TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok... 8 DÖNTÉSEK... 8

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK DÖNTÉSEK... 8 Alkotmányjog Alapjogok /2014. (I. 21.) AB határozat I. A népszavazáson való részvételre vonatkozó jog kiterjed a népszavazás kezdeményezésére és támogatására, beleértve az aláírások gyűjtését is. Az országos népszavazáson való részvételre vonatkozó jog egyes elemei a választók szervezetei számára is biztosítottak, így különösen a pártok részére, melyek alkotmányos feladata a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában való részvétel. II. Az Országgyűlés épülete a politikai akaratképzés helyszíne, ezért a képviselői aláírásgyűjtés vonatkozásában nem lehet sem munkahelyként, sem pedig állami szerv hivatali helyiségeként kezelni, így ott az aláírásgyűjtés megengedett. [Alaptörvény XXIII. cikk (7) bek., évi C. tv. 48., Kúria Kvk. III /2012/2. sz. végzése, Országos Választási Bizottság 42/2012. sz. határozata] /2014. (I. 21.) AB határozat Az információszabadság jogából fakadó alkotmányos követelmény, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója csak akkor tagadhatja meg a kezelt adatokról szóló tájékoztatást, ha annak teljesítése nemzetbiztonsági érdeket sértene, vagy mások jogát sértené; a főigazgató erre való hivatkozásának megalapozottságát a bíróság felülvizsgálja. [Alaptörvény VI. cikk (2) bek.; évi CXXV. tv. 48. (1) bek.] /2014. (II. 14.) AB határozat I. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog alapján alkotmányos követelmény, hogy a közérdekű adat kiadása iránt indított ügyben eljáró bíróságnak az adat döntés-előkészítő jellegén alapuló nyilvánosság-korlátozását annak formai és tartalmi szempontú indokoltságára kiterjedően, a döntéshozatali folyamat lezárására tekintet nélkül, minden esetben felül kell vizsgálnia. II. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog súlyos sérelmét eredményezi, ha az adatkezelő a nyilvánosság korlátozásakor pusztán arra hivatkozik, hogy az adat döntést megalapozó adat, de ennek igazolását mellőzi. [Alaptörvény VI. cikk (2) bek.; Kúria Pfv. IV /2011/4. sz. ítélete] /2014. (III. 21.) AB határozat Alaptörvény-ellenes, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony teljes fennállásának időtartama alatt az ellenőrzésre való feljogosítás nem időszakonként ismétlődő, célhoz kötött ellenőrzésre ad felhatalmazást, hanem hosszú ideig tartó, konkrét ok és cél nélkül végezhető, szűrő-kutató tevékenységre. [Alaptörvény VI. cikk (1) bek.; évi CXXV. tv. 72/C. ; évi LXXII. tv. 9., 10. és 13. ] /2014. (V. 30.) AB határozat A Magyar Művészeti Akadémiának az Alaptörvény értékrendjét meg nem sértve, a művészeti alkotás szabadságát, sokszínűségét, irányzatait, áramlatait egyaránt védelemben kell részesítenie. Ebből következően egyenlő esélyeket kell biztosítania a művészek számára az akadémiai tagságra, és ezen keresztül arra is, hogy a művészeti életre befolyást gyakorolhassanak. [Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bek.; évi CIX. tv. 7. ] /2014. (III. 13.) AB határozat Az adatvédelmi szabályok betartása mellett a közforgalmú személyszállítással kapcsolatos helyeken az üzemeltető jogosult elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni. Ezeken a helyeken a közrend, közbiztonság, az esetleges bűncselekmények elhárítása mint össztársadalmi érdek jelenik meg a személyes adat, az önrendelkezési jog és az emberi méltóság alkotmányos védelmével szemben. [Alaptörvény I. cikk (3) bek., VI. cikk (1) (2) bek., évi XLI. tv. 8. ]

