a Maglód Wodiáner-ipari park szabályozási tervéről

Átírás

1 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelettel! MAGLÓD NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 16/1998. (XII.11.)Kt. rendelete a Maglód Wodiáner-ipari park szabályozási tervéről Maglód Nagyközségi Önkormányzat képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya és alkalmazása (1) A rendelet hatálya Maglód Nagyközségnek a szabályozási terven jelölt alábbi területeire terjed ki: 31. sz. főút a temető melletti 087/1 hrsz.-ú földút Pécel közigazgatási határa az Alsó- Tápió csatorna a 089/45 hrsz. egy része a 089/5 hrsz.-ú földút a 31 sz. főútig. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv. és az Országos településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.21.) Korm. rendelet, valamint a nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 22/2002.(IX.30.)Kt. rendelet, és jelen helyi építési szabályzat és szabályozási terv szerint szabad. (3) Jelen rendelet csak a szabályozási terv (T-1) hitelesített másolatával együtt érvényes. (4) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: - a szabályozási vonalat és szabályozási szélességet, - az övezetek határát - az övezeti besorolást és az övezeti jellemzőket, - a védőterületek határát, - az építési helyeket (telekösszevonás esetén a rendelet szerinti értelmezéssel), - a beültetési kötelezettséget. A kötelező elemektől való eltérés csak a rendelet, ill. a szabályozási terv előzetes módosítását követően engedélyezhető. 1 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től.

2 - 2 - (5) A terven az irányadó telekhatárokat és az egyéb szabályozási elemeket irányadónak kell tekinteni. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető. Belterületi határ 2.. (1) A tervezési területen Maglód bel- és külterületének meglévő és tervezett határvonalát a szabályozási terv határozza meg. (2) A szabályozási tervvel belterületbe vonásra kerülő területek rendeltetését a szabályozási terv tartalmazza. E területek felhasználása a konkrét építési igények függvényében szakaszosan történik és feltétele: a) az önkormányzat engedélye, amelynek megadása során vizsgálni kell, hogy a terület felhasználásának infrastrukturális feltételei biztosítottak legyenek, b) az érintett tulajdonosok tegyenek eleget az évi LV. törvényben előírt kötelezettségeiknek (a művelésből való kivonás megfizetése). (3) 2 Az (1) bekezdésben kimondott belterületi határ végrehajtása érdekében a jelenlegi belterületi határhoz képest a belterületi határ a szabályozási terven jelölteknek megfelelően módosítható. II. Fejezet A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS BEÉPÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI 3.. (1) a beépítésre szánt területek határait a szabályozási terv tünteti fel. (2) A beépítésre szánt területek felhasználásuk szerint az alábbiak: a) gazdasági terület b) különleges terület. Gazdasági területek 4.. (1) A gazdasági területek (G) építési övezeteit a szabályozási terv tünteti fel. (2) G - KSZ jelű építési övezet a gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató célra kijelölt területe, amely elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. a) Az övezetekben az OTÉK 19.. (2)bek. és a (3)bek. 2. szerinti alábbi építmények elhelyezése engedélyezhető: - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára szolgáló lakások (1 lakás/telephely), 2 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től.

