Alternatív energiatermelő berendezések telepítése és birtokrendezési vonatkozásai

Átírás

1 Alternatív energiatermelő berendezések telepítése és birtokrendezési vonatkozásai Mizseiné Dr. Nyiri Judit MFTTT Székesfehérvár "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV projekt támogatásával készült." 1

2 Tartalom A vizualizáció szerepe a birtokrendezési tervezéseknél A mintaterület bemutatása Megoldási lehetőségek

3 Előzmények A térbeli adatok és a korszerű kommunikációs technológia a birtokrendezés szolgálatában projekt keretében megkeresett szervezetek Megyei Földhivatalok Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok Erdészeti igazgatóságok Földművelésügyi igazgatóságok Egyéb Természetvédelmi Hivatalok Agrárkamara Vadex

4 Milyen eszközökkel képzeli el a széleskörű tájékoztatást az érdekeltek felé?- Sorrend -Magyarország (1=egyáltalán nem; 5=leginkább) Adatszolgáltatás segítségével; 4,03 Szakmai előadásokkal; 3,83 Interneten keresztül; 3,73 Projektelőadásokkal; 3,33 Szervezett oktatással ; 3,00

5 A mintaterület bemutatása

6 A mintaterület bemutatása Szélerőműpark tervezése Tájbaillesztés vizsgálata

7 Magyarország széltérképe Átlagos szélsebesség 75 m magasságban

8 Telepítési szempontok Szélturbinák telepítésénél kiemelt fontosságot kell tulajdonítani : a természetvédelmi-, tájvédelmi (valamint műemlékvédelmi, városvédelmi, stb.) előírások-, nemzetközi szerződésekben foglalt területekre vonatkozó követelmények betartására.

9 Jelenlegi adatok 37 szélerőmű működik Magyarországon összesen 172 toronnyal, kw beépített teljesítménnyel. A legtöbb szélerőmű az ország északnyugati részén, főként Mosonmagyaróvár környékén található ben Ikerváron került beüzemelésre a legújabb

10 GIS alkalmazása a döntéselőkészítési folyamatokban GIS a döntéshozatal előkészítési folyamataiban Legalkalmasabb hely kiválasztása A birtokrendezésben a tájékoztatáshoz kidolgozott tervek megjelenítése

11 GIS alkalmazása a döntéselőkészítési folyamatokban Forrás: Németh Róbert:

12 Helyigény Egy szélerőmű közvetlen helyigénye mintegy 300 m2. egy turbina alapozásához. Ezen felül a feltáró utakat, a transzformátorházakat illetve a vezetékeket is figyelembe kell venni és azokkal együtt lehet a közvetlen hatásterületet meghatározni. A közvetett hatásterület szélerőmű parkoknál természetesen ennél jóval nagyobb a turbinák számától függően akár több tíz kilométeres sugarú is lehet.

13 Helyigény

14 Helyigény

15 Telepítésre ajánlható területek A területhasználathoz ajánlható hozzájárulást adni szélerőművek telepítéséhez a következő esetekben: kevéssé látogatott, természetvédelmi, tájvédelmi szempontból nem értékes területekre, környezetvédelmi szempontból meghatározott távolságra a településektől; mezőgazdasági területeken, főként kevésbé értékes szántókon (a szélerőművek mellett lehet gazdálkodni); felhagyott ipari területeken (pl. nehézipari központok volt kohók, hőerőművek, ipari hulladékterek, bányák, egyéb üzemek helyén).

16 Szélmotorok elhelyezési szempontjai Elhelyezést kizáró okok Helyigény, elhelyezés szempontjai Tájesztétikai szempontok Zajhatások Tájrehabilitációs szempontok Élővilágvédelmi szempontok Földtudományi érték- és vízvédelmi szempontok Egyedi tájértékek.

17 Védőzónák

18 Zaj- és egyéb hatások Működésük zajhatással járhat (a turbina teljesítmény mértékétől és számától függően), amit a lakott területtől és a fontos élőhelyektől történő megfelelő telepítési távolság betartásával a jogszabályokban előírt zajvédelmi határértékek alá lehet csökkenteni.

19 Zaj- és egyéb hatások Zajhatások mellett rezgéseket is kelthetnek, amelyek a talajban tovaterjedve környezetkárosítást is okozhatnak, A turbina lapátok forgásuk miatt fény-árnyék hatást idéznek elő, továbbá napfényes időszakban a lapátok felületéről visszaverődő pulzáló hatású fényt, un. villódzást. Infrahangok keletkezhetnek, amelyek emberi egészségre nem veszélyesek.

20 Tervezési előírások Szélerőmű park esetén egyszerre, a teljes beruházásra kell megkérni az engedélyeket. Ezen kívül a településrendezési tervek készítése, átdolgozása során figyelemmel kell lenni a szélerőmű park terület-felhasználási igényére.

21 Tervezési előírások Nagyon fontos, hogy a lakosság fórum keretében tájékoztatást kapjon a telepítendő szélturbina, vagy szélfarm műszaki, technikai, környezetvédelmi, természetvédelmi vonatkozásairól és arról, hogy milyen előnye, hátránya származik a településnek abból, ha a létesítmény megépül.

