Téti Kistérség S.Ö.T.T. Társulási Tanácsa részére. Összefoglaló

Átírás

1 Téti Kistérség S.Ö.T.T. Társulási Tanácsa részére Összefoglaló a Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretében Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások támogatása (NYDOP /B) elnevezésű pályázati lehetőségről Részletek a pályázati felhívásból és útmutatóból: A. TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A1. Alapvető cél A pályázat célja a közösségi közlekedést használók arányának a szinten tartása, a közösségi közlekedési rendszerek infrastrukturális, infko-kommunikációs, és színvonalemelő fejlesztéseinek a megvalósításával a hatékony városi és térségi közlekedési rendszerek kialakításával. A2. Rendelkezésre álló forrás A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg millió Ft. Jelen pályázati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A4. Támogatható pályázatok várható száma A támogatott pályázatok várható száma 10 db. Megjegyzés: Az előző évben ezen a kiíráson összesen 11 db nyertes pályázat részesült támogatásban összesen Ft értékben. A projekt méretekre a megítélt támogatás összegéből lehet következtetni: legalacsonyabb támogatás Ft volt, a legmagasabb Ft. A jelenlegi NYDOP /B pályázati kiírásra augusztus 24-től, március 25- ig lehet pályázni. Szakaszos bírálat: 1. szakasz: november 9. a benyújtás utólsó napja (790 M Ft keret) 2. szakasz: március 25. a benyújtás végső határideje (800 M Ft keret) Benyújtás napja a postai bélyegzőn szereplő dátum. Egyenlőre még nem lehet tudni, hogy november 9-i postára adással mennyi pályázat érkezett be. Forrás: Boros Zsuzsanna (Regionális Fejlesztési Ügynökség) B. PÁLYÁZÓK KÖRE Települési önkormányzatok; Önkormányzati társulások; Központi költségvetési szervek és intézményeik; Közösségi közlekedés feladatainak ellátására jogosult, közszolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdasági társaságok; Területfejlesztési Tanácsok által alapított non-profit kft Pályázat benyújtására konzorciumi formában is lehetőség van.

2 Önállóan nem, kizárólag a B. Pályázók Köre pontban felsorolt fenti vagy alábbi szervezetekkel alkotott konzorciumi formában pályázhatnak az alábbi szervezetek: NIF Zrt; Magyar Közút NZrt; MÁV Zrt; GYSEV ZRT Személyszállítási Üzletág; GYSEV Zrt; Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Regionális Közlekedésszervezési Irodák (RKI). A komplex fejlesztések érdekében egy pályázat több önálló megvalósítási helyszínt is tartalmazhat. Egy pályázó (konzorciumi vezető) több önálló pályázatot is benyújthat, de legfeljebb egy, a pontszám szerinti rangsorban előrébb lévő pályázata kerülhet támogatásra. Konzorciumi formában, konzorciumi tagként egy szervezet több pályázatban is részt vehet, támogatásban részesülhet. Figyelem, amennyiben a pályázat állami tulajdonú országos közutat is érint, a pályázat előkészítésekor egyeztetni szükséges a vagyonkezelő Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal a megfelelő pályázói kör meghatározása érdekében! Megjegyzés: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium háttérintézménye, elsődleges feladata a fejezeti kezelésű Közutas előirányzatok kezelése és a hazai útvagyon kezelése, a közlekedési szakma koordinációja. Tudományos igényű szakmai előkészítő és információs hátteret nyújt a minisztériumban, illetve az egyéb háttérintézményekben, kutatóhelyeken folyó munkához. Az intézmény munkáját Kerékgyártó Attila főigazgató vezeti, a műszaki feladatokat Szabó Zoltán műszaki igazgató, a gazdasági feladatokat Knapné Hanyecz Tünde gazdasági igazgató irányítja. Az intézmény, ahogy neve is kifejezi: a közlekedésfejlesztési koordinációs tevékenység központja: összehangolja a közlekedési infrastruktúra fejlesztésén dolgozó tudományos és civil szervezetek tevékenységét, és munkájuk eredményét közvetíti a KHEM felé, szakmai alapokon nyugvó előkészítő munkával orientálja az infrastruktúrafejlesztési projekteket és a közreműködő és megvalósító szervezetek munkáját, garantálja a közlekedési infrastruktúrafejlesztési projektek eredményességét, törvényességét és hatékonyságát. Forrás: Amennyiben a pályázatban országos közutat érintő engedélyköteles tevékenység található (pl.: autóbuszöböl átépítése, stb.), az I. tv 29. (1) alapján konzorciumi partnerként szükséges bevonni a jogszabály szerinti építtetőt! C1. Támogatható tevékenységek köre C.1.1 Önállóan támogatható tevékenységek A) Forgalmi épületek, forgalmi pálya fejlesztése Helyi és távolsági autóbusz-pályaudvarok, decentrumok és kapcsolódó kiszolgáló létesítmények építése, rekonstrukciója, bővítése, korszerűsítése. Intermodális csomópontok kiépítése, fejlesztése. Elkülönített közösségi közlekedési folyosók kialakítása. Kerékpáros és a közösségi közlekedés számára kialakított közös folyosók kialakítása. Autóbusz közlekedés pályájának a fejlesztése buszöblök, megállóhelyek, váróhelyiségek kialakításával, felújításával, fizikai állapotának a javításával,

