Móra Ferenc Általános Iskola Sülysáp. Pedagógiai Program

Átírás

1 Móra Ferenc Általános Iskola Sülysáp Pedagógiai Program 2013

2 2 "A siker azokhoz pártol, akik energikusak, hogy dolgozzanak érte, elég bizakodóak hogy higgyenek benne, elég türelmesek, hogy várjanak rá, elég bátrak, hogy megragadják, és elég erősek, hogy megtartsák." (P. Smith) HELYZETELEMZÉS Az iskola 1. Környezeti adottságaink Sülysáp Budapesttől keletre fekszik 40 km távolságra. Felszíni adottságait a Gödöllőidombság emelkedői és völgyei határozzák meg. A lakosság művelődési igényét a nagyközségen belül a Wass Albert Művelődési Központ és a Könyvtár munkatársai által szervezett előadások és programok biztosítják. A helyi kínálatot kiegészíti a főváros adta kulturális lehetőségek köre. Meghatározott szerep jut a művelődésben az oktatási intézményeknek. 2. A nagyközség oktatási intézményei Sülysápon 1 óvoda (4 telephelyen) és 2 általános iskola működik. Sápon a Szent István Általános Iskola. Sülyben és Szőlősnyaralón a Móra Ferenc Általános Iskola. A mi iskolánk a Móra Ferenc Általános Iskola. Fenntartónk január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtetője Sülysáp Nagyközség Önkormányzata. Alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. 2

3 3 3. Szülői háttér A gazdasági nehézségek nagyközségünket is elérték. A lakosság egy része szembesült a munkanélküliség, a megélhetés problémáival. Ezek a gazdasági nehézségek rányomják bélyegüket az iskolai munkára is, hiszen a megélhetésért folyó küzdelemben vagy a munkahely megmentéséért való igyekezetben a szülőknek kevesebb ideje és energiája jut a gyerekek nevelésére. Megnőttek az iskolával szembeni elvárások. A szülők a tantárgyi oktatásban a magyar nyelv és irodalom, a matematika, az idegen nyelv és a számítástechnika szerepét minősítik a legfontosabbnak. Mind az alsó, mind a felső tagozatban kiemelt igényként jelentkezik részükről a megfelelő szintű tehetséggondozás és a felzárkóztatás biztosítása. De igényként jelenik meg a személyiségfejlesztést szolgáló foglalkozások növelése is. Az iskola a szülői házzal széleskörű együttműködésre törekszik az eredményes nevelés és oktatás érdekében. Rendezvényeink látogatottak. Az iskolával való folyamatos együttműködésre az alsó tagozatban a szülők többsége, a felső tagozatban csak egy része törekszik. A központi iskolának és a tagiskolának közösen választott szülői közössége van. 4. Személyi feltételek: A nevelőtestület létszáma: tanítói, tanári munkakörben 33 fő, könyvtáros-tanító 1 fő. A nevelők fogékonyak az értelmes, korszerű szakmai újítások, változások iránt. Önképzéssel és a posztgraduális képzés keretében szakmai és módszertani ismereteiket folyamatosan gyarapítják. A szakmai, pedagógiai munkát a munkaközösségek irányítják, melyek önálló műhelyként igyekeznek dolgozni. A pedagógusok nevelőmunkáját a gyermekközpontúság, a gyermekek szeretete jellemzi. Nem véletlen az iskola bejáratánál az idézet: "Mindig teleszivárkodik könnyel a szemem, ha lehajtott fejű kisgyermeket látok." (Móra Ferenc) A munkahelyi demokratizmus érdekében intézményi vezetőség, közalkalmazotti tanács működik. 5. A tanulók Tanulóink a községben lakó és szomszédos településekről bejáró gyerekek. Érdeklődésük, neveltségi szintjük a családi háttértől függően igen eltérő. A családok egyre nehezebb anyagi helyzete miatt nő a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók száma. A tanuláshoz való viszonyuk, tanulmányi eredményeik differenciáltak, nagy különbségeket mutatnak. Pozitív 3

4 4 tény, hogy a tanulók többsége az iskolában megszerezhető műveltségért és a megfelelő pályaválasztási lehetőségek eléréséért jár iskolába. A tantestület felzárkóztatással segít a lassabban haladó, gyengébb tanulókon. Ugyanakkor tehetséggondozó foglalkozásokkal ad lehetőséget a jó képességű, tehetséges diákok tudásának kiszélesítésére és elmélyítésére. Tanulóink továbbtanulási mutatója kedvező. A 8. osztályt végzettek fele gimnáziumba és szakközépiskolába, közel fele szakiskolába nyer felvételt. A 6. évfolyamon iskolát váltó gyerekek (évente 2-3 tanuló) szülei oknak - első helyen - a jó középiskola biztosítását említik. Gyermekközpontúságunkból adódóan iskolánkban diákönkormányzat működik. Éves munkaterve alapján a tanulók sport, kulturális, szabadidős, hagyományápoló tevékenységét szervezi. 6. Tárgyi feltételek Az iskola épületei 1. Központi épület Sülysáp, Malom u Tagiskola Sülysáp, Vörösmarty u. 1. A központi épület fogadja - a sülyi alsó - és felső tagozatos, valamint a szőlősnyaralói felső tagozatos tanulókat. Az épület közel 40 éves, pelletfűtéses, folyóvizes, világos. Az utóbbi 10 évben az egész épület felújítása megtörtént. A felújítással párhuzamosan bővítés is történt. Felépült még 3 tanterem és a könyvtár. Az épület új tetőt kapott. A nevelő-oktató munka kereteit 18 tanterem, 1 könyvtárszoba, 1 tornaszoba, 1 számítástechnika terem biztosítja az itt tanuló 12 tanulócsoportnak. A délutáni foglalkozás - 2 csoportban - tanteremben működik. Az épületben lévő konyha az önkormányzathoz tartozik. A diákok étkeztetését biztosítja mindkét iskolaegységben. A zöld területek nagysága kedvező. A mozgási, sportolási és oktatási lehetőségek színterei: a két udvari rész (alsós, felsős), a bitumenes kézilabdapálya, és az épülettel szemben lévő labdarúgópálya. A tagiskola a szőlősnyaralói alsó tagozatos tanulók nevelését, oktatását szolgálja. Korszerű, új épület nagy udvarral. A 7 osztálynak 7 tanterem, 1 számítástechnika terem, egy kis foglalkoztató terem, és egy könyvtárszoba áll rendelkezésére. Az iskolához épített tornacsarnok, valamint az épülettel szemben található műfüves pálya az önkormányzathoz tartozik, ugyanakkor ideális helyszíne a testnevelési óráknak és sportfoglalkozásoknak. A délutáni három tanulócsoport a foglalkozásokon osztálytermekben tartózkodik. Az intézmény eszközellátottsága (szemléltető eszközök, audiovizuális eszközök, sporteszközök, anyagok, könyvek, lexikonok) összességében jó. A jövőben a könyvállományt, a számítógépparkot, sporteszközöket kell fejleszteni, egyrészt a hiányok pótlására, másrészt az új elvárások kielégítésére 4

5 5 NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő és oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. Az iskola pedagógiai hitvallása A Móra Ferenc Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük szervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szembe támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számunkra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának 5

6 6 becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti és helyi kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyerekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községünkben található közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, 6

7 7 - képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: * nemzeti és helyi kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, * a természet, a környezet értékeit, * más népek értékeit, hagyományait, * az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Iskolánk a nagyközség oktatásában és művelődésében az egyik meghatározó intézmény. A tanulói személyiség célirányú fejlesztését vállalja, számukra az általános emberi értékeket közvetíti. Továbbépíthető, konvertálható, teljesítményképes tudást biztosít, amellyel felkészít a továbbtanulásra és a permanens önművelésre. Névadónk - Móra Ferenc - örökségének megfelelően nevelő-oktató munkánkban kiemelt cél a humanista és természetszerető ember, aki képességeinek megfelelő ismeretekkel rendelkezik, a közjóért cselekszik. Az intézmény pedagógusai vállalják a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettantervből elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv célkitűzéseit, annak eszmei és tartalmi megvalósítását. 7