3 igazgatási és egyéb irodaépület, - parkolóház, üzemanyagtöltő, - sportépítmény, - egyéb közösségi szórakoztató épület azzal, hogy utóbbi a lakóterülettől min. 200 m távolságra létesíthető. b) 3 az övezetben telekalakítás és építési tevékenység a szabályozási terv szerint az alábbi feltételekkel engedélyezhető: G KSZ 1 G KSZ 2 Kialakítható legkisebb telekméret: min m 2 min m 2 Beépítési mód: szabadonálló szabadonálló Beépítettség: max. 30 % max. 45 % Min. építménymagasság: 4,00 m 4,00 m Max. építménymagasság: 10,50 m 18,00 m A zöldfelület legkisebb értéke: 30 % 25 % Terepszint alatti beépítettség: max. 30 % max. 60 % Közműellátás: teljes közműellátás teljes közműellátás c) Az övezetben a szabályozási terven jelölt irányadó telekhatárok a telekalakítás egy lehetséges módját jelölik, a telkek azonban az igények függvényében összevonhatók. d) 4 az egyes építési telkeken építmény csak a kijelölt építési helyen belül helyezhető el azzal, hogy - az előkert min. 10 m, - az oldalkert min. 6 m, - a hátsókert min. 6 m legyen. A kijelölt telkek összevonása esetén az építési hely az elő-, oldalsó és hátsókert előírásai alapján határozandó meg. Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban az épületek száma nem lehet több a telek m 2 -ben mért területének 1000-rel való osztásával adódó számnál, amennyiben ez nem egész szám, akkor ebből az épületek számát lefelé kerekítéssel kell meghatározni. e) A 31.sz. főút meglévő és tervezett tengelyétől számított 50 m-es sávban épületet elhelyezni nem szabad, a 100 m-es sávon belüli épület engedélyezésénél a közlekedési hatóságokat az engedélyezési eljárásba be kell vonni. f) A 31.sz. főút 100 m-es védőtávolságába eső területen belül csak végleges jellegű, a településképi elvárásoknak megfelelő épület létesíthető. A területen belül szabadtéri raktározás nem folytatható, kivéve a késztermékek rendezett kereskedelmi célú raktározását és bemutatását. g) A telken belül létesítendő zöldfelületeket lehetőleg összefüggően és a telekhatárok mentén, gondozott és fásított formában kell kialakítani. A beültetési kötelezettségű területen legalább 100 m2-ként 1 db fa ültetendő. h) Az egyes építmények használatba vételének feltétele, hogy az épület a vezetékes közműellátásba be legyen kötve. 3 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től. 4 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től.

4 - 4 - (3) A G-IP E jelű építési övezet a gazdasági terület egyéb ipari célra kijelölt területe, amely - a jelentős mértékű zavaró hatású ipari tevékenységi célú építmények kivételével - elsősorban ipari, raktározási és településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál. a) Az övezetben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára szolgáló lakások is elhelyezhetők. (1 lakás/telephely) b) Az övezetben telekalakítás és építési tevékenység a szabályozási terv szerint az alábbi feltételekkel engedélyezhető: kialakítható legkisebb telekméret: min m 2 beépítési mód: szabadon álló beépítettség: max. 35 % min. építménymagasság: 3,00 m max. építménymagasság: 7,50 m a zöldfelület legkisebb értéke: 30 % terepszint alatti beépítettség: max. 35 % közműellátás: teljes közműellátás c) Az övezetben a szabályozási terven jelölt irányadó telekhatárok a telekalakítás egy lehetséges módját jelölik, a telkek azonban az igények függvényében összevonhatók. d) 5 Az egyes építési telkeken építmény csak a kijelölt építési helyen belül helyezhető el azzal, hogy - az előkert min. 10 m - az oldalkert min. 6 m - a hátsókert min. 6 m legyen. A kijelölt telkek összevonása esetén az építési hely az elő-, oldalsó és hátsókert előírásai alapján határozandó meg. Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban az épületek száma nem lehet több a telek m 2 -ben mért területének 1000-rel való osztásával adódó számnál, amennyiben ez nem egész szám, akkor ebből az épületek számát lefelé kerekítéssel kell meghatározni. e) Az egyes építmények használatba vételének feltétele, hogy az épület a vezetékes közműellátásba be legyen kötve. (4) A G - IP E * jelű építési övezet a gazdasági terület egyéb ipari célra kijelölt területe, amely - a jelenlegi funkciójának megváltozását követően - a jelentős mértékű zavaró hatású ipari tevékenységi célú építmények kivételével - elsősorban ipari, raktározási és településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál. a) a funkcióváltást követően a G - IP E jelű építési övezet előírásait kell alkalmazni. b) 6 A jelenlegi funkció - strucc-farm, csirke-farm - csak külterületi major jelleggel folytatható az alábbi - átmeneti - előírások alapján: - a telepen tartható maximális állatlétszámot és a tartás feltételeit a közegészségügyi és környezetvédelmi szakhatóságok állásfoglalása alapján egyedileg kell meghatározni. - a telephely bővítése céljára - igény esetén - az azonos övezetbe sorolt területek is igénybe vehetők, azonban a patak menti 50 m széles területsávban építmény, burkolat vagy állatkarám nem létesíthető. A területet rétként vagy ligetes erdőként kell fenntartani. 5 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től. 6 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től.

