ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól. Budapest, szeptember

Átírás

1 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER OKM-4064/2006. TERVEZET! ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól Budapest, szeptember

2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Tartalmi összefoglaló A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény 39. (6)-(7) bekezdésében, a 42. (2)- (5) bekezdésében, a 44. (3) bekezdésében, illetve a 153. (1) bekezdésének pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a Kormánynak rendeletben kell szabályoznia a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezések elbírálásának rendjét, a jelentkezők által megjelölt képzések regisztrálását, a jelentkezők rangsorba állítását figyelembe véve az általuk megjelölt sorrendet, a felvételi követelményeket, a felvételi döntést, a felvételi eljárás díját. A mellékelt kormányrendelet tartalmazza a törvényi előírás alapján kidolgozott eljárási rendet. A felsőoktatási felvételi eljárás során a középiskolai teljesítmény alapján kell rangsorolni a felsőfokú szakképzésre, alapképzésre és osztatlan, egységes képzésre jelentkezőket. A felvételi eljárás során a jogszabályban is meghatározott módon elválik egymástól a jelentkezési eljárási rend azok számára, akik érettségivel jelentkeznek első képzésükre, azoktól, akik felsőfokú végzettséggel jelentkeznek mesterképzésre, szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre. Ez felel meg a többciklusú képzés alapelvének, annak, hogy a ciklusok egymásra épülnek. A törvényi előírás alapján olyan szabályozásra teszünk javaslatot, amely biztosítja azt, hogy minden területen a jelentkezők által meghatározott sorrendet figyelembe véve a legfelkészültebb pályázók kerüljenek felvételre. Az eljárási rend szabályozza a jelentkezést a felsőoktatásban folyó képzés teljes rendszerére, úgy, hogy eltérő szabályokat tartalmaz a felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre jelentkezők számára. A mesterképzésre, szakirányú továbbképzésre és a doktori képzésre jelentkezőkkel kapcsolatban a legfontosabb alapelveket fogalmazza meg, a részletes szabályokat számukra a felsőoktatási intézmények határozhatják meg. Aki érettségi után jelentkezik felsőoktatási intézménybe felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre a közoktatási és a felsőoktatási törvény alapján felvételi vizsgára nem kötelezhető, minden jelentkezőnek a középiskolai tanulmányai és az érettségi vizsgatárgyai alapján kell megállapítani a pontszámát. Az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények közösen dönthetnek arról, hogy milyen érettségi vizsgatárgyakat és milyen szintű érettségi vizsgát követelnek meg a jelentkezőiktől. Ezen követelményeket két évvel az esedékesség előtt nyilvánosságra kell hozni és a képzésben érintett összes felsőoktatási intézmény számára ez a döntés kötelező. Új vonása a felvételi eljárási rendnek az, hogy a felsőoktatási törvény alapján a felsőoktatási intézményeknek a döntés során figyelembe kell venniük a Kormány által meghatározott felvehető államilag támogatott összlétszámot és a jogszabályban meghatározott módon megállapított kapacitásukat, illetve a felvehető összlétszámukat. A felvételi döntés során továbbra is elsődleges szempont az, hogy a hallgatót ponthatár alkalmazásával oda kell felvenni, ahová jelentkezett, illetve olyan sorrendben kell elbírálni a jelentkezését, amilyen sorrendet ő meghatároz. Az előterjesztés két ütemben tesz javaslatot a pontozási rendszer módosítására. 2

3 2007-ben megmarad a korábban érvényes és hatályos pontozási rendszer. Ennek alapján a középiskolai tanulmányi eredmények és az egy vagy két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján és a többletpontokkal pontot lehet szerezni, ugyan úgy, mint 2005-ben és 2006-ban. A második ütemben 2008-tól teszünk javaslatot az új pontozási rendszer bevezetésére. Továbbra is figyelembe kell venni a középiskolai tanulmányi eredményeket (tanulmányi pontok) és két érettségi vizsgatárgy eredményét (érettségi pontok). A felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre jelentkezők számára pontos rendszerre teszünk javaslatot, a mesterképzésre jelentkezők számára pontos rendszerre. Ennek a kommunikáció szempontjából nagy jelentősége van, matematikailag is elválik a két folyamat. A szakirányú továbbképzés és a doktori képzés pontozási rendszere intézményi hatáskörbe kerül. Megmarad a többletpontok rendszere, természetesen a megváltozott pontozási rendszerhez igazodó módon. A felsőoktatási törvény alapján előnyben lehet részesíteni a hátrányos helyzetű hallgatókat, a gyermekgondozási szabadságon lévőket, illetve a fogyatékossággal élőket. Ezt a felvételi eljárási rendben többletpontokkal kívánjuk biztosítani. Ugyancsak szabályozza a tervezet a felsőoktatási törvény alapján azt a kört, akiket fel kell venni. A kormányrendelet részletesen szabályozza a központi adatbázis felépítését, ezzel összhangban az Országos Felsőoktatási Információs Központ, illetve a regisztrációs központ szerepét és lehetőséget teremt az eljárás minden fázisában az elektronikus ügyintézésre. Új elemként mellékletben tartalmazza a rendelet azoknak a szakoknak a jegyzékét, amely szakokon a felsőoktatási intézmények egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket írhatnak elő, illetve gyakorlati vizsgát szervezhetnek. A rendelet általános rendelkezések határozzák meg a felvételi eljárás célját, illetve azt a kört, amelyre a rendelet hatálya kiterjed. Ezen belül ki kell emelni azt, hogy nem terjed ki a hatálya az egyházi felsőoktatási intézmények hittudományi és hitélettel összefüggő képzéseire, ezekre az illetékes egyházi szervek eltérő rendelkezéseket határozhatnak meg. A felsőoktatási törvény a felsőoktatásba belépőket megkülönbözteti a további tanulmányokat folytatóktól. A rendelet ezért külön rendelkezik a felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, valamint az egységes, osztatlan képzésre, illetve a mesterképzésre, szakirányú továbbképzésre, és doktori képzésre jelentkezőkkel kapcsolatos szabályokkal. Ennek megfelelően tagolódik is a rendelet, külön fejezetben foglalkozik az alapképzéssel, egységes osztatlan képzéssel és felsőfokú szakképzéssel és külön a mesterképzéssel, szakirányú továbbképzéssel és doktori képzéssel. A felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, valamint az egységes, osztatlan képzésre vonatkozó szabályok tartalmazzák a felsőoktatási felvételi tájékoztató kiadvány megjelentetésével, annak tartalmával, a jelentkezők számára fontos garanciális szabályok megfogalmazását. A felvételi tájékoztatót a Felsőoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott adatok és a felsőoktatási intézmények adatszolgáltatása alapján az Országos Felsőoktatási Információs Központ állítja össze és adja ki. A rendelet meghatározza az intézményi adatszolgáltatások határidejét, azt, hogy az adatszolgáltatást az Országos Felsőoktatási Információs Központ által meghatározott formában kell teljesíteni, illetve azt, hogy milyen határidővel kell a felvételi tájékoztatókat megjelentetni. 3