8 8 Az iskola nyitott, részt vállal a nagyközségi művelődési feladatok megoldásában, együttműködik a nagyközség művelődési intézményeivel, óvodáival. Az eredményes pedagógiai munka érdekében együttműködik a helyi Szent István Általános Iskolával, körzetünk általános iskoláival és a tanulókat befogadó középiskolákkal. Széleskörű együttműködésre törekszik a szülői házzal, az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 8

9 9 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 9

10 10 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Közvetlen módszerek - Követelés - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés - Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Műalkotások bemutatása - A nevelő személyes példamutatása - Magyarázat, beszélgetés - A tanulók önálló elemző munkája Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - Vita Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 10

11 11 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Az értéket közvetítő, személyiségfejlesztő nevelés az iskola egész életét áthatja. A következő nevelési koncepciót fogalmazzuk meg: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi nevelése: Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése: Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése: Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése: Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet és a nemzeti összetartozás érzésének felébresztése. 7. A tanulók munkára nevelése: Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 8. A tanulók állampolgári nevelése: Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 11

12 12 Mindezekhez tanulóink elé követelményeket kell állítani. A követelmények hatékonysága az alábbiaktól függ: - a követelmények rendszerré fejlesztésétől, - a fokozatos, fokozódó követelménytámasztástól, - a differenciált követelménytámasztástól. A követelmény: a nevelés célját közvetítő norma, illetve normarendszer, melynek döntő befolyása, szabályozó szerepe van a személyiség erkölcsi, esztétikai stb. tudatának és magatartásának formálásában. Követelményeinket elsősorban a humanizmus, valamint a személyiség igazi érdekeinek védelme hassa át. Biztosítani kell a követelések dinamikáját a statikussággal szemben. A követelmények indokoltságát, motiváltságát meggyőződéssé kell fejleszteni. Ismereteket kell nyújtani, azokat rendszerbe kell foglalni. Normákat kell megfogalmazni, ezeket is rendszerbe kell foglalni. Érzelmeket kell kelteni, kapcsolni az ismeretekhez, a normákhoz, a gyereket a belátásig kell eljuttatni, majd egy rendkívül hosszú nevelési folyamatban alakul ki a meggyőződés. A követelményeket nélkülözhetetlen szokássá, magatartássá kell alakítani. Ehhez biztosítani szükséges, hogy a tanulók önmagukkal, egymással szemben támasszanak követeléseket és legyenek képesek az önfejlesztésre, az önnevelésre. A fentieket természetesen az életkor függvényében és az alkalmazott módszerek átgondolt megválasztásával, jó alkalmazásával érhetjük el. A követelmények támasztásához fontos tennivaló még a követelményekkel kapcsolatos társadalmi szükségletek felismertetése. A követelménytámasztásban feladat még a pedagógusi, a szülői, a tanulói, sőt a szélesebb társadalmi közvélemény alakítása. A pedagógus nemcsak szavaival és tetteivel, hanem személyiségével is nevel. Szeretetet, megértést, segítőkészséget, bizalmat kell sugároznia. A gyermek partnereként vesz részt a mindennapi munkában. Tanítóink feladata az alsó tagozatban a példaadás, a fokozódó követelmények támasztása mellett a megfelelő szoktatás. Az erkölcsi érzelmek fejlesztése mellett az élményszerző alkalmak biztosítása és fokozatosan a megfelelő közösségformálás. A felső tagozatban a már kialakítottak továbbfejlesztésén túl kiemelt szerepet kap a jellemformálás. Ebben egyre fontosabb szerep jut az osztályfőnöknek, szaktanároknak, osztályközösségnek és a kortárs csoportoknak. A nevelés színterét képezik a tanórákon kívül a tanórán kívüli tevékenységek: ünnepélyek, megemlékezések, kirándulások, táborok, tanulmányi- és sportversenyek és minden program, mely felhasználható gyermekeink nevelése érdekében. 12

13 13 Nevelési feladataink: - erősíteni az osztályközösségek, délutáni tanulócsoportok, a tanulói önkormányzatok szerepét a személyiségformálásban, a közösség fejlesztésében, - hangsúlyt fektetünk a kortárskapcsolatokban: a viselkedéskultúrára, a kommunikációs képességek és készségek javítására, előtérbe helyezve a tanulói önállóságot, öntevékenységet, - a magatartás- és erkölcsi nevelés eredményessége érdekében igényeljük az egyházak és más iskolán kívüli közösségek segítségét is, - a megelőzés módszerével javítjuk az ifjúságvédelmi munkát, - az egészségvédelem, környezetvédelem és a közlekedési ismeretek fontosságát tudatosítjuk és gyakoroltatjuk a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során, - az osztályközösségek és a diákönkormányzat keretében működtetjük és fejlesztjük: 1. a megbízási és felelősi rendszert, 2. az információs fórumok tevékenységét, 3. az ellenőrzési és értékelési hálózatot. 13

14 14 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Kiemelt nevelési feladatunk a tanulók egészséges életmódra történő nevelése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - szabadtéri játékok; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - délutáni foglalkozások keretében. b) Úszásoktatás a 4. és 6. évfolyam tanulóinak órában. A felmerülő költségeket (buszköltség, felügyeleti díj, úszásoktatás díja) a fenntartó fedezi. c) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, földrajz tantárgyak tananyagai 14

15 15 d) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; e) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; f) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; g) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. A vizsgálatok fogászati és belgyógyászati célúak, ugyanakkor a tanulók fizikai állapotának mérését is elvégzik. Ezen vizsgálatok elvégzését a gyermekorvos végzi. Orvosi rendelője az iskolának nincs. A gyerekek pedagógus kíséretében mennek át a különböző vizsgálatokra a gyermekorvosi, fogorvosi rendelőbe. A védőnők év elején, ill. igény szerint ellenőrzéseket végeznek az iskolában. Mindkét iskolaegységben van az elsősegélynyújtásnak helye és felelőse. Az egészségnevelés értékelése: Az egészséges életmód szabályainak elsajátítását nem lehet tantárgyi keretek közt értékelni. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítéseként jelenjen meg, hogy mennyire törekedtek egészségesen és etikusan élni. o törekvés a testi és szociális jólét állapotának megvalósítására o az egészségnek, mint értéknek elismerése o igény a környező világ egészségének megóvására o a meglévő lehetőségek felismerése és helyes használata o harmóniában élni önmagukkal és környezetükkel 15

16 16 Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI TANTÁRGY ALAPISMERETEK - rovarcsípések biológia - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás kémia - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések fizika - forrázás testnevelés - magasból esés - az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás 16

17 17 baleseteknél; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 4. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. 17

18 18 Iskolai környezeti nevelési program A környezeti nevelés tartalma világszerte, így Magyarországon is kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanítási-tanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak környezeti konfliktusaik. A környezeti nevelés kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája. Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció. 18

19 19 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. 2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. A környezeti nevelési célkitűzés Rendszerszemléletre nevelés A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. A globális összefüggések megértése A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. 19

20 20 Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. Az iskolai környezeti nevelés tevékenységformái: Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, földrajz tantárgyak tananyagai b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: A tanórán kívüli foglalkozások témája, időszakokként kiválasztásra kerülhet a Jeles napok jegyzékéből /lásd: melléklet/ o A délutáni foglalkozások környezeti nevelési tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A foglalkozások programjában helyet kapnak ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések. o minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; o évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a Föld napja alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; o Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés alkalmas erre: - akadályverseny - játékos vetélkedő - hagyományőrző program - tanulmányi kirándulások - a falumúzeum, helyi műemlékek látogatása - a Tápió állapotának, növény- és állatvilágának elemzése - természetbarát túrák. 20

21 21 A környezeti nevelés, értékelési formái: A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Tanulóink neveltségi szintje magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg az alábbi szempontok alapján: o az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása o a szociális képességek alakulása o a beállítódások és értékorientáció fejlődése o a csoporthelyzet megismerése o a konfliktuskezelés módja Jeles napok jegyzéke Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 11. Április 18. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 1. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. vagy a hónap utolsó munkanapja November 8. November 17. November 27. December 1. December 29. Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Költészet Napja Műemlékvédelmi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Építészeti Világnap Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Zenei Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Városok Napja Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni Világnap Biodiverzitás Védelmének Napja 21

