Helyi televíziók iránti lakossági igények felmérése

Átírás

1 KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÓ FELMÉRÉS szeptember Helyi televíziók iránti lakossági igények felmérése Megrendelő: Helyi Televíziók Országos Egyesülete Készítette: Real-PR 93. piac- és közvéleménykutató Kft. Kutatásvezető: Sóvágó Sándor

2 Tartalomjegyzék I. KUTATÁS CÉLJA... 4 II. ÖSSZEFOGLALÁS... 6 III. MÓDSZERTAN... 9 IV. ELEMZÉS IV/1. KÜLÖNBÖZİ HÍREK, INFORMÁCIÓK IRÁNTI LAKOSSÁGI IGÉNYEK IV/2. HELYI HÍREKRİL VALÓ TÁJÉKOZÓDÁSI SZOKÁSOK IV/3. HELYI TELEVÍZIÓK ÁLTALÁNOS NÉZETTSÉGE IV/4. A HELYI TELEVÍZIÓK EGYES MŐSORAINAK NÉZETTSÉGE IV/5. HELYI TELEVÍZIÓK ÉRTÉKELÉSE IV/6. A HELYI TELEVÍZIÓK HONLAPJAINAK LÁTOGATOTTSÁGA

3 Ábrajegyzék 1. ÁBRA - KÜLÖNBÖZŐ HÍREK, INFORMÁCIÓK IRÁNTI IGÉNYEK A TELJES MINTÁBAN ÁBRA - KÜLÖNBÖZŐ HÍREK, INFORMÁCIÓK IRÁNTI IGÉNYEK AZ I. KATEGÓRIÁBAN ÁBRA - KÜLÖNBÖZŐ HÍREK, INFORMÁCIÓK IRÁNTI IGÉNYEK A II. KATEGÓRIÁBAN ÁBRA - KÜLÖNBÖZŐ HÍREK, INFORMÁCIÓK IRÁNTI IGÉNYEK A III. KATEGÓRIÁBAN ÁBRA - KÜLÖNBÖZŐ HÍREK, INFORMÁCIÓK IRÁNTI IGÉNYEK ÉLETKOR SZERINT ÁBRA - HELYI HÍREKRŐL VALÓ TÁJÉKOZÓDÁSI SZOKÁSOK A TELJES MINTÁBAN ÁBRA - HELYI HÍREKRŐL VALÓ TÁJÉKOZÓDÁSI SZOKÁSOK KATEGÓRIÁK SZERINT ÁBRA - HELYI HÍREKRŐL VALÓ TÁJÉKOZÓDÁSI SZOKÁSOK ÉLETKOR SZERINT ÁBRA - HELYI HÍREKRŐL VALÓ TÁJÉKOZÓDÁSI SZOKÁSOK ISKOLÁZOTTSÁG SZERINT ÁBRA - KÜLÖNBÖZŐ CSATORNÁK PREFERÁLTSÁGA A HELYI HÍREKRŐL VALÓ TÁJÉKOZÓDÁSBAN ÁBRA - KÜLÖNBÖZŐ CSATORNÁK PREFERÁLTSÁGA ÉLETKOR SZERINT ÁBRA - KÜLÖNBÖZŐ CSATORNÁK PREFERÁLTSÁGA ISKOLÁZOTTSÁG SZERINT ÁBRA - HELYI TELEVÍZIÓK ÁLTALÁNOS NÉZETTSÉGE ÁBRA - HELYI TELEVÍZIÓK ÁLTALÁNOS NÉZETTSÉGE SZOCIOLÓGIAI JELLEMZŐK SZERINT ÁBRA - HELYI TELEVÍZIÓK LEGUTÓBBI NÉZÉSÉNEK IDŐPONTJA ÁBRA - HELYI TELEVÍZIÓK LEGUTÓBBI NÉZÉSÉNEK IDŐPONTJA SZOCIOLÓGIAI JELLEMZŐK SZERINT ÁBRA - HELYI HÍRMŰSOR LEGUTÓBBI NÉZÉSÉNEK IDŐPONTJA ÁBRA - HELYI HÍRMŰSOR LEGUTÓBBI NÉZÉSÉNEK IDŐPONTJA SZOCIOLÓGIAI JELLEMZŐK SZERINT ÁBRA - HELYI TV-K KÜLÖNBÖZŐ MŰSORAINAK NÉZETTSÉGE ÁBRA - HELYI TV-K KÜLÖNBÖZŐ MŰSORAINAK NÉZETTSÉGE KATEGÓRIÁK SZERINT ÁBRA - HELYI TV-K KÜLÖNBÖZŐ MŰSORAINAK NÉZETTSÉGE SZOCIOLÓGIAI JELLEMZŐK SZERINT ÁBRA - HELYI TV-K NYOLC SZAKMAI JELLEMZŐJÉNEK ÉRTÉKELÉSE ÁBRA - HELYI TV-K NYOLC SZAKMAI JELLEMZŐJÉNEK ÉRTÉKELÉSE ÉLETKOR SZERINT ÁBRA - HELYI TV-KRE VONATKOZÓ LAKOSSÁGI ATTITŰD ÁBRA - HELYI TV-KRE VONATKOZÓ LAKOSSÁGI ATTITŰD KATEGÓRIÁK SZERINT ÁBRA - HELYI TV-KRE VONATKOZÓ LAKOSSÁGI ATTITŰD SZOCIOLÓGIAI JELLEMZŐK SZERINT ÁBRA - HELYI TV-KRE VONATKOZÓ ÖT ÁLLÍTÁSPÁR EREDMÉNYEI A TELJES MINTÁBAN ÁBRA - HELYI TV-KRE VONATKOZÓ ÖT ÁLLÍTÁSPÁR EREDMÉNYEI KATEGÓRIÁK SZERINT ÁBRA - HELYI TV-KRE VONATKOZÓ ÖT ÁLLÍTÁSPÁR EREDMÉNYEI SZOCIOLÓGIAI JELLEMZŐK SZERINT ÁBRA - HELYI TV-K WEBOLDALÁNAK OLVASOTTSÁGA ÁBRA - HELYI TV-K WEBOLDALÁNAK OLVASOTTSÁGA SZOCIOLÓGIAI JELLEMZŐK SZERINT

4 I. Kutatás célja Közvélemény-kutatást végeztünk a Helyi Televíziók Országos Egyesülete (HTOE) megbízásából ében az Egyesület tagtelevíziói által elérhetı lakosság körében. A vizsgálat legfontosabb célja a helyi televíziók helyének, szerepének megismerése a lakosság helyi hírekrıl való tájékozódási szokásai vonatkozásában. Kutatásunk által megismerhetjük a különbözı helyi médiumok - köztük a helyi TV-k egymáshoz viszonyított versenyhelyzetét a helyi információkról való tájékoztatásban, ezáltal képet kapunk arról, hogy a helyi lakosság milyen mértékben preferálja, várja el a helyi televíziók megfelelı színvonalon való további mőködését, a települést érintı napi információk általuk történı közvetítését. Megvizsgáljuk a helyi televíziók szerepét, jelentıségét az országos televíziókkal, illetve az új információforrásokkal (internet) való összevetésben is. Kérdıívünkön természetesen részletesen felmértük a helyi televíziók nézettségi adatait, különös tekintettel a hírmősorokra, mely adatok további hasznos információkkal szolgálnak a lakosság helyi hírekrıl való tájékozódási szokásai, igényei tekintetében. A helyi televíziók értékelése tárgykörében megtudhatjuk, mennyire tartják a megkérdezettek a hírszolgáltatást tárgyilagosnak, objektívnek, naprakésznek. A mintavételi terv során a Megrendelı három kategóriába sorolta a HTOE tagtelevízióit (elérhetı lakosság száma és más szakmai jellemzık szerint), majd mindhárom csoportból egy-egy reprezentánst kiválasztott, ahol a lekérdezéseket lebonyolítottuk. A vizsgálat gondolatmenete arra alapozódik, hogy a kiválasztott televíziók a legfontosabb szakmai jellemzık tekintetében jól közelítik kategóriájuk átlagát. Az összes helyi televízióra vonatkozó adatsorokat a három reprezentáns TV eredményeinek súlyozott összevonásával kapjuk (az összevonás során az egyes kategóriák HTOE egészében meglévı tényleges arányát vettük alapul). Mindezek eredményeként az elemszámok figyelembevételével pontos adatokat kapunk a három kategóriát illetıen külön-külön, illetve a HTOE tagtelevíziói által elérhetı lakosságra összességében. 4

