A végelszámolás folyamata, számvitele

Átírás

1 k l Számviteli és adózási szaktájékoztató V. évfolyam 7 8. szám, július augusztus T A R T A L O M Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna A végelszámolás folyamata, 1 számvitele A végelszámolás elhatározása A végelszámolás kezdete A folyamat feladatai A végelszámolás befejezése Az egyszerûsített végelszámolás Gottgeisl Rita A végelszámolás adózási teendôi 5 A végelszámolás kezdete A végelszámolás idôszaka A végelszámolás befejezése Szja- és eho-fizetési kötelezettség Adóhatósági ellenôrzés dr. Sallai Csilla Lenni vagy nem lenni, avagy 8 a vállalkozások életének hanyatló korszaka Számviteli jelek és/vagy következmények Saját tôke problémák Árfolyamveszteség hatásának kiküszöbölése Szabó Gábor Az online pénztárgépek 11 bevezetésével kapcsolatos tudnivalók Üzembe helyezési kód igénylése, a támogatás igénybevétele A pénztárgép beszerzése Eligazodás a pénztárgépekhez kapcsolódó új nyomtatványok között dr. Horváth István Munka Törvénykönyve ami 15 már módosult, és ami változni fog Ami már módosult Ami változni fog január 1-tôl Bonácz Zsolt Végszámla kiállítása elôleg 18 fizetése esetén Példák BÖRÖCZKYNÉ VEREBÉLYI ZSUZSANNA ROVATA A végelszámolás folyamata, számvitele A jogutód nélkül megszûnô cégek nem hagyhatnak fel egyszerûen a vállalkozási tevékenységgel, szükség van arra, hogy vagyoni és gazdasági viszonyaik rendezett megszüntetése után kerüljön csak sor a cégjegyzékbôl való törlésükre. A végelszámolás szabályai még ban a Gt.-bôl és a Cstv.-bôl azért ke rül tek át a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006 évi V. törvénybe, mivel a fizetésképtelenségi helyzetben nem lévô gazdasági szervezetek piacról való kivezetésének szabályai nem tartozhatnak egy fizetésképtelen sé gi tör vény sza bá lyo zá si kö ré be. Ugyanakkor a végelszámolás szabályai ezáltal nem csak a gazdasági társaságokra, hanem valamennyi cégnek minôsülô szervezetre vonatkoznak. Az új szabályozással egyidejûleg egy kormányrendelet is segíti a végelszámolásban levô társaságok számviteli elszámolásait: a 72/2006- os kor mány ren de let a vég el szá mo lás számviteli feladatairól szól. A cég jogutódlással (szervezeti változással) történô megszûnése esetén a vagyona a jogutód cégre (cégekre) száll át. Jogutód nélküli megszûnés esetén a cég vagyonára amennyiben az a hitelezôk kielégítésére elegendô végelszámolást kell folytatni, a vagyonmaradvány pedig a tagokat illeti. A végelszámolási eljárás tehát egy olyan el já rás, amely nek so rán a nem fi - zetésképtelen gazdálkodó szervezet a jogutód nélküli megszûnését elhatározva a hitelezôi követeléseket kielégíti, maradék vagyonát pedig a tulajdonosoknak visszajuttatja. A gazdálkodás lezárására nézve kétféle eljárás párhuzamosan nem folyhat. Figyelemmel arra, hogy a végelszámolás fel té te le, hogy a cég a hi te le zôk ki - elégítésére szolgáló vagyonnal, elegendô vagyonnal rendelkezzen, értelemszerûen a felszámolási eljárás jogerôs elrendelése az említett feltételek fennálltának hiányát is magában foglalja, ilyenkor tehát a már megkezdett végelszámolási eljárást meg kell szüntetni. Ugyancsak nincs le he tô ség az em lí tett okok ból a fizetésképtelenség megállapítását követôen jogutód nélküli megszûnés és végelszámolás elhatározására. A végelszámolás tárgya a cég nek az a va gyo na, amel lyel a cég a végelszámolás kezdô idôpontjában rendelkezik, to váb bá az a va gyon, ame lyet ezt kö - vetôen a végelszámolás folyamata alatt sze rez, ide nem ért ve azt a va gyont, amit a gazdálkodó szervezet az állami vagyonkezelô szervezettel kötött szerzôdés alapján kezel. A vég el szá mo lás el ha tá ro zá sa A cég leg fôbb szer ve az er re irány adó jogszabályok szerint határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszûnésérôl, illetve a végelszámolás elrendelésérôl. A cég legfôbb szerve a határozatában megállapítja: a végelszámolás kezdô idôpontját, megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a cég vagyoni részesedésével mûködô jogalanyok, valamint a rész vé te lé vel mû kö dô ala pít vány vagy társadalmi szervezet sorsáról is. A végelszámolás kezdô idôpontja a jogutód nélküli megszûnésrôl rendelkezô határozatban megállapított idôpont, ami nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. Figyelemmel arra, hogy a végelszámolási eljárás a gazdálkodás lezárása körében elsôdlegesen a hitelezôi igények kielégítését szolgálja, fontos a végelszámolás alá vont vagyoni kör meghatározása. E szempontból a végelszámolás kezdô idôpontjának van jelentôsége. Ezen idô- A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja

2 2könyvelôk lapja pont ban meg lé vô va gyon és az ezt kö ve - tôen szerzett vagyon is a végelszámolási vagyon körébe tartozik. A kezdô idôpont a cég határozatában megjelölt idôpont. A végelszámolás kezdô idôpontjában a tör vé nyes kép vi se lô tiszt sé ge megszûnik, a cég törvényes képviselôje a végelszámoló lesz a törvényen alapuló önálló képviseleti cégjegyzési joggal. (A végelszámoló által benyújtandó, a végelszámolással kapcsolatos adatváltozások bejegyzése iránti kérelemben tehát a volt vezetô tisztségviselô törlését és a végelszámoló, mint képviseletre jogosult bejegyzését is kérni kell.) A cég legfôbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezetô tiszt ség vi se lô vel szem ben tá masz tott követelményeknek megfelel, és a megbí za tást el fo gad ja. Vég el szá mo ló vá a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is választható. A jogutód nélküli megszûnését elhatározó cég a végelszámoló megválasztásakor a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességérôl is rendelkezik. A végelszámoló a tôle elvárható fokozott gondossággal, a cég, valamint a hitelezôk érdekeinek figyelembevételével köteles eljárni. Felmerülhet új végelszámoló kijelölésének szükségessége, egyrészt a végelszámoló halála, a végelszámoló szervezet jogutód nélküli megszûnése folytán, vagy azért, mert a feladatok ellátására képtelenné válik. Az új végelszámoló kijelölése a cég legfôbb szervének hatásköre. A vég el szá mo lás kez de te A végelszámolás közzététele A végelszámoló a végelszámolás megindítását 15 napon belül változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak, amelyben fel kell tüntetni: a végelszámolás megindítását elrendelô határozat keltét, a végelszámolás kezdô idôpontját, a végelszámoló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a cég jegy zék szá mát és a meg bí - zásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét is, a ko ráb bi ve ze tô tisztségviselô(k) jogviszonyának megszûnését. A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelyet a Cégközlönyben közzétesz. Ez tartalmazza a hitelezôknek szóló felhívást is, amely szerint a közzétételtôl számított 40 napon belül kell követeléseiket a végelszámolónak bejelenteni. A közleményt a változásbejegyzô végzés kapcsán csak a cégbíróság teszi közzé, a végelszámolónak az általános szabályok szerint közleményt egyetlen cégforma esetén sem kell önállóan megjelentetnie. Az a hitelezô, akinek bejelentett követelését a végelszámoló vitatja, igényét a végelszámoló értesítésének kézhezvételétôl számított 30 napos határidôn belül a bíróság elôtt perben érvényesítheti A végelszámoló a hitelezôi igénybejelentési határidô elteltét követô 15 napon belül a követelésekrôl jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezôi igényeket. A követelések jegyzékét a végelszámoló további 15 napon belül benyújtja a cégbírósághoz a nyilvános cégiratok közé történô elhelyezés céljából. A vitatott hitelezôi igények hitelezôit a végelszámoló a kö ve te lé sük ilyen mi nô sí té sé rôl ugyanezen idôtartam alatt értesíti. A végelszámoló a vitatott igények fedezetére köteles lekötött tartalékot képezni A hitelezôi igénybejelentés elmulasztása nem jogvesztô hatályú, de a késlekedô hitelezô nem hátráltathatja a végelszámolás menetét. Ezért a törvény kimondja, hogy a záródokumentumok elfogadását követôen a hitelezôi igény már csak a megszûnt cég tartozásaiért való helytállás szabályai szerint érvényesíthetô. 15 na pon be lül A végelszámoló szükség szerint értesíti a végelszámolás megindításáról: az ingatlanügyi hatóságot a végelszámolás tényének bejegyzése érdekében, ha a cég valamely vagyontárgya országos közhiteles vagy közérdekbôl vezetett nyilvántartásban szerepel, e nyilvántartást vezetô szervezetet, az il le té kes vám ha tó sá got, ál la mi adóhatóságot, nyugdíjpénztárat, továbbá, ha a cég engedélyköteles tevékenységet végez, az engedélyezô hatóságot, a te rü le ti leg il le té kes ál la mi munkaerôpiaci szervezetet, az il le té kes kör nye zet vé del mi fel - ügyelôséget arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekbôl bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások elhárításához, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat, a cég bank szám lá it ve ze tô va la - mennyi pénzintézetet, a cég vagyoni részvételével mûködô jog alany ok ve ze tô tiszt ség vi se lô it, illetve a cég részvételével mûködô tár sa dal mi szer ve ze te ket, ala pít vá - nyokat, a cég ál tal vagy el len in dí tott és fo - lyamatban lévô hatósági és bírósági el já rá sok ban az el já ró ha tó sá got vagy bíróságot. Fon tos új ren del ke zés, hogy ha a vég el - szá mo ló sze mé lye a ko ráb bi ve ze tô tisztségviselôvel azonos, nem szükséges újabb aláírási címpéldányt csatolnia a cég irat anya gá hoz, hi szen csak a tiszt ség el ne ve zé se vál to zott, a tiszt ség vi se lô névaláírása nem, címpéldánya a cégiratok között megtalálható. Költségkímélés és az eljárás egyszerûsítése érdekében ezért a tör vény az újabb cím pél dány be - nyújtásától ilyen esetben eltekint. 30 na pon be lül A cég korábbi vezetô tisztségviselôje a vég el szá mo lás kez dô idô pont ját megelôzô nappal a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezá ró be szá mo lót ké szít, el vég zi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok elôírnak, és ezeket az ok ira to kat, va la mint a cég irat - anyagát a végelszámolónak legkésôbb a vég el szá mo lás kez dô idô - pontjától számított harmincadik napon átadja; a folyamatban lévô ügyekrôl a végelszámolót tájékoztatja; a nem selejtezhetô és titkos minôsítésû iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja; a vég el szá mo lás meg in dí tá sá ról a munkavállalókat, valamint a Munka Tör vény könyv ében meg ha tá ro zott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottét) haladéktalanul tájékoztatja. 75 na pon be lül A végelszámoló a cég korábbi tisztségviselôje által készített, a tevékenységet lezáró, a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének adataiból végelszámolási nyitó mérleget készít, majd a hitelezôk igénybejelentésére nyitva álló határidô elteltét követôen tehát legfeljebb 75 na pon be lül kor ri gál ja a vég el - számolási nyitó mérleget (korrigált végelszámolási nyitó mérleget készít), amelyet a cég leg fôbb szer ve elé ter jeszt. A végelszámolási nyitó beszámoló el ké szí té sé nek je len tô sé ge ab ban áll, hogy ennek alapján dönthetô el: végelszámolással, vagy felszámolással történik-e a jogutód nélküli megszûnés. Ezért a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg összeállítása elôtt a kárelhárítás körében felmerülô és más halaszthatatlanul szükséges, a mûködés fenntartásával kapcsolatos költségek kivételével kifizetést nem teljesíthet. Fi ze tés kép te len sé gi hely zet ter mé - szetesen késôbb, a végelszámolás során is kialakulhat, de elsôdlegesen az, hogy a hi te le zôi igé nyek a vég el szá mo lás rendjében kielégíthetôk-e, ebbôl a dokumentumból állapítható meg. Ha a beszámo ló ból az de rül ki, hogy a cég va gyon a tartozásokat nem fedezi, és a cég tagjai

3 könyvelôk lapja 3 (rész vé nye sei) a hi ány zó va gyon részt nem pótolják, a végelszámoló köteles kez de mé nyez ni a fel szá mo lá si el já rás lefolytatását. Amennyiben a végelszámoló a tulajdonosokat pótlólagos tôke-hozzájárulásra kötelezi, azt az eredménytartalékba kell helyezni. A végelszámolási nyitó mérleg a tevékenységet lezáró beszámolóval egyezôen kell elkészíteni azzal a korrekcióval, hogy a mér leg sze rin ti ered mény át - vezetésre kerül az eredménytartalékok közé. A kor ri gált vég el szá mo lá si nyi tó mérleg a végelszámoló által feltárt eszközök és források összességét tartalmazza. A nyi tó mér leg hez ké pest fel tárt kor - rekciókról, eltérésekrôl tételes jegyzéket készít. Az eltérésekkel a könyvviteli nyilvántartások adatait módosítani kell, a módosításokat az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék összegét érintô tételek kivételével a megfelelô eredményszámlával szemben kell elszámolni. A korrigált végelszámolási nyitó mérleg készítésekor a könyvviteli nyilvántartásokat nem szabad lezárni. A végelszámoló által elszámolt korrekciók lehetnek például: Korábban nyilvántartásba nem vett követelés elszámolása T3 Követelés K9 Bevételek Korábban nyilvántartásba nem vett kötelezettség elszámolása T5/8 Költség, ráfordítás K4 Kötelezettség Aktív idôbeli elhatárolás elszámolása vagy feloldása T/K Aktív idôbeli elhatárolás K/T 5/8/9 Eredményszámlák KOR RI GÁLT VÉG EL SZÁ MO LÁ SI NYI TÓ MÉR LEG Passzív idôbeli elhatárolás elszámolása vagy feloldása T/K 5/8/9 Ered mény szám lák K/T4 Passzív idôbeli elhatárolás Értékvesztések (pl. várhatóan be nem folyó vevôi követelésre) elszámolása T8 Értékvesztések K1-4 Értékvesztések Ér ték vesz tés vis sza írá sa (pénz ügyi teljesítés esetén) T1-4 Értékvesztések K9 Visszaírások Ér té ke lé si tar ta lék el szá mo lá sa, megszüntetése T/K1 Értékelési tartalék K/T 1. Értékhelyesbítés A vég el szá mo lás fo lya ma tá nak felada tai A végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, va gyo ni esz kö ze it pe dig szük ség esetén értékesíti. A hitelezôk kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja és a cég mûködését megszünteti. Ha a végelszámolás a megindításának évé ben nem fe je zô dik be, a vég el - számoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a cég végelszámolás alatt áll. A vég el szá mo lás alatt le vô vál - lalkozás a társasági adónak alanya marad, a fi ze ten dô adót az adó év utol só nap já ra el ké szí tett be szá mo ló alap ján kell megállapítania. Mér leg sor Nyi tó ér ték El té ré sek Kor ri gált nyi tó ér ték Te vé keny sé get le zá ró Vég el szá mo ló ál tal Szám vi te li ér ték be szá mo ló tárgy évi fel tárt el té ré sek, ada tá val egye zô kor rek ci ók ÉVEN KÉN TI SZÁM VI TE LI BE SZÁ MO LÓ 1. ÉV Mér legsor Nyi tó ér ték El té ré sek Kor ri gált El len ôr zés Tárgy évi nyi tó ér ték ha tá sa ér ték Te vé keny sé get Vég el szá mo ló Szám vi te li ér ték Mér legle zá ró be szá mo ló ál tal fel tárt az el té ré sek kel for du ló na pi tárgy évi ada tá val el té ré sek, kor ri gál va szám vi te li ér ték egye zô (utol já ra kor rek ci ók köz zé tett ada tok alap ján) ÉVEN KÉN TI SZÁM VI TE LI BE SZÁ MO LÓ TO VÁB BI ÉVEK BEN Mér leg sor Elô zô évi ér ték El len ôr zés ha tá sa Tárgy évi ér ték Elô zô év ben (utol já ra köz zé tett) Mér leg-for du ló na pi szám vi te li ér ték szám vi te li ér ték A végelszámolás idôszaka alatt készített számviteli beszámolót kötelezô könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának el uta sí tá sát is tar tal ma zó füg get len könyvvizsgálói jelentéssel együtt a végelszámolási idôszak üzleti éve mérlegfordulónapját követô 150 napon belül kell letétbe helyezni és közzétenni. Miután a korrigált végelszámolási nyitó mérleg köz zé té tel ét a tör vény nem ír ja elô, a tár - saság utoljára közzétett beszámolóját, mint nyitó adatot kell szerepeltetni. Így a végelszámolás elsô évi beszámolóját bôvített tartalommal kell közzétenni. A végelszámoló a végelszámolás elsô üzleti évérôl olyan számviteli beszámolót köteles készíteni, amelynek mérlege külön-külön oszlopban tartal maz za a vég el szá mo lá si nyi tó mérleg adatait, illetve korrekció esetén a korrigált végelszámolási nyitó mérleg adatait, valamint az üzleti év záró adatait; eredménykimutatása az elô zô üz le ti év adatai mellett külön-külön oszlopban tartalmazza az eltérések eredményre gyakorolt hatását, a tárgyévi tevékenység bevételeit, költségeit, ráfordításait, valamint ezek összevont adatait (a tárgyévi üzleti év adatait). A végelszámolás idôszaka alatt készített szám vi te li be szá mo ló val egyi de jû leg üzleti jelentést nem kell készíteni. Tekintettel arra, hogy a végelszámolás célja a cég gazdálkodásának lezárása, a végelszámolás megindulásával fôszabályként az üzleti tevékenységet is meg kell szün tet ni. A leg fôbb szerv azonban kivételesen az ésszerû gazdálko dás kö ve tel mé nyei sze rint dönt het egyes résztevékenységek átmeneti folytatásáról, amennyiben a végelszámolás hos szabb idôt vesz igény be. Még a 2006 elôt ti sza bá lyo zás nem szabott idôbeli korlátot a végelszámolás ra. Ez sok eset ben vis sza élé sek re adott lehetôséget. Éppen ezért a törvény a végelszámolás lefolytatására egy reális 3 éves ha tár idôt ál la pít meg az zal, hogy an nak le tel té vel ha a cég a tör lé - sére irányuló kérelmet bejegyzésre alkal mas mó don nem nyújt ják be, az ön - kéntes végelszámolás kényszertörlési eljárásba fordul át. A végelszámolás céljára, a gazdálkodás lezárására figyelemmel sajátos jogosítványokat biztosít a törvény a végelszámoló számára a már megkötött, de teljesedésbe nem ment szerzôdések tekintetében. Így a végelszámolót megilleti az azonnali hatályú felmondás joga, ha pedig teljesítés még egyáltalán nem történt, a felek egyike sem teljesített, az elállás joga. Akár felmondással, akár az elállással él is a végelszámoló, mindkét esetben lekötött tartalékot kell képezni az estleges kártérítési igények kielégítésére.