2 2 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE 1. SZÁM, /2014. (IV. 11.) AB határozat A közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek esetében a szerkesztői szabadságot a választási eljárásról szóló törvény alapelvi rendelkezései az elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatásra vonatkozó követelményekkel összefüggésben korlátozhatják. [Alaptörvény B) cikk, IX. cikk (1) (2) bek., XV cikk (1) (2) bek.; évi XXXVI. tv. 48., 223. (1), (3), (5) bek.] /2014. (IV. 24.) AB határozat Nem sérti a vállalkozás szabadságát, illetve a tulajdonhoz való jogot, és nem is diszkriminatív a fővárosi közgyűlésnek az egységes tarifarendszert és egységes (sárga színű) külső megjelenést előíró taxirendelete. [Alaptörvény M) cikk, XIII. cikk, XV. cikk (1) bek.; 31/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. 3. (1), (4), (13) bek., 16., 2. sz. melléklet] /2014. (V. 9.) AB határozat I. A választójog egyenlősége, mint alkotmányos alapelv, a választójog egyenlő értékűségét (plurális választójog kizárását) mint abszolút követelményt, és a szavazatok lehetőség szerinti relatív azonos súlyának követelményét jelenti. Ebből az elvből nem következik, hogy a választáskor kifejezett politikai akaratok csorbítatlanul egyenlően fognak érvényesülni ( effektív egyenlőség ). Valamely jelölt támogatásával valamennyi választópolgár azonosan vállalja a választás előre nem látható következményeit. A választási rendszernek azok a szabályai, amelyek a választópolgárok előre meg nem határozható akaratnyilvánítása eredményeképpen vannak hatással a szavazatok egymáshoz viszonyított súlyára, nem az eljárási értelemben vett egyenlőséggel, hanem az ún. effektív egyenlőséggel állnak összefüggésben. II. A győztes-kompenzációra vonatkozó törvényi előírás nem vizsgálható a választási szabályok összességétől elkülönítve, és kompenzációs, arányosító szabályként önmagában nem ellentétes a választójoggal és a diszkrimináció tilalmával pusztán amiatt, mert az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazatok mellett a mandátumot szerző jelöltre leadott, a mandátumszerzéshez szükséges számon felüli szavazatot is töredékszavazatnak tekinti. [Alaptörvény XV. cikk (2) bek., XXIII. cikk (1) bek., 2. cikk (1) bek.; évi CLXXXIX. tv. 22. (4) bek.] Alkotmányjog Egyéb 4/2014. (I. 30.) AB határozat I. Az Alaptörvénynek a bírák függetlenségét deklaráló 26. cikk (1) bekezdése alkotmányjogi panasz alapját képezheti. A bírói függetlenség bár nem alapjog, egyes elemeiben a bírói tisztséget viselő személy Alaptörvényben biztosított joga. II. A bírákat megillető javadalmazás részét képezi a bíró személyi függetlenségének, mely a befolyásmentes ítélkezéshez szükséges státusbeli szabadságot biztosítja a bíró számára. [Alaptörvény 26. cikk (1) bek.; évi CLXII. tv ; Kúria Mfv. II /2012/6. sz. és Mfv. I /2012/5. sz. ítéletei] /2014. (III. 26.) AB határozat Az alkotmányjogi panasz jogintézményének célja az egyéni, szubjektív jogvédelem, az alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve alaptörvény-ellenes bírói döntés által okozott jogsérelem orvosolása. Alkotmányjogi panasz nem irányulhat a felhívott alapjogok olyan értelmezésére, amely ugyanezeknek a jogoknak az általános korlátozását jelentené mindenkire kiterjedő hatállyal. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., IX. cikk (1) bek., XV. cikk (1) bek., XXIII. cikk (1) bek., 2. cikk (1) bek., 25. cikk (3) bek.; évi I. tv., évi XXXVI. tv. 2., 233. ] /2014. (IV. 4.) AB határozat Valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. [Alaptörvény B) cikk (1) bek.; évi C. tv. 163/F. ]... 28

