Módosított javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Átírás

1 HU HU HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2011) 135 végleges 2006/0084 (COD) Módosított javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról és az 1074/1999/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről SEC(2011) 343 végleges HU HU

3 INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE Az Európai Csalás Elleni Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) 1999-ben hozták létre. A Hivatal működése jogi keretének alapját a Hivatal által lefolytatott belső és külső vizsgálatok feltételeit meghatározó két rendelet az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 és az május 25-i 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet 2, valamint a Hivatal létrehozásáról szóló, április 28-i 1999/352/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat 3 jelenti. A Bizottság 2006-ban az 1073/1999 rendelet módosítására vonatkozóan javaslatot 4 nyújtott be. A jogalkotási javaslat a Hivatal nagyobb működési hatékonyságának és jobb irányításának megteremtésére összpontosított, a következők szerint: a Hivatal, az európai intézmények és szervek, a tagállamok és az informátorok közötti információáramlás fejlesztése; - a Felügyelő Bizottság, a Hivatal és az intézmények és egyéb szervek, hivatalok és ügynökségek közötti kapcsolatok tisztázása, valamint a Felügyelő Bizottságot, az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot érintő strukturált párbeszéd bevezetése a fő irányítási kérdésekre vonatkozóan; a vizsgálatokban érintett személyek eljárási jogainak megerősítése (a belső és külső vizsgálatok során betartandó eljárási garanciák meghatározása, a felülvizsgálati tanácsadói tisztség bevezetése). A Bizottság javaslatát a Tanácsban és az Európai Parlamentben is megvitatták. Az Európai Parlament november 20-án első olvasatban, együttdöntési eljárás keretében állásfoglalást 5 fogadott el. Ez az állásfoglalás a Bizottság javaslatának körülbelül száz módosítását javasolta. A legtöbb módosítást a Bizottság örömmel fogadta. A Tanács cseh elnökségének (2009. január június) kérésére a Bizottság 2010 júliusában vitaanyagot nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Hivatal reformjáról 6. Ez a dokumentum lehetséges megoldásokat vázol fel a jelenlegi jogalkotási folyamat előmozdítása érdekében októberében az Európai Parlament üdvözölte a vitaanyagot, és felkérte a Bizottságot, hogy ismét foglalkozzon a jogalkotási eljárással. A Tanács december 6-án következtetéseket fogadott el a Bizottság által előterjesztett vitaanyagról. Az OLAF Felügyelő Bizottsága véleményével hozzájárult a vitaanyagról, valamint az alapvető HL L 136., , 1. o. HL L 136., , 8. o. HL L 136., , 20. o. COM (2006)244 Az Európai Parlament 2008 november 20-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (OLAF), P6_TA-PROV(2008) 553. Az előkészítő jelentés esetében lásd a A6-0394/2008 sz. dokumentumot. SEC (2010)859 HU 2 HU

4 jogoknak és eljárási garanciáknak az OLAF által folytatott vizsgálatok során való tiszteletben tartásáról zajló eszmecseréhez. 7 A Bizottság módosított javaslatot készített, amely figyelembe veszi az eddig kifejtett álláspontokat, és várakozással tekint a jelenlegi jogalkotási reform legkorábbi megvalósítása elé. 2. AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK N/A 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 3.1. A Hivatal vizsgálatai hatékonyságának megerősítése A módosított javaslat további rendelkezéseket tartalmaz a vizsgálatok fokozott hatékonyságára és a tagállamokkal való megerősített együttműködésre vonatkozóan, a vizsgálati eljárások hatékony meggyorsításának érdekében. Ennek érdekében a Bizottság javasolja, hogy a Felügyelő Bizottság tekintse át a vizsgálatok időtartamát a Hivatal által szolgáltatott információk alapján. Azokban az esetekben, amikor a vizsgálatot 12 hónap után sem lehet lezárni, a Hivatalnak hat hónaponként tájékoztatnia kell a Felügyelő Bizottságot arról, milyen okok gátolják a vizsgálat lezárását. Így biztosított a vizsgálatok időtartamának folyamatos ellenőrzése a vizsgálat lezárásáig. A módosított javaslat hozzájárul továbbá a Hivatal munkájának hatékonyabbá tételéhez azáltal, hogy a vizsgálati eljárás minden szakaszában javítja a Hivatal együttműködését és információcseréjét más uniós intézményekkel, hivatalokkal, szervekkel és ügynökségekkel, valamint a tagállamokkal. A Hivatalnak a lehető leghamarabb értesítenie kell azokat az intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, amelyek tagját/személyzetének tagját vagy költségvetését érinti egy vizsgálat. Így az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek igazgatási óvintézkedéseket tehetnek. Az ő feladatuk, hogy biztosítsák az EU pénzügyi érdekeinek legmegfelelőbb védelmét és elkerüljék a szabálytalanság folytatását vagy a pénzügyi veszteség növekedését. Ezért az értesítésük mindenképpen szükséges. Olyan kivételes esetekben, amikor a vizsgálat bizalmas jellege nem biztosítható (például ha egy intézmény, hivatal, szerv vagy ügynökség legfelsőbb vezetése vagy politikai szintje érintett), a Hivatalnak megfelelő alternatív értesítési csatornákat kell használnia. 7 A szeptember 23-i 2/2010 sz. vélemény és a november 29-i 5/2010 sz. vélemény, megjelent az OLAF Felügyelő Bizottságának éves jelentésében (2009. június december) HU 3 HU

