A (deverbális) igeképzés régi magyar grammatikáinkban
|
|
- Frigyes Illés
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tamásné Szabó Csilla A (deverbális) igeképzés régi magyar grammatikáinkban A több mint négy és fél évszázados magyar grammatikaíró hagyományt általában arról az oldaláról szokták megvizsgálni, amelyik nyelvünk fejlődése szempontjából a legfontosabb: jelesen azt, hogy e grammatikák miként hatottak az írásbeliség normáinak alakulására,' s ezáltal milyen szerepet játszottak az egységes magyar irodalmi nyelv megteremtésében. 2 Jómagam ettől eltérő vizsgálatnak vetettem alá nagy hírű elődeink jelesebb grammatikáit. Jelesebbet írtam, jelezvén ezáltal, hogy a vizsgálat korántsem teljes: nem vehettem a közel ötszáz év alatt született összes grammatikát górcső alá, részben mert nem mindenikük hozzáférhető, részben pedig terjedelmi okok miatt, hiszen ez a kérdés egy egész monográfiát érdemelne. gyetlen, már a címben is jelzett fő szempontként a (deverbális) igeképzésről írottak számbavételét tűztem ki a vizsgálat céljául. Ruzsiczky Éva 3 ugyanezt megtette már öt-hat, valóban legjelesebb munkára támaszkodva, azonban véleményem szerint e kérdésnek nagyobb teret is szentelhetünk. zért igyekeztem szám szerint több grammatikát bevonni a vizsgálat körébe kronologikus sorrendben. Grammatikaíróink a latin nyelvtanírói hagyományt követték. 4 Kezdetben e tudós művek maguk is latinul (később németül is) íródtak, s a példák voltak csupán magyar nyelvűek. Nem egy esetben egy kész latin nyelvtant dolgoztak át, illetve alkalmaztak a magyar nyelvre. bből adódik aztán az, hogy a (deverbális) igeképzés, de általában a szóképzés problematikája háttérbe szorul, mivel a görög-latin grammatika a szanszkrittól eltérően a szóképzés tanát nagymértékben elhanyagolta. zért e téren íróink a donatusi nyelvtanban nem találhattak kellő útbaigazítást. 5 Az igével kapcsolatban az igenemekről, valamint az igeragozásról írnak többnyire nagyon részletesen. (Károly Sándor meghatározása szerint: az igei jelentésben adott cselekvésnek a cselekvés végzőjéhez és a cselekvés tárgyához való viszonya." 6 ) Károly Sándor így méltatja régi nyelvtaníróink igeszemléletét: grammatikáikban az aktívum-médium-passzívum hármasságban az aktívum tranzitívságot, a médium intranzitívságot jelentett, s a passzívum egy harmadik kategóriát alkotott (nyilván a görög grammatika hatására). régi felfogás e kategóriáknak az elkülönítését tulajdonképpen transzformációs alapra helyezte, amennyiben a passzívumot úgy fogta fel, mint amely az aktívumból jön létre, a médiumot vagy neutrumot pedig úgy határozta meg, hogy annak nem lehet passzívuma. Az aktívum, médium, passzívum vagy hagyományos magyar elnevezésekkel cselekvő ige, közép ige és szenvedő ige osztályozásmód jellemezte az igenem kategóriáját olnár Alberttől Riedl Szendéig és Szvorényiig bezárólag. Igaz, ezek az osztályozások gyakran kiegészültek minden spáci- 1 Benkő Loránd: Felvilágosodáskori nyelvtanaink szerepe az írásbeliség normáinak alakulásában. = Nyelvtani tanulmányok. Szerk. Sulán Béla. Bp " Szathmári István: Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk. Bp Ruzsiczky Éva: A képzők rendszerbe foglalásának, illetőleg tárgyalási sorrendjének néhány kérdése. = Nyelvtani tanulmányok. Szerk. Sulán Béla. Bp Balázs János: A nemzeti nyelvek nyelvtanirodalmának kialakulása. agyar Tudomány , ; Uö: Ki irta az első magyar nyelvtant? Filológiai Közlöny ; Uő: Nyelvtanirodalmunk előzményei és kezdetei. = Nyelvtani tanulmányok. Szerk. Sulán Béla. Bp ; Schwartz rzsébet: agyarországi latin grammatikák és szótárak a XVI. században. = Értekezések a magyarországi latinság köréből. 5. Bp Balázs János: i.m Károly Sándor: A magyar intranzitív-tranzitív igeképzők. ÁnyT. V
2 a (deverbális) igeképzés régi magyar grammatikáinkban 99 um nélkül a gyakorító, mozzanatos és ható igekategóriákkal, de az igenem kategóriáján belül lényegében helyes úton jártak." 7 int említettem, grammatikáinkat kezdetben latinul írták. A vizsgált művek közül latin nyelvű a Sylvester Jánosé (ezt lefordította Vladár Zsuzsa), valamint a Szenczi olnár Albert, a Komáromi Csipkés György, a Pereszlényi Pál, a Tsétsi János (ezek a nyelvtanok a Corpus Grammaticorum Szerk. Toldy Ferenc - című gyűjteményes kiadásban láttak napvilágot), a Fejérvári Sámuel, a Révai iklós által írt nyelvtan. lkészült fordítás hiányában a szerzők műszavait Kiss András nyug. levéltáros szíves segítségével magam magyarítottam a ma is használt nyelvtani kifejezéseknek megfelelően. A többi grammatika esetében, amelyeket magyar nyelven írtak, az egyszerűség, a könnyebb megértés kedvéért a korabeli műszavakat" szintén a ma használatosokkal helyettesítettem. Amennyiben mégis a szövegben hagytam az illető szerző által használt műszót, azt mindig idézőjelbe tettem. Sylvester János Grammatica Hungaro-Latina 8 című müvében a szófajok kategóriáját áttekintve az ige esetében a ragozást tárgyalja részletesen. egkülönböztet ötféle igetípust: verbum activum (cselekvő ige), verbum passivum (szenvedő ige), verbum neutrum (semleges ige), verbum deponens (álszenvedő vagy közép ige), verbum commune (közös ige). 