SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 HERNÁD-PUSZTAVACS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT H E R N Á D F Ő Ú T P U S Z T A V A C S B É K E T É R 18.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALMA, SZABÁLYOZÁSI KÖRE A MŰKÖDÉS RENDJE NYITVA TARTÁS AZ ÉPÜLETEK HASZNÁLATA AZ ESZKÖZÖK HASZNÁLATA AZ ÉPÜLETBEN LÉVŐ HELYISÉGEK ÁTENGEDÉSE A TANÉV RENDJE A TANÍTÁSI NAP MUNKARENDJE A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók ALKALMANKÉNT SZERVEZETT FOGLALKOZÁSOK A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE AZ ISKOLAI BELSŐ ELLENŐRZÉS CÉLJA A belső ellenőrzéssel járó jogok és kötelességek A BELSŐ ELLENŐRZÉSRE JOGOSULT ALKALMAZOTTAK ÉS ÁLTALÁNOS ELLENŐRZÉSI FELADATAIK AZ ISKOLA BELSŐ ELLENŐRZÉSI FELADATAI Vezetői ellenőrzés Ügyintézői (iskolatitkár) ellenőrzés AZ INTÉZMÉNY ELLENŐRZÉSI RENDSZERÉNEK MŰKÖDTETÉSE A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE A TAGINTÉZMÉNNYEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁI A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KAPCSOLATA A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS LEADOTT MUNKÁLTATÓI HATÁSKÖRÖK AZ IGAZGATÓHELYETTESNEK, TAGINTÉZMÉNY VEZETŐNEK: KIADMÁNYOZÁSI (ELJÁRÁSI) JOGKÖR GYAKORLÁSA A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRE A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE VEZETŐK AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉS RENDJE A VEZETŐK VALAMINT AZ ISKOLAI SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA A SZÜLŐI SZERVEZET JOGKÖRE A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK AZ ISKOLAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE A TANULÓK EGÉSZSÉG- ÉS BALESETVÉDELME

3 13.1 A MINDENNAPI TESTEDZÉS AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ INTÉZKEDÉSEK AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI BALESET ESETÉN RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK INTÉZMÉNYI ALAPDOKUMENTUMOK ÉS SZABÁLYZATOK A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI EGYEZTETŐ ELJÁRÁS A FEGYELMI TÁRGYALÁS MENETE: JOGORVOSLAT AZ ADATKEZELÉS ÉS TOVÁBBÍTÁS RENDJE AZ ELEKTRONIKUSAN ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK A DIÁK-ÖNKORMÁNYZATI SZERV, A DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT AZ ISKOLAI VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE A KÖNYVTÁRAK FELADATAI A KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK TARTALMA, SZERVEZETI FORMÁJA, IDŐKERETE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK TARTALMA A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK SZERVEZETI FORMÁJA A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK IDŐKERETE LOGOPÉDIAI SZOLGÁLTATÁS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYBALÉPÉSE Szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása Nyilvánosság AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS MŰKÖDÉSE, VALAMINT AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE MELLÉKLETEK: Iratkezelési Szabályzat A Jó gyakorlat átadásának intézményi szabályai Hallgatók fogadásának szabályzata

4 1. A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre A szervezeti és működési szabályzat tartalma A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza mindazokat a kérdéseket, amelyeket a köznevelésről szóló évi CXC. törvény, az Emberi Erőforrások Miniszterének 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 4. (1), (2), (3), (4), (5), (6) e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. A szervezeti és működési szabályzat szabályozási köre A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. A szervezeti és működési szabályzatba foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával, illetve a fenntartó egyetértésével lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkaterv az általános iskolai nevelési és oktatási terv, valamint e szabályzat alapján végzi. A szervezeti és működési szabályzat és a mellékleteit képező egyéb szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára, és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe. 2.A működés rendje 2.1. Nyitva tartás Az iskola szorgalmi időben - a szünetek kivételével hétfőtől péntekig reggel 6 órától óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Ha bármilyen rendezvény, elfoglaltság esetén az iskola nyitva tartása eltérne a szokásostól, azt legalább 3 nappal előbb jelezni kell az igazgatónak, az ő jóváhagyásával a nyitva tartásról az igazgatóhelyettes gondoskodik. A reggeli ügyelet legkorábban 6 óra 30 perckor kezdődik és 8 óráig tart, valamint az óraközi szünetekben az udvaron, továbbá az ebédeltetés ideje alatt az ebédlőben tanári felügyelet működik. A tagintézményben, szorgalmi időben a szünetek kivételével hétfőtől péntekig reggel 7 óra 30-tól 16 óra 30-ig tart nyitva. Ha bármilyen rendezvény, elfoglaltság esetén az iskola nyitva tartása eltérne a szokásostól, azt legalább 3 nappal előbb jelezni kell a tagintézmény vezetőjének és az igazgatóval való egyeztetés után a nyitva tartásról a tagintézmény vezető gondoskodik. 4

5 A tanítási idő végén a tanulók csoportosan távoznak az iskolából, - a foglalkozást tartó pedagógus felügyeletével. A tanuló a tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke (távollétében az igazgatóhelyettes) írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkár irodájában 8 órától 16 óráig történik. Az iskolába érkezők, akik intézményünkkel nem állnak jogviszonyban, az iskola titkárságán jelzik jövetelük okát, majd az iskolatitkár gondoskodik a keresett személy értesítéséről, aki (ha indokolt) a látogatót a megbeszélés helyszínére kíséri. Mindazok, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel csak a keresett dolgozó jelenlétével tartózkodhatnak az iskolában. A fenti rendelkezések a szülői értekezletek, fogadó órák és nyílt tanítási órák idejére nem vonatkoznak. A tanítási órákat 8 óra és 13 óra 30 perc között kell megtartani. A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások hossza 45 perc, az óraközi szünetek 20, 10, illetve 5 percesek: az első 20, az utolsó 5, a többi 10 perces. A csengetési rendet a házirend tartalmazza. A tagintézményben a reggeli udvari ügyelet 7 óra 30 perckor kezdődik. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. Tanítási szünetekben, az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az igazgató, illetve a tagintézmény vezető állapítja meg. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmények főbejáratán, honlapján nyilvánosságra kell hozni. Az épületekben a nyitva tartási időn kívül csak előzetes bejelentés után lehet tartózkodni, amennyiben az épület őrizete biztosított Az épületek használata A tanítás helye az iskola épülete, udvara, sportpályája, valamint az iskola rendelkezésére bocsátott egyéb terület. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az iskola területére kötelessége: az iskola épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése a tűz- és balesetvédelmi előírások betartása Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. Az épület folyosóinak, osztálytermeinek, aulájának, előterének, azok dekorációjának megóvása minden dolgozó és tanuló feladata. Az iskola épületét, helyiségeit, eszközeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus vagy a nevelő oktató munkát segítő alkalmazott felügyeletével használhatják. Az osztálytermeket a tanítási órák illetve a foglalkozások befejezése után, be kell zárni. Ezt mindig az utoljára ott tanító pedagógusnak kell megtenni. Az osztálytermek kulcsát mindenki köteles a kulcstartó táblán elhelyezni Az eszközök használata Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből kivinni csak az igazgató engedélyével lehet. Az intézmény területén az okozott kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgató helyettes feladata a kár felmérése, és a kártérítés részleteinek szülővel, gondviselővel történő tisztázása. 5

6 Minden audiovizuális, IKT eszközt, oktatási szemléltető eszközt az adott tantárgy pedagógusa a leltárjában nyilvántartja. Az átvett eszközért valamennyi pedagógus, felelős. Amennyiben nem a tőle elvárható legnagyobb gondossággal kezeli ezen eszközöket, kártérítési felelősséggel tartozik. A számítógépteremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A terem és a benne lévő gépek használatáért az ott foglalkozást tartó pedagógus a felelős Az épületben lévő helyiségek átengedése Az iskolai helyiségek átengedése csak akkor lehetséges, ha az iskola működését nem zavarja. Az iskola helyiségeit át lehet engedni: más oktatási, nevelési intézmények és tanfolyamok tantervi foglalkozásainak megtartására (hittan, Művészeti iskola tanórái), referencia intézményi továbbképzések, országgyűlési, önkormányzati választásokra, közérdekű célra olyan szervnek, egyesületnek, amelynek nem áll rendelkezésére más megfelelő helyiség. Az átengedés módját és feltételeit külön megállapodás szabályozza. Az iskolában a gyerekek étkezésével összefüggő tevékenységeket (büfé, automata) végezni csak igazgatói engedéllyel lehet. 3.A tanév rendje A tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskola, éves munkaterve tartalmazza a szabadon megtervezhető tanítás nélküli munkanapokat. A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. Tanítási napnak számítanak a tanmenet szerinti tanulmányi séták és kirándulások napjai. A tanítás nélküli munkanapokat, a tanítási szünetek napjait nem szabad sorszámmal ellátni. Az egyes tantárgyak óraszámának feltüntetése során, figyelmen kívül kell hagyni a nem szakszerűen helyettesített órákat A tanítási nap munkarendje A tanítási óra zavartalanságának biztosítása érdekében a pedagógust és a tanulókat az óráról kihívni csak vezetői engedéllyel lehetséges. A napi munka további részleteinek szabályozását az iskola házirendje tartalmazza A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások a köznevelési törvény szerint a diákok igényeinek az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóban rögzíti Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók a) Habilitációs, rehabilitációs óra, logopédiai foglalkozás, gyógytestnevelés. b) Differenciált képességfejlesztés (felzárkóztató, tehetséggondozó, versenyre felkészítő szakkör, korrepetálás). 6

7 c) Napközi, tanulószoba. d) Iskolai sportkör, tömegsport foglalkozás. e) Az iskola pedagógiai programjában szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozás (témahét, környezeti nevelés, egészségnevelési kulturális és sportrendezvény) A képességek differenciált fejlesztésére a szükségletek alapján a következő foglalkozásokat kell szervezni: korrepetálás, felzárkóztatás (például hosszabb idejű mulasztás esetén) tehetséggondozás keretében a kivételes képességű gyerekek felkészítése pályázatokra, középiskolai felvételire, vetélkedőkre. A tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy három, fős foglalkozások szervezhetők. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy órát biztosítunk. A tanév elején a szaktanárok által meghirdetett szakkörökre jelentkezni kell írásban. Ettől kezdve a szakköri foglalkozáson való részvétel kötelező. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, amelyet az igazgató helyettes, illetve tagintézmény vezető készít el. 3.3.Alkalmanként szervezett foglalkozások Az iskola által egy-egy alkalomra szervezett tanórán kívüli foglalkozások lehetnek többek közt, az osztálykirándulások, a tanulmányi kirándulások, a táborok, a diákcsoportok bel- és külföldi utazásai, valamint kulturális intézmények látogatásai. Ezek a programok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhetők. A kirándulások, a táborozások és az utazások esetén húsz tanulónként egy tanár kíséri a csoportot. A tanulók bármilyen, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon (osztálykiránduláson) csak előzetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervező tanárnak a program szervezésének megkezdésekor kell beszereznie a szülőktől és az osztályfőnöktől. A foglalkozást szervező tanár a faliújságon keresztül előre tájékoztatja a kollégákat a hiányzó tanulók névsoráról és a program időtartamáról. A tanulók távollétéről, ha olyan programokon vesznek részt, amelyeken az iskolát képviselik az igazgató dönt. A tanítási időn kívüli iskolai szervezésű programokat a szervező tanár, írásban bejelenti az igazgatónak az alábbi adatok pontos megadásával: a program megnevezése, a csoportvezető tanár neve, az indulás helye, időpontja, a visszaérkezés helye, időpontja, a résztvevők névsora (név, osztály), a kísérő tanár(ok) neve, telefonszám, ahol a csoportvezetőt el lehet érni a program ideje alatt. 7

8 4. A belső ellenőrzés rendje 4.1. Az iskolai belső ellenőrzés célja biztosítja az intézmény törvényes (jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban előírt) működését, segíti az iskola gazdaságos működését, az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt biztosít az alkalmazottak munkavégzéséről A belső ellenőrzéssel járó jogok és kötelességek a) A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba betekinteni, az ellenőrzött alkalmazott munkavégzését esetenként és folyamatosan figyelemmel kísérni, ellenőrizni, az ellenőrzött alkalmazottól írásban vagy szóban tájékoztatást, felvilágosítást kérni. b) A belső ellenőrzést végző alkalmazott köteles az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályi és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, az észlelt hiányosságokat szóban és írásban közölni az érintett alkalmazottal és annak felettesével, a hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. c) Az ellenőrzött alkalmazott köteles az ellenőrzést végző alkalmazott munkáját segíteni, a feltárt hibákat, hiányosságokat és szabálytalanságokat megszüntetni. d) A belső ellenőrzést végző alkalmazott feladatai a jogszabályoknak, az iskola belső szabályzatának és a személyre szóló munkaköri leírásának megfelelően, az ellenőrzési ütemtervben előírtak szerint a tanév során ellenőrzési munkáját folyamatosan végzi, az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatni köteles, az ellenőrzés tényét írásba foglalva az ellenőrzést elrendelő, az ellenőrzést végző és az ellenőrzött kérheti. e) A hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek a hiányosságok megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött alkalmazott figyelmét, a hiányosságok megszüntetését visszatérő ellenőrzéssel kell vizsgálni A belső ellenőrzésre jogosult alkalmazottak és általános ellenőrzési feladataik a) Igazgató: 8

9 ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjed (pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli), felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. b) Tagintézmény vezető, igazgatóhelyettes: a pedagógusok oktató-nevelő munkáját, ügyviteli munkáját és munkafegyelmét, a munkaközösségek vezetőinek tevékenységét, a pedagógusok adminisztrációs munkáját, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátását, a diákönkormányzat tevékenységét, a pedagógusok továbbképzésen való részvételét, a műszaki, a munkavédelmi, és tűzvédelmi szabályok megtartását. c) Iskolatitkár: az intézmény működéséhez szükséges fejlesztések, felújítások karbantartások és beszerzések menetét, a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, az anyaggazdálkodást és az ellátás alakulását, a leltározás és selejtezés szabályszerű lebonyolítását. d) A munkaközösség-vezetők folyamatosan ellenőrzik: a pedagógusok oktató-nevelő munkáját, a pedagógiai programban megfogalmazott tantervi követelmények, előírások érvényesítését, az oktató-nevelő munka színvonalát, módszereit, eredményességét. e) Az igazgató jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. A belső ellenőrzési szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára és az óraadó pedagógusra is Az iskola belső ellenőrzési feladatai Az ellenőrzési terv a szervezeti és működési szabályzat, illetve az évenként elkészítendő iskolai munkaterv szerves része. Az ellenőrzést az iskola igazgatója irányítja, az ellenőrzési feladatok megosztásával. Az ellenőrzésbe bevont vezetők feladata, a feltárt hiányosságokról tájékoztatni vezető munkatársait (erről jegyzőkönyv készül), tervet készíteni a hiányosságok pótlására és ellenőrizni ezek megoldását. A belső ellenőrzésnek segítenie kell a szakmai munkát (neveléssel, oktatással kapcsolatos), a gazdálkodás hatékonyságát, az adminisztratív tevékenységet, az erőforrások célszerű felhasználását és a vezetői döntések megalapozását Vezetői ellenőrzés a) Az igazgató konkrét ellenőrzési feladatai: meghatározza a szervezeti egységek és beosztottjainak munkaköri feladatait biztosítja az ellenőrzési munka zavartalan feltételeit, figyelemmel kíséri, hogy az ellenőrzési tevékenységek a gyakorlatban hogyan valósulnak meg. b) Igazgatóhelyettesek, tagintézmény vezető ellenőrzési feladatai: munkaköri leírásuk szerint a munkaközösségek tevékenységének ellenőrzése az iskolai munkaterv figyelembe vételével, óralátogatások, ezek megbeszélése illetve feljegyzés készítése, az igazgató tájékoztatása a tapasztalatokról, 9

10 a pedagógusok adminisztrációs feladatainak ellenőrzése, az iskolatitkári és adminisztratív tevékenység ellenőrzése, a beíratás rendjének, a tanárok adminisztrációs tevékenységének, a szakmai munka színvonalának ellenőrzése Ügyintézői (iskolatitkár) ellenőrzés Az iskolatitkár ellenőrzési feladatai: az iskolai épületek külső-belső állagának ellenőrzése és ellenőriztetése, az oktatási eszközök és berendezési tárgyak rendeltetés szerinti használatának ellenőrzése Az intézmény ellenőrzési rendszerének működtetése Kit, mit ellenőriznek? Ki ellenőriz? Milyen rendszerességgel ellenőriznek? Az iskolai neveléssel, oktatással kapcsolatos munka Pedagógiai program felülvizsgálata Iskolavezetés, nevelőtestület Évente Helyi tanterv alapján végzett szakmai munka Tankönyvválasztás Tanmenetek, munkatervek Igazgató, tagintézmény vezető, igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők Igazgató, tagintézmény vezető, igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők Igazgató, tagintézmény vezető, munkaközösség vezetők Évente Évente Szeptember 30- ig, illetve folyamatosan Az ellenőrzés tapasztalatainak összegzése Írásban vagy szóban Írásban Szóban Szóban Kit, mit ellenőriznek? Ki ellenőriz? Milyen rendszerességgel ellenőriznek? Az ellenőrzés tapasztalatainak összegzése Tanulmányi Szaktanár, Folyamatosan, Érdemjegy, osztályzat 10

11 munka értékelése Magatartás. szorgalom osztályfőnök, Igazgató, tagintézmény vezető, munkaközösség vezetők, igazgatóhelyettesek, Osztályfőnökök, nevelőtestület félévkor és évvégén Félévenként ellenőrzőbe, bizonyítványba; szóbeli értékelés ellenőrzőbe, bizonyítványba Érdemjeggyel, szövegesen írásban Tantermek, szaktantermek rendje Tagintézmény vezető, igazgató helyettesek, szaktanárok, Iskolatitkár Folyamatosan Szóban Munkaközösségek munkája Pedagógus munkája Oktató nevelő munka értékelése A tanulók írásbeli munkái Felzárkóztatás, korrepetálás helyzete Kit, mit ellenőriznek? Igazgató, tagintézmény vezető, igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők Igazgató, tagintézmény vezető, igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők Igazgató, tagintézmény vezető, igazgatóhelyettesek, Szaktanár, munkaközösség vezetők Osztályfőnök, Tagintézmény vezető, Igazgató helyettesek, Gyermekvédelmi felelős Ki ellenőriz? Folyamatosan, összegzés évente Aktualitás szerint Félévente Aktualitás szerint Félévente Milyen rendszerességgel ellenőriznek? Szóban, írásban Szóban vagy írásban Írásban Írásban Gyermek és Igazgató, Folyamatos Írásban Szóban vagy írásban Az ellenőrzés tapasztalatainak összegzése 11

12 ifjúság védelmi munka Pedagógiai adminisztráció Kiemelkedő tanulmányi és sport eredmények Nagyobb rendezvények Tanulmányi kirándulás Könyvtáros, gyermekvédelmi felelős Diákönkormányzat tevékenysége tagintézmény vezető, igazgatóhelyettesek, tagintézmény vezető, igazgatóhelyettesek, Munkaközösség vezetők Szaktanár, osztályfőnök Osztályfőnökök, Igazgató helyettesek, Tagintézmény vezető Igazgató helyettesek, Tagintézmény vezető Igazgató helyettesek, Tagintézmény vezető, Igazgató DÖK vezetők, Igazgatóhelyettesek, Tagintézmény vezető Folyamatos Aktualitás szerint Aktualitás szerint Aktualitás szerint, írásban Évente Évente Szóban, írásban Írásban illetve a közösség előtt szóban Osztály, iskolaközössége,tantestület előtt szóban Írásban Írásban Írásban Étkeztetés Igazgató helyettesek, Tagintézmény vezető, Iskolatitkár Folyamatosan Szóban Munkavédelem, tűzvédelem Igazgató helyettes, Tagintézmény vezető, Iskolatitkár Szeptember Írásban Az iskola gazdálkodása, ügyviteli munkája Kit, mit ellenőriznek? Ki ellenőriz? Milyen rendszerességgel ellenőriznek? Az ellenőrzés tapasztalatainak összegzése 12

