A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG

Átírás

1 A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Végleges változat 2002.

2 A Celldömölki Kistérség stratégiai és operatív területfejlesztési programja Készítette a Reginnov Tanácsadó Kft. a Kemenesalja Területfejlesztési Társulás megbízásából; a Vas Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával. Projekt vezető: Erdeiné Horváth Klára A tanulmány Helyzetelemzését készítette: Csapó Tamás (külső szakértő) Palkovits István (külső szakértő) A tanulmány stratégiai és operatív programrészét készítette: Gyerkó Veronika

3 A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA HELYZETELEMZÉS

4 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Természeti adottságok, térségi erőforrások A kistérség társadalmi területi folyamatai A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása Demográfia A népességszám alakulása és összetevői A népesség szerkezete A népesség nemi- és korstruktúrája A népesség iskolázottsága Munkaerőpiac Gazdasági aktivitás és foglalkozási szerkezet Munkanélküliség A humán infrastruktúra kistérségi alakulása A gazdaság területi folyamatai Általános jellemzők A gazdasági szerkezet kistérségi bemutatása A kistérség környezeti folyamatainak bemutatása, természeti értékek Levegőtisztaság Zajvédelem Vízvédelem Természetvédelem Műszaki infrastruktúra alakulása Közlekedési hálózatok Vízgazdálkodás Szennyvízkezelés és tisztítás Energia ellátás Hulladékgazdálkodás Távközlés, média Lakáshelyzet Rendezési tervek, fejlesztési koncepciók, programok és tervek Kistérségi kulturális értékek A kistérség településhálózata és a települések szerkezete Településhálózat, térszerkezet, térkapcsolatok Települések munkahelyi (gazdasági migrációs) térképe SWOT-analízis Erősségek, gyengesége, veszélyek, lehetőségek Erősségek: Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek Stratégiai irányok Offenzív stratégiát támogató helyzetek (erősségek lehetőségek) Váltás-orientált stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek lehetőségek) Defenzív stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek veszélyek) Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek (erősségek veszélyek) MELLÉKLET

5 A. VONZERŐLELTÁR

6 1. BEVEZETÉS A celldömölki kistérség Vas megye legkeletibb részén helyezkedik el, 474 km2 területtel a megye harmadik legnagyobb kistérsége. Összesen 28 település, ebből egy város Celldömölk és 27 község alkotja. Relatív földrajzi fekvése hazánkon belül szerencsés, hiszen a Nyugat- Dunántúlon, viszonylag közel az osztrák (Európai Uniós) határhoz helyezkedik el, igaz jelentős távolságra a fővárostól. Ugyanakkor viszont Vas megye keleti peremén van, több megye határán, ami kicsit a régión és a megyén belül is belső perifériának felel meg. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben nem igazán érvényesültek az EU-hoz közeli fekvés előnyei, viszont mivel egy fejlett régióban van, megítélése országosan számára kedvezőtlen volt. Mindebből az következik, hogy a kistérség fejlődése nem követte a régió és Vas megye fejlődésének ütemét, attól kissé elmaradt, így pozíciója a régión belül romlott. A megyei fejlesztések sem foglalkoztak a probléma súlyának megfelelően a kistérséggel, a hangsúly inkább a megye déli, elmaradott területeire jutott. 1. ábra: A kistérség földrajzi helyzete Győr-Moson-Sopron megye AUSZTRIA SZLOVÉNIA Szentgotthárd Őriszentpéter Kőszeg Csepreg Bük SZOMBATHELY Körmend Vasvár Zala megye Sárvár Répcelak Zsédeny Jákfa SÁRVÁR Csánig Répcelak ádony Nagygeresd Veszprém Nick Vámoscsalád ony megye a onya Vasegerszeg Uraiújfalu Celldömölk Jánosháza falu Rábapaty Csönge Ostffyasszonyfa Kenyeri Vönöck Kemenesmagasi Szergény Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs Pápoc völgy menye Nyõgér Sótony ejcgyertyános Sitke Gérce Vásárosmiske Káld Hosszúpereszteg Mesteri Kemeneskápolna Vashosszúfalu Duka CELLDÖMÖLK Nemeskocs Köcsk Boba Egyházashetye Borgáta Kissomlyó Kemenespálfa Karakó Jánosháza Csipkerek Csehimindszent Bögöte Keléd Nemeskeresztúr 6

7 2. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TÉRSÉGI ERŐFORRÁSOK Míg Vas megye földtani felépítése rendkívül változatos, a celldömölki kistérség kialakulása és geomorfológiája viszonylag egyszerű. A kistérség a mélyben a közép-dunántúli nagyszerkezeti egység része. Felszíne alatt van a Bakony mélybe süllyedt, pikkelyes szerkezetű mezozoikumának a folytatása. A kristályos medencealjzat 45 méter körül van. A táj a mezozoikumban ókori kristályos szárazulat volt, ahol trópusi mállás és tönkösödés folyt. A középső miocénben az óstájer orogenezis feldarabolta az egységes tönkfelszínt rögökké és kezdetét vette a neogén medence kialakulása. A miocén végén heves vulkáni tevékenység kísérte a szerkezeti mozgásokat a Marcal-medencében. A neogén medence a pannonban süllyedt, először édesvizű beltóvá alakult, majd a folyamatos feltöltődések következtében a felső pannon végére szárazulattá vált. A pleisztocénben erős szerkezeti mozgások játszódtak le, melyek révén a Kisalföld és a Marcal-medence részben megsüllyedt, részben lepusztult s így létrejöttek a tanúhegyek és a mai helyükre kerültek a folyók. A celldömölki kistérség döntően a Kisalföld nagytájhoz tartozik, csupán az északi része sorolható genetikailag a Dunántúli dombsághoz. A kistérség nagyobbik része a Marcal-medencében van, ennek a pleisztocén süllyedékként kialakult középtájnak két kistája van. Egyik a Marcal völgysíkja, mely jellegzetes feltöltött síkság, a másik az eróziós úton lepusztult felszínű Kemenesalja, ahol a jellegzetes bazaltvulkáni tanúhegyek, a Sághegy (291 m) és a Kis- Somlyó (230 m) találhatók. A kistérség északnyugati része a Kemeneshát középtájhoz tartozik, annak is a Cser kistája található itt, amely döntően síksági formakincsű terület. Éghajlatában az atlanti hatások még érvényesülnek, így mérsékelten enyhe telű, évi középhőmérséklete 9-9,5 C, hőingása kicsi (19-20 C). Nagy a borultság (55-60%), ezért viszonylag kevés a napsütéses órák száma ( óra), így a hőösszeg is alacsony (2900 C). Az országos átlagnál több csapadék hull ( mm), s a táj az enyhe tél ellenére sok havat kap. Határozottan szeles a vidék, az uralkodó szélirány a nyugati - északnyugati. A kistérség felszíni és felszínalatti vizekben egyaránt gazdag. Felszíni vízhálózata sűrű, legnagyobb folyója a Rába, amely csak éppen érinti a térséget északon. A terület főfolyója a Marcal a kistérség keleti határán. A Marcalba a Kemeneshátról több pici patak hozza a vizét, melyek esése kicsi. A kistérség geológiai kialakulása és mélyszerkezeti képe magyarázza felszínalatti vizekben való gazdagságát. Különösen hévizekben gazdag, készlete kb. 28 millió m 3. Jelenleg két kiépített hévizes kút üzemel fürdőként Borgátán és Mesteriben. Mivel a sághegyi bazalttufának megszűnt a hasznosítása, a hévizeken kívül a kistérségnek nincs egyéb hasznosítható ásványi kincse. A kistérség talaja összességében valamivel jobb, mint a megyéé. A legjobb talajok a térség északi részén, a Cseren találhatók. Itt jégkori vályogon és löszön kialakult jó termőképességű barnaföld és csernozjom-szerű barna erdőtalaj jellemző. A Marcal-medencében réti és láptalajok vannak, többnyire közepes minőségűek. Az egész kistérség, csakúgy, mint Vas megye a holarktikus flórabirodalom közép-európai flóraterületének a pannóniai flóratartományába tartozik. Ezen belül az alpokaljai flóravidékhez, a vasi flórajáráshoz soroljuk a celldömölki kistérséget. Jellemzőek a tölgyelegyes fenyvesek, cseres-tölgyesek, de előfordulnak a kőris-szil ligeterdők, gyertyános és kocsányos tölgyesek. Állatföldrajzilag a terület nagy része az Alpokalja faunakörzethez tartozik, de a déli része a Praeillyricum faunajárás tartozéka. Védett állatok a lepkék, szitakötők, gyepi béka, fali gyík, búbos cinege és még jellemzőek a héják, nyulak, őzek, szarvasok és a vaddisznók. A kistérség területének mindössze 0,56%-a védett, összesen 257 hektár. Országos védettségű a Sághegyi Tájvédelmi Körzet (235 ha), melyből 24 ha fokozottan védett. Ezenkívül a Cseri molyhostölgyes-borókás van helyileg védve 22 hektáron. 7

8 3. A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI TERÜLETI FOLYAMATAI 3.1. A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása Demográfia A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ÉS ÖSSZETEVŐI A celldömölki kistérségben évi népszámlálás előzetes adatai szerint fő lakik, ami 1421 fővel kevesebb, mint 1990-ben. A változás 5,0 %, ezzel a népesség fogyás a megye kistérségei közül az Őrség után a második legnagyobb. Sajnos a népességszám előreszámítás további népesség csökkenést jelez, mértéke az elkövetkező évtizedben 11,1 % lesz (1. táblázat). Mindent egybevetve 2001-ben a megye népességének kereken 10 százaléka él a kistérségben, de ez 2010-ben már csak 9,4 % lesz. 1. táblázat: A lakónépesség változása Terület Változás (%) 2010 Változás (%) Celldömölki , ,1 Csepregi , ,7 Körmendi , ,3 Kőszegi , ,6 Őriszentpéteri , ,6 Sárvári , ,7 Szentgotthárdi , ,2 Szombathelyi , ,1 Vasvári , ,3 Vas megye , ,9 Nyugat-Dunántúl , ,1 Magyarország , ,7 Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok. KSH. Budapest, Hablicsek L KSH. Budapest A kistérségen belül óriási különbségek vannak a népességszám változást tekintve. A 28 település közül csupán ötnek (Boba, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Mersevát és Nemeskocs) nőtt a lakossága és Karakóé változatlan maradt (1. ábra). Ezzel szemben 22 település népessége csökkent, közülük a legnagyobb mértékben Keléd (-31,2%), Pápoc (- 26,8%) és Kissomlyó (-18,0%). A falvak népessége összességében erőteljesebben csökkent (- 5,9%), mint Celldömölké (-3,9%). A népességszám csökkenés mögött csak úgy, mint országosa és regionálisan, elsősorban a természetes fogyás áll. Hazánkban 1981-ben történt a fordulat, ekkortól haltak meg többen, mint amennyien születtek. Vas megyében és a kistérségben ez a változás valamivel korábban kezdődött és erőteljesebb volt a hazai átlagoknál. A kistérség természetes fogyása az elmúlt tíz évben meghaladta mind a hazai, mind a regionális, valamint a megyei átlagot, értéke a megye kistérségei között középen helyezkedik el (2. táblázat). A természetes fogyást alapvetően az élveszületések számának az erőteljes visszaesése, s kisebb részt a mortalitás (halálozás) növekedése okozta. A kistérségben az élveszületési ráta nagyjából a megyei átlagnak megfelelő, a- zonban a halálozás annál magasabb, ami összefügg a népesség rosszabb egészségi állapotával. 8

9 2. ábra: A népességszám változás a celldömölki kistérségben Csánig Répcelak ygeresd Nick Vámoscsalád Kenyeri Pápoc rszeg Uraiújfalu Csönge Jákfa apaty ÁRVÁR Ostffyasszonyfa KemenesmagasiSzergény Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs Vönöck Sótony ér yános Sitke Gérce Vásárosmiske Káld Mesteri Kemeneskápolna Duka Vashosszúfalu Hosszúpereszteg CELLDÖMÖLK Nemeskocs Köcsk Boba Egyházashetye Borgáta Kissomlyó Kemenespálfa Karakó Jánosháza Népessészám-változás növekedés (6) % (5) % (8) -10% - (9) ek himindszent Bögöte Keléd Nemeskeresztúr i Mikosszéplak Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok KSH Budapest Nyilván a fentiekkel is összefügg az, hogy a születéskor várható élettartam mind a férfiak, mind a nők körében kissé alacsonyabb a régiós és a megyei átlagnál ben a kistérségben a férfiak születéskor várható életkora 67,1 a nőké 75,8 év. 2. táblázat: A népességszám változás összetevő 1990 és között (%) Terület Természetes szaporodás Vándorlási különbözet Celldömölki -5,2 0,2 Csepregi -5,8 5,1 Körmendi -3,1 4,8 Kőszegi -4,4 4,8 Őriszentpéteri -12,3 4,0 Sárvári -5,6 1,4 Szentgotthárdi -7,7 8,4 Szombathelyi -2,6 0,2 Vasvári -6,9-0,2 Vas megye -4,4 1,8 Nyugat-Dunántúl -3,9 3,1 Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok. KSH. Budapest A kistérségen belül legmagasabb az élveszületés Bobán, Kemeneskápolnán és Kemenespálfán, míg a legalacsonyabb Borgátán, Keléden, Pápocon és Tokorcson. A mortalitási mutatók ennek nagyjából megfelelnek, csak éppen pont fordítva. Mindez azt jelenti, hogy a kistérségen belül igen nagy területi különbségek vannak a természetes szaporodást tekintve (3a ábra). A 28 település közül mindössze kettőben pozitív a természetes szaporodás, Merseváton és Bobán, a többiben mindenhol negatív. A legnagyobb természetes fogyás Pápocon (-23,2%), 9

10 Keléden (-20,7%) és Kissomlyón (-14,8%) történt, de további öt településen magasabb a fogyás 10 százaléknál. A falvak természetes fogyása jóval nagyobb (-7,2%), mint Celldömölké (-2,4%). 3(a-b). ábra: Természetes szaporodás(a) és a vándorlási különbözet (b) a celldömölki kistérségben Répcelak resd Nick Vámoscsalád g ákfa ty VÁR ony os Uraiújfalu Sitke Csánig KemenesmagasiSzergény Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs Gérce Vásárosmiske Káld Bögöte Csönge Ostffyasszonyfa Kenyeri Vönöck Mesteri Kemeneskápolna Duka Vashosszúfalu Hosszúpereszteg indszent CELLDÖMÖLK Nemeskocs Köcsk Boba Egyházashetye Borgáta Kissomlyó Keléd Pápoc Kemenespálfa Karakó Jánosháza Nemeskeresztúr Természetes szaporodás (%) pozitív (2) -5,6-0 (5) ,6 (13) (8) Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok. KSH Budapest. a) Csánig b) Répcelak resd Nick Vámoscsalád eg ákfa aty VÁR ony os Uraiújfalu Sitke KemenesmagasiSzergény Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs Gérce Vásárosmiske Káld Bögöte Vönöck Mesteri Kemeneskápolna Duka Vashosszúfalu Hosszúpereszteg indszent Mikosszéplak Csönge Ostffyasszonyfa Kenyeri CELLDÖMÖLK Nemeskocs Köcsk Boba Egyházashetye Borgáta Kissomlyó Keléd Pápoc Kemenespálfa Karakó Jánosháza Nemeskeresztúr Vándorlási különbözet % felett (2) 5-10% (6) 0,2-5 (7) -5-0,2 (11) (2) Természetes szaporodás (%) A kistérség 1463 fős természetes fogyását a 42 fős vándorlási aktívum messze nem tudta pótolni. A vasi kistérségek közül az egyik legkisebb vándorlási többlete van a celldömölkinek (lásd 2. táblázat). Biztató azonban, hogy a kilencvenes évek második felétől a többlet kissé növekszik, különösen a falvak esetében. Celldömölkön a népesség az elvándorlás miatt is fogy, míg a térség falvai +220 fő vándorlási aktívummal rendelkeznek. Mindez a falvak szemszögéből pozitív, hiszen a természetes fogyást mindez kissé mérsékli. Különösen nagy vándorlási aktívuma van Nemeskocsnak, Karakónak, mindkettő 10 % fölötti, de jelentős Kemenessömjén, Tokorcs, Szergény és Kemenespálfa esetében is (3b ábra). Ugyanakkor a falvak egyharmadából még mindig többen vándorolnak el, mint ahányan odaköltöznek. Fokozottan igaz ez Csönge, Keléd és Nemeskereszttúr vonatkozásában A NÉPESSÉG SZERKEZETE A népesség nemi- és korstruktúrája A több mint két évtizedes népesség fogyás, a férfiak nagyobb halandósága és az ebből fakadó elöregedés következtében hasonlóan az országos, regionális és megyei trendekhez felborult a nemek egyensúlya és erősödött a nőtöbblet. Vas megyében az elmúlt 11 év alatt 4839 fővel csökkent a férfiak és 2452 fővel a nők száma, így 1052-ről 1073-ra emelkedett az ezer férfira jutó nők száma. A celldömölki kistérségben a növekedés nagyobb volt ugyan 10