9 Az ige ragozását vizsgálva Sylvester rámutat a magyar szenvedő és műveltető igék fő sajátságára, hogy ti. a szenvedés és műveltetés egyetlen szóval kifejezhető, szemben a görög és latin körülírásos formákkal. Fontos tehát a felismerése, hogy nyelvünkben a szenvedő és műveltető ige nem ragozásában, hanem csak képzésmódjában különbözik a cselekvő igétől. Szenczi olnár Albert 10 bemutatja nyelvünknek a képzőkben, különösen a kicsinyítő képzőkben való gazdagságát, és jól szemlélteti a képzők akkori sokféleségét, valamint produktivitását. Az igeképzőknek természetesen ő sem szentel külön fejezetet. Az igenemek tárgyalásakor azonban említést tesz képzőkről is. Szenczi megkülönböztet öttípusú igefajtát: verbum activum (cselekvő ige), verbum passivum (szenvedő ige), verbum neutrum (semleges ige), verbum deponens (álszenvedő vagy közép ige), verbum potentiate (ható ige). Activum secundum"-nak nevezi a műveltető igét, és kimondja, hogy az -at/-et segítségével hozzák létre (pl.: láttat, kéret). A szenvedő ige képzőjének a -tic végződést teszi meg (kéretik, láttatik). A lehetőséget kifejező igékről elmondja, hogy minden igéből formálhatók a -hat/-het partikulával (láthat, láttathat). Geleji Katona István" nyelvtanában inkább nyelvhelyességi, helyesírási kérdéseket taglal. indössze a gyakorító és visszaható képzőkről tesz említést a XXXVII, és XXXVIII, pontban. Gyakorítást vagy folyamatosságot fejez ki a -gat/-get: jár-járogat, jov-jovoget, szántszántogat, a -dogál/-degél pedig kicsinyítés kifejezésére használatos: etidegelek, iddogálok, azaz kitsinyt-kitsinyt eszem, iszom". 7 Uő: i.m Sylvester János: Sylvester János latin-magyar nyelvtana. Ford. Vladár Zsuzsa. NyTK Bp Vladár: i.m. 10 Szenczi olnár Albert: Novae Grammaticae Ungaricae = Corpus Grammaticorum. Szerk. Toldy Ferenc. Bp Geleji Katona István: agyar Grammatikácska A' vagy Az igaz. magyar Írásban és szállásban kévántato néhány szükséges Observatiok... Gyulafehérvár = Corpus Grammaticorum. Szerk. Toldy Ferenc. Bp
3 100 műhely Komáromi Csipkés György 12 külön fejezetet szán a magyar igeformák gazdagságának bemutatására. A ver igét hozván fel példának, 80 igeformát sorol fel. Az alanyi és tárgyas ragozási formához illeszti hozzá a -het, -et, -ődik, -degél, -kedik képzőt, és e származékok (verhet, veret, verődik, verdegél, verekedik) továbbképzett változatait is felsorolja (pl. vergelöddögelhetek, vergelödtetek, vergelöddögélteíek stb.). Fontos felismerésre jut a szószármaztatást illetően, amikor az igeképzés alapjaként három lehetőséget vesz számba. szerint a származtatott igék névből (orrolom), igéből (verdegelem) vagy más partikulákból jöhetnek létre (általlom, jajgatok). Pereszlényi Pál 13 szintén több képzőt sorol fel, egyszer csak példákkal illusztrálva, máskor jelentésükre, jelentésárnyalataikra is rámutatva. Kövesdi Pál" az igeragozási paradigmákat tekinti át. egkülönbözteti az aktív, passzív és ható igét, valamint a tárgyas és tárgyatlan ragozású igéket. Tsétsi János 15 grammatikája tulajdonképpen helyesírási szabályok gyűjteménye. Aktív és szenvedő igékről tesz említést. Fejérvári Sámuel Institutiones 16 című müvének legterjedelmesebb része az igéről szóló, a ragozási kérdések uralta alfejezet. Komáromi Csipkés Györgyhöz hasonlóan tárgyalja az igei származékokat. Gyarmathy Sámuel 1794-ben megjelent Okoskodva tanító magyar nyelvmesterében' 1 a szóképzést formálásnak" nevezi, az igét időszónak". ár a bevezetőben felhívja a figyelmet a magyar nyelv rendkívüli tömörségére, amelyet az igeképzők biztosítanak: ind az Idöszoknak, mind a' neveknek olly sokféle végzetek, és a'bol fojo jelentések van; hogy azok akarmelly gondolat ujjabb ujjabb változásainak, 's fordításainak ki-fejézesire alkalmatosok. zt bizonyítja a' 90. ár e'böl következik az a különös rövidség is, a' agyar Nyelvben, melly szerint igen sokszor két, három, négy szóval kelletik kitenni azt, más Nyelvekben, a' mit a' agyarban egy szóval fejezünk ki. p.o. Látlak, Video te. Láthatlak, Possum te videre. Láttatok, Curo te videre. Látdogaltathatok, Possum frequenter curare videre.'" 