13 A helyettesítés és túlóra elszámolása Vásárolt eszközök, anyagok nyilvántartása Az étkezési díjak szedése, nyilvántartása, elszámolása Diákigazolványokkal kapcsolatos feladatok Személyügyi nyilvántartások Igazgató helyettesek, Tagintézmény vezető Igazgató, Iskolatitkár Havonta Folyamatos Írásban Írásban Iskolatitkár Havonta Írásban Iskolatitkár Folyamatos Írásban Iskolatitkár Folyamatos Írásban 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint az iskola igazgatója tagintézmény vezető és igazgatóhelyettesek végzik a munkaközösségek vezetői segítségével. a) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszerei a haladási napló, osztályozó napló vezetésének tartalmi és formai ellenőrzése a tanmenet tartalmi ellenőrzése óralátogatások a foglalkozások megtartásának formai ellenőrzése b) Az ellenőrzés szempontjai A haladási napló, az osztályozó napló vezetése és tartalma, a tanmenet tartalma megfelel-e a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, a pedagógus munkaköri leírásában, a házirendben, egyéb belső szabályzatban, vezetői utasításban meghatározott feltételeknek. A tanóra vezetése és tartalma megfelel-e az általános pedagógiai és a szaktárgyra vonatkozó speciális szakmai, módszertani követelményeknek. Az oktatott tananyag megfelel-e a helyi tantervnek, az előrehaladás megfelel-e a pedagógus tanmenetének. A foglalkozások kezdése, lefolyása, befejezése, megfelel-e a jogszabályban, a szervezeti és működési szabályzatban, házirendben, egyéb belső szabályzatokban, a pedagógus munkaköri leírásában, vezető utasításban meghatározott feltételeknek. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszűntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. 6. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje és formái 13

14 A kapcsolattartás, az információ gyors áramlása nélkülözhetetlen az együttműködésben és a kapcsolattartásban. Alapvető követelmény, hogy a belső levelezési hálózaton megjelenjen minden lényeges információ. A kapcsolattartás formái: Közös nevelőtestületi értekezletek: alakuló értekezlet, tanévnyitó értekezlet, év végi beszámoló értekezlet, nevelési értekezlet, munkaközösségi foglalkozások, bemutatóórák szervezése, fórumok szervezései. A tagintézményben havi rendszerességgel munkaértekezletet tartunk. Az intézményi belső kapcsolatokat az éves munkaterv részletezi. 7. A vezetők és a szervezeti egységek kapcsolata 7.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az igazgató legfőbb tanácsadói testülete hetente ülésezik. Tagok: igazgató, tagintézmény vezető, igazgatóhelyettes. Feladata: az iskola napi gondjainak megoldása, a vezetőségi értekezlet előkészítése. Vezetőségi értekezlet: Éves munkaterv alapján hetente ülésezik. Feladata: az előző hét munkájának értékelése, a következő hét feladatainak megbeszélése az iskolai munkaterv alapján, továbbá a nevelőtestületi, munkaértekezletek előkészítése. Tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség vezetők, DÖK segítő tanár. Alkalmanként meghívottak: gyermekvédelmi felelős. szülői szervezet vezetője. Munkaértekezletek: A tantestület tagjai vesznek részt. Az igazgató, tagintézmény vezető értékeli az elmúlt 1 hónapot. Időpontja: minden hónap utolsó csütörtökje. Alkalmazotti értekezletek: Igény szerint, amelynek célja a problémák megbeszélése. Nevelési értekezletek: 14

15 Szakmai kérdések et vitat meg a tantestület az iskolai munkaterv témái szerint Vezetők közötti feladatmegosztás A munkamegosztásban a feladatmegosztás elve érvényesül. A vezető beosztású dolgozók feladatainak meghatározásakor az igazgató gondoskodik a feladatok, a hatás- és jogkörök és a munkamegosztás összhangjáról és gyakorlásuk feltételeiről. Az igazgató rendszeresen ellenőrzi és beszámoltatja a vezető beosztású dolgozókat. Az intézmény, vezető beosztású dolgozói: igazgató, tagintézmény vezető, igazgató helyettes. A vezető beosztású dolgozókat a jogszabályi előírások figyelembevételével, az igazgató nevezi ki. Feladat-, jog-, és hatáskörüket munkaköri leírás alapján az igazgató közvetlen irányításával gyakorolják. Az iskolavezetés gondoskodik a munkaterületükre vonatkozó jogszabályokról, a fenntartó utasításaiból és intézkedéseiből adódó feladatok végrehajtásáról. Elkészítik a területükre vonatkozó jelentéseket, értékeléseket. Az igazgató feladatköre: felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. Az igazgató felel: a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a munkavállalói érdek-képviseleti szervvel és a diákönkormányzattal, szülői munkaközösséggel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Az intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése szempontjából. Az intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján 15

16 értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi Leadott munkáltatói hatáskörök az igazgatóhelyettesnek, tagintézmény vezetőnek: a szabadság tervezése, kiadása, a pedagógusok teljesítményértékelése, béremelés, átsorolás, fegyelmi eljárás kezdeményezése, a közalkalmazott továbbképzésének javaslata, munkavégzés ellenőrzése, a munkakörökhöz kapcsolódó feladatok meghatározása, módosítása Kiadmányozási (eljárási) jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra, cégszerű aláírásra az igazgató jogosult. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az igazgatóhelyettes írja alá. Az aláírást a körbélyegző hitelesíti: Hernád-Pusztavacs Általános Iskola Székhelyintézmény Hernád Az igazgató által aláírt levelek fejléce: Hernád-Pusztavacs Általános Iskola 2376 Hernád Fő út 150. Telefon/fax: , [email protected] A tagintézmény vezetőjének aláírási jogköre a vezetése alá tartozó iskola szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre, az iskolában a tanügyigazgatás körébe tartozó ügyekre terjed ki. Aláírását az iskola körbélyegzője hitelesíti, melynek felirata: Hernád-Pusztavacs Általános Pusztavacsi tagintézménye A tagintézmény vezetője által aláírt levelek fejléce: Hernád-Pusztavacs Általános Iskola Pusztavacsi tagintézménye 2378 Pusztavacs Béke tér 18. Telefon/fax: [email protected] 7.5. A nevelőtestület feladatköre A nevelőtestület az iskola legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési és oktatási kérdésekben döntési jogkörrel, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben véleménynyilvánítási, javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Döntési jogát gyakorolja: a pedagógiai program elfogadásánál, az SZMSZ elfogadásánál, az éves munkaterv elfogadásánál, átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásánál, továbbképzési program elfogadásánál, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásánál, 16

17 a házirend elfogadásánál, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításánál, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásánál, a tanulók fegyelmi ügyeiben, az igazgatói, tagintézmény-vezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai véleményezésről. A nevelőtestület tagjai: pedagógusok, gyógypedagógusok, könyvtáros, logopédus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős. A nevelőtestület az éves munkatervben, illetve meghatározott időpontokban ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint: A tanévnyitó, a félévi és a tanévvégi nevelőtestületi értekezletek időpontját a tanév rendjéhez igazodva, a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A félévi értekezleten (az első félév lezárása után) az igazgatóhelyettes, illetve tagintézmény vezető a munkatervben megjelölt nevelési és tanulmányi feladattal kapcsolatban végzett első félévi munkát elemzi, értékeli az elvégzett feladatok végrehajtását, előterjeszti a következő félév feladatait. A tanévzáró értekezleten az igazgató részletesen elemzi az iskola egész évi oktató-nevelő munkáját, a tankötelezettséggel kapcsolatos feladatok teljesítését, a tanítási órákon kívüli tevékenységet, a munkatervi feladatok és a tanév közben határozatok végrehajtását. Az értékelés tükrözi az iskola munkájában mutatkozó fejlődést, változást, elemzi a pozitív és negatív jelenségek okait, és megjelöli a továbbfejlődés módjait, a következő tanév legfőbb munkatervi céljait. A nevelőtestületi vita és határozathozatal után az igazgató ismerteti a következő tanév előkészítéséhez szükséges tudnivalókat a tantárgyfelosztást. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet vagy rendkívüli munkaértekezletet az értekezlet napirendjének és időpontjának egyidejű meghatározása mellett az igazgató hívhat össze, ha az intézmény feladatainak ellátása szükségessé teszi, vagy ha a nevelőtestület egyharmada kezdeményezi. A nevelőtestületi értekezleteken és a munkaértekezleteken a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. Ez alól alapos ok esetén az igazgató adhat felmentést. A nevelőtestületi értekezleteken és a munkaértekezleteken részt vehetnek a fenntartó képviselői. Meghívásukról a napirendtől függetlenül az igazgató gondoskodik. Az értekezleten résztvevőkre kötelező a titoktartás. A nevelőtestület ha jogszabály másként nem rendelkezik akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten ha jogszabály másként nem rendelkezik nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. A nevelőtestületi értekezletvonatkozó napirendi pontjaihoz az egyetértési jogot gyakorlók szülői közösségek, diákönkormányzat stb. képviselőit meg kell hívni. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A jegyzőkönyvek vezetője vagy az igazgató által megbízott pedagógus. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet, megbeszélés tárgyát, idejét, helyét, a nevelőtestület tagjain kívül megjelent személyek nevét, beosztását, a hiányzókat távolmaradásuk okának megjelölésével, a jegyzőkönyvvezető nevét, a vitatott témák egy-két mondatba sűrített lényegét, végül a hozott határozatokat, szavazás esetén a szavazatok arányát. A jegyzőkönyvet az igazgató és a jegyzőkönyvvezető írja alá, két pedagógus hitelesíti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 14 napon belül kell elkészíteni, csatolva hozzá az esetleges különvéleményt. Az értekezleteken készült jegyzőkönyveket az irattárba kell 17

18 elhelyezni és az iskola munkájának ellenőrzésével megbízott szerveknek, személyeknek kérésükre bemutatni. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreit átruházhatja a munkaközösségekre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület döntései és határozatai az iskola iktatott tananyagába kerülnek. A nevelőtestületet az iskolán kívül az igazgató vagy megbízottja képviseli. A testületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. (pl.: egy osztályban tanító nevelők értekezlete, alsó tagozatos nevelők értekezlete) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és jogszabályban meghatározott esetben osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. Az osztályozó értekezletet az igazgató vagy a tagintézmény vezető, vagy az igazgató által megbízott igazgató-helyettes vezeti. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A szervezeti egységek munkájának összehangolását az igazgató éves munkaterv szerint vezetői értekezletek keretében biztosítja. 8. Vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Ha az intézményvezető hosszabb ideig akadályoztatva van feladatainak ellátásában, akkor az igazgatóhelyettes látja el a vezetői feladatokat. Az igazgatóhelyettes, tagintézmény vezető akadályoztatása esetén a munkaközösség vezető végzi el az igazgató utasítása alapján a helyettesítési feladatokat. Egy-egy nap esetén szóbeli, hosszabb időtartam esetén írásbeli felkérés illetve megbízás alapján. Abban az esetben, ha az igazgató nem tud intézkedni a helyettesítésről az SZMSZ-ben meghatározottak szerint kell eljárni. A helyettesítő közalkalmazott felelősségének, intézkedési jogkörének terjedelme csak a napi, zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedések lehetnek. 9.A vezetők valamint az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői munkaközösség, amelybe az osztályok szülői közösségei osztályonként két-két szülőt delegálnak. Az iskolai szülői munkaközösség delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolai szülői munkaközösség dönt a működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. 18

19 Az igazgató szülői választmányi értekezleteken rendszeresen tájékoztatja az iskolai szülői munkaközösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja az iskolai szülői munkaközösség elnökét az iskolai szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről. A kapcsolattartás egyéb formái: szülői értekezlet (osztályokban évente három alkalommal az éves munkatervben meghatározott időpontokban), egyéni fogadóórák (évente két alkalommal az éves munkatervben meghatározott időpontban), nyílt napok (évente egy alkalommal az éves munkatervben meghatározott időpontban) iskolai rendezvények, ellenőrző könyv, illetve tájékoztató füzet A szülői szervezet jogköre A szülői szervezetet a következő jogok illetik: egyetértési jogköre van a kirándulások megszervezésében, továbbá minden, anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában, véleményezési jogkörrel rendelkezik az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a szülői szervezetet véleményezési, egyetértési jog illeti meg. 10. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A külső kapcsolatok segítik oktató-nevelő munkánkat, működésünket, ezért a kapcsolatok ápolása, azok tartalommal megtöltése nagyon fontos intézményeinknek. Aktív kapcsolatot tartunk civil szervezetekkel, intézményekkel, egyesületekkel, fenntartóval, működtetővel. Partnerek Kapcsolat tartalma, Kapcsolattartó formája Fenntartó Rendszeres Igazgató, tagintézmény vezető, igazgatóhelyettes, iskolatitkár Működtető Rendszeres Igazgató, tagintézmény vezető, igazgató helyettes, iskolatitkár Faluszépítő és Környezetvédő Egyesület Közös rendezvényeinkkel segítjük tanulóink Igazgató, munkaközösség vezetők Iskolai alapítvány környezettudatos nevelését A tanulók jutalmazását segíti, illetve eszközbeszerzéshez nyújt segítséget Igazgató, tagintézmény vezető, kuratóriumi tag Partnerek Kapcsolat tartalma, Kapcsolattartó 19

20 formája Örökség és Kulturális Hagyományok ápolása Igazgató Egyesület Tanoda Segítik tanulóink felzárkóztatását Igazgató, tagintézmény vezető Arany János Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Tanácskozások, konferenciák, tapasztalatok, Igazgató, munkaközösség vezetők jó gyakorlatok átadása A tankerület középfokú iskolái Segítik tanulóink pályaválasztását Igazgatóhelyettes, tagintézmény vezető Samba Művészeti Iskola Közös rendezvények Igazgató Hernád SE Hozzájárulnak tanulóink Igazgató, testnevelők mindennapi testedzéséhez Rehabilitációs Bizottság Rendszeres Gyógypedagógus Művelődési ház Közös rendezvények igazgató Czifra György Művészeti közös rendezvények, Igazgató, Iskolatitkár Iskola kihelyezett tagozat iskolánkban HERCSI-HÚS KFT Rendszeres Igazgató Óvodák Közös továbbképzések, Munkaközösség vezetők tanácskozások Gyermekjóléti Szolgált Rendszeres Igazgató, gyermekvédelmi felelős Szülői munkaközösség Rendszeres Igazgató, tagintézmény vezető, igazgatóhelyettes Védőnő, egészségügyi szolgálat Rendszeres szűrések, felvilágosító órák Igazgatóhelyettes, tagintézmény vezető Pusztavacsi Honvédség Rendszeres Tagintézmény vezető Testvériskolák Szakmai, közös versenyek és közös programok Igazgató Tagintézmény vezető 11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az iskola éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi műsor összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelősök megnevezésével a munkaterv határozza meg. Hagyomány szerinti programok: iskolai ünnepségek, tanévnyitó ünnepségek, ballagási ünnepség, tanévzáró ünnepség, iskolai megemlékezések Aradi vértanuk emléknapja (október 6.), Október 23. nemzeti ünnep, Március 15. nemzeti ünnep, Nemzeti Összetartozás Napja, 20

21 iskolai szaktárgyi és sport versenyek, hagyományos iskolai rendezvények (időpontjuk az éves munkatervben meghatározottak szerint), Mesemondó verseny, Iskolai farsang, KI-MIT-TUD, Gyermeknap, Kosár dzsambuli Iskolai és egyéb évfordulók, Dobd a kosárba! nevelőtestületi kirándulások. Az iskolai ünnepségeken, megemlékezéseken, rendezvényeken a megjelenés a diákok és a pedagógusok számára kötelező. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendje és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdésében az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 12. Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való operatív kapcsolattartásért az iskolavezetés részéről felelős az igazgatóhelyettes és a tagintézmény vezető. A vezetők ennek megfelelően: részt vesznek a munkaközösségek tanév elejei (munkaterv megvitató és elfogadó), továbbá tanév végi (beszámoló megvitató és elfogadó) értekezletén, jóváhagyják a munkaközösség vezető által ellenőrzött tanmeneteket, az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség vezetők és munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat, gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges, ezeket az információkat a munkaközösség vezetők adják át az érintett szaktanároknak. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje: az éves munka tervezésében: az egyes munkaközösségek által összeállított éves munkaterveiket a munkaközösség vezetők a tanévet előkészítő értekezleten ismertetik, majd gondoskodnak arról, hogy a munkatervek elérhetőek legyenek a kollégák számára, a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség vezetők felelnek, ennek érdekében a munkaközösség vezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten, a féléves és az éves munka értékelésében: a munkaközösség vezetők beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését. 21

22 13. A tanulók egészség- és balesetvédelme 13.1 A mindennapi testedzés A tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező és szabadon választható foglalkozásokon biztosítja az iskola az alábbi keretek között a) Délelőtti foglalkozások: A kötelező testnevelés órákon: tanterv szerint, néptánc, labdajátékok. b) Délutáni foglalkozások: tömegsport órák, versenyekre előkészítő szakköri órák, gyógytestnevelési órák: azok a tanulók vesznek rajta részt, akinek szakorvosi javaslatuk van mozgásos alapozó torna A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója részt vehet. Az iskola biztosítja, hogy a tanulók a testnevelő tanár felügyelete mellett valamennyi tanítási napon, amennyiben az intézmény nyitva tartása ezt lehetővé teszi, igénybe tudják venni a tornatermet Az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az információáramlás felülről lefelé történik a munkaközösség vezetőkön keresztül a lehető leggyorsabban. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a mindennapi testedzés formái, továbbá az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Évente minden tanuló általános szűrővizsgálaton vesz részt. Tanévenként egy alkalommal a tanulók szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt. Az irodában központi mentődoboz található, amelyet kisebb balesetek ellátására lehet igénybe venni. Az azonnali orvosi ellátást igénylő esetben a foglalkozást vezető tanár értesíti az iskolatitkárt, aki intézkedik. Az iskolatitkár indokolt esetben intézkedik. Az orvosi vizsgálatra rendelt tanulók tanári felügyelettel mennek a rendelőbe. Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az igazgatóhelyettes, tagintézmény vezető, az iskolatitkár az iskolaorvossal és a védőnővel egyezteti. Az együttműködés előkészítése és lebonyolítása az ifjúságvédelmi és gyermekvédelmi felelős közreműködésével történik. Rendszeresen végzett védőnői szűrések: testi fejlődés mérése és értékelése, mozgásszervek vizsgálata, vérnyomás ellenőrzése látásélesség vizsgálata, fogbetegségek kiszűrése, személyi higiéné vizsgálata. A vizsgálatok során tapasztalt elváltozásoknál az iskolaorvossal konzultálva szakrendelésre kell küldeni a tanulót. 22

23 A védőnő - meghívott szakemberek segítségével is részt vesz a tanulók koruknak megfelelő egészségnevelésében. A védőoltások idejéről a szülőt értesíteni kell. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg Intézményi védő, óvó intézkedések Az intézmény gondoskodik a rábízott tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanulóbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. A nevelési-oktatási intézményben dohányozni tilos. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint az iskolai rendezvény előtt az osztályfőnök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskolába csak műszakilag megfelelő állapotú eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő óvó előírások fegyelembe vételével viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus a felelős a tűzés balesetvédelmi előírások betartásáért. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az intézményi védő, óvó előírások kérdésében a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzése érdekében Minden dolgozónak ismernie kell a tűzriadó terv rendelkezéseit (a megismerés tényét aláírásával igazolnia kell), valamint be kell tartania a szabályzat rendelkezéseit. Ha az iskola bármely dolgozója olyan körülményt, állapotot észlel, amellyel kapcsolatban balesetveszély áll fenn, vagy ha a veszélyről a tanulóktól értesül, azonnal intézkedik a megszüntetés érdekében, illetve a tapasztaltakat jelzi az iskolatitkárnak, igazgatóhelyettesnek, tagintézmény vezetőnek. A pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, az ügyeleti időben, valamint az iskolán kívül tartott foglalkozások, programok alatt folyamatosan figyelemmel kísérik a rájuk bízott tanulók tevékenységét. Felügyelnek arra, hogy a tanulók megóvják saját és társaik testi épségét, egészségét, hogy az előírásoknak megfelelően használják az iskola helyiségeit, berendezéseit, megfelelően kezeljék a nevelő-oktató munka során használt eszközöket, mindenkor tartsák be az iskola szervezeti és működési szabályzat, továbbá a házirend baleset megelőzési szabályait. 23