11 (+31), de az ezer férfira jutó nők száma (a feminitási index) még így is alacsonyabb, de a kistérségek között a negyedik legmagasabb (3. táblázat). 3. táblázat: Az ezer férfira jutó nők száma Terület Változás Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok KSH. Budapest 2001-ben a celldömölki kistérség lakói közül nő és férfi élt. A települések közül mindössze nyolcban volt férfi többlet, közülük a legnagyobb Nemeskocson, Tokorcson és Mesteriben. Atöbbi településen nőtöbblet volt, a legnagyobb Pápocon (1362 nő/ezer férfi), Kissomlyón és Kemeneskápolnán. Ismerve a népességszám előrejelzéseket és a nemek mortalitási trenjeit, valószínűsíthető, hogy a nemi arány tovább romlik, azaz növekedni fog a nőtöbblet. 4. táblázat: Korstruktúra és öregségi index Terület x Index Produktív korúak (%) x Index Produktív korúak (%) Celldömölki 16,3 21, ,1 15,2 22, ,3 Csepregi 16,4 22, ,6 15,0 22, ,0 Körmendi 17,1 18, ,3 15,4 19, ,9 Kőszegi 17,7 18, ,7 15,7 17, ,8 Őriszentpéteri 14,0 29, ,9 13,3 28, ,2 Sárvári 15,6 20, ,0 14,6 21, ,4 Szentgotthárdi 15,3 21, ,9 15,3 19, ,8 Szombathelyi 17,0 18, ,3 15,3 19, ,8 Vasvári 18,0 23, ,5 16,9 23, ,2 Vas megye 16,0 20, ,0 15,1 20, ,5 Nyugat-Dunántúl 17,1 19, ,8 14,9 20, ,3 Magyarország* 17,1 19, ,2 Forrás: Területi statisztikai évkönyv KSH Budapest, Hablicsek L KSH. Budapest * 2010-re nincsenek adatok Az egyik legnagyobb probléma a humán erőforrásokat tekintve, a népesség általános elöregedési folyamata hazánkban. Mindez természetesen a természetes fogyással és a kitolódó 11

12 élettartammal függ össze, de hatásai sokrétűek és alapvetően negatívak. A celldömölki kistérségben a gyermekkorúak aránya (16,3%) kissé magasabb a megyei értéknél, de az időskorúak aránya (21,7%) már jóval meghaladja azt, s a végeredmény pedig, hogy a térség lakossága öregebb korösszetételű, mint az egyébként öreg korstruktúrájú Vas megye 4. táblázat). Ráadásul az előrejelzések szerint az öregedés fokozódik, a térségben erőteljesebben, mint a megyében, s 2010-re ez a kistérség lesz a legöregebb populációjú. E folyamattal párhuzamosan csökken a produktív korúak aránya, amely már most is alacsonyabb a megyei átlagnál. A kistérség öregségi indexe 1.33, ezen belül a falvaké 1.47, míg Celldömölké Három település kivételével (Kemenespálfa, Kemenessömjén és Mersevát) minden település öregségi indexe 1.0 feletti, vagyis több az időskorú, mint a gyermekkorú. Különösen elöregedett Keléd, Pápoc, Borgáta és Köcsk, mely falvakban 3-4-szer több az időskorú, mint a 14 éven aluli gyermek A népesség iskolázottsága Sajnos az egyik legfontosabb jellemzőjéről a humán erőforrásoknak nem állnak rendelkezésünkre friss adatok, csak az évi népszámlálás adatai, azok is csak a városokra és nem kistérségi bontásban. Annyi mindenesetre kiderül az 5. táblázatból, hogy Celldömölk népességének iskolázottsági mutatói kissé a Vas megyei átlag alattiak, de jobbak a hazai vidéki átlagnál. Készült ugyan 1996-ban egy mikrocenzus hazánkban, de annak adatai csak megyei szinten ismertek. E szerint a 7 évesnél idősebb népesség átlagos iskolázottsága egy egész osztállyal növekedett, de ennél nagyobb volt a növekedés a középiskolát, s különösen a diplomát szerzettek körében. A település és kistérségi új adatok őszén kerülnek nyilvánosságra. Terület* 5. táblázat: A népesség iskolai végzettsége 1990-ben 7 évesnél idősebbek Aktív keresők 10 év felettiekből 0 osztályt 15 év felettiekből 8 osztályt 18 év felettiekből középiskolát 25 év felettiekből felsőfokú iskolát átlagos iskolai végzettsége végzettek aránya a megfelelő korúak arányában (%) (osztály) Celldömölk 8,9 10,7 0,3 83,6 31,0 8,2 Csepreg 8,5 10,2 0,6 78,5 22,9 6,8 Körmend 8,6 10,8 0,4 84,2 34,0 10,5 Kőszeg 8,8 10,7 0,2 86,2 33,6 11,5 Sárvár 9,0 10,7 0,3 83,7 32,5 8,4 Szentgotthárd 8,7 10,6 0,8 78,8 26,6 6,7 Szombathely 9,4 11,3 0,7 88,8 44,6 15,1 Vasvár 8,1 10,4 0,3 77,7 24,5 6,3 Vas megye 8,7 10,6 0,7 79,2 28,3 8,3 Városok 9,2 11,0 0,6 86,3 38,7 12,3 Falvak 8,2 10,1 0,9 70,8 16,4 3,8 Ny-Dunántúl 8,7 10,5 0,8 78,2 27,9 8,4 Vidéki átlag 8,4 10,4 1,3 65,4 20,4 5,6 Forrás: évi népszámlálás HSK. Budapest. * Kistérségi adatok nem állnak rendelkezésre 12

13 Munkaerőpiac GAZDASÁGI AKTIVITÁS ÉS FOGLALKOZÁSI SZERKEZET A kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatására az országos trendekhez hasonlóan Vas megyében is csökkent a népesség gazdasági aktivitása a 80-as és 90-es évtizedekben, s ezzel párhuzamosan nőtt az inaktívak és csökkent az eltartottak aránya. De meg kell jegyezni, hogy a népesség gazdasági aktivitása a megyében magasabb, mint országosan. Az 1996-os mikrocenzus szerint a népesség 44,8 százaléka aktív kereső a megyében, míg országosan csak 39,8 %. A celldömölki kistérség adatait nem ismerjük, de tudva a jellemző demográfiai folyamatokat, a kistérségi átlag a megyeinél kissé kedvezőtlenebb, viszont jobb az országosnál. 6. táblázat: Az aktív keresők foglalkozási szerkezete 1990-ben (%) Terület Mezőgazdaság Ipar Tercier Celldömölki 24,0 29,2 46,9 Csepregi 30,4 22,3 47,4 Körmendi 23,8 36,0 40,2 Kőszegi 10,6 45,8 43,7 Őriszentpéteri 39,2 29,4 31,4 Sárvári 25,4 41,1 33,5 Szentgotthárdi 17,8 45,7 36,6 Szombathelyi 10,8 36,6 52,7 Vasvári 33,3 28,7 38,0 Vas megye 18,4 36,3 45,3 Nyugat-Dunántúl 16,1 38,0 45,9 Magyarország 18,1 38,7 43,2 Forrás: Területi statisztikai évkönyv KSH Budapest Az aktív keresők foglalkozási szerkezetéről részletes információk csak az évi népszámlálás alapján állnak rendelkezésre ben Vas megye népességének a foglalkozási szerkezete nem tért el lényegesen hazánkétól, a régióétól (6. táblázat). A celldömölki kistérségben azonban jóval többen dolgoztak a mezőgazdaságban és kevesebben az iparban, mint a megye egészében. Ugyanakkor magasabb volt a tercier szektorban (ezen belül különösen a közlekedésben) foglalkoztatottak aránya. A falvak és Celldömölk foglalkozási szerkezete hasonlóan általában a megyéhez jelentősen különbözött. Celldömölkön csupán 7,2 % dolgozott az agrár szektorban, ez a falvaknál 38,1% volt. Ugyanakkor a városban jóval magasabb volt a tercier és az ipari ágazatban foglalkoztatottak aránya. Településenként is igen jelentős különbségek voltak. Akadt néhány tipikus agrár falu, ahol a keresők közel 2/3-a a mezőgazdaságból élt (Keléd, Kemenesmagasi, Kemenesszentmárton, Osttfyasszonyfa és Szergény), ezekben a falvakban az ipari dolgozók aránya többnyire csak 10 % körül alakult. Volt viszont néhány Celldömölk környéki vasutas falu, ahol a tercier szektorban dolgozók aránya kiugróan magas, mint pl. Boba, Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Mesteri és Nagysimonyi. A rendszerváltozást követően hazánkban és Vas megyében is gyökeresen átalakult az aktív keresők foglalkozási szerkezete. Nagyon lecsökkent a mezőgazdasági keresők aránya, ez a megyében 1996-ban 8,1 %, jelentősen megnőtt az ipari dolgozóké, Vas megyében ez 43 % és kissé növekedett a tercier szektorban foglalkoztatottaké, Vas megyében 49 százalékra. A kistérségi adatokat még nem ismerjük, de minden bizonnyal hasonlóan alakultak a trendek. 13

14 MUNKANÉLKÜLISÉG A munkaerő piac keresleti és kínálati oldalának megbomlása Vas megyében Pest és Győr- Moson-Sopron megye után a legkésőbben következett be. A megye foglalkoztatási helyzete az elmúlt évtizedben a megyék közül a legkedvezőbb képet mutatta, a munkanélküliségi ráta sohasem érte el a 10 %-os kritikus szintet. A megyében 1993-ban volt a legmagasabb a munkanélküliség (9,3%), azóta folyamatosan csökken, 2001-ben átlagosan 4,9 % volt (4. ábra). 4. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása Celldömölki Körmendi Kőszegi Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely A celldömölki kistérségben, amely területileg szerencsésen megegyezik a munkaügyi kirendeltséggel, szintén nem érte el soha a ráta a 10 százalékot, a legmagasabb 1993-ban volt 9,8 százalékkal. Azóta csökken, év átlagában 5,4 % volt, ez kissé magasabb, mint a megyei átlag. A kistérségben 2001-ben átlagosan 695 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, akik közük 107 fő a tartósan munkanélküli (15,3%) és a pályakezdők aránya 9,1%, amely 63 főt jelent. Kedvező, hogy a tartós munkanélküliek aránya a sárvári kirendeltség után a legalacsonyabb a megyében, kedvezőtlen viszont, hogy a pályakezdők aránya pedig a legmagasabb. A kistérségen belül nagyok, de nem kiugró mértékűek a különbségek a munkanélküliséget tekintve. Legmagasabb a munkanélküliségi ráta (10 % körüli) Karakón, Keléden, Kemeneskápolnán, Nemeskereszttúron és Pápocon, míg a legalacsonyabb (3% alatti) Bobán, Mesteriben, Nemeskocson és Tokorcson. Celldömölkön a kistérségi átlag alatti kissé a ráta, nem éri el a 4 százalékot. Általános tendencia volt 1994 és 1999 között, hogy a regisztrált munkanélküliek közül megnőtt az ellátatlan és a szociális jövedelempótlós támogatást kapók aránya és lecsökkent az ellátottaké. Ez a folyamat az elmúlt két évben megszakadt és az arányok nem változnak. Vas megyében régebben is és ma is kedvezőbb a helyzet, mint országosan. Itt a munkanélküliek nagyobb hányada részesül ellátásban (46,6%), mint az országban (31,1%). A megyén belül a celldömölki kistérség még kedvezőbb helyzetben van, hiszen itt az ellátottak aránya (52,1%) 14

15 még a megyénél is magasabb (7. táblázat). Az ellátást nem kapó munkanélküliek aránya pedig a kistérségben a sárvári kirendeltség után a második legalacsonyabb. Sőt, ha a trendet nézzük, 1999-hez képest a celldömölki térségben nőtt meg legnagyobb mértékben az ellátást kapók aránya, ami mindenképpen pozitív. 7. táblázat: A regisztrált munkanélküliek ellátási forma szerinti megoszlása (%) Kirendeltség Ellátott Nem ellátott Szoc. jöv. Ellátott Nem ellátott Rendszeres szoc. segély Jöv. pótlós támogatás Nyugdíj előtti segély pótlós Celldömölki 47,1 22,6 30,3 52,1 27,0 7,6 9,9 3,4 Körmendi 43,7 25,0 31,2 40,0 30,7 10,1 11,8 7,4 Kőszegi 52,1 25,1 22,8 52,2 27,4 5,7 7,3 7,6 Sárvári 54,9 21,6 23,5 54,4 26,9 5,8 7,4 5,5 Szentgotthárdi 40,0 20,9 39,9 40,2 27,0 12,2 16,1 4,5 Szombathelyi 46,6 27,6 25,8 45,0 37,0 2,5 11,4 4,1 Vasvári 34,4 29,4 36,2 39,5 32,6 11,1 10,5 6,3 Vas megye 46,4 25,3 28,3 46,6 31,7 6,1 10,5 5,2 Ny-Dunántúl 48,1 24,0 27,9 44,7 26,4 7,1 17,6 4,2 Magyarország 31,7 27,9 43,0 31,1 30,3 5,8 26,9 5,9 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely A regisztrált munkanélküliek struktúrája nemek, kormegoszlás, iskolázottság és állománycsoport tekintetében nagyjából megfelel az országos jellemzőknek (lásd táblázatok). A munkanélküliek nagyobb hányada férfi, de ez Vas megyében jóval nagyobb, mint országosan. A nemi arány a kistérségben nagyjából a megyei átlagnak megfelelő, ben a regisztrált munkanélküliek 41,6 százaléka volt nő, 58,4 % pedig férfi. Országosan kissé nőtt a regisztrált munkanélküliek között az idősebbek aránya, s ez a trend Vas megyére is jellemző, sőt a 46-x évesek a megyében jóval többen vannak, mint országosan. A celldömölki kistérségben ezzel szemben a munkanélküliek között nagyobb arányban vannak a 25 év alattiak (27,4%) és jóval kevesebben a 45 év felettiek (25,5%), vagyis az itteni regisztrált munkanélküliek korösszetétele fiatalabb. 8. táblázat: A regisztrált munkanélküliek megoszlása (%) nem- és kor szerint (2001. év havi átlagában) Kirendeltség Nemi arány Kormegoszlás (év) Nő Férfi x Celldömölki 41,6 58,4 8,3 19,1 24,4 22,7 18,7 6,8 Körmendi 33,6 66,4 4,6 13,4 23,1 20,0 27,1 11,8 Kőszegi 42,0 58,0 5,1 16,1 25,7 19,2 22,5 11,4 Sárvári 41,6 60,0 5,6 16,1 24,0 19,2 24,2 10,9 Szentgotthárdi 40,0 55,4 4,6 14,0 21,6 25,4 26,3 8,1 Szombathelyi 44,6 56,9 6,9 17,2 25,8 19,3 22,8 8,0 Vasvári 33,1 58,9 5,6 11,7 24,8 27,6 21,8 8,5 Vas megye 41,1 58,9 6,1 16,1 24,7 20,8 23,1 9,2 Nyugat-Dunántúl 46,6 53,4 4,7 13,7 25,3 24,0 24,4 7,9 Magyarország 46,1 53,9 2,8 14,1 28,8 25,1 22,9 6,3 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely 15

