A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA FELVÉTELI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA FELVÉTELI SZABÁLYZATA BUDAPEST 2005

2 TARTALOMJEGYZÉK Általános szabályok... 3 Vizsgamentességek... 4 Felvételi pontok számítása... 5 Költségtérítéses képzés... 9 Rangsorolás korábban megszerzett felsőfokú végzettség alapján Többletpontok A felvételi vizsga megtartására vonatkozó szabályok A felvételi döntés Záró rendelkezések

3 A BMF FELVÉTELI SZABÁLYZATA A szabályzat a felsőoktatásról szóló évi LXXX. Törvény ill. az azt módosító évi XXXVIII. Törvény, a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet és az azt módosító 187/2002. (VIII. 29.) Korm. rendelet, a 246/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet, illetve a 234/2004. (VIII. 6.) Korm. Rendelet, valamint az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet keretei között határozza meg a graduális képzésre történő felvétel szabályait. 1. Általános szabályok (1) A jelentkezés és a felvétel szakra, tagozatra és képzési formára történik az OM által kiadott központi jelentkezési lap ( A lap) és intézményi jelentkezési lap ( B lap) határidőre történő beadásával. A Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban (a továbbiakban Tájékoztató) meghatározott feltételekkel és módon a jelentkezési lapok benyújtása elektronikus módon is történhet. (2) A felvételre jelentkezőket szakonként, tagozatonként és képzési formánként egységes rangsorba kell állítani. A Főiskolai Tanács által meghatározott létszámkeretek kitöltése a rangsor alapján csökkenő pontszámérték szerint történik. (3) Rangsorolást a 120 pontos rendszerben pontszámban kell kifejezni. (4) Több lehetőség esetén a jelentkező a számára legkedvezőbb eredmény alapján kerül be az adott évi rangsorba. (5) Államilag finanszírozott képzésre és költségtérítéses képzésre sem vehető fel az a jelentkező, akinek többletpontok nélkül számított pontszáma az adott karon, szakon, szakpáron, szakcsoportban, képzési formában, tagozaton alkalmazott pontszámítási rendszerben alapképzési szakon nem éri el a 3

4 többletpontok nélkül számított maximális pontszám 60 százalékát, illetve felsőfokú szakképzésben annak 50 százalékát. (6) A jelentkezés és a felvétel sajátos (kari) feltételeit, továbbá a meghirdetett szakokat és azok létszámkereteit a jelen Felvételi Szabályzat kari kiegészítései tartalmazzák. 2. Vizsgamentességek (1) Fel kell venni a felsőoktatási intézménybe az olimpiai bajnokságokon 1-3. helyezést elért jelentkezőket bármely általuk választott karon, tagozaton, szakon, szakpáron. (2) Ha a fogyatékossággal élő jelentkezőt középiskolai tanulmányai során mentesítették az idegen nyelv vagy más érettségi tantárgy alól, illetve engedélyezték, hogy tudásáról az állapotának megfelelő módon adjon számot, a mentesítést a felvételi eljárásban is biztosítani kell, ha ezt a hallgató a felvételi eljárás alkalmával igazolja. 3. Felvételi pontok számítása (1) Összpontszám: Az egységes felvételi rendben maximum 120 pont érhető el. A felvételi összpontszámot a következőképpen kell meghatározni: (a) a hozott pontok és a szerzett pontok összegzésével, vagy (b) az érettségi vizsgatantárgyak alapján számított pontok megkettőzésével. Az (a)-(b) pontok számításai közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. Az összpontszámhoz a később részletezendő többletpontokat hozzá kell adni. 4

5 (2) Szerzett pontok (az érettségi vizsgatantárgyak alapján számított pontok) a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga százalékos teljesítményeiből számított felvételi pontok, amelyeknek az összértéke maximum 60 pont lehet. Az érettségi vizsgán vizsgatantárgyanként elért százalékos eredményeket 30 szerzett pontra számítjuk át, ugyanis intézményünk minden szakon két tárgyat határoz meg kötelező vagy választható vizsgatantárgyként. A szerzett pontokat a vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén azonos módon kell számítani. Az átszámítási kulcsokat e szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga eredményeinek átszámítását, valamint a középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsga százalékos teljesítményeinek érettségi osztályzatra történő átszámítását az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell elvégezni. (a) Minden első alapképzésre jelentkezőnek a (b) pontban felsorolt tantárgyakból két középszintű érettségi vizsgatárgyat kell választania. (b) A felvételi tárgyak és a szakmai előkészítő tárgyak szakonként: I. Műszaki szakcsoport (a matematika kötelező, a másik vizsgatárgyat a felsoroltakból kell választani): - biztonságtechnikai szak: matematika és fizika vagy informatika vagy a szaknak megfelelő szakmai előkészítő tárgy (elektronikai alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, rendészeti alapismeretek) - gépészmérnöki szak: matematika és fizika vagy informatika vagy a szaknak megfelelő szakmai előkészítő tárgy (elektronikai alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, rendészeti alapismeretek) 5