3 1. SZÁM, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE 3 Büntetőjog 13/2014. (IV. 18.) AB határozat I. A véleményszabadság gyakorlásának határai a közügyeket érintő kérdésekben aszerint különböznek, hogy az adott közlés értékítéletnek, avagy tényállításnak minősül-e. Annak eldöntésekor, hogy egy publicisztika tényállításnak, avagy értékítéletnek minősül, figyelemmel kell lenni arra, hogy annak mondatai a teljes szöveg kontextusában nyernek értelmet. II. Nem védelmezi a szólásszabadság a közéleti vitában kifejtett véleményt sem, ha az abban megfogalmazottak az emberi méltóság korlátozhatatlan magját sértik, így az emberi státusz nyilvánvaló és súlyos becsmérlésében öltenek testet. [Alaptörvény IX. cikk; évi IV. tv ; Pécsi Törvényszék 4.Bf.276/2013/7. sz. végzése] /2014. (V. 22.) AB határozat Nem sérti a visszaható hatályú büntető jogalkalmazás tilalmát és a diszkrimináció tilalmát az a jogegységi határozat, mely szerint a közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülését három évről öt évre megemelő törvényi előírást akkor is alkalmazni kell, ha a módosítás hatálybalépésének napján e büntetések elévülése még nem következett be. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., XXVIII. cikk (4) bek., XV. cikk; 2/2013. BJE] /2014. (II. 17.) AB határozat A szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végett kiadott európai elfogatóparancs végrehajtása céljából a megtagadási okok hiányában kötelezően elrendelt szabadságelvonás több garanciális feltétel együttes megléte esetén alkalmazandó, ezért a személyi szabadsághoz való jog arányos korlátozását jelenti. [Alaptörvény I. cikk (3) bek., IV. cikk (1) bek.; évi CLXXX. tv. 15. (3) bek.] Polgári jog és polgári eljárásjog 7/2014. (III. 7.) AB határozat I. A közügyek vitatása körében a közéleti szereplők személyiségi jogai védelmének a véleményszabadság gyakorlását biztosító korlátozása minden esetben alkotmányos érdek és követelmény. Nincs tehát szükség további méltányolható közérdek igazolására ahhoz, hogy a közszereplők bírálhatóságára másoknál lényegesen szélesebb körben nyíljon lehetőség. II. A közhatalmat gyakorló személyeket és a közszereplő politikusokat is megilleti a személyiségvédelem, ha az értékítélet a személyüket nem a közügyek vitatása körében, hanem magán- vagy családi életükkel kapcsolatban érinti. Indokolt lehet a polgári jogi felelősségre vonás abban a szűk körben is, amikor a megfogalmazott vélemény már nem a nevesített személyiségi jogokba, hanem az emberi méltóság korlátozhatatlan aspektusába ütközik. [Alaptörvény I. cikk (3) bek., II. cikk, IX. cikk; évi V. tv. 2:44. ] /2014. (III. 20.) AB határozat I. Az Alaptörvény M) cikkének abból a rendelkezéséből, hogy Magyarország védi a fogyasztók jogait, nem alanyi jogok következnek, hanem az államnak az a kötelezettsége, amely a fogyasztók érdekeit védő, az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben fellépő intézményrendszer létrehozására és fenntartására, továbbá a fogyasztók jogait biztosító jogszabályok megalkotására vonatkozik. II. Jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen a clausula rebus sic stantibus elve alapján megváltoztathatja. Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., M) cikk (2) bek., II. cikk] /2014. ( IV. 4.) AB határozat Nem sérti az emberi méltósághoz való jogot és a magánélethez való jogot a Ptk.-nak az a szabálya, mely szerint cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata bizonyos kisebb jelentőségű ügyletek kivételével semmis, és nevében gondnoka jár el. [Alaptörvény II. cikk, VI. cikk (1) (2) bek.; évi XXXI. tv.; évi XCII. tv.; évi V. tv. 2:22. (1) (2) bek.]... 43