22 22 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanulói személyiségfejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 22

23 23 A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálását. a.) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b.) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: * A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. * A felső tagozatban a csoportbontások során kis létszámú tanulóközösséget hozunk létre az adott tantárgy tanítására. (idegen nyelv, technika, informatika) d.) A 6. és 8. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, ill. matematika tantárgyakhoz kapcsolódóan kompetenciafejlesztő órákat szervezünk heti 2-2 órában. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: 23

24 24 - Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. - Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. - Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. - Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. - A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. - A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: Délutáni foglalkozások A délutáni foglalkozások feladata, hogy tanítási időn túl szervezi a gyermekek nevelésétoktatását elősegítő korszerű és sokirányú foglalkozásokat. - A tanulmányi munkában segíti a felkészülést a tanórákra és a házi feladatok elkészítését. - A foglalkozások, a feladatok körültekintő megszervezésével erősíti a pozitív szokásokat. - A kulturális foglalkozásokon hozzájárul a művelt, szabadidejét kulturáltan eltöltő ember formálásához. - A foglalkozások változatosak: játék, játéktanulás, szerepjáték, bábozás, mindennapos testedzés, olvasás A délutáni foglalkozások rendszere A központi iskolában kettő, a tagiskolában három délutáni csoport működik. A foglalkozások legfontosabb szabályzói: a házirend, a csoportok heti foglalkozási rendje, az éves foglalkozás terve. 24

25 25 Szakkörök A szakköröket az iskola lehetősége szerint a szervezi, annak figyelembevételével, hogy lehetőleg minden korosztály megtalálja az érdeklődésének megfelelő foglalkozást. Jellege szerint lehet: - tehetséggondozó - hobbi jellegű. Tanulmányi versenyek A tehetséggondozás és képességfejlesztés fontos színterei. Iskolánkban sokéves hagyománya van. Az alsó tagozatban 1. osztálytól kezdve házi versenyeket szervezünk több tantárgyból. A legtehetségesebbek körzeti, megyei és országos szervezésű tanulmányi versenyekre is eljuthatnak. A felső tagozatban Szinte minden tantárgyból van házi tanulmányi verseny. Fontos a nyelvi munkaközösség nyelvőr tevékenysége. A meghirdetett levelező és körzeti tanulmányi versenyeken lehetőségeink szerint veszünk részt. Hagyományosan eredményes sportágaink a labdarúgás és a leány kézilabda. Tanulmányi kirándulások, táborok Minden osztály megy a tanév során kirándulni. A kirándulások tervezése lehetőleg 4 évre történik az alábbi célok figyelembevételével: - honismeret (minden évben más-más táj megismerése) - az általános műveltség gyarapítása (emlékművek, múzeumok, színház) - kirándulások szervezése különféle pályázatokon való részvétellel (pl. kulturális intézmények által kiírt pályázatok; Határtalanul program, egyéb pályázatok) - az egészséges nevelés (gyalogtúrák, kerékpártúrák) Amennyiben a tanulmányi kiránduláson a foglalkozási órák száma eléri a három órát a tanítási napok teljesítésébe beszámítható. A táborok állótábor formában szerveződnek. A kirándulásokon, táborokban a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Amennyiben ezen foglalkozások óraszáma eléri a napi 3 órát, úgy a tanítási napok teljesítésébe be kell számítani. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. 25

26 26 Könyvtár Az iskola könyvtárát az intézmény minden tanulója és dolgozója igénybe veheti. Nyitvatartási rendje a munkatervben szerepel. A könyvtáros pedagógus munkatervében szerepel a könyvtári ismeretek, könyvtárhasználat ismertetése a tanulókkal, könyvtári órák, foglalkozások rendje. Hit- és vallásoktatás Iskolánk a hely lehetőségét biztosítja a hitoktatáshoz. Aki nem jár hittanra, a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben erkölcstant tanul. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában alsó tagozatos és felső tagozatos diákönkormányzat működik. A felsős diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati-vezetőség irányítja. A diákönkormányzatok tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógusok segítik. Diákétkeztetés A tanulók számára igény esetén napi kétszeri étkezést (tízórai, ebéd), a délutáni tanulócsoportoknak háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az intézmény működtetője által meghatározott módon kell befizetni. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Az intézményi hagyományok ápolása A tanulói közösségek életével kapcsolatos hagyományok: - tanévnyitó és tanévzáró ünnepély, - gyermeknap, - ballagási ünnepély, ahol az iskola zászlajára a búcsúzó diákok szalagot kötnek, - hagyományos ünnepélyek: október 23., karácsonyi ünnepély, március 15. Felkérésre az október 23-i vagy a március 15-i községi ünnepélyt is a tanulók adják. 26

27 27 - megemlékezés: október 6. Az aradi vértanúk napja; február 25. A kommunizmus és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja; április 16. Holokauszt áldozatainak emléknapja; június 4. A Nemzeti Összetartozás Napja A tanulók megjelenése Ünnepélyeken sötét nadrág vagy szoknya, fehér ing vagy blúz és iskolai nyakkendő vagy sál. Móra Ferenc-hagyományok iskolánkban Minden évfolyamon szerepel az ajánlott olvasmányok között Móra Ferenc egy műve. Minden évfolyamon az osztályfőnöki órán egy témát valamelyik Móra elbeszélés alapján dolgozunk fel. Évente szépkiejtési versenyt tartunk az alsó tagozatban, ahol Móra elbeszéléseket adnak elő a versenyzők. Ki beszél a legszebben? (Nyelvőrversenyek szervezése) Az irodalmi név ugyanis arra is kötelez, hogy őrizzük, ápoljuk nyelvünk tisztaságát. Időszakos kiállítás Móra Ferenc műveinek illusztrációiból mindkét épületben. Minden tanteremben megtalálható Móra Ferenc életéhez kapcsolódó tabló. Oklevél, plakett, házirend a malomház motívummal készül. A kiemelkedő teljesítmények értékelésére iskolai Móra-díjat alapítottunk. Móra-díj - A Móra-díj iskolánkban Móra emléklap és plakett formájában adományozható. Csak a legnagyobb teljesítmények elismerésére adható, így őrizhetjük meg értékállóságát, tekintélyét. - A díjat mindig a tanévzáró ünnepélyen adja át az intézmény vezetője - A díjazásra a nevelőtestület tagja vagy a diákönkormányzat tehet javaslatot, de mindig szükséges az illetékes munkaközösség jóváhagyása is. - Móra emléklapot kapnak azok a 4. osztályos, plakettet azok a 8. osztályos tanulók, akik minden tanévben jeles tanulmányi eredményt és példás magatartást tanúsítottak. A díjban részesülhetnek azok a tanulók is, akik az év során a körzeti tanulmányi, ill. egyéb komoly tekintélyű versenyeken, sportversenyeken iskolánkból többször értek el helyezést. Móra-díjat kaphatnak még azok a tanulók is, akik kiváló erkölcsi tulajdonságaikkal, viselkedésükkel példát mutatnak társaiknak. Egyéb hagyományok - az óvodások és az alsó tagozatos iskolások kölcsönös látogatása, - az óvodások fogadása és ajándékozása a tanévnyitó ünnepélyen, - Mikulás ünnepély az osztályokban, - karácsonyi ünnepély tagozatonként, - farsangi bálok, - " Fut a suli!" tömegsport akció. 27

28 28 A pedagógusok helyi intézményi feladatai 1. A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. 2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. 28

29 29 - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. 3. A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 4. A hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése. - A hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. 5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). 29

30 30 - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő programok. 6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 7. Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. 8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. 9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. 10. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. 30

31 31 - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. 11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 12. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeiken. 13. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Részvétel a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében. 14. A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. 15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. 31