8 Gyarmathy keveri az igenemeket és módokat. A különböző típusokat az ún.,jegyző betűk" különböztetik meg egymástól. zeknek java része tulajdonképpen képző. így elkülöníti az -nt mozzanatos igeképzőt (csippent) a gyakoritoktól ( -gat/-get, -dogál/-degél, -kál/-kél, -dau-del). lődeihez hasonlóan ő is hosszú ragozási sorokat mutat be, tudatosan a nyelvtanítás céljait szolgálva. Felismeri a képzők szerepét a stílus alakításában: Hogy egy idöszónak illyen sok gyakorlója legyen, mint a' Tábla 7-dik 8-dik 9-dik és 10-dik számja mútatja, az a' agyar Komáromi Csipkés György: Hungaria 1Ilustrata. Hoc est brevis methodica naturae et genii lingvae liungaricae explicaţia, anungaros in discenda lingua ista facilitam, promovens et hungaros efficiens = Corpus Grammaticorum. Szerk. Toldy Ferenc. Bp Pereszlényi Pál: Grainmatica Lingvae Hungaricae. Tymaviae = Corpus Grammaticorum. Szerk. Toldy Ferenc. Bp Kövesdi Pál: leinenta Lingvae Hungaricae = Corpus Grammaticorum. Szerk. Toldy Ferenc Tsétsi János: Observationes Ortographico-Grammaticae = Corpus Grammaticorum. Szerk. Toldy Ferenc Fejérvári Sámuel: Institutiones előtt = Kéziratos magyar nyelvtanok. Szerk. Lőrinczi Réka. agyar Nyelvtudományi Társaság, Bp Gyarmathy Sámuel: Okoskodva tanító magyar nyelvmester elly írattatott Gyarmathi Sámuel N. Hunyad Vármegye Orvossá által lső darab A' Nagy rdély Országi T.N. Rendek költségével Kolo'svaratt. Nyomtattatott Hochmeister árton Tsász. K. Dicast. Könyvnyomtató és priv. Könyváros Betűivel. Kolozsvár és Szeben /.m. IX.
4 a (deverbális) ioeképzés régi magyar grammatikáinkban 101 nyelvnek nagy kellemetességére, és szépségire vagyon, mert azok által lehet a' gondolatoknak minden apro változo különbségeit igen értelmesen ki-fejezni, mellyet más nyelveken nem könnyen lehetne véghez vinni. zeknek pedig jelentések épen nem hasonlo egymáshoz, mert egynek egy szóllás formájában, másnak másban van a' hellye, p.o. Tordátol fogva Kolo'svárig mind verdegelt az esö. Az édesgető Anya, szerette gyermekének gyengén veregeti az ortzáját. Istók báty minden kortsoman meg-verekedik, és ha meg-szalasztják; a' sürü bokrok közt nehezen verekedik által. Az haragos Galamb a' szárnyaival szüntelen verdesi, valamint a kutya-is szüntelen mardossa társát. ár a' ki az e'féle, első tekintetre hasonlo értelműnek tettzö Gyakorlo Idöszókat, a' maga illendő hellyire ékesen el-tudja rakogatni; a' bírja a' agyar Nyelv erejit általjában.'" 9 Gyarmathy a szóképzésnek külön fejezetet is szentel. 20 A származtatás által a szavak a nyelvben hosszabbodni" szoktak. zek a végződések ujjabb ujjabb jelentést szülnek". Lajstromozza a lehetséges képzőfajtákat, denominális nomen és deverbális nomen képzést sorolva fel. Az igéből lehet név", mégpedig háromféleképpen: változás nélkül", valami változással", valahogyan, valamilyen végzettel". A Debreceni Grammatika szerzői 21 fontos nyelvi jelenségre figyelnek fel. Az ige ragozása ( hajtogatás") nem függ össze a képzés módjával. Bármilyen ragozási sorhoz lehet képzőket illeszteni: Nemhogy tehát a Hajtogatásoknak szükségtelen szaporításával kellene a agyar Grammatikát bővíteni: de az Igéknek, értelmére és végezetire nézve való minden Nemeit is előszámlálni: nem egyéb vólna, hanem Dictzionariumot kiírni. lég lészen a nagyjából, és leg inkább az afféle Végezeteket feljegyezni; a mellyek Nyelvünkbenn, az igékhez tévődvénn, azoknak értelmit úgy változtatják; hogy azt az értelmet, más Nyelvekbenn több különös szóval kell kitenni. ivel pedig a agyar Nyelvbenn, minden Igének Gyökere, a Jelentő ód' Jelenvalójának egygyes harmadik Személlye: ahoz lehet, és kell az efféle Végezeteket toldani." 22 egkülönböztetnek ható, műveltető, gyakorító, szenvedő és közép igéket. 23 Külön fejezet szól a szószármaztatásról, amelyet a szóformálás" négy lehetséges fajtája közül az egyiknek tekintenek. A deverbális igeképzésnek is viszonylag tág teret szentelnek, viszont a gyakorító, mozzanatos, műveltető, szenvedő igék képzői keverednek e felsorolásban a módjelekkel és igei személyragokkal. Révai iklós laboratior Grammatica Hungarica 24 című munkájának III. kötetében háromféle képzőtípust sorol fel: igéket, főneveket és mellékneveket alkotó képzőket. Révainál az igeképzők először egyszerű és összetett képzők csoportjára bomlanak. Az egyszerűek lehetnek ritkábbak vagy nagyon gyakoriak, az összetettek pedig két- vagy háromeleműek. zekhez harmadik csoportként csatlakoznak a műveltető, szenvedő és ható igék képzői. Kassai József Sárospatakon kiadott nyelvtanában 25 elkülöníti a cselekvő, műveltető, szenvedő, közép, ható, visszaható igéket. egállapítja, hogy cselekvő igékből képezhetünk: (1) műveltető igét az -at/-et, -tatatet képzővel; (2) szenvedő igét az -ódikj-ődik végzettel". 19 lm I.m Domokos Lajos-Benedek ihály-szikszai György-Gál András: Debreceni Grammatika, mellyet készített Debreczenbenn egy magyar társaság. Bécs I.m Abaffy: A mediális igékről. Ny. 1978/ Révai iklós: laboratior Grammatica Hungarica. Pest Kassai József: agyar nyelv-tanító könyv. Sárospatak 1817.
