. b) A jobb ellenőrizhetőség érdekében új szakmai kamarák felállítását rendeli el. c) Megtiltja a zsidónak minősítettek és nem zsidók közti házasságot. d) A zsidónak minősítettek tevékenységét az iparban is korlátozza. e) A zsidónak minősítettek elhelyezkedését az egyes ágazatokban alapvetően az országos arányuk szerint engedélyezi. f) Zsidónak alapvetően az izraelita felekezet tagjait tekinti. g) A zsidóságot származási alapon megállapíthatónak tekinti. h) Megszünteti a zsidónak minősítettek állami alkalmazását. Csak az elsőre igaz Csak a másodikra igaz Mindkettőre igaz Egyikre sem igaz 53. a) a Szovjetunió / a bolsevizmus legyőzése b) Magyarország növelje katonai részvételét / teljes hadseregével vegyen részt a Szovjetunió elleni harcban c) A német hadsereg vereséget szenvedett Moszkvánál. / Kudarcot vallott a Barbarossa-terv. d) Romániával (való ellentétre) e) január Don-kanyar / Voronyezs térsége 54. Állítások Terület sorszáma a) Az első bécsi döntés eredményeként kapta meg Magyarország ezt a területet. 1. b) A második bécsi döntés eredményeként kapta meg Magyarország ezt a területet. 3. c) Egy helyi németellenes politikai fordulatot követően a Németországgal összehangolt katonai művelet során szerezte meg Magyarország ezt a területet. 4. d) Ennek a területnek a megszerzésével érte el újra először Magyarország határa a történeti határvonalat. 2. e) Ezen a visszaszerzett területen volt a legmagasabb a magyar anyanyelvűek aránya. 1. f) Elsősorban erről a területről deportáltak először zsidókat. 2. g) Ennek a területnek a visszaszerzésére irányuló törekvést erősítette a Szovjetunió fellépése is. 3. h) Teleki Pál öngyilkossága közvetlen megelőzi ennek a területnek a megszerzését. 4.