Ferrovia felhasználói kézikönyv készítette: Kiss Károly, a Ferrovia 2011-es magyar verziója alapján. Szerzői jog: VARINEX Zrt. Minden jog fenntartva

Átírás

1 Ferrovia felhasználói kézikönyv készítette: Kiss Károly, a Ferrovia 2011-es magyar verziója alapján Szerzői jog: VARINEX Zrt. Minden jog fenntartva

2 Tartalom 1. A Ferrovia kiegészítő alkalmazás telepítése Rendszerigény (32 bit) Rendszerigény (64 bit) A telepítés végrehajtása Profil létrehozása Hálózati licenckezelő telepítése Hálózati licenckezelő telepítéséhez szükséges eszközök A Ferrovia aktiválása Egyedi licenc aktiválása Kód és jelszó fül Állapot fül A hálózati licenc szerver és a kliensgépek aktiválása A Ferrovia kiegészítő alkalmazás frissítése Kezelő felület Általános beállítások Projekt kezelés Nyomvonal tervezés Nyomvonal készítő eszközök Meglévő vonallánc konvertálása nyomvonallá Nyomvonal létrehozása érintőkkel Nyomvonal létrehozása elemenként Ideális nyomvonal létrehozása Nyomvonal importálása/exportálása Nyomvonal módosítása Nyomvonal módosítása alap parancsokkal Nyomvonal módosítása szerkesztő elemekkel Nyomvonal elemek beillesztése meglévő nyomvonalba Nyomvonalhoz kapcsolódó feliratok Túlemelések kezelése Kitérők Kitérők kezelése Egyszerű vágánykapcsolat létrehozása helyszínrajzon Mintavonalak kezelése Mintavonalak létrehozása Párhuzamos vágányok kezelése, azonos irányú nyomvonalak esetén Párhuzamos vágányok kezelése, eltérő irányú nyomvonalak esetén Mintavonal feliratok szerkesztése Mintavétel felületből hossz- és keresztszelvényekhez Hossz-szelvény tervezés Hossz-szelvény nézet létrehozása Tervezett pálya hossz-szelvényének létrehozása és módosítása VARINEX Informatikai Zrt. 2/114.

3 Szerkesztő vonalak Tervezett hossz-szelvényhez tartozó felirat beállítások Helyszínrajzi és keresztszelvény elemek vetítése hossz-szelvénybe Hossz-szelvény feliratok Keresztszelvény tervezés Keresztszelvény nézetek létrehozása Terepadatok megjelenítése Sínkorona szintek megjelenítése Vágány, ágyazat, alépítmény megjelenítése Beépített keresztszelvény elemek használata Rézsűk kezelése Rézsűláb lekerekítések Védőréteg létrehozása Humuszterítés alkotóelemekre Árkok, szivárgók, folyókák kezelése Vonal és pont elem AutoCAD elemek használata Keresztszelvény elemek szerkesztése Keresztszelvény elemek feliratozása Keresztszelvény elemek magassági vezérlése Helyszínrajzi elemek megjelenítése keresztszelvényekben Keresztszelvény elemek megjelenítése helyszínrajzon Makrók használata Párhuzamos vágányok ábrázolása Tömegszámítás keresztszelvények alapján Anyagok létrehozása és szerkesztése Területek kijelölése Tömegszámítás elvégzése, eredmények kiíratása Vágányszabályozási-terv készítése felmérés alapján Nyomvonal tervezése Felmérés beolvasása A helyszínrajzi vonalvezetés, és a túlemelés tervezése Magassági vonalvezetés tervezése Keresztszelvények megjelenítése A meglévő és tervezett pálya közötti eltérések elemzése és megjelenítése Kimeneti fájlok készítése Plasser & Theurer munkagép számára Egyéb helyszínrajzi eszközök Ponteszközök Ponttípusok Sraff elem használata Dokumentálás Hossz-szelvény előkészítése nyomtatáshoz VARINEX Informatikai Zrt. 3/114.

4 16.2. Keresztszelvény-nézetek előkészítése nyomtatáshoz A Ferrovia által használt fájltípusok Ábrajegyzék VARINEX Informatikai Zrt. 4/114.

5 VARINEX Informatikai Zrt. 5/114.

6 1. A Ferrovia kiegészítő alkalmazás telepítése A Ferrovia kiegészítő alkalmazás 2011-es verzióa az alábbi Autodesk alkalmazásokra telepíthető: AutoCAD 2010 vagy újabb; AutoCAD Map 3D 2010 vagy újabb; AutoCAD Civil 3D 2010 vagy újabb; Autodesk Land Desktop Companion 2008 vagy újabb Rendszerigény (32 bit) Mivel a Ferrovia egy kiegészítő alkalmazás, ezért a rendszerigény megegyezik annak a szoftvernek a rendszerigényével, amelyikre telepítjük. Operációs rendszer Microsoft Windows 7 Enterprise, Ultimate, Professional vagy Home Premium (32 bit); Microsoft Windows Vista Enterprise (SP1 vagy SP2, 32 bit); Microsoft Windows XP Professional (SP3, 32 bit) Böngésző Microsoft Internet Explorer 7.0 vagy újabb Processzor (CPU) Intel Pentium 4 vagy AMD Athlon, 3.0 Ghz vagy gyorsabb Intel vagy AMD dual core, 2.0 Ghz vagy gyorsabb Memória (RAM) 4 GB RAM Képernyő felbontás 1280x1024 true color videókártya 128 MB vagy több memóriával Pixel Shader 3.0 vagy újabb Direct3D munkaállomás osztályú grafikus kártya 1600x1200 vagy nagyobb felbontás ajánlott Többmonitoros üzemmód támogatott Merevlemez 7 GB a telepítéshez + 2GB szabad lemezterület telepítés után Média író/olvasó DVD meghajtó VARINEX Informatikai Zrt. 6/114.

7 1.2. Rendszerigény (64 bit) Operációs rendszer Microsoft Windows 7 Enterprise, Ultimate, Professional vagy Home Premium (64 bit); Microsoft Windows Vista Enterprise, Business, Ultimate (SP1 vagy SP2, 64 bit); Microsoft Windows XP Professional x64 Edition (SP2, 64 bit) Microsoft Windows 7 ajánlott Microsoft Windows Vista memóriakezelése jobb, mint a Microsoft Windows XP-nek A 64 bites operációs rendszer használata ajánlott, a 32 bites rendszerek memóriakezelésének korlátai miatt Böngésző Microsoft Internet Explorer 7.0 vagy újabb Processzor (CPU) AMD Athlon 64, AMD Opteron, Intel Xenon Intel EM64T támogatással, Intel Pentium 4 Intel EM64T támogatással Memória (RAM) 4 GB RAM minimum (8GB ajánlott) Képernyő felbontás 1280x1024 true color videókártya 128 MB vagy több memóriával Pixel Shader 3.0 vagy újabb Direct3D munkaállomás osztályú grafikus kártya 1600x1200 vagy nagyobb felbontás ajánlott Többmonitoros üzemmód támogatott Merevlemez 7 GB a telepítéshez + 2GB szabad lemezterület telepítés után Média író/olvasó DVD meghajtó VARINEX Informatikai Zrt. 7/114.

8 1.3. A telepítés végrehajtása A telepítés megkezdése előtt a Felhasználói fiókok felügyeletét célszerű kikapcsolni, majd a telepítés, profillétrehozás és az első indítás után visszakapcsolható. Az egyedi (SLM) és hálózatos (NLM) verziók telepítése ugyanúgy zajlik, eltérés csak a telepített verziók aktiválásánál van. Mivel a Ferrovia nem önálló alkalmazás, ezért a telepítésének megkezdése előtt már a számítógépen kell lennie egy használatra kész AutoCAD Civil 3D 2010-es, vagy újabb verziójú alkalmazásnak. A Ferrovia telepítő média behelyezése után a setup.exe fájllal indítható a telepítési folyamat. Rövid inicializálás után az alábbi ablak jelenik meg. 1. ábra Üdvözlő képernyő. A Tovább> gombra kattintva megjelenik a licencszerződés, amit az Igen gombra kattintva lehet elfogadni. Amennyiben a licencszerződést nem fogadjuk el, a telepítés azonnal leáll. 2. ábra Licenc-szerződés. A licencszerződés elfogadása után megadható a telepítési célmappa. Alapértelmezett esetekben ezek 32 és 64 bites verziónál megegyeznek: C:\Program Files\CGSA\CGSplus 2011 HUN A célmappa jóváhagyása vagy megadása után már csak a Létrehoz gombra kell kattintani, és a telepítési folyamat megkezdődik. VARINEX Informatikai Zrt. 8/114.

9 3. ábra Telepítési mappa kiválasztása. 4. ábra Beállítások ellenőrzése. A telepítési folyamat végén a bal i ablak jelenik meg, ahol a Profil létrehozása mező már be van jelölve. Első telepítésnél mindenkép létre kell hozni egy profilt, ugyanis ez fogja eltárolni a Ferrovia eszközeinek működéséhez szükséges bejegyzéseket. Itt tehát elegendő a Befejezés ikonra kattintani, és azonnal elindul a profil létrehozása. A szükséges felhasználói profilt természetesen később is létre lehet hozni, ehhez a ProfileCreator parancsikont kell elindítani a START menü->programok->cgsa->cgsplus 2011 HUN könyvtárból. 5. ábra Telepítés vége, profil létrehozása. VARINEX Informatikai Zrt. 9/114.

10 2. Profil létrehozása A Ferrovia kiegészítő alkalmazás telepítése után szükség van úgynevezett profil létrehozására, ahol a szoftver a működéshez szükséges információkat tárolhatja. Létrehozható teljesen önálló profil egy meglévő és kijelölt profil alapján, vagy a meglévőkbe is írhatók a szükséges bejegyzések. A telepítés végén az alábbi ablak jelenik meg. 6. ábra Felhasználói profil létrehozása. A Tovább> ikonra kattintva a következő ablakban ki kell választani, hogy melyik, már korábban telepített Autodesk alkalmazásra szeretnénk telepíteni a Ferrovia eszközeit. Egyszerre csak egy alkalmazás választható ki, ezért ha további Autodesk alkalmazásokra is telepíteni szeretnénk a Ferrovia eszközeit, akkor a profilkészítőt újra futtatni kell. 7. ábra Autodesk termék kiválasztása. A megfelelő Autodesk alkalmazás kiválasztása után el kell dönteni, hogy valamely meglévő profilba/profilokba telepítjük a Ferrovia eszközöket, vagy egy meglévő profil alapján létrehozunk egy teljesen újat. Ha a meglévő profilba telepítjük a Ferrovia eszközöket, akkor arra kell figyelni, hogy az Autodesk alkalmazás elindítása után az általunk módosított profil aktív legyen, ellenkező esetben a telepített eszközök nem fognak megjelenni. Amennyiben új profilt hozunk létre egy meglévő alapján, akkor egy új parancsikon fog megjelenni az asztalon, aminek segítségével az alkalmazás indítható. Az új profil alapjához célszerű a <<Névtelen profil>> nevűt választani. A különböző profilhibák okozta rendszerhibák elkerülése végett azt javasoljuk, hogy lehetőség szerint mindenki új profilt hozzon létre. VARINEX Informatikai Zrt. 10/114.

11 Ebben az esetben egy külön parancsikon fog megjelenni az asztalon, aminek segítségével a kiválasztott Autodesk szoftver a Ferrovia kiegészítővel együtt indul. 8. ábra Meglévő profil használata. 9. ábra Új felhasználó profil létrehozása. 10. ábra Indító ikon. VARINEX Informatikai Zrt. 11/114.

12 3. Hálózati licenckezelő telepítése A hálózati licenckezelő megfelelő telepítése és beállítása összetett feladat. Ajánlott igénybe venni a rendszergazda és/vagy a VARINEX Zrt. felkészült munkatársainak segítségét Hálózati licenckezelő telepítéséhez szükséges eszközök A hálózati licenckezelő az alábbi operációs rendszereket támogatja: Windows 2000 Windows XP Windows Server 2003 Telepítés előtt az alábbi alkalmazásokat kell telepíteni: Microsoft.NET Framework 2.0 Microsoft Internet Information Services (IIS 6.0) Alladin Hardlock driver (hldrv32.exe) Az eszközök beállításaival kapcsolatos részletes információkat az 1-es számú melléklet (CGSplusLicenseManagement_NetworkServerInstallation.pdf) tartalmazza. A szükséges beállítások végeztével a CGSA_LicenseManager_HUN.exe fájllal telepíthető a hálózati licenckezelő alkalmazás. VARINEX Informatikai Zrt. 12/114.

13 4. A Ferrovia aktiválása 4.1. Egyedi licenc aktiválása A Ferrovia kiegészítő alkalmazás aktiválás nélkül 30 napig próbaverzióként teljes funkcionalitásával használható. A további használathoz aktiválás szükséges. A Ferrovia licenckezelő megtalálható a START menü -> Programok -> CGSA -> CGS plus Licence manager, vagy a szalagpaletta Eszközök fülén. A licencmenedzser elindítása után az alábbi ablak jelenik meg. 11. ábra CGS plus licenckezelő Kód és jelszó fül Ezen a fülön lépésről lépésre látható az aktiválás menete. 1. Lépés Igénylőkód generálása a licenckérelemhez A forgalmazótól kapott szériaszámot kell ide beírni, ideiglenes licenc igénylése esetén az összes mezőt 0 karakterrel kell kitölteni. Amennyiben USB hardverkulcs is kapcsolódok a licenchez, a Hardverkulcs mező előtti jelölőnégyzetet be kell pipálni. Ha a licenckezelő felismeri a hardverkulcsot, akkor annak gyári száma látható lesz a jobb i négyzetekben. A szükséges adatok megadása után a Generálás parancsikon aktív lesz, ennek segítségével lehet elmenteni a licenc igénylő fájlt. Ezt a COD kiterjesztésű fájlt célszerű közvetlenül az asztalra, vagy a C meghajtó gyökér könyvtárába menteni azért, hogy könnyedén az igénylő e- mailhez lehessen csatolni. A lementett COD fájlt a VARINEX Zrt. részére kell megküldeni. VARINEX Informatikai Zrt. 13/114.

14 12. ábra Sorozatszám megadása. 2. Lépés Aktiválási kód betöltése 13. ábra Licencigénylő fájl mentése. 14. ábra Licencfájl betöltése. Az előző lépésben elküldött licencigénylő re 1 munkanapon belül válaszként a VARINEX Zrt. megküldi a generált licencfájlt. A kapott ből a licencfájlt le kell menteni egy biztonságos helyre, ahol azt nem fenyegeti a törlés veszélye. A licencfájl sikeres lementése után a Betöltés ikonra kattintva meg kell mutatni a fájl helyét, majd a Megnyitás ikonra kattintva a licencfájl betöltődik. Fontos, hogy minden megküldött licencfájl csak egyszer tölthető be. Ha egy adott licencfájlt betöltés után törlünk vagy visszavonunk, akkor ugyanazt a fájlt bár be lehet tölteni a licenckezelőbe, de már nem fogja aktiválni a szükséges modulokat. VARINEX Informatikai Zrt. 14/114.

15 Sikeres betöltés után a bal alsó sarokban Licenc-állapotjelző zöldre vált, vagy ha a 30 napos próbaidőszak alatt történik az aktiválás, akkor csak eltűnik a lejáratra figyelmeztető bejegyzés. A Licenc állapotjelző három színben jelenhet meg: zöld minden licenc aktív sárga néhány licenc lejárt piros minden licenc lejárt Állapot fül 15. ábra Betöltött licencfájl, aktív licencállapot. Ezen a fülön láthatók a különböző modulnevek, az egyes modulokhoz tartozó sorozatszámok, a védelem típusa (szoftveres vagy hardveres), az egyes modulokhoz tartozó licencek lejárati ideje, valamint hogy adott modulhoz tartozó licenc még érvényes-e, vagy sem. 16. ábra A licenckezelő állapot füle. VARINEX Informatikai Zrt. 15/114.