3 autóbusz fordulók kialakítása, felújítása, fizikai állapotának a javítása. A komplex fejlesztések előmozdítása érdekében ezek a fejlesztések csak abban az esetben támogathatóak, ha a fejlesztések legalább 10 települést érintenek, vagy egy településen belül legalább 10 helyszínen valósulnak meg. Az egymáshoz kapcsolódó buszöböl, megállóhely, váróhelyiség 1 helyszínnek minősül. Kétirányú közösségi közlekedés esetén a kétirányú autóbuszöböl fejlesztése 2 helyszínnek minősül. Közúti tömegközlekedés vasúti közlekedésre való ráhordását biztosító, az átszállást lehetővé tevő kiszolgáló épületek, építmények felújítása, építése, P+R, B+R rendszerek kiépítése, kistérségi központokban, vagy egy pályázaton belül legalább 5 településen. B) Forgalomirányítás, forgalomszervezés és utastájékoztatás fejlesztése Autóbusz közlekedéshez kapcsolódó meglévő forgalomirányítási központok, rendszerek fejlesztése, új forgalomirányítási rendszerek kiépítése, a közösségi közlekedés előnyben részesítését segítő forgalomtechnikai eszközök fejlesztése. Az utasforgalom dinamikus kiszolgálásának és tájékoztatásának a fejlesztése (utastájékoztatási rendszerek kiépítése, nyilvános informatikai, térinformatikai eszközök fejlesztése, kialakítása). Az utas-tájékoztatási rendszerek mind a közúti, mind a kötöttpályás közösségi közlekedés utas-tájékoztatását elláthatják, biztosíthatják. C) Szolgáltatási színvonal erősítése Tarifaközösség előkészítése és tarifaközösség megvalósítása o A tevékenység keretében alternatíva vizsgálattal szükséges a tarifaközösség lehetséges formáit számba venni (minimum 3-5 alternatívát), majd a projekt befejezésig azok legkedvezőbbikét bevezetni. Menetrendek összehangolása o A tevékenység keretében alternatívavizsgálattal szükséges a menetrendek lehetséges összehangolását megvizsgálni (minimum 3-4 alternatíva kialakításával), majd a projekt befejezéséig a menetrendek összehangolását elvégezni. Elektronikus jegy- és bérletrendszer bevezetése, a szükséges infrastruktúra kialakítása, beszerzése. Igény alapú tömegközlekedés (DRT) bevezetése. Közlekedési szövetség létrehozásának az előkészítése. o Megalapozó tanulmány készítése, megrendelői szövetség kialakítása, előkészítése, pl.: Integrált városkörnyéki közösségi közlekedési rendszerek hosszú távú, 2020-ig tartó fejlesztési terveinek az elkészítése előmegvalósíthatósági tanulmány szintjén. Későbbiekben megvalósítható közösségi közlekedésfejlesztési projektek azonosítása, és megvalósíthatósági tanulmányaik elkészítése. A tanulmányterv részeként utasforgalmi felmérések készítése, forgalmi adatok elemzése, az egyéni/közösségi közlekedés (modalsplit) arányának felmérése támogatható. A leendő agglomerációs/városkörnyéki/térségi közlekedési rendszer területi lehatárolása. C.1.2 Önállóan nem támogatható, C.1.1 tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek A kiírás keretében önállóan nem, csak a C1.1. pontban felsorolt tevékenységekkel együtt támogathatók az alábbi tevékenységek: Kapcsolódó vonalas infrastrukturális és közterületi elemek korszerűsítése (csapadékvíz-elvezetés, szükséges közműkiváltás, optikai kábelek helyének a kiépítése a beavatkozási területen, közterület-rendezés, hatóságilag előírt

4 közvilágítás kiépítése, azbesztmentesítés). Az akadálymentes közlekedés (pl.: a csatlakozó járdaépítés, felújítás) feltételeinek megteremtése. Zöldterület felújítása, fejlesztése. (kizárólag a fejlesztéssel érintett helyrajzi számon). Biztonságos kerékpár támaszok, tárolók, kerékpár parkolók építése, elhelyezése az átszállási pontokon (megálló, pályaudvar, intermodális csomópont) a Kerékpár támaszok, kerékpár parkolók, és kerékpáros pihenőhelyek c. segédlet szerint. P+R rendszerek kialakítása. Közlekedésbiztonságot szolgáló elemek (támogatott célhoz szorosan kapcsolódó járdafelújítás/korszerűsítés/építés, jelzőlámpa telepítés, forgalomtechnikai munkák, akadálymentesítési munkák, esélyegyenlőség biztosítása, csomópont-átépítés, elválasztott rendszerű gyalogos közlekedés biztosítása) munkái. Fogyatékossággal élő emberek közlekedését elősegítő (nem járműhöz kötött) infrastruktúra fejlesztése (fel- és leszállást, tájékozódást elősegítő építmények, jelzőrendszerek, berendezések). Térfigyelő rendszer beszerzése és telepítése kizárólag autóbusz-pályaudvarokon és vasútállomásokon az A) tevékenységhez kapcsolódóan. Közösségi közlekedési átszállás ponthoz vezető kerékpárforgalmi létesítmény kialakítása (kerékpársáv, vagy kerékpárút, vagy elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút, vagy kerékpárforgalmi létesítmények kijelölése forgalomtechnikai eszközökkel) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által valamennyi régióban meghirdetett Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése pályázati felhívások C.3.2 pontjában megfogalmazott műszaki feltételekkel összhangban. Komplex terület-előkészítési munkák (bontás, tereprendezés, kármentesítés, stb.). Figyelem! Ha a projekt tartalmaz olyan támogatható tevékenységet, amelyet nem a pályázat részeként, nem annak költségkeretéből kíván megvalósítani, és/vagy ha a pályázat tartalmaz olyan nem támogatható tevékenységet, amelyet a pályázó meg kíván valósítani a projekttel együtt, azonban a pályázaton kívüli forrásból, akkor ezen tevékenységeket elkülönítetten és egyértelműen elkülönített költségbecsléssel be kell mutatni a pályázatban. A nem elszámolható, vagy nem támogatható tevékenységek részei a projekt összköltségének, azonban nem részei a projekt elszámolható költségének. C.1.3 Kötelezően megvalósítandó tevékenységek Tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása: A projektgazda a támogatási döntéstől számítva, a projekt megvalósítása során 125 millió forint, vagy ennél magasabb támogatási összeg esetén az Általános Feltételek c. dokumentum mellékletét képező Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei című dokumentumban szereplő III. számú kommunikációs csomagot, 125 millió forintnál alacsonyabb támogatási összeg esetén pedig a IV. számú kommunikációs csomagot köteles megvalósítani. A projektgazda a projekt megvalósítása során a fentiekben hivatkozott Arculati Kézikönyvben szereplő B típusú hirdetőtáblát, a projektzárást követően pedig D típusú emlékeztető táblát köteles elhelyezni a projekt megvalósításának helyszínén/helyszínein. Projektszintű könyvvizsgálat az Általános Feltételek c. dokumentum C1.2 pontjának megfelelően. C2. Nem támogatható tevékenységek Kizárólag a jelen dokumentum C1.1-C1.3 pontjában, valamint az Általános Feltételek c. dokumentum C1.2 pontjában felsorolt tevékenységek minősülnek támogatható tevékenységnek.