4 A felvételi tájékoztató igazodva a két felvételi eljáráshoz kétszer jelenik meg, illetve figyelembe véve az egyes képzési ciklusok specialitásait, és az eltérő vásárlói kört több kötetben is megjelentethető. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a kormány által meghatározott felvehető államilag támogatott létszámot az egyes képzési területek és munkarendek szerint. A felsőoktatási intézményeknek közölniük kell a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban minden képzési területre a maximális felvehető hallgatói létszámukat, a meghirdetendő szakokra vonatkozóan azok munkarendjét, finanszírozási formáját, indításának tervezett időpontját, a tanulmányi féléveket, a megszerezhető kreditek számát, a szakirányokat. Fontos információ és természetesen közölni kell a képzési helyet, a különböző díjakat, költségeket, juttatásokat. A felsőoktatási intézmény a meghirdetett képzéseket egységes intézményi vagy kari bontásban adhatja meg. A felsőfokú szakképzésekkel kapcsolatban a felvételi tájékoztatónak tartalmaznia kell azt, hogy az adott felsőoktatási intézmény milyen érettségi vizsgatárgyakat és milyen szintű érettségi vizsgákat határoz meg jelentkezési feltételként, továbbá a szakképesítéssel kapcsolatos egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, illetve a szakmai alkalmassági vizsgakövetelményeit is közölni kell. Az alapképzési szakokra és az egységes, osztatlan képzésekre vonatkozóan a felvételi tájékoztatónak tartalmaznia kell a képzésben érintett felsőoktatási intézmények által elfogadott és egységesen alkalmazott, a felvételi során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyakat és azok szintjét, az adott szakon meghatározott egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági vizsgakövetelményeket, melyeket a rendelet melléklete tételesen felsorol, illetve a gyakorlati vizsgakövetelményeket. A képzésben érintett felsőoktatási intézményeknek közölniük kell azt is, hogy egységesen milyen középiskolai tanulmányi verseny eredményeit veszik figyelembe a felvételi vizsga során. A tervezet 7. tartalmazza a legfontosabb garanciális szabályokat. Ennek keretében kimondja azt, hogy a felsőoktatási intézményeknek minden olyan információt közzé kell tenniük, amely szükséges a jelentkező döntéséhez. Csak olyan szak hirdethető meg, amelyet a felsőoktatási intézmény közhiteles adatait nyilvántartó regisztrációs központ nyilvántart, illetve közölni kell azt is, ha egy adott szak indításával kapcsolatban korlátozó döntés született. A felsőoktatási intézményeknek ugyancsak közölniük kell azt is, ha bizonyos feltételek hiánya esetén az adott szakot nem kívánják indítani. A felvételi eljárásokkal kapcsolatban a tervezet javaslatot tesz a februárban és a szeptemberben induló képzésekre, ahol azonos a szabályrendszer, illetve felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert arra, hogy ha úgy ítéli meg, rendkívüli eljárást hirdessen. A tervezet szerint minden év november 15-éig kell jelentkezni a februárban induló képzésekre, február 15-e marad a jelentkezési határidő a szeptemberben induló képzésekre. Az előbbinél a döntés január 15-éig, az utóbbinál augusztus 1-jéig születik meg. A felsőoktatási törvény és a rendelet alapján a felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul. A felvételi kérelem elengedhetetlen feltétele az, hogy annak nyilvántartásba vételéhez a jelentkező a személyes adatait és a jelentkezés elbírálásához szükséges egyéb adatokat adja meg. A jelentkező egy felvételi eljárásban több különböző képzési szintre, illetve ugyanazon képzési szinten belül több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, képzési helyre és ezeken belül különböző munkarendre, államilag támogatott és/vagy költségtérítéses képzésre jelentkezhet. A jelentkezési lapon több jelentkezés esetén mindenkinek meg kell határoznia, hogy a jelentkezéseinek elbírálását milyen sorrendben kéri. A felvételi kérelmet az Országos Felsőoktatási Információs Központnak kell benyújtani és oda kell továbbítani minden olyan dokumentum fénymásolatát, amely a felvételi kérelem 4