6 - villamosmérnöki szak: matematika és fizika vagy informatika vagy a szaknak megfelelő szakmai előkészítő tárgy (elektronikai alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek) - könnyűipari mérnöki szak: matematika és fizika vagy informatika vagy kémia vagy a szaknak megfelelő szakmai előkészítő tárgy (elektronikai alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, könnyűipari alapismeretek, környezetvédelmivízgazdálkodási alapismeretek, nyomdaipari alapismeretek, vegyipari alapismeretek) - környezetmérnöki szak: matematika és fizika vagy informatika vagy kémia vagy a szaknak megfelelő szakmai előkészítő tárgy (elektronikai alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, könnyűipari alapismeretek, környezetvédelmivízgazdálkodási alapismeretek, nyomdaipari alapismeretek, vegyipari alapismeretek) - műszaki szakoktató szak: matematika és fizika vagy informatika vagy a szaknak megfelelő szakmai előkészítő tárgy (elektronikai alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek) II. Gazdasági szakcsoport (a felsorolt tantárgyakból két középszintű érettségi vizsgatárgyat kell választani): - informatikus közgazdász szak: angol, francia, gazdasági ismeretek, matematika, német, olasz, orosz, spanyol, történelem, a szaknak megfelelő egy szakmai előkészítő tárgy (közgazdasági alapismeretek, közgazdasági-marketing alapismeretek) - műszaki menedzser szak: angol, francia, gazdasági ismeretek, matematika, német, olasz, orosz, spanyol, történelem, a szaknak megfelelő egy szakmai előkészítő tárgy (közgazdasági alapismeretek, közgazdasági-marketing alapismeretek) III. Informatikai szakcsoport (a matematika kötelező, a másik vizsgatárgyat a felsoroltakból kell választani): 6

7 - mérnök informatikus (BSc): matematika és fizika vagy informatika vagy a szaknak megfelelő szakmai előkészítő tárgy (informatikai alapismeretek) (3) Hozott pontok, amelyeket a középiskolai osztályzatok alapján határoznak meg, összértéke maximum 60 pont lehet. (a) Középiskolai tanulmányi eredmények alapján pontszámot a következők szerint lehet képezni: - öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy választott tantárgy, valamint egy választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), utolsó tanult két év év végi érdemjegyeinek összege (maximum 50 pont), valamint - az érettségi érdemjegyek átlagának kétszerese, egész számra kerekítve (maximum 10 pont). (b) Amennyiben a jelentkezőnek az (a) bekezdésben felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett a felvételiző választása szerint egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatai is figyelembe vehetők. (c) A középiskolai eredmény meghatározásánál szakközépiskolában folytatott tanulmányok esetén a felvételiző választása szerint egy, legalább két évig tanult, a választott szakiránynak megfelelő szakmai előkészítő, szakmai alapozó tárgy is figyelembe vehető. (d) Magyar nyelv és irodalomból évente a két osztályzat átlagát kell számolni, majd azok összegét egész számra kell felkerekíteni. (e) A hozott pontokat a középiskolai eredmények alapján az érettségi évét követő negyedik évtől kezdődően nem lehet számolni. 7

