A Domaházi Hangony-patak völgye (HUBN20021) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

Átírás

1 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Domaházi Hangony-patak völgye (HUBN20021) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve egyeztetési anyag Eger 2014

2 Ügyfél: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Eger) Partner: Bioaqua Pro Kft. (Debrecen) Felelős tervező: Schmotzer András Bartha Csaba Közreműködő szakértők: dr. Juhász Péter dr. Kiss Béla Korompai Tamás Mező Hedvig Sulyok József Varga András Térképeket készítette: StrateGIS Kft. (Debrecen) Fényképet készítette: Bartha Csaba Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető! 2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek Jelölő fajok Érintett települések Egyéb védettségi kategóriák Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök Körzeti erdőtervek és üzemtervek Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Halgazdálkodási tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Egyéb tervek Jogerős engedélyek Veszélyeztető tényezők Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Fő célkitűzések További célok Kezelési javaslatok Élőhelyek kezelése...15 KE-1 kezelési egység: gyepek, erdők és cserjések mozaikja...15 KE-2 kezelési egység: völgyalji üde élőhelyek...25 KE-3 kezelési egység: őshonos erdőtömbök Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Mellékletek A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások...47 Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer...47 Javasolt agrártámogatási rendszer Pályázatok Egyéb A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A tervezési terület alapállapot jellemzése Éghajlati adottságok Vízrajzi adottságok Talajtani adottságok

4 1.2.Természeti adottságok A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) Hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Területhasználat Művelési ág szerinti megoszlás Tulajdoni viszonyok Területhasználat és kezelés Mezőgazdaság Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás Vízgazdálkodás Turizmus Ipar Infrastruktúra Felhasznált irodalom Térképek Fotódokumentáció

5 Bevezetés A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentőségű ritka és veszélyeztetett fajok, illetve élőhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fejlesztése, illetve szükség esetén helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására re az országban 512 Natura 2000 terület, közel km2 (2 millió ha) nagyságban került kijelölésre, mely kismértékben bővült 2008-ban, 2011-ben és 2013-ban. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentős mértékben járul hozzá Európa természeti értékeinek közösségi megőrzéséhez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet határozza meg, a területek helyrajzi szám szintű kihirdetése pedig a 14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben történt meg. Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitűzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési előírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhető agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrár-környezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Más jogszabályban foglalt ágazati tervekhez (pl. körzeti erdőtervezés, vízgazdálkodási tervek) képest kötelezettségeket nem írhat elő, ugyanakkor nagyban segítheti a Natura 2000 területeken folytatott gazdálkodás Natura 2000 kívánalmainak értelmezését, alkalmazását mind a gazdálkodók (földtulajdonosok), mind pedig a kezelők, hatóságok irányába. Ezáltal inkább stratégiai dokumentációnak tekinthető, mely a területek kezelőit, tulajdonosait, valamint az érintett hatóságokat tájékoztatja a természetvédelmi irányelvekről. Jelen Natura 2000 fenntartási terv a Darányi Ignác Terv keretében, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 23.) VM rendelet alapján készült. 5

6 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa I. Natura 2000 fenntartási terv

7 1.A terület azonosító adatai 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve és típusa: Domaházai Hangony-patak völgye kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 1.2. Azonosító kód HUBN20021 Tervezési terület azonosítója: 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 1171,3 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) 91G0* - Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal 91M0 - Pannon cseres-tölgyesek Jelölő fajok Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű faj: magyar tavaszi fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi szám számokra is kiterjed. Település Domaháza Hangony Kissikátor Érintett terület (ha) 1077,86 ha 157,72 ha 11,45 ha Település területének érintettsége (%) 37,39% 4,03% 1,10% 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus ex lege vé- dett láp Kód Név Kiterjedés Son-toroki láprét, Domaháza 7 7,85 ha Védetté nyilvánító jogszabály száma LIII. törvény a természet védelméről

8 1.A terület azonosító adatai Típus Kód Név Kiterjedés Védetté nyilvánító jogszabály száma 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató A vidékfejlesztési mi8niszter közleménye az ex lege lápi és szikes tavi védettséggel érintett területekről (Vidékfejlesztési értesítő 2012/I. sz.) ex lege vé- dett láp Tó-völgye-pataki láp, Domaháza 2,29 ha LIII. törvény a természet védelméről 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató A vidékfejlesztési miniszter közleménye az ex lege lápi és szikes tavi védettséggel érintett területekről (Vidékfejlesztési értesítő 2012/I. sz.) ex lege vé- dett láp Hangony-völgyi forrásláp, Hangony 3,87 ha LIII. törvény a természet védelméről 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató A vidékfejlesztési miniszter közleménye az ex lege lápi és szikes tavi védettséggel érintett területekről (Vidékfejlesztési értesítő 2012/I. sz.) országos ökológiai hálózat magterület 1247,03 ha évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 1.7. Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv A tervezési területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv nem készült Településrendezési eszközök évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről Megyei területrendezési tervek: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009 (V.5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról Településrendezési tervek: Domaháza Község Képviselő-testületének 14/2005. (V. 25.) sz. önkormányzati rendelete Domaháza község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről 8