24 A pedagógusok feladata, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, és ezek elsajátításáról meggyőződjenek. Az osztályfőnököknek és szaktanároknak a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek és a szaktanároknak feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor (a házirend balesetvédelmi előírásai; a tanulók kötelességei a balesetek megelőzésével kapcsolatban; az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályok; a baleset, rendkívüli esemény, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkeztekor szükséges teendők, a menekülési útvonalak, a menekülés rendje). Iskolán kívüli programok előtt (tanulmányi kirándulás, túra, táborozás, stb.). Közhasznú munkavégzés előtt (hulladékgyűjtés, az iskola udvarának, környékének rendezése, tisztítása stb.). Baleset, vagy rendkívüli esemény bekövetkezte után. A tanév végén (a nyári szünet veszélyeire való figyelemfelhívás, a baleset megelőzés módja). Minden pedagógus feladata, hogy a saját nevelési-oktatási területével, illetve az általa tanított tárggyal, tantárgyakkal kapcsolatban kioktassa a tanulókat a sajátos veszélyforrásokra, a gyakorlati feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használatára, a kötelező és helyes viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkeztekor követendő magatartásra. Felhívja a tanulók figyelmét arra, hogy haladéktalanul jelentsék, ha az iskola területén önmagukat, másokat, vagy környezetüket veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észleltek. A balesetvédelmi ismeretek elsajátítását a nevelőknek dokumentálni kell. Az adott balesetvédelmi ismeret témáját, tartalmát és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba kell bejegyezni. Az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese, tagintézmény vezető irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet, felel a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit a munkavédelmi szemlék keretében tervszerűen és rendszeresen ellenőrzi, ellenőrizteti. A munkabiztonsági szabályok teljesüléséről és betartásáról készült jegyző könyvet, és a jegyzőkönyv alapján készített intézkedési tervet a fenntartónak megküldi Az iskola dolgozóinak feladatai baleset esetén Bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul intézkedik a tanulók felügyeletét ellátó nevelő, bármely nevelő, ha valamelyik tanuló jelzi neki, hogy balesetet észlelt, bármely dolgozó, aki a tanulóbalesetkor a helyszínen tartózkodik. Közvetlen intézkedés balesetkor A sérült tanulót biztonságba kell helyezni, és az elsősegélyben kell részesíteni. Az elsősegélynyújtás során a dolgozó a sérülttel csak azt, és annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha a dolgozó bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozáshoz meg kell várnia az orvosi segítséget. Súlyos esetben mérlegelés nélkül, azonnal orvost kell hívni, a sérültet a kiérkezésig a legjobb tudás szerint el kell látni, majd az orvossal együtt gondoskodni kell a szükséges szakorvosi, kórházi, klinikai ellátás biztosításáról. A dolgozó a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon megpróbálja megszüntetni, és az osztály, illetve csoport többi tanulóját biztonságba helyezni. 24

25 A tanuló megfelelő ellátása után az eseményt a dolgozó azonnal jelzi az igazgatónak, a tagintézmény vezetőnek. Közreműködik a jegyzőkönyv elkészítésében. A balesetről értesíti a tanuló szülőjét. Az iskolában, illetve iskola által szervezett külső programon történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. ezekről a balesetekről a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskolai irattárba kell elhelyezni, és ott megőrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet (halál, valamely érzékszerv elvesztése illetve jelentős károsodása, életveszélyes sérülés, egészségkárosodás súlyos csonkulás, a beszélőképesség elvesztése, feltűnő torzulás, bénulás, elmezavar) telefonon, telefaxon vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a fenntartónak a rendelkezésre álló adatok közlésével. A súlyos baleset kivizsgálásába olyan külső személyt kell bevonni, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Tűz esetén az intézmény tűzvédelmi szabályzata, tanulói baleset, illetve munkabaleset esetén az intézmény munkavédelmi szabályzata határozza meg a szükséges teendőket. Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a tanulók felügyeletére a tűzvédelmi szabályzat előírásait kell alkalmazni. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg. 14. Intézményi alapdokumentumok és szabályzatok Az intézmény, alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő intézményi alapdokumentumok alapján folyik: A tartalmi munkához szükséges dokumentumok: Pedagógiai Program (nevelési program, helyi tanterv), Tanmenetek, Továbbképzési Terv. Az operatív munkához szükséges dokumentumok: Az iskolai munkaterv, Tantárgyfelosztás, Órarend, Ügyeleti rend, Az intézményi működés dokumentumai: Alapító Okirat, 25

26 Szervezeti és Működési Szabályzat. Mellékletek: Házirend, Munkaköri leírások, Tűzriadó terv, A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata, A szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata, Könyvtárak gyűjtőköri szabályzata, A fenntartó által kidolgozott, az intézményre vonatkozó szabályzatok: Ügyrend, ügyrendi megállapodás, Munkavédelmi szabályzat, Iratkezelési szabályzat, Eszközök és források leltárkészítési, leltározási szabályzat, Közbeszerzési szabályzat, Számlarend, A finanszírozáshoz szükséges dokumentumok: Költségvetés. Pénzellátási terv. Eszközfejlesztési ütemterv. Az intézmény alapdokumentumainak egy-egy példánya megtalálható az intézmény könyvtárában, a tagintézményben, az iskola honlapján. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők az intézmény titkárságán kérhetnek tájékoztatást munkanapokon, az ügyfélfogadás alatt vagy előre egyeztetett időpontban. A házirendet az osztályt tanító, illetve az osztályfőnök tanévkezdéskor ismerteti a tanulókkal. A házirend az iskola könyvtárában megtalálható. A szülők az iskola dokumentumairól a szülői szervezeten keresztül, továbbá szülői értekezleten kapnak általános tájékoztatást minden tanév indításakor. Ettől eltérő időpont az aktualitásnak megfelelően alakul. A tanulók az iskolai dokumentumokról a diák-önkormányzati üléseken kapnak tájékoztatást. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat ha jogszabály másként nem rendelkezik az igazgató adja ki. Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis. 15. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai Az iskola feladataihoz szükséges rend fenntartása érdekében a tantestület hatásköre és illetékessége keretei között jogszabályok alapján kivizsgálja azokat az eseteket, ahol alapos gyanú szerint a diákok vétkesen és súlyosan megszegték kötelezettségüket, és ha a gyanú bizonyítást nyert, indokolt esetben a fegyelmi eljárást le kell folytatni. Vétkes és súlyos kötelezettségszegés: a fegyelmi jogkör gyakorlója, a tantestület döntése alapján, mások személyiségi jogainak súlyos megsértése, megalázása, szándékos károkozás, súlyos testi sértés, cigaretta, drog, alkohol használata és terjesztése, az iskolai munka ellehetetlenítése, lopás. 26

27 15.1. Egyeztető eljárás Az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Célja: a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, az értékelés alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás feltétele, ha azzal: a sértett (kiskorú esetén a szülő), a kötelezettségszegő (kiskorú kötelezettségszegő estén a szülő), egyetért. Sértett lehet: tanuló (verekedés, lopás, megalázás), tanár (személyiségi jogai sérülnek), más személy (házirend alapján sértetté vált), intézmény (károkozás, működési szabályok megszegése, hiányzás, lopás, dohányzás). Egyeztető eljárás menete: a sértett hozzájárulásával a kötelességszegő tájékoztatása a fegyelmi eljárás, megindításáról szóló levél útján, öt napon belül kérheti a kötelességszegő, legfeljebb 15 napon belül egyezség vagy fegyelmi indul. Az egyeztető eljárás résztvevői: szülői szervezet, diákönkormányzat képviselője, tanár, sértett, vétkes, szakértő (szükség esetén), szülő. Megállapodás: ha megállapodás született, a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett nem kéri az eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha a felek a megállapodásban kikötik, a megállapodást az osztályközösségben, elletve a nagyobb közösségben meg lehet vitatni. Ha nincs megállapodás, akkor fegyelmi tárgyalást kell lefolytatni. Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója, a nevelőtestület a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti A fegyelmi tárgyalás menete: A tárgyalás elején a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira. Ismertetni kell a diák terhére rótt kötelezettségszegést. Be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá az intézményt érintő kérdésekben, az intézmény képviselője az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakról véleményt 27

28 nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen (ez a jog a fegyelmi eljárás egész menete alatt megilleti őket) Meg kell hallgatni az intézményi diákönkormányzat képviselőjének véleményét a konkrét ügyről (véleményét legkésőbb a döntéshozatal előtt be kell szerezni) Fegyelmi határozathozatal A fegyelmi határozat szóbeli kihirdetése. Ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indoklást. Ha az ügy jellege megkívánja, a szóbeli kihirdetést az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást - lehetőleg a megindítástól számított 30 napon belül egy tárgyaláson be kell fejezni. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy a tanuló, szülő és a képviselőjük, továbbá az intézmény kérelmére bizonyítási eljárást folytat le. Az iskolában kiszabható fegyelmi büntetések: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, (ez szociális juttatásokra nem vonatkozik) áthelyezés másik osztályba, iskolába Jogorvoslat A tanuló alapjogai közé tartozik, hogy jogainak megsértése esetén az őt ért sérelem orvoslást nyerjen. Ennek érdekében elsőfokú fegyelmi határozat ellen a tanuló, kiskorú esetén a szülő nyújthat be eljárást indító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A kérelemnek két formája van: felül bírálati kérelem: egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújthatnak be. törvényességi kérelem: jogszabálysértésre hivatkozva nyújthatnak be. A másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az intézmény fenntartója. Az elsőfokú döntést helyben hagyja, megváltoztatja, illetve új eljárás lefolytatására kötelezheti az intézményt. Jogorvoslat a másodfokú döntés ellen. Ha a tanuló és/vagy a szülő nem tudja elfogadni a másodfokú döntést, jogszabálysértésre hivatkozva a megadott határidőn belül a döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti. 16. Az adatkezelés és továbbítás rendje Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjét az Iratkezelési Szabályzat határozza meg Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, tejesített és tárolt dokumentum rendszert alkalmazzuk. 28

29 Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és irattárba helyezni a következő papíralapú iratokat: intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, alkalmazottakra, pedagógusokra, óraadókra vonatkozó adatbejelentést, tanulói jogviszonyra vonatkozó adatbejegyzést, az október 1-jei pedagógus és tanuló lista. Az elektronikus úton előállított fenti nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában iktatjuk. 17. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény diákönkormányzatának legfőbb szerve a Diáktanács, amely osztályonként két diákképviselőből áll. A diákképviselőket az osztályok a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. A Diáktanács titkárt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. A Diáktanácsot a titkára képviseli. A diákönkormányzatot segítő pedagógusok részt vesznek a Diáktanács ülésein, koordinálják, segítik a munkáját. A Diáktanács ülésein a diákönkormányzatot segítő pedagógus rendszerese tájékoztatja a Diáktanácsot a tanulókat érintő kérdésekről. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 18. Az iskolai könyvtár működési rendje Iskolánkban a pedagógusok és a tanulók igényeit egyformán szolgáló könyvtárak működnek, melyek elősegítik a pedagógusok szaktárgyi, pedagógiai továbbképzését, és lehetőséget teremtenek a pedagógusok aktív irányításával az önművelődési készség megszerzéséhez. Az iskolai könyvtáraknak lehetővé kell tenni, hogy szolgáltatásait minden nap igénybe tudják venni. A könyvtári állományt a tanulók igényeit figyelembe véve kell fejleszteni. Az állományban elsősorban a tantervben előírt kötelező és ajánlott olvasmányok legyenek meg, s törekedni kell arra, hogy a teljes könyvtári állomány nagy részét a népszerű, tudományos, ismeretterjesztő irodalmat képviselje. Különös gondot kell fordítani a pedagógusok felkészülését és továbbképzését szolgáló kézikönyvek, valamint a továbbtanulni szándékozó tanulók felkészülését elősegítő szakirodalom beszerzésére. A kötelező olvasmányok és a tanulók munkáját, felkészülését segítő könyvek kölcsönzési ideje korlátlan. Egyéb könyvek kölcsönzési ideje 4 hét, alsó tagozatos alkalmanként 1, felső tagozatos 2 hagyományos könyvtári dokumentumot kölcsönözhet. Nyári szünet idejére könyv tanulónál nem maradhat. A nevelő oktató munkához szükséges pedagógiai, módszertani és egyéb folyóiratokat meg kell rendelni. A folyóiratok példányszámát a munkaközösségek javaslata alapján - az igazgató állapítja. A könyvtár vezetőjét az igazgató jelöli ki. 29

30 A könyvtáros felelős a könyvtár rendeltetésszerű működéséért, a kezelésében lévő vagyontárgyakért, valamint kártérítési felelősséggel tartozik. Tapasztalatait folyamatosan megbeszéli az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal A könyvtárak feladatai Alapvető célja, hogy segítse az iskolában folyó oktató-nevelő munkát, a pedagógiai programban meghatározott célok helyi megvalósítását. Ehhez biztosítja a szakszerűen és folyamatosan fejlesztett gyűjteményt, rendelkezésre bocsátja a különböző információhordozókat, tájékoztatást nyújt a helyben vagy más könyvtárakban megtalálható dokumentumokról. Lehetővé teszi az internet használatát tudományos ismeretszerzési céllal. Központi szerepet tölt be az iskola, olvasás és könyvtár-pedagógiai tevékenységében, ennek megfelelően fejleszti a tanulók önálló ismeretszerzési képességét, részt vesz a könyvtárhasználatra nevelő órák, szabadidős programok, vetélkedők megtartásában, ösztönzi a tanulókat az olvasás megszerettetésére, általános műveltségük szélesítésére. Biztosítja a pedagógusok alapvető szakirodalmi igényeinek kielégítését, az oktatás módszertani kultúra fejlesztését, a nevelési konfliktusok, szituációk optimális megoldásához szükséges szakirodalmat A könyvtárak működése A könyvtárak a kerettantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejlesztik állományukat, az iskola tanárainak javaslatait, igényeit figyelembe véve. A könyvtár állományba vétel, ajándék útján gyarapodik, de a gyűjtőkörébe nem tartozó dokumentumok nem kerülhetnek a könyvtárba. Az állomány gyarapítására fordítható összeget évente az iskola költségvetésébe kell előirányozni. Könyvek, dokumentumok csak engedélyeztetés esetén vásárolhatók. A könyvtárba érkező dokumentumokat a könyvtáros szabályszerűen bevezeti az egyedi leltárkönyvbe, a tankönyveket, munkafüzeteket, tanári (módszertani) kézikönyveket, gyorsan avuló tartalmú kiadványokat a brosúra nyilvántartásba. A feleslegessé vált, elavult, fizikailag tönkrement könyvekről, valamint az olvasók által elveszített könyvekről évente egyszer jegyzéket készít, s ezeket az állományból kivonja. A könyvtárat az igényeknek megfelelően és az órarendben is meghatározott időben nyitva kell tartani, ilyenkor a könyvtárhasználókat tájékoztatással, tanácsadással segíteni kell a megfelelő irodalom felkutatásában. A könyvtár használata az iskola tanulóinak, dolgozóinak ingyenes. A könyvtárhasználókról és kikölcsönzött dokumentumokról nyilvántartást kell vezetni, s az összes statisztikát évente egyszer az iskola igazgatóságának rendelkezésére bocsátani. A könyvtár állományáról folyamatosan kell a következő katalógusokat építeni: raktári, betűrendes leíró, csoportképzéses szakkatalógus. A könyvtár állományát áttekinthetően, világosan, raktári rendben kell tagolni, legalább a következők szerint (szabadpolcokon): kézikönyvtár, ismeretterjesztő könyvek, szépirodalom (külön: mesék, versek, drámák), pedagógiai szakirodalom, audiovizuális dokumentumok, tankönyvek, tartós tankönyvek, folyóiratok. 30

31 A könyvtári állomány védelme, egységének megőrzése, a raktári rend biztosítása a könyvtáros feladata. Az állomány állapotának megőrzését házi kisjavítással kell megoldani. A szabályosan kikölcsönzött dokumentumokért a kölcsönvevők anyagi felelősséggel tartoznak, elveszett, megrongált könyv esetén kötelesek hasonló értékű és hasonló témájú könyvet hozni a könyvtár számára. 19. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének tartalma, szervezeti formája, időkerete A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének tartalma Az iskolai képzés időtartama alatt arra kell törekedni, hogy az értelmi fogyatékos tanulók személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni, minél zökkenő mentesebben illeszkedjen be a társadalomba. Kiemelt fejlesztési feladatok: Az énkép, önismeret fejlesztése, különös tekintettel az elfogadás, önelfogadás fejlesztésére, az elért sikerek, eredmények értékként kezelésére, és önmagához mért fejlődés értékelésére. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése. Ezen tanulók az információszerzésben és adásban jelentkező hátrányait csökkenti az informatikai, elektronikus eszközök, a média tudatos használata. A számítógép írástechnikai segédeszközként is jól használható az arra szoruló tanulók esetében. Tanulásmódszertan fejlesztése, kiemelt tekintettel az önálló tanulás technikáinak kialakítására, a tapasztalati alapozás és az egyéni tanulási út biztosítására. Testi, lelki egészség fejlesztése, melynek során törekedni kell, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók minél jobban megismerjék sérülésük okát, annak következményeit, optimális fejlődésük lehetséges irányait. Ismerjék fel saját értékeiket. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire, kiemelt tekintettel az önállóság elérésére, és a sérüléssel összhangban lévő továbbtanulás segítésére, a tudatos pályaválasztásra A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének szervezeti formája A székhelyintézményben a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésénél kiemelt feladatokat legeredményesebben a részleges integrációval tudjuk teljesíteni. Ezt eddigi tapasztalatainkra építjük, hiszen iskolánkban több éven keresztül szegregáltan is oktattuk értelmi fogyatékos tanulóinkat és a részleges integráció, sokkal eredményesebbnek bizonyult. Részleges integráció: 1 4. évfolyamon a készség tantárgyak (ének, testnevelés, életvitel, rajz) tanóráin többségi társaikkal együtt tanulnak az értelmi fogyatékos tanulók. A többi tanórán a gyógypedagógus oktatja, neveli őket. Az értékelésüket a követelményeknek megfelelően a készség tárgyak óráin a szaktanár, a többi tantárgy óráin a gyógypedagógus végzi. Az 5 8. évfolyamon a készség tantárgyak óráin (ének, testnevelés, rajz, életvitel) és az informatika, osztályfőnöki, etika órákon többségi társaikkal együtt vesznek részt az értelmi fogyatékos tanulók. A többi tanórán kiscsoportban a gyógypedagógus oktatja, neveli őket. Az értékelésüket a követelményeknek megfelelően a készség tárgyak óráin, informatika, etika órán a szaktanár, a többi tanórán a gyógypedagógus végzi. 31

32 A tagintézményben a teljes integráció teljesül a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában. A pedagógus az integrált nevelés, oktatás során: A tananyag tartalmának meghatározásánál, a tananyag feldolgozása során figyelembe veszi a fogyatékos tanulók sajátos jellemzőit, A gyógypedagógussal együttműködve egyéni fejlesztési tervet készít, egyéni haladási ütemet biztosít a sérült tanulók számára, a tanulásszervezés során igazodik az egyéni sajátosságokhoz, differenciált munkaformákat alkalmaz, igazodik az eltérő képességekhez, viselkedéshez, a tanórai foglalkozások során épít a szakértői véleményekben foglaltakra, együttműködik a segítő szakemberekkel, a gyógypedagógus javaslatait beépíti a tanítási folyamatba A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének időkerete A köznevelési törvényben meghatározott rehabilitációs órákat biztosítjuk minden arra rászoruló diáknak. Rehabilitációs foglalkozások célja: a sérült funkciók helyre állítása, újak kialakítása, a meglévő funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, illetve a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása Logopédiai szolgáltatás Logopédiai ellátás: A sajátos nevelési igényű, integrált tanulók a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében meghatározott fejlesztés megfelelő végzettségű szakember segítségével. Folyamatos logopédiai terápia folyik iskolánkban. Logopédiai foglalkoztató használati rendje: A termet a tanulók és kísérőik csak a foglalkozást vezető jelenlétében veheti igénybe. A helyiség rendeltetésszerű használatáért, állapotának megóvásáért, vagyonának védelméért a dolgozó és az igénybevevő egyaránt felelősek. Az üresen hagyott termet zárva kell tartani. Teszteket, játékokat a nyilvántartási füzetbe pontos dokumentáció vezetése után lehet elvinni. Vezetett dokumentumok, nyilvántartások: a vizsgált és ellátott tanulókról keletkezett iratokat az intézmény többi irataitól elkülönítetten kezeli. A beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi kommunikációs zavarok javítása, diszlexia megelőzését és gyógyítását szolgáló foglalkozáson résztvevő tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót vezet. Kapcsolattartás szülőkkel: Folyamatos információcsere, megbeszélés, tanácsadás szükséges. A tanuló előrehaladása érdekében (otthoni gyakorló feladatok) a szülő részt vehet a foglalkozásokon, megtanulhatja az otthoni tennivalókat. Törekedni kell a szülővel való együttműködés kialakítására, valamint arra, hogy naprakész információkkal rendelkezzen a tanuló előrehaladását, fejlődését illetően. A tanuló távolmaradásának igazolása: a megfigyelés, pedagógiai felmérés időpontjának meghatározása a szülővel előzetes egyeztetés alapján történik. Akadályoztatás esetén a szülő 32

33 jelzi gyermeke távolmaradását. Jelzés hiányában a távollét igazolatlannak minősül. Ebben az esetben az iskolalegfeljebb három alkalommal küld értesítést az újabb időpontról. Három egymás utáni igazolatlan távollét, a fejlesztő foglalkozások, a terápia lezárását eredményezi. 33

34 Záró rendelkezések Szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése Hernád-Pusztavacs Általános Iskola szervezeti és működési szabályzata napján az igazgató jóváhagyásával, a fenntartó egyetértésével lép hatályba, ami visszavonásig érvényes. A felülvizsgált és egységes szerkezetbe foglalt, módosított szervezeti és működési szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg érvényét veszti az előző. Szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása A szervezeti és működési szabályzat módosítására jogszabályi változás esetén kerül sor, vagy ha a módosítást kezdeményezi a diák önkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak egy nagyobb csoportja vagy a szülői szervezet. Nyilvánosság A szervezeti és működési szabályzatot a következő módon kell nyilvánosságra hozni: az iskola honlapján, az igazgatói irodában, a könyvtárban, igazgató helyettesi irodában. 34

35 35

36 36

37 A szervezeti és működési szabályzat kiegészítése az Nkt. 73. (4) bekezdése alapján létrehozott intézményi tanácsra vonatkozóan. Az SZMSZ-t 20. ponttal egészítettük ki. Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat (Hernád) képviselőiből alakult egyeztető fórum, mely a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára az igazgató a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző nevelőtestület értekezletről készített jegyzőkönyvet. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és helyettesei évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükség esetén az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg. 37

38 Az SZMSZ felülvizsgálata, módosítása a következő módon egészült ki. 38

39 MELLÉKLETEK: 1. Iratkezelési Szabályzat 2. A Jó gyakorlat átadásának intézményi szabályai 3. Hallgatók fogadásának szabályzata 39

40 HERNÁD-PUSZTAVACS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT H E R N Á D F Ő Ú T P U S Z T A V A C S B É K E T É R 18.