4 4 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE 1. SZÁM, /2014. (V. 30.) AB határozat Nem moderált kommentek esetén is felelősséggel tartozik az internetes oldal fenntartója, ha a mások által írt hozzászólások valamely személy jóhírnévhez való jogát megsértették. Ilyen esetben a sajtószabadság korlátozásának arányossága az alkalmazott jogkövetkezmény fényében ítélhető meg. [Alaptörvény I. cikk (3) bek., VI. cikk, IX. cikk; évi CVIII. tv. 2. l) pont lc) alpont] /2014. (III. 26.) AB határozat Ha a másodfokú eljárást le sem folytatták, akkor annak a Kúria általi megítélése sem lehetséges, hogy a másodfokú döntés tartalmát bármilyen elkövetett eljárási szabálysértés befolyásolta volna-e. A másodfokú elbírálás hiánya a jogorvoslathoz való jog sérelmét jelenti. [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bek.; Kúria Pfv.VI /2012/10. sz. és a Fővárosi Bíróság 43.Pf /2011/2. sz. ítélete] Munka- és szociális jog 12/2014. (IV. 10.) AB határozat Sérti a törvény előtti egyenlőséget, ha a jogszabályi előírás szerint a kedvezményes jubileumi jutalomra való jogosultság egyik feltétele az, hogy az anyagilag ellenérdekelt munkáltató a szabad mérlegelési körében meghozott döntése alapján a közalkalmazottat felmentette. [Alaptörvény XV. cikk (1) bek.; évi XXXIII. tv. 37/B. (3) bek. b) pont, 78. (4) bek.] /2014. (V. 13.) AB határozat A családi pótlék intézményének működtetésével az állam az Alaptörvénynek a szociális biztonságról, a gyermekvállalás támogatásáról és a gyermekek külön intézkedésekkel való védelméről szóló rendelkezésein alapuló kötelezettségvállalásainak tesz eleget. Nem valósítható meg az állam házasságvédelmi kötelezettsége a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga ellenében, nem érvényesíthető a gyermekek Alaptörvényben biztosított jogainak a kárára. A közös háztartásban nevelt gyermekek között, a nekik járó támogatás mértékében, nem lehet pusztán az alapján különbséget tenni, hogy a szüleik házasságban vagy élettársi kapcsolatban élnek-e egymással, akkor sem, ha a gyermekek nem a házastársak, illetve élettársak közös gyermekei. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., XV. cikk (2) bek., XVI. cikk (1) bek.; évi LXXXIV. tv. 7. (1) bek. a) pont, 12. (1) bek. a) pont] /2014. (V. 30.) AB határozat Sérti az emberi méltósághoz való jogot, a magánszféra védelméhez való jogot, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát az a törvényi rendelkezés, amely szerint a várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatóját. [Alaptörvény II. cikk, VI. cikk (1) bek., XV. cikk (1) bek.; évi I. tv. 65. (5) bek.] Közigazgatási és pénzügyi jog 3/2014. (I. 21.) AB határozat A hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz való jogot sérti, ha az adóhatóság magánjogi jogalanyokra engedményezheti az adó megfizetésére mögöttesen köteles személlyel szembeni adókövetelést, így az adóhatóság törvényi szempontok nélküli mérlegelésének eredményeként érvényesíthető az adótartozás a mögöttesen felelős személyekkel szemben lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásban, illetve az azt követő közigazgatási perben, vagy ehelyett az engedményes és a mögöttes felelős közötti polgári peres vagy nemperes eljárásban. [Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdés, XXIV. cikk (1) bekezdés, XXVIII. cikk (1) bekezdés; évi XCII. tv. 35. (3) bek.] /2014. (II. 26.) AB határozat I. A végkielégítés 98%-os mértékű különadóját meghatározó törvényi rendelkezés az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik. II. Központi adónemről szóló törvény nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak van hatásköre. Nemzetközi szerződésbe ütköző, már nem hatályos, de a

