HALLGATÓI FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1

Átírás

1 HALLGATÓI FELVÉTELI SZABÁLYZAT 1 A Felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) és a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján a Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa az alábbi szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) alkotja. A Kari Tanács az Illyés Gyula Főiskolai Kar Felvételi Szabályzatát (továbbiakban: SZABÁLYZAT) a Felsőoktatásról szóló évi LXXX. tv. (továbbiakban Ftv) a, a 269/2000. (XII. 26.) sz. Kormány rendelet (továbbiakban: Rendelet), valamint a PTE Hallgatói Felvételi Szabályzata (továbbiakban: egyetemi szabályzat) alapján az alábbiakban határozza meg. A szabályzat hatálya 1. (1) E szabályzat hatálya az Ftv. 83. (1) bekezdésében foglaltak szerint első és második, illetve további alapképzésre, kiegészítő alapképzésre, valamint a felsőfokú szakképzésre jelentkező magyar és nem magyar állampolgárokra terjed ki. (2) A szakirányú továbbképzésre vonatkozó felvételi eljárásról - figyelembe véve a szabályzat 7. (4) bekezdését - a kari szabályzatok rendelkeznek. (3) A doktori képzésre (PhD) és mesterképzésre (DLA) történő jelentkezésre és felvételi eljárásra a PTE Doktori Szabályzatát (SZMSZ 1. számú melléklet) kell alkalmazni. (4) A nem magyar állampolgárok a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről szóló 157/2001. (IX. 12.) Korm. rendeletben meghatározott feltételekkel kezdhetik meg tanulmányaikat. (5) A nem magyar állampolgárok idegen nyelven folyó költségtérítéses képzésére vonatkozó felvételi eljárásról a kari szabályzatok rendelkeznek. (6) Az átvétel és a párhuzamos képzés szabályairól az Egyetem, illetve a karok tanulmányi- és vizsgaszabályzata rendelkezik. 1) Az Kari Felvételi Szabályzat (továbbiakban SZABÁLYZAT) hatálya kiterjed a PTE- IGYFK-ra első és további alapképzésre, valamint a felsőfokú szakképzésre jelentkező magyar és nem magyar állampolgárokra. 2) A szakirányú továbbképzésekre jelentkező magyar és nem magyar állampolgárokra a szabályzat hatálya csak a szabályzat kifejezett rendelkezése esetén terjed ki. Általános rendelkezések 2. A felvételi eljárás célja a felsőfokú tanulmányokra legalkalmasabb jelentkezők kiválasztása. 1 A szabályzatot a Szenátus december 22-ei ülésén fogadta el, mely november 11-én átfogó módosításra került. 1. oldal, összesen: 27

2 3. (1) A felvételi eljárást az oktatási rektorhelyettes felügyeli. (2) Az egyes karok, intézetek (továbbiakban karok) felvételi eljárásának irányítását az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes végzi, aki egyben a Felvételi Bizottság elnöke is. (3) A kar a Szabályzatnak megfelelően kari felvételi szabályzatot készít. (4) A jelentkezéssel kapcsolatos ügyviteli teendőket az Oktatási Minisztérium (továbbiakban: OM) által kibocsátott eljárási szabályokra tekintettel a kari felvételi szabályzat tartalmazza. (5) A jelentkezőkről, benyújtott dokumentumaikról és az általuk elért eredményekről központi, illetve kari nyilvántartás készül. A kar köteles az adatokat az egyetemi felhasználás céljára, illetve az OM számára határidőre rendelkezésre bocsátani. Ha a kar az adatokat a megadott határidőre nem szolgáltatja, az ebből eredő többletköltséget köteles viselni. (6) A jelentkező adatainak kezelésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény rendelkezései az irányadók. (7) A felvételi eljárásban - a technikai lebonyolítás és adatfeldolgozás tekintetében - az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személy is közreműködhet a tanulmányi osztályvezető közvetlen irányításával. A kar a felvételi eljárás számítógépes adatfeldolgozásának irányítására felelős személyt jelöl ki. (8) Ahol e szabályzat a felvételi követelményeket vagy a felsőoktatási intézmények feladatait szakcsoportokra határozza meg, ott azokat a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól szóló 381/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: többciklusú rendelet) szerint indított képzések esetén képzési területre, illetőleg képzési ágra vonatkozóan kell teljesíteni. Ahol e szabályzat a felvételi követelményeket vagy a jelentkezők számára meghatározott feladatokat szakra, szakpárra határozza meg, ott azokat a többciklusú rendelet szerint indított képzések esetén alapképzési szakra, illetőleg szükség szerint azon belül szakirányra vonatkozóan kell teljesíteni. 2 (9) A többciklusú rendelet szerint indított mesterképzési szakokra, e szabályzat 6. (6) bekezdésében foglalt rendelkezések vonatkoznak. 1) A kari felvételi eljárást az oktatási főigazgató-helyettes felügyeli, aki egyben a kari Felvételi Bizottság elnöke is. 2) A Kar főigazgatója a Felvételi Bizottság elnökével egyetértésben - a felvételi eljárás számítógépes adatfeldolgozásának irányítására felelős személyt jelöl ki. A felvételi eljárás szervezeti keretei 4. (1) A felvételi eljárás során alkalmazott vizsgák megszervezésére és lebonyolítására, illetőleg az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására a kar a) szóbeli, gyakorlati, illetve szakmai alkalmassági vizsga esetén vizsgáztató bizottságot, b) írásbeli vizsga esetén vizsgadolgozatokat javító bizottságot, c) dolgozatokat felülvizsgáló bizottságot, d) felvételi bizottságot hoz létre. (2) A felvételi bizottság létszáma legalább 3 fő. A felvételi bizottság összetételét úgy kell megállapítani, hogy abban az (1) bekezdés a) c) pontjában meghatározott bizottságok képviselői, továbbá az Ftv. 55. (1) bekezdés szerinti oktatók és a hallgatói önkormányzat képviselői is helyet kapjanak. 2 A (8) és (9) bekezdést a Szenátus a november 24-ei ülésén fogadta el 2. oldal, összesen: 27