5 Nem támogatható tevékenységek különösen: - jármű beszerzés C3. Elszámolható költségek Jelen kiírás keretében az alábbi költségek számolhatók el: 8 1) A projekt-előkészítés költségei A) projekt-előkészítés Amennyiben azok szükségesek, kötelező előzetes tanulmányok elkészítése: környezeti hatásvizsgálat a 314/2005 Korm.rendelet alapján; egyéb (jelen útmutató feltételeinek a teljesítéséhez) szükséges háttértanulmányok. Megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés készítésének költsége. Szükséges engedélyezési dokumentumok, műszaki tervek, tulajdoni lapok, földhivatali térképmásolatok és ezek hatósági díjának költségei. Minősítési terv készítése. A 162/2004.(V.21.) Korm. rendelet (a kivitelezésre irányuló építési beruházás dokumentációjának tartalma) szerint a közbeszerzési dokumentációnak1 kell tartalmaznia a minősítési terv tartalmi követelményeit az adott útszakaszra vonatkozóan ennek költségét tervezni szükséges. Örökségvédelmi hatástanulmány készítése és régészeti feltárás előzetes felmérő munkálatainak végrehajtása. Szükségletfelmérés, helyzetfeltárás, forgalomszámlálás költsége. Közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatban felmerülő költségek (pl. közbeszerzési szakértő díja, hirdetési költségek, ajánlati felhívás elkészítésének költségei). Terület-előkészítéshez szükséges előzetes felmérő munkálatok költsége. Ha a projekt vízjogi létesítési engedély köteles tevékenységet tartalmaz: a projekt előkészítés költsége projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 6 %-a. Ha a projekt vízjogi létesítési engedély köteles tevékenységet nem tartalmaz: projekt előkészítés költsége a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 5 %-a B) Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése Az ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok megszerzésével kapcsolatos költségek elszámolhatóságának feltételeit az Általános Feltételek c. dokumentum tartalmazza. Megvalósítási költségek: 2) Beszerzések Eszközbeszerzés A kerékpárparkolók és tárolók létesítését az építési költségeknél kérjük feltüntetni, tekintettel arra, hogy csak megfelelő alapozás és rögzítés esetén garantálható a kerékpárok megfelelő elhelyezése, illetve mert a munkadíj és a tároló, parkoló építés járulékos költségei általában meghaladják a beépítendő támaszok árát. 1* - a kész állapotra vonatkozó műszaki minőségi követelményeket, - az anyagminőségeket és egyéb követelményeket a figyelembe veendő szabványokat, műszaki követelményeket, - a minőségbiztosítási követelmények ismertetését 9 3) Építések A projekt keretében kizárólag a támogatott célokhoz, és a C.1. pontban megfogalmazott tevékenységekhez kapcsolódó, azok megvalósításához szükséges munkák végezhetők. 4) Szolgáltatások igénybevétele A külső, harmadik féltől megrendelt, a projekt által támogatott tevékenységekhez

6 közvetlenül kapcsolódó alábbi szolgáltatások igénybevételének költségei számolhatók el: A./ Közösségi közlekedés fejlesztéséhez szükséges szolgáltatások: C.1.1 pont C) típusú tevékenységeihez kapcsolódó szolgáltatások költségei. B./ Projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások Tájékoztatás és nyilvánosság biztosításának költségei. Használatbavételi eljárás költsége. /A fejlesztés bekerülési összegébe beszámítható használatbavételi díj abban az esetben számolható el, ha annak számlája a projekt befejezési határidőig benyújtható/. A projekttel kapcsolatban kötelezően előírt könyvvizsgálat díjai. Könyvvizsgálói igazolás benyújtandó a projekt záró elszámolásának mellékleteként arról, hogy a projekt keretében kizárólag elszámolható költségeket számolt el a Kedvezményezett. Műszaki ellenőri tevékenység díja, tervellenőrzés költsége. 5) Immateriális javak beszerzése 6) ÁFA, valamint más adók és közterhek C.3.1 A projekt költségvetésének belső korlátai Jelen kiírás keretében a projekt elszámolható költségei vonatkozásában a következő belső korlátok kerülnek érvényesítésre: Költségtípus A projekt elszámolható költségei arányában számított %-os korlát Projekt-előkészítési költségek 5% / 6% Előkészítés költségei Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése 10% Vonalas infrastrukturális munkák Közlekedésbiztonságot szolgáló elemek Zöldterület fejlesztési munkák 40% Egyéb építési munkák Komplex terület előkészítési munkák 10% 40% Szolgáltatások igénybevétele B. A projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő szolgáltatások 5% Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a belső arányok vizsgálata során az előírt korlátok megtartásának ellenőrzése két tizedes jegy pontosságig történik. 10 Jelen konstrukció keretében az egyéb építési munkákba tartozó elemek összesített költsége legfeljebb a projekt összes elszámolható költségének a 40% lehet. Amennyiben a pályázat költségvetésének egyes tételei a piaci árakat meghaladó