32 32 - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). 32

33 33 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1. Az osztályfőnök feladatai - Az osztályközösség adottságait figyelembe véve az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki. - Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. - Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. - Tanórákon kívüli szükség esetén iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. - Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. - Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. - Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. - Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. - Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. - Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen legalább havonta tájékoztatja a szülőket. - A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. - Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. - Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. - A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. - Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. - A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. - Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. - Együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. - Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. - Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. - Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. 33

34 34 - Szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket a tanulóknál felmerülő egészségügyi problémákról. (pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). - Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. - Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. - Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. - A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. - Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. - A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. - Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. - A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. - Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). - Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. - Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. - Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. - Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. - Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. - Tanév elején ellenőrzi a tanulók adatait a tájékoztató füzetben, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). - Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát, a dekoráció pedagógiai szakszerűségét. 2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaközösség munkatervéhez igazodva, tanmenet alapján végzi a felső tagozatban. 34

35 35 3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Átmeneti vagy tartós nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott (értékelt) tanulók száma - Osztályozatlan tanulók száma - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Kitűnő tanulók száma - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma - Két tantárgyból bukott tanulók száma - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei - Iskolán kívüli versenyek eredményei - Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői: A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján Továbbtanulás megoszlása iskolatípusok szerint (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, szakmunkásképző) felvett tanulók száma Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma 35

36 36 4. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Egészségvédelmi téma (pl. helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) alkalmanként az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentők hívásának helyes módja. - Az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. - Megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Nemzeti Összetartozás Napjáról, az aradi vértanúk napjáról - Megemlékezés az iskola névadójáról. - Tanulmányi kirándulás, múzeumlátogatás előkészítése. 36

37 37 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Differenciált képességfejlesztés az alsó tagozatban A differenciált képességfejlesztő foglalkozások célja kétirányú: a hagyományos korrepetálás és felzárkóztatás, illetve a készségfejlesztés és tehetségfejlesztés. A korrepetálást a gyengébben teljesítő vagy sokat betegeskedő tanulók felzárkóztatására fordítjuk. E foglalkozásokon az alacsony létszám miatt előtérbe kerül az egyéni foglalkozás, a többszöri magyarázat, a gyakorlás. A készségek, a tehetség fejlesztését biztosítják azok a foglalkozások, amelyek a tantárgyhoz kötődve plusz ismereteket adnak, vagy tanulmányi versenyekre készítenek fel. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 1. Sajátos nevelési igényű tanulók - Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. - A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével egyéni fejlesztési terv alapján rehabilitációs órákon vesznek részt. - Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. - A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása. 37

38 38 2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: - a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). 4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; 38

39 39 - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Gyermek- és ifjúságvédelem "A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység." A törvényben írt globális feladatok megvalósítása az iskolai munkában a következő konkrét tennivalók során történik: 1. Szociális ellátások biztosítása Az iskola által megfogalmazott célok (az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása) a szociális ellátások iskolai szintjének működtetését kívánják meg. Alapvető feladat az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva az ügyelet - a tanítás előtt és a tanórák között-, valamint a délutáni foglalkozás, diákétkeztetés biztosítása. 2. Megelőző tevékenységek Az iskolába járó gyerekek családi körülményeinek megismerése, felmérése. A tapasztalatok és javaslatok továbbítása az illetékes hatóság felé (veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, más nemzetiségű, állami gondozott, stb.). A problémás tanulók jelentése írásban a családsegítő szolgálatnak. Javaslat anyagi támogatásra: rendszeres segély, rendkívüli segély, beiskolázási segély, tankönyvsegély. Állandó kapcsolat az osztályfőnökökkel, a délutáni foglalkozást vezető nevelőkkel, az igazgatóval, a nevelési tanácsadóval, az önkormányzat szociális előadójával, családsegítő szolgálattal, az érintett szülőkkel, nevelőszülőkkel, gondozókkal. Az áttelepítéssel és elhelyezéssel kapcsolatos feladatok koordinálása. 39

40 40 A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon Pedagógiai szakaszok A pedagógiai szakaszok tagolódása A közoktatási törvény meghatározza a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszait: - első helyen áll az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza. Mely tovább bontható 1. az alapfokú nevelés-oktatás szakaszára. 2. és a középfokú nevelés-oktatás szakaszára. Az 1. szakasz az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Ez a szakasz további részekre tagolódik: - az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető szakaszra, - a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakaszra, - az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakaszra, - a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakaszra. A nem szakrendszerű és szakrendszerű oktatás helye és időkerete A bevezető és kezdő szakaszban nem szakrendszerű oktatás folyik (1-4. osztályig), míg az alapozó szakaszban (5-6. évfolyamon) részben nem szakrendszerű oktatás folyik. Az oktatás további szakaszaiban ugyancsak szakrendszerű oktatást kell szervezni. Az oktatás szervezés kialakult gyakorlatán változtatott a törvény, amely előírta, hogy az ötödik és a hatodik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni, így a tanévben már az ötödik évfolyamon is a meghatározott időkeretben nem szakrendszerű oktatásként kellett megszervezni a felkészítést. Nem szakrendszerű az oktatás-szervezés akkor, ha a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét a tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, amelyek megalapozása, megszilárdítása a első-hatodik évfolyamon folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztést igényel. Az alapozó szakaszban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozása folyhat. A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására, a tantárgyi szerkezet kialakítása is mellőzhető. Ezáltal 40

41 41 válik lehetővé, hogy nagyobb lehetőségeket kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése. A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése az ötödik és a hatodik évfolyamra azt a célt szolgálja, hogy lehetővé váljon az érintett tanulói körben azoknak az alapvető készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyeknél az első-negyedik évfolyamon a kiemelt fejlesztési célok, a kulcskompetenciák megalapozása nem fejeződött be. Az iskolának az egyes tanulók csoportjához igazodva kell a nem szakrendszerű oktatásban való részvétel lehetőségét biztosítani, pontosan azon a területen, ahol a kulcskompetencia, képesség együttes megalapozása miatt ez szükséges. A pedagógiai programunk szerint évente határozzuk meg a nem szakrendszerű oktatásra felhasználandó óratervet a helyzetelemzésre építve. A tankönyvek választásánál fontos szempont, hogy megfeleljenek a nem szakrendszerű oktatás kritériumainak. A kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A kulcskompetenciák birtoklása biztosítja a gyors és hatékony alkalmazkodást, a változásokkal átszőtt modern világhoz. Ezek kialakítását szolgálja a nem szakrendszerű oktatás, amelynek lényege, hogy kialakuljon a kritikus gondolkodás, a kreativitás a kezdeményező képesség, a probléma megoldó képesség, a kockázat értékelés, a döntéshozatal, az értelmek kezelése, vagyis minden olyan tulajdonság, amely érvényesíthető mindegyik kompetencia esetében. A nem szakrendszerű oktatásban nem az ismeretátadásra, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly, és ez tantárgytól független, megfordítva bármelyik tantárgyi ismeretanyaghoz kapcsolódva megoldható. Lényeg a személyiség fejlesztése A nem szakrendszerű oktatáshoz ezért nem lehetséges általánosan egységes felkészítési rendszereket, szabályokat kialakítani. Már a hagyományos keretek között az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán is kiemelt figyelmet kell hogy fordítson a pedagógus az egyes tanulókra, illetőleg az azonos fejlődést mutató tanulói csoportokra. A nem szakrendszerű oktatásszervezésnek ezért változékonynak kell lennie, sok esetben az egymást váltó évfolyamokon belül igazodnia kell az érintett tanulói kör igényeihez. A nem szakrendszerű oktatásban erőteljes hangsúly kell fektetni a személyiségfejlesztésre, a tehetség képesség kibontakoztatására, a felzárkóztatásra, a szociális hátrányok enyhítésére. Az iskolai beszámoltatást, az ismeretek számonkérésének követelményeit, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit minden évben a munkaközösség munkatervében konkrétan szerepeltetni kell. A nem szakrendszerű oktatás akkor tölti be rendeltetését, ha egységes célkitűzések szerint szervezzük meg, elvonatkoztatva az átadásra kerülő tananyagtól, ismeretektől. A beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése, ehhez kapcsolódó olvasás, írott szöveg megértése bármelyik tantárgy, műveltségi terület során, általában bármelyik tanítási 41