3 (3) A felvételi bizottság feladata az Ftv ának (6) bekezdésében foglaltakkal összhangban a felvételi ponthatárok megállapításának előkészítése. (4) A szóbeli vizsgáztató bizottságba közoktatási intézményben alkalmazott, szakirányú szakképzettséggel rendelkező pedagógust is meg kell hívni. (5) A felvételi eljárás során alkalmazott vizsgák lebonyolításában résztvevő bizottságok megalakításáról és a tagok adott évre szóló megbízásáról az érintett Kar dékánja gondoskodik. A bizottságok számát a felvételre jelentkezők számának megfelelően kell kialakítani. A határidőket, az adatszolgáltatás rendjét, a felvételi technikai lebonyolításának feltételeit, a dolgozatok javításának rendjét a kari felvételi szabályzatban kell meghatározni. (6) A vizsgáztatásban nem vehet részt az a személy, aki a vizsgázóval hozzátartozói, függelmi viszonyban van, aki részt vett a vizsgázó felkészítésében, vagy akitől a vizsga tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. A felvételi tájékoztató 5. (1) Az Egyetem által - évente egy alkalommal, augusztus 15-ig - közölt adatok alapján az OM minden év december 15-ig - a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban (a továbbiakban: Tájékoztató) közzéteszi az alapképzési szaknak az Ftv. 124/E. u) pontjában meghatározott szakcsoportjait, az azokhoz tartozó, a jelentkezés elbírálásához szükséges érettségi vizsgatantárgyakat, azok szintjét és szakcsoportonként, képzési szintenként, tagozatonként meghatározott esetekben szakonként az országosan felvehető államilag finanszírozott hallgatók keretszámát. (2) A Tájékoztatóban közzétett felvételi hirdetmény kiegészítése, módosítása évente egy alkalommal legkésőbb minden év január 31-ig lehetséges. (3) A Tájékoztatóban megjelentetni kívánt adatokat a kar megküldi az Országos Felsőoktatási Információs Központ (a továbbiakban: OFIK), valamint az oktatási rektorhelyettes részére. 1) A Kari Tanács a SZABÁLYZAT 1. sz. kari mellékletében (Kari felvételi tájékoztató) minden év július 30-ig megállapítja a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghirdetendő felvételi keretszámokat, a jelentkezés sajátos feltételeit, az indítandó szakokat, a képzés időtartamát, a felvételi követelményeket. A felvételi jelentkezés 6. (1) A felvételi eljárás az OM által kiadott A jelzésű jelentkezési törzslap és legalább egy B jelű intézményi jelentkezési lap (továbbiakban: jelentkezési lapok) benyújtásával kezdődik. A Tájékoztatóban meghatározott feltételekkel és módon a jelentkezési lapok benyújtása elektronikus módon is történhet. A jelentkezési lapok az e Szabályzat 1. számú mellékletében felsorolt adatokat tartalmazzák. Az A és a B jelű jelentkezési lapon szereplő adatok eltérése esetén az A jelű jelentkezési törzslapon feltüntetett adatokat kell figyelembe venni. (2) A kar a felvételi kérelem megalapozott elbírálásához szükséges, szabályzatában meghatározott további információkat is kérhet, melyeket a Tájékoztatóban közzé kell tenni. (3) Jelentkezni, figyelemmel a felvételi követelményekre, egyidejűleg több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, illetve szakcsoportra, felsőfokú szakképzésre, valamint képzési formára lehet. (4) A jelentkezési lapokon meg kell jelölni, hogy a) a jelentkező mely felsőoktatási intézmény(ek)be, kar(ok)ra, illetőleg szak(ok)ra, szakcsoport(ok)ra, felsőfokú szakképzés(ek)re, milyen képzési formá(k)ra, valamint, hogy államilag finanszírozott vagy költségtérítéses, illetőleg mindkét formára kéri a felvételét, b) milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását. 3. oldal, összesen: 27

4 (5) Ha jogszabály másként nem rendelkezik - az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgárai kivételével - a nem magyar állampolgárok csak költségtérítéses képzésre jelentkezhetnek. A jelentkezési lapon egyúttal jelezniük kell az állampolgárságukat is. A nem magyar állampolgárok az 1. (4) bekezdésében foglaltak alapján elnyert ösztöndíj esetén tanulmányaikat államilag finanszírozott képzésben folytathatják. (6) Második vagy további alapképzésre és első vagy további kiegészítő alapképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi eljárást, a rangsorolás elveit és módját a kar a 17. (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat figyelembe véve - szabályzatában állapítja meg, amelyet a Tájékoztatóban közzé kell tenni. Jelentkezési lapokat az ilyen képzésre jelentkezőknek is be kell nyújtaniuk. A felsőoktatási intézmény Szabályzatában a 11. (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérő vizsgát is meghatározhat. 1) A második, ill. további alapképzésre, párhuzamos képzésre (D) jelentkezők rangsorolása a szóbeli felvételi elbeszélgetésen kapott pontszám alapján történik. A jelentkezési lap 7. (1) A jelentkezési lapok benyújtásának határidejét az Ftv 115. (2) bekezdésének b) pontjára is figyelemmel az OM határozza meg, és a Tájékoztatóban, illetve hivatalos közleményben teszi közzé. (2) A jelentkezési lapokat a Tájékoztatóban meghatározott helyre kell benyújtani. (3) Nem vehető fel az Egyetemre az a jelentkező, aki a jelentkezési lapokat a megadott határidőig nem adja be. (4) A szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés esetén a kar saját jelentkezési lapot készít, figyelembe véve a Szabályzat 1. számú mellékletében felsorolt adatokat. A jelentkezési lapok benyújtásának határidejét és helyét a kar határozza meg és teszi közzé. (5) A jelentkezési lapokhoz másolatban csatolni kell: a) a legmagasabb középiskolai, illetve felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító okiratot, b) további feltételek meglétét igazoló közokiratokat és egyéb igazolásokat, c) a kari szabályzatban meghatározott, különleges teljesítményért járó többletpontokra jogosító igazolásokat, d) a kar által az egyes szakokra meghatározható követelmények alapján előírt egészségügyi alkalmasságról szóló igazolást, melynek előírását előzőleg a Tájékoztatóban közzé kell tenni. (6) A jelentkezés évében érettségizők az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott okirat helyett a jelentkezési lapokon igazoltathatják tanulói jogviszonyukat. (7) Az (5) bekezdésben meghatározott a jelentkezési határidő lejárta után kiállított okiratok és egyéb igazolások másolatát az OM által meghatározott, és a Tájékoztatóban közölt határidőig kell benyújtani a felsőoktatási intézményhez. Az eredeti okiratokat a hallgatói jogviszony létesítésekor kell bemutatni. (8) A jelentkezők felhatalmazása alapján az (5) bekezdésben meghatározott dokumentumokat, illetve adatokat az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda elektronikus úton is beszerezheti az adatokat kezelő intézménytől, illetve középiskolától. Az így beszerzett adatok (érettségi eredmények) valódiságáért az azt szolgáltató intézmény, illetve középiskola felelős. Az elektronikus úton beszerzett adatok megismerhetőségét a jelentkező számára biztosítani kell. (9) Amennyiben a jelentkező a 6. (1) bekezdése szerint elektronikus módon jelentkezik, a Tájékoztatóban meghatározott feltételekkel és módon az (5) és (7) bekezdésben meghatározott dokumentumok benyújtása is történhet elektronikusan. (10) A jelentkező a felvételi eljárás során egy alkalommal módosíthatja az 6. (4) bekezdés b) pontja alapján meghatározott sorrendet. A módosítás határidejét és módját az OM a Tájékoztatóban teszi közzé. (11) Külföldön szerzett iskolai végzettséget tanúsító okirat kizárólag továbbtanulás céljából történő elismerése azon kar vezetőjének hatáskörébe tartozik, amelyben a kérelmező tanulmányait folytatni szándékozik. Az 4. oldal, összesen: 27