16 Országosan is igaz, hogy az alacsony iskolai végzettségűeknek nagyobb az esélye a munkaerő piacáról való kiszorulásra. Ez azt is jelenti, hogy a regisztrált munkanélküliek között magas az aránya az alacsonyan kvalifikáltaknak. Vas megyében hasonlóan a népesség iskolázottságához a munkanélküliek iskolázottsága is magasabb az országos átlagnál. A regisztráltak közt kevesebb a 8 általános, vagy az alatti végzettségűek, és magasabb a középiskolát, vagy diplomát szerzettek aránya mint országosan. A kistérségben a munkanélküliek iskolázottsága a megyei mutatókhoz közeli, csak a diplomával rendelkezők arányában tér el jelentősen negatívan. 9. táblázat: A regisztrált munkanélküliek megoszlása (%) iskolai végzettség szerint (2001. év havi átlaga) Kirendeltség 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum gimnázium Főiskola, egyetem Celldömölki 3,5 34,4 35,5 14,7 9,5 2,4 Körmendi 4,1 38,8 33,0 13,5 7,4 3,2 Kőszegi 3,9 36,1 31,8 14,5 10,1 3,6 Sárvári 4,1 32,9 34,4 16,8 8,4 3,4 Szentgotthárdi 3,6 30,4 43,7 10,3 9,4 2,6 Szombathelyi 3,0 28,8 31,6 21,3 8,4 6,9 Vasvári 6,3 39,4 36,3 12,1 4,7 1,2 Vas megye 3,7 32,9 33,8 16,9 8,3 4,4 Ny.-Dunántúl 5,1 31,7 34,8 16,4 8,0 4,0 Magyarország 42,4 33,6 19,9 3,1 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely A munkanélküliek állománycsoport szerinti megoszlása rendszerint szoros összefüggésben van az iskolázottsággal. Mindez azt jelenti, hogy jóval több a fizikai munkás közöttük, mint a szellemi dolgozó. A megye mutatói e tekintetben megegyeznek az országossal, de Vas megyében a fizikai munkásokon belül kevesebb a segéd- és több a betanított, valamint szakmunkás, mint országosan. 10. táblázat: A regisztrált munkanélküliek állománycsoport szerinti megoszlása (%) Kirendeltség Segéd Betanított Szak Fizikai együtt Szellemi munkás együtt Celldömölki 15,4 37,0 31,7 84,1 15,9 Körmendi 10,7 39,8 37,1 87,6 12,4 Kőszegi 14,8 37,0 30,7 82,5 17,5 Sárvári 17,9 27,2 39,9 85,0 15,0 Szentgotthárdi 19,5 25,8 39,7 85,0 15,0 Szombathelyi 10,6 27,2 38,6 76,4 23,6 Vasvári 21,9 32,1 36,0 90,0 10,0 Vas megye 14,2 30,9 37,0 82,1 17,9 Nyugat-Dunántúl 16,7 28,6 34,5 79,8 20,2 Magyarország 21,4 25,2 35,8 82,5 17,5 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely A celldömölki kistérségben a regisztrált munkanélkülieknek kissé nagyobb hányada (84,1%) fizikai dolgozó, s közülük több a betanított munkás, de kevesebb a szakmunkás, mint Vas 16

17 megyében. Ugyanakkor a szellemi foglalkozásúak aránya a szombathelyi és a kőszegi kirendeltség után a harmadik legmagasabb. Amióta (1991) megbomlott hazánkban, s így Vas megyében is a munkaerő piaci egyensúly, azóta a kereslet többszörösen meghaladja a kínálatot. Vas megyében 2001-ben 100 regisztrált munkanélkülire 14,9 üres álláshely jutott, amely magasabb mint országosan, de elmarad a régió átlagától. A megyén belül a legkedvezőbb helyzet a celldömölki térségben van, hiszen itt 27,1 üres álláshely jut 100 munkanélkülire, ami közel kétszerese a megyei mutatónak (11. táblázat). A bontásból kiderül, hogy különösen a fizikai foglalkozású munkanélküliekre jut a legtöbb üres álláshely (32,1/100), ugyanakkor rendkívül kevés, mindössze 1,6 az üres álláshelyek száma 100 szellemi foglalkozású munkanélkülire nézve. Ez a mutató viszont a megyén belül a legalacsonyabb. A munkások közül a betanított munkások vannak a legkedvezőbb helyzetben, hiszen ott minden második regisztrált munkanélkülire jut egy üres álláshely. 11. táblázat: 100 regisztrált munkanélkülire jutó üres álláshelyek száma (2001. évi átlag) állománycsoportonként Kirendeltség Segéd Betanított Szak Fizikai Szellemi Összesen munkás együtt együtt Celldömölki 5,2 49,3 25,2 32,1 1,6 27,1 Körmendi 15,2 21,2 10,5 16,0 8,0 14,9 Kőszegi 3,9 13,0 33,1 18,7 4,3 16,1 Sárvári 3,1 16,8 7,3 9,4 2,8 8,4 Szentgotthárd 4,2 46,0 14,5 21,9 10,6 20,1 Szombathelyi 6,9 7,9 23,5 15,7 4,3 13,0 Vasvári 4,9 28,6 10,3 15,3 2,8 13,9 Vas megye 5,9 20,7 18,6 17,2 4,4 14,9 Nyugat-Dunántúl 11,0 31,3 18,9 21,7 12,0 19,7 Magyarország* 12,2 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely * csak országos összes áll rendelkezésre A munkanélküliek visszairányításban a munka világába egyre nagyobb fontossággal bírnak az un. aktív eszközök. A foglalkoztatási alap pénzügyi forrásai és a támogatottak létszáma 1991óta folyamatosan emelkedik, noha arányai az országoshoz képest valamelyest csökkentek. Vas megyében 2001-ben 588,3 millió Ft-ot használtak fel az aktív eszközök támogatására, ez az összeg 21,5 százalékkal magasabb az előző évnél (12. táblázat). Az elmúlt években jelentős változások történtek a foglalkoztatási alapeszközönkénti felhasználásában. Egyrészt új eszközök jelentek meg, illetve néhány eszköz ezzel párhuzamosan megszűnt, másrészt az eszközök arányai módosultak. Egyre dominánsabbá válnak a képzések Vas megyében, a második helyen a közhasznú foglalkoztatási támogatások vannak, de arányuk jóval kisebb, mint országosan. Jelentős még a megyében a bértámogatás és az önfoglalkoztatási támogatás. A celldömölki kistérségben 2001-ben 65,4 millió Ft-ot használtak fel az aktív eszközökre, ez a megyei források 11,7 százaléka, a 3. legtöbb a kirendeltségek közül, s 18,9 százalékkal nőtt 2000-hez képest. Az összeg felét a képzésekre, 1/5-ét bértámogatásra és 1/10-ét a közhasznú foglalkoztatásra használták fel. Azaz a felhasználás szerkezete némileg eltér a megye átlagától. Összesen egyébként hét eszközre fordították a kirendeltségben a forrásokat. 17

18 12. táblázat: A foglalkoztatási alap eszközönkénti felhasználása (ezer Ft) Megnevezés Index (%) évi felhasználás évi felhasználás megoszlása (%) Képzések ,4 36,6 44,5 Vállalkozóvá válás támogatása ,1 5,9 6,3 Bértámogatás ,8 11,8 10,0 Közhasznú foglalkoztatott tám ,6 13,5 19,2 Munkahelyteremtés támogatása ,2 - Korengedménye nyugdíj tám ,2 - Helyközi utazás támogatása ,1 0,4 0,4 Munkatapasztalat szerzés tám ,8 4,1 6,4 Foglalkoztatási támogatás ,3 0,9 0,6 Önfoglalkoztatás támogatása ,3 5,5 8,0 Munkahely megőrzés támogatása ,6 - Munkaerő piaci programok ,3 Munkaerő piaci szolgáltatások ,6 Közhasznú szervezetek tám ,9 3,0 0,3 Egyéb kiadás ,0 0,3 0,4 Munkahelymegőrzés (külön keret) ,0 - Tervezett tartalék Összesen ,5 100,0 100,0 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely 2001-ben Vas megyében az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel összesen 5981 főt támogattak. Közülük a legtöbben a képzésekben vettek részt, de a 66,4 százalékban bele van számítva a munkaviszonyban álló képzése is. Megyei szinten összesen 11 aktív eszközt használtak, közülük a képzés mellett a legtöbben a tartósan munkanélküliek foglalkoztatási támogatásában, a közhasznú foglalkoztatás támogatásában és a vállalkozóvá válás támogatásában vettek részt (13. táblázat). A megyében az aktív eszközökkel támogatottak aránya a regisztrált munkanélkülieken belül 28,2 %. A celldömölki kistérségben 2001-ben összesen 607 főt támogattak az aktív eszközökkel. A létszám az előző évhez viszonyítva csak kissé növekedett. A kirendeltségben az aktív eszközökkel támogatottak aránya a regisztrált munkanélkülieken belül kissé elmarad a megyétől, 26,9%. A kistérségben az aktív eszközök közül hetet vettek igénybe. A legtöbben a képzésben vettek részt, 306 fő (50,4%), de a térségben nem folyt a munkaviszonyban állók képzése. A bértámogatásban résztvevők aránya több mint kétszerese a megyeinek, összesen 129 főt érintett (21,3%). A közhasznú foglalkoztatás támogatása valamelyest csökkent, de még így is ezt a foglalkoztatáspolitikai eszközt vették harmadsorban a legtöbben igénybe, összesen 62 fő (10,2%). Jelentős volt még 48 fő részvételével (7,9%) a vállalkozóvá válás támogatása és 36 fővel (5,9%) a munkatapasztalat szerzés támogatása 2001-ben a kistérségben. A kistérségben a megye néhány térségében már tapasztalható munkaerőhiány még nem jelentkezik, de a relatív munkaerő hiány igen, vagyis az, amikor nem egyezik a kereslet és a kínálat szakmai szerkezete. Vagyis vannak szakmák, amelyekben keresnek szakembereket, de a munkaerő piacon nincs, vagy csak nagyon kevés a megfelelő szakember. 18

19 13. táblázat: Az aktív eszközökkel támogatottak érintett létszáma 2001-ben Eszköz Celldömölk Vas megye fő % fő % Képzés , ,4* Vállalkozóvá válás támogatása 48 7, ,4 Bértámogatás , ,1 Közhasznú foglalkoztatottak támog , ,0 Munkahelyteremtés támogatása Korengedményes nyugdíj támogat Helyközi utazás támogatása 20 3,3 74 1,2 Munkatapasztalat szerzés támogat. 36 5, ,4 Foglalkoztatási támogatás 6 1,0 37 0,6 Önfoglalkoztatás támogatása ,2 Munkahely megőrzés támogatása ,8 Munkaerő piaci programok Munkaerő piaci szolgáltatások Közhasznú szervezetek támogatása Egyéb Munkahely megőrzés (külön keret) Összesen , ,0 Aktív eszközökkel támogat. aránya a reg. 26,9 28,2 munkanélküliek közül (%) Aktív eszközökkel támogatottak megoszlása a megyén belül (%) 10,1 100,0 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely * Benne van a munkaviszonyban állók képzése is A humán infrastruktúra kistérségi alakulása A humán infrastruktúra helyzete önmagában nehezen értékelhető, a demográfiai, kulturális, gazdasági és önkormányzati-finanszírozási kontextus nagyban kijelöli sok tekintetben egyáltalán nem kistérség-specifikusan - e szféra lehetőségeit. 14. táblázat: A humán infrastruktúra egyes intézményei és mutatói a celldömölki kistérségben Oktatás Általános iskolák Középiskolák száma tanulói egy osztályra (megyei átlag) száma tanulóinak száma 1000 lakosra (megyei átlag) (20) 2 16 (36) Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos Háziorvos és házi gyermekorvos Gyógyszertárak száma Egészségügy Járóbeteg szakellátás évi rendelési vizsgálati esetei órái Működő kórházi ágy (m. átl.) 1000 óra egy lakosra (m. átl.) lakosra (m. átl.) (1453) ,9 (9,5) 63 (75) Szociális ellátás 100 bölcsődei férőhelyre Idősek klubja férőhelyek Egyes önkorm. szoc. támogatásban részesülők jutó beírt gyermek ezer 60 év feletti lakosra munkanélküli jövedelempótló egyéb önkormányzat tám. közgyógyellátási igazolvány (m. átl.) szám (megyei átlag) ezer főre (m.átl.) ezer főre (m.átl.) ezer főre (m.átl.) 153 (122) 45 (21) 6 (4) 541 (415) 38 (32) Forrás: KSH Területi Statisztika, 2000; KSH Vas Megyei Igazgatóság adatközlése 19

20 Az oktatás ágazatot mindenekelőtt a korstruktúra alakulása érinti: a kistérség oktatási intézményrendszere alapvetően nem tér el az országos ellátottsági szinttől, s itt is tükrözi az ugyancsak országosan hasonló kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. A jellemzően alacsony gyermeklétszám miatt korántsem minden településen található óvoda és általános iskola, a működők közül több intézményfenntartó társulások finanszírozásában tevékenykedik Tizenhárom településen nincsen sem óvoda, sem iskola, egy községben csak óvoda, két helyen óvoda és alsó tagozatos osztályok működnek, s csupán tíz település (Boba, Celldömölk, Jánosháza, Egyházashetye, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kenyeri, Nagysimonyi, Ostffíasszonyfa, Vönöck) tud 14 éves korig teljes intézményi hátteret nyújtani fiataljai számára. Az intézmények kijelölnek mikroregionális vonzásokat és centrumokat is, melyek többnyire 1-2, három esetben ennél több települést kötnek össze. (5. ábra) A kistérségben az alapellátás tehát (megyei átlag körüli mutatókkal) biztosított, de erősen különbözőek a lehetőségek településenként, az intézmények pedig szükségképpen magukon viselik az országos problémákat. 5. ábra: Oktatási intézmények és vonzáskörzetek a kistérségben Csepreg Kőszeg Szombathely Vép Sótony Sitke Csánig Répcelak yagygeresd Nick Vámoscsalád egerszeg eny Jákfa Rábapaty Lánkapuszta SÁRVÁR yõgér yertyános y e kerek sehimindszent Sopron Uraiújfalu Kenyeri Kemenesmagasi Szergény Vönöck Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs Gérce Vásárosmiske Káld Hosszúpereszteg Ostffyasszonyfa Bögöte Csönge Χ Pápoc Mesteri Kemeneskápolna Vashosszúfalu Duka CELLDÖMÖLK Nemeskocs Köcsk Boba Egyházashetye Borgáta Kissomlyó Keléd Csorna Χ Kemenespálfa Karakó Jánosháza Nemeskeresztúr Győr Óvoda Általános iskola Középiskola Pápa Külsővát Vinár Adorjánháza Ajka Forrás: kérdőíves felmérés, Reginnov, A kistérség két középiskolája (a gimnázium, illetve a műszaki szakközép- és szakiskola) Celldömölkön működik megyei összevetésben viszonylag alacsony (lakosságszámra és pedagóguslétszámra vetített) diáklétszámmal. A két helyi (összesen mintegy négyszázötven nappali tagozatos hallgatóval rendelkező) intézmény megfelel az iskolavárosi szerepre nyilván nem aspiráló Celldömölk nagyságrendjének. Az 5. ábrán megfigyelhető, hogy a 20

21 választás lehetőségét számos kistérségen kívüli lehetőség biztosítja: legalább tíz további település bír vonzerővel a helyi középiskolás korúak számára. 6. ábra: Egészségügyi intézményrendszer a kistérségben ny Jákfa SÁRVÁR Sótony Csánig Répcelak gygeresd Nick Vámoscsalád erszeg bapaty Uraiújfalu Köcsk gér Boba Egyházashetye Káld rtyános Borgáta Kemenespálfa Kissomlyó Karakó Jánosháza Vashosszúfalu Duka Hosszúpereszteg erek ehimindszent Pápoc Kenyeri Csönge Ostffyasszonyfa Vönöck Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs Sitke CELLDÖMÖLK Mesteri Kemeneskápolna Gérce Vásárosmiske Nemeskocs Bögöte Keléd Kemenesmagasi Szergény Nemeskeresztúr Háziorvos Rendszeres rendelés Fogorvos Szakellátás Mentőállomás Ügyelet Védőnő Gyógyszertár Háziorvosi ügyelet Forrás: kérdőíves felmérés, Reginnov, Az egészségügyi intézmény és ellátórendszer ugyancsak nem csupán a helyi szándékok szerint alakul, s általánosságban ugyancsak kielégítő szintűnek minősíthető. Az egy orvosra jutó lakosok száma kevéssel megyei átlag feletti, míg a járóbeteg szakellátás vizsgálati eseteinek száma kevéssel, a kórházi ágyak nagyobb mértékben az alatti (14. táblázat). Az egészségügyi ellátások elérhetősége természetesen a legjobb Celldömölkön, ahol minden szolgáltatás rendelkezésre áll. A háziorvosok (és hétközi ügyeleteik) lefedik a kistérséget: ha nincsenek is jelen mindenütt, elérhetőségük viszonylag kis távolságon belüli, s a heti rendszerességű helyszíni rendelés (kijárás a szomszédos falvakba) is általános a kistérség egészében. (6. ábra) A humán infrastruktúra utóbbi évtizedben leginkább leépült szegmense feltehetően az országos helyzethez hasonlóan a közművelődés és annak háttere. Noha a települések egy kivétellel mindegyikén van művelődési ház és túlnyomórészén könyvtár (mozi csak Celldömölkön), ezek fizikai és tartalmi jellemzői e mennyiségi mutatóknál jóval kedvezőtlenebb képet mutatnának (ha megragadhatók volnának). A városokon (és részben a legnagyobb községeken) kívül alig van helyi (közösségi) művelődési lehetőség, a programok minősége és az azokkal kapcsolatos érdeklődés egyaránt szerény. (A probléma meglehetősen komplex és országosan általános, összefüggésben a demográfiai folyamatokkal, munkalehetőségekkel, értelmiségi szerepekkel és magatartásokkal, s nem utolsó sorban finanszírozási kérdésekkel.) 21