16 4.2. A hálózati licenc szerver és a kliensgépek aktiválása A hálózati licenckezelő aktiválásának első fele megegyezik a hardverkulcsos egyedi licenc aktiválásával. Egyedüli eltérés, hogy a Hardverkulcs jelölőnégyzettől jobbra található Hálózati licenc jelölőnégyzetet is be kell pipálni. Ezután a VARINEX Zrt-től kapott sorozatszámot be kell írni a szériaszám mezőkbe. A Generálás ikonra kattintva le kell menteni a COD kiterjesztésű igénylő fájlt, és ezt el kell küldeni a VARINEX Zrt. részére. A válaszként kapott hálózati licenc fájlt ugyanúgy, a Betöltés ikonra kattintva lehet betölteni. Fentiek elvégzése után megjelenik a Hálózati licenc sorban a licenc azonosítója, a Licenc típusnál pedig a server bejegyzés. 3. Lépés Licenc közzététele a hálózaton A sikeres hálózati licenc betöltése után megjelenik a licencszerver elérhetősége. Ha ez mégsem látható, akkor a Frissítés gombra kell kattintani. Ha ezután sem jelenik meg, akkor vissza kell térni a 4.1-es fejezethez, és az internetes böngészőn keresztül ellenőrizni kell, hogy működik-e a szolgáltatás. A Közzététel gombbal a licenc-szolgáltatás elindítható. 4. Lépés Kód létrehozása a kliens gépre Az Új kliens gombra kattintva lehet létrehozni a kliensgépekre a licencfájlokat. Minden egyes kliensgépnek külön licenc fájlra van szüksége, a fájlok elnevezésére nincsen semmilyen plusz megkötés. Az itt létrehozott licencfájlok tartalmazzák a licenckiszolgáló adatait és elérhetőségét a kliensgépek számára. Ezeket a fájlokat minden kliensgépnél a 2-es (Aktiválási kód betöltése) pontnál található Betöltés ikonra kattintva lehet betölteni. A licencfájl betöltése után a kliensgép már használhatja a hálózati licencszerver szolgáltatását. Ha a licenckezelőben megváltozik a licencfájl, akkor a kliensgépek számára is újakat kell generálni. VARINEX Informatikai Zrt. 16/114.

17 5. A Ferrovia kiegészítő alkalmazás frissítése A szalagpaletta Eszközök fülén található CGS plus ikonra kattintva megtekinthető a telepített verzióval kapcsolatos információk. Amennyiben az aktuális verzió van telepítve, akkor az ablak alsó részén A legújabb verzió van telepítve felirat látható. Amennyiben a legutolsó telepítés óta megjelent(ek) újabb verzió(k), akkor az aktuális letölthető változat verziószáma látható. 17. ábra Újabb verzió megjelenése esetén, a telepített verzió egyszerűen frissíthető. Az aktív ikonra kattintva az új verzió letöltése megkezdődik. Letöltés után ugyanennek az ikonnak a tartalma megváltozik, és már az új letöltött verzió telepítése indítható vele. A telepítés indításakor a program figyelmeztet, hogy a frissítés végrehajtásához a futó AutoCAD alkalmazásokat be kell zárni. A sikeres frissítés után az alábbi ablak látható. Új profilt már nem kell létrehozni, az első telepítésnél létrehozott ikonnal lehet továbbra is indítani az alkalmazást. 18. ábra A sikeres frissítési folyamat vége, az alkalmazás a korábbi indítóikonnal használható. VARINEX Informatikai Zrt. 17/114.

18 6. Kezelő felület A Ferrovia kiegészítő alkalmazás eszközei igazodva az Autodesk és más szoftvergyártók fejlesztéseihez elérhetők menüs rendszeren, illetve az úgynevezett szalagpalettán keresztül is. A feladatorientált szalagpaletta esetén a Helyszínrajz, Hossz-szelvény, Keresztszelvény és Eszközök füleken keresztül lehet elérni az egyes tervezési elemekhez tartozó funkciókat. Általánosan igaz, hogy minden egyes fülön balról jobbra haladva megtalálhatók az általános projektbeállításokhoz, a tervezési elemek létrehozásához, szerkesztéséhez, feliratozásához, valamint egyéb speciális funkciók eléréséhez tartozó eszközök. 19. ábra FERROVIA-Helyszínrajz fül egy része Helyszínrajz: pontok és attribútum adatok kezelése, 2D töltés/bevágás sraffozás, őrkeresztek létrehozása, nyomvonalak létrehozása és szerkesztése, mintavonalak létrehozása és szerkesztése, helyszínrajzi feliratok létrehozása túlemelés kezelés kitérők kezelése. 2. Hossz-szelvény: hossz-szelvény nézetek létrehozása és kezelése, tervezett hossz-szelvény létrehozása és kezelése, csővezetékek kezelése, feliratozási, tömegszámítási és nyomtatási eszközök. 3. Keresztszelvény: keresztszelvény nézetek létrehozása és kezelése, sínkorona szintek megjelenítése, pálya, alépítmény és rézsűk kezelése, árkok kezelése, keresztszelvény szerkesztő és feliratozó elemek, tömegszámítási és nyomtatási eszközök. 4. Eszközök LandXML import/export eszközök, licenckezelő. VARINEX Informatikai Zrt. 18/114.

19 Menüsor használata esetén indításkor csak egy CGS Plus menü látható (a megszokottak mellett). Ezen belül találhatók a CGS különböző szakági termékei, így a Ferrovia is. Ha valamelyik tervezési elemre kattintunk, akkor rövid idő elteltével a kijelölt menü megjelenik a menüsoron. Telepítés után a szalagpalettán nem jelennek meg azonal a különböző tervezési elemekhez tartozó fülek, ezeket a RIBBON csoporton belül, a Ferrovia parancsra kattintva lehet betölteni. 20. ábra A CGS plus menürendszere 21. ábra A betöltött menü és az elérhető eszközök. VARINEX Informatikai Zrt. 19/114.

20 7. Általános beállítások A Ferrovia kiegészítő alkalmazásban a különböző változók beállítási lehetőségei az általános paramétereken túl, tervezési elemenként lettek csoportosítva (helyszínrajz, hosszés keresztszelvény). Az egyes tervezési elemekhez tartozó beállítási lehetőségek az adott elem szalagpalettáján keresztül érhető el. 22. ábra Általános beállítások. Itt adhatók meg a használni kívánt különböző betűméretek, szelvényformátumok, pontosságok, feliratok helyei, az alkotóelemek színei. Ha a szerkeszteni kívánt paramétert dupla kattintással kijelöljük, akkor megjelenik a szerkesztőablak, ahol megadható az alkalmazni kívánt érték. Paraméter típustól függően a szerkesztő ablakban magyarázó ábra is megjelenhet. 23. ábra Rendszerváltozó módosítása magyarázó ábra segítségével. VARINEX Informatikai Zrt. 20/114.

21 8. Projekt kezelés Minden új munka kezdetekor szükség van egy projekt létrehozására. Ez a projekt - mint egy mappa - gyűjti össze a tervezés során létrehozott DWG és egyéb más ASCII fájlokat. A létrehozott fájlok listája mindig látható az adott projekt fa struktúrájában függetlenül attól, hogy ezeket a fájlokat a merevlemezen hova mentettük. A projektkezelő a szalagpaletta minden füléről elérhető. Itt hozhatók létre a PRJ kiterjesztésű projekt fájlok, amik a munkához tartozó információkat tárolják. Minden projekthez tartozik egy leírás mező, ami tetszőleges információval tölthető fel, valamint megadható, hogy a munkánk során létrehozott fájlokat a merevlemezen belül hol szeretnének tárolni. A projektkezelő a fa struktúrában külön tárolja a DWG és a különböző ASCII fájlokat. Ezen az ablakon keresztül megnyithatók és törölhetők is az egyes fájlok. Ha már több projektet is létrehoztunk, akkor mindig az éppen aktuálisba fogja a szoftver menteni a DWG állományokat. Aktuális projektet úgy lehet gyorsan váltani, ha dupla kattintással ráállunk az új aktuális projektre. 24. ábra A projektkezelő. Amennyiben a teljes projektet át kell telepíteni egy másik számítógépre, akkor az összes DWG és ASCII fájlt célszerű átvinni, a PRJ fájllal együtt. Adatszolgáltatás esetén, a célszámítógépen a DWG fájl a Ferrovia kiegészítő alkalmazás telepítése nélkül is teljes értékű állományként használható. Azonos verziójú Autodesk szoftverek esetében még konverzióra sincsen szükség, hiszen a megjelenő rajzi elemek egyszerű AutoCAD elemek. VARINEX Informatikai Zrt. 21/114.

22 9. Nyomvonal tervezés 9.1. Nyomvonal készítő eszközök A nyomvonal készítő eszközök a Helyszínrajz fülön találhatók, mely felépítése az alábbi ábrán látható. Szintén itt találhatók meg a szalagpaletta jobb án a túlemelés és kitérő kezelő eszközök. 25. ábra A helyszínrajz fül felépítése projektkezelő, helyszínrajzi és általános beállítások 2. pontok és attribútum adatok beolvasása és kezelése 3. 2D rézsű elemek sraffozása, őrkeresztek létrehozása, nyomtatási beállítások 4. nyomvonal készítő és szerkesztő eszközök 5. mintavonalak létrehozása és kezelése, helyszínrajzi feliratok elhelyezése 6. Túlemelés tervezés és szerkesztés 7. Kitérők kezelése 26. ábra A helyszínrajz fül felépítése II. 6 7 Egy új nyomvonal szerkesztése előtt a nyomvonal kezelőben létre kell hozni az új nyomvonalat. Ekkor a nyomvonal nevének meghatározása mellett megadható a nyomvonal leírása, kezdő szelvényszáma, a szelvényezés iránya, valamint az alkalmazni kívánt átmeneti ív típusa. A Ferrovia kiegészítő alkalmazásban a Magyarországon használatos klotoid és a cosinus átmeneti ív típusok érhetők el. Miután a megfelelő beállításokkal létrehoztuk az új nyomvonalat, elkezdhetjük annak szerkesztését a helyszínrajzon. A tervezési paramétereknél megadható a tervezési sebesség, és megtekinthetők a kiválasztott tervezési sebességhez tartozó különböző paraméterek. VARINEX Informatikai Zrt. 22/114.

23 28. ábra Nyomvonal paraméterek. 27. ábra Nyomvonal kezelő Meglévő vonallánc konvertálása nyomvonallá Amennyiben rendelkezésre áll egy összefüggő vonallánc (lekerekítő ívek nélkül), akkor azt nyomvonallá lehet konvertálni a Vonallánc konvertálása érintővé paranccsal. A vonallánc kiválasztása után meg kell adni, hogy a lekerekítő íveket automatikusan a beállított tervezési sebességnek megfelelően, vagy interaktív módon szeretnénk létrehozni. Ez utóbbi esetben a 32-es ábrán látható ablakon keresztül lehet elkészíteni minden sarokpontra a helyszínrajzi lekerekítő íveket. Fenti módszer nem használható abban az esetben, ha a vonallánc már tartalmazza a helyszínrajzi lekerekítő íveket is. Ebben az esetben a nyomvonal létrehozása után, az alábbi lépéseket kell követni: 1. lépés: Vonallánc konvertálása helyszínrajzi elemekké paranccsal nyomvonal elemekké kell konvertálni a vonalláncot (klasszikus menüsorból 22E5 parancs -> 22 Tengelyek menü E Helyszínrajzi elemek -> 5 Vonallánc konvertálása helyszínrajzi elemekké 29. ábra Meglévő vonallánc. 30. ábra 22E5 -> Helyszínrajzi elemekké konvertált vonallánc.

24 A konvertálás után megjelennek a geometriai pontok feliratai, és az egyes elemek hosszai. A szelvényezés ebben az állapotban még nem látszódik. 2. lépés: a legtöbb esetben kihagyható, ám a biztos siker érdekében érdemes elvégezni. Szalagpaletta Helyszínrajz fül Nyomvonal tervezés csoport Helyszínrajzi elemek számozása, (menüből 22E8) majd a futtatás után meg kell mutatni a nyomvonal első elemét. 3. lépés: a 22G1 (Hossztengely rajzolása) paranccsal létre kell hozni egy egyesített tengelyt. Itt szintén a nyomvonal első elemét kell megmutatni. Az eredmény, a nyomvonal elemek fölött megjelenik egy új elem, amire már létre lehet hozni az érintő vonalláncot. 4. lépés: Érintő rajzolása helyszínrajzi elemekből (36-os ábra) parancs futtatása a szalagpalettáról, vagy a 22F1 paranccsal a klasszikus menüsorból. 31. ábra Az elkészült nyomvonal. VARINEX Informatikai Zrt. 24/114.

25 Nyomvonal létrehozása érintőkkel A helyszínrajzi nyomvonal csoporton belül találhatók a nyomvonal tervezéséhez és szerkesztéséhez használható eszközök. Ezek közül is a legelső, amikor a sarokpontok megadásával megrajzoljuk az érintőket, majd ezekre az automatikus mód választása esetén az alkalmazás felszerkeszti a lekerekítő íveket. Interaktív módban az utolsó sarokpontok felvétel után, a 32-es ábrán látható ablakon keresztül lehet felszerkeszteni a használni kívánt lekerekítő íveket. Ebben az ablakban az R paraméternél a tiszta ív sugarát, az L1 és L2 paramétereknél az átmeneti ívek hosszát lehet megadni. Az A ikonra kattintva az átmeneti ívek hossza helyett, azok paramétereit adhatjuk meg. Amennyiben valamelyik jelölő négyzetből kivesszük a pipa jelet, akkor az adott rajzi elemet nem fogja beszerkeszteni a helyszínrajzi nyomvonalba. A sugár paraméter mellett jobb on látható ikon segítségével megadható egy lépésköz, például 10 méter, majd az egér segítségével megadható egy pont, melyhez a legközelebbi 10 méterre kerek sugárérték alkalmazásával fogja a program berajzolni a tiszta ívet. Amennyiben van egy olyan fix pont, amin a tervezett ívnek minden körülmények között pontosan át kell haladnia, akkor ezt a paramétert nullához közeli értékre kell állítani, bár ez esetben - érthető módon - elég vad pontosságú sugárértéket kapunk eredményül. Létrehozható nyomvonal meglévő vonalláncból is. Ebben az esetben csak az érintőkre van szükség, a saroklekerekítéseket automatikus vagy interaktív módon lehet elkészíteni. Természetesen az ilyen módon létrehozott nyomvonalakat ugyanúgy lehet szerkeszteni, mint az összes többit. 32. ábra Lekerekítő ívek létrehozása. VARINEX Informatikai Zrt. 25/114.

26 Nyomvonal létrehozása elemenként A parancs elindítása után teljesen új nyomvonal esetén meg kell adni a nyomvonal kiinduló pontját, meglévő nyomvonal szerkesztése esetében pedig meg kell adni, hogy melyik nyomvonali elemtől kívánjuk folytatni a tervezést. A megfelelő kijelölés után megjelenő ablakban látható a három elemtípus vonal/érintő, ív, átmeneti ív -, és azok különböző paraméterei. Új nyomvonal esetén a kezdőpont, irány és hossz megadásával a kezdő érintő meghatározható. Bármilyen elemről lévén szó, a szükséges paraméterek megadása után a jobb alsó részen található Rajzolás ikonra kattintva lehet berajzoltatni az aktuális elemet a nyomvonalra. A berajzolt elem azonnal megjelenik a helyszínrajzon, a szerkesztő ablak pedig továbblép a következő elemre - érintő után az átmeneti ívre, az átmeneti ív után a tiszta ívre ábra Érintő paraméterek megadása. 34. ábra Átmeneti ív paraméterek megadása. Balos ívet mínusz előjel használatával lehet felrajzoltatni. A szerkesztés során a szerkesztő ablak bezárásáig bármikor vissza lehet lépni a Vissza ikonra kattintva. Ilyenkor lépésenként lehet visszafelé haladni. Miután befejeztük a nyomvonal szerkesztését, a Vége ikonra kell kattintani, és a helyszínrajzon látható lesz a teljes nyomvonal, a geometriai szelvények megírásával együtt. VARINEX Informatikai Zrt. 26/114.

27 AutoCAD Civil 3D felület határvonala Geometriai szelvénypontok Elemenként felszerkesztett nyomvonal Nyomvonal kezdő és végszelvény 35. ábra Elemenkénti létrehozás eredménye. Ha megnézzük a fenti ábrát, akkor látható, hogy a sarokpontok és az ívadatok hiányoznak. A sarokpontokra a későbbi szerkesztés miatt feltétlenül szükség van. A megfelelő funkció a nyomvonal elemek között található Érintő rajzolása helyszínrajzi elemekből névvel. A funkció használata előtt a tengely kezelőben aktuálissá kell tenni azt a nyomvonalat, amire az érintőket szeretnénk felrajzoltatni. 36. ábra Érintők létrehozása nyomvonalra. VARINEX Informatikai Zrt. 27/114.