5 a tevékenység során be kell tartani az országos jogszabályokban és jelen rendeletben foglalt környezetvédelmi előírásokat, különös tekintettel a talaj- és a víz védelmére. - a külterületi majorsági felhasználás során az építés a következő feltételekkel engedélyezhető: Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség: max.:10 % Max. építménymagasság: max. 4,50 m A zöldfelület legkisebb értéke: 40 % Terepszint alatti beépítettség: max. 5% - a telephely fejlesztése részleges közműellátás mellett is engedélyezhető. Különleges terület A K-T jelű építési övezet a különleges terület temető céljára kijelölt övezete, amelyre az alábbi előírások vonatkoznak: a) Az övezet temető-bővítésre kijelölt részét - a jelenlegi temetőhöz hasonlóan - lehetőleg többszintes növényállományú látványfásítással kell körbe venni a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelzett min. 10 m széles sávban. A temető területén belül a gazdasági területekkel határos telekhatárok mellett 30 m széles védőterületet kell biztosítani. b) A tervezett bővítést kertépítészeti kiviteli tervek alapján, a főbb útvonalak előfásításával és ezeken vízvételi hely biztosításával kell megoldani. III. Fejezet A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI 6.. (1) A beépítésre nem szánt területek határait a szabályozási terv tünteti fel. (2) A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint az alábbiak: a) közlekedési és közműterületek b) erdőterület. Közlekedési területek 7.. (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv tünteti fel. (2) 8 A területen az OTÉK 26.. (3) szerinti építmények és épületek helyezhetők el, a közlekedési hatóságok egyedi hozzájárulása alapján. 7 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től. 8 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től.

6 - 6 - (3) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell lehelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak láthatóságát ne zavarják. (4) 9 A terv területén érintett főutak, gyűjtőutak és azok részletes szabályozása a következő: a) a 31. sz. Budapest-Jászberény másodrendű főút számára az új elkerülő nyomvonal kiépítéséig - 40 m széles szabályozási szélességet kell biztosítani. Az út belterületi szakaszán szabványos csomópont alakítható ki a temető bővítésének határán (068 hrsz.) a Bezerédi utcával, illetve a Majláth utcával szemben. Az út külterületi szakaszán az alábbiak betartása szükséges: - az út védőtávolsága a tengelytől m, - a tervezett telephelyek kerítése a tengelytől min. 50 m távolságra lehet, - beépítés a tengelytől mért 50 m széles sávban nem engedélyezhető, - csomópont csak a szabályozási terven jelölt helyeken létesíthető. b) a tervben érintett települési forgalmi utakra vonatkozó előírások: - a jelű út és a tervezett gazdasági terület, ill. a távlati 31. sz főút közötti kapcsolat kiépítése - a temető mellett létesítendő úton - csak a jelenlegi csomópont körforgalmúvá való átépítésével történhet. c) az egyéb települési utakra vonatkozó előírások: - a terület feltárását szolgáló utak önkormányzati vagy közforgalom számára megnyitott magánutak - a terv szerinti szabályozási szélességgel alakítandók ki. (16, ill. 18 m) - az utakat burkolt felülettel, nyílt árkos csapadékvíz-elvezető árokkal, közvilágítással és legalább egyoldali utcafásítással kell kialakítani. (5) A telephelyek parkolási igényét az OTÉK 42.. (2)bek. alapján meghatározott mértékben telephelyen belül, legalább a hivatkozott rendelet (7)bek.-ben meghatározott fásítással kell megoldani. Közműterületek, közműlétesítmények 8.. (1) A közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. (2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető. (3) 10 Épületek építésére legalább részleges közműellátás - közüzemi ivóvíz és elektromos energia - biztosítása esetén adható engedély. (4) A közművezetékek telepítésénél a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. (Új beépítésű területen a közművek kiépítését célszerű előközművesítésként kivitelezni. Előközművesítésként a leggazdaságosabb megoldást a közös közműárkos közművesítés biztosítja.) 9 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től. 10 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től.