4 4könyvelôk lapja A végelszámoló nem gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás, illetve az elállás jogát a ter mé sze tes sze mély nek la kás ra fennálló bérleti szerzôdése, az iskolával vagy a tanulóval a gyakor la ti kép zés szer ve zé sé re kö tött szerzôdése, a munkaszerzôdések, a nem gaz da sá gi te vé keny ség gel összefüggô kölcsönszerzôdés, a szövetkezeti tag vállalkozás jellegû jog vi szo nyá val ös sze füg gô szer zô - dés, valamint a kollektív szerzôdés tekintetében. Tartási és életjáradéki szerzôdés felmondása esetén a másik felet megfelelô kártalanítás illeti meg. A fogyasztók érdekeit szolgáló újdon ság a tör vény ben, hogy a jö vô ben felmerülô szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésével a végelszámoló harmadik személyt köteles megbízni, akinek a cég megszûnése utáni helytállás biztosítása érdekében a vo nat ko zó irat anyag gal együtt az er - re a célra az eredménytartalékkal szemben képzett lekötött tartalékot is át kell adnia. Az üzletfelek, fogyasztók tájékoztatása érdekében a Cégközlönyben az erre vonatkozó megállapodást közzé kell ten ni. A vég el szá mo lás be fe je zé se A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és a legfôbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra: az adóbevallásokat; a végelszámolás utolsó üzleti évérôl készült számviteli törvény szerinti be szá mo lót, amely nek mér le gé ben az eszközök, illetve az esetleges kötelezettségek piaci értéken szerepelnek. (A piaci értéken történô értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza.); a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is javaslatot tesz. A vagyonfelosztási javaslatban szereplô tételeket piaci értéken kell beállítani.; a végelszámolási idôszak gazdasági ese mé nye i nek be mu ta tá sá ról szó ló ös sze fog la ló ér té ke lést (zá ró je len - tést); valamint a cég vagyoni részesedésével mûködô jogalanyok, illetve a részvételével mûködô társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot. A piaci értéken történô értékelés elszámolása elôtt a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelô értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni. A végelszámolási idôszak utolsó üzleti évérôl készített számviteli beszá mo ló mér le gé ben ér ték he lyes bí tés, ZÁ RÓ SZÁM VI TE LI BE SZÁ MO LÓ Mér leg sor Elô zô évi ér ték El len ôr zés ha tá sa Tárgy évi ér ték Elô zô évi szám vi te li Tárgy évi va gyo ni ér ték ér ték (kor rek ci ók kal mó do sí tott érték, a va gyon fel osz tás alap ja) illetve értékelési különbözet, valamint értékelési tartalék nem mutatható ki. A végelszámolás befejezésekor a beszámolóban az elôzô évi számviteli értéket és a tárgy évi va gyo ni ér té ket kell ki - mu tat ni. A két ér ték kö zött nem csak az eltelt idôszak változásai, hanem az átértékelés korrekciói is szerepelnek. A korrekciók lehetnek például: A végelszámoláshoz tôke-hozzájárulás teljesítése T1-3 Eszközök K4 Eredménytartalék tôke hozzájárulás Piaci értékre történô helyesbítés T/K1-4 Esz köz-for rás K/T9/8 Rendkívüli eredmény piaci értékelés Vég el szá mo lá si költ sé gek, dí jak, egyéb költségek, illetve még járó bevételek T3 Követelés K9 Bevételek, T5/8 Költség, ráfordítás K4 Kötelezettség még várható tételek Idôbeli elhatárolás megszüntetése T4 Passzív idôbeli elhatárolás K 5/8/9 Eredményszámlák, T5/8/9 Eredményszámlák K3 Ak tív idôbeli elhatárolás Céltartalék megszüntetése T4 Céltartalék K9 Visszaírások Társasági adó korrekciója T/K8 Társasági adó K/T4 Társasági adó VÉG EL SZÁ MO LÁS FO LYA MA TA ÖS SZE FOG LAL VA tevékenységet lezáró számviteli beszámoló üzleti jelentést nem kell készíteni letétbe helyezés, közzététel adóbevallások 30 napon belül Tetszôleges nap Végelszámolás kezdô idôpontja végelszámolási nyitómérleg korrigált végelszámolási nyitómérleg Maximum 3 év Értékelési tartalék kivezetése T4 Értékelési tartalék K1 Értékhelyesbítés A legfôbb szerv a végelszámolás befejezésekor határozatot hoz, melyben rendelkezik a vagyonfelosztásról, dönthet a jogok engedményezésérôl és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történô átvállalásáról is, rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag ôrzésének és a cég megszûnésével kapcsolatban felmerülô egyéb költségeknek a viselésérôl is. Amennyiben a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó eszközei között olyan eszközök is vannak, amelyek után az általános forgal mi adó ról szó ló tör vény sze rint a tu - lajdonosoknak történô eszközkiadáskor általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, akkor a fizetendô általános forgalmi adót a kötelezettségek közé be kell állítani a rendkívüli ráfordításokkal szemben, illetve, ha az a tulajdonosokra áthárítható, a tulajdonosokkal szembeni követelésként. Ha a va gyon fel osz tás ered mé nye - képpen a tulajdonosok több juttatásban számviteli beszámoló üzleti jelentést nem kell készíteni letétbe helyezés, közzététel adóbevallások üzleti évenként fordulónapra számviteli beszámoló technikai zárómérleg üzleti jelentést nem kell készíteni letétbe helyezés, közzététel adóbevallások vagyonfelosztási javaslat 75 napon belül 12 havonta a végelszámolás befejezésének napja

5 könyvelôk lapja 5 részesülnek, mint amennyit a társaságba be vit tek, ak kor a je len le gi sza bá lyok sze rint a nye re ség után 16% szja-t és 14% eho-t kötelesek fizetni. A társaság záró beszámolójában ezt is a NAV kötelezettségek között tartja nyilván, és a vagyonfelosztási javaslatban pénzeszközt különít el rá. A végelszámoló díját, továbbá még el nem szá molt költ sé ge it, az irat anyag ôrzésének a költségeit és a gazdálkodó megszûnésével kapcsolatosan felmerülô egyéb költségeket, ráfordításokat (ideértve az adófizetési kötelezettségeket is) a kötelezettségek közé kell beállítani a megfelelô költségekkel, ráfordításokkal szemben. A cég alkalmazottainak érdeke védelmében a végelszámoló köteles a cégbíróságnál igazolni, hogy a cég biztosított ja i nak ada ta it át ad ta az il le té kes nyugdíjbiztosítási szervnek. A cég törlése iránti kérelem benyújtása a végelszámoló kötelezettsége, a ké re lem il le ték men tes és köz zé té te li költségtérítést sem kell fizetni. A legfôbb szerv a végelszámolás folyamata alatt a cég törlésére irányuló kérelem cégbírósághoz történô benyújtásáig elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a cég mûködésének továbbfolytatását. Ebben az esetben a végelszámoló megbízásának visszavonásáról, a végelszámoló díjának megállapításáról és kifizetésérôl és az új vezetô tisztségviselô megválasztásáról is dönteni kell. Az egy sze rû sí tett vég el szá mo lás A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég végelszámolásának cégbejegyzése egyszerûsített módon is történhet, ha a cég a végelszámolását a kezdô idôpontjától számított 150 napon belül befejezi. Az egyszerûsített végelszámolás esetén a megindításáról szóló közlemény Cégközlönyben történô közzétételét a végelszámoló 8 napon belül köteles kezde mé nyez ni. (El len tét ben a nor mál vég el szá mo lá si fo lya mat tal, ami kor a vég el szá mo lás kez de te a cég bí ró sá gi közlemények között kerül közzétételre.) Ilyen kor a vég el szá mo lá si el já rás megindulásához nem szükséges annak cégbejegyzése, hogy ki a végelszámoló személye, és az egyszerûsített végelszámolás lefolytatásának ténye a cég törlésével egyidejûleg kerül a cégnyilvántartásba bejegyzésre. Az egyszerûsített végelszámolásról az ún. általános végelszámolásra kell áttérni, ha az eljárás a százhúsz napos határidô alatt nem fejezôdött, illetve fejezôdhet be, rendezetlen hitelezôi igényt jelentettek be, va la mint ha a határidô leteltekor végelszámolá si ki fo gás sal kap cso la tos el já rás van folyamatban. Böröczkyné Verebélyi Zsu zsan na GOTTGEISL RITA ROVATA A végelszámolás adózási teendôi Az elôzô cikkben bemutatásra került a végelszámolás folyamata. Ennek során említésre került néhány adózási elôírás is. Most részletesen szeretnénk bemutatni a végelszámoláshoz kapcsolódó adó-elszámolási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségeket. A végelszámolás kezdete Az adózás rendjérôl szóló törvény írja elô, mikor milyen bevallási kötelezettsége van a végelszámolás során a végelszámolónak. Az elsô ilyen kötelezettség a tevékenységet lezáró beszámolóhoz kapcso - lódó társasági adóbevallás elkészítése. A végelszámolás alatt álló adózó tevékenységet lezáró adóbevallást készít. En nek for du ló nap ja a vég el szá mo lás kezdô idôpontját megelôzô nap. A bevallást a végelszámolás kezdô idôpontját követô 30 napon belül kell elkészíteni és a NAV-hoz be nyúj ta ni. Minden olyan adóról bevallást kell tenni, melynek bevallási határideje a végelszámolás kezdô napjáig még nem járt le. Úgy tekintjük a végelszámolás kezdô idôpontját megelôzô napot, mint egy fordu ló pon tot, és min den adó ról, és min den be val lás sal még le nem zárt idô szak ról, ezzel a nappal bevallást készítünk. Emi att fon tos, hogy a végelszámolás kezdô napjának a meghatározásánál fi gyel jünk ar ra, hogy egy na pon két ese - mény adózásilag nem történhet. Azaz a végelszámolás idôszakának kezdô napja nem lehet azonos a tevékenység utolsó napjával. Tehát, ha a végelszámolás elsô napjaként egy naptári hónap elsô napját (vagy az év el sô nap ját) sze ret nénk meg - határozni, akkor a tevékenység lezárásának nap ja, az ezt meg elô zô nap, ami az elô zô hó nap utol só nap ja (vagy az év utolsó napja). Többször találkoztam olyan megfogalmazással, hogy a tevékenység végsô napjaként került meghatározásra a hónap el sô nap ja. Eb ben az eset ben a hó - nap el sô nap já ra külön is be val lást kell adni például a munkavállalókkal kapcsolatos adókról és járulékokról. Milyen adókról kell a végelszámolás kezdô idôpontját megelôzô nappal, mint a tevékenység utolsó napjával adóbevallást ten ni: általános forgalmi adó (..65 bevallás, és ha van kap cso ló dó an..a60 adat - szolgáltatás), a kifizetôként teljesítendô adatszolgáltatás (..08 bevallás), havi adóbevallás (..01 bevallás), a tevékenységét megszüntetô adózó éves bevallása (..71 bevallás) eb - ben kerül elszámolásra a társasági adó, az innovációs járulék, iparûzési adó. A végelszámolás kezdô idôpontja után esedékes, de a végelszámolást megelôzô idôszakra vonatkozó egyéb bevallásokat (..29 vagy..43) is be kell ad ni a te vé - kenységet lezáró bevallásokkal együtt. Amennyiben a végelszámolás kezdô idôpontját megelôzô nap egy idôszak utol só nap ja is egy ben, ak kor a te vé - kenységet lezáró bevallások azonosak az utolsó idôszakra vonatkozó bevallások kal. Eb ben az eset ben ezen a be val lá - son jelezni kell végelszámolás tényét. A bevallásokat akkor tudja így fogadni az adóhatóság, ha már számára ismert a végelszámolás kezdete. Errôl az adóhatóságot a cégbíróság fogja értesíteni. Itt sajnos találkozhatunk azzal a problémával, hogy a jogászok számára hosszabb idô áll rendelkezésre, bejelentésére. Az önkormányzati adóhatóságok felé változás bejelentôt is be kell nyújtani, melyen közölni kell a végelszámolás kezdô napját. A bevallások benyújtásával egyidejû leg a be val lott adó kö te le zett sé get pénzügyileg is rendezni kell. Az adók megállapítását az általános szabályok szerint kell elvégezni a következô kivételek figyelembe vételével: Ál ta lá nos for gal mi adó A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany számára a pénzforgalmi elszámo lás alkalmazá sá nak le he tô sé ge a végelszámolás kezdetét megelôzô nappal megszûnik. Ez azt je len ti, hogy a te - vékenységet lezáró általános forgalmi adó bevallását már az általános szabályok szerint kell elkészítenie.

6 6könyvelôk lapja A fizetendô adót teljes körûen meg kell állapítani, és ezzel együtt lehetôség van a rá áthárított, elôzetesen felszámított adó levonására. Azaz ebben a bevallá sá ban már nem ve he ti fi gye lem be, pénzügyi teljesítéseket sem a fizetendô, sem a levonható adó megállapításánál. Az ezt követôen beadandó bevallásai ban is így kell már el jár nia. [Áfa tv. 196/A (5) b), és (6) b), és a 196/F (1) d) pont ja] Tár sa sá gi adó A vég el szá mo lás meg kez dé se kor be - adandó bevallásban a következôkre kell figyelni: A vég el szá mo lás kez dô nap ját megelôzô nappal lezáruló adóévben az adózó nem alkalmazhatja a következô adózás elôtti eredményt csökkentô tételeket [Tao. 16. (1) a) és b) pontjai]: a jog díj be vé tel re jo go sí tó im ma - teriális jó szág ér té ke sí té sé bôl, nem pénz be li va gyo ni hoz zá já ru lás ként tör té nô ki ve ze té sé bôl szár ma zó ered mény nek, a le kö tött tar ta lék - ba át ve ze tett (és az év vé gén ilyen - ként ki mu ta tott) ös sze ge [Tao. 7. (1) c)], a lekötött tartalékba átvezetett (és az adóév utolsó napján ekként kimutatott) összeg, amely nem haladhatja meg az adó zás elôt ti nye re ség 50%- át, maximum 500 millió forint értékig fejlesztési tartalék [Tao. 7. (1) f)]. A bevallás utolsó napjáig fel nem hasz - nált, fejlesztési tartalék miatt lekötött taralék, valamint a jogdíjbevételhez kapcsolódó lekötött tartalék fel nem használt része után meg kell állapítani a lekötés adóévében hatályos mértékkel a társasági adót. Ez zel együtt a meg nem fizetett társasági adóra késedelmi pótlékot kell felszámolni. Mind a pótlólag fizetendô társasági adót, mint a késedelmi pótlékot a bevallás benyújtásával egyidejûleg meg kell fizetni. Miután látható, hogy a végelszámolás megkezdéséhez is speciális adóalapmódosító tételek kapcsolódnak, a végelszámolás elhatározása elôtt szükséges meg vizs gál ni a rend kí vü li adó kö te le - zettségek nagyságrendjét, és amennyiben lehetséges a végelszámolás megkezdése elôtt intézkedéseket hozni, hogy ne legyen szükség ezen elôírások alkalmazásra. A vég el szá mo lás idô sza ka A végelszámolás idôtartama alatt a törvény általános rendelkezései szerint kell minden adóelszámolást elvégezni, adóbevallást beadni és az adókötelezettséget pénzügyileg is teljesíteni. A végelszámolás során az üzleti év nem azonos a naptári évvel. Alaphelyzetben a végelszámolás idôszaka általában egy üz le ti év. Azon ban, ha a vég el - szá mo lás 12 nap tá ri hó nap alatt nem fe - jezôdik be, akkor a végelszámolás idôsza ka alatt az üz le ti év 12 nap tá ri hó nap [Sztv. 11 (12)]. Az utol só idô szak ese - tén le het sé ges, hogy az üz le ti év 12 hó - napnál rövidebb lesz. A végelszámolás alatti üzleti évekrôl elkészített beszámolókhoz kapcsolódóan a fordulónapot köve tô 150. na pig el kell ké szí te ni a tár sa - sági bevallásokat is, és amennyiben adófizetési kötelezettség keletkezett, akkor azt is a bevallás benyújtására elôírt határnapig meg kell fizetni. Néz zünk egy pél dát! A cég szep tem ber 1-jé vel el - határozza a végelszámolását. Ekkor a tevé keny sé get le zá ró be szá mo ló utol só nap ja au gusz tus 31-e lesz. Így a bevallásait a még le nem fedett idôszakról au gusz tus 31-ei zá ró na pig kell el ké - szítenie. A tao-bevallást és közötti idôszakra kell beadni. Ezt követôen, ha a végelszámolás nem fejezô dik be au gusz tus 31-ig, ak kor ez - zel a nappal, mint fordulónappal mindenképpen beszámolót és bevallást kell készíteni. Ha a végelszámolás mondjuk január 31-ig befejezôdik, akkor a be val lás idô tar ta ma tôl lesz. A be val lást 150 na pon be lül, jú ni us 30-ig kell be ad ni. A tevékenységet lezáró adóbevallással, il let ve a fel szá mo lást, vagy a vég el - számolást lezáró adóbevallással egyidejûleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás idôszakát megelôzô azon idôszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le. A vég el szá mo lás be fe je zé se A vég el szá mo lás befejezésének idô - pontjában a tevékenységet lezáró idôpontban elôírtakkal azonosan kell a bevallásokat elkészíteni. Azaz a lezárás idôpontját megelôzô idôszakokra vonatkozó, még nem esedékes adóbevalláso - kat is teljesíteni kell a végelszámolást lezáró bevallással egyidejûleg. A végelszámolás befejezésének napját a vég el szá mo ló ha tá roz za meg, a tör - vényi elôírások figyelembevételével. Itt is azt kell javasolnunk, hogy amennyiben lehetséges hónap végi napot válasz - sza nak. Az a nap lesz a vég el szá mo lás idôszakáról szóló utolsó beszámoló fordulónapja. Ezzel a nappal el kell készíteni a számviteli beszámolóhoz kapcsolódó adóbevallást is. A végelszámolás befejezésérôl szóló záró adóbevallásokat a végelszámolást lezáró beszámoló elektronikus úton történô közzétételével egyidejûleg kell beadni. A beszámolót a cégbírósági törlé si ké re lem mel egyi de jû leg kell be - nyúj ta ni, de leg ké sôbb a be szá mo ló fordulónapját követô 60 napon belül kell megtenni. A záró beszámolóhoz kapcsolódóan van nak olyan szám vi te li kö te le zett sé - gek, melyeknek adózási vonzata is van. Ilyenek lehetnek: Ha a könyvekben a pénzeszközökön kí vül más esz kö zök is van nak, ak kor azokat piaci értéken kell értékelni. Az eszközök és a kötelezettségek átértékelése miatt keletkezett különbözeteket rendkívüli bevételként vagy ráfordításként kell elszámolni. A kelet ke zô ered mény ha tást az ered - mény-kimutatás adózás elôtti eredménye fogja tartalmazni. Amennyiben a hitelezôk kielégítése után a tulajdonosok a fennmaradó vagyont természetben kapnák meg, akkor vagyonértékelésre is szükség van. A természetben történô vagyon átadáshoz általános forgalmi adófizetési kötelezettség is kapcsolódhat, ha a termék, vagy annak alkotórészei beszer zé sé hez kap cso ló dó an az adó - alanyt rész ben vagy egész ben adó le - vo ná si jog il let te meg. Eb ben az eset - ben a fi ze ten dô adót még a zá rást megelôzôen meg kell állapítani, és az utolsó idôszakról szóló áfa-bevallásba kell beállítani fizetendô adóként. A végelszámolás lezárásakor az adózó jogutód nélküli megszûnése esetén utolsó adóbevallásában az adóalap megállapítása során az adózás elôtti ered ményt nö ve li az immateriális ja - vak, tárgyi eszközök könyv szerinti értékének a számított nyilvántartási ér té kü ket meg ha la dó ré sze, vagy csökkenti a számított nyilvántartási értékének a könyv szerinti értéküket meg ha la dó ré sze. [Tao. 16. (1) bek. c) pont, ca) alpont] A jogutód nélküli megszûnéshez kapcsolódó társasági adóalap módosításként kell figyelembe venni a következôket is: a ked vez mé nye zett át ala ku lás ban jogelôdként résztvevô társaság tagjaként, részvényeseként az átalakulás révén a társaság jogutódjában megszerzett részesedés bekerülési értéke és az átalakulás révén kivezetett részesedés könyv szerinti értéke (vagy bekerülési értéke) közötti különbözetnek az átalakulás adóévében az adóalap megállapításakor az adózás elôtti eredmény csökkentéseként elszá molt ös szeg bôl azt a részt, amely - lyel korábban nem növelte adózás elôtti eredményét az adóalap megállapítása során; a kedvezményezett részesedéscserében a megszerzett társaság tagjaként,