5 102 műhely Verseghy Ferenc 26 a szóképzésről mint a nevek formálásáról ír. Használja a szóképző" műszót. Számtalan igeképzőt sorol fel, sok példával (-at/-et, -tat/-tet, -gat/-get, -ódik/-ődik, ál/-él, -an/-en, -dos/-dös, -dal/del, -kodiks-kedik/-ködik). löljáróban megállapítja, hogy többnyire követik a hangrendi illeszkedés szabályait. Bitnitz Lajos agyar nyelvtudomány 27 című művében megállapítja, hogy a szóképzőt mindig a tőhöz ragasztjuk. Több igeképzőt is felsorol, példákkal (-at: adat, -et, -tatatet, -ít: tanít, -ads-ed: fogad, -öz, -og/-eg/-ög: tekereg, -au-eu-ol/-öl: hajol, -hat/het: származhat, -úl/-ül: kondul). Részben Révaira támaszkodik. Ugyanakkor nyelvtörténeti magyarázatot próbál találni a képzők kialakulásának módját illetően. Fogarasi János 28 a 19. század közepén elkülöníti a képzőket és ragokat: a képzők a szószármaztatásban, a ragok a ragozási sorok, grammatikai formák kialakításában játszanak szerepet. A származtatásról szóló fejezetben több igeképzőt is felsorol (pl. -acu-ed, -edik/-odik/-ödik, -dít, -dul, -int, -van/-ven, -z, -kodik/-kedik/- ködik); némelyek formáját tévesen állapítja meg. Simonyi Zsigmond a Tüzetes magyar nyelvtanban 29 két, illetőleg négy fő csoportba foglalja képzőinket: ige- és névszó-, közelebbről deverbális és denominális névszóképzők csoportjába. Az első csoportban elkülöníti a tehető ige" képzőjét a mozzanatos, a gyakorító, a kezdő, a műveltető, a visszaható és a szenvedő ige képzőitől. A második csoportot nem tagolja tovább. A harmadikban különválasztja a főnevek, az igenevek és a melléknevek képzőit. A negyedik csoportot - a számképzők" néven tárgyalt többes jeleket nem tekintve - mértéket kifejező, összetartozást jelentő, valamint elvont főnevek létrehozására alkalmas képzőkre tagolja, mértéket kifejezőnek véve (a fokozás tőle idesorolt képzőit" jel voltuk miatt nem említve) a kicsinyítő és a nagyító képzőket, valamint a -nyi képzőt. A különböző századok művelődéstörténetére jellemző sajátosságok a grammatikaírásra is rányomják bélyegüket. A klasszikus nyelvek nyelvtanainak többé-kevésbé szolgai másolása után a magyar nyelv müvelésének fontossága, a nyelvhelyesség kérdései, a magyar nyelv összehasonlítása más nyelvekkel, illetve a nyelv múltjában való kutatás mind-mind az egyetemes tudománytörténet mozzanata is. A nemzeti öntudat fokozatos erősödése jelentkezik a nyelvtanírásban is, mint általában az anyanyelvüség térhódításának minden területén. így lehetséges, hogy Gyarmathy Sámuel a nyelvi szépséget, kifejezőerőt ízlelgeti. A különböző szerzők szárnypróbálgatásainak lehetünk tanúi, amint a latin grammatikák kötelékéből kilépve egyre bonyolultabb, sokrétűbb, a magyar nyelv sajátosságainak egyre jobban megfelelő kategóriák felállítását célozzák meg, egyre több sikerrel. Grammatikaíróink tehát vitathatatlanul fontos szerepet játszottak a tudományművelés e fontos területén. 26 Verseghy Ferenc: agyar Gramnmtica avagy Nyelvtudomány. Buda Bitnitz Lajos: agyar nyelvtudomány. Pest Fogarasi János: űvelt magyar nyelvtan elemi része. Pest Simonyi Zsigmond: Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon. Bp
A szóképzés. A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre.
A szóképzés A szóképzés A szóképzés A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre. Képző tulajdonságai új szót hoz létre Képző tulajdonságai új szót hoz létre
Részletesebben2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN
RészletesebbenA nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor
De ez fölvetett több kérdést is (mindenütt) melyik nyelvi változatot használják? (nem volt köznyelv!) milyen írásformát használjanak? nemcsak betűválasztás, írásjelek, hanem nyelvi elemzés is! mi legyen
RészletesebbenAdamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.
Hivatkozások Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán 1995. Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. A. Jászó Anna (szerk.) 2004. A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Ágosoton Mihály 1971.