22 Figyelmet érdemel a teleházak teljes hiánya is: e számos funkciót betölteni képes, több Vas megyei példa szerint is jelentős közösségszervező hatású intézmények a Celldömölki kistérségben egyelőre nem képviseltetik magukat. 15. táblázat: Szórakozási-kulturális lehetőségek a kistérség településein (a lehetőség léte /szín/, ill. minősítése /szám/) Település Teleház Kábeltévé Műv.ház. Könyvtár Étterem Lovaglás Szabadtéri sport Tornaterem Teke Mozi Múzeum Cukrászda Tenisz Tó, folyó Boba Borgáta Celldömölk Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén 4 3 Kemenesszentmárton 4 3 Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa Pápóc Szergény Tokorcs Vönöck Forrás: kérdőíves felmérés, Reginnov Kft, 2002; MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, A gazdaság területi folyamatai Általános jellemzők Gazdasági mutatóit illetően a kistérség szinte minden tekintetben a megyei és régiós átlag alatti pozíciót foglal el. A külföldi érdekeltségű ipari üzemek letelepedésével gazdasági bázisa stabilizálódott, de hosszú távon belső erőforrásainak feltárása és hasznosítása adhatja meg a fejlődés igazi dinamikáját. 22

23 A stabilizálódás, az új gazdasági struktúra kiépülése megmutatkozik az adóköteles jövedelem számottevő növekedésében, országos átlaghoz közelítésében (7. ábra), de az attól továbbra is elmaradó érték, illetve a megyei középmezőnyben elfoglalt pozíció teljes elégedettségre nem ad okot. 7. ábra: Az adóköteles jövedelem egy lakosra jutó nagysága Vas megye kistérségeiben az országos átlag százalékában Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Forrás: KSH Területi Statisztika 2000; APEH SZTADI (1990) A gazdasági aktivitás regisztrált vállalkozások sűrűségével jellemezhető szintje nem haladja meg a megyei jellemző felét sem, akár területre, akár népességszámra vetítjük. Ez összefüggésben állhat a helyi gazdaság üzemi struktúrájával: a foglakoztatás jellemzően nagyüzemekhez kötődik (MÁV, ipari üzemek, mezőgazdasági szövetkezetetek), melyek léte nem kényszerít új megélhetési stratégiák keresésére, tevékenységük jellege pedig nem generál beszállítói hátteret. (A 16. ábrából kitűnik, hogy a kistérség minden szegmensben alacsony mutatói közül kiemelkedik a 250 fő feletti cégeké, mely az országos adat duplája.) 16. táblázat: A vállalkozások mennyisége a kistérségben, társas vállalkozás 0 vagy ismeretlen. 1-9 fő fő fő fő 250fő vagy több Celldömölki kistérség ezer lakosra 8,73 2,55 4,36 0,52 0,55 0,52 0,22 Vas megye ezer lakosra 23,18 7,90 12,64 1,12 0,86 0,51 0,16 Magyarország ezer lakosra 35,77 15,33 17,69 1,35 0,82 0,48 0,11 Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, (A gazdasági pozíció egyéb mutatói közül viszonylag kedvező a lakosság adózók arányával jellemezhető - gazdasági aktivitása, s nem drámai a lemaradás a kereskedelem, a vendéglátás 23

24 és a személygépkocsi-birtoklás mennyiségi mutatóiban sem, habár a minőségi paraméterekkel súlyozás nem biztos, hogy a felzárkózás irányába mutatna. A gazdasági tevékenység térbeli eloszlása nem mutat kiemelkedő koncentrációt, amint a 8. ábra illusztrálja, a kistérségi központ vállalkozás-sűrűségét több más település is megközelíti/felülmúlja. 8. ábra: Vállalakozás-sűrűség és változási dinamika a kistérség településein Csánig Csánig Csánig Répcelak gygeresd Nick Vámoscsalád Kenyeri Pápoc Répcelak gygeresd Nick Vámoscsalád Kenyeri Pápoc Répcelak gygeresd Nick Vámoscsalád Kenyeri Pápoc erszeg Uraiújfalu Csönge erszeg Uraiújfalu Csönge erszeg Uraiújfalu Csönge ny Jákfa Ostffyasszonyfa Vönöck KemenesmagasiSzergény ny Jákfa Ostffyasszonyfa Vönöck KemenesmagasiSzergény ny Jákfa Ostffyasszonyfa Vönöck KemenesmagasiSzergény bapaty SÁRVÁR Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs bapaty SÁRVÁR Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs bapaty SÁRVÁR Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs Sótony őgér rtyános Sitke Gérce Vásárosmiske Káld Mesteri Kemeneskápolna Köcsk Borgáta Kissomlyó Vashosszúfalu Duka Hosszúpereszteg Egyházashetye CELLDÖMÖLK Jánosháza Nemeskocs Boba Kemenespálfa Karakó Sótony őgér rtyános Sitke Gérce Vásárosmiske Káld Mesteri Kemeneskápolna Köcsk Borgáta Kissomlyó Vashosszúfalu Duka Hosszúpereszteg Egyházashetye CELLDÖMÖLK Jánosháza Nemeskocs Boba Kemenespálfa Karakó Sótony őgér rtyános Sitke Gérce Vásárosmiske Káld Mesteri Kemeneskápolna Köcsk Borgáta Kissomlyó Vashosszúfalu Duka Hosszúpereszteg Egyházashetye CELLDÖMÖLK Jánosháza Nemeskocs Boba Kemenespálfa Karakó erek ehimindszent Bögöte Keléd Nemeskeresztúr erek ehimindszent Bögöte Keléd Nemeskeresztúr erek ehimindszent Bögöte Keléd Nemeskeresztúr ehi Mikosszéplak Bérbaltavár Nagytilaj A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma, felett (4) (8) (6) (6) 0-10 (4) ehi Mikosszéplak Bérbaltavár Nagytilaj Forrás: KSH Vas Megyei Igazgatóság adatközlése alapján A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma, felett (6) (8) (8) (5) 0-10 (1) ehi Mikosszéplak Bérbaltavár Nagytilaj A vállalkozássűrűség változása 2000/1996, % 120 felett (5) (4) (10) (4) 0-90 (5) Figyelmet érdemel az elmozdulás iránya is: örvendetes a vállalkozások Celldömölkön tapasztalható számottevő gyarapodása, de még markánsabb a várostól délre fekvő falvak (Egyházashelye és a szomszédos községek alkotta egybefüggő övezet ) kisebb vállalkozási boom-ja. A térség gazdaságilag legerősebb pólusai természetesen Celldömölk és az ugyancsak városiasodó Jánosháza (amint azt a 17. ábra is mutatja). Itt összpontosul az ipari termelés és a foglalkoztatás legnagyobb része, a többi település számára is életesélyeket nyújtva. A gazdasági potenciál a falvakban nagyobb részében gyenge, alacsony szintű a vállalkozási hajlandóság, kicsi a vállalkozás-sűrűség, kevés a gazdálkodó szervezetek száma. Kivételt ez alól az a néhány község képez, mely valamely sajátos adottságát vagy adódó lehetőségét valamilyen szinten, néha kétségkívül ellentmondásos módon - ki tudja használni (Mesteri és Borgáta - termálfürdők, Ostffyasszonyfa Pannónia Ring autóverseny-pálya, Csönge ipari park, Egyházashetye Berzsenyi-örökség és helyi közösségi aktivitás). A vállalkozások fejlődéssel kapcsolatos jelentősége összességében és általánosságban vitathatatlan, ugyanakkor a települések életében betöltött konkrét szerepük helyi észlelések szerint - korántsem domináns. A térség 28 megkérdezett polgármestere közül 12 szerint gyakorlatilag nincs vállalkozói szféra községében, 10 esetben lehet hatásukat csekélynek minősíteni, míg csupán hat település (Celldömölk, Jánosháza, Boba, Borgáta Mesteri és Ostffyasszonyfa) fejlődésében játszik e kör komoly szerepet. Ezzel is összefügg, hogy a közösségi és a magánszféra közti, számottevő nagyságrendű konkrét projekt(ek)ben is megnyilvánuló partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben. 24

25 17. táblázat: A legnagyobb (100 mft feletti) vagyonú cégek a celldömölki kistérségben (sorrendben) CÉGNÉV Székhely 1. PANNÓNIA-HOLDING Vagyonkezelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Rt Ostffyasszonyfa 2. CELLCOMP Elektronikai Termékeket Gyártó Kft Celldömölk 3. SETON-LINDGENS Feldolgozó Kft Jánosháza 4. CELBA SÜTŐIPARI GÉPGYÁRTÓ Kft Celldömölk 5. EYBL Textilipari Részvénytársaság Jánosháza 6. Sághegyalja Mezőgazdasági és Ipari Szövetkezet Celldömölk 7. Berzsenyi Dániel Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Egyházashetye 8. Ostffyasszonyfai "Petőfi" Mezőgazdasági Szövetkezet Ostffyasszonyfa 9. GLOVITALIA Ruhaipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Tásaság Celldömölk 10. MÁVÉPCELL Mély-Magas és Vasutépítő Kft Celldömölk 11. Egyetértés Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet Kenyeri 12. Leier & CO Autójavító és Kereskedelmi Kft Celldömölk 13. Szabad Föld Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet Pápoc 14. JUB Vegyipari Termékeket Gyártó és Forgalmazó Kft Celldömölk Forrás: Complex CD-Céghírek A gazdasági szerkezet kistérségi bemutatása A kistérség gazdasági szerkezete első megközelítésben a fent listázott (17. táblázat) cégek domináns szerepe alapján ragadható meg. A magasan legnagyobb vagyonú Pannónia Holding azt a turizmus-ágazatot képviseli, melyből egyébként hiányoznak a tőkeerős szereplők. A feldolgozóipar cégei (gépipar, elektronika, textilipar, vegyipar) együttesen jelentős erőt alkotnak, különösen a foglalkoztatás terén fontos szerepet betöltve. Figyelemre méltó a mezőgazdaság jelentős reprezentáltsága, a termelőszövetkezetek előkelő helyezései (ezzel nemcsak saját ágazatukat képviselik, hanem a helyi gazdaság hazai tulajdonú szegmensét is). 9. ábra: A működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma és ágazati megoszlása a celldömölki kistérségben, Celldömölk A kistérség községei KISTÉRSÉG ÖSSZESEN mezőgazdaság ipar építőipar kereskedelem, javítás szálláshely, vendéglátás egyéb szolgáltatások Vas megye összesen Forrás: KSH Vas Megyei Igazgatóságának adatközlése alapján 25

26 Az összes vállalkozás ágazati megoszlása viszonyítási lehetőséget is kínál (18 táblázat). Eszerint amellett, hogy minden ágazatban alacsony a vállalkozás-sűrűség részarányát tekintve kifejezetten markánsnak mutatkozik a mezőgazdaság és az ipar jelenléte, mégpedig egyértelműen a szolgáltatások rovására. 18. táblázat: A vállalkozások ágazati jellemzői a kistérségben, mezőgazdaság ipar kereskedelem, javítás szálláshely szolg. vendéglátás egyéb szolgáltatás db % db % db % db % db % Celldömölki kistérség 21 11, , ,7 9 4, ,3 ezer lakosra 0,78 2,37 1,92 0,33 1,55 Vas megye 408 7, , , , ,0 ezer lakosra 1,53 4,43 6,39 1,47 6,21 Magyarország , , , , ,5 ezer lakosra 1,25 7,25 9,89 1,41 11,21 Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, alapján A mezőgazdaság jelentős súlyát kétségkívül megalapozottá teszik a jó természeti adottságok. Mindamellett a kistérség e tekintetben nem egységes (9. ábra): míg a kedvező talajadottságú Kemenesalját hagyományosan az intenzív növénytermesztés és állattenyésztés jellemzi, addig a Kemeneshátra az extenzív gazdálkodás, az állattartás és tenyésztés jellemző. 10. ábra: A szántó átlagos aranykorona értéke Kemenesalja településein Átlagos AK érték 21,1-24 (5) 20,1-21 (4) 17,1-20 (6) 15,1-17 (7) (4) Forrás: FM Hivatal Az agrárágazat jó az adottságaira utal a művelési ágak megoszlása is: a kistérségben a mezőgazdasági terület arány tíz százalékponttal magasabb a régió és a megye mutatójánál, ezen belül a szántó súlya is magasabb azokénál. E téren is jelentős azonban a szóródás (19. táblázat), hét településen 60% feletti a szántó részaránya, nem egy helyen viszont 20% alatti. Hasonló eltérések figyelhetők meg az egyéb művelési módok terén is, kirajzolva az egyes típusok kistérségi földrajzát. Ami a gyümölcsös arányát illeti kiemelkedő Keléd adata, a gyep a Marcal völgyében jellemző. 26

27 A térség erdősültsége közepes mértékűnek ítélhető meg összességében. A területi elhelyezkedés miatt azonban különösen fatömeg és fahozam tekintetében gyenge kategóriába tartozik. Az összes erdőterület fele a Kemenesháton található, és ezek az erdők az alacsony fatömeg-hozam mellett még minőségileg is gyenge, csak tűzifának alkalmas hozamot biztosítanak. Mezőgazdasági tevékenység gyanánt, de a turizmusra is tekintettel külön hangsúlyos említést érdemel még a Ság-hegyen - a rómaiak óta folyó szőlőművelés, miként a Kemeneshát keleti lejtőin és a Kis-somlyó hegyen is jelentős szőlőkultúra található. Település 19. táblázat: A kistérség mezőgazdaságának egyes jellemzői (a évi Általános Mezőgazdasági Összeírás szerint március 31-én) Mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok és szervezetek Az egyéni gazdálkodók használatában levő föld száma 100 lakosra aránya (%) Az egyéni gazdaságok használatában lévő földterület megoszlása művelési áganként szántó gyümölcsös szőlő gyep erdő művelés alól kivett terület Boba ,6 100,0 44,3 0,2 0,7 21,3 28,1 3,4 Borgáta 47 26,3 100,0 60,3 0,9 5,0 11,8 16,9 2,6 Csönge ,1 43,1 28,4 0,0 0,2 0,6 69,0 1,3 Duka 63 19,5 100,0 45,9 4,3 0,7 11,6 30,5 3,4 Egyházashetye 80 18,1 8,7 10,2 0,1 1,0 0,7 84,8 1,7 Jánosháza ,7 27,0 77,7 1,4 0,5 12,8 3,3 1,8 Karakó 55 20,9 100,0 50,3 0,2 0,9 28,2 14,9 3,7 Keléd 25 23,8 100,0 2,2 17,6 0,0 2,6 66,4 6,8 Kemeneskápolna 25 21,2 100,0 24,9 1,4 3,6 11,9 49,4 7,1 Kemenesmagasi ,6 58,2 58,6 0,1 1,1 8,4 29,6 1,5 Kemenesmihályfa ,8 100,0 8,2 0,6 0,6 7,2 82,4 0,7 Kemenespálfa 61 13,1 100,0 44,7 2,6 0,2 28,9 16,3 1,6 Kemenessömjén ,5 100,0 46,7 1,4 1,7 14,5 32,2 1,7 Kemenesszentmárton 38 17,1 4,5 87,5 0,3 0,4 2,9 5,4 2,5 Kenyeri ,4 45,0 51,1 0,0 0,0 29,3 17,5 1,1 Kissomlyó 57 24,1 100,0 31,2 2,6 2,2 15,8 45,1 1,5 Köcsk 75 25,0 100,0 40,8 0,4 2,1 1,7 45,8 7,2 Mersevát 87 13,9 100,0 83,3 0,2 0,0 11,1 3,2 1,3 Mesteri 71 24,8 100,0 38,6 6,3 6,6 0,2 32,9 13,6 Nagysimonyi ,5 43,4 13,9 0,3 2,0 8,2 69,4 3,6 Nemeskeresztúr ,2 100,0 42,0 0,1 0,0 9,0 40,1 7,2 Nemeskocs 41 11,9 100,0 22,3 0,0 1,0 9,8 61,4 3,7 Ostffyasszonyfa ,4 32,2 54,5 0,2 0,2 5,4 36,4 2,3 Pápoc ,5 17,8 36,1 0,0 0,0 0,8 61,0 0,8 Szergény ,9 100,0 69,7 0,0 0,1 21,9 5,1 1,6 Tokorcs 34 13,1 100,0 77,8 3,4 0,2 1,4 16,7 0,3 Vönöck ,9 100,0 36,1 3,7 0,4 5,9 49,7 2,8 Községek összesen: ,8 42,9 50,5 0,9 0,6 10,8 33,9 1,9 Celldömölk 691 4,5 31,5 69,1 3,1 3,7 9,7 7,8 4,4 Kistérség összesen: ,8 41,5 52,2 1,1 0,9 10,7 31,6 2,2 Vas megye ,7 36,9 44,6 1,1 0,8 6,6 43,6 2,3 Forrás: KSH Vas Megyei Igazgatóság adatközlése 27