7 - 7 - (5) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonalú fektetési helyet kell szabadon hagyni, azt nem szabad elépíteni. (6) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. (7) A még csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként - szigorúan ellenőrzötten kivitelezett - zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani. (8) 11 A fejlesztési területen épülő létesítmények szennyvizeit közcsatornára rákötni csak abban az esetben lehet, ha a szennyvizek tisztításra való befogadása biztosított. Ennek megléte és a szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre. (9) A tervezési területen vállalkozásként csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynél a kibocsátott szennyvíz szennyezettsége a közcsatornára való rákötési előírásoknak megfelelő. Ettől eltérő vállalkozás csak úgy engedélyezhető, ha a keletkező szennyvíz előtisztítását is megoldják saját telken belül és csak így előtisztított szennyvizet lehet a közcsatornába beengedni. (10) A tervezési területről a felszíni- és csapadékvizek zárt csatornahálózattal gravitációsan vezethetők le, a tereprendezésnél a megfelelő lejtések kiépítésére fokozott figyelmet kell fordítani. (11) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (12) A termikus energiaigények kielégítése a levegőtisztaság védelme érdekében, távlatban csak vezetékes energiahordozóval engedélyezhető. (13) A tervezési területeken a közép-, kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat, valamint a távközlési hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetéssel kell megépíteni - területgazdálkodási szempontból - az utcabútorozási és utca fásítási lehetőség biztosítása érdekében. (14) A földgáz elosztás középnyomású elosztóhálózattal történik, ezért telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz-nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. Zöldfelületek, erdőterületek 9.. (1) Az ipari övezet telkeire előírt min. 30 %-os zöldfelületi fedettséget lehetőleg nagyfelületű, összefüggő fás, cserjés vagy gyepes felületek kialakításával kell biztosítani és rendezett díszkertként vagy védő zöldterületként kell fenntartani. 11 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től.

8 - 8 - (2) A terület portalanításának érdekében a be nem épített és le nem burkolt felületek növényzettel való fedettségét biztosítani kell. (3) A meglévő faállomány védelméről gondoskodni kell a fák eredeti helyükön megtartásával, vagy a területen belül szakszerű átültetésükkel és létfeltételeik biztosításával. Elkerülhetetlen kivágásuk esetén ezt engedélyeztetni kell és a kivágott fák pótlásáról telephelyen belül gondoskodni kell. (4) A természetszerű növényzettel rendelkező területek eredeti vegetációját lehetőleg meg kell tartani. A patak menti gyepes terület legalább 50 m-es mélységben természet-közeli védő zöldfelületként tartandó fenn. (5) A véderdő övezetbe sorolt területeken általánosan az OTÉK 28.. vonatkozó előírásai szerinti létesítmények helyezhetők el. (6) A véderdő övezetbe sorolt területen min. 75 %-os zöldfelületi fedettség biztosítandó, elsődlegesen többszintes, zárt fás növényállomány alkalmazásával. A telepítésnél a természetes növénytársulásnak megfelelő vagy megfeleltethető szortiment alkalmazandó. (7) A különböző funkciójú területek védőfásítással választandók el egymástól. A takarófásítási, látványfásítási, védőfásítási céllal beültetési kötelezettség alá vont területek kialakítására a jelen. (6)bek. előírásai vonatkoznak. (8) A közmű földvezetékek fölött, ill. légvezetékek alatt kialakítandó zöldsávok növényesítésénél a telepítési előírásokat be kell tartani. (9) Az építési engedélykérelem benyújtáskor kertészeti és tereprendezési tervet is be kell nyújtani az építési hatósághoz, melynek tartalmaznia kell a kivágandó, megtartandó és telepítendő növényzetre vonatkozó előírásokat. (10) 12 A parkoló felületeket fásítottan kell kialakítani, 3 parkolóhelyenként egy nagy lombos fa, és annak ültetéséhez szükséges termőterület biztosításával és fenntartásával. A minimális termőterület 4 m 2, amelyet növényzettel (talajtakaró fás növényzet) kell fenntartani. A termőterület a minimális zöldfelületi arányába beszámítható. IV. Fejezet KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK Környezetalakítás, környezetvédelem 10.. A területen az övezeti besorolásnak megfelelő környezetet nem zavaró és nem szennyező gazdasági (kereskedelmi-szolgáltató és ipari-raktározási) tevékenységek telepíthetők és tarthatók fenn. Az esetleges - eddig fel nem tárt - múltbeli tevékenységekből eredő környezetszennyezések a szükséges mértékben ártalmatlanítandók. Az ártalmatlanítás szükséges mértékének minimuma a szennyezések, illetve káros hatásuk területről való kijutásának megakadályozása. 12 Kiegészítette a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től.