41 1

42 Tartalomjegyzék: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK SZABÁLYZAT HATÁLYA Iratkezelési szabályzat hatálya AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETE ÉS FELÜGYELETE Iratkezelési feladatok ellátása Az iratkezelés módja Az iratkezelés felügyeletét Felügyeleti jog átruházása Felügyeleti helyettesítés... 4 II. AZ ÜGYINTÉZÉS SZABÁLYAI AZ INTÉZMÉNY ÜGYKÖREI AZ ÜGYINTÉZÉS IRÁNYÍTÁSA, SZERVEZÉSE, ELLENŐRZÉSE Az ügyintézés, az ügyintéző, és az ügyirat fogalma Az intézményvezető/tagintézmény-vezető szignálása: ügyintézők kijelölése Tájékoztatás az ügyekben, és az ügyiratok védelme Az iskolatitkár szerepe, feladatköre AZ ÜGYEK NYILVÁNTARTÁSI RENDJE Az iktatókönyv és az ügyiratok vezetése A határidők nyilvántartása AZ IRATKEZELÉS FELADATAI Az irat és az iratkezelés Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása... 7 III. AZ IRATOK ÉRKEZTETÉSE ÉS AZ IKTATÁS A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE Átvételi jogosultság A küldemények átvétele és az átvétel igazolása A KÜLDEMÉNYEK ÉRKEZTETÉSE ÉS EGYEZTETÉSE A küldemények felbontása A küldemények soronkívülisége Egyéb iratkezelés AZ IKTATÁS RENDJE Az iratok iktatási kötelezettsége Az iktatószám, az iktatás Az iktatás adatai Nem iktatandó anyagok A mutatózás IV. KIADOMÁNYOZÁS ÉS IRATTOVÁBBÍTÁS KIADOMÁNYOZÁS AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ/TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ ALÁÍRÁSA ÉS A HITELESÍTÉS A KIADVÁNY ÉS A HATÁROZAT TARTALMI ÉS ALAKI KELLÉKEI AZ IRATTOVÁBBÍTÁS V. AZ IRATTÁRAZÁS ÉS AZ IRATSELEJTEZÉS IRATTÁRAZÁS ÉS IRATSELEJTEZÉS Az irattári és a levéltári anyag Az irattári terv Az irattári őrzés, az irattári anyag kiadása LEVÉLTÁRBA ADÁS ÉS AZ IRATSELEJTEZÉS

43 2.1. Az iratok levéltárba adása Iratselejtezés engedélyezése Az iratselejtezés Az iratselejtezési jegyzőkönyv VI. M E L L É K L E T E K SZÁMÚ MELLÉKLET - EGYÉB IRATKEZELÉSI FELADATOK SZÁMÚ MELLÉKLET - BÉLYEGZŐKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK: SZÁMÚ MELLÉKLET - IRATTÁRI TERV számú Melléklet - Tanügyi okmányok számú Melléklet - Az intézmény által használt záradékok

44 I. Általános rendelkezések 1. Szabályzat hatálya 1.1.Iratkezelési szabályzat hatálya Ezen iratkezelési szabályzat hatálya az alábbiakra terjed ki: Hernád-Pusztavacs Általános Iskola 2376 Hernád, Fő utca 150. Hernád-Pusztavacs Általános Iskola Pusztavacsi Tagintézmény 2378 Pusztavacs, Béke tér Az iratkezelés szervezete és felügyelete 2.1. Iratkezelési feladatok ellátása Intézményünkben az iratkezelési feladatok ellátása a szervezeti tagozódásnak megfelelően vegyes iratkezelési szervezetben történik. Részben központilag - az A.Tü.804. számú iktatókönyvben az intézményre vonatkozó általános iratok, melynek vezetése az iskolatitkár feladata. Részben a tagintézményekben, a továbbított iratanyagok az A.Tü.804. számú iktatókönyvbe, melynek vezetése a tagiskola-vezető, ill. az iskolatitkár feladata Az iratkezelés módja Az iratkezelés módja hagyományos, iktatókönyvben történik. 2.3.Az iratkezelés felügyeletét Az intézményben az iratkezelés felügyeletét a mindenkori igazgató látja el, aki felelős azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei és eszközei rendelkezésre álljanak. Az intézmény vezetője évente ellenőrzi az iratkezelés szabályainak betartását és intézkedik az esetleges szabálytalanságok megszüntetéséről Felügyeleti jog átruházása Az intézményvezető ezen felügyeleti jogát átruházhatja. Ezen átruházás csak írásban, az átruházott feladatok, hatáskörök, felsorolásával történhet Felügyeleti helyettesítés Az igazgatót tartós távolléte esetén az iratkezelés felügyeletében az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető helyettesíti. 4

45 II. Az ügyintézés szabályai 1. Az intézmény ügykörei Az ügykör a szervezet vagy az alkalmazott hatásköre és illetékessége által meghatározott, összetartozó egyedi ügyek összessége. Az intézmény ügykörei: fenntartói ügykör (utasítások, intézkedések), vezetési ügykör (igazgatás, irányítás), nevelési-oktatási ügykör (szakmai munkavégzés), gazdasági ügykör (pénz- és vagyongazdálkodás), alkalmazotti ügykör (személyi-, bér-, és munkaügyek), tanulói ügykör (tanulói nyilvántartás, kérelmek, engedélyek). 2. Az ügyintézés irányítása, szervezése, ellenőrzése 2.1. Az ügyintézés, az ügyintéző, és az ügyirat fogalma Az ügyintézés az intézmény működésével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása: a tartalmi (érdemi) feladatok végrehajtásának, a formai (kezelési) ügyviteli mozzanatoknak a sorozata. Az ügyintéző az ügyet érdemben megoldó alkalmazott. Az ügyintézőt az intézményvezető/ tagiskolavezető vagy helyettese jelöli ki: részére szignálja a konkrét ügyet. Ügyirat az intézmény működése, az ügyintézés során keletkező irat, amely az ügy minden ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza Az intézményvezető/tagintézmény-vezető szignálása: ügyintézők kijelölése Az iratkezelő az érkezett iratot köteles a szignálásra jogosult vezetőnek bemutatni. A szignálás során a jogosult kiadományozó vezető: kijelöli az ügyintézőt, közli az elintézéssel kapcsolatos utasításait (ügy tárgya, határideje, sürgősségi foka stb.), utasításait dátummal feljegyzi, és aláírja. A vezető által szignált ügyeket lehetőleg még a szignálás napján de legkésőbb a rákövetkező napon át kell adni az ügyintézőnek. 5

46 2.3. Tájékoztatás az ügyekben, és az ügyiratok védelme Az intézményben bármely üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást csak az ügyben eljáró illetékes ügyintéző, vagy az intézményvezető/tagintézmény-vezető és helyettese adhatnak. A tanulónak és szülőjének a tanuló irataiba való betekintést úgy kell biztosítani, hogy az mások személyiségi jogait ne sértse. Hivatalos szerveknek adatokat és információkat csak írásos megkeresés alapján, vezetői engedéllyel lehet rendelkezésre bocsátani. Iratot a munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményi munkahelyről kivinni, munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak felelős vezetői engedéllyel lehet. Az iratok tartalmát illetéktelen személy nem ismerheti meg, abba nem tekinthet bele Az iskolatitkár szerepe, feladatköre Az intézményi feladatellátás ügyeinek szervezése, végzése, valamint az ügyeket kísérő iratkezelés az iskolatitkár munkakörébe tartozik. Az iskolatitkár iratkezelési feladatai az alábbiak: a hivatali ügyek nyilvántartása, küldemények átvétele, kezelése, az iratok iktatása, mutatózása, határidős feladatok nyilvántartása, az ügyek irányítása és az iratok továbbítása az ügyintézőhöz, kiadványozás előkészítése, kiadvány továbbítás, postai feladás, az ügyiratokról hivatalos másolat és másodlat készítése, az elintézett ügyek iratainak irattárba helyezése, az irattár kezelése, rendezése, irattári selejtezés, és a levéltári átadás, szigorú elszámolás alá tartozó nyomtatványok (törzslap, bizonyítvány stb.) nyilvántartása, elhelyezése, megőrzése. 3. Az ügyek nyilvántartási rendje 3.1. Az iktatókönyv és az ügyiratok vezetése Az iktatókönyv iratnyilvántartó könyv, amely az intézmény működése során keletkezett beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok nyilvántartására szolgál. Az iktatókönyv pontos vezetésének célja, hogy az intézményi működés konkrét ügyeihez tartozó ügyiratok bármikor visszakereshetők legyenek. Ennek érdekében kézi iktatás céljára olyan iktatókönyv nyomtatványt kell használni: melyet használatbavétel előtt az igazgatónak / tagintézmény-vezetőnek hitelesítenie kell, oldalszáma folyamatos, 6

47 minden évben hitelesítetten kell megnyitni, minden évben hitelesítetten kell lezárni (keltezés, aláírás, körbélyegző lenyomata) A határidők nyilvántartása A szignált ügyek elintézési határidejét az iktatókönyv Elintézési határidő rovatában a naptári nap megjelölésével, piros színnel kell feltüntetni. Az ügyek elintézési határidejének betartásáért a kijelölt ügyintéző felel. A nevelési-oktatási ügyekben a leghosszabb elintézési határidő ha az intézményvezető / tagintézmény-vezető más határidőt nem állapít meg 30 nap. Ezért az ügyintéző köteles haladéktalanul, de legkésőbb az iktatástól számított 30 napon belül elintézni a gyermekek, szülők ügyeit, beadványait. Az ügy elintézésének dátumát kék színnel be kell jegyezni az iktatókönyvbe a piros színnel jelölt határidő fölé. 4. Az iratkezelés feladatai 4.1. Az irat és az iratkezelés Irat minden olyan szöveg, számadatsor, vázlat, tervrajz stb., amely a működéssel kapcsolatban bármilyen anyagon (papír, elektronikus adathordozó stb.), alakban, bármely eszköz felhasználásával és eljárással keletkezett. Az iratkezelés komplex tevékenység, amely magában foglalja a következőket: az iratok elkészítését és a szakszerű nyilvántartást, a mellékletekkel, összefüggő iratokkal való ellátást, az ügyintézők részére használatra bocsátást, kiadományozás utáni továbbítást, szakszerű és biztonságos megőrzést az irattárban, az iratselejtezést, illetve levéltárba adást Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása A másolat valamely eredeti iratról keletkezése után készült példány, amely hasonmás (szöveg-és formahű), egyszerű (nem hitelesített), és hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) iratmásolat lehet. A másodlat a több példányban (egyidejűleg vagy eltérő időben) készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít. Az intézmény/tagintézmény iratairól másolatot az iskolatitkár csak vezetői engedéllyel adhat ki. A másolat az eredetivel mindenben megegyező felirattal, keltezéssel és az engedélyező aláírásával kell ellátni. 7

48 Másodlatot kell kiadni az intézmény által kiállított eredeti okmányokról (bizonyítvány, oklevél, stb.) azok elvesztése, megsemmisülése esetén a törzslap alapján. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. III. Az iratok érkeztetése és az iktatás 1. A küldemények átvétele 1.1. Átvételi jogosultság Az intézménybe érkezett irat (levél, csomag, távirat, fax, stb.) átvételére jogosultak: intézményvezető, tagintézmény-vezető, a címzett személyesen, az iskolatitkár, a postai meghatalmazással rendelkező személy A küldemények átvétele és az átvétel igazolása Küldemény a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, akkor is, ha elektronikus úton érkezett, vagy így továbbítják. A melléklet az irat szerves tartozéka, kiegészítő része, amely elválaszthatatlan az irattól. A küldeményt átvevő köteles ellenőrizni: a címzés alapján jogosult-e a küldemény átvételére, az iratot tartalmazó boríték, csomag sértetlen-e. Az átvevő a kézbesítő okmányon aláírásával és az átvétel dátumával ismeri el az átvételt. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre átvételi elismervénnyel kell igazolni. (A benyújtott iratra rákerül: Átvettem, dátum, aláírás, körbélyegző lenyomata, majd erről készül egy másolat, melyet a benyújtónak át kell adni.) A nyilvántartott küldeményeket (ajánlott levél, távirat, csomag) a posta szabályainak megfelelően kézbesítő könyvvel kell átvenni. Gondoskodni kell a tértivevénylap visszajuttatásáról. Sérült küldeménynél a sérülés tényét az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmát. Az iratra rá kell írni: Sérülten érkezett., vagy Felbontva érkezett. ; érkezés keltezése, aláírás. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt rögtön a címzetthez kell továbbítani, vagy vissza kell küldeni a feladónak. 2. A küldemények érkeztetése és egyeztetése 2.1. A küldemények felbontása Az intézmény részére érkező leveleket, iratokat, egyéb küldeményeket az intézmény vezetője, a tagintézménybe érkezőket a tagintézmény-vezető bontja fel. 8

49 Fel kell bontani minden olyan küldeményt, amelyről a boríték, csomagolás alapján megállapítható, hogy nem magánjellegű. Ha a címzett ismeretlen felbontatlanul vissza kell juttatni a postára A küldemények soronkívülisége Soron kívül kell továbbítani az igazgatóhoz/tagintézmény-vezetőhöz: a fenntartótól érkezett iratokat, idézéseket, meghívókat, a vezető nevére érkező küldeményeket Egyéb iratkezelés Téves felbontáskor a borítékot újból le kell ragasztani, rá kell vezetni a felbontó nevét, a felbontás dátumát, a boríték tartalmát, majd el kell juttatni a címzetthez. Ha a küldemény pénzt, értéket tartalmaz, a felbontó köteles elismervényt csatolni az irathoz. Bontatlanul kell átadni: - az iskolaszék, szülői szervezet, diákönkormányzat, gyerekek nevére érkezett leveleket. A tértivevénnyel elküldött iratokhoz a visszaküldött igazoló szelvényt hozzá kell tűzni (külön iktatást nem igényel). 3. Az iktatás rendje 3.1. Az iratok iktatási kötelezettsége Az iktatás az iratkezelésnek az érkeztetés és a postabontás utáni fázisa. Az iratkezelő az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb másnap iktatja. Soron kívül iktatni kell és továbbítani a határidős iratokat, táviratokat, elsőbbségi küldeményeket Az iktatószám, az iktatás Az iktatószám az iratok azonosítására szolgál. Az iktatást minden évben 1. sorszámmal kell kezdeni és megszakítás nélkül kell folytatni év végéig. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy más módon olvashatatlanná tenni tilos. Téves iktatás esetén helyesbítés szükséges, de a téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel nem szabad megszüntetni: a téves adatot vonallal át kell húzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon, a javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni. A dátumot naponta csak az elsőnek iktatott iratnál kell feltüntetni. Az ügyiratok minden mellékletére rá kell írni az iktatószámot. Az összetartozó ügyiratokat lehetőség szerint 1 iktatószámmal tartsuk számon Az iktatás adatai Az iktatókönyvben a következő adatokat kell nyilvántartani: 9

50 az iktatás sorszámát (iktatószám), a pontos beérkezési időt, a küldő azonosító adatait, a mellékletek számát, az irat tárgyát, az elintézés módját, idejét, határidejét, kezelési feljegyzéseket (csatolás, postázás, selejtezés várható ideje). Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden, szabatosan fejezze ki, és ennek alapján helyesen lehessen mutatózni Nem iktatandó anyagok Nem kell iktatni: meghívók, prospektusok, reklámok, sajtótermékek, közlönyök, tananyagok, tájékoztatók, folyóiratok, pénzügyi bizonylatok, számlák A mutatózás A mutatózás a nyilvántartási munkának az iktatást követő szakasza, amely biztosítja az irat iktatószámának visszakeresését. Az ügyiratokat mutatózni kell, ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a 100-at. A mutatókönyv betűsoros név- és tárgymutató, amely az iratokat név- és tárgy szerint tartja nyilván. A mutatókönyvet az iktatással egyidejűleg naprakészen kell vezetni. Megnyitása, lezárása évenként történik. IV. Kiadományozás és irattovábbítás 1. Kiadományozás A kiadmány a jóváhagyás után letisztázott és a kiadományozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat. Az intézményben a kiadományozási jog az intézményvezetőt/tagintézmény-vezetőt illeti meg, illetve az általa felhatalmazott személyt. 2. Az intézményvezető/tagintézmény-vezető aláírása és a hitelesítés Külső szervhez vagy személyhez iratot, kiadmányt csak a kiadományozási joggal rendelkező személy aláírásával lehet továbbítani, elküldeni. Akkor hiteles a kiadmány, ha: azt az illetékes kiadományozó saját kezűleg aláírta, 10