8 (f) A külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok során szerzett osztályzatokat, továbbá az érettségi vizsgán elért eredményeket hozott pontként figyelembe lehet venni. (4) A felsőfokú szakképzés befejezését követően szakirány szerinti jelentkezés esetén az alapképzési szakon, amelyen a szakképzés ismeretanyaga beszámítható vizsgát nem kell tenni. A felvételi pontszámot ebben az esetben a képzés négy félévének tanulmányi átlagából számított átlageredmény 24- szereseként kell meghatározni. (5) A felsőfokú szakképzésre jelentkezők összpontszáma az érettségi évében és az azt követő 5 évben a hozott pontok (lásd 3. pont) duplázásával kerül kiszámításra. A korábban érettségizők esetében a felvételi beszélgetésen szerzett pontokat megduplázzuk. (6) A Felvételi Tájékoztatóban meghatározott a jelentkezési határidő lejárta után kiállított okiratok és egyéb igazolások másolatát az OM által meghatározott, és a Tájékoztatóban közölt határidőig kell benyújtani a karokhoz. (7) Az eredeti középiskolai érettségi bizonyítványnak ill. egyéb a Tájékoztatóban előírt okiratoknak és igazolásoknak a Tanulmányi Osztályon történő előzetes bemutatása nélkül beiratkozni nem lehet. 4. Költségtérítéses képzés (1) A költségtérítéses képzésre jelentkezők összpontszámának kiszámítása a 3. - ban rögzítettek alapján az államilag finanszírozott képzésre jelentkezőkkel megegyező módon történik. (2) A költségtérítéses esti, levelező és távoktatásos képzésben a jelentkezőknek egy vizsgatárgyat kell a felsoroltakból választani. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgárai kivételével a nem magyar állampolgárok 8

9 csak költségtérítéses képzésre jelentkezhetnek. A jelentkezési lapon egyúttal jelezniük kell az állampolgárságukat is. Külföldön szerzett iskolai végzettséget tanúsító okirat külön jogszabály szerint, vagy nemzetközi szerződésen alapuló elismerés, illetőleg honosítás után fogadható el. Külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban egyenértékűnek elismert érettségi bizonyítvány eredményeit felvételi szempontból a bemutatott okmány alapján az a felsőoktatási intézmény minősíti, ahová a jelentkező jelentkezési lapját benyújtja. Az eljárás során a felsőoktatási intézmény a felvételi tantárgyakból megállapítja az egyes tantárgyak vizsgaszintjét és százalékos eredményét. Amennyiben az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország állampolgára nem tudja dokumentummal igazolni a tanulmányai folytatásához szükséges magyar nyelvismeretét, számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga szervezhető. Az alkalmassági vizsga értékelése megfelelt vagy nem felelt meg minősítés lehet. (4) Hátrányos helyzetű jelentkezők (a) Annak a hátrányos helyzetű jelentkezőnek, aki költségtérítéses képzésre nyert felvételt az oktatási miniszter - az adott szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időben - engedélyezheti tanulmányainak államilag finanszírozott képzésben történő folytatását a hallgatóknak a felvételi eljárás során meghatározott összpontszáma alapján kialakított sorrendjében. (b) Ha az adott tagozaton, szakon, szakpáron nem indul költségtérítéses képzés, az Oktatási Minisztérium által kidolgozott mentor-program keretében az intézmény a hallgatóknak a felvételi eljárás során meghatározott összpontszáma alapján kialakított sorrendjében felveszi azt a hátrányos helyzetű jelentkezőt, aki az államilag finanszírozott felvételi ponthatár legalább 80%-át, de nem kevesebb, mint az e szabályzat 1. (5) bekezdésében meghatározott pontszámot eléri. (c) Az (a)-(b) bekezdésben meghatározott módon állami támogatásban legfeljebb a felsőoktatási intézmény, kar adott szakja, szakpárja létszáma 3%-ának megfelelő számú hallgató részesülhet a szak, 9

10 szakpár létszámán felül, de a Kormány által jóváhagyott, évente felvehető államilag finanszírozott összlétszámon belül. (d) Hátrányos helyzetűnek minősül a jelentkező, aki A) a középfokú tanulmányai során átmeneti vagy tartós nevelésbe vett vagy állami gondozott volt, vagy B) a középfokú tanulmányai során rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, illetve kiegészítő családi pótlékban részesült és a törvényes felügyeletet gyakorló szülők tanulmányaikat legfeljebb az iskola 8. évfolyamán fejezték be. (e) Annak a jelentkezőnek, aki az (a)-(d) bekezdések alapján biztosított kedvezményre igényt tart, a jelentkezési lapokhoz csatolnia kell az igazolást arról, hogy átmeneti vagy tartós nevelésbe vett vagy államilag gondozott volt, illetve a szülők - a személyes adataik kezeléséhez való hozzájárulását is tartalmazó - nyilatkozatát az iskolai végzettségükről és a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, kiegészítő családi pótlékot igazoló dokumentumot. 5. Rangsorolás korábban megszerzett felsőfokú végzettség alapján (1) A felsőfokú oklevéllel rendelkező jelentkezők összpontszámát (120 pont) a következő módon kell meghatározni: (a) maximum 60 pont érhető el az oklevél minősítésének 12-szeres szorzatával (egész számra kerekítve) (b) és további 60 pont szerezhető a szakmai beszélgetésen. (2) Felsőfokú végzettségűek csak költségtérítéses képzésben nyernek felvételt oklevelük alapján. A tárgyévben diplomázók felvétele az oklevél bemutatásáig feltételes. 10

