S z o l n o k i F ő i s k o l a. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló szabályzat

Átírás

1 S z o l n o k i F ő i s k o l a A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló szabályzat 2011

2 A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvény alapján a külföldi bizonyítványok, oklevelek elismerése két különböző forma illetve eljárás szerint történhet: a csak továbbtanulási céllal történő elismerés formájában, amely az oktatási intézmények hatásköre, és a teljes joghatályú elismerés, azaz honosítás formájában, amely a tudományos fokozat kivételével kizárólagosan a Nemzeti Erőforrás Minisztérium hatásköre (továbbiakban NEFMI). A Szolnoki Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a fenti jogszabály rendelkezései alapján csak a továbbtanulási céllal történő, az elismerési eljárás részletes szabályairól az alábbi szabályzatot alkotja: 1. A szabályzat hatálya (1) E szabályzatot kell alkalmazni valamely külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítványnak és oklevélnek az intézményben továbbtanulási céllal történő elismerése és a résztanulmányok beszámításakor. (2) A továbbtanulási céllal elismert érettségi bizonyítvány sem munkavállalás, sem nyelvvizsgaegyenértékűség szempontjából nem vehető figyelembe, ehhez az okiratok a NEFMI által történő teljes joghatályú elismerése, azaz honosítása szükséges. (3) Bizonyítvány, illetve oklevél a közép- vagy felsőfokú végzettséget, közép- vagy felsőfokú szakképesítést, felsőfokú szakképzettséget tanúsító okirat. Bizonyítványnak, illetve oklevélnek tekintendő az ezekkel azonos hatályú okirat is. (4) Az elismerési eljárás során a közigazgatósági hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) rendelkezéseit az e szabályzatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 2. Az elismerés alapelvei (1) A bizonyítvány vagy az oklevél továbbtanulási célú elismerése kizárólag az intézményben folytatandó továbbtanulásra történő jelentkezésre jogosít. (2) A külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány vagy oklevél elismerésével senki sem szerezhet több jogot, mint amennyi a bizonyítvány vagy az oklevél alapján abban az államban megilleti, amelyben azt szerezte. (3) Az elismerés a külföldi oktatási intézmény jogállása, a bizonyítvány vagy az oklevél jogi hatálya, a tanulmányi idő, valamint a tanulmányi és a vizsgakövetelmények alapján történik. (4) A bizonyítványa vagy oklevele elismerését kérelmező személy (a továbbiakban: kérelmező) feladata, hogy az elismeréshez szükséges okiratokat és adatokat biztosítsa. (5) A kérelmezőnek joga van megjelölni, hogy milyen céllal és milyen hazai végzettségi szint továbbtanulási céllal történő elismerését kéri. (6) Az elismerés költségeit a kérelmező viseli. 2

3 3. Hatásköri szabályok (1) Felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, illetve szakirányú továbbképzésben való továbbtanulási céllal történő elismerési eljárásban első fokon a Főiskola eljáró hatóságnak minősül, a kérelmek elbírálása a Felvételi Bizottság hatáskörébe tartozik. A Bizottság szükség esetén kikérheti a Tanulmányi Bizottság és a Kreditátviteli Bizottság véleményét (illetékes testületek). (2) Az elsőfokú határozat ellen a nemzeti erőforrás miniszterhez (mint másodfokon eljáró szervhez) lehet fellebbezni. Ezen jogáról a kérelmezőt tájékoztatni kell. (3) A másodfokú szerv határozata ellen nincs helye további jogorvoslatnak, a kézbesítéstől számított harminc napon belül azonban a határozat felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól. (4) Az intézmény hallgatóinak külföldön folytatott résztanulmányainak beszámítása a Tanulmányi Bizottság és a Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe tartozik. A bizottság az alapképzésben résztvevő nappali tagozatos hallgatók külföldi részképzésére vonatkozó eljárásban az intézmény Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján jár el. (5) Átvétel esetén a Felvételi és átvételi szabályzatban meghatározottak szerint a Tanulmányi Bizottság és a Kreditátviteli Bizottság dönt. (6) Az intézmény a végzettségi szint továbbtanulási céllal történő elismerése, továbbá résztanulmányok beszámítása esetén szakértőként a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot keresi meg. 4. Az elismerési eljárás általános szabályai (1) Az eljárás megindításához a kérelmezőnek felvételi/átvételi és beszámítási kérelemmel egyidejűleg az intézmény Tanulmányi és Oktatásszervezési Központjába kérelmet kell benyújtania. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) az eredeti bizonyítvány vagy oklevél hiteles másolatát, illetve, kivételesen, az eredeti oklevéllel azonos okirat (pl. másodlat) hiteles másolatát; b) a külföldi oktatási intézmény által kiállított olyan okirat hiteles másolatát (pl. leckekönyvet, ellenőrző könyvet), amely hitelt érdemlően igazolja a tanulmányok időtartamát, és a bizonyítvány vagy oklevél megszerzése érdekében előírt tanulmányi követelmények (a hallgatott tárgyak, vizsgák, szakdolgozatok, záróvizsgák stb.) sikeres teljesítését; c) az a) és b) pontban megjelölt okiratok magyar nyelvű hiteles fordítását; d) ha eljárási díjat kell fizetni, annak igazolását, hogy a kérelmező azt befizette. /Az eljárási díjakra vonatkozó rendelkezéseket az intézmény Térítési és Juttatási Szabályzata tartalmazza./ (3) Az intézmény Tanulmányi és Oktatásszervezési Központja a kérelmeket elbírálás céljából haladéktalanul továbbítja az első fokon eljáró illetékes testületnek. (4) Az illetékes testület felhívhatja a kérelmezőt a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott okiratok eredetijének bemutatására. 3