28 Felszerkesztett sarokpontok és érintők Ívadatok 37. ábra Nyomvonalra szerkesztett érintők. VARINEX Informatikai Zrt. 28/114.

29 Ideális nyomvonal létrehozása Az ideális nyomvonal keresésére tipikusan akkor van szükség, amikor egy meglévő felmért állapot alapján szeretnénk egy ideális nyomvonalat létrehozni, pl. pályarekonstrukció alkalmával. Az ideális nyomvonal keresését el lehet végezni egyetlen pontsor (tengelypontok) illetve két pontsor alapján (sínkorona pontok), valamint egyetlen vonallánc, vagy két vonallánc alapján. A pontok praktikusan attribútumos AutoCAD blokkok, amik külső fájlból beolvashatók, vagy meglévő pontlista konvertálható XYZ típusú pontfájlra (Eszközök fül, LandXML kapcsolat). A 38-as ábrán látható a kezelő ablak. Megadható hogy milyen attribútum típust szeretnénk vizsgálni, és a típuson belüli milyen értékkel rendelkező elemeket szeretnénk felhasználni az ideális nyomvonal kereséséhez. Ha egy vágány esetében a sínkorona szinteket mérték fel, akkor a Kettő sztring paramétert kell választani, és meg kell adni az attribútumok értékeit. Két pontsor használata esetén az ideális nyomvonal készítésének nem feltétele két különböző attribútum érték használata (pl. bal SK, jobb SK), használható egyetlen attribútum érték is, ám ebben az esetben a Megegyező attribútum paramétert be kell jelölni. Ha ezt kihagyjuk, akkor a program nem tudja helyesen felrajzolni a közelítő nyomvonalat. 38. ábra Ideális nyomvonal paraméterei. Mivel ezzel a módszerrel is egy nyomvonalat hozunk létre, ezért a Nyomvonal neve mezőt a program automatikusan kitölti. Ezt a nevet természetesen tetszés szerint lehet módosítani. A létrehozott nyomvonal ugyanolyan tulajdonságokkal bír, mint az összes többi. A vizsgálathoz megadott összes rajzi elemet azonos súllyal kezeli a szoftver. Ív esetén, ha azt szeretnénk, hogy egy adott ponton mindenképen áthaladjon a nyomvonal, akkor a nyomvonal módosításánál az adott ívhez tartozó sugárértéket lehet módosítani a helyszínrajzon, oly módon, hogy a szerkesztett ív pontosan áthaladjon a kiválasztott ponton. A nyomvonal módosításról bővebben a 9.2-es fejezetben írunk. Az ablakot az OK gomb megnyomásával lehet bezárni. Ekkor az alkalmazás az általunk megadott paraméterek alapján érintőkkel együtt létrehoz egy új nyomvonalat. VARINEX Informatikai Zrt. 29/114.

30 Nyomvonal importálása/exportálása A nyomvonal importálása és exportálása 2-2 módon lehetséges: importálás és exportálás Ferrovia leíró fájlba egyszerű ASCII fájl, amit a Ferrovia kiegészítő alkalmazás használ. Egy vagy több tengely is írható ugyanabba a fájlba. A mindennapi munka során ezt a fájlt nem használja a rendszer. importálás és exportálás LandXML fájlba AutoCAD Civil 3D alkalmazásból exportált nyomvonal leírásokat lehet beolvastatni, illetve exportálás után bármilyen verziójú AutoCAD Civil 3D verzióba lehet importálni nyomvonal objektumként. Mivel a LandXML fájl csak egy rövid leíró fájl, ezért az AutoCAD Civil 3D-be történő importálás után bár rendes objektumként jelenik meg a nyomvonal, az egyes alkotóelemek nem kapcsolódnak egymáshoz, így az ilyen nyomvonalnak a szerkesztése nehézkes. A Ferroviába importált AutoCAD Civil 3D nyomvonalak teljes értékű Ferrovia nyomvonalként használhatók Nyomvonal módosítása Nyomvonal módosítása alap parancsokkal 1. Helyszínrajzi elemek szerkesztése 2. Érintő rajzolása helyszínrajzi elemekből 3. Nyomvonal törlése 1. Helyszínrajzi elemek szerkesztése A parancs elindítása után ki kell jelölni a szerkeszteni kívánt nyomvonal érintőjét, majd megjelenik a 32-es ábrán látható ablak. Ezen keresztül lehet szerkeszteni az egyes sarokpontokhoz tartozó helyszínrajzi lekerekítő íveket. 2. Ha alkotóelemenként vagy ideális nyomvonalként hozunk létre új nyomvonalat, akkor a program automatikusan nem jeleníti meg a nyomvonalhoz tartozó érintőket. Ha aktuális az érintő nélküli nyomvonal, akkor elegendő csak rákattintani az ikonra, és az érintőket felszerkeszti a szoftver, az ívadatokat tartalmazó táblázattal együtt. 4. Sarokpont mozgatása 5. Sarokpont beszúrása 6. Sarokpont törlése 7. Érintő párhuzamos mozgatása 8. Feliratok frissítése 9. Nyomvonal adatok 7. A nyomvonalhoz tartozó feliratok frissítésekor a feliratok az alapértelmezett beállítások értékeivel fognak megjelenni, az aktuális nyomvonal geometria alapján. 8. Táblázatos formában lehet megnézni a különböző nyomvonal elemek paramétereit (39-es ábra). VARINEX Informatikai Zrt. 30/114.

31 39. ábra Nyomvonal adatok Nyomvonal módosítása szerkesztő elemekkel A szerkesztő elemeknek két csoportja használatos. Az első a nyomvonaltervezést segítő szerkesztő elemek (22D parancsgyűjtemény), a második pedig a különböző feltételek alapján létrehozható helyszínrajzi nyomvonal elemek (22E3 parancs). Ezeket az eszközöket csak a klasszikus menüsoron keresztül lehet elérni. 1. A szerkesztő elemeknél létrehozhatók egymástól független érintők és körök, amiket a helyszínrajzi nyomvonal elemek létrehozásánál lehet felhasználni. Ezek a szerkezeti elemek automatikusan felrajzoltathatók meglévő nyomvonal elemekre is. A 22D4 parancs futtatásakor az éppen aktuális nyomvonalra fogja a program felszerkeszteni ezeket az elemeket. 40. ábra Szerkesztő elemek a meglévő nyomvonalon. 2. A helyszínrajzi elemeken belül három fő elemcsoport található: a. főelemek (érintő, körív és átmeneti ív) b. köztes elemek (átmeneti íves körívek különböző variációi) c. C.S. U kombináció (inflexiós és kosáríves megoldások) Fenti elemcsoportokon belül ki kell választani a használni kívánt típust, majd ki kell jelölni azokat a szerkesztő vagy nyomvonal elemeket, melyeket használni szeretnénk a szerkesztésnél. Fontos tehát, hogy különálló helyszínrajzi nyomvonal elemek egyaránt létrehozhatók meglévő nyomvonal és szerkesztő elemek alapján is. A kiválasztott elemcsoporttól és metódustól függően az átmeneti íveknél megadható, VARINEX Informatikai Zrt. 31/114.

32 hogy a paraméter vagy ívhossz megadással definiálunk egy átmeneti ívet. Tiszta körív esetében előzetesen kiíratható az adott paraméterek mellett alkalmazható legkisebb ívsugár értéke. Ezeknek az eszközöknek a segítségével viszonylag gyorsan megoldhatók a különböző nyomvonal tervezési feladatok. 41. ábra Nyomvonalelem típusok Nyomvonal elemek beillesztése meglévő nyomvonalba Ha a nyomvonalak szerkesztésénél nem csak arról van szó, hogy egy sarokpontot át kell tenni másik helyre, vagy meg kell változtatni az ívsugarak értékét, akkor ennek a feladatnak a megoldása sok esetben elhúzódhat. Az előző pontban bemutattuk azokat az eszközöket, melyek segítségével új nyomvonalelemek illeszthetők a meglévők közé. A szerkesztés végeztével látható az új geometria, ám az új nyomvonalelemek nem lesznek részei a meglévő nyomvonalnak, a szelvényezés sem folytonos, és a sarokpontok sem láthatók. A következő kis példán keresztül bemutatjuk azt az eljárást, aminek segítségével bármilyen újonnan létrehozott nyomvonalszakasz a meglévő nyomvonal részévé tehető. A 43-as ábrán látható egy tervezett nyomvonal, vastagon kiemelve az új nyomvonal szakasz, amit az előző pontban bemutatott eszközökkel létrehoztunk. VARINEX Informatikai Zrt. 32/114.

33 42. ábra Meglévő nyomvonal a teljes módosítandó szakasszal. Meglévő nyomvonal szakasz Módosított nyomvonal szakasz 43. ábra A módosítandó szakasz egy része. 1. lépés: az érintő vonallánc törlése (egyszerű AutoCAD-es kijelölés, majd a <Delete> gombbal törölhető); 2. lépés: az összes többi olyan meglévő nyomvonal elem törlése (az 1-es pontban leírt módon), amibe belemetszünk az új nyomvonal szakasszal; 44. ábra Az érintő vonallánc, és az átfedett elemek törlése utáni állapot. 3. A 41-es ábrán látható főelemek közül például az A2-es típus használható a meglévő érintő, és a meglévő átmeneti ív közé illesztendő tisztakörív létrehozásához. Az A2-es típuson belül az Interaktív-három pont/meglévő két helyszínrajzi elem közé módot érdemes kiválasztani. A második és harmadik mód ebben az esetben nem használható, mert csak egyetlen érintővel rendelkezünk. A negyedik automatikus mód pedig szintén nem használható, mert ebben az esetben végtelen számú megoldás van. 4. A parancs futtatásakor első lépésben meg kell határozni az ív kezdőpontját. Ez lehet egy tényleges kezdőpont, illetve egy elem, amitől rajzolni szeretnénk az ívet. Az e betű majd az <Enter> leütése után meg kell adni a bali érintőt, ismét e betű majd az <Enter> leütése után meg kell adni az átmeneti ív elemet. VARINEX Informatikai Zrt. 33/114.

34 Eredményül megkapjuk a tisztaívet, ami a megadott érintő végpontjától az átmeneti ív kezdőpontjáig tart. Új nyomvonal szakasz Beillesztett nyomvonal szakasz Meglévő nyomvonal szakasz 45. ábra Szerkesztett nyomvonal elem beillesztésének eredménye. Ezzel a módszerrel megoldottuk a kezdő érintő, és az új nyomvonal szakasz közötti pontos geometriai kapcsolatot. 5. A jobbi két átmeneti ív közötti kapcsolat létrehozása egyszerűbb. A 3-as pontban már használt A2-es típust kell ismét kiválasztani, ezen belül pedig az Automatikusan helyszínrajzi elemek közé módot. Választandó objektumnak a bemenő érintőt kell megadni. Az eredmény az alábbi ábrán látható. Ezzel létrehoztunk egy látszólag folytonos nyomvonal elemhalmazt (az új nyomvonal szakaszoknál csak a megkülönböztethetőség miatt használjuk a szaggatott vonaltípust). 46. ábra Automatikus módon létrehozott tiszta körív két átmeneti ív közé. 6. Ha megnézzük a 47-es ábrán látható nyomvonal elemek adatait tartalmazó ablakot, akkor azt tapasztaljuk, hogy itt hibás adatok szerepelnek. A nyomvonal aktualizálásához és az elemek logikai összekapcsolásához frissíteni kell az elemek sorszámozását. Ezt a szalagpalettán keresztül is elvégezhetjük: Helyszínrajz fül Nyomvonal tervezés Helyszínrajzi elemek számozása. A parancs elindítása után meg kell mutatni a kezdő elemet, majd ennek végeztével a Feliratok frissítése ikonra kell kattintani. VARINEX Informatikai Zrt. 34/114.

35 47. ábra Szerkesztett nyomvonal rossz elemsorszámokkal. 48. ábra Szerkesztett nyomvonal helyes elemsorszámokkal. 7. Már csak futtatni kell az Érintő rajzolása helyszínrajzi elemekből parancsot (lásd es pont), és a program felszerkeszti a kialakított nyomvonalhoz tartozó érintő vonalláncot, létrehoz egy egységes összefüggő vonalláncot, és elhelyezi a sarokpontokra az ívadatokat tartalmazó táblázatokat. 49. ábra Az új nyomvonalszakasz beillesztésének végeredménye. Az elkészült nyomvonal ezek után ugyanúgy szerkeszthető mintha egyszerű érintőkkel hoztuk volna létre. A sarokpontok tetszőlegesen áthelyezhetők (ameddig a kialakított geometria engedi), és a lekerekítő ívek is tetszőlegesen módosíthatók a Helyszínrajzi elemek szerkesztése paranccsal. VARINEX Informatikai Zrt. 35/114.

36 9.3. Nyomvonalhoz kapcsolódó feliratok Egy nyomvonal felszerkesztése után a sarokponti megírások, a főpontokhoz tartozó szelvények, és az ívadatok láthatók. Az egyéb megírások a Nyomvonaltervezés és a Keresztmetszetek tengelyei és eszközök palettarészeken belül találhatók: szelvényezés tetszőleges sűrűséggel szelvényszám felírása megadott pontban szelvényjel megjelenítése megadott szelvényben hossz-szelvény töréspontok megjelenítése adatokkal együtt túlemelés adatok tervezett magassági adatok sugárérték megadott átmeneti ívpontban átmeneti ívpont kijelölése sugár alapján 51. ábra Nyomvonal feliratok II. 50. ábra Nyomvonal feliratok I. 52. ábra Nyomvonalhoz kapcsolódó főbb feliratok. A nyomvonalhoz tartozó feliratok változtatás esetén (pl. a nyomvonal kezdőszelvényének módosítása) aktualizálhatók a 9.2-es pontban található 8-as számmal jelölt Feliratok frissítése ikonnal. VARINEX Informatikai Zrt. 36/114.

37 9.4. Túlemelések kezelése A túlemelés számításhoz értelemszerűen szükség van egy meghatározott tervezési sebességgel rendelkező nyomvonalra. A számítási metódus lehetővé teszi, hogy a Magyarországon alkalmazott normál, maximális, és kivételes értékek figyelembe vételével is el lehet végezni a számításokat. Lehetőség van továbbá arra is, hogy megadott értékekkel számoltassuk a túlemelés értékeket. Ez esetben megadható a számítási konstans (aminek értéke Mo-on alap esetben 11,8), és a megengedett túlemelés hiány mértéke. Az ablak alsó részén látható forgatási pontnál a túlemeléseknél alkalmazott forgatási pontot adható meg. Ez például a belső sínszál esetében azt jelenti, hogy a hossz-szelvényben tervezett magassági értékeket a belső sínszálnál fogja tartani a szoftver. Az itt beállított értékeket a teljes nyomvonalra alkalmazza a szoftver. Természetesen van arra lehetőség, hogy a nyomvonal mentén tervezési sebességet, forgatási pontot változtassunk. Ezeket a módosításokat a Túlemelés szerkesztés ablakon keresztül lehet elvégezni (54-es ábra). 53. ábra Túlemelés számítása. Túlemelés szerkesztésekor ki kell jelölni a szerkesztendő területet, majd módosítani kell az alábbi paraméterek közül azokat, melyeket változtatni szeretnénk: tervezési sebesség Módosítandó terület kijelölése számítási paraméter túlemelés hiány forgatási pont túlemelés átmenet típus (lineáris vagy cosinus) alkalmazandó túlemelés értéke kerekítési mód és érték Alkalmaz VARINEX Informatikai Zrt. 37/114.

38 54. ábra Túlemelés szerkesztése. A táblázatban elvégzett módosításoknak megfelelően frissülnek a helyszínrajzi ívadatokat tartalmazó táblázatok, valamint a hossz-szelvény láblécben szerepelő túlemelés diagram. Ha az ívadatok táblázatban az adatok mégsem frissülnek, akkor a már korábban bemutatott 9.2-es pontban szerepelő Feliratok frissítése funkciót kell használni. 55. ábra Túlemelés ábra a hossz-szelvényben. VARINEX Informatikai Zrt. 38/114.