5 objektív elbírálásához szükséges. Az esetleges hiánypótlás eljárási szabályait is tartalmazza a rendelet. A jelentkezési kérelmeket az Országos Felsőoktatási Információs Központ feldolgozza és annak alapján központi nyilvántartást hoz létre. Ezt a központi nyilvántartást használják a felsőoktatási intézmények, itt rögzítik a felvételi kérelmet benyújtók által beküldött információkat, a jelentkezők által elért eredményeket. A felvételi kérelmet benyújtót az Országos Felsőoktatási Információs Központ tájékoztatja a központi nyilvántartásban rögzített adatairól, biztosítja számukra a betekintést a nyilvántartott adatokba, illetve a hibásan rögzített adatok korrigálását. A pontozási rendszert illetően a 2007-re vonatkozó szabályok szó szerint megegyeznek a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet előírásaival, de struktúrájában és logikájában az új jogszabályhoz alkalmazkodik a szöveg. Ez biztosítja azt, hogy a 2007-ben felsőoktatási intézménybe jelentkezők olyan pontozási rendszerrel találkozzanak, amelyet már korábban megismerhettek. Tanulmányi pontok: a középiskolában tanult magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv) és egy választott tárgy utolsó két tanult év végi osztályzatából és az érettségi bizonyítványban szereplő jegyek átlagának kétszereséből kell kiszámolni. A tanulmányi pontok maximális összege 60 pont lehet, amelyet az államilag támogatott képzésben 3 évig, a költségtérítéses képzésben 5 évig lehet és kell számítani. A felsőfokú szakképzésre jelentkezők számára 5 évig számítható tanulmányi pont. Az érettségi pontok megállapítására a felsőoktatási intézmények által közösen meghatározott egy vagy két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek a 2. számú melléklet szerinti átszámításával kerül sor és két vizsgatárgy esetén 30-30, egy vizsgatárgy esetén pedig 60 érettségi ponttal kell értékelni. A felsőoktatási intézmények szakmai alkalmassági vizsgát, gyakorlati vizsgát és az EGT országok állampolgárai számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát szervezhetnek. Ezt szabályozza a 17.. A felvételi eljárás során a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegzésével vagy az érettségi pontok kétszerezésével majd a többletpontok hozzáadásával kell kiszámolni az összpontszámot. Sajátos szabályok vonatkoznak a felsőfokú szakképzésre jelentkezőkre, illetve azokra, akik a felsőfokú szakképzést követően jelentkeznek alapképzésre. A művészeti és sporttudományi képzési területen a gyakorlati vizsga alapján számolható ki az összpontszám. A felvételi eljárás során legfeljebb 24 többletpont adható. A többletpontok közül kötelező megadni az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat (19. ), a nyelvvizsgákért járó többletpontokat (20. ), az előnyben részesülők számára járó többletpontokat (22. ). (Ez utóbbi kategória 2006-ban még nem volt, bevezetésére a felsőoktatási törvény kötelez.) A felsőoktatási intézmények saját hatáskörben dönthetnek a többi többletpontról (21. ). Maximális többletpontot kapnak a tanulmányi versenyen meghatározott helyezést elért jelentkezők. A rendelet meghatározza azokat a kategóriákat, amelyekbe tartozókat fel kell venni (24. ), illetve azt a minimális pontszámot, amely alatt senki nem vehető fel (25. ). A pontozási rendszer megváltoztatására felkészülési időt hagyva a jelentkezőknek 2008-tól tesz javaslatot a rendelet. Ez technikailag azt jelenti, hogy január 1-jétől a 5

6 és 40. hatályos szövege változik. Az új rendszer szerint az alapképzésre és az egységes osztatlan képzésre jelentkezők teljesítményét pontos rendszerben kell értékelni. A középiskolai teljesítményt tanulmányi pontokkal, a két érettségi százalékos eredményét érettségi pontokkal ismeri el a rendszer. A jelentkezők pontszámát a tanulmányi és az érettségi pontok összegzésével vagy az érettségi pontok kétszerezésével, valamint a többletpontok hozzáadásával kell kiszámítani. Az pontos rendszert az indokolja, hogy pontosabb rangsort tudjanak a felsőoktatási intézmények felállítani a jelentkezők között és ennek alapján igazságosabb döntés születhessen a ponthatárok megállapításakor. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a felvételi pontozás során súllyal értékeli a rendszer a középiskolai tanulmányokat, az érettségi eredményeket, illetve az egyéb teljesítményeket. Az érettségi eredmények százalékos formában állnak rendelkezésre. Az biztosítja a legobjektívebb rangsort, ha ebből közvetlenül, átváltás nélkül számolható pont. Tanulmányi pontok: a középiskolában tanult magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv) és egy választott tárgy utolsó tanult két év végi a jelentkezés évében tanulói jogviszonyban állók esetében a 12. (13.) évfolyam félévi érdemjegyeinek összegét kettővel megszorozva, és az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát hozzáadva alakulnak ki a tanulmányi pontok, melyek összege így legfeljebb 200 pont lehet. Az érettségi pontok száma egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatantárgyból elért százalékos eredménnyel, függetlenül attól, hogy azt az eredményt közép vagy emelt szintű érettségi vizsgán érte el a pályázó. Nagyon fontos változás az, hogy az érettségi százalékos eredményét nem kell átszámítani, különböző átszámítási kulcsokat alkalmazni, a két százalékos eredmény összege adja a pontszámot. Ha ugyanabból a tárgyból több különböző eredménnyel rendelkezik a pályázó, a számára kedvezőbbet kell figyelembe venni. Az érettségi pontokat két érettségi tárgyból kell kiszámítani és összesen 200 pont szerezhető. A művészeti képzési területre jelentkezők számára a felsőoktatási intézményben teljesített gyakorlati vizsgán nyújtott teljesítmény alapján lehet megállapítani a gyakorlati pontszámot, melynek maximuma megegyezik az érettségi pontokéval. Az egyes többletpontok meghatározásakor fontos elv volt az, hogy a különböző jogcímeken szerezhető többletpontok lehetőleg eltérőek legyenek. Ez a felvételi eljárás érdekében szükséges, ezzel ugyanis csökken azoknak a jelentkezőknek a száma, akik azonos pontszámmal rendelkeznek. A többletpontok mértékének meghatározásakor fontos alapelv volt, hogy a korábbi rendszerhez hasonlóan az emelt szintű érettségi vizsgákon elért 60 %-os teljesítménnyel lehessen a középszintű 100 %-os eredménnyel megegyező felvételi pontot szerezni. Ehhez az emelt szintű érettségiért 40 többletpontot kell adni, a többi többletpont mértékét pedig ehhez kell igazítani. A többletpontok rendszere három elemből áll. Érettségi többletpontok az emelt szinten teljesített legalább 30 %-os érettségiért jár, amennyiben ebből számolják az érettségi pontokat. Tárgyanként 40 többletpont, összesen tehát maximum 80 többletpont lehet. Az Ftv. alapján előnyben részesülő halmozottan hátrányos helyzetűek, hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők, és gyermeküket nevelő 25, illetve 50 többletpontot kapnak, ha a jelentkezéskor megfelelnek a feltételeknek. Egyéb többletpontok nyelvtudás, tanulmányi verseny, sportteljesítmény, OKJ-s végzettség alapján adhatók, eltérő mértékben. A többletpontok összege maximum 100 többletpont lehet akkor is, ha az összes többletpontot összeadva matematikailag az több lenne. A 24. alapján nem vehető fel felsőoktatási intézménybe az, aki nem ér el legalább 160 pontot. Ezzel biztosítható az, hogy megfeleljenek a minimális minőségi követelményeknek azok, akik felvételre kerülhetnek felsőoktatási intézménybe. A 160 pont az a középszintű 40 6