5 1. SZÁM, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE 5 folyamatban lévő ügyekben még alkalmazandó jogszabály alkalmazását az Alkotmánybíróság kizárhatja. III. A nemzetközi jog és a magyar jog összhangjának biztosítása nemcsak jogalkotói feladat, hanem valamennyi állami szervnek kötelezettsége, amikor a jogszabályokat értelmezni kell. Az alkalmazandó jogszabályt a nemzetközi jogra is figyelemmel, azzal összhangban kell értelmezni. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., Q) cikk, 24. cikk (2) bek. f) pont, 37. cikk (4) bek.; évi XXXI. tv., Abtv. 45. ; évi XC. tv. 10. ] /2014. (V. 13.) AB határozat A tulajdonhoz való alkotmányos alapjog kiterjed nemcsak a polgári jogi értelemben vett tulajdonosok, hanem a polgári jogi értelemben vett egyes birtokosok védelmére is. A pénzügyi lízingbe vevő olyan tulajdoni várományos, aki a kárveszélyt egyedül viseli, ezért mint tényleges bár csak jövőbeni károsultat ugyanúgy megilleti a korlátozási kártalanítás, mint a tulajdonost. [Alaptörvény XIII. cikk; évi LXXVIII. tv. 30. (1) bek.; Kúria Kfv. III /2012/7. sz. ítélete] Eljárási kérdések 3108/2014. (IV. 17.) AB végzés Okafogyottá válik az eljárás, ha a jogalkotó hatályon kívül helyezi az Abtv. 26. (2) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panaszban sérelmezett jogszabályt, és helyette új koncepcióra épülő szabályozást vezet be, mely az indítványozók által felvetett alkotmányossági problémára is kihat. [Abtv. 59. ; évi XXXVII. tv. 4. (6) bek., 8. (12) (13) bek., 8/A., 8/B. (1) (3) bek., 8/C. (1) (2) bek., 8/F. ] /2014. (IV. 17.) AB végzés Bírói kezdeményezés érdemben nem bírálható el, ha az indítványban hivatkozott rendelkezéseket az eljáró bírónak az előtte folyamatban lévő ügyben nem kell alkalmaznia. [Abtv. 25. ] Alkotmányjogi panaszok befogadása 3002/2014. (I. 24.) AB végzés Az előzetes letartóztatásról hozott bírósági végzés nem minősül az ügy érdemében hozott vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek, ezért alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése alkotmányjogi panaszban nem kérhető. (Abtv. 27. ) /2014. (I. 31.) AB végzés A jogerős ítélet után elkésetten előterjesztett alkotmányjogi panasz visszautasítását követően, a jogerős döntést hatályában fenntartó felülvizsgálati ítélet elleni alkotmányjogi panasz nem fogadható be. [Ügyrend 32. (2) bek.] /2014. (I. 31.) AB végzés Az Országos Epidemiológiai Központ védőoltásokról szóló módszertani levele nem jogszabály és nem közjogi szervezetszabályozó eszköz, ezért nem képezheti alkotmányjogi panasz eljárás tárgyát. [Abtv. 26. (1) bek.] /2014. (II. 11.) AB végzés I. Választási eljárásban a Kúriának a Nemzeti Választási Bizottság határozatai törvényességének vizsgálatára vonatkozó hatásköre nem a tisztességes eljáráshoz való jogból, hanem a bíróságok feladatait meghatározó azon alaptörvényi rendelkezésből fakad, mely szerint a bíróság dönt a közigazgatási határozatok törvényességéről. II. Választási eljárásban az alkotmányjogi panasz előterjesztésére nyitva álló háromnapos határidőbe a határozat közlésének napja nem számít bele. Ezen határidő lejártát követően az alkotmányjogi panaszt nem lehet kiegészíteni. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 25. cikk (2) bek. b) pont; évi XXXVI. tv ]... 66

6 6 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE 1. SZÁM, /2014. (II. 11.) AB végzés Az Alkotmánybíróság ítélt dolog miatt visszautasítja az elvont utólagos normakontrollra irányuló indítványt, ha ugyanannak a jogszabályi rendelkezésnek az Alaptörvénnyel való összhangjáról ugyanazon alkotmányos rendelkezésekkel összefüggésben és érvek mentén alkotmányjogi panasz alapján már döntött. [Alaptörvény U) cikk (10) bek., XIII. cikk; Abtv. 24. (3) bek.; évi LXVI. tv. 35. (8) bek.] /2014. (III. 3.) AB végzés A jogorvoslati lehetőség kimerítése az alkotmányjogi panasz előterjesztésének feltétele akkor is, ha az indítványozó a másodfokon