9 1.A terület azonosító adatai Domaháza Község Képviselő-testületének 47/2005. (V. 25.) sz. önkormányzati határozata Domaháza településszerkezeti tervéről és a településszerkezeti terv leírásáról Hangony Község Képviselő-testületének 11/2002.(VI.25.) sz. önkormányzati rendelete Hangony község Helyi Építési Szabályzatáról Hangony Község Képviselő-testületének 17/2013.(XII.17.) sz. önkormányzati rendelete Hangony község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 11/2002. (VI.25.) önkormányzati rendelet módosításáról Kissikátor Község Képviselő-testületének 4/2009. (III. 27.) sz. önkormányzati rendelete Kissikátor község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 1/2003. (I. 13.) sz. önkormányzati rendeletének módosításáról Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési terület a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság illetékességi területén található, az arlói és ózdi körzet összevonásával keletkezett Nyugat-Borsodi erdőtervezési körzetbe tartozik. Az ózdi és arlói körzet összevonásával keletkezett Nyugat-Borsodi Erdőtervezési Körzet erdőterve január 1. és december 31. között hatályos (a tervezés során érintett ózdi körzet törzskönyvi száma: 17/2005.; /erdotervezes/korz_erd) Az erdőgazdálkodók részére kiadott erdőgazdálkodási üzemtervek (a évi XXXVII. tv. életbe lépése után: erdőtervek) elvi szintű érvényessége a korábbi erdőtervezés évét követő évtől számított 10 esztendő, de az új erdőtervek az érvényesség lejártától függetlenül már az új ütemezés szerint készülnek (ha az üzemterv lejárt, az új erdőterv pedig nem készült el, akkor a gazdálkodó átmeneti erdőterv-megállapítás révén biztosíthatja folyamatos gazdálkodói tevékenységét) Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A terület az Északi-középhegységi nagyvadas vadgazdálkodási táj Mátra-Bükk-Csereháti vadgazdálkodási körzetébe tartozik (II./2.) Mátra-bükk-csereháti vadgazdálkodási körzet vadgazdálkodási terve 2017-ig, az érintett vadgazdálkodási egység a sz. Hangonyi Zöldmező Vadásztársaság (Ózd) ( alapján) vadgazdálkodási üzemterve egy éves időtartamú, a jelenlegi ig érvényes Halgazdálkodási tervek A tervezési területen nincs halászati vízterület, így halgazdálkodási terv sem vonatkozik rá Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A tervezési terület a 2-6. azonosítóval rendelkező Sajó a Bódvával tervezési egységhez tartozik (Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, április): Egyéb tervek A tervezési területen egy új közúti határátkelő megvalósíthatósági terve készült el Domaházánál. 9

10 1.A terület azonosító adatai KÖZOP A határmetszési szakaszok feltárása fő célja a határátlépési lehetőségek sűrítése. ( Jogerős engedélyek A Natura 2000 célkitűzéseit, a jelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelyek természetvédelmi állapotát negatívan befolyásoló jogerős engedélyek nem ismertek. 10

11 2.Veszélyeztető tényezők 2. Veszélyeztető tényezők Kód Érintett terület nagysága (%) Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A02 művelési mód változása M 30 A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya H 30 A04.01 intenzív legeltetés M 10 A04.03 pásztorkodás felhagyása, le- M geltetés hiánya 30 B01 erdőtelepítés 1 L 11 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), magaskórós szegélytársulások (6430), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510) a domboldalak és völgytalpak helyenként teljesen kezeletlenek, itt a kezelés (legeltetés, legelőtisztítás, kaszálás) hiányában a spontán szukcesszió előrehaladott. Máshol a túllegeltetés okoz vagy okozhat ugyanezen élőhelyeket és fajokat érintően negatív változást (degradáció, egyedszám csökkenés). Egyes esetekben az évtizedek óta felhagyott szántók már regenerálódtak, itt a létrejött gyepek szántóvá történő visszaalakítása jelenthet problémát. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510) a kaszálás megszűntével a spontán szukcesszió megindult, az élőhelyek átalakulása sokszor természetvédelmi szempontból negatív változást (degradációt, értékes fajok egyedszám csökkenését) okoz. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510), ill. harántfogú törpecsiga, hasas törpecsiga a Répás- és a Felső-völgyben helyenként a túllegeltetés okoz vagy okozhat degradációt, egyedszám csökkenést, eróziót. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210) az élőhelyek és fajok hosszú távú fennmaradását a kezelés biztosítja. A legeltetés elmaradásával megkezdődik, felgyorsul a szukcesszió, az élőhelyek átalakulása. Hosszú távon beerdősül a terület. Sajnos ma a tervezési területen ez a jellemző. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), magaskórós szegélytársulásai (6430), kaszálórétek (6510) ma még nem jellemző, de az esetleges jövőbeni erdőtelepítés jobbára csak a jelölő gye-