RészletesebbenMagyar nyelvtan tanmenet 4. osztály
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály
Részletesebben1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 56. SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2006 4 KÖNYVEM
RészletesebbenIgetövek rendszere. igényel-het, igényl-ő, csörög-ni, csörg-ő
Igetövek rendszere egyalakú Többalakú Ír-, tanul- st~s, szt~sz változatú t~s változatú hangzóhiányos csupán v- s v-s ~ sz-es változatú sz-es és d-s változatú sz-es és d-s változatú sz-es és z-s változatú
RészletesebbenTartalomjegyzék. Bevezetés Az ige mondatalkotó képessége. 2. Az Objekt"-ek sorrendje főnevek, ill. névmások esetében.
Tartalomjegyzék Bevezetés 13 1. Az ige mondatalkotó képessége 15 2. Az Objekt"-ek sorrendje főnevek, ill. névmások esetében 17 18 3. Néhány gyakori, Prapositionalobjekt"-tel mondatot alkotó ige 23 4. Névmási
RészletesebbenKlasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. október 15. Ismétlés: igeragozás Arnold & Choi 3, 3.1 Az ige morfológiája, szintaxisa, szemantikája Az ige: cselekvést,
RészletesebbenA nyelvtudomány rövid története: humanizmus & kora újkor
1500 körül Európa több részén is megjelenik az igény arra, hogy a latin helyett a helyi (nép)nyelveket használják a komolyabb írásbeliségben is. + Bibliafordítások (humanista, korai protestáns) + könyvnyomtatás
RészletesebbenZáróbeszámoló a T számú OTKA-pályázatról
Záróbeszámoló a T 037516 számú OTKA-pályázatról A Régi magyar kéziratok kiadásra való előkészítése és kiadása című pályázat azoknak az 1980-as évek óta tervszerűen folytatott munkálatoknak a része, amelyek
RészletesebbenTartalomjegyzék. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék A főnév 11 Kis és nagy kezdőbetűk 11 A főnevek neme 12 A főnevek többes száma 13 Nem megszámlálható főnevek 15 Csak többes számban használatos főnevek 16 Foglalkozások 17 Címek, rangok,
RészletesebbenTartalom. 19 Jelen idő 19 Múlt idő 28 Jővő idő 37. Feltételes mód 41 Jelen idő 41 Múlt idő 43 Használata 44 Gyakorlatok 46
Tartalom Az ige alakjai 5 A., t' r za anyt es a argyas ragozas 6 K.. Jeen tö o mo'd 19 Jelen idő 19 Múlt idő 28 Jővő idő 37 Feltételes mód 41 Jelen idő 41 Múlt idő 43 Használata 44 Gyakorlatok 46 Felszólító
RészletesebbenNT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra)
NT-11631 MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT (heti 2 óra, azaz évi 74 óra) A tanmenetben megadott gyakorlatszámok csak tájékoztató jellegűek, nem a megoldandó feladatok mennyiségét jelölik,
RészletesebbenSZAKMAI KÖZLEMÉNYEK. A -hat/-het képzőről
SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK Csonka Csilla A -hat/-het képzőről Általánosságban elmondhatjuk, hogy a kezdő nyelvtanulóknak írt magyar mint idegen nyelv tankönyvek három deverbális verbum képzőt biztosan tárgyalnak,
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPES NYELVI ADATBÁZISOK
SZÁMÍTÓGÉPES NYELVI ADATBÁZISOK A MAGYARÓRÁN Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály XVI. MANYE kongresszus Gödöllő, 2006. április 10-12.
RészletesebbenA nyelvtudomány rövid története: ókor
A nyelvtudomány rövid története: ókor Rómaiak: mindent elolvastak, amit a görögök írtak, de főképp a sztoikus és az alexandriai hagyomány erős náluk itt születik meg a grammatika mint tudomány és iskolai
RészletesebbenRégi nyelvtanaink hasonmás köteteinek újabb kiadásáról
Szemle 483 Összefoglalva: a kezdeményezés irigylésre méltó, és a szervezőmunkát mindenképpen dicséret illeti. Ennek ellenére, úgy vélem, jobb lenne, ha a mű még kézirat lenne, amelyet az aránytalanságokat
RészletesebbenEGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.
EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések
RészletesebbenPhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter
PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés
Részletesebben- 92 - A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése
- 92 - Lengyel Zsolt A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése 1. A nyelv bekapcsol a társadalomba, a nyelv elsajátítása a szocializációs folyamat egyik legfontosabb alkotó része. Akár
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv
és a Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a és a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között Készítette: Pap Andrea Pétervására,
RészletesebbenKlasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2016. október 19. Visszajelzés a beadott házi feladatokkal kapcsolatban Ismétlés: igeragozás, szabályos igék A félév következő
RészletesebbenJelentés az»erdélyi Múzeum«1941 1943. ^vi működéséről
tott és fájdalmasan nélkülözött intézményeinkkel ápoljuk a lelki összetartozást, jó sorsunkban ne feledkezzünk meg róluk, amikor azok a megpróbáltatás nehéz idejét élik, a felelőségérzetet, mellyel ezeknek
RészletesebbenKlasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2016. október 18. Visszajelzés a beadott házi feladatokkal kapcsolatban Ismétlés: igeragozás, ל "ה igék A félév következő
RészletesebbenInformációkereső tezaurusz
Információkereső tezaurusz a magyar leíró szófajtan köréből Bevezető a tezauruszkészítésről. Az ige mediális ige M: Történést, állapotot kifejező ige. H középige F ige A alanytalan ige fakultatív alanyú
RészletesebbenSZATHMÁRI ISTVÁN STILISZTIKAI LEXIKON
1 SZATHMÁRI ISTVÁN STILISZTIKAI LEXIKON 2 A MAGYAR NYELV KÉZIKÖNYVEI VII. Sorozatszerkesztõ KISS GÁBOR A»stílus«eleven energia, amely a szavak médiumán át érzékiesen, lüktetõ érveléssel továbbít egy személyiséget
RészletesebbenTÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN
TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN 1. A nyelvművelés a nyelv életébe való tudatos beavatkozás a javítás szándékával. Ez a tevékenység
RészletesebbenTanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből
Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből 1 2 3 Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 89. Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből Szerkesztette Haader Lea Horváth László Tinta könyvkiadó
RészletesebbenNagy Erika. Nyelvtanból Ötös. A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak. www.magyarnyelvtan.hu
Nagy Erika Nyelvtanból Ötös A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak www.magyarnyelvtan.hu 1 Tartalom 1. Alapfogalmak...6 2. Szófajok...13 3. Névszó......14 4. Főnevek...16 5. Melléknevek...26
Részletesebben0. előadás Motiváció
0. előadás Dr. Kallós Gábor 2015 2016 1 A reguláris kifejezések alkalmazása széleskörű Szövegek javítása, minták cseréje Érvényesség-ellenőrzés (beíráskor) Védett űrlapok Elektronikus oktatás, javítás
RészletesebbenA magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.)