42 42 óra keretében megvalósítható. A fejlesztő szakaszban is alkalmazandó. Minden órán olvassanak a tanulók, értelmezzenek szöveget, írjanak, gondolkodtató feladatokkal végezzenek ismeretszerzést. A nem szakrendszerű oktatásban való közreműködésre jogosító szakképzettségek A nem szakrendszerű oktatásnak a tanítói szakképzettségre történő építését az indokolja, hogy ez a felkészítés lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az ilyen végzettséggel rendelkezők az elsőnegyedik évfolyam valamennyi ismeretanyagát közvetítsék a tanulók részére, és megoldják a fejlesztési feladatokat. A tanítói szakképesítés módszertani és gyakorlati képzést biztosított a 6-12 éves tanulók tanulásának irányításához, személyiségének fejlesztéséhez szükséges korszerű eljárásokkal, módszerekkel. Ez utóbbi felkészültség miatt fontos a tanítói szakképzettség, mivel a nem szakrendszerű oktatással szemben támasztott elvárás teljesítésének egyik legfontosabb követelménye a szükséges pedagógiai és pszichológiai felkészültség a tanulók tanításának irányításához, személyiségének fejlesztéséhez szükséges ismeretek megléte. A nem szakrendszerű oktatásban résztvevő pedagógussal szemben támaszható szakmai követelmény lényege az, hogy alkalmas legyen az alapvető készségek, képességek fejlesztésre, így rendelkezzen azokkal az ismeretekkel, amelyek az érintett évfolyamokra járó tanulók életkori sajátosságaiból adódó oktatásszervezési feladatokhoz szükségesek. Miután a nem szakrendszerű oktatásban nem az elsődleges követelmény, hogy a pedagógus ismereteket közöljön, és követelményeket kérjen számon, hanem az, hogy hozzájáruljon az alapvető készségek és képességek fejlesztéséhez, a pedagógusokkal szemben támasztott legfontosabb követelmény is az, hogy foglalkozni tudjon az érintett korosztállyal. A közoktatásról szóló törvény alapján a nem szakrendszerű oktatásban akkor vehet részt tanár, ha legalább 120 órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a 6-12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. A pedagógus-továbbképzés, illetőleg a szakirányú továbbképzés során kiállított tanúsítványok alapján győződhet meg az iskola igazgatója arról, hogy az előírt ismereteket és módszereket elsajátította-e az a tanár, akinek tanórai foglalkozást kíván biztosítani a nem szakrendszerű oktatásban. Az ötödik-hatodik évfolyamon szervezett nem szakrendszerű oktatásban közreműködhet a tanítói, konduktív tanítói szakképzettséggel rendelkező pedagógus. Ebben az esetben azonban a pedagógusnak a tanítói szakképzettség önmagában nem biztosítja a tanórai foglalkozások megtartásához szükséges jogosultságot. További előírásokat fogalmaz meg a törvény, melyben foglaltak szerint az ötödik és hatodik évfolyamon a tanító akkor láthat el oktató és nevelő munkát, ha valamely tantárgyból szakkollégiumi végzettséggel is rendelkezik. Amennyiben nincs ilyen végzettsége, abban az esetben a pedagógus-továbbképzés vagy a szakirányú továbbképzés keretében el kell, hogy sajátítsa a éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket. 42

43 43 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok - a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 1. Az iskola közösségeinek együttműködése Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, - stb. 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 43

44 44 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - a felső tagozat diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, 2. A felsős osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 3. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 4. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 5. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik (külön az alsó tagozatokon és a felső tagozaton). 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet tanórán kívüli alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolarádió, faliújság). 5. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 6. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a házirend elfogadása előtt. 7. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy (pedagógus) képviseli. 8. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője. 44

45 45 A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. c) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. d) Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) e) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. 45

46 46 f) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 3. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől valamint nevelőitől kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola tanári szobájában; - az iskola igazgatójánál; általános helyettesnél és a tagiskola vezetőjénél - a központi iskolában kifüggesztve a tanári folyosóján - a központi iskolában kifüggesztve a földszinti alsós hirdetőtáblán - a tagiskolában kifüggesztve az aulában. 2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1051 Budapest, Nádor u. 32.) Tankerület: Nagykáta, Katonáné Barna Zsuzsanna - Az intézmény működtetőjével: Sülysáp Nagyközség Önkormányzata (2241 Sülysáp, Szent István tér 1.) - A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: 46

47 47 Szent István Általános Iskola (Sülysáp, Dózsa György út 110.) Csicsergő Óvoda (Sülysáp, Vasút u. 88.) - A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet (2200 Monor, Deák F. u. 12.) 2. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (2700 Cegléd, Buzogány u.23.) A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 3. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn: - Az iskolát támogató Sülysápi Móra Ferenc Általános Iskoláért Alapítvány kuratóriumával - Az alábbi közművelődési intézménnyel: Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár (Sülysáp, Szent István tér 7.) A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 4. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekorvosi Rendelő (Sülysáp, Szent István tér 17/a), Védőnői Szolgálat (Sülysáp, Fő u. 47.), 1. sz. Fogorvosi Rendelő (Sülysáp, Fő u. 6.) illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 5. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Sülysáp Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (Sülysáp, Szent István tér 1.) A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. 47

48 48 A magasabb évfolyamba lépés feltételei, a tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az iskola felsőbb évfolyamára léphetnek tanulóink, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítették. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat az előírásokban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve amelyik tantárgynál nincs munkaközösség a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: 48

49 tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Életvitel és GYAKORLATI gyakorlat Testnevelés és GYAKORLATI sport FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan ÍRÁSBELI SZÓBELI Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI Hon- és népismeret SZÓBELI Vizuális kultúra GYAKORLATI Informatika SZÓBELI GYAKORLATI Technika, életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI 49

50 50 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből melyet az iskola fenntartója határoz meg minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk a rendeletben megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában a bizonyítvány bejegyzése alapján 50

51 51 nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Általános iskolai beiratkozás jogszabályi háttere A tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Ebből adódóan a tankötelesek első évfolyamra történő beiratkozásával kapcsolatos teendőket 2013-tól az állami intézményfenntartó központ látja el. 2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet értelmében: (1) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal. (2) Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. (3) Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. (4) Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást január 1-jétől a települési önkormányzatok iskolával kapcsolatos kötelező köznevelési feladatai megszűnnek, és azok az államhoz kerülnek át január 1-jétől a tanköteles tanulók nyilvántartását, a tankötelezettség teljesítésének figyelemmel kísérését a kormányhivatalok járási hivatalai fogják ellátni. Ettől kezdve a járási hivatal feladata lesz a mulasztó szülő hatósági kötelezése. A tanköteles korú gyermekének beíratását elmulasztó szülő ellen szabálysértési eljárás kezdeményezésére is jogi lehetőség van. Az a szülő vagy törvényes képviselő, aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló tanköteles gyermeket az iskolába nem íratja be, 51