5 Ami a Hivatalnak az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában lévő információkhoz való hozzáférését illeti, az 1073/1999/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint a Hivatal továbbra is közvetlen és bejelentés nélküli hozzáférési jogosultsággal rendelkezik a vizsgálat tárgyához kapcsolódó minden releváns, az uniós intézmények, hivatalok, szervek és ügynökségek birtokában lévő információhoz, az Europolt létrehozó jogi alap 8 szerinti kizárások sérelme nélkül. Ez a módosított javaslat megerősíti és továbbfejleszti a 2006-os javaslat de minimis megközelítését, valamint a csalással szembeni zéró tolerancia politikáját: a vizsgálat kezdeményezését illetően a Hivatalnak figyelembe kell vennie a vizsgálati politika prioritásait és a Hivatal erőforrásainak felhasználása terén való hatékonyság szükségességét. Különösen a belső vizsgálatokat illetően kell a Hivatalnak megfontolnia, hogy a vizsgálatokat az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség, illetve maga a Hivatal tudja-e a legjobban elvégezni. Abban az esetben, amikor a Hivatal a belső vizsgálatot követően úgy ítéli meg, hogy a tények jellegére vagy a kismértékű pénzügyi hatásra tekintettel belső intézkedési lehetőségek megfelelőbb nyomon követést tesznek lehetővé, az ügyet az illetékes nemzeti igazságügyi hatóság helyett a Bizottság Vizsgálati és Fegyelmi Hivatalának (IDOC) vagy az intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek továbbítja. A módosított javaslat tehát tisztázza a de minimis politikát (olyan ügyek, amelyekben a Hivatal úgy dönt, hogy nem indít vizsgálatot, vagy a megállapításait nem továbbítja az illetékes nemzeti igazságügyi hatóságoknak). A de minimis politika alkalmazásakor a Hivatalnak pontos iránymutatásokat kell követnie, ahogy azt a Tanács a december 6-i következtetéseiben javasolta. A Hivatal és a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés javítása érdekében valamennyi tagállamnak ki kell jelölnie egy szolgálatot (Csalás Elleni Koordinációs Szolgálat), hogy az segítse a Hivatalt az illetékes nemzeti hatóságokkal való együttműködésben. Ez nem jelenti azt, hogy új hatóságot hoznak létre. A tapasztalat azt mutatja, hogy az egyes tagállamok eltérő rendszerei miatt a Hivatal számára gyakran komoly nehézséget okoz, hogy egy adott tagállamban az illetékes hatósághoz forduljon. Különösen fontos a belső vizsgálatokra vonatkozó rendszeres figyelemmel kísérés annak érdekében, hogy az IDOC vagy az annak megfelelő, más intézményeken, szerveken, hivatalokon vagy ügynökségeken belüli egység fegyelmi eljárást indíthasson vagy más intézkedéseket tehessen. Javasolt tehát, hogy a tagállamok a Hivatal kérésére tegyenek jelentést a Hivatal által hozzájuk továbbított információ nyomán tett intézkedésekről. A tagállamok felesleges adminisztratív terheinek elkerülése érdekében a módosított javaslat arról rendelkezik, hogy a Hivatal kérésére a tagállamok jelentést készítenek a Hivatal által számukra továbbított információk nyomán megtett lépésekről és az elért haladásról. A Hivatal és az Europol és az Eurojust közötti együttműködés beleértve felelősségi körük további kiterjesztésének lehetőségét, valamint a Hivatalnak a harmadik országok illetékes hatóságaival és a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködése további bátorítása érdekében javasolt egy olyan rendelkezés beillesztése a rendeletbe, amely lehetőséget biztosít a Hivatalnak arra, hogy igazgatási megállapodásokat kössön ezekkel a jogi személyekkel az információcsere érdekében. A Hivatal és az Eurojust között már létezik együttműködési megállapodás. Az Eurojustot létrehozó tanácsi határozat értelmében az Eurojust 8 A április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozat, HL L 121., , 37. o. HU 4 HU

6 megállapodhat a Bizottsággal a szükséges gyakorlati intézkedésekről 9. A Hivatal megállapodásokat kötött egyes harmadik országokkal is. Ami az Europolt illeti, 2010-től egy új kerethatározat alkalmazandó, amely arról rendelkezik, hogy az Europol munkamegállapodásokat köthet a Hivatallal. Így a Hivatalra vonatkozóan egy ennek megfelelő szabályt kell megállapítani. Az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló, július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozattal összhangban amelynek 3. cikke (4) bekezdése előírja az EKSZ és az OLAF közötti együttműködést valamennyi intézmény köteles biztosítani az OLAF alkalmazottai számára a feladataik elvégzéséhez szükséges teljes körű támogatást. Az OLAF és a harmadik országok hatóságai közötti együttműködés módozatait az EKSZ és a vonatkozó bizottsági szolgálatok közötti egyetértési megállapodások határozzák meg. Míg továbbra is a Hivatal főigazgatója marad felelős a vizsgálatok kezdeményezéséért és lefolytatásáért, munkáját egy belső szerv segíti, amellyel konzultációt folytat a vizsgálat elindításakor, lezárásakor, illetve amikor azt szükségesnek találja. A főigazgató írásban átruházhatja a vizsgálatok közvetlen lefolytatásának jogát a Hivatal egyes igazgatóira annak érdekében, hogy tisztázza a belső döntéshozatali eljárásokat a Hivatal egyes alkalmazottainak szerepével kapcsolatban. A főigazgatói kinevezésnek a függetlenség megerősítése érdekében nem megújíthatónak kell lennie. A 2006-os javaslatban bevezetett főigazgatói címet fenntartják. Erre az OLAF bizottsági főigazgatóság státuszának tükrözése, valamint a főigazgatónak a felső vezetői csoport igazgatói besorolásban dolgozó tagjaitól való elkülönítése érdekében van szükség. A folytatólagosság biztosítására és tekintettel a közelmúltbeli tapasztalatokra a módosított javaslat a helyettesítésre vonatkozó szabályokat is tartalmaz. A külső és belső vizsgálatok közötti megkülönböztetést a lehető legkisebb mértékre kell korlátozni. Ez megkönnyíti a vizsgálatok lefolytatását. A tapasztalat azt mutatja, hogy lehetséges, hogy egy vizsgálat külső vizsgálatként kezdődik, majd később belső vizsgálathoz vezet, vagy fordítva. A jelenlegi jogi keretben a belső vizsgálatok által érintett személyek kötelesek együttműködni a Hivatallal a személyzeti szabályzat vagy az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv szerint. Belső vizsgálatok esetén a Hivatal vizsgálati hatáskörei is részletesebbek. Az érintett személyek eljárási és alapvető jogait teljes mértékben tiszteletben kell tartani, akár belső, akár külső vizsgálatról van szó A Hivatal irányítása: a Hivatal függetlensége és elszámoltathatósága közötti egyensúly A jobb irányítás, összekapcsolva egy felülvizsgálati folyamat kialakításával és a Hivatal és az érintett intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti információáramlásra vonatkozó rendelkezésekkel, hozzájárul majd a Hivatal függetlensége és elszámoltathatósága közötti egyensúly megteremtéséhez. A Hivatal Felügyelő Bizottsága továbbra is biztosítani fogja, hogy a Hivatal teljesen függetlenül gyakorolhassa a feladatait. Emellett a Felügyelő Bizottság szerepét tovább február 28-i tanácsi határozat (HL L 63., , 1. o.) (11. cikk (3) bekezdése) HU 5 HU