7 egységárakon alapulnak, a piaci ár feletti rész nem minősül elszámolható költségnek. Amennyiben a projekt nem támogatható, vagy nem elszámolható költségeket tartalmaznak, úgy a projekt elszámolható költsége a szakmai értékelés során csökkenésre kerül. Segédletek a internetes oldalról 1.sz. segédlet: PÁLYÁZATI SEGÉDLET az EU támogatás felhasználásával megvalósuló, önkormányzati szerepvállalással megvalósítani tervezett projektek pályázatának benyújtásához Összeállította: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Budapest, október Előzmények A regionális operatív programok keretében, az NFÜ által kiírásra kerülő EU-s pályázatok során lehetőség nyílik arra, hogy önkormányzatok/önkormányzati társulások önállóan vagy együttműködési formában olyan tervezett beruházásokkal pályázzanak, amelyek részben vagy egészben országos közúti elemeket is érintenek. A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (Kkt.) 29. -a meghatározza az országos közutak építtetőjének személyét, amely szerint: (1) Az országos közutak építtetője a magántőke bevonásával megvalósuló utak kivételével a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33 (1) bekezdésének b) pontja szerinti kezelője építtetőnek minősül a vele külön jogszabály alapján megkötött szerződés szerinti felújítási, karbantartási, illetőleg fejlesztési feladatok tekintetében. Az építtető a magántőke bevonásával megvalósuló utak kivételével a Magyar Állam javára és nevében jár el (2) Az építtető a magántőke bevonásával megvalósuló utak kivételével a beruházás előkészítéseként teljes körűen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. Ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtető építési szerződéseket köt. A törvény 29/B. -a rendelkezik az engedélyezési eljárásokról, amely szerint: (2) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott a) engedélyezési eljárásokban ügyfél az építtető, a vagyonkezelő, a közművek tulajdonosa (kezelője), az ingatlantulajdonos, az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, akinek ingatlanát a közlekedési létesítmény terület-igénybevétellel érinti, ingatlana a közlekedési létesítmény területével közvetlenül határos, vagy akinek kapubejárója az útépítéssel közvetlenül érintett szakaszhoz csatlakozik

8 Önálló pályázati szándék esetén tehát előfordulhat, hogy a pályázó önkormányzat/önkormányzati társulás az országos közúthálózat építtetőjévé válna, ami ellentétes a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény építtetői szerepkört definiáló fentebb idézett paragrafusával. Ilyen esetekben a törvény által meghatározott építtető bevonására lehet szükség a projektben, de ezt minden esetben egyedileg kell eldönteni, a műszaki beavatkozás jellegétől függően. Teendők Amennyiben a pályázó által megvalósítani kívánt projekt bármilyen formában érint/érinthet állami tulajdonú országos közúthálózati elemet/elemeket, kérjük, forduljon a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központhoz (KKK). Leveléhez csatoljon minden olyan információt, amely a tervezett projekt műszaki megvalósításához rendelkezésére áll. Ez lehet a projekt rövid leírása, a várhatóan érintett országos közúti ingatlanok tulajdoni lapja (amennyiben nem állnak még rendelkezésre műszaki tervek) és műszaki leírás, átnézeti és részletes helyszínrajz, érintett országos közúti ingatlanok tulajdoni lapja (amennyiben már elkészültek a műszaki tervek, vagy azok készítése folyamatban van). Ezekre egyébként a későbbiekben, a különböző hozzájárulások megkérésénél is szükség lesz, így egyébként is célszerű és hasznos a projektet jól definiáló alapadatok összegyűjtése. A beérkezett levél alapján a KKK megállapítja, hogy a tervezett projekt milyen mértékben érinti az országos közúthálózatot, és eldönti, hogy szükség van-e a pályázat beadásához az évi I. tv. szerinti építtető ( együttműködő partner ) bevonására. Ha igen, válaszlevelében kijelöli a pályázó által bevonandó építtetőt, aki a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) vagy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK) lehet. Ha nincs szükség az évi I. tv. szerinti építtető bevonására, de a projekt országos közúti elemet érint, akkor vagy a tervek engedélyeztetése előtt, vagy ha nincs szükség építési engedélyre, akkor a tervek elkészültekor be kell szerezni az MK közútkezelői hozzájárulását. A rendelkezésre álló műszaki dokumentáció, az érintett országos közúti elemeket tartalmazó ingatlanok tulajdoni lapjának, valamint a megszerzett közútkezelői hozzájárulás birtokában szükséges megkérni a KKK vagyonkezelői hozzájárulását. A pályázathoz csatolni kell a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tulajdonosi hozzájárulását is, illetve egy használatot biztosító megállapodást, amit a vagyonkezelővel (egyes esetekben az MNV-vel is) kell megkötni. Ezek a korábban felsoroltak rendelkezésre állása esetén kérhetők meg. Mivel a felsorolt hozzájárulások feltételei egymásnak, így nagyon fontos a sorrend betartása. A szükséges hozzájárulások birtokában beadható a pályázat, nyertes pályázat esetén az országos közutat érintő munkálatok a kezelői hozzájárulásban foglaltak szerint, az MK szakfelügyelete mellett végezhetők el. Ha szükség van az évi I. tv. szerinti építtető bevonására, és a KKK kijelöli a szervezetet, akkor a pályázónak haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a megnevezett intézménnyel. Ekkor szükség van egy olyan előzetes együttműködési megállapodás megkötésére, amelyben a kijelölt építtető és a pályázó közötti további együttműködés minden részlete kidolgozásra, rögzítésre kerül a pályázat beadásáig terjedő időszakra. A műszaki tervek rendelkezésre állása esetén a kijelölt építtetővel felül kell azokat vizsgálni. Az is előfordulhat, hogy a terveket az építtető javaslata alapján át kell dolgozni, illetve hogy az építtető a terveket szakmai szempontból nem tartja megvalósíthatónak. Amennyiben