7 könyvelôk lapja 7 részvényeseként a kedvezményezett részesedéscsere révén a megszerzô társaságban megszerzett részesedés bekerülési értéke és a kedvezményezett részesedéscsere révén a megszerzett társaságban lévô részesedés könyv szerinti értéke közötti különbözetnek megfelelôen elszámolt árfolyamnyereségnek a kedvezményezett részesedéscsere adóévében az adóalap megállapításakor az adózás elôtti eredmény csökkentéseként elszá molt ös sze gé bôl azt a részt, amellyel korábban nem növelte adózás elôt ti ered mé nyét az adó alap megállapítása során; a tartós adományozásra tekintettel utolsó adóévében vagy korábban az adóalap megállapításakor az adózás elôtti eredmény csökkentéseként elszámolt többletkedvezmény kétszere se, ha a tar tós ado má nyo zás ról szóló szerzôdésben vállaltakat jogutód nélküli megszûnése miatt nem teljesítette a tartós adományozásról szó ló szer zô dés ben fog lal tak nak megfelelôen; a kis- és középvállalkozások beruházá si adó alap-ked vez mé nye kö vet - keztében az adóalap megállapításakor az adó zás elôt ti ered mény csök - kentéseként elszámolt összeg kétszere sét, ha az adó zó az adó alap-ked - vezmény érvényesítésének adóévében vagy az azt kö ve tô négy adó év - ben szû nik meg jog utód nél kül; a mikrovállalkozások fog lal ko zá si adó alap-ked vez mé nye alap ján az adó év ben vagy az azt meg elô zô há - rom adóévben az adóalap megállapításakor az adózás elôtti eredmény csök ken té se ként el szá molt ös szeg 120 szá za lé ká ból azt a részt, amely - lyel korábban az adóalap megállapítá sá nál még nem nö vel te adó zás elôtti eredményét; a be fek te tett pénz ügyi esz kö zök, hosszúlejáratú kötelezettségek mérleg fordulónapi értékelésekor a devizaárfolyam változásából eredô külön bö zet kö vet kez té ben va la mely korábbi adóévben az adóalap megálla pí tá sa kor az adó zás elôt ti ered - mény növeléseként elszámolt öszszegbôl azt a részt, amellyel korábban az adó alap meg ál la pí tá sa kor még nem csökkentette adózás elôtti eredményét. A végelszámolás utolsó üzleti évérôl készített beszámolóval egyidejûleg az azt alátámasztó leltár alapján vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a gazdasági tár sa ság tör lé sé re vo nat ko zó vég zés meghozatalát megelôzôen. A végelszámoló a vagyoni eszközök kiadása, a számviteli beszámoló mérlegében szereplô kötelezettségek rendezése elôtt köteles a könyvviteli nyilvántartásokat megnyitni, a vagyoni eszközök kiadását, a kötelezettségek rendezését a számvitelrôl szóló törvény elôírásai szerint bizonylatolni, a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, amely azonban a cég tár sa sá gi adó-kö te le zett sé gét már nem érinti. A végelszámolás számviteli szempontból csak akkor tekinthetô befejezettnek, ha a vagyoni eszközök kiadása, a kötelezettségek rendezése megtörtént, ha a könyvviteli nyilvántartások értékadatokat nem tartalmaznak. A va gyon tár gyak ki adá sá hoz kapcsolód hat SZJA és EHO fi ze té si köte le zett ség is A tár sas vál lal ko zás jog utód nél kü li megszûnése esetén a magánszemély tagok által a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételbôl az a rész, amely meghaladja a vagyon megszerzésére fordított összeget, a magánszemély jövedelmének minôsül. A bevétel és a ma gán sze mély re ju tó kö te le zett sé gek értékét a vagyonfelosztási javaslat alapján kell meg ha tá roz ni [Szja tv. 68 (1)]. Az SZJA-kötelezettség alap já nak meghatározásához a megszerzésre fordított ér té ket az ár fo lyam nye re ség bôl származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni A jövedelem megszerzésének idôpontja az utolsó üzleti évrôl készített zárómérleg fordulónapja. Egy belföldi székhelyû társas vállalkozás jogutód nélküli megszûnése ese - tén a személyi jövedelemadót a társas vállalkozás a jövedelemszerzés idôpontjára állapítja meg, és erre az idôpontra vallja be, és fizeti meg. Amennyiben nincs le he tô ség ar ra, hogy az adót a ma - gánszemélytôl levonják, akkor a kifizetô a ma gán sze mély he lyett meg fi ze tett adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe. Az SZJA-val együtt EHO fi ze té si kö - te le zett ség is fenn áll [EHO tv. 3 (3) a,]. Az EHO mértéke 14%, alapja azonos az SZJA alap já val. Az EHO-nak van egy fel sô ha tá ra, az az nem le het több a le vont egész ség ügyi hoz zá já ru lás mint adó - éven ként Ft. A Ft ér ték számításakor figyelembe kell venni: a megfizetett természetbeni és pénzbe li egész ség biz to sí tá si já ru lé kot (4% + 3%), az egy sze rû sí tett köz te her-vi se lé si hozzájárulásban megfizetett egészségbiztosítási járulékoz, a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot, a már megfizetett 14% egészségügyi hozzájárulást. A cég a cégjegyzékbôl való törléssel szû nik meg. Fon tos fi gyel ni ar ra, hogy a cégjegyzékbôl törölt cég adóalanyisága meg szû nik, és nem jo go sult az adó fo - lyószámlán lévô túlfizetés visszaigénylésére. Ezért a végelszámolás befejezése elôtt szükséges az adófolyószámlákat is rendezni. A késedelmesen történô adóbefizetésekre késedelmi pótlékot kiszámol ni, és ezt is kell a köny vek ben sze re - peltetni. Mind a sze mé lyi jö ve de lem adót, mind az egészségügyi hozzájárulást a végelszámolás befejezésének napját tartalmazó idôszakot a 08 bevallásban kell bevallani. Az összes adókötelezettség elszámolását követôen kell megállapítani a az adófolyószámlán meglévô túlfizetést és azt vis sza kell igé nyel ni a 17. sz. nyom - tatványon. Az utolsóként beadásra kerülô áfabevalláson lehetôség van az addig viszszaigényelni nem tudott általános forgalmi adó visszaigénylésére is [Áfa tv (6) b,]. A visszaigényelt összegek kiutalását az adóhatóság csak akkor teljesíti, ha az elévülési idôn belül minden bevallás beérkezett, a végelszámolási idôszak ellenôrzése megtörtént, vagy ennek hiányában a vég el szá mo lást zá ró be val lás be - nyújtását követôen 60 nap eltelt, az adózó folyószámlája nem mutat hátralékot. A kiutalás miatt a társaságnak a végelszámolási idôszak alatt is kell rendelkezni egy pénzforgalmi bankszámlával, mert az adó ha tó ság er re utal ja ki az átvezetésen visszakért összeget. A vég el szá mo lás adó ha tó sá gi ellenôrzé se Végelszámolás esetén a benyújtott bevallások utólagos ellenôrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallások idôszakait megelôzô idôszak utólagos ellenôrzését a végelszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétôl, a végelszámolást lezáró adóbevallások eltérô idôpontban történô benyújtása esetén a társasági adóról és osztalékadóról szóló adóbevallás kézhezvételétôl számított 60 napon belül, egyszerûsített végelszámolás esetén 45 na pon be lül kell be fe jez ni. Amennyiben a felszámolást, vagy a vég el szá mo lást le zá ró adó be val lás ok önellenôrzéssel történô módosítására, illetve a kijavítására vagy hiánypótlás elrendelésére kerül sor, adóbevallások ellen ôr zé sé nek be fe je zé sé re nyit va ál ló határidôt a bevallás önellenôrzéssel történô módosításától, kijavításától, vagy a hiánypótlás teljesítésétôl, ennek elmaradása esetén a hiánypótlásra kitûzött határidô utolsó napjától kell számítani. A végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti idôszakról benyújtott bevallások ellenôrzése, valamint a

8 8könyvelôk lapja tevékenységet lezáró adóbevallást megelô zô idô szak ra vo nat ko zó el len ôr zés meg ál la pí tá sa it tar tal ma zó jegy zô - könyvre észrevételt nem lehet tenni. Az el len ôr zés rôl ké szült jegy zô - könyv alapján a határozat meghozatalára nyit va ál ló ha tár idô 30 nap. A ha tá - rozattal szemben annak közlésétôl számított 8 napon belül lehet fellebbezést elôterjeszteni. A fellebbezés felterjesztésé re nyit va ál ló ha tár idô 5 nap. A fel leb - bezés elbírálására nyitva álló határidô 15 nap. Végelszámolás esetén speciális kiutalási határidôk vannak. A végelszámolást lezáró adóbevallásban kért kiutalást 60 napon belül teljesítik, egyszerûsített vég el szá mo lás ese tén ez 45 nap. A ha - táridôt a lezáró adóbevallás beérkezésének napjától kell számítani, de legkorábban az ese dé kes ség tôl le het. [Art. 37. (4) bekezdés] Az állami adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az adózóval szemben folytatott el já rás jog erôs be fe je zé sé rôl, il let ve végelszámolás esetén arról is, hogy az adó zó nak van-e az ál la mi adó- és vám - hatóságnál nyilvántartott köztartozása. Il le ték A végelszámolások esetén mostanában felmerülô probléma, hogy a vállalkozás magánszemély tulajdonosának tagi kölcsö ne van, és a vál lal ko zás ban nincs fe - dezet ennek kifizetésére. Ebben az esetben fedezet hiányában nem lehetséges a végelszámolás keretében történô megszûnés. A végelszámolás lefolytatására lehetôség lenne, ha a magánszemély tulajdonos úgy dönt, hogy el en ge di a kö te le - zettségét a társaság javára. Ebben az esetben, ha a követelés értéke meghaladja a Ft-ot, ak kor a kö ve te lés in - gyenes megszerzése, az illetéktörvény elôírása szerint a vagyonszerzô számára il le ték fi ze té si kö te le zett ség gel jár. [1990. évi XCIII tör vény az il le ték rôl 11. (1) c)] Az illeték mértéke 18%. (Az elengedett követelés rendkívüli bevétel, és a társasági adó alapba is beszámít.) Amennyiben nem magánszemély tulajdonos engedi el a kötelezettséget, akkor gazdálkodó szervezetek között történik az ajándékozás és nincs illetékfizetési kö te le zett ség. [Il le ték tv. 17. (1) n)] Az illeték elkerülésének másik lehetôsége, ha a végelszámolás helyett felszámolási eljárásra kerül sor. Ekkor a követelés elengedésére a felszámolási eljárás során egyezség keretében kerül sor, ez nem minôsül ajándékozásnak, és nincs illetékfizetési kötelezettség. Gottgeisl Ri ta DR. SALLAI CSILLA ROVATA Lenni vagy nem lenni, avagy a vállalkozások életének hanyatló korszaka Bár az Olvasó nem irodalmi élményért lapozgatja e kiadványt, mégis ide kívánkozik Hamlet, a dán királyfi szájából néhány elhíresült sor: Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés. Akkor nemesb-e a lélek, ha tûri Balsorsa minden nyugét s nyilait; Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen, S fegyvert ragadva véget vet neki? E sorok több alkalommal is az eszembe jutottak már akkor, amikor láttam vállalkozások haláltusáját. Olyan cégekét, akik valamikor szép eredményeket értek el, de külsô vagy belsô okok miatt mára már csak a tisztes elmúlás lehet (lehetne) a cél. A nagy kérdés ezeknél a cégeknél az, hogy mikor és kinek kell (kellett volna) kimondani, hogy Állj! Nincs tovább! De elôbb nagy vo na lak ban te kint sük át a termelési folyamatot. Tudomásul kell venni, hogy min den ter mék nek van egy ún. életgörbéje. (Az életgörbe természetesen a szolgáltatások piacára is érvényes, hiszen minden szolgáltatás valójában egy termék, mert valamilyen megfogalmazott igényre ad megoldást.) A klasszikus termék életgörbének a következô szakaszai vannak: Bevezetés. A pi a con az adott ter mék irán ti ke res let vi szony lag gyen ge, mert még nem is me rik azt. Sok eset - ben a termék várható sikeressége is kiszámíthatatlan. A termelési volumen is még alacsony. Gazdaságossá - gi ol dal ról te kint ve az ese tek több - sé gé ben ez az idô szak nem nye re sé - ges, leg alább is az adott ter mé ké re vonatkozóan, hiszen a technológiai folyamat kiforratlanságai miatt a termékegységre jutó fix költségek sokkal ma ga sab bak, mint ké sôbb, s a vál to zó költ sé gek nél sem ala kult még ki az optimális költségszerkezet. Ilyenkor a termék bevezetésével kapcsolatosan több a reklám- és a marketingkiadás is. Nö ve ke dés. A be ve ze té si idô szak után az eladások ugrásszerûen növekednek, mert a terméket megismerték, megszerették. Ekkor a vállalkozásoknak a ter me lés fel fu tá sa s en nek technológiai és erôforrás oldalról való biztosítása jelent gondot. Ez az idôszak jelentôs beruházásokat igényelhet, hi szen ilyen kor áll be a ter mék a megfelelô mennyiségi szintre. A fajlagos költ sé gek csök ke nek, mert a nö - vekvô kereslet által indukált termelés gaz da sá go sabb nagy ság ban fo lyik. Úttörô termék esetén ilyenkor jelennek meg a kon ku ren sek is a pi a con, s jönnek a lekoppintott termékek. Éppen ezért beindul egy másodlagos beruházási vagy fejlesztési folyamat is, mert az alaptípus folytonos innovációja nélkülözhetetlen lesz. Érettség. Az elô zô két idô szak után ezt az állapot tekinthetjük a célállapotnak. A termékek túlnyomó többségében ez az életgörbe leghosszabb szakasza. Ilyenkor az értékesítés és az ehhez szükséges kapacitások volumene stabilizálódik. Gazdaságossági szempontból is ez a legsikeresebb idôszak, hiszen a fajlagos költségek itt a legoptimálisabbak. Amennyiben a vállalkozás elôre tekint, akkor a technológiában folyamatosan végrehajtja azokat a változtatásokat, amelyeket a piac igényel, vagy amelyek az infrastruktúra fejlôdésébôl következnek. Hanyatlás. Az eladások volumene csök ken. En nek oka ál ta lá ban az, hogy a pi ac már te lí tô dik az adott ter - mékkel. A vállalkozásnál ottmaradnak a kihasználatlan kapacitások és a faj la go san nagy fix költ sé gek, s így az adott termék elôállítása és forgalmazása egyre kevesebb nyereséget tud ter mel ni. Ami kor egy ter mék a ha - nyat lás idô sza ká ba ér, ki kell(ene) ala - kítani a megfelelô termékpolitikát, azaz a terméket kivezetni a piacról, ezzel a folyamattal párhuzamosan új terméket bevezetni. Abban az esetben, ha egy vállalkozás nem veszi figyelembe, illetve nem kezeli tudatosan a fenti törvényszerûségeket, akkor könnyen felborulhat a termelési egyensúly. Ez történhet keresleti oldal-