39 Lehetőség van arra is, hogy az alkalmazandó túlemeléseket a túlemelés ábrán keresztül grafikusan szerkesszük. Ennél a módszernél csak ki kell jelölni a túlemelés ábrát, és az alábbi palettán keresztül tetszés szerint módosíthatók az ábra töréspontjainak szelvényszámai, és a hozzájuk tartozó túlemelés értékek. Ezzel a módszerrel tetszőleges hosszúságú és meredekségű túlemelés átmenetek is létrehozhatók. 56. ábra Túlemelés ábra töréspontjának szerkesztése. A túlemelés átmenet klotoid átmeneti ív esetén lineáris, cosinus átmeneti ív esetén pedig cosinus. Ez utóbbit a hossz-szelvény nézetben található túlemelés ábrában a (cos) jelöléssel jelzi a program. A túlemelés átmenet ábrája ugyanúgy lineáris képpel jelenik meg. 57. ábra Cosinus túlemelés átmenet jelölése a túlemelés ábrában. VARINEX Informatikai Zrt. 39/114.

40 10. Kitérők A Ferrovia kiegészítő alkalmazás számos alapértelmezett kitérőt tartalmaz, ám szükség esetén a kitérő katalóguson keresztül továbbiak definiálhatók. A 2011-es verzió az egyenes és ívesített kitérők alaptípusait kezeli Kitérők kezelése Adott kitérő elhelyezéséhez az alábbi ablakon keresztül meg kell adni annak a nyomvonalnak a nevét és a szelvényszámot, ahova a kitérőt szeretnénk elhelyezni, továbbá a kitérő típusát, beillesztési pontját és irányát. A kitérő irányba egy teljes értékű nyomvonalat hoz létre a program, ezért kell megadni a kitérő irányú tengely nevét. Használhatunk már meglévő nyomvonal nevet, amire vágánykapcsolatok létrehozásánál van szükség. Beállítható a vágánytengelyek közötti biztonsági távolság, ahová a program elhelyez egy jelölőt. Kitérő helyének meghatározása Kitérő típusának és beillesztési pontjában meghatározása Kitérő irányának meghatározása Kitérő irányú tengely neve, és a vágánytengelyek közötti biztonsági távolság 58. ábra Kitérő beillesztése. 59. ábra Egyenes kitérő tengelyábrája. VARINEX Informatikai Zrt. 40/114.

41 60. ábra Ívesített kitérő tengelyábrája. A rendelkezésre álló kitérő típusok tovább bővíthetők és/vagy módosíthatók a kitérő katalóguson keresztül. Meg kell adni az új kitérő nevét és leírását (ez utóbbi nem kötelező), majd a szükséges paraméterek megadása után a bal alsó sarokban található kék pluszjelre kattintva lehet elmenteni az új kitérőt a katalógusba. A kitérő katalógust ara_switch.xml fájlban tárolja a program és a Documents and settings mappán keresztül lehet elérni (CGSA CGSplus 2011 HUN). 61. ábra Új kitérő létrehozása a katalógusban. Kitérő ívesítésnél a kitérő irány sugarának meghatározásához alkalmazott képlet: ahol: R2 a kitérő irány számított sugárértéke R0 ívsugár, amire a kiválasztott kitérőt hajlítani kell R1 kiválasztott kitérő sugárértéke főirányban t 1-es és 2-es főpontok közötti távolság (a) VARINEX Informatikai Zrt. 41/114.

42 62. ábra Kitérő katalógus XML fájlban. A kitérők elhelyezése során a kitérőtárcsát az alkalmazás minden esetben a főiránynak megfelelő balra helyezi. A kitérő állítóműve nem minden esetben helyezkedik el ezen az on, ám jelenleg még nem áll rendelkezésre olyan paraméter, amelyikkel ezt változtatni lehetne. A kitérőtárcsát egyszerű AutoCAD-es mozgat vagy tükröz paranccsal át lehet tenni a másik ra. Ha ezek után a módosított kitérőt szerkeszteni vagy cserélni kell, akkor ez minden gond nélkül megtehető. Szerkesztés vagy csere után az áthelyezett kitérőtárcsa minden esetben visszakerül az eredeti, alapértelmezett helyére. A kitérők szerkesztésekor meg kell fogni a kitérő valamely részét, ami az automatikusan létrehozott kitérő irány nyomvonalán kívül bármi más lehet (kitérőtárcsa, sraffozás, megírások stb.). Egy projekt befejeztével az alkalmazott kitérőkről táblázatos jelentést lehet készíteni. A jelentésben szerepelhet az összes kitérő, adott tengelyhez kapcsolódó kitérők, vagy egy kiválasztott területen szereplő kitérők. A táblázat tartalma a hossz-szelvény láblécekhez hasonlóan szerkeszthető, a saját összeállítások elmenthetők. 63. ábra Kitérő jelentés táblázat beillesztése 64. ábra Egy lehetséges kitérőjelentés táblázat VARINEX Informatikai Zrt. 42/114.

43 10.2. Egyszerű vágánykapcsolat létrehozása helyszínrajzon A vágánykapcsolatok létrehozása egyszerű geometriai szerkesztésen alapul. Több módszerrel is el lehet ezeket készíteni, ebben a felhasználói kézikönyvben most csak egy módszert mutatunk be. Egyszerű vágánykapcsolat létrehozásához szükség van a két nyomvonalra (két pályatengely), valamint az alkalmazni kívánt kitérő hajlására. 1. Vágánytengelyek nyomvonalainak létrehozása 65. ábra Párhuzamos nyomvonalak. 2. Kitérőhajlás beillesztése egyszerű vonal elemmel 66. ábra Kitérőhajlás ábrázolása. VARINEX Informatikai Zrt. 43/114.

44 3. Jobbos kitérő középpontjának elhelyezése a bali vágánytengelyre 67. ábra 1-es számú kitérő elhelyezése 4. Jobbos kitérő középpontjának elhelyezése a jobbi vágánytengelyre A kitérő elhelyezése előtt arra kell figyelni, hogy a kitérő irányú nyomvonal neve megegyezzen a 3-as pontban megadott kitérő irányú nyomvonal nevével. 68. ábra 2-es számú kitérő elhelyezése. VARINEX Informatikai Zrt. 44/114.

45 5. Kitérő irányú nyomvonalak egyesítése Az 1-es számú kitérő elhelyezésekor létrehoztuk a KAP nevű nyomvonalat, amit a 3-as számú kitérőnél is használtunk. A feladat befejezéséhez már csak össze kell kötni a két nyomvonalat egy egyenes szakasszal. 69. ábra A szerkesztővonal törlése utáni állapot. 70. ábra Az összekapcsolt kitérők. A kialakított vágánykapcsolat nyomvonala a as részben bemutatott nyomvonalszerkesztő eljárás 6-os és 7-es pontja alapján teljes értékű Ferrovia nyomvonallá alakítható. VARINEX Informatikai Zrt. 45/114.

46 11. Mintavonalak kezelése A mintavonalak létrehozásával definiálhatók a későbbiekben ábrázolandó keresztmetszetek helyei. Egy nyomvonalra felvett metszetek a legtöbb esetben merőlegesek a nyomvonalra, ám lehetőségünk van ettől eltérő szögű metszetek felvételére is. Ilyen eset lehet az, amikor a tervezett nyomvonalas létesítményt 90 -tól eltérő szögben keresztezi valamilyen egyéb létesítmény, mint pl. útátjáró, közmű, híd stb. Hasonló a helyzet, amikor két egymástól független, nem párhuzamos pályát szeretnénk a keresztmetszetekben ábrázolni Mintavonalak létrehozása Legegyszerűbb módon a Mintavonalak megadása paranccsal lehet mintavonalakat létrehozni egy kiválasztott nyomvonalra. Ezzel a paranccsal a nyomvonal teljes hosszán, vagy csak egy adott intervallumon, adott távolságonként lehet merőleges mintavonalakat létrehozni. A pontokon keresztül paranccsal a nyomvonalon megadott ponton keresztül, vagy numerikusan meghatározott szelvényekben lehet mintavonalakat felvenni. Törtvonalú mintavonalak is elhelyezhetők a nyomvonalon a vonallánctól nevű parancs segítségével. Ez utóbbit útátjárók, vagy valamilyen közműkeresztezés esetében lehet jól használni. 71. ábra Mintavonalak elhelyezése egyenlő távolságokra. 72. ábra adott távolságra, pontokon, vonallánc mentén felvett mintavonalak. VARINEX Informatikai Zrt. 46/114.

47 Párhuzamos vágányok kezelése, azonos irányú nyomvonalak esetén Párhuzamos vágányok esetén, amikor valamilyen okból vágánytengely elhúzások vannak, nehézkes lehet több vágány keresztmetszeti megjelenítése. A Ferrovia kiegészítő alkalmazás segítségével ez a feladat minimális időráfordítással megoldható. Első lépésként el kell dönteni, hogy melyik nyomvonalhoz képest szeretnénk elhelyezni a szomszédos nyomvonalat. Erre a tengelyre kell felvenni a 11.1-es pont alapján a mintavonalakat, ügyelve arra, hogy minden olyan mintavonalnak el kell metszenie a szomszédos tengelyt, ahol a keresztmetszetekben ábrázolni szeretnénk a szomszédos pályát. Fentiek elvégzése után a Távolság két tengely között parancsot kell futtatni, majd ki kell jelölni a mellékvágány tengelyét. A megjelenő ablakban meg kell adni az eredményfájl nevét. Ezt a fájlt kell majd a keresztszelvények ábrázolásánál felhasználni. Kijelölt fővágány Számított tengelytávolságok Kijelölt mellékvágány 73. ábra Vágánytengely távolságok számítása, párhuzamos vágányok esetén. 74. ábra Számított távolságok tárolása külső fájlban. VARINEX Informatikai Zrt. 47/114.

48 Párhuzamos vágányok kezelése, eltérő irányú nyomvonalak esetén Az alábbi ábrán látható nyomvonal-kialakítások esetén is ki lehet számoltatni különböző szelvényekben a vágánytávolságok értékét, és ezek alapján a nyomvonalak ábrázolhatók a keresztszelvényekben. Ilyen esetekben a program létrehoz egy képzeletbeli tengelyt a két megadott nyomvonal geometriai felezőpontjában, és erről a tengelyről állít merőlegeseket a két nyomvonalra. 75. ábra 1. lépés, mintavonalak létrehozása a fővágányra, a korábban ismertetett módszerrel. A nyomvonalak létrehozása után, a 11.1-es pontban leírtak alapján létre kell hozni az általunk fővágánynak kinevezett nyomvonalra a mintavonalakat, majd a második nyomvonalat kijelölve létrehozhatók a törtvonalú mintavonalak. A megoldás lépései: 1. Nyomvonalak létrehozása. 2. Ha nem a kinevezett fővágány nyomvonala az aktív, akkor azt aktívvá kell tenni a nyomvonal kezelőben. 3. Mintavonalak létrehozása a kinevezett fővágányra. 4. A mintavonal csoporton belül, a Köztes keresztmetszetek megadása parancs futtatása: a. a második nyomvonal tengelyének kijelölése; b. a megtörni kívánt mintavonalak kijelölése; c. CAX fájl mentése; d. DIS fájl mentése; e. meglévő mintavonalak cseréje. Az elmentett fájlok felhasználásával lehet a különböző irányú nyomvonalakat közös metszetekben megjeleníteni. A megtört mintavonalak nyomvonaltól mért szélességei a 3-as pontban beállított értékeknek megfelelően lesznek felvéve, függetlenül a két nyomvonal adott pontban mért távolságától. VARINEX Informatikai Zrt. 48/114.

49 76. ábra A CAX fájl tartalmazza a mintavonalak geometriáját. 77. ábra A DIS fájlt tartalmazza a számított nyomvonalak távolságait. 78. ábra A kijelölt mintavonalakra létrehozott törések A megtört mintavonalakra a 11.3-as pontban leírtak alapján ugyanúgy lehet mintát venni a felépített felületmodellből, mintha csak az egyszerű mintavonalakat használnánk. VARINEX Informatikai Zrt. 49/114.

50 11.2. Mintavonal feliratok szerkesztése Az automatikusan felvett vagy manuálisan megadott mintavonal megírásokat a Feliratok átnevezése paranccsal lehet szerkeszteni. A parancs futtatása előtt érdemes meggyőződni arról, hogy a szerkesztendő mintavonalakhoz tartozó nyomvonal legyen aktív a nyomvonal kezelőben. Ellenkező esetben hiába próbáljuk kijelölni a szerkeszteni kívánt nyomvonalakat, a program folyamatosan a 0 talált, összesen 0 üzenetet fogja megjeleníteni a parancssorban. Sikeres kiválasztás esetén az alábbi ablakon keresztül lehet megadni a használni kívánt előtagot és a számláló kezdőértékét. A rögzített neveknél konkrét egyedi neveket lehet megadni, mint például optikai kábel útkereszteződés stb. Az ablak OK-kal történő bezárása után a módosított megírások azonnal megjelennek a helyszínrajzon. 79. ábra Mintavonalak átnevezése Mintavétel felületből hossz- és keresztszelvényekhez A hossz- és keresztszelvények elkészítéséhez szükség van egy felületmodellre, nyomvonalra és a hozzá tartozó mintavonalakra. A felszerkesztett nyomvonal és a mintavonalak mentén mintát veszünk a kiválasztott felületmodellből, melynek eredményei háromdimenziós vonalláncok lesznek. Ezekből a vonalláncokból fogja a Ferrovia felrajzolni a hossz- és keresztmetszeteket. A nyomvonal változása esetén a mintavételezés automatikusan frissül, az új adatokat a hossz- és keresztszelvény nézetek frissítésével lehet megjeleníteni. 80. ábra Mintavétel futtatása szalagpalettáról. 81. ábra Felületmodell kiválasztása. VARINEX Informatikai Zrt. 50/114.

51 82. ábra Mintavétel eredménye az objektum megtekintőben. Mintavételezés után, amíg nem változik a nyomvonal geometria, akár ki is lehet szedni a rajzból a felületmodellt. Erre legjobb megoldás a LandXML formátum használata. Ha nagyméretű felületmodellel dolgozunk, akkor érdemes a mintavételezés után leválasztani a felületmodellt, mert teljesen feleslegesen foglalja a számítógép erőforrásait. Természetesen, ha változás esetén újra mintavételezni kell a felületmodellből, akkor a mintavételezés idejére vissza kell illeszteni. VARINEX Informatikai Zrt. 51/114.

52 12. Hossz-szelvény tervezés A tervezett nyomvonal és a mintavonalak létrehozása, valamint a felület mintavétel elvégzése után felrajzoltatható a terep hossz-szelvénye. Ebben a hossz-szelvény nézetben lehet elhelyezni a tervezett hossztengelyeket, mint pl. a tervezett pálya, a bal- és jobb i árkok tervezett magassági vonalvezetését. Háromdimenziós helyszínrajzi vonallánc elemek magassági vonalvezetését is ábrázolni lehet, illetve a keresztszelvényekben ábrázolt pontokat is vissza lehet vezetni a hosszszelvény nézetbe Hossz-szelvény nézet létrehozása A hossz-szelvény nézet felrajzolása a terep hossz-szelvény berajzolásával kezdődik. A 83-as ábra alapján megadható a használni kívánt lábléc készlet, a hossz-szelvény nézet vízszintes és függőleges léptékezése, hogy mely tartományra rajzoljuk fel a hossz-szelvény nézetet, a hosszszelvény alap- és maximális szintje. A szelvény és magassági megírásokat a program pontosan azokon a helyeken fogja elhelyezni, ahol a helyszínrajzon mintavonal is található. Ezek a megírások ritkíthatók minden második, vagy minden harmadik mintavonalra, illetve választható hogy szeretnénke ezeken a helyeken függőleges vetítővonalakat rajzolni vagy sem. Hossz-szelvény nézet lábléc szerkesztője 83. ábra Hossz-szelvény nézet létrehozása. A 84-es ábrán látható a hossz-szelvény nézet lábléc szerkesztő ablaka. A bali fa struktúrában találhatók az egyes lábléc típusok, míg a középső ablakrészben az adott táblázatban szereplő lábléc sorok. A lábléc csoporthoz a balra és jobbra mutató nyilakkal tetszőlegesen hozzá lehet tenni, vagy el lehet venni egy láblécet, míg a felfelé és lefelé mutató nyilakkal a kiválasztott láblécek sorrendjét lehet megváltoztatni. Egy tetszőleges lábléc kiválasztása után, a Beállítások ablakrészen belül szerkeszthető a kiválasztott lábléc neve (ami megjelenik a hossz-szelvény nézetben), a lábléc fölött szabadon hagyandó távolság mértéke, a láblécben megjelenő felirat magassága, valamint hogy milyen adatot kívánunk a kiválasztott láblécben megjeleníteni. Az itt beállított elemek a hossz-szelvény nézet elhelyezése után is szerkeszthetők. Egy tetszőlegesen létrehozott lábléckészlet a Tábla hozzáadása a listához ikonnal menthető. Saját egyedi láblécet is el lehet helyezni. A FELHASZNÁLÓI adatcsoportra kell kattintani, majd a jobbra mutató nyíllal be kell illeszteni a középső ablakrészbe. A beállítások részen meg kell adni a lábléc nevét, eltolási értékét a felette lévő lábléctől, és a magasságát. Az adatmezőben megadható hogy milyen, már a hossz-szelvényben meglévő adatokat szeretnénk megjeleníteni, vagy, ha a feliratozni kívánt elem még nem szerepel a hossz-szelvény nézetben, akkor ezeket üresen kell hagyni (85-ös ábra). VARINEX Informatikai Zrt. 52/114.