5 elismerésre a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvény, valamint az e Szabályzat 2. számú mellékletének rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. (12) A kar a külföldön szerzett iskolai végzettséget igazoló okirat elismeréséért szabályzatában eljárási díjat állapít meg, melynek összege a mindenkori legkisebb alapbér 1/5-ét nem haladhatja meg. 1) A külföldön szerzett iskolai végzettséget igazoló okirat elismeréséért eljárási díjat kell fizetni, melynek összege a mindenkori legkisebb alapbér 1/5-ének megfelelő összeg. 8. (1) Ha a jelentkezési lapok, vagy mellékleteik hiányosak, illetőleg ha a felvételi eljárási díj befizetését a jelentkező nem igazolta és a hiánypótlásra történt felhívás ellenére a Tájékoztatóban, illetve az igazoltan elküldött hiánypótló felhívásban meghatározott időpontig a hiányokat nem pótolja, nem vehet részt a felvételi eljárásban. A felhívásban figyelmeztetni kell a jelentkezőket a hiánypótlás elmaradásának jogkövetkezményeire. (2) A hiánypótlásra történő felszólítás módját és a hiánypótlás határidejét az érintett kar határozza meg olymódon, hogy a kért okmányok, adatok pótlólagos benyújtására megfelelő idő álljon rendelkezésre és a megjelölt határidő a felvételi eljárás rendjébe is illeszkedjen. (3) A jelentkezési lapokon feltüntetett adatok valódiságáért a jelentkező a felelős. Más felsőoktatási intézményben korábban létrejött, illetve megszűnt hallgatói jogviszonyra vonatkozó vagy a felvétel eredményét befolyásoló valótlan adatszolgáltatás esetén a rektor a felvételről szóló döntést utólag köteles megsemmisíteni. 1) Szakirányú továbbképzésre a jelentkezési lapok benyújtásának határideje június 30. A jelentkezési lapokat a kari Főigazgatói Hivatal Tanulmányi Csoportjához kell benyújtani. A jelentkezési határidőtől a képzés meghirdetésekor indokolt esetben - el lehet térni. 2) Szakirányú továbbképzésre a kari jelentkezési lapot a 2. sz. kari melléklet (Jelentkezési lap szakirányú továbbképzésre) tartalmazza. A felvételi eljárás díja 9. (1) A felvételi eljárási díj összege alapdíjból, továbbá jelentkezésenként intézményi díjból tevődik össze, mely díjak évenkénti összegét a pénzügyminiszterrel egyetértésben az oktatási miniszter határozza meg, és a Tájékoztatóban teszi közzé. (2) Az alapdíj és az egyes jelentkezési helyekhez történő intézményi díj befizetését a jelentkezőnek a Tájékoztatóban meghatározott módon kell igazolnia. Hozott pontok meghatározása 10. (1) A középiskolai tanulmányi eredmények alapján számított pontok az úgynevezett hozott pontok, amelyeknek az összértéke legfeljebb 60 pont lehet. A pontszámot csak osztályzatból lehet képezni, a következők szerint: a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy választott tantárgy, valamint egy választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó - tanult - két év végi érdemjegyeinek összege, valamint b) az érettségi érdemjegyek átlagának kétszerese, egész számra kerekítve. (2) A középiskolai eredmény meghatározásánál szakközépiskolában folytatott tanulmányok esetén - a felvételiző választása szerint - egy, legalább két évig tanult, a választott szakiránynak megfelelő szakmai előkészítő, szakmai alapozó tárgy is figyelembe vehető. 5. oldal, összesen: 27

6 (3) Amennyiben a kari szabályzat úgy rendelkezik, a jelentkezés évében érettségizők esetében az (1) bekezdés a) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott tantárgyak 12. (illetve 13.) évfolyamon félévkor kapott osztályzatait is figyelembe lehet venni. (4) Magyar nyelv és irodalomból évente a két osztályzat átlagát kell számolni, majd azok összegét egész számra kell felkerekíteni. (5) Az államilag finanszírozott alapképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő 3 évben, továbbá a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő 5 évben legfeljebb 60 pontig értékelhető a jelentkező középiskolai eredménye. (6) A külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok során szerzett osztályzatokat, továbbá az érettségi vizsgán elért eredményeket hozott pontként a kari szabályzatban meghatározott esetben és módon figyelembe lehet venni. (7) Amennyiben a jelentkezőnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett a felvételiző választása szerint egy másik, legalább két évig tanult tárgyból elért osztályzatai is figyelembe vehetők. (8) Az érettségi érdemjegyek átlagának kiszámításakor az érettségi bizonyítványt, illetve azokat a tanúsítványokat kell figyelembe venni, amelyeket a jelentkező az e Szabályzat 7. (5)-(8) bekezdéseiben, illetve a Tájékoztatóban meghatározott módon a jelentkezési lapjához mellékel. 1) A Kar a jelentkezés évében érettségizők esetében is az (1) bekezdés a) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott tantárgyak 12. (illetve 13.) évfolyamon év végén kapott osztályzatait veszi figyelembe. 2) A külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok során szerzett osztályzatokat, továbbá az érettségi vizsgán elért eredményeket hozott pontként a kar nem vesz figyelembe. Szerzett pontok meghatározása 11. (1) A felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmények által a szakcsoportoknál meghatározott érettségi vizsgatantárgyak alapján kiszámolt pontok - a továbbiakban: szerzett pontok - összértéke legfeljebb 60 pont lehet. (2) Az érettségi vizsgán vizsgatantárgyként elért százalékos eredményeket 60, illetve 30 szerzett pontra kell átszámítani annak függvényében, hogy adott szakon kötelező vagy választható vizsgatárgyként egy vagy két tárgy van meghatározva. A szerzett pontokat a vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén azonos módon kell számítani. Az átszámítási kulcsokat e Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. (3) Az érettségi vizsgatantárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a jelentkező által benyújtott tanúsítványok alapján kell figyelembe venni. (4) A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga eredményeinek átszámítását, valamint a középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsga százalékos teljesítményeinek érettségi osztályzatra történő átszámítását az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell elvégezni. A vonatkozó rendelkezéseket e Szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza. (5) A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61. (10) bekezdése szerinti nyelvvizsga bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány. 6. oldal, összesen: 27