9 könyvelôk lapja 9 ról vagy termelési oldalról. Abban az eset ben, ha nincs az adott ter mék mö gött egy másik, egy korábbi életgörbe szakaszban lévô termék, akkor a vállalkozás célját és értelmét vesztheti. Ilyenkor el kel le ne gon dol kod ni a vál lal ko zás be - fejezésén. Néz zük meg, hogy mik azok a té nyek, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy egy adott vállalkozás jövôjérôl el kell gondolkod ni. Azt is fon tos lát ni, hogy eze ket a té nye ket sok-sok ap ró jel elô zi meg, utal rá. (Milyen gyakran lehet hallani, hogy már akkor fel kellett volna valamire figyelni, amikor... ) Természetesen az alábbi felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, nem is az apró jeleket tartalmazza, hanem a problémakötegeket igyekszik csokorba szedni: 1. Ál ta lá nos gaz da sá gi kör nye zet alaku lá sa Az általános gazdasági környezetre az egyedi vállalkozások nem, vagy csak nagyon csekély mértékben tudnak hatással lenni. Saját gazdálkodásuk során figyelemmel kell lenni a külsô folyamtokra, mert a tá gabb kör nye zet is hat a vál lal ko - zás életére, eredményességére. Minden vállalkozásra hatással van adott ország költségvetési politikája, szabályozó rendszere, devizagazdálkodása, hitelpolitikája. Egy válsághelyzetben akár egész iparágak lehetetlenülnek el lásd pl. építôipar. Min dent azon ban nem le het (és nem sza - bad) a kül sô kör nye zet re fog ni, mert min - den vállalkozó (a vállalkozás tulajdonosa) sa ját ma ga dön ti el, ho va te szi a sa ját pén - zét, illetve mûködteti-e a vállalkozását. 2. Pi a ci fel té te lek rom lá sa A vállalkozás piacai beszûkültek, az általa termelt, forgalmazott termékre, szolgáltatásra már nincs megfelelô (fizetôképes) kereslet. Megjelent, sôt tarol a piacon a konkurencia szebb, jobb, olcsóbb termékekkel, vagy csak az újdonság varázsával hat a ve vôk re. Ha a vál lal ko zás csak egy - ter mé kes, csak egy lá bon áll, az az nincs olyan terméke, szolgáltatása, amely át tudná venni a húzó szerepet, akkor elôbb-utóbb a költségstruktúrában a fix költségek aránya olyan jelentôs lesz, ami veszteséghez vezet. 3. Erô for rás ok hi á nya Valamely erôforrás hiánya megboríthatja a termelési folyamatot. [Még mára vonatkozóan is sok igazságot találhatunk a témával kapcsolatban az 1980-ban megjelent, a magyar elméleti közgazdaságtan egyik ala po kat meg ren ge tô mû vé ben: Kornai Já nos: A hi ány]. Ha valamibôl hiány van, ez azt is je len ti, hogy az adott ter - mék vagy egy helyettesítô termék beszerez he tô lesz ugyan, de csak jó val ma ga - sabb áron. Ez vi szont a ter me lé si költ sé - gek megemelkedéséhez vezet. A termelési költségek növekedésével csökken az eredmény, veszteségessé válhat a gazdálko dás. Erô for rás ok alatt sok té nye zô együttesét kell érteni, ebbe beletartoznak a felhasznált alapanyagok, egyéb anyagok, energia, technológia és a szakképzett munkaerô. Az erôforrások egy része sok esetben kiváltható más forrással például munkaerôt pótolni lehet egy magasabb termelékenységû, jobb hatékonyságú géppel. Viszont nem minden erôforrás csereszabatos, de átgondolt gazdálkodással jelen tô sen vál toz tat ha tó az erô for rás ok igénybevétele, azok struktúrája. 4. Pa zar ló gaz dál ko dás Sok vállalkozásnál tapasztalható, hogy ami kor jól fut a sze kér, ak kor olyan im - produktív, státuszjellegû kiadásokat is megengednek maguknak, amelyek közvetlenül nem szolgálják a termelés érdekeit, viszont jelentôs anyagi terheket rónak a vállalkozásokra. Ennek tipikus példája a túlzott személyzet foglalkoztatása, a volumenhez képes túlméretezett kapacitások kiépítése, a felesleges irodaházak bérlése, ingatlanok megvétele, vagy a luxusautók üzemeltetése stb. A menedzsmentnek kellene folyamatosan figyelemmel kí sér nie, hogy me lyek azok az im pro - duktív költségelemek, amelyek megtérülnek. De a me nedzs ment is esen dô em be - rek bôl áll. Köz hely ugyan, de igaz, hogy a jó, a kényelmes dolgokhoz könnyû hozzászokni, de azokról lemondani viszont nehéz (és sok esetben nimbuszromboló: mit mond majd a kon ku ren cia, ha meg - lát ja, hogy át köl tö zött a cég egy ki sebb irodába ). Pedig pont ezekkel a kellemetlen visszalépésekkel lehetne a költségeket is visszafogni, csökkenteni. Ha ezt idôben nem teszi meg a vállalkozás, akkor hirtelen jelentôs veszteségek halmozódhatnak fel. S itt igen fon tos az idô té nye zô is, hi - szen egy kényszerhelyzetben született döntés az esetek többségében nem hozza meg azt az ered ményt, mint egy meg fon - tolt, jól elôkészített és tervszerûen végrehajtott váltás. Gondoljunk csak bele: egy feleslegessé vált ingatlant mennyivel kevesebbért, sôt, sokszor áron alul lehet csak értékesíteni akkor, ha az eladás egy kényszer. 5. Túl zott ela dó so dás A fej lesz té sek hez gyak ran nem elég a ren - delkezésre álló saját forrás. Ilyenkor a vállalkozás idegen tôkét is bevonhat a gazdálkodásába. Ennek leggyakoribb formái a hitelfelvétel, a kölcsön, a különféle lízingkonstrukciók. De idegen tôke használa tá nak szá mít az is, ha a vál lal ko zás az aktuális kötelezettségeit (szállítók, adók) nem idôben fizeti meg, hiszen a fizetési határidô és a tényleges kiegyenlítés közötti idô szak ban az adott pénzt ô hasz nál ja. Azok a kötelezettségek, amelyekre a fedezete biztosított, nem jelentenek a vállalkozás számára problémát, azok a normális üzletmenet részét képezik. Azok azonban, amelyek nem megtérülô beruházáshoz kapcsolódnak, vagy improduktív kiadást fedeznek önmagukban is veszteségforrást jelentenek. S nem elég a kötelezettség visszafizetésével számolni, mert a kötelezettségek jelentôs részét (kölcsön, hitel, lízing) kamat is terheli. A kötelezettség keletkezésekor már ismert, vagy kikalkulálható a kamat várható mértéke. Egy hitelvételnél, már a felvétele elôtt vizs gál ni kell, hogy a ter me lés a ka mat ra is fedezetet biztosít-e. S akkor még nem számoltunk az esetleges devizában vagy deviza alapon keletkezett kötelezettségekben rejlô árfolyamkockázatokkal. Az nem elégséges, hogy a bank kockázatelemzést végez, mert az alapvetôen a számára való megtérülést, illetve a visszafizetés biztonságát vizsgálja. Minden jelentôsebb kötelezettségválla lás elôtt az adott cég ol da lá ról is egy kockázatelemzést kellene végezni (gondolatban és/vagy írásban számításokkal alátámasztva), ahol a vállalkozás számot vet az zal, hogy vissza tudja-e fizetni a kötelezettséget, illetve an nak mel lék ha tá sai (ka mat, ár fo - lyamkockázat) beleférnek-e az eredményes gazdálkodásba. Sok vállalkozás ezt az önvizsgálatot nem vagy nem elég körültekintôen teszi meg, s helyette utólag a külsô körülményeket okolja az esetleges kudarcokért, veszteségekért. 6. Hos szabb tá von vesz te sé ges gazdálko dás Sokszor nem értik a vállalkozások, miért mondja az adóhatóság (vagy a könyvelô), hogy nem le het hos szabb tá von egy vál - lalkozás veszteséges. Persze, hogy mit értünk hos szabb tá von, az sok egyéb té nye - zô tôl is függ het. Nem élet sze rû, hogy va - la ki azért koc káz tat ja a pén zét, azért fek - tet be energiát (munkát, fáradságot), szenvedi el a vállalkozással járó napi szintû stresszt, hogy ne keletkezzen jövedelme. Ha hosszabb távon veszteségesen üzemel, illetve a tulajdonos hagyja, hogy veszteségesen üzemeljen egy adott vállalkozás, akkor annak vagy jól megfogható, megfelelôen körülhatárolható indokának kell lennie (pl. konkurencia kiéheztetése, hogy annak a piacát megszerezze, s azért áldozatokat is vállal), vagy van egyéb olyan jövedelemforrás, amely biztosítja a befektetésre jutó hasz not. A vállalkozás tulajdonosi körének és vezetésének a céljait a könyvelônek is ismernie kell, ellenkezô esetben nem tudja a menedzsmentet megfelelôen adózási és számviteli eszközökkel terelgetni a cél felé.

10 10 könyvelôk lapja Szám vi te li je lek és/vagy következmények A könyvelôk, könyvvizsgálók a szakértelmük, gyakorlatuk révén már egy fôkönyvi kivonatból is látják azokat az apró jeleket, ame lyek ar ra utal nak, hogy a fen ti ne - gatív folyamatok már léteznek az adott cégnél. Ennek eszközei az arányszámok, mutatószámok, tapasztalati eljárások, öszszehasonlítások. A külsô szakértôk sok esetben hangot is adnak a vállalkozással kapcsolatos kételyeiknek, de mindig az a kérdés, hogy a vállalkozások mennyire veszik figyelembe ezeket a figyelemfelhívásokat. (Sajnos, még mindig sok vállalkozásnál a könyvelô inkább az adminisztra tív fel ada tok meg kí ván ta szük sé ges rossz, mintsem a menedzsment segítô szakértôje. Persze csak akkor lehet a könyvelô a vállalkozás részére hasznos, együttgondolkodó társ, ha felkészült, tudása naprakész, széles látókörû és konstruktív.) A vállalkozásokban kialakult negatív folyamatok elôbb-utóbb veszteséges gazdálkodáshoz vezetnek. Az egymás utáni beszámolási idôszakban keletkezô mérleg szerinti veszteségek a vállalkozás eredménytartalékában gyûlnek, s egy idô után olyan mértéket érhetnek el, amelyekre vonatkozóan már jogszabályi korlátozások is vonatkoznak. Ezeket egységesen a saját tôke problémának nevezzük. Sa ját tô ke prob lé mák A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény [továbbiakban: Gt.] két problémakor nevesít: Gt. 51., Gt. 143., il let ve 245. A könyvelôk fôleg a beszámoló összeállításakor, illetve annak elfogadásakor gyakorta idézik a vállalkozásnak a következôket. Év vé gi alul tô ké sí tett ség 51. (1) Ha a gaz da sá gi tár sa ság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követô két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezôen elôírt jegyzett tôkének megfelelô összegû saját tôkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tôke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidô lejártát követô hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszûnésérôl. (2) Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tôke legkisebb összegét nem ha tá roz za meg, vagy az olyan mértékû, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni. A fent idézett jogszabályi hely egyértelmûen rendelkezik arról, hogy amennyiben a vállalkozás nem tudja a saját tôkéjének helyzetét konszolidálni, akkor a vállalkozást jogutód nélkül meg kell szüntetni. Ennek alapvetô módja a végelszámolás. Ab ban az eset ben azon ban, ami kor a tevékenység záró beszámolóból látszik, hogy a társaság vagyona nem fog fedezetet nyújtani a kötelezettségekre, akkor a végelszámolást felváltja a felszámolási eljárás. A gazdasági válság hatásainak enyhítése végett a törvényalkotó nappal a következôket iktatta be a jogszabályba: (4) Mentesül a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbensô mérleggel igazolni tudja, hogy az (1) bekezdés szerinti intézkedések re okot adó kö rül mény már nem áll fenn. Ez azt je len ti, hogy a fo lya ma tos könyvelés alapján találni kell egy olyan idôpontot a beszámoló elfogadásától számított három hónapon belül, amelyre, mint fordulónapra összeállított beszámolónál nem áll fenn az alultôkésítettség. Ak kor al kal maz ha tó ez az elô írás, ha pl. a vállalkozás értékesít egy nagyobb értékû ingatlant olyan nyereséggel, amely fedezi az eddig veszteségeket. E közbensô mérleg elfogadását igazoló jegyzôkönyvben a tulajdonosok megállapítják, hogy már nem áll fenn az alultôkésítés problémája, s így nincs to váb bi ten ni va ló. Figyelem! Ez azért természetesen még nem jelenti azt, hogy a vállalkozásnál minden rendben van! Ettôl még a veszteségforrások oka it is fel kell tár ni és ki kell azo kat kü - szö böl ni, mert csak úgy le het a vál lal ko - zás a továbbiakban eredményes! A könyvelésre vonatkozóan a következôket szeretném itt megjegyezni: a könyvelô csak akkor tud folyamatosan reális adatokat adni a vállalkozás helyzetérôl, ha számára teljes mértékben rendelkezésre állnak a könyvelendô bizonylatok és a hozzájuk tartozó információk; a köz ben sô be szá mo ló el ké szí té se pontosan akkora feladat és munkamennyiség, mint egy év végi beszámoló összeállítása ezért a könyvelônek és a vál lal ko zás nak meg kell ál la - podni a munka elvégzésérôl és annak díjazásáról (ha esetleg nem lenne benne az eredeti könyvelési szerzôdésben, ÁSZF-ben); a könyvelô csak felhívhatja a figyelmet a jogszabályi kötelezettségekre, de ô nem hoz hat dön té se ket a vál lal - kozással kapcsolatosan tehát az ügyvezetôi és tulajdonosi feladatokat nem tudja átvállalni (még akkor sem, ha azokat esetlegesen elôkészíti). Év köz be ni tô ke vesz tés A Gt. 51 -ában megfogalmazott követelmények azonban csak akkor érzékelhetôek, amikor a beszámoló elkészült, hiszen csak ak kor biz tos a sa ját tô ke ér té ke. Ar - ról már nem is be szél ve, hogy ezt a tényt több (maximum 5) hónappal késôbb lehet megállapítani, mint amikori állapotra vonatkozik. A Gt. azonban a folyamatos gazdálkodás so rán sem en ge di meg a je len tôs tô ke - vesz tést. Ép pen ezért úgy a Kft.-kre, mint a részvénytársaságokra külön szabályokat ír elô az év közbeni tôkevesztésre vonatkozóan. A korlátolt felelôsségû társaságokra a következôk vonatkoznak: 143. (2) E tör vény ben vagy a tár sa - sági szerzôdésben meghatározott eseteken kí vül a tag gyû lést ak kor is ös sze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezetô haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyûlést, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tôkéje veszteség folytán a törzstôke felére csökkent, vagy b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi. (3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben ki vé ve, ha a tár sa ság a tag gyû - lés idôpontját legfeljebb egy hónappal megelôzô mérlegfordulónapra összeállított közbensô mérleggel igazolni tudja, hogy azok már nem áll nak fenn a ta - goknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés elôírásáról vagy ha en nek lehetôségét a társasági szerzôdés nem tartalmazza a törzstôke más módon való biztosításáról, illetve a törzstôke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történô átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetésérôl. A határozatokat legkésôbb három hónapon belül végre kell hajtani. A törvényalkotó az ügyvezetô számára kötelességeként nevesíti a taggyûlés összehívását akkor, ha társaság saját tôkéje a veszteség folytán a törzstôke felére csökken. Sajnos nagyon sok ügyvezetô nincs tisztában ezzel a kötelezettségével! Könyvelôként a folyamatos könyvelés ada tai alap ján fel tud juk er re hív ni a fi - gyel met. De ez csak op ció, s ez a fi gye - lem fel hí vás nem he lyet te sít he ti vagy mentheti fel az ügyvezetést a kötelezettsége alól! Szeretném tovább felhívni a figyelmet a fenti (3) bekezdésben kiemelt részre. Ezt a beeme lés a nap pal vált ha - tályossá. Ennek a szövegnek a beiktatása is mét azt hi va tott se gí te ni, hogy azok a vál - lalkozások, akik év közben képesek kikerülni a nehéz helyzetükbôl, ne kényszerül-