Szathmári István A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései (Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2001. 104 pp.) B o d n á r Ildikó 2001 tavaszán az ELTE BTK akkori, Pesti Barnabás utcai épületében
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv 3. (Alaktan) A tantárgy típusa DF DD DS
RészletesebbenA visszahatás kifejezése a magyar nyelvben történeti megközelítésben
Fóris-Ferenczi Rita A visszahatás kifejezése a magyar nyelvben történeti megközelítésben rdélyi Tudományos Füzetek 251 Az rdélyi úzeum-gyesület kiadása Kolozsvár, 2005 egjelent a Nemzeti Kulturális Örökség
Részletesebben2
1 SZÉKELY GÁBOR EGY SAJÁTOS NYELVI JELENSÉG, A FOKOZÁS 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 66. SZÉKELY GÁBOR EGY SAJÁTOS NYELVI JELENSÉG, A FOKOZÁS TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2007 4 KÖNYVEM
RészletesebbenIrodalmunk Janus Pannoniustól Balassiig
Kronológia 1520 1566. Szulejmán szultán 1456. Nándorfehérvár eleste 1526. aug. 29. Mohács 1532. Kőszeg ostroma 1541. Buda a töröké 1552. Eger ostroma 1594. Esztergom ostroma Irodalmunk Janus Pannoniustól
RészletesebbenA nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben
Anna Grzeszak, Damian Kaleta A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben Dolgozatunk célja, hogy megnézzük, hogyan mutatják be a nyelvtani szabályokat az egyes magyar nyelvkönyvek.
RészletesebbenTARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó
1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések
RészletesebbenZsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI
Zsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI Erdélyi Tankönyvtanács Kolozsvár, 2014 A jegyzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta Az elektronikus változat az
RészletesebbenMARGONAUTÁK. Szerkesztők
MARGONAUTÁK Írások Margócsy István 60. születésnapjára Szerkesztők Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor (I. rész) Ambrus Judit, Bárány Tibor (II. rész) Munkatárs: Teslár Ákos (II. rész) rec.iti
RészletesebbenA szófajok rendszere
A szófajok rendszere Az egy szófajcsoportba tartozás szempontjai: hasonló jelentéskör, azonos alaki viselkedés (toldalékolhatóság), azonos mondatbeli szerep I. Alapszófajok: Valódi alapszófajok - Jelentés
RészletesebbenA nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága
A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság
RészletesebbenTantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt.
Tantárgyi követelmények Német nyelv 9. oszt. Témakörök: Bemutatkozás Az én családom Az én barátom Az én házam/lakásom Az én szobám Az én iskolám Lakóhely bemutatása Napirend Étkezési szokások Szabadidő
Részletesebbenközépső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő
Nyelvtan Nyelvi jelek o szavak (lexéma o szóelem (morféma: szótő és toldalék) o tovább bonthatók fonémákra (jelelemek) Nyelv 3 szint o hangok o szavak o mondatok o nyelvtan szintek egymásra épülésének
RészletesebbenMAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
8. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.
RészletesebbenMORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉS
A SZÓÖSSZETÉTEL SZÓÖSSZETÉTEL Két vagy több szóalak összekapcsolásával hozunk létre új lexémát Tudatos szóalkotás és véletlenszerű keletkezés Létrejöttüket nemcsak szintaktikai szabályok, hanem szemantikai,
RészletesebbenA passzívum kínzó (?) hiánya
Bencze Ildikó A passzívum kínzó (?) hiánya Nyelvészeti tanulmányainkra és az elmúlt évtizedek nyelvhelyességi vitáira visszaemlékezve a mai nyelvhasználók nemzedékeiben mélyen megrögződhetett az a hit,
RészletesebbenKIS BOTANIKAI LATIN. Dióhéjban a latin nyelvről A növényfajok nomenklaturájának szabályai BARTHA DÉNES 2010
KIS BOTANIKAI LATIN Dióhéjban a latin nyelvről A növényfajok nomenklaturájának szabályai BARTHA DÉNES 2010 KIS BOTANIKAI LATIN Dióhéjban a latin nyelvről A latin nyelv eredete és szerkezete Dióhéjban a
RészletesebbenSZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBŐL
SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBŐL SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 56. SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBŐL TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2006 2 SEGÉDKÖNYVEK
RészletesebbenA hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének
1. Melléklet Gaul Géza: Mi a szép? című tanulmányához Egy Petőfi-vers Szöveg forrása: Petőfi Sándor összes költeményei, sajtó alá rendezte Baróti Lajos, Budapest, 1900. Singer és Wolfner. Megtartottam
Részletesebben1. Mik a szófajok elkülönítésének általánosan elfogadott három szempontja? 2. Töltsd ki a táblázatot az alapszófajok felsorolásával!