28 A mezőgazdaság vállalkozások száma összességében számottevően elmarad a megyei és régiós átlagtól, az őstermelőké viszont jelentősen meghaladja azokat. E szerkezet hosszú távú versenyképessége kérdéses, az arányok esetleges változása viszont igen szorosan összefügg az élelmiszeripar lábra állásának esélyeivel és történéseivel. A kisgazdaságok nagy számával és a nagyüzemek túlélési jellemzőivel egyaránt összefügg a földhasználat alakulása: a kistérség egészét illetően megyei átlag feletti az egyéni gazdálkodók használatában levő föld aránya. A kilenc szövetkezet és három társaság nem sokkal többet használ, mint az egyéni gazdálkodók szférája. Itt különösen lényeges a területi különbség: a falvak többségében (18) csupán az utóbbiak képviseltetik magukat. (Ezek az arányok különösen fontossá teszik az összehangolt termelői fellépés kívánatos szempontját.) A növénytermesztés terén a szántó művelési ág növényenkénti megoszlása évek óta közel azonos képet mutat. A Kemenesháti részen elsősorban a takarmánynövényeket és apró magot (bíborhere, különböző fűfajok) termesztenek a búza mellett. A Kemenesalja fő növénye a búza és a napraforgó termesztése. A kistérség növénytermesztési hozamai összességében rendszeresen meghaladják a megyei átlageredményeket, annak ellenére, hogy a két tájegység eredményei is rendkívül szórtak. Az állattenyésztés területén kiemelkedő jelentőségű a szarvasmarha-tartás. A szövetkezetek elsősorban a tejtermelésre szakosodtak, de számottevő a kettős hasznosítási irányú magyar tarka állomány is. A magántermelők állománya jellemzően vegyes hasznosítású, amely a helyi igények kielégítése mellett jelentős tejmennyiséget értékesít is. Elsősorban a magángazdaságokban vannak hagyományai a sertéstartásnak. A gazdaságban előállított abraktakarmányt így értékesítik. Nagyüzemi méretekben csak a szövetkezet foglalkozik sertéshízlalással. Jelentős abrakfogyasztó az elsősorban őstermelőknél meglevő több tízezer tojóbaromfi. Mintegy 60 termelő tulajdonában van db tojótyúk, és mintegy 15 fő foglalkozik rendszeresen broyler előállítással. Juhokkal elsősorban a Cseren találkozunk, mintegy 500 anya és szaporulata nagyságrendben. Mező- és erdőgazdálkodási termékek feldolgozására egyedül a celldömölki malom (a budapesti Gabona Rt tulajdonában levő Polinwest Kft) áll rendelkezésre. A helyi specialitásokat előállító egykori kisüzemek, vágóhidak megszűntek. Az élelmiszeripari feldolgozó kapacitások az utóbbi évtizedben leépültek, megszűntek. E kialakult helyzet különösen annak fényében sajnálatos, hogy az élelmiszeripari feldolgozáshoz szinte korlátlanul állna rendelkezésre alapanyag (gabona, liszt, tojás, vágóbaromfi, sertés). Az általános természeténél (valamint az itt kialakult szerkezet sajátosságainál) fogva kistérségben gyökerező ipar elsősorban fő képviselőivel, azok ágazati és térbeli eloszlásával jellemezhető. A helyi ipar kis fellegvára a térség központja Celldömölk. A város jelentős vasúti közlekedési csomópont, s ezzel összefüggésben maga a MÁV Rt és egy vasúti építő cég, a MÁVÉPCELL Kft révén ez a gazdasági ág az egyik fő helyi munkáltató is összesen mintegy ezer fővel. Hasonló nagyságrendet képvisel a foglalkoztatásban az elektronikai alkatrészeket gyártó Cellcomp Kft, fontos szereplő a sütőipari gépgyártó Celba Kft, de jelentős a városban a textilipar szerepe is. (vö. 17. táblázat). A környékbeli adottságok mellett az élelmiszeripar hiánya (leépült kapacitásai) a helyi gazdaság szembetűnő jellemzője, ösztönzése, támogatása indokoltnak tűnik. A kistérség iparának (és munkaerővonzásának) másik centruma Jánosháza, mely a textilipari Eybl Kft, a bőripari Seton-Lindgens Kft, a galvanizálással foglakozó Galisz Kft, valamint két további varroda révén stabil gazdasági bázissal bír (s a tsz-szel együtt ezerötszáznál több munkahellyel rendelkezik). A nagyközség vállalkozásai munkaerő-szükségletüket jelentős mértékben kistérségen kívülről fedezik, a településen a munkanélküliség mellett 28

29 munkaerőhiány tapasztalható. (Mérvadó vélemények szerint a munkanélkülieknek nagy hányada nem bekapcsolható a versenyszférán belül foglalkoztatásba.) A térség idegenforgalmi adottságai kedvezőek, különösen a termál, kiránduló és a falusi turizmus tekintetében, ezek azonban nem párosulnak megfelelő fogadóképességgel sem a férőhelyek, sem a kereskedelem, sem a marketing, sem az egyéb tárgyi és személyi vonatkozásban. (Az idegenforgalmi vonzerők palettája széles: az egyházashetyei Berzsenyiszülőház és általában a költő kultuszából táplálkozó helyi kezdeményezések, a borvidéknek minősülő Ság-hegy és Kissomlyó, Mesteri és Borgáta termálfürdői, a Celldömölki, mint búcsújáróhely, a hagyományossá vált kulturális rendezvények, a Pannónia Ring Ostffyasszonyfán; a települések összességében rendezettek, népi hagyományaik, tradícióik újraélednek, sok a műemlék, a kastély, a kúria, gazdag a térség irodalmi hagyományokban, s a kerékpáros turizmus lehetőségei is jók.) Ma mindezek ellenére a turisták száma ma még viszonylag alacsony, habár a szálláshelystatisztikák (mind a férőhelyek, mind a forgalmat illetően) javuló tendenciát mutatnak: ben összesen 461 kereskedelmi szállásférőhely működött 12 településen, ezeken 3034 (harmadrészben külföldi) vendég vendégéjszakát töltött el. A vendégforgalom (és a szálláshelykapacitás) elsősorban a két termálfürdőhöz (Borgáta, Mesteri) és a turizmusra mind nagyobb figyelmet fordító Celldömölkhöz kötődik, de szerényebb lehetőségeik mellett elismerésre méltó egyes falvak (Egyházashetye, Ostffyasszonyfa, Köcsk, Kissomlyó stb.) erőfeszítéseinek és vendégéjszakában lemérhető eredményeinek nagysága is. A turizmus bizonyos típusai nem kötődnek kereskedelmi szálláshelyhez, de jelen vannak a Kemenesalján: ilyen az átutazó idegenforgalom és a természetjárás. A szerteágazó attakciók és diffúz vonzerők érvényesülése még hatékonyabb lehetne, ha karakteresebb volna a térség idegenforgalmi profilja, arculata, s még nagyobb szerep jutna a térség egyedi, hosszú távon rendkívül jól kiaknázható egyedi adottságainak (kultúra, bor-gasztronómia, falusi turizmus). 20. táblázat: A turizmus jelen levő típusai a kistérségben A települések száma ahol jelentős csekély nincs Természetjárás Átutazó idegenforgalom Szobakiadás Sport-turizmus Hagyományos falusi turizmus Ifjúsági turizmus Termálturizmus Zarándok-turizmus 2 24 Kulturális turizmus Bevásárlóturizmus Bor és gasztronómia Fürdési lehetőséghez kötődő (nem termál) Forrás: kérdőíves felmérés, MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, A lehetőségektől elmaradás hátterében természetesen számtalan ok húzódik meg, mint például a kistelepülések alacsony szintű alapellátottság, a tőkehiány, a szálláshelyek száma vagy az - ami ugyancsak nem utolsó szempont, hogy igencsak kezdeti stádiumában van (hiányzik) az összefogás, a települések térségi szerveződése. 29

30 A szolgáltatások szférája a kistérségben kifejezetten gyenge, ami elsősorban a centrum települések számlájára írható, s lényegében ugyanez mondható el a kereskedelemről is. Jellemző, hogy még Celldömölkön, a városban sem éri el a szolgáltató vállalkozások lakosságarányos száma a megyei átlagot (9. ábra). Mindamellett meg kell jegyezni, hogy az utóbbi öt évben éppen a szolgáltató vállalkozások gyarapodási üteme volt a legdinamikusabb: a 67%-os növekmény magasnak nevezhető az összes ágazat átlagosan 25%-os mutatója mellett. 4. A KISTÉRSÉG KÖRNYEZETI FOLYAMATAINAK BEMUTATÁSA, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Ezt a fejezetet az Ökohydro Kft által készített Vas megye környezetvédelmi programja (1996.), illetve a Kemenesalja Kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja (1999.) helyzetelemzési részének a szintén az Ökohydro Kft. által bemutatott környezeti állapot című fejezete alapján készült Levegőtisztaság A kistérség Vas megye tekintetében a kevésbé szennyezett területek közé tartozik. Viszonylag kevés az ipari üzem, s ezek is elsősorban Celldömölk és Jánosháza térségében koncentrálódnak. A légszennyezés szempontjából Celldömölkön a Kermodul Kft. trikór-etilén és a MÁV Rt. Vontatási Főnökség által kibocsátott korom és por határérték feletti. A lakossági és kommunális eredetű légszennyezés az alacsony kibocsátási magasság miatt meghatározó szerepű a helyi légszennyezettség kialakulásában. A közúti közlekedés légszennyezésben betöltött szerepe állandóan nő, elsősorban a főközlekedési utak menti településeken Zajvédelem A zajhatás a kistérségben nem számottevő, fő okozói elsősorban a közúti járművek, az ipari üzemek és a szolgáltatásból eredő zajok. A közlekedési zaj elsősorban Celldömölk átmenő útjain jelentős, gyakran meghaladja a határértéket. Rajta kívül a forgalmasabb főközlekedési utak menti települések átmenő útjain jelentős még a zajhatás (Nagysimonyi, Tokorcs, Mersevát). Az új beruházásként létesülő ipari üzemek a környezetvédelmi normák betartására törekszenek. Zajártalom szempontjából problémát jelentenek a lakóterületeken a lakóházak közvetlen szomszédságában működő ipari üzemek, kisvállalkozások és kisipari műhelyek. A szolgáltatásból eredő zajok fő forrása a vendéglátás, a zenés szórakozóhelyek. Sokszor zavaró hangerejű a zeneszolgáltatás, de problémát jelent a vendégek zajongása és néhány esetben az üzletek hűtőberendezéseinek a zaja Vízvédelem A felszíni vizek többsége (Kodó, Cinca, Mosó patak) a Marcal vízgyűjtő területéhez tartozik, a Lánka patak azonban közvetlenül a Rábába torkollik. A Marcal folyón érezhető az ajkai iparvidék hatása. A vezetőképesség magas, a vasi vizek közül a legmagasabb, e komponens alapján a víz IV. osztályú volt. Az oldott alumínium koncentrációja szintén magas, a többi 30

31 vasi vízfolyáshoz viszonyítva. A Marcal vize Mersevátnál a III. osztályba sorolható. A vasi vizekhez viszonyítva az átlagosnál alacsonyabb a víz coliform koncentrációja, a víz a II. osztályba sorolható. Ez is arra utal, hogy a Marcal vizében lévő szennyezőanyag elsősorban nem szociális szennyvízből származik, hanem döntően ipari eredetű. A többi vízfolyásnál a szennyező anyagok általában szociális eredetűek. A felszín alatti vizek közül a talajvizek szennyezettek. Mindez természetesen a nem megoldott szennyvízelvezetéssel és tisztítással, valamint (kisebb mértékben) a hulladék elhelyezéssel függnek össze. A rétegvizek még tiszták és egészségesek, ezek adják a térség ivóvíz ellátását Természetvédelem A kistérségben viszonylag kevés a védett terület, összesen 257 hektár, ami az összterület 0,5 %-a. Országos védettségű a Sághegyi Tájvédelmi Körzet, amely 235 hektáros, ezen kívül 22 hektárt tesz ki a Cseri molyhostölgyes-borókás a kistérség északi részén. 5. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA ALAKULÁSA 5.1. Közlekedési hálózatok A kistérség közúti hálózata országos viszonylatban sűrű, de Vas megyéhez viszonyítva már nem az. Nagyon kevés főközlekedési út halad át rajta, inkább az a helyes, hogy érinti. Délen Jánosháza határában halad az E66 nemzetközi főút, a magyar 8-as főút. Hosszú távon remélhetőleg az út négysávos gyorsforgalmi úttá épül át. Nyugat-délnyugatról érinti a térséget, s négy települést a 84-es főút, amelynek forgalma, különösen a nyári szezonban óriási. A két főút kereszteződése Jánosháza határában van, immáron körforgalmat alakítottak ki. Régi vágya a kistérségnek, hogy a Sárvár-Celldömölk-Pápa közutat főúttá nyilvánítsák, hiszen ez lehetne a kistérség kelet-nyugat irányú tengelye. Tehermentesítő és elkerülő utakat egyenlőre talán nem szükséges építeni, viszont a közutak minőségét és a mezőgazdasági utakat feltétlenül javítani kell. A térségben csak két vasúti vonal halad át, igaz ezek nagy forgalmú vasúti vonalak. Közülük villamosított fővonal a Szombathely-Celldömölk-Székesfehérvár-Budapest vasútvonal. Ebből ágazik ki Celldömölknél a Pápa-Győr felé vezető, így Celldömölk vasúti csomópont, nagy vasutas hagyományokkal. A másik vasúti csomópont Boba, ahol elágazás van Tapolca és Zalaegerszeg felé. Összességében azonban csak kevés települést érint a vasút, számuk a kistérségben mindössze hét. Ezek: Celldömölk, Jánosháza, Boba, Kemenespálfa, Nemeskocs, Kemenesmihályfa és Nagysimonyi. A kistérségen belül csak Celldömölkön van helyi tömegközlekedés. Összesen 17 km vonalhálózaton, hat viszonylatban szállítottak az autóbuszok utast 2001-ben Vízgazdálkodás A kistérségben 1992-ben fejeződött be a vízművesítés, azaz minden település egészséges ivóvízhez jutott. A kistérség 28 települése összesen 12 vízbázisból kapja az ivóvizet. Közülük önálló, azaz csak a saját település vízellátását biztosítja a nagysimonyi, a pápoci, a karakói és a merseváti és részben az a szergényi, ahol a vízbázis részben Veszprém megyében található. 31