9 - 9 - Talaj- és vízvédelem 11.. (1) A földmozgatással járó tevékenységes (tereprendezés, alapozás előkészítés, földmű építés, stb.) végzése során biztosítani kell: a) a kitermelt (megmozgatott) föld területen belüli, ártalommentes elhelyezését, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni maximális védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel, stb.), c) a megmozgatott föld vizsgálatát, szükség esetén kezelését. (2) Szükség esetén talaj- és talajvíz figyelőrendszer építendő ki. A monitoring adatsorok elsősorban az ivóvízbázis védelmi szempontból értékelendők. (3) Felszíni vízminőség-védelmi és felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból a II/2. védettségi kategória előírásai vonatkoznak a területre. (4) A keletkező szennyvizek zárt csatornahálózatban vezetendők el a területről, szükség szerint (a kommunális szennyezettségi határértékhez való viszonyuk függvényében) megfelelő előtisztítás után. (5) A helyszíni talajvízkivétel elvileg lehetséges, a víz felhasználását bevizsgálás alapján lehet meghatározni, a közvetlen ivóvíz-, mezőgazdasági és élelmiszeripari célú felhasználás kivételével. A talajvíz-kivételi műtárgyak létesítése vízjogi engedélyhez kötött. (6) A potenciálisan szennyezett csapadékvizek esetleges szennyezettségük függvényében előtisztítandók és elvezethetők, előtisztítás nélkül csak a szennyezetlen csapadékvizek vezethetők el a befogadóba vagy szikkaszthatók el. (7) 13 Zárt vagy szabadtéri üzemi tevékenység, raktározás, parkolás, tehergépjármű közlekedés vagy parkolás csak vízzáró burkolattal ellátott területen történhet. Az ilyen felületekről összegyűjtött csapadékvíz csak iszap- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a talajba vagy a végső befogadóba. A burkolatok és műtárgyak kiépítése a használatba vételi engedély feltétele. A felszín alatti vizek védelme érdekében a tisztított csapadékvíz elhelyezését, bevezetését csak engedéllyel lehet végezni. (8) 14 A terv területén a felszín alatti vízminőség védelme érdekében betartandók az erre vonatkozó központi jogszabályból eredő kötelezettségek. A hatályos jogszabályok tartalmazzák a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek besorolásán túl az egyes területekre és tevékenységekre vonatkozó előírásokat is. Hulladékgyűjtés- és szállítás 12.. (1) A területen keletkező hulladékok zárt rendszerben gyűjtendők, és a területen újra nem hasznosítható, fel nem dolgozható részük elszállítandó. 13 Kiegészítette a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től. 14 Kiegészítette a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től.

10 A kommunális hulladékok a maglódi regionális hulladéklerakóba szállítandók, a veszélyes hulladékok ezektől elkülönítve gyűjtendők és szállítandók, az erre vonatkozó jogszabályok és műszaki előírások betartásával. (2) 15 Veszélyes hulladéklerakó és átmeneti tároló telep a területen nem alakítható ki. Az illegális hulladéklerakások megszüntetendők, elszállításukat jelen. (6). bekezdése alapján kell elvégezni. (3) A veszélyes hulladék üzemi gyűjtő és tárlóhely engedélyezése és kialakítása a vonatkozó 102/1996.(VII.2.)Korm. rendelet előírásainak megfelelően végezhető. Az erre vonatkozó építési engedély benyújtása előtt környezetvédelmi engedélyt kell kérni a Környezetvédelmi Felügyelőségtől. (4) 16 Az építések esetén biztosítani kell az építési és bontási hulladékok szelektív gyűjtését és a hatályos jogszabályoknak megfelelő kezelését, elszállítását. (5) 17 A szabályozási tervben jelzett területeken feltöltést csak hulladéknak nem minősülő (inert) anyaggal lehet végezni. A mélyépítési munkák során felszínre kerülő szennyezett anyagok szakszerű kitermelését, mentesítését a terület beépítése előtt a környezetvédelmi szakhatósággal egyeztetett módon szükséges elvégezni. (6) 18 Hulladék elszállítást csak engedéllyel rendelkező szervezet végezhet. Levegőtisztaság és zajvédelem 13.. (1) 19 A területen a zaj és rezgésvédelemről szóló központi jogszabályok szerint kell eljárni. A jelenleg érvényes jogszabály szerinti "zajvédelmi szempontból fokozottan védett" és "zajgátló védőterület" övezeti besorolás nem indokolt, a terület az ezeken kívüli, általános zajvédelmi övezethez tartozik. (2) Új létesítményt úgy kell megtervezni, hogy építése, rendeltetésszerű használata során a területre megengedett zaj- és rezgésvédelmi határértékeket ne lépje túl. A követelmények betartása érdekében zajkibocsátási határérték megállapítást kell kérni az első fokú környezetvédelmi hatóságtól. (3) A terület jelenlegi zajterheltségét ("null-állapot") terepi mérésekkel kell megállapítani, a várható zajkibocsátásokat számításokkal kell prognosztizálni a zajvédelmi beavatkozások szükségességének és mértékének eldöntése érdekében. (4) A zajvédelem megoldásánál figyelemmel kell lenni a közeli lakó- és intézményterületek (temető) megfelelő védettségének biztosítására is. 15 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től. 16 Kiegészítette a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től. 17 Kiegészítette a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től. 18 Kiegészítette a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től. 19 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től.