Kedves 3.A osztály! A dolgozathoz való gyakorlás elősegítése érdekében küldök egy feladatsort, melyhez megoldókulcsot is csatoltam. Csütörtökön megtaláltok az iskolában, ha bármi kérdésetek van, tudunk
RészletesebbenAz átlagember tanítvánnyá tétele
február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont
RészletesebbenAjánlott irodalom a nyelvtudomány történetéhez
Ajánlott irodalom a nyelvtudomány történetéhez (összeállította Cser András, 2012) Általános Law, Vivien (2003) The History of Linguistics in Europe: From Plato to 1600. Cambridge: CUP. Auroux, Sylvain,
RészletesebbenAdy Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger
A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén
RészletesebbenA dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
RészletesebbenA MAGYAR NYELV MAGYARÁZATA HUNGARIA ILLUSTRATA
A MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TÁRSASÁG 228. SZÁM KIADVÁNYAI 228. SZÁM Komáromi Csipkés György A MAGYAR NYELV MAGYARÁZATA HUNGARIA ILLUSTRATA Hasonmás kiadás fordítással Fordította: C. Vladár Zsuzsa KIADJA A
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenA Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.
2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi
RészletesebbenLINGUA GAYA. A Lingua Gaya nyelv nyelvtana. 2002, Gajárszki László
A Lingua Gaya nyelv nyelvtana 2002, Gajárszki László HANGTAN KIEJTÉS ÉS ÍRÁS A Lingua Gaya betűsor a következő betűkből áll: a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y,
RészletesebbenA munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról
Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a
RészletesebbenNyelvtan, helyesírás 4. évfolyam. Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk!
Nyelvtan, helyesírás 4. évfolyam Név: Osztály: Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk! 1. Tedd ki a megfelelő ékezeteket a szavakra! futotest, fozokanal, kultura, szulofold, szololevel
RészletesebbenEgység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem
Bevezetés az 1. részhez Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Isten egyik különleges vonása ezt teljesen egyedi módon a Biblia jelent ki, egyetlen más könyvben vagy vallásban sem található meg
RészletesebbenOsztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV
Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV A. Ruházati Vásárlási szituációk az alábbi témakörökben: 1. Méteráru üzlet 2. Férfi cipők 3. Női cipők 4. Rövidáruk / kemény rövidáru 5. Rövidáruk/ puha rövidáru 6.
RészletesebbenE. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PETER ÚJ MAGYAR NYELVTAN
E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PETER ÚJ MAGYAR NYELVTAN Osiris Kiadó Budapest, 2003 TARTALOM Előszó 13 MONDATTAN É. Kiss Katalin 1. A mondattan tárgya és alapfogalmai (Yp) 1.1. A mondattan tárgya
RészletesebbenE. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PÉTER ÚJ MAGYAR NYELVTAN
E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PÉTER ÚJ MAGYAR NYELVTAN Osiris Kiadó Budapest, 1998 TARTALOM Előszó 13 MONDATTAN (É. Kiss Katalin) 1. A mondattan tárgya és alapfogalmai 17 1.1. A mondattan tárgya
RészletesebbenI. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK...
Haladó Tanfolyam Tartalomjegyzék I. EXPOZÍCIÓS PROGRAMOK FÉLAUTOMATA PROGRAMOK... 3 1. BEVEZETŐ AZ EXPOZÍCIÓS PROGRAMOKBA... 3 1. ISO érzékenység... 5 2. WB Fehér egyensúly beállítása... 9 3. Fénymérési
RészletesebbenELÔSZÓ Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből Éder, Zoltán
ELÔSZÓ Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből Éder, Zoltán Túl a Dunatájon: Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből Éder, Zoltán Ez a kötet az alábbi
Részletesebben12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai
12. osztály nyelvtan anyaga: Nyelvi szinkrónia és diakrónia; a nyelv eredete és típusai Beszéljen a tétel címében felsorolt témákról! Vesse össze az alábbi példában szereplő kifejezést a mai nyelv állapotával!
RészletesebbenNyelvtörténet. A nyelv szinkrón és diakrón változásai. A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont
Nyelvtörténet A nyelv szinkrón és diakrón változásai A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont a) szinkrónia: a nyelv időbeli egysége, egy bizonyos időpontban
RészletesebbenAz újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete.
Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete. 1. A kolozsvári népnyelvkutatók eddig és különlegesen 1941-ben végzett munkája a maga szerénységében is érthetetlen teljesítménynek tűnnék fel akkor, ha valaki
RészletesebbenJapánóra 2016/2017 éves terv
Japánóra 2016/2017 éves terv - minden héten kisdolgozat az aktuális lecke szavaiból, kanjijaiból ( 小テスト ), téli és tavaszi szünet után féléves teszt ( 中間テスト ) - igény esetén külön programok (japán napok,
RészletesebbenEgy nyelvjárási szintaxisvizsgálat háttere és eredményei Őrség és Hetés területén
Egy nyelvjárási szintaxisvizsgálat háttere és eredményei Őrség és Hetés területén P P K E N Y D I 2 0 1 5. 0 2. 0 5. B U D A P E S T T E P E R I C S J Ó Z S E F 1 Áttekintés Adatközlők nem, kor és lakóhely
Részletesebben9. Az igetörzsek szemantikája Derivációs morfológia és akcióminőség
Bibliai héber szintaxis tankönyv Biró Tamás, 2018. őszi félév 9. Az igetörzsek szemantikája Derivációs morfológia és akcióminőség Inflexiós morfológia és derivációs morfológia A magyar nyelvtan a toldalékok
RészletesebbenSEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXVIII. Szerkesztette KIEFER FERENC
IGÉK, FÕNEVEK, MELLÉKNEVEK 1 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXVIII. IGÉK, FÕNEVEK, MELLÉKNEVEK Elõtanulmányok a mentális szótár szerkezetérõl Szerkesztette KIEFER FERENC TINTA KÖNYVKIADÓ
RészletesebbenA pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei
Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.