11 (3) Az eredeti okmánynak a Tanulmányi Osztályon történő előzetes bemutatása nélkül beiratkozni nem lehet. 6. Többletpontok (1) Az alábbiakban felsorolt többletpontok a 120 pontos értékelési rendszerben meghatározott eredményhez adódnak hozzá függetlenül attól, hogy a rangsorolás a 2., 3., 4., vagy 5. alapján történt-e. (2) A főiskola a felvételi eljárás során a szakoknál jelentkezési feltételként, illetve választható módon meghatározott tantárgyakból az emelt szinten teljesített legalább közepes érettségi vizsgáért 7 többletpontot ad. Az adott alapképzési szakon, szakpáron többletpont legfeljebb két emelt szinten teljesített tantárgyi vizsgáért adható. (3) Különleges teljesítményért az alábbi többletpontok adhatók: (a) A főiskola legfeljebb két államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvvizsgánként A) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén 7 pontot, B) a felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén 10 pontot ad. Államilag elismert középfokú A vagy B típusú, illetve felsőfokú A vagy B típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezőnek akkor ad 7, illetve 10 többletpontot a főiskola, ha a jelentkező sajátos nevelési igénye miatt - igazoltan - nem tudja a C típusú nyelvvizsgát letenni. Egy adott idegen nyelvből - a jelentkező döntése alapján - többletpont egyszer adható. 11

12 (b) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, szakiránynak megfelelő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért legfeljebb 7 pont, (c) olimpiai sportágban világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 5 pont vagy olimpiai sportágban országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 3 pont, (d) az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 5 pont. (4) Többletpontot csak azok kaphatnak, akiknek összpontszáma legalább 72 pont, felsőfokú szakképzésben 60 pont. A (2)-(3) bekezdések alapján adható többletpontok összege legfeljebb 24 pont lehet. (5) A főiskola szakiránynak megfelelő jelentkezés esetén azoknak a jelentkezőknek, akik a versenykiírásnak megfelelően az oktatási miniszter által ajánlott Országos Középiskolai Tanulmányi és Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken emelt szintű érettségi eredménynek megfelelő helyezést értek el, a (4) bekezdésben meghatározott maximális többletpontot (24 pont) biztosítja. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot ennek figyelembevételével kell meghatározni. 7. A felvételi vizsga megtartására vonatkozó szabályok (1) A felvételi beszélgetést és szakmai beszélgetést végző bizottságok vezetőjét és tagjait a kari főigazgató bízza meg. (2) A felvételi beszélgetés és szakmai beszélgetés lebonyolítását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 8. A felvételi döntés 12

13 (1) A Felvételi Bizottság elnökét és tagjait a kari főigazgató bízza meg. A Felvételi Bizottság elnöke az oktatási főigazgató-helyettes, tagjai: három fő a kar különböző intézeteinek képviselői, egy fő a kari HÖK képviselője. (2) Az egyes szakok ponthatárainak, illetve keretszámainak meghatározását, - a központi ponthatár megállapításának előkészítéseként a kari Felvételi Bizottságok javaslatai alapján, a Rektori Tanács végzi. A Rektori Tanács határozatát az oktatási rektorhelyettes képviseli a központi ponthatár megállapító értekezleten, ahol attól a kari képviselővel egyeztetve, szükség szerint eltérhet. (3) A felvett jelentkezők névsorát és eredményeit a kari Tanulmányi Osztály hirdetőtábláján közzé kell tenni. A felvételi döntésről a Tanulmányi Osztály értesíti a jelentkezőket. (4) A Felvételi Bizottság felvételt megtagadó első fokon hozott döntése ellen a Budapesti Műszaki Főiskola Kreditrendszerű Képzésének Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának 6. -ában meghatározottak szerint jogorvoslattal lehet élni. 9. Záró rendelkezések (1) A Budapesti Műszaki Főiskolán a teljes felvételi eljárásért felelős vezető az oktatási rektorhelyettes. A felvételi eljárás főiskolai szintű koordinálásáért a Rektori Hivatal oktatási igazgatója a felelős. (2) A karokon a felvételi eljárás felelős vezetője az oktatási főigazgató-helyettes, az eljárás megszervezéséért, az adminisztráció lebonyolításáért a Tanulmányi Osztály vezetője a felelős. (3) A felvételi költségtérítés intézményi részének befizetése az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda postautalványára történik, amelyet B laponként kell megtenni. 13