32 Káldról az ottani vízbázisról (tehát a kistérségen kívülről) kapja a vizet Duka, Borgáta és Kissomlyó. Van viszont hat kistérségi vízmű, amelyek a térség többi települést látják el. Ezek: Bobai Vízmű: a vízbázis Bobán van, ide tartozik még Nemeskocs Osttfyasszonyfai Vízmű: a vízbázis helyben, Csönge is ide tartotik Vönöcki Vízmű: vízbázis helyben, ellátott települések Kemenesmagasi, Kemenesszentmárton és Tokorcs Jánosházi vízmű: vízbázis helyben, csatlakozó falvak Kemenespálfa és Nemeskereszttúr Celldömölki vízmű, ahol a vízbázis a város és Kemenesmihályfa területén van, s ehhez csatlakozott még Kemenessömjén is. Vastalanítás kell a jánosházi, a karakói, a mesteri, a nagysimonyi és a vönöcki vízbázis esetében. Bobán gáztalanító működik. A kistérségben a lakások 96,3 százaléka bekapcsolódott a vezetékes vízellátásba, ez magasabb, mint a megyei átlag (lásd 14. táblázat). Hasonlóan az előbbihez, nagyobb az egy háztartásra jutó elfogyasztott víz mennyisége is (34 m 3 ), mint a megyei átlag. A kistérségben nincs belvíz, vagy árvíz veszély, a vízkár elhárítás létesítményei alapvetően jók Szennyvízkezelés és tisztítás Ezen a területen igen nagy a lemaradás, hiszen a kistérség 28 települése közül mindössze kettőben van csatornahálózat és szennyvíztisztítás, Celldömölkön és Jánosházán. Mindkét településen biológiai tisztító működik, s mindkettőbe több településről is szállítják a szennyvizet, melyet szippantással ürítenek. Celldömölkre viszik Egyházashetyéről, Mersevátról, Kemeneskápolnáról, Kemenesszentmártonból, Nagysimonyiról, Tokorcsról és Vönöckről. Jánosházára szállítják a szennyvizet Dukából, Borgátáról, Kissomlyóról, Kelédről, Karakóból és Nemeskereszttúrról. 21. táblázat: A műszaki-kommunális ellátás főbb mutatói (2000.) Terület 1 háztartásra jutó Vez gázba áram Vez. Víz (MWh) gáz (m 3 ) Vez. vízbe bekapcsolt lakások aránya (%) Csatornába Közmű olló (%) Kábel Távbeszélő TV fővonal (ezer lakosra) (m 3 ) Celldömölki 2, ,6 96,3 29,5 66, Csepregi 2, ,0 95,5 47,0 48, Körmendi 2, ,5 94,5 43,9 50, Kőszegi 2, ,7 95,2 85,1 10, Őriszentpéteri 2, ,4 96,1 8,1 88, Sárvári 2, ,5 96,1 33,5 62, Szentgotthárdi 2, ,1 91,4 28,3 63, Szombathelyi 2, ,4 96,0 78,4 17, Vasvári 2, ,6 96,2 13,1 83, Vas megye 2, ,7 95,6 53,7 41, Ny.-Dunántúl 2, ,2 95,9 56,3 39, Magyarország 2, ,3 92,0 51,0 41, Forrás: Vas megyei statisztikai évkönyv KSH Szombathely; Területi statisztikai évkönyv KSH Budapest 32

33 A többi település esetében vagy a helyi lerakóba viszik a szippantott szennyvizet, mint Pápoc, Boba és Osttfyasszonyfa esetében, vagy egy másik faluban ürítik, pl. Szergényből Pápára, Csöngéről Osttfyasszonyfára. Nem tudni, hogy hová kerül Mesteri és Kemenessömjén szennyvize. A szállítást vállalkozók végzik, s félő, hogy több esetben illegális helyeken ürítik ki az autókat. Több községben jelezték, hogy terveik szerint az elkövetkező kettő-öt évben csatornázni szeretnének, a hagyományos módon. Tény, hogy a kistérségben csupán a lakások 29,5 százaléka van bekötve a csatornába, ez is csak Celldömölkön és Jánosházán (lásd 21. táblázat). Ezzel az aránnyal a kistérség messze le van maradva a megyétől, s csupán az Őrséget és a szentgotthárdi kistérséget előzi meg. Mindezekből fakadóan a térségben igen szétnyílt a közműolló 66,8 %, ami nagyon magas. A csatornázás hiánya komoly veszélyt jelent a talaj, a bioszféra és hosszú távon a vízbázis tekintetében, ezért megoldása abszolút prioritást kell, hogy kapjon Energia ellátás A kistérségben alapvetően megnyugtató az elektromos áramellátás. Minden településen van, s a lakások 99,2 százaléka be van kötve. Bővítése a kapacitásnak rövidtávon nem szükséges, viszont az áram szolgáltatás minőségével több helyen is gond van. Elsősorban az áramkimaradások, másodsorban az áramingadozások okoznak problémát, összesen a térség nyolc településében. Az egy háztartásra jutó áramfogyasztás alatta van a megyei átlagnak, 2001-ben 2,15 MWh volt, szemben a megyei 2,27 MWh-val. Vezetékes gáz 2000-ben még hét településen, de 2002 májusában már csak öt településen nem volt, közülük is Kissomlyón ez év végére már lesz. A kistérség lakásainak 52,6 százaléka be van kapcsolva a gázellátásba, de ez még elmarad a megyei 57,7 százaléktól, noha csak a szombathelyi és a csepregi kistérségben magasabb (lásd 14. táblázat). A vezetékes gázzal kapcsolatban különösebb probléma nincs, a szolgáltatással és a minőséggel elégedettek. Az egy háztartásra jutó gázfogyasztás nagyobb, mint a megyei átlag, 2001-ben 1209 m 3 volt. Megújuló energiát jelenleg a kistérségben még nem használnak, de több településen jelezték, hogy a terveikben a szélenergia hasznosításának lesz helye Hulladékgazdálkodás A kommunális infrastruktúra vonatkozásában ez a terület a kistérség másik gyengéje. Igaz ugyan, hogy az utóbbi két évben sokat javult a helyzet, de még mindig a települések egynegyedében nincs szervezett hulladékgyűjtés, igaz Pápocon, Kemenespálfán és Ostffyasszonyfán a közeljövőben megvalósul. Ezekben a falvakban vagy a helyi legális lerakóba, vagy rosszabb esetben illegális helyekre helyezik el a hulladékot. Az önkormányzatok bevallása szerint a települések több mint felében vannak még illegális lerakók. 21 településen szervezett a hulladékgyűjtés, minden esetben a Müllex Kft. szállítja el Harasztifaluban lévő korszerű telepére, általában egy, vagy kéthetenként. Ezekben a településekben a szervezettség a háztartások több mint 90 százalékára kiterjed, de sok helyen teljes. Veszélyes hulladék csak Celldömölkön, Jánosházán, Kenyeriben és Nagysimonyiban képződik, ezek elszállítása úgy tűnik megoldott. 33

34 5.6. Távközlés, média A celldömölki kistérség nem a MATÁV, hanem a RÁBA-COM RT szolgáltatásait veszi igénybe a távközlésben. Problémák a szolgáltatással alapvetően nincsenek, bár az nem szerencsés, hogy a megye többi kistérségével (a sárvárit kivéve), magasabb díjtarifával lehet csak kapcsolatot felvenni. Az ellátás magas szintű, ezer lakosra 340 db távbeszélő fővonal jut, magasabb, mint a megyében (lásd 14. táblázat). A kábel TV rendszerek az utóbbi években épültek ki az országban, csak úgy, mint a megyében és a kistérségben. A celldömölki térségben ezer lakosra 165 kábel TV jut, ami kissé elmarad a megyei átlagtól, de a kistérségek közül a harmadik legmagasabb. A települések felében működik, s általában a háztartások százaléka rá van kötve Lakáshelyzet A kistérségben 2000-ben lakás volt, a megye lakásállományának 9,7 százaléka, a szombathelyi és a sárvári kistérség után a legtöbb. A 100 lakásra jutó lakosok száma örvendetesen alacsony (241 fő), ami jóval a megyei átlag alatt van (22. táblázat). Terület Lakásállomány (db) 22. táblázat: A lakások fontosabb mutatói (2000.) 100 lakásra jutó lakos (fő) száma (db) Az épített lakások x szobások aránya ezer lakosra átlagos alapterü-let (m2) között épült lakások aránya (%) (%) Celldömölki ,8 1,3 99,8 4,8 Csepregi ,2 5,7 132,8 13,9 Körmendi ,4 1,7 96,9 8,8 Kőszegi ,7 5,2 91,6 9,0 Őriszentpéteri ,8 3,6 78,9 5,9 Sárvári ,9 1,7 107,1 6,2 Szentgotthárdi ,9 3,1 85,9 9,3 Szombathelyi ,0 1,9 115,6 7,6 Vasvári ,0 1,6 90,4 4,9 Vas megye ,7 2,3 105,9 7,4 Ny.-Dunántúl ,7 2,7 103,8 7,6 Magyarország ,9 2,2 98,4 6,6 Forrás: Vas megye statisztikai évkönyve KSH Szombathely, Területi statisztika KSH Bp. Alacsony viszont a térségben az épített lakások száma, illetve aránya. Az elmúlt évtizedben, a celldömölki kistérségben épült a legkevesebb lakás a év lakásállományához viszonyítva, mindössze 4,8 %. Az épített lakások a megyén belül közepes alapterületűek (99,8 m 2 ), de elmaradnak a megyei átlagtól. A lakásoknak 27,8 százaléka 4-x szobás, ami örvendetes, de ezzel messze elmarad a megyei mutatótól, s a kistérségek közül csak a kőszegit előzi meg. A lakások kommunális ellátottsága nem ismert, ezeket az adatokat majd a évi népszámlálás őszén megjelenő kötetei közlik. 34

35 6. RENDEZÉSI TERVEK, FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK, PROGRAMOK ÉS TERVEK A kistérségben az utóbbi években megélénkült a területfejlesztési tevékenység, a települések közti koordináció, a programozás. E folyamat eddigi legfontosabb állomásai a Kemenesalja 2000 program, a kistérségi Sapard terv, a kistérségi turizmusfejlesztési program kidolgozása és elfogadása voltak. Települési szinten egyelőre vegyes a kép, viszonylag kevés a világos, megalapozott elképzelések mentén történő fejlesztés, de a pozitív elmozdulás (a szándékok és kezdeményezések szintjén) érzékelhető. 23. táblázat: Tervek és elképzelések a kistérség településein település rendezési fejlesztési ágazati fejlesztési terv gazdaságfejlesztés tervezett projekt terv terv súlypontjai Boba + Borgáta + Celldömölk Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza ipari park kialakítása - Karakó + mezőgazdasági termelés fejlesztése, gazdaságosságának növelése Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi + Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén szélmalmok, szélenergia hasznosítás Kemenesszentmárton Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri kizárólag turizmus fejlesztés gyógyturisztikai beruházás Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa munkahelyteremtés szélerőművek Pápoc Szergény Tokorcs Vönöck szélerőművek Forrás: települési kérdőívek KISTÉRSÉGI KULTURÁLIS ÉRTÉKEK A demográfiai és gazdasági folyamatokkal mélyen összefügg a kultúra és a civil szféra ellentmondásos, de inkább szomorú helyzete: egyfelől nagyon sokszínű a térség hagyományos népi kultúrája, egyre több a rangos kulturális esemény, másfelől széttagolt és elaprózott az iskolai intézményrendszer, s igen rosszak a tárgyi és személyi feltételek. 35

36 A térség kulturális öröksége igen gazdag, amiből ma is életképes és dinamikus közösségi kezdeményezések, tevékenységek táplálkoznak. A térség irodalmi hagyományai (Berzsenyi, Weöres, Petőfi, stb.) és azok mai örökösei a hely különleges szelleméről tanúskodnak. Az épített környezet ugyancsak komoly értékeket mutat, számos műemlék, műemlék jellegű épület található a kistérségben, de azok tulajdonviszonyai, romló állaguk és hasznosításuk ellentmondásossága legalább annyi probléma forrása, mint amennyi előnnyel ittlétük jár ma. A civil társadalom szervezetei minden településen jelen vannak, a ténylegesen működők száma összesen mintegy ötvenre tehető. A helyszíni felmérés során számbavett 53 szervezet közül 19 sporttal kapcsolatos, 15 tűzoltó, 10 kulturális-közösségi funkciójú, 8 egészségügyiszociális jellegű, egy pedig hitélettel összefüggő tevékenységet folytat. (Ami a hivatalosan bejegyzett nonprofit szervezetek számát illeti, kistérségben papíron 169 nonprofit szervezet van, melynek több mint fele, 92 db, celldömölki, a kistérség egésze ezzel a számmal egy lakosra vetítve némileg elmarad a megyei mutatótól). A tekintélyes számok ellenére a civil szerveződések, egyesületek, alapítványok szerepe a települések életében általában nem jelentős. Az ezzel kapcsolatosan 1999-ben megkérdezett települési vezetők közül 15 vélte úgy, hogy településén nagyon gyenge az önszerveződés, 2 szerint vannak szervezetek, de tevékenységük hatása nem számottevő, 7 helyen igaz az, hogy egy-egy területen érzékelhető szerepük van, s csupán két településen (Kemenessömjén, Ostffyasszonyfa) vélik úgy, hogy a civil szervezetek komoly erőt képviselnek, befolyásolják az egész település életét. A civil társadalom megszerveződésében kulcsszereplő az értelmiség, bár részvételük a folyamatok irányításában a Kemenesalján is ellentmondásos. A legtöbb településen (17) tevékenységük úgy minősíthető, hogy csak egy részük vesz részt aktívan a közéletben, helyenként kifejezetten passzív, nem viselkedik értelmiségi módon, csupán két települési vezető (Egyházashetye, Karakó) látja e réteget a település motorjának, irányítójának. Testvérvárosi (községi) kapcsolatokkal csupán Celldömölk (Pagnacco /olasz/, Serra Mazzone /olasz/ rendelkezik, habár néhány település (különösen Egyházashetye) nem hivatalos külső kapcsolati (vagy a vállalkozások gazdasági kapcsolatai) hasonlóképpen tartalmasak. 8. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSHÁLÓZATA ÉS A TELEPÜLÉSEK SZERKEZETE 8.1. Településhálózat, térszerkezet, térkapcsolatok A kistérségben 28 település található, közülük csak a térség központja, Celldömölk város. A terület hazai viszonylatban sűrű településhálózatú, de a régión és a megyén belül kevésbé, hiszen 100 km2-re 5,9 település jut, szemben a megyei 6,5-tel. A városlakók aránya alacsony, jóval a megyei, vagy regionális átlag alatti. Ez nem is csoda, hiszen egy kisvárosra 27 falu jut, ami igen magas hazai viszonylatban. A népesség 56,5 százaléka falvakban él, a kistérség falvai, hasonlóan a megyéhez és a régióhoz, döntően aprófalvak. Arányuk 2000-ben 92,6 %, ami még a megyei átlagnál is magasabb (16. táblázat). Az aprófalvakban él a falusi lakosság 75,1 százaléka, ami szintén jóval meghaladja a megyei átlagot. A kistérségben is jellemző volt, főleg a kilencvenes évtized elején az apró falvasodás, mely szerencsére napjainkban már kevésbé jellemző. A falvak átlagos lélekszáma 565 fő, amely országosan nagyon alacsony, elmarad a regionális 36

37 mutatótól is, de nagyjából megfelel a Vas megyei értéknek, igaz, csak a szombathelyi és a sárvári kistérségben nagyobbak a falvak ennél. A területen 17 db törpe azaz 500 fő alatti, 8 db apró, azaz fő közötti falu van. Csak Nagysimonyi lakossága haladta meg kissé az ezer főt, míg Jánosházáé kissé alatta maradt a 3 ezer főnek (2838 fő). A legkisebb lakosú település 2001-ben a 93 fős Keléd. Terület 24. táblázat: A településhálózat néhány adata (2000) Települések száma (db) 100 km2- re jutó település száma (db) Városok száma (db) Városi népesség aránya (%) Átlagos falu nagyság (fő) Az aprófalvak aránya lakók (%) aránya (%) Celldömölki 28 5,9 1 43, ,6 75,1 Csepregi 17 8,6 1 29, ,7 62,3 Körmendi 25 7,6 1 55, ,5 54,8 Kőszegi 15 8,1 1 66, ,9 82,9 Őriszentpéteri 22 7,2-0, ,5 83,7 Sárvári 31 5,3 2* 49, ,4 59,7 Szentgotthárdi 15 6,4 1 58, ,0 100,0 Szombathelyi 40 6,2 1 71, ,8 41,7 Vasvári 23 6,1 1 30, ,6 91,2 Vas megye 216 6,5 9 56, ,4 64,9 Ny.-Dunántúl 648 5, , ,8 42,2 Magyarország Bp. nélkül , , ,7 16,8 Forrás: Vas megye Statisztikai Évkönyve KSH Szombathely; Területi Statisztikai Évkönyv KSH Budapest * Répcelak 2001-től megkapta a városi rangot A kistérségen belül a térkapcsolatok általában jók, de vannak komoly problémák is. Celldömölk ugyan viszonylag fejlett funkciójú kisváros, de az erősen megnyúlt kistérségben kevés, nem képes teljesen vonzásában tartani a térség egészét. Városhiányos terület a kistérség déli és északi része. Ezért szükségessé válna Jánosháza várossá nyilvánítása már rövidtávon. A nagyközség rendelkezik bizonyos kisvárosi funkciókkal, környezete központnak tekinti. Problémás a kistérség északi része, hiszen ott nincs olyan település, amely várossá válhatna. Ráadásul az északi rész nagyon a periférián van, nem csak a megyén belül, hanem a kistérségen belül is. Noha közel van hozzá Répcelak, az új város, de kapcsolatai abban az irányban gyengék. Az együttműködés a kistérségen belül, noha sokat javult az elmúlt években, de még nem megfelelő. Sokkal szorosabb lehetne, jobban ki kellene használni a kistérségi társulási adta lehetőségeket. Fel kell ismerni, hogy előrelépés, különösen az EU tagjaként, csak a partnerségen keresztül lehetséges. 8.2.Települések munkahelyi (gazdasági migrációs) térképe A kistérség gazdasági térben való elhelyezkedésének alapvonása, hogy az erős vonzást kifejtő gazdasági pólusoktól, nagy- és középvárosoktól viszonylag távol esvén azok gazdasági erőtere nem fejt ki különösen erős hatásokat a helyi gazdaságra. A külső kapcsolatokat, kötődéseket illetően leginkább Sárvár hatása kimutatható: a kisváros ipari üzemeibe mintegy ezren ingáznak a kistérség - három-négy távoli falu kivételével szinte minden településéről. 37