53 84. ábra A hossz-szelvény nézet lábléc szerkesztője. 85. ábra Felhasználói lábléc beszúrása Terep hossz-szelvény Láblécek 86. ábra Hossz-szelvény nézet terep hossz-szelvénnyel. A hossz-szelvény nézet létrehozása után a láblécekben azonnal megjelennek az alábbi adatok: mintavonalak számai és a köztük lévő távolságok nyomvonal szelvényezése VARINEX Informatikai Zrt. 53/114.

54 terep hossz-szelvény magassági adatok A helyszínrajzi nyomvonal beillesztése parancs segítségével az ívviszonyok, a túlemelés és a tervezési sebesség adatok is bekerülnek a hossz-szelvény nézet megfelelő lábléceibe. 87. ábra Helyszínrajzi adatok beillesztése a hossz-szelvény nézetbe Tervezett pálya hossz-szelvényének létrehozása és módosítása A tervezett pálya hossz-szelvény létrehozható érintő vonalláncból konvertálással, valamint az érintők megrajzolásával. Előbbi esetben a vonallánc kijelölése után megadhatók saját paraméterek a magassági lekerekítő ívek létrehozásához, vagy használható az automatikus paraméter is, amikor a magassági lekerekítő íveket a tervezési sebesség alapján készíti el a program. Érintők rajzolása esetén meg kell adni a tervezett hossz-szelvény kezdőpontját, majd a 88-as ábrán látható paraméterek segítségével a soron következő sarokpont szelvénye, magassága, érintő esése stb. rögzíthető, így egy sarokpont kellő pontossággal elhelyezhető a hossz-szelvény nézetben. Az ív paramétereknél az alkalmazandó magassági lekerekítő ívek paraméterei adhatók meg. 88. ábra Hossz-szelvény rajzolása rögzített paraméterekkel. A tervezett hossz-szelvény létrehozása után a magassági lekerekítő íveknél a 89-es ábrán látható adatok jelennek meg. A hossz-szelvény paraméterek beállításától függően látszódik egy ívadatokat tartalmazó táblázat, a magassági töréspont helyét jelölő tárcsa, a töréspont magassága, a lekerekítő ív kezdő és végpontját jelölő nyíl, illetve a vízszintes érintő helyét mutató blokk. VARINEX Informatikai Zrt. 54/114.

55 89. ábra Magassági lekerekítő ív. A rendelkezésre álló eszközök segítségével szabadon lehet újabb sarokpontokat beszúrni, törölni vagy mozgatni. A Geometria szerkesztése parancs (32H1) segítségével egy kiválasztott töréspontot tetszőleges szelvénybe, tetszőleges magasságra lehet áthelyezni (a 88-as ábrán látható paramétereket lehet ennél a funkciónál is használni). A tervezett pálya hossz-szelvény létrehozása után a program automatikusan kitölti a Tervezett magasság láblécet. Árok, és csővezeték hosszszelvény rajzolása esetén a magassági értékek nem kerülnek automatikusan a láblécekbe, azokat az Árkok számítása és a Csatorna rendszer feliratok parancsokkal lehet megjeleníteni. Egyéb feliratokat a hossz-szelvényre a Hossz-szelvény eszközök palettán keresztül lehet elhelyezni, mint pl.: magassági megírás, esésfelirat, különböző távolsági megírások. A nyomvonal vagy bármilyen más elem változása esetén, ha a hossz-szelvény nézet nem frissül automatikusan, akkor a Hosszszelvények frissítése ikonra kell kattintani. VARINEX Informatikai Zrt. 55/114.

56 Szerkesztő vonalak A hossz-szelvényben használható speciális szerkesztő vonalak segítségével gyorsan kijelölhetők függőleges vonalakkal szelvények, vízszintes vonalakkal magasságok és ferde vonalakkal meghatározott esések. Az alábbi ablakban található szerkesztési paraméterek a kiválasztott szerkesztővonal típustól függően lesznek aktívak, vagy inaktívak. A berajzolt szerkesztővonalak egyszerű AutoCAD-es elemek, amik tetszés szerint törölhetők és mozgathatók. 90. ábra A szerkesztő vonalak megkönnyítik a hossz-szelvény tervezést Tervezett hossz-szelvényhez tartozó felirat beállítások A tervezett hossz-szelvényhez tartozó beállításoktól függően, megjeleníthetők az esésviszonyok, a magassági sarokpontokhoz tartozó magassági megírások, a magassági lekerekítő ívek kezdő és végpontjainak jelölése, a hossztengely szerinti bevágás és töltés területek, valamint a besűríthetők a tervezett magassági megírások a láblécben. 91. ábra A Hossz-szelvény rajzolása csoporton belül található funkciók. Ha az esésviszonyok jelölését utólag kapcsoljuk be (vagy csak lekapcsoljuk, majd utána visszakapcsoljuk), akkor meg kell adnunk, hogy a tervezett hossztengellyel párhuzamosan melyik ponton menjen keresztül az esésviszonyok jelölése. Ha kijelölés helyett az <Enter> billentyűt nyomjuk le, akkor az utoljára meghatározott magasságon fogja a program ismét megjeleníteni az esésviszonyok ábrát. VARINEX Informatikai Zrt. 56/114.

57 92. ábra Tervezett hossztengely kiegészítő feliratok nélkül. 93. ábra Tervezett hossztengely esésviszony ábrával, sarokpontok magassági jelölésekkel, lekerekítő ívek kezdő és végpontjainak jelölésével, és tervezett magassági megírások 10 méterenként Helyszínrajzi és keresztszelvény elemek vetítése hossz-szelvénybe Az elkészített keresztszelvényekben lévő pontok, és a keresztszelvény elemekből készített helyszínrajzi 3D-s vonalláncok magassági vonalvezetései megjeleníthetők a hossz-szelvényben. A Hossz-szelvény fülön belül, a Hossz-szelvény eszközöknél található a Határvonal berajzolása nevű parancs. A megjelenő ablakban megadható, hogy a helyszínrajzról, a hossz-szelvényből, vagy egy külső fájlból szeretnénk-e adatokat megjeleníteni. A helyszínrajz, vagy a keresztmetszetek választása esetén az ablak alsó részében láthatóvá válnak az elérhető elemek nevei, külső fájl esetén pedig meg kell adni a használni kívánt fájlt, és a fájlból átemelendő elem nevét. Az ablak bezárása után, a kiválasztott elemek hossztengelyei láthatóvá válnak a hossz-szelvényben. 94. ábra Elemek megjelenítése hossz-szelvényben. VARINEX Informatikai Zrt. 57/114.

58 12.4. Hossz-szelvény feliratok A Hossz-szelvény eszközök csoportban találhatók a hossz-szelvény feliratozó eszközök, melyek segítségével magassági, esés, illetve távolság típusú feliratok helyezhetők el. 96. ábra Magassági felirat 95. ábra Esés feliratok 97. ábra Távolság feliratok 98. ábra Magasságjelölő szimbólumok Esés felirat esetében százalék, ezrelék, illetve hajlás típusú megírás választható, illetve kiválasztható a felirat megjelenítési típusa is. A magasság és esés felirattípusnál megadható a feliratmagasság és a tizedesjegyek száma is. A távolság méretezésnél ezek a beállítási lehetőségek azért hiányoznak, mert a méretezés módján és típusán kívül minden más beállítást az AutoCAD-es méretezési stílusokból vesz a funkció. Tehát bármilyen meglévő méretezési stílus használható, ezeket pedig az AutoCAD-en belül lehet szerkeszteni. A magassági megírásokhoz 28 szimbólum közül lehet magassági jelet választani. Ezeket a szimbólumokat 64 bites operációsrendszer használata esetén a C:\users\<felhasználó neve>\appdata\roaming\cgsa\cgsplus 2011 HUN könyvtáron belül, a CGS_hgt1,2,3.DWG fájlokban tárolja az alkalmazás. Az alakzatokat tetszőlegesen lehet szerkeszteni, a szerkesztés végeztével csak rá kell menteni a meglévő fájlra, és az új szimbólum máris használható. A VLÁNC felirata funkció segítségével bármilyen AutoCAD-es vonallánc adatai megjeleníthetők felhasználó láblécekben. Ilyen vonalláncok lehetnek például tetszőlegesen berajzolt egyszerű AutoCAD-es vonalláncok, a helyszínrajzi 3D-s vonalláncokból készített vetített vonallánc, vagy kiválasztott keresztszelvény pontok magassági vonalvezetésének ábrázolása vonallánccal. A parancs indítása után ki kell jelölni azt a vonalláncot, amit feliratozni szeretnénk, majd a 99-es ábrán látható ablakon keresztül megadható, hogy milyen adatok jelenjenek meg a kiválasztott láblécben. VARINEX Informatikai Zrt. 58/114.

59 A feliratok lehetnek: szelvényszámok; magasságok; a kiválasztott vonallánc és a terep közötti magasságkülönbségek; a kiválasztott vonallánc és egy másik tetszőleges vonallánc közötti magasságkülönbségek. A feliratok elhelyezhetők: vonallánc töréspontokban; terep szelvényekben; vonallánc töréspontokban és a terep szelvényekben; megadott távolságonként. Az ablak alsó részén pedig ki kell jelölni azt a felhasználói láblécet, ahol a feliratokat szeretnénk megjeleníteni. 99. ábra Tetszőleges vonallánc feliratozása felhasználó láblécben. VARINEX Informatikai Zrt. 59/114.

60 13. Keresztszelvény tervezés Egy tervezett nyomvonal, a mintavételezése, és a tervezett hossz-szelvény elkészítése után felrajzoltathatók a terep keresztszelvényei, és a tervezett sínkorona szintek. A Ferrovia kiegészítő alkalmazás keresztszelvény tervező eszközei gyors és pontos tervezést tesznek lehetővé. A keresztszelvény tervezés menete nem a minta-keresztszelvény típusú tervezésen alapul, hanem azon, hogy minden egyes elem esetében megadható, hogy milyen keresztszelvény tartományokban szeretnénk azokat elhelyezni. Az elkészült metszetekből a kívánt pontok magassági vonalvezetései megjeleníthetők a hossz-szelvényben, illetve a helyszínrajzon is. Bár a Ferrovia kiegészítő alkalmazás nem modell alapú tervező rendszer, megoldott, hogy a nyomvonal és/vagy a hossz-szelvény módosítása esetén a keresztmetszetek kövessék a változásokat Keresztszelvény nézetek létrehozása A keresztmetszetek felrajzolásánál alap esetben a következő sorrendet kell követni: keresztszelvény nézetek és terepvonalak berajzolása, sínkorona szintek megjelenítése, felépítmény elhelyezése, árkok, rézsűk stb. Az egyes elemek tetszőlegesen szerkeszthetők, a rendszeresen előforduló szerkesztési metódusok makrókkal rögzíthetők Terepadatok megjelenítése A Terep rajzolása parancs indításakor a bali ablak jelenik meg. Ha futtatáskor azt a hibaüzenetet kapjuk, hogy Nem definiált tengelyt, akkor ki kell nyitni a nyomvonalkezelőt, és ki kell választani az aktív tengelyt. Ezután már működni fog a Terep rajzolása parancs. A megjelenő ablakban ki kell választani a lábléc típust, valamint meg kell adni a metszetekkel kapcsolatos méretarány paramétereket. Ha nem az aktuális rajban találhatók a kiindulási adatok, akkor meg kell adni azt a DWG-t, vagy külső CRO kiterjesztésű fájlt, ahol a terepadatok megtalálhatók. Az ablak középső részén a keresztmetszetek szélességeit, magasságait, és a humuszréteg vastagságát, a kezdő- és zárószelvényt, valamint a keresztmetszetek elrendezését lehet megadni. Miután minden beállítást elvégeztünk, az OK gomb lenyomása után már csak meg kell mutatni a képernyőn egy pontot, ahonnan jobbra és lefelé a program elhelyezi a keresztszelvény nézeteket ábra Keresztszelvény nézetek létrehozása. VARINEX Informatikai Zrt. 60/114.

61 Sínkorona szintek megjelenítése 101. ábra Sínkorona szintek beillesztése a metszetekbe. A vágány rajzolása parancs indításakor a bali ablak jelenik meg. Az előző pontban foglaltak alapján ki kell választani a forrásfájlt. A kezdő- és végszelvénynél megadható hogy melyik intervallumon szeretnénk ábrázolni a sínkorona szinteket (ezt a későbbiek során minden egyes szerkesztésnél lehet állítani). A megjelenítendő sínkorona szintek nem csak a hossz-szelvény által meghatározott magasságokat, hanem a túlemelés táblázatban szereplő értékeket is tartalmazni fogják. Az ablak alsó részén megadható, hogy a magasság és távolság értékeket melyik láblécben kívánjuk megjeleníteni. Itt az alapbeállítások helyesek, ezeken nem szükséges változtatni. A vágányfeliratok jelölőnégyzeteknél eldönthetjük, hogy a SIN_B és SIN_J megírásokat szeretnénk e látni sínkorona szinteken, vagy sem. Értelemszerűen, ha kiszedjük a pipát a Vágány feliratok az elemekre jelölőnégyzetből, akkor a megírások nem fognak látszódni Vágány, ágyazat, alépítmény megjelenítése 102. ábra Felépítmény beillesztése. A keresztszelvény intervallum kiválasztása után megadható a használni kívánt sín, alátétlemez, keresztalj és ágyazat típus. Az első három elemtár egyszerű zárt AutoCAD-es vonalláncokat tartalmaz. Ezeket az elemeket úgy lehet tovább bővíteni, ha minden új elemet elhelyezünk 1-1 DWG fájlba, majd a kék keresztre kattintva hozzáadjuk a DWG-t a megfelelő elemtípushoz. Az ágyazati elemnél nem szükséges előre elkészíteni a geometriát, itt az ablak alsó részén látható paramétereket lehet elmenteni különböző nevekkel. Az egyes paramétereket bemutató ábránál nem a legjobb kép szerepel, mert az ábrázolt állapot egy ritkán előforduló speciális esetet mutat. A következőkben a megjelenített paramétereket mutatjuk be, és menet közben kiderül, hogy általános esetekben miért nem jó a látható magyarázó ábra. a [cm] a legkisebb távolság a keresztalj alsó síkja, és az alépítmény felső síkja között, ívben a belső sínszál alatt mérve; b [cm] az alépítmény felső síkjának ábrázolandó, vízszintesen mért szélessége (ez a távolság csak speciális esetekben egyezik a fél nyomtávolság, az e, és az 1:n-es hajlású rézsű vízszintes hosszainak összegével); d [cm] az alépítmény gerincvonalának eltolása (jobb eseté pozitív, bal esetén negatív értéket kell használni); e [cm] ágyazatváll szélessége; 1:n rézsűhajlás értéke (elegendő az n értékét beírni, pl. 1.5); 1:m alépítmény felső síkhajlásának értéke (elegendő az m értékét beírni, pl. 20) Szélesítés In [cm] ágyazatáll szélesítése az ív belső án; Szélesítés Out [cm] ágyazatáll szélesítése az ív külső án; VARINEX Informatikai Zrt. 61/114.