7 (6) Külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban egyenértékűnek elismert érettségi bizonyítvány eredményeit felvételi szempontból a bemutatott okmány alapján az a felsőoktatási intézmény minősíti, ahová a jelentkező jelentkezési lapját benyújtja. Az eljárás során a felsőoktatási intézmény a felvételi tantárgyakból megállapítja az egyes tantárgyak vizsgaszintjét és százalékos eredményét. (7)A kar a felvételi eljárás során a) szakmai alkalmassági vizsgát, b) gyakorlati vizsgát, c) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárai számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát szervezhet. (8) Az egyes szakoknál a felvételi eljárás során alkalmazott vizsgákat, azok követelményeit - a társintézményekkel való egyeztetés után - a kar határozza meg. (9) A szakmai alkalmassági vizsga az adott szakon (szakcsoportban) a továbbtanuláshoz szükséges előfeltételként meghatározott alkalmasságot méri. Értékelése megfelelt vagy nem felelt meg minősítés lehet. Az alkalmassági vizsga követelményeit, a vizsgáztatás módját a kar, illetve együttműködés esetén az érintett karok szakemberei közösen határozzák meg. Az alkalmassági vizsga követelményét a Tájékoztatóban közzé kell tenni. (10) A művészeti és testkulturális szakcsoportba tartozó szakokon a kar gyakorlati vizsgát szervezhet. A vizsga követelményeit a kar határozza meg, és a Tájékoztatóban teszi közzé. Az értékelés pontszámok meghatározásával és rangsorolással történik az érettségi pontok meghatározásával azonos elvek szerint. (11) Amennyiben az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország állampolgára nem tudja dokumentummal igazolni a tanulmányai folytatásához szükséges magyar nyelvismeretét, számára a felsőoktatási intézmény magyar nyelvi alkalmassági vizsgát szervezhet. Az alkalmassági vizsga értékelése megfelelt vagy nem felelt meg minősítés lehet. 1) Szerzett pontok meghatározása: Külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában kiadott érettségi bizonyítvány, ill. a nem ötfokozatú értékeléssel kiadott magyar érettségi bizonyítvány eredményeinek felvételi ponttá való átszámítását az Oktatási Minisztérium által kiadott ajánlások, javaslatok alapján a matematikai arányosítási elvek figyelembevételével a Felvételi Bizottság végzi. Alkalmassági vizsga 11/A. 1) A tanító, óvodapedagógus és német nemzetiségi óvodapedagógus szakra jelentkezőknek az óvónői szakközépiskolában végzett, óvodában dolgozó jelöltek kivételével - alkalmassági vizsgát kell tenniük. 2) Az alkalmassági vizsgák értékelése megfelelt vagy nem felelt meg, a vizsga során egyetlen nem felelt meg értékelés is kizáró ok az adott évben a további felvételi eljárásból. 3) Karunkon előzetes alkalmassági vizsgát is szervezünk. Az előzetes alkalmassági vizsga szolgáltatás jellegű, az ezt igénybe vevők a Karnak fizetik be az alkalmassági vizsgadíjat. A sikertelen előzetes alkalmassági vizsga a felvételi eljárás során tett alkalmassági vizsgával javítható. 7. oldal, összesen: 27

8 4) A kar a korábban-, vagy a más intézményben tett eredményes alkalmassági vizsgát elfogadja. Ének-zenei alkalmassági vizsga Az alkalmassági vizsga általános követelményei Célja: annak megállapítása, hogy a pályázó alkalmas-e az óvodapedagógusi és tanítói pályára, a pedagógus pálya gyakorlásához szükséges zenei ismeretek elsajátítására. Feladat: - a hallásvizsgálat keretében néhány magyar népdal vagy műzenei szemelvény előadása emlékezetből, szabad választás alapján (a dalokat más-más kezdőhangról is meg kell tudni szólaltatni), - a zenei emlékezet vizsgálata során egyszerű, rövid ritmussorok visszahangoztatása (negyed-, nyolcad-, pontozott ritmus és szinkópa kombinációiból) tapsolással, kopogással; néhány hangból álló egyszerű dallamok visszaéneklése dúdolással vagy szolmizálása, - a kottaolvasási készség vizsgálata során néhány ütem lapról olvasása az egyszerű gyermekdalok szintjén az ötvonalas rendszerben. Az elbírálás alapvető szempontja, hogy a felvételiző rendelkezzék az ének-zenei tevékenység vezetéséhez, tanításához nélkülözhetetlen zenei hallással, egészséges énekhanggal és megfelelő hangterjedelemmel. Beszédalkalmasság vizsga Célja: annak megállapítása, hogy a pályázót beszédállapota alkalmassá teszi-e a pedagógus pályára. Feladat: soros nyomtatott prózai szöveg felolvasása, szükség szerint a szöveg reprodukálása, illetve beszélgetés. A szöveget közismert gyermekirodalmi művekből jelölik ki. A pályázónak a felolvasandó szöveg előzetes megismerésére időt adnak. A szóbeli szövegalkotó képesség felmérése kötetlen beszélgetés keretében. Az elbírálás szempontjai: - Vannak-e a vizsgázónak hangképzési zavarai (pöszeség, raccsolás, selypítés, orrhangzós beszéd, a magánhangzók igen zárt képzése, a beszédhang képzési hibája)? - A pályázó beszédritmusában észlelhetők-e súlyos zavarok (dadogás, értelemzavaró hadarás, leppegés, pattogás)? - A felolvasás mennyire értelmes, követhető, kifejező? A tájnyelvi ejtés nem beszédhiba, tehát nem kizáró ok! Kizáró okok: - hangképzési rendellenességek, - ritmuszavarok, 8. oldal, összesen: 27

9 - a beszéd megértését akadályozó rendkívüli zárt ejtés. A testi alkalmassági vizsga Célja annak megállapítása, hogy a jelölt rendelkezik-e azokkal az alapvető motoros (testi) képességekkel, melyek feltételei az alsó tagozatos és az óvodai testnevelés gyakorlati anyaga elsajátításának, ill. a tanítói, óvodapedagógusi pálya gyakorlásának. Követelmények: - közepes iramú, folyamatos futás (nők: 3 perc, férfiak: 5 perc), - oktató által vezetett zenés gimnasztika folyamatos végzése, a főbb alapformák végeztetésével, - egyensúlyozó járás fordulatokkal, két zsámolyra helyezett felfordított padon, - néhány lépés nekifutásból - keresztbe állított és fordított- pad átugrása egy lábról, érkezés páros lábra, guggolásba, - célbadobás függőleges célra (kosárlabda palánk) egykezes dobással, kislabdával, 8 m-ről, - labdaadogatások helybenfutás közben párokban, ügyes és ügyetlen kézzel, felfújt labdával, - labdavezetés ügyes és ügyetlen kézzel, - felfüggés hajlított karral (nők: 5mp, férfiak: 8mp), - mellső fekvőtámaszból ereszkedés legalább derékszögig hajlított karú fekvőtámaszba, tolódás mellső fekvőtámaszba (nők: 3-szor, férfiak: 6-szor), Kizáró ok a kondicionális állapotra és a mozgáskoordinációra utaló olyan gyenge teljesítmény, amely intenzív gyakorlással nem javítható, valamint a középiskolai tanulmányok utolsó két évében a testnevelés alóli teljes felmentés. Az egészségi alkalmassági vizsga Az egészségi alkalmassági vizsgálat eredményét háziorvossal kell igazoltatni. Írásbeli nyilatkozatot kell kérni a pályázótól, hogy nincs eltitkolt betegsége. Az egészségi szempontból a súlyosság mérlegelése alapján - kizáró ok lehet: - a felső végtagok funkcionális rendellenességei, a statikai rendszer súlyosabb elváltozásai nyugodt állapotban is, melyek miatt a foglalkozás gyakorlása következtében egészségi állapotromlás várható, - mindennemű szívbillentyű hiba, melynek eldöntésében a járó beteg rendelés specialistájának a véleményét is ki kell kérni, - a szív, a vérkeringés és légzőrendszer olyan egyéb rendellenességei, melyek a fizikai terheléssel is járó óvodai és alsó tagozatos pedagógusi munkát gátolják, - a beszédzónában 30 decibelnél gyengébb hallás, - a látóélesség mértéke olyan fokú, hogy zavarja a kommunikációban, 9. oldal, összesen: 27

10 - ISHIHARA színlátási teszttel kimutatható színtévesztés, - a térlátás korlátozottsága, A kötelező tüdőszűrés friss igazolását be kell mutatni. A felvételi eljárás során alkalmazott vizsgák rendje 12. (1) A jelentkezőket az írásbeli és a szóbeli vizsgák időpontjáról, a vizsgákkal kapcsolatos tudnivalókról írásban kell értesíteni. Ennek időpontját a Tájékoztató alapján úgy kell meghatározni, hogy a felvételiző vizsgájáról az értesítést legalább 15 nappal korábban kézhez kapja. (2) Ha a szóbeli, a gyakorlati, illetőleg a szakmai alkalmassági vizsgáztatást több - azonos feladatú - bizottság végzi, a jelentkezőket az egyes vizsgáztató bizottságokhoz nyilvános sorsolással kell beosztani. (3) A sorsoláson a vizsgázók részt vehetnek. A sorsolás időpontját és módját a jelentkezőkkel közölni kell. (4) A vizsgáztató bizottság elnöke legkésőbb az aznapi vizsgák befejezésekor köteles ismertetni a jelentkezők által szerzett pontokat, illetve a minősítést. Amennyiben a vizsga jellege, illetőleg összetétele eltérő időpontban való ismertetést indokol, a kari szabályzat eltérő időpontot állapíthat meg. Az időpontot közzé kell tenni. (15) Az írásbeli tantárgyi vizsgát úgy kell megszervezni, hogy a vizsgakérdések titkossága a vizsga megkezdéséig biztosított legyen. 13. (1) A jelentkezőnek joga van az írásbeli dolgozat értékelésébe a felvételről szóló döntést megelőzően betekinteni. A dolgozatokba való betekintés helyét és időpontját a kar állapítja meg, és erről írásban tájékoztatja a jelentkezőket. (2) Az írásbeli dolgozatba való betekintés időpontjáról, helyéről és lehetőségeiről a kar az (1) bekezdésében említett vizsgabehívón tájékoztatja a felvételizőt. A betekintés felügyelet mellett történik, melynek során biztosítani kell, hogy a jelentkező a vizsgadolgozaton javításokat ne eszközöljön, feljegyzést azonban készíthet. (3) A jelentkező az írásbeli dolgozata értékelésébe való betekintés napját követő második munkanap végéig a kar vezetőjétől írásban kérheti az általa észlelt javítási, pontszámítási hiba kivizsgálását. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. (4) A kérelmet a kar vezetőjéhez kell benyújtani. A kar dékánja a kérelmet 3 munkanapon belül köteles kivizsgáltatni. A dolgozatokat felülvizsgáló bizottság írásbeli javaslata alapján a felvételi bizottság dönt. A Tanulmányi Osztály a szükséges módosításokat a rangsorolásra szolgáló nyilvántartásokban haladéktalanul átvezeti. A dékán a jelentkezőt a döntéséről írásban értesíti. 14. (1) A jelentkező a szóbeli, a gyakorlati, illetőleg az alkalmassági vizsgáztatással kapcsolatos - a vizsgaeredményt befolyásoló - jogszabálysértés, illetve az intézményi szabályzat megsértése miatt a pontszáma ismertetésének napját követő második munkanap végéig írásban panaszt tehet a kar vezetőjénél. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. (2) A panaszt az érintett kar Tanulmányi Osztályán kell írásban, az (1) bekezdésben meghatározott határidőig benyújtani. A dékán a panaszt három munkanapon belül köteles a felvételi bizottsággal kivizsgáltatni és döntéséről a jelentkezőt értesíteni. (3) A ponthatárok országos végelegesítése előtt legalább 72 órával kell meghozni az (1) bekezdés, illetve a 13. (4) bekezdése alapján a döntéseket. Összpontszám meghatározása 15. (1) A felvételi összpontszám meghatározása az alábbi módon történik: a) a hozott pontok és a szerzett pontok összegzésével, vagy b) a szerzett pontok megkettőzésével 10. oldal, összesen: 27

11 (2) A művészeti és testkulturális szakcsoportba jelentkezők esetében a felvételi összpontszám kizárólag a felvételi teljesítmény alapján is megállapítható. (3) Alapképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő három évben a felvételi összpontszám meghatározása során az (1) bekezdésében meghatározott a)-b) pontok számításai közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. (4) A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi eredmény megállapítása az érettségi évében és az azt követő 5 évben a 10. (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak szerint meghatározott, a középiskolai eredmény alapján számított pontok megkettőzésével történik. Az 5 évnél régebben érettségizettek esetében a felvételi eljárás, a rangsorolás elveit és módját a felsőoktatási intézmény - a 17. (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat figyelembe véve - szabályzatában állapítja meg. (5) A felsőfokú szakképzés befejezését követően szakirány szerinti jelentkezés esetén - azon alapképzési szakon, amelyen a szakképzés ismeretanyaga beszámítható - vizsgát nem kell tenni. A felvételi pontszámot ebben az esetben a képzés négy félévének tanulmányi átlagából számított átlageredmény 24-szereseként kell meghatározni. 1.) A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi eredmény megállapítása 5 évnél régebben érettségizettek esetében a) vagy a 10. (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak szerint meghatározott, a középiskolai eredmény alapján számított pontok megkettőzésével történik. b) vagy az érettségi átlag 24-szerese alapján történik. Az 1) a. és b. pont közül a jelentkező számára kedvezőbb számítást kell alkalmazni. 3 A rangsorolást 120 pontos rendszerben, pontszámban kell kifejezni. Többletpontok meghatározása (1) A kar a felvételi eljárás során a szakcsoportnál jelentkezési feltételként, illetve választható módon meghatározott tantárgyakból emelt szinten teljesített legalább közepes érettségi vizsgáért többletpont ad. Az adott alapképzési szakon, szakpáron többletpont legfeljebb két emelt szinten teljesített tantárgyi vizsgáért adható. Többletpont az emeltszintű érettségiért csak abban az esetben adható, ha a jelentkező e vizsgaeredmény alapján kéri a 11. (1)-(2) bekezdésében meghatározott szerzett pontjai megállapítását. (2) Ha a jelentkező az (1) bekezdés alapján jogosult az emelt szintű érettségi vizsgáért járó többletpontra, és olyan szakra, szakpárra jelentkezik, ahol két tantárgyból letett érettségi vizsga alapján számolják ki a szerzett pontjait, emeltszintű érettségi vizsgatantárgyanként 7-7 többletpontot kap. Amennyiben olyan szakra, szakpárra jelentkezik, ahol egy vizsgatárgyból számolják ki a szerzett pontjait, 14 többletpontra jogosult. (3) A kar legfeljebb két államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvvizsgánként a) középfokú C típusú nyelvvizsgáért 7 pontot, b) felsőfokú C típusú nyelvvizsgáért 10 pontot, ad. Államilag elismert A vagy B típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért abban az esetben adható 7, illetve 10 többletpont, amennyiben a jelentkező sajátos nevelési igénye miatt igazoltan - nem tudja a C típusú nyelvvizsgát letenni. 3 Módosította a Kari Tanács a február 28-ai ülésén. 4 Módosította a Szenátus a november 24-ei ülésén 11. oldal, összesen: 27

12 (4) A kar különleges teljesítményért a felvételi eljárás során a jelentkezőnek további többletpontot adhat az alábbiak szerint: a) Az Országos Képesítési Jegyzékben szereplő, szakiránynak megfelelő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért legfeljebb 7 pont, b) Olimpiai sportágban, világ és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 5 pont, vagy olimpiai sportágban országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 3 pont. c) Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 5 pont, d) a Középiskolai Tudományos Diákkörök országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 5 pont, az első díjasoknak legfeljebb 3 pont. (5) Egy adott idegen nyelvből - a jelentkező döntése alapján - egyszer, vagy az (1) bekezdés, vagy a (3) bekezdés a)-b) pontok alapján adható többletpont. A többletpontok körét és értékét a kar határozza meg és a Tájékoztatóban közzéteszi. (6) Összesen legfeljebb 24 többletpont adható az (1)-(4) bekezdések alapján. (7) Szakiránynak megfelelő jelentkezés esetén azoknak a jelentkezőknek, akik a versenykiírásnak megfelelően az oktatási miniszter által ajánlott Országos Középiskolai Tanulmányi és Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken emelt szintű érettségi eredménynek megfelelő helyezést értek el, a (6) bekezdésben meghatározott maximális többletpontot biztosítják. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot ennek figyelembevételével kell meghatározni. 1) A Kar a 16. -ban foglalt valamennyi paraméter alapján adható többletpontot megadja. A felvételi pontszám meghatározása 17. (1) Az Egyetem az adott karra, szakra, képzési formára, az államilag finanszírozott, illetve költségtérítéses képzésre jelentkező felvételéről egységes rangsorolás alapján dönt. Ennek során kötelezően figyelembe veszi a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet, valamint a Kormány által meghatározott, országosan felvehető államilag finanszírozott hallgatók létszámát és az oktatási miniszternek külön jogszabály alapján hozott döntését. (2) A rangsorolást 120 pontos rendszerben, pontszámban kell kifejezni. (3) A karnak a felvételizők teljesítményét úgy kell pontszámmal értékelnie, hogy azok összehasonlíthatók legyenek egymással, továbbá biztosítsa a differenciált felvételi döntés lehetőségét, valamint azt, hogy minden jelentkező az egységes rangsorba besorolható legyen. A pontozási rendszernek biztosítania kell azt is, hogy a rangsor alapján az államilag finanszírozott hallgatói létszámkeret betartható legyen. 18. (1) A felvételizőkről az általuk szerzett pontszámok figyelembevételével csökkenő rendben jegyzéket kell készíteni, amely a felvételi döntés alapjául szolgál. 12. oldal, összesen: 27

13 (2) A felvételhez szükséges minimális teljesítmény megállapítása a keretszámon belül ponthatár megállapításával történik. A megállapított ponthatáron és a fölött mindenkit fel kell venni, a ponthatár alatt senki nem vehető fel. 19. (1) A kar által a tájékoztatóban az adott szakra, szakcsoportra meghirdetett államilag finanszírozott hallgatói létszám kerete a benyújtott és elfogadott panaszok alapján sem léphető át. (2) Amennyiben a karnak a felvételi eljárás során elkövetett mulasztása miatt másik felsőoktatási intézmény a hallgatói létszámkeretét túllépi, a mulasztó kar az ebből eredő kárt köteles megtéríteni. Felvételi döntés 20. (1) A jelentkezők felvételéről a nappali tagozatos szóbeli érettségi vizsgák befejezését követő 30 napon belül kell dönteni. (2) Nem vehető fel az a jelentkező, akit az általa megadott intézményi jelentkezési sorrendben megelőző felsőoktatási intézmény felvesz. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól a kar eltérhet, amennyiben a két szak egyidejű képzési lehetőségét előzőleg meghirdette, valamint az Ftv. 124/E - ának o) pontja szerinti közös képzés esetén. (4) 5 Felsőoktatási intézménybe a felsőfokú szakképzés kivételével csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 78 pontot. Felsőfokú szakképzésre felvehető az a jelentkező is, akinek a többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 72 pontot. (5) Fel kell venni az intézménybe az olimpiai bajnokságokon 1-3. helyezést elért jelentkezőket bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon, szakpáron. Felvételi határozat 21. (1) A felvételi bizottság a felvétel kimondásáról, vagy annak elutasításáról határozatot hoz. (2) A kar - szakonként elkülönítve - a felvételi vizsgát tett, illetve felvett jelentkezők névsorát és elért eredményeit az intézményben közzéteszi. A felvételről vagy a felvétel elutasításáról szóló értesítésben a jelentkezőt tájékoztatja a ponthatárról és az általa elért eredményről. (3) A felvételt megtagadó első fokon hozott döntés ellen Ftv ában meghatározottak szerint jogorvoslattal lehet élni. (4) A felvételiző kizárólag jogszabály, vagy a felvételi szabályzat megsértésére hivatkozással élhet felülbírálati kérelemmel. (5) A felvételiző a döntés ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be kérelmét a kar vezetőjéhez. A kérelem tárgyában a rektor által felállított bizottság jár el, a PTE Kredit Alapú Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának (a továbbiakban: KTVSZ) 5. (6) (23) bekezdésben foglalt eljárási rend alapján (6) A felvételiző a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak a közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. Pótfelvételi eljárás 22. (1) A felvételi eljárást követően az adott intézménybe államilag finanszírozott képzésre jelentkezett, de egyetlen felsőoktatási intézménybe sem felvett jelentkezője számára a felsőoktatási intézmény - az oktatási 5 Módosította a Szenátus a november 24-ei ülésén 13. oldal, összesen: 27

14 miniszter által meghatározott időtartamon belül - felajánlhatja a költségtérítéses képzés lehetőségét adott szakon, szakpáron, szakcsoportban, felsőfokú szakképzésben. (2) Az új felvételi eljárásban a jelentkezési lapok benyújtásával egy helyre lehet jelentkezni és felvételt nyerni. Kiegészítő rendelkezések 23. (1) Annak a hátrányos helyzetű jelentkezőnek, aki költségtérítéses képzésre nyert felvételt, az oktatási miniszter - az adott szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időben - engedélyezheti tanulmányainak államilag finanszírozott képzésben történő folytatását a hallgatónak a felvételi eljárás során meghatározott összpontszáma alapján kialakított sorrendjében. (2) Ha az adott szakon költségtérítéses képzés nem indul, az OM által kidolgozott mentor program keretében fel kell venni azt a hátrányos helyzetű hallgatót, aki a hallgatóknak a felvételi eljárás során meghatározott összpontszáma alapján kialakított sorrendjében az adott szakon és tagozaton az államilag finanszírozott felvételi ponthatár legalább 80 %-át, de nem kevesebb, mint a 20. (4) bekezdésében meghatározott minimális pontszámot eléri. (3) A (1)-(2) bekezdések alapján állami támogatásban legfeljebb az adott szak, szakpár létszáma 3 %-ának megfelelő számú hallgató részesülhet a szak, szakpár létszámán felül, de a Kormány által jóváhagyott, évente felvehető államilag finanszírozott összlétszámon belül. (4) Hátrányos helyzetűnek minősül a jelentkező, aki a) a középfokú tanulmányai során átmeneti vagy tartós nevelésbe vett vagy állami gondozott volt, vagy b) a középfokú tanulmányai során rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, illetve kiegészítő családi pótlékban részesült és a törvényes felügyeletet gyakorló szülők tanulmányaikat legfeljebb az iskola 8. évfolyamán fejezték be. (5) Annak a jelentkezőnek, aki a (1) - (4) bekezdések alapján biztosított kedvezményekre igényt tart, a jelentkezési lapokhoz csatolnia kell az igazolást arról, hogy átmeneti vagy tartós nevelésbe vett vagy államilag gondozott volt, illetve a szülők a személyes adataik kezeléséhez való hozzájárulását is tartalmazó nyilatkozatát az iskolai végzettségükről és a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, kiegészítő családi pótlékot igazoló dokumentumot. 24. A felvételi költségtérítés intézményi díjának (más intézményekkel szemben fennálló tartozások és követelések elszámolása után) 3 %-át központi igazgatási feladatok ellátására kell fordítani. 25. A kar a jelen Szabályzatban meghatározottakon túlmenően felvételi szabályzatában rendelkezik az alábbiakról: a) a jelentkezés és a felvétel általános és sajátos feltételei, b) a jelentkezési lap kitöltésének sajátosságai, csatolt iratok köre, c) amennyiben van, a felvételi eljárás során alkalmazott vizsgák előírásai (írásbeli, szóbeli, alkalmassági, stb.), a vizsgákkal kapcsolatos tételek előállításának szabályai, valamint azok tanulmányi követelményei, d) többletpontok, kedvezmények (versenyek, korábbi vizsgák beszámítása, stb.), e) a fogyatékosokkal szembeni kötelezettségek, illetve kedvezmények f) más intézményben tett vizsgák beszámításának módja, g) bizottságok összetételének meghatározása, h) felvételi döntések, jogorvoslatok, i) szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés és elbírálás rendje. Hatályba léptető és záró rendelkezések 26. (1) Jelen Szabályzat január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a korábbi szabályzat hatályát veszti. (2) A Szabályzat 4. - ának, valamint a ainak a vizsgákra, vizsgabizottságokra, a szóbeli és írásbeli vizsgákkal kapcsolatos eljárási rendre vonatkozó rendelkezései a Szabályzat 6. (6) bekezdésében adott felhatalmazás alapján szervezett vizsgákra, valamint az alkalmassági és gyakorlati vizsgákra vonatkoznak. 14. oldal, összesen: 27

15 (3) A karok szabályzataikat jelen Szabályzatnak az Egyetem Szenátusa által történő elfogadástól számított egy hónapon belül kötelesek módosítani. (4) Jelen Szabályzatot és a kari felvételi szabályzatokat az Egyetemen (karon) szokásos módon közzé kell tenni és róluk a jelentkező kérésére és költségére másolatot kell készíteni (1) Jelen Szabályzat 16. (3) bekezdése helyébe január 1-jei hatállyal a következő rendelkezés lép: (3) A kar legfeljebb két államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvvizsgánként a) középfokú C típusú nyelvvizsgáért 7 pont, b) felsőfokú C típusú nyelvvizsgáért 10 pont, ad, az így adott pontok száma összesen legfeljebb 10 pont lehet. Államilag elismert A vagy B típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért abban az esetben adható 7, illetve 10 többletpont, amennyiben a jelentkező sajátos nevelési igénye miatt a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény 30. (8) bekezdése szerinti döntés alapján, igazoltan - nem tudja a C típusú nyelvvizsgát letenni. (2) Jelen Szabályzat 15. (2) bekezdése helyébe január 1-jei hatállyal a következő rendelkezés lép: (2) A felvételi eljárás során minden szakon a művészeti és testkulturális szakcsoportba tartozóak kivételével két érettségi vizsgatárgy alapján kell kiszámolni a 11. (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott szerzett pontokat. A művészeti és testkulturális szakcsoportba jelentkezők esetében a felvételi összpontszám kizárólag a felvételi teljesítmény alapján is megállapítható. Pécs november 11. dr. Lénárd László rektor Záradék: Jelen Szabályzatot a Szenátus november 11-ei ülésén elfogadta. Jelen szabályzat módosítását a Pécsi Tudományegyetem Szenátusa november 24-ei ülésén elfogadta. A szabályzat módosításai kivéve a ban foglalt rendelkezéseket január 1-jén lép hatályba. 1) Jelen szabályzat kari kiegészítése február 3-ával lép hatályba, ezzel egyidejűleg a korábbi kari szabályzat hatályát veszti. Szekszárd, február 2. Dr. Horváth Béla sk. főigazgató Záradék: Jelen Szabályzat kari kiegészítését a Kari Tanács február 2-ai ülésén elfogadta. Jelen szabályzat módosításait a Kari Tanács február -ai ülésén elfogadta 6 Módosította a Szenátus a november 24-ei ülésén 15. oldal, összesen: 27

16 A jelentkezési lapokon a jelentkezőktől kért adatok: 1. sz. melléklet A jelentkező - neve - anyja neve - születési helye és ideje - állampolgársága - a személyi igazolványának száma - állandó és/vagy ideiglenes lakásának címe, illetőleg postacíme (telefon, cím) - a középiskola neve és címe, ahol végzett - középiskolai tanulmányi eredményei - a többletpontokra, felvételi mentességre való jogosultság felsorolása, illetve igazolása - van-e megkezdett képzése, illetve hallgatói jogviszonya felsőoktatási intézményben - érettségi éve, típusa és eredménye - felsőfokú végzettsége - nyelvvizsgája (típusa) - a jelentkező által választott felsőoktatási intézmények (karok, szakok, szakcsoportok, tagozatok) - nyilatkozat arról, hogy államilag finanszírozott vagy költségtérítéses, illetőleg mindkét képzésre jelentkezik - jelentkezései során meghatározott elbírálási sorrend - amennyiben felvételizik, a felvételi vizsgájának tárgyai. - a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek esetében a tartózkodási engedély, annak hiányában az érvényes úti okmány száma, - amennyiben a jelentkező hozzájárul adatainak elektronikus úton történő kezeléséhez, az erre vonatkozó felhatalmazás 16. oldal, összesen: 27

17 2. sz. melléklet A külföldön szerzett érettségi bizonyítványok továbbtanulási céllal történő elismeréséről Az elismerés alapelvei 1. (1) A külföldi oktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány (a továbbiakban: bizonyítvány) elismerésével senki nem szerezhet több jogot, mint ami a bizonyítvány alapján abban az államban megilleti, amelyben azt szerezte. (2) A továbbtanulási céllal elismert bizonyítvány csak további tanulmányokra történő jelentkezésre jogosít, egyéb jogosultságot nem lehet rá alapítani. (3) Valamely felsőoktatási intézmény által továbbtanulási céllal elismert bizonyítvány bármely felsőoktatási intézmény ugyanazon képzési szintjére való jelentkezésre jogosít. (4) A bizonyítvány elismerését kérelmező személy (a továbbiakban: kérelmező) feladata, hogy az elismeréshez szükséges okiratokat és adatokat biztosítsa. (5) A bizonyítványok továbbtanulási céllal történő elismerésének két típusa van: a) az érettségi bizonyítvány egyenértékűségét nemzetközi szerződés vagy jogszabály állapítja meg; b) az érettségi bizonyítványt továbbtanulási céllal a kar az elismerési eljárás eredményeként elismeri; (6) A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor, amennyiben bizonyítványát nemzetközi egyezmény vagy jogszabály nem ismeri el egyenértékűnek, a kari szabályzat által meghatározott összegű legfeljebb azonban jelen Szabályzat 5. (12) bekezdésében meghatározott mértékű eljárási díjat kell befizetnie az intézmény számlájára. Az eljárás rendje 2. (1) A bizonyítvány továbbtanulási céllal történő elismerésére irányuló kérelemnek tekintendő: - az intézményhez intézett kifejezett nyilatkozat, valamint - a ráutaló magatartás: ha a kérelmező az intézményhez megküldött jelentkezési laphoz csak bizonyítványa másolatát csatolja, azonban az annak elismeréséről rendelkező határozatot nem nyújtja be, és az Oktatási Minisztérium eljárásának megindítását sem valószínűsíti. (2) Ha a kérelmező a jelentkezés évében szerzi meg bizonyítványát, annak másolatát, illetve hiteles fordítását a bizonyítvány kézhezvételét követően haladéktalanul, azonban legkésőbb a kari szabályzatban meghatározott határidőig mellékelnie kell. (3) A jelentkezési lap benyújtását követően a kar megvizsgálja a beküldött bizonyítványt, és a beérkezéstől számított 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, ha - a kérelmező hiteles másolatot és hiteles fordítást nem csatolt, - nemzetközi egyezmény vagy jogszabály által el nem ismert bizonyítvány esetén az eljárási díjat nem fizette be, illetve a befizetési bizonylatot nem csatolta, - egyéb, a döntéshez szükséges iratokra is szükség van - szükséges az elvégzett középiskolai évfolyamok számának igazolása. (4) A kar a kérelmezőt az eredeti bizonyítvány bemutatására is felszólíthatja, illetve meghatározhatja, hogy egyes nyelveken a bizonyítvány fordítása nem hiteles fordításban is benyújtható, továbbá vállalhatja, hogy a kérelmező költségére a bizonyítványt intézményen belül lefordíttatja. (5) A kar különös méltányosságból felmentheti a kérelmezőt a (3) bekezdésben meghatározott okiratok benyújtásának kötelezettsége alól, ha a kérelmező menekült, menedékes vagy befogadott, az elismerést továbbtanulási céllal kéri, és bizonyítja vagy valószínűsíti, hogy az okiratok neki fel nem róható okból nem állnak rendelkezésére. (6) Hiteles fordításnak minősül az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, a magyar külképviseleti szerv, és a magyar közjegyző hitelesítési záradékával ellátott fordítás. (7) Hiteles másolatnak minősül a jogszabály által hitelesnek minősített másolat, továbbá az intézmény által az eredeti okiratról készített és hitelesített másolat. (8) A hiánypótlást követően a kar 60 napon belül kialakítja a továbbtanulási céllal történő elismerésre, illetve a bizonyítvány elfogadására vonatkozó érdemi döntését. Ha a döntés meghozatalához szükséges, beszerzi az Oktatási Minisztérium szakértői véleményét a bizonyítvány elismerhetőségéről, elfogadhatóságáról. (9) A kar az elismerést megtagadja, ha 17. oldal, összesen: 27