RészletesebbenA falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant?
Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 8. rész Miért vannak a névszói mellett
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI OROSZ NYELV
OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI OROSZ NYELV 9. ÉVFOLYAM ÍRÁS OLVASÁS a cirill-betűs írás és olvasás elsajátítása NYELVANI ISMERETEK a főnevek neme személyes névmások (ragozással) birtokos névmások (csak
RészletesebbenNÉMET NYELVBŐL. Magyar Szentek Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola 3060 Pásztó, Deák Ferenc utca /
NÉMET NYELVBŐL 1. osztály reagálásra. Bekapcsolódjon, és tevékenyen részt vegyen az órai játékokban, cselekvésekben. Ismerje a mindennapi üdvözlési és búcsúzási formákat. Ismerje a tanult témakörök szavait:
RészletesebbenKárpáti Tünde Vörösmarty német anyanyelvûeknek írt nyelvtana (Kurzgefasste ungarische Sprachlehre für Deutsche) *
Kárpáti Tünde Vörösmarty német anyanyelvûeknek írt nyelvtana (Kurzgefasste ungarische Sprachlehre für Deutsche) * Mielõtt Vörösmarty idegen ajkúaknak írt nyelvtanáról részletesebben szólnék, vázolni szeretném
RészletesebbenÉ. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek?
É. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek? Ajánló bibliográfia a Bölcsész Akadémia előadásához. Készítette Radványi Ferenc könyvtáros Magyar nyelvészeti
Részletesebbenbibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap
Írd ide az adataidat! neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Olvasd el:
RészletesebbenA szótı és a toldalék fogalmainak megjelenése a korai magyar nyelvtanokban
A szótı és a toldalék fogalmainak megjelenése a korai magyar nyelvtanokban Cser András, PPKE BTK 20 éves az Elméleti nyelvészet szak 2010. november 25 27. Vázlat A szóelemzés fogalmainak története az európai
RészletesebbenHivatkozások Vladár Zsuzsa publikációira
Hivatkozások Vladár Zsuzsa publikációira Sylvester János latin-magyar nyelvtana (1539). Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta C. Vladár Zsuzsa. Szerkesztette Zelliger Erzsébet. A Magyar Nyelvtudományi
RészletesebbenSZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenPhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán
PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász
Részletesebben- 201 - Petro Lizanec - Horváth Katalin
- 201 - Petro Lizanec - Horváth Katalin Magyar nyelvtankönyv kezdőknek Napjainkban Kárpát-Ukrajnában megnőtt az érdeklődés a magyar nyelv iránt az orosz és az ukrán ajkú lakosság körében. Ezt egyrészt
RészletesebbenWacha Imre, Igényesen magyarul A helyes kiejtés kézikönyve
Szemle 351 gek kissé nehezen választhatók el a szerző véleményétől, és a temérdek alternatív gondolkodó tárgyalása közben már kissé elmosódnak a tanulmány elején megrajzolt csoporthatárok, ebből az írásból
RészletesebbenMAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
6. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 6. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.
RészletesebbenKORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója
KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,
RészletesebbenAz állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1
Chikán Ildikó Az állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1 grammatika, szórend, állandósult szókapcsolat Külföldiek számára a magyar nyelv egyik kényes pontja a szórend. Az intézetben
RészletesebbenMondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás
Részletesebben16. II. Nyelvi szintek. a) iszik Jelentése Alaktani viselkedése (Milyen toldalékokat vehet fel?) Mondatban betöltött szerep (Milyen mondatrész lehet?
II. Nyelvi szintek 16. A SZÓFAJI CSOPORTOK ÉS AZ IGE SZÓFAJA 1. Add meg a következő szavak tulajdonságait! a) iszik Jelentése Alaktani viselkedése (Milyen toldalékokat vehet fel?) Mondatban betöltött szerep
Részletesebben3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől
-1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL
TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL A szóbeli felvételi : 2014. február 22. (szombat) 9 óra Megjelenés: 8 óra 45 perckor az iskola aulájában A részletes beosztást ott lehet megtekinteni Az ideiglenes felvételi
RészletesebbenSzó-kincseink könnyedén
Szó-kincseink könnyedén III. H, I, Í, J Szó-kincseink könnyedén II. A szótár felépítése A szótár felépítése egyszerű, bár némileg eltér a hagyományos szótárakétól. Jeleket, rövidítéseket nem tartalmaz.
RészletesebbenMagyarOK 1. tanmenetek
Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Forrásnyelvi környezetben (külföldön) Egy 96 órás tanfolyam 49 96. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK
RészletesebbenAz akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka
Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka Mérlegen 1996: az Akadémia a nemzet tanácsadója Nemzeti stratégia, döntéshozók, társadalom 2001: a stratégiai kutatások haszna a kutatók, a társadalom
Részletesebben