62 13.3. Beépített keresztszelvény elemek használata A felépítmény elhelyezése után, az alábbi alkotóelemeket lehet még keresztszelvény építésére használni: rézsű rézsűláb lekerekítések védőréteg humuszterítés alkotóelemekre árok szivárgó folyóka egyszerű vonal elem pont elem - Rajzi elem konvertálása keresztszelvény elemre - Humuszterítés berajzolása - Szivárgó beillesztése - Folyóka beillesztése - Vonal elem használata - Pont elem hasnzálata - Vágány, ágazat elemek beillesztése - Rézsűkészítő eszköz - Rézsűláb lekerekítése - Alépítményi réteg beillesztése - Árkok beillesztése - AutoCAD blokk elemek beillesztése Ezek az elemek általánosan úgy működnek, hogy az elem ablakán keresztül meg kell adni azt a keresztszelvény intervallumot, amire alkalmazni szeretnénk az elemet, meg kell adni a szükséges paramétereket, majd ki kell jelölni azt az elemet, amihez csatlakoztatni szeretnénk, és ha szükséges, akkor egy olyan elemet, ahonnan távolságot vagy mélységet kell mérni. Az egyes keresztszelvény elemek ablakainál található magyarázó ábrák a legtöbb esetben dinamikusak, tartalmuk a beállított paraméterek függvényében változhat. VARINEX Informatikai Zrt. 62/114.

63 Rézsűk kezelése A rézsű elemeknél a Típus részen megadható hogy a terep, vagy a humusz vonaláig húzza a rézsűket, vagy állandó vízszintes hosszra. E paraméterek függvényében változik a Beállítások ablakrész tartalma ábra Rézsű eszközök. Az alábbi rézsűszerkesztési szabályok alkalmazhatók: 1. Szabvány: az általunk megadott értékek alapján rajzolja fel a rézsűket.ras-q 96: a rézsűhossz függvényében a német szabvány szerint változik a rézsűhajlás a megadott b hajlás (mint legkisebb) és a megadott legnagyobb hajlás között ábra Maximális rézsűhajlás a német szabványhoz. 2. Megtört rézsű: adott tereptől mért magasságig adott hajlású rézsű szerkesztése, a beállított magasság után, a Rézsű ablakban megadott rézsűhajlással megy tovább egészen az alépítmény felső síkjáig. A funkció, töltésben és bevágásban egyaránt használható ábra Megtört rézsű paraméterei. VARINEX Informatikai Zrt. 63/114.

64 Megtört rézsű Egyszerű rézsű Terep Humusz 106. ábra Két lehetséges rézsű kialakítás Rézsűláb lekerekítések A rézsű és a terep (vagy humusz) csatlakozásokat lehet töltésben lekerekíteni. A lekerekítés megadása vízszintes, vagy ferde távolság alapján történik. Amennyiben a megadott értékkel nem lehet elvégezni a lekerekítést, megadható egy csökkentett érték. A paraméterek beállítása után már csak meg kell mutatni azt a két elemet, melyek között a lekerekítést létre szeretnénk hozni. A lekerekítéssel egy időben a csatlakozó elemeket a 13.5-ös pontban leírtak alapján lehet visszametszetni ábra Töltésláb lekerekítése 1. Töltésláb lekerekítése 108. ábra Töltésláb lekerekítése 2. VARINEX Informatikai Zrt. 64/114.

65 Védőréteg létrehozása Egy általunk kijelölt elem/elemek legmagasabb pontjához képest, a megadott paramétereknek megfelelően elhelyezhető egy védőréteg, vagy alépítményi réteg valamely síkja. A paraméterek megadása után kell kijelölni a viszonyítási elemeket, majd az <Enter> lenyomása után széles, a teljes keresztmetszetben látható vonalak jelennek meg. Ezeket az elemeket szintén a 13.5-ös pontban leírtak alapján lehet visszametszeni ábra Védőréteg vagy egyéb réteg valamely síkjának létrehozása. 1 méterrel eltolt tetőpont (b méret) Tetszőleges rétegsík 110. ábra Védőréteg ábrázolása, a bal és jobbi lemetszések után. VARINEX Informatikai Zrt. 65/114.

66 Humuszterítés alkotóelemekre Tetszőleges vastagságú humusz réteget lehet elhelyezni az alkotóelemek fölé, vagy alá. A vastagság megadása után ki kell jelölni azokat az elemeket, melyek mentén a humuszterítési réteget szeretnénk létrehozni. Ez az eszköz törtvonalú párhuzamos rétegek létrehozására is kiválóan alkalmas ábra Humuszterítés alkotóelemekre. 15 cm vastag humuszterítés 112. ábra Humuszterítés vagy párhuzamos réteg(ek) létrehozása. VARINEX Informatikai Zrt. 66/114.

67 Árkok, szivárgók, folyókák kezelése Az árkoknál létrehozhatók vízszintes és ívesített árkok. Vízszintes esetben az árok aljának szélességét, ívesített esetben a lekerekítés sugarát lehet megadni. Az árok folyásfenék-szintek lehetnek egy adott elemhez képest konstansok (pl. a humuszhoz képest minden metszetben 1 méterrel lejjebb, vagy hossz-szelvénnyel magasságilag vezérelhető ábra Árok paraméterei. A paraméterek beállítása után meg kell adni azt az elemet, amihez csatolni kívánjuk, illetve azt az elemet, amihez viszonyítani szeretnénk az árok mélységét. Ezek az elemek akár azonosak is lehetnek ábra Ívesített árok megjelenítése. Az AROK_1_J_IP pontot lehet magasságilag vezérelni. VARINEX Informatikai Zrt. 67/114.

68 115. ábra Szivárgó beillesztése A szivárgó használata megegyezik az árokéval, néhány plusz paraméterrel kiegészítve Vonal és pont elem 116. ábra Szivárgó megjelenítése, a beillesztési pont hossz-szelvénnyel vezérelhető Egyszerű vonal és pont elemeket helyezhetünk el a keresztmetszetekben. Vonal elem adott pontból, illetve két, meglévő elem közé is rajzolható. A pont elemek felvehetők meglévő keresztszelvény elemekre, vagy tengelytől adott távolságra és magasságra. VARINEX Informatikai Zrt. 68/114.

69 117. ábra Vonal elem beillesztése AutoCAD elemek használata 118. ábra Pont elem beillesztése. A Ferrovia által készített keresztszelvényekbe bármilyen korábbi AutoCAD-ben készült rajzi alakzat elhelyezhető (például felsővezetéktartó-oszlop). Az alakzat állhat egyszerű vonallánc vagy vonal elemekből is, semmilyen különleges feltételnek nem kell megfelelnie. Az egyetlen követelmény, hogy az alakzat beillesztési pontja a (0,0)-ban legyen. Ha ez teljesül, akkor a beillesztendő rajzi alakzatot külön DWG fájlba kell menteni, hogy azon kívül semmi más ne szerepeljen a DWG állományban. Az előkészületek elvégzése után el kell indítani a Blokk beillesztése parancsot, és az ablak jobb án látható mappára kattintva meg kell mutatni azt a fájlt, amiben az előkészített elem található. Az elemek elrendezése kapcsoló aktiválásával megoldható, hogy a beillesztett objektum kövesse a célelem hajlását/ferdeségét. VARINEX Informatikai Zrt. 69/114.

70 Beillesztési pont a (0,0)-ban ábra AutoCAD-ben készített oszlop ábra Blokk beillesztése 121. ábra A beillesztett AutoCAD elem Keresztszelvény elemek szerkesztése A keresztszelvényekbe felrajzolt elemek az alábbi funkciókkal kényelmesen szerkeszthetők: TCS elemek szerkesztése (bármely kiválasztott elem típusát felismeri, és megjeleníti a hozzátartozó szerkesztő ablakot); Metszés és nyújtás parancs (az AutoCAD hasonló nevű parancsaival megegyező módon működnek); Egyesítés (különálló keresztszelvény elemek egyesíthetők egyetlen elemmé); TCS adat megtekintése (a hossz és keresztszelvényekben felhasznált elemek listázása); Mozgatás (abszolút vagy relatív értékkel elmozgatható a kijelölt elem); Párhuzamos (adott elemmel adott távolságra párhuzamos elem szerkeszthető); TCS elemek törlése (az elemlistából kiválasztással, vagy közvetlenül a rajzon kijelöléssel törölhetők a keresztszelvény elemek); TCS elem átnevezése (kiválasztott keresztszelvény alkotóelem nevének megváltoztatása). A felsorolt szerkesztő eszközök használata, a különböző elemek elhelyezésével egyezően bármilyen intervallumon történhet. Használatuk segíti a gyors és hatékony tervezést. VARINEX Informatikai Zrt. 70/114.

71 13.6. Keresztszelvény elemek feliratozása Az elkészített keresztszelvényekre az alábbi feliratokat lehet egyesével, vagy csoportosan elhelyezni. A feliratok stílusa az AutoCAD-es formátum menün keresztül egyszerűen állítható. Magasság felirat: kiválasztott elem egy pontjának magassági megírása a metszetben; Esés felirat: elem, vagy két pont által meghatározott szakaszra lehet különböző típusú esésmegírást elhelyezni; Távolság felirat: vízszintes, függőleges, és ferde távolságokat lehet feliratozni szabadon választható méretstílus alapján; TCS elemek feliratozása: keresztszelvény elemek neveinek feliratozása; Elfogadott túlemelés feliratozása: az alkalmazott túlemelés értékeket feliratozza a megadott szelvény intervallumokra (mm-ben), szelvényen belül a megadott helyre. Pályamozgás feliratozása: a felmért és a tervezett tengelyadatok közötti x (vízszintes irányú eltérés) és y (függőleges eltérés) értékeket írja fel. Pont számítása: a keresztszelvény kiválasztott pontjának magassági és tengelytől mért távolság adatának megírása a láblécekbe. A magasság és távolság értékek paraméterei egymástól függetlenül állíthatók ábra Pontadatok megírása a láblécekbe. VARINEX Informatikai Zrt. 71/114.

72 123. ábra Mintafeliratok a keresztszelvényen Keresztszelvény elemek magassági vezérlése A keresztszelvény elemek magasságát hossz-szelvénnyel is lehet vezérelni. Ennek az egyik legegyszerűbb példája a vízelvezető árok. A hossz-szelvénnyel történő magassági vezérlés praktikus megoldása úgy néz ki, hogy a keresztszelvények elkészítése után az árokfenék pont magassági vonalvezetését megjelenítjük a hossz-szelvényben, módosítjuk a hossz-szelvényt, majd ezt visszacsatoljuk a keresztszelvényekbe. A megoldás lépései: 1. Keresztszelvények elkészítése (nem kell a végleges állapotig elkészíteni, értelem szerűen szerepeljen benne az az elem, amit vezérelni szeretnénk a hossz-szelvénnyel) ábra A jobbi árok magasságát fogjuk vezérelni hossz-szelvénnyel. 2. A szalagpaletta hossz-szelvény fülének hossz-szelvény eszközök csoportján belül kell futtatni a Határvonal berajzolása parancsot (vagy a hossz-szelvény menü Eszközök pontjából futtatni kell a Határvonal berajzolása (22V2) parancsot). A megjelenő ablakban a Bemenő adat részen a Keresztmetszet rajzot kell választani. Ilyenkor a program átvizsgálja az összes keresztmetszetet, és összegyűjti a metszetekben található vezérlőpontok neveit. Az AROK_1_J_IP pontot kell csak kijelölni, rajzi típusként a Vetítést célszerű megadni. A VARINEX Informatikai Zrt. 72/114.

73 Kereszteződés típust vágánykapcsolatok magassági tervezésénél érdemes használni. A bemeneti adatoknál külső IL fájl is használható ábra Vezérlővonalak berajzolása hossz-szelvénybe ábra Keresztszelvényekből mentett IL fájl. VARINEX Informatikai Zrt. 73/114.

74 127. ábra Jobbi árok hossz-szelvényének megjelenítése. 3. Hossz-szelvény módosítása egyszerű AutoCAD-es funkciókkal 128. ábra Módosított árok hossz-szelvény. 4. A módosított hossz-szelvényt vissza kell csatolni a keresztmetszetekbe. Ennek hatására az AROK_1_J_IP pont eltolása a tengelytől nulla lesz, ám a magassága meg fog egyezni a hossz-szelvényben lévő értékekkel. A keresztszelvényekbe megjeleníteni a módosított magasságokat a Keresztszelvény fül Keresztező vonalak csoportjában található Vezérlőpontok beolvasása paranccsal lehet (vagy menüből a 42K2 paranccsal). Hosszszelvény tartalomtól függően, a megjelenő ablakban több pontkód is megjelenhet. Természetesen csak azt - vagy azokat - a pontokat kell itt kijelölni, melyeket a keresztszelvényekben szeretnénk megjeleníteni. Jelen esetben ez az AROK_1_J_IP pont. VARINEX Informatikai Zrt. 74/114.

75 129. ábra Vezérlőpont vetítése hossz-szelvényből keresztszelvényekbe ábra A vezérlőpont a hossz-szelvénnyel egyező magasságon a tengelyben. 5. Utolsó lépésként a jobbi ároknál meg kell adnunk, hogy ne konstans mélységű árkot rajzoljon, hanem az AROK_1_J_IP pont magasságát vegye fel. Keresztszelvény fül, TCS elemek szerkesztése csoporton belül a TCS elemek szerkesztése parancsot kell elindítani és ki kell választani az árok valamelyik elemét. Ekkor megjelenik a 113-as ábrán látható ablak. Itt meg kell adni a módosítandó keresztszelvények intervallumát (pl P5-től P9-ig), majd az ároktípust át kell állítani b metszéspontra, és metszéspontnak ki kell jelölni a keresztmetszetben az AROK_1_J_IP pontot. Az OK gomb lenyomása után a keresztmetszetek automatikusan frissülnek, és az árkok magasságai a hossz-szelvénynek megfelelően módosulnak. VARINEX Informatikai Zrt. 75/114.

76 131. ábra Hossz-szelvénnyel vezérelt árokmagasság. A fenti lépések elvégzésével a hossz-szelvényt összekapcsoltuk a keresztszelvényben lévő AROK_1_J_IP ponttal, és ehhez a ponthoz hozzákapcsoltuk az árok folyásfenék-szintjét. Ha ezek után bármikor módosítjuk az árok hossz-szelvényét, akkor a Keresztszelvények frissítése parancs futtatása után, a módosított hossz-szelvény alapján fognak megjelenni az árok és a hozzákapcsolódó elemek Helyszínrajzi elemek megjelenítése keresztszelvényekben A helyszínrajzra berajzolt vonalláncok és 3D vonalláncok átvetíthetők a kereszt- és hosszszelvényekbe. 2D vonallánc esetén (mivel a töréspontok nem rendelkeznek külön magasságokkal) a jelölőpontokat magassági értelemben a keresztszelvény-nézetek alsó pontjához, vízszintes értelemben a tengely, és a helyszínrajzi vonallánc közötti távolságra fogja elhelyezni a program. A vetítés következtében a helyszínrajzi vonallánc és a keresztszelvényben megjelenített pontok között létrejön egy kapcsolat, így ha a későbbiekben módosítjuk a helyszínrajzon a vonallánc geometriáját (áthelyezünk egy sarokpontot), akkor a keresztszelvény-nézetek frissítése után a keresztszelvényben megjelenített pontok is felveszik a helyszínrajzi elemnek megfelelő helyzetet Keresztszelvény elemek megjelenítése helyszínrajzon Makrók használata A különböző projekteknél keresztszelvények készítésekor előfordulnak ismétlődő feladatok, amiket csak gépiesen el kell végezni, mint például adott hajlású részűk felszerkesztése, rézsűlábak lekerekítése, egy alap keresztszelvény lefuttatása kéti árkokkal stb. Az ilyen feladatokra, létre lehet hozni makrókat úgy, hogy egyszerűen rögzítjük a szerkesztési lépéseket, majd ezeket a makrókat később bármilyen projektnél ismét használhatjuk. A makróépítés menete: Ki kell választani azt a keresztszelvény-nézetet, ahol a makrót rögzíteni szeretnénk. A kijelölés után a A MAKRÓRÖGZÍTÉS A XXX KERESZTSZELVÉNYBEN ELKEZDŐDÖTT üzenet jelenik meg a parancssorban, ahol az XXX helyén a kiválasztott keresztszelvény nézet száma szerepel (például P30). 2. A korábban bemutatott keresztszelvény szerkesztő eszközök segítségével fel kell építeni a kívánt szerkezetet. 3. A keresztszelvények elkészítése után a rögzítést le kell állítani. Ilyenkor lehet létrehozni azt a fájlt, ahol a makrót tárolni szeretnénk, vagy kijelölhető egy meglévő fájl is, illetve meg kell adni a rögzített makrónak az elnevezését. Egyetlen LSP fájlban több makró is tárolható. VARINEX Informatikai Zrt. 76/114.

