II. FELADATKÖR EMELT SZINT FELADATOK

Átírás

1 FELADATOK II. II. FELADATKÖR FELADATOK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS A tavasz mint a születés, az újjáéledés, a gyermekkor, az ifjúság, a szerelem, a boldogság jelképe gyakori témája a költőknek. Ennek szellemében hasonlítsa össze Balassi Bálint, Dsida Jenő és József Attila című verseit! 1. Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje, Mindent egészséggel látogató ege, Hosszú úton járókot könnyebbítő szele! 2. Te nyitod rózsákot meg illatozásra, Néma fülemile torkát kiáltásra, Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba. 3. Neked virágoznak bokrok, szép violák, Folyóvizek, kutak csak neked tisztulnak, Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak. 4. Mert fáradság után füremedt tagokat Szép harmatos fűvel hízlalod azokat, Új erővel építvén űzéshez inokat. 5. Sőt még az végbéli jó vitéz katonák, Az szép szagú mezőt kik széllyel béjárják, Most azok is vigadnak, s az időt múlatják. 6. Ki szép füven lévén bánik jó lovával, Ki vígan lakozik vitéz barátjával, S ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral. 7. Újul még az föld is mindenütt te tőled, Tisztul homályábul az ég is te véled, Minden teremtett állat megindul te benned. 8. Ily jó időt érvén Isten kegyelmébűl, Dicsérjük szent nevét fejenkint jó szívbűl, Igyunk, lakjunk egymással vígan szeretetbűl! 37

2 Néma várás ül ma a nagy világon. Csókos szellő rengeti vágyam árját, És kínzott szívek panaszos beszéde Tör ki belőlem. Vérszopó, vad zsarnok a tél. Nem enged Szóhoz jutni. Ámde uralma tűnik S a tavasz kegyes keze nyújt nekem most Írt sebeimre. Merre jártatok, kicsi, zöld gyümölcsök, Illatos bimbók, fakadó rügyek, mind? Mért nem jöttetek hamarább? Mi vártunk Egyre tirátok. (1924) Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz, A vén Duna karcsú gőzösökre gondol, Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik Mezei szagokkal a tavaszi szél. Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne, Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás. Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán! Minden gyerek lelkes, jóízű kacagás! Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég! Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél! Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél! (1924) 38 II. FELADATKÖR

3 II. FELADATKÖR MEGOLDÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS A tavasz mint a születés, az újjáéledés, a gyermekkor, az ifjúság, a szerelem, a boldogság jelképe gyakori témája a költőknek. Ennek szellemében hasonlítsa össze Balassi Bálint Borivóknak való, Dsida Jenő és József Attila című verseit! Lehetséges tartalmi elemek Bevezetés Egyéni gondolatok, asszociációk az évszakok változásairól, a természet körforgásáról. Az évszakok az emberek életét döntően befolyásolják; attól függően kötődnek hozzájuk különböző jelképek, hogy kedvező vagy kedvezőtlen hat ást gyakorolnak mindennapi életünkre. A tavasz a mérsékelt éghajlat egyik évszaka, a trópusi, illetve száraz égövi tájakon nem létezik, ezért meghatározóan e népek irodalmában jelenik meg a megújulás jelképeként. A görög-római mitológiában az évszakok istennői a Hórák; a távol-keleti festészet és költészet (pl. a japán haiku) egyik alapvető témája az évszakábrázolás; a keresztény hitvilágban a tél elmúlása, a természet tavaszi újjászületése Jézus Krisztus feltámadásának jelképévé vált. Tárgyalás A mérsékelt égöv négy évszaka az európai költészetben az emberi sors, érzelem, életkor tipikus metaforája, szimbóluma. A tavasz a születés és újjáéledés, a gyermekkor, az ifjúság, a szerelem, a boldogság jelképe (Meleagrosz: Tavasz; Carmina Burana, Tavasz édes mámorában; Ady: A Tűz márciusa; Hexameterek). A hit, a remény szimbóluma: Napfényre vágyik ma mindenki, / A feltámadást imigy ünneplik (Goethe: Faust, I); Óh, Tavasz, óh, Húsvét, / Emberek ősi biztatója (Ady: A szép Húsvét). 1 Balassi Bálint tavasz-élményének megfogalmazása az In laudem verni temporis (A tavaszi idő dicsérete):. 1 A magyar irodalom története 1600-ig, I. kötet, főszerk. Sőtér István, Budapest, 1964, Akadémiai, mek.niif.hu/02200/02228/html/01/301.html 110 MEGOLDÁSOK