52 52 szabálysértést követ el, és pénzbírsággal sújtható. Szabálysértési hatóságként a jelenleg hatályos rendelkezések szerint a kormányhivatal jár el. Azaz az igazgató a kormányhivatal felé jelez, ha nem íratták be a körzetében élő tanulót és arról is értesítést küld, ha körzeten kívülit vett fel. 4. A tanköteles tanulónak az általános iskola első évfolyamára való beiratkozásával kapcsolatos újdonság, hogy a jövőben nem a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, hanem a személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt kell bemutatni az iskolába lépéshez szükséges fejlettsége elérését tanúsító igazolás mellett. A szülőt továbbra is megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga, amellyel élve gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat iskolát, kollégiumot. Amennyiben a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, és nem cselekvőképtelen, a szülő ezt a jogát vele közösen gyakorolhatja. Az intézményválasztás szabadsága azt jelenti, hogy nem tiltható meg a szülői jelentkezés benyújtása, függetlenül attól, hogy a köznevelési intézményt a szülő milyen okból és milyen indokkal választotta meg. A benyújtott jelentkezést az intézmény vezetője érdemben köteles elbírálni, és a szülő részére írásban közölnie kell a döntését. Az intézmény által hozott döntés ellen a szülő jogorvoslati lehetőséggel élhet, amelyet a fenntartó bírál el másodfokon. A fenntartói döntés ellen jogszabálysértésre hivatkozással bírósághoz lehet fordulni. Az intézményválasztás szabadsága tehát nem jelenti azt, hogy a szülő kérelmét teljesíteni kell. Jogellenes azonban minden olyan intézkedés, amelyik kizárná vagy korlátozná a szülő intézményválasztási szabadságát, az intézménybe történő szabad jelentkezés jogát. A szülő tehát a tanköteles korú gyermekét beírathatja egy szabadon választott iskolába, de igénybe veheti a kötelező felvételt biztosító iskolát is. Az új ágazati szabályozás ugyanis a korábbiakhoz hasonlóan szintén biztosítja a tankötelezettség teljesítéséhez rendelkezésre álló körzetes iskolát. Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). Ezen iskolák felvételi körzetének meghatározása szempontjából változás, hogy a január 1-jével bekövetkező állami feladatellátásra tekintettel, a korábbi szabályok által a települési önkormányzati fenntartók számára előírt felvételi körzethatár megállapításának kötelezettsége a fővárosi, megyei kormányhivatalok feladatai közé kerül át. A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá a köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. 5. Az általános iskolában a jövőben sem szervezhető felvételi vizsga. Az EMMI-rendelet részletezi, milyen tevékenységek minősülnek felvételi vizsgának az általános iskola 52

53 53 szempontjából. E szerint felvételi vizsga a szervezés formájától és elnevezésétől függetlenül a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudásszint és új elemként a készség megismerése. Ez azt jelenti, hogy az általános iskolában a felvételi vizsga szempontjából a jövőben sem a jelentkezők beszámoltatásának, mérésének a formája és az elnevezése a döntő, hanem az, hogy mit vizsgál az iskola. Ebből adódóan nem számít felvételi vizsgának, így a felvételi eljárásban jogszerűen alkalmazható minden olyan mérés, amely alapján az általános iskola a jelentkező képességeiről, fizikai vagy más tulajdonságairól kíván meggyőződni. Sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is. Amíg a felvételi vizsga a jelentkező tárgyi tudásáról, már elsajátított ismereteiről ad képet, addig a képesség, fizikai vagy más alkalmasság mérése azt mutatja meg, hogy a jelentkező a jövőben kellő szorgalom esetén meg tud-e felelni az adott iskola követelményeinek. Kiemelten fontos, hogy a felmérés során nem vizsgálható a jelentkező politikai vagy más véleménye, családi állapota, társadalmi származása, vagyoni helyzete, azaz nem lehet válogatási elv semmiféle olyan elem, amely az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény előírásaiba ütközik. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, valamint a teljesítmények értékelése során. 6. A kormányhivatal február utolsó napjáig tájékoztatja a települési önkormányzatokat és az illetékességi területén működő általános iskolákat a kijelölt körzetekről december 31-ig a kormányhivatal, január 1-jétől a járási hivatal a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes általános iskolának. E törvényi szintű előírásokhoz kapcsolódó végrehajtási szabályt tartalmaz az EMMI rendelet, amely a kötelező felvételt biztosító iskola, a kijelölt iskola, valamint a szabadon választott általános iskola kormányhivatalnak történő értesítési kötelezettségét határozza meg. 8. A tanuló átvételére, felvételére vonatkozó szabályok a korábbi rendelkezésekhez képest nem változtak. Ez azt jelenti, hogy az iskolában a tanuló átvételére a tanítási év során a továbbiakban is bármikor lehetőség van. Kivételt jelent ez alól az az eset, amikor az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár. Ebben az esetben az iskolai átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint az igazgatói döntéstől és az intézmény típusától függően felmérés, felvételi vizsga, különbözeti vizsga alapján kerülhet sor. 53

54 54 Új elem az a szabály, amely az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégző, de a középfokú iskolai felvételi eljárásban részt nem vevő tanköteles tanulóval kapcsolatos értesítési kötelezettséget határozza meg. Ebben az esetben ugyanis az általános iskola igazgatójának értesítenie kell a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti kormányhivatalt. E hatóság feladata, hogy gondoskodjon ezen tanulóknak a tankötelezettség teljesítését lehetővé tevő nevelés-oktatásban történő részvételéről, amely 2013-tól a Köznevelési Hídprogramok keretében valósulhat meg szeptember 1-jétől az állami intézményfenntartó központnak kell kijelölnie azt az intézményt, amelyben az érintett tanuló a tankötelezettségét teljesítheti. A kötelező felvételt biztosító iskola kijelölésével kapcsolatos szabályokat az EMMI rendelet határozza meg. 9. Járási hivatal: "... a járási hivatal az állami intézményfenntartó központ útján a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes., általános iskolának." 10. Amennyiben a kötelezően felvett gyerekek után férőhellyel rendelkezik még, akkor: Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. Ha az általános iskola a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. 54

55 55 Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. Az EMMI rendelet rendelkezik a kötelező felvétel után szabadon maradó helyek betöltési sorrendjéről. A szabályok lényegében megegyeznek a korábbi törvényi előírásokkal, néhány pontosítást azonban bevezetett a végrehajtási rendelet. A szabadon maradt férőhelyekre továbbra is a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat kell először felvenni, közülük is azokat kell előnyben részesíteni, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelye vagy új elemként telephelye, feladatellátási helye szerinti településen vagy kerületben található. A halmozottan hátrányos tanulókat követően azok a jelentkezők következnek, akik az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye szerinti településen rendelkeznek lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel. Miután a kötelező felvétel az adott iskola felvételi körzetében való lakóhelyhez, ennek hiányában tartózkodási helyhez kötődik, ezért a gyakorlatban problémát vethet fel a körzetbe tartozás, valamint a körzetbe történő átjelentkezés kérdése. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint a lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol a polgár lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Mind a lakóhelyhez, mind a tartózkodási helyhez kapcsolódik lakcím. A lakcímbejelentéssel kapcsolatos hatósági jogköröket a település, a kerület jegyzője gyakorolja. Az iskolai felvételi kérelmek vizsgálatakor az igazgatónak tehát nem a lakcím valódiságát, a körzetbe történő esetleges átjelentkezés időpontját szükséges vizsgálnia, hanem azt, hogy az adott lakcím a lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely címe-e. A felvételi kérelem elbírálásakor tisztázni kell, hogy a tanuló az adott településen a lakóhelye szerinti lakcímen vagy a tartózkodási helye szerinti lakcímen él-e. Tartózkodási hely esetében a felvételi kérelem elutasítható, kivéve, ha a tanulónak nincs lakóhelye. Az új ágazati szabályozásban is tovább él a sorsolás intézménye, amelyre akkor kerülhet sor, ha az általános iskola a jogszabály szerinti sorrendben nem tudja az összes jelentkezőt fogadni. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat az új előírások alapján az iskolai házirendben kell meghatározni. A sorsolás nélkül felvehető tanulók közé továbbra is beletartoznak 55

56 56 a sajátos nevelési igényű tanulók, továbbá azok, akik az EMMI rendelet szerint különleges helyzetűnek minősülnek. Amíg a korábbi előírások a sajátos helyzetű tanuló meghatározását a helyi önkormányzat döntési körébe utalták, addig az új előírások egyértelműen meghatározzák, ki minősül különleges helyzetűnek. Különleges helyzetű az a tanuló, akinek szülője, testvére tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő, vagy a testvére az adott intézmény tanulója, vagy munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található 11. Az Nkt. alapján a fenntartó meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát. 56

57 57 HELYI TANTERV A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: ÉVFOLYAM Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 1. évfolyam Matematika 1 óra 2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 2. évfolyam Matematika 1 óra 3. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2 óra 3. évfolyam Matematika 1 óra 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 4. évfolyam Matematika 1 óra 4. évfolyam Idegen nyelv 1 óra 57