11 könyvelôk lapja 11 jenek további tôkebevonásra, illetve a törvényben nagyon pontosan nevesített lépések megtételére. Így elkerülhetôvé válik a végsô soron szerepeltetett megszûntetés (végelszámolás, illetve felszámolás). A fenti szabályok a vállalkozási elv semlegessége miatt értelemszerûen a helyes terminológiával és a vállalkozástípusra vonatkozó egyéb követelményekkel összhangban a részvénytársaságokra is vonatkoznak (1) Az igazgatóság köteles nyolc na pon be lül - a felügyelôbizottság egyidejû értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyûlést összehívni, ha tudomására jut, hogy a) a részvénytársaság saját tôkéje a veszteség következtében az alaptôke kétharmadára csökkent, vagy b) sa ját tô ké je a 207. (1) be kez dé sé - ben meghatározott összeg alá csökkent, vagy c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona tartozásait nem fedezi. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben kivéve, ha a társaság a közgyûlés idôpontját legfeljebb egy hónappal megelôzô mérlegfordulónapra összeállított közbensô mérleggel igazolni tudja, hogy azok már nem áll nak fenn a rész - vényeseknek határozniuk kell az alaptôke biztosításáról, illetve annak módjáról, így különösen a részvényesek által történô befizetés elôírásáról, illetve az alaptôke leszállításáról, továbbá a társaságnak más társasággá történô átalakulásáról, ezek hiányában pedig a társaság megszüntetésérôl Ha a közgyûlés befejezését követô három hónapon belül az összehívásá ra okot adó, a 245. (1) be kez dé sé nek a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, az alaptôke leszállítása kötelezô. Itt is sze ret ném ki emel ni a (2) be kez - désben szereplô új lehetôséget, amely a Kft.-khez hasonlóan azt hivatott biztosítani, hogy amennyiben már nem állnak fenn idôközben a negatív hatások, akkor nem kell az elôírt lépéseket megtenni; tovább folytatható a vállalkozás tevékenysége. Ár fo lyam vesz te ség ha tá sá nak kiküszö bö lé se A vállalkozások jelentôs része azért került a fentiekben vázolt alultôkésített helyzetbe, mert a beszámolóhoz szükséges kötelezô devizaátértékelések miatt jelentôs veszteségeket szenvedett el. A évi CXLVI. tör vény 21. -a ha tál lyal a Gt.-be egy új sza - bályt iktatott be. 336/F. Az 51. (1) be kez dé se, a 143. (2) be kez dés a) pont ja, va la mint 245. (1) be kez dés a) és b) pont ja al kal - mazásában a saját tôke hiányának megállapítása során a 2011-ben, valamint a 2012-ben induló üzleti évrôl készített szám vi tel rôl szó ló évi C. tör vény szerinti beszámolóban kimutatott, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek számviteli törvény 60. (3) bekezdés a) pontja szerint elszámolt összevont árfolyamvesztesége május 31- éig figyelmen kívül hagyható. Ezt azt je len ti, hogy ami kor bár me lyik fenti saját tôke problémát vizsgáljuk, akkor elôbb az adott be szá mo ló mér leg sze - rinti eredményét korrigálni kell az abban az idôszakban, az év végi kötelezô devizás átértékelés összevont árfolyam-különbözeté vel. Is mét egy érv az mel lett, hogy nem jó (és nem sza bá lyos) az el já rás, ami kor a beszámolóhoz az egyes tételek átértékelését közvetlenül az árfolyam veszteség vagy árfolyam nyereség fôkönyvi számlára könyvelik. A törvény összevont árfolyam-átértékelési különbözetrôl rendelkezik, ami azt je len ti, hogy az ös szes egye di átértékelést egy technikai számlára kell köny vel ni, s majd en nek a köz ben sô szám - lá nak az egyen le ge lesz az év vé gi ár fo - lyamveszteség vagy árfolyamnyereség. Vál lal ko zás foly ta tá sá nak el ve A szám vi tel rôl szó ló évi C. tör vény egyik fontos elve a vállalkozás folytatásának el ve. 15. (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövôben is fenn tudja tartani mûködését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a mûködés beszüntetése vagy bármilyen okból történô jelentôs csökkenése (a vállalkozás folytatásának elve). Ezt az el vet szo kás az ún. nul la dik alapelvnek is tekinteni, mert ez az elôfeltétele a többi alapelv alkalmazhatóságának. Egy adott vállalkozás mûködését és ahhoz a számviteli és adózási hátteret úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a vállalkozás folytatásának lehetôségét. Utólag végigolvasva a fentieket: lehet, hogy ezt a cik ket nem is a köny ve lôk nek kellene elolvasni, hanem a vállalkozások tulajdonosainak, a vezetô tisztségviselôknek. Sok szor lát juk, hogy igen ta pasz talt könyvelôk, könyvvizsgálók sikertelenül igyekeznek a menedzsment figyelmét felhívni a problémákra. Nem a szakmánkat dicsérve, de a gyakorlat azt mutatja, hogy azok a vállalkozások tudnak igazán sikeresek lenni, akik kiaknázzák azt a szellemi hát te ret is, amely a vál lal ko zás mö gött lévô számviteli, adózási szakemberekben rejlik. SZABÓ GÁBOR ROVATA Az online pénztárgépek bevezetésével kapcsolatos tudnivalók Dr. Sallai Csil la Cikkünkben tematikusan összefoglaljuk mindazon szabályokat, amelyek az online pénztárgépek körüli kérdések kapcsán felmerülhetnek. Az írás megjelenésekor nyilván lesznek olyan részek, amelyeket az olvasó már ismer, ezért az egyes témákat külön-külön cím alatt tárgyaljuk. Üzembe helyezési kód igénylése, a támogatás igénybevétele Kezdjük a legfontosabb kérdéssel: mit kell tenniük azoknak a vállalkozóknak, akiknek hagyományos, kontrollszalagos (elektronikus naplóval nem rendelkezô) pénztárgépük van, és szeptember 1-jén várhatóan még nem rendelkeznek online pénztárgéppel? Az adóhatóság elvárása ve lük szem ben az, hogy az új pénz tár gé - pek üzembe helyezéséhez szükséges kó - dot megigényeljék a PTGREG nyomtatványon. A kód igénylésének nem feltétele, hogy az új pénztárgépet beszerezzék. A re giszt rá ci ós kód bir to ká ban szep tem ber 1-jén ki le het nyit ni az üz le - tet, és a hagyományos pénztárgéppel lehet nyugtát adni. Közben persze folyamatosan figyelni kell a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapját, és pénztárgép szervizesnél is lehet érdeklôdni az új pénztárgépek engedélyezése, illetve elérhetôsége felôl. Egy kicsivel könnyebb helyzetben van nak azok, akik je len leg elektronikus naplóval rendelkezô pénztárgépet üzemel tet nek. Ilyen eset ben az online pénz - tárgépekre való végsô átállás határideje ja nu ár 1-je. Ne kik egé szen az át ál - lás idôpontjáig havi szinten adatszolgálta tást kell ad ni a PTGNAPLO ne vû nyomtatványon, mellékletek csatolásával. Az adatszolgáltatást tárgyhót követô hónap 10-éig kell elkészíteni. Arról a hónapról már nem kell adatszolgáltatást kül de ni, ami kor egész hó nap ban az

12 12 könyvelôk lapja online pénz tár gép üze melt. Ha mond juk november 3-ával (aznapi nyitással) tör té nik meg az online pénz tár gép üzembe helyezése, akkor november 1 2. nap ról még utol já ra de - cember 10-éig adatszolgáltatást kell teljesíteni a jelzett nyomtatványon. Az elektronikus naplóval rendelkezô pénz tár gé pek egy ré szé nél vár ha tó an nem cserérôl fogunk beszélni, hanem arról, hogy a pénztárgép bôvítménnyel együtt lesz alkalmas az adóhatósággal való adatkapcsolatra, azaz online pénztárgépként fog a továbbiakban üzemelni. Ez viszont nem automatikus, javasolt itt is a szervizesnél érdeklôdni, hogy az adott elektronikus naplós pénztárgéptípushoz engedélyeztetnek-e bôvítményt, vagy sem. A következô lépésben nézzük meg, mit kell tud ni a kód igény lé sé rôl, il let ve a támogatásról! A már említett üzembe helyezési kódot a PTGREG nyom tat vá nyon kell megigényelni, és ugyanezen nyomtatványon kell megigényelni a pénztárgép beszer zé sé hez szük sé ges tá mo ga tást is. Pon to sab ban ar ról van szó, hogy ma ga a megigényelt kód tartalmazza a támogatást is, amen nyi ben az adó zó ezt kér te, és a feltételeknek megfelelve meg is kap ta azt. Azt kell itt hang sú lyoz ni, hogy kontrollszalagos pénztárgép esetén az üzembe helyezési kóddal rendelkezni kell szeptember 1-jén. Ha ez a kód nem tá mo ga tá sos, az zal még nincs sem mi prob lé ma, a lé nyeg az, hogy meg legyen igényelve. Elôfordulhat olyan helyzet, hogy jelenleg a vállalkozó például az adótartozásai okán vagy felfüggesztett adószáma miatt nem tud támogatásos kódot igényelni. Mindenképpen kérnie kell támogatásra nem jogosító kódot, és a késôbbiekben még mindig lehetôsége van arra, hogy ismételt PTGREG nyomtatvány benyújtásával tartozásai rendezését, adószá ma fel füg gesz té sé nek meg szû né sét követôen támogatásos kódot kérjen. Amikor az új pénztárgépvásárlásnak eljön az ideje, a támogatásos kód felhasználásával él ni tud az fo rin tos tá mo ga tás lehetôségével, azaz ennyivel olcsóbban tudja a pénztárgépet megvásárolni. A támogatás alapesetben a régi pénztárgép cseréjére jár, ezért kéri a regisztrációs nyomtatvány a régi pénztárgép AP számát. E cikk megjelenésekor bizonyára már so kan túl van nak a nyom tat vány be - nyúj tá sán, ezért már csak a kü lön le ges kérdésekkel érdemes foglalkozni. A kód igény lé se so rán egy tel je sen új moz za nat, hogy a kó dot hely hez rög - zítjük, azaz az üzemeltetési helyet is meg kell ad nunk. Ha a kód igény lé se kor megadott leendô üzemeltetési helyszín vál to zik még az új pénz tár gép üzem be he lye zé se elôtt, ak kor a PTGREG nyomtatványt ismét be kell nyújtani. A nyom tat ván ele jén a D blokk ban be kell ikszelni, hogy üzembe helyezési hely változása miatt adja be a nyomtatványt a vállalkozó. Ilyen esetben aktívvá válik a MOD nevû pótlap, melyen lehetô ség van a már ka pott kód hoz rög zí tett üzembe helyezési címen változtatni. Ha már az üzembe helyezett pénztárgépet késôbb visszük át másik üzletbe, akkor azt már a PTGTAXUZ ne vû nyom tat vá - nyon kell az át he lye zést meg elô zô 5. na - pig bejelenteni. Ez egy nagyon fontos határidô, ugyanis ebbôl az is következik, hogy azonnal nincs lehetôség az online pénztárgépet másik helyen üzemeltetni, csak ak kor, ha az át moz ga tást leg - alább 5 nappal elôtt bejelentettük. Ez alól kivételt képeznek a mozgóboltok az ô ese tük ben elég a szék helyt meg ad ni a kód igénylésekor. A PTGREG nyom tat vány hoz egy fontos tanács: mindig a kitöltéskori legfrissebb verziójú programot használjuk, ennél a nyomtatványnál ennek betartása kiemelt súllyal bír. A pénztárgép beszerzéséhez adott támogatás mûködésével is érdemes foglalkozni, amellett, hogy sokan rendelkeznek támogatásos kóddal. Többek közt azért érdemes errôl beszélni, mert nem minden feltétel fennállását vizsgálja automatikusan az adóhatóság a kód igénylésekor, utólagosan is vizsgálhatja azt, ezért a korábbi igénylésünk helyességérôl sem árt meg gyô zôd ni. Az egyik na gyon fon tos do log, hogy a támogatás a cserére jár, továbbá azok is igény be ve he tik, akik ko ráb ban engedélyt kaptak a pénztárgép kötelezô hasz ná la ta alól, és még az en ge dély le - járta elôtt, 2013-ban pénztárgépet kívánnak be sze rez ni. Sôt még az is kap hat tá - mogatást, akinek nem volna kötelezô pénztárgépet használni, de saját döntése alap ján így ad nyug tát, és az online pénztárgépre való átállást bár nem volna ne ki kö te le zô 2013-ban meg akar ja valósítani. A támogatás nem jár abban az esetben, ha valakinek elektronikus naplóval rendelkezô pénztárgépe van, és azt fogja a késôbbiekben bôvíteni az adóügyi ellenôrzô egységgel. Még akkor sem jár a tá mo ga tás, ha az egy elô re még online adatkapcsolatra nem képes késôbb bôvíthetô pénztárgépet az idei évben szerzi be. Pénztárgépek cseréje alatt klasszikusan azt értjük, hogy például a boltunkban van két hagyományos pénztárgép, me lyek he lyé re kell két online pénz tár - gépet beállítani. Ha már egy harmadik, online pénztárgépet is venni akarok, arra már nem jár a tá mo ga tás. Néz zük meg rö vi den az igény lés folyamatát! Mint vállalkozó tudom, hogy pénztárgépet fogok cserélni, az erre vonatkozó támogatási igényemet, illetve az üzembe helyezés leendô helyszínét a PTGREG nevû nyomtatványon lejelen tem. Ezt meg te he tem anél kül, hogy egyáltalán tudnám, mikor és hol fogok venni új pénztárgépet. Az adóhatóság ha mindent rendben ta lál küld egy kó dot, me lyet egé - szen ad dig biz tos he lyen tá ro lok, amíg nem ju tok el az új pénz tár gép vásárlásáig. Amikor megvételre kerül a pénztárgép, a kód alap ján fo rint tal olcsóbban történik meg a pénztárgép beszerzése. Ha bármely oknál fogva a ka pott kód alap ján nem ke rül meg - vételre a pénztárgép, a támogatás sem realizálódik, azaz maga a támogatásos kód megigénylése nem jelenti a támogatás tényleges igénybevételét. Szintén a támogatásos kód alapján a pénztárgépet a szervizes beüzemeli. És itt van egy moz za nat, ami rôl még e cikk írásakor nincsenek tényszerû információk. Ah hoz, hogy már az elsô adatkapcsolat létrejöhessen a NAV szervere és a pénztárgép között, az adat továbbítását ténylegesen el vég zô cég nek is köz re kell mûködnie. Ezek a cé gek lesz nek a nagy mobilszolgáltatók, kiegészülve más cégekkel is. Erre vonatkozóan várhatóan szerzôdést kell kötni a vállalkozónak az adat továbbítását elvégzô céggel. A pénztárgép eladója pedig utólag a kód alapján megigényli a támogatást. A támogatást ténylegesen az eladónak folyósítja ki az adóhatóság. Elô for dul hat, hogy a tá mo ga tá sos kód igénylését elutasítja az adóhatóság, és az idô szû ke mi att a tá mo ga - tás nélküli kóddal kerül beüzemelésre a pénztárgép. A vállalkozó eközben az adóhatóság döntése ellen jogorvoslattal élhet. Ha a vállalkozónak adnak igazat, a támogatást közvetlenül ne ki utal ják ki. Még mindig a támogatásnál maradva fontos ismerni a támogatásra vonatkozó egyéb feltételeket. Ez a támogatás a korábbi, adóhatóságtól igényelhetô támogatásoktól eltér. Mivel államháztartási és uniós korlátokat is vizsgáló támogatásról van szó, kijelenthetô, hogy sok feltételnek kell megfelelni. Nézzük sorra ôket! Ha a vál lal ko zás év ben vagy az elôtt in dult, ak kor 500 mil lió fo rint alatt kell lennie az árbevételnek, és maximum 5 darab pénztárgépre jár a tá mo ga tás vagy évi in - dulás esetén nincs korlátozás az árbevételt illetôen. A NAV felé fennálló tartozása 180 na pon át az 1 mil lió fo rin tot nem ér - heti el.

13 könyvelôk lapja 13 3 kiemelt adónem tekintetében egy további tartozásra vonatkozó korlát is van. A magánszemélytôl levont szja (290), nyug díj já ru lék (291), egészségbiztosítási- és munkaerô-piaci járulék (293) együttes egyenlege fo rint nál ke ve sebb kell, hogy legyen. Itt annyi mozgástere van a vál lal ko zó nak, ha mond juk áfán vagy társasági adón van túlfizetése, akkor onnan átvezetve ezekre a az adónemekre benyújthatja a támogatásra jogosító kódra vonatkozó igényét. Fon tos ki emel ni, hogy a tá mo - gatásos kód benyújtásának a napjára vizsgálja az adóhatóság a tartozás fennálltának tényét. De minimis támogatásnak minôsül, az az be le kell fér ni a 3 üz le ti év/ euró sza bály ba. Rit kán elô - fordul, hogy szállítási ágazatba tartozó vál lal ko zás ról van szó, ott a kor lát 3 üz le ti év/ euró. Itt a 3 évet úgy kell szá mol ni, hogy a 2011., a és a év ben a PTGREG nyom tat vány be nyúj tá sá ig men nyi de minimis tá mo ga tást vett igény be. Ha sem mit, ak kor is ki kell töl te ni a TAM-01-es lapon a vonatkozó részét (B. blokk 3. sor a. és b. osz lo pok) 0 -val. A támogatás igénylésekor nem állhat vég el szá mo lás, fel szá mo lás, csôd vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt. Az adószáma nem lehet felfüggesztve a támogatás igénylésekor. Mivel államháztartási támogatásról van szó, nem csak az adó zás sal kap - csolatos szabályokban rögzített feltételeknek kell megfelelni. A TAM- 01-es lapon kell nyilatkozni arról, hogy a vállalkozás a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak megfelel, illetve nem minôsül nehéz helyzetben lévô vállalkozásnak. Találunk még egy olyan nyilatkozatot is cégekre vonatkozóan, hogy átlátható szervezet nek kell len nie. Anél kül, hogy be - lebonyolódnánk a fogalomba, kijelenthetjük, hogy magyar magánszemély tulajdonosú cég gondolkodás nélkül nyilatkozhat, illetve akkor is lehet nyilatkozatot tenni, ha társaság is tu laj do nos a cég ben, de an nak tag - jai hazai magánszemélyek. Szintén ehhez kapcsolódóan kell nyilatkozni arról, hogy általános forgalmi adó szempontjából levonási joggal bíroke, vagy sem a pénz tár gép mint esz - köz be szer zé se szem pont já ból. Itt sem kell túl so kat töp ren ge ni, ha az általános szabályok szerinti adóalanyiságot választottam, akkor igennel kell vá la szol ni, egyéb ként pe dig nemmel. A támogatás forintos összegén a nyilatkozat nem változtat semmit. A támogatás a évi beszerzésû gépekre vonatkozik, a kódot december 15-ig lehet megigényelni, a pénz tár gép vá sár lá sá nak pe dig de cem ber 31-éig kell meg va - lósulnia. A pénz tár gép be szer zé se A pénztárgép beszerzése során óvatosnak kell len nünk. Ha aján la tot ka punk online pénztárgépre vonatkozóan, elsôként azt le kell el len ôriz ni, hogy a kí nált pénz tár - gép engedélyeztetve van-e. A pénztárgép tí pu sá nak ér vé nyes en ge dé lyé rôl a Magyar Kereskedelmi Enge dé lye zési Hivatal holnapján, a nyilvántartások menüpont alatt gyôzôdhetünk meg. Ha az üzlet létrejön, akkor a támogatásos kód bemutatásával tudjuk forinttal olcsóbban a gépet megvásárolni. A forgalmazó a kód érvényességét le fogja futtatni, erre az adóhatóság honlapján lesz lehetôsége, de ez csak inkább formaság az üzemeltetô szempontjából. A támogatást a forgalmazó fogja pénzügyileg az adóhatóságtól megigényelni, a pénztárgépet használókat ez nem érinti. Mit te gyen az a vál lal ko zás, aki 2013 ta va szán, nya rán vagy ôszén in dul? Az a szabály bizonyára már közismert, hogy az idei év tavaszától induló vállalko zá sok au gusz tus 31-ig akár ké zi nyugtaadással is teljesíthetik a bizonylatolási kötelezettségüket. Nyilván egy forgalmasabb élelmiszerbolt esetén ez nem alternatíva, ott a hagyományos pénztárgépet be kell szerezze a vállalkozás. A közelgô szeptember 1-jei határidô miatt nem le het amel lett a kér dés mel lett el men - ni, hogy mi lesz ak kor, ha ezek a vál lal ko - zások még nem tudnak beszerezni online pénz tár gé pet, vagy mi a hely zet a már ôs - szel induló vállalkozásokkal. A NAV által augusztus 21-én megjelent közleménye rögzíti, hogy a jogszabályban lefektetett augusztus 31-ei határidôt követôen is lehet kézi nyugtaadással eleget tenni az induló vállalkozásoknak, a hagyományos pénztárgépeket nem kötelesek beszerezni, azzal, hogy még augusztus hónap folyamán igényeljék meg az üzembe helyezési kódot. Az ôsszel induló vállalkozások figyeljenek arra oda, ha induláskor még nem lesz online pénztárgépük, akkor a nyitást megelôzôen meg kell igényeljék az üzembe helyezési kódot, tehát esetükben nem az au gusz tus 31. a ha tár idô a kód igénylésére vonatkozóan. Nyilván lesz olyan vállalkozói kör, aki mégis inkább a hagyományos pénztár gép be szer zé sé vel, vagy bér lé sé vel akarja az online gépek megérkezéséig a nyugtaadási kötelezettségét megoldani. Ha az online kas sza még nem lesz el ér he - tô, marad a hagyományos pénztárgép, de ab ból is csak az a faj ta, ami elekt ro ni kus naplóval rendelkezik. Kontrollszalagos pénztárgépnek még csak bérlésében sem érdemes gondolkodni. Az elektronikus naplós pénztárgépet december 31- ig tudja használni a vállalkozó. Ha megvásárolja az elektronikus naplós gépet, és ké sôbb azt cse ré li, jo go sult lesz ugyan tá - mogatásra, de gyakorlatilag mindkét gép árát csök kent ve a tá mo ga tás sal ki kell fizetnie. Ha olyan gépet vásárol, amelyet késôbb online pénztárgéppé lehet majd alakítani, akkor még egyszer már nem kell komplett pénztárgépet vásárolni, bár még ennek az adóügyi ellenôrzô egységnek az árá ról nincs in for má ció. Mi a hely zet azok kal a vál lal ko zá sok kal, ahol a ha gyo má nyos pénz tár gép adóme mó ri á ja be telt, és már nem le het új adó me mó ri át kap ni? Egy re gyak rab ban szem be sül nek a pénztárgépet használók azzal a problémával, hogy a pénztárgépük betelt adómemóriáját nem tudják pótolni, és másik pénztárgépre lenne szükség, ugyanakkor az új online pénz tár gép még min dig nem kapható. A szabályozás augusztus 31-ig, az elôzô bekezdésben említett NAV közle mény pe dig szep tem ber 1-tôl itt is megengedi a kézi nyugtaadásra való átállást. Ugyanakkor ahol a forgalom ezt nem engedi meg (pl. belvárosi élelmiszerüzlet), ez már nem választható megol dás. Ré szük re ma rad az, ami az in du ló vállalkozásoknak: elektronikus naplóval már ren del ke zô, de még online adat kap - csolatra nem képes pénztárgép beszerzése vagy bér lé se. Az online pénz tár gé pet olyan he lyen fog ja az adó zó üze mel tet ni, ahol nincs mo bil tér erô Az online pénz tár gé pek nem az inter ne - ten keresztül fogják az adóhatóságnak az ada to kat el kül de ni, ha nem mo bil adathálózat útján. Ha a meglévô vagy leendô üzletben tudomásunk van arról, hogy nincs vagy na gyon gyen ge a mo bil tér erô, ak kor mi nél ha ma rabb kér jük meg a mentességet a mobil adathálózaton való adatszolgáltatás alól. Akkor is kérhetô a mentesség, ha egy nagyobb beruházással meg lehetne oldani az elérést, de en nek a költ sé ge ko moly meg - terhelést jelentene az adózó számára. Az engedélyt a PTGM nevû nyomtatvány benyújtásával kell elindítani. A kérelemre elindult eljárásban a Nemzeti Média Ha tó ság tól ka pott szak mai se gít ség alapján fogja az adóhatóság az engedélyt 1 évre megadni, vagy elutasítani azt. Az engedély megadása nem jelenti azt, hogy nem kell online pénz tár gé pet beszerezni, illetve annak beüzemeléséig határidôben átállni. Sôt havi adatszolgáltatási kötelezettsége is lesz az adózónak, me lyet a PTGOPTA ne vû nyom tat - vá nyon CD/DVD vagy egy szer ír ha tó optikai adathordózó melléklet csatolásá-