51 az aláírás mellett szerepel az intézmény hivatalos bélyegzőjének lenyomata. Sokszorosított irat esetében az irat akkor hiteles, ha a kiadományozó nyomtatott neve mellett szerepel: az s.k. jelzés, a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt hivatalos bélyegző lenyomattal és sajátkezű aláírásával igazolja. Nyomdai sokszorosításnál az irat akkor hiteles, ha a kiadományozó neve mellett s.k. jelzés, vagy alakhű aláírás minta szerepel és a kiadományozó bélyegzőlenyomata. 3. A kiadvány és a határozat tartalmi és alaki kellékei Az intézményben keletkező ügyiratoknak feltétlenül tartalmaznia kell: az intézmény nevét, címét, telefonszámát, faxszámát, címét (fejlécben), az iktatószámot (bal felső sarok), az ügyintéző nevét (jobb oldal, a tárgy felett), az irat tárgyát (jobb oldal), mellékletek számát, esetleg hivatkozási számot (jobb oldal), ezt követi: a címzés (bal oldal), a megszólítás, a kiadvány szövege, keltezés, aláíró neve, beosztása, körbélyegző lenyomata. Amennyiben az irat szövege határozat, ezt minden esetben indoklással kell ellátni. A határozatnak tartalmaznia kell a döntést megalapozó jogszabály megjelölését, vagy azt, hogy a döntés mérlegelés alapján történt. Utalni kell a jogorvoslat lehetőségére: helye, határideje. A határozatokat úgy kell kézbesíteni, hogy az irat átvételének napja megállapítható legyen a jogkövetkezmények érdekében. 4. Az irattovábbítás Az iratkezelőnek a továbbítás előtt ellenőriznie kell, hogy a kiadmány aláírt vagy hitelesített- e, tartalmazza-e az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A borítékon fel kell tüntetni a postai előírásoknak megfelelően: - a pontos címzést, - postai irányítószámot, - postafiók számát, - a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást (elsőbbségi, ajánlott, tértivevényes stb.)a küldeményeket postán, faxon, vagy elektronikus adatátvitellel lehet továbbítani. 11

52 Tértivevénnyel kell elküldeni az iratot, ha az átvétel időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie. V. Az irattárazás és az iratselejtezés 1. Irattárazás és iratselejtezés 1.1. Az irattári és a levéltári anyag Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény és jogelődei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre ügyviteli szempontból még szükség van. Az irattári tételszám (jel) az ügykört, az irat selejtezhetőség szerinti csoportosítását mutatja. Az irattárazás az érvényben lévő irattári terv alapján történik. Az iktatott ügyiratokat évenként lefűzős mappába kell tenni, emelkedő iktatószám alapján. A mappa gerincére és fedlapjára fel kell tüntetni az évszámot, illetve az iktatószámot 1 n-ig. A dossziéban többféle irattári tételszám is berakható. Levéltári anyag olyan iratállomány, amire az ügyvitelnek már nincs szüksége, de nem selejtezhető Az irattári terv Az irattári terv a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőségének alapjául szolgáló jegyzék. Az irattári terv meghatározza: az egyes irattári tételszámokhoz tartozó iratok körét, az iratok megőrzési idejét, a nem selejtezhető tételeket és a levéltárnak való átadás idejét. Az irattári tárgykörök tételszáma az ügyvitelnek megfelelően növelhető, vagy csökkenthető. Az intézményi ügykörében bekövetkező jelentős változásnál az irattári tervet a következő év elején kell módosítani Az irattári őrzés, az irattári anyag kiadása Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. Az irattári terv szerint nem selejtezhető tételeket, továbbá amelyek selejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá, a jogszabályban meghatározott idő eltelte után át kell adni a levéltárnak. Az átadás helyét, idejét és módját egyeztetni kell az illetékes levéltárral. Az intézményvezető/tagintézmény-vezető és helyettese jogosult az irattárból iratokat kikérni hivatalos használatra. Az irattárból iratot kiadni csak hivatalos használatra lehet, maximum 30 napra; az irattárban jelölni kell a kivételt (kikérő, dátum). 12

53 Más szerv számára betekintés céljából iratot kölcsönözni csak az intézményvezető / tagintézményvezető engedélyével lehet. A betekintésre engedélyezett ügyiratot az iratkezelő helyiségből kivinni nem szabad. Az iratkezelők az intézményről, az intézményben dolgozókról, az intézményben tanuló gyermekekre vonatkozó anyagokról felvilágosítást csak az intézmény igazgatója /tagintézmény-vezetője által írásban engedélyezett személynek adhatnak. 2. Levéltárba adás és az iratselejtezés 2.1. Az iratok levéltárba adása A nem selejtezhető iratokat az irattári tervben megjelölt átadási időben át kell adni az illetékes levéltárnak. A levéltári átadás-átvétel időpontját esetről-esetre a levéltárral egyeztetve kell megállapítani. Az intézmény megszűnése esetén, az irattár kapcsán felmerülő feladatokról a szabályzat 1. számú mellékletének 3. pontja rendelkezik Iratselejtezés engedélyezése Az iratselejtezést az intézményvezető rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést 30 nappal előbb kell bejelenteni az illetékes levéltárnak. Iratselejtezést csak a tartalmi jelentőséget ismerő vezető irányítása mellett végezhető, az irattári terv őrzési idejének leteltével. Az intézményvezető által megbízott selejtezési bizottság 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet készít, amelyből 1példányt iktatás után szintén az irattárban kell elhelyezni. Az iratok selejtezési ideje lehet 1, 2, 5, 10, 15, 50 év. Vannak olyan fontos vagy történeti szempontból nélkülözhetetlen iratok, amelyek nem selejtezhetők. A levéltár az iratok megsemmisítését a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. Ha a közlevéltár a kiselejtezett iratok közül valamely iratot további őrzés céljából kiemel, akkor azt a nem selejtezhető iratok közé vissza kell sorolni, és a levéltári átadásig ott kell őrizni. Ezt a tényt a selejtezési jegyzőkönyvbe be kell jegyezni Az iratselejtezés Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékű, és amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv alapján történik, ennek megfelelően az irattárban őrzött iratokat legalább 5 évenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. A megsemmisítésről a selejtezési bizottság vezetője az adatvédelmi szabályozás figyelembevételével gondoskodik. 13

54 2.4. Az iratselejtezési jegyzőkönyv A selejtezésre szánt iratokról 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: az intézmény nevét, az irattárba helyezés évét, a selejtezett irattári tételeket, az iratok mennyiségét, az iratselejtezést végző és ellenőrző személyek nevét. A selejtezési jegyzőkönyv 2 példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett levéltári hozzájárulás alapján lehet. A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni S megjelöléssel. 14

55 15

56 VI. M e l l é k l e t e k 1. számú Melléklet - Egyéb iratkezelési feladatok 1. Felvilágosítás adása ügyfeleknek Az intézmény dolgozói a beadványok átvételén felül az ügyfeleknek kizárólag a beadvány iktatószámáról, ügyintézőjéről, elintézésének időpontjáról, valamint arról adhatnak felvilágosítást, hogy az intézkedést hova továbbították. Az ügy érdeméről nem adhatnak felvilágosítást, iratot betekintésre vagy lemásolás céljából nem adhatnak ki. Az intézményben elintézés alatt álló, vagy már elintézett ügyről érdemi felvilágosítást csak az illetékes ügyintéző vagy intézményvezető/tagiskola-vezető adhat. Felvilágosítást csak az ügyben érdekelt személynek lehet adni, és csak olyan mértékben, hogy, ezáltal ne juthasson jogtalan előnyhöz. 2. A szabályok betartása A szabályok következetes megtartásáért el kell érni, hogy az iratkezelés megbízhatóan segítse az ügyintézést, az intézményi feladatok szakszerű, gyors megoldását, a végzett munka ellenőrzését. 3. Intézkedések az intézmény megszűnése esetén Az intézmény megszüntetése, vagy feladatkörének megváltoztatása esetén a rendelkező intézménynek kell intézkednie az érintett intézmény iratári anyagának további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről, kezeléséről és további használhatóságáról. Az intézményi feladatok átadása esetén az erről felvett és iktatott jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az utolsó iktatószámot és tételesen fel kell sorolni az átadott, illetőleg átvett ügyirathátralékot. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek 1 példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a nevelési-oktatási intézmény vezetője a megszűnő intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást megküldi az illetékes levéltárnak. 4. Intézkedések munkakör átadása esetén Azt a munkatársat, akinek munkaköre megváltozik, vagy munkaviszonya megszűnik a részére kiadott iratokkal, ügyiratokkal el kell számoltatni. A munkakört átadó ügyintéző az iratokat, ügyiratokat az intézményvezető vagy az általa megbízott személynek jegyzőkönyvileg köteles átadni. A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, melyből az első példányt az átadó, második példányt az átvevő 16

57 harmadik példányt pedig az iratkezelő kapja. 17

58 2. számú Melléklet - Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések: Az intézményvezető engedélye alapján készített hivatalos bélyegzőket a központi intézményben az iskolatitkárnak nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásban fel kell tüntetni: a bélyegző lenyomatát, feliratát, a kiadás dátumát, a használatra jogosult nevét és aláírását. Az iskolatitkár gondoskodik a sérült, vagy elavult bélyegző begyűjtéséért, ill. az új bélyegzők kiadásáért. A bélyegző eltűnése esetén a bélyegző felkutatásáról, és az ügyben lefolytatott eljárásról, valamint szükség esetén a bélyegző érvénytelenítéséről az igazgatóhelyettes intézkedik. Az intézménynél a hivatalos bélyegzőket átadás-átvételi jegyzőkönyvben kell kiadni. Az átvett bélyegzőt csak az arra jogosult személy meghatározott célokra használhatja. Tilos üres lapokat, ki nem töltött nyomtatványokat bélyegzővel ellátni, illetve a kiadmányt hitelesíteni, ha azt a kiadmányozó még nem írta alá. A bélyegző használója felelős a bélyegző rendeltetésszerű használatáért és biztonságos őrzéséért. Ezért a bélyegzőt: csak a munkájával kapcsolatban használhatja, a munkaidő befejezése után illetve a munkahelyről való távozáskor köteles elzárni, munkaviszony megszűnésekor köteles a bélyegzők nyilvántartásával megbízott személynek átadni, ha elvesztette, köteles az intézmény vezetőjének azonnal jelenteni. 18

59 3. számú Melléklet - Irattári terv I. Nevelési - oktatási ügyek Ügykörszám Ügykör megnevezése... Őrzési idő (év) Anyakönyvek, pót-anyakönyvek, tanuló-nyilvántartások... nem selejtezhető Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók... nem selejtezhető Vizsgajegyzőkönyvek év Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek... 5 év Diákönkormányzat szervezése, működése... 5 év Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése... 5 év Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok, ajánlások.10 év Tantárgyfelosztás... 5 év Naplók... 5 év Tanulási képességet vizsgáló csoport áttelepítési szakvéleményei év Gyakorlati képzés szervezése... 5 év Tanulók dolgozatai, témazárói... 1 év Tanulók felvétele, átvétele év II. Gazdasági ügyek Ügykörszám Ügykör megnevezése... Őrzési idő (év) Ingatlan-nyilvántartás, - kezelés, fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek... határidő nélküli Költségvetési alapokmányok... Nem selejtezhető Éves költségvetés, költségvetési beszámolók év Könyvelési bizonylatok... 5 év Gyermekek, tanulók ellátása, juttatása, térítési díjak... 5 év A dolgozók társadalombiztosításával kapcsolatos ügyek év Leltárak, állóeszköz-nyilvántartások, vagyonnyilvántartás, selejtezési ügyek... Nem selejtezhető Számlák, nyugták, helyettesítési naplók, túlóra elszámolások, anyagkönyvelési bizonylatok, ruházati ügyek év Főkönyvi kivonat, számlák, leltárak év Bérdossziék anyagai, adó-, járulék-elszámolások, letiltások.. 50 év Humánerőforrás és személyi juttatások ügyei év Belső ellenőrzések jegyzőkönyvei év Nyugdíj-, és egészségbiztosítási ügyek év 19

60 4. számú Melléklet - Tanügyi okmányok Naplók: A beírási napló, a felvételi napló: Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt - nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazott vezeti. A gyermeket, a tanulót akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. Ha az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó,a szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. Az iskola minden év június30-áig megküldi az illetékes nevelési tanácsadó, illetve szakértői és rehabilitációs bizottság részére azon gyermekek, tanulók nevét - a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottsági szakvélemény számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következőtanévben esedékes. A foglalkozási napló: A tanórai, a tanórán kívüli, foglalkozásokról a nevelő munkát végző, illetve a foglalkozást tartó pedagógus, foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót stb.) vezet. A foglalkozási napló általában két részből áll: A haladási rész a tananyagot, az óra sorszámát, a hiányzókat tartalmazza. Pontos vezetése a foglalkozást tartó pedagógus feladata. Az osztályozó rész a tanulók adatait, az írásbeli, szóbeli és gyakorlati teljesítményüket értékelő érdemjegyeket, szöveges értékelést, az esetleges dicséreteket, jutalmakat, büntetéseket, valamint a félévi és az év végi osztályzatokat, szöveges értékelést tartalmazza. Az órák, érdemjegyek és értékelések naprakész beírása a foglalkozást tartó pedagógus feladata. A naplók vezetéséért és rendben tartásáért az osztályfőnök a felelős. Az osztályfőnök hatáskörébe tartozik: A mulasztások igazolása és összesítése, A jutalmazások, fegyelmi büntetések, A tanulók iskolai munkájával, életével összefüggő egyéb kérdések záradékai. Az osztálynaplók külső borítójára a következőket kell felírni, illetve bélyegezni: az iskola hosszú bélyegzője, 20

61 tanév, osztály, osztályfőnök neve. A naplók belső vezetése a naplóban lévő utasítás értelemszerű kitöltés alapján történik. A statisztikai összesítőket értelemszerűen és folyamatosan vezetni kell. Fokozott figyelmet kell fordítani a tanulók naplóba történő beírására, ezen belül: csak az intézménybe beiratkozott tanuló neve kerülhet a naplóba. a tanulókat névsor szerint kell beírni. üres fejrésznél 1-től n-ig sorszámozni. Az anyakönyvi lapokon lévő adatoknak pontosan egyezni kell a napló adataival. Az osztálynaplók vezetésének ellenőrzéséért az igazgatóhelyettes, illetve a tagintézmény-vezetője a felelős. Az osztálynaplókat az intézményben kell őrizni, az irattári tervben meghatározott ideig, a tagintézményben használt naplókat a tagintézményben őrzik. Anyakönyvi lap törzslap: Az iskola - a tanévkezdést követő harminc napon belül - nyilvántartási lapot (iskolában törzslapot) állít ki. A nyilvántartási lapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét, OM azonosítóját és a tanuló azonosító számát. A nyilvántartási lap csak a törvényben meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni a tanuló év végi szöveges minősítéseit, osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos tanuló nevelését oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett - a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján - póttörzslapot kell kiállítani. A törzslap kitöltésével, folyamatos vezetésével kapcsolatban a leírtakon túl az alábbiak szerint kell eljárni: A tanulók személyi adatait, tanév végi osztályzatait, mulasztásait, a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a tankötelesek nyilvántartását tartalmazó törzslapot az osztályfőnök vezeti. A törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a vizsgálat időpontját, a következő kontrollvizsgálat időpontját, a sajátos nevelési igény típusát. A törzslapot minden év október hó 1-ig az osztályfőnök állítja ki, abba a tanulókat névsor szerint bejegyzi. A később felvett tanulók adatait a névsor végén, folytatólagosan kell bejegyezni. 21

62 A törzslapra a tanuló személyi adatait a születési anyakönyvi kivonat adatai alapján, a tantárgyak osztályzatait betűvel és a mulasztott órákat számmal az osztálynapló adatai alapján, a továbbhaladási és egyéb záradékokat az előírt szöveggel kell bevezetni A törzslap személyi és tanév végi adatainak az osztálynapló és a bizonyítványok adataival való egyeztetését két összeolvasó tanár közreműködésével az osztályfőnök végzi. Összeolvasás után az adatok megegyezését mindhárman aláírásukkal igazolják. Az adatok egyezőségéért az összeolvasók, az összeolvasás ellenőrzéséért az igazgató felelős. A törzslapon javítani csak a következő módon szabad: A hibás szöveget egyszeri áthúzással kell érvényteleníteni úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon. Az érvénytelenített szó vagy szöveg javításául szolgáló helyes szót vagy szöveget a megjegyzés rovatba kell bejegyezni az ide vonatkozó záradék alkalmazásával. Az érvénytelenített és a helyesbítő bejegyzést csillaggal vagy indexszámmal kell ellátni. A záradékot a javítást végző osztályfőnök írja alá, és az iskola körbélyegzőjével hitelesíti. A törzslapon ráírással, vegyszerrel, a hibás szöveg lefestésével, vagy ragasztásával javítani tilos. A törzslap üresen maradt, felesleges rovatait át kell húzni. Az igazgató, illetve a tagintézmény vezetője a törzslapot tanévenként ellenőrzi, aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesítve lezárja. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett az igazgató a rendelkezésre álló bizonyítványok, felvételi iratok, osztálynaplók, továbbá más hivatalos iratok, feljegyzések alapján pótanyakönyvet készít. Ezt is szabályszerű nyomtatványűrlapon kell kiállítani, a rovatok közül csak azokat szabad kitölteni, amelyeknek adatai hitelt érdemlően igazolhatók. A póttörzslap fedőlapjára záradékot kell írni, s azt az összeállításban közreműködő tanároknak is alá kell írniuk. Az anyakönyvi lapokat az intézményben őrzik az irattári tervben meghatározott ideig, a tagintézményben kiállított törzslapokat pedig a tagintézményben őrzik meg. Bizonyítvány: A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola OM azonosítóját és a tanuló azonosító számát. 22

63 Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján - kérelemre - pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és, nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. Tantárgyfelosztás és órarend: Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója a nevelőtestület véleményének kikérésével - hagyja jóvá. A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. Jegyzőkönyv: Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. Tanügyi nyilvántartások vezetése: Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus, illetve a pedagógus és iskolatitkár a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a 23

64 továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat. A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. Névváltozás esetén - a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján - a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték. Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni. A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése: Az iskola az üres bizonyítvány-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá. Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. Az iskola nyilvántartást vezet az üres bizonyítvány-nyomtatványokról, a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról, az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról. 24

65 5. számú Melléklet - Az intézmény által használt záradékok Záradék Dokumentumok 1. Felvéve [átvéve, a(z)... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe)... iskolába. Bn., N., TI., B. 1/A. Az első évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája előkészítőnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja. Bn., N., Tl., B. 2. A... számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel)... évfolyamon folytatja. Bn., TI. 3. Felvette a(z) (iskola címe)... iskola. Bn., TI., N. 4. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével folytathatja. Bn., TI., N. 4/ A.... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. N., Tl., B. 4/B. Mentesítve... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól N., Tl., B. 4/C.... tantárgy... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint:... N., Tl., B. 5. Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 19.../... tanévben felmentve... miatt. N., TI., B. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni 6. Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja. N., TI. 7. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve]... tantárgy tanulása alól. N., TI., B. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. 8. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z)... évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni. N., TI. 9. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. N., TI., B. 10. A(z)... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve... -tól... -ig. N. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. 11. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. N., TI. 12. A nevelőtestület határozata: a (betűvel)... évfolyamba léphet, vagy N., TI., B. A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait... évfolyamon folytathatja. 13. A tanuló az... évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig,... hónap alatt teljesítette. N., TI. 14. A(z)... tantárgyból javítóvizsgát tehet. N., TI., B., A javítóvizsgán... tantárgyból... osztályzatot kapott... évfolyamba léphet. TI., B. 25

66 15. A... évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti. N., TI., B. 15/A. Az... évfolyamot az évi LXXIX. törvény 72. -ának (4) bekezdésében foglaltak alapján megismételte. 16. A javítóvizsgán... tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. TI., B. 17. A(z)... tantárgyból... -án osztályozó vizsgát tett. N., TI. 18. Osztályozó vizsgát tett. TI., B. 19. A(z)... tantárgy alól... okból felmentve. TI., B. 20. A(z)... tanóra alól... okból felmentve. TI., B. 21. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére...-ig halasztást kapott. TI., B. 22. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z)... iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. TI., B. 23. A(z)... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait. TI., B., N. 24. Tanulmányait... okból megszakította, a tanulói jogviszonya...-ig szünetel. Bn., TI. 25. A tanuló jogviszonya a) kimaradással, b)... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e)... iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. Bn., TI., B., N fegyelmező intézkedésben részesült. N fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása ig felfüggesztve. 28. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén Bn., TI., N. a) A tanuló... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b) A tanuló ismételt... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI.dokumentumokra. 29. Tankötelezettség megszűnt. Bn. 30. A... szót (szavakat) osztályzato(ka)t...-ra helyesbítettem. TI., B. 31. A bizonyítvány... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. B. 32. Ezt a póttörzslapot a(z)... következtében elvesztett(megsemmisült) eredeti helyett... adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. TI. 26