22 Szükséges dokumentumok és információk Előkészítő környezeti hatástanulmány benyújtásával indul, amelyet megkap a természetvédelmi hatóság is. A természetvédelmi hatóságnak megvan a lehetősége arra, hogy előírja a megvizsgálandó szempontokat.

23 Szükséges dokumentumok és információk Táj- és természetvédelmi szempontból lényeges, hogy: A környezeti hatástanulmány táj- és természetvédelmi szempontok részletesen vizsgálatára terjedjen ki; A tervdokumentáció tartalmazza a hálózati csatlakozási lehetőségek ismertetését; A térképek, látványtervek, metszetek mutassák be az erőmű tájra, tájképre való hatását.

24 Szükséges dokumentumok és információk A telepítés pontos helyéről, a kiszolgáló utakról, a kiszolgáló létesítményekről, a szállítási útvonalról is adjon tájékoztatást; A vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell meghatározza meg az erőművek okozta várható zajterhelést és minősítse azt.

25 Tájékoztatás Nagyon fontos, hogy a lakosság fórum keretében tájékoztatást kapjon a telepítendő szélturbina, vagy szélfarm műszaki, technikai, környezetvédelmi, természetvédelmi vonatkozásairól és arról, hogy milyen előnye, hátránya származik a településnek abból, ha a létesítmény megépül.

26 Szélerőműpark létesítésének jellemzői Az optimális területhasználat a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás mellett az energia előállításból és felhasználásból adódó levegőszennyezés mértékének csökkentését eredményezi. A mezőgazdaságilag művelt területekből a helyigénye kismértékű művelést gátló tereptárgynak tekinthető ezért a mezőgazdasági művelés alól kivonás procedúrája elkerülhető. A talajok mennyiségi és minőségi paramétereit nem befolyásolja. A környezet romlásának mértéke, nagy részben csökkenthető. Nem termel hulladékot, így nem kell hulladéklerakót létesíteni sem. Tájvédelmi szempontból kell a beruházással járó telepítési lehetőségeket vizsgálni. Az évek során a gyártók arra törekedtek, hogy a legújabb szélerőmű típusok formatervezésénél fontos legyen a harmónia, így előtérbe kerültek a lekerekített formák és a tájba illeszkedést elősegítő festés. Fontos szempont a létesítmény által keltett zajhatás, amely az elhelyezésnél a megfelelő távolság megválasztásában jelent problémát. Ezeket a létesítményeket a lakott területektől illetve belterülettől minimum 1000 m-re célszerű elhelyezni. A terület kiválasztásánál gondot kell fordítani a felvonulási utak tervezésére. A szélerőművek nem zavarhatják a vadon élő állatok lakó-, élő-, táplálkozási és pihenőhelyeit valamint napi és évszakhoz kötött vonulási útvonalait.

27 GIS ALAPOKRA ÉPÜLŐ VIZUALIZÁCIÓ ALKALMAZÁSA AZ ÉRINTETTEKKEL TÖRTÉNŐ TÁRGYALÁSOK FOLYAMATÁBAN

28 GIS ALAPOKRA ÉPÜLŐ VIZUALIZÁCIÓ ALKALMAZÁSA AZ ÉRINTETTEKKEL TÖRTÉNŐ TÁRGYALÁSOK FOLYAMATÁBAN

29

30 GIS ALAPOKRA ÉPÜLŐ VIZUALIZÁCIÓ ALKALMAZÁSA AZ ÉRINTETTEKKEL TÖRTÉNŐ TÁRGYALÁSOK FOLYAMATÁBAN

31 Minden kilowattóra elektromos áram, amelyet szélerőművel állítunk elő kg-mal csökkenti a CO2 emissziót. (Gipe, 1995)

32

33 A szélenergia mezőgazdasági hasznosításának legfontosabb hazai lehetőségei (Vágvölgyi, 2001)

34 A szélenergia mezőgazdasági hasznosításának legfontosabb hazai lehetőségei (Vágvölgyi, 2001) A hasznosítási lehetőségek közül azonban az öntözésnek van a legnagyobb jelentősége. A szélerőgéppel kiszivattyúzott vizet csepegtet' öntözéssel célszerű hasznosítani. A szélenergiára alapozott csepegtető öntözés alkalmazási lehetőségei hazánkban (Vágvölgyi, 2001)

35 A szélenergia mezőgazdasági hasznosításának legfontosabb hazai lehetőségei (Vágvölgyi, 2001) Az öntözött területek vízigénye a tenyészidőszakban mm, ami megfelel hektáronként m3 öntözővíznek. A jelenleg gyártott és a hazai kereskedelmi forgalomban kapható szélerőgépek közül a legkisebbek is képesek ezt a vízmennyiséget biztosítani, ha az adott területen és időszakban a 3 m/s-nál nagyobb sebességű szelek időtartama óra.

36 Köszönjük megtisztelő figyelmüket