58 58 ÉVFOLYAM Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 5. évfolyam Matematika 0,5 óra 5. évfolyam Természetismeret 0,5 óra 5. évfolyam Informatika 1 óra 6. évfolyam Matematika 1,5 óra 6. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 0,5 óra 6. évfolyam Természetismeret 0,5 óra 6. évfolyam Vizuális kultúra 0,5 óra 7. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 7. évfolyam Matematika 1 óra 7. évfolyam Kémia 0,5 óra 7. évfolyam Földrajz 0,5 óra 8. évfolyam Matematika 1,5 óra 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 0,5 óra 8. évfolyam Fizika 0,5 óra 8. évfolyam Biológia-egészségtan 0,5 óra 4. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 5. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható ( A változat illetve B változat ) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV 1-4. évfolyam Ének-zene A változat 5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat 5-8. évfolyam Biológia és egészségtan A változat 5-8. évfolyam Fizika B változat 5-8. évfolyam Kémia B változat 5-8. évfolyam Ének A változat 6. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontását, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározását a pedagógiai program külön melléklete tartalmazza. 7. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és a német nyelvet tanulják. A 4. évfolyamtól csoportbontásban történik az oktatás. Nyelvtanáraink munkáját audiovizuális eszközök, táblázatok és egyéb szemléltető eszközök teszik hatékonnyá. Az iskolai nyelvtanulás kereteit kiegészíti, hogy testvériskolai kapcsolatot ápolunk egy németországi iskolával. 58

59 59 Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1 4. évfolyamon Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5 8. évfolyamon Tantárgyak 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4 4,5 4 4,5 Idegen nyelvek Matematika 4,5 4,5 4 4,5 Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2,5 2,5 - - Fizika ,5 Kémia - - 1,5 2 Biológia-egészségtan ,5 Földrajz - - 1,5 2 Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra 1 1,5 1 1 Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összes heti óra

60 60 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. Iskolánkban a módszereket, a tankönyveket, a munkafüzeteket, a segédeszközöket a tantárgyat azonos évfolyamon tanító pedagógusok közös megegyezéssel választják meg az iskola helyi tanterve alapján, és azonos módszerrel, azonos tankönyvből tanítanak. 3. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége, az esetleges hiányosságokat pótolni kell. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, tartalmazza a tantárgy tanításának céljait, feladatait. Biztosítsa az évfolyamok közötti folytonosságot. Teljesíthető legyen a minimális követelmény. Vegye figyelembe a tanulócsoport összetételét, képességeit. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszköz kiegészül különböző oktatási segédletekkel (pl. digitális, interaktív tananyag, zenehallgatási anyag, stb.). A nem szakrendszerű oktatásnak megfelelő legyen. 6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 60

61 61 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az értékelés célja: a tanulók minősítése, visszajelzés a szülőnek a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról. Az értékelés ne lezárt, megbélyegző, hanem előremutató legyen. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. Tanulóinkat félévenként a heti 1 óraszámban tanított tantárgyak esetén legalább három, magasabb óraszámú tantárgyak esetén legalább havi 1 érdemjegy alapján értékeljük osztályzattal. 4. Az érdemjegyszerzés módjai: - szóbeli felelet (tények, elbeszélések, fogalmak, szabályok, törvények, vitakészség, kísérletek), - írásbeli munka (dolgozat, felmérés stb.), - önálló kiselőadás, - óraközi munka, - részvétel a versenyeken, - gyűjtőmunka. 5. Az értékelés az ismeretek elsajátításának szintjén kívül kiterjed: - az ismeretek alkalmazásának magasabb szintjére - az összefüggések felismerésére - az elvont fogalmak helyes értelmezésére - a mérések, kísérletek, gyakorlati feladatok önállóságára és pontos, esztétikus kivitelezésére - a táblázatok, grafikonok, folyamatábrák helyes olvasására, értelmezésére és összehasonlítására - a kísérleti tapasztalatok, a jelenségek és folyamatok önálló rajzos megjelenítésére, a tájékozódási képességre - a helymeghatározási gyakorlatok elvégzésére - ok-okozati összefüggések felismerésére - elemi szabályismeretek alkalmazására - a témával összefüggő cikkgyűjtemény, fotógyűjtemény, plakátok készítésére - az önálló munkák és beszámolók elvégzésére 61

62 62 6. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 7. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 8. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében lehetőség szerint minden tanulónak kell felelnie szóban, az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 9. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. 10. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. 62

63 A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 12. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: kitűnő (5K), jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). (Kitűnő (5K) minősítést az a tanuló kaphat, akinek teljesítménye az adott félévben/évben kimagasló.) 13. A pedagógusok a tanulók tanórai teljesítményét a maguk által kialakított egyéni rendszerük alapján értékelik. 14. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 15. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének értékelésekor a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását általában az alábbi táblázatok alapján végzik el a nevelők, de ezektől az arányoktól eltérhetnek, ill. a kézikönyvek által javasolt ponthatárokat is alkalmazhatják. Félévi és év végi felmérések: Teljesítmény Érdemjegy 0-35 %: elégtelen (1) %: elégséges (2) %: közepes (3) %: jó (4) %: jeles (5) Témazáró felmérések Teljesítmény Érdemjegy 0-45 % elégtelen (1) % elégséges (2) % közepes (3) % jó (4) % jeles (5) 63

64 64 1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 2. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanulók magatartását a pedagógusok a maguk által kialakított egyéni rendszerük alapján folyamatosan értékelik. Minden évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 3. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias - fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; 64

65 65 - fegyelme ingadozó, munkája pontatlan - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - igazolatlanul mulaszt; - van írásbeli figyelmeztetése, intője, megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. Magatartás példás(5) jó(4) változó(3) rossz(2) 1. Aktivitás, Példamutatás igen jó nagyfokú közepes gyenge negatív v. romboló 2. A közösségi célokkal azonosulás igen ellene nem vét ingadozó szemben áll érdekeinek figye- lembe vétele aktívan részt munkában való részvétel élenjár vesz közömbös érdektelen 3. Hatása a közösségre pozitív befolyást nem árt negatív gyakorol 4. Törődés társaival gondos, segítőkész segítőkész ingadozó közömbös, gátló 5. Házirend betartása betartja, arra betartja részben tartja sokat vét ösztönöz be ellene 6. Viselkedés, hangnem kifogástalan kívánnivalót udvariatlan, durva, hagy maga nyegle goromba után 7. Fegyelmezettség nagyfokú megfelelő gyenge elégtelen 4. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 5. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. Minden évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 65

66 66 6. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. 66

67 67 Szorgalom Példás(5) Jó(4) Változó(3) Hanyag(2) 1. Tanulmányi munka igényes figyelmes ingadozó hanyag 2. Munkavégzés kitartó, pontos, megbízható rendszeres rendszertelen megbízhatatlan 3. Ált. tantárgyi munkavégzés mindent elvégez ösztönzésre dolgozik önállótlan feladatait nem végzi el Önálló munkavégzés 4. Többféle feladatot vállal-e? igen keveset ritkán nem 5. Munkabeosztás - önellenőrzés - önálló munkavégzés 6. Tanórán kívüli információk felhasználása igen jó jó közepes gyenge v. nincs igen sokszor, rendszeresen előfordul ritkán egyáltalán nem 7. Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 8. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - a délutáni foglalkozás nevelőinek dicsérete, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. 67

68 68 d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Ez lehet kirándulás, színházi előadás, film, múzeum, képtár megtekintése, illetve olyan szabadidős program az érintett tanulók kívánságára, akár iskolán belül, akár azon túl, amely pedagógiai céljainknak megfelel. g) Gyermeknapon külön jutalmazhatjuk a diákönkormányzatban, a közösségi munkában, a sportban az átlag feletti és kitartó teljesítményeket. 9. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 10. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 11. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés; - a délutáni foglalkozás nevelőinek figyelmeztetése; - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás. 12. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. 13. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; 68