67 33. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett... adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. TI. 33/A. A bizonyítványt... kérelmére a... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. Tl., B. 34. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név..., anyja neve... a(z)... iskola... szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat)... évfolyamát a(z)... tanévben eredményesen elvégezte. Pót. B. 35. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez... vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki. 36. Érettségi vizsgát tehet. TI., B. 37. Gyakorlati képzésről mulasztását...-tól...-ig pótolhatja. TI., B., N. 38. Beírtam a... iskola első osztályába. 39. Ezt a haladási naplót... tanítási nappal (órával) lezártam. N. 40. Ezt az osztályozó naplót... azaz... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. N. 41. Osztályozó vizsgán nem jelent meg, javítóvizsgát tehet. N., Tl., B 42. Eltérő tanterv szerint integráltan nevelve. Sajátos nevelési igényű gyermek. N., Tl., B 43. Eltérő tanterv szerint osztályozva. Sajátos nevelési igényű gyermek N., Tl., B Alkalmazott rövidítések: Beírási napló Bn. Osztálynapló N. Törzslap TI. Bizonyítvány B. 27

68 HERNÁD-PUSZTAVACS ÁLTALÁNOS ISKOLA Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete A HALLGATÓK FOGADÁSÁNAK SZABÁLYZATA H E R N Á D F Ő Ú T 150 1

69 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE A SZABÁLYZAT TERÜLETI, SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA, MÓDOSÍTÁSA A SZABÁLYZAT CÉLJA A GYAKORLATVEZETŐ MENTOR A HALLGATÓK GYAKORLATI KÉPZÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ KOLLÉGÁK A HALLGATÓI JELENTKEZÉS ÉS FOGADÁS A HALLGATÓI SZAKMAI GYAKORLATOK LEBONYOLÍTÁSA... 6 A) Felkészülés, megbeszélés... 6 B) Foglalkozások tervezése, vezetése... 7 C) Diagnosztikus tevékenység Pedagógiai diagnosztika tervezése... 7 D) Hospitálás... 7 E) Intézményi dokumentumok megismerése... 7 F) Adminisztrációs tevékenység... 7 G) Szakmai együttműködésekben való részvétel... 8 H) Más intézményi tevékenységek megismerése A HALLGATÓK ÉRTÉKELÉSE A SZAKMAI GYAKORLAT ZÁRÁSA A HALLGATÓKRA VONATKOZÓ ÉRDEKVÉDELMI ÉS MUNKAJOGI RENDELKEZÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÉPZŐHELYEKKEL ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI...12 JELENTKEZÉSI LAP SZAKMAI GYAKORLATRA 1.számú melléklet ÉRTESÍTÉS FOGADÁSRÓl 2. számú melléklet ÉRTESÍTÉS ELUTASÍTÁSRÓL 3. számú melléklet HALLGATÓI-MENTORI MUNKATERV 4. számú melléklet Emlékeztető szakmai gyakorlati megbeszélésről 5.számú melléklet HALLGATÓK ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI 6. számú melléklet MENTORI ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI 7.számú melléklet INTÉZMÉNYI HALLGATÓI PORTFÓLIÓ ELLENŐRZŐ LISTA 8.számú melléklet HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍV 9.számú melléklet SZEMPONTOK DOKUMENTUMELEMZÉSHEZ 11.számú melléklet

70 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete HALLGATÓK FOGADÁSÁNAK SZABÁLYZATA 1. Bevezetés A pedagógusképzés sikerének egyik alappillére a terepgyakorlatok eredményessége, gyakorlóhelyként igyekszünk olyan személyi, tárgyi és minőségügyi feltételeket teremteni, amely igazodik a jogszabályi, képzőhelyi, hallgatói és korszerű szakmai igényekhez, valamint az alapvető pedagógiai szolgáltatások feladatainak hatékony ellátására. Igazgatói jogköröm alapján ezért a következő Szabályzatot adom ki a felsőoktatási intézmények hallgatói iskolánkban töltendő szakmai gyakorlatára vonatkozóan. 2. Fogalmak meghatározása Hallgató: felsőoktatási intézmény vagy más felnőttképzési szervezet képzésére felvételt nyert személy. Gyakorlóhely: a szakmai gyakorlat külső helyszíne, a Hernád-Pusztavacs Közös Fenntartású Általános Iskola székhely intézménye. Külső szakmai gyakorlat: alap-, mesterképzésben erre alkalmas külső gyakorlóhelyen teljesítendő gyakorlati oktatás. Gyakorlatvezető mentor: a hallgató külső szakmai gyakorlattal összefüggő minden pedagógiai tevékenységének gondozója, a hallgató egyéni fejlődési terve megvalósításának legfontosabb szakmai támogatója a gyakorlóhelyen. Gyakorlatvezető tanár: a felsőoktatási intézmény hallgatójának a képzéssel párhuzamosan folyó szakmai gyakorlati képzésének vezetésére gyakorlóhelyen vagy más külső közoktatási intézményben megbízott gyakorlatvezető tanára. Hallgatói-mentori munkaterv: A hallgató és a gyakorlatvezető mentor által közösen összeállított egyéni fejlődési terv, mely a képzőhely által kiadott képzési cél elérését szolgálja. Hallgatói portfólió: a gyakorlatai során a hallgató által kiválasztott, adott kompetenciák elérésének adott színvonalát bemutató, illusztráló dokumentumok és az ezekre vonatkozó reflexiók rendezett gyűjteménye, a kompetencia alapú képzés szabályozásának és értékelésének egyik eszköze. A hallgatói portfólió elkészítéséért a hallgató felelős. Intézményi-hallgatói portfólió: a gyakorlat során a hallgatóval kapcsolatos dokumentációk összessége. Az intézményi-hallgatói portfólió elkészítésért a gyakorlatvezető mentor felelős. 3. A szabályzat jogszabályi háttere - A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény 3

71 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete Az alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Kormányrendelet - Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 4. A szabályzat területi, személyi és időbeli hatálya, módosítása Jelen Szabályzat a Hernád-Pusztavacs Közös Fenntartású Általános Iskola székhelyén szakalkalmazotti munkakörben dolgozó, valamint a külső szakmai gyakorlatukat intézményünkben teljesítő hallgatókra vonatkozik. Jelen Szabályzat január elsejétől visszavonásig érvényes. A Szabályzatot felül kell vizsgálni, és módosítani kell amennyiben a szakalkalmazottak legalább fele (50% plusz egy fő) írásban kéri. 5. A szabályzat célja A Szabályzat célja a szakmai gyakorlatok lebonyolításának előírása, javaslattétel a gyakorlatok tartalmi megvalósítása és a hallgatók értékelése tekintetében. 6. A gyakorlatvezető mentor A gyakorlatvezető mentorokat az intézmény vezetője jelöli ki szakterületenként, a megfelelő szakos végzettséggel rendelkező, gyakorlati és átfogó elméleti ismeretekkel rendelkező szakalkalmazottak közül. A gyakorlatvezető mentor feladata különösen: - A hallgatóval egyeztetve elkészíti a hallgatói-mentori munkatervet. - Segíti és felkészíti a hallgatót a) az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok, intézményi szokások megismerésére, értelmezésére; b) pedagógushallgató esetén az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi tantervében foglaltak szakszerű alkalmazására; c) a pedagógiai foglalkozások, mérések felépítésének, az alkalmazott módszereknek, segédleteknek, eszközöknek célszerű megválasztására; d) a pedagógiai foglalkozások, mérések előkészítésével, megtervezésével és eredményes lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátására; 4

72 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete e) a munkakörrel kapcsolatos egyéb feladatok ellátására, pl. részvétel a szakmai teamek munkájában, a munkakörhöz kapcsolódó előkészítő és befejező feladatok ellátása, az intézményi struktúra és feladatok megismertetése, a helyi kommunikációs szokások megismertetése; f) a gyermekekkel, szülőkkel, a nevelésben résztvevőkkel, valamint más szakmai és civil szervezetekkel való együttműködés formáira. - Rendelkezésre áll a teendők és problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához. - Segíti és folyamatosan ellenőrzi a hallgatói teljesítést. Látogatja a hallgató foglalkozásait. - Szóban és írásban értékeli a hallgató teljesítményét, ezzel megalapozza a hallgató minősítését. Lehetőséget ad az önreflexióra. 1. Az értékelésbe bevonja mindazokat a kollégákat, akik az adott időszakban részt vettek a hallgató gyakorlati képzésének segítésében. - Az értékelését minden esetben összeveti a hallgató önértékelésével, és meghatározza a hallgató további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat, melyet megállapodásba foglalnak. - Időben elkészíti az intézményi hallgatói portfóliót. - Időben megküldi a képzőhelynek a véleményét, értékeléseit. 7. A hallgatók gyakorlati képzésében résztvevő kollégák A hallgatók gyakorlati képzésében a gyakorlatvezető mentoron kívül részt vehetnek más kollégák is: - bemutató foglalkozás megtartására felkért kolléga, - speciális intézményi feladatot ellátó kolléga (pl. gyermekvédelmi felelős, könyvtáros), - felső- vagy középvezetők. 8. A hallgatói jelentkezés és fogadás A hallgatók egyénileg, a felsőoktatási intézmény vagy a felnőttképzési szervezet munkatárásán keresztül jelentkezhetnek szakmai gyakorlatuk teljesítésére. A jelentkezési lap letölthető az intézmény weboldaláról, majd elektronikusan postázandó a weboldalon megjelölt elektronikus levélcímre. (Jelentkezési lap szakmai gyakorlatra 1. sz. melléklet) A hiánytalanul kitöltött, elektronikusan beérkező jelentkezésre a hallgatók fogadásának szervezésével megbízott vezető 10 munkanapon belül válaszol. 5

73 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete Fogadás és elutasítás esetén is a feladattal megbízott vezető visszajelzést küld a hallgatónak. Fogadás estén a felsőoktatási intézménynek is megküldi a szükséges igazolást. (Értesítés fogadásról 2. sz. melléklet; Értesítés elutasításról 3. sz. melléklet). Pozitív visszajelzéskor a levél tartalmazza a kijelölt mentor nevét, elérhetőségét, végzettségét, valamint az első mentorhallgatói találkozó helyszínét és időpontját. A mentort a hallgatók fogadásának szervezésével megbízott vezető jelöli ki. 9. A hallgatói szakmai gyakorlatok lebonyolítása Az első mentor - hallgató találkozó legfontosabb feladata a hallgatói-mentori munkaterv elkészítése. A hallgatói-mentori munkaterv tartalmazza a szakmai gyakorlat konkrét, részletezett feladatait, azok helyét és ütemezését. A feladatok meghatározásakor a gyakorlatvezető mentor figyelembe veszi a hallgató választott szakjának képzési követelményeit, a képzőhely elvárásait, a szakmai gyakorlat óraszámát, a hallgató érdeklődési területeit. Ezen tényezők figyelembevételével próbál optimális feladatlistát illetve egyéni fejlődési programot összeállítani. Csoportos terepgyakorlat esetében a gyakorlatvezető elegendő, ha egy közös munkatervet készít, amennyiben minden hallgatónak időben és térben megegyeznek a feladatai. A mentor a képzőhely formanyomtatványait, elemzési szempontsorát használja. Amennyiben a képzőhely nem küld munkaterv nyomtatványt illetve más tájékoztatókat, jelen szabályzat mellékletében található űrlapot alkalmazza, valamint a mellékletben található szempontok szerint végzi a foglalkozások elemzését, dokumentumelemzést, esettanulmány készítését. (Hallgatóimentori munkaterv űrlapja 4. sz. melléklet) Ha a képzőhely nem ír elő konkrét tevékenységeket a teljes terepgyakorlati óraszámra, a mentor a következő tartalmi elemek közül választ: A) Felkészülés, megbeszélés - Megbeszélés a mentorral - Foglalkozások előzetes megbeszélése - Foglalkozások értékelése (felkészültség, foglalkozás szervezése, foglalkozás felépítése, foglalkozás vezetése) - Önálló intézményi felkészülés (pl. gyermekek megismerése (személyi anyagok), eszközök készítése) - Önálló intézményen kívüli felkészülés 6

74 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete Egyéb B) Foglalkozások tervezése, vezetése - Tanórai foglalkozások vezetése (kiscsoportos, csoportos) - Napközis-tanulószobai szabadidős foglalkozások vezetése - Szakköri foglalkozások vezetése - Színházlátogatás szervezése, vezetése - Művelődési intézményi előadás, rendezvény szervezése, vezetése. - Kirándulás szervezése, vezetése - Ünnepélyek, megemlékezések szervezése, vezetése - Egyéb tevékenységek szervezése, vezetése C) Diagnosztikus tevékenység - Pedagógiai diagnosztika tervezése - Pedagógiai diagnosztika megvalósítása - Diagnosztikára épített tervezés - Egyéb D) Hospitálás - Hospitálás a mentor foglalkozásain - Hospitálás más pedagógusok foglalkozásain - Egyéb E) Intézményi dokumentumok megismerése - Alapító Okirat - SZMSZ - PP - Házirend - Munkaköri leírás - Egyéb F) Adminisztrációs tevékenység - A pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó nyomtatványok kitöltése - Hallgatói portfólió készítése - Egyéb 7

75 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete G) Szakmai együttműködésekben való részvétel - Mentori/ osztálytanítói megbeszélések - Munkaközösségi megbeszélések - Intézményi team megbeszélések - Egyéb megbeszélések H) Más intézményi tevékenységek megismerése - KT, szakszervezet - Gyermekvédelem - Minőségirányítás - Könyvtár - DÖK - Szülőkkel való együttműködés (részvétel szülőkkel való megbeszélésen, szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatáson, Sulivár rendezvényen) - Egyéb tevékenységek megismerése A gyakorlatvezető mentor és a hallgató első és utolsó találkozójáról mindenképpen, de magasabb óraszámú gyakorlat esetén legalább 100 óránként emlékeztető készül a több tartalmi területet is érintő megbeszélésekről, mentori javaslatokról és megállapodásokról. (Szakmai gyakorlat emlékeztető űrlapja 5. sz. melléklet) 10. A hallgatók értékelése A hallgatók értékelése a képzőhely követelményeinek és elvárásainak megfelelően történik. A szóbeli értékelés folyamatos, a foglalkozások megtartása után minden esetben sor kerül rá. A végső, írásos értékelés elsősorban a mentor véleményét tükrözi, de kialakításakor figyelembe veszi a hallgató önértékelését, a hallgató tevékenységét esetlegesen követő kollégák vagy vezetők véleményét. Amennyiben a képzőhely nem ad szempontokat a hallgató értékeléshez a gyakorlatvezető mentor a 6. sz. mellékletben található hallgatók önértékelésének és a 7. sz. mellékletben található mentori értékelés szempontsorát használja. 11. A szakmai gyakorlat zárása A szakmai gyakorlat végén a gyakorlatvezető mentor és a hallgatók fogadásának szervezésével megbízott vezető összeállítja az intézményi hallgatói portfóliót. Ez az intézmény irattárába kerül. Elkészítésével igazolja intézményünk a szakmai gyakorlat teljesülését. A portfólió tartalmazza: Ellenőrző lista (8. sz. melléklet) 8

76 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete Jelentkezési lap szakmai gyakorlatra Értesítés fogadásról Szakmai gyakorlat emlékeztetői Hallgatói-mentori munkaterv Mentori értékelés A képzőhelynek kiadott értékelés, igazolás, egyéb dokumentum Hallgatói elégedettségi kérdőív A gyakorlatvezető mentor dotációjának dokumentumai A felsőoktatási képzések nagy részén követelmény a Hallgatói portfólió elkészítése. A Hallgatói portfólió a gyakorlatai során a hallgató által kiválasztott, adott kompetenciák elérésének adott színvonalát bemutató, illusztráló dokumentumok és az ezekre vonatkozó reflexiók rendezett gyűjteménye, a kompetencia alapú tanárképzés szabályozásának és értékelésének egyik eszköze. Amennyiben a képzőhely nem határozza meg a portfólió kötelező tartalmi elemeit, lehetséges tartalmi elemek lehetnek a következők: - Intézmény bemutatása - Csoport, egyén bemutatása - Hospitálási napló - Foglalkozási tervezetek - Záró-foglalkozás terve - Záró-foglalkozás jegyzőkönyve - Egyéni fejlesztési tervek - Esetismertetések - Interjúk - Diagnosztikus eljárások bemutatása - Mérések bemutatása - Szakcikk összegzése, értékelése - Megfigyelések - Összegzés, tapasztalatok, pályakép esszé A gyakorlatvezető mentor igény szerint segítséget nyújthat a portfólió tartalmának meghatározásához. A hospitálási napló, a foglalkozási tervezetek, a záró-foglalkozás tervezete csak a mentor láttamozása után kerül a portfólióba. 9

77 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete A hallgatókra vonatkozó érdekvédelmi és munkajogi rendelkezések A gyakorlati képzés tekintetében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a hallgatót megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A hallgató foglalkoztatására alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve ának (1)- (4) bekezdését, ának (1) bekezdését, ának (1)-(2) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A hallgató a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában a munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a hallgatói jogviszonyt kell érteni. A hallgató az intézmény dolgozóihoz hasonlóan köteles betartani az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint a Házirendben foglaltakat. A gyakorlati képzés keretében elkövetett hallgató kötelességszegés esetén a fegyelmi eljárást a felsőoktatási intézmény folytatja le. Ilyen vonatkozású indítványt a gyakorlóhely vezetője tehet. Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. Amennyiben a gyakorlóhely okoz kárt a hallgatónak a gyakorlati képzéssel összefüggésben, vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A gyakorlóhely a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 13. Együttműködés a képzőhelyekkel A képzőhelyekkel való együttműködés elsődlegesen az intézményvezetés feladata. Az intézmény törekszik a jó munkakapcsolat kialakítására, a képzőhely és gyakorlóhely számára egyaránt előnyös együttműködési megállapodás rögzítésére. Intézményünk minden esetben lehetőséget biztosít a gyakorlatvezető tanár, a gyakorlatvezető mentor és a hallgató igény szerinti találkozóinak realizálásához. 10

78 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete Záró rendelkezések A Hallgatók fogadásának szabályzatában foglaltakról a szakalkalmazotti testület tagjai véleményt nyilvánítanak. A Hallgatók fogadásának szabályzatát a szakalkalmazotti testület december 17 i ülésén véleményezte és elfogadta. Hernád, december intézményvezető 11

79 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete A szabályzat mellékletei 1. Jelentkezési lap szakmai gyakorlatra 2. Értesítés fogadásról 3. Értesítés elutasításról 4. Hallgatói-mentori munkaterv 5. Szakmai gyakorlatemlékeztető űrlapja 6. Hallgatók önértékelésének szempontjai 7. Mentori értékelés szempontjai 8. Intézményi hallgatói portfólió ellenőrző lista 9. Hallgatói elégedettségi kérdőív 10. Szempontok a foglalkozások elemzéséhez 11. Szempontok dokumentumelemzéshez 12

80 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete JELENTKEZÉSI LAP SZAKMAI GYAKORLATRA 1.számú melléklet Hallgató neve: Hallgató elérhetősége ( cím vagy telefonszám): Hallgató képzőhelyének neve, címe: Hallgatói szak/évfolyam/tagozat megnevezése: Hallgató képzési formájának megnevezése: Szakmai képzés képzőhelyi koordinátorának neve: Szakmai képzés képzőhelyi koordinátorának elérhetősége: Szakmai gyakorlat megnevezése: Szakmai gyakorlat színtere: Szakmai gyakorlat összes óraszáma: Szakmai gyakorlat teljesítésének tervezett időtartama: Az elvégzendő feladat részletezése: Kelt: Hernád, 13

81 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete ÉRTESÍTÉS FOGADÁSRÓl 2. számú melléklet iktatószám: ÉRTESÍTÉS FOGADÁSRÓL Tisztelt (hallgató neve)! Örömmel értesítem, hogy elfogadtuk jelentkezését az intézményünkben töltendő (gyakorlat megnevezése) szakmai gyakorlatára. Egyúttal a következőkről tájékoztatom: Kijelölt gyakorlatvezető mentora: A gyakorlatvezető mentor elérhetősége: Az első találkozó helyszíne: Az első találkozó időpontja: Kelt: Üdvözlettel: 14

82 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete ÉRTESÍTÉS ELUTASÍTÁSRÓL 3. számú melléklet Iktatószám: ÉRTESÍTÉS ELUTASÍTÁSRÓL Tisztelt (hallgató neve)! Sajnálattal értesítem, hogy nem tudjuk biztosítani (gyakorlat megnevezése) szakmai gyakorlatának intézményünkben történő teljesítését. Az elutasítás indoklása: Kelt: Üdvözlettel: 15