4 (5) Az illetékes testület kivételes méltányosságból felmentheti a kérelmezőt a (2) bekezdésben meghatározott okiratainak benyújtása alól, ha a kérelmező menekült, menedékes vagy befogadott, az elismerést továbbtanulási céllal kéri, és bizonyítja, vagy valószínűsíti, hogy okiratai neki fel nem róható okból nem állnak rendelkezésére. (6) Hiteles fordításnak minősül az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, a magyar külképviseleti szerv és a magyar közjegyző hitelesítési záradékával ellátott fordítás. (7) Hiteles másolatnak minősül a jogszabály által hitelesnek minősített másolat, továbbá az intézmény által az eredeti okiratról készített és hitelesített másolat. (8) Az elismerési eljárás során a kérelmező felhívható arra, hogy a (2) bekezdésben meghatározott okiratok mellett: a) mutassa be a bizonyítvány vagy az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányait megelőzően folytatott tanulmányainak igazolására szolgáló bizonyítványainak, okleveleinek másolatát, illetve b) nyújtson be olyan, a külföldi oktatási intézmény által kiállított okirat másolatát, amelyből az intézmény, szak tanulmányi rendje, tanulmányi programja megismerhető, ha a kérelem mellékleteként benyújtott okiratok nem nyújtanak elegendő információt az elbíráláshoz (a tárgy tematikája, óraszáma, vizsgakövetelménye, kreditértéke, irodalomjegyzéke). (9) Az illetékes testület előírhatja, hogy a kérelmezőnek az (2) bekezdés szerinti okiratok hiteles másolatát, illetve hiteles fordítását is be kell nyújtania. (10) Amennyiben a kérelmező által benyújtott okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, vagy a kérelmező az oklevél elismeréséhez szükséges okiratokkal nem rendelkezik, és azok, az illetékes testület megítélése szerint általa nem, vagy nehezen szerezhetők be, az illetékes testület az eljárást felfüggesztve megkeresést intézhet az illetékes külföldi intézményhez, szervezethez vagy hatósághoz. (11) Az illetékes testület a kérelem alapján jár el, és az elismerésről határozattal dönt. (12) Ha az elismerés feltételei hiányoznak, az illetékes testület az elismerést határozatában megtagadja. A határozatnak tartalmaznia kell az elutasítás indokát. Célszerű tájékoztatni arról is, hogy az el nem ismerhető bizonyítványnak vagy oklevélnek megfelelő magyar bizonyítvány vagy oklevél megszerzése érdekében tanulmányokat folytathat, valamint a törvény 62. és 63. -ában meghatározott feltételek megvalósulása esetén kérheti el nem ismerhető külföldi tanulmányainak résztanulmányként történő beszámítását. (13) A kérelmező kérelmét elektronikus úton is benyújthatja. Az így benyújtott okiratokat a kérelmezőnek be is kell mutatnia. (14) Az intézmény az eljárási cselekményeket a határozat közlésének kivételével elektronikus úton is gyakorolhatja. (15) Az illetékes testület a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, ha a kérelmet nem a jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be. (16) Az illetékes testület a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt. 4