12 2.Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége H Érintett terület nagysága (%) B02 erdőgazdálkodás D01.01 ösvények, burkolatlan utak, L bicikliutak 3 D05 megközelíthetőség javítása 3 M F vadak károkozása (túltartott M vadállomány) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? pek rovására valósítható meg, ami az élőhelyek és az azokhoz kötődő fajok eltűnését eredményezi. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), pannon gyertyános-tölgyesek (91G0), pannon cseres-tölgyesek (91M0), szubmontán és montán bükkösök (9130), ligeterdők (91E0), pannon molyhos tölgyesek (91H0), ill. harántfogú törpecsiga, hasas törpecsiga a nem megfelelő gazdálkodás (erdőfelújítás, nevelővágás, véghasználatok, holt fa hiánya) erdőszerkezet változást, élőhely átalakulást, degradációt (erózió, gyomok, inváziós növények megjelenése), fajok egyedszám csökkenését eredményezi. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510) a ma még csak kismértékű és kihasználtságú ösvények, keréknyomok számának jövőbeni növekedése élőhely degradációt (gyomok, inváziós növények megjelenése), fajok egyedszám csökkenését eredményezi. Legeltetés kapcsán a hajtóutak már ma is problémát okoznak. (jövőbeli potenciális hatás) féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510) a Szlovákia felé a Felső-völgyön keresztül tervezett közút nyomvonala ezen élőhelyeket is érintené, illetve esetleges jövőbeni megvalósítása várhatóan degradációt is okoz majd. féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), pannon gyertyános-tölgyesek (91G0), pannon cseres-tölgyesek (91M0), magaskórós szegélytársulásai (6430), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510), szubmontán és montán bükkösök (9130), ligeterdők (91E0), pannon molyhos tölgyesek (91H0) a nagyvad állomány túrásával, taposásával, rágásával ma még csak közepes mértékű veszélyt jelent, de a tendenciát látva, jövőbeni további növekedése élőhely degradációt (gyomok, inváziós növények), fajok

13 2.Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága (%) G01.03 motoros járművel végzett L tevékenység 5 H01 felszíni vizek szennyezése M 5 H02 talajvízszennyezés L 5 I01 idegenhonos inváziós fajok H jelenléte 60 I02 problémát jelentő őshonos M fajok Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? egyedszám csökkenését eredményezi. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210) a ma még elhanyagolható mértékű crossmotorozás jövőbeni növekedése élőhely degradációt (gyomok, inváziós növények megjelenése), fajok egyedszám csökkenését eredményezi. magaskórós szegélytársulásai (6430), ártéri mocsárrétek (6440), üde láp- és sásrétek (7230) akut problémákat (mérgezés) okozhat, illetve szukceszsziós, degradációs hatást válthat ki (eutrofizáció kemikáliák, műtrágyák miatt). magaskórós szegélytársulásai (6430), ártéri mocsárrétek (6440), üde láp- és sásrétek (7230), ill. harántfogú törpecsiga, hasas törpecsiga akut problémákat (mérgezés) okozhat, illetve szukcessziós, degradációs hatást válthat ki (eutrofizáció kemikáliák, műtrágyák miatt). meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), pannon gyertyános-tölgyesek 91G0, magaskórós szegélytársulásai (6430), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510), üde láp- és sásrétek (7230), szubmontán és montán bükkösök (9130), ligeterdők (91E0), pannon molyhos tölgyesek (91H0) az előhelyek jelentős része közvetlenül érintkezik akácosokkal, akácosodó gyepekkel, ill. már az aranyvessző is megjelent. Az élőhelyek homogénné válnak, az őshonos fajok erősen visszaszorulhatnak, monodomináns inváziós foltok alakulhatnak ki. A tervezési területen (és a térségben) az özönfajok a legnagyobb természetvédelmi problémát okozzák. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), magaskórós szegélytársulásai (6430), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510), üde láp- és sásrétek (7230), szubmontán és montán bükkösök (9130) a nem kezelt száraz élőhelyeken főként a siskanádtippan és a kökény okoz problémát, a gyepek, cserjé-