77 132. ábra Rögzített makró mentése 4. A rögzített makrók bármikor bármilyen projektben használhatók, futtatáskor ismét megadható, hogy melyik metszetek között kívánjuk a makrót alkalmazni. Ha a keresztmetszetek már tartalmaznak keresztszelvény elemeket, és a makróval csak kiegészítő elemeket helyezünk el (például rézsűk és árkok), akkor az Azonos nevű elemek törlése paramétert érdemes kiválasztani futtatás előtt, mert ellenkező esetben a keresztmetszetekben található összes meglévő elemet törli a makró. A Minden elem törlése paramétert komplett keresztmetszetek rajzolásánál célszerű használni ábra Rögzített makró futtatása A korábban elkészített keresztmetszetek alapján is létrehozhatók makrók Párhuzamos vágányok ábrázolása A 10.1-es pontban leírtak alapján a párhuzamos vágányok keresztmetszetekben történő megjelenítéséhez - típustól függetlenül - a DIS (TÁV) és CAX (MIN) fájlokra, valamint az alkalmazni kívánt hossz-szelvény (LS) fájlra van szükség. A mentett ASCII fájlokat egyszerű szövegszerkesztőben meg kell nyitni szerkesztésre, és a fájl elején található nyomvonal neveket át kell írni a párhuzamos vágány nevére. Ezzel elérhető, hogy a fővágány szelvényezését használjuk a mellékvágány(ok) ábrázolásához. A keresztmetszetekben lévő távolságok adottak, így gyakorlatilag a VARINEX Informatikai Zrt. 77/114.

78 programmal minden egyes metszetben, a fővágányhoz viszonyítva rajzoltatjuk fel a mellékvágány(ok) keresztmetszeteit. Ezzel a módszerrel természetesen megoldható az is, hogy a mellékvágánynak külön hossz-szelvénye legyen. Probléma lehet a párhuzamos vágányok eltérő szelvényezéséből, ezért a mellékvágány hossz-szelvényének tervezését célszerű a fővágány hossz-szelvény nézetében elkészíteni oly módon, hogy a fővágány hossz-szelvényét kimentjük LS fájlba, töröljük a tervezettet, berajzoljuk a mellékvágány tervezett hossz-szelvényét, majd azt kis kimentjük egy LS fájlba. Az előkészületek után, a szalagpaletta Keresztszelvény fülének Kereszszelvény beállítások csoportjában található a Párhuzamos vágány rajzolása parancs. Az alábbi ablak fog megjelenni, ahol a Helyszínrajz adatmezőbe a DIS (TÁV) kiterjesztésű fájlt, a Hossz-szelvény adatmezőbe pedig az LS hossz-szelvény fájlt kell megadni. Ha minden rendben van, akkor a Tengelylista mezőben látható lesz a mellékvágány neve, ami jelen esetben a JOBB nevet viseli ábra Párhuzamos vágány beillesztése a meglévő keresztmetszetekbe. A sínkorona-szintek megjelenítése után, a 12.2-es pontban leírtaknak megfelelően szerkeszthető, a megfelelő hossz-szelvény kiválasztásával lehet eldönteni, hogy melyik vágány keresztmetszetét szeretnénk szerkeszteni. Természetesen egyszerre több hossz-szelvény is kiválasztható. Az így elkészített keresztmetszetek ugyanúgy szerkeszthetők, mintha csak egyetlen vágány lenne megjelenítve. VARINEX Informatikai Zrt. 78/114.

79 135. ábra Több vágány szerkesztése a keresztmetszetekben. Az a szerkeszthető, amelyiket kijelöljük (akár többet is ki lehet jelölni) ábra Párhuzamos vágányok megjelenítése azonos hossz-szelvénnyel 1. VARINEX Informatikai Zrt. 79/114.

80 137. ábra Párhuzamos vágányok megjelenítése azonos hossz-szelvénnyel ábra Párhuzamos vágányok megjelenítése különböző hossz-szelvényekkel 1. VARINEX Informatikai Zrt. 80/114.

81 139. ábra Párhuzamos vágányok megjelenítése különböző hossz-szelvényekkel Tömegszámítás keresztszelvények alapján A Ferrovia kiegészítő alkalmazással készített keresztszelvények alapján különböző mennyiségszámításokat lehet elvégezni. A mennyiségszámítás során a különböző anyagokhoz tetszőleges sraffozási minta rendelhető, majd az eredmények elhelyezhetők a rajzban illetve külső fájlban is. A parancslista a Keresztszelvények fül Tömegszámítás csoportján belül található Tömegszámítás definiálása 2 - Vonalláncok ellenőrzése; Tömeganyagok szerkesztése 3 Területszámítások megjelenítése; Tömegszámítás futtatása Anyagok létrehozása és szerkesztése A Tömeganyagok szerkesztése parancs segítségével a meglévő anyaglistához továbbiak adhatók, illetve a meglévők szerkeszthetők. A szerkesztő ablakban láthatók az anyagelnevezések, az anyagkódok, illetve a megjelenítéshez alkalmazott színek. A meglévő listát, a Hozzáfűz ikonra kattintva lehet bővíteni. Új anyag létrehozásakor meg kell adni az anyag nevét, kódját, valamint a megjelenítéshez használt sraffozási típust és színt. Ez utóbbiak megegyeznek az AutoCAD-ben használt beállításokkal. A kód megadásnál azt kell meghatározni, hogy milyen típusú mennyiségszámításból lehet kiszámolni az adott anyagmennyiséget: 1. hosszmennyiség (pl. korlát), 2. A keresztszelvényekben mért terület, és a szelvénytávolságok alapján számított mennyiség (pl. földmunka), 3. Hossz és vastagág alapján számított mennyiség (pl. adott vastagságú szerkezeti réteg). A paraméterek definiálása után a létrehozott anyag megjelenik az anyaglistában. Az anyagokhoz tartozó beállítások a Módosít ikonra kattintva bármikor szerkeszthetők. VARINEX Informatikai Zrt. 81/114.

82 140. ábra Tömegszámításhoz használt anyagok Területek kijelölése 141. ábra Új anyag létrehozása. Az anyagok beállítása után, a Tömegszámítás (Planimetrálás) ikonra kattintva a különböző anyagokhoz hozzárendelhetők a keresztszelvény intervallumok és keresztszelvény területek. A Tömegszámítási réteg típusnál ki kell választani a számítandó mennyiség típust, alatta pedig a számítandó réteg nevét. A Beállítások részen megadható a területdefiniálás módja, és a számításnál figyelembe veendő keresztszelvény elemek típusa ábra Ágyazati réteg tömegszámításához szükséges beállítások. VARINEX Informatikai Zrt. 82/114.

83 Tömegszámítási poligon definiálása: Poligonon belüli pont: ki kell jelölni a számítandó réteg bármely elemét, majd meg kell mutatni, hogy a kijelölt elemhez képest hol helyezkedik el a számítandó anyag. Ekkor a program megkeresi a kijelölt elem, és a hozzá csatlakozó elemek által határolt zárt területet. Két poligon: Tömegszámítás elvégzése, eredmények kiíratása A tömegszámítási területek kijelölése után, a tömegszámítások elvégezhetők, az eredmények kiírathatók a rajzi állományba és ASCII fájlokba is. A szükséges beillesztési pontok (keresztmetszeti ábrázolás esetén, a keresztmetszeten belüli beillesztési pont, összegző táblázat esetén a táblázat beillesztési pontja) megadása után, az OK gombra kattintva a számítás lefut, és az eredmények láthatóvá válnak. Alkalmazható számítási módszerek: 143. ábra Tömegszámítások végrehajtása, eredmények kiíratása. Standard: V számított tömeg A1 megelőző keresztmetszetben mért anyagterület A2 aktuális keresztmetszetben mért anyagterület d távolság a két keresztmetszet között VARINEX Informatikai Zrt. 83/114.

84 144. ábra Standard módszer. Elling: V számított tömeg A1 megelőző keresztmetszetben mért anyagterület A2 aktuális keresztmetszetben mért anyagterület d területek középpontjainak távolsága a két keresztmetszet között 145. ábra Elling módszer. VARINEX Informatikai Zrt. 84/114.

85 146. ábra Tömegszámítási eredmények megjelenítése a keresztszelvényben ábra Tömegszámítási eredmények megjelenítése a rajzban, táblázatos formában. A különböző tömegszámításokhoz használt területpontok kiírathatók, a Területszámítások megjelenítése parancs segítségével. A keresztszelvény nézetek mellé és külső fájlba is készíthető olyan táblázat, ahol pontosan végigkövethető, hogy az egyes területeket milyen pontok határolnak. VARINEX Informatikai Zrt. 85/114.

86 148. ábra A területhatároló pontok kiíratása keresztszelvény nézetekbe, és külső fájlba ábra Területszámításhoz használt pontok megjelenítése keresztszelvény nézetekben ábra A különböző tömegszámításokhoz használt területek adatainak megjelenítése keresztszelvény nézetekben. VARINEX Informatikai Zrt. 86/114.

87 14. Vágányszabályozási-terv készítése felmérés alapján Ebben a fejezetben a felmért pálya vízszintes és magassági vonalvezetésének korrekciójával foglalkozunk. A felmérés történhet vágánytengelyben, illetve a sínkorona szintek mérésével. Az első esetben csak helyszínrajzi korrekciót lehet készíteni, hiszen a sínkorona szintek, és ezzel a meglévő túlemelések nem ismertek. Amennyiben a felmérés során a sínkorona szinteket is felmérik, akkor már elkészíthető a helyszínrajzi, a magassági, valamint a meglévő túlemelések korrekciója. A felmért és a tervezett pálya közötti vízszintes és magassági eltérésekről grafikus és táblázatos jelentést lehet készíteni, így a felmért metszetekben az eltérések pontosan és gyorsan elemezhetők. A munka során megadhatók olyan pontok (például felsővezeték tartó oszlopok), melyekhez biztonsági távolságot lehet rendelni. A szoftver figyelmeztet, ha a kialakított nyomvonallal a beállított értéknél közelebb kerülünk ezekhez a pontokhoz Nyomvonal tervezése A vágányszabályozási terv készítésénél a nyomvonaltervezés lépései: 1. felmérés beolvasása 2. Ideális nyomvonal létrehozása 3. Nyomvonal módosítása/finomítása Felmérés beolvasása A Ferrovia kiegészítő alkalmazás a saját XYZ kiterjesztésű pontfájl mellett gyakorlatilag bármilyen ASCII fájl beolvasására képes. Ezeket a pontokat AutoCAD-es attribútumos blokkokként kezeli, és tartalmazniuk kell néhány fontos információt, mint például az azonos metszetbe tartozó pontok esetén a keresztszelvény számát. Már a felmérés során érdemes az azonos keresztmetszetbe tartozó sínkorona pontokat külön pontkóddal jelölni (vagy páros és páratlan pontszámokkal megkülönböztetni), hogy a későbbiek során könnyen rendezni lehessen a pontlistát. Ha ez az adatoszlop nem áll rendelkezésre, akkor a pontlistát meg kell nyitni egy táblázatkezelő alkalmazással, és ezt a plusz adatoszlopot hozzá kell illeszteni a meglévő táblázathoz. Az ideális nyomvonal keresésénél a keresztszelvény azonosító hiánya nem jelent problémát, ám a keresztmetszetek készítésekor a program az azonos attribútummal rendelkező pontokat fogja összekötni vonalszakaszokkal. Tehát például az első keresztmetszetben felmért bal és jobbi sínkoronához tartozó pontoknak az 1-es (vagy bármilyen más, de egyező, és nem ismétlődő) attribútum értékkel kell rendelkezniük. Meglévő AutoCAD Civil 3D-s pontokból is lehet Ferrovia ASCII pontfájlt készíteni a pontlista ASCII fájlba történő exportálásával, vagy LandXML exportálásával, és annak konvertálásával. VARINEX Informatikai Zrt. 87/114.

88 151. ábra Felmért pontok megjelenítése AutoCAD Civil 3D-ben. A kiválasztott pontcsoport nevére jobb egérgombbal kell kattintani, és a LandXML exportálása parancs futtatásával az XML fájl elkészíthető ábra Pontcsoport exportálása XML formátumba. Az exportálás végeztével a szalagpaletta Eszközök fülén található LandXML ikonra, majd ezen belül a PMC LandXML -> CGS plus fülre kell kattintani. A Bemenő adatnál az előbb létrehozott XML fájlt kell megadni, a Kimenő adatnál pedig az XYZ sorban a lemez ikonra kattintva kell megadni az új pontfájl helyét. VARINEX Informatikai Zrt. 88/114.

89 153. ábra A Ferrovia XML -> CGS konvertere A szükséges paraméterek megadása után a Fordítás ikonra kell kattintani, és a konvertálást néhány másodperc alatt elvégzi az alkalmazás. Ha ezután a parancssorba begépeljük az LF parancsot (Last File), akkor az utoljára mentett fájlt megnyitja a program, jelen esetben az XYZ pontfájl ábra Konvertálás után az XYZ pontfájl. Az elkészített pontfájlt a szalagpaletta Helyszínrajz fülén keresztül, a Pontok Beolvasása <- XYZ paranccsal lehet beolvasni. Meg kell adni a pontfájl helyét, ha egyetlen pontfájlban több pontcsoport van, akkor ki kell jelölni az importálandó pontcsoportokat, és a pontok megjelenítését célszerű 3D-re váltani (persze csak akkor, ha valóban háromdimenziós pontokat olvasunk be). A Kódok fülnél nem kell semmit állítani, az OK gomb lenyomásával a parancs végrehajtható. VARINEX Informatikai Zrt. 89/114.

90 155. ábra XYZ pontfájl beolvasása ábra A beolvasott pontok megjelenítése. Ha a felmérés során páros pontszámokkal jelöltük a jobbi-, páratlan pontszámmal a bali sínkorona méréseket, akkor pontszám szerint növekvő sorrendbe rendezve az állományt, a keresztszelvények számát jelölő oszlop egyszerű képletekkel gyorsan kitölthető. Az elkészített állományt célszerű pontosvesszővel tagolt CSV formátumba menteni. VARINEX Informatikai Zrt. 90/114.

91 157. ábra A létrehozott pontfájl, a D oszlopba beillesztett keresztszelvény számokkal. A 158-as ábrán látható ablakban a legördülő menü jobb án lévő ikonra kattintva megjeleníthető a pontfájl formátumszerkesztő ablak, ahol különböző testreszabott struktúrájú fájltípusokat lehet létrehozni. Megadható a fájltípus neve, a hozzátartozó kiterjesztés, az oszlopokat elválasztó karakter, az egyes adattípusok tulajdonságai, és hogy ezek az adattípusok melyik oszlopban találhatók. A szükséges paraméterek beállítása után, a kék keresztre kattintva lehet elmenteni az elkészített beállításokat ábra Tetszőleges ASCII fájltípus definiálása. VARINEX Informatikai Zrt. 91/114.

92 A helyszínrajzi vonalvezetés, és a túlemelés tervezése A helyszínrajzi nyomvonalat első lépésben célszerű ideális nyomvonalként létrehozni, a szükséges paraméterek definiálásával, a es fejezetben leírtak alapján. Fontos kiemelni, hogy az így létrehozott vízszintes vonalvezetés csak egy közelítő nyomvonal, a tökéletes geometria kialakításához utólagos módosításokra is szükség lehet. Ilyen szükséges módosítás lehet például a körívek közötti egyenes szakaszok kiváltása inflexiós ívek alkalmazásával, vagy a felszerkesztett átmeneti ívek módosítása. Az Ideális nyomvonal rajzolása funkció elindítása, majd a szükséges paraméterek beállítása után, a program elkészíti a teljes értékű Ferrovia nyomvonalat ábra Ideális nyomvonal beállításai, azonos attribútumú pontok használata esetén. VARINEX Informatikai Zrt. 92/114.

93 160. ábra A felmért pontok alapján létrehozott ideális nyomvonal. Az elkészített nyomvonal a 8.2-es fejezetben bemutatott módszerekkel tetszés szerint módosítható, majd a 8.4-es pontban leírtak alapján elkészíthető a túlemelések számítása. A beolvasott pontokból, és a létrehozott nyomvonal alapján elkészíthetők a meglévő pálya hossz- és keresztszelvényei. Ehhez a szalagpaletta Helyszínrajz fülén, a Keresztmetszetek tengelyei és eszközök csoportból kell elindítani a Metszetek mentése a helyszínrajzi pontokból -> LON, CRO, CAX parancsot ábra Hossz- és keresztszelvény adatok mentése a felmért pontokból. A különböző fájltípusoknál a program a projekt nevével, és az alapértelmezett könyvtárral automatikusan kitölti az eredményfájlok mezőit. Ezeket a beállításokat a >>Fájl ikonokra kattintva lehet módosítani. VARINEX Informatikai Zrt. 93/114.