14 14 könyvelôk lapja val kell teljesítenie. A szabályozás felkínál ja azt a le he tô sé get is, hogy az online pénztárgépet a vállalkozó naponta legalább 1 órá ra olyan hely szín re szál lít sa el, ahol el ér he tô a mo bil há ló zat. Ha ezt elôreláthatólag nem tudja garantálni, akkor célszerû a PTGOPTA adatszolgáltatásnál maradni. El iga zo dás a pénz tár gé pek hez kapcso ló dó új nyom tat vá nyok kö zött Az online pénztárgépekkel egyidejûleg a vonatkozó adatszolgáltatásokat, változás-bejelentôket is jelentôsen átszabták. Nagyon fontos tudnivaló, hogy az új nyomtatványok használata részben a hagyományos pénztárgépeket is érinti. Lénye gi vál to zás az is, hogy amit a pénz - tár gé pek hasz ná la ta so rán fel me rü lô adatszolgáltatásként eddig 100%-ban a szervizek jelentettek le az adóhatósághoz, azt most rész ben az adó zók kö te le - sek megtenni. Még csak az az al ter na - tív le he tô ség sincs meg, hogy a szer viz az adó zó he lyett át vál lal hat bi zo - nyos bejelentési kötelezettségeket. Az online pénztárgépek esetén például az üze mel te té si hely meg vál toz ta tá sát a szervizes be sem jelentheti. Az 1. táblázatban azt kívántam áttekinthetôen öszszefoglalni, hogy az új nyomtatványokat ki nek és mi kor kell hasz nál nia. Az elô zô ek ben már utal tam ar ra, hogy a pénztárgép használatával kapcsolatos változások bejelentésének kötele zett sé gét má jus 1-jé tôl már a ré - gi pénztárgépekre vonatkozóan is megosz tot ta a sza bá lyo zás vál lal ko zó és szer viz kö zött. Ez a két nyom tat vány a PTGTAX és a PTGTAXUZ, a 2. táblázat e két nyomtatvánnyal érintett bejelentési kötelezettség területében ad eligazítást. Külön kiemelést igényel, hogy az üzembe helyezés helyszínének változása esetén a bejelentési határidô a pénztárgép átmozgatását megelôzô 5. nap. Ha például november 10-ével egy másik üzletembe szeretném az online pénztárgépet átvinni, azt legkésôbb november 5- éig kell az adó ha tó ság nak a PTGTAXUZ nyomtatványon bejelenteni. A gond akkor van, ha no vem ber 8-án szü le tik meg a dön tés, hogy no vem ber 10-ével má sik boltba kellene átvinni a pénztárgépet. Ezt nem tehetem meg, csak leghamarabb november 13-ával. A feladatok megosztásából adódóan a szervizelési tevékenység tartalmát jobban meg kell is mer ni, hi szen nem min - den szervizes által elvégzett munkáról neki kell adatot szolgáltatni. Szervizelési tevékenységnek minôsül: üzembe helyezés, javítás, cserepénztárgép biztosítása, éves felülvizsgálat (ez egyébként kötelezô lesz online pénztárgépek esetén), Nyom tat vány Mi kor kell hasz nál ni? Be adás ra el ne ve zé se kö te le zett PTGM Ha nincs mo bil tér erô, vagy csak na gyobb be ru há zás Vál lal ko zó árán le het ne ki épí te ni, ak kor az online kap cso lat hi á nya mi att kö te le zô a ké rel met ezen a nyom tat vá nyon be ad ni. PTGNAPLO Elekt ro ni kus nap ló val ren del ke zô (de még nem online) Vál lal ko zó, pénz tár gé pek rôl a ha vi adat szol gál ta tás be adá sá ra de szer vi zest szol gá ló nyom tat vány, el sô ként au gusz tus 10-ig kel lett be kell von nia be ad ni jú li us hó nap ról. PTGOPTA Akik a PTGM alap ján men te sí tést kap tak, azok ré szé re Vál lal ko zó, a ha vi adat szol gál ta tás CD/DVD vagy egy szer ír ha tó de szer vi zest op ti kai adat hor do zó mel lék let tel. be kell von nia PTGREG Tá mo ga tá sos, vagy tá mo ga tás nél kü li, üzem be Vál lal ko zó he lye zést szol gá ló kód igény lé se. PTGTAX Pénz tár gép hasz ná la tá val kap cso la tos vál to zá sok, Szer viz a szer viz te vé keny sé gé hez kap cso ló dó an. PTGTAXSZ Pénz tár gép szer vi zek en ge dé lyé vel kap cso la tos Szer viz be je len tô, vál to zás-be je len tô lap. PTGTAXUZ Pénz tár gép hasz ná la tá val kap cso la tos vál to zá sok, Vál lal ko zó a vál lal ko zó te vé keny sé gé hez kap cso ló dó an. 1. táb lá zat. PTGTAXUZ PTGTAX Ha tár idô (lé nye ges, mert elég szer te ága zó) Pénz tár gép hasz ná la tá nak Szü ne tel te tés meg kez dé sé tôl 30 na pot meg ha la dó szá mí tott 45 na pon be lül szü ne tel te té se Szü ne tel te tés bôl új ra Új bó li hasz ná la tot hasz ná lat meg elô zô en Pénz tár gép üze mel te té si A ter ve zett vál to zást he lyé nek meg vál toz ta tá sa meg elô zô 5. na pig (csak online ptg! ese tén) Hasz ná lat ból va ló Ki vo nást kö ve tô 5 na pon vég le ges ki vo nás be lül Meg sem mi sü lés, el vesz tés, Ész le lést kö ve tô 8 na pon lo pás be lül Mû sze rész be jegy zé sé nek Meg ta ga dás tól szá mí tott meg ta ga dá sa 5 na pon be lül Se lej te zés Ese ményt kö ve tô 3. nap Cse re gép üzem be he lye zé se, Ese ményt kö ve tô 5. nap vis sza szol gál ta tá sa Szer vi ze lé si te vé keny ség Ál ta lá ban az ese ményt vég zé se kö ve tô 3. nap, rit kán 5. nap Pénz tár gép adó me mó ri á ját Pénz tár gép adó me mó ri á ját Ki írást kö ve tô 5 na pon be lül az üze mel te tô ki ír ja a szer viz ki ír ja Üz let ne vé nek vál to zá sa Vál to zást kö ve tô 5 na pon (nem kö te le zô) be lül 2. táb lá zat. programozás, az üzemeltetô szoftverek upgrade-je, Adóügyi Ellenôrzô Egység cseréje, minden olyan mûvelet, ami a plomba megbontását igényli, rendellenesség észlelése. Végezetül ne feledkezzünk meg a taxaméterekrôl sem! Az online adatkapcsolatra való átállás a taxamétereket nem érinti, illetve más adatszolgáltatás sem került bevezetésre a taxaméterek adatforgalmát illetôen. Viszont egy nagyon fontos korlátozó rendelkezés került beiktatásra: ha a taxaméter meghibásodik, vagy ha ellopják, akkor annak javításáig, illetve másik taxaméter beszerzéséig nem lehet megkezdeni a következô fuvart. Szabó Gábor

15 könyvelôk lapja 15 DR. HORVÁTH ISTVÁN ROVATA Munka Törvénykönyve ami már módosult, és ami változni fog A már nem is annyira új Munka Törvénykönyve életbe lépését követô egy év és egy hónap elteltével megváltoztak egyes meghatározó munkajogi rendelkezések. Augusztus 1-tôl lépett életbe a többségében a munkaidôt, a szabadságot és a díjazást érintô törvénymódosítás, de az újévre is marad még két újdonság. A Munka Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) az egyes tör vé nyek nek a tá vol - léti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggô módosításáról szó ló évi CIII tör vény (a to váb bi ak - ban: Módtv.) módosította (kihirdetve a június 22-én megjelent Magyar Közlöny 103. számában!). A törvénymódosítás egyes rendelkezéseit a követhetôség céljából a paragrafus-számhoz igazodva, növekvô sorrendben tekintjük át. Az augusztus 1-jén életbe lépett szabályokkal kezdjük! Ami már mó do sult A munkáltató személyében bekövetkezô változás a felszámolási eljárás alatt kit és mirôl kell tájékoztatni üzemi tanács hiányában? A Módtv. 8. (1) be kez dé se érin ti az Mt. 36. (2) bekezdését, amely a felszámolási eljárás alatt álló munkáltató személyében bekövetkezô változás különös szabályait állapítja meg. Abból kiindulva, hogy kivételesen felszámolási eljárásban is sor kerülhet a felszámolás alatt álló munkáltató gazdasági egységének jogügyleten alapuló átszállására, és ezáltal a munkáltató személyében bekövetkezô változásra, a Módtv. elôírja az átvevô munkáltatónak a munkavállalók felé fennálló tájékoztatási kötelezett sé gét ar ra az eset re, ha az áta dó mun - káltatónál üzemi tanács nem mûködik és üzemi megbízott megválasztására sem került sor. Ez ki egé szí ti azt a ha tá lyos sza bá - lyozást, amely a munkáltató személyében a gazdasági egység jogügyleten alapuló átszállása folytán bekövetkezô változás esetére alkalmazni rendeli az Mt. 38. (2) bekezdésében foglaltakat. E szerint, amennyiben az áta dó mun kál ta tó nál a 236. (1) bekezdésében meghatározott munkavállalói létszám hiányában üzemi tanács nem mûködik és üzemi megbízott megválasztásá ra sem ke rült sor, az áta dó vagy a mun - káltatók megállapodása alapján az átvevô munkáltató legkésôbb az átszállást megelôzôen tizenöt nappal köteles az érintett munkavállalókat írásban tájékoztatni a) az átszállás idôpontjáról vagy tervezett idôpontjáról, b) az átszállás okáról, c) a munkavállalót érintô jogi, gazdasági és szociális következményekrôl, valamint d) a munkavállalót érintô tervezett intézkedésrôl. Nem lehet felmondási indok az általánosnál hosszabb beosztás szerinti munkaidôre lehetôséget adó megállapodás munkavállalói felmondása A Módtv. 8. (2) bekezdése kiegészítette az Mt. 66. (3) be kez dé sét, amely kor lá - tozza a munkáltató felmondási jogának gyakorlását. Elöljáróban: az Mt. lehetôvé teszi a teljes napi munkaidô felemelését a felek megállapodása alapján legfeljebb napi tizenkét órára, ha a munkavállaló készenléti jellegû munkakört lát el, vagy a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidô) [92. (2) bekezdés]. Ekkor a munkáltató és a munkavállaló újabb írásbeli megállapodása alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra, heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra lehet. A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidô-keret elrendelése esetén a munkaidô-keret utolsó napjára tizenöt napos határidôvel felmondhatja [Mt. 99. (3) bekezdés]. A Módtv. sze rint ki zá ró lag ez utób bi megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondá sá nak in do ká ul. Meg je gyez zük, a Módtv. rendelkezése nem érinti a munkáltató általános szabályokon alapuló felmondási jogát. Elszámolás hó közi munkaviszony-megszûnés esetén A Módtv. 8. (3) bekezdésével megállapított Mt. 95. (5) be kez dé se sze rint a mun ka vi - szony munkaidôkeret lejárta elôtti megszûnésére vonatkozó rendelkezéseket (lásd rész le te sen az Mt. 95. (1)-(4) be kez dé - sét!) munkaidô-keret hiányában is alkalmazni kell, ha a munkaviszony hónap közben szûnik meg. Ekkor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend (a hétfôtôl péntekig beosztott munkaidô Mt. 97. (2) be kez dés), a na pi mun ka idô és a teljesített munkaidô alapulvételével el kell számolni. Az új rendelkezés alkalmazásának lehetôsége meglehetôsen korlátozott, mert egyenlôtlen munkaidô-beosztásra eleve csak munkaidô-keret elrendelése mellett van mód. Az egészségi fogyatékosság esetén járó pótszabadság bôvült a jogosultak köre A Módtv. 8. (5) bekezdése kiegészítette az Mt át, így már nem csak a re ha - bilitációs szakértôi szerv által megállapított legalább ötven százalékos mértékû egészségkárosodás esetén jár évenként öt munkanap pótszabadság. A törvénymódosítás alapján erre válik jogosulttá a fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló (lásd er rôl részletesen a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlôségük biztosításáról szóló évi XXVI. tör vényt!). Az apák pótszabadsága kedvezôbb feltételek A Módtv. 8. (6) bekezdése kiegészítette az Mt (1) be kez dé sét, amely az apák részére járó pótszabadságot szabályozza. Az apáknak gyermekük születése esetén, legkésôbb a születést követô második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésüknek megfelelô idôpontban kell kiadni. A Módtv. alapján e pótszabadságra való jogosultság megállapításakor nem alkalmazható azon rendelkezés, mely szerint a munkavállaló részére ha munkaviszonya év közben kezdôdött vagy szûnt meg a sza bad ság ará nyos ré sze jár. A tör - vénymódosítás értelmében melyet annak hatálybalépését követôen született gyermek ese tén kell al kal maz ni a gyer mek születése esetén az apa függetlenül a munkaviszony kezdetének idôpontjától mindig a pótszabadság teljes tartamára lesz jogosult, így eltérôen a más jogcímeken járó szabadságtól, nem kerül sor arányosításra, ha pél dá ul az apa év köz ben lép be a céghez és ezt kö ve tô en szü le tik meg gyermeke. A legrövidebb egybefüggô szabadság a kétirányú eltérés lehetôségével A Módtv. 8. (7) be kez dé se az Mt (3) bekezdését pontosítja. mely szerint a szabadságot eltérô megállapodás hiányában úgy kell ki ad ni, hogy a mun ka vál la ló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggô napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben a szabadságként ki adott na pon túl a he ti pi he nô nap (heti pihenôidô), a munkaszüneti nap és az egyen lôt len mun ka idô-be osz tás sze rin ti szabadnap vehetô figyelembe. A törvényszöveg eltérô megállapodás hiányában fordulata a munkáltatónak és a munkavállalónak biztosít felhatalmazást, hogy megállapodásukkal a tizennégy naptól két irány-