83 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete HALLGATÓI-MENTORI MUNKATERV 4. számú melléklet HALLGATÓ NEVE: MENTOR NEVE: A gyakorlat összes óraszáma: A szakmai gyakorlat megnevezése: Időpont Tevékenység Helyszín Időtartam Érintettek Produktum Megjegyzés 16

84 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete Emlékeztető szakmai gyakorlati megbeszélésről Emlékeztető szakmai gyakorlati megbeszélésről Téma: Időpont: Helyszín: Résztvevők: 5.számú melléklet Az elhangzottak rövid összegzése: Mentori javaslatok: Megállapodások: 17

85 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete HALLGATÓK ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI 6. számú melléklet - Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek? - Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést? - Milyen eredményeket ért el? - Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania? - Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során? Milyen típusú feladatokkal voltak problémái? - Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni? - Ismeri-e a vele szemben támasztott követelményeket elvárásokat? - Ha hibázott kiben, miben kereste az okokat? Magában, mentorban, gyermekekben, szülőkben, egyéb külső körülményekben? - Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását? - A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket betartja-e? - Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit? - Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát? - Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai szabályokat, előírásokat? - Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat? - Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné végezni a munkáját? - Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása? - Döntéseiben elfogulatlan tudott-e lenni? - Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei? - Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni? - Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt, de szeretné jobban hasznosítani? - Milyen segítségre lenne szüksége a gyakorlatvezető mentor részéről? - Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a képzőhely részéről? 18

86 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete MENTORI ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI 7.számú melléklet - Foglalkozások tervezése pl. minőség, tartalom, felkészültség - Foglalkozások kivitelezése - módszertan, foglalkozásvezetés, tanulásirányítás, motiváció - Módszeres eljárások alkalmazása pl. szakszerűség, célszerűség - Diagnosztikus eszközök alkalmazása - Eszközhasználat - Nevelési tevékenység pl. személyiségfejlesztés, önismerete fejlesztése, fegyelmezés, közösségépítés - Kommunikáció együttműködés nyitottság, kapcsolatteremtés, konfliktuskezelés, konstruktív javaslattevés - Pályaalkalmasság, rátermettség pl. munkafegyelem, tájékozottság, felelősség, közösségi elkötelezettség, megbízhatóság, empátia - Személyes tulajdonságok, adottságok pl. kreativitás, rugalmasság, aktivitás - Önértékelése 19

87 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete INTÉZMÉNYI HALLGATÓI PORTFÓLIÓ ELLENŐRZŐ LISTA melléklet 8.számú Név: Munkakör: Dátum: Aláírás: DOKUMENTUM: IGEN NEM Jelentkezési lap szakmai gyakorlatra Értesítés fogadásról Szakmai gyakorlat emlékeztetői Hallgatói-mentori munkaterv Mentori értékelés A képzőhelynek kiadott értékelés, igazolás, egyéb dokumentum Hallgatói elégedettségi kérdőív A gyakorlatvezető mentor dotációjának dokumentumai Problémák: 20

88 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍV 9.számú melléklet Kedves Hallgató! Köszönjük, hogy szakmai gyakorlatod helyszínéül intézményünket választottad! Kérünk, hogy segítsd anonim értékeléseddel, észrevételeiddel, javaslataiddal minőségi munkánkat. Szeretnénk, ha a gyakorlatukat nálunk teljesítő hallgatók elégedetten távoznának tőlünk, eredményes és jó hangulatú gyakorlatuk után. Kérünk, karikázással jelöld véleményed az alábbi kérdésekkel kapcsolatban! 1. Az intézményükről szerzett összbenyomásod (hangulat, légkör stb.) nagyon jó nagyon rossz 2. A gyakorlatvezető mentor szakmai felkészültsége nagyon jó nagyon rossz 3. A gyakorlati felkészítés szakmai színvonala nagyon jó nagyon rossz 4. Kollégáink segítőkészsége, emberi viszonyulása nagyon jó nagyon rossz 5. Intézményünk tárgyi környezete, felszereltsége nagyon jó nagyon rossz Egyéb észrevételeid, javaslataid:

89 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete Segítséged köszönjük! ÓRALÁTOGATÁSI LAP A minőségfejlesztő csoport 10.számú melléklet MENTORI ÉRTÉKELÉS - Az óralátogató neve, beosztása: -.. A látogatott pedagógus neve, megbízatásai:. A látogatás ideje:..tantárgy:..osztály:.. Értékelési skála: Sorszám: Megfigyelési szempontok: Szakmai felkészültsége 2. Az óra célja, szervezettsége, felépítése 3. Alkalmazott módszerek 4. A tanár előadásmódja, kérdéskultúrája, egyénisége, hangneme 5. Az óra eredményessége 6. A tanulók aktivitása, magatartása Az értékelés átlaga: A megfigyelésre adott pontszám összege/megfigyelési pontok száma: 22

90 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete A látogató egyéb feljegyzése, javaslat: A látogatott pedagógus eltérő véleménye:.. Hernád, 20. a látogatott pedagógus. órát látógató 23

91 Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete SZEMPONTOK DOKUMENTUMELEMZÉSHEZ 11.számú melléklet Alapító Okirat: - Milyen szakfeladatok ellátására jogosult az intézmény? - Ki az intézmény fenntartója és milyen keretek között biztosítja a közfeladat-ellátást? Szervezeti és Működési Szabályzat: - Hogyan érvényesül a feladatmegosztás elve az intézményben a dokumentum alapján? - Milyen szervezeti egységek és közösségek vannak az intézményben? - Kivel és milyen külső kapcsolattartási rend jelenik meg a szabályzatban? - Kivel és milyen belső kapcsolattartási rend jelenik meg a szabályzatban? - Hogyan alakul a munka belső ellenőrzési rendje az intézményben? - Hogyan alakul az intézmény igénybevételének módja az iskolai területen? - Melyek a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei és mi célból készültek? - Melyek a fő iratkezelési feladatok az intézményi ügyintézés során? - Hogyan történhet az intézményben az alkalmazotti és gyermeki adatok továbbítása? Pedagógiai Program: - Melyek az intézményben folyó nevelés-oktatás fő céljai és feladatai? - Milyen tevékenységek megvalósításával történik esélyegyenlőség biztosítása? Házirend: - Milyen jogok és kötelességek gyakorlására vonatkozó szabályok jelennek meg kiemelten az Intézmény Házirendjében? - Mik ezen jogok és kötelességek gyakorlásának fő szabályai? - Részletezze az intézményi védő-óvó előírásokat! - Mi a tanulói jogviszony létesítésének intézményi eljárásrendje? Intézményi Minőségirányítási Program: - Hogyan történik a minőségfejlesztési rendszer működtetése? - Melyek a szakalkalmazotti teljesítményértékelés területei? Munkaköri leírás: - Melyek az adott munkakör fő tevékenységei és feladatai? 24

92 HERNÁD-PUSZTAVACS ÁLTALÁNOS ISKOLA Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete: REFERENCIA-INTÉZMÉNY - A JÓ GYAKORLAT ÁTADÁSÁNAK INTÉZMÉNYI SZABÁLYAI A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE H E R N Á D FŐ ÚT

93 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete TARTALOMJEGYZÉK A SZABÁLYZAT CÉLJA:... 3 A SZABÁLYZAT HATÁLYA:... 3 A JÓ GYAKORLAT FOGALMA:... 3 ELŐZMÉNYEK:... 3 TULAJDONOSI JOGOSULTSÁGOK:... 4 KAPCSOLATTARTÁS A KÜLSŐ PARTNEREKKEL:... 4 A JÓ GYAKORLAT MUNKACSOPORT INTÉZMÉNYI SZERVEZETE:... 4 Felelősségi és hatáskörök:... 4 Intézményvezető:... 4 Szakmai vezető:... 5 A gazdasági ügyintéző:... 6 REFERENCIA-INTÉZMÉNYI MUNKACSOPORT:... 7 REFERENCIA-INTÉZMÉNYI MENTORCSOPORT:... 7 A JÓ GYAKORLATBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL:... 7 A JÓ GYAKORLAT -OK ÁTADÁSÁNAK FOLYAMATA:... 9 DOKUMENTUMOK, BIZONYLATOK KEZELÉSE:...12 ZÁRADÉK MELLÉKLET MELLÉKLET A JÓ GYAKORLAT ÁTADÁS INTÉZMÉNYI SZABÁLYAIHOZ :

94 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete A szabályzat célja: Az intézményi jó gyakorlatok átadásával kapcsolatos tevékenységek, feladatok, jogok és kötelezettségek rögzítése a minél szakszerűbb és átlátható feladatellátás érdekében. A szabályzat hatálya: A szabályzat előírásai határozatlan időre szólnak. Módosítását az innovációs szakmai team bármely tagjának javaslatára - az iskola Igazgatója jogosult elvégezni. Területi és időbeli vonatkozásában kiterjed az intézmény illetékességi körébe tartozó épületekre és létesítményekre, a jó gyakorlat helyszínéül szolgáló programokra, valamint az átadásátvétel folyamatának teljes időtartamára. A szabályzat személyi hatálya az intézménnyel jogviszonyban álló, a jó gyakorlatot kidolgozó és az átadás-átvételt lebonyolító innovációs szakmai team tagjaira vonatkozik. Az innováció megvalósításában résztvevő pedagógusok és más intézményi alkalmazottak hivatalos munkaidőben látják el a jó gyakorlatban megjelölt és elvégzendő tevékenységeket. A jó gyakorlat fogalma: A jó gyakorlat adott szakmai kritériumoknak (megfelelő innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese, amelyet a közoktatási intézményben több éve tudatosan, sikeresen és hatékonyan alkalmaznak. A pedagógusok, intézményi közösségek az innovációt a gyakorlatban kipróbálták, dokumentálták, ezért más intézmények által is eredményesen adaptálható, továbbfejleszthető, fenntartható. A jó gyakorlat a felhasználók által elismert szolgáltatásként képes működni, mert mérhető, értékelhető minőségelemekkel rendelkezik, s az intézményi, osztálytermi és egyéni pedagógiai fejlesztéseket, a kompetenciaalapú oktatás elterjesztését pozitívan befolyásolja. Előzmények: A jó gyakorlatok megismerése, elterjesztése, alkalmazása ma már központi szerepet tölt be a közoktatás fejlesztésében. Az adás-vétel, az újszerű. szolgáltatói piac lehetősége motiválta iskolánk innovatív pedagógusait arra, hogy az Educatio Kft. honlapján, a Szolgáltatói kosárban ( közzé tegyék a - Játsszunk! Mit? Mikor? Hogyan? Miért? - A kooperatív technikák az alsó tagozatos magyar órákon Mindkettő pedagógiai, módszertani, oktatásszervezési jó gyakorlatot. Az innováció az Educatio által kidolgozott egységes szempontrendszer alapján került feltöltésre az adatbázisba. 3

95 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete Szakmai munkánk bemutatása, népszerűsítése, az iskola jó hírnevének növelése mellett célunk, hogy a jó gyakorlatból az iskola és az innováló pedagógusok egyaránt anyagi bevételhez jussanak. Annak érdekében, hogy a kidolgozott jó gyakorlat adás-vétele szabályszerű és jogszerű lehessen, fenntartói határozattal módosításra került intézményünk Alapító okirata. Kiegészítésként a 8560 TEÁOR számú (Oktatást kiegészítő tevékenység, szakmakód: ) tevékenységi körrel bővült a feladatellátás. Tulajdonosi jogosultságok: A jó gyakorlat ötletgazdája, kidolgozója és egyben megvalósítója az iskola egy-egy innovatív pedagógusa. A megvalósítás alapfeltétele viszont az iskolai fizikai-szakmai környezet és feltételek (tanulók, szülők, az iskolával jogviszonyban, munkaviszonyban álló dolgozók, épület, helyiségek, taneszközök, stb.) rendelkezésre állása. A jó gyakorlat tulajdonosa ezért a Hernád- Pusztavacs Közös Fenntartású Általános Iskola gesztor intézménye, mint önálló jogi személy. Képviseletében, a jó gyakorlat adás-vétele során az iskola igazgatója jár el. Kapcsolattartás a külső partnerekkel: Az intézmény korábbi kapcsolatrendszere kibővül azon partnerek körével, akik a jó gyakorlat révén kapcsolatba kerülnek iskolánkkal. A jó gyakorlatok külső-belső kapcsolattartója a szakmai vezető, akinek az igazgatóval együttműködve a szerződéskötés kivételével joga van minden, az innovációval kapcsolatos tájékoztatásra, információtovábbításra. A szabályzat egyes rendelkezései érintik a jó gyakorlatot - mint intézményi szolgáltatást igénylő partnereket, más intézmények vezetőit, pedagógusait, munkatársait. A jó gyakorlat munkacsoport intézményi szervezete: - Igazgató - Szakmai vezető - Gazdasági ügyintéző - Referenci- intézményi munkacsoport - Referencia-intézményi mentorok, Jó gyakorlat -gazdák. Felelősségi és hatáskörök: Intézményvezető: 4

96 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete a helyszíni látogatók fogadását, általános tájékoztatását (az iskola munkájáról, a jó gyakorlat nevelési-oktatási folyamatba való illeszkedéséről, stb.),. - igény és megállapodás szerint lehetőséget biztosít a szolgáltatás iránt érdeklődő partnerek helyszíni látogatására, - befogadja az iskolába érkező jó gyakorlat megrendeléseket, - az intézmény képviseletében szerződéskötésre jogosult, - biztosítja az átadás jogszerűségének, szakszerűségének intézményi feltételeit, - felel a jó gyakorlat eladásából befolyt bevételekkel való gazdálkodásért, az érintett pedagógusok számára történő kifizetésért, -,,jó gyakorlatok felügyelete, - a szolgáltatások ellenőrzése, - értékelések elkészítése - a fejlesztő műhelyekben folyó munka ellenőrzése, - a hálózati munkában való részvétel, - az intézményi alapdokumentumok és szabályzók frissítésének megszervezése és felügyelete. Szakmai vezető: - biztosítja a szakmai-szervezeti feltételeket az innováció kidolgozásához, Szolgáltatói kosárba való feltöltéséhez, - a jó gyakorlat adatlap szolgáltatói kosárba való feltöltése, iskolai honlapon történő népszerűsítésének megszervezése, - a jó gyakorlat megvalósításának éves iskolai munkatervben történő tervezését, lebonyolítását, - gondoskodik a Szolgáltatói kosárba feltöltött jó gyakorlatok adatlapjainak ellenőrzéséről, hitelesítéséről, adatbázisban történő nyilvánosságra hozataláról, - a megvalósítás iránt érdeklődők fogadásának ütemezését, - az érdeklődő partnerekkel való kapcsolattartás, - gondoskodik a megvalósító pedagógusok tervező-előkészítő munkájának ellenőrzéséről, 5

97 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete a lebonyolítás humán és tárgyi-technikai feltételeinek megteremtéséről, folyamatának ellenőrzéséről, értékeléséről, (a terem- és tárgyi feltételek, IKT és multimédiás eszközök biztosításának ellenőrzése, a catering biztosítása), - a megvalósítás szakmai minőségének és a jó gyakorlat eladás évenkénti dokumentálásáról (fotó, videó, feljegyzések, referenciák, minőségügyi bizonylatok, stb.), - a fejlesztő pedagógusok munkájának támogatása, irányítása, szakmai műhelymunkák szervezése, - az egyes modulok egységes dokumentációjának ellenőrzése, - a jó gyakorlat megvalósításának éves munkatervben való tervezése, a lebonyolítás szakmai segítése, ellenőrzése, - gondoskodik a komplex jó gyakorlatok elektronikus adathordozón (CD, DVD) történő archiválásáról, - a megvalósítás és a jó gyakorlat eladás releváns bizonylatainak gyűjtéséről, rendszerezéséről, - a fejlesztő műhelyek ütemezése, megszervezése, - a hálózati munkában való részvétel megszervezése, - az intézményi alapdokumentumok és szabályzók frissítésének megszervezése és felügyelete, - a szolgáltatások minőségbiztosítási feladatainak ellenőrzés, önértékelés, partneri mérés, értékelés, panaszkezelés megtervezése és megvalósítása, - évzáró értékelés megtervezése és megvalósítása. A gazdasági ügyintéző: - felelős az átadás-átvétellel kapcsolatos szerződés előkészítésért, - a számlázás és a teljes gazdasági-pénzügyi folyamat szakszerű és jogszerű bizonylatolásáért, - igazgatói döntés alapján az innováló pedagógusok megbízási szerződésének elkészítéséért, - tájékoztatást nyújt az igazgatónak a jó gyakorlat eladásából származó bevétel intézményi számlára történő beérkezéséről, - intézi a beérkezett összegből a jogosult pedagógusok számára történő kifizetést. 6

98 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete feladata a jó gyakorlatok moduljának szakszerű tervezése, a megvalósítás dokumentálása. Referencia-intézményi munkacsoport: - látogatások megszervezése az érintett munkatársak bevonásával, - látogatók előzetes felmérése, - látogatók fogadása, regisztrálása, - a terem-és tárgyi feltételek, IKT és multimédiás eszközök biztosítása, - a catering biztosítása, bekészítések és ezek ellenőrzése, - a képzések közti szünet(ek)ben a bekészítések újrafeltöltése, - a képzés befejeztével az eredeti állapot visszaállítása, - a fejlesztő műhelyek munkájában való részvétel, - a hálózati munkában való részvétel. Referencia-intézményi mentorcsoport: - az átadásra kerülő szakmai anyagok elektronikus adathordozón (CD, DVD) történő biztosítása, - a tanulók, szülők tájékoztatása, - a kidolgozott jó gyakorlat modul megvalósításának irányítása, - a know-how gyakorlati bemutatása a megvalósításban résztvevő tanulók, szülők bevonásával, közreműködésével, - az érdeklődő partnerek tájékoztatása a megvalósítás részletkérdéseiről, - a jó gyakorlat választott moduljának megvalósítása során igény szerint konzultál a helyszínen hospitáló partnerekkel. - mentori munkaterv készítése, megvalósítása. A jó gyakorlatból származó bevétel: - A jó gyakorlat végső eladási összegéről a vásárlóval történt egyeztetés alapján - az igazgató dönt. (A Szolgáltatói kosárban megjelölt összeg, tájékoztató jellegű.) - A szolgáltatási szerződés tervezetét a megrendelői igények figyelembe vételével a gazdasági ügyintéző állítja össze, illetve a számlázást is ő végzi. - Az eladásból származó bevétel az iskola számlájára érkezik. - Az érintettek megállapodása alapján a jó gyakorlatból befolyó bevétel 30%-a az intézményt, 70%-a az intézménnyel jogviszonyban álló, innováló pedagógus(oka)t illeti, 7

99 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete melynek kifizetéséről az iskola igazgatója intézkedik az összeg beérkezést követő 15 napon belül. - Az intézményi 30%-ból kell biztosítani a jó gyakorlat potenciális Megrendelője számára biztosított bemutató anyag és eszközköltségeit. - Az innováló pedagógusok szakmai munkájuk ellenértékét a jó gyakorlat - vagy annak egyes moduljai - eladását követően az intézményvezető teljesítésigazolásával kapják meg. - Amennyiben az innovációt kidolgozó pedagógus az eladás időpontjában már nem az iskola dolgozója, a befolyt összeg 70%-át az Igazgató jogosult a megvalósító pedagógusok, munkatársak között felosztani. 8

100 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete A JÓ GYAKORLAT -OK ÁTADÁSÁNAK FOLYAMATA: MÉRFÖLDKŐ A FOLYAMAT LÉPÉSEI RÉSZTVEVŐK, FELELŐSÖK KAPCSOLAT FELVÉTEL Kapcsolati adatok rögzítése (kontaktszemély, telefon, ) Érdeklődő partner képviselője Szakmai vezető Szakmai egyeztetés (a jó gyakorlat választott modulja, az érdeklődő igényei, stb.) Hospitálási időpont, feltételek és tartalom egyeztetése az átvevő intézmény képviselőjével Feltételek belső egyeztetése, jóváhagyása (létszám, időpont, helyszín, tartalom, eszközök, stb.) Érdeklődő partner képviselője Szakmai vezető Érdeklődő partner képviselője Szakmai vezető Intézményvezetés Érintett pedagógusok, dolgozók, tanulók, szülők Szakmai vezető Írásos visszajelzés a partner számára ( , levél) Szakmai vezető A JÓ GYAKORLAT ADÁS-VÉTELE SZERZŐDÉSKÖTÉS A megrendelés és a felhasználói szerződés részleteinek egyeztetése, a megrendelő befogadása Szerződéskötés Intézményvezetés Gazdasági ügyintéző Megrendelő képviselője 9