94 Keresztszelvények kiegyenlítése: Kiegyenlítés nélkül: a mintavonalakat, a felmért keresztszelvény pontokat összekötve rajzolja fel a program, ezzel törtvonalú, a nyomvonalra nem merőleges mintavonalak jönnek létre ábra Mintavonalak létrehozása kiegyenlítés nélkül. 2D kiegyenlítés: a mintavonalak a nyomvonalra merőlegesen készülnek el, a bal és jobb on található legközelebbi pontok felhasználásával, a távolabbi pontokat magasságváltoztatás nélkül, merőlegesen, a mintavonalra vetíti a program ábra Mintavonalak létrehozása 2D kiegyenlítéssel. 3D kiegyenlítés: a mintavonalak a nyomvonalra merőlegesen készülnek el, a bal és jobb on található legközelebbi pontok felhasználásával. A távolabbi pontokat a program merőlegesen a mintavonalakra vetíti, a vetített pontok magasságát a felmérésből készített felületmodell alapján interpolálja a program. Ha nem áll rendelkezésre felületmodell, akkor automatikusan a 2D kiegyenlítést alkalmazza. A paraméterek megadása után az OK ikonra kell kattintani, majd ki kell jelölni egy kattintással a nyomvonal mentén létrehozott hossztengelyt, majd egy ablakolással az összes felmért pontot. Ha ez megtörtént, akkor a program néhány másodperc alatt elvégzi a szükséges számításokat, majd az alábbi ablak jelenik meg. VARINEX Informatikai Zrt. 94/114.

95 164. ábra A hossz-szelvény helyének megadása. Meg kell határozni, hogy milyen attribútum-értékkel rendelkező pontokat vegye figyelembe a hossz- és keresztszelvények kialakításánál. Ez azért fontos, hiszen több különböző attribútummal rendelkező pontok is szerepelhetnek a fájlban, mint például felsővezeték tartó oszlopok és egyéb műtárgyak pontjai. Meg kell továbbá azt is határozni, hogy a számított magassági vonalvezetést a belső- vagy külső sínszál, esetleg a tengely alapján szerkessze fel ábra A metszetekhez tartozó adatfájlok elkészítése közben a program összeköti az azonos metszethez tartozó pontokat. A funkció sikeres lefutása után, a létrehozott fájlok segítségével már felrajzoltathatók a felmért pályához tartozó hossz- (CAX, LON) és keresztszelvények (CAX, CRO) Magassági vonalvezetés tervezése A hossz-szelvény nézet, és a tervezett hossz-szelvény létrehozását és szerkesztését 11.1-es pontban leírtakkal megegyezően lehet elkészíteni. A Terep rajzolása funkció indítása után az adatmegadás mezőben a korábban mentett LON kiterjesztésű fájl szerepel, ám ezt célszerű ellenőrizni, és ha nem így lenne, akkor a mappa ikonra kattintva, az előző pontban elkészített LON kiterjesztésű fájlt kell kiválasztani. A hossz-szelvény nézet létrehozása után a Helyszínrajzi nyomvonal beillesztése paranccsal az ívviszonyok és a túlemelés ábra beilleszthető. VARINEX Informatikai Zrt. 95/114.

96 14.3. Keresztszelvények megjelenítése A felmért sínkorona-szintekből készített keresztmetszeteket egyetlen paraméter módosításával, a 12.1-es pontban bemutatott módszerrel lehet megjeleníteni. Mivel a sínkorona-szinteket kívánjuk ábrázolni a metszetekben, ezért a Humuszréteg vastagsága paraméterértéket célszerű nullára állítani. Az adatbeolvasás az előző pontban bemutatott módon működik ábra Meglévő sínkorona-szintek ábrázolásánál a humuszréteg vastagságának értékét célszerű 0-ra állítani. A tervezett sínkorona-szinteket a korábban bemutatott Vágány rajzolása paranccsal lehet megjeleníteni. Ezek után láthatóvá válik a metszetekben a meglévő és a tervezett pálya közötti különbség. Természetesen a nyomvonalon, a hossz-szelvényen, és az alkalmazott túlemelés értékeken a metszetek kirajzoltatása után is lehet módosítani, mely módosítások a hossz-szelvény és/vagy a keresztszelvények frissítése után megjeleníthetők ábra A meglévő és a tervezett pálya megjelenítése keresztszelvényben. VARINEX Informatikai Zrt. 96/114.

97 14.4. A meglévő és tervezett pálya közötti eltérések elemzése és megjelenítése A Hossz-szelvények menüben elérhető a Vágánygeometria számítása parancs (32O1). A funkció segítségével metszetenként végignézhetők a konkrét vízszintes és magassági eltérések, az eredmények pedig grafikon formában kirajzoltathatók. Bemeneti adatként meg kell adni a es pontban létrehozott CRO fájlt, valamint meg kell adni, hogy milyen attribútum értékkel rendelkeznek a vasúti pálya pontjai ábra CRO fájl megadása az elemzés elvégzéséhez ábra Az elemzés eredményei, a vízszintes és magassági eltérések jelölése (az értékek méterben értendők). Az elemzés eredményei TXT fájlba exportálhatók (ha a keresztszelvényekben szeretnénk megjeleníteni az adatokat, akkor ezt a TXT fájlt mindenkép el kell készíteni), a Felirat funkcióval a hossz-szelvény nézet megfelelő lábléceibe kerülnek be a számított értékek, a Nyomtat funkcióval az adatok grafikonon ábrázolhatók a hossz-szelvény nézet alatt vagy fölött. A vízszintes és magassági eltérést mutató grafikonok kezdőpontja, a szálkereszt helyzetétől függetlenül, pontosan a felrajzolt hossz-szelvény nézet kezdőpontjával azonos helyen lesz, a grafikonoknak csak a magassági VARINEX Informatikai Zrt. 97/114.

98 elhelyezését lehet kijelölni egérkattintással. A grafikonok végén megtekinthetők a maximális, minimális és az átlagos eltérési értékek ábra Számított értékek megjelenítése a hossz-szelvény láblécekben ábra Vízszintes és magassági mozgások megjelenítése grafikonokkal, a hossz-szelvény nézet fölött. A számított pályamozgási értékek a meglévő keresztszelvény-nézetekben is megjeleníthetők, a szalagpaletta Keresztszelvény fülének Feliratozás csoportjában található Pályamozgás feliratozása parancs segítségével. A megjelenő ablakban ki kell jelölni a korábbi elemzésnél létrehozott TXT fájlt, majd a Nyomtat ikonra kattintva egy keresztmetszeten belül meg kell határozni a felirat kezdőpontját ábra Pályamozgás feliratozása keresztszelvényekben. VARINEX Informatikai Zrt. 98/114.

99 173. ábra Eredmények megjelenítése keresztszelvény-nézetben Kimeneti fájlok készítése Plasser & Theurer munkagép számára Az elemzés végeztével az eredmények exportálhatók a Plasser & Theurer típusú vasúti karbantartó gépek által olvasható formátumba. A létrehozott fájlok beolvashatók a DOS-os, és Windows-os formátumú ALC és WinALC alkalmazásokba. Ez a funkció a Hossz-szelvények menüben, a Vágánygeometria ponton keresztül érhető el. Bemenő adatként a nyomvonal (AXS), a hossztengely (TAN), és a túlemelés (XML) adatokat kell megadni. Ezeket a fájlokat a munka során külön nem kellett kimenteni. Ha ezeket a fájlokat valami oknál fogva már korábban kimentettük, akkor a program a munkakönyvtárból automatikusan beolvassa a fájlok elérési útvonalait. Fenti fájlokat az alábbi parancsok futtatásával lehet elkészíteni: AXS: szalagpaletta Helyszínrajz fülének Nyomvonal tervezés csoportján belül, a Nyomvonal mentése fájlba funkcióval; TAN: szalagpaletta Hossz-szelvény fülének Hossz-szelvény rajzolása csoportján belül, az Érintők mentése funkcióval; XML: Hossz-szelvények menü Túlemelésen belül a Túlemelés mentése (32K4) funkcióval. Meg kell még adni a pályageometria adatokat tartalmazó GEO fájl, illetve a vízszintes és magassági mozgásadatokat tartalmazó VER fájl mentései helyeit. Végezetül a Transzformálás ikonokra kell kattintani, és a munkagépbe feltölthető fájlok elkészülnek. VARINEX Informatikai Zrt. 99/114.

100 174. ábra Elemzési adatok exportálása Plasser & Theurer munkagép számára ábra A munkagép számára exportált pályageometria adatok. VARINEX Informatikai Zrt. 100/114.

101 176. ábra A munkagép számára exportált pályamozgási adatok ábra Eredmények megjelenítése a munkagép WinALC alkalmazásában. VARINEX Informatikai Zrt. 101/114.

102 15. Egyéb helyszínrajzi eszközök A Ferrovia kiegészítő alkalmazás az előző fejezetekben bemutatott eszközökön túl további számos, a tervezést megkönnyítő eszközökkel segíti a felhasználók munkáját. Ilyen eszközök például a tetszőleges ponttípusok és attribútumok létrehozása, a kiválasztott objektumok összekötése, kétdimenziós rézsűelemek sraffozása, őrkeresztek létrehozása, vonalláncok méretezése, és méretezett vonalláncok létrehozása stb Ponteszközök A Ferrovia kiegészítő alkalmazásban szabadon létrehozhatók pontok az X-Y koordináták megadásával, poláris, és további interpolációs módszerekkel. A különböző pont objektummal kapcsolatos funkciók a szalagpaletta Helyszínrajz fülének Pontok és csatlakozások csoportján belül találhatók Ponttípusok A Ferrovia kiegészítő alkalmazás saját ponttípusokat használ. Ezeket a ponttípusokat egyszerű definícióval lehet előállítani, amit el lehet készíteni teljesen üres, vagy akár az aktuális rajzban is. Meg kell rajzolni a pontjelölőt (a rajzon belül bárhova, bármilyen alakzat lehet), és definiálni kell a megjeleníteni kívánt attribútum adatokat. Az elkészített ponttípust a program automatikusan a megfelelő könyvtárba menti külön DWG-be. Ponttípus létrehozásának lépései: 1. Pontjelölő megrajzolása 178. ábra Megrajzolt saját pontjelölő. 2. Az Új pontfajta definiálása parancs elindítása: a. pontjelölő nevének megadása b. Elemek kiválasztása VARINEX Informatikai Zrt. 102/114.

103 c. Beillesztési pont kijelölése (A beillesztési pont célszerűen a használt pontjelölő geometriai középpontja. Nem baj, ha ez a pont nem a 0,0 koordinátáknál van!). A beillesztési pont kijelölése után a pontjel mellett megjelennek az alapértelmezett attribútumok ábra Pontadatok megadása. 3. Attribútumok megadása az Attribútumok fülön. Táblázatosan láthatók a meglévő attribútumok. Ha újat szeretnénk létrehozni, akkor a Hozzáfűz ikonra kell kattintani, majd a megjelenő ablakban meg kell adni az új attribútum nevét, hogy melyik fólián szeretnénk tárolni, illetve az attribútum beillesztési pontját ábra Új attribútum létrehozása ábra Az új ponttípushoz rendelt attribútumok. VARINEX Informatikai Zrt. 103/114.

104 182. ábra Attribútumok elhelyezése a pontjel mellett. 4. A szükséges beállítások elvégzése után, az ablakot az OK gombra kattintva kell bezárni. A program rákérdez, hogy az adatok között szerepeljenek e az AutoCAD Map információk is, erre nemmel kell válaszolni. Ha a ponttípus definiálás sikeres volt, akkor a pontjelölő, és az a hozzátartozó attribútum adatok eltűnnek a képernyőről. Ha megnézzük az aktuális ponttípusokat, akkor a listában látható az általunk létrehozott ponttípus Sraff elem használata 183. ábra A létrehozott ponttípus automatikusan külön fájlba, a többi ponttípus közé kerül. A sraffozó eszközzel 2D és 3D vonalláncok által határolt területeket lehet sraffozni. Kétdimenziós vonalláncok esetén meg kell adni egy felső és egy alsó vonalláncot. Ha a vonalláncok helyet cserélnek (töltésből bevágásba mennek vagy fordítva), akkor ezt a funkció automatikusan leköveti. Háromdimenziós vonalláncok esetében ilyen beállítást külön nem kell tenni. A beállítások ablakon a töltés- és bevágássraffozásokhoz tartozó paraméterek külön állíthatók ábra Egyszerű kétdimenziós vonalláncok. VARINEX Informatikai Zrt. 104/114.

105 185. ábra Töltés/bevágás sraffozás beállításai ábra Sraffozott vonalláncok. VARINEX Informatikai Zrt. 105/114.

106 16. Dokumentálás A Ferrovia kiegészítő alkalmazás nyomtatást előkészítő eszközeivel gyorsan és hatékonyan elkészíthetők a különböző tervezési elemeket megjelenítő papírterek. Az eszközök működésének lényege, hogy a nyomtatási igényektől függően nézetkereteket hozunk létre a helyszínrajzon, a hosszés keresztszelvényeken, majd a program a beállított papírméret, és az elkészített nézetkeretek alapján létrehozza a nyomtatható papírtereket Hossz-szelvény előkészítése nyomtatáshoz A szalagpaletta hossz-szelvény fülének Hossz-szelvény eszközök csoportjában található a Terület megadása parancs. A parancs futtatása után megjelenő ablakban beállítható a nyomtatási papírméret, és annak elrendezése. A szükséges paraméterek beállítása után a nézetkereteket el kell helyezni a hossz-szelvény mentén (a lábléceket nem kell tartalmaznia a keretnek, azokat a program automatikusan hozzáilleszti). A nyomtatási területek kijelölése után a Hossz-szelvény előkészítése nyomtatásra parancsot kell futtatni, és a Keretek nyomtatása papírtérbe ablakon keresztül megadható hogy egyetlen vagy több papírtért szeretnénk létrehozni, illetve kiválasztható a pecsétblokkot tartalmazó fájl. A beállításoknak megfelelően a program elkészíti a papírtereket, az elnevezésben automatikusan megjeleníti a szakaszhatárokat. A papírterek létrejötte után még az beállításoknál meg kell adni a nyomtatáshoz használni kívánt nyomtató és papírméretet ábra Hossz-szelvényhez tartozó nyomtatási nézetkeretek beállítása ábra Nézetkeretek elhelyezése papírtérben. VARINEX Informatikai Zrt. 106/114.

107 189. ábra Az egyik elkészített papírtér. VARINEX Informatikai Zrt. 107/114.

108 16.2. Keresztszelvény-nézetek előkészítése nyomtatáshoz A keresztszelvény nézeteket a hossz-szelvényekhez hasonló módon kell nyomtatáshoz előkészíteni. A szükséges eszközök a szalagpaletta Keresztszelvény fülének Eszközök csoportjában találhatók. A Nyomtatási terület megadása ikonra kattintva az alábbi ablak jelenik meg. Itt a terület beállításoknál található különböző funkciókkal megadható, hogy a keresztszelvény nézetek mekkora részei legyenek kinyomtatva. A Határvonallal kijelölt keresztszelvények esetében a tengelytől mért bal és jobbi távolságok, illetve a megjelenítendő magasságot kell definiálni ábra Nyomtatandó szelvényterület meghatározása. A nézetkeretek elkészítése után, a Papírterek előkészítése ikonra kattintva az alábbi ablakon keresztül lehet megadni a nyomtatandó papírméretet, és a különböző elrendezési beállításokat. A hossz-szelvényekhez hasonlóan a Minden rajz a saját elrendezésén paraméter használata esetén ha megtelik a meghatározott papírméret, akkor új elrendezésen folytatja a program a nézetkeretek kiosztását. A Minden rajz egy elrendezésen paraméter használata esetén az összes keresztszelvény nézet egyetlen papírtérben fog megjelenni. A papírterek elnevezései az adott papírtéren megjelenített keresztszelvényszámokból áll ábra Papírterek létrehozása a keresztszelvény nézetkeretek alapján. VARINEX Informatikai Zrt. 108/114.

109 192. ábra Egy elkészített papírtér, ahol a keresztszelvény nézeteknek csak a korábban kijelölt területei jelennek meg. VARINEX Informatikai Zrt. 109/114.