14 2.Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége H Érintett terület nagysága (%) J01.01 leégés 90 J02 emberi hatásra változó víz- M áramlási viszonyok 3 K02 természetes élőhely átala- H kulások, szukcessziós folyamatok 60 M01 abiotikus viszonyokban a M klímaváltozás hatására bekövetkező változások Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? sek fajkészletének leromlását jelzi. A nedves élőhelyeken a nád, helyenként a szittyófajok és a rekettyefűz viselkedik hasonlóan. Bükkösökben a helytelen gazdálkodási mód homogén gyertyános vagy elegyetlen bükkös foltok kialakulását okozza. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), pannon gyertyános-tölgyesek (91G0), pannon cseres-tölgyesek (91M0), szubmontán és montán bükkösök (9130), pannon molyhos tölgyesek (91H0), illetve nagy tűzlepke, harántfogú törpecsiga, hasas törpecsiga a tervezési terület 80-90%-ának évenként ismétlődő, tavaszi leégése szándékos emberi tevékenység következménye. Eredményeként a gyepek, cserjések és erdők helyenként maradandóan károsodnak (elégnek). A rendszeres tüzek az élőhelyek átalakulását, degradációját is okozzák. magaskórós szegélytársulásai (6430), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510), üde láp- és sásrétek (7230), ligeterdők (91E0), ill. harántfogú törpecsiga, hasas törpecsiga csatornázás, vízelvezetés, hidrológiai viszonyok módosítása nyomán az élőhelyek degradációja, átalakulása, illetve azok jelölő fajok számára való alkalmatlanná válása. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), pannon gyertyános-tölgyesek (91G0), magaskórós szegélytársulásai (6430), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510), üde lápés sásrétek (7230), ligeterdők (91E0), pannon molyhos tölgyesek (91H0), illetve nagy tűzlepke az előző veszélyeztető tényezőkhöz hasonlóan ez is elsősorban a kezelések hiányaként, illetve a negatív hatások eredményeként jelentkezik. A fátlan élőhelyek záródása több fényigényes jelölő faj szempontjából kedvezőtlen. (jövőbeli potenciális hatás) pannon gyertyános-tölgyesek (91G0), magaskórós szegélytársulásai (6430), ártéri mocsárrétek (6440), üde láp- és

15 2.Veszélyeztető tényezők Kód XO Veszélyeztető tényező neve Jelentősége államhatáron kívülről érke- L ző veszélyek és hatások Érintett terület nagysága (%) 30 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? sásrétek (7230), ligeterdők (91E0), ill. nagy tűzlepke A szárazodás elsősorban az üdébb gyepeket veszélyezteti, másrészt közvetve a szárazságtűrő inváziós fajok terjedéséért is felelős lehet. A hőmérsékleti és csapadék szélsőségek sem kedveznek a jelölő élőhelyek és fajok számára, élőhelyek átalakulást okozhatja. (kívülről érkező hatás) Pannon cseres-tölgyesek (91M0), szubmontán és montán bükkösök (9130) jelenleg még csekély mértékű, ezért inkább csak figyelemfelhívó célú annak jelzése, hogy Szlovákiából kiinduló falopás is történt már a területen. 3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kiemelt fontosságú cél a következő fajok / élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása / helyreállítása: meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (*fontos orchidea-lelőhelyek) (6210) pannon cseres-tölgyesek (91M0) A Natura 2000 terület általános természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjain (Standard Data Form, SDF) találhatók Fő célkitűzések A területen található nagy kiterjedésű sztyeppesedő félszáraz gyepek, valamint a hozzájuk köthető növény- és állatvilág kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása / elérése, kiemelten a félszáraz gyepek (6210) cserjésedésének, akácosodásának visszaszorításával mechanikai, szükség esetén vegyszeres kezelésekkel; A területen található természetszerű erdők (cseres-tölgyesek /91M0/) kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása / elérése, idős állományrészek, faegyedek, valamint holt faanyag mennyiségének növelésével, az idős elegyes erdők nyújtotta mikroklíma biztosítása. A terjeszkedő idegenhonos fafajok visszaszorítása; További célok A területen található természetszerű erdők (bükkösök (9130), égerligetek (91E0), gyertyános-tölgyesek /91G0), pannon molyhos-tölgyesek /91H0/) kedvező természetvédelmi hely15

16 3.Kezelési feladatok meghatározása zetének fenntartása / elérése, idős állományrészek, faegyedek, valamint holt faanyag menynyiségének növelésével, az idős elegyes erdők nyújtotta mikroklíma biztosítása. A terjeszkedő idegenhonos fafajok visszaszorítása; A területen található, a félszáraz- és sztyepprét élőhely típusokba nem sorolható másodlagos gyepek kedvező természetvédelmi helyzetének (cél a jelölő gyep élőhely típusokká /6210, 6240/ alakulás) elérése, elsősorban legeltetéssel/kaszálással, illetve a cserjésedés, akácosodás visszaszorításával mechanikai, szükség esetén vegyszeres kezelésekkel; Vízfolyások természetes medermorfológiájának és vízjárásának biztosítása, a patakparti magaskórósok (6430) és az égerligetek (91E0) fennmaradása érdekében; Az inváziós fafajjal (akác) fertőzött erdőállományok természetességének fejlesztése; A forrás- és síklápok kedvezőtlen szukcessziójának megakadályozása; A magassásrétek beerdősülésének és benádasodásának megakadályozása cserjeirtással és kaszálással, különösen a nagy tűzlepke (Lycena dispar) populációinak védelme érdekében; Mocsárrétek extenzív használata, kaszálással történő hasznosítása Kezelési javaslatok A természetvédelmi szempontból javasolt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében ún. kezelési egységeket (KE) állapítottunk meg, melyeket hasonló jellegű élőhelyfoltok alkotnak. A kezelési egységek lehatárolása nem követi az ingatlannyilvántartási határokat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettől jelentősen eltérhet. A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, tartalmaznak jelölő és nem jelölő élőhelytípusokat egyaránt. Mivel a tervezési terület igen mozaikos (összesen 625 élőhelyfolt van), így a kezelési egységekbe tartoznak olyan kisebb kiterjedésű élőhelyek is, melyeket a nagyobb egység részeként kell értelmezni (pl. gyepek cserjései, erdőfoltjai, stb.). A kezelési egységeknél meghatározzuk azon intézkedéseket, melyek a jelölő élőhely és/vagy a faj megőrzése érdekében javaslunk, illetve az élőhelyfejlesztési, kutatási-monitorozási feladatokra, lehetőségekre is kitérünk. A kezelési javaslatoknál élesen el kell választani a fenntartó gazdálkodáshoz köthető, kötelező fenntartási javaslatokat, illetve az önkéntesen vállalható fejlesztési (pl. élőhelyfejlesztési) feladatokat. A fenntartó kezeléseknél már jogszabályokkal meghatározott érvényes szabályozási rendszerek is működnek (pl. a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet). A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a jövőben kívánatos gazdálkodásra. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási rendeleteken keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. 16