7 pontosítják. Kifejezetten meg kell bízni a Hivatal és az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti információcsere, valamint az eljárási garanciák alkalmazásával kapcsolatos fejlemények figyelemmel kísérésével. Általánosan és szisztematikusan figyelemmel kell továbbá kísérnie a vizsgálatok időtartamával kapcsolatos fejleményeket, anélkül, hogy a vizsgálatok lefolytatását befolyásolná. A Felügyelő Bizottság szakértelmének megőrzése érdekében tagjainak kinevezésére vonatkozóan fokozatos megújítást terveznek. A Felügyelő Bizottsággal konzultálni kell a főigazgató kinevezése és helyettes igazgató(k) kijelölése kapcsán, valamint értesíteni kell az igazságügyi hatóságok felé történő információátadásról is. A Hivatal irányításának javítása érdekében a Felügyelő Bizottság és az intézmények között a Hivatal vizsgálati funkcióiról folytatott formális, strukturált párbeszéd helyett időközönkénti véleménycsere javasolt, tiszteletben tartva a Hivatal működési függetlenségét. A Tanács a december 6-i következtetéseiben hangsúlyozza, hogy a formális, strukturált párbeszéd gyengítheti a Hivatal függetlenségét. Tartalmát tekintve a kevésbé formális megközelítés megfelel a Bizottság eredeti szándékának, amely fokozott irányításra, emellett a Hivatal vizsgálatokat érintő függetlenségének garantálására irányult. A véleménycserét az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság között hozzák majd létre, a Hivatal és a Felügyelő Bizottság részvételével. A Hivatal tevékenységének nagyobb hatékonysága érdekében a véleménycsere hozzájárul majd az érintettek közötti információcseréhez. A véleménycsere nem befolyásolhatja a vizsgálatok lefolytatását; a Hivatal vizsgálati politikáira vonatkozó stratégiai prioritásokhoz, a Felügyelő Bizottság és a Hivatal főigazgatója tevékenységeiről szóló éves jelentéshez, a Hivatal és az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti kapcsolatokhoz, a Hivatal és a tagállamok illetékes hatóságai közötti kapcsolatokhoz, valamint a Hivatal vizsgálati munkájának hatékonyságához és a Felügyelő Bizottság munkájának hatékonyságához kell kapcsolódnia. Az intézmények által kifejtett véleményeknek megfelelően a véleménycsere rugalmas lesz: időközönként, illetve a fent említett intézmények, a Hivatal vagy a Felügyelő Bizottság kérésére kerül rá sor. A módosított javaslat egyik fő célja továbbá a Hivatal vizsgálatai által érintett személyek eljárási jogainak további megerősítése (7a. cikk). Helyénvaló az eljárási garanciák egyértelműbbé és átláthatóbbá tétele, valamint azok kiterjesztése a Hivatal által lefolytatott valamennyi belső és külső vizsgálatra. Ezek a garanciák tiszteletben tartják az Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogokat. Ez a javaslat közös eljárási jogokról rendelkezik mind a belső, mind a külső vizsgálatokra vonatkozóan (a vizsgálatban érintett személy azon joga, hogy a rá vonatkozó következtetések levonása előtt kifejtse az álláspontját, hogy megkapja a vizsgált kérdések összefoglalását és felkérjék, hogy észrevételeket tegyen e kérdésekre vonatkozóan; az a joga, hogy a választása szerinti személy segítse, hogy az általa választott uniós nyelvet használja; az az elv, hogy a vizsgálat által érintett valamennyi személyre vonatkozik az önvádra kötelezés tilalma.) E jogok gyakorlati alkalmazásának tükröződnie kell a Hivatal vizsgálati eljárási kézikönyvében (OLAF kézikönyv), amelyet a főigazgató fogad el. A Bizottság 2006-os javaslatában javasolta egy olyan felülvizsgálati tanácsadó tisztségének bevezetését, aki az eljárási garanciákra vonatkozóan független véleményt nyilváníthat az ügyekben. A Felügyelő Bizottság feladataival való átfedések, valamint a további formális struktúrák elkerülése, és eközben az egyedi panaszok hatékony, eredményes és független kezelésének garantálása érdekében a Bizottság most azt javasolja, hogy a főigazgató a Hivatalon belül dolgozzon ki egy felülvizsgálati eljárást. A felülvizsgálati eljárással HU 6 HU

8 megbízott személy vagy személyek teljesen függetlenül járnak el. A Hivatal főigazgatója jelentést tesz az intézményeknek a felülvizsgálati eljárás létrehozása érdekében hozott intézkedésekről. A Charta 8. cikkében, valamint az EUMSZ 16. cikkében elismert, a személyes adatok védelméhez való alapvető jog tekintetében a módosított javaslat pontosítást és a 45/2001/EK rendelet 10 alapelvei végrehajtására vonatkozó részletesebb rendelkezéseket tartalmaz, különösen azt a követelményt, amely szerint a Hivatalnak adatvédelmi tisztviselőt kell kineveznie. A Hivatalnak a nyilvánossággal való kommunikációja során meg kell őriznie a vizsgálatok bizalmas jellegét, és nem sértheti az ártatlanság vélelmét, továbbá mindig körültekintően és pártatlanul kell eljárnia. A jelenlegi rendelet 8. cikke kötelezettségeket állapít meg a bizalmas jellegre és az adatvédelemre vonatkozóan. A főigazgató a Felügyelő Bizottsággal, a felülvizsgálati eljárással megbízott személlyel vagy személyekkel, valamint a Hivatal adatvédelmi tisztviselőjével folytatott konzultációt követően elfogadja az OLAF fent említett eljárási kézikönyvét. Ennek a kézikönyvnek iránymutatásokat kell tartalmaznia a Hivatal igazgatási vizsgálatainak gyakorlati végrehajtására vonatkozóan. Mivel az EURATOM hatásköreiről az EUMSZ 325. cikke mint az 1073/1999/EK rendelet új jogalapja rendelkezik majd, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően az 1074/1999/Euratom rendeletet hatályon kívül fogják helyezni. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás szerint a javaslat nincs hatással EU költségvetésére. 5. OPCIONÁLIS ELEMEK N/A 10 Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról, HL L 8., , o. HU 7 HU

9 Módosított javaslat: 2006/0084 (COD) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet módosításáról és az 1074/1999/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 322. cikkére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően, tekintettel a Számvevőszék véleményére 11, tekintettel az európai adatvédelmi biztos véleményére 12, rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló megelőző intézkedések fontossága tekintetében, valamint a csalás és korrupció elleni küzdelem elemeként szükséges tisztázni az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) szerepét az 1073/1999/EK rendelet 13 szerinti vizsgálatok folytatása során. Működési tapasztalataira támaszkodva a Hivatalnak hozzá kell járulnia a csalás megelőzését, valamint az ellene folytatott uniós szintű küzdelmet célzó módszerek megtervezéséhez és kialakításához, és támogatnia kell a tagállamok által önkéntes alapon megtett közös csalás elleni intézkedéseket. (2) A Hivatal vizsgálati tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében, valamint a Hivatal tevékenységének az uniós intézmények által végzett értékelései különösen a Bizottság áprilisi értékelő jelentése és a Számvevőszék 1/2005. számú, a Hivatal irányításáról szóló külön jelentése 14 fényében tisztázni és javítani kell a Hivatal vizsgálatai lefolytatásának bizonyos szempontjait és azon intézkedéseket, amelyeket a OJ C [ ], [ ], [ ]. o. OJ C [ ], [ ], [ ]. o. HL L 136., , 1. o. 2005/1. sz. különjelentés (HL C 202., , 1. o.), amelyet a november 8-i tanácsi következtetések hagytak jóvá. HU 8 HU

10 Hivatal a vizsgálatai lefolytatására vonatkozóan hozhat. A belső vizsgálatok és az európai uniós finanszírozást érintő szerződésekkel összefüggő csalás kapcsán a Hivatal rendelkezik az Európai Unió pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 15 előírt ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásához szükséges felhatalmazással. Ebből következik, hogy a Hivatalnak a külső vizsgálatok esetén hozzáféréssel kell rendelkeznie az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei birtokában lévő információkhoz. (3) A Hivatal külső vizsgálatokkal kapcsolatos intézkedési lehetőségeit tisztázni kell azokban az esetekben, amikor a meglévő rendszerben jogi kiskapukat találtak, és meg kell erősíteni azokat, amikor csak a Hivatal hatékonyabb fellépése biztosíthatja a megbízható külső vizsgálatok lefolytatását. (4) A Hivatal vizsgálati feladatait az egyéb bizottsági szolgálatok, különösen a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők ellenőrző szerepeinek sérelme nélkül kell elvégezni, az ágazat-specifikus jogszabályokban foglaltak szerint. (5) Pontosan meg kell határozni a Hivatal azon kötelezettségét, hogy tájékoztassa a folyamatban lévő vizsgálatokról az uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, ha valamely tagjuk vagy a személyzet valamely tagja érintett a vizsgálat tárgyát képező ügyben, vagy ha az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából megelőző igazgatási vagy büntetőjogi intézkedésekre lehet szükség. (6) Tekintetbe véve a Hivatal, az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Eurojust közötti együttműködés megerősítésének jelentős előnyeit, lehetővé kell tenni, hogy a Hivatal igazgatási megállapodásokat köthessen e két ügynökséggel. Az Eurojust, a Hivatal és a tagállamok illetékes hatóságai közötti, bűnügyi vizsgálat tárgyát képező cselekményekhez kapcsolódó együttműködés megerősítése érdekében a Hivatal tájékoztatja az Eurojustot különösen az olyan illegális tevékenységek gyanúja esetén, amelyek veszélyeztetik az Európai Unió pénzügyi érdekeit és súlyos bűncselekményhez kapcsolódnak. (7) A Hivatal működési hatékonysága nagyban függ a tagállamokkal való együttműködéstől. Hasznos volna, ha a tagállamok megneveznék azon illetékes hatóságaikat, amelyek képesek megadni a Hivatal számára a feladatai végrehajtásához szükséges segítséget. Abban az esetben, ha egy tagállam nem hozott létre nemzeti szinten olyan speciális szervezetet, amelynek feladata az uniós pénzügyi érdekek védelmének és a csalás elleni küzdelemnek a koordinációja, egy szolgálatot (Csalás Elleni Koordinációs Szolgálat) kell kijelölnie a Hivatallal való hatékony együttműködés és információcsere biztosítása céljából. (8) Világos szabályokat kell megállapítani, amelyek miközben megerősítik a Hivatal prioritását az Unió pénzügyi érdekeit érintő ügyekre vonatkozó belső vizsgálatok lefolytatásában lehetővé teszik az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számára, hogy gyorsan lefolytathassák a vizsgálatokat azokban az ügyekben, amelyekbe a Hivatal nem avatkozik be. 15 HL L 292., , 2. o. HU 9 HU

11 (9) A hatékonyságának javítása érdekében a Hivatalnak tudnia kell, hogy a vizsgálatainak eredményei nyomán milyen lépésekre került sor. Ezért kötelezővé kell tenni, hogy a tagállamok illetékes hatóságai és az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek a Hivatal kérésére számoljanak be a Hivatal által számukra továbbított információk nyomán megtett lépésekről és az elért haladásról. (10) A jogbiztonság érdekében szükség van a Hivatal által lefolytatott vizsgálatokra alkalmazandó eljárási garanciák tisztázására. Az eljárási garanciák tisztázásának figyelembe kell vennie a Hivatal vizsgálatainak igazgatási jellegét. (11) A vizsgált személyeket megillető jogok védelmének megerősítése érdekében a következtetésekben a vizsgálat végső szakaszában csak akkor nevezhető néven az érintett személy, ha korábban lehetősége volt észrevételeket tenni az őt érintő tényekre vonatkozóan. Amennyiben a tag, a személyzet tagja vagy a természetes személy úgy véli, hogy nem tartották be az eljárási garanciákat, lehetőséget kell biztosítani a számára arra, hogy az e rendelet által létrehozott felülvizsgálati eljárással megbízott személy vagy személyek véleményét kérje. (12) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a belső vizsgálat zárójelentésében napvilágra kerülő tények büntetendő cselekményt képezhetnek, ezen információt továbbítani kell az érintett tagállam nemzeti igazságügyi hatóságainak, kivéve, ha tekintettel a tények jellegére vagy a kismértékű pénzügyi hatásra megfelelőbb nyomon követést lehetővé tévő belső intézkedési lehetőségek állnak rendelkezésre. (13) A vizsgálatok által érintett személyek alapvető jogait mindig tiszteletben kell tartani, különösen a folyamatban lévő vizsgálatokra vonatkozó információk nyújtásakor. A Hivatal vizsgálataira vonatkozó információk Európai Parlamentnek, Tanácsnak, Bizottságnak és Számvevőszéknek történő átadását akár kétoldalú módon, akár véleménycsere keretében mindig bizalmasan, az érintett személyek törvény által biztosított jogait, valamint adott esetben az igazságügyi eljárásokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket tiszteletben tartva kell lebonyolítani. A vizsgálatok során továbbított vagy kapott információkat az adatvédelemre vonatkozó uniós jognak megfelelően kell kezelni. Az információcserére az arányosság elve és a megismerés szükségességének elve alkalmazandó. (14) A főigazgató gondoskodik arról, hogy a nyilvánosságra hozott információk ne sértsék az érintett személyek törvényes jogait. (15) Figyelembe véve az Unió külső segítségnyújtásra szolgáló alapjainak nagyságát, a Hivatal által ebben az ágazatban lefolytatott vizsgálatok számát és a vizsgálatokat szolgáló nemzetközi együttműködést, lehetővé kell tenni a Hivatal számára, hogy az igazgatási megállapodások útján segítséget kérjen harmadik országok illetékes hatóságaitól és nemzetközi szervezetektől a feladatai teljesítéséhez. (16) Felül kell vizsgálni a Felügyelő Bizottság tagjainak kinevezésére vonatkozó kritériumokat és eljárást, és tovább kell részletezni a Felügyelő Bizottság megbízatásával járó feladatokat. (17) Annak érdekében, hogy a Felügyelő Bizottság hatékonyan láthassa el feladatait, a Hivatalnak biztosítania kell a titkárság független működését. HU 10 HU

12 (18) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között időszakonként véleménycserét kell szervezni. Az ilyen véleménycsere a vizsgálati politikák stratégiai prioritásaira és a Hivatal munkájának hatékonyságára terjedhet ki, és semmilyen módon nem befolyásolhatja a Hivatal vizsgálati tevékenységének függetlenségét. (19) A Hivatal teljesen független működtetésének megerősítése érdekében a főigazgatót nem megújítható hétéves időtartamra kell kinevezni. (20) A működési gyakorlaton alapuló tapasztalat azt mutatja, hogy hasznos lenne, ha a Hivatal főigazgatója bizonyos funkciói gyakorlását átruházhatná a Hivatal személyzetének egy vagy több tagjára. A folyamatosság biztosítása érdekében helyettesítési szabályokat kell felállítani. (21) A főigazgatót egy belső szerv segíti, amellyel konzultációt folytathat. (22) A főigazgató eljárási kézikönyvet fogadhat el, amely iránymutatásokat tartalmaz a Hivatal igazgatási vizsgálatainak gyakorlati végrehajtására vonatkozóan. (23) A bírósági felülvizsgálatra vonatkozó meglévő rendelkezést hatályon kívül kell helyezni, mivel a tartalmát belefoglalták a személyzeti szabályzat 90a. cikkébe. (24) Az 1073/1999/EK rendeletet tehát ennek megfelelően módosítani kell. (25) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően, amely az EUMSZ 325. cikkét kiterjeszti az Európai Atomenergia-közösségre (EURATOM), a Hivatal által folyatott vizsgálatokra az Unió tekintetében vonatkozó szabályok az EURATOM tekintetében is érvényesek. Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1074/1999/EURATOM rendeletet 16 tehát hatályon kívül kell helyezni. (26) Ez a rendelet teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvét. Ez a rendelet az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. (27) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket és különösen annak 41., 47. és 48. cikkét, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk 1. Az 1073/1999/EK rendelet a következőképpen módosul: (1) Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép: 16 HL L 136., , 8. o. HU 11 HU

13 1. cikk Célkitűzések és feladatok 1. A csalások, a korrupció és az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: az Unió, amennyiben a szövegkörnyezet úgy kívánja) pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem fokozása érdekében az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozattal létrehozott Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) azokat a vizsgálati hatásköröket gyakorolja, amelyeket a Bizottságra a következők ruháznak: a) az adott területeken hatályos uniós szabályok és rendeletek és b) az adott területekre vonatkozóan az Unió által harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodások. 2. A Hivatal segítséget nyújt a tagállamok számára a tagállamok illetékes hatóságai közötti szoros és rendszeres együttműködés megszervezésében, annak érdekében, hogy összehangolják tevékenységeiket az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokkal szemben. A Hivatal hozzájárul az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalással, korrupcióval és minden más jogellenes tevékenységekkel szembeni és az azok megelőzését szolgáló módszerek megtervezéséhez és kifejlesztéséhez. A Hivatal támogatja és koordinálja a működési tapasztalatok és a bevált működési gyakorlatok tagállamokkal való és tagállamok közötti megosztását az Unió pénzügyi érdekeinek védelme terén, valamint támogatja a tagállamok által önkéntes alapon vállalt, csalás elleni közös fellépéseket. 3. A Szerződések által vagy azok rendelkezései alapján létrehozott intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken (a továbbiakban: intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek) belül a Hivatal igazgatási vizsgálatokat folytat le a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb más jogellenes tevékenységek elleni küzdelem céljából. E célból feltárja a szakmai feladatok teljesítéséhez kapcsolódó súlyos eseteket, mint például az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai kötelességeinek olyan mértékű elhanyagolása vagy elmulasztása, amely fegyelmi vagy az esettől függően büntetőeljárást vonhat maga után, illetve a kötelezettségeknek a nem a személyzeti szabályzat és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek rendelkezéseinek hatálya alá tartozó intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek iroda- vagy ügynökségvezetői, illetve tagjai (a továbbiakban: tagok vagy a személyzet tagjai) általi, a fentiekkel egyenértékű elmulasztásának esetei. (2) A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép: 2. cikk E rendelet alkalmazásában: Meghatározások HU 12 HU

14 igazgatási vizsgálat (a továbbiakban: vizsgálat): a Hivatal által vállalt felügyeleti, ellenőrzési és egyéb tevékenységek a 3. és a 4. cikk rendelkezéseivel összhangban, az 1. cikkben felsorolt célok elérése érdekében, valamint adott esetben a vizsgált tevékenységek szabályostól eltérő jellegének megállapítása céljából. E vizsgálatok nem befolyásolhatják a tagállamok büntetőeljárás kezdeményezésére vonatkozó hatáskörét. érintett személy : szabálytalanság vagy csalás elkövetésével gyanúsított személy, aki ezért a Hivatal által folyatott vizsgálatban érintett. személyzeti szabályzat : a Személyzeti szabályzat és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 17. (3) A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép: 3. cikk Külső vizsgálatok 1. A Hivatal a tagállamokon belüli helyszíni vizsgálatok és ellenőrzések elvégzésekor a 2185/96/Euratom, EK rendelet hatálya alatt a Bizottságra ruházott hatásköröket gyakorolja, harmadik országokban és a nemzetközi szervezeteknél pedig a hatályos együttműködési megállapodások rendelkezéseivel összhangban jár el. Vizsgálati feladatainak részeként a Hivatal a vizsgálatokat és az ellenőrzéseket a 2988/95/EK, Euratom rendelet cikke (1) bekezdésének rendelkezései szerint eljárva végzi, valamint a tagállamokon belüli vizsgálatok elvégzésekor ugyanazon rendelet 9. cikke (2) bekezdésében említett ágazati szabályoknak megfelelően, illetve harmadik országokban és nemzetközi szervezeteknél a hatályos együttműködési megállapodások rendelkezéseivel összhangban jár el. 2. Az 1. cikkben említett, uniós finanszírozással kapcsolatos egyezménnyel, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggő csalás, korrupció vagy egyéb jogellenes tevékenység fennállásának megállapítása érdekében a Hivatal a 2185/96/Euratom, EK rendeletben megállapított feltételek szerint helyszíni vizsgálatokat végezhet a finanszírozásban közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél. 3. A helyszíni vizsgálatokat és ellenőrzéseket a Hivatal személyzete az érintett tagállam igazgatási vizsgálatokra vonatkozó szabályai és szokásai, valamint az e rendeletben szereplő eljárási garanciák figyelembevételével folytatja le. A Hivatal kérésére az érintett tagállam illetékes hatósága megadja a Hivatal alkalmazottainak a szükséges segítséget ahhoz, hogy megbízásukat a 6. cikk (2) bekezdésében említett meghatalmazásnak megfelelően teljesíthessék HL L 56., HL L 312., , 1 4. o. HU 13 HU

15 Az érintett tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a Hivatal személyzete a tagállam illetékes hatóságaival megegyező feltételekkel és a nemzeti jogszabályokat betartva hozzáférhessen valamennyi olyan, a vizsgálat tárgyára vonatkozó információhoz és dokumentumhoz, amely szükségesnek bizonyulhat a helyszíni ellenőrzéshez és vizsgálat hatékony és eredményes lefolytatásához. 4. A tagállamok kijelölnek egy szolgálatot az illetékes hatóságok közötti nemzeti szintű megfelelő koordináció elősegítésére (a továbbiakban: csalás elleni koordinációs szolgálat). Ez a szolgálat biztosítja a Hivatallal való hatékony együttműködést és információcserét. 5. Külső vizsgálat során az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy egyéb jogellenes tevékenység fennállásának megállapításához szükséges mértékben a Hivatal hozzáférhet a vizsgálattal összefüggő tényekkel kapcsolatos, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában lévő információhoz. Ennek érdekében alkalmazni kell a 4. cikk (2) és (4) bekezdését. 6. Amennyiben egy külső vizsgálat kezdeményezése előtt a Hivatalnak az 1. cikk (1) bekezdésében említett, az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció vagy egyéb jogellenes tevékenység fennállására utaló információkat kell kezelnie, a Hivatal tájékoztathatja az érintett tagállam illetékes csalás elleni koordinációs szolgálatát és illetékes hatóságait, valamint adott esetben a Bizottság illetékes szolgálatait. Az illetékes hatóságok az 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett ágazati szabályok sérelme nélkül megteszik a megfelelő lépéseket: szükség esetén vizsgálatot indítanak az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően, és e vizsgálatokban a Hivatal alkalmazottai is részt vehetnek. Az érintett tagállamok tájékoztatják a Hivatalt az információk nyomán megtett intézkedésekről és az elért eredményekről. (4) A 4. cikk a következőképpen módosul: a) Az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: E belső vizsgálatokat az ebben a rendeletben és az egyes intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által elfogadott határozatokban előírt feltételeknek megfelelően folytatják le. b) A (2) bekezdés második francia bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: A Hivatal szóbeli és írásbeli tájékoztatásra tarthat igényt az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tagjai vagy személyzete részéről. c) Az (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: 3. A 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban a Hivatal helyszíni vizsgálatokat végezhet a közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél, hogy hozzáférjen a belső vizsgálat tárgyát képező tényekkel összefüggő lényeges információkhoz. HU 14 HU

16 d) A (4) (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: 4. Az intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket minden olyan esetben tájékoztatják, amikor a Hivatal vizsgálatot folytat a helyiségeikben, illetve amikor a birtokukban lévő dokumentumot vizsgál vagy ilyen információt kér. E rendelet 8. és 9. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Hivatal mindenkor jogosult a belső vizsgálatok lefolytatása alkalmával megszerzett információt az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség számára megküldeni. 5. Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek megfelelő eljárásokat vezetnek be és megteszik a szükséges intézkedéseket a vizsgálatok bizalmas jellegének biztosítása érdekében. 6. Ha a belső vizsgálatok feltárják, hogy egy intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség tagja vagy személyzetének tagja érintett lehet, értesítik azt az intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget, amelyhez a vizsgált személy tartozik. Olyan kivételes esetekben, amikor a vizsgálat bizalmas jellege nem biztosítható, a Hivatalnak megfelelő alternatív értesítési csatornákat kell használnia. 7. Az egyes intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által az (1) bekezdés rendelkezései szerint elfogadott határozatnak különösen tartalmaznia kell az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tagjainak vagy a személyzetük tagjainak azon kötelességét, hogy a Hivatallal lojálisan együttműködjenek és számára információt szolgáltassanak. (5) Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép: 5. cikk Vizsgálatok megindítása 1. A Hivatal akkor indíthat vizsgálatot, ha elegendő gyanú áll fenn, hogy az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalást, korrupciót vagy egyéb jogellenes tevékenységeket követtek el. A névtelen bejelentéseket is figyelembe vehetik. A vizsgálat megindításáról szóló döntésnél figyelembe kell venni a vizsgálati politika prioritásait és a Hivatalnak a 12. cikk (4) bekezdésével összhangban meghatározott éves irányítási tervét. A döntésnél figyelembe kell venni továbbá, hogy a Hivatal forrásainak hatékony felhasználására és az alkalmazott eszközök terén arányosságra van szükség. A belső vizsgálatokat illetően különös figyelmet kell fordítani arra, hogy mely intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség tudja a legjobban lefolytatni a vizsgálatot, különösen a következők alapján: a tények természete, az ügy tényleges vagy lehetséges pénzügyi hatása, valamint az igazságügyi nyomon követésre vonatkozó kilátások. HU 15 HU

17 2. A vizsgálat megindításáról a főigazgató dönt. Külső vizsgálatokat a főigazgató saját hatáskörében meghozott, vagy egy érintett tagállam vagy az Unió egy intézményének, szervének, hivatalának vagy ügynökségének felkérésére meghozott döntése alapján indítanak. Belső vizsgálatokat a főigazgató saját hatáskörében, vagy azon intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség felkérésére meghozott döntése alapján indítanak, amelyen belül a vizsgálatot le kell folytatni. 3. Miközben a Hivatal belső vizsgálatot folytat, az érintett intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek nem indítanak párhuzamos igazgatási vizsgálatot ugyanazon tényekkel kapcsolatban. 4. A vizsgálat megindításával kapcsolatos döntést a (2) bekezdésben említett kérésnek a Hivatalhoz történő beérkezésétől számított két hónapon belül meg kell hozni. A döntésről haladéktalanul értesítik a kérdést intéző intézményt, szervet, hivatalt, ügynökséget vagy tagállamot. A vizsgálat megindításának elmaradásáról szóló döntést meg kell indokolni. Amennyiben a személyzeti szabályzat 22a. cikkének megfelelően eljáró, egy intézménynél, szervnél, hivatalnál vagy ügynökségnél dolgozó alkalmazott, vagy a személyzet tagja csalás vagy szabálytalanság gyanújával összefüggő információt ad át a Hivatalnak, a Hivatal tájékoztatja arról, hogy indít-e vizsgálatot a szóban forgó tényekkel kapcsolatban. 5. Amennyiben a Hivatal úgy dönt, hogy nem indít belső vizsgálatot, haladéktalanul továbbítja a rendelkezésére álló adatokat az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek, hogy az az alkalmazandó szabályok alapján megtehesse a megfelelő lépéseket. Szükség esetén a Hivatal egyezteti az intézménnyel, szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel a forrás titkosságának védelméhez szükséges lépéseket, és kérheti, hogy tájékoztassák a fejleményekről. (6) A 6. cikk a következőképpen módosul: a) Az (1) (4) bekezdés helyére a következő szöveg lép: 1. A vizsgálatok lefolytatását közvetlenül a főigazgató irányítja. A Hivatal főigazgatója írásban felhatalmazhatja a Hivatal személyzetének egyes tagjait a vizsgálat végrehajtásának irányítására. A vizsgálatokat az ő irányítása alatt a személyzet általa kijelölt tagjai végzik. 2. A Hivatal személyzetének tagjai a személyazonosságot és beosztást feltüntető írásos meghatalmazás felmutatásával végzik feladatukat. A meghatalmazást a főigazgató bocsátja ki, és feltüntetik benne a vizsgálat tárgyát és célját, a vizsgálat lefolytatásának jogalapját, valamint az e jogalap alapján biztosított vizsgálati hatásköröket. 3. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok a nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek betartásával biztosítsák a feladatai elvégzéséhez szükséges teljes körű HU 16 HU

18 támogatást a Hivatal személyzete számára. Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek gondoskodnak arról, hogy tagjaik és a személyzetük tagjai biztosítsák a feladatai elvégzéséhez szükséges teljes körű támogatást a Hivatal személyzete számára. b) Az (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik, és helyébe a következő szöveg lép: 5. Amennyiben a vizsgálatok azt mutatják, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából igazgatási óvintézkedések meghozatalára lehet szükség, a Hivatal mielőbb tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget a folyamatban lévő vizsgálatról. Az átadott információk az alábbi adatokat tartalmazzák: a) az érintett tag vagy a személyzet érintett tagjának adatai, valamint a kérdéses tények összefoglalása; b) minden olyan információ, amely segíthet az intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek annak eldöntésében, hogy szükség van-e igazgatási óvintézkedésekre az Unió érdekeinek védelmében; c) titoktartásra irányuló különleges kérelem javasolt különösen azokban az esetekben, amelyek olyan vizsgálati intézkedésekkel járnak, amelyek a vizsgálatokra alkalmazandó nemzeti rendelkezéseknek megfelelően egy nemzeti igazságügyi hatóság, illetve külső vizsgálat esetén egy nemzeti hatóság hatáskörébe tartoznak. Az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség bármikor megfelelő igazgatási óvintézkedéseket tehet, és késedelem nélkül tájékoztatja a Hivatalt az ilyen intézkedésekről hozott határozatáról. 6. Amennyiben egy vizsgálatot nem sikerül a kezdeményezést követő 12 hónapon belül lezárni, ennek okairól a Hivatal 6 hónapos időközönként tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot. (7) A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: 7. cikk A Hivatal tájékoztatásának kötelezettsége 1. Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek haladéktalanul továbbítanak a Hivatal felé minden olyan információt, amely az Unió pénzügyi érdekeit veszélyeztető csalási, korrupciós és egyéb jogellenes tevékenységgel kapcsolatos. 2. Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagállamok addig a mértékig, amíg azt az egyes nemzeti törvények lehetővé teszik, a Hivatal felkérésére vagy HU 17 HU

19 saját kezdeményezésükre továbbítanak a Hivatalnak minden olyan birtokukban lévő dokumentumot és információt, amely a Hivatal folyamatban lévő vizsgálatára vonatkozik. 3. Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagállamok addig a mértékig, amíg azt az egyes nemzeti törvények lehetővé teszik, továbbítanak a Hivatalnak minden birtokukban lévő egyéb, csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni fellépés szempontjából lényegesnek ítélt dokumentumot vagy információt is. 4. A Hivatal és az érintett intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, valamint a csalás elleni koordinációs szolgálatok megállapodhatnak igazgatási intézkedésekről az információknak a Hivatalhoz való továbbítását illetően. (8) A szöveg a következő 7a. és 7b. cikkel egészül ki: 7a. cikk Eljárási garanciák 1. A Hivatal kivizsgálja az állítások melletti és elleni érveket. A vizsgálatokat objektíven és pártatlanul folytatja le, tiszteletben tartva az ártatlanság vélelmét és az e cikkben meghatározott eljárási garanciákat. 2. A tárgyalásra akár tanúval, akár egy érintett személlyel zajlik szóló meghívót legalább tíz munkanappal előbb el kell küldeni; meghallgatandó személy kifejezett hozzájárulásával vagy a vizsgálat sürgősségének kellő indoklásával ez a határidő lerövidíthető. A meghívó tartalmazza a meghallgatott személy jogainak listáját. A Hivatal minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít, és hozzáférhetővé teszi a meghallgatott személy számára, hogy az jóváhagyhassa vagy észrevételezhesse. A meghallgatott személynek átadják a meghallgatásról készült jegyzőkönyv egy példányát. E szabályok nem vonatkoznak a helyszíni ellenőrzés során történő vallomásfelvételre. Amennyiben a meghallgatás során arra lehet következtetni, hogy a meghallgatott személy érintett lehet a vizsgálatban, haladéktalanul alkalmazni kell a (3) és (4) bekezdésben megállapított eljárást. 3. Ha a vizsgálat feltárja, hogy egy intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség tagja vagy a személyzetének tagja érintett lehet, ezt a tagot vagy a személyzet tagját tájékoztatják, amennyiben ez nem veszélyezteti a vizsgálat lefolytatását. 4. A 4. cikk (6) bekezdésének és a 6. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, a következtetésekben a vizsgálat lezárását követően csak akkor nevezhető néven az érintett személy, ha korábban lehetősége volt írásban vagy a Hivatal által kijelölt alkalmazottal folytatott beszélgetés során észrevételeket tenni az őt érintő tényekre vonatkozóan, és ha a HU 18 HU

20 45/2001/EK rendelet 11. cikkében és 12. cikkében előírt információkat megkapta. A zárójelentés hivatkozik e megjegyzésekre. A tényeket az észrevételei benyújtására felkérő levélben össze kell foglalni az érintett személy számára, aki a Hivatal által a (2) bekezdésnek megfelelően jelzett határidőn belül nyújthatja be észrevételeit. Az érintett személyek az Unió bármely hivatalos nyelvén nyilatkozhatnak; az Unió tisztviselőit vagy alkalmazottait azonban felkérhetik, hogy egy általuk jól ismert hivatalos uniós nyelven nyilatkozzanak. Az érintett személynek joga van nem vádolni önmagát. Azokban az esetekben, amikor szükség van a vizsgálat bizalmas jellegének megőrzésére, valamint azon esetekben, amelyek valamely nemzeti igazságügyi hatóság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárás igénybevételével járnak, a főigazgató úgy dönthet, hogy elhalasztja azon kötelezettség teljesítését, amely szerint az érintett személyt fel kell kérni észrevételei megtételére. Belső vizsgálat esetén a főigazgató döntéseit azon intézménnyel, szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel egyetértésben hozza meg, amelynek az érintett személy tagja Amennyiben egy hónapon belül az intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség nem ad választ, azt egyetértésnek kell tekinteni. 5. E rendelet szabályai az alábbiak sérelme nélkül alkalmazandók: a) az Európai Unió Alapjogi Chartája; b) az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv; c) az európai parlamenti képviselők statútuma; d) a személyzeti szabályzat. 7b. cikk Felülvizsgálati eljárás 1. A főigazgató a Hivatalon belül felülvizsgálati eljárást vezet be. 2. A felülvizsgálati eljárással megbízott személy vagy személyek feladatuk teljesítése során senkitől nem fogadnak el utasításokat. Amennyiben a felülvizsgálati eljárással megbízott személy vagy személyek véleménye szerint a főigazgató valamely intézkedése megkérdőjelezi a függetlenségét vagy a függetlenségüket, azonnal értesítik a Felügyelő Bizottságot. HU 19 HU