9 szükséges a tervek átdolgozása, a pályázat beadása csúszhat, szélsőséges esetben a projekt meghiúsulhat. Pályázatot beadni csak kellően megalapozott műszaki tervek birtokában lehet. Az együttműködési megállapodás egy olyan keret, amely a projektben résztvevők feladatait, kötelességeit, felelősségét lehatárolja, miközben útmutatást ad a feladatmegosztáshoz tartozó költségek megosztásához, a projekt 5 éven tartó fenntartásához, a vagyonkezelés kérdéseihez. Ha a műszaki tervek nem állnak még rendelkezésre, úgy az együttműködési megállapodás szerint megkezdődhet a tervek elkészítése. A tervek engedélyeztetése előtt be kell szerezni az MK közútkezelői hozzájárulását. A rendelkezésre álló műszaki dokumentáció, az érintett országos közúti elemeket tartalmazó ingatlanok tulajdoni lapjának, valamint a megszerzett közútkezelői hozzájárulás birtokában szükséges megkérni a KKK vagyonkezelői hozzájárulását. A pályázathoz csatolni kell a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tulajdonosi hozzájárulását is, illetve egy használatot biztosító megállapodást, amit a vagyonkezelővel (egyes esetekben az MNV-vel is) kell megkötni. Ezek a korábban felsoroltak rendelkezésre állása esetén kérhetők meg. Akár be kell vonni a törvény szerint építtetőt, akár nem, de a tervezett projekt érinti az országos közúthálózat valamelyik elemét, a közútkezelői, vagyonkezelői és tulajdonosi hozzájárulásokat, a használat jogcímét biztosító megállapodást be kell szerezni (ezért fordulnak elő bizonyos ismétlések a szövegben). Ha nem kell bevonni a törvény szerinti építtetőt, akkor mindez a pályázó önkormányzat feladata, míg a törvény szerinti építtető bevonása esetén az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a felek közötti feladatmegosztást. A projekt megtervezésekor nagyon fontos a várható költségek minél pontosabb meghatározása. Amennyiben szükség van a törvény szerinti építtető bevonására, azt mindenképpen számításba kell venni, hogy sem az MK NZrt., sem a NIF Zrt. az ilyen típusú pályázatokban történő részvételre elkülönített pénzügyi forrással nem rendelkezik, és sem a tervezés, sem az engedélyezés, sem a területszerzés, sem pedig a pályázati önrész biztosítása során anyagi hozzájárulást nyújtani nem tud. A projekt előkészítése és megvalósítása során felmerülő minden költség a pályázó önkormányzatot terheli, illetve minden egyéb kockázatot az önkormányzat visel a projekt megvalósításával kapcsolatban. Mindez egy projektnél, az építtető bevonása esetén azt is jelenti, hogy az építtetőnél jelentkező költségeket is a projekt költségvetéséből kell kigazdálkodni, pl. a projektmenedzseri díjakat célszerűen meg kell osztani. Ez egy adott projektben a pályázó önkormányzatra eső saját bevételek csökkenését is jelentheti. Amennyiben nincs szükség a törvény szerinti építtető bevonására, az országos közút érintettsége esetén akkor is be kell vonni az MK-t, mint az érintett országos közút üzemeltetőjét. Az általuk biztosítandó szakfelügyeletről az évi I. törvény 37. -a intézkedik. A projekt keretében (pl. közműépítéseknél) a közút nem közlekedési célú igénybevételéért is díjat kell fizetni, amelyet ugyancsak a fenti jogszabály határoz meg. Hozzájárulásában a közútkezelő előírhatja, hogy az igénybevétel miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozást és a burkolat részben vagy egészben történő helyreállítását kizárólag a közút kezelője végezheti el. A szakfelügyeletért, az ideiglenes forgalomszabályozásért, illetve a burkolat helyreállításáért a közút kezelője a ténylegesen felmerült költségeit felszámolhatja. Ezekkel a díjakkal is számolni kell a költségvetés készítésekor.

10 Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy október 1-től ismét változtak az építési jogszabályok január 1-től pedig hatályba lép az ún. építtetői fedezetkezelő intézménye, amely az építtetőre jelentős többletfeladatokat és felelősséget hárít. Ennek anyagi terheit is a pályázó önkormányzatoknak kell átvállalniuk (pl. fedezetkezelői díj, építési szerződések ellenjegyzése), illetve a projektköltségek körében elszámolniuk. Projektek besorolása Nagyon lényeges kérdés, hogy hova soroljuk a tervezett projekteket. a) A legegyszerűbbnek azok a munkák tűnnek, ahol az országos közút burkolatát a tervezett projekt fizikailag nem érinti. Ilyen lehet egy járdafelújítás/építés, vagy egy önállóan, a burkolattól elválasztva vezetett kerékpárút. Ugyancsak ide lehet sorolni minden egyéb, az országos közúti ingatlanon elhelyezni tervezett létesítményt (pl. autóbuszváró, szobor, utcabútor stb.). Ezekben az esetekben nincs szükség a törvény szerinti építtető bevonására, de mivel a tervezett projekt országos közúti ingatlanon valósul meg, ugyanúgy be kell szerezni a korábban felsorolt hozzájárulásokat. Mivel ezek az építmények a pályázó tulajdonába és kezelésébe kerülnek, célszerű az igénybevett terület tulajdonviszonyait is rendezni. Ez azt jelenti, hogy minél előbb, de legkésőbb a projekt befejezéséig a beruházással igénybevett területet le kell választani az országos közút területéről. b) Külön kategóriát alkotnak jellemzően a közút nem közlekedési célú igénybevételének minősülő tervezett beavatkozások, mint pl. csatornázás, elektromos hálózatok, egyéb közművezetékek kiépítése, árokburkolás/kiépítés. Ezek alapvető célja nem az országos közút építése, funkciójának bárminemű megváltoztatása, jóllehet, a szóban forgó feladatok az országos közutat, mint ingatlant érintik. Ezekben az esetekben a megfelelő vagyonkezelői és közútkezelői hozzájárulások birtokában, bizonyos esetekben az üzemeltető helyszíni szakfelügyelete mellett a pályázók ugyancsak önállóan is eljárhatnak építtetői szerepkörben. Ilyenkor azonban mindig biztosítani kell, hogy az országos közút eredeti funkciója, műszaki jellemzői nem változhatnak, ha pedig e munkák során az országos közút burkolatát meg kell bontani, akkor az az eredeti állapotban visszaállításra kerül. Belterületen, az országos közúttal párhuzamosan vezetett árokburkolás/építés esetén ugyancsak felül kell vizsgálni az árok által igénybevett terület helyszínrajzi és tulajdonjogi leválaszthatóságát az országos közút területéről. E leválasztott létesítmények üzemeltetéséről a pályázó és a közútkezelő a projekt befejezését követően külön megállapodhat. c) Újabb csoportot alkotnak azok a beavatkozások amelyek során elkerülhetetlen az országos közút burkolatán történő beavatkozás, bár a projekt célja itt sem alapvetően az országos közúti elem építése. Ilyen lehet pl. kapubehajtók, útbecsatlakozások, parkolók kialakítása, ahol a pályázók ugyancsak eljárhatnak önállóan, de a szükséges hozzájárulások beszerzése itt sem kerülhető meg. Hasonlóan az előbbiekben leírtakhoz, parkolók kialakításánál is felmerül a parkoló céljára igénybe venni tervezett terület tulajdonviszonyainak rendezése. d) Azokban az esetekben, ahol a projekt célja egyértelműen az országos közúti elemen megvalósuló beavatkozás, ott a pályázó nem járhat el építtetőként, sem az engedélyezési eljárás során ügyfélként. Ezek a beavatkozások jellemzően az állami tulajdonú országos közutak települési szakaszain tervezett forgalomtechnikai beavatkozások, csomópontépítések/átépítések, burkolat-felújítások, átépítések, sávszélesítések, autóbuszöböl kialakítások. Az ilyen jellegű beavatkozásoknál tehát a felsorolt hozzájárulások beszerzése mellett biztosan lehet számítani arra, hogy szükséges a Kkt. szerinti építtető bevonása.

11 e) Előfordulhat, hogy a pályázat komplex célt fogalmaz meg pl. település rehabilitációt, városközpont rendezést stb., amely jellegénél fogva több területet is érinthet. Ilyenkor is meg kell határozni az országos közúti elemek érintettségét, és a műszaki beavatkozás módjának vizsgálatával lehet eldönteni a törvény szerinti építtető beléptetésének szükségességét. A felsorolásból is kitűnik, hogy a közutas intézményrendszer nem kerülhető meg: a) egyrészt nagyon fontos az előzetes konzultáció, másrészt b) a szükséges hozzájárulásokat mindenképpen be kell szerezni. Ezek időigényét a pályázatbeadás időigényének tervezésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha nincs is szükség a törvény szerinti építtető kijelölésére, akkor is időt vesz igénybe a projektek műszaki tartalmának vizsgálata és a hozzájárulások kiadása. Amennyiben szükséges a törvény szerinti építtető bevonása, úgy még további időigénnyel kell számolni, hiszen mind a KKK részéről az építtető kijelölése, mind a kijelölt építtetővel való megállapodás előkészítése és aláírása időt vesz igénybe: a KKK állásfoglalására 15 napot, míg a kijelölt építtető belépésére 30 napot lehet számolni. Ezekre később, az esetleges hiánypótlás időszakában még kevesebb idő jut, így mindenképpen ajánlott ezeket a kérdéseket még a pályázat beadása előtt tisztázni. Mivel az együttműködő partner kijelölése az egész pályázatot (műszaki tartalom kialakítása, költségtáblák összeállítása stb.) befolyásolhatja, így nem lehet eléggé kihangsúlyozni a mielőbbi kapcsolat felvételt az országos közúthálózatért felelős intézményrendszerrel, mindenekelőtt a KKK-val! Befejezés Lényeges, hogy a közúti szakigazgatás az önkormányzatok szándékairól, a projektek érdekében elkészíttetett terveiről időben szerezzen információt, így rendkívül fontos, hogy valamennyi olyan kezdeményezés, amely országos közutat érinthet, lehetőleg már az ötlet megszületése pillanatában egyeztetésre kerüljön a közutas szakintézményekkel. A legideálisabb megoldás az lenne, ha a pályázók szándékairól a közutas szakirányítás minél előbb információt kapna, így a későbbi pályázó, valamint az országos közúthálózat vagyonkezeléséért, fenntartásáért, üzemeltetéséért és fejlesztéséért felelős szervezetek már a kezdetektől egyeztetni tudnának. A műszaki tervezés figyelemmel kísérésével nem fordulhatna elő, hogy közvetlenül a pályázatok beadása előtt kell egy tervet átdolgozni vagy esetleg újra terveztetni. A pályázni kívánó önkormányzatoknak/önkormányzati társulásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen módon érintik az országos közúti elemeket, és mivel idegen területen történő beavatkozást terveznek, ez milyen feltételekkel tehető meg, illetőleg megtehető-e egyáltalán. Ezért nagyon fontos, hogy amennyiben olyan projektelképzelésük van az önkormányzatoknak/önkormányzati társulásoknak, amely érintheti az állami tulajdonú országos közúthálózat bármely elemét, a pályázat kidolgozása előtt, de mindenképpen a beadást megelőzően tájékozódjanak a megoldási lehetőségekről. Ezzel elkerülhető, hogy a hiánypótlás során derüljenek ki olyan tényezők, amelyek esetleg meghiúsíthatják a biztosnak vélt pályázat elnyerését. Az EU-s támogatásból megvalósított projektek esetében a pályázóknak 5 évre vállalniuk kell a projekt eredményeinek a fenntartását. Ez alatt az idő alatt bármikor lehetséges egy ellenőrzés, amely ha szabálytalanságot állapít meg pl. az építtetői jog hiánya, akkor az önkormányzatot a támogatás visszafizetésére is kötelezhetik!

12 Az országos közúthálózat fejlesztéséről, üzemeltetéséről külön műszaki szabályozási és jogszabályi háttér rendelkezik. Erre tekintettel kell lenni még akkor is, ha regionális forrásokból az önkormányzatok jutnak olyan lehetőségekhez, amelyek során állami tulajdonú közúti elemeket érinthetnek. Az elmondottak alapján látható, hogy a lehetőség a szabályok adta keretek között adott, ehhez azonban szoros partnerségre van szükség a közutas szakirányítás és a pályázni kívánó önkormányzatok között. 2.sz. segédlet: Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács Az Európai Unió által meghirdetett pályázatok benyújtásához szükséges tulajdonosi hozzájárulásokkal kapcsolatos tájékoztató és a hozzájárulás kiadásának feltételrendszere tárgyban hozott 44/2008. (II.06.) NVT sz. határozat A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács megtárgyalta Az Európai Unió által meghirdetett pályázatok benyújtásához szükséges tulajdonosi hozzájárulásokkal kapcsolatos tájékoztató és a hozzájárulás kiadásának feltételrendszere tárgyú előterjesztést és a következő határozatot hozta: 1. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács az előterjesztett tájékoztatót elfogadja. 2. A Tanács a Vtv. 6. (4) bekezdése alapján az SZMSZ 7. (1) bekezdés d) pontjának rendelkezését megerősítve felhatalmazza az MNV Zrt. vezérigazgatóját az uniós pályázatokkal összefüggő tulajdonosi hozzájárulások kiadására azokban az esetekben, ahol a pályázott összeg - illetve az MNV Zrt. pályázóként, önerő biztosításával történő részvétele esetén a beruházás összege a 250 millió Ft-ot nem haladja meg. 3. A Tanács jóváhagyja azon pályázatokhoz történő tulajdonosi hozzájárulások kiadását, amelyek a jelen határozat elválaszthatatlan mellékletében szerepelnek és a pályázott összeg a 250 millió Ft-ot meghaladja és az MNV Zrt. önerőt nem biztosít. A Tanács e pályázatok vonatkozásában felhatalmazza az MNV Zrt. vezérigazgatóját a tulajdonosi hozzájárulás kiadására. 4. Az MNV Zrt. vezérigazgatója a 2. és 3. pontban meghatározott tulajdonosi hozzájárulásokat kizárólag azokban az esetekben adhatja meg, ha a pályázó a 5. pontban meghatározott feltételrendszerben foglaltakat maradéktalanul teljesítette. 5. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntése értelmében a tulajdonosi hozzájárulások kiadásának elengedhetetlen feltételei a következők: a) Tulajdonosi hozzájárulás kizárólag a hozzájárulás időpontjában létező szervezet számára adható ki, melyet a költségvetési szervnek, vagy önkormányzatnak nem minősülő pályázó cégkivonattal, valamint létesítő okirattal köteles igazolni. b) A pályázó érvényes jogcímmel rendelkezzen, a pályázatban szereplő ingatlan használatára, hasznosítására. c) A tulajdonosi hozzájárulás kiadására a pályázati kiírás, valamint a beadásra kerülő teljes pályázati dokumentáció ismeretében kerülhet sor. Amennyiben a tulajdonosi hozzájárulás igénylésekor a teljes pályázati dokumentáció még nem készült el, akkor elegendő a tervezett beruházás műszaki tartalmának ismertetése, a projekt teljes költségvetésének ezen belül az önerő összegének, pályázók közötti megoszlásának évenkénti bemutatása. d) A pályázónak be kell mutatnia a pályázat megvalósíthatósági tanulmányát. A tulajdonosi hozzájárulás akkor adható ki, ha a megvalósíthatósági tanulmány

13 alátámasztja, hogy a pályázó, pénzügyi, műszaki, jogi szempontból alkalmas a pályázatban foglaltak megvalósítására, illetve bármely probléma felmerülése esetén megfelelő pénzügyi és gazdasági háttérrel rendelkezik a helytálláshoz. e) A tulajdonosi hozzájárulások kiadásának feltétele, hogy az MNV ZRT. és a pályázó közvetlenül végrehajtható formában megállapodást kössön arról, hogy amennyiben az MNV ZRT.-nek a pályázatból eredően bárminemű fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor azt a pályázó köteles az MNV ZRT. számára feltétel nélkül és haladéktalanul megtéríteni, és ennek biztosítására szükség esetén megfelelő biztosítékokat ad (pl.: azonnali beszedési megbízás, saját tulajdonban lévő ingatlanra bejegyzett jelzálogjog). f) A pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy pontosan mely állami ingatlant, milyen mértékben (összegben), milyen típusú biztosítékkal (jelzálogjog, elidegenítési- és terhelési tilalom, stb.) mennyi időre és kinek a javára köteles a pályázat érdekében megterhelni. Be kell mutatnia, hogy a megterhelésre mely jogszabály alapján, ilyen eljárásban és milyen formában kerül sor. A tulajdonosi hozzájárulás kiadására akkor kerülhet sor, ha az igényelt biztosíték megadása jogszabályba nem ütközik (pl.: kizárólagos állami tulajdon jelzálogjoggal történő megterhelése). A tulajdonosi hozzájárulásban szerepeltetni kell, hogy a megterheléshez ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon a Támogatási Szerződés ismeretében járul hozzá az MNV Zrt. g) Amennyiben a pályázat szerint nyilatkozni kell arról, hogy az adott ingatlant meghatározott ideig, meghatározott célra kell hasznosítani, akkor a pályázónak be kell szereznie az adott intézményt fenntartó, illetőleg a szakmailag illetékes tárca olyan tartalmú nyilatkozatát, hogy a pályázatban szereplő ingatlan a projekt megvalósítási időszakának zárástól számítva a pályázati kiírásban rögzített ideig a pályázatban vállalt funkciónak megfelelően fog működni. h) A tulajdonosi hozzájárulásban akkor szerepeltethető, hogy az MNV ZRT. tulajdonosként nem tesz olyan intézkedést a pályázóval szemben, amely a pályázati cél megvalósítását szolgáló hasznosítási kötöttség teljesítését veszélyezteti (azaz ingatlan tulajdonosaként a pályázót az ingatlanra vonatkozó jogcímétől megfosztaná), ha a pályázó és az MNV ZRT. az e) pontban szereplő megállapodást megkötötte, és a g) pontban előírt fenntartói, szakmai nyilatkozat rendelkezésre áll. i) A pályázónak ismertetnie kell a pályázat beadási határidejét és az esetleges hiánypótlásra nyitva álló időtartamot. Budapest, február 6.. Prof. dr. Nagy János Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnök előterjesztő