7 %-os érettséginek, vagyis a hármas osztályzat alsó határát elérő érettségi eredménynek felel meg. Ugyanakkor a 21. meghatározza azoknak a körét is (olimpiai bajnokok, nemzetközi szerződés alapján itt tanuló, a költségtérítéses képzésre gazdasági szervezetek által ajánlottak), akiket fel kell venni. A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén is pontos rendszerben kell értékelni a jelentkezők teljesítményét. A tanulmányi pontok kétszerezésével vagy a tanulmányi és érettségi pontok összeadásával vagy az érettségi pontok kétszerezésével és a többletpontok hozzáadásával. Fel kell venni azt, aki a felsőoktatási törvényben megfogalmazott feltételekkel hallgatói szerződést kötött. Nem lehet felvenni felsőfokú szakképzésre azt, aki nem éri el 140 pontot. Ez az eredmény egy erős kettes (35 %-os) középszintű érettségivel érhető el. A külföldi és külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok alapján lehet tanulmányi és érettségi pontot számítani, az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata alapján. A rendelet ennek a kereteit határozza meg. A rendelet szerint két felvételi döntés van, az egyik januárban, a másik júliusban. Egy jelentkező egy felvételi eljárás során egy helyre vehető fel, az általa meghatározott elbírálási sorrendben. A döntés során természetesen figyelembe kell venni a felsőoktatási intézmény által felvehető maximális hallgatói létszámot, a kapacitást, illetve a kormány által meghatározott államilag támogatott hallgatói létszámkeretet. A rendelet szabályozza a felvételi döntéssel kapcsolatos értesítés menetét is. Lehetőség van arra, hogy az államilag támogatott képzésre jelentkezett és elutasított pályázónak a felsőoktatási intézmény felajánlja a költségtérítéses képzés lehetőségét, illetve a nem magyar állampolgárságú jelentkezők számára az előkészítő évfolyamra történő beiratkozás lehetőségét. A 31. szabályozza a jogorvoslati lehetőségeket a felvételi döntéssel kapcsolatban. A rendelet szabályozza a jelentkezők és a felsőoktatási intézmények, valamint az Országos Felsőoktatási Információs Központ feladatait, kötelezettségeit és jogait a felvételi eljárás elektronikus lebonyolításával kapcsolatban. A rendelet a felsőoktatási törvénnyel összhangban szabályozza azokat a kedvezményeket, amelyeket a fogyatékossággal élők megkaphatnak a felvételi eljárás során. A rendelet külön fejezetben foglalkozik a mesterképzésre történő jelentkezéssel és felvétellel, beleértve azt is, hogy az oktatási és kulturális miniszternek pályázati úton kell elosztania az államilag támogatott férőhelyeket. A felsőoktatási intézményeknek a mesterképzésekkel kapcsolatban is teljes körű tájékoztatási kötelezettségük van, beleértve a felvehető hallgatói létszámot, annak a végzettségnek a megjelölését, amellyel a mesterképzésre jelentkezni lehet, a korábbi tanulmányok során nyújtott teljesítmény értékelésének módját és elveit. A mesterképzésre jelentkezők nyilvántartása azonos az alapképzéssel, azzal az eltéréssel, hogy a nyári felvételi időszakra június 15-éig jelentkezhetnek. A mesterképzésre jelentkezőket rangsorolni kell, teljesítményüket pontszámban kell kifejezni. 100 pontos rendszert kell alkalmazni, melyben 80 pontot lehet adni a korábbi tanulmányi teljesítmények alapján és 20 többletpontot adhatnak az intézmények. A mesterképzésre jelentkezőknek is joguk van több helyre, szakra jelentkezniük, jelentkezéseiket rangsorolni kell és egy felvételi időszakban egy helyre vehetők fel, beleértve 7

8 azt az esetet is, ha a mesterképzés mellett alapképzési szakra is jelentkeznek. Amennyiben a jelentkező egy felvételi időszakban több képzési ciklusra is ad be jelentkezést, akkor egy rangsort kell kialakítania, mely tartalmazza valamennyi jelentkezését. A rendelet külön fejezetben foglalkozik a szakirányú továbbképzésre történő jelentkezéssel és felvétellel, beleértve azt is, hogy az oktatási és kulturális miniszternek pályázati úton kell elosztania az államilag támogatott férőhelyeket. A rendelet előírja a tájékoztatási kötelezettséget a szakirányú továbbképzésekkel kapcsolatban is, meg kell jelentetni az államilag támogatott képzéseket a felvételi tájékoztatóban, az egyéb szabályozási feladatokat a felsőoktatási intézmények hatáskörébe utalja. A rendelet külön fejezetben foglalkozik a doktori képzésre történő jelentkezéssel és felvétellel, beleértve azt is, hogy az oktatási és kulturális miniszternek pályázati úton kell elosztania az államilag támogatott férőhelyeket. A tájékoztatás és a felvételi tájékoztató megjelentetése a doktori képzések vonatkozásában is kötelező, viszont egy jelentkeztetési és felvételi időszakot határoz meg a rendelet. A rendelet meghatározza azokat az információkat, amelyeket a jelentkezőkkel közölni kell, beleértve a felvételi tájékoztató megjelentetését, a létszámok közlését, a felvételi követelményeket stb. A rendelet meghatározza a minisztériumi feladatokat, amelyek közé tartozik a tájékoztató megjelentetése, a szükséges nyomtatványok biztosítása, az elektronikus ügyintézés és nyilvántartás, az állami és intézményi feladatok koordinálása, szolgáltatások nyújtása. Mindezeket az Országos Felsőoktatási Információs Központ biztosítja. A jelentkezőknek eljárási díjat kell fizetniük, amelyet a rendelet úgy határoz meg, hogy egy összeg (9000 Ft) befizetésével a felsőfokú szakképzésben, az alapképzésben, egységes osztatlan képzésben három helyre lehet jelentkezni államilag támogatott és/vagy költségtérítéses képzésre és csak a negyedik és további jelentkezésért kell külön fizetni. Az így meghatározott összeg csökkentést jelent a mai szabályozáshoz képest, mivel eddig a három jelentkezés esetén a jelentkezőnek 12 ezer forintot kellett fizetnie. A csökkentést az teszi lehetővé, hogy az adminisztrációs költségekben jelentős megtakarítást jelent a feladatok központosítása és hatékonyabbá tétele azzal, hogy minden jelentkező adatait csak egyszer és központilag kell feldolgozni, függetlenül attól, hogy hány intézménybe adja be a jelentkezését. Ugyancsak eljárási díjat kell fizetnie annak, aki mesterképzésre, szakirányú továbbképzésre, illetve doktori képzésre jelentkezik. A rendelet lehetővé teszi azt, hogy a felsőoktatási intézmény a gyakorlati és alkalmassági vizsga esetén külön eljárási díjat kérjen a jelentkezőktől. A kormányrendelet december 1-jén lép hatályba, és rendelkezik arról, hogy milyen jogszabályok kerülnek hatályon kívül, illetve arról, hogy a felsőoktatási intézményeknek ennek megfelelően módosítaniuk kell a saját szabályzatukat. Ugyancsak az 52. rendelkezik arról, hogy a hatályos szöveg hogyan változik január 1-jétől, illetve arról, hogy a 2007 februárjában induló képzésekre a 8. (3)-(4) bekezdéseiben szabályozott pótfelvételi rendszer vonatkozik. 8

9 A kormányrendelet záró rendelkezései között módosításokra is sor kerül, amelyek egy része jogtechnikai pontosítás. A felsőoktatási törvény 153. (1) bekezdésének 20. pontja felhatalmazást ad a Kormánynak a magán felsőoktatási intézmények gazdálkodásával kapcsolatos kérdések szabályozására. A magán felsőoktatási intézmények saját döntésük szerint megválaszthatják, hogy tevékenységüket közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményként vagy gazdasági társaság által fenntartott intézményként végzik. A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet szabályainak kiegészítése vált szükségessé. Ennek oka egyrészt az, hogy korábban nem került rendezésre, miképpen kell a számviteli szabályoknak megfelelően kezelni a tevékenység megválasztását, másrészt pedig az, hogy a magán felsőoktatási intézmények beszámoló-készítésére nem volt jogszabályi előírás. A módosítási javaslat ezt a helyzetet rendezi, amikor a számviteli törvény szerinti előírások szerint rendeli lezárni a korábbi időszak üzleti évének tevékenységi formája szerinti gazdálkodást (annak utolsó napját tekintve ezen üzleti év végének), és előírja a záró adatok alapján az új tevékenység üzleti évének megnyitását, rendezve egyúttal a megváltozott tevékenység üzleti évének intervallumát (a könyvek megnyitásától a naptári év lezárásáig). Az 1. számú melléklet a felsőoktatási törvény előírásai alapján a rendelet tételesen felsorolja azokat a szakokat, ahol a felsőoktatási intézmények egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket írhatnak elő, illetve gyakorlati vizsgát szervezhetnek. A 2. számú melléklet csak 2007-es hatállyal rendelkezik az érettségi százalékos eredményeinek érettségi ponttá történő átszámításáról. 2. Az előterjesztés kapcsolódása a kormányprogramhoz Az előterjesztés megfelel a kormányprogram Reform az oktatásban fejezetében megfogalmazott céloknak, a versenyképes, minőségi felsőoktatás megteremtésének irányába hat. 3. Az előterjesztés gazdasági hatása Az előterjesztésnek közvetlen gazdasági hatása nincs, ugyanakkor közvetetten érint minden jelentkezőt, mivel a felsőoktatási törvény 39. (6) bekezdése alapján meg kell határozni a rendeletben a felvételi eljárás során kérhető eljárási díj megállapításának rendjét és a díj legmagasabb összegét, illetőleg a díj befizetése alóli mentesülés eseteit. A javaslat úgy szól, hogy minden jelentkezőnek egy meghatározott összeget (9000 Ft) kell fizetnie, mely fedezi 3 jelentkezés költségeit. Minden további jelentkezésért fizetni kell. A díj egy része a felsőoktatási intézményeket illeti. 4. Kommunikációs terv A rendelet fontosságára való tekintettel feltétlenül szükséges az, hogy az elfogadásáról külön sajtótájékoztató legyen, melyen az új rendszer részletesen ismertetésre kerül. A sajtótájékoztatón, illetve a későbbi kommunikációk során külön kell kezelni a 2007-es és 2008-as szabályozást. Meg kell nyugtatni azokat, akik idén érettségiznek és a felsőoktatási 9

10 intézményekbe jelentkeznek, hogy pontosan ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, amelyeket már évek óta ismernek, illetve külön fel kell készíteni a 2008-ban érettségizőket arra, hogy időben megismerhetik a rájuk vonatkozó pontozási rendszert. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, szeptember Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter 10

11 II. HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló kormányrendeletről készített előterjesztést és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. 11

12 Melléklet az OKM-4064./2006. sz. kormány-előterjesztéshez A Kormány../2006. (...) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól A Kormány a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény [a továbbiakban: Ftv.] 153. (1) bekezdésének pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A felvételi eljárás célja 1. (1) A felsőoktatási felvételi eljárás célja a felsőfokú tanulmányok folytatására legalkalmasabb jelentkezők kiválasztása. (2) A felvételi követelményeket e rendelet annyiban határozza meg, amennyiben erről jogszabály másként nem rendelkezik. A rendelet hatálya 2. (1) E rendelet hatálya az Ftv. 1. számú mellékletében felsorolt állami és az állam által elismert nem állami egyetemekre és főiskolákra [a továbbiakban: felsőoktatási intézmények] terjed ki. (2) E rendelet hatálya az Ftv ában meghatározott azon személyekre terjed ki, akik az Ftv ában foglalt képzésekre nyújtanak be felvételi kérelmet az (1) bekezdésben meghatározott felsőoktatási intézményekbe. (3) E rendelet az Ftv (4) bekezdésében foglaltak szerint nem terjed ki az egyházi felsőoktatási intézmények hitélettel és a hitélettel együtt oktatott hittudománnyal összefüggő képzéseire. ALAPKÉPZÉS, EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS ÉS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS A Felsőoktatási felvételi tájékoztató 3. 12

13 (1) A felsőoktatási intézmények e rendeletben foglaltak szerint kötelesek adatokat szolgáltatni a Felsőoktatási felvételi tájékoztató [a továbbiakban: Tájékoztató] összeállításához az Országos Felsőoktatási Információs Központ [a továbbiakban: OFIK] számára. (2) Az adatszolgáltatásért a felsőoktatási intézmény vezetője felelős. (3) Az adatszolgáltatás határideje a) a februárban induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében az előző naptári év augusztus 15. napja, b) a szeptemberben induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében az előző év szeptember 15. napja. (4) Az adatszolgáltatást az OFIK által meghatározott formában kell teljesíteni. (5) Az OFIK a Tájékoztatót a) a februárban induló képzésekre vonatkozóan október 15. napjáig, b) a szeptemberben induló képzésekre vonatkozóan december 15. napjáig jelenteti meg. (6) Az OFIK a Tájékoztatóban megjelentetett felvételi hirdetményeket kiegészítő, módosító közleményt legkésőbb a jelentkezés határidő lejártát 15 nappal megelőzően tehet közzé. 4. A Tájékoztatóban közzé kell tenni az új belépőknek Kormány által képzési területenként, a képzés munkarendje szerint meghatározott létszámkeretét alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben. 5. (1) A Tájékoztatóban megjelenő felvételi hirdetmény tartalmazza azt a maximális hallgatói létszámot, amelynek a képzését a felsőoktatási intézmény képzési területenként és a képzés munkarendje szerint a különböző finanszírozási formákban együttesen, figyelembe véve a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket az indítani tervezett évfolyamon vállalja. (2) A Tájékoztató a felsőoktatási intézmény által meghirdetett minden egyes felsőfokú szakképzésre, alapképzési szakra és egységes, osztatlan képzésre vonatkozóan tartalmazza a) az adott szak munkarendjére, finanszírozási formájára (államilag támogatott vagy költségtérítéses) vonatkozó információkat, b) a képzés indításának tervezett időpontját (őszi/tavaszi félév), valamint a képzés időtartamát tanulmányi félévekben kifejezve, c) az intézmény székhelyét (telephelyét, székhelyen kívüli képzési helyét), d) a képzés során megszerzendő kreditek számát, e) a képzésen belül a választható szakirányokat, f) az államilag támogatott formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat, g) a költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat, h) a jelentkezési laphoz csatolandó mellékletek megjelölését, 13

14 i) a jelentkezők rangsorolásának elveivel, módjával kapcsolatos egyéb szükséges információkat, j) a képzés nyelvét, amennyiben az nem magyar. (3) Az intézmény döntése alapján a felvételi hirdetmény a meghirdetett képzéseket intézményenkénti vagy karonkénti bontásban tartalmazhatja. (4) A felvételi követelmények sajátosságaira tekintettel az egyes meghirdetett képzések felvételi követelményeinek tartalmi ismertetése a felvételi eljárás általános szabályaitól és a jelentkezésre vonatkozó információktól elválasztva, külön kiadványban is megjelentethető. 6. (1) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett felsőfokú szakképzésre vonatkozóan tartalmazza az adott felsőoktatási intézmény által a felvétel feltételéül meghatározott a) érettségi vizsgatárgyakat és a vizsga szintjét, b) szakképesítést, egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, szakmai alkalmassági vizsga követelményeit. (2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett alapképzési szakokra és az egységes, osztatlan szakokra vonatkozóan tartalmazza a) az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által az esedékesség évét legalább két évvel megelőzően a felvétel feltételéül közösen meghatározott érettségi vizsgatárgyakat és a vizsga szintjét, b) az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a felvétel feltételéül az e rendelet 21. -ában megjelölt lehetőségeket figyelembe véve meghatározott többletpontokat, c) az adott intézmény által meghatározott egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, szakmai alkalmassági vizsgakövetelményeket, gyakorlati vizsgakövetelményeket, figyelembe véve e rendelet 1. számú mellékletét. 7. (1) A Tájékoztatóban a felsőoktatási intézménynek úgy kell közzétennie a felvételi lehetőségekről szóló hirdetményét, hogy az adott évre vonatkozóan teljes körű információt nyújtson a jelentkezőknek az államilag támogatott és költségtérítéses képzésekről, azok szintjéről, valamint formáiról. (2) A Tájékoztatóban csak a regisztrációs központ által nyilvántartott szak, szakképzés hirdethető meg. (3) Azok a képzések, amelyeknek a nyilvántartásba vétele nem történik meg a 3. (3) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott határidőig, csak a következő Tájékoztatóban hirdethetők meg. (4) A felsőoktatási intézménynek a Tájékoztatóban megjelentetni tervezett közleményében az általa meghirdetett szakok minőség-hitelesítésére vonatkozóan teljes körű információt kell adnia. A felsőoktatási intézmény köteles feltüntetni különösen, ha a szak indítását korlátozással engedélyezték, a korlátozásra vonatkozó információt. (5) A felsőoktatási intézmény a Tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a meghirdetett szakot nem indítja. A felvételi eljárások 14

15 8. (1) Minden évben két felvételi eljárás hirdethető: a) a februárban induló képzésekre történő jelentkezés határideje minden képzési szintre vonatkozóan november 15. napja, b) a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés esetén a jelentkezés határideje február 15. napja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott felvételi eljárásokat követően, az oktatási és kulturális miniszter a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira tekintettel pótfelvételi eljárásokat is engedélyezhet. (3) A pótfelvételi eljárásokra az oktatási és kulturális miniszter az e rendeletben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg. (4) A pótfelvételi eljárások meghirdetését tartalmazó közleményeket az OFIK a jelentkezési határidő lejártát legalább tizenöt nappal megelőzően köteles közzétenni. A felvételi kérelem 9. (1) A felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul. (2) A felvételi kérelem benyújtásakor a jelentkező a felvételi kérelmének nyilvántartásba vételéhez szükséges személyes adatait és a jelentkezése(i) elbírálásához szükséges adatokat köteles megadni, valamint igazolnia kell a felvételi díjak befizetését. (3) A kérelem benyújtására szolgáló nyomtatványok előállításáról és forgalomba hozataláról az OFIK gondoskodik. 10. (1) A jelentkező egy felvételi eljárásban függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől és szakképzettségeitől több különböző képzési szintre, illetve ugyanazon képzési szinten belül több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, képzési helyre, és ezeken belül különböző munkarendre, államilag támogatott és/vagy költségtérítéses finanszírozási formára jelentkezhet. (2) Amennyiben a jelentkező az előző bekezdésben meghatározott lehetőséggel élni kíván, a felvételi kérelem benyújtásakor fel kell tüntetnie, hogy a) mely felsőoktatási intézményekbe, karokra, illetőleg szakokra ha van, mely szakirányra, mely képzési helyre, illetve nyelvre, mely képzési formára, teljesvagy részidős képzésre (nappali, esti, levelező tagozatra vagy távoktatásra) és milyen finanszírozási formára jelentkezik, b) milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását. (3) A jelentkező az általa meghatározott jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során e rendeletben meghatározott feltételekkel, a Tájékoztatóban meghatározott határidőben és módon módosíthatja. 11. (1) A felvételi kérelmet az OFIK-nak kell megküldeni. 15

16 (2) A felvételi kérelemhez mellékelni kell a felvételi kérelem elbírálásához szükséges a Tájékoztatóban megjelölt adatokat, igazolásokat, különösen a) a felvétel feltételét képező középiskolai, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító okirat másolatát, b) a felvételhez szükséges, e rendeletben meghatározott feltételek fennállását tanúsító okiratok másolatát, c) a felvételi eljárási alapdíj, illetve kiegészítő díj befizetéséről szóló igazolás másolatát. 12. (1) Az OFIK a jelentkezési lapot hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül megsemmisíti, ha a) nem állapítható meg a jelentkező neve és lakcíme vagy értesítési címe, vagy b) az a) pontban meghatározott adatok ugyan megállapíthatók, de a jelentkezési lapon feltüntetett adatok alapján nem azonosítható be egyetlen jelentkezési hely sem. (2) Az előző bekezdésben meghatározott eseteken kívül szükség esetén az OFIK a jelentkezőt hiánypótlásra szólítja fel. (3) Ha a jelentkezési lap hiányos vagy a mellékletek hiányosak és a jelentkező a hiánypótlásra történt felhívás ellenére a Tájékoztatóban, illetve az igazoltan elküldött hiánypótló felhívásban meghatározott időpontig a hiányokat nem pótolja, a továbbiakban nem vehet részt a felvételi eljárásban, feltéve, hogy a felhívásban a hiánypótlás elmaradásának jogkövetkezményére a jelentkezőt figyelmeztették. A jelentkezők központi nyilvántartása 13. (1) A jelentkezési lapokon feltüntetett és az azok mellékleteként beküldött adatok alapján az OFIK létrehozza a jelentkezők központi nyilvántartását. (2) Az OFIK a felsőoktatási intézmény számára hozzáférhetővé teszi az adott felsőoktatási intézménybe jelentkezett pályázók, adott intézménybe benyújtott felvételi kérelme(i) elbírálásához szükséges, a központi nyilvántartásban rögzített adatait. (3) A felvételi kérelem elbírálásához szükséges azon adatokat, igazolásokat, okiratokat, amelyek a jelentkezési lap benyújtásakor még nem álltak a jelentkező rendelkezésére, ugyancsak az OFIK-hoz kell benyújtani a Tájékoztatóban közzétett, a felvételi döntés e rendeletben meghatározott időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül. (4) A mellékletek a felvételi eljárásban egyszerű másolatban benyújthatók, azonban a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor az igazolások, okiratok, eredetiben történő bemutatása. (5) A felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmény, illetve az OFIK a felvételi kérelem elbírálásához szükséges további adatokat, igazolásokat kérhet a jelentkezőtől. (6) A jelentkező nem kötelezhető olyan adat szolgáltatására, melyet az OFIK a hatályos jogszabályok keretei között más nyilvántartásból szerez be. 14. (1) Az OFIK a jelentkezők központi nyilvántartásának létrehozása után a jelentkezőt tájékoztatja a felvételi nyilvántartásban rögzített adatairól. 16

17 (2) A jelentkező kérelmére a róla nyilvántartott adatokba való betekintést, szükség esetén az adatok javítását az OFIK az eljárás minden szakaszában köteles biztosítani. (3) A jelentkezési lapokon feltüntetett adatok valódiságáért a jelentkező a felelős. Más felsőoktatási intézményben korábban létrejött, illetve megszűnt hallgatói jogviszonyra vonatkozó vagy a felvétel eredményét befolyásoló valótlan adatszolgáltatás hátrányos jogkövetkezménye a jelentkezőt terheli. (4) Valótlan adatszolgáltatás esetén amennyiben az a felvétel eredményét befolyásolta a felsőoktatási intézmény vezetője a felvételről szóló döntést utólag köteles megsemmisíteni. Pontszámítás a felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén 15. (1) Az államilag támogatott alapképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő 3 évben, a költségtérítéses alapképzésre, továbbá a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő 5 évben legfeljebb 60 pontig értékelhető a jelentkező középiskolai teljesítménye. (2) A középiskolai tanulmányi eredmények alapján pontszámot csak osztályzatból lehet képezni, a következők szerint: a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy választott tárgy, valamint egy választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó - tanult - két év végi érdemjegyeinek összege, valamint b) az érettségi érdemjegyek átlagának kétszerese, egész számra kerekítve. (3) A középiskolai eredmény meghatározásánál szakközépiskolában folytatott tanulmányok esetén - a jelentkező választása szerint - egy, legalább két évig tanult, a választott szakiránynak megfelelő szakmai előkészítő, szakmai alapozó tárgy is figyelembe vehető. (4) Az (1)-(2) bekezdés alapján számított pontok az úgynevezett tanulmányi pontok, amelyeknek az összértéke legfeljebb 60 pont lehet. (5) A jelentkezés évében érettségizők esetében az (1) bekezdés a) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott tantárgyak 12. (illetve 13.) évfolyamon félévkor kapott osztályzatait is figyelembe lehet venni. Erről a felsőoktatási intézmény szabályzatában dönthet. (6) Magyar nyelv és irodalomból (vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból) évente a két osztályzat átlagát kell számolni, majd azok összegét egész számra kell felkerekíteni. (7) Amennyiben a jelentkezőnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett - a felvételiző választása szerint - egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatai is figyelembe vehetők. (8) Az érettségi érdemjegyek átlagának kiszámításakor az érettségi bizonyítványt, illetve azokat a tanúsítványokat kell figyelembe venni, amelyeket a jelentkező az e rendeletben, illetve a Tájékoztatóban meghatározott módon a jelentkezési lapjához mellékel. 16. (1) A felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmények által a képzési területeknél meghatározott érettségi vizsgatárgyak alapján kiszámolt pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összértéke legfeljebb 60 pont lehet. 17

18 (2) Az érettségi vizsgán vizsgatárgyanként elért százalékos eredményeket 60, illetve 30 érettségi pontra kell átszámítani annak függvényében, hogy a felsőoktatási intézmény egy, illetve két tárgyat határoz meg kötelező vagy választható vizsgatárgyként. Az érettségi pontokat a vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén azonos módon kell számítani. Az átszámítási kulcsokat e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. (3) Az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a tanúsítványok alapján kell figyelembe venni. (4) A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga eredményeinek átszámítását, valamint a középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsga százalékos teljesítményeinek érettségi osztályzatra történő átszámítását az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell elvégezni. (5) A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti a (4) bekezdésben meghatározott Korm. rendelet 61. (10) bekezdése szerint a nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány. 17. (1) A felvételi eljárás során: a) szakmai alkalmassági vizsga, b) gyakorlati vizsga, c) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárai számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga szervezhető. (2) A szakmai alkalmassági vizsga az adott képzési területen, alapképzési szakon, egységes, osztatlan képzésben a továbbtanuláshoz szükséges - előfeltételként meghatározott - alkalmasságot méri. Értékelése megfelelt vagy nem felelt meg minősítés lehet. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit, valamint a vizsgáztatás módját a felsőoktatási intézmény vagy - együttműködés esetén - az adott képzési terület intézménycsoportjának szakemberei közösen határozzák meg, amit a Tájékoztatóban közzé kell tenni. (3) A művészeti és a sporttudományi képzési területbe tartozó egyes szakokon gyakorlati vizsga szervezhető. A gyakorlati vizsga követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg, amelyeket közzé kell tenni a Tájékoztatóban. Az értékelés pontszámok meghatározásával és rangsorolással történik, az érettségi pontok meghatározásával azonos elvek szerint. 18. (1) A rangsorolást 120 pontos rendszerben a maximum 24 többletpont hozzáadásával pontszámban kell kifejezni. (2) A felvételi összpontszámot a következőképpen kell meghatározni: a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegzésével és a többletpontok hozzáadásával vagy b) az érettségi vizsgatárgyak alapján számított érettségi pontok megkettőzésével és a többletpontok hozzáadásával. (3) A felvételi összpontszám meghatározása a (2) bekezdésben meghatározott lehetőségek közül minden esetben a jelentkező számára kedvezőbb módon történik. (4) A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi eredmény megállapítása az érettségi évében és az azt követő 5 évben a tanulmányi pontok megkettőzésével történik. 18

19 Az 5 évnél régebben érettségizettek esetében a felvételi eljárás, a rangsorolás elveit és módját a felsőoktatási intézmény szabályzatában állapítja meg. (5) A művészeti és sporttudományi képzési területre jelentkezők esetében a felvételi összpontszám kizárólag a gyakorlati vizsga alapján a (2) bekezdés b) pontja szerint is megállapítható. (6) A felsőfokú szakképzés befejezését követően szakirány szerinti jelentkezés esetén azon alapképzési szakon, amelyen a szakképzés ismeretanyaga beszámítható a felvételi összpontszámot a képzés négy félévének tanulmányi átlagából számított átlageredmény 24- szereseként is meg lehet határozni. 19. (1) A felsőoktatási intézmény a felvételi eljárás során a képzési területnél jelentkezési feltételként, illetve választható módon meghatározott érettségi vizsgatárgyakból az emelt szinten teljesített legalább közepes érettségi vizsgáért többletpontot ad. Az adott alapképzési szakon, egységes, osztatlan képzésben többletpont legfeljebb két emelt szinten teljesített érettségi vizsgatárgyért adható. (2) Többletpont az emelt szintű érettségiért csak abban az esetben adható, ha a jelentkező e vizsgaeredmény alapján kéri érettségi pontjai megállapítását. (3) Ha a jelentkező jogosult az emelt szintű érettségi vizsgáért járó többletpontra és olyan alapképzési szakra, egységes, osztatlan képzésre jelentkezik, ahol két érettségi vizsgatárgy alapján számolják ki az érettségi pontjait, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 7-7 többletpontot kap. Amennyiben olyan alapképzési szakra, egységes, osztatlan képzésre jelentkezik, ahol egy vizsgatárgyból számolják ki az érettségi pontjait, 14 többletpontra jogosult. 20. (1) A felsőoktatási intézmény legfeljebb két államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvvizsgánként a) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén 7 pontot, b) a felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén 10 pontot ad. Államilag elismert középfokú A vagy B típusú, illetve felsőfokú A vagy B típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezőnek akkor ad 7, illetve 10 többletpontot a felsőoktatási intézmény, ha a jelentkező sajátos nevelési igénye miatt - igazoltan - nem tudja a C típusú nyelvvizsgát letenni. (2) Egy adott idegen nyelvből - a jelentkező döntése alapján - a 19. vagy e paragrafus alapján többletpont egyszer adható. 21. (1) A felsőoktatási intézmény - a szabályzatában meghatározott módon - a felvételi eljárás során további többletpontot adhat az alábbiak szerint: a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, amennyiben az a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulásnak minősül, illetve a szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért legfeljebb 7 pont, 19

20 b) olimpiai sportágban világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 5 pont vagy olimpiai sportágban országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 3 pont, c) az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 5 pont, d) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 5 pont, az első díjasoknak legfeljebb 3 pont, e) az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért legfeljebb 5 pont. Előnyben részesítés 22. (1) A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 4 többletpontot kap, abban az esetben azonban, ha a hátrányos helyzetű tanuló megfelel a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 121. (1) bekezdésének 14. pontjában a halmozottan hátrányos helyterű tanulóra meghatározott feltételeknek, 8 többletpontot kap. (2) A fogyatékossággal élő jelentkező (Ftv pont) minden jelentkezési helyén 8 többletpontot kap. (3) A gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkező 8 többletpontot kap. (4) Az (1)-(3) bekezdések alapján biztosított kedvezményre az jogosult, aki a jelentkezési határidő napján, illetve az e rendelet 13. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő határidőig megfelel a kedvezményre jogosító feltételeknek. 23. (1) A ok alapján adható többletpontok összege legfeljebb 24 pont lehet. A jelentkező számára abban az esetben is csak 24 pontot lehet figyelembe venni, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná. (2) A felsőoktatási intézmények szakiránynak megfelelő jelentkezés esetén azoknak a jelentkezőknek, akik a versenykiírásnak megfelelően az oktatási és kulturális miniszter által ajánlott Országos Középiskolai Tanulmányi és Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén emelt szintű érettségi eredménynek megfelelő helyezést értek el, a maximális 24 többletpontot biztosítják. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot ennek figyelembevételével kell meghatározni. 24. (1) Fel kell venni a felsőoktatási intézménybe az olimpiai bajnokságokon 1-3. helyezést elért jelentkezőket bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény az adott szakot indítja. (2) Fel kell venni a felsőoktatási intézménybe az államközi megállapodás alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyeket. Ezeknek a személyeknek a körét a felsőoktatási hallgatók juttatásairól szóló 175/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet 26. (5) bekezdése szerinti szervezet határozza meg feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény az adott szakot indítja. 20