14 (4) A jelentkezési lapok és annak mellékletei, valamint a felvételi eljárás során keletkező iratok okmánynak minősülnek. Az iratok kezeléséért a kar főigazgatója, a vizsgabizottságok elnökei és a tanulmányi osztályok vezetői, illetve ügyintézői a felelősek. A pályázók személyi iratai, adatai bizalmas anyagként kezelendők (1992. évi LXIII. törvény). (5) Az elutasítottaknak személyes jellegű okmányaikat, irataikat a döntésről szóló értesítéssel egyidejűleg visszaküldik. (6) A Szabályzat 1 7. pontjának megfelelően a kari jelentkezés és felvétel sajátos feltételeit, a meghirdetett szakokat és azok létszámkereteit évente július 15-ig a Rektori Tanács fogadja el. (7) A felvételi költségtérítés főiskolai részének felosztásáról a Rektori Tanács dönt. (8) A Budapesti Műszaki Főiskola Felvételi Szabályzatát a Főiskolai Tanács október 19-én módosította, jelen módosításokkal javított, egységes szerkezetű szabályzatot január 1-jén hatályba léptette. Budapest, október 19. Dr. Rudas Imre s.k. főiskolai rektor 14

15 1. sz. melléklet SEGÉDLET A felvételi beszélgetések lebonyolításához A felvételi beszélgetések megszervezése: A felvételi beszélgetést és szakmai beszélgetést végző bizottságok vezetőjét és tagjait a kari főigazgató bízza meg. A felvételi beszélgetésekre a karok hívják be az érintett felvételizőket. Ha a felvételi beszélgetéseket az adott karon több bizottság végzi, a jelentkezőket nyilvános sorsolással kell beosztani az egyes bizottságokhoz. A sorsoláson a felvételizők is részt vehetnek. A sorsolás időpontját és módját a jelentkezőkkel a kar közli. A bizottság elnöke legkésőbb az aznapi vizsgák befejezésekor ismerteti a jelentkezők szerzett pontjait. Ha ez indokolt a karok más időpontot állapíthatnak meg a felvételi beszélgetésen szerzett pontok ismertetésére. Erről a felvételizőt tájékoztatni kell. Jogorvoslat a felvételi beszélgetés értékelésével kapcsolatosan: A jelentkező a felvételi beszélgetéssel kapcsolatos annak eredményét befolyásoló szabálytalanság miatt a pontszáma ismertetésének napját követő második munkanap végéig írásban panaszt tehet a kar főigazgatójánál. A határidő elmulasztása esetén a jelentkező elveszti panasztételi jogát. A kar vezetője a panaszt három munkanapon belül kivizsgáltatja, elbírálja és döntéséről a jelentkezőt értesíti. Fontos tudni, hogy a felvételi beszélgetésen nem vehet részt az a személy, aki a vizsgázóval hozzátartozói, függelmi viszonyban van, vagy akitől a vizsga tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. A felvételi beszélgetés: A felvételi beszélgetésen megjelenő jelentkezőt arcképes igazolvány segítségével azonosítani kell. A beszélgetés során jegyzeteket kell készíteni a felvételiző válaszairól, majd a pontozást a bizottság tagjai minden jelölt után egyeztetik és írásban rögzítik. 15