4 MEGOLDÁSOK Minta, ihletforrás: a) vágáns típusú tavaszi énekek b) pünkösd ünnepére írt egyházi himnuszok A költő a himnuszok litániaszerű dicsőítő hangján szól a tavaszról; használja az egyházi szófordulatokat (áldott, te tőled, te veled stb.), de a reneszánsz ember világi örömét közvetíti, konkrétan a végvári vitézek ujjongását idézi, mely a tél, a nyomorúság elmúlta után szakad fel belőlük. Ezt a tavaszköszöntő verset az Egy katonaének mellett a végvári vitézek életének bemutatójaként is idézni szokták. Dsida Jenő verse is a boldogság érzésének megszólaltatója; a vérszopó, vad zsarnok -ként definiált tél ugyancsak a nyomorúság jelképe. Míg Balassinál a tél közvetlenül, elsődlegesen értelmezhető, addig Dsidánál a tavaszhoz hasonlóan szimbólummá nő, a sors gyötrelmeinek, a betegségnek a jelképe, mellyel meg kell küzdeni, mely nem akarja fogságából elengedni. A retorikai elemekben (költői kérdések, felkiáltások) gazdag József Attila-i mű érzelmi vetületét tekintve az előbbi két vershez sorolható, a lelkes, fiatalos boldogság fortissimója. A tavasz kellékei a megjelenített versekben szél, rózsa, fülemüle, fák, bokrok, violák, folyók vizei, fű, mező, ég szellő, gyümölcs, bimbó, rügy szél, hóvirág, őzike, rügy már létező, élvezett a várás pillanata egybemosódik már létező, de valóság a késve érkezés pillanatával félőn korainak tűnő A tavasz és kellékeinek minősítése a megjelenített versekben áldott, egészséggel látogató, szép, hamar, szép szagú, harmatos, jó néma, nagy, csókos, kegyes, kicsi, zöld, illatos, fakadó gyönyörű, vén, mezei, friss, hóvirághúsú, kipirult, lelkes, jóízű, korai, tavaszi + jelentésárnyalat + + II. FELADATKÖR 111

5 A tavaszhoz köthető cselekvések a megjelenített versekben nyitod, öltöztetsz, virágoznak, tisztulnak, vigadnak, hízlalod, újul, tisztul, megindul ül, rengeti, tör, nem enged, tűnik, nyújt, jártatok, nem jöhettek, vártunk van, gondol, néz, karikázik, ölelj, rikkant, pattantsd ki, száll ki a sok ige mozgalmasságot a megjelenő igék a sok ige mozgalmasságot sugall, a tavaszra nem a tavaszra sugall, a tavaszra vonatkozik vonatkoznak, vonatkozik hanem a tavaszváráshoz, az elűzni kívánt télhez kötődnek A pozitív összképet mutató versek közül Dsidáé és József Attiláé erős ellentételezéssel teremti meg az öröm lendületét, Dsidánál az eltaszított téli világhoz kötődő érzelmek túlsúlyban vannak, ezt igazolják a vonatkozó igék. Egyéb összevetési mozzanatok lehetnek: a versek zeneisége (verselés, rím); költői alakzatok; műfajok. Befejezés Kitekintés: más tavasszal kapcsolatos költemények: Berzsenyi Dániel: A tavasz; Csokonai Vitéz Mihály: Tavasz; Csukás István: Tavaszi vers; Jékely Zoltán: Tavaszhívó stb. Zeneművészetben: Vivaldi: A négy évszak (hegedűverseny-sorozat) Haydn: Az évszakok (oratórium): az évszakok sorának zenei képekben történő felidézésén túl az életkorok gyors változását és a földi lét mulandóságát is hangsúlyozza. Képzőművészeti példák: reneszánsz festészet (Botticelli: Primavera; Pieter Brueghel: Az évszakok) manierizmus (Giuseppe Arcimboldo: Évszakok) impresszionizmus (Claude Monet: A fölkelő nap impressziója ; Ferenczy Károly: Október) 112 MEGOLDÁSOK