69 69 - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 14. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 15. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 16. A délutáni foglalkozások nevelői a tanulók magatartását, tanulmányi és közösségi munkáit a maguk által kialakított egyéni rendszerük alapján értékelik. 17. A tanév végi osztályzatok elbírálása: Az egyes tanulók év végi osztályzatát az alsó tagozatos munkaközösségek, valamint az osztályfőnöki munkaközösség osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a munkaközösség felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését és az illetékes munkaközösség ennek indokaival nem ért egyet, nevelőtestületi értekezletet kell összehívni és az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. (Közoktatási törvény 70. par. 4. pont) 69

70 70 Az otthoni, ill. a délutáni foglalkozások keretében a felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az írásbeli és szóbeli házi feladatok a pedagógiai folyamat nélkülözhetetlen részei. A házi feladat mennyiségét és nehézségi fokát a tanító és a tanár a tanuló életkori sajátosságainak, képességének és tantervi követelményeknek figyelembevételével határozza meg. A házi feladatot a nevelő óráról órára kijelöli. Külön házi feladatot hétvégére és szünetekre nem adunk, csak szorgalmi feladatokat, amelyek alkalmasak lehetnek a hiányok pótlására, vagy ismeretek erősítésére. Nem számít külön házi feladatnak a hétvége, illetve a szünet előtti utolsó tanítási órán feladatott soros házi feladat. Olyan feladatokat is adunk, amely könyvtári vagy internetes kutatómunkát igényel, a gyűjtőmunkát külön jutalmazzuk. A házi feladatokat rendszeresen számon kérjük, ebben alkalmazzuk az önellenőrzés és mások ellenőrzésének módszerét is, az elmaradt házi feladatot pótoltatjuk. Az elkészített házi feladat minősége visszajelzés számunkra a tanuló szorgalmáról és tudásáról. A házi feladatok célja: a) a tananyagtartalom minél alaposabb elmélyítése, begyakorlása b) a tanulók kötelességtudatának kialakítása, fejlesztése c) a tanórán tanultak rögzítése, d) készségfejlesztés, e) a tanultak gyakorlati alkalmazása, f) az új anyag előkészítése, g) motiváció, a tantárgyhoz való érzelmi viszony kialakítása, h) az elkészített házi feladat minősége visszajelzés a tanuló szorgalmáról és tudásáról i) a szülők tájékoztatása. A házi feladatok típusai: a) Írásbeli feladatok: - egységes minden tanuló számára (alapkészségek fejlesztése), - differenciált fejlesztést szolgáló feladatok, - házi dolgozat vagy projekt: az adott tantárgyi ismereteken kívül egyéb készségek fejlesztését szolgálja. b) Szóbeli feladatok: - a tantárgy jellegéből adódó feladatok. - tartalom megfogalmazása saját szavakkal. - magyar nyelv és irodalom tantárgyból memoriterek, verstanulás, prózai szöveg tanulása. c) Egyéb (választható) feladat. 70

71 71 A házi feladatok korlátai: - csak a tanórán megtanított tananyag adható fel házi feladatnak - hétvégére és a tanítási szünetekre a szokásosnál több feladatot nem adunk - a hétvégére csak akkor adunk írásbeli házi feladatot, ha azt az órarend vagy a számonkérés szükségessé teszi - a tanítási szünetekre írásbeli feladatot nem adunk, de szorgalmi feladat adható. - A házi feladatok mennyisége olyan mértékű legyen, hogy ne akadályozza a tanulók napi, hétvégi ill. tanítási szünetek alatti kikapcsolódását. Tanulmányi munka a délutáni foglalkozások keretében: - a tanulmányi munkát az ehhez kapcsolódó foglalkozásokon valósítjuk meg, - helyes időtervezéssel, a tanulók képességéhez és délutáni elfoglaltságához alkalmazkodva optimális körülmények megteremtésére törekszünk, - a hatékony tanulási módok megismertetése alapvető feladatunk, - a délutáni foglalkozás nevelője segíti, mennyiségileg ellenőrzi, értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontások Idegen nyelv Idegen nyelvet (angolt vagy németet) 4-8. osztályban tanítunk. A közel azonos létszámú és képességű csoportok kialakításánál a 3. évfolyamos osztálytanító(k) és a nyelvtanárok lehetőség szerint figyelembe veszik a 3. osztályosok szüleinek igényeit, emellett különösen a tanulók magyar nyelv tantárgyból nyújtott addigi teljesítményét és a fennálló tanulási nehézségeiket is. Informatika Az 5-8. évfolyamon az informatikát egy készségtantárggyal bontva tanítjuk. A csoportok kialakítása a szaktanárok feladata. Szakköri foglalkozások A rendelkezésünkre álló órakeretben szakköröket szervezünk, melyekre az adott tanév elején önkéntes alapon jelentkezhetnek a tanulóink. 71

72 72 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. 72

73 73 A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a Hungarofit teszt alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 73

74 74 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM évfolyam

75 75 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM évfolyam feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: 75

76 76 Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM évfolyam Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM évfolyam

77 77 3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM évfolyam Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM évfolyam

78 feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM évfolyam

79 79 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM évfolyam A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám Minősítés 0 11 igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló 79

80 80 A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések I. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre azaz szeptember 1. napjától augusztus 31. napjáig szól. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. 2. A tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - az igazgatói tanács; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselőik útján az igazgatói tanácsnak javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az igazgatói tanács véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. 80

81 81 IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. moraiskolasulysap.5mp.eu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadóóráján vagy ettől eltérően a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola tanári szobájában; - az iskola igazgatójánál, általános helyettesnél, a tagiskola vezetőjénél; - a központi iskolában kifüggesztve a tanári folyosóján; - a központi iskolában kifüggesztve a földszinti alsós hirdetőtáblán; - a tagiskolában kifüggesztve az aulában. 81

82 82 A Pedagógiai Program jogszabályi háttere A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (Nkt.) rendelkezései 26. (1)-(5) bekezdés, 50. (7) bekezdés 51. (1) bekezdés, 69. (1) bekezdés e) pontja, 70. (2.) bek. a) pont, bek. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7. (1) bek. a-d pont, (2)-(8) pont, 11. (1) pont, 81. (1) bek., 82. (1)-(3), 118. (3) bek. a) pont, 128. (5) bek., 166. (1) bek. c) pont 110/2012 (VI.4.) Korm. rendelet (Nat.): 7. (1)-(4) bek., 8. (1)-(3) bek., 9. (1)-(2).bek., 10. (1) bek. 51/2012.(XII.21.) EMMi rendelet: 2. (1)-(7) bek., További jogszabályok: évi XXXI. törvény 14. par évi CLXXXVIII. tv. köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 2011.évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 2011.évi CXCV. tv. az államháztartásról 2011.évi CCIX. tv. a családok védelméről 2011.évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. 82

83 83 A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok A Móra Ferenc Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület a év március hó 14. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Sülysáp, március 14. Hidvégi Melinda jegyzőkönyvvezető A Móra Ferenc Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: Sülysáp, március 14. Horváth Attiláné Igazgató 83

84 84 A Móra Ferenc Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért. Kelt:

85 85 TARTALOMJEGYZÉK (P. SMITH)...2 HELYZETELEMZÉS...2 AZ ISKOLA Környezeti adottságaink A nagyközség oktatási intézményei Szülői háttér Személyi feltételek: A tanulók Tárgyi feltételek... 4 NEVELÉSI PROGRAM...5 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskola pedagógiai hitvallása Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei... 8 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK NEVELÉSI FELADATAINK: AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK AZ ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: Délutáni foglalkozások Szakkörök Tanulmányi versenyek Tanulmányi kirándulások, táborok Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Könyvtár Hit- és vallásoktatás Diákönkormányzat Diákétkeztetés Iskolai sportkör Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata Az intézményi hagyományok ápolása Móra Ferenc-hagyományok iskolánkban Egyéb hagyományok A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE Differenciált képességfejlesztés az alsó tagozatban Gyermek- és ifjúságvédelem A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE AZ 5-6. ÉVFOLYAMON AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI Az iskola közösségeinek együttműködése Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI, A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI HELYI TANTERV A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV)

86 86 A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE AZ OTTHONI, ILL. A DÉLUTÁNI FOGLALKOZÁSOK KERETÉBEN A FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK