A BRÁZAY KÁLMÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A BRÁZAY KÁLMÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: szeptember 01. Jóváhagyta: Angyalné Szigethy Irma 1

2 Tartalom 1. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat törvényi háttere A szabályzat hatálya Az intézmény adatai Az intézmény alapítója és fenntartója A Törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai... 7 Az intézvény szerkezete... 7 Az intézmény alaptevékenysége:... 7 Évfolyamok:... 7 Alapfeladata:... 8 TEÁOR számok és 6 jegyű szakmakódok... 8 Kiegészítő tevékenység... 9 Ellátható vállalkozások köre és mértéke: az intézmény nem folytat vállalkozási tevékenységet Az intézmény jogállása A gazdálkodás módja Az iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata Alap- és egyéb feladatok: Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény jogosultsága Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése Vezetési szintek Szervezeti felépítés Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetősége: igazgató, igazgatóhelyettes Az igazgató Az igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettesi feladatok Szervezési feladatok A pedagógiai munka segítése A nevelőtestület A szakmai munkaközösség A tanuló kötelessége, hogy A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje Pedagógusok A belső ellenőrzés rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munkát segítő-kiszolgáló munkaterületek belső ellenőrzésének rendje A diákok előrehaladásának átfogó értékelése Az Iskola működési rendje A Gimnázium működését biztosító szervezeti egységek Iskolavezetés (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) A nevelőtestület (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) A Diákönkormányzat A Szülői Választmány (Szülői munkaközösség)

3 5.2. Az iskola és a Szülői Választmány közötti kapcsolattartás A szülők szóbeli tájékoztatási rendje A szülői értekezletek rendje: A szülői fogadóórák rendje: A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Azok az ügyek, amelyekben a Szülői Választmányt véleményezési vagy egyetértési joggal ruházza fel e szabályzat Az intézmény külső kapcsolatai Rendszeres külső kapcsolatok Az iskola és a diákok közötti kapcsolat A tanulói jogviszony A tanulók jogai és kötelezettségei: Ösztöndíjak Térítési díj és tandíj hozzájárulás A tanulók mulasztására vonatkozó rendelkezések A diákok értékelésének elvei és formái Fegyelmi intézkedések, és fegyelmi büntetések Az kártérítés felelősség szabályai A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái A tanév helyi rendje: A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Pedagógusok munkarendje Az intézményvezetők kötelező óraszáma és munkaideje Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézmény nyitva tartása A tanítás (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület feladatkörébe tartozó átruházott ügyek Szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösségek tevékenység A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés és teljesítménypótlék feltételei A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Az iskolaközösség A szülői munkaközösség A diákönkormányzat Gyakorlati képzőhelyek Az osztályközösségek Külső kapcsolatok rendje Iskolaorvosi, védőnői hálózat Pedagógiai szakszolgálatok Pedagógiai szakmai szolgáltatások Gyermekjóléti szolgálat Az intézményi hagyományok ápolása A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Ünnepségek, megemlékezések rendje Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények A hagyományápolás külső megjelenési formái

4 10. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Egészségügyi ellátás, intézményi védő- és óvó előírások Intézményi védő-óvó előírások Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek intézményben benntartózkodásokra vonatkoznak, tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A gyermek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Teendők rendkívüli események esetére A dohányzás intézményi szabályai A tanulók ügyeinek intézésével kapcsolatos szabályok A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztetési eljárás A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete A tanórán kívüli foglalkozások Felnőttoktatásra vonatkozó szabályok Záró rendelkezések Mellékletek: számú melléklet Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje számú melléklet Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesített rendje számú melléklet Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje számú melléklet Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták Tanár munkaköri leírás-mintája Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája Takarító, karbantartó munkaköri leírás-mintája Az iskolatitkár munkaköri leírása számú melléklet A tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendje Könyvtár használata számú melléklet A pedagógusok használatába adott informatikai eszközökre vonatkozó szabályok

5 1. Általános rendelkezések 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza A Szervezeti és Működési Szabályzat törvényi háttere évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012.(VIII.28.) Korm.rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők: 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 326/2013. (VIII.30) Korm.rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 5

6 1.3. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára, az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra, illetve az intézmény valamennyi tanulójára és az iskola szolgáltatásait igénybe vevők teljes körére. Az intézmény munkáját saját pedagógiai programja, az éves munkaterv, az SZMSZ és a házirend alapján végzi. A működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, az ügynek megfelelően részt vesznek a nevelő testület tagjai, a szülők, a tanulók, a jogszabályban meghatározottak szerint. A gimnázium és szakképző iskola a jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni az alkalmazottak, a tanulók adatairól. Az adatok hivatali titokként kezelendők, csak a jogszabályban előírt esetekben adhatók ki. (Adatvédelmi tv.) A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület és a fenntartó egyesület együttes ülése IX. hó 01. napján fogadta el a Diákönkormányzat és a Szülői munkaközösség egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. 1.4.Az intézmény adatai Név: Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola OM azonosítója: Rövidített név: Brázay Gimnázium és Szakképző Cím (székhely): 7394 Magyarhertelend, Kossuth u.53/c brazaygimi@gmail.com Hivatalos honlap: brazaygimi.hupont.hu Típus: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Alapításának éve: 2009 A módosított alapító okirat kelte, száma: december /2012. Működési engedély száma, kelte: BAB./12/43-3/2013 6

7 Bankszámla száma: Számlavezető pénzintézet: Mecsekvidéke Takarékszövetkezet Adószám: Az intézmény alapítója és fenntartója Neve: DE LA SALLE SZENT JÁNOS EGYESÜLET Címe: 7394 Magyarhertelend, Kossuth u.53/c adószáma: A Törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézvény szerkezete Székhely: 7394 Magyarhertelend, Kossuth u.53/c Telekhelyei: 7742 Bogád, Béke tér Kővágószőlős, Rákóczi u Pécs, Papnövelde u Cserdi, Fő u.4 Az intézmény maximális tanulólétszáma: 1350 fő (létszámbontás alapító okiratban) Az intézmény alaptevékenysége: általános alapfokú oktatás általános középfokú oktatás szakmai középfokú oktatás Évfolyamok: - felzárkóztató oktatás (10 vagy 20 hónapos képzés) - általános iskola (5-8. évfolyam) - gimnázium (9-12. évfolyam) - szakiskola (9-10. általános képző évfolyam 7

8 - szakképző évfolyan (1/11;2/12;3/13) - előrehozott szakképzés (9-11. évfolyam) Nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok: kisebbségi népismeret oktatás, beány és lovári nyelv oktatás valamennyi intézménytípusban. Integrált nevelés- oktatás: Integrációs felkészítés (11/1994.(VI.8.)) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 39/D, illetve 39/E szerint. Az intézményben integrált oktatás keretében nappali munkarendben ellátható a évfolyamon 20 fő és a évfolyamon 12 fő értelmi (tanulásban akadályozott) fogyatékos tanuló; valamint - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével; - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével; küzdő tanulók a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és intézménykijelölő határozata alapján. Alapfeladata: TEÁOR számok és 6 jegyű szakmakódok 8520 Alapfokú oktatás Alapfokú oktatás m.n. s Alapfokú felnőttoktatás 8531 Általános középfokú oktatás Általános középfokú oktatás Általános középfok felnőttoktatás 8532 Szakmai középfokú oktatás Szakmai szakiskolai oktatás 8541 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás Felsőfokú szakképzés 8

9 Szakmai képzési célú felnőttképzés Sport, szabadidős képzés Sport, szabadidős képzés 8559 M. n. s. egyéb oktatás M.n.s. egyéb oktatás szakkör keretében Iskolarendszeren kívüli tanulmányi verseny, tanfolyam szervezése Általános képzési célú felnőttképzés Nyelvi képzés 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység Vizsgáztatás (oktatásban) Kiegészítő tevékenység Az intézményben jelentkező igények alapján a meghatározott maximális tanuló létszám keretein belül a vonatkozó hatályos jogszabályi előírásokban meghatározottak szerint biztosítja: A tanulók hitéleti tevékenységét. A tanulók tankönyvellátását. Bejáró tanulók ellátását. Iskola-egészségügyi szolgálatot. kedvezményes étkeztetést. Tanórán kívüli oktatási feladatok ellátását. Pedagógus továbbképzést, szakvizsga támogatását. Pedagógus szakkönyvvásárlás támogatását. Szakmai- és informatikai fejlesztési feladatok ellátását. Iskolakönyvári tevékenységet. Sportkörök, kirándulások, táborok szervezését. Kulturális egyéb szabadidős és egészségfejlesztési programok szervezését. Kiállítások szervezését, diákok munkáinak bemutatását. 9

10 Továbbképzések, tanfolyamokhoz való hozzáférést. Tanórán kívüli képzéseket önköltséges alapon. Tanulók ösztöndíjakhoz való hozzájutását. Ellátható vállalkozások köre és mértéke: az intézmény nem folytat vállalkozási tevékenységet. A feladat ellátást szolgáló vagyon: Ingó vagyon: a mindenkori intézményi leltár szerint. Ingatlan vagyon: az iskola székhelye (Magyarhertelend, Kossuth L. u.53/c) az intézményt fenntartó egyesület tulajdona, amely magába foglalja az épület feletti rendelkezés jogát. A vagyon fölötti rendelkezés joga: az ingó vagyon felett a mindenkori igazgató, a bérleményekre vonatkozóan a fenntartó rendelkezik. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: az igazgatót a De La Salle Szent János Egyesület elnöksége többségi döntéssel nevezi ki. Az egyéb munkáltatói jogokat az igazgatóra vonatkozóan az elnök, és egy elnökségi tag gyakorolja Az intézmény jogállása Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény - általános iskola (felnőttoktatási tagozat), - felzárkóztató oktatás, - gimnázium, - szakiskola, - előrehozott szakiskola - érettségire épülő 1/13. évfolyam 10

11 - érettségire nem épülő 1/11., 2/12. szakképző évfolyamok. 8. Tagozat: nappali, esti, levelező. Alapító: De La Salle Szent János Egyház Fenntartó jogutód: De La Salle Szent János Egyesület Felügyeleti szerv: A De La Salle Szent János Egyesület 2.2. A gazdálkodás módja A fenntartó döntése alapján az intézmény gazdálkodási szempontból önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény. Az intézményi vagyon tulajdonjoga: A De La Salle Szent János Egyesületet illeti meg. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. A tervezett éves költségvetés irányozza elő az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket Az iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata Hosszú bélyegző felirata és lenyomata: Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola 7394 Magyarhertelend, Kossuth u.53/c Körbélyegző felirata és lenyomata: Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola Magyarhertelend Érettségi körbélyegző felirata és lenyomata: A Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola mellett működő Érettségi vizsgabizottság Szakmai vizsgabizottság körbélyegző felirata és lenyomata: A Brázay Kálmán Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola mellett működő Szakmai vizsga vizsgabizottsága 11

12 Elhelyezésük az igazgatói irodában. A körbélyegző lenyomata hivatalos iratokon aláírással együtt érvényes. A jogköröket a munkaköri leírások szabályozzák Alap- és egyéb feladatok: Alapfeladat: Általános műveltséget megalapozó érettségi vizsga Szakmunkásvizsga Egyéb feladatok, speciális képzési formák: esti-levelező tagozat szakképzés és vizsgáztatás képességfejlesztés (SNI tanulók) 2.5. Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény jogszerű működését az alapító okirat, és az ezzel való nyilvántartásba vétel, valamint a működési engedély biztosítja. Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait, valamint a szakképzési programokat, melyek a szakképzésben irányadók, s melyet a fenntartó hagyott jóvá. A pedagógiai program tartalmazza: - nevelés és az oktatás célját és feladatait, - az iskola profiljait, - a helyi tantervet és óratervet, - az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését, - a minősítés szempontjait és módját, - a tanulói jogviszony létesítésének feltételeit, - az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységeket. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tennivalóit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. 12

13 2.6. Az intézmény jogosultsága Gimnáziumi érettségi bizonyítványok kiállítása. OKJ bizonyítvány kiállítása. 3. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése 3.1. Vezetési szintek Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Az igazgatót távolléte idején teljes jogkörrel-kivéve a munkáltatói jog- helyettesíti az igazgatóhelyettes. Az igazgató helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg az igazgató helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, és amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Az igazgatót a vezetésben segítik az igazgatóhelyettes. A pedagógusok illetékességi körükben részt vesznek a munka tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, valamint a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésében, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezésében és ellenőrzésében. Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják Szervezeti felépítés 13

14 IGAZGATÓ IGAZGATÓ- HELYETTES Szakmai munkaközösség Nevelőtestület Nevelő, oktató munkát segítők 3.3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetősége: igazgató, igazgatóhelyettes 3.4.Az igazgató A köznevelési intézmény vezetője - felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, nem utal más hatáskörébe, - felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, - képviseli az intézményt. - A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel - a pedagógiai munkáért, - a nevelőtestület vezetéséért, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, 14

15 - önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, - a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. - A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. - A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. - A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. - A korábban legalább két ciklust intézményvezetőként dolgozó pedagógus címzetes igazgatói pótlékban részesülhet, ha intézményvezetői megbízásának lejártát vagy megszűnését követően továbbra is az intézményben marad alkalmazásban. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka. Az igazgató joga kiterjed gazdálkodási szempontból a költségvetési előirányzatok, a béralap feletti önálló rendelkezésre. A nevelőtestület véleményét a szakmai célokra 15

16 rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésekor, valamint a beruházási és fejlesztési tervek elkészítésekor kell kérnie. Az igazgató feladatkörébe tartozik továbbá a nevelőtestület vezetése, a nevelő- oktató munka tervezése, szervezése, ellenőrzése és értékelése, a tevékenység irányítása, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezése, ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a tanórán kívüli tevékenység szervezése, az iskolai diákmozgalom segítése, működése feltételeinek biztosítása és tevékenységének felügyelete. A vezetői munkamegosztásban az igazgató fenntartja döntési jogát a dolgozók munkaviszonyával és a tanulók tanulói jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének hatáskörébe Az igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. Az igazgatóhelyettest az nevelőtestület egyetértésével az igazgató választja és bízza meg. A megbízás határozott időre szól, általában az igazgatói megbízás időtartamára. Igazgatóhelyettesi feladatok Az oktató-nevelő munka felügyelete Az igazgatóhelyettes feladata a pedagógusok munkájának szervezése, ellenőrzése. A felsorolt - irányítása alá tartozó - szaktárgyak körében: az egyéni tanári teljesítmények folyamatos követése (építő kritikája, dicsérete, jutalmazási javaslata, szakmai, módszertani, pedagógiai segítése), az oktatási 16

17 folyamat dokumentumainak ellenőrzése, az évfolyam- vagy osztályszintű átfogó vizsgálatok, felmérések szervezése, a tantárgyfelosztás előkészítésében való aktív részvétel, az osztályozó, javító illetve különbözeti vizsgák szervezése, előkészítése tantestületi döntésre. A személyi és tárgyi feltételek biztosításának előkészítésében való részvétel (észrevételek, tapasztalatok egyéb információk biztosítása az igazgatói döntéshez). Szervezési feladatok A tanév munkarendjében meghatározott feladatok megvalósulásának segítése, rendezvények előkészítése, adott időszakokhoz kapcsolható szervezési feladatok ellátása. A pedagógiai munka segítése Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési célok megvalósításának segítése, a szaktanárok és az osztályfőnökök pedagógiai munkájának irányítása, felügyelete. Az igazgató munkáját könyvelő iroda segíti. E munka során szervezi, irányítja és ellenőrzi a könyvelést végzők munkáját. A könyvelő iroda elvégzi a bérszámfejtéseket, a nyilvántartásokat, valamint könyvelési feladatokat látnak el. A gazdasági tevékenység szabályosságát könyvvizsgáló végzi A nevelőtestület 70. (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más 17

18 jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. (4) A közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban azokban az ügyekben, amelyek a) csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, az intézményegységben, b) több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben foglalkoztatott - a pontjában felsorolt - alkalmazottakból és az intézmény vezetőjéből álló nevelőtestület jár el. (5) Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - az (2) bekezdés h)-i) pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal. (6) Ha a köznevelési intézmény, intézményegység, tagintézmény nem nevelésioktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású köznevelési intézményben és az 18

19 általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja A szakmai munkaközösség 71. (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. (3) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. (4) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben. (5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, 19

20 c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét 20

21 pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e) 136 egyházi köznevelési intézményben vagy magán köznevelési intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami vagy települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatásban, hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt, f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, h) az oktatási jogok biztosához forduljon. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (5) Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelésoktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. 21

22 (6) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi ellátásban részesüljön, b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon, h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, j) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, k) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, m) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, 22

23 o) választó és választható legyen a diákképviseletbe, p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. (7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. (8) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót - az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (10) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. 23

24 (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. (12) A (9) és (11) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt. (13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot KIR adatkezelőjével. A KIR adatkezelője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes 24

25 adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 4.1. Pedagógusok A pedagógusok jogait és kötelességeit a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szabályozza A belső ellenőrzés rendje Az iskola igazgatója és helyettese az iskolai élet bármely területe felett, munkaköri leírásuk vagy egyéb feladat (eseti megbízás) alapján ellenőrzést végezhetnek. A pedagógus ellenőrzése általános pedagógiai szempontok szerint történik, célja az ellenőrzött pedagógus pedagógiai készségeinek fejlesztése, módszere a foglalkozások, tanítási órák egységes szempontok szerinti megfigyelése, dokumentumok vezetésének ellenőrzése A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed mind a tanítási órákra, mind a tanórán kívüli foglalkozásokra. Az ellenőrzés szervezése Az ellenőrzés folyamatosságáért az intézmény vezetője a felelős. A pedagógiai munka ellenőrzését az igazgatóhelyettes végzi. Az ellenőrzés célja az oktató-nevelő munka minőségi javulásának elősegítése, 25

26 a tantervi előírások betartatása, és az ezeknek megfelelő eredmények számonkérése, a szakmai munka tárgyi feltételeinek hatékonyabb, gazdaságosabb kihasználása, a vezetői utasítások hatékonyabb végrehajtása a pedagógiai programban foglaltak betartatása. területei: tanítási óra, foglalkozási dokumentumok, tanulói produktumok, értékelés, minősítés. formái: óralátogatás, foglalkozások ellenőrzése, beszámoltatás, felmérés, helyszíni ellenőrzés. A nevelő-oktató munka ellenőrzésére jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök A nevelő-oktató munkát segítő-kiszolgáló munkaterületek belső ellenőrzésének rendje Célja: a feladatok ésszerűbb, gazdaságosabb, hatékonyabb ellátása, a belső rend megőrzése, az egyesületi tulajdon védelme. Szervezése: az ellenőrzés folyamatosságáért az intézmény vezetője a felelős. Területei: az intézmény épületei, helyiségei, a feladatellátáshoz szükséges területek, a feladatellátáshoz szükséges dokumentumok. 26

27 Formái: munkavégzés ellenőrzése, beszámoltatás, helyszíni ellenőrzés. Ellenőrzésre jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettes egyesületi képviselők A diákok előrehaladásának átfogó értékelése Az iskola osztályaiban félévente értékelésre kerül sor. A félév lezárásaként a tapasztalatokról, a felmerült problémákról az iskolavezetés és az osztályokban tanító tanárok részvételével, az igazgató vezetésével megbeszélést tart. A megbeszélésen az osztályfőnök tájékoztatást ad az osztályközösségről, osztályfőnöki munkájának aktuális súlypontjairól, az osztályt érintő, az oktató-nevelő munka során felmerülő problémákról, az osztályba járó kimagaslóan jó vagy kirívóan rossz tanulmányi eredményt elérő, illetve az iskolai diákéletben aktívan szerepet vállaló, valamint az osztályközösség kitűzött céljainak elérését hátráltató tanulókról. Az értékelés szervezése: az értékelés megszervezéséért az igazgatóhelyettes felelős. Az értékelés célja: az osztályfőnök munkájának segítése az iskolavezetés kapjon valódi képet az iskola osztályainak közösségi munkájáról, tantárgyi felkészültségéről, szellemiségéről az oktató-nevelő munka minőségi javulásának elősegítése, a tantervi előírások betartatása, és az ezeknek megfelelő eredmények számonkérése. Az ellenőrzött területek: az osztályfőnöki munka a szaktanári munka a diákok teljesítménye. 27

28 Az ellenőrzés formái: óralátogatás beszámoltatás felmérés. 5. Az Iskola működési rendje 5.1. A Gimnázium működését biztosító szervezeti egységek Iskolavezetés (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes Hetente legalább egyszer, illetve szükség szerint tanácskozik. Évente legalább kétszer beszámol munkájáról a nevelőtestületnek és értékeli a saját, valamint a nevelőtestület, (az intézmény más egységeinek, közösségeinek) munkáját A nevelőtestület (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, tevékenységével és feladataival, valamint jogaival az SZMSZ foglalkozik A Diákönkormányzat (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját patronáló tanár segíti. 28

29 A Diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az iskolai Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: - a jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. A Diákönkormányzat iskolai vezetői meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetőségi értekezleten, a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásán. Az iskolai diákfórumokat a diákönkormányzat készíti elő, s a tapasztalatokat az igazgatóval megtárgyalja. 29

30 A Diákönkormányzat képviselője minden esetben részt vesz a fegyelmi bizottság ülésein. A Diákönkormányzat havi megbeszélésein részt vesz a diákmozgalmat segítő patronáló tanár, tájékoztatja a diákvezetőket a következő időszak főbb feladatairól, értékeli az előző időszak akcióit. A diákmozgalmat segítő patronáló tanár tájékoztatja az igazgatóhelyettest az önkormányzat ülésein felmerülő kérésekről, véleményekről, javaslatokról A Szülői Választmány (Szülői munkaközösség) (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) A szülői szervezet 73. (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. (2) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat. (3) Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. (4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából kell létrehozni....az iskolában... a szülők az e törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői közösséget hozhatnak létre. 30

31 Osztályokat 1-1 szülő képviseli az iskolai Szülői Választmányban (Szülői munkaközösség). Az elnököt és helyettest maguk közül választják meg. Tanácskozásukat az elnök összehívására, vagy tagjainak kezdeményezésére tartják. A szülői munkaközösség értekezletein meghívottként részt vesz az intézmény vezetője, elfoglaltsága esetén az iskolavezetés valamelyik tagja. A szülők az iskolát érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A szülők javaslataikkal, problémáikkal fordulhatnak az intézmény vezetőjéhez. Az intézmény vezetője az írásos megkeresésre a megkereséstől számított 30 napon belül írásban válaszol a beadványra. A szülőkkel való kapcsolattartás az iskolai szülői szervezeten keresztül történik. A Szülői Választmány saját munkarendje szerint működik. A Szülői Választmánnyal az igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot Az iskola és a Szülői Választmány közötti kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői munkaközösségével a tanulóközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői munkaközösségek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a Szülői Választmány Iskolaszékbe választott tagjai juttatják el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Választmányt az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a Szülői Választmány véleményét és javaslatait A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az iskola - a köznevelési törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 31