5 (17) Az eljárási határidők indokolt és a Ket. -ben meghatározott esetekben és mértékben meghosszabbíthatók. (18) A kérelem benyújtása napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a kérelmező a jelen paragrafusban meghatározott valamennyi okiratot benyújtotta. (19) Ha az illetékes testület a későbbiekben megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által el nem bírált határozata jogszabályt sért, akkor határozatát a kézbesítéstől számított egy éven belül módosítja vagy visszavonja. (20) Ha a kérelmező az e szabályzatban szabályozott közigazgatási eljárás során a határozatot befolyásoló bűncselekményt követett el, az illetékes testület a határozatot határidőre való tekintet nélkül módosítja vagy visszavonja. (21) Az illetékes testület a kérelmező javára határidőre való tekintet nélkül módosítja vagy visszavonja a felettes szerv vagy a bíróság által el nem bírált határozatát, ha a határozat jogsértő, vagy a kérelem elbírálása szempontjából olyan lényeges, a határozat meghozatalakor figyelembe nem vett tény vagy bizonyíték merült fel, amelyet a kérelmező önhibáján kívül nem érvényesíthetett. 5. A középiskolai végzettség továbbtanulási céllal történő elismerése (1) Továbbtanulási céllal történő elismerés esetén középiskolai érettségi bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely a) közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam, vagy ha az adott külföldi államban a közoktatás tizenegy évfolyamból áll, akkor tizenegy évfolyam elvégzését tanúsítja, és b) a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, és c) valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására. (2) Az intézmény az elismerésről tájékoztatja a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot is. (3) Az intézmény a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítványnak a magyar középiskolai érettségi bizonyítvánnyal való egyenértékűségéről, ha azt nemzetközi szerződés vagy jogszabály állapítja meg, hatósági bizonyítványt állít ki. 5. A felsőfokú végzettségi szint továbbtanulási céllal történő elismerése (1) A Főiskolán megszerezhető alapképzést (BA, BSC), végzettségi szintet tanúsító oklevélként továbbtanulási céllal az olyan külföldi oklevél ismerhető el, a) amely felsőfokú alapképzésben folytatott legalább hároméves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja, b) amely az első fokozatú master végzettség megszerzését tanúsítja, ha a külföldi képzés többfokozatú, és 5

6 c) amely alapján megállapítható a végzettségi szintek azonossága. (2) Az intézményben megszerezhető alapképzés végzettségi szintet tanúsító oklevélként továbbtanulási céllal a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha a) a külföldi oklevél - alapképzésben vagy master képzésben folytatott tanulmányok befejezését tanúsítja, - főiskolai szintű végzettség megszerzése után kiegészítő egyetemi alapképzés befejezését tanúsítja, vagy - amennyiben a külföldi képzés többfokozatú, akkor az első fokozatú master végzettség után a második fokozatú master végzettség megszerzését tanúsítja; b) megállapítható a végzettségi szintek azonossága; c) az oklevél vagy az oklevelek együttesen legalább négyéves időtartamú képzés befejezését tanúsítják; és a külföldi oklevél tudományos (doktori) fokozat megszerzésére jogosít. (3) Az intézményben megszerezhető, alapképzés, illetve mesterképzés végzettségi szintre épülő posztgraduális végzettségi szintet tanúsító oklevélként továbbtanulási céllal a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha a) megállapítható a végzettségi szintek azonossága, és b) az oklevél alapképzés, illetve mesterképzés végzettségi szintre épülő posztgraduális végzettségi szintű, legalább egyéves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja. (4) Az illetékes testület határozatában rendelkezik arról is, hogy a kérelmező milyen formában használhatja a külföldi felsőoktatási intézmény által adományozott címét. Ha a kérelmező címe összetéveszthető valamely hazai címmel, az intézmény előírja, hogy a külföldi cím csak az oklevelet kiállító intézmény vagy hatóság megnevezésével együtt használható. (5) Ha a külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon rendszeres alapképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, távoktatás keretében vagy más hasonló módon) folytat, akkor oklevelét akkor lehet elismerni, ha hazai működését a nemzeti erőforrás miniszter engedélyezte. (6) Ha külföldi felsőoktatási intézmény rendszeres alapképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, távoktatás keretében vagy más hasonló módon) a székhelyétől eltérő államban folytat, oklevelét akkor lehet elismerni, ha a képzést mindkét államban elismerik. 6. Az eljárás díja (1) A kérelmezőnek az eljárásért a kérelem benyújtásakor hatályos, jogszabályban megszabott kötelező legkisebb munkabér egynegyedének megfelelő összeget (továbbiakban: eljárási díjat) kell fizetnie a főiskola számlájára. (2) A külföldi oktatási intézményben szerzett nemzetközi szerződéssel vagy jogszabály által a magyar érettségi bizonyítványok egyenértékűnek elismert bizonyítvány egyenértékűségéről szóló hatósági bizonyítvány kiállításáért az eljárási díj felét kell a főiskola számlájára befizetni. (3) Az eljárási díjat a kérelmező részére vissza kell téríteni, ha kérelmét a határozat meghozatala vagy az igazolás kiállítása előtt visszavonja. (4) Nem kell díjat fizetni a kérelmezőnek, ha résztanulmányai beszámítását kéri. 6

7 7. Záró rendelkezések Jelen szabályzat elfogadása napján a Főiskola Szenátusának 55/2011. (V. 12.) számú határozata alapján lép hatályba. Szolnok, május 12. Dr. Túróczi Imre rektor 7