38 A térségen kívülre ingázás nagysága egyéb települések irányába (Szombathely, Pápa, Répcelak) jócskán száz alattira becsülhető minden esetben. Sárvár hatása a mezőgazdasági termékek piacaként, megrendelőjeként is jelentős (baromfi, takarmány). A kereskedelmet illetően: a két kistérségi centrum Celldömölk és Jánosháza mellett Sárvár, Pápa és Szombathely (kereskedelmi egységeinek vonzása) jelentős. 11. ábra Répcelak Abda Pápoc Kenyeri Uraiújfalu Csönge Ostffyasszonyfa Vönöck Kemenesmagasi Szergény Gérce Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs Nemesszalók JELMAGYARÁZAT A bejárók száma (fő) felett Szombathely Sárvár CELLDÖMÖLK Mesteri Kemeneskápolna Nemeskocs Köcsk Boba Egyházashetye Borgáta Kemenespálfa Kissomlyó Karakó Duka Jánosháza Nemeskeresztúr Keléd Kerta Pápa Forrás: kérdőíves felmérés, Reginnov Kft, 2002; MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport,

39 9. SWOT-ANALÍZIS 9.1. Erősségek, gyengesége, veszélyek, lehetőségek Erősségek: A kistérség Vas megyében fekszik, az osztrák határtól km-es távolságban A nagy forgalmú 8-as és 84-es út érintik a kistérséget A kistérség természeti adottságai kedvezőek A kistérség környezeti állapota igen jó, turisztikai vonzerőt jelent A vízbázisok elegendőek, a belvíz és az árvízvédelem alapvetően megoldott. Összességében a térség kommunális-műszaki infrastruktúrája és a települések ellátottsága megfelelő A kedvezőtlen vándorlási trendek megállása, sőt megfordulása a falvak esetében. Alacsony munkanélküliség, viszonylag kiegyensúlyozott munkaerőpiac. Az élelmiszeriparnak korlátlanul rendelkezésre áll az alapanyag (gabona, liszt, tojás, vágóbaromfi, sertés) Formálódó ipari parkok, vállalkozói övezetek (Celldömölk, Jánosháza, Csönge) Sok üres álláshely jut a regisztrált munkanélküliekre. Magas és jó minőségűek a telekommunikációs szolgáltatások. A hagyományos tevékenységek és népi mesterségek élő hagyományai és aktív művelői ma is megtalálhatók a kistérségben A mezőgazdaságban az átlagosnál jobbak az adottságok intenzív gazdálkodásra Jók az adottságok a bogyósgyümölcsök termesztésére Múltja van az aprómag termesztésnek A Ság hegy és a Kis-somlyó borvidék minősítése Az idegenforgalmi adottságok jók, erős vonzerők vannak a térségben Gazdag a kulturális örökség, tapintható a hely szelleme Lovardák léte, ideális lovaglási lehetőségek Működő vállalkozások vagy kibontakozóban levő törekvések az agrártevékenység nem hagyományos területein: pl. méz, csiga, gyümölcsaszalás, hagyományos fajtákon alapuló gyümölcsös és génbank; Termálvizekben gazdag a kistérség; a működő termálfürdők ismertsége a fejlesztés során kihasználható Gyengeségek A lakónépesség csökkenése igen jelentős, amely mögött a nagy mértékű természetes fogyás áll. Összességében kedvezőtlen a népesség struktúrája, magas nőtöbblet, erősödő elöregedés, alacsonyabb iskolázottság. A népesség aktivitása alacsony, jelentős arányú az agrárnépesség. Nagyon alacsony a védett területek nagysága és aránya a kistérségben. Nem megoldott a csatornázás és a szennyvíztisztítás, nagyon szétnyílt a közműolló. A hulladék elszállítás és elhelyezés csak részben megoldott, sok az illegális és nem megfelelő legális hulladéklerakó. Kevés új lakás épül, az épült lakások alapterülete viszonylag kicsi. Kevés a főközlekedési út, az utak minősége sok helyen nem megfelelő, a mezőgazdasági utak nem karbantartottak. 39

40 Alacsony a városodás, Celldömölk csak részben látja el a térség központi szerepkörét, a kistérség déli és északi része városhiányos. A kistérség egésze, de különösen az északi része belső perifériának számít, s összességében a régión és a megyén belül fejletlennek minősül. A hagyományos (nagyüzemi) agrártermék-struktúra lassan alkalmazkodik a változó piaci körülményekhez; A Kemenesalja úgynevezett belső perifériának minősül, elsősorban a több megye határán lévő fekvése miatt, ami főleg a közúti közlekedés tekintetében mutatkozik meg. A kistérség bortermése feldolgozatlan A kistérség, hasonlóan Vas megyéhez erősen tagolt, aprófalvas település szerkezetű, déli része egyértelműen centrumhiányos. A közel 400 ha a szórvány, jellegtelen gyümölcsös a kistérségben, ennek lecserélése piaci árut adó fajtákra jóval inkább perspektivikus volna; A szőlőhegyeken parcella-elaprózódás és a hagyományos szőlők térvesztése a bőtermő fajtákkal szemben (a hegyközségi erőfeszítések hosszú távon hozhatnak eredményeket); Alacsony feldolgozási szint, leépült élelmiszeripar Általános tőkehiány Az állattenyésztés problémákkal küzd Kereslet hiányában csökken a mezőgazdasági termelők száma; egyre több a parlagterület; megoldatlan a kistermelők árufeleslegének felvásárlása Tőkehiány a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban Tőkehiány a mezőgazdasági üzemekben, tőkebevonás alig történt Viszonylag alacsony a diplomások aránya a 25 éven felüli népességből. Viszonylag magas a bérmunka jellegű ipar és az alacsonyan kvalifikált munkaerőt igénylő tevékenységek súlya Lehetőségek Növelni szükséges a kistérségen belül a falvak népességmegtartó képességét. Egyensúlyra kell törekedni a munkaerő piacon, a kereslet és a kínálat tekintetében a szakmai struktúrában. Elsődleges prioritást kell adni a szennyvíz- és a hulladék kezelésének és elhelyezésének. Növelni kellene a védett területek arányát. Javítani kell a kistérség közlekedési infrastruktúráját, főúttá nyilvánítani a Sárvár- Celldömölk-Pápa-Kisbér közutat. Szükségesnek látszik már rövidtávon elkezdeni Jánosháza nagyközség várossá nyilvánítási eljárásának a megkezdését. Növelhető a települések, ezen belül a falvak népességmegtartó ereje. A kistérségi kapcsolatok erősítése érdekében javítható a települési önkormányzatok együttműködése. A külső vállalkozói tőke érdeklődésének fokozódása, a magántőke fokozott bekapcsolódása a fejlesztésbe. Együttműködés a szomszédos kistérségekkel (alternatív turisztikai kínálatok pl. Sárvár vendégkörének) Értelmiség érdekeltté tétele A helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások (beleértve mindenekelőtt a borvidék borát) piacképes kínálatot képezhetnek a gasztronómiai trendek alapján A közútfejlesztés terén még mód van a lobbizásra a 8-as és 84-es utak feljesztése érdekében, ezek megvalósulása jelentősen javíthatja a kistérség pozícióját 40

41 A külső források bevonása, hasznosulása a már kidolgozott tervek, koncepciók (Kemenesalja 2000 kistérségi fejlesztési koncepció, kistérségi idegenforgalmi koncepció) alapján hatékonyan megvalósulhat; A meglévő, de a piacon ma jelen nem levő hagyományos, illetve hagyományokkal rendelkező tevékenységek és termékek - a trendek szerint piacképessé válhatnak A térség egyes településeinek (és szolgáltatásainak) erősödő kül- és belföldi ismertsége az egész térség számára előnyöket jelenthet A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára Az idegenforgalmi kereslet európai trendje a környezeti értékek, és az ahhoz kötődő lehetőségek (pl. lovaglás) felértékelődését jelzik Az iparban már nagy súllyal jelen levő külföldi tőke bekapcsolódhat a fejlesztésbe, egyéb ágazatokban is perspektívát láthat A forgalmas utak átutazó forgalma (beleértve természetesen a Balatonra tartó külföldieket is), illetve az abból nyerhető pótlólagos kereslet bizonyos szolgáltatások (pl. étterem) számára kihasználható Jelentős EU források nyílhatnak meg a csatlakozás után a turizmus e típusainak fejlesztésére Kihasználható lehetőségek állnak rendelkezésre, a Kemenesalja száraz legelőin juhtartásra, a Marcal-völgyében legelőn tartott húsmarha tenyésztésére Veszélyek Az erős népességfogyás és a lakosság egyre nagyobb mértékű elöregedése, s általában a humán erőforrások gyengesége veszélyezteti a fejlesztési terveket, szűkíti a lehetőségeket. Amennyiben folytatódik a lakosság további és növekvő elöregedése, csökken a produktív korú népesség és nagy teher lesz a TB és nyugdíjfolyósítási rendszeren, valamint az egészségügyön és szociális ellátórendszeren. A kistérségen belül az önkormányzati együttműködések részbeni hiánya nehezíti a fejlesztési elképzelések sikeres megvalósítását. A részben megoldatlan szennyvíz elhelyezés és tisztítás, valamint a hulladék elhelyezés problémái, rövidtávon szennyezik a talajt, a talajvizet, károsítják a bioszférát, és hosszabb távon veszélyeztetik a rétegvizeket, a kistérségi vízbázisokat. Amennyiben nem sikerül javítani a kistérség közlekedés-földrajzi helyzetén és elérhetőségén, a perifériális helyzet tartós lesz, ami nehezíti a térség általános fejlődését és leszűkíti kitörési lehetőségeit. A helyi termelők kiszolgáltatottá válhatnak, ha a terményfeldolgozás és/vagy értékesítés terén nem sikerül stratégiai megoldásokat kimunkálni A jelentős ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek; A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettségűek elvánorlásához vezethet A kistérségben lévő falvak, különösen a déli és az északi részeken a centrumtelepülések hiánya miatt más területek és központok irányába vonzódnak, ami ha fokozódik erősödő migrálást is okozhat. A külső tulajdonlás és erős bérmunka-jelleg labilissá teszi a gazdaságot A mai iparszerkezet konzerválhatja a kevéssé tudásigényes tevékenységekkel jellemezhető helyzetet és a munkaerő nemzetközi összevetésben korszerűtlen, hosszú távon nem versenyképes szakismeretét és képességeit, készségeit; 41

42 A mezőgazdaság mai termékszerkezetével és mai fejlesztési lehetőségeivel az EU csatlakozás után erősen sebezhetővé válhat; A régió és megyehatáron való fekvés, valamint a kedvezőtlen közúti közlekedésföldrajzi fekvés miatt fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének. A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése; A tőkehiány miatt a marketing tevékenységek lehetőségei korlátozottak, a kistérség kínálata nem tud megjelenni a jelentős piacokon; Külső és belső tőke hiányában a gazdag kulturális örökség veszélybe kerül; 9.2. Stratégiai irányok 8.1. Offenzív stratégiát támogató helyzetek (erősségek lehetőségek) A kistérség Vas megyében fekszik, az osztrák határtól km-es távolságban Összességében a térség kommunális-műszaki infrastruktúrája és a települések ellátottsága megfelelő - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára A kistérség környezeti állapota igen jó - Az idegenforgalmi kereslet európai trendje a környezeti értékek, és az ahhoz kötődő lehetőségek (pl. lovaglás) felértékelődését jelzik A kedvezőtlen vándorlási trendek megállása, sőt megfordulása a falvak esetében. - Növelhető a települések, ezen belül a falvak népességmegtartó ereje. - A külső vállalkozói tőke érdeklődésének fokozódása, a magántőke fokozott bekapcsolódása a fejlesztésbe. - Értelmiség érdekeltté tétele- Alacsony munkanélküliség, viszonylag kiegyensúlyozott munkaerőpiac. - Növelhető a települések, ezen belül a falvak népességmegtartó ereje. - Egyensúlyra kell törekedni a munkaerő piacon, a kereslet és a kínálat tekintetében a szakmai struktúrában. Magas és jó minőségűek a telekommunikációs szolgáltatások. - A kistérségi kapcsolatok erősítése érdekében javítható a települési önkormányzatok együttműködése. - Együttműködés a szomszédos kistérségekkel (alternatív turisztikai kínálatok pl. Sárvár vendégkörének) A Ság hegy és a Kis-somlyó borvidék minősítése Jók az adottságok a bogyósgyümölcsök termesztésére Múltja van az aprómag termesztésnek - A helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások (beleértve a borvidék borát is) melyeknek hagyományai kétségkívül vannak piacképes kínálatot képezhetnek bizonyos feltételek teljesülése nyomán; - A meglévő, de a piacon ma jelen nem levő hagyományos, illetve hagyományokkal rendelkező tevékenységek és termékek - a trendek szerint piacképessé válhatnak A mezőgazdaságban az átlagosnál jobbak az adottságok intenzív gazdálkodásra 42

43 -- A hatékonyan előállított helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások piacképes kínálatot képezhetnek, és hatékonyságuk nyomán versenyképessé is válhatnak; Az élelmiszeriparnak korlátlanul rendelkezésre áll az alapanyag (gabona, liszt, tojás, vágóbaromfi, sertés); - Az iparban már nagy súllyal jelen levő külföldi tőke bekapcsolódhat a fejlesztésbe, egyéb ágazatokban is perspektívát láthat Formálódó ipari parkok, vállalkozói övezetek (Celldömölk, Jánosháza, Csönge) - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára Az idegenforgalmi adottságok jók, erős vonzerők vannak a térségben Gazdag a kulturális örökség, tapintható a hely szelleme A hagyományos tevékenységek és népi mesterségek élő hagyományai és aktív művelői ma is megtalálhatók a kistérségben Lovardák léte, ideális lovaglási lehetőségek - Az idegenforgalmi kereslet európai trendje azt mutatja, hogy a kistérség turisztikai kínálata felértékelődhet - Jelentős EU források nyílhatnak meg a csatlakozás után a turizmus e típusainak fejlesztésére Termálvizekben gazdag a kistérség; a működő termálfürdők ismertsége a fejlesztés során kihasználható - A térség egyes településeinek (és szolgáltatásainak) erősödő kül- és belföldi ismertsége az egész térség számára előnyöket jelenthet A nagy forgalmú 8-as és 84-es út érintik a kistérséget - ezek átutazó forgalma (beleértve természetesen a Balatonra tartó külföldieket is), illetve az abból nyerhető pótlólagos kereslet bizonyos szolgáltatások (pl. étterem) számára kihasználható 8.2. Váltás-orientált stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek lehetőségek) A lakónépesség csökkenése igen jelentős, amely mögött a nagy mértékű természetes fogyás áll. Összességében kedvezőtlen a népesség struktúrája, magas nőtöbblet, erősödő elöregedés, alacsonyabb iskolázottság. Kevés új lakás épül, az épült lakások alapterülete viszonylag kicsi. - Növelni szükséges a kistérségen belül a falvak népességmegtartó képességét. A népesség aktivitása alacsony, jelentős arányú az agrárnépesség. - A helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások (beleértve mindenekelőtt a borvidék borát) piacképes kínálatot képezhetnek a gasztronómiai trendek alapján - Az iparban már nagy súllyal jelen levő külföldi tőke bekapcsolódhat a fejlesztésbe, egyéb ágazatokban is perspektívát láthat. Nagyon alacsony a védett területek nagysága és aránya a kistérségben. - Az idegenforgalmi kereslet európai trendje a környezeti értékek, és az ahhoz kötődő lehetőségek (pl. lovaglás) felértékelődését jelzik - Növelni kellene a védett területek arányát. Nem megoldott a csatornázás és a szennyvíztisztítás, nagyon szétnyílt a közműolló. A hulladék elszállítás és elhelyezés csak részben megoldott, sok az illegális és nem megfelelő legális hulladéklerakó. 43