5 Felmérésünkben az alábbi témaköröket vizsgáltuk: a lakosság különbözı hírek, információk köztük helyi hírek iránti érdeklıdése, igénye; helyi hírekrıl való tájékozódási szokások, helyi médiapiac versenyhelyzete; helyi televíziók általános nézettsége, továbbá hírmősoraik és egyéb mősoraik nézettsége; a helyi televíziók különbözı szempontok szerinti, illetve általános megítélése; a lakosság helyi televíziók iránti igényének megítélése, a helyi TV-k anyagi támogatásáról, további mőködésérıl alkotott vélemények, elvárások; helyi TV-k internetes elérhetıségének, weboldalának látogatottsági adatai; a felmért kérdéskörök szociológiai sajátosságainak vizsgálata. 5

6 II. Összefoglalás Igen jelentıs igény van a lakosság részérıl helyi hírek, információk iránt, csak az országos hírek érdeklik jobban az embereket. Az általunk megadott kilenc különbözı jellegő információ közül 18%-nyian leginkább a helyi híreket keresik a médiumokban, az elsı három hely valamelyikén pedig 57%-nyian említették ezeket. Utóbbi adatot tekintve csak az országos hírekre vonatkozó 62% nagyobb, míg a helyi hírek után következnek jelentıs különbséggel az idıjárás elırejelzés, a nemzetközi hírek, a sporthírek, a gazdasági hírek, stb. Az elsı helyen való említések számát nézve az országos hírek 28%-os eredménye után, a nemzetközi hírek 19%-os adatához hasonló említési aránnyal szerepelnek a helyi hírek, majd 6-7%-os elmaradással következnek a sporthírek és az idıjárás jelentés, a további információkat pedig csak néhány százaléknyian említették elsıként. Kiemelt szerepet játszanak a helyi televíziók a helyi hírekrıl való tájékoztatásban. A lakosság 62%-a gyakran, mintegy 90%-a pedig legalább alkalmanként tájékozódik helyi hírekrıl a városi TV-kbıl. Mindkét adattal a rangsor elsı helyét foglalják el a helyi TV-k. A gyakori tájékozódásnál emellett csak a helyi hetilapok tekintetében mértünk 50%-ot elérı adatot, de az összesített érték több, mint 10%-kal elmarad a helyi televíziókétól. Ez utóbbinál az ismerısök 87%-os eredménye közelíti meg a helyi TV-k adatát, a helyi hetilapok pedig 78%-kal szerepelnek a harmadik helyen. A megyei napilapok, helyi rádiók, helyi hírportálok jelentısége sokkal kisebb. Megerısíti a helyi TV-k vezetı szerepét, hogy a relatív többség (39%) ezt a hírforrást preferálja leginkább, ha a legfrissebb helyi hírekre kíváncsi. Ettıl 17%- kal kevesebben választják leggyakrabban a megyei napilapot, 16%-os eredménnyel a harmadik helyen következnek a helyi hírportálok, míg a helyi rádiók és a helyi hetilapok csak 8-10%-ot értek el. A helyi televíziók elıbb megállapított vezetı szerepébıl következıen nem 6

7 meglepı, hogy igen komoly nézettségi adatokat mértünk rájuk vonatkozóan. A helyi TV-k által elérhetı lakosság 41%-a naponta, kétharmada pedig rendszeresen, azaz legalább heti több alkalommal szokta nézni a helyi TV-k mősorát, a legalább alkalmanként nézık összesített száma 90%. Itt megjegyezzük, hogy a három kategória közül a III-asban mértük a legalacsonyabb nézettséget, a másik kettıben pedig egymáshoz hasonló eredmények születtek. Ezek a tendenciák többször visszaigazolódtak elemzésünkben. Más, a legutóbbi kontaktus idıpontját mérı módszerrel is felmértük a helyi televíziók nézettségét és ekkor is igen magas eredményeket kaptunk. A megkérdezettek fele a megkérdezést megelızı napon nézte a városi TV mősorát legalább egy rövid ideig, a legfeljebb néhány nappal ezelıtti nézık száma pedig háromnegyednyi! Elemzésünk elsı részében láttuk, hogy szoros összefüggés van a helyi hírek iránti igények és a helyi TV-k nézettsége között. Ezt erısíti, hogy a városi TV-k általános nézettsége mellett azok hírmősoraira vonatkozóan is igen magas nézettségi adatokat mértünk. A megkérdezettek 40%-a a megkérdezés elıtti napon, mintegy 70%-nyian pedig legfeljebb néhány nappal azelıtt látták a helyi hírmősort. Ezekbıl az adatokból következıen természetes, hogy a helyi TV-k különbözı jellegő mősorai közül kiemelkednek a híradók, 60%-nyian gyakran, 88%-nyian legalább alkalmanként nézik ezeket. Jelentıs különbséggel elmaradva következnek az egyéb mősorok, melyek közül a sportmősorok, a közéleti vitamősorok, a reklámok és a tematikus mősorok összesített nézettsége egyaránt 46% körüli, az önkormányzati ülések közvetítéseié 40%, a rendszeres nézık száma a sportmősoroknál egyötödnyi, a többi mősornál 10% körüli. Elégedetten nyilatkoztak a megkérdezettek a helyi TV-krıl, a helyi hírekrıl való tájékoztatást, a mősorok kezdési idıpontját és a mősorvezetık alkalmasságát 4-esre értékelték (1-5 skálán), de csak minimális mértékben marad el ezektıl az általános megítélés, a képi megjelenés, a mősorok színvonala és kínálata 3,7-3,9 közötti átlaga. Az elégedettségi rangsor végén a helyi televíziók saját gyártású mősorai számának 3,6-es átlaga szerepel, ami még szintén meghaladja a közepes szintet. 7

8 A helyi televíziók által elérhetı lakosság fele szerint teljes mértékben jellemzı, hogy ezek a médiumok friss, naprakész információt nyújtanak. A lakosság pozitív attitődjének megítélése kapcsán 30%, a helyi TV-k korszerősége, érdekessége és tárgyilagossága tekintetében 20-24% a teljes mértékő egyetértés aránya. Utóbbi három kérdésnél a pozitív vélemények összesített száma háromnegyednyi, a lakosság pozitív attitődjénél 84%, a naprakész információkra vonatkozóan pedig közel 90%. Csekély számban találkoztunk negatív véleményekkel, csak a lakosság 19%-a szerint nem jellemzı a helyi TV-re, hogy érdekes, a tárgyilagosság és a korszerőség hiányát 14%-nyian jelezték, a két további kérdésnél pedig csak néhány százaléknyi negatív választ kaptunk. A helyi televíziók médiapiacon betöltött helyének, szerepének megítélését vizsgáló öt állításpárnál a válaszadók nagy többsége pozitív választ adott. Ez az arány az állami támogatás növelése tekintetében a legkisebb, ezt 60%-nyian támogatják, míg 30% szerint a piacról, a reklámbevételekbıl kellene növelniük bevételeiket a helyi TV-knek. A további négy kérdésnél háromnegyednyinél nagyobb a pozitív vélemények aránya érdekli a városi TV az embereket; fontosak a hagyományos helyi médiumok; igénylik, szívesen nézik az emberek a helyi TV-ket -, sıt 96%-nyian vélik úgy, hogy szükség van a helyi televíziókra, fontos szerepet játszanak a lakosság helyi hírekrıl való tájékoztatásában. Ez utóbbi kérdésnél csak néhány százaléknyi az ellenvélemények száma, a három elıbbinél 13-21% közötti. A helyi TV-k internetes elérhetıségét is vizsgáltuk kérdıívünkkel. Ebbıl megtudhattuk, hogy eddig összesen 45%-nyian kattintottak már legalább egyszer a városi TV honlapjára, a rendszeres (legalább heti egyszer) olvasók száma 18%. 8