16 16 könyvelôk lapja ban is eltérhessenek. Így a felek megállapodhatnak arról, hogy a munkáltatónak egy naptári évben nem kell legalább tizennégy napnyi összefüggô szabadságot kiadnia, de közös megegyezéssel úgy is határozhatnak, hogy ennél hosszabb szabadságot (pl. három hetet) szükséges biztosítani. A szabadság kiadása és nyilvántartása egyenlôtlen munkaidô-beosztás esetén A Módtv. 8. (9) be kez dé se mó do sít ja az Mt át. Nincs vál to zás az ál ta lá nos szabály tekintetében, mely szerint a szabad sá got a mun ka idô-be osz tás sze rin ti munkanapokra kell kiadni [124. (1) bekez dés]. Az el sô vál to zás az Mt (2) bekezdésében találjuk: a napi munkaidô mértékétôl eltérô munkaidô-beosztás esetén a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra men te sül mun ka vég zé si kö te le zett sé ge alól és a ki adott sza bad sá got ez zel egye zô óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. A módosítás értelmében egyenlôtlen munkaidô-beosztás esetén a szabadság ki adá sa so rán a hét min den nap ja munkanapnak számít, kivéve a munkaidô-beosztás szerinti heti pihenônapot és a mun ka szü ne ti na pot. A Módtv. az Mt (3) bekezdésének beiktatásával továbbra is fenntartja a korábbi kizárólagos elszámolási szabályt, mely szerint egyenlôtlen munkaidô-beosztás esetén a szabad ság az adott nap tá ri év ben úgy is ki ad - ható, hogy a munkavállaló a munkaidôbeosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A Módtv. ál tal meg ál la pí tott Mt (4) bekezdése szerint a szabadságot a munkaidô-beosztástól függetlenül, munkanapban történô kiadás esetén ugyancsak munkanapban, egyenlôtlen munkaidô-beosztás esetén órákban történô kiadás és elszámolás esetén a szabadság tartama alatti munkaidô-beosztással azonos óraszámban kell nyil ván tar ta ni. A Módtv. 9. (3) be - kezdése szerint a szabadság kiadására, elszámolására és nyilvántartására vonatkozó, az Mt ában fog lalt új sza bá lyo kat a törvénymódosítás hatályba lépését követôen, augusztus 1-tôl kezdôdô szabadság esetén kell alkalmazni. A betegszabadság órákban történô kiadása felfelé kerekítés A Módtv. 8. (10) bekezdése módosítja az Mt. betegszabadság elszámolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó 126. (4) bekezdését, mindezzel összhangot kíván teremteni a szabadság kiadásával, a munkaszüneti nappal, és a távolléti díjjal kapcsolatos szabályokkal. A változás értelmében, ha a munkáltató egyenlôtlen munkaidô-beosztás alkalmazásakor továbbra is órák ban ad ja ki a sza bad sá got [124. (3) bekezdés], és a betegszabadságként elszámolható idô a beosztás szerinti napi munkaidônél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidôt betegszabadságként kell elszámolni. Így egyenlôtlen munkaidô-beosztású munkavállaló esetében a betegszabadság órákban történô elszámolása ese tén nem for dul hat elô, hogy a mun ka - vállaló keresôképtelensége esetén a betegszabadságként elszámolható idô rövidebb a beosztás szerinti munkaidônél. A Módtv. 9. (4) bekezdése alapján az új rendelkezést a törvénymódosítás hatálybalépését követôen kezdôdô betegszabadság esetén kell alkalmazni. A havi alapbér számítása meghatározott idô szak ra ami a 174-es osz tó he lyé be lé - pett A Módtv. 8. (12) bekezdése módosította az Mt (3) be kez dé sét meg szün tet - ve a 174-es osztószámból eredô aránytalanságot. A havi alapbér meghatározott idôszakra járó részét úgy kell kiszámítanunk, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára esô összegét szo roz ni kell az adott idô szak ra esô ál - talános munkarend szerinti teljesítendô órák számával. Össz hang ban az Mt. mó do sí tott 156. (1) bekezdés a) pontjával, mely szerint havibéres díjazás esetén a munkavállalónak a beosztás szerinti munkaidô mértékétôl függet le nül a ha vi alap bé re jár, a ha vi bér átalány jellegébôl eredôen az idézett szabály irányadó egyenlôtlen munkaidô-beosz tás ese tén is. A sza bá lyo zás a ha vi bér arányos részének kiszámításakor is az általános és nem a beosztásnak megfelelô munkarend szerinti munkaidôt veszi alapul. Ebbôl következik egyébként, hogy a szabadság 124. (3) bekezdés szerinti órákban történô kiadása és elszámolása nem érinti a havi alapbérre vonatkozó szabályt. Mi alapján számítjuk a bérpótlékot? A Módtv. 8. (13) bekezdésével megállapí tott Mt (2)-(3) be kez dé se sze rint a bérpótlék számítási alapja a munkáltató és a munkavállaló eltérô megállapodása hiányában a munkavállaló egy órára járó alapbére. A törvényszöveg eltérô megállapodás fordulata jelzi: a felek megállapodhatnak az egy órára járó alapbérnél magasabb, de akár ala cso nyabb összeg ben is. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét a meghatározott idôszakra járó alapbérszámítás 136. (3) bekezdésben foglalt szabályától eltérôen a) általános teljes napi munkaidô esetén százhetvennégy órával, b) rész- vagy általánostól eltérô teljes napi munkaidô esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani. A vasárnapi bérpótlék rendes és rendkívüli munkaidôre is járhat A Módtv. 8. (14) be kez dé se az Mt (1)-(2) bekezdésének módosításával pontosítja a vasárnapi, illetve munkaszüneti napi munkavégzés esetén járó bérpótlékra vonatkozó szabályozást. A vasárnapi pótlékra való jogosultságot szabályozó Mt (1) bekezdésének megfogalmazása kétszeresen is félreérthetô volt. Egyrészt a törvényszöveg a vasárnap rendes munkaidôben történô munkavégzésre kötelezett fordulatból arra következtethettünk, a rendkívüli munkaidô vasárnapi elrendelésekor nem járt e pót lék. A Módtv. ren del ke zé se alapján vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, ha a munkavállaló a rendes munkaidôben történô munkavégzésre kizárólag a 101. (1) be kez dés d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhetô. Azaz a több mûszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegû munkakörben, vagy a kereskedelemrôl szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegû turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott esetében. Ezen túlmenôen jár e pótlék a rendkívüli munkaidôre az elôbb említett munkavállalóknak, to váb bá, ha a mun ka vál la ló a 101. (1) be - kezdés alapján rendes munkaidôben történô munkavégzésre nem kötelezhetô [Mt (1) be kez dés]. Így ha az Mt. a mun - kavállaló/munkáltató esetében eleve nem teszi lehetôvé a munkaidô vasárnapi beosztását, kizárólag rendkívüli munkaidôben dolgozhat e napon a munkavállaló - általános szabályként alapbére 250%-áért. A munkaszüneti napi keresôképtelenség A Módtv. 8. (17) be kez dé se a mun ka szü - neti napra esô keresôképtelenség és betegszabadságra való jogosultság tekintetében érin ti az Mt (4)-(5) be kez dé sét. Az érintett törvényhelyek szerint, ha a munkavállaló munkaszüneti napon keresôképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Az új rendelkezéssel kapcsolatban kiemeljük: általános szabály szerint az óra és teljesítménybéres munkavállalót a munkaszüneti nap miatti keresetveszteség kompenzálására a távolléti díja illeti meg [lásd a 146. (3) be kez dés d) pont ját!]. Ez a dí - jazás a munkavállalót nem a munkaszüneti napra, hanem a munkaszüneti nap következtében csökkenô munkaidô miatti keresetveszteség elkerülésére tekintettel illeti meg. A ban és a 146. új (5) be kez - désében foglalt, a betegszabadság elszámolására vonatkozó rendelkezések függetlenek a 146. (3) be kez dés d) pontja, illetve a (4) bekezdés szerinti díjazási szabályoktól. Ez utóbbi rendelkezések, amelyek nem csak az óra-, vagy teljesítménybéres munkavállalók esetében kerülhetnek alkalmazásra, nincsenek összefüggésben a munka-

17 könyvelôk lapja 17 szüneti napi munkavégzés vagy annak elmaradása esetén irányadó díjazásra vonatkozó szabályokkal. Nem illeti meg távolléti díj a munkavállalót, ha a keresôképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül. A távolléti díjszámítás mi az esedékesség idôpontja? A Módtv. 9. (5) be kez dé se sze rint a tá - volléti díj módosított szabályait a törvénymódosítás hatálybalépését követôen esedékessé váló távolléti díjra kell alkalmazni. A Módtv. 8. (19) bekezdésével megállapí tott Mt a sze rint a tá vol lé ti dí jat a) az esedékessége idôpontjában érvényes alap bér (136. ), pót lék áta lány (145. ), b) az esedékesség idôpontját megelôzô utolsó hat hónapra (irányadó idôszak) kifizetett ba) teljesítménybér (150. ), bb) bérpótlék (151. ) figyelembevételével kell megállapítani. A törvénymódosítás megállapítja az esedékes ség idô pont ját, amely a 148. (2) be - kezdése szerint a) a távollét kezdô idôpontja, b) a végkielégítés tekintetében ba) a munkáltatói felmondás közlésének az idô pont ja, bb) a 77. (1) be kez dés b) és c) pontja esetén (a munkáltató jogutódnélküli megszûnése vagy jogállásának meg vál to zá sa) a mun ka vi szony megszûnésének idôpontja, vagy c) kártérítési felelôsség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének idôpontja, ha a munkaviszony ezt megelôzôen megszûnt, a munkaviszony megszûnésének idôpontja. Amennyiben az alapbér összege a távollét tartama során módosul, a távollét módosítást követô tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni [148. (3) bekezdés]. A távolléti díj megállapításakor az alapbér, a teljesítménybér és a bérpótlékok összegét az Mt ban foglaltaknak megfelelôen együttesen kell figyelembe venni. A ki nem adott szabadság megváltása esetén [Mt ] az esedékesség idôpontjának az utolsó munkában töltött nap tekintendô. A távolléti díjszámítás havi bér esetén A Módtv. 8. (20) bekezdése módosítja az Mt át, amely a ha vi bér és a tá vol lé - ti díj tekintetében állapít meg két rendelkezést. Egy részt ha vi bér ese tén a tá vol lé ti díj alapbér-részének meghatározásakor az Mt (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Azaz, a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órá ra esô össze gét szo roz ni kell az adott idôszakra esô általános munkarend szerinti teljesítendô órák számával [149. (1) bekezdését]. A törvénymódosítás össz hang ban az Mt (1) be kez dés a) pontjára vonatkozó módosítással a havi béres munkavállaló számára a beosztás szerinti munkaidô részben történô teljesítésének esetére a ténylegesen ledolgozott munkaidôtôl függetlenül a havi bér általános munkarend alapján meghatározott arányos részének megfizetését írja elô. Ennek meghatározásánál a távollét tartamával kell csökkenteni az általános munkarend szerinti munkaidôt és az így fennmaradó részre kell a ha vi bér ará nyos ré szét ki szá mí ta - ni, illetve a munkavállaló számára kifizetni. A különbözetet a felek az általános szabállyal összhangban a munkaidôkeret lejártakor kötelesek egymással elszámolni. Ér te lem sze rû en ugyan ezen ren del ke zés irányadó arra az esetre is, ha a munkaviszony az adott hó nap ban csak rész ben áll fenn [lásd az Mt. 95. (5) be kez dé sét!]. A távolléti díj alapbér-része a havivagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történô kifizetésével is teljesíthetô és elszámolható. Mindez jelentôs adminisztrációs egyszerûsítést tartalmaz, miután a munkáltatónak nem kell külön kiszámítani a távolléti díj alapbér hányadát, ha annak összege megegyezik az alapbérrel. A távolléti díjszámítás teljesítménybérezés esetén A Módtv. 8. (21)-(22) be kez dé se a tel je - sítménybéres munkavállalók távolléti díj számításának szabályait pontosítja. Egyrészt az Mt (3) be kez dé sét érint ve úgy fogalmaz: teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kí vül kell hagy ni. Más részt az Mt át új (5) bekezdéssel kiegészítve kimondja: a távolléti díj meghatározásakor az idô- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az idôbérrészt az alapbérre vonatkozó szabály [148. (1) be kez dés a) pont] megfelelô alkalmazásával kell figyelembe venni. A bérpótlékok figyelembevétele a távolléti díj számításakor A ko ráb bi sza bá lyo zás tól el té rô en, a Módtv. 8. (23) bekezdése által megállapított Mt a a tá vol lé ti díj szá mí tá sá nak indokától (pl. munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, végkielégítés, kártérítés) függetlenül egységes szabályt állapít meg a bérpótlékok távolléti díjba történô figyelembe vételérôl. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés esetén (pl. szabadság, felmentési idô) a továbbiakban nem lesz jelentôsége, hogy a munkavállalónak a mentesülés tartamára volt-e munkaidô-beosztása, és annak alapján mely bérpótlékra lett volna jogosult. A törvénymódosítás alapján a 151. (2)-(4) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén a távolléti díjba öt bérpótlék beszámítása válhat kötelezôvé. A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó idôszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. Kérdéses, ebbôl juthatunk-e arra a következtetésre, hogy a vasárnapra elrendelt rendkívüli munkaidôért járó vasárnapi pótlé kot az Mt. alap ján nem le het fi gye lem be venni a távolléti díj számításakor?! Mert, ha a munkavállaló az irányadó idôszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett, akkor ebbôl arra a nyelvtani következtetésre is jut ha tunk, hogy az irány adó idô szak valamennyi, így rendkívüli munkaidôben ledolgozott vasárnap pótlékát be kell a távolléti díjba számítani. A mûszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó idôszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelô tartamban mûszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító idôszakban végzett munkát. Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó idôszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el. A bérelszámolás korrekciója határidôésszerûsítés A Módtv. 8. (24) be kez dé sé vel meg vál - toz ta tott Mt (4) be kez dé se a bér el - számolására, illetve számfejtésére vonatkozó szabályokat egyszerûsíti. A munkavállalót, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követôen bekövetkezô ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésôbb a tárgyhó na pot kö ve tô 20. nap he lyett a kö vet - kezô havi munkabér elszámolásakor kell tájékoztatni. Ha a munkavállaló kevesebbet kapott, mint amely összegre jogosult lett volna, a munkabér-különbözetet a következô havi munkabérrel egyidejûleg ki kell fizet ni. Ha vi szont rész ben jog alap nél kül is kapott bért, a munkáltató a többletkifizetést az elôlegnyújtásból eredô követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja. A rendelkezés megalkotására a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követôen bekövetkezô ok ad alapot (pl. a munkáltató a tárgyhó 25. napján átadja a bérszámfejtéshez szükséges adatokat a bérszámfejtô cégnek, majd ezt követôen az egyik munkavállaló keresôképtelen lesz). Az elôbbiekkel analóg módon változott az a korábbi szabály, amely a munkaidôkeret lejártát követô húsz napon belül írta elô az eset le ges bér el szá mo lá si kor rek ci ót. Mindennek határideje szintén a következô havi munkabér-kifizetés idôpontja [Mt (3)-(4) be kez dés]. A havi bér összege egyenlôtlen munkaidôbeosztás esetén A Módtv. 8. (25) bekezdésével módosított Mt (1) be kez dé sé nek a) pont ja

18 18 könyvelôk lapja szerint egyenlôtlen munkaidô beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak a beosztás szerinti munkaidô mértékétôl függetlenül a havi alapbére jár. E rendelkezés a távolléti díj számítására vonatkozó új szabályokkal teremt összhangot, mi u tán a sza bály sze rint a ha vi bé res mun - kavállaló esetében a munkavállaló bére egyenlôtlen munkaidô-beosztás esetén független a beosztás szerinti munkaidôtôl. A munkavállaló mindig a havi bérére jogosult, akár többet, akár kevesebbet dolgozott az általános munkarend szerinti munkaidôhöz képest. A különbözetet a munkaidôkeret vagy az elszámolási idôszak végén kell a feleknek elszámolniuk. Változó keresetindítási határidôk A Módtv. 8. (28) bekezdésével megállapí tott Mt (2)-(3) be kez dé se egy sé - gesíti a jogellenes munkaviszony-megszüntetésével kapcsolatos egyes anyagi igények érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket. A munkavállaló a 40. szerinti felmondásával (a munkavállaló a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna), vagy a 78. szerinti azonnali hatályú felmondásával kapcsolatos igény az elévülési idôn belül érvényesíthetô. Az említett igények érvényesítése során bár az a munkaviszony megszüntetésé hez kap cso ló dik nem me rül het fel a 30 napos keresetindítási határidô alkalmazása. A Módtv. 9. (6) be kez dé se alap ján az új igényérvényesítési határidôt a törvénymódosítás hatálybalépését követôen közölt jognyilatkozatok tekintetében kell alkalmazni. Ami vál toz ni fog ja nu ár 1-tôl A kötetlen munkarend majdnem teljes kötetlenség A Módtv. 8. (4) bekezdésével megállapított Mt. 96. (2) be kez dé se rész ben meg - változtatta a kötetlen munkarend fogalmát. A törvénymódosítás szerint a munkarend kötetlenségéhez és az ebbôl eredô adminisztrációs és munkaszervezési könnyítések hez [lásd a 96. (3) be kez dé sét!] a munkáltatónak annak legalább a fele helyett a teljes munkaidô beosztásának jogát írásban szükséges átengedni a munkavállaló részére. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott idôpontban vagy idôszakban teljesítheti (pl. a munkáltatónál történô eseti jellegû megjelenésre szóló utasítás). A továbbiakban is feltétele a kötetlen munkarend-minôsítésnek a munkavégzés önálló megszervezése. A kötetlen munkarend alkalmazásáról a törvényi feltételek megléte esetén a munkáltató határoz. Megállapodás a szabadság következô évi kiadásáról csak az életkor szerinti pótszabadságra vonatkozhat A Módtv. 8. (8) bekezdése megváltoztatta az Mt (6) be kez dé sét, amely sze - rint a munkáltató a felek megállapodása alap ján az alap sza bad ság és az élet kor szerinti pótszabadság [ ] legfeljebb egyharmadát az esedékesség évét követô év végéig adja ki. A módosítás szerint egyrészt ilyen megállapodás csak egy naptári évre köthetô, másrészt a felek lehetôsége az életkor alapján járó pótszabadságra korlátozódik. [A témáról további részletes információkhoz jut hat a szeptember 5-ei Munka Törvénykönyve: módosultak és módosulnak az egyes rendelkezések (Szabadság, Bérpótlékok, Távolléti díj, Betegszabadság, Felmondás) címû szakmai konferencián, melynek elôadója Dr. Hor váth István. Jelentkezés a kiadó weboldalán: Dr. Hor váth Ist ván BONÁCZ ZSOLT ROVATA Végszámla kiállítása elôleg fizetése esetén A gazdasági életben nagyon sok esetben a termék vevôje, a szolgáltatás igénybevevôje elôleget fizet az értékesítô, a szolgáltatásnyújtó részére. Ettôl függetlenül a teljesítést követôen ún. végszámla kibocsátására van szükség. Cikkünkben példákon keresztül mutatjuk be, hogy a végszámlát hogyan kell kibocsátani, valamint azt az esetet is bemutatjuk, amikor az adóhatóság jogértelmezése szerint mellôzhetô annak kiállítása. Az elôleg fogalmát az Áfa tv. 59. (1) bekezdése szabályozza. E jogszabályhely ar ról is ren del ke zik, hogy elô leg után a fizetendô adót az elôleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. Ab ban az eset ben, ha az elô leg fi ze té se belföldön teljesített és egyenes adózás alá esô ügy let hez kap cso ló dik, az Áfa tv. 59. (2) bekezdése értelmében a jóváírt, kézhez vett elôleget úgy kell tekinteni, mint amely a fi ze ten dô adó ará nyos ösz - sze gét is tar tal maz za. Ha az Áfa tv. 58. (1) bekezdése alapján a teljesítés idôpontjának az esedékesség napját kell tekinteni, akkor az áfatörvény értelmében elôleg fizetése fogalmilag kizárt. Az Áfa tv. 59. (2) be kez dé se nem tar tal maz ar ra vo nat ko zó kor lá to zást, hogy az elôleg összege hogyan viszonyulhat az ügylet ellenértékéhez. Ebbôl adódóan akkor is elôleg fizetésérôl van szó, ha a ter mék ve vô je, a szol gál ta tás igénybevevôje a teljesítést megelôzôen az ügylet ellenértékével megegyezô vagy azt meghaladó összegû pénzösszeget fizet, feltéve, hogy annak fizetésében a felek kifejezetten megállapodtak, és annak összege az ellenértékbe feltétlenül beszámítható. Az elô leg fi ze tés bi zony la to lá sá nál mindenképpen figyelni kell arra, hogy a termék értékesítôje, a szolgáltatás nyújtója az elôleg bekérésérôl áfás számlát semmiképpen sem állíthat ki. Ugyanis elôleg esetében az áfatörvény szerinti teljesítés az átadás, illetve a jóváírás idôpontja. Tehát meg nem fizetett elôleg esetében teljesítésrôl sem beszélhetünk. Ha több alkalommal került sor elôleg fizetésére, a számlát minden egyes esetben külön-külön kell kiállítani. Az elô leg rôl az Áfa tv (2) be - kezdés a) pontjából következôen számlát ak kor kö te le zô ki bo csá ta ni, ha a megrendelô áfa-alany vagy áfa-alanynak nem mi nô sü lô jo gi sze mély. Az Áfa tv (1) be kez dés a) pontja alapján ilyen esetben akkor van lehetôség egyszerûsített adattartalmú számla kibocsátására, ha a számlán szereplô adatok egyébként forintban kifejezettek. Ha a meg ren de lô nem áfa-alany, ak - kor szám lát az elô leg rôl az Áfa tv (2) bekezdés b) pontja szerint abban az esetben kötelezô kibocsátani, ha az elôleg össze ge a 900 ezer fo rin tot el éri vagy meghaladja, illetve ezen összeghatár alatt is, fel té ve ez utób bi eset ben, hogy a nem adóalany megrendelô kifejezetten kérte számla kibocsátását. Ekkor is lehetôség van egyszerûsített adattartalmú számla kibocsátására az Áfa tv (1) bekezdés b) pontja értelmében, feltéve, hogy az adatok forintban kifejezettek. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének idôpontjában a teljes adóalapot terhelô adóból az elôlegben foglalt adót meghaladó összeget kell fizetendô adóként el szá mol ni. Az Áfa tv (1)