11 (5) 20 A terület határvonalain mérhető egyenértékű hangnyomásszinteknek meg kell felelniük a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló központi jogszabályokban előírtaknak. (6) 21 A levegőterhelést okozó tevékenységek, létesítmények engedélyezése során be kell tartani a központi levegővédelmi jogszabályokban előírtakat és ahol szükséges, ott a jogszabályban meghatározott védelmi övezetet ki kell jelölni. Egyéb környezetvédelmi előírások 14.. (1) Az üzemi veszélyes hulladékgyűjtő és üzemanyag-tároló létesítése és fenntartása környezetvédelmi felülvizsgálat alapján engedélyezhető. A környezetvédelmi felülvizsgálatot az építési engedély benyújtásáig el kell fogadtatni a Környezetvédelmi Felügyelőséggel. (2) A területen környezeti hatástanulmány készítésére kötelezett tevékenység, területhasználat csak az önkormányzat előzetes hozzájárulása után készített KHV alapján létesíthető. (3) A terület ipari célú fejlesztése a környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő teljes körű közműellátás feltételeinek megteremtése után valósítható meg. Régészeti védelem 15.. (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv tünteti fel. (2) A régészeti lelőhelyek területén építési engedély csak a Kossuth Múzeum szakhatósági hozzájárulásával adható. 20 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től. 21 Kiegészítette a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től.

12 V. Fejezet A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGIN TÉZMÉNYEK ELŐÍRÁSAI 16.. A tervezési területtel összefüggő településrendezési feladatok megvalósítását az Étv szerinti általános szabályokon túlmenően az alábbi helyi előírások biztosítják: Útépítési és közművesítési hozzájárulás 17.. (1) A szabályozási tervben a területre előirányzott helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. - Étv (1) bek. (2) E kötelezettség teljesítése az érintett tulajdonosok érdeke, ezért a megvalósítás költségeit az önkormányzat jelen rendeletével az érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja. A kiépítés módjáról, ütemezéséről az érintett tulajdonosok és az önkormányzat külön megállapodást kötnek. Településrendezési kötelezettségek 18.. (1) Közérdekű környezetalakítás céljából a szabályozási terv az egyes kialakítandó telkek, ill. a közterületek egy részén beültetési kötelezettséget ír elő. (2) A beültetési kötelezettség az érintett telek tulajdonosát terheli, melyet az építési tevékenységgel egyidejűleg, ill. a használatba vételi engedély kiadásának időpontjáig és ennek feltételeként köteles az előírt módon teljesíteni. (3) A közlekedési területek beültetési kötelezettsége a terület tulajdonosát terheli. A kötelezettség teljesítését a közlekedési területen kialakítandó út és közműépítéssel egyidejűleg kell megvalósítani. VI. Fejezet ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19.. (1) A belterületbe vonással és a művelésből való kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket a tényleges igénybe vétel időpontjáig a földtörvény vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi használati módjuknak megfelelően kell művelni, hasznosítani. (2) 22 Jelen helyi építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. 22 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től.

13 (3) A jelen helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási tervek a kihirdetés napján lépnek hatályba. (4) 23 Jelen építési szabályzat jóváhagyásával a nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló 22/2002.(IX.30.) Kt. rendelet mellékletét képező SZT-3 számú szabályozási terv hatályát veszti. Maglód, december 10. Bezzegh István s.k. polgármester Oláh János s.k. jegyző Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet hiteléül: Maglód, január 20. Margruber János jegyző 23 Módosította a 7/2005.(III.29.)Kt. rendelet, hatályos április 1-től.