14 hitelesítő hitelesítő 3.sz. segédlet: A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ szerepe az Uniós pályázatokban Az uniós pályázatok elkészítésekor sokszor az utolsó pillanatra marad a fejlesztések alapjául szolgáló ingatlanok helyzetének tisztázása, a vagyonkezelői, tulajdonosi hozzájárulások beszerzése. Az alábbiakban néhány praktikus információt foglalunk össze az elvárásokról, kapcsolattartókról és hasznos tanácsokkal segítjük a sikeres pályázatok elkészítését. A pályázatok sikeréért A Közlekedésfejlesztés Koordinációs Központot (a továbbiakban: KKK) 1 mint a km országos közút vagyonkezelőjét - jelentős számban, jellemzően rövid határidővel keresik meg az önkormányzatok, mivel a Regionális Fejlesztési Tanácsok (a továbbiakban: RFT) az EU-s pályázatokhoz előírják nyilatkozat beszerzését a beruházással érintett ingatlanok tulajdonosaitól/vagyonkezelőitől vagy velük konzorciumi megállapodás megkötését. A KKK a konzorciumi megállapodások aláírását nem tudja elfogadni, mivel a pályázatban nem vesz részt, ezért minden esetben nyilatkozatot ad ki. Annak érdekében, hogy a nyilatkozat mielőbb lehetőleg a rendelkezésre álló határidőn belül megszülessen elsősorban a következő dokumentációkat kell csatolni: a Magyar Közút Kht. illetékes területi igazgatóságának a közútkezelői nyilatkozatát; illetve egy térképet, ami alapján egyértelműen beazonosítható, hogy az adott projekt milyen területet és helyrajzi számú ingatlant érint. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) 2 egyeztetve emellett különösen a következőket szükséges benyújtani (44/2008. (III.06.) NVT sz. határozat szerint): a műszaki tervdokumentáció, a tulajdoni lap, a pályázati kiírás, a megállapodás tervezet és a beruházási költségtervezet/megvalósíthatósági tanulmány. Sürgős esetben a KKK előzetesen, az elsősorban csatolandó dokumentumok birtokában is ki tudja adni vagyonkezelői nyilatkozatát, az MNV Zrt. tulajdonosi nyilatkozatához viszont a fenti dokumentációk mindegyike szükséges. Az önkormányzatok részére állami vagyont alapvetően kétféleképpen tud a KKK átadni: a 254/2007. Korm. rendelet 50. -a és az évi I. törvény 32. (3) bekezdése alapján Budapest, Lövőház út Budapest, Pozsonyi út 56.

15 A fenti követelményekről a KKK a Magyar Önkormányzatok Szövetségét, a Regionális Fejlesztési Tanácsokat illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget is tájékoztatta. Rendezett ingatlanok A KKK rendezni kívánja a vagyonkezelésében lévő ingatlanjait, és ez sok esetben érinti az önkormányzatokat (tipikus problémák: a járda, kerékpárút stb. leválasztása az országos közútról). Az ingatlanok rendezéséhez nélkülözhetetlen az önkormányzatok közreműködő együttműködése. Amennyiben egy önkormányzatnál a KKK vagyonkezelésében lévő vagyont érintő területrendezési feladatok vagy problémák merülnek fel, a hatékony és kölcsönös előnyöket biztosító munkavégzés céljából - felveheti a kapcsolatot a KKK képviseletében eljáró ügyvédekkel az alábbi regionális tagozódás szerint: Régió Megyék Ügyvédek Város Utca, házszám Telefonszám cím Közép-Mo Pest Dr. Ruzsek Róbert 1052 Budapest Semmelweis utca 17. I. emelet 3. (20) ruzsek@mail.datanet.hu Észak-Mo Nográd Heves BAZ Dr. Farkas Géza 7400 Kaposvár Ezredév utca 1. (82) dr.farkas.geza@t-online.hu Dél-Alföld BK Békés Csongrád Dr. Hajdu Zoltán 1016 Budapest Gellérthegyi út 14. II. emelet 2. (1) zoltan.hajdu@t-online.hu Észak- Alföld JNSz HB SzSzB Dr. Pink Marianna 1084 Budapest Német utca 13. (20) dr.pinkm@vipmail.hu Dél- Dunántúl Somogy Tolna Baranya Dr. Baksay Sándor 7400 Kaposvár Csokonai utca 2. (82) baksays@t-online.hu Nyugat- Dunántúl Vas Zala GyMS Dr. Nagy Erzsébet 9022 Győr Árpád utca 40. fszt. 1. (96) dr.nagye@externet.hu Dr. Völner Közép- Dunántúl KE Fejér Veszprém ÜI Dr. Fazekas 2536 Nyergesújfalu Kossuth Lajos utca 84. (33) volner@invitel.hu Ildikó Kerékpárutak A KÖZOP keretében megvalósítandó közúti fejlesztésekből 14 projektnél lehetséges és szükséges párhuzamos közlekedésbiztonsági célú kerékpárút építése, annak érdekében, hogy a kerékpáros forgalom a közútról a kerékpárútra terelődjön át. A fenti célokra között mintegy 14 Mrd Ft áll rendelkezésre. A projektek a következők, melyekre a NIF Zrt pályázik, együttműködve az érintett önkormányzatokkal:

16 1. 31.sz főút kmsz térségében sz főút 0-35 kmsz térségében sz főút 8-40 kmsz térségében 4. 4.sz főút kmsz térségében sz főút kmsz térségében sz főút kmsz térségében sz főút 4-95 kmsz térségében sz főút 4-9 kmsz térségében 9. 6.sz főút kmsz térségében sz főút kmsz térségében sz főút kmsz térségében sz főút kmsz térségében sz főút kmsz térségében sz főút 0-16 kmsz térségében A pályázat keretében lehetőség nyílik az önkormányzatok számára a fentieken kívül az 1,2,3, számjegyű főutak mentén, külterületi, önálló kerékpárút megvalósítására támogatás kérésére. További információk: 44/2008. NVT sz. határozat GKM Útpénztár támogatás esetében: KözOP pályázat esetében: dr. Bardóczky Viktor Tét, november 10. Készítette: Szakács Krisztián munkaszervezet-vezető Téti Kistérség S.Ö.T.T. Szakmai Munkaszervezete