17 3.Kezelési feladatok meghatározása A kezelési egységek és a hozzájuk rendelt kezelési javaslatok meghatározásánál tekintetbe vettük a jelölő értékek megőrzését szolgáló egyéb területrészeket és szempontokat is (pl. a fajok élőhelyével szomszédos, csatlakozó területrészeket, az egyes állományok közti összeköttetést biztosító folyosókat, közösségi jelentőségű faj számára alkalmas élőhelyek védelmét, fejlesztési lehetőségét, az élőhelyek esetében a potenciálisan jelölő élőhellyé alakítható fejlesztési területeket. A kezelési egységek elhelyezkedését a pontnál szereplő térképmelléklet mutatja. Gazdálkodáshoz nem köthető, általános javaslatok A tervezési területen a rét/legelőgazdálkodás, illetve az erdőgazdálkodás dominál, a kezelési egységek szintjén célszerű a kezelési javaslat előírásokat megfogalmazni. A tervezési terület belterületbe nem vonható, azon lakó, üdülő vagy iparterület nem jelölhető ki. Bányatelek kialakítása tilos. Infrastrukturális fejlesztés nem kívánatos Élőhelyek kezelése KE-1 kezelési egység: gyepek, erdők és cserjések mozaikja (a) A kezelési egység meghatározása: Ez a tervezési terület legjelentősebb kiterjedésű kezelési egysége, melyhez a völgytalpakon és a zárt erdőtömbön kívüli élőhely-mozaik tartozik. Lehatárolását nagyfokú heterogenitása indokolja: míg a másik két kezelési egység homogénebb és egységesebben kezelhető, addig ennél az ingatlannyilvántartás és az élőhelytipizálás/kezelés nem feleltethető meg ennél kisebb egységekben egymásnak. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: élőhelyek: Á-NÉR: franciaperjés rétek (E1); hegy-dombvidéki sovány gyepek és szőrfűgyepek (E34); erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok (H4); jellegtelen üde gyepek (OB); jellegtelen száraz-félszáraz gyepek (OC); galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések (P2b); gyertyános-kocsánytalan tölgyesek (K2); bükkösök (K5); mészkedvelő és melegkedvelő tölgyesek (L1); cseres-kocsánytalan tölgyesek (L2a); ültetett akácosok (S1); ültetett erdei- és feketefenyvesek (S4); egyéb ültetett tájidegen fenyvesek (S5); egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (T1); évelő, intenzív szántóföldi kultúrák (T2); favak, falu jellegű külvárosok (U3); telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók (U4); út- és vasúthálózat (U10); Natura 2000 kód: 6510 sík- és dombvidéki kaszálórétek; 6210 meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei; 9130 szubmontán és montán bükkösök; 91G0* pannon gyertyános tölgyesek; 91H0* pannon molyhos tölgyesek; 91M0 pannon cseres-tölgyesek érintett földrészlet(ek): Domaháza: 03/2a (részben), 03/2b, 03/2c, 03/2d, 03/3a, 03/3b, 03/3c (részben), 03/3d (részben), 03/3f, 03/4a, 03/4b (részben), 03/4c (részben), 03/4d (részben), 03/4f, 03/5a, 03/5b, 03/5c, 03/5d, 03/5f, 03/6a, 03/6b, 03/7a, 03/7b, 03/7c, 04, 05a (részben), 05b, 05c, 05d, 05f, 05g, 06, 07/1a, 07/1b, 07/1c, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/7, 07/8a, 07/8b, 07/9a, 07/9b, 07/10, 08/3, 08/5, 08/6, 08/7, 08/8, 08/9, 08/10, 08/11a (részben), 08/11b, 08/12c (részben), 08/13, 08/14, 09 (részben), 010 (részben), 013/1, 013/2, 013/3, 013/4a, 013/4b, 013/5, 013/6, 014, 015/1a (részben), 015/1c, 015/1d, 015/1f, 015/1g, 015/1h, 015/1j, 015/1k, 015/1l, 015/1m, 016, 017, 018/1a, 018/1b, 018/1c, 018/1d, 018/1f, 018/2a, 018/2b, 17