44 - - Az idegenforgalmi kereslet európai trendje a környezeti értékek, és az ahhoz kötődő lehetőségek (pl. lovaglás) felértékelődését jelzik - Elsődleges prioritást kell adni a szennyvíz- és a hulladék kezelésének és elhelyezésének. - Növelni kellene a védett területek arányát. Kevés a főközlekedési út, az utak minősége sok helyen nem megfelelő, a mezőgazdasági utak nem karbantartottak. - A közútfejlesztés terén még mód van a lobbizásra a 8-as és 84-es utak feljesztése érdekében, ezek megvalósulása jelentősen javíthatja a kistérség pozícióját - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára - Az idegenforgalmi kereslet európai trendje a környezeti értékek, és az ahhoz kötődő lehetőségek (pl. lovaglás) felértékelődését jelzik - Javítani kell a kistérség közlekedési infrastruktúráját, főúttá nyilvánítani a Sárvár-Celldömölk-Pápa-Kisbér közutat. Alacsony a városodás, Celldömölk csak részben látja el a térség központi szerepkörét, a kistérség déli és északi része városhiányos. - Szükségesnek látszik már rövidtávon elkezdeni Jánosháza nagyközség várossá nyilvánítási eljárásának a megkezdését. A kistérség egésze, de különösen az északi része belső perifériának számít, s összességében a régión és a megyén belül fejletlennek minősül. - Javítani kell a kistérség közlekedési infrastruktúráját, főúttá nyilvánítani a Sárvár-Celldömölk-Pápa-Kisbér közutat. A Kemenesalja úgynevezett belső perifériának minősül, elsősorban a több megye határán lévő fekvése miatt, ami főleg a közúti közlekedés tekintetében mutatkozik meg. A közútfejlesztés terén még mód van a lobbizásra a 8-as és 84-es utak feljesztése érdekében, ezek megvalósulása jelentősen javíthatja a kistérség pozícióját Általános tőkehiány - A külső források bevonása, hasznosulása a már kidolgozott tervek, koncepciók (Kemenesalja 2000 kistérségi fejlesztési koncepció, kistérségi idegenforgalmi koncepció) alapján hatékonyan megvalósulhat; Tőkehiány a mezőgazdasági üzemekben, tőkebevonás alig történt - Az iparban már nagy súllyal jelen levő külföldi tőke bekapcsolódhat a fejlesztésbe, egyéb ágazatokban is perspektívát láthat - A térség földrajzi pozíciója az EU-csatlakozás után még inkább erősséggé válhat, még vonzóbb befektetési célpont lehet a külföldi tőke számára A hagyományos (nagyüzemi) agrártermék-struktúra lassan alkalmazkodik a változó piaci körülményekhez; A közel 400 ha a szórvány, jellegtelen gyümölcsös a kistérségben, ennek lecserélése piaci árut adó fajtákra jóval inkább perspektivikus volna; - A meglévő, de a piacon ma jelen nem levő hagyományos, illetve hagyományokkal rendelkező tevékenységek és termékek - a trendek szerint piacképessé válhatnak Az állattenyésztés problémákkal küzd - kihasználható lehetőségek állnak rendelkezésre, a Kemenesalja száraz legelőin juhtartásra, a Marcal-völgyében legelőn tartott húsmarha tenyésztésére 44

45 A szőlőhegyeken parcella-elaprózódás és a hagyományos szőlők térvesztése a bőtermő fajtákkal szemben (a hegyközségi erőfeszítések hosszú távon hozhatnak eredményeket); A kistérség bortermése feldolgozatlan -- A helyi sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások (beleértve mindenekelőtt a borvidék borát) piacképes kínálatot képezhetnek a gasztronómiai terndek alapján 8.3. Defenzív stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek veszélyek) A lakónépesség csökkenése igen jelentős, amely mögött a nagy mértékű természetes fogyás áll. Összességében kedvezőtlen a népesség struktúrája, magas nőtöbblet, erősödő elöregedés, alacsonyabb iskolázottság. - Az erős népességfogyás és a lakosság egyre nagyobb mértékű elöregedése, s általában a humán erőforrások gyengesége veszélyezteti a fejlesztési terveket, szűkíti a lehetőségeket. Összességében kedvezőtlen a népesség struktúrája, magas nőtöbblet, erősödő elöregedés, alacsonyabb iskolázottság. - A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettségűek elvánorlásához vezethet A népesség aktivitása alacsony, jelentős arányú az agrárnépesség. - A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettségűek elvánorlásához vezethet Nagyon alacsony a védett területek nagysága és aránya a kistérségben. Nem megoldott a csatornázás és a szennyvíztisztítás, nagyon szétnyílt a közműolló. A hulladék elszállítás és elhelyezés csak részben megoldott, sok az illegális és nem megfelelő legális hulladéklerakó. - A részben megoldatlan szennyvíz elhelyezés és tisztítás, valamint a hulladék elhelyezés problémái, rövidtávon szennyezik a talajt, a talajvizet, károsítják a bioszférát, és hosszabb távon veszélyeztetik a rétegvizeket, a kistérségi vízbázisokat. Kevés új lakás épül, az épült lakások alapterülete viszonylag kicsi. Kevés a főközlekedési út, az utak minősége sok helyen nem megfelelő, a mezőgazdasági utak nem karbantartottak. - Az erős népességfogyás és a lakosság egyre nagyobb mértékű elöregedése, s általában a humán erőforrások gyengesége veszélyezteti a fejlesztési terveket, szűkíti a lehetőségeket. - Amennyiben nem sikerül javítani a kistérség közlekedés-földrajzi helyzetén és elérhetőségén, a perifériális helyzet tartós lesz, ami nehezíti a térség általános fejlődését és leszűkíti kitörési lehetőségeit. Alacsony a városodás, Celldömölk csak részben látja el a térség központi szerepkörét, a kistérség déli és északi része városhiányos. - A jelentős ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek; - A kistérségben lévő falvak, különösen a déli és az északi részeken a centrumtelepülések hiánya miatt más területek és központok irányába vonzódnak, ami ha fokozódik erősödő migrálást is okozhat. - Az erős népességfogyás és a lakosság egyre nagyobb mértékű elöregedése, s általában a humán erőforrások gyengesége veszélyezteti a fejlesztési terveket, szűkíti a lehetőségeket. 45

46 A kistérség egésze, de különösen az északi része belső perifériának számít, s összességében a régión és a megyén belül fejletlennek minősül. - A jelentős ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek; - A kistérségben lévő falvak, különösen a déli és az északi részeken a centrumtelepülések hiánya miatt más területek és központok irányába vonzódnak, ami ha fokozódik erősödő migrálást is okozhat. - A régió és megyehatáron való fekvés, valamint a kedvezőtlen közúti közlekedésföldrajzi fekvés miatt fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének. - Amennyiben nem sikerül javítani a kistérség közlekedés-földrajzi helyzetén és elérhetőségén, a perifériális helyzet tartós lesz, ami nehezíti a térség általános fejlődését és leszűkíti kitörési lehetőségeit. A Kemenesalja úgynevezett belső perifériának minősül, elsősorban a több megye határán lévő fekvése miatt - A jelentős ipari-gazdasági centrumoktól távoli pozíció az innovációáramlást (diffúziót) nehezítheti, azok dinamizáló centrifugális hatási nehezebben érvényesülhetnek; A régió és megyehatáron való fekvés, valamint a kedvezőtlen közúti közlekedésföldrajzi fekvés miatt fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének. A kistérség, hasonlóan Vas megyéhez erősen tagolt, aprófalvas település szerkezetű, déli része egyértelműen centrumhiányos. - A kistérségben lévő falvak, különösen a déli és az északi részeken a centrumtelepülések hiánya miatt más területek és központok irányába vonzódnak, ami ha fokozódik erősödő migrálást is okozhat. Viszonylag alacsony a diplomások aránya a 25 éven felüli népességből. - A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettségűek elvánorlásához vezethet Kereslet hiányában csökken a mezőgazdasági termelők száma; egyre több a parlagterület; megoldatlan a kistermelők árufeleslegének felvásárlása A hagyományos (nagyüzemi) agrártermék-struktúra lassan alkalmazkodik a változó piaci körülményekhez; Alacsony feldolgozási szint, leépült élelmiszeripar - A helyi termelők kiszolgáltatottá válhatnak, ha a terményfeldolgozás és/vagy értékesítés terén nem sikerül stratégiai megoldásokat kimunkálni (lásd Sárvári Cukorgyár bezárása, baromfifeldolgozó mindinkább érezhető erőfölénye) Tőkehiány a mezőgazdasági üzemekben, tőkebevonás alig történt; A hagyományos (nagyüzemi) agrártermék-struktúra lassan alkalmazkodik a változó piaci körülményekhez; - A mezőgazdaság mai termékszerkezetével és mai fejlesztési lehetőségeivel az EU csatlakozás után erősen sebezhetővé válhat; Viszonylag magas a bérmunka jellegű ipar és az alacsonyan kvalifikált munkaerőt igénylő tevékenységek súlya - A külső tulajdonlás és erős bérmunka-jelleg labilissá teszi a gazdaságot - A mai iparszerkezet konzerválhatja a kevéssé tudásigényes tevékenységekkel jellemezhető helyzetet és a munkaerő nemzetközi 46

47 összevetésben korszerűtlen, hosszú távon nem versenyképes szakismeretét és képességeit, készségeit; Tőkehiány a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban - Külső és belső tőke hiányában a gazdag kulturális örökség veszélybe kerül; - A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése; 8.4. Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek (erősségek veszélyek) A kistérség az osztrák határtól km-es távolságban fekszik, a politikai változások után felértékelődött Nyugat-Magyarországon. - A régió és megyehatáron való fekvés, valamint a kedvezőtlen közúti közlekedésföldrajzi fekvés miatt fennáll a veszélye a belső periféria jelleg erősödésének. A kistérség környezeti állapota igen jó A kistérség természeti adottságai kedvezőek - A tőkebevonás, a külső források égető szüksége túlzott kompromisszumok elfogadásához vezethet, pl. környezeti, kulturális értékek sérülése; A kedvezőtlen vándorlási trendek megállása, sőt megfordulása a falvak esetében. - Az erős népességfogyás és a lakosság egyre nagyobb mértékű elöregedése, s általában a humán erőforrások gyengesége veszélyezteti a fejlesztési terveket, szűkíti a lehetőségeket. - Amennyiben folytatódik a lakosság további és növekvő elöregedése, csökken a produktív korú népesség és nagy teher lesz a TB és nyugdíjfolyósítási rendszeren, valamint az egészségügyön és szociális ellátórendszeren. Alacsony munkanélküliség, viszonylag kiegyensúlyozott munkaerőpiac. Sok üres álláshely jut a regisztrált munkanélküliekre. - A kevéssé tudásigényes tevékenységek nagy súlya a tudáskészlet további erodálódásához, illetve a magasabb képzettségűek elvánorlásához vezethet - A kistérségben lévő falvak, különösen a déli és az északi részeken a centrumtelepülések hiánya miatt más területek és központok irányába vonzódnak, ami ha fokozódik erősödő migrálást is okozhat. - A külső tulajdonlás és erős bérmunka-jelleg labilissá teszi a gazdaságot Működő vállalkozások vagy kibontakozóban levő törekvések az agrártevékenység nem hagyományos területein: pl. méz, csiga, gyümölcsaszalás, hagyományos fajtákon alapuló gyümölcsös és génbank; - A mezőgazdaság mai termékszerkezetével és mai fejlesztési lehetőségeivel az EU csatlakozás után erősen sebezhetővé válhat; Az élelmiszeriparnak korlátlanul rendelkezésre áll az alapanyag (gabona, liszt, tojás, vágóbaromfi, sertés) - A helyi termelők kiszolgáltatottá válhatnak, ha a terményfeldolgozás és/vagy értékesítés terén nem sikerül stratégiai megoldásokat kimunkálni Termálvizekben gazdag a kistérség; a működő termálfürdők ismertsége a fejlesztés során kihasználható A Ság hegy és a Kis-somlyó borvidék minősítése (a Somlói borvidék részei) - A tőkehiány miatt a marketing tevékenységek lehetőségei korlátozottak, a kistérség kínálata nem tud megjelenni a jelentős piacokon 47

48 10. MELLÉKLET A. VONZELŐLELTÁR település, terület építészeti vonzerő természeti és egyéb vonzerő Boba Harangláb Vadászüllésen tervezett emlékpark Borgáta termálvizes gyógyfürdő Királykő (Kis-Somlyó) Celldömölk/ Sághegy Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna templom (kegytemplom) Trianoni emlékmű, Eötvös-kőtömb Weöres Sándor emlékház Dukai Takács-kúria, Dukai Takács Judit szülőháza, Dukai Takács-kripta, Stekner bíró háza Szt. Jakab templom, Plébániaház, Szentháromság-szobor Berzsenyi Dániel szülőháza, Felsőbüki Nagy-kastély Kastély Pálos kolostor Evangélikus templom Avarkori várgyűrű védett parasztházak Kápolna Kemenesmagasi Berzsenyi kripta Katolikus templom Kemenesmihályfa Szt. István templom, evangélikus templom, Minik-kastély, Vidos-kastély, Vidos-kúria Bercsényi ház Münich kastély Kombuch tea pince Kemenespálfa Volt hadifogolytábor jelenleg major Kemenessömjén Berzsenyi-kastély, Berzsenyi Dániel pincéje, Kisboldogasszony templom Kemenesszentmár ton Erődítmény jellegű, Árpád kori római katolikus templom Sághegy (tanúhegy) szőlőkultúra Tessedik S. akácfája szőlőkultúra emlékliget szőlőkultúra kulturális vonzerő Tavaszi kráterhangverseny, Kemenesaljai szüret, Sághegy Múzeum, Geológiai- és madártani ösvény Sághegyi Szüreti Napok Mária napi búcsú Tájak-korok-múzeumok bélyegzőhely, emlékmúzeum Berzsenyi-nap, művészeti táborok, nemzetközi művészeti napok, Berzsenyi emlékmúzeum Berzsenyi pincéje korhű berendezéssel Nyári hónapokban országos díjugrató lovasverseny idegenforgalmi infrastruktúra 2 kemping, üdülőtelep, pihenőházak, falusi turizmus vendégszobák, vendéglő Sághegy Fogadó Paplak, falusi turizmus vendégszobák csárda Kastélyszálló 48

49 Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa Pápóc Szergény Tokorcs Vönöck Római katolikus templom Kálvária Szt. Miklós templom, evangélikus templom Borpalackozó Kúria Történelmi emlékház Vidos kripta Evangélikus templom Batthyány-kastély, Szt. Mihály templom evangélikus templom, katolikus templom, Zsidó-temető, Fogolytemető, Dugovics Titusz emlékkőkereszt Evangélikus templom Katolikus templom Nagyboldogasszony templom, evangélikus templom, Ostffy-kastély, Baranyai-ház, Kígyókő vára, Földvár puszta I. világháborús hadifogolytemető Katolikus templom XIII. századi kápolna turulmadaras emlékmű Evangélikus templom Kisfaludi emléktábla Karácsony János kastély Római katolikus templom Evangélikus templom Kis-Somlyó tanúhegy szőlőkultúra Marcal folyó és a tőzegtó horgászparadicsom termálvizes gyógyfürdő, szőlőkultúra szőlőkultúra Marcal folyó Petőfi emlékszoba Pannónia Ring halászlé főző verseny Lovasiskola, falusi turizmus vendégház üdülőtelep, falusi turizmus vendégszobák, vendéglő kemping 49