eljáró bíróság pártatlansága miatt állítja a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét. Ilyen esetben alkotmányjogi panasz csak akkor fogadható be, ha az indítványozó a felülvizsgálati eljárásban a kizárási okra hivatkozott. (Abtv. 27. ) /2014. (III. 3.) AB végzés Szakszervezet saját aktuális jogsérelme nem áll fenn abban az esetben, ha tagjai potenciális és esetleges jövőbeni sérelmét jelöli meg az Abtv. 26. (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz alapjául. [Abtv. 26. (2) bek.] /2014. (III. 26.) AB végzés Önmagában a bírói döntés indokolásának megváltoztatását nem lehet indítványozni alkotmányjogi panaszban, mivel a rendelkező rész váltja ki a döntéshez kapcsolódó joghatást, vagyis az Alaptörvényben biztosított jog sérelmét. (Abtv. 27. ) /2014. (III. 26.) AB végzés Az adóhatóság által folytatott végrehajtási eljárásban az adóhatóság végzése, illetve az adóvégrehajtó törvénysértő intézkedése ellen vagy intézkedésének elmaradása miatti kifogás előterjesztésének elmulasztása esetén az alkotmányjogi panasz nem fogadható be. [Abtv. 26. (2) bek.] /2014. (IV. 17.) AB végzés Az Alaptörvény önkormányzati alapjogokról nem rendelkezik, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a helyi közügyek összetevőit (tartalmi elemeit) határozza meg, felsorolva az alaptörvényi szinten védett feladat- és hatáskörcsoportokat, amelyeket törvényi keretek között a helyi közügyek intézése körében a helyi önkormányzatok gyakorolhatnak. [Alaptörvény 32. cikk (1) bek., Abtv. 26. (2) bek., 29. ] /2014. (IV. 17.) AB végzés Törvényes bírónak a nemzeti jog szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró minősül. A bíró hatásköréhez tartozik annak megítélése, hogy terheli-e előzetes döntéshozatal kezdeményezésének kötelezettsége, vagy mentesül ez alól, ennek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. [Alaptörvény XXVIII. cikk; Abtv. 27. ] /2014. (IV. 17.) AB végzés Az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező, és ellene jogorvoslatnak nincs helye, továbbá az eljárás megismétlésére sincs törvényes lehetőség. (Abtv. 27., 39. ) /2014. (VI. 3.) AB végzés Központi adónem alkalmazásáról szóló bírói döntés felülvizsgálatára és megsemmisítésére csak korlátozottan van lehetősége az Alkotmánybíróságnak. [Alaptörvény 37. cikk (4) bek.; Abtv. 27.] /2014. (VI. 18.) AB végzés Ha a rendes jogorvosat nem érintette a panaszban felhozott jogsérelmeket, akkor a fellebbezés igénybevétele ellenére olyan, mintha az indítványozó nem merítette volna ki a jogorvoslati jogát. (Abtv. 27. )... 72

7 1. SZÁM, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZEMLE /2014. (VI. 27.) AB végzés A hatósági határozatban jelzett, a közigazgatási bíróság útján nyitva álló jogorvoslati lehetőség kimerítését megelőzően nem nyújtható be alkotmányjogi panasz az Abtv. 26. (2) bekezdése alapján. [Abtv. 26. (2) bek.] ÉVES AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Bihari Mihály: Az Alkotmánybíróságot kifejezetten azért hozták létre, hogy megfellebbezhetetlen és erga omnes döntést hozzon. (Interjú) Darák Péter: Az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok együttműködésének 25 éve Holló András: A közhatalomgyakorlás jogállami mércéi (alkotmányos követelményei) az Alkotmánybíróság értelmezésében Gábor Spuller: A magyar alkotmánybíróság a törvényhozás második kamarájából az európai alkotmányos rendszer (europäischer Verfassungsverbund) bírósága? Paczolay Péter: Az Alkotmánybíróság alkotmányvédő szerepéről KITEKINTÉS Balogh Elemér: 200 éves a norvég alkotmány Térey Vilmos: Nemzetközi alkotmánybíróság HIVATKOZÁSOK Az Alkotmánybíróság intézményével, illetve gyakorlatával kapcsolatos hivatkozások