18 3.Kezelési feladatok meghatározása 019, 020/1a, 020/1b, 020/1c, 020/1d, 020/1f, 020/1g, 020/1h, 020/1j, 020/2a, 020/2b, 020/2c, 020/2d, 020/2f, 020/2g, 020/3a, 020/3b, 021, 022/1a, 022/1b (részben), 022/2a, 022/2b, 022/2c, 022/2d, 022/2f, 022/2g, 022/2h (részben), 022/2k, 022/2l, 022/2m, 022/2n, 022/2p, 022/2r, 022/2s, 023, 024a, 024b, 024c, 025, 026/1, 026/2, 026/5a, 026/5b, 026/5c, 026/5d (részben), 027 (részben), 028/1, 028/3, 028/4, 028/5 (részben), 028/6 (részben), 028/7 (részben), 029 (részben), 030/2, 030/3, 030/4a (részben), 030/4c, 030/4d (részben), 030/5 (részben), 030/8a, 030/8b, 030/8c, 031 (részben), 032/10, 032/11, 032/12, 032/13a (részben), 032/13b (részben), 032/14a, 032/14c, 032/15b, 032/16b, 032/17a (részben), 032/17b, 032/3, 032/4, 032/6, 032/7, 032/8, 032/9a (részben), 032/9b, 033 (részben), 034/1a, 034/1b, 034/1c, 034/1d, 034/1f, 034/1g, 034/1h, 034/1j, 034/1k, 034/3a, 034/3b, 034/4, 034/5, 034/6, 034/7, 034/8, 036/1 (részben), 036/2 (részben), 037 (részben), 038 (részben), 039, 040a, 040b, 040c, 040d, 040f, 040g, 040h, 040j, 040k, 040l, 041, 042/10, 042/11, 042/13, 042/14, 042/15, 042/16, 042/17, 042/18, 042/19, 042/20, 042/21, 042/22, 042/23, 042/24, 042/25, 042/26, 042/4, 042/7a, 042/7b, 042/7c, 042/7d, 042/7f, 042/7g, 042/7h, 042/7j, 042/7k, 042/8, 045, 049 (részben), 046/1a, 046/1b, 046/2, 046/4a, 046/4b, 046/5a (részben), 046/5b, 046/6b, 047/10, 047/11h, 047/12m, 047/13, 047/14, 047/15, 047/16, 047/17, 047/18a, 047/18b, 047/19a, 047/19b, 047/19c, 047/19d, 047/2a, 047/20, 047/21a (részben), 047/21b, 047/22a, 047/22b, 047/23a, 047/23b, 047/24a, 047/24b, 047/25a, 047/25b, 047/25c, 047/26a, 047/26c, 047/4, 047/5, 047/6, 047/7, 047/8, 048/10a, 048/10b, 048/11, 048/12, 048/13a, 048/13b, 048/15a, 048/15b, 048/16a, 048/16b, 048/17a, 048/17b, 048/18a, 048/18b, 048/19a, 048/19b, 048/2, 048/20 (részben), 048/21 (részben), 048/22, 048/23, 048/24, 048/25, 048/26, 048/27a, 048/27b, 048/4a, 048/4b, 048/4c, 048/4d, 048/6a, 048/6b, 048/6c, 048/8, 048/9, 050/2, 050/3b (részben), 051/10, 051/12a (részben), 051/12b, 051/13a, 051/13b, 051/14a, 051/14b, 051/15a, 051/15b, 051/16a, 051/16b, 051/17a, 051/17b, 051/18a, 051/18b, 051/19a, 051/19b, 051/2a, 051/20a, 051/20b, 051/21a (részben), 051/21b, 051/22a, 051/22b, 051/23a, 051/23b, 051/24a (részben), 051/24b, 051/24f (részben), 051/24g, 051/26, 051/3, 051/5, 051/6, 051/7r, 051/8, 052 (részben), 053 (részben), 054a (részben), 054b (részben), 054c (részben), 054d (részben), 054f, 054g, 054h, 054j, 054k, 054l, 054m, 054n (részben), 054r, 054s (részben), 054t, 054v, 054/9f, 055/1 (részben), 055/4 (részben), 055/10a, 055/10b (részben), 055/10c (részben), 055/11a, 055/11b, 055/2c (részben), 055/2d, 055/4, 055/5, 055/6, 055/7, 055/8, 055/9, 055/11a (részben), 056 (részben), 057 (részben), 058 (részben), 059 (részben), 060/1a, 060/1c, 060/1d, 060/1f (részben), 061 (részben), 062a, 062b, 062c, 062d, 062f, 062g, 063, 071/5 (részben), 078/1 (részben), 078/2, 080a, 080b, 083/3a (részben), 083/3b, 083/3c (részben), 083/3d, 083/3f, 097/8 (részben) érintett erdőrészlet(ek): Domaháza: 1D (részben), 2A (részben), 4A (részben), 4B (részben), 4C (részben), 4D (részben), 4E (részben), 4F (részben), 4G, 4H1 (részben), 4H2 (részben), 4J (részben), 28A1 (részben), 28A2, 28D, 28F, 28H, 28J, 28K, 28M, 28N, 28O, 28P, 28R, 28U, 28V, 29A, 29B, 29C, 29D, 29E, 29F, 29G, 29H, 29I, 29J, 29K, 29M, 29N, 29O, 29P, 29S, 30A, 30B, 30C, 30D, 30E, 30G, 30H, 30I, 31A, 31B, 31C, 31D, 32A, 32B, 32C, 32D, 32F, 32, 33A, 33B, 33C, 33D, 33E1, 33E2, 33F, 33G, 33H, 33I, 33K, 33L, 33M, 33N1, 33N2, 33P, 33S, 33T, 33U (részben), 35A (részben), 35J3, 36A, 39A (részben), 39H, 39L (részben), 39N, 51B, 52A, 101A (c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Gazdálkodási rendszerbe nehezen illeszthető, részben már cserjésedő, erdősülő, illetve beerdősült (üzemtervezett) fás és fátlan élőhelytípusok finom mozaikja, melyet kisebb szántók is tagolnak. A kezelési javaslatok a gyep-cserjés-erdő komplex fenntartását, a további szuk18