19 könyvelôk lapja 19 bekezdésébôl adódóan a teljesítés ténye függetlenül attól, hogy a termék vevôje, a szolgáltatás igénybevevôje áfa-adóalany-e, vagy sem számlázási kötelezettséget generál, tehát végszámlát kell kiállítani. A végszámlában az Áfa tv g) pontja alapján a számlázott ügyletnek az áfatörvény szerinti teljesítési idôpontját kell szerepeltetni, ha az eltér a kibocsátás napjától. Az Áfa tv i) k) pontjaiból adódóan a normál adat tar tal mú vég szám lá ban az ügy let tel jes adó alap ját és az azt ter he lô adót fel kell tüntetni. Ha a végszámla egyszerûsí tett adat tar tal mú szám la for má já ban kiállítható, abban a teljes bruttó (áfát is magában foglaló) ellenértéket kell feltüntetni. Az Áfa tv a nem ír ja elô azt, hogy a vég szám lá ban meg kell jeleníteni a tel je sí tést meg elô zô en fi ze tett elô - leg(ek) ös sze gét (akár kü lön-kü lön, vagy összevontan), de ennek hiányában a végszámla összegszerûen nem mu tat - ná a termék vevôje, a szolgáltatás nyúj - tó ja számára az általa még fizetendô össze get, így a fizetett elôleg(ek) össze - gé nek megjelenítése a végszámlában mindenképpen indokolt. Tételes törvényi szabályozás hiányában elfogadható az a megoldás, hogy a normál adattartalmú végszámlában egy összegben megjelenítésre kerül a teljesítést megelôzôen fizetett elôleg(ek) áfa nélküli összege és az elôleg(ek) adótartalma, valamint a fennmaradó különbözet adóalap- és áfa-bontásban; egyszerûsített adattartalmú számla esetében az elôleg bruttó (áfát is tartalmazó) összege és a fennmaradó különbözet. Tör vé nyi sza bá lyo zás hi á nyá ban azonban az sem minôsíthetô jogsértônek, ha normál adattartalmú végszámlában is csak az elôleg bruttó (áfát is tartalmazó) összege és a fennmaradó különbözet szerepel. Az alábbi példákban a következô eseteket szemléltetjük: 1. az ügylet belföldi egyenes adózású és adóköteles, a fizetett elôleg összege ki sebb volt, mint a tel jes el len ér ték; 2. az ügylet belföldi egyenes adózású és adóköteles, a fizetett elôleg összege megegyezett a teljes ellenértékkel; 3. az ügylet belföldi egyenes adózású és adóköteles, a fizetett elôleg összege meghaladta a teljes ellenértéket; 4. az elôlegfizetés adómentes közösségen belüli termékértékesítéshez kapcsolódik; 5. az elôlegfizetés fordított adózás hatálya alá tartozó ügylethez kapcsolódik; 6. az elôlegfizetés nem belföldön teljesített termékértékesítéshez, vagy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik. 1. pél da Te gyük fel, hogy A Kft. ré szé re B Kft. a teljesítést megelôzôen Ft elô le get fi ze tett. Az A Kft. ál tal nyúj - 2. pél da A Kft. és B Kft au gusz tus 1- jén ter mék ér té ke sí té sé re vo nat ko zó szerzôdést kötött szeptember 15- Az Adó- és Vám ér te sí tô szá - mának 23. adózási kérdésében foglaltak alapján az adóhatóság jogértelmezése szerint eb ben az eset ben nem kö te le zô vég - számlát kibocsátani, hanem az elôlegrôl kibocsátott számlán lehetôség van jelezni a teljesítés idôpontját is, valamint az elôlegszámlán utalni lehet arra, hogy további ellenérték-rendezésre nem kerül sor. Az adózási kérdésben foglaltak szerint a végszámla kibocsátása csak olyan esetekben mellôzhetô, amikor a 100%-os tott szolgáltatás teljes adó nélküli ellenér té ke Ft, ame lyet Ft áfa terhel. A teljesítés idôpontja augusztus 6-a. Nor mál adat tar tal mú vég szám la tar tal ma (a tel je sí tés idô pont ja au gusz tus 6.): Meg ne ve zés Adó alap Áfa Brut tó ös szeg szol gál ta tás Ft Ft Ft fi ze tett elô leg Ft Ft Ft fi ze ten dô ös szeg Ft Ft Ft vagy Meg ne ve zés Adó alap Áfa Brut tó ös szeg szol gál ta tás Ft Ft Ft fi ze tett elô leg Ft fi ze ten dô ös szeg Ft Egy sze rû sí tett adat tar tal mú vég szám la tar tal ma: Meg ne ve zés szol gál ta tás fi ze tett elô leg fi ze ten dô ös szeg Brut tó áfás összeg Ft Ft Ft ei szállítási határidôvel, amely szerint B Kft. a szerzôdés megkötését követô 15 na pon be lül a tel jes áfás vé tel árat Ft-ot ki fi ze ti. Nor mál adat tar tal mú vég szám la tar tal ma (a tel je sí tés idô pont ja szep tem ber 15.): Meg ne ve zés Adó alap Áfa Brut tó ös szeg ter mék ér té ke sí tés Ft Ft Ft fi ze tett elô leg Ft Ft Ft fi ze ten dô ös szeg vagy Meg ne ve zés Adó alap Áfa Brut tó ös szeg ter mék ér té ke sí tés Ft Ft Ft fi ze tett elô leg Ft fi ze ten dô ös szeg Egy sze rû sí tett adat tar tal mú vég szám la tar tal ma: Meg ne ve zés termékértékesítés fi ze tett elô leg Brut tó áfás összeg Ft Ft fi ze ten dô ös szeg mértékû elôlegrôl szóló számla kibocsátásakor már ismert az ügylet jövôbeli teljesítési idôpontja, ugyan is csak ek kor le - hetséges az elôlegszámlán az ügylet teljesítési idôpontjának feltüntetése. Amenynyiben a teljesítés idôpontja nem ismert, az elôbbiekben foglaltak szerint kell a végszámlát kibocsátani. Álláspontom szerint az adózási kérdés szövegezése alapján az adóhatóság azt az esetet vette alapul, hogy elôleg fizetésére egy alkalommal kerül sor.

20 20 3. pél da Ebben az esetben kizárólag az ügylet adóval növelt ellenértékével egyezô összegû elôleg beszámítására van mód, a számlának azt kell ki fe jez nie, hogy a ve vô ter hé - re nem keletkezett további fizetendô öszszeg. Ezt a sza bályt a szám lá zás so rán is figyelembe kell venni. Ennek következtében nem lehet negatív elôjelû számlát kibocsátani arra hivatkozva, hogy a fizetett elôleg(ek) összege meghaladta/meghaladták a teljesítés áfával növelt ellenértékét. A végszámla kibocsátására a 2. példánál leírtak alapján kell eljárni, azzal az eltéréssel, hogy a számlán tájékoztató adatként feltüntetésre kerülhet az elszámolatlan elôleg(ek) összege. Álláspontom szerint a már említett 23. adózási kérdésben foglaltak szerint csak akkor lehet eljárni a tárgyalt esetben (fizetett elôleg összege meghaladta a teljes ellenértéket), ha a felek az elôleg fizetésekor már tud ják, hogy a fi ze tett elô leg meghaladta az áfával növelt ellenértéket, valamint továbbiakban fizetésre nem kerül sor. Eb ben az eset ben a ter mék ér té ke - sítôjének, a szolgáltatás nyújtójának az elszámolatlan elôleg(ek) összegérôl érvényte le ní tô számlá(ka)t kell ki bo csá ta ni. Ugyan is az adó alap ja csök ken, ha a tel je - sítés hiánya miatt az elôleget visszafizetik, továbbá a számla érvénytelenítésérôl kell gon dos kod ni. [Áfa tv. 77. (2) a)] E szerint az érvénytelenítést legkorábban akkor lehet elvégezni, amikor az elôleg visszafizetése megtörtént [Áfa tv. 78. (1) aa)]. Ha az elôleg visszafizetése készpénzzel, illetve készpénz-helyettesítô fizetési eszközzel történt, az érvénytelenítô számlát a visszafizetéssel egyidejûleg kell k Számviteli könyvelôk lapja l és adózási szaktájékoztató Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft Budapest, Hajdú u. 11. Tel.: (06-1) , Fax: (06-1) info@vezinfo.hu Felelôs kiadó, fôszerkesztô: Tóth Csaba Szakmai szerkesztô: Horváth Géza Szerkesztôk és szerzôk: Bonácz Zsolt, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, dr. Csátaljay Zsuzsanna, Gottgeisl Rita, dr. Horváth István, Láng Noémi, dr. Sallai Csilla, Szabó Gábor Kiadói szerkesztô: Kövesdi Edit Nyomdai munkák: Prime Rate Kft Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. ISSN Minden jog fenntartva! A KÖNYVELÔK LAPJA szak tá jé - koz tató tartalma jogvédett. A szaktájékoztatóban közzé tett cikkek, hírek, információk másolása, több szö rö zése, for dí - tása, közreadása és publikációs célokra történô felhasználása csak a kiadó, illetve a szerzô írásbeli hozzájárulásával meg en - ge dett. A szakmai információkat, híreket a legmegbízhatóbb for rásokból merítjük és ellenôrizzük; a megjelenés idô pont já - ban meglévô köteles gondosságunk ellenére átvett téves érte - sü lésekért felelôsséget nem vállalunk. kiállítani, függetlenül attól, hogy az elôleg ma gá ban fog lalt-e áfát, vagy sem, a szám - la kelte egyben a visszafizetés idôpontját is mutatja. Amennyiben az elôleg visszafizetése nem készpénzzel, készpénz-helyettesítô fizetési eszközzel valósult meg, az érvénytelenítô számlát a visszafizetéstôl számított 15 napon belül kell kibocsátani, ha a visszafizetett elôleg áfát tartalmazott, illetve tartalmaznia kellett volna. Az érvénytelenítô számla kibocsátója a fizetendô adó csökkenését legkorábban azt az idôpontot ma gá ban fog la ló be val lá si idô szak ban csökkenthetô, amely idôpontban az érvénytelenítô számla a címzett rendelkezésére áll. Az érvénytelenítô számla befogadója a levonható adó csökkentését feltételezve, hogy az elôlegrôl kapott számla alapján adólevonási jog illette meg fizetendô adóként köteles elszámolni azon idôpontot magában foglaló bevallási idôszakban, amely idôpontban az érvénytelení tô szám lát meg kap ta, de nem ké sôbb, mint az érvénytelenítô számla kiállításának idôpontját magában foglaló hónapot követô hónap 15. napja. 4. pél da A Kft. és egy né met tár sa ság au - gusztus 1-jén termék értékesítésére vonatkozó szerzôdést kötöttek szeptember 15-ei szállítási határidôvel, amely szerint A Kft. a német cég szerzôdés megkötését követô 15 napon belül a teljes vételár 5000 euró 20%-át elôlegként megfizeti. A vételárból fennmaradó összeg a szállítást követô 30 napon belül esedékes. Az Áfa tv. 59. (4) be kez dé se alap ján a né met cég ál tal fi ze tett 1000 euró nem minôsül elôlegnek. Továbbá az Áfa tv (4) be kez dé se sze rint A Kft. számlát sem köteles kibocsátani a német cég ál tal fi ze tett 1000 euróról. Elô for dul hat, hogy a né met cég a sa ját tagállamában hatályos szabályozásra hivatkozva számla kibocsátását kéri az általa a teljesítést megelôzôen fizetett 1000 euró vé tel ár-rész let rôl. Az Áfa tv (4) be - kezdése nem azt jelenti, hogy számla kibocsátására nem kerülhet sor, csupán azt, hogy számla kibocsátása nem kötelezô. Eb ben az eset ben A Kft. nem sér ti meg az áfatörvényt, ha a né met cég ké ré sé nek ele get té ve az 1000 euróról szám lát ál lít ki, feltéve, hogy a számlában áfa-mértéket és/vagy áfa-össze get nem tün tet fel. Az Áfa tv (2) be kez dés a) pontja ér tel mé ben A Kft ok tó ber 15-ig köteles kibocsátani számlát a német cég részére az 5000 euró vételárról (feltételezve, hogy a szállításra szeptember 15-én ke rül sor), füg get le nül at tól, hogy A Kft. esetleg saját döntés alapján számlát állított ki az áfatörvény sze rin ti elô leg nek nem mi - nôsülô 1000 euró vételár-részletrôl. Nincs annak akadálya, hogy a számlán a következôk szerint levezetésre kerüljön a német cég által ténylegesen fizetendô összeg: Meg ne ve zés ter mé kek vé tel ára már meg fi ze tett vé tel ár még fi ze ten dô vé tel ár Brut tó áfás ös szeg 5000 euró euró 4000 euró 5. pél da Mentesítô rendelkezés hiányában a fordított adózás hatálya alá tartozó termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetében is irány adó az Áfa tv. 59. (1) be kez dé se. Ebbôl adódóan, ha a teljesítést megelôzôen pénz vagy készpénz-helyettesítô fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni elôny juttatására kerül sor, elôleg fizetése valósul meg. Azonban a fizetett elôleg nem tartalmaz áfát, tehát az elôlegrôl kibocsátott számla nem tar tal maz hat adó mér té ket és/vagy -összeget. Az elôleg számlázására vonatkozó szabályok ugyanazok, mint egyenes adózás hatálya alá tartozó ügyletekhez kapcsolódóan fizetett elôleg esetében. Az elôlegrôl kibocsátott számlában a fordított adózás kifejezést fel kell tüntetni. [Áfa tv n)] Fordított adózás esetén is érvényesül az a sza bály, amely sze rint ha az Áfa tv. 58. (1) bekezdése alapján a teljesítés idôpontjának az esedékesség napját kell tekinteni, akkor az áfatörvény értelmében elôleg fizetése fogalmilag kizárt. Itt is igaz, hogy az elôleg(ek) fi ze té se esetén a teljesítést követôen végszámlát kell kibocsátani (lásd 1 3. pél da). 6. pél da Mentesítô rendelkezés hiányában a nem belföldön teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetében is alkalmaz ni kell az Áfa tv. 59. (1) be kez dé sét, fel té ve, hogy az Áfa tv. 158/A -a alap ján a számlázás tekintetében az áfatörvény ren del ke zé sei irány adó ak. Azon ban a fizetett elôleg nem foglal magában áfát, te hát az elô leg rôl ki bo csá tott szám la nem tar tal maz hat adó mér té ket és/vagy -összeget. Ha az Áfa tv. 58. (1) be kez dé se alap - ján a teljesítés idôpontjának az esedékesség nap ját kell te kin te ni, ak kor az áfatörvény értelmében elôleg fizetése fogalmilag kizárt. Az elôleg számlázására vonatkozó szabályok ugyanazok, mint egyenes adózás hatálya alá tartozó adóköteles ügyletekhez kapcsolódóan fizetett elôleg esetében. Vég szám lát eb ben az eset ben is ki kell bo csá ta ni, fel té ve, hogy az Áfa tv. 158/A -a alapján a számlázás tekintetében az áfatörvény ren del ke zé sei irány adó ak (lásd 1 3. pél da). Bonácz Zsolt