16 A beszélgetés során minden nagy témakörből (1-3. pont) kerüljön sor néhány kérdésre, amíg az elég a pontozás eldöntéséhez. Összesen, témakörönként a következő maximum pontok adhatók: 1. műszaki ill. gazdasági érdeklődése ismeretei (30 pont) 2. általános műveltsége, tájékozottsága (20 pont) 3. személyisége (10 pont) Összesen: 60 pont A pontszámokat a Felvételi beszélgetés adatlapján rögzíteni kell és a bizottság tagjainak aláírásukkal azt hitelesíteni kell. A beszélgetés témái: 1.A jelentkező műszaki illetve gazdasági érdeklődése, ismeretei (30 pont) a) miért pont műszaki ill. gazdasági pályára jelentkezik b) mivel indokolja, igazolja műszaki ill. gazdasági érdeklődését pl sokat barkácsol, szerel modelleket készít olvasott több műszaki ill. gazdasági jellegű könyvet - ezekből idéztessünk néhány gondolatot ismer műszaki ill. gazdasági jellegű folyóiratokat - említsen néhány cikket, amelyek megragadták figyelmét, műszaki ill. gazdasági jellegű tárgyból tanulmányi versenyen indult részt vett valamelyik folyóirat szakmai feladatainak megoldásában (a beküldött megoldást a szerkesztőség díjazta) hobbija van (beszéljen róla) már dolgozott olyan helyen, ahol műszaki ill. gazdasági problémákat kellett megoldania c) mit tud a főiskola oktatási területéről, milyen témákat szeretne alaposabban megismerni d) dolgozott-e már s ha igen, milyen területen, milyen tanulságokat szűrt le e) mit tud az általa választott szak helyzetéről, jövőjéről, problémáiról, lehetőségeiről 16

17 f) milyen területen szeretne dolgozni a főiskola elvégzése után s miért g) mit tud a kar névadójáról h) mennyire járatos a számítástechnikában 2. A jelentkező általános műveltsége, tájékozottsága (20 pont) a) mennyire érdeklik az ország, a világ dolgai - melyek szerinte napjaink főbb problémái (politikai, gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, háborúk, szegénység stb.); miben látná egy-két probléma megoldását (konkrétan, nem közhelyek puffogtatása) b) honnan szerzi ismereteit - véleménye a médiáról (indoklással) c) mit vár az Európai Unióhoz való csatlakozástól (pozitívumok, negatívumok), hogy látja hazánk jövőjét (indoklással) d) olvas-e szépirodalmat, jár-e színházba, kiállításokra, hallgat-e zenét 3. A jelentkező személyisége (10 pont) a) Milyen benyomást tesz (öltözködés, mozgás, beszéd, szemkontaktus, gesztikulálás) b) Beszéde (folyamatos - akadozó, egy-két szavas válaszok, nehezen talál szavakat, szókincse szegényes - érdekes lehet szómagyarázatot kémi tőle pl.:mi az a konszenzusos döntés, motiválás, kohézió stb.); tud-e egy témáról 2-3 percig folyamatosan beszélni; c) milyen konfliktusai szoktak lenni, kivel, és hogyan szokta ezeket megoldani d) mitől jön ki a sodrából, mit szokott ilyenkor tenni (kiabál, csapkod, elvonul magányba, lecsillapodás után megbeszéli-e a dolgokat stb.) e) voltak-e eddig komoly tanulási problémái, milyen módszerrel tanul, a 12. osztályban pl. napi hány órát tanult otthon, mennyire képes unalmas dolgokat tanulni, mely tárgyakat szereti legkevésbé f) személyisége önállóságát milyen példával tudná szemléltetni 17

18 Budapesti Műszaki Főiskola.Kar A FELVÉTELI BESZÉLGETÉS ADATLAPJA A jelentkező neve:. Anyja neve:.... Születési év, hó, nap:... A szak, tagozat ahová a jelentkezését kérte:... A felvételi beszélgetés minősítése: 1. műszaki-, ill. gazdasági érdeklődése, ismeretei (max. 30 pont).. pont 2. általános műveltsége, tájékozottsága (max. 20 pont).. pont 3. személyisége (max. 10 pont). pont Összesen: max. 60 pont pont A bizottság megjegyzése:... Budapest, bizottság tagjának aláírása bizottság tagjának aláírása 18

19 2. sz. melléklet A középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga százalékos teljesítményeinek átszámítása felvételi ponttá Felvételi szerzett pont Az érettségi vizsga százaléka tantárgyanként (két tárgy esetén) 90%-100% 30 85%-89% 29 80%-84% 28 75%-79% 27 70%-74% 26 65%-69% 25 60%-64% 24 55%-59% 23 50%-54% 22 45%-49% 21 40%-44% 20 35%-39% 19 30%-34% 18 25%-29% 17 20%-24% 16 0%-19% 0 19