19 3.Kezelési feladatok meghatározása cesszió megállítását szolgálják. A gazdálkodás során a közönséges boróka valamennyi egyedének visszahagyása, a vadgyümölcsök és más elegyfafajok, illetve a kocsánytalan tölgy kímélete szükséges. Az inváziós növények telepítésének mellőzése és az ellenük való védekezés, a területek az extenzív hasznosítása javasolt. Valamennyi élőhely esetében a természetesség javítása a Natura 2000 célok megvalósulását eredményezheti. Zárttéri vadtartás és vadkibocsátás nem javasolható a kezelési egység területén. A bezárt hulladéklerakó újbóli megnyitása kerülendő. (d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: A gyepterületek esetén a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet ismerteti a kötelezően betartandó földhasználati előírásokat. Erdőterületek esetén a vonatkozó erdőterv rendelet és körzeti erdőterv, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet ismerteti a kötelezően betartandó előírásokat. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok A ma is használt szántók esetében a kisparcellás művelés fenntartása, a csekély környezeti terheléssel járó gazdálkodás és az évelő haszonnövény termesztés javasolt. A felhagyott szántók visszagyepesítése jól szolgálja a Natura 2000 célok megvalósulását, itt a regenerációt elősegíteni szükséges, illetve a művelési ág váltás (szántó gyep) indokolt. A rétek kaszálással történő hasznosítása javasolt, a napjainkban alkalmazott szárzúzás, mint egyedüli élőhelyfenntartó tevékenység hosszú távon kerülendő. A félszáraz gyepekről a cserjések, nem üzemtervezett facsoportok teljes visszaszorítása nem cél, ugyanakkor legeltetéssel, esetleg kiegészítő tisztító kaszálással magasabb természeti állapot is előállítható lenne. Javasolt az őshonos fákat, cserjéket kisebb csoportokban, foltokban viszszahagyni, illetve az érintkező szántók felé cserjés sávot kialakítani. A fásításokból elsősorban az idegenhonos fafajok kitermelése szükséges. Az üzemtervezett erdőkből is elsődlegesen az özönfajok eltávolítása javasolt, illetve indokoltság esetén a szerkezetátalakítás. Az őshonos erdőállományok folyamatos erdőborítással való kezelése nem csak a természetesség növelését, hanem az erózió megakadályozását is szolgálja. Részben emiatt az érintkező erdőterületeken folyó gazdálkodás során a fahasználatokon túl a készletezés, anyagmozgatás idő- és térbeli korlátozása javasolt. Szintén összhangban van a Natura 2000 célokkal a holt faanyag visszahagyása, a nevelő- és véghasználatok során a változatos fafajösszetétel, a többszintű erdőállomány kialakítása és fenntartása. A jelölő élőhelyek és értékes fajok megőrzése érdekében egyes esetekben a kaszálás és legeltetés idő- és térbeli korlátozás javasolt. Az égetés, mint kezelési mód, csak különösen indokolt esetben és kontrollált formában támogatható. Szántóterületekre vonatkozó kezelési előírás-javaslatok: Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. (SZ01) Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. (SZ04) Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 19