9 III. Módszertan Kutatás célja: A helyi televíziók szerepének vizsgálata a lakosság helyi hírekrıl való tájékozódásában. Információforrás: Primer információk Kutatási eljárás: Személyes megkérdezés kérdezıbiztosokkal Kutatási módszer: Kérdıív (39 kérdés) Megkérdezés ideje: Alapsokaság: A HTOE tagtelevíziói által elérhetı felnıtt lakosság Megkérdezés helye: I.kategória: Kaposvár II.kategória: Kiskunhalas III.kategória: Pápa Minta nagysága: Egy-egy kategóriában 600 fı, összesen 1800 fı, amibıl következıen az eredmények maximális hibahatára a teljes mintában ±2,3% (95%-os megbízhatósági szinten). Egy kategória 600 fıs mintájához tartozó hibahatár ±4%. Egyes kérdéseknél a tényleges hibahatár a fentiektıl nagyobb lehet, amennyiben nem minden megkérdezett adott határozott választ a kérdésre. Mintavételi eljárás: A Megrendelı a helyi televíziókat az elérhetı lakosságszám és szakmai szempontok (pl. saját készítéső mősorok mősorideje) alapján három kategóriában sorolta, majd mindhárom kategóriából egy-egy reprezentánst kiválasztott, melyek a legfontosabb szakmai jellemzık vonatkozásában jól közelítik a kategória átlagát. A három városban véletlenszerően választottuk a mintába a megkérdezetteket. Reprezentáció: A 600 fıs alminták életkor-kategóriák és nemek szerinti összefüggésben, illetve iskolai végzettség szerint reprezentálják a kiválasztott városok felnıtt lakosságát. A kisebb arányeltolódásokat súlyozással korrigáltuk (a maximális alkalmazott súlyszám 3,8). A három 600 fıs alminta összevonásánál a kategóriák valós arányának megfelelı súlyozást alkalmaztunk, azaz az 9

10 1800 fıs összevont mintában már mindhárom kategória a HTOE-ben meglévı tényleges súllyal szerepel. Az alminták és a három város felnıtt lakosságának tényleges megoszlását (zárójelben dılt betővel) az alábbi táblázatok mutatják, itt látható a reprezentáció mértéke. I.kat. Kaposvár év év év 70- év össz. férfi nı össz. 11,7% 16,4% 12,8% 4,3% 45,2% (11,7%) (16,3%) (12,7%) (4,4%) (45,1%) 12,3% 17,8% 16,8% 7,9% 54,8% (12,3%) (17,9%) (16,8%) (8,0%) (54,9%) 24,0% 34,2% 29,6% 12,2% 100,0% (23,9%) (34,2%) (29,5%) (12,4%) (100,0%) I.kat. Kaposvár ALAPSOKASÁG MINTA felsıfokú (15,3%) 15,3% érettségizett (32,1%) 32,0% alacsonyabb (52,6%) 52,7% össz. (100,0%) 100,0% II.kat. Kiskunhalas év év év 70- év össz. férfi nı össz. 11,4% 17,2% 12,9% 4,8% 46,4% (11,5%) (17,2%) (13,0%) (4,8%) (46,4%) 10,5% 17,9% 16,3% 8,9% 53,6% (10,6%) (17,9%) (16,2%) (8,9%) (53,6%) 21,9% 35,2% 29,2% 13,7% 100,0% (22,0%) (35,1%) (29,2%) (13,7%) (100,0%) II.kat. Kiskunhalas ALAPSOKASÁG MINTA felsıfokú (8,8%) 8,8% érettségizett (22,5%) 22,5% alacsonyabb (68,7%) 68,7% össz. (100,0%) 100,0% III.kat. Pápa év év év 70- év össz. férfi nı össz. 12,3% 17,8% 13,4% 4,2% 47,6% (12,4%) (17,9%) (13,3%) (4,2%) (47,7%) 11,0% 18,6% 15,8% 7,0% 52,4% (11,0%) (18,5%) (15,8%) (7,0%) (52,3%) 23,3% 36,4% 29,1% 11,1% 100,0% (23,4%) (36,4%) (29,1%) (11,1%) (100,0%) III.kat. Pápa ALAPSOKASÁG MINTA felsıfokú (10,3%) 10,2% érettségizett (26,5%) 26,6% alacsonyabb (63,2%) 63,2% össz. (100,0%) 100,0% 10

11 teljes minta év év év 70- év össz. férfi 11,7% 16,7% 12,9% 4,4% 45,7% nı 11,8% 17,9% 16,6% 8,1% 54,3% össz. 23,5% 34,6% 29,5% 12,5% 100,0% teljes minta iskolázottság felsıfokú 13,6% érettségizett 29,6% alacsonyabb 56,8% össz. 100,0% - A minta megoszlása kategóriák szerint: kategóriák ALAPSOKASÁG MINTA I.kategória (71,6%) 71,6% II.kategória (20,1%) 20,2% III.kategória (8,2%) 8,2% össz. (100,0%) 100,0% - A minta összetétele foglalkozás, lakás jellege és a kábeltévével való felszereltség szerint: aktív inaktív I.kat. II.kat. III.kat. foglalkozás Kaposvár Kiskunhalas Pápa teljes minta szellemi 3,4% 4,1% 0,9% 3,3% vállalkozó fizikai 1,8% 4,2% 3,6% 2,4% vállalkozó össz. 5,2% 8,3% 4,5% 5,7% szellemi 17,8% 9,2% 16,6% 16,0% alkalmazott fizikai 23,9% 29,1% 28,8% 25,3% alkalmazott össz. 41,7% 38,3% 45,4% 41,3% aktív össz. 46,9% 46,6% 49,9% 47,0% munkanélküli 5,0% 10,1% 6,8% 6,2% nyugdíjas 32,2% 29,7% 30,8% 31,6% tanuló 10,3% 7,1% 8,1% 9,5% egyéb 5,7% 6,5% 4,3% 5,7% inaktív össz. 53,2% 53,4% 50,0% 53,0% össz. 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% lakás jellege I.kat. Kaposvár II.kat. Kiskunhalas III.kat. Pápa teljes minta önálló jellegő lakás 52,8% 74,2% 56,5% 57,4% tömblakás 47,2% 25,8% 43,5% 42,6% össz. 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% kábeltévével való felszereltség I.kat. Kaposvár II.kat. Kiskunhalas III.kat. Pápa teljes minta van kábeltévé 92,6% 90,9% 90,2% 92,1% nincs 7,4% 9,1% 9,8% 7,9% össz. 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 11

12 Megállapíthatjuk, hogy bár mindkét lakástípus jelentıs többsége fel van szerelve kábeltévével, de a tömblakások 95%-os ellátottsági adata 5%-kal nagyobb, mint az önálló jellegő lakásokban mért arány. A lakások jellege és kábeltévével való felszereltsége egyes szociológiai jellemzık tekintetében kimutatható eltéréseket jelez - alábbi táblázat. Az életkor emelkedésével együtt jelentıs mértékben nı az önálló jellegő lakásban élık aránya. A fiatalabbak többsége tömblakásban lakik, a éveseknél közel fele-fele a két lakástípus aránya, az 50 év felettiek kétharmada viszont önálló jellegő lakásban él. Iskolázottság szerint nézve nincsenek lényeges különbségek ebben a tekintetben. Minden szociológiai rétegnél 90% körüli mozog a kábeltévével való ellátottság, de a legfiatalabbak és az érettségivel nem rendelkezık körében néhány százalékkal kisebb 86-90%-os ellátottságot mértünk, mint a többi szegmensben 92-96% év év év 70- év felsıfokú érettségizett alacsonyabb önálló jellegő 44,8% 52,8% 67,4% 70,2% 54,8% 56,2% 58,7% tömblakás 55,2% 47,2% 32,6% 29,8% 45,2% 43,8% 41,3% össz. 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% van kábeltévé 86,1% 93,6% 95,1% 92,1% 95,0% 95,6% 89,5% nincs kábeltévé 13,9% 6,4% 4,9% 7,9% 5,0% 4,4% 10,5% össz. 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 12

13 IV. Elemzés IV/1. Különböző hírek, információk iránti lakossági igények Kérdıívünk elsı kérdésével azt mértük, elsısorban milyen jellegő hírek érdeklik a lakosságot, milyen információkat keresnek leginkább a különbözı médiumokban. Az általunk felsorolt 9 téma közül kértük sorrendben megjelölni a 3 legpreferáltabbat 1. ÁBRA. Megj.: mindössze 0,2%-nyian vannak, akiket semmiféle hír nem érdekel, második helyre további 1,4%-nyian, harmadik helyre pedig újabb 4,7%-nyian nem említettek semmit. Leginkább az ország hírei érdeklik az embereket, közel 30%-nyian elsısorban ilyen információkat keresnek a tömegkommunikációs eszközökben, a három legkeresettebb hír között pedig 62%-nyian említették. Az elsı helyre való rangsorolást nézve a nemzetközi és a helyi hírek következnek ezután majdnem egyötödnyi említéssel. Az eddigiek mellett még a sporthírek és az idıjárás elırejelzés tekintetében mértünk 10%-ot meghaladó (11-12%-os) eredményeket, a további témakörök esetében elhanyagolható, csupán néhány százaléknyi az elsıként való említés aránya. Az összesített adatok rangsora nagyrészt az elıbbinek megfelelı, de néhány válaszlehetıség kapcsán érdemi átrendezıdést látunk. Ennek alapján egyértelmően másodikként következnek a sorban a helyi hírek, a lakosság 57%-a sorolja a három legkeresettebb információtípus közé. Ugyancsak elırébb került a rangsorban az idıjárás jelentés, ami 47%-os összesített eredménnyel a harmadik helyen szerepel. Mindezek következtében a nagyvilág hírei és a sporthírek hátrább rangsorolódtak, elıbbi 38%-os eredménnyel a negyedik, utóbbi pedig 26%-os összesített adattal az ötödik a sorban. A gazdasági jellegő információkat 22%-nyian sorolták a három legpreferáltabb hír közé, a szakmai és a tudományos hírek 15% körüli eredményeket értek el, legkevésbé pedig bulvár híreket keres a lakosság a médiumokban, csak a válaszadók 9%-a preferálja ezeket az elsı három információtípus között. Összegzésképpen tehát ki kell emelni, hogy a helyi hírek kiemelt jelentıségőek, 13

14 csak az országos híreket tartják fontosabbnak a válaszadók. 1. ábra % 70 "Önt milyen hírek, információk érdeklik leginkább?" teljes minta, n=1800db leginkább érdekli másodsorban érdekli harmadsorban érdekli 60 61,8 13,5 57, , , , ,2 11,1 7,8 hazánk hírei a nagyvilág hírei 19,8 19, ,8 8,4 20,2 11,8 10,9 22,1 12,6 helyi hírek sporthírek időjárás gazdasági hírek 14,3 6,5 16,2 5,3 9,2 5,6 8,4 3,6 4,6 3,5 3,9 3,2 2,5 2,1 tudományos hírek szakmai hírek bulvár A következı három ábrán a három kategória eredményei látható: 2. ÁBRA I.kategória (Kaposvár), 3. ÁBRA II.kategória (Kiskunhalas), 4. ÁBRA III.kategória (Pápa). 14

15 2. ábra "Önt milyen hírek, információk érdeklik leginkább?" I.kategória, n=600db % ,8 13,5 60 leginkább érdekli másodsorban érdekli harmadsorban érdekli , , , ,3 8,1 18,9 18,6 hazánk hírei helyi hírek a nagyvilág hírei 26,2 5,9 8,9 16, ,4 10,2 21,4 12,3 sporthírek időjárás gazdasági hírek 12,4 17,3 4,3 5,5 8 10,4 5,6 3,3 4 2,7 3,5 2,9 2,6 2 tudományos hírek szakmai hírek bulvár 3. ábra % 70 "Önt milyen hírek, információk érdeklik leginkább?" II.kategória, n=600db leginkább érdekli másodsorban érdekli harmadsorban érdekli 60 55,6 52, ,2 13,6 15, ,5 23,9 33,3 7,3 6,7 hazánk hírei a nagyvilág hírei 19,9 19,3 18,7 24,1 21,9 5,7 5,2 12, ,4 13,1 5,8 5,5 helyi hírek időjárás sporthírek gazdasági hírek 15,4 8,9 18,8 9,6 3,3 6,2 3,2 3 szakmai hírek tudományos hírek 10,3 3,7 4,7 1,9 bulvár 15

16 4. ábra % 70 "Önt milyen hírek, információk érdeklik leginkább?" III.kategória, n=600db leginkább érdekli másodsorban érdekli harmadsorban érdekli 60 59, ,8 10,5 8 16,9 19,6 23,3 23,3 a nagyvilág hírei 34,6 5 11,8 21,5 17,8 47,8 12,8 13,5 44,7 19,9 16,5 8,3 19,4 hazánk hírei sporthírek időjárás helyi hírek tudományos hírek 7,7 13,6 5,8 5,9 22, ,8 7,7 3,6 3,5 gazdasági hírek bulvár 9 4,5 3,6 0,9 szakmai hírek I.kategória (Kaposvár) A teljes mintához hasonlóan kiemelkedik az országos hírek jelentısége az I.kategória lakosságában - 30%-nyian ilyen információkat keresnek elsısorban a különbözı médiumokban, közel kétharmadnyian pedig az elsı három információtípus között említették. Fontos eredmény, hogy a legnagyobb kategóriában a helyi hírek a második legpreferáltabb témakörnek számítanak, bár az elsı helyen való említés 19%-os aránya jelentıs elmaradásban van az országos hírektıl, a 60%-os összesített eredmény már csak néhány százalékos különbséget jelez, és számottevıen magasabb, mint a harmadikként következı idıjárás jelentés 46%-os eredménye. Az elsı helyre való rangsorolást illetıen a helyi hírekkel azonos preferáltságúak a nemzetközi hírek, ezek mellett pedig még a sporthírek és az idıjárás esetében mértünk 10%-ot elérı eredményeket. Az összesített adatokat nézve érdemes megjegyezni a nemzetközi hírek 39%-os eredményét, amivel negyedik a sorban, a sporthíreket már csak 26%-nyian említették a három legkeresettebb híranyag között, a gazdasági és szakmai információk kapcsán 20% körüli, a tudományos és a bulvár hírek tekintetében pedig 10% körüli adatokat tapasztaltunk. 16

17 II.kategória (Kiskunhalas) Ebben a kategóriában is az országos híreket keresik leginkább az emberek, de csak kis különbséggel következnek a sorban a helyi hírek. Az elsı helyen való említések számát tekintve az országos hírek 24%-os arányától 5%-kal maradnak el a nemzetközi és a helyi hírek eredményei (19%), a három legpreferáltabb közé sorolásnál pedig az országos híreknél mért 56%-os adattól csak 4%- kal kisebb a helyi hírek és az idıjárás 52%-os eredménye. Utóbbit 13%-nyian sorolták az elsı helyre, ami mellett még a sporthírek ért el 10% feletti eredményt. Az összesített adatokat nézve a nagyvilág híreinek egyharmados említési aránya a negyedik helyet jelenti a sorban, majd a gazdasági, a sport-, a tudományos és a szakmai hírek következnek 20% körüli adatokkal, a rangsort pedig minden tekintetben a bulvár hírek zárják elsı helyre elhanyagolható számban rangsorolták, az elsı háromban 10%-nyian említették. III.kategória (Pápa) Ebben a szegmensben is az országos hírek a legpreferáltabbak, különösen ha az összesített adatokat nézzük (60%). Az elsı helyen való említést tekintve hazánk híreivel azonos, 23%-os eredményt látunk a nemzetközi hírek vonatkozásában is, majd a sporthírek következnek 18%-os, az idıjárás 14%-os eredménnyel, a helyi hírek viszont ebben a kategóriában csak 8%-ot értek el, amivel az elsı helyre való rangsorolásban csupán ötödikként szerepelnek. Ha az összesített adatokat nézzük, a helyi hírek 45%-os eredménye az idıjárás elırejelzéshez és a nemzetközi hírekhez hasonló, de számottevıen alacsonyabb, mint az országos hírek 60%-os mutatója. Ebbıl a szempontból a sporthírek szerepelnek az ötödik helyen 35%-os eredménnyel, majd a gazdasági, a tudományos és a bulvár híreket látjuk 20% körüli adatokkal, a sort a szakmai jellegő információk zárják 9%-kal. A három kategória adatainak összegzéseként elmondhatjuk, hogy az I. és II. csoportban csak az országos hírek jelentısége elızi meg a helyi információkét, utóbbit közel egyötödnyien preferálják az elsı helyen, az abszolút többség pedig a három legfontosabb információtípus közé sorolta. Ezektıl elmaradó adatokat látunk a III.kategóriában, ahol csak 8%-nyian keresik leginkább a helyi híreket a különbözı médiumokban, ami a rangsor ötödik helyét jelenti, az össze- 17

18 sített adatokat nézve pedig 50%-tól elmaradó (45%-os) eredménnyel harmadikként látjuk a helyi híreket. Egységesnek mondhatjuk az országos hírek magas preferáltságát, emellett az elsı helyen való említéseket nézve a nemzetközi hírek, a három legfontosabb információtípus közé soroltást tekintve pedig az idıjárás jelentést látjuk mindhárom kategóriában az elsı háromban. Ugyancsak egyöntetőnek látszik a szakmai, a tudományos és a bulvár hírek más információktól kisebb preferáltsága. Az alábbiakban életkor szerint vizsgáljuk a különbözı információtípusok súlyozását 5. ÁBRA. Az ábra korcsoportonként mutatja sorrendben az öt legpreferáltabb témakört az elsı három helyen való említések összesített számát tekintve. A kérdés teljes adathalmaza az ábrát követı táblázatban látható. 5. ábra "Önt milyen hírek, információk érdeklik leginkább?" - életkor szerint a három legpreferáltabb téma között való említések összesített aránya % ,1 68,5 72,7 67, ,1 48,7 45,3 38,5 33,7 60,3 51,9 45,6 38,1 27,3 41,8 41,7 24,9 60,3 28,5 24, hazánk hírei időjárás helyi hírek a nagyvilág hírei sporthírek hazánk hírei helyi hírek időjárás a nagyvilág hírei gazdasági hírek hazánk hírei helyi hírek a nagyvilág hírei időjárás sporthírek hazánk hírei helyi hírek időjárás a nagyvilág hírei sporthírek év év év 70- év 18

19 Információtípusok súlyozása korcsoportonként - %: év év hazánk hírei időjárás helyi hírek a nagyvilág hírei sporthírek szakmai hírek bulvár gazdasági hírek tudományos hírek n.t., nem érdekli (más) a leginkább érdekli 24 13,9 12,1 14,8 20,5 1,2 6,6 2,7 4, másodsorban érdekli 11,4 21,1 16,3 5,9 6,8 22 7,1 3,9 4,8 0,8 100 harmadsorban érdekli 13,7 13,7 16,9 17,8 6,4 5,8 5 11,3 6,3 3,2 100 összesen 49,1 48,7 45,3 38,5 33, ,7 17,9 15, hazánk hírei helyi hírek időjárás a nagyvilág hírei gazdasági hírek sporthírek szakmai hírek tudományos hírek bulvár n.t., nem érdekli (más) a leginkább érdekli 30 14,9 11,3 18,8 7,2 9,5 4,3 2,9 0,7 0,4 100 másodsorban érdekli 21,1 16,5 19,4 10,1 6,4 7,3 5,9 6,8 3,6 2,9 100 harmadsorban érdekli 9,2 20,5 14,9 9,2 13,7 5,5 7,8 7,5 3,3 8,5 100 összesen 60,3 51,9 45,6 38,1 27,3 22, ,2 7,6 11,8 300 össz. össz év 70- év hazánk hírei helyi hírek a nagyvilág hírei időjárás sporthírek gazdasági hírek tudományos hírek szakmai hírek bulvár n.t., nem érdekli (más) a leginkább érdekli 29,8 22,3 23,4 7,4 8,4 1,6 4 2,1 1, másodsorban érdekli 23,1 25,2 7,6 18 9,9 7 2,8 3,9 1,7 0,7 100 harmadsorban érdekli 16, ,8 16,3 6,6 12,1 4,4 3,9 4 4,6 100 összesen 69,1 68,5 41,8 41,7 24,9 20,7 11,2 9,9 6,8 5,3 300 hazánk hírei helyi hírek időjárás a nagyvilág hírei sporthírek gazdasági hírek tudományos hírek szakmai hírek bulvár n.t., nem érdekli (más) a leginkább érdekli 27,4 27,8 12,5 18,1 9,9 2,6 0, ,5 100 másodsorban érdekli 26,3 22,4 26,1 5,6 11 3,1 2,2 0,6 0,8 1,9 100 harmadsorban érdekli 19 17,4 21,7 4,8 3,4 13 9,1 0,3 0,8 10,6 100 összesen 72,7 67,6 60,3 28,5 24,3 18,7 11,5 1,9 1, össz. össz. Mind a négy korcsoportot az országos hírek érdeklik leginkább, de az életkor emelkedésével jelentıs mértékben nı a témakör mutatója, a legfiatalabbak fele, míg a legidısebbek 73%-a említette az országos híreket a három legfontosabb információtípus között. A legfiatalabbaknál az országos hírekkel azonos eredményt ért el az idıjárás jelentés, majd néhány százalékkal elmaradva következnek a helyi hírek (45%). A három idısebb korosztályban ezzel szemben 19

20 az utóbbiakat látjuk a rangsorban másodiként, mégpedig az országos hírekhez hasonlóan az életkorral együtt növekvı adatokkal, a legfiatalabbak 45%- a, az 50 év felettiek kétharmada említette a három legpreferáltabb hírtípus között a helyi híreket. Az éveseknél tehát gyakorlatilag azonos az országos és a helyi hírek preferáltsága. Az idıjárás elırejelzés vonatkozásában is a legidısebbeknél mértük a legmagasabb eredményt 60%-ot -, a fiatalabb szegmensekben 45% körüliek a témakör eredményei. Ez az információtípus a 30 év feletti korosztályokban a rangsor harmadik helyén látható, az éveseknél a nemzetközi hírekkel azonos eredménnyel (42%). Ez utóbbi téma a többi korosztályban a negyedik helyre került, a legidısebbeknél közel 30%-os, a fiatalabbaknál 40% körüli adatokkal. A éves korosztálynál a gazdasági hírek (27%), a többieknél a sporthírek van még az öt legpreferáltabb információtípus között. Utóbbit illetıen a legfiatalabbaknál mértük a legmagasabb eredményt 34%-ot -, az idısebb korosztályok negyede említette a sporthíreket az elsı három hely valamelyikén. Az ábrán nem szereplı témakörök közül érdemes kiemelni a szakmai jellegő információkat, melyek preferáltsága nagy mértékben nı az életkor csökkenésével, a legfiatalabbak közel 30%-a sorolta a három legkeresettebb információ közé. Emellett a bulvár híreket is a legfiatalabbak keresik leginkább, majdnem egyötödük említette a három legpreferáltabb témakör egyikeként, míg az idısebb korosztályokban 10% alatti adatokat mértünk. 20

21 IV/2. Helyi hírekről való tájékozódási szokások Láttuk a fentiekben, hogy komoly lakossági igény fogalmazódik meg a helyi hírek, információk iránt, az abszolút többség a három legfontosabb információtípus közé sorolta ezeket. Az alábbiakban megvizsgáljuk, milyen forrásokból tájékozódnak az emberek településük, lakókörnyezetük híreirıl. Elsıként hat különbözı csatornát érintı tájékozódási gyakoriságot vizsgálunk. Megj.: a helyi médiumokra az adott településen elérhetı tömegkommunikációs eszközök pontos megnevezésével kérdeztünk rá (pl. I.kat. Kaposvár megyei napilap: Somogyi Hírlap), elemzésünkben és az ábrákon az általános megjelöléseket használjuk. A teljes minta adatait a 6. ÁBRA, a kategóriák eredményeit a 7. ÁBRA szemlélteti. 6. ábra "Milyen gyakran szokott helyi hírekről tájékozódni a különböző csatornákból?" teljes minta; n=1800db % 90 89,1 86,9 gyakran alkalmanként 80 27,2 77, ,1 43,9 62, ,9 26,3 49, , , , ,4 36,7 28,3 0 városi TV városi hetilap ismerősök helyi rádió megyei napilap helyi hírportál Megj.: a vizsgált médiumok megjelenésének gyakorisága eltérı, van köztük heti és napi megjelenéső, illetve folyamatosan elérhetı is. Erre tekintettel kell lenni az értékelésnél, ugyanis az adatok az egyes médiumok elérési arányáról nyújtanak információt, a kontaktusok összesített száma a gyakrabban megjelenık esetében magasabb. A lakosság 62%-a gyakran, közel 90%-a legalább alkalmanként tájékozódik helyi hírekrıl a városi TV-kbıl. Ezekkel az eredményekkel a legfontosabb csatornának számítanak a helyi TV-k a lakosság helyi hírekrıl való tájékoztatásá- 21

22 ban. A gyakori tájékozódásnál emellett csak a helyi hetilapoknál mértünk 50%- ot elérı adatot, de ennek összesített értéke is több, mint 10%-kal elmarad a helyi televíziókétól. Ez utóbbi jellemzınél az ismerısök állnak a második helyen 87%-os - a helyi TV-ktıl minimális mértékben elmaradó - eredménnyel, de gyakran csak 43%-nyian tájékozódnak ismerıseiktıl helyi hírekrıl, így ebben a tekintetben az ismerısök a rangsor harmadik helyén szerepelnek. Ezután mindként vonatkozásban a helyi rádiók és a megyei napilapok következnek egymáshoz hasonló eredményekkel 37%-nyian gyakran, 62-63%-nyian legalább alkalmanként informálódnak belılük helyi hírekrıl. A legalacsonyabb mutatókat a helyi hírportáloknál mértük, de nem jelentéktelenek ezek sem, hiszen a lakosság 28%-a gyakran, minden második lakos pedig legalább alkalomszerően informálódik ilyen módon a saját városát érintı eseményekrıl. Érdemes megfigyelni, hogy az alkalmankénti tájékozódás aránya jellemzıen egynegyed körüli, csak ismerıseiktıl informálódnak nagyobb - 44%-os - arányban az emberek alkalomszerően a helyi hírekrıl. 7. ábra "Milyen gyakran szokott helyi hírekről tájékozódni a különböző csatornákból?" % 88 86,9 94,4 86,4 gyakran 88,1 alkalmanként 88,6 86, ,1 62,9 76,1 67,8 25,5 43,9 24,6 50, ,2 64,1 26,9 37,2 51,7 21, ,2 65,2 69,9 21,6 48,3 78,9 41,8 36,4 44,6 42,5 47,9 20, ,6 30,3 13,3 18, ,9 45,2 69,6 49,2 31,5 39,4 38,1 37,3 20,5 16,8 28,8 15,8 13 városi TV városi hetilap ismerősök megyei napilap helyi rádió helyi hírportál városi TV helyi rádió ismerősök városi hetilap helyi hírportál megyei napilap városi hetilap városi TV ismerősök megyei napilap helyi hírportál helyi rádió I.kategória; n=600db II.kategória; n=600db III.kategória; n=600db 22

23 I.kategória (Kaposvár) A teljes mintának megfelelıen a városi televízió vezeti a rangsort akár a rendszeres, akár az összesített tájékozódási gyakoriságot nézzük. Rendszeresen 63%-nyian, legalább alkalmanként közel 90%-nyian tájékozódnak helyi hírekrıl a Kapos TV-bıl. Az összesített mutatót illetıen az ismerısök következnek másodikként mindössze 1%-os különbséggel, a gyakori tájékozódásnál pedig a városi hetilap (Kapos Extra) 51%-os adattal. Utóbbiból a lakosság háromnegyede informálódik legalább alkalmanként, amivel a harmadik legjelentısebb tájékozódási csatornának számít. Ezt követıen a megyei napilap és a helyi rádiók esetében kétharmad körüli, a helyi hírportálok vonatkozásában 52%-nyi összesített mutatókat látunk. A rendszeres tájékozódást illetıen az ismerısök és a megyei napilap 43%-os eredménnyel követik a vezetı hírforrásokat, helyi rádióból 37%-nyian, internetrıl pedig 30%-nyian informálódnak rendszeresen. II.kategória (Kiskunhalas) Az I.kategóriához hasonlóan a helyi televízió vezeti a rangsort mégpedig jelentıs különbséggel a többi csatorna elıtt. Megjegyezzük, hogy még az I. kategóriában látottaktól is magasabbak néhány százalékkal a helyi TV mutatói, 65%- nyian gyakran, 94%-nyian pedig legalább alkalmanként tájékozódnak ebbıl a helyi médiából! Utóbbi jellemzıt illetıen az ismerısöket látjuk másodikként a rangsorban 86%-os eredménnyel, majd a városi hetilap (Halasi Tükör) következik négyötödnyi, illetve a helyi rádiók 70%-os adatokkal. A gyakori tájékozódást illetıen kisebb különbségek vannak az utóbbi három csatorna között, 45% körüli adatokat mértünk. Legkevesebben a megyei napilapból (Petıfi Népe) informálódnak helyi hírekrıl a II.kategóriában, a gyakori tájékozódás aránya csupán 13%, az összesített mutató pedig 44%. Ezektıl az adatoktól a helyi hírportálok eredményei is jobbak, 27%-nyian gyakran, a lakosság fele pedig legalább alkalmanként tájékozódik ezekbıl. III.kategória (Pápa) A helyi hírekrıl való gyakori tájékozódást nézve a III.kategóriában kiemelkedik a helyi hetilap (Pápa és Vidéke), melybıl 70%-nyian informálódnak rendszeresen. Jelentıs különbséggel következik másodikként ebben a rangsorban a helyi televízió 45%-os eredménnyel, majd az ismerısöket és a megyei napilapot lát- 23

24 juk 40% közeli mutatókkal. Sokkal kiegyenlítettebb a helyzet az összesített adatsoroknál, hiszen egyaránt 90% közeli a legalább alkalmankénti informálódás a városi hetilap, a városi TV és az ismerısök esetében, de a megyei napilap 70%-os eredménye is magasnak tekinthetı. Legkevésbé a helyi hírportálról és a helyi rádiókból tájékozódnak a III.kategória lakosai, a rendszeres informálódás aránya 15% körüli, az összesített adat pedig az internet esetében 37%, a rádióknál 29%. Összegezve a három kategória adatait, a helyi televíziókat minden esetben a legfontosabb hírforrások között látjuk, az I. és a II. kategóriában a gyakori és a legalább alkalmankénti tájékozódást tekintve is vezetik a rangsort. Ugyancsak egyöntető, hogy az ismerısök is fontos, a helyi televíziókhoz hasonló súlyú hírforrást jelentenek az összesített, azaz a legalább alkalmankénti tájékozódást nézve. Helyi sajátosság, hogy a III.kategóriában a helyi hetilap kiemelkedı jelentıségő a rendszeres tájékozódás szempontjából. Ebben a tekintetben az I.kategóriában a helyi hetilap, a II.kategóriában a helyi rádiók követik a helyi televíziókat másodikként 50% körüli adatokkal. A helyi rádiók kapcsán a másik két kategóriában sokkal kisebb adatokat mértünk, a legkevésbé jelentıs hírforrások közé tartoznak. Ez utóbbi állítás igaz a helyi hírportálokra is minden tekintetben. Helyi sajátosságként lehet még kiemelni, hogy a II.kategóriában a megyei napilap a legkevésbé jelentıs információforrás, a másik két szegmensben határozottan jobb eredményeket mértünk erre vonatkozóan. Az alábbiakban életkor 8. ÁBRA és iskolázottság szerint 9. ÁBRA elemezhetjük a helyi hírekrıl való tájékozódási szokásokat. Az ábrákon az egyes hírforrásokból gyakran tájékozódók arányait tüntettük fel az adott szegmenseken belül. 24

25 8. ábra Helyi hírekről való tájékozódási szokások életkor szerint gyakran tájékozódik az adott csatornából -% 80 75,6 75, , év év év 70- év 60 61, ,3 51,9 48,8 46,1 46,8 45,6 49,4 47, ,7 39,3 36, ,9 22,1 25,9 24,1 19,9 30,1 27, városi TV városi hetilap ismerősök helyi rádió helyi hírportál megyei napilap 4,5 9. ábra Helyi hírekről való tájékozódási szokások iskolázottság szerint gyakran tájékozódik az adott csatornából -% 80 felsőfokú érettségizett alacsonyabb 70 69, ,1 43,5 42,6 39,1 33,9 46,7 54, ,7 37,7 42, ,9 24, városi TV megyei napilap városi hetilap ismerősök helyi hírportál helyi rádió 25

26 Rendkívül szoros összefüggés van a helyi hírekrıl való tájékozódási szokások és az életkor között, minden csatorna esetében szignifikáns különbségeket látunk. Az életkor emelkedésével együtt jelentısen nı a helyi hetilapokból rendszeresen tájékozódók száma, és emellett a helyi televíziókból és napilapokból is az 50 év felettiek tájékozódnak leginkább. Az elıbbiekkel ellentétes tendenciákat látunk a további csatornáknál, így az életkor csökkenésével nı a vizsgált mutató az ismerısök és a helyi hírportálok tekintetében, továbbá a helyi rádiókból határozottan nagyobb arányban tájékozódik rendszeresen a két fiatalabb korosztály, mint az 50 év felettiek. A jelentıs különbségek következtében más-más hírforrások számítanak kiemelt fontosságúnak az egyes korcsoportokban. Az 50 év felettieknél a helyi TV-k vezetik a rangsort háromnegyednyi rendszeres tájékozódási mutatókkal, másodikként pedig a helyi hetilapok következnek ugyancsak magas - a legidısebbeknél 69%-os, az éveseknél 61%-os adatokkal. Ezek mellett még a megyei napilapok 50% körüli eredményei jelentékenyek ezekben a korcsoportokban. A legkiegyensúlyozottabb adatsort a éveseknél látjuk, ahol a vezetı városi TV 52%-os eredményétıl csak néhány százalékkal kisebbek a városi hetilapok, az ismerısök és a helyi rádiók vizsgált mutatói, sıt a rangsor végén lévı megyei napilapok is csak alig több, mint 20%- kal maradnak el a vezetı hírforrástól. Ezek szerint a éves korosztálynál nincs igazán kiemelkedı jelentıségő csatorna a helyi hírekrıl való tájékozódás tekintetében, hanem eléggé heterogén médiafogyasztás jellemzi a szegmenst. Az eddigiektıl teljes mértékben eltérıen a legfiatalabbaknál az ismerısök jelentik az elsıdleges információforrást, 60%-uk gyakran tájékozódik ilyen módon. Másodikként szerepel ebben a korcsoportban a városi TV, ahonnan a szegmens minden második tagja informálódik rendszeresen, majd a helyi rádiók következnek néhány százalékos elmaradással. Az internet legfiatalabb korosztályban tapasztalható jelentıségét mutatja, hogy ebben a korcsoportban a helyi hírportálok közel 40%-os eredménnyel - biztos különbséggel elızik meg a 30%-os adatokkal rendelkezı helyi heti- és napilapokat. Összegzésképpen ki kell emelni, hogy a nagy különbségek ellenére a helyi televíziók mind a négy korcsoportban a két legfontosabb hírforrás között vannak! 26

27 Iskolázottság szerint nézve a tájékozódási szokásokat jellemzı sajátosságként emelhetjük ki, hogy a végzettség szintjének emelkedésével nı a vizsgált mutató a megyei napilapoknál, a helyi hetilapok esetében viszont ennek ellenkezıjét látjuk. Ez utóbbihoz hasonlóan a városi TV-bıl is az érettségivel nem rendelkezık tájékozódnak leginkább, míg az internet kapcsán éppen ebben a szegmensben mértük a legalacsonyabb adatot. Ezek mellett ki kell még emelni, hogy a helyi rádiókból a diplomások informálódnak a legkisebb számban rendszeresen. Mindhárom szegmensben a helyi TV-k vezetik a rangsort, de míg a legalacsonyabb végzettségőeknél a 70%-os adat jelentısen magasabb a többi csatorna eredményeitıl, addig a két magasabb végzettségő csoport 50% körüli mutatói kevésbé emelkednek ki a sorból. Ezt a két szegmenst eléggé kiegyenlített eredmények jellemzik, hiszen 40% körül mozognak a további csatornák eredményei, amitıl pozitív értelemben csak a helyi hetilapok érettségizettek körében mért 47%-os adata tér el, negatív értelemben pedig a helyi rádiók diplomásoknál tapasztalt 24%-os mutatója. Az elıbbiekkel szemben a legalacsonyabb végzettségőeknél kiemelkedik a városi TV jelentısége (70%), másodikként a városi hetilapokat látjuk 54%-os eredménnyel, a további csatornák kisebb fontossággal bírnak, bár az ismerısök és a helyi rádiók esetében mért 40% körüli, továbbá a helyi napilapoknál látható egyharmadnyi mutatók nem tekinthetık jelentéktelennek. Megvizsgáltuk az összefüggést a helyi hírek iránti igények és a különbözı tájékozódási csatornák igénybevétele között. Az alábbi táblázatból jól látható, hogy a helyi hírek, információk iránt komoly érdeklıdést mutatók a mintaátlagtól határozottan közel 10%-kal - nagyobb arányban tájékozódnak rendszeresen a helyi televíziókból, más csatornák esetében nincs ilyen erıs kapcsolat (csak a helyi hetilapoknál látható 6%-os differencia említhetı). Ezek szerint a helyi hírek, információk iránt érdeklıdık körében kiemelt jelentıségő hírforrásnak számítanak a helyi televíziók, hatékonyan ellátják a lakosság helyi hírekrıl való tájékoztatásának szerepét. 27

28 az adott csatornából helyi hírekrıl gyakran tájékozódók aránya városi megyei helyi városi TV ismerısök helyi rádió hetilap napilap hírportál helyi hírek iránt 70,9% 56,3% 42,3% 40,0% 36,5% 27,3% érdeklıdık* teljes minta 61,9% 50,5% 43,0% 36,7% 37,4% 28,3% * helyi hírek iránt érdeklıdık : azok a válaszadók, akik az elsı kérdésünknél a helyi, városi híreket a három legfontosabbnak tartott információtípus közé sorolták (a teljes minta 57,2%-a) Az elıbbi kérdéshez kapcsolódóan a következı kérdésnél kértük megnevezni azt a hírforrást, amit a leggyakrabban igénybe vesz a válaszadó, ha a legfrissebb helyi hírekre kíváncsi 10. ÁBRA. 10. ábra "Mit szokott leggyakrabban tenni, ha a legfrissebb helyi hírekre kíváncsi?" 100% 90% 80% 0,5 0,2 0,9 1,4 1,4 0,6 3,9 3,1 3,8 2,1 6,1 4,9 8,5 7,7 9,5 10,9 10,2 13,9 egyéb, n.t., n.v., nem tájékozódik megnézi az MTV Regionális Híradóját 70% 60% 16,2 17,5 15,3 4 12,7 12,7 ismerőseitől tudakolja meg a híreket elolvassa a helyi hetilapot 50% 40% 21,7 26,3 6,4 18,9 meghallgatja a híreket egy helyi rádióban 30% 20% 10% 0% 38,5 36,7 teljes minta; n=1800db 45,1 38,5 I.kat.; n=600db II.kat.; n=600db III.kat.; n=600db elolvassa egy helyi weboldal híreit elolvassa a megyei napilapot megnézi a városi TV hírműsorát A fenti adatsorok megerısítik a helyi televíziók vezetı szerepét a lakosság helyi hírekrıl való tájékoztatásában, hiszen a teljes mintában és mindhárom kategóriában is egyértelmően a városi TV-t választják a legtöbben a helyi hírekrıl való tájékozódásuk során. A teljes mintában közel 40% azok aránya, akik leggyakrabban a helyi televízióból informálódnak helyi hírekrıl, a másodikként következı megyei napilapok 22%-os, a harmadik helyen szereplı helyi hírportálok 16%-os eredményt értek el, azaz biztos vezetı szerepben vannak a városi televíziók. A további csatornák közül a helyi rádiókat és a helyi hetilapokat 10% kö- 28

29 rüli arányban választják leggyakrabban, ismerıseiktıl pedig csak 4%-nyian tájékozódnak elsısorban. Az MTV Regionális Híradójának szerepe elhanyagolható. Az I. kategóriában a teljes mintánál látott jellemzık érvényesek, csak a megyei napilap néhány százalékkal nagyobb súlyát érdemes megemlíteni (26%). A II. kategóriában a legjelentısebb a városi TV elınye a rivális helyi médiumokkal szemben, a lakosság közel fele választja leggyakrabban a helyi televízióból való informálódást. Jól mutatja a városi TV kiemelt jelentıségét, hogy a következı három csatorna helyi rádió, helyi hírportál, helyi hetilap csak 11-15%-os eredményt ért el, a további hírforrások köztük a megyei napilap - esetében pedig csupán 5% körüli adatokat mértünk. A III. kategóriában biztos, mintegy 20%-os különbséggel vezet a városi TV a többi tájékozódási csatorna elıtt, hiszen 39%-nyian a helyi televízióból tájékozódnak a leggyakrabban, a második helyen következı megyei napilap eredménye pedig csak 19%. Ebben a szegmensben 13-14%-nyian preferálják leginkább a helyi hírportált és a helyi hetilapot, majd az ismerısök következnek közel 10%-os eredménnyel, helyi rádióból viszont csak 4%-nyian tájékozódnak elsısorban. A három kategória eredménysorait összehasonlítva a II. csoportban a legnagyobb, az I. kategóriában a viszonylag legkisebb a helyi TV többi hírforráshoz viszonyított elınye, utóbbinál eléggé magas a megyei napilap 26%-os eredménye, amivel szemben a II. kategóriában csupán 6%-ot mértünk. Megjegyezhetjük még a helyi hetilap kisebb jelentıségét az I.kategóriában, továbbá a helyi rádiók fontosabb szerepét a II.kategóriában és kedvezıtlen eredményét a III. kategóriában. Emlékeztetünk rá, hogy ezek az összefüggések nagyrészt megerısítik a tájékozódási gyakoriságot leíró 7. ÁBRA jellemzıit. A fenti kérdés eredményeit is megvizsgáltuk azok körében, akik a három legpreferáltabb témakör közé sorolták korábbi kérdésünknél a helyi híreket alábbi táblázat. Ismét megállapíthatjuk, hogy a helyi televíziók eredményét befolyásolja leginkább pozitív irányban a helyi hírek iránti érdeklıdés, a mintaátlagtól 6%-kal nagyobb a helyi TV-k választásának aránya a helyi információk iránt komoly érdeklıdést mutatók körében. 29

30 helyi hírekrıl való tájékozódáskor leggyakrabban választott hírforrás helyi hírek iránt érdeklıdık* megnézi a városi TV hírműsorát elolvassa a megyei napilapot elolvassa egy helyi weboldal híreit meghallgatja a híreket egy helyi rádióban elolvassa a helyi hetilapot ismerőseitől tudakolja meg a híreket megnézi az MTV Regionális Híradóját egyéb, n.t., n.v., nem tájékozódik 44,2% 24,7% 13,4% 6,6% 6,4% 3,4% 1,0% 0,3% 100% teljes minta 38,5% 21,7% 16,2% 10,2% 7,7% 3,9% 1,4% 0,5% 100% * helyi hírek iránt érdeklıdık : azok a válaszadók, akik az elsı kérdésünknél a helyi, városi híreket a három legfontosabbnak tartott információtípus közé sorolták (a teljes minta 57,2%-a) össz. Elıbbi kérdésünk eredményeit életkor szerint a 11. ÁBRA, iskolázottság szerint a 12. ÁBRA szemlélteti. 11. ábra "Mit szokott leggyakrabban tenni, ha a legfrissebb helyi hírekre kíváncsi?" életkor szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0 0,6 0,5 0,7 0,4 3,7 1 2,8 2,9 0, ,6 9,5 4,6 4,5 3,7 4,7 12,5 17,2 20,2 27,1 20,9 15,1 21,6 36,8 26,9 30,1 6,3 3,7 49,2 51, év év év 70- év egyéb, n.t., n.v., nem tájékozódik megnézi az MTV Regionális Híradóját ismerőseitől tudakolja meg a híreket elolvassa a helyi hetilapot meghallgatja a híreket egy helyi rádióban elolvassa a megyei napilapot elolvassa egy helyi weboldal híreit megnézi a városi TV hírműsorát 30

31 12. ábra "Mit szokott leggyakrabban tenni, ha a legfrissebb helyi hírekre kíváncsi?" iskolázottság szerint 100% 90% 80% 0,5 0,4 0,5 5,8 1,1 1,4 1,4 3,7 3,6 3,4 5,7 9,8 8,3 14,7 8,3 egyéb, n.t., n.v., nem tájékozódik megnézi az MTV Regionális Híradóját 70% 60% 27,8 21,2 10,8 19,9 ismerőseitől tudakolja meg a híreket elolvassa a helyi hetilapot 50% 40% 27,8 22,3 meghallgatja a híreket egy helyi rádióban 30% 20% 10% 0% 45,8 25,4 30,6 felsőfokú érettségizett alacsonyabb elolvassa egy helyi weboldal híreit elolvassa a megyei napilapot megnézi a városi TV hírműsorát Itt is igen jelentıs különbségeket látunk az egyes korosztályok között éppúgy, mint a különbözı csatornákból való tájékozódási gyakoriságot leíró 8. ÁBRA adatainál. Alapvetıen eltérı médiafogyasztás jellemzi az 50 év felettieket és a fiatalabbakat, különösen a legfiatalabbakat. Ez utóbbiak körében a helyi hírportálokból való tájékozódás a leggyakoribb, 27%-nyian ezeket részesítik elınyben, míg a helyi tévéket, napilapokat és rádiókat egyötöd körüli arányban választják leginkább. A 30 év alattiak heterogén tájékozódási jellemzıit igazolja, hogy az elıbbiek mellett a helyi hetilapok 11%-os eredménye sem elhanyagolható. A három idısebb korcsoportban a városi televíziók vezetik a rangsort mégpedig határozott elınnyel. Az 50 év felettiek fele választja leggyakrabban a városi TVket a helyi információkról való tájékozódáskor, majd a megyei napilapok következnek 30% körüli eredményekkel, a további csatornák jelentısége viszont csekély, a 7%-ot sem érik el. A évesek átmenetet képeznek a legfiatalabbak és az 50 év felettiek között, hiszen bár a városi televíziók vezetik a rangsort 37%-os eredménnyel, de másodikként a helyi hírportálok következnek jelentékenynek mondható 22%-os eredménnyel. A legfiatalabbakhoz hasonlóan 31