101 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete A JÓ GYAKORLAT BEMUTATÓ KÖZVETLEN ELŐKÉSZÜLETEI, TERVEZÉS, SZERVEZÉS Tájékoztatók, jelenléti ív, elégedettségi kérdőív, a jó gyakorlat releváns moduljának előkészítése A jó gyakorlatot bemutató pedagógus team felkészülése Szakmai vezető Igazgató Szakmai vezető Érintett pedagógusok Helyszín kialakítása, tárgyi-technikai feltételek megteremtése a jó gyakorlat bemutatásához (felhasználásra kerülő anyagok, eszközök, foto, videó, projektor, stb.) Igazgató helyettes Szakmai vezető Érintett pedagógusok Oktatás-technikus Technikai dolgozók Felkészülés a vendéglátásra, a feladatok megosztása (anyagok, eszközök rendelése, beszerzése) A know-how dokumentumainak előkészítése Igazgató helyettes Szakmai vezető Bevont munkatársak Szakmai vezető A JÓ GYAKORLAT BEMUTATÁSA Vendégfogadás - vendéglátás Igazgató helyettes Szakmai vezető 10

102 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete Bevont munkatársak Vendégek Bevezető tájékoztatás - igény alapján prezentáció (az intézményről, a jó gyakorlatról) Hospitálás lebonyolítása, gyakorlati bemutató Igazgató Szakmai vezető Vendégek Szakmai vezető Érintett pedagógus(ok) Résztvevők Vendégek Szakmai megbeszélés a know-how dokumentumairól és a helyszíni tapasztalatokról, kérdések és válaszok Intézményvezetés Szakmai vezető Jó gyakorlat átadó(k) Vendégek A hospitáláson résztvevők elégedettségmérése A jó gyakorlat bemutató bizonylatainak összegyűjtése, rendszerezése, archiválása Szakmai vezető A JÓ GYAKORLAT ADÁS-VÉTELE ELSZÁMOLÁS A jó gyakorlat dokumentumainak átadása A teljesítés igazolása Igazgató Szakmai vezető Megrendelő képviselője 11

103 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete Számlázás Igazgató Gazdasági ügyintéző Referenciakérés Igazgató Szakmai vezető Megrendelő A jó gyakorlat eladási összegének beérkezését követő 15 napon belül az igazgató intézkedik a pedagógusoknak történő kifizetésről. Dokumentumok, bizonylatok kezelése: - A jó gyakorlat megvalósításához kapcsolódó dokumentumokat, bizonylatokat az egyes modulok innovációjáért felelős pedagógus(ok) gyűjtik, és a megvalósítást követő két héten belül átadják a szakmai vezetőnek rendszerezésre, tárolásra. - Az eladás folyamatában keletkező dokumentumokat, bizonylatokat az intézményben szokásos módon iktatni, irattározni kell, melyről a munkaközösség-vezető, a gazdasági ügyintéző és az alsós igazgatóhelyettes gondoskodik. - A keletkezett dokumentumokból 1 példányt a gazdasági irodában kell elhelyezni. Záradék - Jelen szabályzatot az intézmény Igazgatója adta ki az érintett intézményi dolgozók véleményének figyelembe vételével. - A jó gyakorlat átadás intézményi szabályzata január 1-én lép hatályba. - A szabályzat előírásainak kihirdetéséről, az iskolában történő elhelyezéséről az Igazgató gondoskodik a soron következő nevelőtestületi értekezleten. Melléklet A szabályzat Melléklete a jó gyakorlat átadás Szolgáltatói Szerződés mintája, amely a szolgáltatást igénylővel történő egyeztetés alapján módosításra kerülhet. 12

104 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete Hernád, december 17. Szabadosné Malata Ibolya igazgató Melléklet a jó gyakorlat átadás intézményi szabályaihoz : JÓ GYAKORLAT ÁTADÁS-ÁTVÉTEL SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS I. A SZERZŐDÉST KÖTŐ FELEK ADATOK SZOLGÁLTATÓ Megrendelő Név Hernád-Pusztavacs Közös Fenntartású Általános Iskola Székhely 2376 Hernád Fő út 150. Képviseli Nyilvántartási szám/azonosító Szabadosné Malata Ibolya OM Adószám Számlaszám Kapcsolattartó neve: Ráczné Kocsis Krisztina Címe: 2376 Hernád Fő út

105 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete Tel.: Fax: II. A Szerződés tárgya A szerződés tárgya: Előzmény:A z Educatio Kft. Szolgáltatói Kosárban regisztrált megnevezésű jó gyakorlat átadása a Megrendelő részére. A szerződés tárgyának részletes leírását az 1.számú melléklet tartalmazza. A jó gyakorlat átadásának-átvételének határideje:.. A Megrendelő a jelen Szerződésben meghatározott feladat elvégzésének ellenértékeként összesen..díjat köteles fizetni a jó gyakorlatot átadó Szolgáltató részére a jelen Szerződésben írt módon. A Szolgáltató kijelenti, hogy a díjon felül a Megrendelővel szemben semmilyen hivatkozással nem érvényesít plusz költséget. A díj magába foglal minden járulékos költségeket, egyéb díjakat is. III. A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI III.1. A Szolgáltató vállalja, hogy a Megrendelő részére az 1. számú mellékletben írt jó gyakorlat átadási programokat a..szabad kapacitása terhére elvégzi, azokról a Megrendelő részére készít. A jelen pontban foglalt feladatok részletezését, a Szolgáltató által alkalmazni kívánt és a Megrendelő által elfogadott jó gyakorlat programot a Szerződés 1. számú melléklete tartalmazza. III.2. A Szolgáltató által a jelen Szerződés 1. számú mellékletében meghatározott feladatok elvégzésére kijelölt személyt a Megrendelő elfogadja. III.3. A Megrendelő által a jó gyakorlat átadásának-átvételének megkezdéséhez a Szolgáltató rendelkezésére bocsátandó iratok, dokumentumok listáját a 2. számú melléklet tartalmazza. 14

106 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete III.4. A Felek kötelezik magukat, hogy a jelen Szerződés hatálya alatt egymással együttműködnek, egymás feladatainak teljesítését kölcsönösen segítik és minden, a feladatok maradéktalan ellátásához szükséges információt egymás számára biztosítanak. III.5. A Megrendelő annak érdekében, hogy a Szolgáltató vállalt feladatát teljesíteni tudja, ellátja a Megbízót a szükséges információkkal és dokumentumokkal az igények felmerülésekor, valamint szükség szerint a Szolgáltató rendelkezésére áll a jelen Szerződés teljesítése során, hogy a Szolgáltató a jelen Szerződésben foglalt feladatokat időben és legjobb tudása szerint teljesíthesse. A Megrendelő a jó gyakorlat átadásához átvételéhez köteles időben a Szolgáltató rendelkezésére bocsátani a jó gyakorlat átadásának - átvételének megkezdéséhez szükséges dokumentumokat, információkat. Amennyiben a Megrendelő ezek átadásával késlekedik, a Szolgáltató számára nyitva álló teljesítési határidő a Megrendelő késedelmével megegyező számú nappal meghosszabbodik. III.6. A Szolgáltató köteles a II. pontban és a jelen Szerződés 1. számú mellékletében meghatározott feladatokat a megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottja, közreműködője (alkalmazottai, közreműködői) útján ellátni. A Szolgáltató által a II. pontban és a jelen Szerződés 1. számú mellékletében meghatározott feladatok elvégzésére kijelölt személy(eke)t a Megrendelő elfogadja. III.7. Amennyiben a Szolgáltató alkalmazottja, közreműködője a II. pontban és a jelen Szerződés 1. számú mellékletében meghatározott feladatok elvégzésére bármely okból nem képes(ek), arról a Szolgáltató köteles haladéktalanul írásban értesíteni a Megrendelőt. III.8. A Szolgáltató köteles a zárójelentés átadásakor a Megrendelő rendelkezésére bocsátani a képzési program dokumentációját egy (1) példányban, papíralapú formában, amely megfelelő részletességgel tartalmazza a jó gyakorlat átadására vonatkozó programot, az elvégzett tevékenységet, valamint tartalmazza a részt vevők által aláírt jelenléti íve(ke)t. III.9. A Szolgáltató köteles haladéktalanul értesíteni a Megrendelőt minden olyan körülményről, amely a jó gyakorlat átadás-átvétel eredményességét vagy a teljesítés határidejét érinti, illetve e körülményekről a Megrendelővel egyeztetéseket kezdeményezni. Az egyeztetésekről a Felek feljegyzést készítenek. III.10. A Szolgáltató tájékoztatási kötelezettsége kiterjed arra is, ha szükségesnek látja a jelen Szerződés 1. számú mellékletében meghatározottaktól való eltérést. Ebben az esetben a Szolgáltató a jó gyakorlat átadására irányuló szolgáltatás nyújtását csak a Megrendelővel végzett egyeztetés után folytathatja. A Felek az egyeztetésről feljegyzést készítenek. III.11. A Megrendelő csak a jó gyakorlat célját és tárgyát illetően adhat utasítást a Szolgáltatónak. III.12. A Szolgáltató kijelenti, hogy a jelen Szerződés szerinti jó gyakorlat átadás előírás szerinti végzéséhez szükséges tárgyi és szellemi feltételekkel rendelkezik. 15

107 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete III.13. A Szolgáltató kizárólag a jelen Szerződésben és annak 1. számú mellékletében foglaltak elvégzéséért felel, a Megrendelő, a Megrendelő egyéb közreműködői, a hatóságok és egyéb személyek magatartásáért, mulasztásáért a Szolgáltatót felelősség nem terheli. A Megrendelő felelőssége, hogy a jelen szerződés 1. sz. mellékletében közösen egyeztetett programokon a Megrendelő 2. sz. mellékletben felsorolt közreműködői megjelenjenek, részt vegyenek. III.14. A Szolgáltató vállalja, hogy a jó gyakorlat átadás-átvétel teljesítése során a személyiségi jogok megsértése nélkül fotódokumentációt készít a Megrendelő honlapján való közzététel céljából, a projekt szakmai megvalósulásának dokumentálása érdekében (így különösen: szórólapok, kiadványok szerkesztéséhez, a Támogató Szervezet részére történő megküldés végett.) IV. A TELJESÍTÉS IGAZOLÁSA IV.1. A Megrendelő a Szolgáltató általi teljesítést (zárójelentés Megrendelő részére történő átadását) követő hét (7) napon belül köteles a teljesítés megfelelősége esetén kiadni a teljesítésről szóló igazolást. A Megrendelő részéről a teljesítési igazolás kiadására jogosult személy a Megrendelő képviselője vagy I. pont szerinti kapcsolattartója. V. DÍJAZÁS V.1. A Megrendelő a II. pontban és az 1. számú mellékletben meghatározott jó gyakorlat átadás, mint szolgáltatás nyújtásáért a II. pontban írt összegű díjat köteles fizetni a Szolgáltató részére a Szolgáltató által kibocsátott számla ellenében, a Szolgáltató számlájára történő átutalással, a számla kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül. A Szolgáltató köteles az általa kibocsátott számlán a következőket feltüntetni: Megrendelő neve: Számlázási cím:.. Amennyiben ezek feltüntetését Szolgáltató elmulasztja, a fizetési késedelem a kamatkövetelést kizárja. A számlán vagy számlamellékleten a jó gyakorlat megnevezését egyértelműen fel kell tüntetni. V.2. Fizetési késedelem esetén a Megrendelő a Ptk. 301/A. -ban írt mértékű kamat megfizetésére köteles, amelyet a Szolgáltató számla kiállításával jogosult érvényesíteni. 16

108 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete V.3. A Szolgáltató köteles az elszámolásból eredő esetleges ÁFA fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tenni. VI. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA A jelen Szerződést a Felek kizárólag írásban, egybehangzó akaratnyilvánítással módosíthatják. VII. A SZERZŐDÉS HATÁLYA ÉS MEGSZŰNÉSE VII.1. A jelen Szerződés annak mindkét fél általi aláírása napján lép hatályba és annak teljesítéséig terjedő időtartamra szól. VII.2. A jelen Szerződés megszűnik annak teljesítésével, a teljesítés lehetetlenné válásával, a Szerződés felbontásával, illetve a Szerződés megszüntetésével. VII.3. HA A TELJESÍTÉS MINDKÉT FÉL ÉRDEKKÖRÉBEN VAGY ÉRDEKKÖRÉN KÍVÜL FELMERÜLT OLYAN OKBÓL VÁLIK LEHETETLENNÉ, AMELYÉRT EGYIK FÉL SEM FELELŐS, A SZOLGÁLTATÓT AZ ELVÉGZETT MUNKA ÉS KÖLTSÉGEI FEJÉBEN A DÍJ ARÁNYOS RÉSZE ILLETI MEG. VII.4. A jelen Szerződést a Felek közös megegyezéssel amennyiben az még lehetséges bonthatják fel annak keletkezésére visszamenő hatállyal, illetve szüntethetik meg jövőbeni hatállyal. A Felek ilyen esetben kötelesek elszámolni egymással. VII.5. Bármelyik Fél azonnali hatállyal felmondhatja a Szerződést, ha a másik Fél a Szerződést súlyosan megszegi, és kötelezettségeit felszólítás ellenére sem teljesíti, illetve egyéb jogellenes magatartását a másik fél tiltakozása ellenére sem hagyja abba. Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, ha a Megrendelő felszólítás ellenére sem egyenlíti ki a Szolgáltató díját, ha a Szolgáltató nem teljesíti értesítési és tájékoztatási kötelezettségét, vagy magatartásával a képzési program eredményét veszélyezteti, és az eredmény elérését késlelteti. VII.6. A jelen Szerződés megszűnik abban az esetben is, ha a Megrendelő ellen csőd- illetve felszámolási eljárás indul, vagy ha a Megrendelő jogutód nélkül megszűnik. VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK VIII.1. A jelen Szerződés szerint szükséges valamennyi nyilatkozatot a Felek írásban (postai vagy elektronikus úton közölve) kötelesek megtenni. A szerződésszegéssel, illetve a Szerződés megszűnésével kapcsolatos nyilatkozatok kizárólag postai úton tértivevénnyel - kézbesíthetőek. A jelen Szerződéssel kapcsolatos írásbeli nyilatkozatok akkor is szabályszerűen közöltnek tekintendők, ha a címzett az átvételt megtagadta, 17

109 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete vagy a küldeményt nem vette át. Ilyen esetben a kézbesítés időpontja az átvétel megtagadásának napja, illetve a kézbesítés eredménytelen megkísérléséről szóló postai jelentés napja. VIII.2. A Felek a vitás, sérelmes ügyeiket, jóindulatot és jóakaratot tanúsítva egymás iránt, békés úton kísérlik meg rendezni. VIII.3. A Felek a jelen Szerződés létrehozása és teljesítése kapcsán tudomásukra jutott adatokat üzleti titokként kötelesek kezelni. VIII.3.1. Amennyiben a Szerződés teljesítése során a Felek minősített adatokba nyernek betekintést, vagy azok birtokába jutnak, kötelesek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően eljárni. VIII.3.2. A Felek kötelezik magukat arra, hogy védik és őrzik a jelen Szerződés teljesítése során tudomásukra jutott adatokat, információkat, dokumentumokat, és minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy azok megfelelő védelmét biztosítsák. Így különösen gondoskodnak arról,hogy alkalmazottaik,illetve mindazok, akik a jelen Szerződés teljesítése kapcsán bizalmas adathoz hozzáférhetnek, betartsák az adatvédelmi jogszabályok előírásait, illetve, hogy ezen adatokhoz csak azok férhessenek hozzá, akik jogosultak azok megismerésére és felhasználására, szavatolják, hogy minden alkalmazottjuk, egyéb segítőjük, akik munkaköri vagy szerződéses kötelezettségük teljesítése során az adatokhoz, információkhoz, dokumentumokhoz hozzá kell jussanak, vagy egyébként hozzáférhetnek, megfelelő titoktartási nyilatkozatot tesznek, mielőtt a jelen Szerződéssel kapcsolatos tevékenységüket megkezdenék, illetve az adatvédelmet megfelelően biztosítják, végrehajtják az adatvédelemhez szükséges védelmi, biztonsági intézkedéseket. VIII.3.3. NEM MINŐSÜL ÜZLETI TITOKNAK AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ADAT, VALAMINT AZ AZ ADAT, AMELYNEK MEGISMERÉSÉT VAGY NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁT KÜLÖN TÖRVÉNY KÖZÉRDEKBŐL ELRENDELI. A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL AZONBAN NEM EREDMÉNYEZHETI AZ OLYAN ADATOKHOZ ÍGY KÜLÖNÖSEN A TECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOKRA, A MŰSZAKI MEGOLDÁSOKRA, A GYÁRTÁSI FOLYAMATOKRA, A MUNKASZERVEZÉSI ÉS LOGISZTIKAI MÓDSZEREKRE, TOVÁBBÁ A KNOW-HOW-RA VONATKOZÓ ADATOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉST, AMELYEK MEGISMERÉSE AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SZEMPONTJÁBÓL ARÁNYTALAN SÉRELMET OKOZNA, FELTÉVE, HOGY EZ NEM AKADÁLYOZZA MEG A KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADAT MEGISMERÉSÉNEK LEHETŐSÉGÉT. VIII.3.4. A MEGRENDELŐ TUDOMÁSUL VESZI, HOGY AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK VIZSGÁLHATJA AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREIBŐL FINANSZÍROZOTT BESZERZÉSEKET ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK VAGYONÁT ÉRINTŐ SZERZŐDÉSEKET A SZOLGÁLTATÓNÁL, VALAMINT AZOKNÁL A SZERZŐDŐ FELEKNÉL, AKIK, ILLETVE AMELYEK A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉÉRT FELELŐSEK, TOVÁBBÁ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ VALAMENNYI GAZDÁLKODÓ SZERVEZETNÉL. 18

110 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete VIII.3.5. A Felek tudomásul veszik, hogy a jelen Szerződés lényeges tartalmáról szóló tájékoztatást, illetve a nyilvánosságra hozatalt az üzleti titokra hivatkozással sem tagadhatják meg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény 19. (1) bekezdésében írtak, illetve az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 15/B. -ában írtak alapján. VIII.3.6. A Feleket az e pont szerinti titoktartási kötelezettség a jelen Szerződés megszűnését követően is terheli. VIII.3.7. A Felek felelősséggel tartoznak minden olyan kárért, amely a VIII.3. pontban körülírt adatkezelési, titoktartási kötelezettségük megszegéséből származik. VIII.4. A Szolgáltató kijelenti, hogy a jó gyakorlat átadása szerzői jogot nem sért. VIII.5. Szolgáltató tudomásul veszi, hogy a jelen Szerződés keretében átvett jó gyakorlatot az átvevő intézmény pedagógiai programjába átülteti, adaptálja és a 2012/2013-as tanévtől kezdődően a Megbízó további engedélye, valamint díjfizetési kötelezettség nélkül intézményében alkalmazza. Szolgáltató hozzájárul ahhoz, hogy az átvett jó gyakorlatot a gyakorlatban történő alkalmazás során a Megrendelő a helyi igényekhez igazodva adaptálja. VIII.6. A jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadók. VIII.7. A jelen Szerződés mellékletei annak elválaszthatatlan részét képezik, a jelen Szerződés csak annak mellékleteivel együtt érvényes és értelmezhető: 1. számú melléklet: A jó gyakorlat átadás-átvételének részletes leírása 2. számú melléklet: A Szolgáltató részére a lebonyolításához átadandó dokumentumok, információk Abban az esetben, ha a Szerződés tárgyának részletes leírását tartalmazó melléklet a jelen Szerződésben szabályozott kérdésben a Szerződéssel ellentétes rendelkezést tartalmaz, az értelmezés során a Szerződésben írtak a melléklet tartalmát megelőzik. A Felek a jelen Szerződést átolvasták, értelmezték, és azt mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá. Kelt: Hernád,.. Kelt:Hernád,

111 Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete (tisztség) Szolgáltató részéről Megrendelő részéről Ellenjegyzem a Szolgáltató részéről: Hernád,. Ellenjegyzem a Megrendelő részéről: Hernád,. 20