20 3.Kezelési feladatok meghatározása munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. (SZ07) A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. (SZ09) Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. (SZ10) Egyéb szerves hulladék (szár, levél, cefre): cefre mésszel keverve talajjavítás céljából csak engedéllyel helyezhető ki. (SZ12) A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. (SZ15) Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. (SZ19) Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. (SZ20) Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. (SZ24) Rovarölő szerek nem alkalmazhatók. (SZ25) Vegyszer gyomirtás tilos, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítő vegyszeres kezelést. (SZ27) Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 2 hektár. (SZ28) Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. (SZ43) Lejtőirányú művelés nem megengedett. (SZ50) Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. (SZ52) Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. (SZ54) A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erős gyomosodás esetén a talaj felső 5 cmének eltávolítása csak az első magvetést megelőzően, a program első évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertőzött, mert akkor tilos szántani. (SZ59) Magvetéshez kizárólag a közeli természetes gyepről származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. (SZ60) Telepítés előtt, valamint a program teljes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya kijuttatása tilos. (SZ62) A vetést követő egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. (SZ65) Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők. (SZ67) A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. (SZ68) A kaszálatlan területek kialakítását és elhelyezkedését a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal kell egyeztetni. (SZ70) 20

21 3.Kezelési feladatok meghatározása A táblák területének 5%-án, azok valamely széléhez/széleihez igazítva vetett vagy fennhagyott (azaz: zöld vagy fekete) ugarsávok alakítandók ki, amelyet a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni kell. (SZ71) Gyepterületekre vonatkozó kezelési előírás-javaslatok: Felülvetés nem megengedett. (GY01) Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. (GY02) Tárcsázás nem megengedett. (GY10) Kiszántás nem megengedett. (GY13) Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. (GY19) Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22) Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. (GY23) A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (GY24) Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (GY27) A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) A cserjeirtás megkezdésének időpontját a beérkezéshez képest legalább 5 munkanappal korábban elektronikus úton, írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetni kell. (GY31) Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (áprilismájus) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY44) A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. (GY45) Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. (GY59) Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. (GY79) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92) Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. (GY103) Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) 21

22 3.Kezelési feladatok meghatározása Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. (GY112) Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhelyrekonstrukció. (GY118) Inváziós fajok (pl. energiacélú ültetvények /akác, fűz, energiafű, stb./ telepítésének korlátozása a terület szélétől számított 200 m-en belül (Jelenleg ilyen csak az erdőtörvényben és védett természeti területekre vonatkozóan van megállapítva. Nem védett természeti területeken fekvő Natura 2000 területeken ennek a veszélyforrásnak a szabályozása nem megoldott. A tervezési területen ez valós probléma. (GY128) Erdőgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: A Natura 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében. (E01) A jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró (2009. évi XVIII. tv. szerinti) szabad rendelkezésű erdők és fásítások részletes állapotleírása és a változások vezetése. (E02) A körzeti erdőtervezés során a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódra való áttérés. (E03) Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása. (E04) Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. (E06) Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével. (E10) A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó, kopár) történő lehatárolása, szükség esetén az erdőrészlet megosztásával. (E11) A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. (E12) Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé - a díszes tarkalepke védelmében - legalább 10 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E14) A kijelölt területen az erdőneveléssel kapcsolatos erdőgazdálkodási tevékenység elhagyása (beleértve a közelítést és készletezést is). (E15) Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok teljeskörű kímélete. (E19) 22

23 3.Kezelési feladatok meghatározása Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén többségében legalább 20 cm átmérőt elérő álló és/vagy fekvő holtfa folyamatos fenntartása. (E21) Az egyéb, kijelölt részletek (tisztás, cserjés, erdei vízfolyás és tó, kopár) részleges vagy teljes háborítatlanságának biztosítása. (E23) Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek kijelölése és háborítatlanságának biztosítása. (E24) Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. (E26) Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok egyedeinek megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is. (E30) A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolítása. (E31) Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában. (E38) A mikroélőhelyek fenntartása. (E39) A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészlet területén a talaj védelme érdekében kerülendő a 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom kialakulása. A tő- és törzssérülés ne haladja meg az 5%-ot. (E40) A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozás megállapítása. (E41) A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészleten belül csak kötélpálya, facsúszda, lófogat, állati erővel vont közelítő kerékpár, szán vagy a rakomány emelve történő közelítésére alkalmas más eszköz használata. (E42) A vágásterületen történő égetés mellőzése. (E50) Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. (E51) Őshonos fafajú faállomány táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal történő felújítása. (E52) Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása. (E58) Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése. (E61) Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során a természetes cserje- és lágyszárú szint kímélete, valamint a talajtakaró megóvása. (E62) Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok egyedeinek meghagyása (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is). (E64) Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban történő alkalmazásának teljes körű mellőzése. (E65) Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújításának elhagyása, azok más művelési ágban (pl. gyep) történő hasznosítása. (E67) Totális gyomirtó szerek használata csak szelektív módon és csak intenzíven terjedő, inváziós lágy és fás szárú fajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. (E68) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. (E69) Az intenzíven terjedő növényfajok elleni vegyszer használata a következő előírások mellett: 23